Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali – francia tagozat
A MAGYARORSZÁGRA BEÁRAMLÓ FRANCIA TŐKE BEMUTATÁSA A SANOFI-AVENTIS PÉLDÁJÁN KERESZTÜL
Készítette: Soós Nóra
Budapest, 2007
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETÉS................................................................................................................... 4 I. A MAGYAR-FRANCIA GAZDASÁGI, KERESKEDELMI KAPCSOLATOK JELLEMZŐI................................................................................................................... 7 1. MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI ÉS POLITIKAI KÖRNYEZETÉBEN BEKÖVETKEZŐ VÁLTOZÁSOK HATÁSA A MAGYAR-FRANCIA KAPCSOLATOKRA ...................................... 7 1.1. A magyarországi rendszerváltás után történő fellendülés a két ország kapcsolatában ........................................................................................................... 7 1.2. Az EU-csatlakozás hatására végbemenő francia nyitás Magyarország felé... 12 1.2.1. Magyar Gazdasági Év Franciaországban.................................................. 14 1.2.2. Francia Gazdasági Év Magyarországon ................................................... 15 2. A FRANCIA TŐKE JELENLÉTE VILÁGSZERTE ÉS MAGYARORSZÁGON ........................ 16 2.1. Francia tőke földrajzi és ágazati eloszlása...................................................... 16 2.2. Magyarországra beáramló francia tőke szerepe a magyar gazdaságban....... 21 2.2.1. A magyarországi francia tőkebefektetések ágazati eloszlása ................... 23 2.2.2. A tőkeberuházás és a kereskedelmi kapcsolatok közötti összefüggés...... 27 II. AZ EGYIK LEGJELENTŐSEBB FRANCIA BERUHÁZÓ, A SANOFIAVENTIS TÉRNYERÉSE HAZÁNKBAN................................................................ 31 1. A CHINOIN PRIVATIZÁLÁSA ..................................................................................... 31 1.1. Sanofi: „A szerencsés kiválasztott”................................................................. 31 1.2. A Sanofi többségi tulajdonhoz jut .................................................................... 34 1.3. A Sanofi-val kötött szövetség pozitív hatásai................................................... 35 2. A SANOFI-AVENTIS CSOPORTHOZ TARTOZÓ KÉT MAGYARORSZÁGI VÁLLALAT TEVÉKENYSÉGE ............................................................................................................ 38 2.1. Néhány fogalom a gyógyszergyártással kapcsolatban .................................... 38 2.2. A hazai gyógyszeripar jelentősége................................................................... 39 2.3. Sanofi-aventis Zrt............................................................................................. 40 2.3.1. Gyógyszermarketing és értékesítés........................................................... 40 2.3.2. Néhány példa a sanofi-aventis Zrt. marketingtevékenységéből ............... 41 2.4. Chinoin Zrt....................................................................................................... 43 2.4.1. Kutatás-fejlesztés ...................................................................................... 43 2.4.2. Gyógyszergyártás...................................................................................... 45 3. FOLYAMATOS BERUHÁZÁSOK, ÚJ TELEPHELYEK ...................................................... 47 3.1. Csanyikvölgyi fecskendőgyártó bázis .............................................................. 48 3.2. Veresenyház ..................................................................................................... 49 3.3. Újpesti telephely .............................................................................................. 52 3.4. Nagytétény – Harbor Park............................................................................... 56 4. A SANOFI-AVENTIS CSOPORT JÖVŐJE MAGYARORSZÁGON ...................................... 57 4.1. A gyógyszergazdaságossági törvény hatása a gyógyszergyártókra ................ 58 4.2. A gyógyszergazdaságossági törvény hatása a sanofi-aventis magyarországi jelenlétére................................................................................................................ 61 BEFEJEZÉS.................................................................................................................. 63 IRODALOMJEGYZÉK .............................................................................................. 65 MELLÉKLET............................................................................................................... 69
2
TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE
3. TÁBLÁZAT: MAGYAR-FRANCIA KÜLKERESKEDELEM ALAKULÁSA (1990-1995, MILLIÓ FRANK) ............................................................................................................................. 10 12. TÁBLÁZAT: A CHINOIN EREDMÉNYEI (1990-1995) ............................................... 35 1. TÁBLÁZAT: MAGYARORSZÁG KÜLKERESKEDELMI FORGALMÁNAK MEGOSZLÁSA ORSZÁGCSOPORTOK SZERINT ................................................................................... 69 2. TÁBLÁZAT: MAGYARORSZÁG BEHOZATALÁNAK MEGOSZLÁSA A FŐBB SZÁRMAZÁSI ORSZÁGOK SZERINT ................................................................................................. 69 4. TÁBLÁZAT: A FRANCIA MŰKÖDŐ TŐKEÁLLOMÁNY ELOSZLÁSA A VILÁGON 1997-BEN ÉS 2005-BEN ............................................................................................................ 70 5. TÁBLÁZAT: A FRANCIA KÜLFÖLDI MŰKÖDŐ TŐKE ÁRAMLÁS ÁGAZATI ELOSZLÁSA (MILLIÁRD EURÓ)..................................................................................................... 71 6. TÁBLÁZAT: 2006-BAN A FRANCIA CÉGEK ÁLTAL VÉGHEZVITT LEGFONTOSABB BERUHÁZÁSOK ......................................................................................................... 71 7. TÁBLÁZAT: A FRANCIA GDP SZÁZALÉKOS NÖVEKEDÉSE AZ ELŐZŐ ÉVHEZ KÉPEST (1990-2006) ............................................................................................................ 72 8. TÁBLÁZAT: KÜLFÖLDRE ÁRAMLÓ FRANCIA MŰKÖDŐ TŐKE (MILLIÁRD EURÓ) ....... 72 9. TÁBLÁZAT: FRANCIA SZAKMAI BEFEKTETŐK ÁLTAL MAGYARORSZÁGON MEGVÁSÁROLT JELENTŐSEBB ÁLLAMI VÁLLALATOK ............................................... 73 10. TÁBLÁZAT: FRANCIA MŰKÖDŐ TŐKEBEFEKTETÉSEK MAGYARORSZÁGON (20002005, MILLIÁRD EURÓ) ............................................................................................ 74 11. TÁBLÁZAT: MAGYAR-FRANCIA KÜLKERESKEDELEM ALAKULÁSA (2000-2006, MILLIÁRD EURÓ) ...................................................................................................... 74 13. TÁBLÁZAT: MAGYARORSZÁG ELSŐ TÍZ GYÓGYSZERGYÁRTÓJA PIACI RÉSZESEDÉSÜK SZERINT 2006-BAN .......................................................................... 74 14. TÁBLÁZAT: TOP 10 GYÓGYSZER MAGYARORSZÁGON A BEVÉTELÜK SZERINT (2005) ................................................................................................................................ 75
3
Bevezetés A szakdolgozatom témájának kiválasztásában több tényező játszott szerepet, de valamennyiben közös pont a francia nyelvhez, Franciaországhoz való kötődésem. Érettségi vizsgámat egy francia kéttannyelvű gimnáziumban tettem le, majd a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Karának francia tagozatán tanultam tovább. A főiskolai évek során arra is lehetőségem volt, hogy az Erasmus program keretében fél évet egy franciaországi egyetemen tanuljak. Ezen évek alatt nem csak a francia nyelvet sikerült elsajátítanom, hanem érdeklődésem a francia kultúra, majd a francia gazdaság, kereskedelem felé terelődött. A főiskolán az óráink során tanáraink nagy hangsúlyt fektettek a francia gazdasági élet aktuális eseményeinek, problémáinak bemutatására, így a három év alatt sikerült általános rálátást kapnom erre a témára. A hetedik féléves kötelező szakmai gyakorlatomat egy magyarországi francia tulajdonban lévő gyógyszeripari vállalatnál töltöttem, a sanofi-aventis Csoporthoz tartozó Chinoin Zrt-nél, így közelebbről is betekintést nyerhettem a folyamatosan bővülő franciamagyar gazdasági kapcsolatok világába. A dolgozatom célja az, hogy bemutassam a magyarországi francia beruházások jelentőségét és az egyik legnagyobb francia tőkebefektető, a sanofi-aventis példájával illusztráljam, hogy hazánk gazdasági fejlődésében milyen mértékben játszik szerepet a külföldről érkező tőke. A disszertációm írása során végzett kutatásom tehát két részre osztható. Először a magyar-francia gazdasági kapcsolatokat vizsgáltam meg, hangsúlyt fektetve a francia tőke magyarországi térnyerésére, majd mindezt rávetítettem a sanofiaventis Csoport magyarországi jelenlétére, s azt vizsgáltam, hogy a gyakorlatban hogyan
jelenik
meg
mindaz,
ami
általánosságban
elmondható
a
francia
tőkebefektetésekről. Franciaország az 5. legnagyobb befektetővé vált 2007-re Magyarországon annak ellenére, hogy egészen a 90-es évekig a két ország kapcsolata csekély volt. A magyarországi rendszerváltással fordulóponthoz érkeztek a magyar-francia kapcsolatok, amit a francia tőke egyre jelentősebb magyarországi jelenléte is igazol. Franciaország is szerepel azon országok listáján, melyek a 90-es évek során nagy szerepet játszottak a hazai állami vállalatok magánosításában. A külföldi tőke beáramlása hazánkba a rendszerváltás után fontos tényezője volt a gazdasági fejlődésnek, hiszen szükség volt a
4
hazai tőkehiány pótlására. E mellett a külföldi tőkével modern technológia és korszerű szervezési ismeretek is párosultak, ami mind hozzásegítette az eddig elszigetelten működő magyar vállalatokat ahhoz, hogy visszakerüljenek a világgazdasági vérkeringésbe. A rendszerváltást követően az integráció, a szomszédságpolitika és a nemzetpolitika képezték a magyar külpolitika hármas prioritását. Az ország külpolitikai törekvései közé tartozott az euroatlanti integráció, pontosabban a csatlakozás az európai szervezetekhez, melyhez elengedhetetlen volt, hogy hazánk jó viszonyt ápoljon azokkal az európai országokkal, melyek ebben a segítségére lehetnek, például Franciaországgal. Magyarország sikeresen vitte véghez terveit, hiszen az Európai Unió bizottsága 2002 októberében elfogadta azt a jelentést, amely hivatalosan javasolja tíz új ország EUcsatlakozását 2004-ben, melyek között hazánk is szerepelt. Azzal, hogy Magyarország az Európai Unió tagországává vált olyan lehetőségek nyíltak meg például a bilaterális együttműködések területén, melyek növelték a már kialakult kapcsolatok intenzitását. Magyarország és Franciaország egyre szorosabbá váló kapcsolatát és Franciaország egyre nagyobb igényét a hazánk felé való nyitásra mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Franciaország a története során először, 2007-2008-ban Francia Gazdasági Évet szervez, melynek helyszínéül Magyarországot választotta. A disszertációm első részében azt vizsgálom meg, hogy a magyarországi rendszerváltás és hazánk Európai Unióhoz való csatlakozása miként befolyásolta a magyar-francia kapcsolatokat és a francia működő tőkeberuházásokat, valamint bemutatom, hogy hazánk külgazdasági kapcsolataiban Franciaország milyen szerepet tölt be. A Francia Nagykövetség Kereskedelmi Kirendeltségének valamint a Magyar-Francia Kereskedelmi- és Iparkamara internetes oldalán és kiadványaiban megtalálható információk nagy segítséget nyújtottak ennek megválaszolására. A dolgozat második részében azt mutatom be, hogy a sanofi-aventis francia tulajdonú gyógyszergyártó vállalat miként vált a Chinoin felvásárlásával, s folyamatos beruházásaival a magyarországi francia befektetők közül az egyik legnagyobbá, és saját szektorában - a gyógyszeriparban - elsővé hazánkban. A kutatásom ezen részét a sanofiaventis Csoport által kiadott könyvekre, ismertetőkre valamint a vállalat intranetjén megtalálható információkra alapoztam, s számos folyóiratban, újságban megjelent cikk
5
is hasznos volt számomra. Ezen forrásokon kívül, Orosz Jenővel, a sanofi-aventis magyarországi kommunikációs vezetőjével folytatott személyes beszélgetéseim is hozzájárultak ahhoz, hogy fontos információkat tudjak meg a vállalatról. A dolgozatom utolsó részében arra keresem a választ, hogy a 2006. novemberében elfogadott gyógyszergazdaságossági törvény, az általa gyakorolt gazdasági hatásokkal milyen módon befolyásolja a hazai gyógyszergyártók, különös tekintettel a sanofiaventis, stratégiai döntéseit. Megvizsgálom, hogy a törvény következtében romolhat-e a magyar gyógyszergyártás versenyképessége és jelentkezhetnek-e negatív eredmények például a beruházások területén. A kutatásom során törekedtem arra, hogy ne csak a magyar nyelvű szakirodalmat dolgozzam fel, hanem, mint ahogy azt a téma megkívánja és nyelvi ismeretem lehetővé teszi, számos francia nyelvű forrást is használjak fel. Végül pedig szeretném felhívni a kedves olvasó figyelmét arra, hogy a dolgozatomban a sanofi-aventis vállalat neve direkt szerepel kisbetűvel. Annak ellenére, hogy tulajdonnévről van szó, a cég vezetőségének döntése következtében a vállalat hivatalos neve sanofi-aventis, kis s-el és kis a-val írva.
6
I. A magyar-francia gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok jellemzői A dolgozatom első része két fejezetre tagolható. Az első fejezetben választ kaphatunk arra, hogy mik voltak azok a folyamatok, melyek befolyásolták a két ország közti kapcsolatok alakulását, a második fejezetben pedig a francia tőke területi és ágazati eloszlásáról olvashatunk. Azért tartom fontosnak ezekkel a témákkal kezdeni a dolgozatot, mert szükségesnek tartom bemutatni, hogy a két ország mit jelent egymás számára, miért tekintik egymást fontos, vagy kevésbé fontos partnernek.
1. Magyarország gazdasági és politikai környezetében bekövetkező változások hatása a magyar-francia kapcsolatokra Az utóbbi két évtizedben Magyarország gazdasági életére két jelentős esemény nagy hatást gyakorolt. Az első a rendszerváltás volt, a második pedig csatlakozása az Európai Unióhoz. A következőkben bemutatom, hogy ezen események miként befolyásolták a két nemzet kapcsolatát.
1.1. A magyarországi rendszerváltás után történő fellendülés a két ország kapcsolatában A Magyarországon az 1989-90-ben lezajlott rendszerváltás olyan változásokat hozott mind a politika, a társadalom és a gazdaság területein, melyek egyrészt lehetővé tették, másrészt meg is kívánták, hogy hazánk átformálja addigi külkapcsolati rendszerét. Nem csak Magyarország hajlandósága volt erős az új kapcsolatok kiépítésére, hanem számos nyugat-európai ország - köztük Franciaország is - gondolta úgy, hogy elérkezett az ideje, hogy a közép-kelet-európai országgal való kapcsolatait szorosabbra fűzze. Így „a történelmi fékektől sem mentes politikai és gazdasági együttműködés Magyarország és Franciaország között az évtized fordulóján minden területen lényeges fejlődésnek indult”1 A második világháború után kialakult kétpólusú világrendszerben - melyet a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok közötti folyamatos feszültség jellemzett 1
„Magyar-francia kapcsolatok– Új szövetség” Figyelő 1997/3 – január 15.
7
Magyarország, úgy mint a kelet-európai térség többi országa a Szovjetunió által vezetett tömb szerves részét képezte. Magyarország, a moszkvai központtal 1949-ben megalakult KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) tagja lett, ami a következő negyven éves periódusban – a Szovjetunió 1989-es felbomlásáig - erősen determinálta Magyarország külpolitikai és külgazdasági orientációját. A KGST a tervgazdálkodást folytató
tagországok
kereskedelmét
összehangolta,
így
Magyarország
külkereskedelmének körülbelül 60%-a a KGST keretein belüli, a világpiaci áraktól elszakadó zárt rendszerben zajlott. A tervegyeztetések szerint történő termelés és kereskedelmi megállapodások piacot biztosítottak a kivitelre gyártott termékeknek, így a technikai fejlesztés szinte teljes mértékben szükségtelen volt és technikai lemaradást vont maga után. A nem KGST tagországokkal folytatott kereskedelem többnyire olyan termékekre korlátozódott, melyeket a KGST térségén belül nem lehetett beszerezni. Ennek a forgalomnak a nagyobbik hányada a fejlett, piacgazdálkodást folytató országokkal, kisebb része pedig a fejlődő országokkal zajlott. (Melléklet: 1. és 2. táblázat) A KGST összeomlásával tehát Magyarországnak megoldást kellett találnia a hatalmas piacvesztés és az új exportstruktúrát igénylő külkereskedelem kapcsán felmerülő problémákra. Be kellett kapcsolódnia az országnak a világpiaci áramlatokba, gazdasági átalakulásra és modernizációra volt szükség, amit a politikai vezetés gyorsan felismert és törvényes kereteket teremtett a változásoknak. A külföldi tőke beáramlásának liberalizálásának2 érdekében hozott törvény első soraiban olvashatjuk a következőket: „A nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztése, különösen a külföldi működő tőke gazdaságunkban való közvetlen megjelenésének elősegítése és a magyar gazdaságban a műszaki fejlődésnek ez úton is történő előmozdítása érdekében – a külföldi befektetők részére a hátrányos megkülönböztetéstől mentes és nemzeti elbánást biztosítva – az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.” 3 A térségben Magyarország volt az első és példaértékű ország, amely képes volt megteremteni, nem csak elméleti szinten, a külföldi tőke beáramlásának a kedvező feltételeit. A gazdasági rendszerben további sikeres átalakulások mentek végbe: „… a központi tervutasításos rendszer lebontása, a vállalati önállóság biztosítása, a piacgazdaság kialakítása; a tulajdonviszonyok 2
A külföldi tőkeberuházásokról már 1972-ben született törvény, de a nagymértékű tőkebeáramlás az 1988. évi XXIV. törvény 1989-es hatálybalépésétől indult meg Magyarországon. 3 1988. évi XXIV. törvény a külföldiek magyarországi befektetéseiről. (Forrás: 1000 év törvényei internetes adatbázis)
8
átalakulása: a csaknem 100%-ot elérő állami és szövetkezeti tulajdon túlnyomó részének privatizálása; és a gazdaság … szerkezetének átformálása úgy, hogy integrálódhasson az európai és a globális gazdaság rendszerébe.”4 A magyarországi gazdasági és politikai átalakulást a francia kormányzat eleinte aggodalommal figyelte, de a helyzet stabilizálódásával hazánk elnyerte Franciaország bizalmát. Franciaországban 1988-ban François Mitterrand-t választották meg elnökké és az ő személyes döntései meghatározó szerepet játszottak az ország Közép-Kelet-Európa politikájának kialakításában. A térségben Lengyelország és Magyarország volt az a két állam, melyekkel Franciaország a legdinamikusabban óhajtotta fejleszteni a kapcsolatait. Hazánknak főként azt írták a javára, hogy a reformok intézményes, törvényileg is szabályozott keretek közt zajlanak, ami gátat jelenthetett az esetleges visszarendeződés ellen, továbbá úgy látták, hogy a piacgazdaság kialakításának irányában Magyarország ment a legmesszebb. A francia diplomácia megelégedettséggel nyugtázta, hogy Magyarországon a korábbi bizonytalanságok után 1990-ben erős parlamenti támogatottságot élvező stabil kormány alakult és a francia gazdasági körök ekkor már egyik fő célpontjuknak tekintették Magyarországot, egyre több hangsúlyt fektetve a vállalatközi együttműködésre. Annak ellenére, hogy az új keleti politika egyik célja az volt, hogy a versenyképességi gondokkal küzdő francia ipar új piacokat szerezzen, vagyis a gazdasági kapcsolatok építése elvileg kiemelt helyen szerepelt, a gyakorlatban a francia külügyminisztérium továbbra is túlnyomórészt politikai és nem gazdasági eszközökkel közelített régiónkhoz. A magyar-francia politikai kapcsolatok sűrűbbé válását igazolja a kölcsönös magas szintű hivatalos látogatások számának a növekedése5 és az 1991-ben aláírt, a Magyar Köztársaság és a Francia Köztársaság közötti egyetértésről és barátságról szóló szerződés6. A magyar diplomácia egyrészről azért tartotta fontosnak fenntartani a jó viszonyt Franciaországgal, mert Nyugat-Európa egyik vezető hatalmaként jelentős szerepet
4
Kulcsár Kálmán: Két világ között Rendszerváltás Magyarországon 1988-1990, Budapest, Akadémia Kiadó, 1994, 110. oldal 5 1990-ben François Mitterrand francia köztársasági elnök látogatott Magyarországra; Göncz Árpád magyar köztársasági elnök 1994-ben és 1996-ban is hivatalos látogatást tett Franciaországban, Jacques Chirac francia köztársasági elnök 1997-ben látogatott Magyarországra. 6 A szerződés 1991. szeptember 11-én Párizsban került aláírásra és az 1995. évi LXXV. törvénnyel került kihirdetésre Magyarországon.
9
töltött be a világpolitikában és így segítségére lehetett Magyarországnak az EGK7-hoz, az OECD8-hez és az EFTA9-hoz való csatlakozásában. Másrészről a Franciaországgal folytatott kereskedelem fellendítése, a francia működő tőke befektetések, az ipari kooperációk megvalósítása és a magyarországi székhelyű vegyesvállalatok létrehozása mind szerepelt hazánk gazdasági célkitűzései között. Meglehet, hogy a kereskedelmi kapcsolatok nem növekedtek kiemelkedő mértékben a két ország között, de a magyarországi privatizációs folyamatból annál jobban kivették a részüket a francia vállalatok. 1990 és 1997 között 43 magyar vállalat került francia kézbe és ezzel a közép-kelet-európai térségben Csehország után a második legtöbb francia tőkét fogadó ország voltunk. A két ország külkereskedelmi kapcsolatát az 1990-es évek elején a hazánkba beáramló francia áru mennyiségének folyamatos növekedése jellemzi, amit a következő táblázat mutat.
3. TÁBLÁZAT: Magyar-francia külkereskedelem alakulása (1990-1995, millió frank) 1990 2 226 Export 1 627 Import Egyenleg + 599
1991 2 365 1 792 + 573
1992 2 230 1 860 + 370
1993 2 026 2 481 - 455
1994 2 229 2 838 - 609
1995 2 640 3 363 - 723
(Forrás: Magyarországi Francia Nagykövetség) A legjelentősebb Franciaországból importált termékek a következők voltak: vegy- és gyógyszeripari termékek, gépek és berendezések, textil termékek, távközlési felszerelések,
járművek és alkatrészek. Az import növekedése a magyar
importliberalizálási folyamatnak köszönhetően valósulhatott meg. “Az 1989-ben megindult importliberalizálás az első évben a termelési eszközök (gépipari cikkek) engedélykötelezettségét szüntette meg. A második csoportot a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek közül az itthon nem termelt, illetve hiánycikknek számító áruk
7
Európai Gazdasági Közösség: az 1957-es Római szerződés értelmében Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország hozta létre. Fő célja egy közös piac létrehozása és a tagállamok gazdaságpolitikájának egymáshoz való közelítése volt. 8 Gazdasági együttműködési és Fejlesztési Szervezet: Magyarország 1996-ban lett tagja a szervezetnek. 9 Európai Szabadkereskedelmi Társulás: Magyarország 1993-tól az EFTA társult tagja
10
jelentették.”10 1990-ben a kohászati termékek nagy része, a termeléshez szükséges vegyszerek, segédanyagok, vegyipari termékek, könnyűipari termelési alapanyagok kerültek fel az importliberalizálási listára. 1991-ben a fogyasztási cikkek mintegy 60 százaléka került ki az engedélykötelezettség alól és ekkor vezették be a globálkvóta rendszert is11. A Franciaország felé irányuló magyar export mennyiségében alig figyelhető meg változás ebben az időszakban. Főbb kiviteli termékeink a húsipari termékek, ruhák és vegyipari termékek voltak. Míg 1990-ben a külkereskedelmi mérleg 600 millió frankos deficitet mutatott Franciaország felé, 1993-ban már 450 millió frankos többlet jelent meg a francia félnél és ez a többlet 1995-ig folyamatosan nőtt (3. táblázat). A gazdasági megújulás mellett “a társadalom magatartást formáló értékeinek, orientációs mintáinak, s a valóságos magatartásmódok, viselkedési formák és ezek intézményes feltételeinek a modernizálódása”12 is megfigyelhető Magyarországon, ami alatt főleg a társadalmat ért kulturális hatások és az iskolarendszerben történő változások értendőek. ”Franciaország egy adott országgal való politikai, gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális együttműködését a Helsinki harmadik kosár13 ajánlásainak, vagyis az emberi jogoknak a megvalósulásától tette függővé”14 A francia kulturális jelenlét Magyarországi erősödését szolgálta például a francia nyelvoktatás terén nyújtott francia segítség a magyarországi kéttannyelvű gimnáziumok és felsőoktatási intézményekben francia tagozatok beindításában15 és nyelvtanárok 10
Hamar Judit: Gazdaságpolitikai változások, Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Kutatóközpont, Budapest 2000. 11 Globálkvóta: Bizonyos fogyasztási cikkek importja devizavédelmi és piacvédelmi szempontok miatt mennyiségi korlátozás alá esett. A fogyasztási cikkek importjára vonatkozó keret a globálkvóta. A hatóságok egy-egy termékre értékplafonokat határoztak meg és limitálták az egy-egy importőr által igényelhető részt. A globálkvóták elosztása pályázati rendszerben működtek. 12 Kulcsár Kálmán: Két világ között Rendszerváltás Magyarországon 1988-1990, Budapest, Akadémia Kiadó, 1994, 110. oldal 13 1975-ben Helsinkiben került sor az Európai Biztonsági Együttműködési Értekezletre, ahol elfogadásra került a Helsinki záróokmány, mely négy fejezetből áll. A harmadik fejezet (vagy kosár) a következő négy fontos témakört tartalmazza: emberi kapcsolatok, információ, kultúra, oktatás. 14 Kecskés Gusztáv: Franciaország Közép-Kelet-Európa politikája 1918-tól napjainkig MTA Történelemtudományi Intézet, Budapest, 2004 (Az OM NKFP 5/020/2001. számú projekt keretében készült tanulmány) 15 1987 és 1993 között öt francia kéttannyelvű tagozat kezdte meg működését magyarországi gimnáziumokban: budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium (1987), mohácsi Kisfaludy Károly Gimnázium (1987), pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium (1988), aszódi Petőfi Sándor Gimnázium (1990), szegedi Ságvári Endre Gimnázium (1993). 1991-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen, 1992-ben pedig a Budapesti Külkereskedelmi Főiskolán kezdődött meg a francia nyelvű képzés. A Budapesti Külkereskedelmi Főiskola programja az amiensi Université de Picardie Jules Verne-el létrejött együttműködés kereteiben valósult meg.
11
képzésében. Az 1947-ben alapított budapesti Francia Intézet 60 éves szakadatlan fennállása is alátámasztja, hogy a két ország kapcsolata erős kulturális alapokon nyugszik. Az intézet 1992-ben költözött új épületbe, a mai helyére, és onnantól kezdve a fővárosi kulturális élet egyik meghatározó szereplője lett. Röviden összefoglalva azt mondhatjuk el, hogy a francia érdeklődés Magyarország felé a rendszerváltás bekövetkeztével politikai szinten jelentősen megnőtt és mind a magyar, mind a francia állam által tett lépéseknek köszönhetően a francia beruházások mennyisége gyors növekedésnek indult. A kereskedelmi kapcsolatok lassan, de erősödtek, noha Magyarország külkereskedelem politikájában még mindig a földrajzilag hozzánk közel elhelyezkedő országok élveztek prioritást.
1.2. Az EU-csatlakozás hatására végbemenő francia nyitás Magyarország felé Az Európai Unióhoz való csatlakozással számos olyan lehetőséghez jutott Magyarország,
melyek
elősegítik
a
világgazdaságba
való
integrálódást.
A
külkereskedelmet érintő legfontosabb változások talán a vámok területén következtek be, hiszen az Európai Unió egyik alappillére a teljes áruforgalomra kiterjedő vámunió és egységes piac, ami az áruk szabad mozgásának alapvető biztosítéka. Ennek lényege az unión belüli vámok megszüntetése és egy közös kereskedelempolitika felállítása, amire azért van szükség, mert a vámunió keretében a tagok közösségi szintre utalták a harmadik országokkal folytatott kereskedelem szabályozását. Ennek értelmében a tagállamok a külső országokkal szemben közös, egységes vámtarifarendszert alkalmaznak. Így 2004 májusától a magyar vállalkozások az unió területén vámkezelési eljárás nélkül bonyolíthatják le kereskedelmi forgalmukat. Továbbá a magyar vámtarifát felváltja az Európai Unió közös vámtarifája, melynek mértéke számos fogyasztási cikk, ipari alapanyag és félkész termék vonatkozásában alacsonyabb a korábbi magyar vámszintnél. Már a csatlakozás előtt Magyarország külgazdasági forgalmának döntő hányada az uniós tagállamokkal realizálódott. Exportunk 74 százaléka, importunk közel 60 százaléka bonyolódott a vámunióval és mintegy 10-10 százaléka a velünk együtt csatlakozott közép-európai partnerekkel. A csatlakozástól tehát lényegesen csökkent a vámrendszer szabályai alá tartozó külkereskedelmi áruforgalom részaránya.16 16
Beszteri Sára: „Az Európai Unió Vámrendszere” in Európai füzetek 54. , A Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemző Központ és a Külügyminisztérium közös kiadványa
12
A külföldi működő tőke beáramlásra is hatással volt uniós csatlakozásunk. A külföldi beruházásokra az Európai Unióhoz való csatlakozásunk a növekvő bizalom révén kedvezően hatott. A nagy európai és tengeren túli befektetők mellett a közeli uniós országok egyre több kis- és középvállalata számára is vonzóvá vált az új uniós tagállam gazdasága. Negatív hatása volt viszont annak a versenyképességet rontó tényezőnek, hogy a csatlakozással a vámszabadterületek megszűntek és a befektetési kedvezmények átalakultak. Azonban az Európai Unió bővítése nem csak az új tagállamoknak nyújtott bővülő lehetőségeket. A 2004-es Európai Uniós bővítés előtt a 10 új tagállam17 felé irányuló francia export szerénynek volt mondható. Ezen ország összes importjának mindössze 5,3 százaléka származott Franciaországból, ami csak a töredéke a Németországból származó áruk részarányának, ami 25,1 százalékot tett ki.18 Ekkor a francia export legfőbb célpontjai az új csatlakozók közül Lengyelország (3,9 milliárd euró), Csehország (2,1 milliárd euró) és Magyarország (1,9 milliárd euró) voltak. 2005-ben Franciaország az újonnan csatlakozó országokkal lebonyolított forgalma kiemelkedő ütemben nőtt: kivitele 9,1 százalékkal és behozatala 27,1 százalékkal bővült. A Magyarországra érkező francia export 2005-ben elérte a 2,5 milliárd eurót, ami rendkívüli emelkedést jelentett az előző évhez képest. Kivitelünk azonban hosszú évek óta először csökkent és így a Franciaországgal való kétoldalú forgalom egyenlege 400 millió euróval romlott és negatívvá vált. A növekvő francia érdeklődés egyik kiváltó tényezője az a három éves (2004-2006) program volt, melyet a francia Külkereskedelmi Minisztérium dolgozott ki. A program kereskedelemfejlesztési célországai a feltörekvő piacokon egyrészt Kína és India, másrészt az újonnan csatlakozott tagországok közül Magyarország, Lengyelország és Csehország voltak.19 Ami a magyarországi francia tőkebefektetéseket illeti az EU-csatlakozás utáni nyitás kapcsán főleg a kis- és középvállalati szféra érdeklődésének növekedése szembetűnő. A megtelepedett kis- és középvállalatok magyarországi jelenlétüktől remélték termelési 17
Cseh Köztársaság, Ciprus, Észtország, Magyarország, Málta, Lettország, Lengyelország, Litvánia, Szlovákia és Szlovénia 18 Cahier Industrie N°96 2004. május-június 12.oldal. A francia Gazdasági, Pénzügyi és Foglalkoztatási Minisztérium kiadványa. 19 Külgazdasági Értesítő – A magyar- EU kapcsolatokról XII. évfolyam 6.szám 114-116. oldal.
13
költségeik csökkentését, rentabilitásuk növelését, vagy a már jelenlévő francia nagyvállalatoktól vártak újabb megrendeléseket. Jelentős részét veszi ki a friss francia befektetéseknek a már meglévő francia leányvállalatoknál végrehajtott tőkeemelések, illetve a megszerzett haszon visszafordítása újabb magyarországi befektetésekbe. A két ország hajlandóságát a gazdasági kapcsolataik szorosabbra fűzésére alátámasztja a Franciaországba 2005-2006-ban megrendezett Magyar Gazdasági Év és a 2007-2008ban Magyarországon megrendezésre kerülő Francia Gazdasági Év.
1.2.1. Magyar Gazdasági Év Franciaországban A Magyar Gazdasági Év megszervezése (Magév) magyar részről merült fel, miután a 2001-es franciaországi Magyar Kulturális Év és a magyarországi 2003-as Francia Kulturális Év sikerei megmutatták, hogy a két ország között még számos területen léteznek kihasználatlan lehetőségek. Jacques Chirac 2004-es magyarországi látogatása során egyezett meg Medgyessi Péter miniszterelnökkel a Magyar Gazdasági Év 2005-2006-ban való megrendezéséről. A rendezvénysorozatnak számos jól meghatározott célja volt. Az eddig nem elegendő hatékonysággal megszólított, nagy fejlődésen átment francia középvállalatok elérése a magyar-francia kapcsolatok továbbfejlesztése céljából. A francia kis és közép vállalatok nem a mobilitásukról híresek, nehezen mennek külföldre. Ráadásul a magyar kapcsolatoknak történelmi hagyományaik sincsenek. Mivel sem a nyelv, sem a kultúra nem ismert, szükség volt az ország megismertetésére annak érdekében, hogy vonzóbbá váljunk ezen vállalatok számára. A két ország kapcsolata túlzottan Párizs központú volt, ezért nyitásra volt szükség a francia régiók felé, melyre kiváló lehetőség volt a számos vidéki városban20 rendezett esemény. Fontos volt az olyan területeken való új kapcsolatok létrehozása, mint az informatika, biotechnológia és más csúcstechnológiai ágazatok, az innováció és a K+F tevékenység. A Magév a magyar turisztikai vonzerőkre is ráirányította a hangsúlyt, bemutatva a konferencia-, gyógy- és nyaraló turizmus kínálta lehetőségeket. „Összességében a Magév lehetőségeket kínált Magyarország bemutatására egy
20
Charleville-Mézieres, Nantes, Rennes, Marseille, Grenoble, Douai, Besançon
14
hatalmas, magyar részről még nagyrészt kihasználatlan gazdasági potenciállal rendelkező európai ország vállalkozói, tudósai és turistái előtt.”21 A programsorozat lehetőséget adott arra is, hogy számos delegáció látogasson el Magyarországra és Franciaországba. 2005 decembere és 2006 májusa között a francia vállalatok 1,3 milliárd eurónyi összértékű szerződéseket írtak alá Magyarországon22, ami azt jelentette, hogy az ekkor kiírt tenderekben nagy arányban nyertek francia vállalatok, miközben a megelőző időszak alatt – versenyképes árajánlatuk ellenére – háttérbe szorultak más országok cégeihez képest. Továbbá, felvásárlással, tulajdonszerzéssel vagy új egységek létesítésével 30 francia cég telepedett le Magyarországon. Ezek az eredmények növekedést mutatnak az 1998-2004-es időszakhoz képest, amikor is meglehetősen szerény volt a francia beáramló tőke mennyisége, de nem született semmiféle olyan kimutatás, ami ezt szoros összefüggésbe hozná az eseménysorozattal. 1.2.2. Francia Gazdasági Év Magyarországon23 A Magyar Gazdasági Évre hamar érkezett a válasz a franciák részéről. 2006-ban találkozásukkor, Kóka János és Thierry Breton magyar és francia gazdasági miniszter elhatározták,
hogy
2007-2008-ban
megrendezik
a
Francia
Gazdasági
Évet
Magyarországon. A megállapodás értékét az is növeli, hogy eddig Franciaország még sehol sem szervezett ilyen programot, s így hazánk az első ország, ahol a francia termékeket és technológiát népszerűsítő, és a bilaterális szakmai együttműködést megerősítő, egy éven át tartó eseménysorozat vette kezdetét. A 2007. július 14-én, a francia nemzeti ünnepen induló programsorozat a kereskedelmi-üzleti köröknek és a nagyközönségnek is számos eseményt kínál. Az Évad keretében minisztériumi látogatásokra kerül sor, vállalati találkozókat szerveznek a MEDEF-ben (francia vállalatok szövetsége) és a Párizsi Kereskedelmi- és Iparkamarában, a legfontosabb magyar vállalatvezetők találkoznak a legnagyobb francia cégek vezetőivel, stb. A programok
szervezésében
a
Francia
Nagykövetség
Budapesti
Kereskedelmi
Kirendeltségének irányítása alatt többek között részt vesz a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Francia Intézet, a Francia-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és az 21
www.gkm.gov.hu Többek között a csepeli szennyvíztisztító (Degremont), a budapesti 4-es metró alagútfúrása (Vinci) és metrószerelvényei (Alstom) és a magyarországi segélyhívószámok rendszerének egységesítésére szolgáló digitális hálózat (EADS) témakörében. 23 www.francia-ev.com 22
15
Ubifrance
(francia
kereskedelemfejlesztési
ügynökség).
A
programsorozat
sikerességéről és eredményeiről egyelőre nem állnak rendelkezésre adatok, de 2008-ban az Évad befejeztével a remények szerint a francia-magyar kétoldalú kapcsolatok még szorosabbá válnak majd.
2. A francia tőke jelenléte világszerte és Magyarországon A következőkben bemutatom, hogy Magyarország milyen helyet foglal el világviszonylatban a Franciaország által megvalósított beruházások területén, s ez hazánk számára mekkora jelentőséggel bír.
2.1. Francia tőke földrajzi és ágazati eloszlása Dolgozatom következő részének megírásához főleg francia forrásokat és statisztikai adatokat használtam fel, ezért amikor a francia külföldi működő tőke kifejezést használom, a Banque de France (Francia Nemzeti Bank) által definiált fogalmat
értem
alatta.
A
Banque
de
France
a
francia
külföldi
működő
tőkebefektetésekről szóló statisztikáiban azokat a vállalatokat vizsgálja, melyek székhelye Franciaországban van és egy nem franciaországi vállalatban legalább 10%-os részesedéssel bírnak. Azok a befektetések, melyek nem érik el a 10%-os részesedést egy külföldi vállalatban portfólió befektetésként szerepelnek a statisztikákban. A külföldi működő tőkebefektetésnek négy formáját különíthetjük el egymástól. Ezek a következők: -
Zöldmezős beruházások: Telephelyek vagy új vállalatok alapítása (legtöbb esetben leányvállalat alapítása)
-
Felvásárlás
vagy
egyesülés:
Egy
létező
vállalat
tulajdonrészeinek
megvásárlás -
Jövedelmek újrabefektetése: a nyereség befektetése a tőkeberuházást fogadó országban, leányvállalat esetén a profitot nem az anyavállalatnak utalják, hanem a leányvállalatnál marad, és ott kerül befektetésre 16
-
Vállalat számára nyújtott hosszú távú hitelek, alaptőke emelés
Az országok gazdasági nyitását a nemzetközi kapcsolatokban bekövetkező fellendülés kíséri, így az 1980-as évek közepétől indulhatott meg az a folyamat, mely lehetővé tette, hogy Franciaország egyre több részt vegyen ki a külföldi működő tőkebefektetésekből. A francia külföldi tőkebefektetések fejlődésében három fázist különböztethetünk meg egymástól, amik nagyjából megfelelnek a világon megfigyelhető tendenciáknak. Az 1980-as évek közepétől egy lassú, de egyenletes emelkedés uralkodik, ami 2000-ben kicsúcsosodik. A második fázis négy évet foglal magában, a 2001-ben bekövetkező drasztikus zuhanás a négy év alatt szolidabb ütemben, de folytatódik és 2004-re a francia külföldi működő tőke beruházások összege megközelítőleg az 1998-as szintre esik vissza. 2005-ben kiugró fellendülés tapasztalható, ami 2006-ben és 2007-ben csak apróbb változásokat hoz. (1. ábra) 1. ÁBRA Külföldre áramló francia működő tőke (1990-2006, milliárd euró) Külföldre áramló francia működőtőke (milliárd euró) 250,0 200,0 150,0 100,0 50,0
06
05
20
04
20
03
20
02
20
01
20
00
20
99
20
98
19
97
19
96
19
95
19
94
19
93
19
92
19
91
19
19
19
90
0,0
(Forrás: Francia Statisztikai Hivatal adatai alapján, saját ábra)
17
Franciaország 5,4%-os részesedésével 1997-ben a hatodik legnagyobb működő tőke befektető országként volt számon tartva24, két évvel később a negyedik helyet foglalta el és 2000-ben már az Amerikai Egyesült Államok és Nagy Britannia után a világon Franciaországból áramlott ki a legtöbb tőke. Mára csupán az Amerikai Egyesült Államok előzi meg és a 2006-ban a külföldön befektetésre került 92 milliárd euróval a dobogó második helyén állt. 2007 első öt hónapjában jelentősen növekedett a francia befektetett tőke mennyisége az előző évi ugyanezen időszakhoz képest és várhatóan az év hátralévő részében is ez a tendencia lesz az uralkodó. Nem francia specialitás, hogy a fejlett tőkebefektető országok tőkéjük nagy részét az OECD országokba viszik. A kilencvenes években Franciaország külföldi tőkéjéből kevesebb, mint 20%-ot fektetett be OECD országokon kívül. A francia tőkebefektetések legnagyobb hányadának célpontja a mai napig az Amerikai Egyesült Államok, 1997ben 24,4%-a a francia kiáramló tőkének ebben az országban volt jegyezve. Ez sem francia sajátosság, hiszen az Amerikai Egyesült Államok mindig kiemelkedő helyen szerepelt és a mai napig szerepel, mint külföldi tőkét befogadó ország. A külföldi tőkeáramlás megindulásakor első számú célpont ként tartották számon, mert hatalmas és folyamatosan növekvő belső piaccal és kiváltképp rugalmas munkaerőpiaccal rendelkezett,
technológiai innováció
területén
nagyhatalom volt, valamint a
szolgáltatások szektor dinamizmusa és az amerikai vezetők hozzáértése is mind mágnesként vonzotta a külföldi tőkét. Az Európai Unió térségén belül ebben az időszakban Nagy Britanniába, Hollandiába és Belgiumba érkezett a legtöbb francia tőke. Franciaország szomszédos országai, mint Németország, Spanyolország, Svájc, Luxemburg és Olaszország is jelentős szerepet játszottak a célországok között. A kilencvenes évek végén az Amerikai Egyesült Államokon kívül csak Brazília szerepelt, mint Európán kívüli állam, az első 10 legtöbb francia tőkét vonzó ország között, ami a brazil privatizációs politikának volt köszönhető. (Melléklet 4. táblázat)
24
Az első öt ország százalékos részesedése a külföldi tőkebefektetésekből 1997-ben: Amerikai Egyesült Államok: 24,5%, Nagy Britannia: 10,6%, Japán: 7,7, Németország: 7%, Hollandia: 6% (Forrás: Bulletin de la Banque de France - N°67 -1999.)
18
Meg kell jegyezni, hogy egy adott ország részesedése a külföldön befektetett francia tőkéből nem feltétlenül tükrözi a két ország között fennálló kereskedelmi kapcsolatok intenzitását. Ezt az állítást alátámasztja az a tény, hogy míg az USA 1997-ben a legelső helyet foglalta el a francia befektetések ranglistáján 24,4%-al, a kereskedelmi partnerek listáján korántsem szerepel ilyen kiváló helyet. A francia export mindössze 6%-ának volt címzettje az USA ugyanebben az évben. Ennek a fordítottjára is van példa, hisz Németország Franciaország elsőszámú exportpiaca, 15%-os részesedéssel az összes francia exportból, a francia tőkebefektetések területén csupán 5,9%-os részarányt tudott felmutatni ugyancsak 1997-ben. Az 1990-es évek végén a külföldön befektető francia vállalatok koncentráltan voltak jelen néhány gazdasági szektorban. Fele-fele arányban oszlik meg a tercier szektorban és az ipari területen befektetett összeg. A legnépszerűbb ágazatok a következők voltak: Pénzügyi szolgáltatások, gépipar, víz és energia szolgáltatás és vegyipar. Az ezredforduló éveiben (1999, 2000) növekedés következett be a francia tőkebefektetések értékében a hirtelen növekvő számú határokon átnyúló vállalat felvásárlásoknak és fúzióknak köszönhetően. 1999-ben a Renault részesedést szerzett a japán Nissan-ban, a Rhône-Polunec fuzionált a német Hoechst-el, mely során létrejött az Aventis, a Total felvásárolta a belga és amerikai érdekeltségű Petrofina-t, a Suez Lyonnaise des Eaux felvásárolta az amerikai Nelco Chemicals-t, a Vivendi pedig az US Filtert. Ebben az éven, 37,2%-al nőtt a francia tőke mennyisége az előző évhez képest, amiben nagy szerepet játszottak az említett ügyletek. A 2000-es év legmeghatározóbb francia felvásárlásait a France Télécom az Orange, a Vivendi a Seagram és az Alcatel a Newbridge megszerzésével vitte véghez. Négy év folyamatos csökkenés után, 2005-ben újabb csúcsot ért el a francia külföldi működő tőke értéke, 97,4 milliárd eurót. Több, nagyobb értékű tranzakció vált valóra ebben az évben, mint 2004-ben, melyek közül a legfontosabbak a következők voltak: a Suez felvásárolta a belga Electrabelt-t, a Pernod Ricard felvásárolta a britt Allied Domecq-et. A 2000-es évek elején az USA még mindig őrzi első helyét a francia tőke célországai rangsorán. Az európai országok is, a hagyományoknak megfelelően nagy részesedéssel szerepelnek. A kiáramló tőke több, mint a fele Európában marad és 44%-a az euró zónához tartozó országba folyik be. Az USA után Kanada szerepel a 19
legelőkelőbb helyen az Európán kívüli országok között. (Melléklet 4. táblázat) A francia tőkebefektetések egyharmada az ipari szektorban realizálódik. Ezen belül a legfontosabb ágak a vegyipar, élelmiszeripar, autógyártás. A második legtöbb francia tőkét vonzó szektor a szolgáltatások, pontosabban a pénzügyi szolgáltatások szektora. Ez az ágazati eloszlás ma is nagyon hasonló képet mutat. Az ipari tevékenységek közül a szórakoztató elektronikai felszerelések gyártása szerepel túlsúlyban és ez után következik a vegyipar és az élelmiszer. A pénzügyi szolgáltatások területén történő tranzakciók továbbra is felfelé ívelő képet mutatnak. (Melléklet 5. táblázat) 2006-ban csökkenés észlelhető az előző évhez képest a külföldi működő tőke befektetések összegében, de Franciaország ebben az évben is számos fúziót és felvásárlást eszközölt külföldi vállalatoknál. (Melléklet 6. táblázat) Ezek közül a legfontosabb az AXA által szerzett többségi tulajon volt a svájci Wintherthur biztosító vállalatban. Ha az 1990-es évek elejétől napjainkig végigkövetjük a francia gazdaság növekedését világossá válik, hogy a GDP alakulása szoros összefüggésben áll a külföldön befektetett tőke mennyiségével. Amikor recesszió figyelhető meg a gazdaságban, a működő tőke befektetések is szerényebb méreteket öltenek, a gazdasági fellendülés pedig a tőkebefektetések erősödésével jár együtt. Ezt az összefüggést szemlélteti a következő ábra. (2. ábra)
20
2. ÁBRA A külföldre áramló francia működő tőke és a francia GDP növekedésének összefüggése (1990-2006) 25,0
Külföldre áramló francia működő tőke (10 milliárd euró)
20,0
Francia GDP növekedése az előző évhez képest (%)
15,0 10,0 5,0
19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06
0,0 -5,0
(Forrás: Francia Statisztikai Hivatal, saját ábra, a melléklet 7. és 8. táblázat adatai alapján)
2.2. Magyarországra beáramló francia tőke szerepe a magyar gazdaságban A gazdaság 1990 óta végbement sikeres szerkezeti átalakulásában meghatározó szerepet játszottak a külföldi közvetlen tőkebefektetések. A külföldi működő tőke folyamatos beáramlása döntően járult (és járul) hozzá a termelékenység növekedéséhez, a technológiai modernizációhoz, az egészséges növekedési szerkezethez szükséges exportkapacitások létrehozásához és új munkahelyek teremtéséhez. Mielőtt rátérnék a magyarországi francia tőkebefektetések bemutatására, áttekintem a külföldi
tőke
beruházások
lehetséges
indítékait
és
felvázolom
a
külföldi
tőkeberuházások hatásait a fogadó ország gazdaságára. „Az 1990 óta Magyarországra érkezett külföldi működő tőke állománya megközelíti a 65 milliárd eurót, és egy főre vetítve a legmagasabb a közép-európai térségben. A működő tőkebefektetések a szolgáltató ágazatokba és a versenyképes feldolgozóipari ágazatokba
(járműgyártás,
villamosgép-gyártás)
áramlott.
A
Magyarországon
végrehajtott külföldi közvetlen tőkebefektetések közel 30 %-a Németországból, közel 80%-a az Európai Unióból származik. 2006-ban 5 680 millió euró értékű közvetlen 21
tőkebefektetés valósult meg Magyarországon, ami a 2005-ös rekordév (6 172 millió) után a második legmagasabb érték 1990 óta.”25 A multinacionális vállalatok befektetéseinek indítékait Dunning (1979) eklektikus elmélete szerint többféle képen is csoportosíthatjuk. A leginkább elterjedt csoportosítás a működő tőke beruházások négy fő típusát különbözteti meg26. 1. Az erőforrások megszerzésére irányuló befektetések: Míg néhány évtizede ezek az erőforrások többnyire a természeti erőforrásokat jelentették, ma már a kutatási és fejlesztési kapacitások fölötti ellenőrzést célozzák meg az ilyen típusú befektetések. 2. A piac megszerzésére irányuló befektetések: A minél nagyobb piac és az általa biztosítható méretgazdaságosság előnyének megszerzését jelenti, de napjainkban egyre fontosabb a piac minősége, differenciáltsága és a termékdifferenciálásra lehetőséget adó jelleg is. 3. A hatékonyság növelésére irányuló befektetések: Ez a befektető vállalat profit növelésének célját jelenti 4. Stratégiai előny megteremtését célzó befektetések: Ez egyrészt a vetélytársak piacról való kiszorítását jelenti, másrészt a riválisokkal való stratégia együttműködés lehetőségét is magában hordozza. Melyek azok a tényezők, amiktől Magyarország kedvező tőkebefektetési célpontnak számít? A konvergencia programnak köszönhetően Magyarország makrogazdasági helyzete stabilnak mondható. Földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően az ország, mint egy híd működik Nyugat és Kelet között. A munkaerő piaca is számos előnyt nyújt a külföldi befektetőknek. A régióban itt a legkedvezőbb a munkatermelékenység és a vállalatoknak motivált és képzett munkaerő áll rendelkezésükre. Továbbá az ország fejlett pénzügyi és fizikai infrastruktúrával rendelkezik. Mivel a térségben folyamatosan fokozódik a tőkevonzási verseny olyan reformokra van szükség, melyek lehető teszik a 25
Áttekintés az aktuális működő tőke-beáramlási folyamatokról, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Stratégiai Főosztály 2007. szeptember 26 Szentes Tamás: „Transznacionális, illetve multinacionális társaságok a világgazdaságban” In Blahó András: Világgazdaságtan
22
versenyben való bennmaradást. A reformoknak elsősorban az oktatás-képzés fejlesztésére, az adórendszer vállalkozóbarát átalakítására kell összpontosítani. Emellett a bruttó hazai termékhez képest növelni kell a kutatás-fejlesztési beruházásokat úgy, hogy az arányuk a 2006-os 0,9 százalékról (ebből 0,3 százalékot az üzleti, 0,6 százalékot pedig az állami szektor biztosít) 2012-re 1,8 százalékra emelkedjen. Továbbá úgy kell átalakítani a magyarországi tőkebefektetések háttérszabályozását, hogy azok Nyugat-Európához hasonlóan elsősorban a szolgáltató ágazatba irányuljanak.27 A külföldi tőkeberuházás természetesen nem csak a befektető vállalatnak nyújt előnyöket, jótékony hatással lehet a tőkebefogadó ország gazdaságára is. A tőkeszegény országoknak jó lehetőség, hogy a tőkeimport által pénzforráshoz jutnak, így nem, vagy kisebb mértékben szükséges külföldi kölcsönökhöz folyamodniuk. További előny, hogy a célországban bővülhet a foglalkoztatási lehetőség. 2006-ban például Magyarországon a külföldi tőkebefektetések révén 10 906 új munkahely jött létre. Ugyancsak sokszor emlegetett előny a korszerű, fejlett technikához, technológiához való hozzájutás a külföldi fél révén. Az is gyakori eset, hogy a külföldi befektető korszerűbb szervezési, vállalatirányítási, piackutató, információs és elszámolási információkkal rendelkezik, mint a befogadó ország. Ezt alátámasztja az 1990-es évek elején, nyugati országok által felvásárolt számos magyar vállalat példája, melyeknél sok esetben nagyon hamar szervezeti átalakítások mentek végbe. A nemzetközi gyakorlattal rendelkező multinacionális
vállalatok
nagy
segítséget
nyújtanak
a
külpiaci
kapcsolatok
fejlesztésében és a külföldi piacokra való bejutásban. Végül, a külföldi közvetlen beruházások hatást gyakorolnak a nemzetgazdaság makro-szintű hatékonyságára is.
2.2.1. A magyarországi francia tőkebefektetések ágazati eloszlása Magyarországon a tőkebeáramlás egyik fő formája a privatizáció volt. Az 1990es évek elején megkezdődő magyar privatizációs folyamatban a francia vállalatok a kezdetektől fogva erősen jelen voltak (Melléklet 9. táblázat) és 1994-ben Franciaország az egyik legtöbb tőkét befektető országként volt számon tartva Magyarországon. 1990 és 1997 között 43 magyar vállalat került francia kézbe és így a harmadik helyet foglalta
27
www.gkm.gov.hu 2007. július 25-i sajtóanyaga alapján 23
el a külföldi tőkebefektetők között. Az ebben az időszakban véghezvitt befektetések adják a mai napig a magyarországi francia jelenlét alapjait. Az utóbbi néhány évben visszaesés figyelhető meg a francia közvetlen tőkebefektetés áramlásában hazánkban (Melléklet 10.táblázat), ennek ellenére Franciaország az ötödik legnagyobb
külföldi
befektető.
Ha
a
befektető
vállalatok
fejlesztik
eddigi
beruházásaikat és a magyar gazdaság kedvezőbb feltételeket biztosít a külföldi tőke beáramlásának, akkor Franciaország erősítheti gazdasági jelenlétét, főleg a kis-, és középvállalatok területén. 2005 év végén közel 400 francia vállalat volt jelen az országban, melyek 54 000 alkalmazottat foglalkoztattak összesen és 8,3 milliárd eurónyi adózás utáni bevételt könyvelhettek el. Franciaország a 2,2 milliárd eurónyi befektetett tőkeállományával az ötödik helyen áll és 8,4%-át képviseli a Magyarországon befektetett külföldi tőkének. Franciaországot megelőzi Németország (34%), Hollandia (15%), Ausztria (11%), és az Amerikai Egyesült Államok (9%). Németország magasan az első helyen áll a külföldi befektetők listáján, az első három legnagyobb tőkeberuházás német vállalatok nevéhez fűződik (E.On Ruhrgas, Deutsche Telekom, Audi). Ennek a három vállalatnak a magyarországi össztőkéje 4,1 milliárd euróval haladja meg Franciaország összes magyarországi befektetésének az értékét. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy az első 25 legnagyobb külföldi befektető között négy francia vállalat is szerepel. Az Auchan, a Gaz de France, a sanofi-aventis és az EDF. A francia tőkebefektetések háromnegyede Budapesten és Pest megyében valósul meg, ha ehhez hozzáadjuk az észak-nyugati térségben véghezvitt befektetéseket, akkor azt látjuk, hogy erre a két területre koncentrálódik a francia befektetett tőke 86,9%-a. A francia tőkebefektetések céljai között a helyi piac elérésén kívül a kelet- és középeurópai térségek kiszolgálása is fontos szerepet játszott. Kevés olyan francia vállalat van, mely csupán azért érdeklődött Magyarország iránt, hogy a termelése egy részét ide helyezze át. Ennek legfőbb oka az, hogy az 1990-esévektől folyamatosan emelkedtek a fizetések, így például nem lett volna gazdaságos a munkaerő-intenzív iparágak teljes termelésének idehelyezése. A legtöbb vállalat tehát a bevételének egy részét Magyarországon fekteti be újra. 24
Számos francia vállalat úgy szervezte át a Kelet- és Közép-Európában folytatott tevékenységét, hogy Magyarországra összpontosítva, hazánkban hoztak létre regionális központokat, ahonnan könnyen elérhetik a térség többi országát. Ennek a modellnek felel meg többek között a Renault, a Schneider és a Michelin által folytatott politika. A magyarországi francia vállalatok koncentráltan vannak jelen a szolgáltatások, a gyógyszergyártás, az élelmiszeripar, az autógyártás, az informatika és a kommunikáció területein. A szolgáltatások szektorban összpontosul a francia befektetések 30%-a. A kereskedelmi ágazatban a Cora, a Match, az Auchan, a Bricostore és a Decathlon uralkodó pozícióban vannak. A Klépierre vállalat 2004-ben egy 290 millió euró összegű befektetést valósított meg Magyarországon, mely során 12 bevásárlóközpontot vásárolt meg. Budapesten a 2009 végére elkészülő 60 ezer négyzetméteres fedett bevásárló- és sétálóutca, a Corvinsétány is a Klépierre tulajdonába kerül majd az átadáskor. A francia Accor - az elsőszámú külföldi szállodalánc hazánkban – 20 szállodán kívül (Etap, Novotel, Mercure, Ibis, Sofitel) a Budapest Congress & World Trade Center28 tulajdonosa, amit 2005-ben egy 8 millió eurós beruházás keretében teljesen felújított. Mivel a vendéglátóiparban Magyarországon még rengeteg lehetőség van, az Accor a folyamatos aktív befektetési politikájával fontos szereplője a magyar gazdasági életnek. A gyógyszergyártás és a vegyipar a francia működő tőke állomány 14%-t teszi ki Magyarországon. Ebben a szektorban a három legfontosabb vállalat a sanofi-aventis, a Servier és a Ceva.
A sanofi-aventis-el, mint a francia tőke magyarországi
megtestesülésének egyik kiváló példájával, a dolgozatom második részében részletesen fogok foglalkozni. Az élelmiszeriparban is jelentős francia jelenlét figyelhető meg. A francia tőke 13,8%ban van jelen ebben a szektorban. A Danone a tejtermékek és a kekszek piacán, a Bonduelle a konzervgyártásban van jelen, mint rendkívül fontos szereplő. Ebben az
28
2005 októberéig: Budapesti Kongresszusi Központ
25
ágazatban néhány kis- és középvállalat is sikereket tudott elérni, mint például a Royal Croissant. Ugyancsak nagy hányadot - 10%-ot - vesznek ki a francia befektetésekből hazánkban a villamosenergia-, víz- és gázellátás területén működő vállalatok. Az EDF-hez tartozó DÉMÁSZ
csoport
Közép-Kelet-Európa
egyik
legnagyobb
villamosenergia-
szolgáltatója, Magyarországon 2000 embert foglalkoztat. Az EDF, 700 milliós euró tőkebefektetésével a legnagyobb francia befektető és a hetedik legjelentősebb a külföldi vállalatok közül Magyarországon. A Gaz de France csoport üzletpolitikájának is szerves részét képezi a magyarországi jelenlét. A gázszolgáltató a közüzemi piacon a Gaz de France magyarországi leányvállalatával, a Szeged központú Égáz-Dégáz Zrt.-vel, míg a liberalizált piacon az Édenergia Kft.-vel képviselteti magát. A vízszolgáltatásban a francia befektetők piacvezetőnek számítanak Magyarországon a Suez Environnement és a Veolia Environnement jelenlétével. A Veolia Environnement biztosítja Szeged vízellátásának és szennyvíz-kezelésésnek 94%-át. A Veolia leányvállalata az Onyx, Pécs és Székesfehérvár szennyvíz-kezeléséért felel, valamint ő működteti a dorogi veszélyeshulladék-égetőt. A Suez Environnement (akkor még Lyonnaise des Eaux) Magyarországon először 1994-ben kötött együttműködési megállapodást a Kaposvári Vízművek Kft.-vel, majd egy év múlva a Pécsi Vízmű Zrt. szakmai befektetője lett a cég, végül 1997-ben a Fővárosi Vízművekben (FV Zrt.) szerzett részesedést és szakmai irányítási jogot. A három nagy francia autógyártó, a Peugeot, a Renault és a Citroën 20%-os piaci részesedéssel bír Magyarországon, 2004-ben a 208 000 eladott autóból 40 000 francia modell volt. A Michelin a világ egyik elsőszámú gumiabroncs-gyártója, Magyarországon négy telephellyel rendelkezik, és 2000 embert foglalkoztat. A Michelin nemcsak gyárakkal képviselteti magát hazánkban, hanem innen koordinálja a gumiabroncs kereskedelmet is a magyar-cseh-szlovák-szlovén régióban. A kereskedelmi részleg célja, hogy mind a négy országban biztosítsa vevői számára a megfelelő termékeket. A infrastruktúra területén is erős francia jelenlét uralkodik. A 4-es metró építéséből nagy részt vesz ki a Vinci csoport és a Strabag, az Alstom 96 új szerelvényt szállít majd 26
erre a vonalra és 102-t a felújítás alatt lévő 2-es metró vonalára. Az M0-s autópálya építésében ugyancsak részt vesz a Vinci csoport és a Strabag. 2005-ben a GL Events kiállítás-szervező cég a magyar Trigránittal konzorciumot alkotva megnyerte a Hungexpo többségi tulajdoni hányadának értékesítésére kiírt privatizációs pályázatot. A telekommunikáció területén működő vállalatok a Vivendi és az Alcatel.
2.2.2. A tőkeberuházás és a kereskedelmi kapcsolatok közötti összefüggés Láthatjuk, hogy a francia vállalatok nagy számban, a gazdasági élet számos területén vannak jelen Magyarországon és a hazánkba beáramló külföldi tőkéből nagy részt képviselnek. A következő részben azt vizsgálom meg, hogy az erős francia jelenlét milyen összefüggésben áll a két ország között kialakult kereskedelmi kapcsolatok intenzitásával. A rendszerváltás óta a hazánkban befektető külföldi vállalatok nagyban meghatározzák a Magyarországon előállított termékek struktúráját, ez által azt is befolyásolják, hogy melyek azok a cikkek, amikből importálásra szorulunk és melyek azok, amik más országok számára érdekesek lehetnek, és kivitelre kerülnek az országból. Ez a megállapítás annyiban cáfolható, hogy a külföldi beruházók gyakran olyan vállalatokat vásároltak
fel,
melyek
a
hagyományos
magyar
iparágakat
képviselték
(gyógyszergyártás, élelmiszeripar, stb), így ha a Magyarországon gyártott termékek összetételét olyan nagy mértékben nem is ők határozták meg, de a hatékonyabb, modernebb, világszínvonalhoz közelebb kerülő termelés feltételeinek megteremtéséhez annál nagyobb mértékben járultak hozzá. Tekintsük át Magyarország és Franciaország között lévő kereskedelmi kapcsolatok aktuális állapotát! Az 1990-es évektől napjainkig egyre szorosabb kereskedelmi kapcsolat alakult ki a két ország között. 10 év alatt az ötszörösére növekedett a gazdát cserélt áruk összértéke, így az 1996-ban elért 1,1 milliárd eurós érték 2006-ra már 5,4 milliárd eurót tett ki. Meg
27
kell jegyezni, hogy a 10 év alatt végbement növekedés nem egyenletes, lineáris képet ad. 1996 és 2000 között 35%-os növekedés figyelhető meg évente, míg az ezt követő négy évben az éves növekedés mértéke csupán 4%-os. 2005-ben és 2006-ban újabb fellendülés tapasztalható a két ország kereskedelmi kapcsolataiban, a növekedés 2005ben 12%-ot és 2006-ban 14%-ot ért el. (Melléklet 11.táblázat) A két ország kapcsolatára jellemző növekedési ritmus összhangban van Magyarország teljes külkereskedelmére jellemző tendenciával. 2000-től itt is lassulás figyelhető meg a növekedésben, és 2004től napjainkig folyamatosan nagyobb számokat mutat a fejlődés mértéke. Megállapíthatjuk, hogy a francia működő tőke befektetések és a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok az utóbbi 10 évben nagyon hasonló ütemű növekedést produkáltak. Ma Franciaország Magyarország ötödik legfontosabb külkereskedelmi partnere, Németország, Oroszország, Ausztria és Olaszország mögött, ami azt bizonyítja, hogy a nemzetközi kereskedelemben Magyarország számára Franciaország egy igen fontos partner. Ha ezt összevetjük azzal, hogy Franciaország milyen súllyal bír, mint külföldi tőkebefektető, láthatjuk, hogy hasonló pozíciót foglal el, hiszen a statisztikák szerint a Magyarországon befektetett tőkéje értéke alapján is az ötödik legjelentősebb állam hazánk gazdaságában. Franciaország
Magyarország
ötödik
beszállítója
4,7%-os
piaci
részesedéssel
(Németország, Oroszország, Kína és Ausztria mögött) és negyedik legfontosabb kiviteli partnere 4,9%-os piaci részesedéssel (Németország, Olaszország és Ausztria mögött). Az Európai Unióhoz újonnan (2004-ben és 2007-ben) csatlakozott tagállamok közül Magyarország jelenti a harmadik legfontosabb felvevő piacot a francia gazdaság számára (Lengyelország és Csehország után), és Lengyelország után Magyarország exportál a legtöbbet Franciaországba. A két ország között a kapcsolat aszimetrikus, hiszen Franciaország számára Magyarország nem képvisel ilyen nagy jelentőséggel bíró kereskedelmi partnert. Az összes francia export 0,7%-a irányul Magyarországra és az összes francia import 0,65%-a származik hazánkból. Ez azt jelenti, hogy Magyarország Franciaország 29. legnagyobb felvevő piaca és a 30. legfontosabb beszállítója. Franciaország fontosságát, mint kereskedelmi partner, és mint fülföldi tőkeberuházó már látjuk, most térjünk ki arra, hogy a kereskedelem során a ki- és beáramló áruk összetétel
mennyire
van
összhangban
a
magyarországi
francia
vállalatok
tevékenységével, mennyire befolyásolja, mennyire egészíti ki azokat. 28
Magyarország külkereskedelmében a három legjelentősebb ágazat tükrözi azt a három iparágat, mely az utóbbi években a legnagyobb bővüléseken, fejlesztéseken ment keresztül. Vegyük szemügyre ezt a három ágazatot! 1, A szállító eszközök, a gépek és a távközlés Magyarország külkereskedelmének több, mint felét képviselik, és folyamatos növekedést mutatatnak az utóbbi öt évben. Az Audi és a Suzuki győri illetve esztergomi jelenléte és számos autóalkatrész gyártó cég Magyarországon létrehozott gyáregységei (Asahi Glass, Epidem, Le Belier, Valéo, Michelin, Bridgestone, Hankook, stb) magyarázatot adnak az ebben a szektorban megfigyelhető export és importnövekedésre. 2, Az elektromos gépek és alkatrészek képezik a külkereskedelem második legnagyobb csoportját. Az olyan külföldi cégek megjelenésének, mint a Philips, a Siemens, a Nokia vagy az Ericsson köszönhető, hogy Magyarország vezető pozícióhoz jutott KözépEurópában ezen a területen. Az is ennek tudható be, hogy a Kínából importált elektronikai komponensek mennyisége évről évre növekvő számokat mutat. 3, A feldolgozóipar másik fontos ágazata, mely hagyományosan jelentős mértékben szerepel a magyar külkereskedelemben, a gyógyszeripar. Ennek két oka van. Egyrészt a magyar gyógyszeripar nagy múltra tekint vissza, számos nemzetközi sikert ért el, másrészt ezt felismerve a külföldi befektetők, szívesen választották és választják ezt az iparágat tőkebefektetésük célpontjául. Több cég Magyarországra helyezte regionális központját, és innen látja el a térség piacait, mint például a sanofi-aventis vagy a Servier. Magyarországra behozott francia áruk: 2006-ban 2,7 milliárd euró összegű exportjával 4,7%-os piaci részesedést ért el Magyarországon. 2006-ban a francia export mennyisége 15,6%-os növekedést mutatott. A félkész termékek a hazánkba érkező francia árunak a 43%-át, a fogyasztási cikkek a 22%-át és a beruházási javak a 20%-át tették ki. Ágazati eloszlás szerint a vegyi és műanyag termékek, a gyógyszeripari termékek és az elektronikai berendezések voltak túlsúlyban.
29
A Franciaországból érkező műanyag termékek és a professzionális alkatrészek a magyar gépipar egyik nélkülözhetetlen alkotóelemei, főleg a multinacionális cégeket látják el ezekkel a termékekkel, melyek között nem egy honfitársuk is jelen van, mint például a Valéo, a Le Belier vagy a Michelin. A francia autók importálása a 2006-ban visszaesett az előző évekhez képest, de így is 13%-át képviselik az eladott autóknak. Az elektronikai gépek gyártásához szükséges felszerelések, alkatrészek a francia import 15,4%-át teszik, a gyógyszeriparral kapcsolatos termékek pedig 16,3%-át képezik a francia importnak. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek nem tesznek ki nagy részt a két ország kereskedelmének áruszerkezetében, mindössze 5%-át éri el a Franciaországból érkező áruknak, viszont annál fontosabb ezen a területen a francia tőkebefektetések jelenléte. (Danone, Bonduelle, Bongrain) Körülbelül 4700 francia vállalat exportál Magyarországra, de 60%-át az eladásoknak a 80 legnagyobb cég realizálja. Franciaországba áramló magyar áruk: A magyar termékeket, melyek célpontja Franciaország négy nagy csoportra tudjuk osztani. Elektronikai berendezések (31%), melyeknek nagy részét teszik ki a multinacionális vállalatok által Magyarországon összeszerelt mobiltelefonok, utána következnek a fogyasztási cikkek (21%), majd a vegyipari termékek és fémek (11%), végül pedig a járművek (11%).
30
II. Az egyik legjelentősebb francia beruházó, a sanofi-aventis térnyerése hazánkban A francia sanofi-aventis gyógyszergyártó vállalat ékes példája a felvásárlással történő magyarországi működő tőke beruházásnak. A rendszerváltás után a nagy számban hazánkba érkező francia vállalatok között szerepelt az akkor még Sanofi néven működő cég is. A dolgozatom második részében a francia gyógyszergyártó cég klasszikusnak tekinthető példájával mutatom be azt az utat, melyet a hazánkba érkező külföldi befektetők közül sokan végigjártak, az első részvények megvásárlásától, a magyar vállalat teljes tulajdonának megszerzéséig.
1. A Chinoin privatizálása A rendszerváltást követő privatizációs folyamat szinte nem kerülte el a gazdasági élet egyetlen szektorát sem, így a magyarországi állami gyógyszergyárak is magántulajdonba kerültek. Az ekkor felvásárolt Chinoin működésében a magánosítás nagy változásokat hozott, melyek számos pozitív hatással jártak együtt, amik nem csak vállalati szinten jelentkeztek, hanem érzékelhetőek voltak, s a mai napig érzékelhetőek a magyar gazdaság és a magyar-francia kapcsolatok területein is. 1.1. Sanofi: „A szerencsés kiválasztott” Az újpesti Chinoin gyárat 1910-ben Kereszty György és Wolf Emil alapította. A vállalat állatgyógyászati termékkel tett szert világhírre, de később az inzulin gyártási technológiájának kidolgozásával (1920) és egy Parkinson kór kezelésére használt gyógyszer gyártásával (1962) is elnyerte a világ elismerését. A Chinoin a hazai gyógyszervegyészeti kutatás, gyógyszergépészeti és technológiai fejlesztés egyik elismert központja volt. A vállalat folyamatosan fejlődött, és a 20-as, 30-as évekre termékeinek 60 százalékát exportálta, ezzel az akkori magyar ipari exportban a második helyet foglalta el. A második világháború után a szocialista nagyvállalati modell szerint működött, s közben export tevékenysége dinamikusan fejlődött. 1960-ban 44, 1964-ben már 61 országba szállított. A 80-as években egyre sürgetőbbnek mutatkozott a külföldi tőkebevonás, melyet először világbanki hitelekből próbáltak megoldani.
31
A Chinoin vezetősége 1989-ben kezdeményezte az állami vállalati státusz megszűnését és még ebben az évben sor került a végleges megállapodásra. Ez a megállapodás a Pénzügyminisztérium, az Ipari Minisztérium és a Chinoin között köttetett, mely szerint a 3 milliárd forintban megállapított alaptőkéjű vállalat többségi tulajdonának privatizációját két éven belül végre kellett hajtani. A továbbiakban a privatizációs folyamatot az 1990-ben létrehozott Állami Vagyonügynökség is szemmel kísérte, s közösen dolgozták ki azt a privatizációs stratégiát, mely lehetővé tette, hogy a lehető legjobb döntések szülessenek a Chinoin magánkézbe kerüléséről. A vállalat vezetősége számos elvárást határozott meg az új befektető kilétével kapcsolatban, melyeknek csupán néhány felelt meg a csaknem 120 érdeklődő közül. Vegyük szemügyre, hogy mik voltak a Chinoin által támasztott legfontosabb feltételek a kiválasztási folyamat során! Olyan külföldi befektetőre volt szükség, amely képes kiegészíteni a Chinoin saját erőforrásait, nagy tapasztalattal rendelkezik a gyógyszergyártás terültén, jól kiépített piaci hálózatot tudhat magáénak, igényt tart a kutatási tevékenységre, nagyrészt meg kívánja hagyni a vállalat hagyományos tevékenységi körét és minél kevesebb létszámleépítést kíván végrehajtani. A preferenciák közé tartozott az is, hogy lehetőleg európai vállalat legyen a felvásárló, egyrészről, mert a kulturális közelséget a sikeres együttműködés egyik összetevőjének vélték, másrészt lényegesnek tekintették ezt távlati kereskedelmi okokból is.
Alapos tárgyalások után négy befektetni szándékozóra
szűkült a kör: egy német, egy brit, egy francia és egy amerikai cégre. Az Állami Vagyonügynökség végül a francia Sanofi mellett döntött. A Sanofi történetének rövid áttekintése magyarázatot adhat arra, hogy a több mint 100 jelentkező közül, miért pont ez a francia vállalat lett a kiválasztott. A Sanofi Franciaország legnagyobb vállalatának a kőolaj-kitermelő és feldolgozó Elf Aquitainenek a leányvállalata volt ekkor. Egy fiatal cégről van szó, hisz létét az 1973-as olajválságnak köszönheti, akkor döntöttek úgy az Elf vezetői, hogy más ipari szektorban is létrehoznak érdekeltségeket, így a „több lábon állás” elvével, gondolatuk szerint, képesek lesznek átvészelni egy hasonló válságos időszakot. Az eredetileg 10 főt számláló Sanofi három területen folytatott felvásárlási politikát: a gyógyszeriparban, a bio-iparban29 és a kozmetika iparban30. Ami a gyógyszeripari ágazatot illeti, kezdetben
29
Élelmiszer és élelmiszeradalék ipar
32
francia és belga kis- és középvállalatokat vásárolt fel31, majd érdekeltségeket szerzett marokkói, mexikói, németországi és törökországi gyárakban is. 1976-ban a Pasteur Intézettel közösen megszerezte a Pasteur Production, a Pasteur Intézet Ipari részlege részvényeinek egy részét, amelynek révén Sanofi Diagnostics Pasteur vállalat keretein belül kezdetét vehette egy nagyszabású diagnosztikai műszergyártó program kidolgozása és megvalósítása. 1980-ban a Sanofi holding részvénytársasággá alakult és részvényeit bevezették a párizsi tőzsdén. Érdemes megemlíteni, hogy minden dolgozónak ingyen részvényeket osztott ki. A gyógyszergyártás egyre erősödő nemzetközi versenyében a Sanofi vezető szerepet vívott ki. Szerződést kötött egy közös vállalat létrehozásáról a japán Daiici vállalattal, új kutató központokat adott át Franciaországban. Az 1973-ban alapított Sanofi az 1980-as évek végére olyan fejlődési fokot ért el, amelynél a továbbfejlődés feltétele a globális gyógyszeripari jelleg kiépítése volt. A Chinoin erőforrásai, kémiai irányultsága jól kiegészítette a biológia-, biotechnológia-centrikus Sanofi-t. Emellett elengedhetetlen volt a vállalat számára, hogy újabb és újabb piacokra lépjen be, ha részt kíván venni a világpiaci versenyben. Ez indokolta a stratégiai szövetség kialakítását az amerikai piacon jelenlévő Kodak csoporthoz tartozó Sterling Winthrop-al. Ily módon jött létre a Sanofi Winthrop közös vállalat, melyen belül a két fél megőrizte sajátosságait és csupán a piaci forgalmazás területén hangolták össze stratégiájukat. A Chinoinnal való együttműködés egyik fontos célja is a piacnyerés volt, a Sanofi a magyar vállalat segítségével közelebb kívánt kerülni Közép- és Kelet-Európa piacaihoz. A keleti piachoz való közelségen kívül számos más értékkel is bírt a Chinoin, melyeket a Sanofi felismert. Magyarország erős, hagyományosan az exportra épülő gyógyszeriparral rendelkezett, mely felvette a versenyt a nemzetközi csoportokkal. Ebben a környezetben „cseperedett fel” a Chinoin, 1910-es születése az óta olyan szellemi tőkét, ipari technológiát és a kutatásfejlesztésben elért eredményeket halmozott fel, mely tökéletesen megfelelt a Sanofi által támasztott elvárásoknak. Mindezek mellett azonban a magyar vállalat nem tagadhatta le, hogy egy volt szocialista országban, számos évig a tervgazdálkodás szabályai szerint működött. Egyértelmű volt tehát, hogy fel kell nőnie az európai normákhoz, hogy a vállalati szervezet és a termelés korszerűsítése nem várhat sokáig, ha nem akar
30
A kozmetika iparban az idő folyamán a Sanofi tulajdonába kerülő márkák: Yves Rocher, Roget & Gallet, Yves Saint Laurent és részben a Nina Ricci. 31 Labaz, Parcor, Clin-Midy, Choay
33
lemaradni az egyre fokozódó nemzetközi versenyben, és erősíteni akarja pozícióját a magyar piacon.
1.2. A Sanofi többségi tulajdonhoz jut A Chinoin-Sanofi ügyletet a tőkeemeléses privatizáció tökéletes klasszikus modelljének tekinthetjük a magyar privatizáció történetében. A vállalat privatizációját nemcsak Magyarországon, hanem Európában, sőt a tengerentúlon is mintaszerűnek minősítették mind az üzletemberek, mind a gazdasági elemzők. Az 1991. február 22-én a Sanofi, az ÁVÜ és a Chinoin által aláírt megállapodás alapján 100 000 db új részvény kibocsátásával a Chinoin alaptőkéje 4 milliárd forintra emelkedett és összesen 400 000 db részvényt számlált. A Sanofi 160 000 db részvényt vásárolt meg, melyből az újonnan kibocsátott
100 000 db ellenértéke az AVÜ-höz, 60 000 db ellenértéke pedig a
Chinoinhoz folyt be. A Sanofi 40%-os részesedéséből a Chinoinnak 48, az ÁVÜ-nek 27 millió dollárt fizetett, s elővásárlási jogot kapott arra, hogy 1994-ben a vállalat részvényeinek további 11%-át megvásárolhassa, így többségi tulajdonossá váljon. A magyar fél azonban hamar felismerte, hogy a vállalat tulajdonviszonya körüli bizonytalanságokon minél előbb változtatni kell, ezért egy évvel az előre kitűzött időpont előtt, 1993. július 15-én megegyezés született arról, hogy a Sanofi-Winthrop Holding (SWH) megszerzi a Chinoin Rt. részvényeinek további 11%-át. Ezzel a megállapodással a részvények 51%-a a SWH tulajdonába került, 41,5% az Állami Vagyonkezelő Rt-é maradt, míg a maradék 7,5% dolgozói részvény lett. Ezzel megszűnt az átmeneti állapot és György Miklós vezérigazgató szavai szerint a vállalat „nyugodtabb, professzionálisabb légkörben dolgozhat” tovább. Nem kellett sokat várni arra, hogy újabb részesedéshez jusson a francia vállalat, s kicsivel később szinte 100%ban a vállalat tulajdonosává váljon. A megszerzett 51%-os tulajdoni arányt 1995. decemberében 76%-ra emelte, ezzel is kifejezésre juttatva a magyar vállalat eredményeivel való elégedettséget. Következő év májusában a még a dolgozók és magánbefektetők tulajdonában lévő részvényeket felvásárolta, ez újabb 23%-os részesedés elnyerését jelentette, s ez által közel 100%-os tulajdonossá vált a francia Sanofi a magyar Chinoin Rt.-ben.
34
A francia állam tulajdonában lévő Elf Aquitaine kőolaj-kitermelő és feldolgozó vállalatcsoporthoz tartozó Sanofi beruházása egy közép-európai volt szocialista országban azt bizonyította, hogy Franciaország szerepet kíván játszani a kelet-középeurópai térség fejlesztésében, méghozzá nem csak a hagyományosan franciabarát országokban.
1.3. A Sanofi-val kötött szövetség pozitív hatásai Amint azt a dolgozatom első részében bemutattam, a külföldi tőke számos előnnyel jár a befogadó ország számára is. A következőkben azt vizsgálom, hogy ezek az előnyök, milyen formában jelentkeztek a Chinoin felvásárlása során. A Sanofi-val való szövetség pozitív hatást gyakorolt a Chinoin jövedelmezőségére, a vállalat vissza tudta fizetni adósságait, így megszabadult a kamatterhektől. A külföldi részesedés ráadásul adókedvezménnyel is járt. A privatizáció nem csak a vállalat hatékonyságát növelte, de olyan területeken is fejlesztések indultak meg, mint a belföldi marketing, a kutatás-fejlesztés, a környezetvédelem vagy a gyártástechnológia. A 12. táblázat a szemlélteti a Chinoin 1990 és 1995 között elért eredményeit.
12. TÁBLÁZAT: A Chinoin eredményei (1990-1995) 1990 1991 1992 1993 1994 1995 Nettó árbevétel (millió Ft) 11 542 13 484 11 235 15 772 18 146 22 177 Export árbevétel (millió Ft) 7 212 7 355 7 658 9 478 11 455 11 765 K+F árbevétel (millió Ft) 248 219 856 1 047 1 096 2 123 Beruházás árbevétel (millió Ft) 540 1 156 992 1 649 1 580 1 930 Létszám (fő) 4 177 3 736 3 333 3 081 2 842 2 792 Eredmény (millió Ft) 789 1 368 2 252 3 169 4 028 6 364 Eredmény az árbevétel %-ban 6,8 10,1 20,0 20,1 22,2 28,7 (Forrás: Sipos-Bencze-Bikki-Korbonits: Egy mindig megújuló vállalat: A Chinoin története, Budapest. 1996. 81. oldal) A Chinoin 1991. májusától új, megreformált szervezettel folytatta működését. Az egyes területeken túlcentralizált, másutt túlzottan decentralizált döntési rendszer helyett olyan szervezet jött létre, amely egyszerűbbé tette a felelősség megállapítását. Az új irányítási
35
rendszerrel áttekinthetőbb, jobb működést, és felelősebb gazdálkodást lehetővé tevő struktúra alakult ki. Számos olyan döntés is született, ami közvetlenül érintette a munkavállalókat. 1991. július 1-jétől a Chinoin Rt-nél el kellett érni a 25 000 forintos havi bruttó kereseti szintet, ami azt jelentette, hogy az előző évi átlaghoz viszonyítva 66%-al nőtt az átlagkeresetek szintje.32 1994. utolsó negyedévére ez az összeg 48 826 forintra emelkedett.33 A működő piacgazdaságokban kialakult irányítási és szervezeti megoldások alkalmazása tette talán lehetővé azt is, hogy a vállalat képes legyen átvészelni a Szovjetunió felbomlása okozta hatalmas piacvesztést. Magyarország külgazdasági kapcsolataiban túlsúllyal voltak jelen a KGST-országok, s a 90-es évek elején bekövetkezett KGST felbomlásával az eddigi fizetőképes exportpiacait az ország elvesztette. Noha a Chinoin piacának is szerves részét képezték ezek az államok, mégis sikerült folyamatos eredménynövekedést felmutatnia ezekben az években és export bevételében is felfelé ívelés figyelhető meg. A felmerülő eladási nehézségek orvoslására bizonyos területeken véghezvitt fejlesztésekkel és újabb szervezeti átalakításokkal válaszolt a vállalat vezetősége. Az eddig a Chinoinhoz tartozó szállítási feladatok ellátását külső cégre bízták. A marketingmunka teljesen más értelmezést nyert, az eddig egyszeri piackutatási tevékenységként felfogott feladat, a folyamatos piacszervezést és befolyásolást, a piaci igények feltárását és állandó elemzését jelentette ez után. A vállalatnál folyó kutatás-fejlesztés tevékenység felett is eljárt az idő, már nem állta ki a nemzetközi összehasonlítás próbáját, ezen a területen is modernizációra volt szükség. A meghozott módszertani intézkedések új osztályok létrehozását és az érintett területek igazgatóságában történő újításokat vonták maguk után. A munkaerő-állomány minőségi javulása mellett a vállalati összlétszám 1990 és 1995 között 4 177 főről 2 792 főre csökkent, a reálbérek jelentősen nőttek, a képzésre fordított összegek több mint négy és félszeresükre emelkedtek. 1994-re a vállalat a magyarországi eladási listákon az eladott dobozszám tekintetében 22%-os részesedéssel a második, míg forintbevétele szerint a harmadik helyen állt.
32
A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete Magyarországon 1991-ben: fizikai foglalkoztatott esetében 14 189 Ft, szellemi foglalkoztatott esetében 24 519 (Forrás: KSH) 33 A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete Magyarországon 1994-ben: fizikai foglalkoztatott esetében 25 507 Ft, szellemi foglalkoztatott esetében 45 336 Ft (Forrás: KSH)
36
A minőségbiztosítás megvalósításában a magyarországi vállalatok között élenjárt a Chinoin. 1994. decemberében Közép- és Kelet-Európában a gyógyszergyárak közt elsőnek kapta meg az ISO 9001 tanúsítványt. A környezetvédelmi gondok megoldására is nagy hangsúlyt fektetett a vállalat és ugyanebben az évben ítélték neki oda az Elfcsoport környezetvédelmi díját. 1995-ben az a stratégiai döntés született a Sanofi-nál, hogy négy gyárban összpontosítja a vegyipari tevékenységét. A három franciaországi üzem mellett, egyetlen külföldi vállalatként, a Chinoin vesz részt a jövőben a Sanofi számára létfontosságú hatóanyagok előállításában. Miért látott fantáziát a Sanofi vezetősége a magyarországi leányvállalatban és miért döntött úgy, hogy szorosan integrálja a vállalati szervezetbe? Magyarországon a precíz és gyors munkával, a költségkeretek tiszteletben tartásával a világszínvonalú szakemberek képesek voltak bármely fontos Sanofis gyógyszert előállítani olyan minőségben, hogy a legigényesebb piacra is tudott szállítani. Míg Franciaországban a munkások betanítása 3 hetet vett igénybe egy-egy új gyártási folyamat bevezetésekor, Magyarországon egyharmad idő alatt elsajátították az új folyamathoz szükséges tudást. A gyorsabb tanulás jelentősen csökkenti a költségeket, hisz sokkal hamarabb elkezdődhetett az érdemi munka. A Chinoinban meg volt az a felbecsülhetetlen rugalmasság is, hogy nem csak egy bizonyos területen volt képes kiemelkedő teljesítményt nyújtani, hanem nagy hangsúlyt fektetett mind a világ legfejlettebb technológiáját igénylő injekciógyártásra, mind a jóval egyszerűbb eljárásokat
igénylő
alapanyaggyártásra.
Más
országokban
inkább
egy
adott
tevékenységre koncentráltak, ezért is kezelte az anyavállalat kiemelkedő helyen a magyar „gyermekét”. A mintaszerű munkamorálhoz hozzátartozott az is, hogy Magyarországot, mint a „béke szigetét” tartották számon, azért mert sztrájkok egyáltalán nem, vagy csak elvétve fordultak elő. Ezzel szemben
például
Franciaországban nagyon is gyakoriak voltak a szervezett munkabeszüntetések. 1998-1999-ben a Sanofi és az 1970-óta a gyógyszeriparban tevékenykedő Synthélabo fuzionált és egészen 2004-ig Sanofi-Synthélabo néven voltak jelen a piacon. 2004-ben a Sanofi-Synthélabo
és
az
Aventis,
a
gyógyszeripar
egyek
vezető
vállalata
összeolvadásával megalakul a sanofi-aventis, a világ harmadik és Európa első gyógyszeripari csoportja.
37
2. A sanofi-aventis Csoporthoz tartozó két magyarországi vállalat tevékenysége A sanofi-aventis Csoportnak Magyarországon két leányvállalata van: a gyógyszergyártással
foglalkozó Chinoin Zrt. és az értékesítéssel, marketinggel
foglalkozó sanofi-aventis Zrt. A következő fejezetben e két leányvállalat tevékenységét tekintem át.
2.1. Néhány fogalom a gyógyszergyártással kapcsolatban Annak érdekében, hogy a dolgozatom írása során használt szakkifejezések megértése ne okozzon problémát az olvasónak, itt röviden megmagyarázom a többször felbukkanó idegen szavak jelentését. A következő táblázat egy gyógyszer kifejlesztésének folyamatát ábrázolja 1.
2.
3.
4.
Kutatás
Fejlesztés
Regisztráció
Forgalom
A
Optima-
Preklinikai
Klinikai
Új
kémiai
lizáció
értékelés
értékelés
gyógyszer
kiinduló
állat-
embereken
engedélyezési
pont
kísérletekben
Fázis I
dosszié
Fázis II
készítése és
Fázis III
benyújtása
kutatása 1-2 év
1-2 év
1-2 év
1-2 év
1-2 év
T e r m e l é s
M a r k e t i n g Folyamatos
(Forrás: sanofi-aventis belső kiadványa) Innovatív gyógyszer: Más néven originális gyógyszer. Olyan új hatóanyagokat tartalmazó és új terápiás lehetőségeket nyújtó gyógyszer, melyet a gyógyszeripari vállalatok több évtizedes kutatómunkával, nagy szellemi és anyagi ráfordítással (átlagosan 800 millió USA dollár) fejlesztenek ki. Sokszor több száz kutatónak a
38
tudását, szakértelmét, 10-15 éves munkáját testesíti meg egy innovatív gyógyszer. Az újonnan kifejlesztett gyógyszert, pontosabban annak hatóanyagát termékszabadalmi oltalom védi.34 Generikus gyógyszer: Egyes elnevezésekben „másolt gyógyszer” vagy „hasonmás gyógyszer” néven is ismert. Az originális gyógyszer termékszabadalmi oltalmának lejárta után gyártott, az originális gyógyszerrel azonos hatóanyagú készítményeket nevezzük generikus gyógyszernek. A generikus gyógyszerek tehát az originális gyógyszerek másolatai. A generikus gyógyszerek kifejlesztése az innovatív, originális gyógyszerek kifejlesztésének töredékébe kerül, hiszen az innovatív gyógyszercég már elvégezte a szükséges kísérleteket. A generikus gyógyszerek esetében azt kell igazolni, hogy a gyógyszer az originálissal biológiailag egyenértékű.35 OTC (over the counter) gyógyszer: Vény nélkül kapható gyógyszer
2.2. A hazai gyógyszeripar jelentősége Mielőtt bemutatnám a sanofi-aventis magyarországi tevékenységét, vessünk egy pillantást a hazai gyógyszeripar jelentőségére! A gyógyszeripar az egyik iparág, amely jelentős mértékben járul hozzá az ország GDP értékéhez. A magyar gyógyszeripari alkalmazottak termelékenység tekintetében az európai élmezőnyben vannak, és ebből a szempontból Magyarország nagyon kedvező befektetési helyszín. Magyarország az egyik állam az Európai Unióban, ahol egységnyi hozzáadott érték előállítása a legkedvezőbb áron érhető el. Romániát és Bulgáriát is megelőzzük ebben a tekintetben, annak ellenére, hogy a munkabérek ott jóval alacsonyabbak. Hazánkat a gyógyszeripari munkabérek szintje szerint az alacsonyabb bérű országok csoportjához sorolják, de a hazai gyógyszeripari bérek az új tagországok közül – Szlovénia után – a második legmagasabbak. 2006 végén 15 ezer alkalmazott dolgozott a gyógyszeriparban hazánkban, aminek egy jelentős részét képzik a szellemi foglalkoztatásúak. A foglalkoztatást tekintve magas a koncentráció, a négy legnagyobb magyarországi gyógyszergyártó vállalatnál (sanofi-aventis, Gedeon Richter, Egis, Teva) dolgozik a
34 35
Forrás: Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete Forrás: Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete
39
foglalkoztatottak csaknem négyötöde. A gyógyszeriparban dolgozók aránya a feldolgozóiparon belül – az Európai Unió más tagállamaival összevetve – a középmezőnyben található. A 2 százalék körüli arány megegyezik Ausztria, Németország és Olaszország adatával. Az ágazat részesedése Dániában, Belgiumban és Írországban éri el a legmagasabb értékeket, itt 3-4 százalékos szerepe van a gyógyszeriparnak a foglalkoztatásban.36 2005-ben Magyarországon a termelői áron számolt gyógyszer-értékesítése meghaladta a 457 milliárd forintot, ami 17,2 százalékos növekedést jelentett 2004-hez képest. Ez azt jelenti, hogy a magyar lakosság 2005-ben 330 millió doboz gyógyszert használt fel, ami szinte megegyezik a 2004-es adattal. A magyar gyógyszeripar más iparágakhoz mérten kellő felkészültséggel várta az uniós csatlakozást. Az EU-s jogszabályoknak megfelelő törzskönyvezés már jóval a csatlakozás előtt megindult. A sanofi-aventis a világon a harmadik, Magyarországon és Európában az első számú gyógyszergyártó vállalat. 2006-ban 28,4 milliárd eurós árbevételt ért el, melyből a magyarországi bevétel 185,3 milliárd forint (0,74 milliárd euró) volt, ami a 2005-ös, 130 milliárd forintnyi árbevételhez képest hatalmas növekedést jelent. 2006-ban a sanofi-aventis 10,3 százalékos piaci részesedéssel az első helyet foglalta el Magyarországon a gyógyszergyártók között. 8,0 és 7,2 százalékos részesedéssel a második és a harmadik helyen a svájci Novartis és a Richter Gedeon állt (Melléklet 13. táblázat).
2.3. Sanofi-aventis Zrt. 2.3.1. Gyógyszermarketing és értékesítés A francia sanofi-aventis két magyarországi leányvállalata közül a sanofi-aventis Zrt. tevékenységi körébe tartozik a marketing és az értékesítés feladatainak ellátása. Mivel a gyógyszerek reklámozása esetében eltérő szemléletmódra van szükség, mint a többi iparágnál, ezért röviden bemutatom, hogy mit is foglal magában a gyógyszermarketing.
36
Gyógyszeripar munkaerőpiaca Magyarországon in: ICEG EC – Ágazati elemzések, 2007. július
40
Ami a gyógyszerek reklámozása esetében a legfontosabb tényező, az az, hogy erősen szabályozott keretek között zajlik. A gyógyszerek két nagy csoportra oszthatók: az egyik csoportba tartoznak a csak receptre megvásárolható, vényköteles termékek, a másik csoportba pedig a recept nélkül megvásárolható, OTC készítmények sorolhatók. Az OTC termékek marketingje kevésbé szabályozott, sokban hasonlít az általános fogyasztási cikkekhez. A reklámok célcsoportja és a termék fogyasztója egyaránt a beteg. A receptköteles termékek célzottjai viszont kizárólag az orvosok lehetnek, de a fogyasztó itt is a beteg. A receptköteles termékeknél a személyes eladás gyakorlata a legfontosabb, amit a gyógyszerismertetők, vagyis az orvoslátogatók végeznek. A készítmény szakszerű ismertetésén kívül az orvoslátogatóknak választ kell adniuk az orvosok felmerülő problémáira, szakirodalmat kell szolgáltatniuk az újdonságokról, és folyamatosan tájékoztatniuk kell a klienseiket. Ebből következik, hogy a gyógyszerüzlet másik speciális jellemzője, hogy a vásárlás döntésében a betegeket nagyban befolyásolja, hogy orvosa mit javasol vagy ír fel nekik, tehát a gyógyszermarketing fontos feladata az orvos figyelmének felkeltése. Ez történhet írott tájékoztatókkal, szórólapokkal vagy rövid, figyelemfelkeltő előadásokkal. A következő lépésben az érdeklődést kell kiváltani az orvosból, ami történhet például gyógyszerminták átadásával. Az újdonságok esetében rendkívül fontos, hogy a gyógyszer elérhető legyen, ellátását jól szervezze meg a vállalat. Az OTC piacon a reklám rendkívül fontos helyet foglal el, fontos szerepe van a kommunikáció szempontjából a csomagolásnak és a márkanévnek is. Az esztétikus és praktikus csomagolás nagy befolyással lehet a vásárlókra.
2.3.2. Néhány példa a sanofi-aventis Zrt. marketingtevékenységéből 2005. október 3-a és 30-a között a legmagasabb átlagnézettséget elért reklámfilmek tízes top listáján a sanofi-aventis terméke a Rhinathiol Cold tabletta a hatodik helyezést érte el, egy másik sanofi-s termék a Magne-B6 vitamin pedig a tizediket.37 A reklámok nézettségi mutatója egyáltalán nem jelenti azt, hogy az emberek ismerik is a reklámozó céget. Ami a sanofi-aventis márkanevet illeti, egy 2006-os
37
A tévében legtöbbet hirdető cégek és márkák hivatalos listaáras televíziós költés alapján 2006. október 2-október 29, KreativOnline, http://www.kreativ.hu/cikk.php?id=17972, 2007. november
41
felmérés alapján kiderült, hogy a legfontosabb szakmai partnerek körében mind a sanofi-aventis, mind a Chinoin ismertsége jó, azonban a közvélemény előtt a sanofiaventis név szinte egyáltalán nem ismert. A sanofi-aventis termékeinek 80-a százaléka vényköteles, amely termékek szabad reklámozása pedig tilos.38 Van példa azonban a vényköteles termékek népszerűsítésére is. 2006-ban a sanofiaventis egy egész évre szóló megbízást adott egy reklámügynökségnek, hogy a Clexane terméket reklámozza. Ez egy tromboembóliás szövődmény elleni injekció, mely az „És az élet folyik tovább!” szlogennel került a közönség elé. A Clexane márka népszerűsítésére az ügynökség kiállítási anyagokat, betegtájékoztatókat is készített a szaklapokban megjelenő hirdetéseken kívül.39 A recept nélkül kapható készítmények reklámozása sokkal több lehetőséget kínál a forgalmazóknak, amit a Sanofi ki is használt. Elsőként vetette be a mobilmarketinget a gyógyszerszektorban. A kampány célja az volt, hogy a klasszikus csatornákon folyó kommunikáció mellett a fiatal célcsoportnak a terméke új arcát mutassa meg. A célcsoport két üzenetet kapott mobiltelefonjára SMS formájában: „Jön! Jön a hétvége, jön a bulizás és néha bizony másnap jön – egy kiadós, hasogató fejfájás – a MIGRÉN. Szeretnél megszabadulni tőle? A megoldást holnap megkapod.” Ez az első üzenet péntek délutánra volt időzítve, míg a másodikat szombat délelőtt kapták meg a fogyasztók: „Ha fáj a fejed: Algoflex Forte! A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!” Ez a kampány ideális példája annak, hogy az időzítés mennyire képes felerősíteni a kreatív hatást. Az SMS-ek több tízezer fiatalt értek el, rendkívüli eredményességgel, így megvalósult a kampány célja.40 Végül a marketingtevékenységnek azon feladatkörére vázolok fel egy példát, mely a termék új megjelenését veszi célba. A sanofi-aventis Csoport szintjén is újdonságnak számít a magyar leányvállalat egyik legsikeresebb termékének a NO-SPA-nak az új, adagolós csomagolása. A NO-SPA az oroszországi piac legnépszerűbb gyógyszere, s 2007 áprilisától már a NO-SPA új kiszerelése van jelen ezen a piacon. Várhatóan 38
39
Zoom A sanofi-aventis magyarországi belső kiadványa 2. szám – 2007. július 4.oldal
Sanofi-aventis - újabb megbízás az Euro RSCG-nek, KreativOnline, http://www.kreativ.hu/cikk.php?id=15717, 2007. november 40
www.wirelessmarketing.hu
42
Ukrajnában és Közép-Ázsiában is megjelenik majd az új csomagolásban kapható termék. Oroszországban a bevezetést sikeres tévékampány kísérte. Az új csomagolással kapcsolatban az alapötlet a piaci megújulás volt. A projektre félmillió eurót szánt a Csoport, amiből meg kellett valósítani a csomagolás megalkotását és azzal is meg kellett birkózni, hogy a doboz a Chinoin gépsorain gyártható legyen. Egy teljesen új fajta csomagolásról van szó, bár a piacon léteznek hasonló kiszerelések, például az édesítőszerek esetében. A Chinoin által gyártott doboz azonban teljesen zárt, az adagolást garanciazárral kombinálták. A csomagolást szabadalom is védi majd, ha a júniusban a százhúsz ország szabadalmi közlönyében megjelent szabadalmi leírást senki sem támadja meg fél éven belül.
2.4. Chinoin Zrt. 2.4.1. Kutatás-fejlesztés Gérard Le Fur, a sanofi-aventis K+F igazgatója szavai szerint „a gyógyszeripar jövőjét csakis a kutatás biztosíthatja és e téren a magyarországi leányvállalat kiemelkedő szerepet tölt be.” A sanofi-aventis Csoport magyarországi kutatóközpontja része a Csoport világszerte működő kutatási hálózatának. A magyarországi kutatóbázis legfontosabb jellemzője, hogy mind a három kutatási lépcső, azaz a felfedező kutatás, a preklinikai fejlesztés és a klinikai fejlesztés egyaránt megtalálható a tevékenységei között. Erőforrásainak flexibilitása következtében a Chinoin a sanofi-aventis kutatási tevékenységének stratégiai telephelyévé vált. Ennek azért van különös jelentősége, mert a sanofi-aventis tevékenységének motorja a kutatás-fejlesztés és az innováció. Az Európai Unió országain belüli vállalatok közül a sanofi-aventis foglalja el a negyedik helyet a K+F-re fordított kiadásai szerint.41 Bevételének 15%-át, azaz 4 milliárd eurót fordít erre a célra. Magyarországon a vállalat bevételének 17%-át, 8 milliárd forintot költ kutatás-fejlesztési célokra és a vállalatcsoporton belül Magyarország a harmadik helyet foglalja el a K+F beruházások terén (Franciaország és Németország után), noha az árbevétel szempontjából nem a magyar a harmadik legnagyobb piac. Magyarországon 2006-ban a K+F tevékenységek finanszírozásában az 41
www.uniospenz.hu (2007. október 8.) 43
állami költségvetésnek volt a legnagyobb részaránya (44,8 %), bár súlya az előző évekhez képest csökkent. A vállalkozások szerepe viszont jelentősen nőtt (43,3 %), s a vállalati ráfordításokból a gyógyszeripar nagy mértékben vette ki a részét (40%). A magyar gyógyszeripar kutatás-fejlesztés szempontjából mindig nagyon hatékony volt. Az elmúlt 40 évben több, mint 20 sikeres innovatív terméket vezetett be a belföldi és a kelet-európai és más külföldi piacokon. A gazdasági környezet változásával azonban a pénzügyi források hiánya csökkentette a magyar vállalatok fejlesztési kapacitását, ezért együttműködési kapcsolatokat kellett kiépíteni olyan vállalatokkal, melyek szilárd financiális háttérrel rendelkeztek, annak érdekében, hogy az innovatív termékek fejlesztése és forgalomba hozatala továbbra is lehetséges legyen. A francia Sanofi, mint stratégiai beruházó, kész volt hasznosítani a Chinoin innovatív kapacitását és segítséget nyújtott a magyar vállalatnak, 1992-től kezdve folyamatosan integrálta a kutatási tevékenységét. A kezdetektől fogva a Sanofi magyarországi jelenléte nem csupán, mint kereskedelmi tényező játszott szerepet, hanem termelő és kutatás-fejlesztési tevékenysége egyaránt jelentős volt. A Chinoin Zrt. K+F szervezete számos tevékenységet folytat (felfedező kutatás, preklinikai fejlesztés, ipari kémiai fejlesztés, klinikai kutatás) és fő feladata, hogy a sanofi-aventis kutatási stratégiájának megfelelően részt vegyen új és magas minőségi színvonalat képviselő, innovatív gyógyszerek felfedezésében és kifejlesztésében. A magyar kutatók a közelmúltban két originális molekulát fedeztek fel, amelyek fejlesztése már folyik. Ezen kívül a magyarországi telephely az anyavállalat 45 tudományos projektjének egy vagy több szakaszában is részt vesz, a felfedező kutatástól a klinikai vizsgálatokig. A vállalat a K+F tevékenységével is nagy társadalmi szerepvállalásról tesz tanúbizonyságot. Azon kívül, hogy több száz képzett szakembernek biztosít munkahelyet és az alkalmazottak számának növekedésével megakadályozhatja, hogy hazánkból elvándoroljanak a tudósok, sőt a már hazánkból külföldre távozottakat is visszacsábíthatja, minden évben meghirdeti a Sanofi-aventis Magyar Kutatási Díjat. Ezzel a díjjal, 2003 óta, azokat a kutatásokat kívánja elismerni a cég, melyeket fiatal (45 évesnél fiatalabb) magyar kutatók végeztek és fontos, az eredeti gyógyszerkutatásban
44
felhasználható, új tudományos ismeretekhez vezettek. A pályázatok elbírálását a sanofiaventis a Magyar Tudományos Akadémia szakembereivel együtt végzi el.42 2006-ban
a
sanofi-aventis
egy,
magyar
és
francia
részvéttel
működő,
gyógyszerfejlesztést segítő projektet indított. A KnowTox projektben francia részről az Aureus Pharma és a sanofi-aventis, magyar oldalról a ChemAxon és a Budapesti Műszaki Egyetem vesz részt. A projekt célja egy olyan kémiai reakciókat modellező szoftver létrehozása, amely felgyorsíthatja a gyógyszerfejlesztési kutatásokat és például a májkárosodással kapcsolatos tudásbázis felépítésében rendkívül hasznos lehet. A KnowTox projekt bekerült az európai EUREKA43 programba. A projektet 50 százalékig az abban résztvevő vállalkozások finanszírozzák, a fennmaradó kutatási költségeket pedig állami támogatások pótolják ki. 44 2.4.2. Gyógyszergyártás A sanofi-aventis csoport gyógyszergyártási tevékenysége két ágazatból tevődik össze: az oltóanyag- és a gyógyszerágazatból. A következő terápiás területeken van jelen a készítményeivel a vállalat: szív és érrendszeri megbetegedések, trombózis terápia, onkológia, anyagcsere betegségek, központi idegrendszer és belgyógyászat. 2006-ban a Csoport árbevétele a két üzletága szerint a következőképpen alakult45: -
Oltóanyag-ágazat: 2,5 milliárd euró (+ 22,7 % az előző évhez képest)
-
Gyógyszerágazat: 25,8 milliárd euró (+ 2,5 % az előző évhez képest)
Ez azt jelenti, hogy a vállalat teljes árbevételének 91 százaléka a gyógyszereladásokból és 9 százaléka az oltóanyag-eladásokból származik. A magyarországi leányvállalatnál is hasonló tendencia figyelhető meg az eladásokra vonatkozóan, és az oltóanyag ágazat erős felfelé ívelésének is szemtanúi lehetünk a csanyikvölgyi fecskendőgyártó bázis kibővítésének köszönhetően.
42 43
www.mta.hu (Sanofi-aventis Magyar Kutatási Díj)
Európai Kutatási Együttműködési Ügynökség (European Research Cooperation Agency): A francia kezdeményezésre létrehozott ügynökség 1985-ben alakult a fejlett technológia területén folytatott, határokon átívelő kutatási projektek ösztönzésére. 44 hvg.hu (2006. június 14.) 45 Rapport d’activité 2006, sanofi-aventis
45
Magyarországon a sanofi-aventis alkalmazottjainak 32%-a dolgozik a gyártásban. A vállalat több, mint százféle terméket állít elő hazánkban melyek között szerepelnek innovatív és generikus gyógyszerek is. Magyarországon a sanofi-aventis, mint a legnagyobb OTC gyártó van számon tartva, annak ellenére, hogy 2007-ben a legnépszerűbb recept nélkül kapható gyógyszerei, az Algopyrin, a Quarelin és a Demalgon receptkötelessé vált46. 2005-ben a Magyarországon a tíz, legtöbb bevételt generáló gyógyszerek közül (recept nélkül és csak receptre kapható gyógyszereket is beleértve) három sanofi-aventis által forgalmazott termék is szerepel, noha más gyógyszergyártó egynél több termékkel nem szerepel47 ezen a tízes listán. (Melléklet 14. táblázat) A gyógyszeripar Magyarországon a teljes ipari termelésnek 2,6 százalékát adja, és igen fontos
szakágazata
a
gazdaságnak,
mivel
erősen
exportorientált.
2004-ben
értékesítésének 72 százalékát exportálták, míg a teljes ipari termelésnél ez az arány csak 57 százalék volt.48 A gyógyszeripar mintegy 90 országba exportál késztermékeket, ezek közül a legjelentősebb piacok a közép-kelet-európai térség országai és Oroszország. 2003-ban az Oroszországba irányuló összkivitel 20 százalékát a gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek adták, ezzel a teljes magyar gyógyszerexport 19 százaléka került az orosz piacra. Az Oroszország által importált gyógyszerek 7, 3 százaléka származott Magyarországról.49 A sanofi-aventis is ebben a térségben értékesíti exportforgalmának a nagy részét. A Chinoin által gyártott NO-SPA Oroszországban a kiskereskedelmi piacon 1 százalékos részesedéssel rendelkezik. Annak ellenére - vagy éppen e miatt - hogy az orosz piac hatalmas és folyamatosan bővül, számos veszéllyel fenyegeti a gyógyszergyártó vállalatokat és a fogyasztókat. A súlyos károkat, amiket az oroszországi gyógyszerhamisítás okozhat jól illusztrálja a következő példa. Az orosz Brincalov Részvénytársaság a NO-SPA-val szinte megegyező csomagolásban No-Sbra néven forgalmazta készítményét. A Chinoin számos pert indított már termékeinek védelmére, de ez volt az első eset, mely során Oroszországban sikerült nyernie. Az eljárás hosszú időt vett igénybe, hisz a per a kilencvenes évek közepén indult és 2002ben zárult le.50 46
A receptkötelessé válás oka az volt, hogy az Európai Unió országain belül, a hasonló hatóanyagokat (metamizol) tartalmazó készítmények mind vénykötelesek. 47 Kivéve a Merck gyógyszergyártó vállalatot. 48 KSH 2004-es adatai alapján 49 A FÁK-országok növekedési lehetőségei és hatásai a magyar gazdaságra, vállalati szektorra in: ICEG EC (International Center for Economic Growth , Europen Center) 50 Népszabadság (www.nol.hu) , 2002. augusztus 22.
46
A vállalat gyógyszergyártási tevékenységhez még hozzá kell tenni, hogy a sanofiaventis multinacionális mivoltából adódóan mára szinte teljesen elvesztették nemzeti jellegüket a gyártott termékek. Ez azt jelenti, hogy kevés olyan gyógyszer van, melyről egyértelműen megállapítható lenne, hogy egy adott ország termékéről van szó. Mivel egy gyógyszer kifejlesztése akár másfél évtizedet is felölelhet, a kutatómunka különböző fázisai a Csoport különböző országokban történhetnek. Továbbá egy gyógyszer előállításához számos alapanyag szükséges és sok esetben van rá példa, hogy ezek az alapanyagok a sanofi-aventis különböző telephelyein kerülnek előállításra, és mint félkész termékek érkeznek egy adott országba és ott csak a tablettázást, összeállítását végzik. Elképzelhető például, hogy egy gyógyszer fejlesztése a mexikói telephelyen történik, majd a gyártáshoz szükséges alapanyagokat Egyiptomban és Pakisztánban állítják elő, s ezeket az alapanyagokat Mexikóba és Magyarországra szállítják, hogy elkészítsék a végterméket. Ebből a jellegből adódik, hogy nem lehet pontosan meghatározni, hogy egy ország (leányvállalat) a termékeinek mekkora részét exportálja vagy mekkora részt termel a hazai piacra. Ezen a példán keresztül tökéletesen érzékelhető, hogy mit is jelent egy multinacionális vállalat és mit fejez ki az, hogy az előállított termékek nemzeti jellege szinte teljesen elveszti jelentőségét.
3. Folyamatos beruházások, új telephelyek Franciaország 2007-ben Magyarországon az ötödik legnagyobb külföldi tőke befektető ország. Ehhez az eredményhez a sanofi-aventis által megvalósított beruházások nagy mértékben járultak hozzá. 1991-től 500 millió eurót fektetett be a magyarországi leányvállalat kémiai és gyógyszeripari fejlesztésébe. A következő részben a francia vállalat közelmúltban megvalósított beruházásait és azok eredményeit mutatom be. 2003 és 2005 között a sanofi-aventis magyarországi átlagos éves beruházása 16,5 milliárd forint volt, ami két projekt, a BIRD és a Versus Projekt keretein belül került megvalósításra.
47
3.1. Csanyikvölgyi fecskendőgyártó bázis Csanyikvölgy Miskolc közelében, az észak-magyarországi régióban helyezkedik el. Ahhoz, hogy világossá váljon, hogy a csanyikvölgyi telephely nem csak egy nélkülözhetetlen egysége a sanofi-aventis csoportnak, hanem rendkívül fontos szerepet játszik a térség gazdasági életében, először röviden bemutatom Észak-Magyarország gazdasági és társadalmi fejlettségének jellemzőit.51 Észak-Magyarország hazánk leghátrányosabb helyzetű régiója, az egy főre jutó bruttó hazai termék alapján az utolsó helyen áll. Gazdaságszerkezetében az ipar jelentősége átlag feletti: az ipari termelés legnagyobb hányadát a vegyipar, valamint a gépipar adja, azonban ez utóbbi termelésének aránya alacsonyabb a többi régióhoz viszonyítva. A beruházások nagy része is az iparban történt. Az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma ebben a régióban a legalacsonyabb, és a külföldi érdekeltségű vállalkozások száma szintén itt a legkisebb. A régióban 775 külföldi érdekeltségű vállalat működik, míg Magyarország legfejlettebb térségében Közép-Magyarországon 16 292. Érdekes viszont, hogy az egy vállalkozásra jutó külföldi tőke értéke itt a legnagyobb. A régióban kiugróan magas a munkanélküliségi ráta: míg az országos átlag 6,1%, itt 9,7%-ot mutat ez az érték. A lakosság képzettsége alacsony, a szakképesítéssel nem rendelkezők hányada nagyobb az átlagosnál. Csanyikvölgyben 1987-ben létesített ampullagyártó üzemet a Chinoin Rt., ekkor két termék, a No-Spa és az Algopyrin ampullák előállítására helyezték a hangsúlyt. A gyáregység teljes felújításáról és bővítéséről 2002-ben született döntés. A megújult és kibővített, előretöltött fecskendőket gyártó üzemet, valamint a laboratóriumokat
és
magasraktárat
2005
októberében
adták
át.
hozzátartozó A
töltött
fecskendőgyártás a gyógyszeripar legbonyolultabb és legfejlettebb gyártási eljárása, és Magyarországon ma ez az egyetlen, ilyen összetett technológiát alkalmazó gyógyszergyártó üzem. Az új üzem teljes kapacitása eléri az 50 millió fecskendőt52, de lehetőség van a kapacitás 100 millió egységre való bővítésére is. A 16,6 milliárd forint (66 millió euró) összegű beruházás befejezéséig 100 új munkahely létesült az üzemben. A felújítás után megkezdődött a sanofi-aventis egyik sikertermékének, a vénás 51 52
A KSH 2004-es adatai alapján Éves szinten
48
trombózis megelőzésére alkalmas készítmény (Clexane) gyártása. Ezt a terméket világszerte összesen három üzemben gyártják, ezért a magyarországi gyártás elsősorban exportcélokat szolgál. Az felújított telephely átadásán részt vett Gilles Lhernould, a sanofi-aventis ipari erőforrások igazgatója; Fréderic Ollier, a sanofi-aventis magyarországi vezérigazgatója; Philippe Zeller Franciaország magyarországi nagykövete; Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter és Káli Sándor Miskolc városának polgármestere.53 A gyáregység száz új, kvalifikált munkahelye tovább fokozza a francia vállalatok magyarországi jelenlétét, és erősítette szerepüket az észak-magyarországi régióban. A sanofi-aventis nem csak a munkahely teremtéshez járul hozzá a gazdasági nehézségekkel küzdő térségben, hanem jelentős szerepet vállal a régióban a szakemberek képzésében. A fejlesztés további érdeme, hogy a korszerű, természetvédelmi szempontból is biztonságos megoldásokkal a környezetvédelmi kockázatokat a világon egyedülálló technológiával minimalizálják. Ez azért rendkívül fontos, mert a csanyikvölgyi gyáregység a Bükki Nemzeti Parkban, a sanofi-aventis összes telephelyei közül egyedüliként tájvédelmi körzetben helyezkedik el.54 A csanyikvölgyi gyáregység 298 főnyi létszámmal dolgozik55, melyből 153 fő a termelésben, 61 fő a minőségirányításban, 36 fő a logisztikában, 26 fő a műszaki szolgáltatások ellátásában és 22 fő egyéb munkában vesz részt.
3.2. Veresenyház A veresegyházi telephely a sanofi-aventis csoport magyarországi szilárd gyógyszerformákat gyártó üzeme. A gyáregység fő tevékenysége a tabletták, filmtabletták és drazsék valamint kapszulák gyártása és csomagolása. A kiszerelt 53
Azért tartom fontosnak megemlíteni, hogy kik vettek részt a különböző gyárak, épületek átadásán, mert a magyar és francia gazdasági élet kiemelkedő személyiségeinek jelenléte is aláhúzza, a magyar-francia gazdasági kapcsolatok jelentőségét. 54 Rapport dévéloppement durable, sanofi-aventis 2006 55 2005-ös adat (Forrás: sanofi-aventis tájékoztató dokumentumok)
49
készítmények innen a disztribúciós központba kerülnek, hogy kiszolgálják a magyar, az európai és Európán kívüli (pl. USA) piacokat. Ha áttekintjük a veresegyházi gyáregység történetét megalakulásától napjainkig, akkor világossá válik, hogy a rohamos fejlődést ebben az esetben is a sanofi-aventis által befektetett tőke mennyisége tette lehetővé. Az 1988-ban alakult Pharmavit Rt. egy új termék, a vitamintartalmú pezsgőtabletták bevezetésével akart megjelenni a magyar piacon. Mindössze öt hónap alatt épült fel a Pharmavit Gyógyszergyár Veresegyházon és a termelés 1989 szeptemberében meg is indult. Ekkor a termékpalettát két élelmiszer pezsgőtabletta, három élelmiszer granulátum és egy vény nélkül kapható (OTC) gyógyszer pezsgőtabletta tette ki. Három évvel később, 1992-ben indult el az export-tevékenység, melynek során először a Plusssz termékeket, majd a gyógyszereket forgalmazták a környező országokban. 1994ben a Pharmavit saját leányvállalatot is alapított Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és Romániában. A két gyárból álló Pharmavit Rt. Gyáregységet 2002-ben vásárolta meg a Sanofi-Synthelabo Chinoin Rt és ekkor vette kezdetét a négy éven át tartó, a Versus projekt keretei között megvalósított beruházások sorozata. A sanofi-aventis Csoporton belül a magyarországi gyógyszergyártás nagy jelentőséggel bír és a Versus Projekt a magyar gyógyszergyártás fontosságának megtartását tűzte ki célul. A veresegyházi gyártóüzem teljes modernizálásra, átépítésre és bővítésre került. Új csomagolóüzem, készraktár, minőségellenőrzési labor, karbantartóműhely, műszaki szolgáltatásoknak fenntartott épület, egy két tartályos sprinkler rendszer56 és egy kármentő medence57 épült.
A 16 hektáros telken több, mint 17 ezer m2 beépített
területen találhatóak az épületek és létesítmények, melyek hasznos alapterülete 27 ezer m2. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, Catherine Colonna Franciaország Európai ügyekért felelős minisztere és Gilles Lhernould, a sanofi-aventis csoport ipari erőforrások igazgatója avatta fel a példás gyorsasággal elkészült új telephelyet. A sanofi-aventis magyarországi beruházásai között az utóbbi évek legnagyobb 56
A sprinkler rendszer egy modern tűzoltási technológia. A sprinkler berendezés, egy a védendő teret, vagy épületet behálózó csőrendszer, melyen az adott kockázatnak megfelelő sűrűségben és kiosztásban sprinklerfejek találhatók. A sprinklerfejekben egy olvadóbetét van, mely meghatározott hőmérsékleten eltörik és így a csőrendszerből kilépő vizet, a srinklerfej, az oltandó felületre spricceli. 57 A kármentő medence biztosítja, hogy bármelyik, vagy akár az összes tartály egyidejűleg bekövetkező esetleges meghibásodása esetén se juthasson ki szennyeződés a környezetbe.
50
létesítményének a veresegyházi számít, mely egy újabb kiváló példa arra, hogy a gazdaság területén hogyan valósulhat meg a gyakorlatban is az európai integráció. A közel 11 milliárd forintos beruházással az eddigi 60 millió dobozos gyártókapacitás évi 100-120 millió dobozra bővült, s ez által itt összpontosul a sanofi-aventis magyarországi tabletta- és drazségyártása, amely a teljes gyógyszerkapacitásnak az egynegyedét teszi ki. A Versus projekt eredményeként a gyáregység dolgozói létszáma közel a kétszeresére nőtt. A veresegyházi telephelyen 443 alkalmazott dolgozik58. Iskolai végzettségük alapján a következő arányokat figyelhetjük meg: 8 általános: 5 %, szakmunkás iskola: 19 %, középiskola: 47 %, egyetem, főiskola: 29 %. A dolgozók átlagéletkora 42 év59. A sanofi-aventis csoport számára stratégiai jelentőségű gyáregység többek között világszerte sikeres vérnyomáscsökkentőt és altató gyógyszert állít elő itt. Az új kapacitás lehetővé teszi a Chinoin számára, hogy termékeit a világ bármely országa számára értékesítse, és a hatóanyagok és gyógyszerkészítmények egyik fő exportálójává váljon. A sanofi-aventis Európa több országa után Magyarországon is létrehozta a Winthrop generikus üzletágát. A Winthrop márkajelzésű gyógyszerek a cég innovatív termékeivel azonos gyártóhelyeken, többek között a Veresegyházán készülnek. Az üzemben az amerikai élelmiszer- és gyógyszerhatóság, az FDA (Food and Drug Administration) auditot végzett, s 2005 decemberében jóváhagyását adta, hogy az itt gyártott készítményeket az amerikai piacra is exportálhatják. Csakúgy, mint minden telephelyén, a francia vállalat Veresegyházán is nagy hangsúlyt fektet a környezetvédelemre. Azon túl, hogy betartja a legszigorúbb európai normákat, mindent megtesz azért, hogy a környezetét a lehető legkisebb mértékben károsítsa és a lakossággal, valamint a hatóságokkal jó viszonyt tartson fenn. Ennek érdekében a gyár fasorokat telepített és lépéseket tett a zajszint csökkentésének érdekében. A telephelyen ISO 14001-es környezetközpontú vállalatirányítási rendszer működik60.
58
2007. júniusi adat Sanofi-aventis belső kiadványa 60 Az ISO 14001 a Környezetirányítási rendszerek (KIR) nemzetközileg elismert szabványa. Arról ad útmutatást, hogy hogyan kezelje egy vállalat még hatékonyabban az üzleti tevékenysége, termékei, szolgáltatásai környezeti vonatkozásait, figyelembe véve a környezetvédelem és a környezetszennyezés megelőzésének szempontjait és a társadalmi-gazdasági igényeket. 59
51
3.3. Újpesti telephely Budapesten, az Újpesten elhelyezkedő telephelyen megtalálhatóak a Chinoin Zrt. és a sanofi-aventis Zrt. épületei is. A Chinoin Zrt. ezen a telephelyen a következő tevékenységeket végzi: Kémiai termelés (intermedierek, hatóanyagok), kémiai fejlesztés, kutatás és fejlesztés, központi irányítás. A sanofi-aventis Zrt. a marketing és kereskedelmi tevékenységeit végzi itt. 2005-ben az újpesti telephelyen a kutatás-fejlesztésben 195 alkalmazott dolgozott, melyből 130-an a preklinikai fejlesztésben vettek részt (új hatóanyagok kémiai méretnövelése, gyógyszerforma fejlesztés, minőségellenőrzés, stb.), 65-en pedig a felfedező kutatásban (új vegyületek szintézise, biokémiai vizsgálatok). Ez a létszám mára eléri a 400 főt. A telephely kémiai egységében 812-en dolgoznak, melyből 509-en a kémiai gyáregységben, 135-en a prosztaglandin üzletágban, 97-en az ipari szolgáltatásokban és 71-en a kémiai folyamatfejlesztésben vesznek részt. Az újpesti telephelyen található meg a Chinoin Zrt. központi funkcióit ellátó, 178 fővel dolgozó61, egység (Head Quarter) is, amely a vállalat hatékony működését biztosítja a központi tevékenységek ellátásával. A Head Quarter mai felépítése és tevékenysége egy hosszú modernizációs folyamat eredményeként született meg, amiben nagy szerepet játszott a francia anyavállalatnál már kialakult irányítási rendszer. A Head Quarter a következő egységekből áll: o Disztribúció (51 fő): Alapvető feladata a termelési egységek által gyártott késztermékek (gyógyszerek és kémiai hatóanyagok, intermedierek) raktározása és eljuttatása a címzettekhez. A tevékenység alapvetően két telephelyen folyik: a gyógyszer késztermékek belföldi és export disztribúciója a Harbor Park
61
2005-ös adat
52
Logisztikai Központban bérelt épületben, a kémiai anyagok és egyéb áruk disztribúciója az újpesti telephelyen történik. o Pénzügyi szervezetek (32 fő)
Számvitel: A vállalati szintű számviteli jelentéseket egyezteti és készíti el, ellátja a Head Quarter könyvelési feladatait, lebonyolítja a pénzügyi auditokat.
Kontrolling: A társaság pénzügyi terveit, előrejelzéseit és jelentéseit készíti el a telephelyi pénzügyi és kontrolling szervezetek munkájának összehangolásával.
Pénzeszköz gazdálkodás: Kezeli a vállalat pénzeszközeit, működteti a pénztárat, lebonyolítja a pénzforgalmat. o Informatika (27 fő): A Chinoin Informatikai igazgatósága biztosítja a sanofiaventis vállalatcsoport magyarországi leányvállalatai számára a hatékony informatikai rendszerhátteret a sikeres üzleti eredmények eléréséhez. o Humán erőforrás (20 fő): Érvényesíti a központi humánpolitikai irányelveket és összehangolja a humán erőforrás tevékenységet a telephelyek között. A vállalatcsoport értékeit alapul véve hozzájárul a vállalatcsoport teljesítményéhez a karriertervezés, a toborzás, a mobilitás elősegítése, a képzés, a javadalmazás és a szociális ügyek területein keresztül. o Társas és jogi ügyek (18 fő): Képviseli a társaságot és a munkavállalókat. Betartja és betartatja a törvényességet a társaságon belül. o Regulatory
Affairs
(12
fő):
A
Chinoin
Zrt.
saját
készítményeinek
törzskönyvezését intézi és fordító irodát működtet. o Logisztikai platform Kelet-Európa és a Balti Államok (11 fő): A regionális logisztikai központ ellátja Kelet-Európa országait és a Balti Államokat. 53
Vevőszolgálati és rendelési adminisztrációs feladatokat végez, szállítási szolgáltatásokat nyújt, továbbá mintákat biztosít a törzskönyvek megújításához. o Kommunikáció (3 fő): Legfontosabb feladata a külső partnerekkel (média, szakmai társaságok, jótékony célú szervezetek) való kapcsolattartás, vállalati rendezvények szervezése, vállalati újságok kiadása, kiadványok szerkesztése, sajtótájékoztatók
szervezése,
termékekhez,
prevenciókhoz
kapcsolódó
kommunikáció. o Vezérigazgató (3 fő) o Semi-ethical üzletfejlesztés (1 fő) 2005-ben az újpesti gyárban egy 15 millió euró értékű beruházás vette kezdetét a BIRD projekt keretein belül, mely során egy új kutatás-fejlesztési központ épült, amit teljes mértékben a sanofi-aventis finanszírozott. Az ipari fejlesztésekkel együtt, melyek szintén ekkor indultak, a beruházás értéke elérte a 25-30 millió eurót. Magyarország kulcsfontosságú szerepét a vállalatcsoporton belül az is mutatja, hogy a SanofiSynthelabo és az Aventis 2004-es egyesülése után az első dokumentum, melyet a sanofi-aventis elnök-vezérigazgatója, Jean-François Dehecq aláírt, az a magyarországi kutatás-fejlesztési központ beruházásáról szóló döntés volt. Azért volt fontos ez a döntés, mert Európában csak néhány olyan ország van, ahol képesek az alapkutatástól a kémiai gyártáson át a tabletta és az injekció előállításáig minden tevékenységet egyetlen helyen elvégezni és Magyarország ezek között az országok között van. Az újpesti kutatás-fejlesztési központ az elmúlt években is több bővítésen ment keresztül: 1998-ban egy új biológiai kutató épület készült el, 2001-ben egy modern szintetikus kémiai laboratórium épült, 2004-ben a már meglévő épületek bővültek a legújabb nemzetközi biztonsági előírásoknak és minőségi igényeknek megfelelően. Az eredeti gyógyszerkutatás és fejlesztés folyamatos beruházást tesz szükségessé az infrastruktúra, a high-tech eszközök és a humánerőforrás területén. A budapesti központi világszínvonalú tevékenysége indokolta egy új laboratóriumi épület felépítését. A közelmúlt legjelentősebb beruházása az újpesti telephelyen a BIRD 54
projekt elindulásával ment végbe. A BIRD projekt azzal a céllal jött létre, hogy megfelelő helyet biztosítson a kutató-fejlesztő munkához, illetve az elkövetkező évek várható munkaterheléséhez, és megadja a kereteket a nemzetközi kutatás-fejlesztés funkciók által a kutatás-fejlesztés megfelelő szakterületein jóváhagyott létszám és kapacitásnöveléshez. A projekt egyben arra is lehetőséget teremtett, hogy a vállalat lépést tartson az alkalmazottak egészségvédelmével és a környezetvédelemmel kapcsolatos magas szintű ipari szabványokkal. A sanofi-aventis kutatás-fejlesztés telephelyei közül a világon a budapesti Kutatási Központ harmadikként kapta meg az ISO 14001 Bizonyítványt. Az auditálásra 2005. júniusában került sor, amely megfelelőnek találta a budapesti kutatási telephelyet és kiállította számára a 2008 júliusáig érvényes bizonyítványt. A BIRD projekt legfontosabb célja tehát az volt, hogy a kutatók minden igényét kielégítő, a kutatómunkához szükséges legmodernebb műszerekkel
felszerelt,
biztonságos környezetet hozzon létre. A beruházás kapacitás növelést is jelentett, hisz a kutatás-fejlesztésben dolgozók létszáma száz fővel, a terület pedig 13 ezer négyzetméterről 19 ezer négyzetméterre nőtt. A projekt három lépésben megy végbe, melyből eddig az első kettő fejeződött be sikeresen. A projekt 2005 januárjától 2006 novemberéig tartó szakaszában új laboratóriumok épültek, melyek lehetővé tették a kapacitásnövelést. A beruházás második lépésében, 2006 novembere és 2007 novembere között a kutatómunkát a már elkészült új laboratóriumba helyezték át, a régi épület első emeletét pedig adminisztratív munka végzésére alkalmas modern irodává alakították át, modern előadótermeket és tudományos könyvtárat hoztak létre. A projekt 2008 januárjától decemberéig még folytatódik, s a régi kutatás-fejlesztési épület első emeletének felújítása és modernizálása fejeződik majd be, és itt kap helyet a Tudományos Információs Részleg is. Az új, világszínvonalú K+F központot 2006 novemberében nyitotta meg Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, Gérard Le Fur, a sanofi-aventis kutatási-fejlesztési főigazgatója, Fréderic Ollier, a magyarországi leányvállalat vezérigazgatója és Philippe Zeller, Franciaország magyarországi nagykövete.
55
3.4. Nagytétény – Harbor Park A Harbor Park Logisztikai Központ, Közép-Európa egyik legnagyobb minőségi szolgáltatásokat nyújtó logisztikai bázisa, Budapest déli határánál a XXII. kerületben helyezkedik el. A Harbor Park 2002-ben, 2003-ben és 2004-ben is kivívta magának az év legjobb ipari és logisztikai fejlesztéséért járó címet Magyarországon, mindeközben 2003-ban a közép-kelet-európai térség hasonló elismerésében részesült. Az összesen 150 000 négyzetméteres Parkból a Chinoin Rt. 2002-ben mintegy ötezer négyzetméter raktár- és irodaterületet vett bérbe. Ezzel a vállalat egy logisztikai régióközpontot hozott létre a termékei számára és egyben a sanofi-aventis Franciaországon kívüli legnagyobb egységévé vált. 2002 előtt azon tevékenységek nagy részét, melyek ezentúl a Harbor Parkban folytak a sanofi-aventis genfi logisztikai központja látta el. A sanofi-aventis 2006-ban újabb területeket bérelt a Harbor Parkban, így a disztribúció üzletágban dolgozók száma a 2000-es 56 főről 84 főre bővült. A disztribúció kapacitása is növekedett, míg 2000-ben összesen 77 millió doboz gyógyszer került ki a magyarországi logisztikai központból, 2006-ra ez a mennyiség elérte a 165 milliót. A sanofi-aventis Csoporthoz tartozó leányvállalatok több, mint száz országban végeznek gyártó tevékenységet. Így a nagytétényi Harbor Parkba a világ szinte összes tájáról érkeznek késztermékek és intermedierek (félkész termékek), hogy Magyarországon kerüljenek forgalomba, vagy használják fel őket a végtermékek előállításához, továbbá hogy továbbszállításra kerüljenek a közép-kelet-európai államok, vagy akár a közelkeleti országok piacaira. A legfőbb desztinációk a következők: Ukrajna, Románia, Oroszország, Vietnám, Új-Zéland, stb. „A logisztika az anyag- és információáramlással kapcsolatos összes teendőt felöleli. Nem más tehát, mint módszerek összessége, amelyek segítségével egy vállalat az anyagáramlást valósítja meg a nyersanyagtól kezdve a termék vagy szolgáltatás végső vevőjéig. Éppen ezért az olyan funkciók, mint a vevői igények felmérése, a beszerzés, a készletgazdálkodás, a termelésirányítás, a belső anyagmozgatás, a raktározás és disztribúció, illetve az egész rendszert felölelő ellátási lánc irányítása a logisztikai
56
részleg feladata. Egy vállalat logisztikai részlegének fő célkitűzése a logisztikai összköltségek maximális csökkentése és a vevő igényeinek kielégítése.”62 A sanofi-aventis leányvállalatánál, a Chinoinnál a logisztikával foglalkozó, integrált szervezeti egység, az Anyagforgalmi főmérnökség 1993-ban alakult meg. Azelőtt a logisztikai tevékenységeket szétszórtan, különböző osztályok és szervezeti egységek végezték. 1994-ben került kidolgozásra az egységes beszerzési politika, és az integrált termeléstervező-termelésirányító szoftverrendszer bevezetésével kialakult az egyszintű raktározási rendszer is, amely azonnali készletkövetést tett lehetővé. Ma a logisztika a Chinoin Zrt. tevékenységében a legfontosabb támogató tevékenységek egyike. A logisztikával foglalkozó egységek elsőrendű feladata és felelőssége a piacok áruval való ellátásának biztosítása. Ennek érdekében irányítják az ehhez szükséges alapés csomagolóanyag beszerzéseket, a termelés tervezését és ellenőrzését, a raktározási tevékenységeket.63
4. A sanofi-aventis Csoport jövője Magyarországon Amint a dolgozat korábbi részeiben láthattuk, Magyarországon a nagy múltra visszatekintő és világszerte elismert gyógyszeripar az iparágak közül húzóágazatnak számít. Ezt bizonyítja a csaknem 15 ezer alkalmazott, akiknek a gyógyszeripar ad munkát, az iparág éves árbevétele, ami 2005-ben a belföldi értékesítésekből 180 milliárd forint volt, exportértéke pedig 300 milliárd forintot tett ki.64 Továbbá a gyógyszergyárak kutatás-fejlesztésre fordított kiadásaik nagy mértékben meghaladják a magyarországi ipar ugyanezen célra fordított összeg átlagát. Az üzleti szféra kutatásfejlesztési tevékenységének 40 százalékát a gyógyszeripar teljesíti, ami 2005-ben 35 milliárd forint volt. Az sem elhanyagolható tény, hogy a magyar rendszerváltáskor a privatizáció során számos nyugati gyógyszergyártó vállalat vásárolt fel magyar gyógyszeripari cégeket, ami nem csak egy egyszeri tőkeberuházást jelentett, hanem kezdetét vette ebben az iparágban egy majdnem két évtizeden át tartó folyamatos külföldi tőke beáramlás. A francia sanofi-aventis példája ezt szépen ábrázolja, hisz 1991 62
Drávucz Péter: A hadak útján - Piac és Profit 2004/6 Beszélgetés Kiss Péterrel a Chinoin Rt. Disztribúció üzletágának vezetőjével – Tranzit Az üzleti élet, a logisztika és a gazdaság szakmai lapja 2004. VI. évfolyam 4.szám 64 Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége 63
57
óta szinte megállás nélkül fejlesztették, bővítették a hazai leányvállalat kutatásfejlesztési, gyártási tevékenységét és modernizálták szervezeti felépítését. 2007-ben azonban az eddigi tapasztalható beruházások mértéke lelassult, sőt szinte teljesen megállt. A következő részben ennek a változásnak próbálom bemutatni az okait.
4.1. A gyógyszergazdaságossági törvény hatása a gyógyszergyártókra A 2006. novemberében elfogadott „gyógyszergazdaságossági törvénnyel”65 2007. január 1-jétől számos változás lépett életbe a magyar egészségügyi rendszerben. Az új törvény szabályozza a gyógyszergyártók által fizetett kötelező kedvezményeket, a gyógyszert rendelő orvosok szigorúbb gyógyszerfelírási szabályát, és teljesen nyilvánossá teszi a gyógyszer-ártámogatás és a támogatásba való befogadás rendszerét. A gyógyszertámogatás összege az elmúlt években egyre nagyobb mértékben lépte túl a költségvetésben meghatározott keretet. Eddig a gyógyszerkassza „felülről nyitott” volt, ami azt jelentette, hogy a gyógyszerek támogatására meghatározott költségvetési keret túllépése esetén a hiányt az állam, vagyis az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fizette, természetesen az adófizetők pénzéből. Az új törvény ezen kíván változtatni és a terhek igazságosabb elosztását célozza meg a fő szereplők között (gyártók, szolgáltatók, biztosítok és biztosítottak). A következőkben azt a három legfontosabb új törvényrendeletet mutatom be, melynek hatására a magyar gyógyszergyártók és forgalmazók éves kiadásai nagy mértékben növekednek az előző évekhez képest. 1. „36. § (1) A gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultját valamennyi közfinanszírozásban részesülő, gyógyszertárban forgalmazott gyógyszere után … a tárgyévi forgalmi adatok alapján adódó társadalombiztosítási támogatásnak a termelői árral vagy importbeszerzési árral … arányos részére 12%-os befizetési kötelezettség terheli.”66
65
2006. évi XVVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól 66 2006. évi XVVIII. törvény
58
2007 januárjától a gyógyszertámogatás mértéke a következőképpen változott: az eddigi 90 százalékos támogatási kulcs 85, a 70 százalékos 55-re, míg az 50 százalékos ártámogatás 25 százalékra csökkent.67 A fenti törvény tehát a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy gyógyszergyártó által forgalomba hozott gyógyszerre az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) 85 százalékos támogatást állapított meg, akkor éves szinten a forgalomba hozott gyógyszerek után a 85 százaléknak megfelelő összeg 12 százalékát fizeti be a készítményt forgalomba hozó vállalat. A még könnyebb megértés érdekében tegyük fel, hogy egy gyógyszer termelési ára 100 forint. Az OEP 85 százalékos támogatást ad a gyógyszerre, tehát ebben az esetben ez 85 forint. A gyártónak (forgalomba hozónak) a 85 forint 12 százalékát, vagyis 10,2 forintot kell befizetnie az államnak. Azonban létezik egy javaslat, mely „megadja a gyártóknak azt az önkéntes lehetőséget, hogy a befizetés alól részben vagy teljes egészében mentesüljenek, amennyiben egyes termékeiknek termelői árát csökkenteni, és a biztosítóval kötött szerződésben vállalják, hogy legalább három évig a vállalt áron forgalmazzák. Ha a vállalt árcsökkenés mértéke nem éri el a befizetési kötelezettség összegét, úgy a különbözetet természetesen meg kell fizetniük.”68 2. „36. § (4) A 12. § (3) bekezdés szerinti, ismertető tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkezőt minden általa munkavégzésre irányuló jogviszony keretében foglalkoztatott ismertető személy tevékenysége után évenként gyógyszerismertetés esetén ötmillió forint, gyógyászati segédeszköz ismertetése esetén egymillió forint összegű befizetési kötelezettség terheli.”69 Ez a paragrafus azt mondja ki, hogy a gyógyszergyártó és forgalmazó vállalatoknak minden egyes orvoslátogató70 után, akit alkalmaznak évente 5 millió forintot kell fizetniük ha a tevékenységük a gyógyszerek ismertetésére terjed ki, és 1 millió forintot ha a gyógyászati segédeszközöket próbálják népszerűsíteni az orvosok körében.
67
Magyar Gyógyszerész Kamara Egészségügyi Minisztérium 69 2006. évi XVVIII. törvény 70 Az orvoslátogatók feladata az, hogy az általuk képviselt cég által forgalmazott gyógyszereket és egyéb készítményeket megismertessék a praktizáló orvosokkal. 68
59
A hatékony és gazdaságos gyógyszerellátás érdekében a törvény vissza kívánja szorítani a gyártói promóciót a reklámozás és ismertetés szabályainak szigorításával, s így kíván hozzájárulni a gyógyszerpiac etikusabb működéséhez. Ezzel a törvénnyel az orvoslátogatók költsége a duplájára nőtt és a hivatalosan bejegyzett orvoslátogatók száma a 2006 októberi 2800 főről 2007 szeptemberére 1840 regisztrált szakemberre csökkent. 3. „42. § (1) Amennyiben a támogatott gyógyszerek után kifizetett tárgyévi támogatás … összege meghaladja a 287 milliárd forintot, akkor e kiadási többlet finanszírozása az E. Alap (Egészségügyi Alap) kezelője és a forgalomba hozatali engedélyek jogosultjainak kötelezettsége”71 Az idáig „felülről nyitott” gyógyszerkasszába befolyó állami pénz mennyiségét ezentúl maximalizálják és a költségvetésben megállapított gyógyszerkeret túllépése esetén a költségek a biztosító és a gyártók között oszlik meg. Az, hogy ez a kötelesség milyen arányban illeti a biztosítót és a gyógyszergyártókat attól függ, hogy a költségvetés túllépése milyen mértékű. Erre a célra sávokat határoz meg a törvény. „Az előirányzat 9%-os túllépéséig a kiadási többlet költségeit az E. Alap kezelője és a forgalomba hozatali engedély jogosultjai sávonként differenciáltan megosztva viselik az alábbiak szerint.”72 -
Az előirányzat feletti 5 százalékos túllépési sávban a biztosító fizetési kötelezettsége a sáv értékének a fele, csak úgy, mint a gyártó kötelezettsége. Tehát ebben az esetben 50-50 százalékban oszlik meg a többletköltség viselése.
-
Ha a túllépés az 5,01 és 6 százalék közötti sávba esik, akkor a biztosító a túllépés értékének 40 százalékát és a gyártók a 60 százalékát kötelesek kifizetni.
71 72
2006. évi XVVIII. törvény 2006. évi XVVIII. törvény
60
-
6,01 és 7 százalék közötti túllépés esetében a biztosító által fedezett összeg a túllépés 30 százaléka, a gyártó által fizetett mérték pedig 70 százalék.
-
Ha a túllépés mértéke 7,01 és 8 százalék közé esik, akkor a biztosító a túllépés 20 a gyártó pedig a 80 százalékát köteles befizetni.
-
A 8,01 és 9 százalék közötti sávban a biztosító finanszírozási kötelezettsége a sáv értékének 10 százaléka és a gyártó általi befizetés mértéke a sáv értékének a 90 százaléka.
-
Az előirányzat 9 százalékot meghaladó túllépése esetén a kiadási többletnek az előirányzat 9 százalékát meghaladó összegű részét teljes mértékben a gyártók viselik.
4.2. A gyógyszergazdaságossági törvény hatása a sanofi-aventis magyarországi jelenlétére A sanofi-aventis magyarországi leányvállalatát ugyanúgy megviselik a gyógyszergyárakra vonatkozó új törvények, mint valamennyi hazánkban működő gyógyszeripari vállalatot. Előzetes becslések szerint a 10 milliárd forinttal, fog nőni éves szinten a vállalat kiadása, ami azt jelenti, hogy az eddigi beruházásokra és fejlesztésekre szentelt összeg nagysága csökkeni fog. Az is lehetséges, hogy egyes beruházásokat, melyeket hazánkban kívántak megvalósítani, más országokban realizálnak. A többletterhek hatására a sanofi-aventis nem tervezi a magyarországi létszám csökkentését, de ugyanakkor az előző évhez képest, amikor 700 fővel növekedett az alkalmazottak száma, a 2007-es év jóval szerényebb gyarapodással fog zárni. A mintegy 250 orvoslátogatói posztból sem kívánnak lefaragni, ami 1,25 milliárdos (5 millió forint x 250 orvoslátogató) kiadást jelent majd évente. Az a terület, amely legnagyobb mértékben érezheti meg a többletkiadásokat az a kutatás-fejlesztés, ugyanis, ahogy korábban már láthattuk, ez az egyik kulcsfontosságú tevékenysége a vállalatnak és a K+F világszínvonalon tartása nem kevés pénzt igényel. 61
A 2007-es évre kalkulált többletterhek meghaladják a vállalat magyarországi éves K+F költségvetését. A kutatás-fejlesztésre pedig szükség van, hisz a betegek nem kezelhetők kizárólag generikus gyógyszerekkel. Frédéric Ollier, a sanofi-aventis magyarországi vezérigazgatója szerint „az innováció teszi lehetővé, hogy modernebb és sok esetben jobb minőségű gyógyszereink legyenek, ami hosszabb távon kedvezően hat a költséghatékonyságra is.”73 A gyógyszergyárak vezetői továbbá azt sérelmezik, hogy a reformok párbeszéd nélkül jöttek létre és nincs alkalmuk a sokszor a magas profitja miatt elítélt gyógyszeripar „megvédésére”. A megszorítások miatt tehát a Csoporton belül gyengülhet Magyarország pozíciója a beruházásokért folytatott versenyben. A sanofi-aventis nem azért van Magyarországon, mert olcsó a munkaerő és a termelés, hanem azért mert a gyógyszeripar hagyományainak hála, eddig megkapta azt a teljesítményt, amelyet elvárt, de az egyre fokozódó nemzetközi versenyben mind nehezebb helyt állni. A gyógyszergyártás egy olyan nemzetközi iparág, ahol a beruházások mobilak, és most Magyarország kiszámíthatósága csökkent, bizonytalanná vált a helyzet egy olyan iparágban tevékenykedő vállalat számára, ahol a beruházások megtérülési ideje 10-15 év is lehet. A radikális változások hatására a rendszerváltás óta először 2007-ben csökkenhet a magyarországi gyógyszerpiac forgalma. Az elmúlt 16 évben átlagosan 20 százalékos növekedés jellemezte a gyógyszerfogyasztás növekedését. 2007 első kilenc hónapjában termelői áron 363,33 milliárd forint értékben adtak el gyógyszereket, s ez közel 5 százalékos csökkenést jelent a tavalyi azonos időszakhoz képest (Melléklet 4. ábra).74 A sanofi-aventis, nem csak Magyarországról, hanem több európai országból is tervezi bizonyos tevékenységek áthelyezését Kínába és Indiába. Ez a két országban egyre versenyképesebbé válik a gyógyszeripar területén. Ez köszönhető egyrészt az egyre olcsóbbá váló termelésnek, de ami ennél sokkal fontosabb a szakképzett, kiváló tudással rendelkező tudósok száma egyre nő. Magyarországon a szakmunkások képzése viszont egyre alacsonyabb szintű, a vegyipari oktatás divatja múlt és kevés fiatalt vonz. Amíg Kína eddig főleg arról volt hírhedt, hogy sorra másolja le az Európában és az USÁ-ban 73
B. Papp László: Milyen következményekkel jár a gyógyszergazdaságossági törvény? Medical Tribune V. évfolyam 5.szám (2007. március 16.) 5.oldal 74 Szűköl a gyógyszerpiac - Világgazdaság 2007.11.15.
62
kifejlesztett gyógyszereket, ma már egyre több saját kutatással büszkélkedhet. Ezek a tényezők is mind rontják Magyarország piaci versenyelőnyét.
Befejezés Dolgozatom célja az volt, hogy
gazdasági szempontból bemutassam
Magyarország és Franciaország kapcsolatát, s rávilágítsak a magyarországi francia beruházások jelentőségére, s azt egy konkrét példával támasszam alá. Noha a két nemzet kapcsolatáról már a rendszerváltás előtti években is beszélhetünk, szorosabbá és intenzívebbé az 1990-es évek elején vált. Ennek fő oka, a rendszerváltást követő privatizációs folyamat volt, mely során a nagy mennyiségben hazánkba érkező külföldi működő tőke tekintélyes hányada Franciaországból jött. Ebben az időszakban Magyarország kiemelkedő helyet foglalt el a térségben, mint tőkevonzó ország, ami egyrészt köszönhető volt az ország egyre biztonságosabbá váló gazdasági és politikai helyzetének, másrészt pedig azoknak a reformoknak, törvényeknek, melyek a külföldi befektetők érdekeit szolgálták. A politikai hatalmak felismerték, hogy a gazdasági fejlődés, a világgazdaságba való bekapcsolódás elengedhetetlen feltétele a külföldi tőke jelenléte az országban, a külföldi vállalatok pedig sokat ígérő területnek találták a nyugatot és keletet összekötő országot. Az 1990-es években Franciaország is kiemelkedő szerepet tulajdonított hazánknak, s a mellett, hogy a két ország diplomáciai kapcsolatai felpezsdültek, s a közép-kelet-európai régióban itt valósult meg a legtöbb francia beruházás, a kereskedelemi kapcsolatok is egyre bővültek. Az EU-csatlakozás újabb lendületet adott a bilaterális kapcsolatoknak s
2007-re Franciaország mint
kereskedelmi partner és mint tőkebefektető ország egyaránt fontos szereplőjévé vált a magyar gazdasági életnek. Meg kell említeni, hogy nem csak gazdasági, hanem a kulturális területen is több évtizedre visszatekintő sikeres együttműködés figyelhető meg a két ország között. Az általam választott francia vállalat, a sanofi-aventis példáján keresztül mutattam be, hogy a gyakorlatban hogyan valósul meg egy külföldi tőkebefektetés, milyen hatásokat gyakorol a felvásárolt vállalatra ha egy külföldi cég tulajdonába kerül. Az állami kézben lévő Chinoin a francia sanofi-aventis Csoport egyik láncszemévé vált, s évről évre
63
erősödött a pozíciója a vállalatcsoporton belül. A tőkehiánnyal küzdő, elavult technológiával dolgozó, s divatja múlt szervezeti felépítéssel működő Chinoin a külföldi befektetőtől remélt pozitív változásokat, melyek hamar jelentkeztek a vállalaton belül, s természetesen nem csak hirtelen jött, s hirtelen eltűnő átalakulásról van szó. Az immáron tizenhat éve virágzó kapcsolat bebizonyította, hogy a külföldi beruházás mind a magyar, mind a francia félnek jó eredményeket hoz. A magyar szakértelemnek, és a francia tőkének köszönhetően Magyarországon - Közép-Európa szívében - olyan egységeket sikerült megvalósítani, melyek a gyógyszergyártás területén Európa, sőt a világ színvonalához is igazodnak. 1991 óta a francia vállalat 500 millió eurónyi beruházást valósított meg hazánkban, s ezzel a legnagyobb és leggyorsabban fejlődő gyógyszergyártó vállalat hazánkban, valamint az egyik legjelentősebb francia befektető. Azonban 2007-ben a vállalatcsoport magyarországi jelenlétének további erősödése elmaradni látszik az előző évi eredményekhez képest. Ezt magyarázza az egyre fokozódó versenyhelyzet, melyben egyre nehezebb helyt állnia Magyarországnak, főleg egy olyan szektorban, mint a gyógyszeripar, ahol a beruházások mobilak, könnyen áthelyezhetők egyik országból a másikba. Magyarország kiszámíthatóságát a gyógyszergyártók szemszögéből nagymértékben csökkenti a 2006. novemberében elfogadott gyógyszergazdaságossági törvény, mely az eddigieknél több terhet ró a gyógyszergyártókra. Ez azzal jár, hogy számos beruházás, fejlesztés megvalósítása lehetetlenné válik, s a tervezett bővítéseket más országokban hajtja végre a vállalat. Egy államnak nem elég felkeltenie a külföldi tőke befektetők érdeklődését, azt folyamatosan fent is kell tartania. Remélem, hogy munkámmal sikerült általános rálátást adnom a magyar-francia kapcsolatokra, s bemutatnom, hogy a külföldi beruházások, különös tekintettel a Franciaországból érkezők, milyen szerepet foglalnak el hazánk gazdaságában. A két nemzet között kialakult kapcsolatok véleményem szerint a jövőben bővülni fognak, azonban ehhez elengedhetetlen az együttműködésre való hajlandóság mind a két fél részről.
64
Irodalomjegyzék Bibliográfia 1988. évi XXIV. törvény a külföldiek magyarországi befektetéseiről 2006. évi XVVIII. törvény gyógyászatisegédeszköz-ellátás, szabályairól
a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és valamint a gyógyszerforgalmazás általános
A FÁK-országok növekedési lehetőségei és hatásai a magyar gazdaságra, vállalati szektorra ICEG EC (International Center for Economic Growth , Europen Center) A klinikai kutatás: együttműködés, Kórház 2005/6, 56. oldal A sanofi-aventis egyensúlyi szerepben, Kórház 2004/4, 36-37. oldal B. Papp László: Milyen következményekkel jár a gyógyszergazdaságossági törvény? Medical Tribune V. évfolyam 5.szám (2007. március 16.) 5.oldal Beszélgetés Kiss Péterrel a Chinoin Rt. Disztribúció üzletágának vezetőjével – Tranzit Az üzleti élet, a logisztika és a gazdaság szakmai lapja 2004. VI. évfolyam 4.szám Beszteri Sára: „Az Európai Unió Vámrendszere” in Európai füzetek 54. , A Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemző Központ és a Külügyminisztérium közös kiadványa Cahier Industrie N°96 2004. május-június 12.oldal. A francia Gazdasági, Pénzügyi és Foglalkoztatási Minisztérium kiadványa Csató Tamás: Természeti környezet, népesség és társadalom, egyházak és felekezetek, gazdaság in Kollega Tarsoly István: Magyarország a XX. században Babits Kiadó, Szekszárd,1996-2000, 647. oldal Diczházi Bertalan: A külföldi tőke szerepe a privatizációban, Budapest, Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt., 1998 Drávucz Péter: A hadak útján - Piac és Profit 2004/6 Gyáravatás Csanyikvölgyben, Kórház 2005/11, 20. oldal Gyárlátogatás a Chinoinban, Kórház 2006/2-3, 80. oldal Gyógyszeripar munkaerőpiaca Magyarországon in: ICEG EC – Ágazati elemzések, 2007. július Hamar Judit: Gazdaságpolitikai változások, Magyar Közgazdaságtudományi Kutatóközpont, Budapest 2000.
Tudományos
Akadémia
65
Kecskés Gusztáv: Franciaország Közép-Kelet-Európa politikája 1918-tól napjainkig MTA Történelemtudományi Intézet, Budapest, 2004 (Az OM NKFP 5/020/2001. számú projekt keretében készült tanulmány) Kulcsár Kálmán: Két világ között Rendszerváltás Magyarországon 1988-1990, Budapest, Akadémia Kiadó, 1994. Külgazdasági Értesítő – A magyar- EU kapcsolatokról XII. évfolyam 6.szám 114-116. oldal Áttekintés az aktuális működő tőke-beáramlási folyamatokról, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Stratégiai Főosztály 2007. szeptember Rapport d’activité 2006, sanofi-aventis Rapport dévéloppement durable, sanofi-aventis 2006 Sipos-Bencze-Bikki-Korbonits: Egy mindig megújuló vállalat: A Chinoin története, Budapest. 1996. Szentes Tamás: „Transznacionális, illetve multinacionális világgazdaságban” In Blahó András: Világgazdaságtan
társaságok
a
Zoom A sanofi-aventis magyarországi belső kiadványa 2. szám – 2007. július Elektronikus források Array: Magyar-francia kapcsolatok– Új szövetség, in: FigyelőNet http://www.fn.hu/index.php?id=65&cid=20157, 2007. szeptember A tévében legtöbbet hirdető cégek és márkák hivatalos listaáras televíziós költés alapján 2006. október 2-október 29, KreativOnline, http://www.kreativ.hu/cikk.php?id=17972, 2007. november www.gkm.gov.hu www.francia-ev.com www.ksh.hu Sanofi-aventis - újabb megbízás az Euro RSCG-nek, KreativOnline, http://www.kreativ.hu/cikk.php?id=15717, 2007. november http://www.wirelessmarketing.hu/referenciak.php?cat=Image&id=11, 2007. november Sanofi-aventis Magyar Kutatási Díj, www.mta.hu
66
La Hongrie Européenne: Une partenaire séduissante pour la france, Groupe sénatorial interparlementaire France-Hongrie. 2005. www.senat.fr/ga/ga63/ga631.pdf, 2007. szeptember 16. Franciaország, alapadatok www.itd.hu/resource.aspx?ResourceID=alapadatok_fr, 2007. szeptember 16. Közvetlen tőkebefektetés statisztika, Magyarország 1995-2005, Budapest, Magyar Nemzeti Bank, 2007, www.mnb.hu/Resource.aspx?ResourceID=mnbfile&resourcename=mukt_hu, 2007. szeptember 20. Stock des investissements directs français à l’étranger au 31 décembre 1997, in: Bulletin de la Banque de France, N° 67, 1999, július, www.banquefrance.fr/fr/publications/telechar/bulletin/etud92_6.pdf, 2007. szeptember 16. Colloque Banque de France: Les Investissements Directs de la France Dans la Globalisation: Mesure et Enjeux, Párizs, Banque de France, 2002. március, http://www.banque-france.fr/fr/stat_conjoncture/balance/bdppof/bdppof.htm, 2007. szeptember Bruno-Joëlle: Stocks des investissements directs français à l’étranger au 31 décembre 2005, Banque de France, 2007. www.banque-france.fr/fr/stat_conjoncture/telechar/bal/stocks-ide-fr-etr-04.pdf, 2007. október Bogsch Erik: Az utóbbi időszak intézkedéseinek hatása a hazai gyógyszerpiacra, Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetsége, 2007. Február 02. www.magyosz.org/dokumentumok/20070130_MAGYOSZ.ppt, 2007.október Első reformtörvény, Egészségügyi Minisztérium, www.eum.hu/letoltes.php?d_id=1088, 2007. október A gyógyszertörvény visszavetheti a k+f-et, in: Világgazdaság online, http://www.vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=171092, 2007. november 5. Egészségügy: nem reformok, csak drasztikus megszorítások - Nőtt a beruházások kockázata in: Világgazdaság online, http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=187842&p=2, 2007. szeptember Szűkül a gyógyszerpiac in: Világgazdaság online, http://www.vilaggazdasag.hu/index.php?apps=cikk&cikk=196357, 2007.november 15. Nem akarnak fejleszteni a gyógyszergyártók in: MenedzsmentFórum mfor.hu, http://www.mfor.hu/cikkek/Nem_akarnak_fejleszteni_a_gyogyszergyartok.html, 2007. november
67
A hazai gyógyszeriparról, Magyarországi Gyógyszergyártók Országos szövetsége, http://www.magyosz.org/rovathu.phtml?rovathu=hazaihu, 2007.szeptember www.missioneco.org/hongrie/ A magyar gyógyszerpiac alakulása 2005-ben, marketingpirula.hu, http://www.marketingpirula.hu/script/site/page.asp?artid=1054, 2007. október A sanofi-aventis beruházással és új tudományos együttműködéssel köszönti 15 éves magyarországi jelenlétének évfordulóját, marketingpirula.hu, http://www.marketingpirula.hu/script/site/page.asp?artid=1173, 2007. október Új K+F központot nyitott Magyarországon a sanofi, marketingpirula.hu, http://www.marketingpirula.hu/script/site/page.asp?artid=1375, 2007.október
68
Melléklet 1. TÁBLÁZAT: Magyarország külkereskedelmi forgalmának megoszlása országcsoportok szerint (1981-1994) Behozatal (%) 1981 52,6 41,5 47,4 40,7 6,7
1985 55,8 44,2 44,2 39,4 4,8
1990 36,9 27.9 63,1 53,2 9,9
1994 24,0 22,2 75,1 70,6 4,5
1981 Átalakuló és nem piacgazdálkodást folytató országok 59,9 - ebből kelet-európai országok 47,8 Piacgazdálkodást folytató országok 40,1 - ebből fejlett országok 28,5 - ebből fejlődő országok 11,6
1985 60,4 47,9 39,6 29,1 10,5
1990 37,7 28,2 62,3 54,2 8,1
1994 23,1 19,0 75,9 72,0 3,9
Átalakuló és nem piacgazdálkodást folytató országok - ebből kelet-európai országok Piacgazdálkodást folytató országok - ebből fejlett országok - ebből fejlődő országok Kivitel (%)
(Forrás: Csató Tamás: „Természeti környezet, népesség és társadalom, egyházak és felekezetek, gazdaság” in Kollega Tarsoly István: Magyarország a XX. században Babits Kiadó, Szekszárd,1996-2000, 647. oldal) 2. TÁBLÁZAT: Magyarország behozatalának megoszlása a főbb származási országok szerint (1963-1994, %) 1963 1970 1994 Amerikai Egyesült Államok 0,5 1,1 3,1 Ausztria 3,7 3,9 12,0 Csehszlovákia 11,5 7,9 4,8* Franciaország 3,5 2,1 3,4 Jugoszlávia 0,9 1,8 1,0** Lengyelország 6,1 5,8 1,3 Nagy-Britannia 3,0 3,7 4,0 Német Demokratikus Köztársaság 10,2 10,4 – Német Szövetségi Köztársaság 4,8 5,1 23,4 Olaszország 2,4 3,9 7,0 Románia 2,7 2,4 0,8 Svájc 1,2 2,3 2,6 Szovjetunió 33,1 33,1 14,1*** * Csehország és Szlovákia, ** Jugoszlávia Utódállamai, *** Szovjetunió utódállamai (Forrás: Csató Tamás: „Természeti környezet, népesség és társadalom, egyházak és felekezetek, gazdaság” in Kollega Tarsoly István: Magyarország a XX. században Babits Kiadó, Szekszárd,1996-2000, 647. oldal 69
4. TÁBLÁZAT: A francia működő tőkeállomány eloszlása a világon 1997-ben és 2005-ben Ország
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30
Francia működő Eloszlás (%) tőkeállomány 1997-ben (millió frank)
Amerikai Egyesült Államok Nagy Britannia
277 193
24,4
122 545
10,8
Hollandia Belgium Németország Spanyolország Svájc Olaszország Brazilia Luxemburg Ausztrália Argentína Írország Kanada Portugália Szingapúr Svédország Törökország Dél-Kórea Ausztria Csehország Marokkó Magyarország Hong-Kong Kína Lengyelország Mexikó Japán Görögország Kongó Más országok Összesen
121 775 71 899 67 354 66 202 44 895 41 897 33 536 20 170 13 989 13 890 13 729 13 587 10 353 10 133 7 495 5 613 5 473 4 787 4 357 4 212 4 145 3 904 3 888 3 648 3 493 3 292 3 036 2 909 87 547 1 135 829
10,7 6,3 5,9 5,8 4,0 3,7 3,0 2,7 1,2 1,2 1,2 1,2 0.9 0,9 0,7 0,5 0,5 0,4 0,4 0,4 0,4 0,3 0,3 0,3 0,3 0,3 0,3 0,3 7,7 100
Ország
Francia Eloszlás működő (%) tőkeállomány 2005-ben (milliárd euró)
Amerikai Egyesült Államok Nagy Britannia Hollandia Belgium Németország Olaszország Spanyolország Svájc Kanada Írország Japán Luxemburg Brazilia Lengyelország Norvégia Dánország Svédosrszág Marokkó Ausztrália Portugália Csehország Kína Szingapúr Ausztria Hong-Kong
144,5
19,3
114,7
15,3
83,4 73,0 63,7 35,0 31,5 25,8 22,9 19,5 15,4 14,5 8,5 8,3 5,7 5,6 5,3 4,8 4,8 3,4 3,3 3,0 2,9 2,9 2,6
11,1 9,8 8,5 4,7 4,2 3,5 3,1 2,6 2,1 1,9 1,1 1,1 0,8 0,7 0,7 0,6 0,6 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,3
43 747,9
5,3 100
(Forrás: Banque de France, Rapport Annuel 2006)
70
5. TÁBLÁZAT: A francia külföldi működő tőke áramlás ágazati eloszlása (milliárd euró) 2003 2004 2005 2006 2006 (%) Mezőgazdaság és halászat 0,1 0,0 0,0 0,0 0,0 Bányászat 0,0 0,6 2,4 1,2 1,3 Feldolgozóipar 11,3 8,4 25,5 23,2 25,3 Élelmiszeripar 0,3 1,2 9,8 3,0 3,3 Textília, textil áru gyártás 0,2 0,5 0,7 0,4 0,4 Fafeldolgozás, papírgyártás, kiadói-, 0,4 0,6 0,4 1,0 1,1 nyomdai tevékenység Kőolaj feldolgozás 0,3 0,0 0,3 0,1 0,1 Vegyipar 3,2 3,3 0,7 3,1 3,3 Gumi,- műanyagtermék gyártás 0,1 0,5 0,2 1,2 1,3 Fémfeldolgozás 0,2 0,6 1,2 1,7 1,9 Gépipar 0,3 0,8 0,8 1,8 2,0 Informatikai felszerelés 0,4 0,1 0,5 0,6 0,7 Szórakoztató elektronika 0,9 0,8 0,0 9,8 10,7 Autógyártás 2,5 0,0 1,8 1,1 1,2 Más járműgyártás 1,5 2,0 3,4 0,8 0,9 Villamosenergia-, gáz-, vízellátás 3,7 2,0 9,7 1,9 2,1 Építőipar 0,8 0,6 0,6 0,8 0,9 Kiskereskedelem 8,3 9,1 5,0 10,7 13,8 Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás 0,3 0,3 0,5 0,2 0,2 Szállítmányozás, kommunikáció 1,2 5,7 8,2 5,2 5,7 Pénzügyi tevékenység 10,3 6,2 5,6 20,2 22,0 Ingatlan és vállalati szolgáltatások 18,8 9,8 12,8 14,8 16,1 Egyéb szolgáltatások 0,2 4,6 7,7 2,2 2,4 Egyéb 1,8 12.1 20,4 24,2 26,3 Összesen 47,1 45,7 97,3 91,7 100,0 (Forrás: Banque de France, Rapport Annuel, 2006) 6. TÁBLÁZAT: 2006-ban a francia cégek által véghezvitt legfontosabb beruházások Befektető vállalat Alcatel Axa BNP Parisbas Crédit agricole Crédit agricole Crédit agricole
Szektor Szórakoztató elektronika Biztosítás Bank
Ország USA
Külföldi vállalat Lucent
Svájc Olaszország
Pénzügyi szolgáltatások Pénzügyi szolgáltatások Pénzügyi szolgáltatások
Görögország
Winterthur Banca Nazionale del Lavoro (BNL) Emporiki
Portugália Olaszország
Seguros Tranquilidad & Espirito Santo Fiat Auto Financial Services 71
Lafarge L’Oréal
Ipar Kereskedelem
Scor Vie Société générale Société générale Veolia Environnement
Biztosítás Bank Bank Áram, gáz és víz
USA Nagy Britannia Németország Horvátország Oroszország Nagy Britannia
Lafarge North America Body Shop Revios Splitska Bank Rosbank Cleanaway
(Forrás: Banque de France, Rapport Annuel, 2006) 7. TÁBLÁZAT: A francia GDP százalékos növekedése az előző évhez képest (19902006) 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007*
+2,6% +1,0% +1,4% -0,9% +2,2% +2,1% +1,1% +2,2% +3,5% +3,3% +3,9% +1,9% +1,0% +1,1% +2,5% +1,7% +2,0% +2,0-2,5%
(Forrás: Francia Statisztikai Hivatal) * Becslés (http://www.budget.gouv.fr) 8. TÁBLÁZAT: Külföldre áramló francia működő tőke (milliárd euró) 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000
30,08 21,62 24,54 17,04 20,63 11,98 23,72 31,66 43,70 119,10 192,60
72
2001 2002 2003 2004 2005 2006
97,00 53,60 47,10 45,70 97,30 91,70
(Forrás: Francia Statisztikai Hivatal) 9. TÁBLÁZAT: Francia szakmai befektetők által Magyarországon megvásárolt jelentősebb állami vállalatok a rendszerváltást követő években Befektető neve
Privatizált cég neve
Accor Beghin Say
Pannonia Hotels Szerencsi, Szolnoki, Mátravidéki cukorgyárak Nagykőrösi Konzervgyár, zöldborsóüzem Répcelaki Sajtgyár, Veszprémtej Zeolit Üzem Tarcal, Alterra Budapest, Pest Környéki Kőbánya, Egri, Debreceni útépítő Prométheusz
Bonduelle Bongrain Colas
Compagnie General de Chauffe Cofinec
Közvetlen privatizáció 1993 1991
1193-1995 1991
Több lépés, másodlagos privatizáció
1992
Electricité de France GTM GMF Gaz de France Legrand Leroy-Somer Le Belier Lesaffre
1993 n.a. 1995 1992 n.a. 1994 1996
Merlin Gerin Michelin Panola
Vertesz Taurus Csőszer csongrádi üzeme
1991 1996 n.a.
Danone
EBRD-vel közösen Több lépésben
1992
Petőfi Nyomda, Kner Nyomda MÉH vállalatok, Budapest, Szeged, Nyíregyháza Budapesti Tejipari Vállalat Kelet Pesti üzeme ÉDÁSZ, Győr Démász, Szeged Hídépítő vállalat Tokaj-Panzos Égáz Győr, Dégáz Szeged Kontavill, Csongrád Ikladi Műszergyár Ajkai Öntöde Buszesz Élesztőgyár
G. Dauphin
Megjegyzés
1991-1992 1993 1994-1995 1995
Másodlagos privatizáció
73
Servier Sanofi Schlumberger Total
Egis Chinoin Ganz Árammérőgyár Dunántúli pbforgalmazás, Budalakk Festékgyár
1995 1991 n.a. 1992
(Forrás: Diczházi Bertalan: A külföldi tőke szerepe a privatizációban, Budapest, Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt., 1998. 133.o-139.oldal) 10. TÁBLÁZAT: Francia működő tőkebefektetések Magyarországon (2000-2005, millió euró)
Francia Működő tőkebefektetések Magyarországon Francia működő tőkeállomány Magyarországon
2000 n.a.
2001 64,2
2002 197,4
2003 234,5
2004 161,6
2005 161,3
1 160,9 1 391,5 1 571,2 1 442,0 1 904,7 2 174,6
(Forrás: MNB)
11. TÁBLÁZAT: Magyar-francia külkereskedelem alakulása (2000-2006, milliárd euró) 2000 2 054 Export 1 605 Import Egyenleg +449
2001 2 006 1 825 +181
2002 2 011 1 945 +66
2003 2 173 1 954 +219
2004 2 184 2 095 +89
2005 2 463 2 317 +146
2006 2 767 2 678 +89
Forrás: Francia Vámhivatal 13. TÁBLÁZAT: Magyarország első tíz gyógyszergyártója piaci részesedésük szerint 2006-ban sanofi-aventis Novartis Gedeon Richter Egis Teva Pfizer Astra Zeneca
10,3 % 8,0 % 7,2 % 6,4 % 5,6 % 5,4 % 4,6 %
74
Roche GSK M.S.D Összesen Egyéb Összesen
4,3 % 3,9 % 3,1 % 58,8 % 41,2 % 100 %
Forrás: IMS 2006 14. TÁBLÁZAT: Top 10 gyógyszer Magyarországon a bevételük szerint (2005) Sorrend 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Termék Normodipine Coverex Tritace Fosamax Plavix Sortis Neorecormon Algopyrin Glivec Co-Renitec
Forgalmazó Gedeon Richter Egis sanofi-aventis Merck sanofi-aventis Pfizer Roche sanofi-aventis Novartis Merck
Forrás: IMS 3. ÁBRA A francia GDP százalékos növekedése az előző évhez képest (1990-2006)
A francia GDP százalékos növekedése az előző évhez képest (1990-2006) 5,00% 4,00% 3,00% 2,00% 1,00% 2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
-1,00%
1990
0,00%
-2,00%
(Forrás: melléklet 7. táblázat adatai alapján)
75
4. ÁBRA Gyógyszerpiac alakulása Magyarországon (2004-2007) (Forrás: Világgazdaság 2007.11.15) Gyógyszerpiac alakulása Magyarországon (milliárd forint, termelői áron) 600 500 400 300 200 100 0 2004
2005
2006
2007. IIX. hó
2007. becslés
76
