ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM HADTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA
Révész Gyula mérnök ezredes
A SZÁRAZFÖLDI CSAPATOK HÍRADÓ KIKÉPZÉSÉNEK JÖVŐJE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HÍRADÓ TISZTHELYETTES KÉPZÉSRE
Doktori (PhD) értekezés
Dr. habil Sándor Miklós nyá. ezredes, egyetemi docens, tudományos témavezető
- 2007 -
-2TARTALOMJEGYZÉK
TARTALOMJEGYZÉK ......................................................................................................... 2 BEVEZETÉS ............................................................................................................................ 3 KUTATÁSI CÉLOK .................................................................................................................... 4 A VIZSGÁLANDÓ TERÜLET KÖRÜLHATÁROLÁSA ..................................................................... 5 ALKALMAZOTT MÓDSZEREK ÉS ERŐFORRÁSOK ....................................................................... 8 AZ ÉRTEKEZÉS FELÉPÍTÉSE ...................................................................................................... 8 1. FEJEZET ............................................................................................................................ 11 A MAGYAR KATONAI GONDOLKODÁS A MAGYAR NÉPHADSEREGBEN ÉS A MAGYAR HONVÉDSÉGBEN............................................................................................. 11 1.1. 1.2.
A KIKÉPZÉS HELYZETE A MAGYAR HONVÉDSÉGBEN ................................................. 15 A HÍRADÓ- ÉS INFORMATIKAI KÉPZÉS HELYZETE A MAGYAR HONVÉDSÉGBEN ......... 28
2. FEJEZET ............................................................................................................................ 43 MÁS HADERŐKBEN FOLYÓ HÍRADÓ- ÉS INFORMATIKAI KIKÉPZÉSI RENDSZEREK TANULMÁNYOZÁSA ÉS ELEMZÉSE, AZOK ADAPTÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A MAGYAR HONVÉDSÉG KIKÉPZÉSI RENDSZERÉBE. ............ 43 2.1.
HÍRADÓKIKÉPZÉS A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG SZÁRAZFÖLDI HADERŐNEMNÉL ................................................................................................................... 44 2.2. HÍRADÓKIKÉPZÉS AZ OSZTRÁK SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG SZÁRAZFÖLDI HADERŐNEMÉNÉL.................................................................................................................. 51 2.3. HÍRADÓKIKÉPZÉS A FRANCIA SZÁRAZFÖLDI HADERŐNEMNÉL ................................... 57
3. FEJEZET ............................................................................................................................ 65 A MAGYAR HONVÉDSÉG HÍRADÓ- ÉS INFORMATIKAI KIKÉPZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ELVÁRÁSOK, MÓDSZEREK MEGHATÁROZÁSA, EGY CÉLSZERŰ VÁLTOZAT BEMUTATÁSA. ............................................................................................. 65 3.1. 3.2 3.3. 3.4.
AZ OKTATÁS ÉS KÉPZÉS ELVEI AZ EURÓPAI UNIÓBAN ................................................ 66 AZ E-TANULÁS ........................................................................................................... 69 GLOBALIZÁCIÓ, TUDÁS, OKTATÁS ÉS KÉPZÉS AZ INFORMÁCIÓS KORBAN ................... 76 A MAGYAR HONVÉDSÉG SZÁRAZFÖLDI CSAPATOK HÍRADÓ- ÉS INFORMATIKAI KIKÉPZÉSE ............................................................................................................................. 78 3.5. A MAGYAR HONVÉDSÉG HÍRADÓ- ÉS INFORMATIKAI TISZTHELYETTES KÉPZÉSE ...... 79
4. VÉGKÖVETKEZTETÉSEK.......................................................................................... 102 HIVATKOZÁSOK JEGYZÉKE........................................................................................ 107 FELHASZNÁLT IRODALOM .......................................................................................... 109 ÁBRAJEGYZÉK ................................................................................................................. 113 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE............................................................................................. 115 PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE ............................................................................................ 117
-3BEVEZETÉS
Értekezésemben a Magyar Honvédség szárazföldi haderőneme csapatainak híradó és informatikai kiképzési rendszerének elemzésével, jövőjével foglalkozom az információs forradalmat követő információs korban. Más haderőkben folyó híradó és informatikai tiszthelyettes kiképzést elemezve, a korszerű, modern kiképzési lehetőségek adaptálásának lehetőségeit vizsgálom, annak érdekében, hogy a Honvédség híradó és informatikus legénységi1 és informatikai tiszthelyettes képzésének megújításához milyen feltételeket kell kialakítani. A Magyar Honvédség híradó és informatikus legénységi és tiszthelyettesi állománya részére felvázolok egy lehetséges modern, az egész életen át tartó tanulás[1] jegyében kialakított tiszthelyettesi pályamodellt. Értekezésem aktualitását, a XXI. századot - az információs kort - meghatározó három alapvető terület, úgymint a gazdaság, társadalom és politika globalizációja adja meg. Maga a globalizáció2 pedig a globális gazdaság alapvető és szervezeti szerkezetváltozását jelenti. Nem lehet kétséges, hogy a szerkezeti változásokat a feltételrendszerük meghatározó elemeként tekintett fejlett információs és kommunikációs technológiák3, illetve ezek mindennapi életbe való beépülésük tette, teszi lehetővé. Természetesen a globalizáció fejlett információs és kommunikációs infrastruktúrát is kíván, amely a telekommunikációs, távközlési, számítógépes és a közvetítő hálózaton alapul. A világ a gazdasági és politikai rendszereinek átszerveződésével, a rendszereken belüli tudással és információval kapcsolatos elvárásokkal összefüggésben nagy változásokat tapasztalhatunk az oktatás minden szintjén. Az oktatási követelmények és az informális tanulásra kifejlesztett rendszerek is megváltoztak, illetve folyamatosan változnak.
1
A „legénység” szó általános használatú a honvéd és tisztesi állományra az Ált/23-ban (A Magyar Honvédség Szolgálati Szabályzata)
2
a modern világ népeinek növekvő kapcsolatrendszere és kölcsönös függése. Az áruk, a tőke, az emberek, és az információ áramlását a technológiai fejlődés gyorsítja.
3
ezen oktatásnak az a feladata, hogy a gyermekkortól kezdve egész életen át segítsen mindenkit abban, hogy dinamikus ismereteket szerezhessen a világról, a többi emberről és saját magáról. Viszont az oktatási folytonosság, amely végigkíséri az egész életet, ugyanakkor társadalmi dimenziókat is figyelembe kell vennie.
-4A Magyar Köztársaság csatlakozásával elkötelezte magát az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (továbbiakban NATO)4, valamint az Európai Unió (továbbiakban EU)5 felé. A Magyar Honvédség átalakításának célja egy kisebb méretű, rugalmasabb, hatékonyabb és gazdaságosabb hadsereg létrehozása. Követelményként fogalmazták meg, a kiképzés színvonalának emelését, a parancsnoki és vezetési struktúra átalakítását, a technikai modernizációt különösen a légtérellenőrzés, a légvédelem és a kommunikáció terén.
Kutatási célok Értekezésem elkészítése során a következő célkitűzések megvalósítását tűztem magam elé:
a Magyar Honvédségben folyó híradó és informatikai kiképzési rendszer tanulmányozása és értékelése alapján következtetések levonása, azok alkalmazási lehetőségeiről a kor kihívásának megfelelően.
más haderőkben folyó híradó és informatikai kiképzési rendszerek tanulmányozása és elemzése, azok adaptálásának lehetőségei a Magyar Honvédség kiképzési rendszerébe.
a Magyar Honvédség híradó és informatikai kiképzéséhez szükséges elvárások, módszerek, szervezetek kialakítási elveinek meghatározása, egy célszerű változat bemutatása.
A Magyar Honvédségben betöltött parancsnoki beosztásaim, más hadseregek kiképzési rendszereibe való betekintési lehetőségem, valamint a doktori képzés által biztosított támogatás jelentősen befolyásolták munkámat. Megismertem a NATO, EU feladatrendszerét, katonai tevékenységét, a magyar és többnemzetiségű törzsek munkafolyamatait, az ideiglenes – nemzetközi környezetben tevékenykedő – katonai szervezetek munkáját, körülményeit, a hazai és külföldi helyszíneken zajló gyakorlatok tervezési és végrehajtási mozzanatait. 4
1949. április 4-én Washingtonban kötött katonai-politikai szövetség (Belgium, Dánia, USA, Franciaország, Hollandia, Izland, Kanada, Luxemburg, Nagy-Britannia, Norvégia, Olaszország, Portugália) 5 1957. március 25-én Rómában aláírt és 1958. január 1-jén hatályba lépett szerződés alapján jött létre. Magyarország 2004. május 1-jén lépett be.
-5Látva a híradás és informatika területén lévő különbségeket, valamint azt, hogy az általam is képviselt fegyvernemet a Magyar Honvédségben nem a megfelelő fontossággal és figyelemmel kezelik, arra az elhatározásra jutottam, hogy megvizsgálom a híradó és informatikai kiképzési rendszert, valamint az azt működtető legénység és tiszthelyettes állomány előmenetelét. Az értekezés elkészítése során szembesültem azzal a ténnyel, hogy a témával kapcsolatosan katonai vonatkozású szakirodalom általános, illetve nem fegyvernemeknek megfelelően dolgozza fel a képzési rendszert, vagy már elavult. A Magyar Honvédség képzési rendszere nem alkalmazza a civil szférában már évek óta alkalmazott információtechnológiai lehetőségeket – ennek oka lehet az is, hogy a legénységi és tiszthelyettes képzés folyamatos átszervezése elvonja a forrásokat a technikai fejlesztés lehetőségétől – illetve nem élünk a pályázati lehetőségekkel. Az értekezés elkészítése jelentős kihívás volt számomra, természetes ez egy megkezdett folyamat része, ami jó alapot teremthet arra, hogy egy korszerű, modern, folyamatosan változtatható kiképzési rendszert alakítson ki a Magyar Honvédség. Ajánlott, hogy tanulmányozás szabályozás új oktatási módszerek, rendszerek kerüljenek be a kiképzés menetébe.
A vizsgálandó terület körülhatárolása A NATO prágai csúcsértekezletén [2] elfogadott új képességek kezdeményezés6 keretében az állam- és kormányfők kötelezettséget vállaltak arra, hogy négy, célirányosan meghatározott területen fejlesztik haderejüket. Ezek a következők:
vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris támadás elleni védelem;
vezetés-irányítási, kommunikációs és információs fölény biztosítása;
a telepített erők interoperabilitásának és harci hatékonyságának fejlesztése;
a csapatok gyors telepíthetősége és működőképességük fenntartása.
A képességek növelésének elengedhetetlen feltétele a struktúraváltás, a technikai, technológiai korszerűsítés, valamint a képzési rendszer átalakítása. [3]
6
A NATO 2002. november 21-22-i prágai csúcstalálkozóján elfogadott, NCI - New Capabilities Initiative
-6Az NATO, valamint az EU tagállamainak növekedésével a feltételrendszereknek egy sokkal egységesebb összehangolása került előtérbe. Ahhoz, hogy Magyarország a társadalom fejlődésének ebben a szakaszában globális minőségi eredményt érjen el, a társadalom minden intézményének meg kell valamilyen módon változnia. A leggyökeresebb változásnak mégis az oktatás, illetve képzés területén kell bekövetkeznie. Olyan modern technológiák felhasználásával, amelyek megfelelőnek bizonyulnak egy hálózati szinten együttműködő tanulási környezet létrehozására, ahol az előadó, aki a világ bármely szegletében lehet, különféle eszközökkel tartja a kapcsolatot a hallgatókkal. Ma már olyan weboldalak7 készülnek és virtuális oktatói központok létesülnek, amelyek elvárják a felhasználóktól (tanulóktól), hogy a lehető legszélesebb körben használják ki a virtuális oktatási központok8 által nyújtott lehetőségeket. Ugyanakkor a számítógép közvetítette oktatási folyamat még nagyon a kezdetén tart, ha elterjedtségét nézzük. A felszereltség területi megoszlását illetően az életbevágóan fontos hálózati infrastruktúra a világ népességének nagyobb hányada számára nem létezik. A hozzáférhetőség területén meglévő mennyiségi különbség miatti aggodalmon kívül még azon is el kell gondolkodni, milyen típusú képzés folyik az Interneten. Aki tisztán oktatásra akarja használni ezt a teret, kénytelen szembenézni az egyre erősödő kereskedelmi környezettel, amelynek egyetlen célja, hogy az új fogyasztói generációt megtanítsa, hogyan kell elektronikus úton vásárolni. Az Internetet sokszínűen fel lehet használni, ugyanakkor sok nehézséggel és veszéllyel kell szembenézni. Az Internet oktatási, képzési felhasználása gazdag közösségi keretet biztosíthat, és a meglevő közösségeket gazdagító eszközzé válhat. Az Internet oktatási, kiképzési 7 Az „eredeti” definíció szerint – melyet a World Wide Web Consortium határozott meg – a következő: Egy vagy több webes forrásból származó információk összessége, amelyet egyidejű feldolgozásra szánnak, és egy egyszeri URL határoz meg. Jobban mondva, egy weblap egy webes forrás, amely további webes forrásokat foglalhat magába egyetlen közös egységként való feldolgozásra, és azon egyedüli webes forrás URL-je hivatkozik rá, amely nem foglaltatik benne. 8 Az emberiség rendelkezésére álló össztudás a huszadik század végén évente megduplázódik. Eközben a világ egyes részein a népesség, vagyis a potenciális tanulók száma legalább évi 2,2%-kal nő. E tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen szerepet kaphat a tanulás iránti egyre fokozódó igény kielégítésében a legkorszerűbbnek mondott kommunikációs eszköz, az Internet. Az Internet lehetővé teszi, hogy a hagyományos szakképzésben, továbbképzésben és felsőfokú oktatásban hiányt szenvedő területeken élők is élethossziglan korszerű ismeretekhez jussanak. Természetesen az esélyegyenlőség-növelésnek ez a módja egyre inkább tért hódít, bár még csak regionális lehetőség, hiszen a Föld népességéből közel egy milliárd Internet-használó a világnak éppen azon a részein él, amelyek viszonylag fejlett hagyományos oktatási infrastruktúrával rendelkeznek. Magyarországon például a kis településeken élő fiataloknak a városiaknál nagyságrendekkel rosszabbak az esélyei a hagyományos felsőoktatásban való részvételre a magas utazási és megélhetési költségek miatt, ugyanakkor a piacosodó távközlésnek köszönhetően a kommunikációs lehetőségeik már közel azonosak, így az Internet-alapú oktatás e kör számára kulcsfontosságú lehet. Jelen dolgozat azonban nem a hazai, illetve középkelet-európai lehetőségeket vizsgálja, hanem a nyugati trendeket.
-7felhasználása, alkalmazása a katonák felkészítésében elengedhetetlen a Magyar Honvédség számára. A XXI. század hadseregével szemben támasztott követelményeknek megfelelő képzési, szakképzési rendszer kialakítása és működtetése, a tiszthelyettesek szakképzésének felülvizsgálata és tartalmi megújítása szükségszerű ezen feladatok megvalósítása érdekében. Olyan struktúra és rendszer kialakítása szükséges, amely erősíti a tiszthelyettesi alapképzés katonai-szakmai jellegét, lehetővé teszi az előmeneteli rendnek, a szakmai struktúrának megfelelő beosztások betöltéséhez szükséges végzettség és szakképzettség megszerzését. Rugalmas, átjárható, széles programkínálattal és korszerű képzési szerkezettel rendelkezik és ráépíthető a Magyar Honvédség át- és továbbképzési rendszere. A hazai és a NATObeosztások követelményei szerinti felkészítést biztosít, mely az önkéntes haderő képzési igényeihez igazodó és hosszútávon fenntartható, költség hatékonyan működő oktatási intézmény kialakítását és működtetését biztosítja. Igazodik az országos szakképzési elvekhez, tehát biztosítja a kompetenciaalapú képzést, érvényesíti az életen át tartó tanulást, valamint megvalósítja az értékhozzáadás elvét. Értekezésemben nem foglalkozom a tisztképzés helyzetével, annak követelményrendszere, sokrétűsége, a képzések sokoldalúsága, illetve különbözősége miatt. A tiszthelyettesek szerepe, képzése teljesen eltérő rendszerű, bár elgondolkodtató a szaktiszti beosztások esetében az átjárhatóság biztosítása. Nem kívánok foglalkozni a törzsek híradó-informatikai felkészítésével, mivel ez már egy következő szint lehet a képzés-felkészítés színterén. Elismerem a költségvetési megszigorítások fontosságát, és tisztában vagyok azzal, hogy annak szempontjai keresztezik a szakmai érdekeket, ugyanakkor az értekezés megírásakor a súlypontot a jövő híradó és informatikai terület fejlődésének fontosságára, a fegyvernem legfontosabb alapjára, a kiképzésre helyezem. Elkötelezettségünk a NATO valamint az EU felé, figyelembe véve a katonai szakmai javaslatokat, állásfoglalásokat és a jelenlegi körülményeket, a mindenkori Kormányzat és a katonai felső vezetés feladata és felelőssége, hogy a jövő önkéntes, hivatásos katonanemzedéke számára milyen kiképzési feltételeket teremt. Doktori értekezésem elöljárói támogatással, a kidolgozandó témakör ajánlásával történt. A képzés és kidolgozás során megszerzett ismereteket, tapasztalatokat megpróbálom a mindennapi munkám során alkalmazni, azonban fontosnak tartom leszögezni, hogy értekezésem egyéni álláspontot tükröz.
-8Alkalmazott módszerek és erőforrások Kutatásom során alapelvként határoztam meg, hogy minél szélesebb kör véleményét vizsgáljam a kiképzési rendszerekkel összefüggésben, így munkám alapja a kikérdezés módszere, valamint a kutatási területemnek megfelelő információk gyűjtése, vizsgálata és elemzése volt. Ezen kívül alkalmaztam még az ok-okozati összefüggések keresését, vizsgálatát, az általánosítás, összegzés, következtetés, valamint az adaptálhatóság vizsgálatának módszereit. Az értekezés elkészítésekor a következő forrásokat vettem alapul:
hadtudományi, társadalomtudományi, pedagógiai, oktatás módszertani publikációkat,
témához kapcsolódó hazai és külföldi publikációkat,
témához kapcsolódó hazai és külföldi Internetforrásokat,
elkészített és folyamatban lévő értekezéseket, témához kapcsolódó dolgozatokat,
folyamatos konzultáció, tapasztalatok gyűjtése a területtel kapcsolatos munkakörben dolgozó kollégákkal, valamint a hazai és külföldi tanintézetek hallgatóival.
Az értekezés felépítése
A doktori iskolába történő felvételhez készített szinopszist ismereteim bővülésével összhangban pontosítottam, és a kutatási céloknak megfelelően a következő háromrészes tagolást alkalmaztam:
-9Első fejezet A magyar katonai gondolkodás és kiképzés helyzetének elemzésével bemutatom a jelenlegi híradó és informatikai képzés helyzetét a Magyar Honvédségben. Elemzem a NATO és EU csatlakozásunk, valamint az önkéntes haderőre történő áttérés során kialakult helyzetet, azt, hogy ezek az események milyen hatást gyakoroltak és gyakorolnak a kiképzési rendszerünkre. Második fejezet Az adatgyűjtés időszakában felkutatott külföldi kiképzési modellek, a szakterülethez kapcsolódó források vizsgálatával, korábbi tanulmányaimra, publikációimra támaszkodva, elemzem a képzési rendszert, gyakorlatot, valamint vizsgálom azok adaptálásának lehetőségét a híradó és informatikai kiképzés rendszerébe.
Harmadik fejezet Az új képzési kihívásokra adatható lehetséges válaszok megfogalmazása, az információ technológia, valamint az elektronikus oktatás alkalmazási lehetőségei a Magyar Honvédség híradó és informatikai tiszthelyettes képzés rendszerében. A tanulmányaim során levont következtetésekre, adaptációkra hagyatkozva egy lehetséges tiszthelyettesi kiképzési rendszer felvázolásával kívánom bemutatni az egész életen át tanulásra épülő pályamodellt. Végkövetkeztetés
A fejezet az értekezés befejezéseként összegzi a Magyar Honvédség szárazföldi csapatainak híradó és informatikai tiszthelyettes képzés megújulásának lehetőségeit. Az összefoglalás végén az elért tudományos eredményeket foglalom össze, majd az értekezés alkalmazhatósága. Végül ismertetem az ajánlásokat. Alaki és formai megfontolások A szakirodalomból felhasznált részeket az értekezés törzsrészében, előfordulásuk sorrendjében [szögletes] zárójelben levő számmal jelöltem, és az értekezés végén „Hivatkozások”
- 10 cím alatt soroltam fel, szintén előfordulásuk sorrendjében. Külön jegyzéket állítottam össze az értekezés elkészítése során „Felhasznált irodalom” számára Kiegészítő- és az értekezésben szereplő kifejezéseket, magyarázó ismeretanyagot „Lábjegyzet” formájában tüntettem föl. Az anyagban más forrásból felhasznált ábrák esetében ragaszkodtam az eredeti forrásban szereplő adatokhoz. Az értekezés témájához sok esetben idegen nyelvű kifejezés, szóösszetétel, betűszó vagy rövidítés kapcsolódik, ezért azokat lehetőleg első előfordulásuk alkalmával kifejtettem, és az értekezés végén foglaltam össze.
- 11 -
1. fejezet
A magyar katonai gondolkodás a Magyar Néphadseregben és a Magyar Honvédségben
A forradalom leverését követően, a ’60-as években a Néphadsereg alapjaiban történő újjászervezése vált szükségessé. A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a magyar fegyveres erők és testületek újjászervezésére és egységes irányítására létrehozta a Fegyveres Erők Minisztere tisztet, mely posztra Münnich Ferenc altábornagyot állították. A katonai irányító szervként a kormány november 6-án Uszta Gyula vezérőrnagy vezetésével megalakította Néphadseregi Katonatanácsot. Ezt követően – a kormány december 8-i döntésének megfelelően – december 11-én a Honvédelmi Minisztériumot (továbbiakban HM.) átmenetileg helyettesítő hadsereg-parancsnokság alakult ugyancsak Uszta Gyula vezérőrnagy vezetésével, akit egyben a későbbi honvédelmi miniszter első helyettesévé is kineveztek. A kormány az 1956. december 8-i határozatában az újjászervezendő Magyar Néphadsereg béke létszámát átmenetileg 63–64 ezer főben állapította meg. Ez a létszám alig 45%-át jelentette a forradalom előttinek. [4] 1957. január elején a Magyar Néphadsereg katonalétszáma 16 776 tiszt, 7171 tiszthelyettes, 19 139 sorkatona, vagyis 43 086 fő volt, a forradalom előtti 36%-a. A tiszti létszám 7,5–8 ezerrel volt több az akkor tervezett és költségvetésileg előirányzott szükségletnél. A következő hetekben közülük kétezren átkerültek a határőrséghez, ugyanennyien polgári alkalmazottként, dolgoztak tovább és közel ezren szereltek le. Később a többiek részére átképző tanfolyamokat szerveztek. Az Elnöki Tanács Révész Géza vezérezredest 1960. május 17-i hatállyal, saját kérésére felmentette miniszteri tisztségéből és Czinege Lajost kinevezte honvédelmi miniszterré és egyúttal altábornaggyá. A Magyar Néphadsereg korszerűsítésére és további fejlesztésére vonatkozóan a HM. a megfelelő politikai döntések alapján az Egyesített Fegyveres Erők Törzsével egyeztetve távlati tervet dolgozott ki. Ennek fő célkitűzése az volt, hogy a hazai viszonyokat figyelembe véve a Magyar Néphadsereg felzárkózzék a Varsói Szerződés többi hadseregéhez. [4] Az 1961–1965 közötti időszakban a szervezeti és az anyagi-technikai fejlesztésre helyeződött a hangsúly. A hadsereg technikai fejlesztési és szervezeti átrendezése nagy – 20–25
- 12 ezer fős – fejlesztési létszámot igényelt. Az első években a létszámnöveléshez még a feltételek adottak voltak. Később azonban már csak nehezen volt biztosítható, majd pedig szinte lehetetlenné vált és előtérbe kerültek a belső átcsoportosítások A szárazföldi csapatok fejlesztésének üteme és aránya ebben az időszakban kisebb volt, mint a honi légvédelemé. A szárazföldi hadműveleti csapatok vezetésének javítására 1961 augusztusában Székesfehérváron felállt az összfegyvernemi 5. hadsereg-parancsnokság. Ennek alárendeltségébe került, a meglévő négy gépkocsizó lövészhadosztály és a rétsági 31. önálló harckocsiezred, amelynek hadosztállyá alakítása éppen kezdetét vette, továbbá több fegyvernemi és szakegység, alegység. A szárazföldi seregtest parancsnoka a honvédelmi miniszter közvetlen alárendeltje lett. Az 1963-ban kidolgozott és a Kormány Honvédelmi Bizottsága által elfogadott Szervi Határozmány azt rögzítette, hogy a HM. egyrészt a legfelsőbb katonai államigazgatási szerv, másrészt a Magyar Néphadsereg és a polgári védelem legfelsőbb katonai szerve. A HM. létszáma az átszervezés végrehajtása után, néhány szervének a minisztériumból való kivonása miatt 1500 fő körül mozgott. A hadsereg békelétszáma 82 700 fő volt, mozgósítás esetén pedig meghaladta volna a 200 ezer főt. Sajátos szervezési és irányítási feladatot jelentett 1964-ben a népgazdasági feladatok megoldásában való közreműködésre hivatott új kiképzési rendszerű műszaki alakulatok létrehozása és munkába állítása.[4] Az 1967-ben megindult országos oktatási reformmal összhangban nagyarányú szervezési és irányításbeli módosítások történtek a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián, ahol a szovjet vezérkari akadémiának hazai megfelelőjeként hadműveleti tanfolyam kezdte meg működését. Ugyanebben az évben szűnt meg az Egyesített Tiszti Iskola és helyette a Kossuth Lajos Katonai Főiskola és a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola képezte a tiszteket. A Kilián György Repülő Tiszti Iskola repülő műszaki főiskolává alakult. A HM 1972–1973-as átalakításával el akarták érni, hogy a korszerű vezetési eszközök alkalmazásával a HM hatékonyabban tudja vezetni a technikailag jól felszerelt csapatokat, és leválasztódjanak HM-ről azok a tennivalók, amelyek alsóbb szintén, illetve HM-en kívül is megoldhatók. Az 1970-es évek végére azonban láthatóvá vált, hogy ezek az intézkedések csak átmenetileg javították a helyzetet, de nem jártak számottevő eredménnyel. Az alapproblémát – a szervezetek számának folytonos növekedését – az intenzív minőségi fejlesztés időszakában sem sikerült megoldani. A szervezetek számának a növekedése és a fejlesztési létszámkorlát mellett egyre nagyobb mértékben „keretesítés” vált szükségessé, aminek következtében az egyes szervezetek létszáma folyamatosan csökkent. Mind nehezebbé vált a szabályzat szerinti béketevékenység folytatása, a kiképzési feladatok végrehajtása, a harckészültség előírt szint-
- 13 jének és a mozgósítási feladatok naprakészségének a biztosítása. Az 1970-es évek végén a felső politikai vezetés olyan igényt támasztott a katonai vezetéssel szemben, hogy országunk nagyságrendjének, földrajzi elhelyezkedésének, a Varsói Szerződésben betöltött helyzetének, valamint a fegyverzetben és a technikában végbemenő változásoknak jobban megfelelő szervezeti struktúra kialakítására tegyen javaslatot. Országunk nagyságának és katonaföldrajzi helyzetének jobban megfelelő, a meglévőnél kisebb, kevesebb, de korszerűbb eszközökkel rendelkező, könnyebben vezethető hadsereg kialakítása volt a cél. Erre azért is volt szükség, mivel 1984-re a hadsereg szerkezete megmerevedett, a régi struktúrák nem voltak továbbfejleszthetők. Az év végén nyugállományba helyezték Czinege Lajos hadseregtábornokot, akinek honvédelmi miniszteri tevékenysége idején a bizonyos szempontból való anyagi szűkösség ellenére megnyilvánuló pazarlás, valamint a tábornoki és tisztikarban a hatalommal való visszaélés és korrupció vert gyökeret. A szárazföldi csapatoknál – bár a seregtest vezetési szint (5. hadsereg-parancsnokság) és a seregtest közvetlen csapatok változatlanul maradtak – teljesen új szervezeti struktúra jött létre. Megszűntek a hadosztály és részben az ezredszervezetek. Az új szervezetek raj, szakasz, század, zászlóalj, dandár, hadtest, hadsereg vezetési lépcsők szerint kerültek kialakításra. Ez azt jelentette, hogy Tatán felállt az 1. gépesített hadtestparancsnokság, Kaposvárott pedig a 2. Az addig önálló ceglédi 3. hadtestet alárendelték az 5. hadsereg-parancsnokságnak. Ezzel mindkét haderőnemnél kiiktatódott a hadosztály vezetési szint és így a csapatszervezeteket, eltekintve a hadsereg közvetlenektől – a nyolc hadosztály helyett négy – egy honi légvédelmi és három szárazföldi – hadtest fogta össze. [4] 1988-ban a néphadsereg békelétszáma 106 800 fő volt. A rendszerváltozásig tartó időszakot értékelve megállapítható, hogy a hadsereg szervezetének és vezetésének négy évtizedes története alatt a sok szellemi és anyagi erőfeszítés mellett hol élesebben, hol gyengébben, de mindig folyt a gyakran szubjektív, ideálisnak vélt elképzelések és a lehetőségek közti küzdelem. A hadseregépítés menetét, de különösen az aktuálissá váló szervezeti és vezetési változtatásokat bonyolulttá tette, hogy a meghozott döntések nem voltak tudományosan megalapozottak. Előtanulmányok, háttéranyagok ritkán készültek. Mindezek következtében a végrehajtás során sok probléma keletkezett, és így az amúgy is drága hadseregfejlesztés pazarló módon, a szükségesnél jóval drágábban ment végbe.
- 14 Az 1989-es társadalmi és politikai átalakulás, a fegyveres testületekre, így az ország védelmével, valamint a fegyveres erők funkciójával foglalkozó politikusok és katonai szakemberek gondolkodására nagy hatást gyakorolt. Az ezt megelőző időszakban, tagadhatatlanul a szovjet vezetés alatt álló, az 1955-től 1991-ig a Varsói Szerződésben9 elfoglalt helyünk és szerepünk határozta meg a magyar katonai gondolkodás határait. A rendszerváltástól, 1989től kezdve a katonai gondolkodás kétoldalúvá válik, az egyik a függetlenség, azaz egyre inkább a saját erőkre való támaszkodás, míg a másik ezzel párhuzamosan egy másik katonai szövetséghez, a NATO-hoz10 történő mielőbbi csatlakozás gondolata. [5] A Szovjetunió világuralmi terveinek megvalósítása céljából létrehozott katonai szövetségen belül nem volt lehetősége az önálló magyar katonai elméleteknek és az erre épülő önálló nemzeti fegyveres erőnek. A legfontosabb meghatározó a tömeghadseregre épülő elrettentő demonstráció megjelenítése volt. Az emberek, a katonák nevelése megakadályozta új, emberközpontú feladatrendszer kidolgozását, valamint az ahhoz kapcsolódó kiképzés bevezetését. A változás elkerülhetetlenné vált, a politikai és katonai szemlélet is kezdett átalakulni. Megkezdődött a Magyar Néphadsereg reformálása, átszervezése. A számunkra igen kedvező, változó nemzetközi átalakulási folyamatok, a fokozatosan javuló hazai gazdasági helyzet teremtették meg az alapját annak, hogy a Magyar Honvédségben kezdetét vette egy addig példa nélkül álló haderőreform, haderő-átalakítás. Ez a folyamat a NATO-hoz történő csatlakozásunk előkészítése volt. Az átalakítás kiterjedt a haderő életének minden területére, így a Magyar Honvédség hadrendjére, szervezeti felépítésére, vezetési rendjére és alkalmazási elveire, a harckészültség és mozgósítás, a hadkiegészítés, a felkészítés és kiképzés rendszerére. Az átalakítás eredményeként létrejön egy kisebb létszámú, tartósan finanszírozható, feladatainak ellátására alkalmas haderő, amely képes: reális visszatartó erő megjelenítésére, az ország katonai védelmének biztosítására, valamint a kollektív védelmi feladatok végrehajtására, a nemzetközi szerződésekben vállalt katonai kötelezettségek teljesítése keretében béketámogató és humanitárius műveletekben, valamint szövetséges csapatok manővereinek, szállításainak biztosításában való részvételre, 9
1955. május 14-én Varsóban az egykori szocialista országok, Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, NDK, Románia és a Szovjetunió által kötött katonai és politikai szerződés. 1991. február 25-én a soron kívüli budapesti ülésen kimondták a szövetség felszámolását. 10 1999. március 12-én csatlakozott Magyarország.
- 15 alkotmányosan kihirdetett szükségállapot idején a rendvédelmi szervek támogatására, elemi csapás, katasztrófa esetén segítségnyújtásra, közreműködésre a polgári védelmi feladatok ellátásában.
Első ütemben megvalósult az új szervezeti rendre történő áttérés, az új díszlokáció, az indokolt létszámarányok kialakítása, a fenntartási és működési költségcsökkentés megalapozása, a munka- és életkörülmények javítása, a NATO kompatibilitás és interoperabilitás legalapvetőbb feltételeinek biztosítása. A második ütemben a hadrafoghatóság és a kiképzési szint növelése a cél. A harmadik ütem a haditechnikai modernizáció képességi igényeknek megfelelő kialakítását öleli fel.
1. 1.
A kiképzés helyzete a Magyar Honvédségben
A Magyar Honvédség átalakítása során jelentősen változtak, módosultak a békében rendszeresített beosztási arányok. A sorállományú beosztások csökkentésével párhuzamosan növekedett a szerződéses állomány létszáma. A cél egyértelműen a professzionális haderő elérése, melynek alapja az önkéntes, szerződéses állományú katonák alkalmazása. A haderő-átalakítás, a tiszthelyettesi létszám és a beosztások mennyiségének jelentős növelése, a tiszthelyettesekkel szemben támasztott új követelmények, az új előmeneteli rend és a hivatásos haderő irányába történő elmozdulás a tiszthelyettes képzésre is hatással volt. A közoktatásról és szakképzésről szóló törvények, a kapcsolódó jogszabályok, valamint a Magyar Honvédség átalakítása nem csupán lehetőséget, hanem belső igényt is jelentett a „hagyományos tiszthelyettes képzés” megváltoztatására. A 90-es évek második felében teremtődött meg annak a feltétele, hogy a tiszthelyettes képzés katonai szakképzés formájában működhessen. A honvédelmi miniszter 1996-ban Budapesten, Szentendrén és Szolnokon új katonai szakképző iskolát alapított. Az intézményekben a közoktatási és szakképzési törvények előírásainak megfelelő, de a honvédség jellegéből adódó sajátosságokat is figyelembe vevő képzés folyt.
- 16 -
A képzés főbb jellemzői az alábbiak:
a katonai szakképzés az ország iskolai rendszerű szakképzésének szerves része lett. A szakokat felvették az Országos Képzési Jegyzékbe (továbbiakban OKJ).[6]
a szakképzés követelményrendszere a jogszabályban megjelölt polgári szakképesítéssel egyenértékű, az állam által elismert szakképzettséget biztosít.
a katonai szakképzési intézménybe kerülés egyik feltétele az érettségi vizsga lett.
Az érettségire épülő képzés rövid idő alatt megfelelő katonai és jó szakmai felkészültségű hivatásos tiszthelyetteseket indított el a katonai pályán. Az intézmények a hivatásos tiszthelyettes képzés mellett részt vettek a nem katonai oktatási intézményekben végzettek tanfolyamrendszerű felkészítésében, a szerződéses tiszthelyettesek központi képzésében, az érettségivel nem rendelkezők érettségire való felkészítésében, a tartalékos alegység parancsnokok képzésében. Komoly szerepet vállaltak a pályán lévők idegen nyelvi képzésében. Az oktatás jelenleg a Magyar Honvédség Központi Kiképzőbázisán folyik. [7] Az oktatásban kiemelt figyelmet kapnak a speciális szakmai, a nyelvi és a számítógépes ismeretek, a szellemi kompatibilitás megvalósítását célzó területek.
Az alapító okiratban az intézmény felhatalmazást kapott: a tiszthelyettesek alap-, kiegészítő alap, át- és továbbképzésére; (az előbbiek keretében) OKJ szerinti katonai szakképzésre; a tartalékos parancsnoki képzésben való részvételre; egyéb, az oktatással összefüggő tevékenység folytatására.
- 17 A hivatásos11 és szerződéses 12állomány megújult oktatási, felkészítési, kiképzési rendszere magasabb átjárhatóságot biztosít a civil és a katonai képzés között. A felkészítés, kiképzés folyamatában különös hangsúlyt kapnak az önállóságra, a fizikai erőnlét fokozására, az alegység, az egyes katona harcának, tevékenységének támogatására irányuló formák, módszerek. A harctéri siker alapját a jól szervezett és végrehajtott kiképzés képezi. A jól kiképzett és fegyelmezett katonák jelentős pozitív változást eredményeznek a katonai szervezetek hatékonyságában még annak ellenére is, hogy azok nincsenek a legkorszerűbb fegyverzettel, technikai eszközzel felszerelve. A kiképzés területén a reformkoncepciók tisztán, világosan megfogalmazzák azokat a követelményeket, célkitűzéseket, amelyeket az újonnan kialakítandó haderő igényei a kiképzéssel szemben támasztanak. A sorozott állomány szolgálati idejének leteltével folyamatosan cserélődött, így meghatározott időnként kezdődhetett elölről a teljes kiképzés. A szolgálati idő drasztikus lecsökkentésével a sorozott állomány kiképzése sok kívánnivalót hagyott maga után. Általában csak az alapok megteremtésére volt idő biztosítva a különböző szakterületeken, több esetben az egyéb feladatok miatt még azokra sem. A szerződéses állomány létszámának folyamatos növelésével - a teljes átállásig - lehetőséget biztosított a kiképzés színvonalának, valamint az állomány hadrafoghatóságának növelésére.13 A professzionális haderő14 folyamatos megteremtése, a szerződéses állomány alkalmazására történő átállás nagy lehetőségeket biztosít a kiképzés területén. A kiképzésre fordítható időt nagymértékben lehet növelni, így költséghatékonyabbá, realisztikusabbá, a kiképzendők motiváltságának növelésével egyidejűleg intenzívebbé, az egyének és elsősorban az alegységek teljesítményének mérése objektívabbá, a gyakorlatok tervezése egyszerűbbé, szakszerűbbé válhat. Rugalmas cél- és feladatorientált kiképzési rendszer kialakításával, valamint a kiképzés belső tartalmának, arányainak megváltoztatásával gyorsabban reagáló, részben önálló szerződéses, „profi” katonák kerülnek a Magyar Honvédség állományába. 11
A hivatásos állomány tagja: az a tiszthelyettesi, tiszti rendfokozatú katona, aki a katonai szolgálatot élethivatásként, határozatlan időre vállalja 12 A szerződéses állomány tagja: az a honvéd (rendfokozat nélküli) és tisztesi, tiszthelyettesi, tiszti rendfokozatú katona, aki a szolgálati viszonyt határozott idejű szerződésben vállalja 13 A társadalmi elvárás alapján a Magyar Köztársaság Kormánya 2004. november 03-tól végleg szakított egy 136 éves tradícióval, békeidőben megszűntette a sorozás intézményét, áttért a hivatásos és szerződéses katonákból álló haderőre. 14 A professzionális haderő olyan minőségi definíció, amely alapvetően azt határozza meg, hogy a személyi állomány a technikai eszközök, technológiák kezelését és alkalmazását, továbbá a harceljárásokat és minden, a feladatrendszerükhöz tartozó tevékenységet a lehető legtökéletesebben elsajátította és a gyakorlatban is képes a megszerzett ismereteket alkalmazni.
- 18 Az önkéntes szerződéses állomány kiképzése a Kiképző Központokban folytatott kiképzéssel veszi kezdetét, amely magában foglalja a szerződéses állomány egyéni alap- és szakalapozó kiképzését. Szakmailag a Kiképző Központ lehet az első szűrő, amely a katona egyéni felkészültségét, alkalmasságát megállapítaná. Ez hatalmas lépés, hiszen a professzionális hadseregben olyan katonákra van szükség, akikkel el lehet végezni a kijelölt feladatot, önálló gondolkodásra alkalmasak. A kiképzés belső tartalmának kialakítása a rugalmasság, az erőforrásokkal összhangban lévő cél-, és feladatorientált kiképzés megteremtésének a záloga. Bizonyos állandóan visszatérő kiképzési feladatok kivételével mindig változó (nem ismétlődő) a kötelék számára megszabott feladattól, az adott parancsnok kreativitásától, felkészültségétől és a rendelkezésre álló erőforrástól függően változik. Így a szerződéses katona folyamatosan továbbképezhető, felkészíthető. Az önkéntes haderőt az állományváltás szempontjából állandóság jellemzi, az állomány feltöltése után, csak az időközben szolgálatot vállalók alapkiképzését kell végrehajtani, amely lényegesen kisebb leterheltséget jelent a kiképző központok számára. A kiképzésre fordítható idő jelentősen meghatározza annak hatékonyságát. A sorozott állomány kiképzésében fő problémaként jelentkezett, hogy mire elért egy megfelelő képzettségi szintet, vagy az alegységek összekovácsolása befejeződött volna, már le is szerelt, így a hadrafoghatósági szint állandóan változott. A szerződéses katonákkal feltöltött alegységek hadrafoghatósági szintje csaknem folyamatosan állandóan egy meghatározott szint elérése után fokozatosan továbbfejleszthető. A képzési formák alapján megfelelnek azon képességeknek, amelyek minden területen, az egyes szervezeti egységeket, alegységeket minimális rákészítéssel alkalmassá teszik az összes akcióformában eredményes tevékenységre. A kiképzésnek arra kell törekednie, hogy növelje az egyén vagy alegység szakértelmét, ezzel erősítve az önbizalmat, a tudást, a feladat végrehatási képességeket. Ennek elérése érdekében biztosítani kell egy olyan kiképzési környezetet, légkört, amely elősegíti a tanulást és a fejlődést. Profi katonák közösségében ez könnyen megvalósítható, hiszen minden egyén célja a fejlődés, a jelenkori kihívások magas szintű megfelelése. Egy olyan környezetben, ahol a katonák hivatásuknak választották a honvédségi életpályát, kevésbé kell szembenézni olyan visszatartó erővel, mely szétzilálná a fegyelmet, a kiképzést. A kiképzésnek alávetettek teljesítményét rendszeresen és minden egyes szakaszban értékelni lehet a követelményekhez viszonyított teljesítménymutatók, valamint a kiképzési elvekért és a tervezésért felelős személyek által meghatározott szintek alkalmazásával. Amennyiben lemaradás vagy elfogadható
- 19 hibák hátráltatják a katona fejlődési szintjének növekedését, mindig van lehetőség annak kiküszöbölésére. A teljesítmény ilyen mérése segítséget nyújt a parancsnoknak az egységek, katonák értékeléséhez. Ez azon eszközök egyike, amely által a jövőbeni kiképzési követelmények ebből adódóan az erőforrás-szükségletek meghatározhatók. A profi haderő kialakítása szakaszában alapvető elem, hogy egy szerződéses katonára meghatározóan több kiképzési idő jut, mint korábban egy sorozott katonára. Természetesen ez csak abban az esetben igaz, ha a létszám arányok optimálisan kerülnek kialakításra, valamint a katonát kiképzésére szánt időkereteket maximálisan kihasználjuk, akár egyéni, akár csoport, raj, vagy alegység szintű kiképzésre. Ha az előző feltételeket figyelembe véve biztosítjuk a kiképzésre szánt időkereteket, akkor előtérbe helyezhető a szakmai kiképzés, az általános kiképzés, amely hozzájárul a személyes fejlődéshez. Ez utóbbi főleg ismeretalapú és magába foglalja az oktatást. Néhány jártasságot alapvetőnek vagy kötelezőnek tekinthetünk, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell. Az alapvető jártasságokat és azok mindegyikében elérendő követelményeket rendszeresen felül kell vizsgálni. A jártasság minden fajtája kopik, ha nem alkalmazzák rendszeresen. Ennek mértéke az egyéntől és a speciális jártasságtól függ. Ezt a kopást megelőzhetjük, ha a jártasságokat a kiképzés más kategóriáiba is beépítjük. Fontos azonban kiemelni, hogy a jártasságok megerősítésének gyakoriságát az elfogadható működési szint fenntartása érdekében elsősorban a felejtés, a működési hatékonyság, az idő és költség kiegyensúlyozásával kell irányítani, melyet nem lehet valamilyen meghatározott időkerettel helyettesíteni. A szerződéses profi idejéből kitelik, hogy a meghatározott feladatokra koncentrálva, ismétlő foglalkozásokon, képzésen vegyen részt. A kisebb, de nagyobb képességű, rugalmasabb haderőnek biztosítania kell, hogy az általa folytatott kiképzés járuljon hozzá az alkalmazási feladatok szélesebb skálájának végrehajtásához. Alapvető fontosságú, hogy a profi katonák valamennyi szinten átitatódjanak a harcos erkölccsel. A hozzáértő és gondos parancsnokok által kiképzett és vezetett minőségi katonák a siker kulcsai maradnak a jövő harcmezőjén is. Gondosan kiválasztott, egyéni feladatokra képzik ki őket az alapkiképzés során, így biztosítva harckészségüket beosztásukba történő áthelyezésüktől kezdve. Ismerni fogják a velük szemben támasztott változatos jellegű feladatokat és követelményeket, továbbá ismerni fogják az általuk használandó felszerelést. Valamennyi szinten a megnövelt rugalmasság és alkalmazkodóképesség a követelmény.
- 20 A szerződéses katonai kiképzés válik a legfontosabb feladattá a haderő számára, ezért mindent megtesz azért, hogy szolgálati idejük alatt a szerződéses katonák a lehető legjobban sajátítsák el a katonai mesterséget. A Magyar Honvédség tiszthelyettesi állománya képzési rendszerének megújítására tett javaslatok [8] rendszerének tervezetét 2002. február 6-án, a kamarai jogkört gyakorlók értekezletén ismertették. Az új képzési rendszerhez az akkori képzési szerkezet és tartalom módosítása is szükséges volt, mert szemléletváltást igényelt a jövő. Kiindulási alap volt, hogy a tiszthelyettesi alapképzésben csak a tervezett legalacsonyabb tiszthelyettesi beosztás ellátásához szükséges ismeretanyagot kell átadni. A konkrét beosztásra való felkészítésre az első beosztásra felkészítő tanfolyam hivatott. A tiszthelyettesi pályán való előmenetelt pedig az át- és továbbképzések rendszere teszi lehetővé. A tiszthelyettesek alap- és kiegészítő alapképzését az országos szakképzés részeként, szakképzés formájában, modulrendszerben felépítve tervezték folytatni. A szakokat (ágazatokat) szűkítették és a kamarai jogkört gyakorlók igényeit is figyelembe véve állították össze. A kormány kötelezte a szakképesítésekért felelős minisztereket, hogy az OKJ korszerűsítése során tegyenek intézkedéseket a kompetenciaalapú bemeneti rendszer kidolgozása és a szükséges dokumentumok elkészítése érdekében.[9] Az oktatási tárca arra törekedett, hogy az európai normáknak megfelelő, országosan elismert szakképesítési rendszert hozzon létre úgy, hogy egységes legyen ezek OKJ-be történő felvételéhez és nyilvántartásához szükséges dokumentációinak formája, továbbá a magyar szakképzési jegyzék szerkezeti felépítésében is igazodjon a nemzetközi előírásokhoz. Indokolt volt a hazai szakképesítések igen magas számának csökkentése is. A hazai szakképzés átalakításával hozzájárulunk az egységes európai szakképzés rendszerének megalakításához. Az átalakított szakképzésben szerzett képesítések biztosítani tudják az európai munkaerőpiacon történő megjelenést és elhelyezkedést. A munkaerőpiacon való megmaradás csak akkor lehetséges, ha a munkavállaló korszerű szakképesítéssel rendelkezik. A Kormány a XXI. századi felgyorsult fejlődés lehetőségeinek valóra váltása – a humán erőforrás fejlesztése, a lakosság szakmai képzettségének növelése – érdekében alkotta meg a szakképzés-fejlesztési stratégiát. Az OKJ felülvizsgálata része a szakképzésfejlesztési stratégiának.[10] A stratégia kidolgozásakor meg kellett fogalmazni a távlati célt, ahova a stratégia által meghatározott időszak végére, 2013-ra el kell jutni. Az elképzelt szakképzés felvázolásából kitűnik, hogy „olyan országot akarunk, ahol lehet és érdemes tanulni, ahol mindenki szakképesítést szerezhet, ahol a szakmai tudásnak becsülete van.”[11]
- 21 -
A Magyar Honvédség – felmérve a tiszthelyettesi utánpótlásra vonatkozó szükségletét – megtervezte szakképesítései számának csökkentését. Ennek megfelelően háromféle szakképesítés került meghatározásra:
Honvéd tiszthelyettes I.
Honvéd tiszthelyettes II.
Honvéd zászlós
A képzést modulrendszerben tervezték megvalósítani. Ezzel kívánták biztosítani a képzések közötti átjárhatóság, az egymásraépültség és a kompetenciaalapú beiskolázás feltételeit. A modulok egymásra épülnek, így az értékhozzáadás elvének biztosítása mellett megvalósítható a „szükséges és elégséges” képzési elv is. [12] Egy-egy modul a valóban szükséges ismereteket és gyakorlatokat tartalmazza. Minden modul vizsgával zárul. Négy modult terveztek. Az „1” modult (lásd 1. ábra) csak nappali képzési formában tervezték iskolarendszerben elsajátíttatni. A szerződéses tisztesi szolgálatot teljesítők, mivel többéves katonai szolgálat után kerülhettek a szakképzésbe, katonai ismeretekkel már rendelkeztek. Így esetükben, mint a beiskolázás feltétele, csak vizsgakötelezettségként volt tervezve.
- 22 -
Honvéd tiszthelyettes I . és II. szakképzés első féléves blokkja Általános katonai felkészítés
Szakalapozó képzés
Alapkiképzés
Számítástechnikai ismeretek
Általános katonai és katonai vezető képzés
Közgazdasági alapismeretek Technikai ismeretek NATO-ismeretek
Nappali képzés (polgári életből érkezők részére Önképzés (szerződéses tisztesek részére)
1. ábra Honvéd tiszthelyettes I és II. szakképzés (forrás: Dr. Szűcs Endre – Vartman György)
A felkészülést önképzés formájában képzelték el. Ennek feltétele, hogy a csapatoknak rendelkezniük kellett az „1” modul követelményeivel, a felkészüléshez szükséges irodalommal és ezeket az érintettek rendelkezésére kellett bocsátani, így a szakképzés idejét 5 hónapra lehetett volna csökkenteni. A modulból tett eredményes vizsga után nem volt előírás az azonnali beiskolázás a szakképzésre, így az érintett parancsnok, illetve tisztes a szolgálatteljesítéséhez tudta igazítani a beiskolázást. A modul elvégzésének feltételéül határozták meg a szerződéses tisztesei szolgálatban eltöltött időt, illetve a polgári szakképesítés meglétét. A „2” modulból (lásd 2. ábra) eredményes vizsgát tett szerződéses tisztes államilag elismert katonai szakképesítést „Honvéd tiszthelyettes II.” szerezhet. Ez a szakmai végzettség az alacsonyabb tiszthelyettesi beosztások betöltését teszik lehetővé.
- 23 -
Honvéd tiszthelyettes II . szakképzés második féléves blokkja Egységes tartalmú képzés Általános katonai felkészítés
Eltérő tartalmú (ágazati) képzés Szakmai katonai képzés
Katonai vezetőképzés
Levelező képzés (szerződéses tisztesek részére)
2. ábra Honvéd tiszthelyettes II. szakképzés második féléve a szerződéses tisztesek részére ( forrás:Dr. Szűcs Endre – Vartman György)
Abban az esetben, ha a szerződéses tisztes időközben érettségi bizonyítványt szerez és parancsnoka tervezi magasabb beosztásba helyezését, akkor van lehetősége a Honvéd tiszthelyettes I. szakképzésbe „becsatlakozni”. Mivel az „1” blokkból már tett sikeres vizsgát, ezért a „3” blokk elsajátításával megszerezheti az államilag elismert Honvéd tiszthelyettes I. katonai szakképesítést. Ezzel számára is megnyílik a lehetőség a kiegészítő alapképzés, a Honvéd zászlós katonai szakképesítés megszerzésére is. A modult (lásd 3. ábra) – amely elvégzésének feltételéül az érettségi meglétét határozták meg – kifejezetten csak szakmai tartalommal tervezték.
- 24 -
Honvéd tiszthelyettes I . szakképzés második féléves blokkja
Szakirányú szakalapozó képzés
Eltérő tartalmú (ágazati) képzés
Szakmai csapatgyakorlat
Nappali munkarendben (polgári életből érkezők részére) [Levelező képzés (polgári életből érkezők részére)]
3. ábra Honvéd tiszthelyettes I. szakképzés a polgári életből érkezők részére (forrás Dr. Szűcs Endre – Vartman György)
A tartalmi és vizsgakövetelményeket, a kamarai jogkört gyakorlók határozták meg. A modult elsajátíthatónak tervezték nappali-, a polgári életből beiskolázottak részére és levelező munkarendben, a szerződéses tisztesek részére. A modul végén tett sikeres vizsga után őrmesteri rendfokozatba lépnek a nappali tagozaton végzettek. A levelező munkarendben részt vevők előléptetése a hármas követelmény (iskolai végzettség, minimális várakozási idő, üres beosztás) teljesülése esetén történhet meg. A modul elvégzésének feltételéül határozták meg az érettségi és a Honvéd tiszthelyettes I. szakképesítés meglétét. A Honvéd zászlós szakképzés (lásd 4. ábra) országosan elismert katonai szakképesítés.
- 25 -
Honvéd zászlós szakképzés
Szakmai (vezetői) képzés
Nappali munkarendben Levelező képzés
4. ábra Honvéd zászlós szakképzés (forrás:Dr. Szűcs Endre – Vartman György)
A tiszthelyettes-szakképzés legmagasabb fokaként biztosítja a zászlósi rendfokozat elérését. Érvényesíti az értékhozzáadás és a kompetenciaalapú képzés elvét egyaránt. A szerkezet lehetőséget biztosít igen kis létszámú képzési igények gazdaságos kielégítésére is. A képzés az ágazattól, szakmától, képzési formától függetlenül mindenki számára egységes tartalommal és követelménnyel rendelkező általános katonai kiképzéssel kezdődik. Az ez utáni szakmai felkészítés szintén moduláris felépítésű, tehát az ágazaton belül egységes szakalapozás történik. Az önálló szakmai képzésre ténylegesen csak akkor kerül sor, amikor a szakspecifikumok ezt valóban indokolják. A gyakorlatban ez azt eredményezi, hogy az összes képzési idő fele mindenkinek egységes, tehát tetszőlegesen szervezhetők a tanulócsoportok. Az ágazati közös felkészítés – mely az adott ágazathoz tartozó minden szakma részére közös, így még mindig nagyszámú maradhat a csoport – a képzési idő további tíz, esetenként akár húsz százalékát teszi ki. A kiscsoportos képzést csak a fennmaradó időben kell végezni. A moduláris felépítés és a lineáris, egymásra épülő képzésszerkezet lehetővé teszi a képzés időben történő „széthúzását”. Ez azt jelenti, hogy a képzés és a végzettség megszerzése akár
- 26 olyan módon is történhet, hogy a felkészítés öt elemének (alapkiképzés, általános katonai felkészítés, szakalapozó képzés, egységes ágazati képzés, szakmai speciális képzés) elsajátítása időben nem közvetlenül követi egymást. Őszintén meg kell azonban jegyezni, hogy a rendszer oktatási, kiképzési szemléletmódváltozást is követel. Az eddig alkalmazott spirális képzésszerkezetet ténylegesen fel kell váltania az egymásraépülő, az értékhozzáadás elvét szigorúan követő tananyag-felépítésnek. A magasabb szintű oktatásban, kiképzésben már nincs mód és idő vissza-visszatérni korábbi ismeretszintekre, azokat újra oktatni, gyakorolni. Azokat ismertnek kell tekinteni és szükség esetén visszaellenőrzéssel meg kell győződni tényleges meglétéről. Az esetleges hiányt azonban a képzésben részt vevőnek önállóan kell pótolni, ismereteit feleleveníteni, esetleg kibővíteni. A három szakképesítés, a Honvéd tiszthelyettes I., Honvéd tiszthelyettes II., Honvéd zászlós iskolarendszerben oktatható.[13] A szakképesítések közül a Honvéd tiszthelyettes I. és a Honvéd tiszthelyettes II. tartalmaznak rész-szakképesítést is, melyek a következők:
Honvéd tiszthelyettes I. rész-szakképesítése az alapfokú katonai vezető helyettes I;
Honvéd tiszthelyettes II. rész-szakképesítése az alapfokú katonai vezető helyettes II.
A rész-szakképesítés megszerzését követően a szerződéses szakaszvezető visszatérhet szolgálati helyére és folytathatja szolgálati feladatainak ellátását (itthon és külföldön) már szakképesítés birtokában.[14] Az esetleg bekövetkező baleset során a vizsgálat egyik része ugyanis arra irányul, hogy a jelenlévők rendelkeztek-e a feladatellátásukhoz rendelt szakképesítéssel. A katonai szakképesítés megszerzésére irányuló képzés megkezdése belépési feltételekhez kötött. Ezeknek vannak olyan részei, amelyek valamennyi szakképesítésre vonatkoznak.
- 27 A Honvéd Tiszthelyettes II. szakképesítés megszerzésének belépési feltételei az alábbiak:
nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség, bármilyen szakképesítés (ez feltétel minden OKJ 32-es szintkódú szakképesítésnél a magyar szakképzésben);
szakmai alkalmasság;
1 éves, csapatszolgálatban eltöltött szerződéses katonai jogviszony (ez fontos feltétel, mert csak ebből az állománykategóriából kerülhetnek képzésbe a személyek);
a felvételnél előnyt jelent a számítástechnikai ismeret, valamint a minél magasabb szintű államilag elismert nyelvvizsga.
A Honvéd Tiszthelyettes I. szakképesítés megszerzésének belépési feltételei az alábbiak:
érettségi (ez feltétel minden OKJ 52-es szintkódú szakképesítésnél a magyar szakképzésben);
pályaalkalmasság;
a felvételnél általános előnyt jelent a számítástechnikai ismeret, számos ágazat esetén az ágazatnak megfelelő szakirányú előképzettség, valamint a minél magasabb szintű államilag elismert nyelvvizsga. „B” kategóriás gépjárművezetői engedély.
- 28 A Honvéd zászlós szakképesítés megszerzésének belépési feltételei az alábbiak:
középiskolai érettségi és az OKJ 52 8917 12 Honvéd tiszthelyettes I. szak (például híradó, repülésbiztosító vagy, katonai informatikai rendszerüzemeltető ágazat) szakképesítés vagy, a kamarai jogkört gyakorlók állásfoglalása alapján polgári életben korábban megszerzett képesítés vagy képzettség;
pályaalkalmasság; minimum 10 (6) év szakmai gyakorlat, főtörzsőrmesteri rendfokozat; „B” kategóriájú gépjárművezetői engedély;
államilag elismert alapfokú „C” típusú, vagy STANAG 1.1.1.1. (egyes ágazatoknál, mint például a híradó és informatikai ágazatnál STANAG 2.2.2.2.) nyelvvizsga;
állományilletékes parancsnok és a haderőnemi vezénylő zászlós támogató javaslata; előmeneteli bizottság rangsorolása.
1.2.
A híradó- és informatika képzés helyzete a Magyar Honvédségben
A Magyar Honvédség átalakításának célja egy kisméretű, rugalmasabb, hatékonyabb és gazdaságosabb hadsereg létrehozása volt. Ez az alkalmasság vonatkozik egy fejlett információs és kommunikációs infrastruktúra kialakítására, amely a stacioner és tábori híradó- és informatikai közvetítő hálózatok, ezek elemei, valamint az ezeket felhasználó katonák tudás szintjét is tartalmazza. Ennek érdekében kidolgozásra került egy kiképzési rendszer, mely a kialakításakor képes volt biztosítani a szárazföldi csapatok híradó- és informatikai kiképzését, a kor követelményeinek megfelelően. A Magyar Honvédség jelenlegi struktúrájában ezred, zászlóalj és század szintű híradó és informatikai végrehajtó szervezetek vannak. Ezek az egység, alegység szintű szervezetek működtetik a stacioner híradó és informatikai főközpontokat, központokat, alközpontokat, részlegeket és csoportokat, valamint a tábori híradó és informatikai központokat zászlóalj, század és szakasz erőkkel. Ezekben a katonai szervezetekben szolgáló híradó, informatikus, valamint
- 29 szakszerelő, technikus állomány képzésének és kiképzésének a fajtáit határozza meg a jelenlegi rendszer.
A képzés és kiképzés fajtái: A különböző állománykategóriákba sorolt katonaállomány egyéni képzése és kiképzése az alábbi kategóriák szerint valósul meg: Hívatásos és szerződéses tiszthelyettes képzés
alapkiképzés (sorkatonai szolgálatot nem teljesítettek részére)
általános tiszthelyettesi alapképzés
katonai szakmai alapképzés
első beosztásra történő felkészítés
szakmai ismeretbővítés, szintentartás
előmeneteli továbbképzés
tartalékos képzés (felfüggesztve)
tartalékos parancsnoki képzés
tartalékos beosztásra történő felkészítés (felfüggesztve)
tartalékos állomány továbbképzése (felfüggesztve)
Általános hívatásos és szerződéses tiszthelyettesi alapképzés tanintézeti formában történik. A képzés általános katonai, adminisztrációs (jogi, pénzügyi, személyügyi stb.), logisztikai, számítógépes, továbbá a katonai vezetéshez, kiképzéshez kapcsolódó ismeretek megszerzését, valamint az idegennyelvi-képzést és a katonai szakmai alapképzést foglalja magába. A tiszthelyettes képzés a Magyar Honvédség Központi Tiszthelyettes Szakképző Iskolában kerül végrehajtásra. A híradó kiképzés keretében a katonáknak meg kellene ismernie a rendszeresített állomások, eszközök rendszertechnikai alkalmazásával összefüggő feladatokat, a fő- és segédberendezések technikai adatait, jellemzőit, az állomások táplálási, kommunikációs és antennarendszerét. A hangolás, a távíró és távbeszélő üzemmódok létesítésének szabályait nyílt és titkosított üzemben helyi-, illetve távvezérléssel, valamint a rendszeresített eszközeik kezelői
- 30 szintű bevizsgálásának, önellenőrzésének szabályait és alkalmazás szintjén az életvédelmi és balesetelhárítási rendszabályokat. Jelenleg a kiképzésre fordítható idő és a felhasználható források (üzemanyag-költség, üzemóra, túlórafedezet, szolgálatok, stb.) nem elegendőek. Az állomás- és rajparancsnokok teljes terjedelemben kellene, hogy ismerjék az állomások, berendezések szakszerű üzembe helyezésének és üzemeltetésének, a lehetséges üzem- és vezérlési módok kialakításának szabályait, az alkalmazási lehetőségeket, módozatait, a bevizsgálás és önellenőrzés, továbbá az egyszerűbb hibák felismerésének és elhárításának módjait, fogásait. A híradó gyakorlati kiképzésből követelmény, hogy az állomás- és rajparancsnokok teljes mélységben ismerjék meg az állomások, berendezések szakszerű telepítésének, üzembe helyezésének, üzemeltetésének és bontásának, az információk adás és vételének gyakorlati fogásait, végrehajtását, a lehetséges - és a szakáguknak megfelelő – üzemmódokban és vezérlési változatokban. Tudniuk kell az üzemeltetési folyamatok kialakításán túlmenően azok ellenőrzésére, az egyszerűbb hibák felismerésére és elhárítására, valamint az üzemeltetés, karbantartás szakszerű irányítására, továbbá a katonák kiképzésében oktatóként tevékenykedni. A híradó gyakorlati kiképzéssel összhangban az állomás- és rajparancsnokok teljes terjedelemben ismerniük kell az informatikai berendezések szakszerű üzembe helyezésének és üzemeltetésének szabályait, az alkalmazási lehetőségeket, a bevizsgálás és önellenőrzés, továbbá az egyszerűbb hibák felismerésének és elhárításának módját, fogásait. A kiképzési és előmeneteli rendszer módosításával, amely megszüntette a hat hónapos tiszthelyettesi alap- és szakképzést, az érettségivel rendelkezők alap- és szakképzését. Ezáltal megvalósulhatott egy olyan új előmeneteli rend és szakképzési rendszer, amely a parancsnokok számára lehetőséget nyújt a személyi állomány kiválasztására. A rendszer lényege, hogy a szerződéses legénységi állomány tagja, aki rendelkezik érettségivel és megfelelő katonai és szakmai ismerettel, fizikai állóképességgel, egészségügyi alkalmassággal, és megfelelt a felvételi vizsgán, lehetősége nyílik állománykategória váltásra. Ennek a rendszernek előnye az önkéntesség, valamint az, hogy aki nem alkalmas, az önkéntesség ellenére sem kerülhet tovább. A katonai szakmai alapképzés az általános tiszthelyettesi alapképzéshez kapcsolódóan, annak szerves részeként történik. Elsősorban az általános szakmai ismeretek elsajátítására irányul és biztosítja a fegyvernemek és szakcsapatok igényeinek megfelelő szaktiszt-, tiszthelyettes képzést. Az első beosztásra történő felkészítést egyéni kiképzési formákban, az adott szakterületnek megfelelő időtartamban és tartalommal, a Honvéd Vezérkar szerveinek vezetői, valamint a Magyar Honvédség különböző szintű parancsnokok követelményei szerint.
- 31 A kötelékek felkészítési követelményei terén nagy szerepet játszanak a híradó komplex foglalkozások és szakharcászati gyakorlatok, melyek a híradó csapatok összekovácsolásának, az alaprendeltetés betöltésére való készenlét begyakorlásának lehetőségeit biztosítják. A komplex foglalkozások teremtik meg a lehetőségét annak, hogy az egyedi híradóállomások hírközpontelemmé, a hírközpontelemek összekapcsolódva hírközponttá álljanak össze. Megteremtik a feltételét a híradó szolgálatok és híradócsapatok a központi akarat által meghatározott, egységes tevékenységi rendbe – a vezetés feltételeinek híradó és informatikai biztosítására, támogatására – való összekovácsolására. A híradó komplex foglalkozás, - az első olyan lépcső a híradó szakkiképzés folyamatában, ahol a különböző kiképzési ágak területén oktatott ismeretanyagot egységes egésszé kell ötvözni úgy, hogy a híradókatonák a „mit?, hogyan?, miért?”, kérdésekre, a választ a foglalkozások után önállóan is meg tudják fogalmazni. Ennek megfelelően a komplex foglalkozásokon kiemelt figyelmet kell fordítani az állomány helyes rendszertechnikai szemléletének kialakítására, erősítésére, a különböző, egyszerű, összetett, komplex - híradócsatornák megbízható létesítésével és üzemeltetésével összefüggő tevékenységek begyakoroltatására. Ezeken a foglalkozásokon a komplexitást lehetne növelni azzal, hogy a szakkiképzési feladatok gyakorlásán, végrehajtásán túl, az általános katonai kiképzésre alapozva a lőkiképzés, az őrzés-védelem, az álcázás, a közelharcfogás- és mozgásmódok, a vegyivédelmi kiképzés stb. gyakorlása is arányosan nappal és éjszaka is kerüljön végrehajtásra. A foglalkozások felépítése, az oktatási kérdések, módszerek a résztvevő állomány kiképzettség fokától, összetételétől, a végrehajtás idejétől és körülményeitől függ. A komplex foglalkozás esetén is kötelező alapelv a fokozatosság, a foglalkozások egymásra épülése. Ez azt is jelenti ebben az esetben, hogy először az egynemű állomások, rendszerelemek és egyre szélesedő körben létesítendő kombinált összeköttetések felvételét és fenntartását kell gyakoroltatni. Tilos a katonáknak és alegységeknek olyan feladatot szabni, amelynek végrehajtásához megfelelő kiképzést nem kaptak, olyan gyakorlatot, foglalkozást levezetni, melynek biztonságos végrehajtásához szükséges rendszabályokra nem kaptak oktatást, a balesetmentes ténykedésre való képességet a foglalkozásvezető nem ellenőrizte. A foglalkozásvezetőknek személyesen meg kell győzniük az alkalmazásra kerülő fegyverzet, híradó- és haditechnika, felszerelés, robbanóanyag, lőszer, kiképzési segédeszköz balesetmentes felhasználhatóságáról.
- 32 A foglalkozásvezetőnek minden körülmények között szem előtt kell tartani azt az előírást, hogy szigorúan tilos a még kiképzetlen, a forgalmi szolgálati utasítás és a hírváltás szabályait nem kielégítő mértékben ismerő katonákat forgalmazási feladattal megbízni. Ezen foglakozások témái általában az alábbiak lehetnek:
a települési helyek kiválasztása, elfoglalása,
a híradó állomások, berendezések és rendszergépjárművek normaidőre történő telepítése és bontása,
a vezetékes nyomvonalak megválasztása, a vezetéképítés különböző módon történő végrehajtása, bontása,
a lecsatlakozások műszakilag helyes végrehajtása,
a hírközpontok belső híradásának kiépítése,
a rendszeresített eszközök csatlakoztatása más, a rendszerhez kapcsolódó állomásokhoz, különféle berendezésekhez,
nagytávolságú összeköttetések több átjátszó állomáson keresztüli biztosítása, külső- és belső vivőzés végrehajtása,
híradó manőverezés végrehajtása (antennákkal, teljesítménnyel, üzemmódokkal, csatornákkal),
hírközpontok, állomások, vonalak őrzése, védelme,
átjátszás megvalósítása,
távvezérlések (egyedi, csoportos) létesítése,
forgalmazás aktív zavarás, különböző jel/zaj viszonyok mellett,
műszaki álcázási, vegyivédelmi feladatok gyakorlása,
a híradó vonalakon, eszközökön keletkezett egyszerűbb meghibásodások felismerése, a hiba elhárítása,
gyorsított menet végrehajtása,
a feltételek biztosítottsága esetén a kötelék-lőgyakorlat végrehajtása,
a híradó anyagi- és technikai biztosítás, a technikai kiszolgálás feladatainak végrehajtása,
- 33
a szakjavító alegységek tevékenysége tábori körülmények között,
a percre kezdés feladatainak begyakorlása.
A híradó csapatok rendeltetéséből, összetételéből és egyéb jellemzőiből adódóan feladatuk is nagyon sokrétű és eltérő lehet, ezért az egyes komplex foglalkozások anyagát minden esetben a konkrét helyzetre alkalmazva kell meghatározni. A kiképzési időszak utolsó komplex foglalkozásán fel kell mérni az alaprendeltetés betöltésére való készenlétet. Az alkalmazásra, a harcra való felkészítés folyamata a harckiképzés, mely magába foglalja a katonák felkészítését, kiképzését, oktatását, a különböző kötelékek, alegységek, egységek összekovácsolását a harc megvívására, a szakfeladatok végrehajtására, a parancsnokok és törzsek felkészítését a harc, a harccal kapcsolatos tevékenységek megtervezésére, megszervezésére és vezetésére függetlenül a terep, az évszakok és a meteorológiai feltételek behatásaitól. A harckiképzés a hivatásos, a tartalékos és a szerződéses állományra egyaránt kiterjed és azt mind béke, mind háború idején folytatni kell a kívánt cél, a haza területi integritásának, szuverenitásának védelme érdekében. Mindezek alapján a kapcsolatok, összefüggések, egymásra épülő hatások következtében a harckiképzés rendszerén a személyi állomány, valamint a szervezetek, parancsnokságok, törzsek, különböző szintű kötelékek harckiképzésének követelményeivel, tartalmával, feltételeivel, feltételrendszerével, módszereivel, összidejével, felépítésével és felosztásával összefüggő tényezők összességét és ezek kölcsönhatásait, a fő cél elérésére kialakított rendjét kell értenünk. A rendszeresített fegyverzet, a harci-technikai eszközök korszerűsége, a harceljárások színvonala, a hadszíntér15helyzete, a harckiképzés végrehajtására igénybe vehető személyi, anyagi-technikai feltételek jelentős hatást gyakorolnak a harckiképzésre. A korszerűsítések, a technikai és eljárási fejlesztések újabb kihívást jelentenek az állomány részére. A harckiképzés szervezeti kereteit azok a katonai szervezetek, csapatok, bázisok, intézetek jelentik, ahol sajátos, differenciált célkitűzések, tervek alapján, meghatározott keretek között folyik a harckiképzés, melynek feltételrendszerét a személyi, anyagi és technikai feltételek együttesen alkotják.
15
A hadszíntér Jomini értelmezése szerint magába foglalja az összes helyet, ahol két hatalom egymásnak támadhat, legyen az a saját területük, a szövetségeseiké vagy másodlagos hatalmaké, amelyeket megfélemlítéssel vagy érdekből belesodortak a küzdelembe. Ha valamely háború tengeri hadműveletekkel is bonyolódik, kiterjedhet a világtengerekre is.
- 34 A harckiképzés személyi feltételeinek biztosítása az oktató, kiképző állomány körültekintő kiválasztását, általános katonai, szakmai, pedagógiai és oktató-módszertani felkészítésük folyamatos, tervszerű végrehajtását jelenti. A kiképzendő állomány célirányos biztosítását és elosztását felkészültségünknek, előképzettségüknek, szellemi és fizikai rátermettségüknek, alkalmasságuknak és érdeklődési körüknek megfelelően. A tartalékos állomány általános katonai és szakismereti bővítését, lehetőségének megteremtését, a rendszeres és hatékony továbbképzés megvalósítását. A harckiképzés anyagi feltételei megteremthetőek a kiképzésre szolgáló épületek, bázisok, berendezések időbeni, jó színvonalú biztosításával, azok megóvásával, karbantartásával, szükség szerinti felújításával, továbbfejlesztésével. A kiképzés céljának megfelelő szaktantermek, kabinetek, műhelyek, trenazsőrök, lőterek megfelelő kialakításával. A gyakorló komplexumok, tan- és gyakorlópályák létesítésével, szakszerű üzemeltetésével, az élelmezési, ruházati, egészségügyi és elhelyezési feltételek korszerű, magas színvonalú biztosításával. A harckiképzés eredményes végrehajtását biztosító tervek, okmányok, nyilvántartások és egyéb dokumentumok, valamint a kiképzés alapokmányainak kellő időben történő rendelkezésre bocsátásával, valamint az értékelés, a kiemelkedő teljesítmények elismerésére szolgáló anyagi, pénzügyi és jogi feltételek megteremtésével. A technikai feltételek biztosítása a kellő időben a csapatok rendelkezésére bocsátott, az alaprendeltetésük betöltését biztosító, a várható alkalmazásukat elősegítő, az ország teherbíró képességének, a kor követelményeinek, a tudományos-technikai előrehaladásnak, valamint az állománytábla előírásainak megfelelő mennyiségű és minőségű fegyverek, harci-technikai eszközök, berendezések és anyagok. A technikai eszközök üzemeltetési, javítási és karbantartási feltételei biztosítása, az új eszközök rendszerbeállítása előtti kipróbálása, megismerése, sajátosságainak megállapítása, a tapasztalatok elemző, értékelő feldolgozása, a kiképző állomány felkészítése. Mindezek alapján megállapítható, hogy a harckiképzés tartalma a harc- és harccal kapcsolatos tevékenységek során jelentkező feladatok végrehajtására, a problémák, kritikus helyzetek megoldására, az alaprendeltetés betöltésére való elméleti és gyakorlati felkészítés. A harckiképzéssel szemben támasztott követelmények: (szerkesztette: Révész Gyula)
alapelvei legyenek összhangban a Magyar Köztársaság Alkotmányával és törvényeivel;
feleljen meg a Magyar Köztársaság honvédelmi alapelveinek, a harcászatihadműveleti elveknek, a várható alkalmazásból adódó követelményeknek;
feleljen meg a NATO-tagságból adódó, várható alkalmazások követelményeinek;
- 35
biztosítsa a harckészültség és a hadrafoghatóság magas színvonalát, a kiképzés, a jellem és a tudat formálásának összhangját;
tegye lehetővé a parancsnokok és törzsek, a kiképző állomány állandó, céltudatos fejlődését, a szükséges mértékű át- és továbbképzését, a tartalékos állomány megfelelő szintű felkészítését;
biztosítsa a harckiképzés tervezésének, szervezésének folyamatosságát, rugalmasságát, a személyi állomány egyenletes leterhelésének megvalósítását, a harckiképzési rendszer alapelveinek időállóságát;
tegye lehetővé az általános és a katonai tudományok új elveinek, elvárásainak gyors feldolgozását, az elért eredmények felhasználását a harckiképzésben.
Mindezek alapján megállapítható, hogy egy korszerű harckiképzési rendszer maximális lehetőségeket biztosít a kiképzési feladatok tervszerű, előrelátó, eredményeiben is magas szintű megtervezésére, megszervezésére és végrehajtására. A híradócsapatok harckiképzésének céljánál, jellegénél, rendeltetésénél, feladatánál fogva, azoknak a céloknak és feladatoknak kell megfelelnie, amelyeket a direktívákban, parancsokban, intézkedésekben és szabályzatokban a Magyar Honvédség katonái, alegységei és egységei felkészítésére, összekovácsolására, az alaprendeltetésükből adódó feladataik teljesítésére való készenlét elérése érdekében meghatároznak. A híradócsapatok harckiképzési rendszerének felépítése, alkotó elemei, követelményrendszere célirányosan, egységes keretbe foglalja mindazon elvárásokat és célokat, követelményeket és feladatokat, amelyeket a híradócsapatoknak teljesíteniük kell ahhoz, hogy meg tudjanak felelni azoknak az írott és íratlan feladatoknak, melyek a haza védelmének magasztos feladatából rájuk hárulnak.
A szerződéses kezelők felkészítése A Magyar Honvédség legfontosabb békefeladata a csapatok folyamatos felkészítése és kiképzése a válságkezelés katonai feladatainak ellátására, valamint a nemzetközi szerződésekben foglalt együttműködési kötelezettségeinek teljesítésére, ezen túl az ország területének, légterének, függetlenségének védelmére - aktív védelmi műveletek lefolytatásával - önállóan, vagy szövetségi keretek között.
- 36 A Magyar Honvédség felkészítése és kiképzése már békeállapotban biztosítja a készenlét meghatározott szintjének fenntartását, a válságkezelés katonai feladatai végrehajtásához, valamint a nemzetközi szerződésekben foglalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges kiképzett állomány és katonai szervezetek rendelkezésre állását. A csapatok felkészítése a várható alkalmazás és a katonai szervezetek rendeltetését figyelembe vevő differenciált és feladatorientált rendszerben valósul meg. Szerződéses állomány egyéni kiképzése
alapkiképzés (sorkatonai szolgálatot nem teljesítettek részére)
szakbeosztásra történő felkészítés
szakmai ismeretbővítés, szintentartás
rajparancsnokok, főkezelő kiképzése
előmeneteli továbbképzés
Az alapkiképzés: Az alapkiképzés valamennyi a haderőben szolgálatot vállaló kiképzési forma, amely általános katonai és szakalapozó kiképzést tartalmaz. Az általános katonai kiképzés célja a katonai élet és szolgálati érintkezések, az alaki mozgások, az egyéni fegyver kezelése, továbbá a harcmezőn való mozgás, a harc túlélése, az önvédelem és segítségnyújtás szabályainak megismerése, valamint a harc megvívásához elengedhetetlenül szükséges fizikai és pszichikai állóképesség megszervezése. A szakalapozó kiképzés tartalmazza a katonák tervezett beosztásának megfelelő fegyvernem, szakcsapat bemutatását, a honvédség tevékenységi rendjében elfoglalt helyének és szerepének, főbb feladatainak és harci-technikai eszközeinek, valamint a leendő beosztás megismertetését.
A szakbeosztásra történő felkészítés: A katonák szakbeosztásra történő kiválasztását a csapatok képviselői az egyes fegyvernemek és szakcsapatok igényeinek megfelelően hajtják végre.
- 37 A szakbeosztásra történő felkészítést a csapatparancsnokok terve szerint vagy összevontan fegyvernemi bázisokon, vagy az adott alegységnél hajtják végre a kiképzési követelmények kidolgozásáért felelős HVK szervek vezetői, valamint a kiképzésért felelős MH szintű parancsnokok követelményei szerint. A felkészítés elsősorban a szakbeosztás ellátásához szükséges alaptevékenységek irányítás mellett történő végrehajtásának elsajátítására irányul, amelynek keretében a katonák megismerik tervezett szakbeosztásuk jellemző vonásait, az ott rendszeresített harc- és technikai eszközök főbb adatait, az egyszerűbb kezelői fogásokat, valamint alkalmazásuk, megóvásuk és karbantartásuk rendjét. A híradó technikai kiképzés tárgyköreinek oktatása során a katonákkal meg kell ismertetni a rendszeresített eszközeik főbb műszaki - technikai jellemzőit, alkalmazásuk lehetőségeit és körülményeit, az állomások (eszközök, berendezések) által biztosított szolgáltatások, üzemmódok és vezérlési változatok kialakításának szükségességét, módozatait. A technikai kiképzés folyamatában fejlődjön és erősödjön a katonák felelősségérzete a rájuk bízott híradó technikai eszközök állandó üzemképességéért, kíméletes, szakszerű és energiatakarékos üzemeltetéséért. A különböző híradó technikai eszközök, berendezések fő- és részegységei általános rendeltetésének megismerésével, a működés szabályainak, továbbá a biztonsági rendszabályok megtanításával megteremteni az alapokat a berendezések, eszközök környezetkímélő, technológiailag helyes sorrendben történő telepítéséhez, üzembe helyezéséhez és üzemeltetéséhez, az igénybevételek és technikai kiszolgálások, karbantartások szakszerű végrehajtásához, az üzemeltetés során előforduló egyszerűbb meghibásodások felismeréséhez és elhárításához. Az életvédelmi és balesetelhárítási általános előírások, utasítások pontos ismeretét és azok alkalmazására való képességek kialakítását, továbbá a különböző híradó állomások, berendezések telepítésekor és bontásakor, a menetek - nappal és éjszaka - végrehajtásakor, illetve az üzembe helyezések és üzemeltetések során betartandó konkrét biztonsági rendszabályokat.
A híradó állomások ismerete magába foglalja:
az adott híradó állomás, komplexum (eszköz, berendezés) legfontosabb jellemzőit, műszaki - technikai adatait, belső és külső rendszertechnikai felépítését;
az áramellátás rendszerét;
a vezérlési és távvezérlési lehetőségeket;
a rendszeresített antennák típusait, jellemzőit és azok alkalmazását;
- 38
a különböző rádiókészülékek, eszközök, kisegítő- és végberendezések funkcionális feladatait, egymással való kapcsolatukat;
a kezelő-, jelző- és csatlakozószervek megnevezését, és azok funkcionális feladatát;
az üzemeltetés biztonsági - és a környezetvédelem rendszabályait.
A híradó technikai kiképzés és a híradó gyakorlati kiképzés közötti megfelelő logikai összhang biztosításával felkészíthetők a különböző híradó szakbeosztású katonák a rendszeresített eszközeik biztonságos és megbízható üzemeltetésére, a kezelői feladatok szakszerű ellátására, az állomások, eszközök és berendezések telepítésének, üzembe helyezésének és működtetésének, a hírrendszer elemeihez történő csatlakoztatásának rendjére, fogadásaira, gyakorlati végrehajtására a biztonsági előírások betartásával. A gyakorlati kiképzés tárgyköreinek oktatása során a kezelőkkel meg kell tanítani az állomások, eszközök, berendezések által biztosított szolgáltatások teljes körű kihasználását a lehetséges üzem- és vezérlési módokban, változatokban, továbbá az információk gyors, pontos és megbízható továbbítását, az ehhez szükséges nyílt és titkosított csatornák paramétereknek megfelelő létrehozását, beszabályozását. A gyakorlati kiképzés folyamatában a katonákat, rajokat, állomások személyzetét fel kell készíteni a kötelmeik szerinti feladatok gyors és összehangolt végrehajtására, a megszerzett ismeretek, jártasságok állandó fejlesztésére. Mélyíteni kell a híradó állomás és forgalmi szolgálati ismeretek szabályainak elsajátítását és gyakorlati alkalmazását, az elektronikai harc alapjainak és összetevőinek megismerését, a telepítést és üzemeltetést, a forgalmazási feladatok begyakorlását különböző üzemmódokban és vezérlési változatokban. A rajok, állomások a kötelékkiképzés végére érjék el az összekovácsolás olyan szintjét, hogy képesek legyenek az építési, telepítési, üzembe helyezési, üzemeltetési és bontási feladatok összehangolt végrehajtására egyszerű és bonyolult viszonyok között a meghatározott normatívák szerint. Legyenek felkészülve a híradórendszerben kijelölt helyüknek és szerepüknek megfelelő összeköttetések létesítésére, a rájuk háruló híradó feladatok ellátására. A híradó gyakorlati kiképzéssel összhangban fel kell készíteni a különböző szakbeosztású katonákat a rendszeresített informatikai eszközök biztonságos és megbízható üzemeltetésére, a kezelői feladatok szakszerű ellátása, az eszközök és berendezések telepítésének, üzembe helyezésének és működtetésének, a hírrendszer elemeihez történő csatlakoztatásának rendjére, fogadásaira, gyakorlati végrehajtására a biztonsági előírások betartásával.
- 39 Az informatikai kiképzés során a kezelőkkel meg kell tanítani a számítógép és perifériáinak teljes körű kihasználását, Word – Excel – Internet kezelését, az információk gyors, pontos és megbízható továbbítását. Az informatikai kiképzés folyamatában a katonákat fel kell készíteni a kötelmeik szerinti feladatok gyors és összehangolt végrehajtására, a megszerzett ismeretek, jártasságok állandó fejlesztésére. Az operációs rendszerek alapvető ismereteinek, kezelési szabályainak elsajátítását és gyakorlati alkalmazását, a gépírás elsajátítását az informatikai eszközök kezelői részére. Az eszközök, berendezések komplex üzemeltetésével, a technikai lehetőségek által biztosított szolgáltatások teljes körű kiszolgálásával kapcsolatos tevékenységek követelmények szerinti végrehajtását, begyakorlását is magába foglalja, valamint az igénybevételek és technikai kiszolgálások, karbantartások végrehajtását, a meghibásodások kezelő szintű felismerését és elhárítását. A kezelőszemélyzet tagjai ismerjék meg az elektronikai hadviselés, nyújtotta lehetőségeket és veszélyeket, mind a támadó, mind a védelmi típusú információs hadviselési műveletekben. Ahhoz, hogy az elektronikai hadviselés terén eleget tudjon tenni az információs hadviselés által támasztott igen magas fokú követelményeknek, fokoznia kell elméleti, gyakorlati, technikai felkészítéssel kapcsolatos és az emberi erőforrás minőségi változtatására irányuló erőfeszítéseit.
Összegzés, következtetések
Jelen fejezetben röviden áttekintettem az elmúlt fél évszázad magyar katonai közgondolkodás azon főbb folyamatait és jellemzőit, amelyek hatással voltak és vannak a szárazföldi csapatok híradó kiképzésének jelenére, illetőleg jövőjére. A Magyar Néphadsereggel szemben támasztott egykori legfőbb koalíciós követelmény, vagyis a tömeghadseregre épülő elrettentő erő demonstratív megjelenítésének elve napjainkra gyökeresen átalakult. Miután hazánknak – a NATO teljes jogú tagjaként – olyan haderőt kell fenntartania, amely képes egyrészt reális visszatartó erő megjelenítésére, az ország katonai védelmének biztosítására és kollektív védelmi feladatok végrehajtására. Másrészt a nemzetközi szerződésekben vállalt katonai kötelezettségek teljesítése keretében béketámogató és humanitárius műveletekben, valamint szövetséges csapatok manővereinek és szállításainak biztosításában való részvételre, mindezt az ország gazdasági viszonyaihoz igazított, tartósan finanszírozható konstrukcióban.
- 40 Leszögezhető, hogy a tömeghadsereg szisztémájáról a professzionális hadsereg rendszerére való áttérés hosszadalmas módon, több kormányzati cikluson átívelő – közel két évtizedes – időszakot magába foglalóan került végrehajtásra, amely nyilvánvaló okokból nem nélkülözhette sem a tiszthelyettes- és zászlósképzés, sem a honvéd- és tisztes képzés rendszerének felülvizsgálatát, illetőleg teljes körű átalakítását. Az elmúlt évtized elején kitűzött politikai célok értelmében a Honvédelmi Minisztérium szerveinek, illetve a Magyar Honvédség haderőinek átalakítása napjainkra tekinthető befejezettnek, hiszen megvalósult az új szervezeti rendre történő áttérés, az indokolt létszámarányok kialakítása, a fenntartási- és működési költségek csökkentése, a munka- és életkörülmények javítása, valamint a NATO-kompatibilitás és interoperabilitás legalapvetőbb feltételeinek biztosítása. A jövőt tekintve további cél egyrészt a hadrafoghatóság és a kiképzés szintjének növelése, másrészt a haditechnikai modernizáció képességi igényeknek megfelelő végrehajtása.
Az előző folyamatokon túl a Magyar Köztársaság felső- és közoktatási, valamint szakképzési rendszerének ’90-es években megindult reformja is alapvető hatással volt a Magyar Honvédség hagyományos tiszthelyettes-képzésére, amelynek eredményeképpen a katonai szakképzés az iskolarendszerű szakképzés szerves része lett. Ennek egyik legfőbb ismérve az érettségi bizonyítvány megszerzésének alapkövetelménye, ami a katonai szakképzési intézménybe való kerülés feltételévé vált. A szakképzés követelményrendszere a jogszabályokban megjelölt polgári szakképesítésekkel azonosnak és egyenértékűnek minősíthető, vagyis a Magyar Állam napjainkban a Magyar Honvédség szakképző intézményeit sikeresen elvégzők számára biztosítja az államilag elismert szakképzettséget. A közoktatási ágazatban végbement változások oly módon érintették a Magyar Honvédség szakképzési rendszerét, hogy abba sikerült adaptálni mindazon pozitív elemeket, amelyek révén a képzés és a kimeneti végeredmény kvantitatív mutatói sikeresen emelkedhettek. Mindezek ellenére a sorkötelesről a professzionális hadseregre történő áttérés, valamint a hadrafoghatóság és a kiképzési szint további növelése terén megfogalmazódott szakmapolitikai elvárások kapcsán a Magyar Honvédség kiképzési rendszere – megítélésem szerint – ismételten újragondolására szorul. Eddigi kutatásaim és gyakorlati szakmai tapasztalataim alapján kijelenthetem, hogy a hivatásos haderő megteremtésével további komplex lehetőségek nyíltak a tiszthelyettes és zászlós kiképzés területén. A kiképzésre fordítható időt optimálisan lehetne növelni, ezáltal e processzus költséghatékonyabbá, realisztikusabbá, a kiképzendők motivált-
- 41 ságának növelésével egyidejűleg intenzívebbé, az egyének, illetőleg az alegységek teljesítményének mérését tekintve objektívebbé, a gyakorlatok tervezése szempontjából egyszerűbbé és szakszerűbbé válhat. Az új rendszer oktatási, valamint kiképzési szempontból mindenképpen szemléletmód-változtatást követel. Nézőpontom szerint az eddig alkalmazott spirális képzésszerkezetet – a kiképzési és tananyag tekintetében – ténylegesen fel kell váltania az egymásra épülő, az értékhozzáadás elvét szigorúan követő szisztémának.
A Magyar Honvédség jelenlegi struktúrájában ezred, zászlóalj és század szintű híradó végrehajtó szervezetek kerültek megszervezésre, amelyek működtetik a stacioner híradó- és informatikai főközpontokat, központokat, alközpontokat, részlegeket és csoportokat, valamint a tábori híradó és informatikai központokat zászlóalj, század és szakasz erőkkel. A híradó szakcsapatok tehát – a haderő jelenlegi szervezeti felépítéséhez mérten – jelentős létszámot és szaktudást képviselnek. Az ágazat szakképzési rendszerének áttekintése során kiemelt figyelemmel rendszereztem és elemeztem a híradó- és informatikai képzés realisztikus viszonyait. Rámutattam egyrészt a rendszer hiányosságaira, másrészt arra, hogy az állomány helyes rendszertechnikai szemléletét elsődlegesen a komplex foglalkozások alakíthatják ki. Ennek értékét, hatékonyságát a szakkiképzési feladatokon túl a foglalkozások tárgykörébe beemelt általános katonai ismeretek összefüggésében való gyakoroltatásával lehet növelni, amellyel kapcsolatosan konkrét módszertanra tettem javaslatot. Harmadrészt megállapítottam, hogy a korszerű hadviselést támogató harckiképzésnek mindenek előtt a harc- és harccal kapcsolatos tevékenységek során jelentkező feladatok végrehajtásának, a problémák és kritikus helyzetek megoldásának, az alaprendeltetés betöltésére való elméleti és gyakorlati felkészítésének a kérdéseit kell tárgyalnia, amellyel szembeni szakmai elvárásokat tételes követelménylista útján határoztam meg.
- 42 A fejezetben, valamint az összefoglaló részben leírtakat mérlegelve az alábbi következtetéseket vonom le: 1) a Honvédelmi Minisztérium szerveinek és a Magyar Honvédség haderőinek átalakítása napjainkra befejezettnek tekinthető. Végrehajtásra került a professzionális haderőre történő áttérés;
2) a Magyar Honvédség szervezeti rendjében, illetőleg a Magyar Köztársaság felső- és közoktatási rendszerében a múlt század utolsó évtizedében bekövetkezett változások hatására átalakult a katonai szakképzés szisztémája, amellyel egyidejűleg az integrálódott a polgári szakképzési rendszerbe, illetőleg azzal minőségét és oktatás-szakmai megítélését tekintve ekvivalenssé vált;
3) a katonai szakképzés rendszerében korábban bekövetkezett pozitív irányú változások ellenére a professzionális haderő kialakításával egyidejűleg megjelenő szakmapolitikai elvárások teljesítése a rendszer újragondolását igényli;
4) a híradó és informatikai szakkiképzés helyzetének összegzése és elemzése útján megállapítottam a rendszer hiányosságait, amellyel egyidejűleg módszertani ajánlásokat tettem a korszerű hadviselést támogató szakkiképzés egyes elemeit tekintve.
- 43 2. fejezet Más haderőkben folyó híradó- és informatikai kiképzési rendszerek tanulmányozása és elemzése, azok adaptálásának lehetőségei a Magyar Honvédség kiképzési rendszerébe. A NATO, valamint az EU tagállamai a kialakult, megváltozott politikai és gazdasági helyzetnek megfelelően reagál a globalizáció kihívásaira. Természetesen ez a változó gazdasági és politikai helyzet kihatással van a fegyveres testületek, így az ország védelmét ellátó katonai szervezetekre is. Mind a NATO, mind az EU tagállamai megkezdték a haderejük átalakítását, új struktúrát alakítanak ki, valamint új feladatokat határoznak meg számukra. A Magyar Köztársaság elkötelezte magát mind a NATO, mind az EU felé. Törvényszerű, hogy a Magyar Honvédség átalakítása sem maradhat el. A csatlakozás feltételeként meghatározott kisméretű, rugalmasabb, hatékonyabb és gazdaságosabb hadsereg létrehozása, mely alkalmas multinacionális környezetben való együttműködésre megvalósulni látszik. Követelményként fogalmazták meg, a kiképzés színvonalának emelését, a parancsnoki és vezetési struktúra átalakítását, a technikai modernizációt különösen a légtérellenőrzés, a légvédelem és a kommunikáció terén. Az értekezésemben más országok haderőiben a szárazföldi haderőnem híradó és informatikai kiképzési rendszerét elemzem, és vizsgálom annak lehetőségét, hogy azok milyen módon adaptálhatóak a Magyar Honvédség kiképzési rendszerébe.
A német és a francia haderő híradó és informatikai képzésének elemzését azért tartom fontosnak, mert korszerű híradással rendelkeznek, a haderejük létszámát csökkentő és mint a NATO tagjai ugyan azokkal a kihívásokkal küzdenek mint mi. A Magyar Honvédség kapcsolatát az osztrák haderővel, mint határszomszédunkkal a jövőben szorosabbra kell fűzni, hiszen a Magyar Honvédség egyik fő feladata a katasztrófa és elemi csapások elleni védelem.16
16
A honvédelem rendszerében megvalósuló szervezet,- és intézkedési rendszer, melynek célja fegyveres összeütközés,katasztrófa és más veszélyhelyzet esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása valamint az állampolgárok felkészítése azok hatásainak leküzdése és a túlélés feltételeinek megteremtése érdekében. Más megközelítésből :olyan humanitárius, emberbaráti cselekedetek összessége, intézkedések és védekezések rendszere, melyet állami szervezetek,önkormányzati szervek, gazdálkodó szervezetek, fegyveres erők, rendvédelmi szervek, állampolgárok, közreműködésével valósul, meg ez adja a polgári védelem össztársadalmi jellegét .
- 44 -
2.1. Híradókiképzés a Német Szövetségi Köztársaság Szárazföldi haderőnemnél
A Német Szövetségi Köztársaság szerepe az európai biztonság alakításában nagy jelentőségű, melynek egyik legerősebb eleme az új rendszerű és struktúrájú hadsereg. A szervezeti átalakításokkal kezdetét vette a haderő fejlesztése, a kiképzési és felkészítési rendszer átalakítása, olyan kisebb, finanszírozhatóbb, még ütőképesebb, nagyobb reagáló képességgel rendelkező alakulatokból álló haderő, amely integrálható többnemzetiségű erőkbe. A Német Szövetségi Köztársaságban a haderőnemek részére a kiképzés nem egységes a sajátosságok miatt. Az általános érvényű képzés azonban nem mutat eltéréseket. A szárazföldi haderőnem híradó állományának képzési rendszerét elemeztem.
Kiképzési rendszer A Német Szövetségi Köztársaság katonai képzési rendszerében támaszkodik a civil környezetre (lásd 5. ábra), a civil életben megszerzett szaktudásra, képzésre.
KATONAI KÉPZÉS CIVIL KÖRNYEZET Civil szakmai ismeretek alkalmazása Tanfolyam Szeminári um
KATONAI SZAKKI-
ELŐ-
NEVELÉS Oktatás Csapat gyakorlat Gyakorlat
KI-
TOVÁBBKÉPZÉS
ÖNNEVELÉS
ELŐ-
TOVÁBBKÉPZÉS ÁLTALÁNOS KATONAI
Civil szakmai ismeretek alkalmazása CIVIL KÖRNYEZET
5. ábra Katonai képzés (szerkesztette: Révész Gyula )
- 45 -
A karrierépítésben más lehetőségeket nyújt a jelöltek számára, annak megfelelően, milyen iskolai rendszerben tanultak a civil életben. A civil iskolarendszer eltérő a magyar oktatási rendszertől, annak elemzése nem témája az értekezésemnek, így részletesen nem kívánok foglalkozni vele. A sorkatonai szolgálat 9 hónap időtartalmú 2002 óta. A 18-28 év közötti hadköteles férfiak kerülnek kiképzésre a Bundeswehrben. A sorkatonai szolgálat letöltése után a tartalékos hadkötelezettség időtartalma legénységi állomány esetén maximum 9 hónap, tiszthelyetteseknél 15, tiszteknél pedig 18 hónap. Önkéntes tartalékos szolgálat esetén időkorlátok nem kerültek meghatározásra (lásd 6. ábra). A hadkötelezettség legénységi állománynak 45 éves korig, tisztek-tiszthelyettesek esetében pedig 60 éves korig kötelező. Általános alapkiképzés 2 hónap. A szolgálati helyének megfelelő képzés (szakkiképzés) 1-2 hónap. Alegység szintű kiképzés 4 - 7 hónap.
- 46 -
HADKÖTELEZETTSÉG Sorkatonai szolgálat 9 hónap Általános alapkiképzés
Beosztásra történő kiképzés
Alegység színtű kiképzés
1 - 2 hónap
4 - 7 hónap
2 hónap
Önkéntes tovább szolgálat 2 - 13 hónap
Tartalékos hadkötelezettség tartalékos szolgálati kötelezettsége legénységi állomány: tiszthelyettes: tiszt:
9 hónap 15 hónap 18 hónap
Önkéntes tartalékos idő korlátozás nélkül
Hadkötelezettség korhatára legénységi állomány tiszt/tiszthelyettes
45 év 60 év
6. ábra Hadkötelezettség (szerkesztette: Révész Gyula)
Az önkéntes továbbszolgálat 2 - 13 hónapig tart, amely letöltése után a szerződéses szolgálati viszonyt választhatja a jelentkező. Lehetősége van a szerződéseseknek karriertanfolyamra, tiszthelyettesi tanfolyamra, valamint tiszti tanfolyamra. A tiszthelyettes és tisztképzés rendszerének bemutatására az alábbi táblázatokban található adatok segítik a könnyebb megértést (lásd 7. ábra).
- 47 -
Tiszthelyettesi pálya
Hadkötele zettség
Rendfokozati tanfolyam
Tiszthelyettesi tanfolyam
6 hó
13 hét
Kb. 29 hét
Fegyvernemi és szakiskola
Gyakorlati tapasztalat csoport, raj tiszthelyettes (külszolgálat )
Törzs tiszthelyettes tanfolyam
14 hét
4 év
Kb 25 hét
Fegyvernemi és szakiskola
Gyakorlati tapasztalat szakasz, szak tiszthelyettes (külszolgálat )
Továbbképző tanfolyam
17 hét
5 év
Kb 8 hét
7. ábra Tiszthelyettes képzés (www.mil.bundeswehr-karriere.de)
- 48 A képzés rendszere az előírt időintervallumnak megfelelően történik, ez gyakorlatilag az alap tiszti (hadnagyi), valamint az alap tiszthelyettesi (őrmester) rendfokozat eléréséhez szükséges képzési rendszert mutatja be. A rendfokozati rendszer nem hasonlítható össze tiszthelyettesek esetén a magyar rendfokozatokkal, mivel kategóriánként több rendfokozat is megállapításra került. A
tiszthelyettes
kiképzés
a
Tiszthelyettes
képző
akadémia
(HUS,
Heeresunteroffiziersakademie) tiszthelyettesi tanfolyama, valamint a Fegyvernemi és szakiskola tanfolyamain történik (Waffen- und Fachschule). Az iskola befejezése után a csapatnál azonnal megkezdik a beosztásuk ellátását és a csapatkiképzést. A Bundeswehr új vezetési struktúrájának kialakítása során az iskolai rendszerű képzés koordinálása érdekében a katonai iskolák vezetésére létrehoztak egy osztályvezetői állást a Heeresamt-ban. A Führungsunterstützungsschule der Bundeswehr (FüUstgSBw)17 iskola lett kijelölve a híradó kiképzésre és szakkiképzésre. A továbbiakban ennek az intézménynek az oktatási tevékenységét ismertetem. A tiszthelyettesek fegyvernemi képzése valamint szakkiképzése, speciális híradó eszközök alkalmazására való felkészítése, illetve karriertanfolyamai találhatók ebben az intézményben. Itt különböző technikai beosztásokra, valamint a parancsnoki funkciók betöltésére szolgáló tanfolyamok kerülnek levezetésre (lásd 8. ábra), ebben az intézményben található az integrált vezetési pont hálózat a BIGSTAF, az AUTOKO kommunikációs rendszer, a vezetési-, híradó- és informatikai rendszerek, valamint az elektronikai hadviselés (ELOKA) képzés. Összesen 90 különböző képzést folytatnak. Három alapvető képzési irányultságnak megfelelő szakképzési témakör köré sorolták az oktatási csoportokat. Az első terület az „információmenedzsment és információtechnológiai biztonság”. A második terület az „információátvitel, rádió, távközlés, műhold, valamint a Bundeswehr informatikai és kommunikációs rendszerei”. A harmadik terület „információ feldolgozás, különböző programnyelvek, hálózati és rendszeradminisztrátori ismeretek”. 17
2006. október 1-jétől a Bundeswehr Vezetéstámogató iskolája elnevezést kapta a korábban híradó és informatikusképzéssel foglalkozó Fernmeldeschule des Heeres / Fachschule des Heeres für Elektrotechnik.
- 49 Az intézményben a szakképzés mellett nagy hangsúlyt fektetnek a fizikai felkészítésre.
Tiszthelyettesi tanfolyam
Bevonulás
Csapat kiképzés Általános alapkiképzés, Speciális kiképzés, Gépjárművezetői képzés
10. hónaptól
Tiszthelyettes jelölt tanfolyam 1
13. hónaptól
Csapatgyakorlat 1 ( Kiképző egy alapkiképzésen )
16. hónaptól
Tiszthelyettes jelölt tanfolyam 2 Csapatgyakorlat 2 ( Tiszthelyettesi poszt betöltése és részt vétel előmeneteli tanfolyamon)
28. hónaptól
Tiszthelyettes tanfolyam
33. hónaptól
Előmenetel a tiszthelyettesi posztra
8. ábra Tiszthelyettes képzés a Bundeswehrben (szerkesztette: Révész Gyula)
A Német Szövetségi Köztársaság Szárazföldi haderőneménél a híradó, informatikai, információtechnológiai, valamint az elektronikai hadviselési képzés fontos szerepet kap a kiképzési rendszeren belül. Természetesen nem csak a szakbeosztású híradással foglalkozó állomány kerül kiképzésre, hanem más fegyvernemek kiképzési rendszerébe illesztve a teljes állomány alapszíntű ismereteket és jártasságokat szerez a saját technikai eszközei kezelésében. A rendszer elemzése során megállapítottam, hogy a Bundeswehrben megfigyelhető egy tudatos, tervezett összhaderőnemi információtechnológiai gondolkodás. 18 A haderőnemek eltérő információtechnológiai fejlesztéseket hajtottak végre, melynek a következménye az lett, hogy nem voltak képesek az összehangolt tevékenységre, mert folya18
A Bundeswehrben problémát okozott a haderőnemenkénti informatikai fejlesztések és vezetési rendszerek sokasága, mely azt eredményezte, hogy összhaderőnemi szinten nem tudtak együttműködni, a rendszerek nem voltak átjárhatóak, ezért 2000-ben elindult ez a projekt.
- 50 matosan technikai hibák keletkeztek. Erre reagálva a Német Szövetségi Köztársaság Védelmi Minisztériuma létrehozott, egy Információtechnológia igazgatói (IT-Direktor)19 beosztást, valamint az alatta dolgozó stábot, amely a Bundeswehr információtechnológiai tárgykörébe tartozó feladatokért felelős. Egy új projekttel, elnevezése KINTOP (Interoperabilität der Krisenreaktionskräfte), az azonnali (gyors) reagálású erők interoperabilitási problémájának megoldásával foglalkozik. Feladata, hogy az alkalmazási területen lévő Bundeswehr alakulatok, parancsnokságok és Németország között javítsa az együttműködési képességet a kommunikációs rendszeren belül, műholdas összeköttetések által. Az igazgatóság másik feladata, megoldást keresni a szárazföldi, a légierő, a haditengerészet vezetési rendszerei (RUBIN, JASMIN, VERIS, HEROS, stb.)20 együttműködési lehetőségére minősített esetben. Ennek a kitűzött
célja,
megoldása
az
Összhaderőnemi
Vezetési
Információs
Rendszer
(Streitkräftegemeinsames Führungs-Informations-System). Harmadik feladat egy program kidolgozása (HERKULES), „az együttműködés új formája az iparral”, az innováció, invesztíció és gazdaságosság a Bundeswehrben jegyében. Természetesen a felsorolt feladatoknak való megfelelés eredményeképpen a képzési rendszerben is várhatóak a változások. [15]
19 20
2000. augusztus 1.-től létezik az IT-Direktor-i hivatal. Különböző haderőnemi vezetési rendszerek nevei a Bundeswehrben.
- 51 2.2. Híradókiképzés az Osztrák Szövetségi Köztársaság Szárazföldi haderőneménél
Az Osztrák Szövetségi Köztársaság teljes jogú tagja az EU-nak, de nem tagja az NATOnak, ugyanakkor alkalmazza a szervezeti elemei kialakításakor az általános elveit. 2004-ben megkezdte a haderő fejlesztését, a kiképzési és felkészítési rendszer átalakítását, olyan kisebb, finanszírozhatóbb, ütőképesebb, nagyobb reagáló képességgel rendelkező alakulatokból álló haderőt alakítanak ki, amelyik képes a feladatai végrehajtására, integrálható többnemzetiségű erőkbe. Az Osztrák Szövetségi Köztársaságban a híradó és informatikai, információtechnológiai képzés egységesnek tekinthető. A haderő struktúrájából adódóan a szervezet felépülése hasonló. Hadkötelezettségen alapuló, nagyobb létszámú és korszerűbben, főként saját nemzeti technikai háttérrel rendelkező haderő.
Kiképzési rendszer Az Osztrák Szövetségi Köztársaság katonai képzési rendszerében támaszkodik a civil környezetre, a civil életben megszerzett szaktudásra, képzésre. A karrierépítésben más lehetőségeket nyújt a jelöltek számára, annak megfelelően, milyen iskolai rendszerben tanultak a civil életben. A civil iskolarendszer eltérő a magyar oktatási rendszertől, annak elemzése nem témája az értekezésemnek, így részletesen nem kívánok foglalkozni vele.
A sorkatonai szolgálat 6 hónap időtartalmú. A sorkatonai szolgálat három pillérű bázisképzésre (BA) épül (lásd 9. ábra).
- 52 -
9. ábra Hadkötelezettség (szerkesztette: Révész Gyula )
BA 1 kiképzés során a katonák harcászatot, harci szolgálatot, fegyver- és lőkiképzést, fizikai, pszichikai felkészítést, ön- és kölcsönös segélynyújtást tanulnak elméletben és gyakorlatban, felkészülnek a bevetés túlélésére.
BA 2 és BA 3 a fegyvernemnek megfelelő speciális képzéseket tartalmazza. Az állam támogatja a sorkatonát és a családját is a szolgálati ideje alatt. Természetesen lehetősége van a katonáknak további szolgálati idő választására, mint szerződéses katona. Az önkéntes tovább szolgálat 2 - 13 hónapig tart, amely letöltése után a szerződéses szolgálati viszonyt választhatja a jelentkező.
Lehetősége van a szerződéseseknek karriertanfolyamra, tiszthelyettesi tanfolyamra (lásd 10. ábra), valamint tiszti tanfolyamra. A tiszthelyettesképzés rendszerének bemutatására az alábbi táblázatokban található adatok segítik a könnyebb megértést.
- 53 -
PÁLYAKÉP
Alap ( sor) szolgálat
Előmeneteli
6 hó
13 hét
Tiszthelyettesi tanfolyam
Fegyvernemi és szak iskola
Szolgálat (csapat, szak, külföld)
Kb. 29 hét
14 hét
4 év
Törzs tiszthelyettesi tanfolyam
Fegyvernemi és szak iskola
Szolgálat (szakasz, szak-, külföld)
Továbbképző Tanfolyam
Kb. 25 hét
17 hét
5 év
Kb . 8 hét
10. ábra Tiszthelyettes képzés (www.bundesheer.at/karriere/unteroffizier/index.shtml )
A képzés rendszere az előírt időintervallumnak megfelelően történik, ez gyakorlatilag a tiszthelyettesi karriermodell. A rendfokozati rendszer megfelel a magyar rendfokozatoknak, egy eltérés van, az alhadnagyi a legmagasabb tiszthelyettesi rendfokozat. A tiszthelyetteskiképzés a Tiszthelyettesképző akadémia (Heeresunteroffiziersakademie) tiszthelyettesi tanfolyama (lásd 11. ábra), valamint a Fegyvernemi és szakiskola tanfolyamain történik (Waffen- und Fachschule).
- 54 -
Heeresunteroffiziersakademie felépítése
Parancsnokság
Törzsosztály
Oktatási osztály 1
Oktatási osztály 2
Oktatási osztály 3
Felelős az akadémia vezetéséért és logisztikai működtetésért
Felelős a tiszthelyettesi tanfolyamért
Felelős a törzs tiszthelyettesi tanfolyamért
Felelős a tiszthelyettesi továbbképzésért (kurzusok és szemináriumok)
11. ábra A tiszthelyettesi iskola szervezete (szerkesztette: Révész Gyula )
A Bundesheer vezetési struktúrájának kialakítása során az iskolai rendszerű képzés koordinálása a Honvédelmi Minisztérium keretén belül működik, külön az Akadémiák és külön az iskolák. Az általános tiszthelyettesképzés az akadémián, míg a speciális szakfelkészítés a fegyvernemi és szakiskolákban történik. A híradó kiképzéssel és szakkiképzéssel foglalkozó iskola a Fernmeldetruppenschule, Bécsben. A tiszthelyettesek fegyvernemi képzése, valamint szakkiképzése, speciális híradó eszközök alkalmazására való felkészítése, illetve karriertanfolyamai találhatók ebben az intézményben. Itt különböző technikai beosztásokra, valamint a parancsnoki funkciók betöltésére szolgáló tanfolyamok kerülnek megtartásra. Ebben az intézményben található az integrált híradó rendszer minden elemének képzése (IFMIN)21valamint az elektronikai hadviselés (ELOKA)22 képzése. Az intézményben a szakképzés mellett nagy hangsúlyt fektetnek a fizikai felkészítésre, a helyesírásra.23 Matematika, fegyver és lőelmélet, térkép és tereptanismeret, szabályismeret, valamint az alegység irányítása is a kiképzés része (lásd 12. ábra).
21
IFMIN – Integrierte Fernmelde Infrastruktur, ELOKA – Elektronische Kampführung 23 Rechtschreibung. 1996/97-es tanévtől helyesírási reformot vezettek be német nyelvterületen, a nyelv egyszerűsítése érdekében. 2005. augusztus 1-jétől a reform során bevezetett helyesírás fogadható el. 22
- 55 -
Tiszthelyettesi tanfolyam 15 hét
6 hét
8 hét
14 hét
Előkészítő
Felvételi vizsga
Általános
Kiképzés metodika Vezetési ismeretek Kiképzővé képzés Harcvezetés Katonapolitikai képzés
Fizikai felkészítés
szak
Harcászat Béke Csapat- támogató gyakorlat műveletek Lőelmélet (alapkiképzés és ismeret keretében) Szolgálat ismeret Logisztikai
Csoport irányítás, Szakképzés a választott fegyvernemnek megfelelően
1 hét
Előléptetési felkészítés
1 hét
Fizikai felkészítés
Kiképzés a Heeresunteroffiziersakademie (tiszthelyetes akadémia) Csapatgyakorlat Kiképzés a fegyvernemi és szakiskolán
12. ábra Tiszthelyettes képzés (forrás: www.bundesheer.at/karriere/unteroffizier/index.shtml )
A kiképzés előkészítése, végrehajtása, ellenőrzése és utómunkák végrehajtása a sorozott, valamint az önkéntes állomány részére, természetesen a kiképzés tervezését és a visszacsatolást is magában foglalja. A törzs tiszthelyettesképzés magában foglalja a személyiség fejlesztést, valamint a nyilvánosság előtti megérthetőség elősegítését. Angol nyelvből írás- és szóbeli vizsgát, politikai képzést (katonai, nemzetközi és nemzeti politika, a szövetségi rendszerek). Fontos eleme az alegység vezetése bevetésben, a harcászat ismeret (lásd 13. ábra).
- 56 -
13. ábra Törzs tiszthelyettes képzés (forrás: www.bundesheer.at/karriere/unteroffizier/index.shtml )
A híradó képzést folytató Fernmeldetruppenschule, teljes egészében felel a szakmai kiképzésért, valamint a kiképzést segítő oktatási anyagok (jegyzetek) előállításáért. Az iskolán szakcsoportok működnek, a híradó rendszer elemeinek megfelelően. Az oktatói állomány rotáció szerűen cserélődik, a csapattól érkezett kiképző tisztek az előmeneteli tanfolyamaik után oktatói státuszban képezik a jelölteket, majd visszatérnek a csapathoz. Az Osztrák Szövetségi Köztársaság Szárazföldi haderőneménél a híradó, informatikai, információtechnológiai, valamint elektronikai hadviselési képzés fontos szerepet kap a kiképzési rendszeren belül. A híradó csapatok folyamatosan vesznek részt határőrizeti feladatokban (belső járőrözés), valamint katasztrófa helyzetek felszámolásában. Ők rendelkeznek az együttműködés lehetőségét biztosító híradó és informatikai rendszerrel, valamint az átviteli utakat biztosító hálózati elemekkel. Természetesen a terepviszonyaikat tekintve hó, vagy árvíz esetén az infrastruktúra megsemmisülésével a mobiltelefonok is elnémulnak. A közigazgatási, az együttműködési híradást is a katonai szervezetek biztosítják.
- 57 A rendszer elemzése során megállapítottam, hogy a Bundesheerben megfigyelhető egy tudatos, szervezett, tervezett, jól irányított híradó és informatikai szemlélet. Az információtechnológiai fejlesztéseket a híradócsapatok tábornoka, aki egyben a híradóiskola parancsnoka is tervezi és irányítja, valamint a képzések követelményeinek meghatározása is a feladata. Folyamatos készenlétben állnak híradó alegységek, technikai és személyi állományukkal katasztrófahelyzet felszámolására. Rendelkeznek olyan hálózat tervező rendszerrel, amely digitális térképet, átláthatósági adatokat, technikai adatokat, terep adatokat, csatlakozási pontokat tartalmaz A gyors beavatkozás, a hírrendszer kiépítése érdekében optimális települési helyeket, valamint a rendszer összekapcsolhatóságát ajánlja fel a hálózat menedzsment számára. Természetesen a felsorolt feladatoknak való megfelelés eredményeképpen a képzési rendszerben is folyamatos változások várhatóak. [16]
2.3. Híradókiképzés a Francia Szárazföldi haderőnemnél
Franciaország szerepe az európai biztonság alakításában nagy jelentőséggel bír, melynek egyik legerősebb eleme az új rendszerű és struktúrájú hivatásos hadsereg. A szervezeti átalakításokkal kezdetét vette a haderő fejlesztése, az új stratégiák és doktrínák kidolgozása. A professzionális haderőre történő átállás egy hosszú, több évig tartó, a katonai és civil élet szinte minden területére kiterjedő tervezési folyamattal indult, és magában foglalta a hivatásos haderő kialakítását, a vezetési szintek reagáló képességének átgondolását, valamint a katonai szervezetek átstrukturálását is. A 2002-ig szóló tervezésnek három fő célja volt: a hivatásos hadsereg létrehozása és a létszámcsökkentés végrehajtása, a csapatok fegyverzetének, felszerelésének, kiképzésének modernizálása, a hadiipar átalakítása. A kiképzési és felkészítési rendszer átalakításával, olyan összhaderőnemi vezetési képességeket hoztak létre, amely integrálható többnemzetiségű erőkbe. Ezzel a nagymértékű átalakítási programmal a francia haderő még ütőképesebb, nagyobb reagáló képességgel rendelkező alakulatokból épül fel.
- 58 A Francia Köztársaságban a híradó és informatikai, információtechnológiai képzés egységesnek tekinthető. Önkéntességen alapuló, nagyobb létszámú és korszerű, főként saját nemzeti technikai háttérrel rendelkező haderő.
Kiképzési rendszer A Francia Köztársaság katonai képzési rendszerében támaszkodik a civil környezetre, a civil életben megszerzett szaktudásra, képzésre. A karrierépítésben más lehetőségeket nyújt a jelöltek számára, annak megfelelően, milyen iskolai rendszerben tanultak a civil életben. A tiszthelyettesi-állomány utánpótlására a civil társadalomból, valamint a már tisztesi rendfokozatú szerződéses állományból kerülnek ki a jelöltek. A szárazföldi haderőnemen belül egy helyen kerülnek kiképzésre. A tiszthelyettesképzés rendszerének bemutatására az alábbi táblázatban található adatok segítik a könnyebb megértést.(lásd14.sz ábra)
Szárazföldi haderőnem okleveles szakember
Általános képzés 1 szint
őrmester
Szárazföldi haderőnem okleveles főtechnikus
Szakmai képzés 1 szint
Általános képzés 2 szint
főtörzsörmester
Szakmai képzés 2 szint
zászlós
14. ábra Tiszthelyettesipályakép (szerkesztette: Révész Gyula)
A képzés rendszere az előírt időintervallumnak megfelelően történik, ez gyakorlatilag a tiszthelyettesi karriermodell. (lásd 15. sz.ábra)
- 59 -
Tiszthelyettesképzés
1 szintű általános képzés
1 szintű szakmai képzés
Katonai alapismeretek
Tiszthelyettes szakmai ismeretek
Fegyvernemenként változó
2 hó
6 hó
4 - 10 hó
2 szintű általános képzés Távoktatást lezáró sikeres vizsga
Tiszthelyettes szakmai ismeretek
2 hét
2 szintű szakmai képzés
Fegyvernemenként változó
Tanfolyam meghírdetése
15. ábra Tiszthelyettesképzés (szerkesztette: Révész Gyula)
A rendfokozati rendszer eltérő a magyar rendfokozatoktól. A tiszthelyettesek kiképzésének alapja a kettős feladatrendszer, mint vezető részt vesz a harcoló, támogató, illetve a kiképző csapatok vezetésében, mint szakember az adminisztrációs és szakmai felelősséget viseli.(lásd 16.sz.ábra)
- 60 -
Katona
Vezető
Tiszthelyettes
Ember
Polgár
16. ábra A tiszthelyettesképzés alapjai (Szerkesztette: Révész Gyula )
A képzésük ennek megfelelően kétszintű és a szinteken belül szétválik általános és szakmai képzésre. Az elsőszintű általános kiképzés, egységes, nélkülözhetetlen katonai ismereteket ad elméletben és gyakorlatban. Az elsőszintű szakmai kiképzés, gyakorlati ismeretek megszerzésére irányul, ennek időtartama a fegyvernemi sajátosságoktól, valamint a kezelendő technika, illetve feladatrendszer bonyolultságától függ. A másodikszintű kiképzés csak a felkészült tiszthelyettesek számára BSAT állományban eltöltött 6 év után van lehetősége a jelöltnek belépő vizsgára jelentkezni. Távoktatási rendszerben elvégzi a tanfolyamot és a sikeres vizsga után 2 hét az általános képzés, a szakmai kiképzés eltérő a sajátosságait a választott kurzus kiírása tartalmazza. A szakmai felkészítés híradó tiszthelyettesek esetében elektrotechnikusi képzést tartalmaz. A Francia Szárazföldi haderőnem vezetési struktúrájának kialakítása során az iskolai rendszerű képzés koordinálását a (COFAT)24 a szárazföldi haderőnemi képzés parancsnoksága végzi.
24
COFAT - Commandement de la formation de l’atmée de terre
- 61 -
A kommunikációs tiszthelyettesek különböző technikai, technikusi beosztásokra, valamint a parancsnoki funkciók betöltésére alkalmasak. A szakmai képzés az integrált híradó rendszer minden elemének képzését tartalmazza (RITA).25 Az intézményben a szakképzés mellett nagy hangsúlyt fektetnek a fizikai felkészítésre. A kiképzés előkészítése, végrehajtása, ellenőrzése és utómunkák végrehajtása az önkéntes állomány részére amely, természetesen a kiképzés tervezését és a visszacsatolást is magában foglalja a képzés. A rendszer elemzése során megállapítottam, hogy a francia szárazföldi haderőben nagy hangsúlyt fektetnek a tiszthelyettesképzésre, valamint az egységes általános katonai ismeretek megszerzésére. A tiszthelyettesek szakmai felelőssége megköveteli a magas fokú oktatási, kiképzési rendszer fenntartását. Az információtechnológiai fejlesztések a kiképzési rendszerben naprakészen megjelennek.
2.4. Összegzés, következtetések A fejezetben részletesen áttekintettem és elemeztem a multi- és bilaterális katonai és szakmai kapcsolatok, illetőleg a jelenlegi technikai fejlettségi szint szempontjából hazánk számára relevánsnak tekinthető külföldi – NATO, valamint semleges – országokban folyó katonai tiszthelyettes szakképzés rendszerét annak érdekében, hogy a helyes és bevált gyakorlatok hazai alkalmazhatóságát tekintve azokat vizsgálat, illetőleg tudományos kritika tárgyává tegyem. Vizsgálataim középpontjába a német, osztrák és francia szárazföldi haderőnemi megoldásokat helyeztem. Kutatásaim során megállapítottam, hogy a Német Szövetségi Köztársaság szárazföldi haderőneménél a híradó, informatikai, információtechnológiai, valamint elektronikai hadviselési képzés fontos szerepet kap a tiszthelyettesek kiképzési rendszerén belül. A rendszer elemzése során arra a következtetésre jutottam, hogy a Bundesheer-ben egy tudatos és jól megtervezett – úgynevezett – Összhaderőnemi információtechnológiai gondolkodás figyelhető meg, amely a haderőnemek vezetési rendszerei közötti legjobb együttműködést hivatott szolgálni. 25
RITA RealTime Integrated Transaction Authorization System
- 62 Ez az alapvető elv beépült a kiképzés rendszerébe, mivel megfigyelhető, hogy három alapvető képzési irányultságnak megfelelő szakképzési témakör köré sorolják be az oktatási csoportokat. Az első az információmenedzsment és információtechnológiai biztonság területét foglalja magába. Másodikként az információátvitel, rádió- és műholdas távközlés, valamint az informatikai és kommunikációs rendszerek kerültek besorolásra. A harmadik területet pedig az információfeldolgozás, különböző programnyelvek, hálózati és rendszeradminisztrátori ismeretek képezik.
Az Osztrák Szövetségi Köztársaság ugyan nem tagja az NATO-nak, azonban a szárazföldi haderőnem szervezeti elemeinek kialakítása során teljes mértékben magáévá teszi a NATO általánosan alkalmazott alapelveit. Megállapítottam, hogy a Bundesheer szárazföldi haderőneménél a híradó, informatikai, információtechnológiai, valamint elektronikai hadviselési képzés – hasonlóan a német gyakorlathoz – fontos szerepet kap a kiképzési rendszeren belül. A szisztéma elemzése során megállapítottam továbbá, hogy Ausztriában is megfigyelhető a tudatos, szervezett, tervezett, valamint jól irányított híradó- és informatikai szemlélet, azonban nyugati szomszédunk esetében a tiszthelyettesek képzési rendszerében jelentős változások várhatók a közeljövőben a hadsereg kibővült katasztrófavédelmi feladatai miatt.
A vizsgált országok tekintetében csak a Francia Köztársaság rendelkezik jelenleg professzionális haderővel. A hadsereg híradó- és informatikai, illetőleg információtechnológiai képzési rendszere egységesnek tekinthető. A francia rendszer elemzése során megállapítottam, hogy a szárazföldi haderőben nagy hangsúlyt fektetnek a tiszthelyettesképzésre, valamint az egységes általános katonai ismeretek megszerzésére. A tiszthelyettesek szakmai felelőssége megköveteli a magas fokú oktatási és kiképzési rendszer fenntartását. Az információtechnológiai fejlesztések a kiképzés terén naprakészen megjelennek.
Összességében véve elmondható, hogy a tanulmányozott külföldi haderők tekintetében a híradó- és informatikai szervezetek, illetőleg rendszerek – a nemzeti sajátosságok függvényében – eltérőek ugyan, azonban a szakmai szervezetek szintjén a hierarchikus felépítés hasonló. Minden elemzett hírrendszer viszonylatában megtalálható a raj alegységtől kezdődően a szakasz, század, zászlóalj és ezred felépítésű szervezet. A rendszerezés és elemzés során megállapítottam, hogy a vizsgált országok hadereje híradó- és informatikai képzésének keretén belül képzési centrumokban folytat egyrészt általános és szakkiképzést, másrészt csapat-
- 63 kiképzést. Minden általam vizsgált országban speciális kiképzést is alkalmaznak, amelyek alapvetően a rendszerek korszerűségétől, biztonsági feltételeitől és bonyolultsági fokától függenek. Az elemzés folyamán megállapítottam, hogy az általános katonai képzés nem tér el más fegyvernemek (szakcsapatok) képzési szintjétől, tehát a képzésben résztvevő jelöltek egységes tiszthelyettesképzést kapnak. A szakmai felkészítés, valamint a specializáció nélkülözhetetlen az adott beosztás ellátásához, így azt – a Magyar Honvédség jelenlegi rendszerével szemben – a beosztásba történő kinevezést megelőzően kell végrehajtani, azaz megszerezni azt a tudást és képességet, amely a beosztás ellátásához elengedhetetlenül szükséges. A képzésben résztvevők a gyakorlati tapasztalatot a csapatoknál, általában valamely gyakorlat keretén belül a tervezett fegyvernemnek és beosztásnak megfelelő beosztásban, személyes mentor segítségével teljesítik. A téma kutatási eredményeit áttekintve úgy ítélem meg, hogy a Magyar Honvédség kiképzési rendszere szempontjából jól hasznosíthatók az általános katonai képzés szervezésével kapcsolatos nemzetközi példák. A híradó- és informatikai kiképzés, felkészítés, továbbképzés és speciális képzés terén pedig a rendszerek egymásra épülésének, a nemzetközi tapasztalatok kiképzés menetébe való naprakész beillesztésének, valamint az egységességnek az elmélete válik alkalmazhatóvá. Az egymásra épülő kiképzési szintek, a rugalmasság, valamint a tapasztalatok beépítése folyamatosan változó továbbképzési lehetőséget biztosít a tiszthelyettesek számára, amelyek adaptálását mindenképpen megfontolás tárgyává kell tenni. Megjegyzésre szorul, hogy a vizsgált országok haderőiben az oktatás és képzés során életszerűen alkalmazzák a korszerű információtechnológiai berendezéseket és multimédiás eszközöket, illetőleg módszertanként a távoktatást. Az általam vizsgált példák tükrében úgy gondolom, hogy már a közeljövőben szükségesnek mutatkozik a Magyar Honvédség híradó- és informatikai tisztes és tiszthelyettes iskolai rendszerű kiképzésnek, valamint az Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság híradóés informatikai csapatszintű képzésnek és vizsgakövetelményeknek az egységesítése. Ennek oka, hogy jelenleg nem mutatható fel érvényben lévő olyan szakutasítás, amely az egyéni- és a köteléknormákat a mai követelmények szerint szükségszerűen megállapítaná. Ezen túlmenően megállapítható, hogy nincs egységes általános híradó- és informatikai felkészítés a híradó szakcsapatokhoz nem tartozó személyi állomány részére sem.
- 64 -
A fejezetben foglaltakat mérlegelve az alábbi következtetéseket vonom le: 1) a német, osztrák és francia híradó- és informatikai tiszthelyettesképzési rendszer felépítése, infrastrukturális és személyi feltételei, valamint eszmeisége jelentősen eltér a Magyar Honvédség által jelenleg képviselt képzéstől;
2) a képzésben résztvevő jelöltek egységes tiszthelyettesképzést kapnak. A szakmai felkészítést a beosztásba történő kinevezést megelőzően kell végrehajtani. Az egymásra épülő kiképzési szintek, valamint a rugalmasság, a tapasztalatok beépítése folyamatosan változó továbbképzési lehetőséget biztosít, amelyeket mindenképpen célszerű adaptálni a hazai katonai szakképzési rendszerbe;
3) a vizsgált külföldi példák alátámasztják és bizonyítják a korszerű információtechnológiai és multimédiás eszközök, eljárások, valamint oktatási módszerek (távoktatás) szakképzésben történő alkalmazásának lehetőségét és szükségességét. 4) ki kell dolgozni egy olyan normarendszert amely a kiképzés objektív értékelési alapjának szolgál 5) szükséges a csapatszintű képzésnek és a vizsgakövetelményeknek az egységesítése
- 65 3. fejezet A Magyar Honvédség híradó- és informatikai kiképzéséhez szükséges elvárások, módszerek meghatározása, egy célszerű változat bemutatása.
A Magyar Honvédség híradó- és informatikai kiképzésének átalakításához szükséges megismerni az EU-n belüli nézeteket az oktatás, képzés és tanulás vonatkozásában, hiszen ezek az elvek meghatározóak az oktatás teljes vertikumárra. A Magyar Honvédségben szolgáló katonák a munkaerőpiac egy zártabb, speciálisabb szegmensének igényeit elégítik ki, ugyanakkor ezek a katonák a nyílt (civil) munkaerő piacról jönnek, illetve kerülnek vissza, mint „humán erőforrások”. A fegyveres erők átalakulása, így a Magyar Honvédség átalakulása során egyre nyitottabbá válik a civil munkaerő piac felé, hiszen az utánpótlási bázist a civil szférából érkező jelentkezők adják. [17] Fontosnak tartom, hogy a minőségi, képzett, fizikailag-, pszichikailag és egészségileg alkalmas önkéntesek számára vonzó pályaképet, tiszta, nyílt piaci alapú foglalkoztatási lehetőséget kínáljunk, olyan képzési, oktatási és pénzügyi feltételekkel, melyek több- és jobb, kiszámítható lehetőséget biztosítanak számukra.. Fontosnak tartom az új elnevezések, fogalmi rendszerek bevezetését a szakmába valamint a köztudatba, úgymint
infokommunikáció, e-tanulás, ugyanakkor a hagyományos elnevezé-
seket úgymint „híradó” és „informatikus” a hagyományoknak megfelelően meg kell tartani. Véleményem szerint a két terület a híradás és informatika nem választhatóak szét, a technológiai fejlődés mára a híradó és informatikai rendszerek konvergenciáját eredményezte. A felhasználókat nem érdekli, milyen úton, „transzport hálózaton”26 jut hozzá az információhoz, illetve milyen „információ technológiai” rendszert, vagy végberendezést alkalmaz. Az 1999 áprilisában, Washingtonban tartott csúcsértekezleten a NATO tagországok állam- és kormányfői jóváhagyták a „Kiképzési és Oktatásfejlesztési Programot”. A program elemeként elindították a NATO transzformációs erőfeszítéseinek támogatására az „Egyesített Távoktatási és Szimulációs”
27
programot, annak érdekében, hogy a NATO kiképző létesít-
mények anyagait elérhetővé tegyék mindenki számára. A program nyílt honlapon regisztráció 26
informatikai fogalom szállítási réteg
27
Joint Advanced Distributed Learning and Simulation
- 66 után elérhető, jelenleg hat intézmény 73 tanfolyamának anyaga, köztük a NATO Kommunikációs és Informatikai Rendszer Iskolája is.28 Az elérhető tananyagok kiválóan hasznosíthatók az állomány továbbképzésében, önképzésében, valamint a missziós felkészítésben. Természetesen nem helyettesítik az adott tanfolyamokon való részvételt, ugyanakkor segítenek a felkészülésben, valamint a már tanfolyamot végzetteknek a tanultak felfrissítésében, illetve ismeretet nyújtanak azok számára, akik nem tudnak részt venni a tanfolyamokon.
3.1. Az oktatás és képzés elvei az Európai Unióban
Az oktatás, a tanulás ügye tulajdonképpen a legutóbbi másfél évtizedben nyerte el méltó helyét az Európai Unió politikai arzenáljában és napjainkra a politikai döntéshozók érdeklődésének a homlokterébe került. Az Európai Gazdasági Közösség, közkeletű nevén a Közös Piac megalapításáról szóló Római Szerződés egyetlen szót sem ejtett az oktatásról, amelyet kizárólagosan nemzeti hatáskörbe tartozó ágazatnak tekintett. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a Közös Piac létrehozásában úttörő szerepet vállalók némelyike már akkor felismerte az oktatásnak és képzésnek a Közösség belső egységének és identitásának a kialakításában és megszilárdításában betöltött kimagasló szerepét. Az 1957 óta eltelt fél évszázad alatt világméretekben, és az időközben 15 majd 25 országot tömörítő államközösséggé duzzadt Európai Unión belül is olyan mélyreható társadalmi, gazdasági-technológiai és kulturális változások mentek végbe, amelyek gyökeresen megváltoztatták az oktatás társadalmi, gazdasági szerepéről, fontosságáról vallott tudományos, közpolitikai gondolkodást és felfogást. [18] Az oktatás és képzés perspektívájából a legjelentősebb fejleményeknek kétségtelenül a nemzetközi gazdasági és társadalmi viszonyokat forradalmasító globalizáció, azaz emberek, eszmék, tudományos-technológiai ismeretek, áruk és szolgáltatások kontinenseket, országhatárokat nem ismerő szinte korlátlan áramlása, valamint a viharos tempójú tudományos-technológiai fejlődés és ezek szerteágazó és helyenként ellentmondásos társadalmi, gazdasági, kulturális kihatásai minősülnek. A globalizáció egyfelől kiélezte, és napjainkban is élezi az államok, az államok csoportosulásai közötti gazdasági, technológiai versengést, másfelől pedig a felgyorsult tudományostechnológiai fejlődés a tudomány és a technológia vívmányainak mielőbbi gyakorlati alkalmazását és lehető leggyorsabb elterjesztését a gazdasági növekedés, a jólét közvetlen hajtó28
NATO Communications and Information System School, valamint a Joint Force Training Center, Joint Warfare Center, NATO Defence College, NATO School Oberammergau.
- 67 erejévé változtatta. A globális gazdasági versengés kiéleződése, valamint a tudományostechnológiai fejlesztéssel szemben támasztott fokozott követelmények hihetetlen módon felértékelték a tudás, a készségek és az alkalmazkodó készség eredőjének tekinthető emberi erőforrás minőségét, amely a versenyképesség meghatározó alkotóeleme. Noha az emberi erőforrás minősége számos egyéb tényezőtől függ, aligha vitatható, hogy a versenyképes és a folyamatosan megújulásra képes tudás elsődleges forrása az oktatás és a képzés. Az oktatás, képzés mindenkori színvonala, eredményessége és hatékonysága nem csupán a gazdasági versenyképesség, a növekedési potenciál erősítésének kulcseleme, hanem végeredményben a jólét gyarapításának, a társadalmi összetartozás megőrzésének és újrateremtésének egyik legfontosabb záloga. Nem véletlen tehát, hogy az oktatási, képzési rendszerek minőségével, hozzáférhetőségével és hatékonyságával kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdések nemzetállami ügyből egy csapásra közösségi szintű problémákká nőtték ki magukat. Az elmúlt másfél évtizedben az oktatás, képzés előkelő helyet vívott ki magának az Európai Unió politikai eszköztárában. Ez az új szellemiségű megközelítés jogi formában, első ízben az 1992-ben aláírt Maastrichti Szerződésnek29, valamint az Európai Unió céljait, kompetenciáit és működését meghatározó újabb alapszerződéseknek az oktatásra, képzésre vonatkozó specifikus rendelkezéseiben öltött testet. A hatályos alapszerződés értelmében az Unió kompetenciái az oktatás, képzés területén változatlanul a tagállamok közötti együttműködés ösztönzésére, bátorítására, szükség szerinti kiegészítésére korlátozódnak, és a tagállamok kizárólagosan döntenek a nemzeti oktatási és képzési rendszereiket érintő valamennyi kérdésről. Az új szellemiségű oktatáspolitika, az újszerű szakmapolitikai keretek, amelyek révén lehetővé vált a tagállamok közötti koordináció és együttműködés kiterjesztése az oktatás, képzés olyan területeire is, amelyek szigorúan nemzetállami kompetenciába tartoznak, így korábban tiltott területnek számítottak.
29
Maastrichti Szerződés; az Európai Uniót létrehozó szerződés népszerű neve. 1992. február 7-én írták alá a délhollandiai Maastricht városában, és a tagállamokban történt ratifikációkat követően 1993. november 1-jén lépett életbe.
- 68 Az Európai Tanács 2000. márciusi Lisszaboni csúcsértekezlete30 azt a célt tűzte az EU elé, hogy Európát a világ legversenyképesebb, legdinamikusabban fejlődő tudásalapú térségéve változtassa, ahol a tartós gazdasági növekedés feltételei között több és jobb munkahely teremthető, s ahol erősödik a társadalmi kohézió. A stratégia ambiciózus céljainak a megvalósításában az EU kiemelkedő szerepet szán az oktatásnak, képzésnek. A tudásalapú társadalom kiépítésének körülményei között az oktatási és a képzési rendszerek átfogó korszerűsítésének elveit és céljait az EU. „az egész életen áttartó tanulás” példájában összegezte. A nyitott koordinációs módszer jegyében a tagállamok közötti szélesebb körű együttműködés területeit és az európai oktatási, képzési rendszerek konkrét számszerűsített céljait az „Oktatás és képzés 2010” elnevezésű 10 évre szóló munkaprogram31 jelöli ki. A program az óvodai neveléstől, a tanárképzésen át, az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásáig az oktatás és képzés minden szintjét és formáját átfogja, amelyek megvalósítását a tagállamok saját adottságaikhoz, szükségleteikhez igazodva valósítanak meg. A közös munka a tagállamok képviselői alkotta munkacsoportokban, folyik, az Európai Bizottság koordinációja mellett. A munkacsoportok a tagállamok közötti eszme és tapasztalatcserék valóságos platformjaivá lettek. A program végrehajtásának félidei eredményeit és tapasztalatait összegző Közös Jelentés a tagállamokat újult erőfeszítésekre sarkallja a kitűzött célok határidőre való teljesítése érdekében. Az Oktatás és Képzés 2010 program fontos részt képezi a szakképzés európai szintű fejlesztésének ösztönzése. A szakképzés kapcsán a legfontosabb cél a szakképzés minőségének a javítása, valamint a szakképzési rendszerek európai szintű átjárhatóságának és átláthatóságának a biztosítása és az ehhez szükséges eszközrendszerek kidolgozása és egyetemes bevezetése.
30
A 2000. március 23-24-én tartott Lisszaboni Csúcs határozatai alapján két jelentős dokumentum foglalkozik az élethosszig tartó tanulásba történő beruházás kérdésével. Az egyik a Memorandum az élethosszig tartó tanulásról (2000) amelynek egyik kulcsüzenete a felnőttképzési beruházások látható növelésére tett ajánlás. A másik a Memorandum végrehajtási programjának a beruházások növelésére vonatkozó konkrét javaslatai. Általánosságban el lehet mondai, hogy mindegyik dokumentum a felnőttképzés növekedésének pénzügyi (kormányzati szabályozási) és piaci eszközökkel történő ösztönzését ajánlja, s a terhek megkönnyítése és partnerek közötti megosztása irányába, valamint a tanuló társadalom megvalósításának elősegítése irányába kíván hatni.
31
Az Európai Tanács 2000 márciusában Lisszabonban megrendezett ülésén elfogadták az Európai Unió stratégiai céljait, amelyek szerint 2010-re az Európai Uniónak a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudás alapú társadalmává kell válnia. Ebben a folyamatban az oktatásnak kulcsszerepe van. "Az oktatási és képzési rendszerek konkrét jövőbeni célkitűzései" című jelentésre épülő munkaprogramot az Európai Tanács 2002 márciusában fogadta el.
- 69 Az oktatás területén figyelemre méltó hagyományokkal rendelkező Magyarország a 90es évek eleje óta vesz részt az EU által finanszírozott és koordinált oktatási és szakképzési közösségi programokban. Az EU történt teljes körű csatlakozás nagy lendületet adott az Unió égisze alatt folyó széleskörű nemzetközi oktatáspolitikai együttműködésekbe történő bekapcsolódásnak. Magyarország oktatási, szakképzési intézkedései többnyire a Munkaprogramban megfogalmazott oktatáspolitikai elvek és számszerűsített célok hazai adottságok és szükségletek szerinti megvalósítását hívatottak biztosítani. Az EU jelszava az oktatás terén „Minőség, esélyegyenlőség és hatékonyság”. [19]
3.2 Az e-tanulás
Az e-tanulás [20] csírái már a múlt század 40-es éveiben megjelentek. Például, amikor Budapesten gyakoriak voltak a légiriadók, "feltalálták" a rádió-iskolát. Az iskolákban csak hetente egyszer volt tanítás, ott a gyerekek a rádióban feladott leckét dolgozták fel. A 60-as években az audió-vizuális oktatástechnológia előfutárai voltak Öveges professzor előadásai az Iskola Televízióban. A 70-es években, a nyelvi laborokban a magnetofon alkalmazása növelte meg jelentősen a nyelvoktatás hatékonyságát. A 80-as években a videotechnika és a számítógépek elterjedése, illetve azok hálózatba szervezése már előrevetítette az oktatástechnológia forradalmi megváltozását. A nagy áttörést azonban a 90-es években az Internet széleskörű alkalmazása, illetve az új évezred első éveiben a szélessávú adatátvitel megjelenése hozta. A digitális videó-rögzítés és a szélessávú adatátvitel segítségével az Interneten bármilyen tananyagot, bárki számára, bárhol és bármikor hozzáférhetővé lehet tenni. Például lásd a Mindentudás Egyeteme. [21] Ezért nyújt ideális megoldást az e-tanulás az élethosszig való tanuláshoz. A mai értelemben vett etanulás (e-learning) csak nagyon rövid múltra tekint vissza. Az első Internet órák a 90-es évek második felében indultak.
- 70 Szabványosítási törekvések Megkezdődött az e-tanítás formai oldalának szabványosítása. Az Egyesült Államokban, 1997ben a Pentagon, a Fehér Ház támogatásával elindította az e-tanulás legszélesebb értelmezését és gyakorlatát, megalapozó programot: az Advanced Distributed Learning32 (továbbiakban ADL)
Initiative
a
Fejlett
Megosztott
Tudás
–
kezdeményezést.
Az ADL kezdeményezés által 2001-ben létrehozott SCORM33 – Megosztható Tartalom Objektum Hivatkozási Modell (Sharable Content Object Reference Model) – a legtöbb, a világon addig, a különböző szervezetek – az Aviation Industry CBT Committee (AICC)34, az Alliance of Remote Instructional and Distribution Networks for Europe (ARIADNE),35 az IEEE Learning Technology Standards Committee" (LTSC),36 az IMS Global Learning Consortium , stb. – által kidolgozott oktatási-tanulási szabványt integrálta magába , és 2004-re olyan szabvánnyá vált, amelyet a legelterjedtebb tanulás-, illetve oktatási tartalom-szervezési– Learning Management System (LMS),37 illetve Learning Content Management (LCMS)38 – keretrendszerek világszerte, alkalmaznak. (Például, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem[22] által használt ORACLE-iLearning [23] , a Budapesti Műszaki Főiskola által használt MOODLE[24] , vagy a Nexius eLearning [25] keretrendszer) A SCORM-modell lényege, hogy az internetes elemekből felépített képzési egységeket – tanóra, témakör, tárgykör vagy fejezet – önálló megosztható tartalom objektumokba - SCO "csomagoljuk". Az így „csomagolt” objektumokból felépített kurzust (tantárgy, tanfolyam) egy speciális leíró-illesztő-szervező - imsmanifest.xml - fájlban elhelyezett adatok alapján „vezényli” a tanulásszervező (LMS) keretrendszer. A Pentagon ADL (Advanced Distributed Learning Initiative) igazgatósága a SCORM-modell megismeréséhez az Interneten interaktív e-kurzust [26] indított, amelynek többnyelvű, közte magyar nyelvű változatát a SZTAKI készítette el. A távoktatásban résztvevő hallgatók saját maguk szervezhetik meg tanulásukat, és az Interneten keresztül tarthatják a kapcsolatot a vezető tanárral - a tantárgy tutorával. 32
ADL: Advanced Distributed Learning SCORM: Sharable Content Object Reference Model 34 AICC: Aviation Industry CBT Committee 35 ARIADNE: Alliance of Remote Instructional and Distribution Networks for Europe 36 LTSC: Learning Technology Standards Committee 37 LMS: Learning Management System 38 LCMS :Learning Content Management 33
- 71 Lehet a távoktatásnak olyan formája is, amelynél a személyes találkozók - kontaktórák - is szerepet kaphatnak, például portálunk tervezett kurzusai. A tantárgy és a tananyagot tartalmazó CD, valamint az Útmutató felvétele után, az abban előírt e-mail formában bejelentkeznek a vezető tanárnál. Például a bejelentkező e-mail 39 tartalmazza a jelentkező:
személyes adatait; elérhetőségét; a tervezett vizsga hónapját; a bejelentkezéshez tervezett felhasználói nevét és jelszavát; a multimédiás tananyag alkalmazásához rendelkezésére álló hardver és szoftver feltételeit; a multimédiás tananyag elsajátításához meglévő ismeretei szintjét; egyéb adatokat (amiről a vezető tanárt tájékoztatni akarja).
A jelentkezés elfogadásáról, és az oktatási intézmény informatikai rendszerébe való bejelentkezéshez szükséges információkról a tutor e-mailben tájékoztatja a jelentkezőt, aki egyéni terve szerint megkezdheti a tanulást, melynek során – a nappali és levelező hallgatókhoz hasonlóan – az Interneten keresztül igénybe veheti a távoktatási rendszer szolgáltatásait. Egy témakör (fejezet, esettanulmány) befejezése után a hallgató önellenőrzést végezhet a lexikális ismeretei felmérésére, majd elkészíti a képzési szintjének megfelelő feladatot, és emailben elküldi a tutornak, aki a feladatok elbírálása után e-mailben tájékoztatja az értékelésről. Az összes előírt feladat pozitív elbírálása után a tutor szintén e-mailben engedélyezi a hallgató vizsgárajelentkezését. A vizsgaengedély birtokában a hallgató elkészíti a képzési szintjének megfelelő záró feladatot és elküldi a tutor címére úgy, hogy a kiválasztott vizsgaidőpont előtt legalább egy héttel beérkezzen. A záró feladat értékelése a vizsga alkalmával történik.
39
Az e-mail, vagy email, az angol electronic mail kifejezésből származik, ami „elektronikus levél”-ként fordítható le. A neve utal az írás, illetve továbbítás módjára, amely teljes egészében elektronikus úton megy végbe. A hagyományos levéltovábbítást úgynevezett csigaposta (angolul: snail mail) néven emlegetik
- 72 Az e-tanítás speciális hardver eszközei: A tantermi szemléltetés fő eszköze évszázadokon keresztül a fekete-tábla/fehér-kréta páros volt - nem számítva a zöld-tábla/színes-kréta páros néhány éves próbálkozását. A fehér-tábla és az álló-, vagy mozgókép vetítőgép hosszú időn át nem tudott igazán teret nyerni a tantermekben, mert az oktatáshoz szükséges diafilmek és - különösen - a mozifilmek előállítása drága és nehézkes volt, a vetítéshez pedig elsötétítés kellett. A nagy fényerejű írásvetítők alkalmazásával kezdődött meg a "kréta-kor" hanyatlása. Ez a folyamat a számítógéppel és a tintasugaras nyomtatókkal készített fóliák megjelenésével felgyorsult, és a tantermi szemléltetés egyre inkább az e-tanítás multimédiás lehetőségein alapult.
Először a tantermek falain és asztalain megjelentek a televíziós készülékek, amelyek a számítógéppel, vagy videotechnikával készített szemléltető anyagokat "vetítették" a tanulók elé. A végső csapást a fekete-táblára a nagy fényerejű és elfogadható áru projektorok és az előre elkészített tananyag-konzervek helyszíni testre szabását biztosító, interaktív,40érintőképernyős "vetítővásznak", az úgynevezett "okos-táblák" (Smart Board) mérték. A hálózati eszközök az e-tanításban: Az e-tanítás kontaktóráihoz e-tantermet kell létrehozni, amely magába foglalja a tanár és a diákok számítógépes munkahelyét. Ezek lehetnek:
egy tanteremben, vagy a helyi intranet hálózat által összekapcsolt helyiségekben, de az Interneten létrehozott virtuális magánhálózat, csetelés, konferencia-beszélgetés, illetve videokonferencia rendszer
segítségével a távoli munkahelyek diákjai is bekapcsolódhatnak az oktatási folyamatba. Videó eszközök az e-tanításban:
40
videofelvétel videó szerkesztés web kamera
Jelző olyan rendszerek és szoftverek leírására, amelyek kétirányú kommunikációra képesek, azaz viselkedésük és működésük nem előre meghatározott, hanem a felhasználói bevitel által befolyásolható, irányítható
- 73 Az interaktív tábla olyan speciális eszköz, melynek segítségével eredményesen, hatékonyan, és - a multimédiás technológiák teljes körű felhasználásával - kreatívan prezentálhat közönségének. Kommunikációkutatók felméréseiből kitűnik, hogy az emberi tapasztalás jelentősen a vizualitásra alapul, a többi érzékszervünket csak lényegesen kisebb mértékben használjuk, vagyis információátadásunk minősége, figyelemfelkeltő képessége az oktatásban és az üzleti életben kulcsfontosságú. Egy rossz tanítási óra, vagy céges prezentáció az eredeti céllal szemben akár ellentétes hatást is kiválthat. Az interaktív termékek új dimenziót nyitnak ezen a területen. A hagyományos, gyakran "száraz" előadást nyújtó krétás-, fehér, vagy flipchart tábla, írásvetítő, televízió, vagy projektorros számítógépes prezentáció minden előnyét biztosítja, és egyben hátrányait is kiküszöböli. Egyszerűen elérhetjük a célközönség, hallgatóság figyelmét, növelhetjük az információátadás hatékonyságát. A résztvevők erősen motiválhatóak bevonva őket az előadás szerkesztésébe, a feladatok és problémák megoldásba.
Lehetőségek, funkciók
Az interaktív táblát - leegyszerűsítve egy tábla - számítógép, notebook esetleg további, egyéb kiegészítő interaktív eszközök együttese adja. Vezeték nélküli egérként, a tábla érintésével vezérelhetjük a számítógépet és a különböző alkalmazások minden funkcióját. A vetített képbe – az aktuálisan futó programba – a képernyőn levő klaviatúráról írhatunk be adatokat; különböző színekkel rajzolhatunk és írhatunk; egyes részeket bekarikázással, aláhúzással, highlihterrel kiemelhetünk. Mindezt függetlenül az alkalmazástípusától, ami lehet Word, Excel, PowerPoint, internetes böngésző, videó fájl, flash, vagy akár egy vállalat belső szoftvere is! A változtatások a számítógépen fájlként elmenthetőek és kezelhetőek. Az anyag a későbbiekben bármikor előhívható, módosítható, kinyomtatható, elektronikusan elküldhető, az interneten közzétehető, vagy valós időben visszajátszható. A tartozék előadásszerkesztő, és oktatószoftverek segítségével a több ezres képgyűjteményből, vagy más alkalmazásból importált képeket, dokumentumrészeket szerkeszthetünk, animálhatunk összeállítva egy új előadást, feladatsort. A nagytábla a hallgatóság részére elérhető kisebb vezeték
- 74 nélküli táblákkal, eszközökkel, szavazóegységekkel, stb. is bővíthető, így ideális az oktatásban, vagy cégvezetésben, projektmenedzsmentben, kommunikációban. A tábla (típustól függően) természetesen szokásos projektor vagy vetítő felületként, vagy flipchart táblaként is funkcionálhat. A tábla különböző kiszerelésekben, méretben és számos más interaktivitást segítő eszközzel együtt rendelhető meg.
Felhasználás az oktatásban, prezentálásban Az interaktív táblák és eszközök egyik legnagyobb felhasználási területe az oktatás. Az oktatás, nevelés olyan aktív folyamat, amely során különböző eszközök segítségével próbálják a pedagógusok a tananyagot az érzékelés, a megfigyelés számára megragadhatóvá tenni. A táblák típusától és az alkalmazott szoftverektől függően az általános iskolai képzésektől kezdve a főiskolai, egyetemi szintű előadásokig vagy felnőttképzésekig széles körben felhasználhatóak. Az interaktív tábla nagy segítséget nyújt a tanulók motiválásában, ezáltal a diákok érdeklődését folyamatosan fenntartva fokozza a tantermi oktatás hatékonyságát. Az oktató egyszerűen, gyorsan és látványosan adhat elő, folyamatosan visszacsatolást kaphat a hallgatóktól és velük együtt interaktívan, dolgozhat. Az interaktív tábla rendkívül hatékony eszköz a tananyag bemutatására és a figyelem fenntartására az órák alatt. Tanítás előtt az oktató elkészítheti a tananyagot a számítógépen. A sikeres előadás elkészítésében a szoftveres képgyűjtemények, multimédiás elemek és adott tantárgy specifikus alkalmazások (pl. matematika, fizika, ének, stb.) nyújtanak hatékony segítséget. A tanítás során bevonhatja a diákokat, kézi jegyzeteket készíthet és az előadás bármely pillanatában, elmentheti a táblán látható információkat. Az interaktív táblával időt takaríthat, meg és nagyobb sikert érhet el az előadásokon – minden tanuló számára. A diákok képesek többet tanulni, azt a többet képesek jobban megtanulni, és az interaktív tábla használatának köszönhetően a többet és a jobbat képesek gyorsabban megtanulni. A technológia a felnőttoktatásban, olyan speciális területek ismertetésére is ideális, melyek a hagyományos prezentációs eszközökkel nem, vagy csak nagyon bonyolultan, nehezen érthetően mutathatók be.
- 75 Bemutató szerkesztő szoftverek MS Office PowerPoint
saját háttér létrehozása szövegalámondás beépített mutatóeszköz: a toll
MS Producer for PowerPoint Open Office Impress, SmartBoard Folyamatok bemutatása a Rögzítő szoftver segítségével:
MS FrontPage MS Word MS Excel MS PowerPoint
Hasznos segédprogramok az e-tanításhoz Képszerkesztő: MS PhotoEditor Karakterfelismerő: MS Document Scanning (az MS Office része) Beszédszintetizátor (angol): MS Speech (a Windows XP része) Beszédszintetizátor (magyar ) Animációszerkesztő: MS GifAnimator Videószerkesztő: MS MovieMaker Internetes telefon (Skype)
A robot- tutor Az e-tanítás a tudás-átadás egyik legdemokratikusabb formája, de ennek van egy hátulütője is - az e-tanulónak joga van a folyamatos konzultációhoz, az e- tutornak viszont joga van a törvényes munkaidőhöz. Különösen éles ez az ellentét akkor, ha az e-tanuló és az etutor eltérő időzónában van - márpedig egy internetes távoktatási kurzusnál ez gyakran előfordul. Ennek az ellentmondásnak a feloldásában segíthetnek a mesterséges intelligenciával rendelkező robot-tutorok. Egy megfelelően "felkészített" robot-asszisztens a nap 24 órájában tud válaszolni az e-tanulók kérdéseire. Az újzélandi ROBOT-HOSTING cég műszaki igazgatója, Shahin Maghsoudi, több egyetem és más oktatási intézmény részére fejlesztett ki intelligens robot-tutort. (Többek között a Zrí-
- 76 nyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem "Haditechnikai kutatás-fejlesztés" című tantárgya multimédiás tananyagának[27] egy angol nyelvű előadásához is kölcsönzött egyet, "aki" bármikor válaszol a kiválasztott kérdésekre. Egy magyar robot-tutor Euréka, [28]az EU-val kapcsolatos kérdésekre tud válaszolni
3.3. Globalizáció, tudás, oktatás és képzés az információs korban Az „információs forradalmat” és az ezt követő „információs kort” a gazdasági, társadalmi és politikai globalizáció folyamata határozza meg. Nem kétséges, hogy ezeket, a szerkezeti változásokat a feltételrendszerük meghatározó elemeként tekintett fejlett „információs és kommunikációs technológiák”,[29] illetve az üzleti életbe való beépülésük tette, teszi lehetővé. Természetesen a globalizáció fejlett információs és kommunikációs infrastruktúrát is kíván, amely a telekommunikációs, távközlési, számítógépes és ellátó hálózaton alapul. A világ a gazdasági és politikai rendszereinek átszerveződésével, az ezeken, a rendszereken belüli tudással és információval, kapcsolatos elvárásokkal összefüggésben nagy változásokat tapasztalhatunk az oktatás minden szintjén. A majdani munkaerő iránti oktatási követelmények és az informális tanulásra kifejlesztett rendszerek is megváltoztak. Az új típusú tudás, oktatás és tanulás meghatározó összetevői 30]
az elvont fogalmak ismerete és könnyed használata, a problémák önálló megfogalmazása a probléma megoldásához szükséges információk önálló megkeresésével.
a tudás elsajátításának és hasznosításának képessége, olyan oktatásra van szükség, amely a tanulókat nemcsak a tudás megszerzésére teszi képessé, hanem annak értékelésére, alkalmazására és adaptálására is. Különösen fontos a másokkal való együttműködésre nevelés.
egyre több tudományosan és technikailag képzett emberre van szükség, a gazdasági növekedés jelenleg a tudáson alapul, a hagyományos termelési tényezők között ez a legfontosabb. Az oktatás bázi-
- 77 sainak gyorsan kell alkalmazkodniuk a szükségletekhez, ily módon a nemzeti rendszerek kitüntetett szereplőivé válnak.
csapatban végzett munka, a ma jellemző team munka megköveteli, hogy a tanulók kifejlesszék a csoportdinamikával kapcsolatos készségeket, képesek legyenek kompromisszumokra, vitatkozásra, meggyőzésre, szervezésre, vezetésre.
a virtuális teamek felhasználása, a tanulóknak nemcsak azt kell elsajátítaniuk, hogyan kell teamben dolgozni, hanem azt is, hogy globális, virtuális Network csapatban tevékenykedjenek. Ezek a globális virtuális csapatok egyre nagyobb szerepet kapnak.
hatékony és rugalmas rendszer kialakítása, az oktatási bázisoknak képzőtevékenységük során határozottan szakítaniuk kell a ma rájuk jellemző merevséggel, azzal, hogy a változásokat lassan követik.
az idő és a tér határainak áttörése, az információs és kommunikációs technikák széles körű és komplex felhasználásával, weboldalak, videó, különböző szoftverek, és sok más eszköz felhasználásával archiválható tanfolyami anyagokat kell előállítani, amelyek bárhol s bármikor használhatók.
megszűnik a fizikai és a szellemi munka közötti különbség, minden munkavállalótól megkövetelik az intellektuális tevékenységet a munkafolyamatban. A XXI. századi információs kor munkahelyeit, aligha lehet majd megkülönböztetni egy számítógépes laboratóriumtól.
A következő feladat, hogy az új kihívásokra történő felkészítésben a képzés valamennyi területét átfogó együttműködés jöjjön létre, megfelelő szakmai fórumok alakuljanak ki, kutatások, oktatási kísérletek induljanak, tantervek, szoftverek készüljenek az információs és kommunikációs technológiák rendelkezésre álló repertoárjának felhasználásával.
- 78 3.4.
A Magyar Honvédség szárazföldi csapatok híradó- és informatikai kiképzése
A Magyar Honvédség híradó- és informatikai kiképzése véleményem szerint nem csak a szakállomány felkészítését, hanem a csapatok és törzsek felkészítését is magába kell, hogy foglalja. A képzési, oktatási bázisokat, intézményeket, a gazdasági és társadalmi élet minden szereplőjét mozgósítani kell a tudás alapú társadalom kialakításának érdekében, ez a gondolat a Magyar Honvédség egészére is igaz. Ennek során az első lépés annak elérése, hogy a Magyar Honvédség minden tagja képes legyen az információtechnikai eszközök használatára. Elsősorban meg kell határozni azokat az általános célokat, elvárásokat, hogy a híradó és informatikai szakcsapat állományának milyen legyen a szakmai felkészültsége. Ez hosszú és fáradságos munka, de a szakmaiság érdekében fontosnak tartom, hogy meghatározásra kerüljenek a kor kihívásának megfelelően, azok a szakmai minimum feltételek, melyek meghatározzák hogy ki, illetve milyen felkészültségi szintű emberek dolgozhatnak a szakcsapaton belül. Sajnos az elmúlt időszakok átszervezései során nem a szakmaiság, hanem a munkaerő megtartása volt fontos, így a híradó és informatikai területen dolgozó állomány szakmai tudása felhígult, több esetben nem szakmabeli kapott beosztást, illetve a képzett tiszthelyettesállomány a szakmai előmenetel hiányában, más fegyvernemi beosztást vállalt. Természetesen nem tagadható, hogy lényegesen könnyebben tanulnak, hiszen egy speciális tudásalapú szakmából érkeznek, mely megköveteli a legalacsonyabb szinten is a rendszer szemléletet, valamint a szakmai fejlődés érdekében az állandó tanulást, trenírozást. Másodsorban a csapatok és törzsek általános híradó- és informatikai felkészítését XXI. század információ technológiai változásaihoz kell igazítani. Véleményem szerint a csapatok általános felkészítését továbbképző tanfolyamokon (kurzusokon) kell végrehajtani, melynek során az egyes katonáknak általános illetve speciális kurzusokon kellene részt venniük, annak megfelelően, hogy a beosztásuk ellátásához milyen ismeretre, illetve milyen eszközök alkalmazására kerülhet sor. A gépesített lövész katona harcjárművében, illetve a harcjármű elhagyása után RH illetve URH rádiót használ, melyek lehetnek eltérő gyártású és típusú berendezések, ezek professzionálisabb alkalmazását általános vagy speciális kurzuson sajátíthatná el a katona. Informatikai területen egyes szoftverek, alkalmazások, speciális informatikai eszközök alkalmazását tanulhatnák meg.
- 79 3.5.
A Magyar Honvédség híradó és informatikai tiszthelyettes képzése
A Magyar Honvédség híradó- és informatikai tiszthelyettes-képzésének átalakításában látom azt a lehetőséget, mely útmutatója lehet a XXI. századi információtechnológiát alkalmazó, tudás alapú társadalom elérésének, valamint megfelel az Európai Unió és a Magyar Köztársaság elvárásainak. A legfontosabb feladatnak az új technikai eszközökben rejlő potenciál felhasználását tekintem olyan tanulási környezetek kialakítására, amelyek előnyben részesítik az autonóm, rugalmas tanulási formákat. Kapcsolatokat létesítenek a különböző képzési, kulturális és tudományos bázisok között, ezzel megkönnyítik a hozzáférést a tudás alapú társadalom tudásforrásaihoz.
A jelenlegi kiképzés hátrányai Annak ellenére, hogy a katonák képzettségi szintje magas, és jó oktatási és szakképzési rendszerek alakultak ki, az új technika használatában a civil szféra mögött maradt. A szükséges fejlesztési források elosztása nem átgondolt, illetve megszorítások miatt nem állnak rendelkezésre. Nem kielégítő a rendelkezésre álló szoftverek és hardverek mennyisége. Ez hátrányosan érinti a kiképzés bázisait, különösen kedvezőtlen helyzetben vannak ezen a téren a kis- és közepes alegységek. Egyre nagyobb gondot okoz, hogy a megfelelő kommunikációs és információ technológiai kompetenciával rendelkező kiképzők, tanárok és szakoktatók részaránya igen alacsony. Nincsenek pontos adatok arról, hányan uralják ezt a technikát és képesek teljesen beépíteni azt oktatói munkájukba. Túlságosan kevés a Magyar Honvédségen belül az oktatást és szakképzést szolgáló multimédia-programok, szoftverek és szolgáltatások száma.
- 80 Az elektronikus tanulás41 a humán erőforrás fejlesztésére vonatkozik, és azt segítené elő, hogy a katonák tudásszintje növekedjen. Ennek érdekében: évről évre növelni kellene az egy főre jutó, humán erőforrás fejlesztésére fordított összeget; el kellene érni, hogy minden katona rendelkezzen azokkal a képességekkel, amelyek ahhoz szükségesek, hogy élni és dolgozni tudjon az információs társadalomban; képessé kell tenni a teljes katonaállományt arra, hogy megszerezze a digitális írástudás képességét. A kiképzési, oktatási rendszereknek a tudás alapú társadalom igényei szerinti átalakítását szolgáló a hosszabb távon megvalósítható és a hosszú távra meghatározó elképzelések közül az alábbiakat tartom a legfontosabbnak: a képzési, oktatási, szakmai ismereteket adó bázisoknak, intézményeknek olyan tudásközpontokká kellene válniuk, amelyek zárt-, vagy széles körű elérhetőségük mellett lehetővé teszik a sokoldalú képzést, tudásátadást, mindezt hatékony módszerekkel és a legkülönbözőbb célcsoportok számára. meg kell határozni, hogy melyek azok az alapvető ismeretelemek és képességek, amelyek alkalmassá teszik az egyént az egész életen át tartó tanulásra.
Az e-learning (elektronikus tanulás) fogalmát többféle értelemben használják, magát az angol szót is többféleképpen írják (e-learning, elearning, eLearning). Legtágabb értelemben technológiával támogatott tanulás (technology supported learning), számítógép segítségével történő tanulás, digitális tananyag segítségével történő tanulás. Ilyen értelemben jelentheti a CD-ROM segítségével egyénileg történő tanulást is, multimédiás számítógéppel. Mások elsősorban vagy kizárólag az internet vagy intranet alapú tanulást, a hálózaton szervezett és folytatott oktatást értik rajta. Így az informatikai technológiát hasznosító távoktatást is jelöli. Az internet alapú képzés (Internet-based training), az online tanulás (online learning) kifejezések használata mellett a kilencvenes évek második felétől, de különösen az ezredfordulótól mindinkább az e-learning kifejezés vált általánossá, felölelve az iskolarendszerű oktatás megújítását, a felsőoktatási alkalmazást, a szakmai továbbképzések és az egyes egyén önképzésének új lehetőségeit. 41
- 81 ki kellene dolgozni egy olyan a civil társadalommal azonos érvényű keret-, illetve fogalomrendszert, amely magában foglalja az információtechnikai ismereteket, a nyelvismeretet és a technikai kompetenciát is. meg kell oldani, és áttekinthetővé kell tenni a külföldön töltött képzési időszakok elismerését és beszámítását.
Az elektronikus tanulás négy alapvető irányelv köré csoportosítható (lásd 17. ábra)
tevő központok fejlesztése és összekapcsolása
A tudáselsajátítást lehetővé
szolgáltatások és -tartalmak kifejlesztése
Minőségi multimédia-
Képzés
Felszerelés
Elektronikus tanulás
Megvalósítás
17. ábra Az elektronikus tanulás négy alapvető pillére (szerkesztette: Révész Gyula)
Felszerelés Fontos, hogy megfelelő számú multimédia-kiépítésű számítógép álljon rendelkezésre. Ezek a számítógépek legyenek lokális intranet hálózatokba szervezve, és rendelkezniük kell
- 82 Internet eléréssel is, természetesen a megfelelő hálózati biztonságot nyújtó protokoll alkalmazásával. Elérést kell biztosítani további tanulási fórumokhoz: könyvtárakhoz, kulturális központokhoz, múzeumokhoz stb. Az infrastrukturális beruházásokon túl a költségek tervezésekor számolni kell a szoftverek, multimédia-termékek beszerzésével és a szolgáltatások alkalmazásával, kapcsolatos költségekkel is, beleértve az át-, illetve továbbképzési költségeket is. Képzés Minőségi multimédiaszolgáltatások és tartalmak kifejlesztésére irányul. Az új technika hatással van az azt alkalmazó bázisokra. Az információ technológiai eszköztár és az új kommunikációs formák használata megváltoztatja az oktatás szervezését, módszereit és tartalmát. Az új tanulási környezetben változik a kiképző-tanuló viszony is. Mindezek szükségessé teszik az oktatók felkészítését is. A szakképzés területén annak az elemzése is szükséges, hogy milyen módon lehet a képzések tartalmát és a kvalifikációs eljárásokat az új feltételekhez igazítani. Az információtechnika akkor épülhet be sikeresen a kiképzés, oktatás és a szakképzés rendszerébe, ha jól használható és jó minőségű multimédiatartalmak és szolgáltatások válnak elérhetővé. Ehhez a katonai oktatási multimédia előállítás erősítése, támogatása szükséges, és az, hogy szorosabb kapcsolat legyen az oktatási és szakképzési bázisok és a katonai szervezetek között. Minőségi kritériumokat kell kidolgozni, és ezek alapján kell rendszeresen értékelni és minősíteni az elkészült tartalmakat, programokat. Csak így lehetne biztosítani azt, hogy a kiképzők és a tanulók eligazodjanak az új tanulási környezetben. A tudáselsajátítást lehetővé tevő központok fejlesztése és összekapcsolása Az információs technológiák példátlan fellendülést fognak hozni az oktatási és kulturális együttműködés és cserekapcsolatok területén. Az kiképzési, oktatási és szakképzési bázisok a tudásmegszerzés nyitott bázisai legyenek, ahol mindenki széles körű, megbízható ismereteket szerezhet. Ennek előfeltétele, hogy az intézmények megfelelő felszereléssel legyenek ellátva. Sok iskola már kiépítette virtuális tanítási és tanulási környezetét. Ezek a virtuális fórumok és már eddig is lehetővé tették, hogy évről évre növekvő számú tanár, diák és szakoktató léphetett hálózati kapcsolatba egymással. Az elektronikus tanulás további fellendülést fog adni ennek a folyamatnak, meg fogja gyorsítani a virtuális oktatási terek közötti összeköttetések kialakítását, a különböző forrásközpontok hálózati kapcsolatainak létrejöttét. Ez elő fogja segíteni a tapasztalatok és bevált gyakorlati eljárások kölcsönös megismerését és cseréjét, a távoktatás és távtanulás továbbfejlődését.
- 83 A megvalósítás Az „elektronikus oktatás” megvalósításában természetesen a résztvevők a főszereplők, hiszen a képzési rendszer olyan mértékű átalakításáról van szó, amely komoly erőfeszítéseket követel. Az átalakítás során olyan multimédiás tanulási tartalmakat és tanulást, segítő szoftvereket kell alkalmazni, amelyek a tanulási folyamatban részt vevőket motiválják, és megelégedésükre szolgálnak. Elsősorban a nyelvtanulás serkentése, a virtuális mobilitás terjedésének elősegítése, amely a fizikai mobilitást hivatott kiegészíteni és kiterjeszteni, valamint az oktatási programok kidolgozására és együttműködésre, a médianevelés és a kommunikációs kompetenciák területre kell hangsúlyt fektetni. Véleményem szerint a Magyar Honvédség egy új, modern, tudás alapú képzési rendszerrel, megfelelő, vonzó karrier lehetőséggel képessé válhat arra, hogy a civil munkaerő piac számára versenyképes ajánlatot tegyen. Ennek alapvető feltétele a folyamatos képzés, valamint a minőségi oktatás és az a pályakép, amely előre jól kiszámíthatóan mutatja a katonák lehetőségeit. A jelenlegi rendszert figyelembe véve, fontosnak tartom a legénységi állományból biztosítani a tiszthelyettesi állomány utánpótlását. Ugyanakkor szeretném leszögezni, hogy a katona jelöltekkel szemben sokkal magasabb követelményeket kellene állítani, hiszen az alkalmas jelöltek a Magyar Honvédség számára értékes munkaerők. Ezért a felvételi eljárásnak nem az a célja, hogy a jelölteket elriasszuk a katonai pályától, hanem az hogy a legalkalmasabbakat tartsuk meg, készítsük fel a katonai pályára. Fontos kiemelni a pályára irányítást végző toborzók tevékenységét is. Általában a munkaerő piac szereplői először velük találkoznak, az ő felkészültségük, habitusuk, információik naprakészsége nagyon fontos annak érdekében, hogy a pálya iránt érdeklődőből katona váljon. A Magyar Honvédség számára fontos egy felépítésében, tartalmában, képzésében, oktatási rendszerében megújuló tiszthelyettesi pályamodell (lásd 18. ábra).
- 84 -
Tiszthelyettesi pálya
Alapkiképzés Felvételi eljárás
3 – 5 nap
Gyakorlati tapasztalat raj beosztott tisztes (külszolgálat )
2 – 5 év
Távoktatás (felvételi eljárás )
5 hét
4 hét
1 hét
Távoktatás
Tiszthelyettes tanfolyam
Tiszthelyettes tanfolyam
(felvételi eljárás )
(őrmester )
(szakmai )
3 hó
4 hét
3 – 6 hó
2 – 8 év
Gyakorlati tapasztalat szakasz , szak tiszthelyettes (külszolgálat )
Továbbképző tanfolyam
4 hét
3 – 10 év
1 – 6 hét
Gyakorlati tapasztalat század , szak tiszthelyettes (külszolgálat )
Továbbképző tanfolyam
Főiskola
3 – 12 év
1 – 6 hét
3 év
(felvételi eljárás )
3 hó
Törzs tiszthelyettes Tanfolyam 2. (zászlós )
3 hó
Szakalapozó kiképzés
(szakmai képzés )
Törzs tiszthelyettes Tanfolyam I. (főtörzsőrmester )
1 – 6 hét
Rendfokozati tanfolyam
(általános katonai ismeretek )
Távoktatás Továbbképző tanfolyam
Szakalapozó kiképzés
4 hét
(csapatnál )
10 hét
Gyakorlati tapasztalat csoport , raj tiszthelyettes (külszolgálat )
18. ábra Tiszthelyettesipálya, avagy „az egész életen át tartó tanulás” pályaképe (szerkesztette: Révész Gyula)
- 85 A tiszthelyettesi pálya tagolása: felvételi eljárás legénységi szolgálat (honvéd – szakaszvezető) tiszthelyettesi tanfolyam (őrmester – törzsőrmester) törzs tiszthelyettesi tanfolyam I.(főtörzsőrmester) törzs tiszthelyettesi tanfolyam II.(zászlós – törzszászlós)
főiskola (főtörzszászlós)
A katonai szakképesítés megszerzésére irányuló képzés megkezdésének belépési feltételekhez kötött, alapvető előfeltétele a felvételi eljárás - melynek időtartama 3 - 5 napra tervezhető - amely általános és speciális eljárási rendből, valamint a jelöltekkel történő bizottsági elbeszélgetésből áll. A felvételi eljárás zártrendszerű, így a 3 illetve 5 nap időtartamra a jelöltek élelmezés ellátása, pihentetése, szállása a vizsgálatok eredményes végrehajtásának elengedhetetlen feltétele. Az élelmezési ellátásnak összhangban kell lennie az egészségügyi vizsgálatokkal, így például a jelöltek testnedveinek rutin elemzését, fizikai, pszichikai vizsgálatát csak kevésbé befolyásolják olyan külső tényezők, mint az utazás, a kimerültség, a napi rutintól való eltérés, stb. (lásd 19. ábra).
- 86 -
Felvételi eljárás 3 – 5 nap 1 nap Iratok, okmányok ellenőrzése Általános egészségi állapot felmérés
2 nap
3 – 4 nap
Fizikai állapot felmérés
Speciális egészségi állapot felmérés
Pszichikai állapot felmérés
Speciális pszichikai állapot felmérés
Személyiség és intelligencia teszt
Speciális fizikai állapot felmérés
Általános eljárás
Speciális eljárás
3 ill. 5 nap Bizottsági beszélgetés a jelöltekkel Karrier lehetőségek, az ajánlott fegyvernemen belül
Bizottság
. A felvételi eljárás zártrendszerű, élelmezést a felméréseknek megfelelően szükséges összeállítani , illetve az A felvételi eljárás során a jelöltek az egyes felmérések után bármikor abbahagyhatják azt eredmények kiértékelése után(alkalmatlanság miatt) bármikor elküldhetőek.
19. ábra Felvételi eljárás rendszere (szerkesztette: Révész Gyula)
Az eljárás az okmányok (személyi iratok, iskolai végzettségek, jogosítvány, egyéb képzettséget, képességet igazoló iratok) bemutatásával, adatok egyeztetésével, a vizsgálatokhoz szükséges adatlapok kitöltésével kezdődik. Az általános egészségi állapot felmérésével folytatódik (fogászati, belgyógyászati, szemészeti, stb.), a szükséges laboratóriumi vizsgálatokhoz a vér, vizelet minták leadása a 2. nap reggelén éhgyomorra történik. A fizikai-, pszichikai állapot felmérése általános meghatározott szintre történik (lásd 20. ábra).
- 87 -
Felvételi eljárás Általános eljárás 3 nap
Iratok, okmányok ellenőrzése
Fizikai állapot felmérés
Általános egészségi állapot felmérés
1 nap
Pszichikai állapot felmérés
2 nap Általános eljárás
Személyiség és intelligencia teszt
Bizottsági beszélgetés a jelöltekkel Karrier lehetőségek, az ajánlott fegyvernemen belül
3 nap Bizottság
20. ábra Felvételi (általános) eljárás alkalmassági lépcsőfokai (szerkesztette: Révész Gyula)
A személyiség és intelligencia tesztekkel a jelöltek alkalmasságát, valamint tanulási képességeit mérik. Az eredmények kiértékelése után a bizottsági beszélgetésre kerül sor a jelöltekkel, ahol fegyvernemet ajánlanak számukra és ismertetik a karrier lehetőségeket. Az általános felvételi eljárás során megfeleltek természetesen, egy későbbi alkalmazási, bevethetőségi orvosi vizsgálatok vesznek részt, amely a későbbi külszolgálatra való alkalmasságot is magában foglalja. A speciális felvételi eljárást, olyan ágazati tevékenységek esetén kell végrehajtani, ahol az általánostól eltérő munkakört töltenek be a katonák, illetve különleges feltételekhez kötöttek, ilyenek lehetnek például, az ejtőernyős, búvár, tűzszerész, speciális szerelő, vegyész, stb. Előfeltétele, hogy az általános felvételi eljárás során a jelölt megfeleljen, majd ezután a számára felajánlható munkakörök speciális alkalmassági feltételeire kidolgozott követelményeknek is megfeleljen (lásd 21. ábra).
- 88 -
Felvételi eljárás Speciális eljárás 5 nap
Iratok, okmányok ellenőrzése
Általános egészségi állapot felmérés
1 - 2 nap Általános eljárás
Speciális egészségi állapot felmérés
Speciális pszichikai állapot felmérés
3 - 4 nap Speciális eljárás
Speciális fizikai állapot felmérés
Bizottsági beszélgetés a jelöltekkel Karrier lehetőségek, az ajánlott fegyvernemen belül
5 nap Bizottság
21. ábra Felvételi (speciális) eljárás alkalmassági lépcsőfokai (szerkesztette: Révész Gyula)
- 89 A legénységi állomány előmeneteli rendje
Felvételi eljárás
5 hét
Alapkiképzés (általános katonai ismeretek)
4 hét
1 hét
10 hét
1 nap
2 - 5 év
Szakalapozó kiképzés
Szakalapozó kiképzés
Előléptetés (a 6. hónap végén)
3-5 nap
Rendfokozati tanfolyam
Legénységi állomány előmenetele
Gyakorlati tapasztalat raj, beosztott tisztes
(szakmai képzés)
(csapat)
(külszolgálat)
Fizikai felkészítés Kiképző központ (bázis)
Katonai szervezetek
A kiképzés során nagy hangsúlyt kell fordítani a fokozatos terhelésen alapuló, folyamatos fizikai felkészítésre. Az általános katonai ismeretek keret- és óraszámait úgy kell kialakítani, hogy a katonák az alapvető ismereteket készség szitjén tudják alkalmazni. A szakalapozó kiképzés a választott fegyvernemre vonatkozó szakmai alapismeretek elsajátítása, valamint a csapatnál a konkrét beosztásra történő felkészítés alapja.
22. ábra A legénységi állomány kiképzési, előmeneteli rendje (szerkesztette: Révész Gyula)
A legénységi állomány belépési feltételei az alábbiak:
nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség, bármilyen szakképesítés (ez feltétel minden OKJ 32-es szintkódú szakképesítésnél a magyar szakképzésben);
szakmai alkalmasság, melyet a felvételi eljárás során állapítanak meg;
a felvételnél előnyt jelent a számítástechnikai ismeret, valamint a minél magasabb szintű államilag elismert nyelvvizsga.
- 90 -
A legénységi állomány képzések tartalma:
alapkiképzés;
általános katonai ismeretek kiképzés;
szakalapozó elméleti képzés;
ágazati alapozó képzés;
rendfokozati tanfolyamot;
szakalapozó gyakorlati képzés;
ágazati szakmai képzés;
A képzés a kiképző központban (bázison), valamint az adott fegyvernem csapatánál történik. A csapatnál történő képzés, nem csak a konkrét beosztásra történő felkészítés, hanem a beilleszkedés folyamata is, amely elősegíti a katona szervezeti kötödését, megismeri az adott katonai szervezet napi életét, részt vesz a napi feladatok végrehajtásában, azaz a csapat részesévé válik. Ez az egyik legfontosabb állomása a kiképzésnek, hiszen ebben az időszakban kovácsolódik össze a raj, csoport állománya, ekkor alakul ki a csoport szellem. A kiképzés során nagyhangsúlyt kell fektetni a folyamatos, fokozatos fizikai felkészítésre, hiszen a katonáknak a próbaidő végére teljesíteniük kell az adott szak (ágazat) részére meghatározott fizikai követelményeket. Természetesen a kiképző központban is és a csapatoknál is megtalálhatóak a fizikai felkészítéshez segítséget nyújtani tudó testnevelő tisztek, tiszthelyettesek. A központi kiképzés megtörténik a próbaidő első három hónapjában. A hatodik hónap végére (próbaidő vége) a legénységi állományú katona alkalmassá válik a beosztásának ellátására, a munkakör elvégzésére. A próbaidő lejártával elő kell léptetni a katonát első tisztesi rendfokozatába (őrvezető). Az előléptetés után megkezdődik a gyakorlati tapasztalat megszerzése raj, csoport beosztott tisztesi beosztásban. A szárazföldi haderőnemnél korábban, illetve az Összhaderőnemi Parancsnokság alárendelt katonai szerveinél, jelenleg is rotációs rendszerben működtetett háromszor hat hónapos időtartamú - kiképzési ciklusban (piros – sárga – zöld)42 , alkalmazás, pihenés (feltöltés), kiképzés.
42
A külszolgálati leterheltség, valamint az állomány hiánya miatt koncepcionális átalakítás folyik. A tervezett kiképzési időszak ötször hathónapossá válna, így rotációs rendszerben egy lövészzászlóalj erő képességig venne részt a Magyar Honvédség csapatszintű feladatokban.
- 91 Az alakulatoknál szolgáló legénységi állomány a rendfokozati előmeneteli rendnek megfelelően a kiképzettségének szintje szerint léphetne elő újabb rendfokozatába (minimális és maximális várakozási idő kikötése szükséges).43 Természetesen a gyakorlati tapasztalat megszerzése biztosított a legénységi állomány külszolgálati felkészítése során, egyéb tanfolyami jellegű képzéseken, úgymint számítástechnikai ismeretet nyújtó, vagy magasabb osztályú gépjárművezetői engedély, vagy speciális kiegészítő tanfolyam (ADR,44 PÁV45, TIR46), valamint kettős kiképzést nyújtó tanfolyam (HICOM47, speciális rádió) elvégzésekor. A felkészültségüknek, fegyvernemüknek megfelelően, a nemzetközi kötelezettség vállalásból adódó feladatokra (külszolgálat, NATO készenléti szolgálat) az adott rotációs rendszer mellett a speciális feladatokat ellátó, biztosító, támogató szervezetek állományából, egyéni illetve modul jellegű támogatással biztosítható a szükséges állomány. A kiemelkedő teljesítményű katonák részére (önkéntes jelentkezéssel) biztosítani kell az előmeneteli rendet, az állomány kategóriaváltás lehetőségét, a tiszthelyettesi rendfokozat elérését (lásd 23. ábra). A jelentkezők felvételi eljáráson vesznek részt, mely része a távoktatás keretében működtetett felkészítésnek. A körülbelül 3 hónap időtartamra tervezett felkészítés (önképzés) során, a jelentkezők kapcsolattartó oktatók segítségével elektronikus tanulás útján sajátíthatnák el az őrmesteri tanfolyamhoz szükséges általános elméleti alapismereteket. Erre az alapozó elméleti képzésre támaszkodna a tiszthelyettesi tanfolyam, melynek az elmélet/gyakorlat aránya 20/80 %-os eredményt mutatna. A tanfolyam megkezdése előtt a jelöltek fizikai, egészségügyi, pszichikai alkalmassági vizsgálaton kerülnének szűrésre. A távoktatási anyagból szóbeli és írásbeli vizsgát kell tennie a jelentkezőknek ahhoz, hogy a tanfolyamot megkezdhessék. Természetesen a tanfolyam megkezdésének része a belépési kompetencia feltételeknek való megfelelés. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a jelentkező addig nem kezdheti meg a felkészülést, ameddig a belépési kompetencia feltételei közül valamelyiknek nem tesz eleget.
43
Jelenlegi rendszerben elő kell léptetni a következő rendfokozatába, ha lejárt a várakozási ideje, nincs differenciálási lehetősége a parancsnoki állománynak.
44
Az ADR a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás. Accord européen relatif au transport international des marchandies Dangereuses par Route, az ugyanezen kifejezés francia nyelvű kezdő betűiből összerakott rövidítés
45
pálya alkalmassági vizsgálat
46
külföldi árufuvarozás megkülömböztetető jelzés
47
digitális alközpont
- 92 Tiszthelyettesi előmeneteli rend
Tiszthelyettesi tanfolyam 3 hó
4 hét
3 – 6 hó
2 - 8 év
1 – 6 hét
Távoktatás
Tiszthelyettes tanfolyam
Tiszthelyettes tanfolyam
Gyakorlati tapasztalat csoport, raj tiszthelyettes
Továbbképző tanfolyam
(őrmester)
(szakmai)
(felvételi eljárás )
(külszolgálat)
Fizikai felkészítés
A távoktatás ideje alatt a jelöltek felvételi eljáráson esnek át , mely tartalmazza a fizikai -, egészségi -, pszichikai állapot felmérést , valamint irásbeli és szóbeli felmérést az önállóan (konzulens segítségével ) feldolgozott távoktatási anyagból. A távoktatási anyag elősegíti az ismeretek rendszerezését , valamint előkészíti az általános őrmesteri képzés végrehajtását, mely főként a már elsajátított elméleti anyag gyakorlati alkalmazására alapul .
23. ábra Tiszthelyettesi (őrmester –törzsőrmester) kiképzési, előmeneteli rendje (szerkesztette: Révész Gyula)
A Tiszthelyettes tanfolyam (őrmesteri) szakképesítés megszerzésének belépési feltételei az alábbiak:
érettségi (ez feltétel minden 52-es szintkódú szakképesítésnél a magyar szakképzésben);
pályaalkalmasság;
a felvételnél általános előnyt jelent a számítástechnikai ismeret, számos ágazat esetén az ágazatnak megfelelő szakirányú előképzettség, valamint a minél magasabb szintű államilag elismert nyelvvizsga. „B” kategóriás gépjárművezetői engedély.
- 93 Távoktatás (felvételi eljárás)
A képzés új eleme a távoktatási rendszerben végrehajtott felkészítés, amely egyben felvételi eljárás a tiszthelyettesi szakképzésre. A képzést csak levelező képzési formában terveztem végrehajtani, a megfelelő információtechnológia segítségével, valamint az Internet és Intranet hálózatok segítségével. A szerződéses tisztesi szolgálatot teljesítők, mivel többéves katonai szolgálat után kerülhettek a szakképzésbe, katonai ismeretekkel már rendelkeznek, így az ő részükre a távoktatás során elméleti alapozást kell végrehajtani a sikeres felvételi eljáráshoz, amely elengedhetetlen feltétele a tiszthelyettesi tanfolyam megkezdésének. A tiszthelyettesi (őrmesteri) tanfolyam rész-modulokból épül fel, amelyek egymásra épülnek, így az értékhozzáadás elvének biztosítása mellett megvalósítható a „szükséges és elégséges” képzési elv is. Egy-egy rész-modul a valóban szükséges ismereteket, illetve a gyakorlatokat tartalmazza. A rész-modulok nem cserélhetőek fel, az abból tett eredményes vizsga után nem előírás az azonnali beiskolázás a következő részmodulra, így az érintett parancsnok, illetve tisztes a szolgálat teljesítéséhez tudja igazítani a beiskolázást. A tiszthelyettes tanfolyam (őrmesteri) általános, egységes elvekre alapul. A célja, hogy minden őrmesteri rendfokozatú tiszthelyettes, „azonos nyelvet” értsen a raj, csoport vezetése terén, alkalmazni tudja az általános jeleket, jelzéseket, valamint az általános katonai ismeretek megfelelő szinten ismerje, és azokat tudja alkalmazni a napi munkájában. A szakmai (ágazati) képzést összevontan kell végrehajtani, az állomány a meghirdetett képzési időpontra jelentkezve kap lehetőséget a következő rész-modul elvégzésére. A szakmai képzések bonyolultságuktól függően eltérő időhatárúak lehetnek, ezt a kamarai jogkört gyakorló határozza meg, mivel ő határozza meg azt is, mi az adott ágazat szakképzésének célja, vagyis azt a szintet, amelyet a katonának el kell érnie ahhoz, hogy feladatát, munkakörét ellássa. Az alakulatoknál szolgáló tiszthelyettesi (őrmesteri) állomány a rendfokozati előmeneteli rendnek megfelelően a szakmai tanfolyami modul megszerzése, valamint a minimális várakozási ideje letelte szerint léphetne elő törzsőrmesteri rendfokozatba. A jelenlegi várakozási idő intervallumokat felül kell vizsgálni.48 A gyakorlati tapasztalat – csoport-, rajparancsnoki, illetve raj beosztott - megszerzése során a tiszthelyettesi állomány külszolgálati felkészítésen, illetve egyéb 1 - 6 hét időtartamú továbbképző (intenzív) tanfolyamokon venne részt. Ez lehet 48
Az állománytáblákban a beosztási kategóriát, valamint a beosztásban elérhető rendfokozatot kellene feltüntetni (pl.: R-1406 állomás technikus törzsőrmesteri beosztást betölthetné szakmai képesítésű őrmester, nem kellene előléptetni csak abban az esetben, ha letelt a minimális várakozási ideje.)
- 94 szakmai kiegészítő képzés, számítástechnikai ismeret, nyelvi modul, magasabb osztályú gépjárművezetői engedély, vagy speciális kiegészítő tanfolyam, kompetencia tanfolyam más OKJ szakképzéshez. A felkészültségüknek, fegyvernemüknek megfelelően, a nemzetközi kötelezettség vállalásból adódó feladatokra kötelék, modul, illetve egyéni szolgálatteljesítésre kijelölhetők. A kiemelkedő teljesítményű katonák részére (önkéntes jelentkezéssel) biztosítani kell az előmeneteli rendet, a Törzs tiszthelyettes I. tanfolyam elvégzésének lehetőségét, illetve a magasabb képzettségi szintet és felkészültséget igénylő főtörzsőrmesteri rendfokozat elérését. A jelentkezők felvételi eljáráson vesznek részt, mely része a távoktatás keretében működtetett felkészítésnek. A körülbelül 3 hónap időtartamra tervezett felkészítés (önképzés) során, a jelentkezők kapcsolattartó oktatók valamint az alakulatok vezénylő zászlósainak segítségével elektronikus tanulás útján sajátíthatnák el a főtörzsőrmesteri tanfolyamhoz szükséges általános elméleti alapismereteket. Erre az alapozó elméleti képzésre támaszkodna a tiszthelyettesi tanfolyam, melynek az elmélet/gyakorlat aránya 30/70 %-os eredményt mutatna. A tanfolyam megkezdése előtt a jelöltek fizikai, egészségügyi, pszichikai alkalmassági vizsgálaton kerülnének szűrésre. A távoktatási anyagból szóbeli és írásbeli vizsgát kell tennie a jelentkezőknek ahhoz, hogy a tanfolyamot megkezdhessék. Természetesen a tanfolyam megkezdésének része a belépési kompetencia feltételeknek való megfelelés. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a jelentkező addig nem kezdheti meg a felkészülést, ameddig a belépési kompetencia feltételei közül valamelyiknek nem tesz eleget. Ez alapvető előfeltétel az önképzés, valamit az egész életen át való tanulás igényének kialakulásához.
A Törzs tiszthelyettes I. tanfolyam (főtörzsőrmesteri) tanfolyam megszerzésének belépési feltételei az alábbiak:
a tiszthelyettesi tanfolyam és szakképesítés megléte (OKJ 52-es szintkódú szakképesítés);
pályaalkalmasság;
a felvételnél általános előnyt jelent a számítástechnikai ismeret, valamint a minél magasabb szintű államilag elismert nyelvvizsga. „B” kategóriás gépjárművezetői engedély;
távoktatás (felvételi eljárás)
- 95 A képzést csak levelező képzési formában terveztem végrehajtani, a megfelelő információtechnológia segítségével, valamint az Internet és Intranet hálózatok segítségével. A törzsőrmesteri rendfokozattal rendelkező tiszthelyettesek, mivel többéves katonai szolgálat után kerülhettek az előmeneteli képzésbe, így az ő részükre a távoktatás során elméleti alapozást kell végrehajtani a sikeres felvételi eljáráshoz, amely elengedhetetlen feltétele a törzs tiszthelyettesi I. tanfolyam megkezdésének. A főtörzsőrmesteri tanfolyam az értékhozzáadás elvének biztosítása mellett megvalósítható a „szükséges és elégséges” képzési elv is. A rendfokozathoz valóban szükséges ismereteket, illetve a gyakorlatokat tartalmazza, általános, egységes elvekre alapul. A célja, hogy minden főtörzsőrmesteri rendfokozatú tiszthelyettes, „azonos nyelvet” értsen a szakasz vezetése terén, alkalmazni tudja az általános vezetői, katonai ismereteket, megfelelő szinten tudja alkalmazni a napi munkájában. Az alakulatoknál szolgáló törzs tiszthelyettesi I. tanfolyamot végzett állomány a rendfokozati előmeneteli rendnek megfelelően a minimális várakozási ideje letelte szerint léphetne elő főtörzsőrmesteri rendfokozatba. A jelenlegi várakozási idő intervallumokat felül kell vizsgálni. A gyakorlati tapasztalat – szakasz, szak tiszthelyettesi beosztásban - megszerzése során a tiszthelyettesi állomány külszolgálati felkészítésen, illetve egyéb 1 - 6 hét időtartamú továbbképző (intenzív) tanfolyamokon venne részt. Ez lehet szakmai kiegészítő képzés, számítástechnikai ismeret, nyelvi modul, magasabb osztályú gépjárművezetői engedély, vagy speciális kiegészítő tanfolyam, kompetencia tanfolyam más OKJ szakképzéshez. A felkészültségüknek, fegyvernemüknek megfelelően, a nemzetközi kötelezettség vállalásból adódó feladatokra kötelék, modul, illetve egyéni szolgálatteljesítésre kijelölhetők. A kiemelkedő teljesítményű katonák részére (önkéntes jelentkezéssel) biztosítani kell az előmeneteli rendet, a Törzs tiszthelyettes II. szakképzés elvégzésének lehetőségét, illetve a magasabb képzettségi szintet és felkészültséget igénylő zászlósi rendfokozat elérését (lásd 29. ábra). A jelentkezők felvételi eljáráson vesznek részt, mely része a távoktatás keretében működtetett felkészítésnek. A körülbelül 3 hónap időtartamra tervezett felkészítés (önképzés) során, a jelentkezők kapcsolattartó oktatók segítségével elektronikus tanulás útján sajátíthatnák el a zászlósi szakképesítéshez szükséges általános elméleti alapismereteket. Erre az alapozó elméleti képzésre támaszkodna a tiszthelyettesi tanfolyam, melynek az elmélet/gyakorlat aránya 50/50 %-os eredményt mutatna. A tanfolyam megkezdése előtt a jelöltek fizikai, egészségügyi, pszichikai alkalmassági vizsgálaton kerülnének szűrésre.
- 96 A távoktatási anyagból szóbeli és írásbeli vizsgát kell tennie a jelentkezőknek ahhoz, hogy a tanfolyamot megkezdhessék. Természetesen a tanfolyam megkezdésének része a belépési kompetencia feltételeknek való megfelelés. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a jelentkező addig nem kezdheti meg a felkészülést, ameddig a belépési kompetencia feltételei közül valamennyinek nem tesz eleget. Ez alapvető előfeltétele az önképzés, valamit az egész életen át való tanulás igényének kialakulásához.
A Törzs tiszthelyettes II. tanfolyam (zászlósi) tanfolyam megszerzésének belépési feltételei az alábbiak:
középiskolai érettségi és az OKJ 52 8917 12 Honvéd tiszthelyettes I. szak (például híradó, katonai informatikai rendszer-üzemeltető ágazat) szakképesítés vagy a kamarai jogkört gyakorlók állásfoglalása alapján polgári életben korábban megszerzett képesítés vagy képzettség;
pályaalkalmasság; minimum 10 év szakmai gyakorlat, főtörzsőrmesteri rendfokozat; „B” kategóriájú gépjárművezetői engedély;
államilag elismert alapfokú „C” típusú, vagy STANAG 1.1.1.1. (egyes ágazatoknál, mint például a híradó és informatikai ágazatnál STANAG 2.2.2.2.) nyelvvizsga;
állományilletékes parancsnok és a haderőnemi vezénylő zászlós támogató javaslata; előmeneteli bizottság rangsorolása.
A képzést csak levelező képzési formában terveztem végrehajtani, a megfelelő információtechnológia segítségével, valamint az Internet és Intranet hálózatok segítségével. A főtörzsőrmesteri rendfokozattal rendelkező tiszthelyettesek, mivel minimálisan 15 éves katonai szolgálat után kerülhettek az előmeneteli képzésbe, így az ő részükre a távoktatás során elméleti alapozást kell végrehajtani, a sikeres felvételi eljáráshoz, amely elengedhetetlen feltétele a törzs tiszthelyettesi II. tanfolyam megkezdésének. (lásd 24.sz.ábra)
- 97 -
Törzs tiszthelyettesi tanfolyam II. 3 hó
4 hét
3 - 12 év
Távoktatás
Törzs tiszthelyettes tanfolyam II.
Gyakorlati tapasztalat század, szaktiszthelyettes
(felvételi eljárás )
(zászlós)
1 – 6 hét
Továbbképző tanfolyam
(külszolgálat)
Fizikai felkészítés
A távoktatás ideje alatt a jelöltek felvételi eljáráson esnek át , mely tartalmazza a fizikai -, egészségi -, pszichikai állapot felmérést , valamint irásbeli és szóbeli felmérést az önállóan (konzulens segítségével ) feldolgozott távoktatási anyagból. A távoktatási anyag elősegíti az ismeretek rendszerezését , valamint előkészíti az általános zászlós képzés végrehajtását, mely főként a már elsajátított elméleti anyag gyakorlati alkalmazására alapul .
24. ábra Törzs tiszthelyettes II. (zászlós) kiképzési, előmeneteli rendje (szerkesztette: Révész Gyula)
A zászlósi tanfolyam az értékhozzáadás elvének biztosítása mellett megvalósítható a „szükséges és elégséges” képzési elv is. A rendfokozathoz valóban szükséges ismereteket, illetve a gyakorlatokat tartalmazza, általános, egységes elvekre alapul. A célja, hogy minden főtörzsőrmesteri rendfokozatú tiszthelyettes, azonos nyelvet értsen a század vezetése terén, alkalmazni tudja az általános vezetői, katonai ismereteket és megfelelő szinten tudja alkalmazni a napi munkájában. Az alakulatoknál szolgáló főtörzsőrmesteri állomány a rendfokozati előmeneteli rendnek megfelelően a minimális várakozási ideje letelte szerint léphetne elő zászlósi rendfokozatba. A jelenlegi várakozási idő intervallumokat felül kell vizsgálni. A gyakorlati tapasztalat – század, szaktiszthelyettesi beosztásban - megszerzése során a tiszthelyettesi-állomány külszolgá-
- 98 lati felkészítésen, illetve egyéb 1 - 6 hét időtartamú továbbképző (intenzív) tanfolyamokon venne részt. Ez lehet szakmai kiegészítő képzés, számítástechnikai ismeret, nyelvi modul, magasabb osztályú gépjárművezetői engedély, vagy speciális kiegészítő tanfolyam, kompetencia tanfolyam más OKJ szakképzéshez. A felkészültségüknek, fegyvernemüknek megfelelően, a nemzetközi kötelezettség vállalásból adódó feladatokra kötelék, modul, illetve egyéni szolgálatteljesítésre kijelölhetők. A kiemelkedő teljesítményű zászlósok részére (önkéntes jelentkezéssel) biztosítani kell az előmeneteli rendet, a főiskolai, vagy egyetemi képzés elvégzésének lehetőségét, illetve a magasabb képzettségi szintet és felkészültséget igénylő törzszászlósi rendfokozat elérését.
3.6. Összegzés, következtetések Jelen fejezetben – az előző két fejezet megállapításaira és következtetéseire építkezve – meghatároztam a Magyar Honvédség honvéd, tisztes, tiszthelyettes és zászlós állománykategóriájú híradó- és informatikai szakállományának jövőbeni kiképzéséhez szükséges elvárásokat és módszereket, amellyel egyidejűleg ajánlást adtam a tiszthelyettes egy új kiképzési rendszer célszerű változatára. A globalizáció, a távközlés és informatika terén megjelenő technológiai konvergencia és ennek hatására megfogalmazódó információs társadalom modellek, valamint az európai szövetségi rendszerek tekintetében az elmúlt évtizedekben bekövetkezett bővülés mind a NATO, mind az Európai Unió vezető szerveit arra késztette, hogy – elsősorban – a gazdasági versenyképesség fenntartása érdekében újrafontolás tárgyává tegye az uniós és a transzatlanti térségben alkalmazott tudástranszfer jövőjét. Ennek keretében – többek között – a NATO átdolgozta Kiképzési és Oktatásfejlesztési Programját, amelynek egyik elemeként a Kommunikációs és Informatikai Rendszerek Iskolája tananyagainak nagy részét elektronizálta és azt a köz számára publikussá tette. Az Európai Unió természetesen nem korlátozza a tagállamokat a nemzeti oktatási és képzési rendszereiket érintő kérdések rendezésében, azonban a lisszaboni csúcsértekezleten már megfogalmazódott az egész életen áttartó tanulás követelménye (Oktatás és Képzés 2010 Munkaprogram).
- 99 Az elterjedőben levő korszerű információtechnológiai eszközök, rendszerek és szolgáltatások felhasználása, alkalmazása átalakítja a közösségek, így végső soron a társadalom életmódját, szokásait, ugyanakkor az egyén számára számos új lehetőséget nyit személyes boldogulásának terén. E lehetőségnek természetesen előfeltétele a fejlett technológia használatának elsajátítása, valamint a kibertér megismerése. Az új jártasságok és készségek kialakítása várhatóan csak modern oktatási rendszerben történhet meg, amelynek meghatároztam legfőbb összetevőit és ismérveit. A társadalom és egyéb szövetségi rendszerek szerves tagjaként a Magyar Honvédséget is fel kell készíteni az információs kor kihívásaira, tehát egyrészt a jelenleginél nagyobb számban kell elterjeszteni a különböző információtechnológiai eszközöket és szolgáltatásokat a hadseregen belül, másrészt a csapatok és törzsek általános híradó- és informatikai kiképzését is hozzá kell igazítani az életen áttartó tanulás kapcsán megfogalmazódó követelményekhez. Kutatásaimra alapozva fogalmaztam meg, hogy a törzsek felkészítése terén napjainkban már jól hasznosítható lenne a kibertér által biztosított zártrendszerű távoktatás, amely előzetes felkészülést biztosíthat az abban résztvevők számára. Felmérésem szerint azonban a Magyar Honvédségben az oktatást és szakképzést szolgáló szoftverek és multimédia programok száma nem elégséges, pedig ezek nélkül – a felszerelésre, képzésre, minőségi multimédia szolgáltatások és tartalmak kifejlesztésére, valamint a tudáselsajátítást lehetővé tevő központok fejlesztésére és összekapcsolására, mint négy alappillére épülő – elektronikus tanulás rendszere nem válik bevezethetővé. Úgy ítéltem meg, hogy a híradó- és informatikai szakállomány oktatásának és kiképzésének modern elvekre épülő átalakítását első lépésben a honvéd-zászlós állománykategória viszonylatában kell megkezdeni. A legfontosabb feladatnak a korszerű információtechnológiai és műszaki-technikai eszközökben rejlő potenciál felhasználását tekintem, olyan tanulási környezetek kialakítására, amelyek előnyben részesítik az autonóm, rugalmas tanulási formákat, kapcsolatokat létesítenek a különböző képzési, kulturális és tudományos bázisok között, ezzel megkönnyítik a hozzáférést a tudás alapú társadalom tudásforrásaihoz. Az átalakítás legfőbb sarokpontjait a következők szerint rendszereztem:
a képzési, oktatási, szakmai ismereteket adó bázisoknak, intézményeknek olyan tudásközpontokká kell válniuk, amelyek zárt-, vagy széleskörű elérhetőségük mellett lehetővé teszik a sokoldalú képzést, tudását-
- 100 adást, mindezt hatékony módszerekkel és a legkülönbözőbb célcsoportok számára;
szükséges meghatározni azokat az alapvető ismeretelemeket és képességeket, amelyek alkalmassá teszik az egyént az egész életen át tartó tanulásra;
ki kell dolgozni egy olyan, a civil (polgári) társadalommal azonos érvényű keret-, illetve fogalomrendszert, amely magába foglalja az információtechnológiai ismereteket, a nyelvismeretet és a technikai kompetenciát;
áttekinthető rendszerben szükséges megoldani a külföldön töltött képzési időszakok elismerését és beszámítását.
Elemezve kutatási eredményeimet arra a következtetésre jutottam, hogy a Magyar Honvédség egy új, modern, tudásalapú képzési rendszerrel megfelelő, vonzó karrierlehetőséggel képessé válhat arra, hogy a munkaerőpiacon is versenyképes ajánlatot tegyen. Ennek egyik alapvető feltétele a folyamatos képzés és a minőségi oktatás megteremtése, amely révén kialakítható a katonák lehetőségeit jól bemutató karrier pályakép. A jelenlegi rendszert értékelve rámutattam arra a tényre, hogy a megfelelő minőségbiztosítás érdekében a jövőben a tiszthelyettesek utánpótlását a legénységi állományból szükséges megoldani, amellyel egyidejűleg a katona jelöltekkel szemben sokkal magasabb fizikai és szellemi követelményeket kell állítani.
Az utolsó részben felállítottam az egész életen át tartó tanulás Magyar Honvédség híradó- és informatikai szakállományára vonatkoztatható modelljét. Ezen belül, az alábbiak szerint határoztam meg a képzési szisztéma általam célszerűnek tartott – moduláris – alrendszereit:
a felvételi eljárás rendje (felbontva: általános, speciális, bizottsági eljárásra);
a legénységi állomány előmeneteli rendje (felbontva: alapkiképzésre, általános katonai ismeretek kiképzésre, szakalapozó elméleti képzésre, ágazati alapozó képzésre, rendfokozati tanfolyamra, szakalapozó gyakorlati képzésre, ágazati szakmai képzésre);
- 101
tiszthelyettesi előmeneteli rend (felbontva: távoktatásra, tiszthelyettes tanfolyamra, tiszthelyettes szakmai tanfolyamra, gyakorlati tapasztalatra, továbbképző tanfolyamra);
törzs tiszthelyettes I. és II. előmeneteli rend (felbontva: távoktatásra, törzs tiszthelyettes tanfolyamra I-II-re, gyakorlati tapasztalatra, továbbképző tanfolyamra).
A minőségi kiképzés döntő fontosságú a színvonalasabb szolgálatellátásában, a katonák harci bevethetőségében és tevékenységük hatékonyságának növelésében. Úgy ítélem meg, hogy az általam kidolgozott – a pozitív nemzetközi példákat is figyelembe vevő – modell jól egységesíti az egymásra épülő kiképzés, a rugalmasság, az értékhozzáadással beépülő tapasztalatok elvét, amely folyamatos továbbképzési lehetőséget biztosít az abban résztvevő személyi állomány számára. A fejezetben, valamint az összefoglaló részben leírtakat mérlegelve az alábbi következtetéseket vonom le: 1) a globalizációs folyamatok, a konvergencia-jelenségek és a megjelenő információs társadalommodellek az euró-atlanti régió meghatározó vezetőit, illetve szerveit arra késztette, hogy a gazdasági versenyképesség fenntartása érdekében újrafontolás tárgyává tegye a tudástranszfer jövőjét, amelynek eredményeképpen megfogalmazódott az egész életen át tartó tanulás szükségessége és követelménye; 2) elkerülhetetlen a Magyar Honvédség felkészítése az információs kor kihívásaira, amely során egyrészt el kell terjeszteni a különböző információtechnológiai eszközöket és szolgáltatásokat a hadseregen belül, másrészt a csapatok és törzsek általános híradó- és informatikai kiképzését is hozzá kell igazítani az életen át tartó tanulás kapcsán megfogalmazódó követelményekhez. A szakállomány oktatásának és kiképzésének modern elvekre épülő átalakítását első lépésben a honvédzászlós állománykategória viszonylatában célszerű megkezdeni; 3) kutatásaim részeredményeire alapozva kidolgoztam az értékhozzáadás elvét alkalmazó, az egész életen át tartó tanulásra alapozó, modulrendszerű, a képzés
- 102 során az elektronikus tanulás módszertanát és a korszerű információtechnológiai eszközök tárházát magába foglaló oktatás, képzés és szakképzés elvi rendszerét.
4. Végkövetkeztetések 4.1. Összefoglalás Kutatásommal és eredményeim jelen értekezésben történő közlésével a Magyar Honvédség szárazföldi csapatai híradó- és informatikai szakállományával szemben a modern korunk által támasztott új követelményeknek való megfelelést kívánom elősegíteni. Tudományos tevékenységem középpontjába a honvéd, tisztes, tiszthelyettes, zászlós állománykategóriákat érintő oktatási, szakképzési és kiképzési rendszer vizsgálatát helyeztem annak érdekében, hogy olyan új rendszert dolgozzak ki, amely alkalmassá teszi a személyi állományt – és ezen keresztül a katonai szervezeteket – az információs társadalomban való boldogulásra. Az értekezésemben három lényegi rész köré csoportosítva vizsgáltam választott kutatási területemet. Az első fejezetben röviden bemutattam az elmúlt fél évszázad magyar katonai közgondolkodás azon főbb folyamatait és jellemzőit, amelyek hatással voltak és vannak a szárazföldi csapatok híradó kiképzésének jelenére, illetőleg jövőjére. A kapcsolódó szakirodalom szintetizált ismeretanyagának elemzése révén kritikáját adtam a jelenlegi kiképzési rendszernek egyúttal fogalmazva meg az egymásra épülő, az értékhozzáadás elvét szigorúan követő szisztémának, módszertani ajánlásokat tettem a korszerű hadviselést támogató szakkiképzés egyes elemeit tekintve. A második fejezetben részletesen áttekintettem néhány külföldi haderőben (német, osztrák, francia) folyó katonai tiszthelyettes szakképzés rendszerét annak érdekében, hogy a helyes és bevált gyakorlatok hazai alkalmazhatóságát tekintve azokat vizsgálat, illetőleg tudományos kritika tárgyává tegyem. Az összehasonlítás és elemzés során azt a következtetést vontam le, hogy a tanulmányozott külföldi haderők tekintetében a híradó- és informatikai szervezetek, illetőleg rendszerek – a nemzeti sajátosságok függvényében – eltérőek ugyan, azonban a szakmai szervezetek szintjén a hierarchikus felépítés hasonló. Az általános katonai képzés nem tér el más fegyvernemek (szakcsapatok) képzési szintjétől, tehát a képzésben résztvevő
- 103 jelöltek egységes tiszthelyettes-képzést kapnak. A szakmai felkészítés, valamint a specializáció nélkülözhetetlen az adott beosztás ellátásához, így azt a beosztásba történő kinevezést megelőzően kell végrehajtani, azaz megszerezni azt a tudást és képességet, amely a beosztás ellátásához elengedhetetlenül szükséges. A vizsgált külföldi példák alátámasztották és bizonyították a korszerű információtechnológiai és multimédiás eszközök, eljárások, valamint oktatási módszerek (távoktatás) szakképzésben történő alkalmazásának lehetőségét és szükségességét. A harmadik fejezetben bemutattam, hogy a globalizációs folyamatok, a konvergenciajelenségek és a megjelenő információs társadalom modellek révén térségünkben megfogalmazódott az egész életen át tartó tanulás elve. Széleskörű kutatási bázisra támaszkodva bizonyítottam, hogy napjainkra elkerülhetetlenné vált a Magyar Honvédség információs kor kihívásaira történő szervezett felkészítésének megindítása, amelynek keretében el kell terjeszteni a különböző információtechnológiai eszközöket és szolgáltatásokat, másrészt a csapatok és törzsek általános híradó- és informatikai kiképzését is hozzá kell igazítani az élethosszig tartó tanulás rendszeréhez. Az első két fejezet megállapításaira és következtetéseire építkezve meghatároztam a Magyar Honvédség honvéd, tisztes, tiszthelyettes és zászlós állománykategóriájú híradó- és informatikai szakállományának jövőbeni kiképzéséhez szükséges elvárásokat és korszerű módszereket, amellyel egyidejűleg ajánlást adtam egy új, modulrendszerű kiképzési szisztéma általam célszerűnek tartott változatára. 4.2. Tézisek, végkövetkeztetések Tézis: A globalizációs folyamatokra és a konvergencia jelenségére épülő információs társadalommodellek (elképzelések) mind a közösségek, mind az egyének számára előrevetítik, megfogalmazzák az egész életen át tartó tanulás elvét. Következtetés: Elkerülhetetlen a Magyar Honvédség felkészítése az információs kor kihívásaira, amely során egyrészt el kell terjeszteni a különböző információtechnológiai eszközöket és szolgáltatásokat a hadseregen belül, másrészt a csapatok és törzsek általános híradó- és informatikai kiképzését is hozzá kell igazítani az életen át tartó tanulás kapcsán megfogalmazódó követelményekhez. A szakállomány oktatásának és kiképzésének modern elvekre épülő átalakítását első lépésben a honvéd-zászlós állománykategóriák viszonylatában célszerű megkezdeni.
- 104 -
Tézis: A professzionális haderőre történt áttérés ismételten megköveteli a hazai katonai szakképzés rendszerének áttekintését és szükségszerű átalakítását. Következtetés: Befejezettnek tekinthető a Honvédelmi Minisztérium szerveinek és a Magyar Honvédség haderőinek átalakítása. A hadsereg szervezeti rendjében, valamint a Magyar Köztársaság felső- és közoktatási rendszerében bekövetkezett változások hatására átalakult a katonai szakképzés szisztémája, amellyel egyidejűleg az integrálódott a polgári szakképzési rendszerbe, illetőleg azzal minőségét és oktatás-szakmai megítélését tekintve ekvivalenssé vált. A katonai szakképzés rendszerében korábban bekövetkezett pozitív irányú változások ellenére a professzionális haderő kialakításával egyidejűleg megjelenő szakmapolitikai elvárások teljesítése a rendszer újragondolását igényli. Tézis: A modern kihívásoknak is megfelelő korszerű katonai szakképző rendszerek nem nélkülözhetik az információtechnológiai eszközrendszereket és szolgáltatásokat. Következtetés: A külföldi példák megfelelően alátámasztják és bizonyítják a korszerű információtechnológiai és multimédiás eszközök, eljárások, valamint elektronikus tanulási, oktatási – a felszerelésre, képzésre, minőségi multimédia szolgáltatások és tartalmak kifejlesztésére, valamint a tudáselsajátítást lehetővé tevő központok fejlesztésére és összekapcsolására, mint négy alappillére épülő – módszerek (távoktatás) szakképzésben történő alkalmazásának lehetőségét és szükségességét. A vizsgált megoldások a hazai viszonyokra adaptálhatók. Tézis: A Magyar Honvédség számára az egymásra épülő kiképzési szintek, valamint a rugalmasság, a tapasztalatok beépítése folyamatosan változó továbbképzési lehetőséget biztosít a honvéd, tisztes, tiszthelyettes és zászlós állománykategóriák számára. Következtetés: Az értékhozzáadás elvét alkalmazó, az egész életen át tartó tanulásra alapozó, modulrendszerű, a képzés során az elektronikus tanulás módszertanát és a korszerű információtechnológiai eszközök tárházát magába foglaló oktatás, képzés és szakképzés elvi rendszere mentén szükségszerű kialakítani a professzionális haderő új szakképzési szisztémáját.
- 105 4.3. Új tudományos eredmények 1) Széleskörű elemzések révén bizonyítottam a Magyar Honvédség híradó- és informatikai tiszthelyettes-képzési rendszerének, a képzési rendszer felépítésének, infrastrukturális feltételeinek hiányosságait, az oktatás, képzés, szakképzés átalakításának szükségességét. 2) Külföldi katonai kiképzési rendszerek tanulmányozásán és elemzésén keresztül bizonyítottam egyrészt a korszerű információtechnológiai rendszerek, eszközök és szolgáltatások magyar tiszthelyettes-képzés rendszerében való alkalmazásának szükségszerűségét, másrészt azok adaptációjának lehetőségét. 3) A Magyar Honvédség képzési rendszerével szemben álló kihívásokat elemezve, az azokra adható válasz tekintetében ajánlást fogalmaztam meg, illetőleg egy alternatívát dolgoztam ki, amelyben bemutattam az információtechnológia, az elektronikus oktatás alkalmazási lehetőségeit a szárazföldi haderőnem híradó- és informatikai tiszthelyettes-képzésének rendszerében, valamint a csapatok és törzsek híradó- és informatikai képzése tárgykörében. 4) A Magyar Honvédség korszerű híradó- és informatikai tiszthelyettes-képzési rendszerének kialakítása érdekében tudományos módszerek alkalmazása útján kidolgoztam az értékhozzáadás, valamint az egész életen át tartó tanulás elvén alapuló, modulrendszerű, a képzés során az elektronikus tanulást magába foglaló, korszerű oktatási és információtechnológiai infrastruktúrát felhasználó oktatási-, képzési-, és szakképzési szisztémát. 4.4. Az értekezés hasznosítása, ajánlások 1) az értekezésemben több helyen feltártam a Magyar Honvédség híradó- és informatikai tiszthelyettes-képzésében található, kritikusnak tekinthető pontokat, amelyek alapjai lehetnek további elemzéseknek, kutatásoknak; 2) a nemzeti, NATO és EU oktatási követelményei összhangjának megteremtése a Magyar Honvédség tiszthelyettesképző rendszerében elengedhetetlen feltétele a XXI.
- 106 század tiszthelyettesével szemben támasztott követelményeknek való megfeleléshez. Az elvégzett vizsgálatok megállapításai alapot teremthetnek az ágazati képzés követelményeit meghatározók részére új követelmények és kompetenciaszintek meghatározásához; 3) az elvégzett vizsgálat eredményei felhasználhatók a Magyar Honvédség híradó- és informatikai rendszerének korszerűsítése során a szervezetek kialakítása elveinek meghatározásánál, az új eszközökkel felszerelt, perspektivikus szervezeti és működési rend, illetve a modulrendszerű képzési szerkezet kialakításában; 4) a kutatási eredmények felhasználhatóak a ZMNE PhD-képzési rendszerében, illetve a kiképzők ismeretbővítésében.
Székesfehérvár, 2007. november 01.
Révész Gyula mérnök ezredes
- 107 -
Hivatkozások jegyzéke [1] www.okm.gov.hu/doc/upload/200506/kozlemeny_tanulas.pdf 2007.07.08 [2] www.mkogy.hu/nato/2002/02news21.htm 2007.07.15. [3] Tálas Péter-Molnár Ferenc, NATO-csúcstalálkozók Washingtontól Rigáig, www.honvedelem.hu/hirek/kiadvanyok/uj_honvedsegi_szemle/nato-csucstalalkozok 2007.06.10. [4] http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/89.html 2007.07.23. [5] A honvédelem négy éve 1998-2002., Zrínyi Kiadó, Budapest 2002., ISBN 963 327 349 8 [6] www.okj2006.hu/content/okj_flash_final.swf
2007.06.11.
[7] A Magyar Honvédség Központi Kiképző Bázis költségvetési szerv alapításáról szóló 84/2007. (HK 12.) HM határozat, Honvédelmi Közlöny, CXXXIV. évf. 12. szám, 2007. június 27., 795-796. oldal, ISSN 1218-0378 [8]www.honvedelem.hu/hirek/kiadvanyok/human_szemle/a_tiszthelyetteskepzs_fejldse 2007.06.17. [9] Az iskolai rendszerű szakképzés munkaerőpiac által igényelt korszerűsítésére irányuló intézkedésekről szóló 2015/2003. (I.30.) Korm. határozat, Határozatok Tára, 2003/4. szám, 2003. január 30., Complex DVD jogtár, ISSN 1788-5027, 2007. május 31. [10] A szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló 1057/2005. (V.31.) Korm. határozat, Magyar Közlöny, 2005. évi 72. szám, 2005. május 31., Complex DVD jogtár, ISSN 1788-5027, 2007. május 31. [11] www.google.hu/search?hl=hu&q=olyan+orsz%C3%A1got+akarunk%2C+ahol+lehet+ %C3%A9s+%C3%A9rdemes+tanulni%2C+ahol+mindenki+szakk%C3%A9pes%C3%ADt% C3%A9st+szerezhet%2C+ahol+a+szakmai+tud%C3%A1snak+becs%C3%BClete+van.%E2 %80%9D&btnG=Keres%C3%A9s&meta=lr%3Dlang_hu 2007.07.30 [12]www.honvedelem.hu/hirek/kiadvanyok/human_szemle/a_tiszthelyetteskpzs_fejlodese 2007.05.21. [13] Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet, Oktatási Közlöny I. évf. 9. szám, 2006. április 20. 1137-1164. oldal, ISSN 1419-3256 [14] A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 75. § (2) bek., Magyar Közlöny, 1992. évi 45. szám, 1992. május 4., Complex DVD jogtár, ISSN 1788-5027, 2007. május 31. [15] mil.bundeswehr-karriere.de/C1256DC500375C10/VWContentByKey/ N25W4G23241MHUTD5/Sfile/uffzallgfd.pdf 2007.07.23.
- 108 -
[16] http://www.bundesheer.at/karriere/unteroffizier/index.shtml 2007.05.28. [17] Prof. Dr. Szabó János, Hogyan hasznosíthatóak a szervezeti Kultúra-alakítás és a hatékonyságorientáció tapasztalatai az önkéntes hadsereg szervezeti menedzsmentjében, www.honvedelem.hu/hirek/kiadvanyok/human_szemle/hogyan_hasznalhatoak_a_szervez-eti_kulturaalakitas_cs_a [18] europa.eu/abc/history/index_hu.htm 2007.04.14. [19] Mihályi Ildikó: Oktatás és képzés 2010, Új Pedagógiai Szemle 2005/2. szám, 85-96. oldal, ISSN 1215-1807 [20] www.drseres.com/elearning/etanulas 2006.02.20. [21] www.mindentudas.hu/magazin2/20050216eloadasok.html 2006.07.10, [22] pfplms.zmne.hu/lms/lib/images/gnome-text-pdf-48.png 2007.03.08. [23] ilearning.oracle.com/ilearn/en/learner/jsp/login.jsp 2007.02.06. [24] www.bmf.hu/conferences/multimedia2007/8_szorad_eloadas.pdf 2007.08.04. [25] elearningtech.blogspot.com/2006/02/what-is-elearning-20.html 2006.10.21. [26] http://drseres.com/elearning/files/pps/moodle_elemei/frame.htm 2007.03.07. [27] http://www.drseres.com/elearning/tavoktatas/ 2006.06.20. [28] http://drseres.com/elearning/files/tavoktatas/eureka_files/Default.htm 2007.06.26. [29] Esther Dyson: 2.0 verzió - Életünk a digitális korban, HVG Kiadói Rt., Budapest, 1998., ISSN 3234-4587 [30] www.mtsystem.hu/edusystem/ 2006.07.01. [31] www.hszk.bme.hu/~s6114sza/tavoktatas/internet1.html 2007.06.23. [32] http://www.honvedelem.hu/files/9/8663/hogyan_lehetek.pdf 2007.06.23.
- 109 Felhasznált irodalom [1] A Magyar Szárazföldi Haderő, Zrínyi Kiadó Budapest, 2005. [2] A világ helyzete 1987/88-ban. Adatok bolygónk jövőjéről. A washingtoni Worldwatch Institute jelentése. Árkádia: Budapest, 1988, p. 7. [3] Bánhidyné, É. Csefalvay. M. Elektronikus oktatórendszerek távoktatási felhasználása. Konferencia doktorandum II., Nitra, 2005. [4] BERKE, J. – MAGYAR, M. - BUSZNYÁK, J. - NAGY, S. (2005): Kreatív műhely, Elektronikus tananyaggyűjtemény v 2.0. VE GMK, ISBN: 963 9639 01 [5] Bradley J. (ed.) (2003): The open classroom: Distance learning in and out of schools. Kogan Page, London. [6] BUSZNYÁK J.-CSÁK M.-HEGEDŰS G.-NAGY S.-KOVÁCS E.-BERKE J.(2002): Az informatika-oktatás helyzete a Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaság tudományi Karán. Informatika a felsőoktatásban konferencia. Debrecen, ISBN 963 472 691 7 [7] BUSZNYÁK J.-CSÁK M.-HEGEDŰS G.-NAGY S.-SZOLCSÁNYI É.-BERKE J.(2003): Information Technology Instruction and Mobile Information Systems at the University of Veszprém Georgikon Faculty of Agriculture. IX. European Conference Information Systems in Agriculture and Forestry., Sec, 95-96. ISBN 80 239 0270 9 [8] BUSZNYÁK, J. (2004): Multifunkcionális, multimédia elemeket tartalmazó mobil elérésű távoktatási tananyag összeállítása és tesztelése, X. Multimédia az Oktatásban Konferencia, Szeged, 35-42. old. ISBN 963 7179 88 7 [9] Clark T. (2001): Virtual schools, trends and issues. Report commissioned by the Distance Learning Resource Network, a WestEd Project. [online] http://www.dlrn.org/trends.html [10] Dúl Sándor: A rekonvenzió – és ami mögötte van, Új Honvédségi Szemle 2006/9. [11] Egri Magdi: A jövő hadserege, a jövő katonája. Kerekasztal beszélgetés a haderőátalakitásról. Új Honvédségi Szemle 2003/11 ISSN 1216 7436
- 110 [12] Engeström, Y. (1998): Reorganising the motivational sphere of classroom culture: An activity theoretical analysis of planning in a teacher team. [13] Értékhozzáadás: pozicionálás az információs folyamatban / Mikulás Gábor. Elhangzott 2001. november 8-án, a Figyelő Fórum Knowledge Management konferenciáján [14] Farkas Zoltán: Néhány gondolat a felkészítésről és a kiképzésről a tapasztalatok tükrében. Humán Szemle 2003/3 ISSN 1219 929X [15] Fekete Károly: A hálózatos harcos katona újszerű személyi kommunikációs rendszere. Új Honvédségi Szemle. 2003/8 ISSN 1216 7436 [16] Hadtudományi Lexikon, Magyar Hadtudományi Társaság, Budapest 1995 [17] Hamar Sándor: A katonai híradás fejlődésének és fejlesztésének lehetséges útjai. Új Honvédségi Szemle 2003/8 ISSN 1216 7436 [18] Dr. Komor Levente: KATONAPSZICHOLÓGIA – ÖNKÉNTES HADERŐ. Humán Szemle, 2004/1. 52–65. o. [19] Dr. Krizbai János: Az önkéntes haderő megvalósításának feltételei, avagy a torta újraelosztása, Humán Szemle, 2004/1. 3–10. o. [20] Lakatos László: A Magyar Honvédség markáns változásai és jövője, Új Honvédségi Szemle 2007/5. [21] Mag József: A híradó tiszthelyettes képzés átalakulása (1990 – 2000), ZMNE BJKMF Kar, „Híradók Napja 2000” Kiképzési konferencia 2000.09.17. [22] Mag József: A híradó tiszthelyettes képzés átalakulása (1990-2000), ZMNE, BJKMF kar „Híradók Napja 2000” Kiképzési konferencia 2000.09.17. [23] MAGYAR, M. – BERKE, J. – BUSZNYÁK, J. – GERŐ, P. – KRISZTIÁN, B. (2005): A Multimédia a Művelődésszervezők Képzésében, XI. Multimédia az Oktatásban Konferencia, Budapest, ISBN 963 218 310
- 111 [24] MAGYAR, M. (2002): A tanulás = élettevékenység. Csokonai Kiadó, Kaposvár, ISSN 1418 5008 [25] NAGY, S. (2004): Mobilkommunikációs eszközök alkalmazása, MAMIKA Elektronikus tananyaggyűjtemény v 1.0. - VE GMK, Keszthely, ISBN: 963 9096 86 5 [26] Nardi, B. – Whittaker, S. – Bradner, E. (2000): Interaction and Outeraction: Instant Messaging
in
Action.
In
CSCW
2000,
S.
79–88.
www.research.att.com/~stevew/outeraction_cssw2000.pdf [27] Norris, C. – Barnett, B. – Basom, M. – Yerkes, D. (2002): Developing educational leaders. Teachers College Press, New York [28] Riba István: "Esélyegyenlőség a felsőoktatásban: Állam-vizsga", HVG, 1998/21. szám, (1998. május 30.) p. 110. [29] Dr. Sándor Miklós: A híradócsapatok kiképzése és a törzsek felkészítése, Jegyzet, ZMKA, 1993. [30] Dr. Sándor Miklós: Tábori hadsereg híradása, Jegyzet ZMKA, Nyt.sz.: 841/052. [31] Dr. Sándor Miklós: Út a digitalizált kommunikációs rendszer felé? ZMKA, Akadémiai Közlemények 1996. 210. szám [32] Dr. Sándor Miklós: A híradásszervezés alkonya, avagy kopogtat az ajtón a kommunikációs rendszerszervezés. ZMNE. 2000, Országos tudományos konferencia anyaga [33] Sándor Miklós: A híradócsapatok kiképzése és a törzsek felkészítése, egyetemi doktori értekezés [34] Sándor Miklós: Törzsek felkészítése és a híradócsapatok kiképzése. Jegyzet. 2002 [35] Starr Roxanne Hiltz: "Teaching in a Virtual Classroom", Reprints of Invited papers for 1995 International Conference on Computer Assisted Instruction ICCAI'95. [36] Távoktatás hálózatokon multimédiás eszközökkel, www.rmki.kfki.hu/speci/speci.html
- 112 -
[37] Turi Attila-Sípos Tamás: A videokonferencia oktatási alkalmazásai, Összeállította: Business Communications Networks Kft. www.iif.hu/rendezvenyek/networkshop/97/tartalom/NWS/5/1/index.htm [38] Turi László: Az Internet oktatási alkalmazása az egyetemen, Virtuális oktatás - valóságos trendek
www.internetto.hu/cyber/vu-trend.htm
[39] Prof. Dr. Szabó János: Hogyan hasznosíthatóak a szervezeti kultúra-alakítás és a hatékonyságorientáció tapasztalatai az önkéntes hadsereg szervezeti menedzsmentjében, Humán Szemle 2006/4. [40] Prof. Dr. Szabó János: A szervezeti kultúra-kutatáshozzájárulása a védelmi szektor kultúraváltásához, Humán Szemle 2006/2 ISSN 1219 929X [41] Prof. Dr. Szabó János: A társadalom megváltozott viszonya az önkéntes haderőhöz, Humán Szemle 2005/4 ISSN 1219 929X [42] Dr. Szűcs Endre – Vartman György, A tiszthelyettes képzés fejlődése, a katonai előképzés egy újszerű lehetősége, Humán Szemle 2006/különszám [43] Wenger, E. (1998): Communitics of Practice; Learning, Meaning and Identity. Cambridge University Press, Cambridge. [44] Zucker, A. – Kozma, R. (2003): The virtual high school. Teaching generation V., New York Teachers College Press.
- 113 -
Ábrajegyzék 1.sz. ábra: Honvéd tiszthelyettes I és II. szakképzés első féléves blokkja forrás:Dr. Szűcs Endre – Vartman György)........................................................................... ..22 2. sz. ábra: Honvéd tiszthelyettes II. a szerződéses tisztesek részére forrás:Dr. Szűcs Endre – Vartman György)............................................................................. 23 3.sz. ábra: Honvéd tiszthelyettes I. szakképzés a polgári életből érkezők részére forrás:Dr.Szűcs Endre – Vartman György)………………………………………..………….24 4. sz. ábra: Honvéd zászlós szakképzés (forrás:Dr. Szűcs Endre – Vartman György) ............ 25 5. sz. ábra: Katonai képzés ( szerkesztette: Révész Gyula ) ................................................... 44 6. sz. ábra: Hadkötelezettség ( szerkesztette: Révész Gyula ).................................................. 46 7. sz. ábra: Tiszthelyettes képzés (www.mil.bundeswehr-karriere.de) .................................... 47 8. sz. ábra: Tiszthelyettes képzés a Bundeswehrben ( szerkesztette: Révész Gyula ) ............. 49 9. sz. ábra: Hadkötelezettség ( szerkesztette: Révész Gyula ).................................................. 52 10. sz. ábra: Tiszthelyettes képzés ( www.bundesheer.at ) ...................................................... 53 11. sz. ábra: A tiszthelyettesi iskola szervezete ( Szerkesztette: Révész Gyula ) .................... 54 12. sz. ábra: Tiszthelyettes képzés ( forrrás: www.bundesheer.at/karriere/unteroffizier/index.shtml ) .................................. 55 13. sz. ábra: Törzs tiszthelyettes képzés (forrás: : www.bundesheer.at/karriere/unteroffizier/index.shtml)...................................56 14. sz. ábra: Tiszthelyettesi pályakép ( szerkesztette: Révész Gyula ) .................................... 58 15. sz. ábra: Tiszthelyettes képzés ( szerkesztette: Révész Gyula ) ......................................... 59 16. sz. ábra: Tiszthelyettes alapjai (szerkesztette Révész Gyula).........………………….…...60 17. sz. ábra: Az elektronikus tanulás négy alapvető pillére (szerkesztette: Révész Gyula)…………………………………………..….……..…..……....81 18. sz. ábra: Tiszthelyettesi pálya, avagy „az egész életen át tartó tanulás” pályaképe........... 84 19. sz. ábra: Felvételi eljárás rendszere (szerkesztette: Révész Gyula) ................................... 86 20. sz. ábra: Felvételi (általános) eljárás alkalmassági lépcsőfokai (szerkesztette: Révész Gyula)…...……………………………………….….…………..87
- 114 21. sz. ábra: Felvételi (speciális) eljárás alkalmassági lépcsőfokai (szerkesztette: Révész Gyula)…………………………………………………….……..88 22. sz. ábra: A legénységi állomány kiképzési, előmeneteli rendje szerkesztette: Révész Gyula)………………………………………………………..…..89 23. sz. ábra: A tiszthelyettes (őrmester-törzsőrmester) kiképzési, előmeneteli rendje (szerkesztette: Révész Gyula……………………………………………………………92 24. sz. ábra: Törzs tiszthelyettes II. (zászlós) kiképzési, előmeneteli rendje (szerkesztette:Révész Gyula……………….……………………….……….….…...…..97
- 115 Rövidítések jegyzéke AUTOKO
Automatisierte Kommunikationsnetz
BA
Basis Ausbildung
COFAT
Commandement de la formation de l’atmée de terre
EHC
Automatizált kommunikációs hálózat Bázis kiképzés Szárazföldi haderőnemi képzés parancsnoksága Elektronikai hadviselés
ELOKA
Elektronisches Kampführung
Elektronikai hadviselés
EU
Eupora Unio
Európai Unió
HUS
Heeresunteroffiziersakademie Tiszthelyettesi akadémia
HVK
Honvéd Vezérkar
IFMIN
Integrierte Fernmeldeinfrastruktur
Egységes híradó infrastruktúra
IT- Direktor
InformationstechnologieDirektor
Információtechnológiai igazgató
KINTOP
Interoperabilität der Krisenreaktionskräfte
Azonnali (gyors) reagálású erők interoperabilitás
MH NATO RITA
Magyar Honvédség North Atlantic Treaty Organi- Észak-atlanti Szerződés Szervezation zete RealTime Integrated Transaction Authorization
Integrált híradó rendszer
System SCORM LCMS
Sharable Content Object Reference Model
Megosztható Tartalmú Objektum
Learning Content Management Advanced Distributed
ADL
Learning
Smart Board GLC
Fejlett Megosztott Tudás Okos-táblák
Global Learning Consortium
- 116 -
AICC
Aviation Industry CBT Committee
LMS
Learning Management System Nemzetközi Nyelvi Intézet The
HICOM
Heavy
Corporation
Indsustries of
Malaysia Digitális alközpont
Berhard PÁV TIR
Pályaalkalmassági vizsgálat Transport
Internationaux
Rutiers
Nemzetközi árufuvarozásban résztvevők megkülönböztető jelzés
Learning Technology LTSC
Standards Committee
Accord européen relatif au ADR
transport
Veszélyes áruk nemzetközi szál-
international des marchandies
lításáról szóló európai megálla-
Dangereuses par Route
podás
Alliance of Remote ARIADNE
Instructional and Distribution
Elosztott tudásbázisu hálózatu
Networks for Europe
oktatás
- 117 Publikációk jegyzéke
Tudományos cikkek 1.
Révész Gyula: A szárazföldi csapatok híradó kiképzésének múltja, jelene és jövője. A parancsnokok és törzsek híradó és informatikai felkészítése a NATO követelmények szerint. Nemzetvédelmi Egyetem. Doktorandum 2. Révész Gyula: A híradó kiképzés aktuális jellemzői. A katonai kommunikációs rendszerek fejlődési irányai –kihívások és trendek a XXI. Században- Nemzetközi szakmai tudományos konferencia. 311-331.o. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Zrínyi M. kiadó, Budapest 2001. ISBN 963 00 8819 3 3. Révész Gyula: A híradó szakbeosztású szerződéses állomány kiképzési lehetőségei. Kommunikáció 2002 Nemzetközi tudományos konferencia. 161-171. o. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Zrínyi M. kiadó, Budapest 2002. ISBN 963 86229 2 X 4. Révész Gyula: Profi hadsereg hatása a kiképzésre. Kommunikáció 2003 Nemzetközi tudományos konferencia. Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Zrínyi M. kiadó, Budapest 2003. 337-342. o. ISBN 96386229 6 2 5. Révész Gyula: Híradókiképzés a Német Szövetségi Köztársaság szárazföldi haderőnemnél. Kommunikáció 2003 Nemzetközi tudományos konferencia. Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Zrínyi M. kiadó, Budapest 2003. 329-337. o. ISBN 96386229 6 2 6. Révész Gyula-Dr. habil Sándor Miklós A híradó kiképzés az átalakítás tükrében. Kommunikáció 2004 Nemzetközi tudományos konferencia. 161-171. o. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Zrínyi M. kiadó, Budapest 2004. ISBN 963 86441 5 X 7. Révész Gyula: Information operation int he „information age” Kommunikáció 2005 Nemzetközi tudományos konferencia. 387-171. o. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Zrínyi M. kiadó, Budapest 2005. ISBN 963 7060 11 1 8. Révész Gyula-Dr. habil Sándor Miklós A híradó kiképzés az átalakítás tükrében. Kommunikáció 2005 Nemzetközi tudományos konferencia. 273-171. o. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Zrínyi M. kiadó, Budapest 2005. ISBN 963 7060 11 1 9. Révész Gyula: MH. 43. Nagysándor József híradózászlóalj, Székesfehérvár. Puskás Híradó a Puskás Tivadar Híradó Bajtársi Egyesület kiadványa. Budapest 2005. számnélküli 10. Révész Gyula: A kor kihívásai a kiképzők szemével. Kommunikáció 2006 Nemzetközi tudományos konferencia. 273-280. o. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Zrínyi M. kiadó, Budapest 2006. ISBN 978-963-7060-18-2 11. Révész Gyula: 66. Puskás Tivadar Zászlóalj. Puskás Tivadar Híradó Bajtársi Egyesület. Puskás Tivadarra emlékezünk. Zolna nyomda Kft. Budapest 2004. számnélküli 12. Révész Gyula: A profi hadsereg hatása a kiképzésre. Kard és Toll. Válogatás a hadtudomány doktoranduszainak tanulmányaiból. Honvédelmi Minisztérium Oktatási és Tudományfejlesztő Főosztály. Budapest. 2004. 89-96. o. ISSN 1587-558X
- 118 13.
Révész Gyula: Családi Nap Fehérváron Szárazföldi Haderő. Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság. 24. o. Székesfehérvár. 2006. HU ISSN: 1785-2889 14. Révész Gyula: Bemutatkozik az MH. 43. Vezetéstámogató zászlóalj. Szárazföldi Haderő Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság. 50-61. o. Székesfehérvár. 2005. HU ISSN: 1785-2889 15. Révész Gyula: A Magyar Honvédség 43. Vezetéstámogató zászlóalj a Bevetési Irány-2005 gyakorlaton. Szárazföldi Haderő Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság.. Székesfehérvár. 2005. HU ISSN: 1785-2889 16. Révész Gyula: The Signal Battalion of the Home Defence Forces 43rd József Nagysándor Signal and Command Support Regiment. Kommunikáció 2007 Nemzetközi tudományos konferencia. 27-31.o. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Zrínyi M. kiadó, Budapest 2007. ISBN 978-963-7060-31-1 17. Révész Gyula: Missziós Híradó Felkészítés Sokszínűsége Kommunikáció 2007 Nemzetközi tudományos konferencia. 230-236. o. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Zrínyi M. kiadó, Budapest 2007. ISBN 978963-7060-31-1
Tanulmányok 1. Révész Gyula-Kukucska András Parancsnokok és törzsek híradó és informatikai felkészítés NATO követelmények szerint. Székesfehérvár. 2004. 137/2004/HDM/2 1.14
Konferencia előadások 1
2
3
4
5
6
A katonai kommunikációs rendszerek fejlődési irányai –kihívások és trendek a XXI. Században- Nemzetközi szakmai tudományos konferencia.. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest 2001 A híradó szakbeosztású szerződéses állomány kiképzési lehetőségei. Kommunikáció 2002 Nemzetközi tudományos konferencia. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest 2002. Profi hadsereg hatása a kiképzésre. Kommunikáció 2003 Nemzetközi tudományos konferencia. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, kiadó, Budapest 2003. A híradó kiképzés az átalakítás tükrében. Kommunikáció 2004 Nemzetközi tudományos konferencia. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest 2004. A híradó kiképzés az átalakítás tükrében. Kommunikáció 2005 Nemzetközi tudományos konferencia. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest 2005. A kor kihívásai a kiképzők szemével. Kommunikáció 2006 Nemzetközi tudományos konferencia. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest 2006.
- 119 7
A híradó és vezetéstámogató ezred feladatai, funkciói Kommunikáció 2007. Nemzetközi tudományos konferencia, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest, 2007.
8
A vezénylő zászlósok helye és szerepe a Magyar Honvédség kommunikációs rendszerében. Összhaderőnemi zászlósi konferencia. Csopak 2007.
