A MAGYARORSZÁGI AMERIKAI FOOTBALL CSAPATOK SZÖVETSÉGÉNEK ALAPSZABÁLYA
1
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.§. A Szövetség neve, székhelye, működési területe, alapítási éve 1.
A szövetség neve: Magyarországi Amerikai Football Csapatok Szövetsége Rövidített neve:
MAFSZ
2.
A szövetség székhelye: .1089 Budapest, Vajda Péter u. 12. 81. épület.
3.
A szövetség működési területe: a Magyar Köztársaság területe
4.
Az alapítás éve:
2005 2.§. A Szövetség jelvénye és pecsétje
1.
A szövetség jelvénye:
2.
A szövetség pecsétje: .............................................................. 3.§. A Szövetség nemzetközi tagsága
A szövetség tagja az Amerikai Football Csapatok Európai Szövetségének (EFAF) amelynek alapszabályát és egyéb szabályzatait magára nézve kötelezőnek ismeri el.
2
II. A SZÖVETSÉG CÉLJA ÉS FELADATAI 4.§. A szövetség célja A szövetség célja az amerikai futball sportág magyarországi megteremtése, szervezése fejlesztése, a csapatok számára versenyek bajnokságok rendezése tagjai sportérdekeinek védelme, az egészséges életmód, a nemesebb sportszellem és sporterkölcs népszerűsítése, széleskörű szolgáltatások nyújtása a szövetség tagjai számára. A szövetség távlati célja a sportág nemzetközi szervezeti rendszerébe való betagozódás és szövetség sportági, illetve sportági szakszövetséggé történő fejlődésének elérése, biztosítása. A szövetség közhasznú sporttevékenysége körében nyújtott közhasznú szolgáltatásait a szövetség tagságán kívül bármely más harmadik személy is igénybe veheti. III. A SZÖVETSÉG TAGSÁGA 5.§. A Szövetség tagsága 1.
A szövetségnek tagja lehet minden, az amerikai futball sportágban sporttevékenységet, szervező és segítő tevékenységet folytató jogi személyiséggel rendelkező, a versenyrendszerben résztvevő (részt venni szándékozó) szervezet (sportegyesület vagy gazdasági társaság illetve társadalmi szervezet).
2.
A szövetségbe való felvétel nem tagadható meg, ha a kérelmező a szövetség Alapszabályát magára nézve kötelezőnek fogadja el és az ott meghatározott feltételeknek egyébként megfelel.
6.§. A tagsági jogviszony keletkezése és megszűnése 1.
A szövetségi tagság felvétellel keletkezik, és kilépéssel, kizárással, valamint törléssel szűnik meg. A felvételt a szövetség titkárságánál írásban kell kérni, melyben nyilatkozni kell a szövetség Alapszabályának elfogadásáról.
3
2.
A tagfelvétel kérdésében a szövetség titkársága határoz. A felvételt megtagadó határozat ellen – az elutasító határozat kézhez vételétől számított 15 napon belül – a szövetség elnökségéhez lehet fellebbezni.
3.
A szövetség tagjai a közgyűlés által évenként meghatározott tagdíjat fizetnek Az éves tagdíj megfizetésének határideje a tárgyév március 15-e. Amennyiben a tag a tagdíjfizetési határidőt elmulasztja, úgy ezt a tárgyév június 1-ig 50%-os pótlék megfizetésével pótolhatja. Ezt követően a tárgyév december 1-ig terjedő időszakban teljesített tagdíjfizetés esetén a pótlék a tagdíj 100%-a. Amennyiben a tag eddig az időpontig éves tagdíjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a késedelembe eső tagot a szövetség a tagdíj megfizetésére írásban figyelmezteti. Ha a tárgyév végével a tagdíjtartozás kiegyenlítésére nem kerül sor, a tag tagsági jogviszonya törlés útján automatikusan megszűnik.
4.
A szövetségből való kilépés esetén a tagsághoz fűződő jogok és kötelezettségek azonnal megszűnnek, azzal, hogy a tag köteles esetleges tagdíjhátraléka megfizetésére.
5.
Törléssel szűnik meg a tagság a jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével, továbbá a 3. pont szerinti esetben.
6.
A szövetségből való kizárást csak fegyelmi eljárás során kiszabott jogerős büntetésként lehet alkalmazni. Sportfegyelmi eljárást lehet lefolytatni a sportszervezettel, a versenyzővel ill. sportvezetővel szemben, ha a versenyszabályzatban vagy a versenyzéssel kapcsolatban a Szövetség egyéb szabályzataiban megállapított előírásokat – vétkesen – megszegi.
IV. A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 7.§. A tagok jogai és kötelezettségei 1.
A szövetség tagjának jogai: 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.
Részt vehet a szövetség tevékenységében és rendezvényein. Részt vehet a szövetségi közgyűlés határozatainak meghozatalában. Választhat, tagjai választhatók a szövetség szerveibe. A tagok szavazati jogukat képviselőik útján gyakorolhatják. A tag érdemi válaszra jogosult a szövetség bármely szervéhez - a titkárság útján írásban benyújtott észrevételére, javaslatára, kérdésére vagy panaszára.
4
2.
A szövetség tagjának kötelezettségei: 2.1. 2.2. 2.3. 2.4.
A sportág fejlődésének és eredményességének elősegítése. A szövetség Alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint a szövetség szervei által hozott határozatoknak a megtartása, illetve megtartásának biztosítása. A szövetség által meghatározott célkitűzések megvalósításának elősegítése. A tagdíj határidőben történő megfizetése. 8.§. Örökös tiszteletbeli elnöki cím és a szövetség pártolói
1. 1.1. 1.2.
1.3.
2.
A örökös tiszteletbeli elnök címet a közgyűlés adományozza. Örökös tiszteletbeli elnök cím adományozására vonatkozó javaslatot csak az elnökség terjeszthet a közgyűlés elé, miután az erre vonatkozó indokokat körültekintően megvizsgálta. Örökös tiszteletbeli elnök cím adományozására vonatkozó indítványt az elnökséghez kell beterjeszteni, részletes indoklással ellátva. A javaslatot legalább 15 nappal a közgyűlés előtt kell beterjeszteni, hogy az elnökségnek elegendő idő álljon rendelkezésére a javaslat megvizsgálására. Örökös tiszteletbeli elnöki cím adományozható annak a személynek aki az amerikai football sportági magyarországi meghonosításáért, népszerűsítéséért, elterjesztéséért az elmúlt években rengeteget tett, akinek kiemelkedő, komoly és elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy az amerikai football sportág Magyarországon létrejött és fejlődésnek indult. A szövetség pártolója lehet – a szövetség Alapszabályát elfogadó – bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, akit/amelyet az elnökség a pártolók névsorában tart nyilván és pártoló tagdíjat fizet. A pártoló a közgyűlésen tanácskozási joggal rendelkezik. V. A SZÖVETSÉG SZERVEZETE 9.§. A Szövetség szervei
1. 2.
3. 4.
Közgyűlés Elnökség: Elnök, elnökségi tagok (elnökhelyettesek) Felügyelő Bizottság Felügyelő bizottság elnöke, tagjai Főtitkár Szakvezetés Titkárság Szakbizottságok
5
VI. A SZÖVETSÉG KÖZGYŰLÉSE 10.§. A közgyűlés összehívása 1.
A szövetség legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok által képviselt szavazatok (nyilvántartott képviselők, ill. meghatalmazottak) összessége.
A szövetség rendes közgyűlését az elnöknek évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A közgyűlés időpontját a tagsággal a közgyűlést megelőző legalább 15 nappal előbb írásban közölni kell. A tagokat a közgyűlés pontos helyéről, a tervezett napirendről és előterjesztésekről a közgyűlést megelőzően szintén írásban tájékoztatni kell. Az írásbeli tájékoztató a közgyűlés előtt legalább egy héttel postázandó. 11.§. A szavazati jog Minden tagot a közgyűlésen egy szavazati jog illet meg, illetve a tagok a közgyűlésen az alábbiak szerint rendelkeznek plusz szavazati joggal: a) A közgyűlésen a tagot minden (az aktuális bajnoki évben) megkezdett 30 fő versenyengedéllyel rendelkező sportoló után 1 plusz szavazati jog illeti meg. b) A versenyzési engedéllyel rendelkező sportolókat, ha I. osztályú bajnokságban résztvevő felnőtt csapatott indító szervezet sportolója esetében 2-szer, Felnőtt csapattal rendelkező szervezet sportolója esetén 1-szer, kell figyelembe venni. 3. A közgyűlésen tanácskozási joggal rendelkeznek: 3.1. 3.2. 3.3.
A tag által képviselőként meg nem jelölt, a taggal tagsági viszonyban álló személyek, illetve a sportvállalkozásban tulajdoni hányaddal rendelkező személyek. Az elnökség által meghívottak Az örökös tiszteletbeli elnöki címmel rendelkező személyek és a szövetség pártolói.
12.§.
6
A közgyűlés vezetése és nyilvánossága 1.
A közgyűlés levezetésére a közgyűlés levezető elnököt választ.
2.
A közgyűlés nyilvános, azonban a közgyűlés indokolt esetben – különösen üzleti titok, személyiségi jogvédelem esetén, a jelen lévők 2/3-ának döntésével, a nyilvánosság korlátozása konkrét indokának a jegyzőkönyvben történő rögzítése mellett, ettől eltérően is rendelkezhet. 13.§. A közgyűlés határozatképessége 1.
A közgyűlés határozatképes, ha az adott bajnoki évben megállapított szavazati jogok több mint fele képviselve van. A tárgyévi bajnokság kezdetét megelőzően az elnökség határozatba foglaltan megállapítja, hogy a a szövetség tagszervezetei milyen mértékű szavazati jogokkal rendelkeznek. Ez a határozat a következő, ilyen tartalmú elnökségi határozat meghozataláig érvényben marad és a közgyűlési szavazati jogokat e szerint kell megállapítani. Az a tagszervezet, mely az elnökség ezen határozatának tartalmával nem ért egyet, azt a tudomására jutásától számított 15 napon belül, az Elnökséghez címzett indokolt kérelmével a szövetség közgyűlése előtt megtámadhatja. Az Elnökség köteles a kérelem hozzá érkezésététől számított 60 napon belül a kérelem tárgyában történő döntéshozatal végett rendkívüli közgyűlést összehívni. A közgyűlés e tárgyban hozott döntéséig az elnökség által meghatározott szavazati jog arányok érvényesek, míg a kérelem tárgyában meghatározott döntést a közgyűlés minden tagjának egy szavazata figyelembe vétele mellett hozza meg. A Szövetség alakuló közgyűlésén minden alapító tagnak egy szavazata van. 2. Ha a közgyűlés az eredeti időpontjától számított harminc percen belül nem válik határozatképessé, a közgyűlést az eredeti időpontot követő harminc perc elteltével – mint megismételt közgyűlést – kell megtartani, ezt az eredeti meghívóban rögzíteni kell. Az ismételten összehívott közgyűlés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, amelyre az eredeti meghívóban a tagok figyelmét szintén fel kell hívni. 14.§. A közgyűlés napirendje
1. 2. 2.1.
A közgyűlés napirendjét a szövetség elnöksége állapítja meg és terjeszti a közgyűlés elé. A napirendnek az alábbi napirendi pontokat kötelezően tartalmaznia kell: A szövetség előző naptári évi tevékenységéről szóló szakmai és pénzügyi beszámoló jóváhagyása, a közhasznúsági jelentés elfogadása, a tárgyévi szakmai és pénzügyi terv elfogadása
7
3.
A szövetség tagjai által előterjesztett javaslatokat abban az esetben kell napirendre tűzni, ha azokat a közgyűlés időpontja előtt legalább két héttel írásban benyújtották az elnökséghez. Az e határidő után vagy a közgyűlésen beterjesztett javaslatok abban az esetben tárgyalhatók, ha a szavazati jogok legalább 50%-a támogatja.
4.
A napirenden szereplő pontokhoz írásbeli előterjesztés csatolása szükséges, amelyet a tag részére a meghívóval együtt kell megküldeni. 15.§. A közgyűlés hatásköre
1.
A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10.
az Alapszabály megállapítása és módosítása, a sportág stratégiai fejlesztési koncepcióinak elfogadása, a szövetség más szövetségekkel (társadalmi szervezetekkel) való egyesülésének, illetve szétválásának elhatározása, a szövetség önkéntes feloszlásának kimondása, rendelkezés a fennmaradó vagyonról, nemzetközi szervezetbe való be- illetve kilépés elhatározása, az elnökség előző évi szakmai beszámolójának és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti pénzügyi beszámolójának, illetve a tárgyévi szakmai és pénzügyi tervének elfogadása, a szövetség elnökének, elnökségi tagjainak, a felügyelő bizottság elnökének és tagjainak (a továbbiakban „vezető tisztségviselők”), megválasztása, illetve visszahívása, örökös tiszteletbeli elnöki cím adományozása, a közhasznúsági jelentés elfogadása, mindazok a kérdések, amelyeket a jogszabály, valamint az Alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal, illetőleg amelyeket a közgyűlés a saját hatáskörébe von. 16.§. A közgyűlés határozathozatala
1.
A közgyűlés a határozatait általában nyílt szavazással, a jelenlevő szavazati jogok egyszerű szótöbbségével hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazást egyszer meg kell ismételni, újabb szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
2.
A közgyűlés titkos szavazással hoz határozatot a 15.§ 7. pontjában meghatározott testületek és tisztségviselők megválasztásakor, továbbá minden más esetben, ha azt a jelenlevő szavazati jogok legalább 1/4-e indítványozza.
3.
A 15.§. 1., 3. és 5. pontjai esetében a határozat meghozatalához a közgyűlésen jelenlévő szavazati jogok legalább 2/3-ának egyetértése szükséges. A 15.§ 7. pontja esetében az elnök
8
és az elnökségi tagok (elnökhelyettesek) vonatkozásában a megválasztáshoz és a visszahíváshoz a jelen lévő szavazati jogok 100 %-a szükséges, míg a felügyelő bizottság elnöke és tagjai esetében az összes szavazati jog 2/3-a szükséges a megválasztáshoz és a visszahíváshoz. 4.
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke, valamint a jegyzőkönyv vezetője írja alá és két - a közgyűlés elején jegyzőkönyv-hitelesítőnek megválasztott – a közgyűlésen szavazati joggal rendelkező személy hitelesíti. 17.§. A vezető tisztségviselők megválasztása
1.
A vezető tisztségviselőket a közgyűlés öt (5) évre választja. Amennyiben valamely testület esetében az öt éves időtartamon belül kerül valamely tag megválasztásra, annak mandátuma az adott testület mandátumának végéig tart.
2.
A tisztújító közgyűlés előtt legalább egy hónappal az elnökség tőle független legalább háromtagú Jelölő bizottságot hív össze. A Jelölő bizottság, vezető tisztségviselőkre, valamint az egyéb testületek tagjaira vonatkozó javaslatát a Jelölő bizottság elnöke terjeszti a közgyűlés elé. A Jelölő bizottság köteles a tagokat írásban értesíteni arról, hogy a megválasztandó tisztségekre a közgyűlés előtt legalább két héttel a titkársághoz írásban eljuttatott személyi javaslatokat jogosultak tenni. A személyi javaslatot a tag képviseletére jogosult személy vagy ennek meghatalmazottja köteles aláírni. A tag képviseletére jogosult személy képviseleti jogosultságát az ezt igazoló hatályos bírósági végzés egyszerű másolatban történő csatolásával tanúsítja. Meghatalmazás esetén az előbbiek mellett közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás csatolása is szükséges.
3.
A szavazás során a közgyűlés először az elnök, majd az elnökségi tagok személyéről szavaz. Az elnök, illetve elnökségi tagok akkor tekinthetők megválasztottnak, ha a szavazatok 100 %át megszerezték. 18.§. Rendkívüli közgyűlés
1.
Az elnök rendkívüli közgyűlést hív össze: 1.1. a szövetség elnökségének határozata alapján, vagy 1.2. ha a szövetség tagjainak 1/3-a (szavazati jog terjedelmétől függetlenül) az ok és cél megjelölésével azt indítványozza, 1.3. ha a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv elrendeli,
9
1.4. ha az elnökség működésképtelenné válik. Ez akkor következik be, ha az elnökség létszáma két fő alá csökken. 1.5. A felügyelő bizottság létszáma egy főre csökken. 2.
A rendkívüli közgyűlést az erre okot adó körülmény felismerésétől számított 15 napon belül össze kell hívni.
3.
A rendkívüli közgyűlésre egyebekben a rendes közgyűlésre vonatkozó szabályok az irányadók. VII. A SZÖVETSÉG ELNÖKSÉGE 19.§. Az elnökség hatásköre
1.
A szövetség tevékenységét két közgyűlés között az elnökség irányítja. Az elnökség a szövetség működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult, kivéve a 15.§-ban foglaltakat.
2.
Az elnökség feladata lényegében megegyezik a szövetségi feladatokkal. Ezen feladatok részletezése a Szövetség szabályzataiban illetve az elnökség ügyrendjében kerül kialakításra.
3.
A szövetség működéséhez szükséges valamennyi szabályzat, megállapítása és hatályba léptetése – az Alapszabály kivételével – az elnökség hatáskörébe és felelősségi körébe tartozik. 20.§. Az elnökség tagjai
1.
Az elnökség létszáma három fő.
2.
Az elnökségnek csak olyan nagykorú, magyar állampolgár vagy Magyarországon letelepedett, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet a tagja, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától. Az elnökség tagjai tisztségüket társadalmi megbízásként látják el.
3.
Az elnökség tagjai: 3.1. az elnök
10
3.2. az elnökségi tagok (elnökhelyettesek) 4.
Az elnökségi tagok jogai és kötelességei: 4.1. Az elnökségi tagok legfőbb kötelessége a kezdeményező, aktív és célirányos tevékenység a szövetség célkitűzéseinek minél eredményesebb megvalósítása érdekében. 4.2. Az elnökségi tagok jogait és kötelességeit részleteiben a Szövetség szabályzatai illetve az elnökség ügyrendje tartalmazzák.
5.
Az elnökség tagjai tisztségükben újraválaszthatók.
6.
Az elnöki, valamint az elnökségi tagság (elnökhelyettesi pozíció) megszűnik: a) b) c) d)
a mandátum lejártával, lemondással visszahívással, elhalálozással. 21.§. Az elnökség működése
1.
Az elnökség maga állapítja meg munkatervét és ügyrendjét.
2.
Az elnökség ülései nyilvánosak, azonban az elnökség indokolt esetben – különösen üzleti titok, személyiségi jogvédelem esetén – ettől eltérően is rendelkezhet (a nyilvánosság korlátozásának konkrét indokát az elnökségi jegyzőkönyvben fel kell tüntetni) , ebben az esetben az ülésről készült jegyzőkönyv ill. a jegyzőkönyv vonatkozó része sem nyilvános. Tanácskozási joggal – az elnökség tagjain kívül – a meghívottak rendelkeznek.
3.
Az elnökségi ülésekről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az elnökségi ülésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet az elnök, valamint a jegyzőkönyv vezetője írja alá és két – az elnökségi ülés elején jegyzőkönyv-hitelesítőnek megválasztott elnökségi tag hitelesíti.
22.§.
11
Az elnökség összehívása, határozatképessége 1.
Az elnökség üléseit az elnök, vagy akadályoztatása esetén az általa erre kijelölt elnökségi tag (elnökhelyettes) hívja össze évente legalább négy alkalommal. Ha a kijelölt elnökhelyettes is akadályoztatva van az elnökségi ülés összehívására a másik elnökségi tag (elnökhelyettes) is jogosult. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha az elnök, vagy az elnökségi tagok legalább 1/3-a az ok és a cél megjelölésével ezt indítványozza (bármelyik elnökségi tag indítványára az elnökségi ülés összehívása kötelező).
2.
Az elnökség az elnökségi tagok többségének jelenléte esetén határozatképes. Ha az elnökségi ülés az eredeti időpontjától számított 30 percen belül nem válik határozatképessé, az ülést – mint megismételt ülést – az eredeti időpontot követő fél óra elteltével kell megtartani. Az így megtartott elnökségi ülés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes, erre (és a megismételt ülés időpontjára) az eredeti meghívóban fel kell hívni az elnökségi tagok figyelmét.
3.
Az ülés helyéről, időpontjáról és a megtárgyalandó kérdésekről az előterjesztések megküldésével legalább 8 nappal az ülés időpontját megelőzően értesíteni kell az elnökség tagjait illetve a meghívottakat.
4.
Az elnökségi ülésen szavazási kötelezettség áll fenn. A szavazási kötelezettség alól indokolt esetben az elnök felmentést adhat. Szavazategyenlőség esetén a feltett kérdést elvetettnek kell tekinteni.
5.
Az elnökség határozatait általában nyílt szavazással, a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza meg. Bármely elnökségi tag indítványára az elnökség határozatát titkos szavazással hozza meg.
7.
Az elnökség gondoskodik a saját, az egyéb testületek határozatainak összegyűjtéséről a Határozatok Tárában.
VIII.
12
A SZÖVETSÉG ELNÖKE 23.§. A Szövetség elnöke 1.
A szövetség legfőbb tisztségviselője a szövetség elnöke. Az elnök az elnökség közreműködésével irányítja és vezeti a szövetség tevékenységét.
2.
Az elnök feladatai és hatásköre: 2.1. A szövetség képviselete 2.2. Aláírási és utalványozási jogkör gyakorlása 2.3. Döntési jogkör gyakorlása mindazon ügyekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés illetve a szövetség egyéb szervének kizárólagos jogkörébe 2.4. Mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket jogszabály, az Alapszabály, a Szövetség valamely szabályzata, illetve a közgyűlés vagy az elnökség a hatáskörébe utal.
3.
Az elnök képviseleti jogkörét meghatározott ügyekben az elnökség más tagjára is átruházhatja. IX. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG 24.§.
(1) A közgyűlés a Szövetség működésének, gazdálkodásának és vagyonkezelésének ellenőrzésére Felügyelő Bizottságot választ. A Felügyelő Bizottság elnökből és két tagból áll. (2) A Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai a Szövetségben más tisztséget nem viselhetnek. A Felügyelő Bizottság tagjai nem lehetnek egymás hozzátartozói. (3) A Felügyelő Bizottság tevékenységét a Testület elnöke irányítja. (4) A Felügyelő Bizottság éves ellenőrzési terv alapján dolgozik, melyről a Szövetség elnökségét tájékoztatja.
25.§ A Felügyelő Bizottság feladata:
13
a) a Szövetség pénz- és vagyonkezelésének vizsgálata, b) a Szövetség gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és egyéb kötelező előírások betartásának ellenőrzése, c) a tagdíjak befizetésének ellenőrzése, d) az éves mérleg (zárszámadás) felülvizsgálata, e) a gazdálkodás célszerűségének, szabályszerűségének, az előirányzott bevételek és kiadások teljesítésének évenkénti vizsgálata, f) a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése, g) a Szövetségi vagyon megóvása érdekében szükséges intézkedések megtételének ellenőrzése. h) A Felügyelő Bizottság írásbeli jelentésének hiányában a közgyűlés az számviteli törvény szerinti beszámolóról és a következő évi pénzügyi tervről nem dönthet. 26.§ (1) A Felügyelő Bizottság működésére az elnökség működésére vonatkozó szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni, egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg (2) A Felügyelő Bizottság tagjai feladataik ellátása során jogosultak a Szövetség gazdálkodásával kapcsolatos bármely iratba betekinteni, a Szövetség tisztségviselőitől jelentést, illetve tájékoztatást kérni. (3) A Felügyelő Bizottság tagja a Szövetség vezető szerveinek ülésein tanácskozási joggal részt vehet. (4) Az ellenőrzések megkezdéséről a Felügyelő Bizottság elnöke tájékoztatni köteles a Szövetség elnökét. Az ellenőrzés során a Felügyelő Bizottság a pénzügyi-gazdasági, illetőleg a belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint jár el. (5) Az ellenőrzés tapasztalatairól a Felügyelő Bizottság elnöke a vizsgálat befejezésétől számított 15 napon belül tájékoztatja a Szövetség elnökségét, ha a vizsgálat szabálytalanságot vagy rendellenességet állapít meg, egyúttal ennek megszüntetésére is fel kell hívni a figyelmet. (6) A vizsgálatot követő intézkedési terv végrehajtását az abban meghatározott határidő elteltével számított 30 napon belül a Felügyelő Bizottság utóvizsgálat keretében ellenőrzi. (7) Ha a kifogásolt gyakorlat fennállását az elnökség nem ismeri el vagy az utóvizsgálat sem vezetett eredményre, a Felügyelő Bizottság közvetlenül az intézkedésre jogosult szervhez fordulhat, szükség esetén kezdeményezheti rendkívüli közgyűlés összehívását. (8) A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) a Szövetség működése során olyan jogszabálysértés vagy a Szövetség érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé, b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel
14
(9) Az intézkedésre jogosult vezető szervet a Felügyelő Bizottság indítványára - annak megtételételétől számított 30 napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult. (10) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedést nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. (11) A Felügyelő Bizottság tevékenységéről a Szövetség közgyűlésének köteles beszámolni. X. A SZAKBIZOTTSÁGOK 27.§. A szakbizottságok A szövetség elnöksége egyes szakfeladatok ellátására állandó vagy ideiglenes szakbizottságokat – a tagok kinevezése útján – hozhat létre. Az állandó szakbizottságok mandátuma az elnökség mandátumával megegyező időtartamú. A szakbizottságokat illetve azok egyes tagjait az elnökség indokolt esetben megszűntetheti, illetve visszahívhatja. A szakbizottságok működési rendjét részletekbe menően a Szövetség egyéb szabályzatai határozzák meg.
XI. A FŐTITKÁR, A SZAKVEZETÉS ÉS A TITKÁRSÁG 28.§. A Főtitkár, a szakvezetés és a titkárság A Főtitkár 1.
A szövetség hivatali szervezetének vezetője a szövetséggel munkaviszonyban álló főtitkár, akit az elnökség bíz meg és felette a munkáltatói jogokat gyakorolja.
2.
A főtitkár az elnökség ülésein tanácskozási joggal vesz részt.
3.
A főtitkár feladatai és hatásköre:
3.1.
Két elnökségi ülés között irányítja és összehangolja a szövetség tevékenységét a Szövetség szabályzataiban foglaltak és a főtitkár munkaköri leírása szerint. Biztosítja a folyamatos működőképességet a tisztújító közgyűlést követően, továbbá minden olyan esetben, ha valamilyen okból az elnökség működésképtelenné válik.
3.2.
15
3.3. 3.4. 3.5. 3.6.
Szervezi a közgyűlési és az elnökségi határozatok végrehajtását. Munkáltatói jogkört gyakorol a szövetséggel munkaviszonyban álló munkavállalók felett. Aláírási és utalványozási jogkörét, továbbá a szövetségi képviseleti jogkörét az elnökségi ügyrend szabályozza. Irányítja a titkárság munkáját.
4.
A főtitkár tevékenységéről az elnökségnek számol be.
5.
A főtitkár feladatait egyebekben a munkaszerződésében foglalt munkaköri leírás szerint végzi. A szakvezetés
A szövetség sportszakmai feladatainak ellátására az elnökség szakbizottságokat hozhat létre, szövetségi kapitányt, vezetőedzőt, és az utánpótlás nevelésének összehangolására szakfelügyelőt nevezhet ki. Feladataikat a szövetség elnöksége határozza meg, tevékenységüket a főtitkár hangolja össze. A szövetségi kapitány, a vezetőedző és a szakfelügyelő működésére vonatkozó szabályokat a Szövetség egyéb szabályai tartalmazzák. A titkárság A szövetség egyéb feladatainak ellátására az elnökség szakszemélyzetet (gazdasági vezetőt, ügyintézőket, technikai alkalmazottakat stb…) alkalmaz. XII. A SZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA 29.§. A szövetség gazdálkodása 1.
A szövetség éves költségvetés alapján gazdálkodik.
2.
A szövetség gazdálkodásának részletes szabályait a Szövetség egyéb szabályzatai tartalmazzák.
3.
A szövetség bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért a saját vagyonával felel. A szövetség tagjai a szövetség tartozásaiért – a befizetett tagdíjon túlmenően – saját vagyonukkal nem felelnek.
4.
A szövetség vállalkozási tevékenységet kizárólag céljainak elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
5.
A szövetség a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt az alapszabályában meghatározott tevékenységére fordítja.
16
6.
A szövetség váltót illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, illetve vállalkozása fejlesztéséhez a célja szerinti tevékenységet veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, valamint az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.
7.
A szövetségnek a cél szerinti tevékenységéből illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.
8.
A szövetség csak olyan gazdasági vagy közhasznú társaságban vehet részt, amelyben felelőssége korlátozott, és e korlátozott felelősségének mértéke nem haladja meg a társaságba általa bevitt vagyon mértékét. E szabály megfelelően alkalmazandó egyéb gazdálkodó szervezetben történő részvétel esetén is.
9.
A szövetség gazdálkodására a fentieken túl a vonatkozó jogszabályok és a Szövetség egyéb szabályzatainak előírásai az irányadóak. 30.§. A szövetség vagyona A) A szövetség bevételei
1.
Az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségeire fedezésére kapott támogatás illetve adomány.
2.
Tevékenysége folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel.
3.
Egyéb célszerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel.
4.
A szövetség eszközeinek befektetéséből származó bevétel.
5.
A tagdíj.
6.
Egyéb más jogszabályban meghatározott bevétel.
7.
A vállalkozási tevékenységből származó bevétel.
B) A szövetség költségei 1.
A tevékenysége érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások).
17
2.
Az egyéb célszerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek.
3.
A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek.
4.
A közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek, amelyeket bevétel arányosan kell megosztani. XIII. KÖZHASZNÚSÁGI SZABÁLYOK 31.§
(1) A Szövetség közhasznú tevékenysége során a Közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Törvény 26. § c. 14. alpontjában meghatározott „ sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével” tevékenységeket látja el. (2) A Szövetségre a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) és az Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. Törvény (Et.), valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) rendelkezéseit a kell alkalmazni. (3) A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és pártoknak anyagi támogatást nem nyújt. (4) A Szövetség a közhasznú sporttevékenysége körében nyújtott szolgáltatásait a Szövetség tagságán kívül bármely más harmadik személy is igénybe veheti. (5) A közhasznúsági jelentés tartalmazza: a) a számviteli beszámolót, b) a költségvetési támogatás felhasználását, c) a vagyon felhasználására vonatkozó kimutatást, d) a cél szerinti juttatások kimutatását, e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól, és mindezek szerveitől kapott támogatások mértékét, f) a Szakszövetség vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét, valamint g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. A közhasznúsági jelentés nyilvános, abba bárki beletekinthet, és abból saját költségére másolatot kérhet .
32.§
18
(1) A Szövetség tagjai kötelezik magukat arra, hogy a sporttevékenységgel illetve a Szövetségben folytatott tevékenységgel összefüggésben egymás között keletkezett vitás ügyekben mindaddig nem fordulnak bírósághoz, amíg a vitás ügyet a Szövetség elnöksége vagy más szerve nem tárgyalta. (2) A Szövetség Alapszabályában illetve egyéb szabályzataiban foglalt rendelkezések hivatalos értelmezésére a Szövetség elnöksége jogosult. Az elnökség állásfoglalása a Szövetség valamennyi tagjára, illetve szervére nézve kötelező. 33. § (1) A Szövetség elnöksége köteles mind a közgyűlési határozatokról, mind a saját határozatairól nyilvántartást vezetni. (2) A nyilvántartásnak az alábbi elemeket kell tartalmaznia: a) a közgyúlések és az elnökségi ülések idõpontját; b) a közgyûlések és az elnökségi ülések határozatképességérõl szóló tájékoztatást; c) a közgyűléseken és az elnökségi üléseken hozott határozatok szövegét és számát; d) a határozatok meghozatalakor kialakult szavazati arányokat ( a döntést támogatók és ellenzők, valamint a szavazástól tartózkodók számát és személyét ); e) a közgyűlési és az elnökségi határozatoknak az érintettekkel való közlésének a módját, mely lehet a közvetlen azonnali ,(szóbeli) -de az érintett kérésére, attól számított 15 napon belül írásban is közölni kell a vonatkozó határozatot-, vagy írásbeli, ez esetben - az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában - a meghozataltól számított 30 napon belül kell a vonatkozó határozat tartalmát az érintettel közölni.; (3) A határozati nyilvántartás, a közhasznúsági jelentés és a Szövetség működésével összefüggésben keletkezett bármely irat, valamint a Szövetség szolgáltatásainak igénybe vételi módozatairól szóló tájékoztató nyilvános, abba bármely érdeklődő a Szövetség székhelyén – az ott meghirdetett időpontokban – beletekinthet és azokból - saját költségére - másolatot kérhet. (4) Az előző bekezdésekben foglalt nyilvántartás és a közhasznúsági jelentés teljes szövegét köteles az elnökség naptári évenként legalább egy időszaki lapban nyilvánosságra hozni valamint a tagszervezeteknek tájékoztatásul megküldeni.
XIV.
19
A SZÖVETSÉG VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐIRE VONATKOZÓ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK 34.§ (1) Az elnökség, a közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§ b. pont), valamint élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetőleg a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a Szövetség cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Szövetség által a tagjának - tagsági jogviszony alapján - nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. (2) Nem lehet a Szövetség felügyelő szervének elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) Szövetség elnöke vagy az elnökség tagja, b) a Szövetséggel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, c) a Szövetség cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a Szövetség tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve d) az a-c pontokban meghatározott személyek hozzátartozója. 35.§ (1) Nem lehet a Szövetség vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozásait nem egyenlítette ki. (2) A Szövetség vezető tisztségviselői nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói.
XV.
20
A SZÖVETSÉG MEGSZŰNÉSE 36.§. A Szövetség megszűnése 1.
A szövetség megszűnik: a) b) c) d)
2.
Feloszlásának a közgyűlés által történő kimondásával. A Közgyűlés a szövetség megszűnését csak abban az esetben mondhatja ki, ha a szövetségnek lejárt köztartozása nincs. Más szövetséggel, társadalmi szervezettel való egyesülésével Feloszlatásával Megszűnésének megállapításával.
A szövetség feloszlatása vagy jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a tagjai között kell egyenlő arányban felosztani. XVI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 37.§. A szövetség törvényességi felügyelete A szövetség működése feletti törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolja. 38.§. A szövetség szabályzatai
A szövetség Alapszabályának biztosítania kell a szövetség demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését és a tagok jogainak érvényesülését. Ezért az elnökség előkészíti és a Szövetség megalakításától számított két éven belül elfogadja: a) a szervezeti és működési szabályzatot (SZMSZ); b) a versenyszabályzatot; c) a nyilvántartási, igazolási és átigazolási szabályzatot; d) a sportfegyelmi szabályzatot; e) a gazdálkodási-pénzügyi szabályzatot;
39.§
21
A szövetség Alapszabályának módosításával kapcsolatos eljárás 1. . 2.
A módosítási javaslatot a tagnak– indoklással és szövegtervezettel ellátva – legalább két héttel a közgyűlés időpontja előtt be kell terjesztenie a titkárság útján annak érdekében, hogy az elnökség számára elegendő idő álljon rendelkezésre a javaslat megvizsgálására. Az elnökség a javaslatot szakértői vizsgálat alá veti és megvitatja. Ha az elnökség szükségesnek tartja, ad hoc bizottságot hív össze és/vagy a javaslatot nyilvános vitára bocsátja.
3.
Az elnökség a javaslatot – saját véleményével kiegészítve – legalább egy héttel a közgyűlés előtt megküldi a tagoknak.
4.
Elnökségi javaslat nélkül (mely lehet támogató módosító vagy elutasító) Alapszabálymódosítás a közgyűlésen főszabály szerint nem tárgyalható.
5.
Kivételesen indokolt esetben akkor lehet a 4. pontban leírtaktól eltérni, ha az indítványt a jelen lévő szavazati jogok kétharmadának többsége támogatja.
A jelen Alapszabályt a Magyarországi Amerikai Football Csapatok Szövetségének közgyűlése 2005. október 17. napján elfogadta és az, 2005. október 18. napjával lép hatályba.
Budapest, 2005. október 18.
……………………………… Tóth László elnök
22
