INNOVÁCIÓS ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY 2004. május
1
A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 2003. év végéig 165 ipari terület nyerte el az „Ipari Park” címet, ezek közül Sárvár, Budaörs és Pécs ipari parkjai elnyerték az „Integrátor Ipari Park” kitüntetést (címet), azaz a magasabb szintű működést is megvalósították. A címet elnyert parkok összterülete közel 9050 hektár. A parkok betelepítettsége változó, átlagosan 42,7 %, ami azt jelenti, hogy mintegy 5.800 hektár – többségében teljes alapinfrastruktúrával ellátott terület – várja, keresi a befektetőket, betelepülőket. Ez a jelentős mértékű és értékű vagyon lehet továbbra is a termelő-tőke befektetésének terepe. 2003. év végén 141 ipari parkban volt betelepült cég, 2.450 vállalkozás működik ipari parkban, amelyek 1.256 milliárd Ft értékű termelő beruházással és 139.000 fős létszámmal 3.430 milliárd Ft értékű terméket állított elő, amelynek 66 %-a export. Az ipari parkok gazdasági súlyát jelzi, hogy 2003-ban az ipari parkok vállalkozásai adták az ipari foglalkoztatottak 17,3 %-át, az ipar teljes értékesítési árbevételének 23,1 %-át, valamint az ország ipari exportárbevételének 28,0 %-át. Az ipari parkokban működő vállalkozások egy foglalkoztatottra jutó termelése az ipari átlag 1,36-szorosa. Az ipari parkokban – az "Ipari Park" cím elnyerésének időpontjához, mint bázishoz viszonyítva – a betelepült vállalkozások száma 1.194-el, a foglalkoztatottak száma 58.000-el, a termelő beruházások értéke 930 milliárd Ft-tal, az éves árbevételük 2.310 milliárd Ft-tal nőtt. Az ipari parkok beruházásait 1996 óta a GKM támogatta, majd a központi és a decentralizált területfejlesztési és az EU (Phare) is támogatta a parkok fejlesztését. A GKM által is támogatott – döntően az alap-infrastruktúrák kiépítését szolgáló – 75 projekt közel 21,6 milliárd Ft értékű beruházást valósított meg, ehhez a költségvetés és az EU összesen 38 %-os arányban nyújtott támogatást, döntően vissza nem térítendő formában. Az ipari parkok fejlődése, illetve a fejlesztési program jelentősen hozzájárult – a befektetési ajánlat bővítésén keresztül a külföldi és hazai tőke beruházásainak növeléséhez (az "Ipari Park" cím hazai és nemzetközi tekintetben is elismert minősítést jelent, jelentős marketing értéke van), – az ipar és az ipari szolgáltatások fejlesztésén keresztül az ipari szerkezet átalakításához, – a foglalkoztatási gondok megoldásához, a munkanélküliség csökkentéséhez, – a regionális – ezen belül különösen a kistérségi – fejlesztési célok megvalósításához, a területi fejlődési különbségek kiegyenlítéséhez, – a program szigorú feltételrendszere indukált, részben koordinált egy tudatos fejlesztői tevékenységet települési és térségi szinten egyaránt, – a program igazi ereje, értéke abban van, hogy valamennyi projekt helyi kezdeményezéssel indult el, az állami szerepvállalás elsősorban a szakmai és a pénzügyi támogatás feltételeinek meghatározásában jelent meg.
INNOVÁCIÓS ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY 2004. május
2
AZ IPARI PARKOK GAZDASÁGI MUTATÓINAK ALAKULÁSA Az „Ipari Park” címet elnyert projektek első teljesítmény-értékelését 1998-ban végeztük el, azóta a monitoring folyamatosan figyeli azokat a legfontosabbnak tartott paramétereket, amelyeket a cím elnyerésére benyújtott pályázatban, illetve minisztériummal kötött szakmai szerződésben (cím-szerződésben) az ipari park vállalt. 2003. évi, az ipari parkok fejlődését rögzítő monitoring adatokat az alábbi táblázatok rögzítik: Az ipari park program fontosabb adatai naptári évek szerint JELLEMZŐK Az ipari parkok száma (db) Az ipari parkok területe (ha) Betelepítettség (%) Betelepült vállalkozások száma (db) Betelepülő vállalkozások által foglalkoztatott létszám (ezer fő) Betelepült vállalkozások beruházása (milliárd Ft) Betelepült vállalkozások árbevétele (milliárd Ft) Betelepült vállalkozások export értékesítése (milliárd Ft) Betelepült vállalkozások exportbevétel aránya (%)
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
28
75
112
133
146
160
165
2350
4950
6800
7640
8100
8800
9050
21,5
30,0
34,5
32,9
38,4
40,1
42,7
320
685
980
1495
1760
2152
2450
27
59
82
110
115
128
139
166
316
427
662
1003
1264
1256
619
930
1651
2665
3294
3483
3430
514
698
1281
2211
2560
2596
2270
83
75
78
83
78
75
66
A táblázat adatai a parkok gazdasági mutatónak ellentmondásos fejlődését mutatja. Pozitív eredményként rögzíthető az, hogy az ipari parkok területe 250 hektárral nőtt, a megnövekedett terület betelepültsége is nagyobb lett. Igen örvendetes az, hogy a foglalkoztatottak száma egy év alatt 11.000-el nőtt, ami elsősorban az újonnan betelepült 250 vállalkozásnak köszönhető (a 2003-ban címet nyert parkokban összesen 48 vállalkozás van, ezeket a növekményből levontuk). A betelepült vállalkozások beruházásai 8 Mrd Ft-tal csökkentek, ez elsősorban néhány nagy cég kivonulása miatt jött létre (pl. Szombathely-PHILIPS, Székesfehérvár-IBM, Törökszentmiklós-VIDEOTON). Ez egyben azt is jelenti, hogy a parkokból kivont kb. 16 milliárd Ft beruházást az új betelepülők befektetései 8 milliárd Ft-ot tett ki. 2003-ban betelepült vállalkozások átlagosan 32 millió Ft befektetéssel „kezdték” el a parki működésüket. Tehát 2003-ban az ipari parkok fejlődését kimondottan a kis- és közepes vállalkozások hozták létre! A bemutatott nagy termelő cégek termelésének kiesése, valamint a 2003. év első felének recessziós helyzete miatt az árbevétel az export teljesítmény és az
INNOVÁCIÓS ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY 2004. május
3
export-arány egyaránt csökkent. A többi ipari park a nagy termelési értékek kiesését nem, de a foglalkoztatást nem csak kompenzálni, hanem még jelentősen növelni is tudta. A nemzetgazdaság szempontjából ezt nagyon biztató jelenségnek értékelhetjük. Az egyes években címet elnyert parkok elért gazdasági teljesítményei jelentősen eltérnek egymástól, ezt mutatjuk be a következő táblázatban: Az ipari parkok eredményei a cím elnyerésének éve szerint (2003. december 31.) Cím elnyerés éve
Betelepült Betelepült Betelepült Betelepült Betelepült Betelepí vállalko- Vállalko- Vállalko- vállalko- Vállalkozások zások zások Száma Területe tettzások zások beruháárbeszáma létszáma sége (db) (ha) exportja zása vétele (milliárd Ft) (%) (fő) (db) (milliárd Ft) (milliárd Ft)
1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Össz.
28 47 37 21 13 14 5 165
2780 2280 1940 910 460 540 140 9050
44,2 47,5 29,8 45,1 42,9 53,6 51,0 42,7
693 510 369 347 234 249 48 2450
57875 34882 20215 10160 5648 8110 2383 139273
745 192 146 55 31 83 4 1256
1557 1149 277 209 66 163 9 3430
1099 897 98 66 21 87 2 2270
Export aránya (%)
71 78 35 32 33 53 19 66
A táblázatokból jól látható a parkok megalakulását követő időszak fejlődésének mutatói, amelyek közül három jellemzőre hívjuk fel a figyelmet:
az 1997-ben és 1998-ban címet elnyert ipari parkok az ország nagy ütemű gazdasági fejlődésének időszakában (illetve előtte) alakultak, így ezekbe a parkokba az összes ipari parkhoz viszonyítva magasabb arányban települtek be nagy nemzetközi cégek, a 2000-2001-2002-ben címet elnyert parkokban döntően kis- és közepes vállalkozások települtek be, ezek nagy hányada magyar tulajdonú, az összesítő táblázat adatait általában azzal az értelmezéssel kell kiegészíteni, hogy évente növekedett az ipari parkok száma, azokban a cím elnyerésekor már több vállalkozás működött, így ezen vállaltok a termelési, foglalkoztatási és egyéb teljesítményeit „hozták” az ipari parki adatokhoz.
A fenti szempontok alapján elemzéseinket két féle metódussal végeztük, amely szerint a minősítést nyert parkokat ¾ önmagukhoz viszonyítjuk, vagy ¾ a minősítéskori évet kiindulási adatnak tartjuk és az ehhez viszonyított fejlődést figyeljük, elemezzük. Ha az ipar termelésének országos adatait és az ipari parkok összesített eredményeit összevetjük, akkor szembetűnő, hogy az ipari parkok teljesítmény-növekedésének indexei árbevétel és volumen vonatkozásában egyaránt az ország iparának átlaga fölött volt még a recessziósnak tekinthető 2001. és 2002. években is.
INNOVÁCIÓS ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY 2004. május
4
2003-ban a parkok teljesítménye néhány nagy cég termelésének megszűnése miatt az országos teljesítmények alatt maradt. A rögzített adatokat szemlélteti az alábbi diagram: Az ipari termelés/értékesítés árbevételének indexei % 200 180 160 140 120 100 80 60 1997
1998
1999
2000
2001
2002
Ország volum en
Ország ipari árbevétel
Ipari parkok volum en
Ipari parkok árbevétel
2003
A bemutatott néhány adat egyértelműen jelzi azt, hogy a parkok fejlődéséhez, fejlesztéséhez viszonylag hosszú idő kell. A parkokban működő vállalkozások gazdasági eredményének fejlődése 2003 kivételével meghaladta az országos átlagot. Valamennyi ipari park (165) adatai alapján az ipari parkok főbb jellemző tendenciáit az ország ipari teljesítményéhez képest az előző táblázatok adatai alapján az alábbi diagramok szemléltetik:
Az ipa ri pa rk ok ba n m űk ödő vá lla lk ozá s ok é rté k e s íté s i á rbe vé te lé ne k volum e ninde x e % 180 160 140 120 100 80 1997
1998
1999 Ors zá g
2000
2001
2002
2003
Ip a ri p a rko k
Az ország ipari értékesítési adatai 117,7 % és 103,6 % között ingadozott, ugyanakkor a parkok 168,9 % és 99,8 % közötti indexeket „produkáltak”. A jelenség azt mutatja,
INNOVÁCIÓS ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY 2004. május
5
hogy egy-egy export-orientált nagyvállalat termelésének belépése, vagy visszaesése, vagy éppen termelésének megszüntetése jelentős eltérést ad az összesített eredmények tekintetében. Ezt a hatást szemlélteti a következő ábra:
Az ipari parkokban működő vállalkozások export értékesítési árbevételének volumenindexe % 200 180 160 140 120 100 80 1997
1998
1999 Ország
2000
2001
2002
2003
Ipari parkok
A diagramok szemléletesen mutatják be azt, hogy az ipari parkokban működő ipari vállalkozások • árbevételének volumenindexei (előző év = 100) az 1999-es csúcs után folyamatosan csökkennek, azonban az országos ipari átlagot csak 2003-ban nem sikerült meghaladni • az export-értékesítés volumenindexei ugyancsak csökkentek és 2003-ban az országos érték alá csökkent, ez a nagy, majdnem kizárólag exportra termelő vállalatok termelésének megszűnése miatt jött létre, Az előző megállapításokat az ipari értékesítés irányán belüli megoszlás (exportarány) változása is alátámasztja, hiszen a parkok export-aránya 83% és 66% között, míg az országos átlag 42,9% és 54,6% között változott, kisebb ingadozás mellett. Az ipari parkokban folyó ipari termelés árbevételéből (a 2003-as nehéz év ellenére) az ipari parkokban lévő vállalkozások lényegesen magasabb arányban exportáltak, mint az országos átlag. Az ipari parkokban foglalkoztatottak aránya az ország összes ipari foglalkoztatottjához képest folyamatosan nő. Ez elsősorban nem a parkok számának növekedéséből adódik, hanem elsősorban a parkokban megvalósult fejlesztések eredménye. Megjegyzendő, hogy Magyarországon ezen időszakban az foglalkoztatott száma 9,3 %-al – 733.480 főről 801.800 főre – nőtt.
összes
ipari
INNOVÁCIÓS ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY 2004. május
6
Ipari parkokban foglalkoztatottak aránya az ország ipari foglalkoztatottjaihoz viszonyítva % 20 15
13,2
10 5
13,9
15,7
17,3
9,9 7,1 3,7
0 1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az ipari parkok gazdasági teljesítménye – a betelepült vállalkozások jellegénél fogva természetes módon – jobban ki vannak téve a nemzetközi tőke (pozitív, vagy éppen negatív) hatásainak. A tájékoztatónk összefoglaló részében tett megállapításunkat – miszerint a KKV-k ipari parkba való betelepítésének felgyorsítása fontos lenne – a 2003. évi gazdasági teljesítmények erőteljesen alátámasztják: jelentős számú (250) új vállalkozás van a parkokban és azok igen nagy számú (11 ezer) új munkahelyet hoztak létre. Az ipari parkok szempontjából kétarcúnak tekinthető 2003-as év nem cáfolja meg a parkok gazdaság- és területfejlesztési jelentőségét, sőt azt mutatja, hogy a recessziós időszakban is képesek fejlődni, ez fontos jelzés a jövőben követendő gazdaságpolitika számára.
