A Magyar Villamosenergia-rendszer fogyasztói igényeinek előrejelzése 2015

MAVIR-RTO-DOK-0013-00-2015-10-19

A Magyar Villamosenergia-rendszer fogyasztói igényeinek előrejelzése 2015.

Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt.

Budapest, 2015.



Készítette: Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. Rendszerirányítási Igazgatóság Rendszerszintű Tervezési és Elemzési Osztály

Budapest, 2015. -2MAVIR-RTO-DOK-0013-00-2015-10-19


Tartalomjegyzék 0. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ .............................................................................. 4 1. BEVEZETÉS ....................................................................................................... 7 1.1.

SZABÁLYOZÓI HÁTTÉR..................................................................................... 7

1.2.

CÉLKITŰZÉSEK, ALAPELVEK ............................................................................. 8

1.3.

ALAPFOGALMAK ........................................................................................... 10

2. VISSZATEKINTÉS ........................................................................................... 13 2.1.

VILLAMOSENERGIA-FELHASZNÁLÁS ................................................................ 13

2.2.

CSÚCSTERHELÉS, CSÚCSKIHASZNÁLÁS .......................................................... 14

2.3.

MINIMÁLIS TERHELÉSEK ................................................................................ 17

2.4.

KORÁBBI ELŐREJELZÉSEINK ÉRTÉKELÉSE ....................................................... 20

2.4.1. Kapacitáselemzések előrejelzései ...................................................... 20 2.4.2. Összehasonlítás ................................................................................. 22 3. A FOGYASZTÓI IGÉNYEKET MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK ........................ 24 3.1.

A FOGYASZTÓI OLDAL ÖSSZETÉTELE – ÁGAZATI ADATOK .................................. 24

3.2.

GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS VILLAMOSENERGIA-FOGYASZTÁS ........................... 28

3.3.

HŐMÉRSÉKLETI HATÁSOK, HŐMÉRSÉKLETÉRZÉKENYSÉG ................................. 30

3.3.1. Hőmérsékleti szélsőségek .................................................................. 31 3.3.2. A rendszerterhelések hőmérsékletérzékenysége ............................... 34 4. ELŐREJELZÉS ................................................................................................ 38 4.1.

ÁLTALÁNOS GAZDASÁGI NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK ............................................. 38

4.2.

VILLAMOSENERGIA-FELHASZNÁLÁS ................................................................ 39

4.3.

CSÚCSTERHELÉS ......................................................................................... 42

5. ÖSSZEFOGLALÁS .......................................................................................... 46 6. ÁBRAJEGYZÉK ............................................................................................... 47 7. TÁBLÁZATOK.................................................................................................. 48 8. IRODALOMJEGYZÉK ...................................................................................... 49 -3MAVIR-RTO-DOK-0013-00-2015-10-19


0.

Vezetői összefoglaló

A fogyasztói igények közép- és hosszú távú előrejelzése a forrásoldali kapacitásfejlesztésről szóló elemzések, távlati teljesítőképesség- és erőműmérlegek egyik lényeges kiindulópontja. Közvetve a 132 kV-os és annál nagyobb feszültségű hálózatokra vonatkozó hálózatfejlesztési terv forrásoldali megalapozását szolgálja. A jogszabályi előírásoknak megfelelően – az időközben ismertté vált új fejlődési tendenciákat is figyelembe véve – rendszeres időközönként sor kerül a prognózisok felülvizsgálatára. A fogyasztói igények előrejelzéséről szóló elemzés összeállítására kormányrendelet kötelezi az átviteli rendszerirányítót. 2003 és 2011 között kétévente tettük közzé a közép- és hosszú távú forrásoldali kapacitáselemzéseket, amelyek fogyasztói igénynövekedési prognózisokat is tartalmaztak. A rendszerirányítási tevékenységet érintő jogszabályváltozások nyomán 2012-től önálló tanulmány foglalkozik a fogyasztói igények előrejelzésével és a hazai villamosenergia-rendszer közép- és hosszú távú kapacitásfejlesztésével. Elemzésünk a 2030-ig terjedő időtávra tekint előre, a kapcsolódó forráselemzés sarokévei pedig 2020, 2025 és 2030. A szabályozói háttér és a keretdokumentumok figyelembevétele mellett az előrejelzés alapvető kiindulópontja az elmúlt évek villamosenergia-felhasználási és rendszerterhelési adatainak vizsgálata. Megfigyelhető, hogy a 2008 őszén bekövetkezett gazdasági visszaesés következtében az addigi – az 1990-es évek második felétől jellemző, viszonylag egyenletes – igénynövekedés átmenetileg megtört. Az összes villamosenergia-felhasználás még 2011-ben sem érte el a válság előtti szintet, a hazai villamosenergia-rendszer bruttó éves csúcsterhelése pedig 2008 óta gyakorlatilag 6300-6500 MW körül állandósult. A villamosenergia-igények hosszabb távú alakulásában meghatározó szerepe van a gazdasági tényezőknek is. Ágazati statisztikai adatok alapján vizsgáltuk az egyes szektorok nettó villamosenergia-fogyasztását, valamint az energetikai rugalmasságot, amelyben a nettó villamosenergia-fogyasztás és a reál GDP relatív változásának egymáshoz képesti aránya fejeződik ki. A 2008-at megelőző években (több egymás utáni évet figyelembe véve) jellemzően a 0,5 és 0,6 közötti tartományban alakult ez a mutató. Ez azt jelenti, hogy átlagosan a reál GDP éves növekedési ütemének 50-60%-ával emelkedett az éves nettó villamosenergiafogyasztás. Az egyes igénynövekedési változatok kidolgozásához gazdasági prognózisokat vettünk alapul. Az előrejelzések elsődleges megalapozásául szolgáló gazdasági háttértanulmány a nemzetgazdaság várható növekedésével összefüggésben, két és fél évtizedre előretekintve vizsgálta a villamosenergia-igények várható alakulását. Emellett további, mértékadónak tekinthető növekedési prognózisok adatait is felhasználtuk. Különösen a rövid távú gazdasági fejlődés esetében jellemzőek az egymástól nagymértékben eltérő előrejelzések, de a hosszabb távú növekedési ráták becslései is ellentmondásosak. A bizonytalanságok kezelése érdekében hagyományosan több növekedési változatot vizsgálunk. Emellett a gördülő tervezés is lehetőséget ad arra, hogy prognózisainkat időről időre helyesbítsük. -4MAVIR-RTO-DOK-0013-00-2015-10-19


Az elmúlt néhány év tendenciái, illetve a rövid távú gazdasági növekedési kilátások miatt eltértünk attól a 2011 előtt készült kapacitáselemzésekre jellemző megközelítéstől, hogy a teljes előrejelzési időszakra egyenletes mértékű igénynövekedést feltételezünk. Elemzéseinket a gazdasági háttértanulmányra alapoztuk, és elsősorban távlatilag tekintettük irányadónak a Nemzeti Energiastratégia 2030 keretdokumentum reál GDP változási prognózisát. Emellett előrejelzésünk kiindulópontja az energetikai rugalmasság általunk feltételezett alakulása is. Mindezek alapján a nettó villamosenergia-fogyasztás kiegyenlítettebb, lassuló ütemű emelkedését feltételeztük. Az alapváltozat 2015 után a fenti prognózisok és hatások eredőjeként a nettó villamosenergia-fogyasztás 1,1 %/év körüli bővülésével számol, majd a 2020-as évektől lassuló mértékű növekedést feltételez, melynek mértéke 1%/év, majd 0,9%/év körül alakul. Az alacsonyabb növekedési változatnál az éves igénynövekedés 2015 és 2020 között 0,9%/év, majd 2030-ig fokozatosan 0,7%/évre csökken. A magasabb igénynövekedési változatot 2015 és 2020 között 1,4%/év átlagos növekedési ütem jellemzi, amely 2030-ig 1,2%/évre mérséklődik. (Ld. 1. ábra). Az összes villamosenergia-felhasználás (amely tartalmazza a hazai erőművek önfogyasztását és a hálózati veszteséget is) 2020-ra várt értéke 45,6 TWh, 2030-ra pedig – az alapváltozat szerint – elérheti az 50,4 TWh-t.

1. ábra: A nettó villamosenergia-fogyasztás várható alakulása 2030-ig

A csúcsterheléseket mindhárom változat esetében 6500 h/év éves csúcskihasználási óraszám alapján jeleztük előre, hiszen a tényadatok azt mutatják, hogy a 2000-es évek elején megállt a csúcskihasználási óraszámok növekedése. Az alapváltozatban a 2015 és 2030 közötti időszakban jellemzően 70 MW/év körül -5MAVIR-RTO-DOK-0013-00-2015-10-19


alakul a csúcsterhelés éves növekedési üteme. Ez 2020-ra 7000 MW, 2030-ra pedig 7700 MW várható csúcsterhelést jelent, a korábbi előrejelzésekhez képest tehát mérsékeltebb növekedést feltételeztünk. Természetesen majdnem két évtizedes távlatban bekövetkezhetnek olyan fordulópontok, amelyek alapvetően módosíthatják az igénynövekedési tendenciákat, a fogyasztói oldal összetételét vagy a fogyasztás időbeli eloszlását. Idetartozik az elektromos hajtású járművek széleskörű elterjedése, illetve a fogyasztó oldali beavatkozás (Demand Side Management) eszközeinek a jelenleginél jóval általánosabb alkalmazása. Ezek hatását ma még nehéz megítélni – nem is képezték elemzésünk tárgyát –, viszont az előrejelzések rendszeres felülvizsgálata módot ad az újonnan jelentkező tendenciák figyelembevételére.

-6MAVIR-RTO-DOK-0013-00-2015-10-19


1.

Bevezetés

1.1.

Szabályozói háttér

A fogyasztói igények közép- és hosszú távú előrejelzése a forrásoldali kapacitásfejlesztésről szóló elemzések, távlati teljesítőképesség- és erőműmérlegek egyik lényeges kiindulópontja. Közvetve a 132 kV-os és annál nagyobb feszültségű hálózatokra vonatkozó hálózatfejlesztési terv forrásoldali megalapozását szolgálja. A jogszabályi előírásoknak megfelelően – az időközben ismertté vált új fejlődési tendenciákat is figyelembe véve – rendszeres időközönként sor kerül a prognózisok felülvizsgálatára. A fogyasztói igények előrejelzéséről szóló elemzés összeállítására kormányrendelet is kötelezi az átviteli rendszerirányítót: a tanulmány elkészítését előíró jogszabály a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról (VET Vhr.). Az átviteli rendszerirányító 2003 és 2011 között kétévente tette közzé a közép- és hosszú távú forrásoldali kapacitáselemzéseket, amelyek fogyasztói igénynövekedési prognózisokat is tartalmaztak. A rendszerirányítási tevékenységet érintő jogszabályváltozások nyomán 2012-től két különálló tanulmány foglalkozik a fogyasztói igények előrejelzésével és a hazai villamosenergia-rendszer közép- és hosszú távú kapacitásfejlesztésével. A VET Vhr. 9. § (2) bekezdésben megadott tartalmi követelményeknek megfelelően elemző tanulmányunknak tartalmaznia kell a korábbi változatok értékelését, a jelen elemzési ciklus során figyelembe vett szempontok és kidolgozandó változatok leírását, valamint be kell mutatni magukat a változatokat. A hatályos jogszabályok mellett irányadók az idevonatkozó hazai energiapolitikai irányelvek és keretdokumentumok is, köztük a 77/2011. (X. 14.) OGY határozattal jóváhagyott Nemzeti Energiastratégia. A 2030-ig szóló, 2050-ig előretekintő keretdokumentum az ellátásbiztonság, versenyképesség és fenntarthatóság elsődleges céljainak együttes érvényesülését tartja szem előtt. Ennek jegyében az energiahatékonyság javítására, illetve a kiegyensúlyozott fogyasztási szerkezet elérésére, megőrzésére törekszik. A Kormány 2011. október 25-én hagyta jóvá a II. (felülvizsgált) Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet. A cselekvési terv elkészítését – az időközben hatályon kívül helyezett – 2006/32/EK irányelv írta elő. A 2016-ig, illetve 2020-ig előretekintő dokumentumban foglaltak szerint „Magyarország 2020-as vállalása 10%-os teljes energiamegtakarítás”. A tervezett energiaigény-csökkentés döntő része az épületenergetika, illetve a távhőellátás területén valósulna meg, azonban néhány ágazati program a villamosenergia-szektort is érinti. A cselekvési tervben megnevezett konkrét intézkedéstervezetek közé tartozik az Áramtakarékos Háztartások Program (2016-ig 2,97 PJ = 825 GWh megtakarítással), valamint a Közintézmények villamosenergiaigényének mérséklése intézkedéscsomag (2016-ig 1,20 PJ = 333 GWh megtakarítással). 2012 októberében új energiahatékonysági irányelvet fogadtak el (2012/27/EU irányelv az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről). Ez a jogszabály kötelező érvényű vállalást tartalmaz: „az Unió 2020. évi energiafogyasztása nem haladhatja meg az 1 474 Mtoe primerenergiát vagy az

-7-


1 078 Mtoe végső energiát.” (3. cikk) A 24. cikkben foglaltak továbbra is előírják a nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervek elkészítését: az új jogszabály szerint összeállított cselekvési terveket első ízben 2014. április 30-ig kell benyújtaniuk a tagállamoknak, ezt követően pedig három évente.1 Mindez – szintén a 24. cikkben foglaltak szerint – éves jelentéstételi kötelezettséggel egészül ki. A Magyar Országgyűlés 2015. május 12-én fogadta el az irányelvet honosító 2015. évi LVII. törvényt az energiahatékonyságról. Korábbi előrejelzéseinkben mérvadónak tekintettük a Kormány 2010. december 22-i ülésén megtárgyalt és jóváhagyott Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervet, amely a 2010 és 2020 közötti időszakra tartalmaz előrejelzéseket az összes villamosenergia-felhasználás feltételezhető alakulására, valamint kétféle forgatókönyvre (Referencia-forgatókönyv, Kiegészítő energia-hatékonysági forgatókönyv). Ez a cselekvési terv a 2009/28/EK irányelv alapján készült el, azonban jelenleg átdolgozás alatt áll az 1491/2012 (XI. 13.) Korm. határozat alapján. 2015-ben sor került a Nemzeti Energiastratégia energiafelhasználásra vonatkozó előrejelzéseinek felülvizsgálatára. Az új, a korábbiakhoz képest mérsékeltebb növekedéssel számoló alapadatokat a 1160/2015. (III. 20.) Korm. határozat 1. mellékletében tették közzé. A stratégia három forgatókönyve2 közül a 2015-ös felülvizsgálat két változatot érintett. A változatok közül a „Közös erőfeszítés” forgatókönyv tekinthető a stratégiai célokkal összhangban álló alapváltozatnak, amely a felülvizsgálatot követően évi 1%-os átlagos növekedési ütemmel számol a korábbi 1,5%-os növekedési prognózissal szemben. A stratégia felméri a hosszú távon tervezett nagyarányú közlekedési elektrifikáció és a hőszivattyúk nagyobb mértékű elterjedése okozta villamosenergia-igénynövekedést, ugyanakkor csökkentő tényezőként tekint az energiahatékonysági intézkedések eredményeként jelentkező megtakarításokra. A stratégiai célok között szerepel még az erőművi önfogyasztás és a hálózati veszteség csökkentése is. Az alapváltozat mellett a korábban 2%/év igénynövekedési ütemet prognosztizáló „Ölbe tett kéz” forgatókönyv is csökkentett, évi 2% helyett évi 1,5% növekedési ütemmel számol. Az 1%/év igénynövekedést feltételező Zöld forgatókönyv energiafelhasználási alapadatai nem módosultak. 1.2.

Célkitűzések, alapelvek

A villamosenergia-igényekről szóló tanulmány elsődleges célkitűzése a várható összes villamosenergia-felhasználás, illetve a csúcsterhelések múltbeli és várható távlati alakulásának elemzése, a kapacitásfejlesztési tanulmányban vizsgálandó változatok kijelölése. A villamosenergia-felhasználási igényekhez igazodva készíthetők el a teljesítménymérlegek és a forrásoldali energiamérlegek (erőműmérlegek) a kijelölt sarokévekre. A forrásoldali kapacitásfejlesztésről szóló tanulmánnyal és a hálózatfejlesztési tervvel összhangban a kijelölt sarokévek a következők: 2020 (rövid táv), 2025 (középtáv), valamint 2030 (hosszú táv). 1

Az előzetes elemzés lezárásakor (2015. szeptember 11.) a magyar nemzeti energiahatékonysági cselekvési terv még nem volt elérhető az Európai Bizottság honlapján. (http://ec.europa.eu/energy/en/topics/energy-efficiency/energy-efficiency-directive/national-energyefficiency-action-plans) 2 Ld. Nemzeti Energiastratégia 2030, 6.1 Primer energia fejezet

-8-


Az 1.1. pontban ismertetett jogszabályi elvárásoknak eleget téve tanulmányunk behatóbban foglalkozik a villamosenergia-igények alakulását hosszabb távon meghatározó gazdasági tényezőkkel. 2015. évi fogyasztáselemzési tanulmányunk és igénynövekedési előrejelzéseink megalapozásául elsősorban A magyar villamosenergia-felhasználás várható alakulása 2040-ig című, a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. által összeállított tanulmány szolgált.3 Tanulmányunk a hatályos jogszabályok és az egyéb vonatkozó előírások alapján készült. Arra törekszünk, hogy mind az elemzési szempontjaink, mind az igények előrejelzésénél alkalmazott módszerek, számítások világosak és jól nyomon követhetők legyenek. Ugyanakkor a távlati elemzéseknél mindig számolni kell olyan fordulópontok bekövetkezésével, amelyek minőségi változást hoznak, és ennek következtében a korábban megfigyelt tendenciákra alapozott előrejelzésekhez képest gyökeresen más fejlődési pályát eredményeznek. A gördülő tervezés alkalmazása, az egymást követő elemzési ciklusok ilyen esetben lehetővé teszik az előrejelzések megfelelő korrekcióját. A jelentős gazdasági változások mellett fordulópontnak tekinthető például az elektromos hajtású járművek nagyobb arányú megjelenése a közlekedésben, a fogyasztó oldali befolyásolás és az intelligens hálózati megoldások nagymértékű elterjedése, illetve a villamosenergia-igények komoly csökkenésével járó energiahatékonysági intézkedések megvalósulása. Mindezek hatásának részletes számba vétele túlmutat elemzésünk keretein, azonban az ENTSO-E 2014-ben megjelent Tízéves Hálózatfejlesztési Tervéhez (TYNDP) kidolgozott távlati, 2030-ra vonatkozó víziók, illetve a víziókon alapuló összeurópai és regionális piacszimulációk – eltérő mértékben – már számolnak e tényezőkkel. Az elemzésünk megalapozásához készült gazdasági háttértanulmány is kitért az új villamosenergiafelhasználási területek vizsgálatára, megállapítva, hogy a hatások prognosztizálása még középtávon is meglehetősen bizonytalan. A fogyasztói igények távlati alakulásának előrejelzésénél főként a gazdasági háttértanulmányra támaszkodtunk, amely részletesen elemzi a nemzetgazdasági ágazatok közelmúltbeli villamosenergia-fogyasztási és gazdasági növekedési adatsorait, illetve az általános gazdasági fejlődési kilátásokat, és ezek alapján többféle előrejelzési módszert – köztük makromodelleket is – alkalmazva határozza meg az irányadónak tekinthető növekedési változatokat. Emellett távlatilag a Nemzeti Energiastratégia háttértanulmányát, a különböző gazdaságkutató intézetek tanulmányait, nyilvános előrejelzéseit, illetve a nemzetközi szervezetek által közzétett gazdasági növekedési adatsorokat is figyelembe vettük. Megfigyelhető, hogy – különösen egy-két éves távlatban – az egyes előrejelzések között igen nagy különbségek mutatkoznak.

3

Gazdaságkutató intézetek közreműködésével természetesen korábban is készültek hasonló elemzések a kapacitáselemzési tanulmányok alapadatként elfogadott igénynövekedési adatsorainak meghatározásához.

-9-


1.3.

Alapfogalmak4

Az elemzésünkben használt energetikai alapfogalmak egy része energiamennyiségeket, más része pedig teljesítményt (illetve terhelést, teljesítőképességet) fejez ki. A 2. ábra azokat az energiamennyiségeket foglalja össze, amelyek az országos villamosenergia-mérlegben szerepelnek. Bruttó villamosenergia-termelés (2. ábra: Hazai erőművek bruttó termelése) alatt a hazai erőművekben termelt összes villamos energia mennyiségét értjük. Ez a generátorkapcsokon mért termelt villamos energia mennyisége. Az import-export szaldó a határkeresztező vezetékeken importált és exportált villamos energia irányhelyes összege. Az erőművek önfogyasztása a termelt villamos energiának az a része, amelyet az erőmű a villamos energia termelésénél felhasznál. (Ennél bővebb fogalom a háziüzemi villamosenergia-fogyasztás, amely az önfogyasztás mellett azt a vásárolt villamos energiát is tartalmazza, amelyet az erőművek villamosenergia-termeléshez és hőszolgáltatáshoz használnak fel.) A nettó villamosenergia-termelés (2. ábra: Hazai erőművek nettó termelése) az erőművek önfogyasztásával csökkentett bruttó villamosenergia-termelés. Ez az egyes erőművek elszámolási pontjaira vonatkozó eredő betáplált villamos energia összege. A hálózati veszteség egyaránt tartalmazza az átviteli és az elosztó hálózati veszteségeket. Az energia átvivő rendszerbe betáplált és a fogyasztóknak átadott villamos energia különbségeként adódik ki. A bruttó termelést és az import-export szaldót összegezve kapjuk az összes villamosenergia-felhasználást. Ez a mennyiség mind az erőművek önfogyasztását, mind a hálózati veszteséget tartalmazza. A bruttó villamosenergia-fogyasztás az erőművek önfogyasztását levonva kapható meg az összes villamosenergia-felhasználásból. A nettó villamosenergia-fogyasztás a hálózati veszteséggel csökkentett bruttó villamosenergia-fogyasztás. Ez megegyezik a fogyasztóknak átadott villamos energiával.

4

A Magyar Villamosenergia-rendszer Forrásoldali Kapacitáselemzése 2011. évi kiadásában részletes ismertetés olvasható a forráselemzéshez kapcsolódó fogalmakról, a bruttó és a nettó megközelítésről.

- 10 -


Import-export szaldó

Hazai erőművek bruttó termelése

Import-export

szaldó

Hazai erőművek nettó termelése

Nettó villamosenergia-fogyasztás

Hálózati veszteség

Bruttó villamosenergia-fogyasztás

Erőművi önfogyasztás

Összes villamosenergia-felhasználás

2. ábra: A villamosenergia-mérlegben szereplő mennyiségek

A 3. ábra a rendszerterheléssel kapcsolatos fogalmak jelentését szemlélteti, a 2014. december 1-jén (az elmúlt évi maximális csúcsterhelés napján) regisztrált órás terhelési adatok alapján készült.

3. ábra: Napi terhelési görbe a 2014. évi csúcsterhelés napján (2014. december 1.)

A bruttó rendszerterhelés a villamosenergia-rendszer forrásoldali igénybevételre összesített terhelése. A rendszerszintű üzemirányításba bevont és az alkooperációs (rendszerszintű üzemirányításba nem bevont) erőművi egységek gépkapcsokon kiadott teljesítményének és a határkeresztező szállítások irányhelyes eredő teljesítményének összege (ld. Üzemi Szabályzat 2.9.3). A nettó rendszerterhelést úgy kapjuk meg, hogy a hazai erőművek önfogyasztásával csökkentjük a bruttó rendszerterhelést. Itt tehát a hazai erőművek elszámolási pontra - 11 -


vonatkozó eredő betáplált teljesítményét vesszük figyelembe. (Az eredő importexport teljesítmény tekintetében viszont már nincs különbség a bruttó és a nettó értékek között, itt nem számolunk önfogyasztással.) Rendszerterhelés alatt általában a bruttó rendszerterhelés értendő, azonban egyes nemzetközi statisztikai adatforrásokban – így az ENTSO-E adatbázisaiban is – a nettó rendszerterhelések szerepelnek. A rendszerterhelések közül forrásoldali kapacitásfejlesztési szempontból kiemelt jelentősége van a csúcsterhelésnek, különösen az éves csúcsterhelésnek. Csúcsterhelés alatt a meghatározott időtartamon (nap, hónap, év) belül igénybevett legnagyobb teljesítményt értjük. Az utóbbi években felértékelődött a nyári csúcsterhelések jelentősége, hiszen jellemzően csak 2-300 MW-tal maradnak el az éves csúcsterhelésektől, viszont a nyári időszakban a kapcsoltan hőt és villamos energiát termelő erőművi kapacitások egy része nem áll rendelkezésre. (2013-ban már mindössze 114 MW volt a téli és a nyári csúcsterhelés eltérése, míg 2014-ben – részben időjárási hatások miatt – nagyobb volt a különbség.) A bruttó és a nettó rendszerterhelések közötti különbségtételhez hasonlóan az éves csúcsterheléseknél is megadható bruttó vagy nettó érték. A hazai villamosenergiastatisztikai kiadványokban megadott éves csúcsterheléseket általában bruttó rendszerterhelésként kell értelmezni, nemzetközi viszonylatban viszont elterjedtebb a nettó csúcsterhelés, amely nem tartalmazza az erőművek csúcsidei önfogyasztását. A 3. ábra napi terhelési görbéi alatti területek energiamennyiségeknek felelnek meg. A nettó rendszerterhelés görbéje alatti terület a napi bruttó villamosenergiafogyasztás. A bruttó és a nettó terhelési görbe közötti terület adja meg – energiában – a hazai erőművek önfogyasztását. A napi bruttó villamosenergia-fogyasztás és az önfogyasztás összegeként – a bruttó rendszerterhelés görbe alatti területként – pedig a napi összes villamosenergia-felhasználást kapjuk meg.

- 12 -


2.

Visszatekintés

2.1.

Villamosenergia-felhasználás

Az 1990-2014 közötti évekre vonatkozó országos villamosenergia-mérleg az 1. táblázatban5 található meg. A villamosenergia-mérleg a hazai erőművekben termelt villamos energiát, az exportált és az importált villamos energiát, az erőművek önfogyasztását, a hálózati veszteséget tartalmazza, valamint az ezek alapján számítható mennyiségeket: összes felhasználás, bruttó és nettó fogyasztás. Az 1. táblázat adatsorai mellett a 4. ábra diagramján is szemléltetjük, hogyan alakult a hazai termelés és az importszaldó aránya az összes hazai villamosenergia-felhasználáson belül. 1992 és 2007 között többé-kevésbé egyenletesen emelkedett az összes felhasználás, az átlagos növekedési ütem 1,49% volt, de egyes években elérte a 2,5%-ot is. 2008 őszén a gazdasági válság hatására jelentős visszaesés következett be: 2009-ben 5,7%-kal volt kisebb az összes villamosenergia-felhasználás 2008-hoz viszonyítva.6 A nagyarányú csökkenés átmenetinek bizonyult: 2010-re 2,8%-kal nőtt az összes villamosenergia-felhasználás az előző évhez képest, majd a következő öt évben – kis mértékben elmaradva a válság előtti évektől – 42 TWh felett alakult. 1. táblázat: Országos villamosenergia-mérleg (1990-2014)

Év 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

Bruttó Nettó termelés termelés Export Import GWh GWh GWh GWh 28 436 25 899 2 152 13 299 29 963 27 465 1 059 8 410 31 685 29 119 1 521 4 988 32 915 30 354 1 619 4 093 33 515 30 959 921 2 955 34 017 31 263 776 3 181 35 102 32 357 1 276 3 473 35 396 32 434 1 470 3 619 37 188 34 258 2 614 3 354 37 154 34 222 3 287 4 350 35 191 32 444 6 083 9 523 36 417 33 701 7 233 10 404 36 158 33 474 8 350 12 606 34 146 31 379 7 138 14 077 33 708 30 981 6 320 13 792 35 743 32 922 9 411 15 638 35 858 33 063 8 186 15 393 39 880 36 866 10 694 14 680 40 025 37 112 8 871 12 774 35 909 33 344 5 459 10 972 37 371 34 613 4 702 9 897 35 984 33 500 8 022 14 664 34 328 31 902 9 003 16 969 30 306 28 042 4 760 16 638 29 349 27 233 5 777 19 165

Importexport Összes Erőművi Bruttó Hálózati Nettó szaldó felhasználás önfogyasztás fogyasztás veszteség fogyasztás GWh GWh GWh GWh GWh GWh 11 147 39 583 2 537 37 046 4 036 33 010 7 351 37 314 2 498 34 816 3 871 30 945 3 467 35 152 2 566 32 586 2 841 29 745 2 474 35 389 2 561 32 828 4 358 28 470 2 034 35 549 2 556 32 993 4 253 28 740 2 405 36 422 2 754 33 668 4 749 28 919 2 197 37 299 2 745 34 554 4 677 29 877 2 149 37 545 2 962 34 583 4 736 29 847 740 37 928 2 930 34 998 4 916 30 082 1 063 38 217 2 932 35 285 4 840 30 445 3 440 38 631 2 747 35 884 4 733 31 151 3 171 39 588 2 716 36 872 4 676 32 196 4 256 40 414 2 684 37 730 4 399 33 331 6 939 41 085 2 767 38 318 4 240 34 078 7 472 41 180 2 727 38 453 3 980 34 473 6 227 41 970 2 821 39 149 3 941 35 208 7 207 43 065 2 795 40 270 3 964 36 306 3 986 43 866 3 014 40 852 3 959 36 893 3 903 43 928 2 913 41 015 3 888 37 127 5 513 41 422 2 564 38 858 3 604 35 254 5 195 42 566 2 758 39 808 3 801 36 007 6 642 42 626 2 484 40 142 3 784 36 358 7 966 42 294 2 426 39 868 3 684 36 184 11 878 42 184 2 264 39 920 3 663 36 257 13 388 42 737 2 116 40 621 3 654 36 967

5

Az adatok forrása: MEKH – MAVIR: A magyar villamosenergia-rendszer (VER) 2013. évi statisztikai adatai, a korábbi évek hasonló kiadványai, valamint az előkészületben lévő 2014. évi kiadvány (jelenleg még előzetes) adatai 6 A növekedési ütemek a tényadatokra vonatkoznak, szökőév-, illetve hőmérséklet-korrekció nélkül értendők.

- 13 -


4. ábra: Az összes hazai villamosenergia-felhasználás (1990-2014)

2.2.

Csúcsterhelés, csúcskihasználás

A magyar villamosenergia-rendszer eddigi legnagyobb terhelését 2007. november 29-én regisztrálták (17:00). Ekkor a bruttó rendszerterhelés 6605 MW volt. Az 19902014 közötti éves maximumok a 2. táblázatban szerepelnek. 2. táblázat: A magyar villamosenergia-rendszer csúcsterhelése (1990-2014)

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

Bruttó csúcsterhelés MW 6534 6252 5641 5612 5550 5731 5794 5731 5817 5802 5742 5965 5980 6140 6357 6439 6432 6605 6388 6380 6560 6465 6463 6307 6461

Az 1990-es évek első felében jelentkező visszaesés után a csúcsterhelés 1995 és 2000 között szinte alig változott, míg a 2000-2005 közötti években összesen mintegy - 14 -


700 MW-tal emelkedett. A csúcsterhelés növekedésének mértéke 1995 és 2007 között évenként átlagosan 85 MW volt. A gazdasági válság hatására a trend megtört, a 2008-ban és 2009-ben a csúcsterhelés átmenetileg visszaesett. Az elmúlt években a magyar villamosenergia-rendszer csúcsterhelése 6300-6500 MW körül alakult. Az éves, jelenleg a téli időszakra eső csúcsterhelések mellett egyre nagyobb jelentőségű a nyári csúcsterhelések figyelemmel kísérése, hiszen a nyári hónapokban rendszerint kisebb az igénybe vehető erőművi teljesítőképesség. A havi csúcsterhelési adatokból készült a 3. táblázat, amelyben az egyes hónapok átlaghőmérséklete is szerepel. (A táblázatban színes háttér emeli ki a téli és a nyári csúcsterheléseket.) A táblázatban megjelenített időszak távlatában jól megfigyelhető a légkondicionáló berendezések szélesebb körű elterjedésének hatása és a nyári csúcsterhelés rohamos növekedése. A táblázat adatai alapján 2001-ben a nyári hónapok még az év legkisebb csúcsterhelésű hónapjai közé tartoztak. Néhány év alatt azonban nagyot változott a kép: 2001 és 2007 között több mint 1300 MW-tal emelkedett a nyári csúcsterhelés, 2008-ban már csak 136 MW-tal maradt el a nyári csúcsterhelés a téli csúcstól. A válság okozta visszaesés nyomán nagyobb lett a nyári és a téli csúcsterhelés közti különbség, de ez csak átmenetinek bizonyult. 2012-ben már csak alig 32 MW-tal maradt el a júliusi csúcsterhelés az eddigi nyári maximumtól. 3. táblázat: Havi csúcsterhelések és átlaghőmérsékletek (2001-2014)

2001 MW °C 2002 MW °C 2003 MW °C 2004 MW °C 2005 MW °C 2006 MW °C 2007 MW °C 2008 MW °C 2009 MW °C 2010 MW °C 2011 MW °C 2012 MW °C 2013 MW °C 2014 MW °C

I. hó II. hó III. hó IV. hó V. hó VI. hó VII. hó VIII. hó IX. hó X. hó XI. hó XII. hó 5765 5636 5547 5281 4944 4955 5006 4988 5282 5550 5841 5965 0,7 3,5 7,3 11,0 18,4 18,4 22,1 23,0 14,5 13,9 3,2 -4,3 5875 5591 5618 5419 4903 5228 5196 5072 5560 5672 5786 5980 0,1 4,9 8,0 11,4 19,0 21,3 23,8 21,6 15,8 10,1 7,1 -1,0 5939 5924 5734 5478 5243 5513 5436 5488 5369 6009 5951 6140 -1,7 -3,5 5,6 10,8 20,1 23,6 22,6 24,7 17,2 8,5 7,1 1,0 6061 5927 5865 5406 5095 5169 5543 5326 5491 5732 6177 6357 -2,0 1,7 5,5 12,0 14,9 19,1 21,6 21,5 16,3 12,0 6,0 0,9 6181 6082 6439 5502 5529 5582 5834 5556 5570 5912 6439 6409 0,5 -1,9 4,5 11,9 17,2 19,8 21,5 19,7 17,5 11,6 4,2 0,8 6384 6281 6165 5661 5428 6031 5823 5548 5581 6048 6279 6432 -2,4 -0,6 4,6 13,3 15,9 20,2 24,4 19,3 18,6 13,4 7,7 2,2 6226 6190 6055 5741 5768 6137 6320 6015 5837 6194 6605 6582 5,2 5,1 8,8 14,0 18,5 22,6 23,9 22,7 14,5 11,1 4,1 -0,6 6388 6323 6135 5884 5864 6252 5957 5999 5966 6120 6288 6258 1,5 4,4 6,8 12,1 17,3 21,1 21,5 21,8 15,6 12,3 6,8 3,0 6380 6161 5884 5455 5308 5504 5894 5620 5647 5945 6094 6299 -1,3 0,9 6,0 15,1 17,6 19,0 22,8 22,6 19,2 11,0 6,8 1,4 6284 6189 6001 5558 5546 5832 6232 5731 5821 6038 6419 6560 -2,0 0,7 6,6 12,0 15,9 20,0 23,6 21,0 14,7 8,4 8,0 -1,7 6465 6364 6145 5604 5569 5862 6212 6195 5790 5964 6465 6404 0 0 6,6 13,5 16,8 20,6 20,8 22,7 19,9 10,8 3,2 2,6 6216 6384 5941 5566 5425 6142 6288 5985 5703 5973 6144 6463 1,6 -2,4 8,8 12,4 17,8 21,7 24,1 23,7 19,0 11,6 7,5 -0,6 6246 6096 6010 5811 5506 6193 6057 6068 5703 5860 6246 6307 0,2 2,4 3,7 12,9 16,8 20,4 23,9 23,5 15,3 13,2 7,7 2,2 6240 6177 5897 5658 5624 5960 6050 5532 5848 6124 6454 6461 2,9 4,8 10,3 13,4 16,1 20,8 22,8 20,3 17,4 12,3 7,3 3,0

Az éves összes villamosenergia-felhasználás (ld. 3. táblázat) és a bruttó éves csúcsterhelések hányadosaként számított éves csúcskihasználási óraszámok változását az 5. ábra mutatja be. Az 1990-es években fokozatosan emelkedett a kihasználási óraszám, majd a 2000-es évektől 6500-6700 óra/év körül állandósult.

- 15 -


(Kivételt jelent a 2008. évi kiugró érték: ez év őszén a gazdasági válság miatt jelentősen csökkentek a fogyasztói igények, így a november-december havi csúcsterhelések mintegy 300 MW-tal az előző évi csúcs alatt maradtak.)

5. ábra: Éves csúcskihasználási óraszám (1990-2014)

6. ábra: Téli és nyári csúcsterhelések (2001-2014)

A havi csúcsterhelések alakulásának bemutatásakor már utaltunk a nyári csúcsterhelések elmúlt években bekövetkezett rohamos növekedésére. A 6. ábra együttesen tünteti fel a téli és a nyári csúcsterheléseket 2001 és 2014 között. Lineáris trendet illesztettünk a 2001-2007 közötti adatpontokra, arra az időszakra, amikor többé-kevésbé egyenletesen növekedett mind a téli, mind a nyári - 16 -


csúcsterhelés. Ebben az időszakban jóval dinamikusabban nőttek a nyári csúcsterhelések: +209,61 MW/év volt az átlagos növekedési ütem. A téli csúcsterheléseknél csak feleekkora, +111,21 MW/év volt az emelkedés átlagos mértéke. A 2008-2009-es átmeneti visszaesés után az elmúlt négy évben ismét közeledett egymáshoz a téli és a nyári maximum. A nyári csúcsterhelés napját az elmúlt években kiugróan magas napi középhőmérsékletek jellemezték. A tavalyi nyári csúcsterhelés napján, 2014. július 21-én 26,6°C volt a napi középhőmérséklet, de már a megelőző két hétvégi napon is 26 °C felett alakult a napi középhőmérséklet. A 7. ábra a napi órás terhelési görbék lefutását mutatja be a legnagyobb csúcsterhelésű téli (december 4., napi átlaghőmérséklet: -3,6 °C) és nyári napon (június 20., napi átlaghőmérséklet: 29,3 °C) 2013-ban. Ebben az évben közelítette meg legjobban a nyári csúcsterhelés a téli csúcsterhelést (114 MW eltérés). Mivel nyáron a nappali időszak jóval hosszabb és a hűtési energiaigények a déli órákban a legnagyobbak, a nyári terheléslefutás különbözik a télitől, a napi csúcsterhelés a déli órákban jelentkezik. A grafikonon ábrázolt nyári csúcsterhelési napon a napi csúcsot 13:00 órakor regisztrálták, a téli csúcsterhelés időpontja a késő délutáni órákra (16:45) esett.

7. ábra: Napi terhelési görbe 2013. téli és nyári csúcsterhelési napjára

2.3.

Minimális terhelések

Jóllehet a minimális rendszerterhelés alakulása a szükséges összes forrásoldali teljesítőképesség meghatározása szempontjából kevésbé mérvadó (a méretezés a várható csúcsterheléshez képest történik), a minimális terhelések alakulásának is nagy jelentősége van – többek között az időjárásfüggő megújuló erőművekben termelt villamos energia befogadása, a szükséges szabályozási tartalékok - 17 -


nagyságának meghatározása, valamint a rendszerbe illeszthető alaperőművi teljesítőképesség mértéke kapcsán. A 4. táblázat a csúcsterhelésekhez hasonló módon tartalmazza a havi minimális terhelések alakulását a 2001 és a 2014 közötti időszakra. Színes háttérrel emeltük ki a téli időszakban (október és március között), valamint a nyári időszakban (április és szeptember között) regisztrált legkisebb hazai bruttó rendszerterheléseket. 4. táblázat: Havi minimális terhelések és átlaghőmérsékletek (2001-2014)

2001 MW °C 2002 MW °C 2003 MW °C 2004 MW °C 2005 MW °C 2006 MW °C 2007 MW °C 2008 MW °C 2009 MW °C 2010 MW °C 2011 MW °C 2012 MW °C 2013 MW °C 2014 MW °C

I. hó 3149 0,7 3283 0,1 3196 -1,7 3102 -2,0 3292 0,5 3454 -2,4 3586 5,2 3730 1,5 3446 -1,3 3249 -2,0 3582 0 3347 1,6 3431 0,2 3213 2,9

II. hó III. hó IV. hó 3421 3202 3016 3,5 7,3 11,0 3486 3225 3040 4,9 8,0 11,4 3785 3429 2963 -3,5 5,6 10,8 3586 3366 3207 1,7 5,5 12,0 3788 3301 3328 -1,9 4,5 11,9 3839 3832 3218 -0,6 4,6 13,3 3835 3497 3401 5,1 8,8 14,0 3913 3545 3637 4,4 6,8 12,1 3562 3440 2932 0,9 6,0 15,1 3559 3446 3065 0,7 6,6 12,0 3861 3401 2983 0 6,6 13,5 3679 3371 3119 -2,4 8,8 12,4 3612 3492 3266 2,4 3,7 12,9 3705 3394 3137 4,8 10,3 13,4

V. hó VI. hó VII. hó VIII. hó IX. hó 2773 2701 2859 2812 2963 18,4 18,4 22,1 23,0 14,5 2791 2888 2933 2800 3073 19,0 21,3 23,8 21,6 15,8 2953 3029 3063 3157 3159 20,1 23,6 22,6 24,7 17,2 2873 3020 3021 3051 3286 14,9 19,1 21,6 21,5 16,3 2981 3211 3179 3115 3336 17,2 19,8 21,5 19,7 17,5 3235 3151 3369 3249 3423 15,9 20,2 24,4 19,3 18,6 3206 3411 3458 3366 3526 18,5 22,6 23,9 22,7 14,5 3229 3378 3483 3260 3505 17,3 21,1 21,5 21,8 15,6 2955 2893 3234 3070 3232 17,6 19,0 22,8 22,6 19,2 3047 3235 3273 3156 3368 15,9 20,0 23,6 21,0 14,7 3169 3027 3242 3146 3443 16,8 20,6 20,8 22,7 19,9 2892 3274 3278 3096 3322 17,8 21,7 24,1 23,7 19,0 2926 3134 3363 3059 3236 16,8 20,4 23,9 23,5 15,3 3132 3496 3210 3163 3425 16,1 20,8 22,8 20,3 17,4

X. hó XI. hó XII. hó 3159 3175 3426 13,9 3,2 -4,3 3264 3304 3336 10,1 7,1 -1,0 3182 3327 3386 8,5 7,1 1,0 3412 3235 3333 12,0 6,0 0,9 3511 3520 3437 11,6 4,2 0,8 3380 3485 3729 13,4 7,7 2,2 3634 3560 3590 11,1 4,1 -0,6 3241 3487 3295 12,3 6,8 3,0 3231 3267 3466 11,0 6,8 1,4 3406 3443 3294 8,4 8,0 -1,7 3250 3382 3347 10,8 3,2 2,6 3197 3209 3316 11,6 7,5 -0,6 3165 3287 3208 13,2 7,7 2,2 3252 3430 3473 12,3 7,3 3,0

A 8. ábra grafikonja az éves téli és a nyári minimális terheléseket mutatja be. Itt is a 2001 és 2007 közötti időszakra illesztettünk lineáris trendet, hiszen – mint azt a maximális terheléseknél már bemutattuk – 2008 őszén a korábbi növekedés megtört. (A 2008-ban a visszaesés még csak a téli minimális terhelést érintette, a nyári minimális terhelés még a válságot megelőző időszakra esett.) A trendszámítás eredményeként kapott éves átlagos igénynövekedési ütem mind a téli, mind a nyári minimális terhelések esetében csak mintegy fele a csúcsterhelések növekedési ütemének. A minimális terhelések esetében is a nyári minimális terhelések növekedése volt dinamikusabb, hiszen a nyári hónapokra 80,82 MW/év, míg a téli időszakra 52,59 MW/év átlagos növekedési ütem adódott. A 2008-at követő néhány évben a minimális terhelések stabilan 3000 MW körül alakultak. A 2014-ben regisztrált legkisebb rendszerterhelés (3132 MW) viszont már elmozdulást jelez.

- 18 -


8. ábra: Téli és nyári minimális terhelések (2001-2014)

A 9. ábra grafikonján a bruttó órás7 rendszerterhelések tartamdiagramja látható 2014-re, illetve szaggatott vonallal 2001-re. Mivel 2014-ben a minimális rendszerterhelés jóval magasabb volt a megelőző néhány évhez képest, ezért közel azonos mértékű a csúcsterhelés és a minimális terhelés változása.

9. ábra: A bruttó órás rendszerterhelések tartamdiagramja (2001, 2014)

7

Itt csak az egész órákban regisztrált rendszerterheléseket vettük figyelembe, a havi minimális terhelések táblázatában viszont 2010-től már negyedórás terhelések is szerepelnek.

- 19 -


2.4.

Korábbi előrejelzéseink értékelése

A jogszabályi környezet előírja az előző évek elemzéseiben található előrejelzésekre való visszatekintést, ezért jelen fejezet célja megvizsgálni az előző évek kapacitáselemzéseiben található fogyasztói becsléseket. Ezeket különböző szempontok alapján lehet megtenni, a következőkben ez két szemszögből lesz részletezve:  

a kapacitáselemzésekben található összes villamosenergia-felhasználásra és csúcsterhelésre vonatkozóan, továbbá az elosztóhálózati engedélyesek hálózatfejlesztési tervében található terhelés-előrejelzések és a kapacitáselemzések becsléseinek összehasonlításával.

2.4.1.

Kapacitáselemzések előrejelzései

Ahogy azt már a 2.1. fejezet is említette, 1992 és 2007 között többé-kevésbé egyenletesen emelkedett az összes felhasználás, az átlagos növekedési ütem 1,49% volt, de egyes években elérte a 2,5%-ot is. Az előrejelzésekben ennek megfelelő tendenciák lettek figyelembe véve, ahogy az a 10. ábra grafikonján látható. Jól megfigyelhető, hogy 2001 és 2007 közt – a gazdasági elemzésekhez illeszkedve – enyhén emelkedő értékek voltak jellemzők a különböző sarokévekre vonatkozóan. A fejlődés folyamatos volt, és joggal lehetett gondolni, hogy az európai mértéket meghaladóan fog a magyarországi összes villamosenergia-felhasználás növekedni.

10. ábra: Az összes hazai villamosenergia-felhasználás (1990-2014)

8

8

Az ábra az összes felhasználás előrejelzésenkénti alapváltozatait (normál igénynövekedést) szemlélteti.

- 20 -


Azonban 2008 őszén a gazdasági válság hatására jelentős visszaesés következett be, melynek hatásai a mai napig tartanak. Az összes felhasználás és a bruttó csúcsterhelés is zuhant, és jelenleg egyfajta konszolidációs időszakot élünk, melyben nehézkes a válság utáni folyamatokat megbecsülni. Bizonyára várhatók „visszaesések” a következő húsz évben is, de most még értelmetlen lenne ilyeneket feltételezni. Be kell ismerni, hogy az elmúlt évtizedekben az előrejelzések mindig nagyobb értéket prognosztizáltak a későbbi tényadatokhoz képest. Ezért lehet kisebb valószínűséget adni a nagyobb igénynövekedési ütemnek, és többet az Európában kialakult irányzatoknak (takarékosság, hatékonyságjavulás stb.). A hőszivattyús hőellátás és a villamos motoros közúti közlekedés terjedése alapvetően nem fogja a következő két évtizedben megváltoztatni ezt az irányzatot. A 11. ábra grafikonján is jól megfigyelhetők az említettek. A válság előtt az egyes évekre folyamatosan növekvő csúcsterheléseket jeleztek előre, évről-évre egyre magasabbakat. Azonban nagyjából 2004 óta 6500 MW körül stagnál. Ennek következtében az utóbbi idők MAVIR kapacitáselemzései már alacsonyabb csúcsterhelésekkel és kisebb felfutási ütemmel számoltak. Az évente elkészülő fogyasztói igényekről szóló elemzés viszont jó lehetőség arra, hogy a világ gazdasági folyamataiban történt változások azonnal megjelenjenek a tanulmányokban.

11. ábra: A hazai bruttó éves csúcsterhelés (1990-2014)

9

9

Az ábra az éves bruttó csúcsterhelés előrejelzésenkénti alapváltozatait (normál igénynövekedést) szemlélteti.

- 21 -


2.4.2.

Összehasonlítás

A visszatekintés természetesen nem lehet teljes anélkül, hogy össze ne legyen hasonlítva az elosztóhálózati engedélyesek fogyasztói előrejelzésének összesítése a rendszerirányító hasonló becsléseivel. A MAVIR fogyasztói igényekről szóló előrejelzésénél az éves villamosenergiafelhasználás lett megvizsgálva; különböző változók alapján, melyek jelentős összefüggést mutatnak a vizsgálandó mennyiségekkel. Ebből lett aztán a csúcsterhelésekre vonatkozóan elkészítve a becslés. Ez egy ún. „top-down” szcenárió. A hálózatfejlesztés tervének készítése során azonban az elosztóhálózati engedélyesek terveiben szereplő csúcsterhelések lettek figyelembe véve, hiszen sokkal pontosabban tudnak előre tervezni a saját területük csúcsterheléseire vonatkozóan, mert pontosabban ismerik, ismerhetik a 132 kV-nál alacsonyabb feszültségű hálózaton megjelenő fogyasztási igényeket, jóval több információval rendelkeznek erről a területről. Így érvényesül a szubszidiaritás elve is, mely szerint a felmerült kérdéseket, bizonytalanságokat azok keletkezési helyén kell megoldani, és a felsőbb szintek beavatkozásának a szükséges minimumra kell korlátozódnia. Ez a módszer egy fajta „bottom-up” szcenárió. A csúcsterhelések alakulásában a hosszabb távon érvényesülő – nagyrészt a gazdasági növekedéssel összefüggő – trendek, valamint a szezonalitások (éves, heti és napi) mellett meghatározók az időjárási tényezők, valamint a rövid távú hatások (pl. egy nagyobb fogyasztó hálózatra csatlakozása), melyekről egy elosztóhálózati engedélyes természetesen előbb szerezhet tudomást. A legelső hálózatfejlesztési terv készítésénél, 2004-ben, meglehetősen inhomogén tartalmú és formájú elosztóhálózati tervek kerültek benyújtásra, mivel ez volt az első alkalom, hogy azonos időpontra kellett a hálózati engedélyeseknek terveket készíteniük, és nagyban függtek attól, hogy legutóbb mikor készítettek fejlesztési tervet. A következő két tervben a terhelési viszonyok modellezésénél összességében elsősorban az adott terhelésfelfutási prognózishoz a kapacitáselemzés szerint tartozó növekmény lett figyelembe véve, azonban a rendszerterhelés elosztása a csomóponti terhelések egyedi beállításával lett elvégezve, melynek során számoltunk az elosztói engedélyesek által jelzett, az új 132 kV/középfeszültségű állomások belépése miatti átterhelődésekkel és az átlagtól egyéb okból jelentősen eltérő felfutással prognosztizált csomóponti terhelésekkel. A 2010. évi hálózatfejlesztési tervtől kezdődően jelentős eltéréseket mutat a rendszerirányító és az elosztóhálózati engedélyesek által elkészített, csúcsterhelésekre vonatkozó előrejelzés. Ez már a fentebb vázolt „top-down”, ill. „bottom-up” szcenáriókból fakad. Általánosságban itt is elmondható, hogy az évenkénti, gördülő tervezés jó lehetőséget nyújt a különböző gazdasági, fogyasztói folyamatok lekezelésére. Statisztikai adatok korlátozottan állnak rendelkezésre az elosztóhálózati engedélyesek és a MAVIR csúcsterheléssel kapcsolatos előrejelzéseinek összehasonlításához. A magyar villamosenergia-rendszer csúcsterheléséről viszonylag pontos információt lehet találni, de az ehhez az időponthoz tartozó elosztói terhelésekről már jóval kevesebbet és kevéssé megbízhatót. További - 22 -


bizonytalanság, hogy az országos csúcsterhelés nem az elosztóhálózatok csúcsterhelésének összege, azaz a legnagyobb rendszerterhelés időpontja egyáltalán nem biztos, hogy egybeesik az elosztóhálózatok legnagyobb terhelésének időpontjával. Nehézséget jelent, hogy a rendszer bruttó terhelése nem egyenlő az elosztóhálózatok adott pillanatbeli terhelésének összegével, mert az előbbi tartalmazza például az átviteli hálózati veszteséget és az átviteli hálózatra csatlakozó erőművek önfogyasztását is. Hivatalos terhelési adat áll rendelkezésre az Országos Terhelésmérés (OTM) alapján, mely minden év január és július harmadik szerdája és az azt megelőző vasárnap. Azonban itt is több mint valószínű, hogy a csúcsterhelések nem esnek egybe ezzel a nappal. Az elosztóhálózati engedélyesek területére vonatkozó előrejelzett terhelésfelfutások különböző mértékűek, hiszen a fogyasztás növekedésében kulcselem a térség gazdasági és ipari fejlettsége, a fogyasztóinak számossága, valamint 1-1 nagyobb beruházás indulása. Ebből fakadóan a különböző elosztói engedélyesek előrejelzései jelentős eltéréseket mutatnak. Az azonban megállapítható, hogy prognózisaik jellemzően felülbecsültek, főképpen hosszabb távon. Ennek természetesen leginkább a 2008-ban indult válság az oka, mely a statisztikai alapon való elemzés jóságát, hasznosságát erősen megkérdőjelezi. Azon tény miatt, hogy a rendszer bruttó terhelése az elmúlt években 6500 MW körül mozgott, valamint amiatt, hogy az elosztóhálózati engedélyesek jellemzően magasabb terhelésfelfutást prognosztizáltak, mint a MAVIR által készített forrásoldali elemzések, felmerülhet, hogy az elosztóhálózati engedélyesek előrejelzései túlzottan optimisták. Azonban ez nem jelenti azt, hogy a magasabb igénybecslés felesleges beruházásokat generál, hiszen rövid távra pontosabb becslést lehet adni, az évenkénti (elosztók esetében kétévenkénti) tervezési folyamat lehetőséget nyújt a tervezéshez szükséges adatok áttekintésére, felülvizsgálatára. A historikus adatokat megvizsgálva megállapítható, hogy a MAVIR helyesen jár el, ha a hálózatfejlesztési terv elkészítésekor az elosztói engedélyesek előrejelzéséhez képest egy csökkentett bruttó rendszerterheléssel, alacsonyabb terhelésfelfutással számol.

- 23 -


3.

A fogyasztói igényeket meghatározó tényezők

A villamos-energiafogyasztást befolyásoló tényezők között jól elkülöníthetők az igényeket hosszú, illetve rövid távon befolyásoló hatások. A villamosenergiarendszerterhelés alakulásának jellegzetessége a hosszú távú trendek mellett jelenlévő erős szezonalitás (éves, heti és napi ciklusok formájában), valamint a villamosenergia-fogyasztás szoros összefüggése egyes rövid távú hatásokkal. A hosszabb távon érvényesülő tendenciák elsősorban gazdasági és társadalmi okokkal magyarázhatók: a gazdasági növekedés alakulásával, konjunktúrahatásokkal, valamint az iparszerkezet módosulásával, a fogyasztói szokások megváltozásával. Az eltérő gazdasági fejlettség és iparszerkezet mellett a földrajzi és az éghajlati tényezőkkel magyarázhatók az egyes országok villamosenergiafelhasználásában mutatkozó eltérések. Rövidebb távon az időjárás alakulása és a naptári hatások (napkelte-napnyugta, hétköznapok, ünnepek, óraátállítás) jelentősen befolyásolják a villamosenergiaigényeket. Olykor egyes jelentősebb események is módosíthatják a napi terheléslefutást. Az alábbiakban az egyes gazdasági szektorok szerepét elemezzük a fogyasztói igények alakulásában, valamint a várható növekedési kilátásokat mérjük fel. 3.1.

A fogyasztói oldal összetétele – ágazati adatok

Az éves ágazati villamosenergia-fogyasztási adatok két, részben különböző forrásból (Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, valamint az EUROSTAT adatbázisa) álltak rendelkezésünkre a 2000 és 2014, illetve az 1990 és 2013 közötti időszakra. Az adatsorokat a Mellékletben (13 – 15. táblázat) közöljük. Azonos, illetve egyes években kismértékben eltérő országos nettó villamosenergiafogyasztás mellett az ágazati bontás részletezettsége – és feltehetően az egyes kategóriák pontos tartalma is – különböző. A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal adatai jobban részletezik a szolgáltatási ágazatokat (G, I, H, J…U NACE10 kód), míg az EUROSTAT adatok az ipari ágazatokra vonatkozóan szolgálnak részletesebb információkkal. Az ágazati adatsorokat összevetve a kétféle forrás között helyenként jelentős eltérések mutatkoznak, különösen egyes kisebb ágazatok, de az ipar egészére számított adatok tekintetében is. Ugyanakkor a kétféle adattáblázatban többnyire jól egyeznek a háztartások éves villamosenergia-igényei (2012-re azonos érték szerepel), ám – a 2007-ben tapasztalható nagyobb, 0,75 TWh eltérés mellett – 2011-re is eltérő irányú változást jelez a kétféle adatforrás: az EUROSTAT adatok kismértékű növekedést, míg a MEKH adatok kismértékű csökkenést mutatnak. A fenti problémák, ellentmondások miatt célszerűnek látszik, hogy az ágazati adatok vizsgálatához három nagyobb egységet képezzünk: ipar (B, C, D, E, F NACE kód), háztartások, valamint a szolgáltatás és egyéb fogyasztás (A, G, I, H, J…U NACE 10

Az Európai Unióban a gazdasági tevékenységek statisztikai besorolására a NACE (Nomenclature générale des activités économiques dans les Communautés Européennes) szabvány vonatkozik. A 2008. január 1-jétől minden tagállamban kötelezően alkalmazandó NACE Rev. 2 magyar megfelelője a TEÁOR’08 rendszer.

- 24 -


kód), az utóbbiban döntően a szolgáltató szektor jelenik meg. Elemzésünkben a továbbiakban elsősorban a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal kiadványaiban közölt adatsorokat fogjuk irányadónak tekinteni. Ezek jelennek meg – részletes ágazati bontással – a 12. ábra grafikonján. Jól megfigyelhető a háztartási szektor (2) és a feldolgozó ipar (9) meghatározó szerepe, és az is látható, hogy a 2008 őszén jelentkező gazdasági visszaesés leginkább a feldolgozóipar fogyasztását vetette vissza. A háztartási fogyasztás csökkenése ehhez képest elhanyagolható mértékű volt, inkább a stagnálás volt jellemző.

12. ábra: Az egyes szektorok nettó villamosenergia-fogyasztása (1995-2014) 1: Egyéb – 2: Háztartások – 3: Egyéb szolgáltatás – 4: Szállítás, kommunikáció – 5: Idegenforgalom, vendéglátás – 6: Kereskedelem – 7: Építőipar – 8: Energetika, közműellátás – 9: Feldolgozóipar – 10: Bányászat – 11: Mezőgazdaság

A 2014. évi ágazati megoszlás részarányairól ad képet a 13. ábra, ahol a százalékos értékeket is feltüntettük. Az előző ábra kapcsán már utaltunk a háztartások és a feldolgozóipar meghatározó szerepére, együttesen 62%-ot tesznek ki. 2014-ben már 16% volt a kategóriába nem sorolt egyéb fogyasztás részaránya, amely 1995-ben még csak a nettó villamosenergia-fogyasztás 2%-át fedte le. Az ágazati adatsorok értelmezésénél tekintetbe kell venni az egyes kategóriák tartalmának megváltozását, az átsorolások hatását is.11

11

Az átsorolások, módszertani változások megnehezítik a hosszú távú trendek értékelését. 2009-ben a vízellátási ágazat kikerült a villamosenergia-, gáz- és hőellátás mellől (ld. NACE D+E kategória). A mintegy 1 TWh-nak megfelelő változás nyomán felére csökkent a kategóriában szereplő nettó villamosenergia-fogyasztási adat, viszont ezzel közel azonos mértékben megnőtt az egyéb fogyasztás.

- 25 -


13. ábra: A nettó villamosenergia-fogyasztás ágazati megoszlása 2014-ben

A három összevont szektor nettó villamosenergia-fogyasztási adatsorai az 5. táblázatban találhatók meg. (Mint utaltunk rá, a vízellátást 2009-től átsorolták, aminek nyomán közelítőleg 1 TWh-val csökkent az ipari szektor nettó villamosenergia-fogyasztása, ugyanakkor feltételezhetően hasonló nagyságrendű növekedés jelentkezhetett a szolgáltatási és egyéb fogyasztásnál. Ezt a torzítást az elemzésünkben korrigált adatsorokkal igyekszünk kiküszöbölni.12) 5. táblázat: Éves nettó villamosenergia-fogyasztás a három összevont szektorban13 Nemzetgazdasági ág

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

Ipar Szolgáltatások – egyéb

12804 13039 13790 14195 14855 15354 15297 15860 14417 11971 13242 13678 13346 13991 14444

Háztartások Nettó fogyasztás összesen

9792 10130 10355 11096 11032 11115 11251 11250 11460 11235 11032 10879 10620 10580 10427

8554 9027 9187 9041 8856 9050 10043 10137 11250 12047 11733 11800 12299 11661 12096

31150 32196 33332 34332 34743 35519 36591 37247 37127 35253 36007 36357 36265 36262 36967

Az 1995 és 2014 közötti fejlődési tendenciákat a 14. ábra szemlélteti – az ipari, illetve a szolgáltatási és egyéb fogyasztásnál a grafikonon egyaránt feltüntettük a nyers és az átsorolások figyelembe vételével korrigált görbéket. Míg a háztartások fogyasztása másfél évtizedes távlatban viszonylag stabilan alakult és – az utóbbi években enyhe csökkenést mutatva – alig változott, addig az ipari és a szolgáltatási ágazatokat – eltérő ütemű – növekedés jellemezte. Ez a fejlődés 2008 őszén a gazdasági válság nyomán megtört, jól megfigyelhetően az ipari 12

Az adatok összehasonlíthatósága érdekében 2009-től megnöveljük a vízellátás becsült nettó fogyasztásával az ipar fogyasztását, illetve ennek megfelelően csökkentjük a szolgáltatási és egyéb ágazatok fogyasztását. 13 A táblázat alapvetően a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által közölt adatok alapján készült, azonban 2007-re a háztartások fogyasztását az EUROSTAT adatbázis alapján adtuk meg, és a szolgáltatási és egyéb ágazatok fogyasztását eszerint módosítottuk.

- 26 -


villamosenergia-fogyasztás esett drasztikusan vissza, a lakosság, illetve a szolgáltatási és egyéb szektorok csoportjának fogyasztása csak igen kis mértékben csökkent. Ugyanakkor 2010-re az ipari szektor nettó villamosenergia-fogyasztása már ismét emelkedni kezdett a 2009-es mélyponthoz képest, az elmúlt négy évben 14 TWh felett alakult. 2012 és 2014 között a szolgáltatások korrigált fogyasztása meghaladta a háztartások majd egy évtizede szinte változatlan – bár az utóbbi években enyhén csökkenő tendenciát mutató –, 11 TWh körüli fogyasztását.

14. ábra: Az egyes szektorok éves nettó villamosenergia-fogyasztása (1995-2014) 6. táblázat: A nettó villamosenergia-fogyasztás éves változásának mértéke szektoronként 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

2009

2010 2011

2012 2013 2014

Ipar

2,6% 1,8% 5,8% 2,9% 4,6% 3,4% -0,4% 3,7% -9,1% -11,1% 10,1% 3,2% -2,0%

Szolgáltatások – egyéb

5,2% 5,5% 1,8% -1,6% -2,0% 2,2% 11,0% 0,9% 11,0%

-0,5% -3,0% 0,5% 4,6% -5,3% 3,6%

-0,4% 3,5% 2,2% 7,2% -0,6% 0,8% 1,2% 0,0% 1,9%

-2,0% -1,8% -1,4% -2,4% -0,4% -1,5%

Háztartások Teljes nettó fogyasztás

2,3% 3,4% 3,5% 3,0% 1,2% 2,2% 3,0% 1,8% -0,3%

-5,0% 2,1%

1%

-0,3%

4,5% 3,2%

0% 1,9%

A 6. táblázat a három vizsgált szektor nettó villamosenergia-fogyasztásának éves változásait tartalmazza. (Az ipar, valamint a szolgáltatási és egyéb ágazatoknál az átsorolások figyelembe vételével korrigált adatsort vettük alapul.) Megfigyelhető, hogy a táblázatban szereplő szektoronkénti adatokhoz képest a teljes nettó hazai villamosenergia-fogyasztás növekedése jóval kiegyenlítettebben alakult. Az éves növekedési mutatók alakulásában olyan rövid távú hatások is közrejátszhatnak, amelyek a hosszú távú fejlődés szempontjából már kisebb jelentőséggel bírnak. Ezek kiszűrése érdekében a három szektor adataira trendet illesztettünk.

- 27 -


3.2.

Gazdasági növekedés és villamosenergia-fogyasztás

Azt megelőzően, hogy az általános gazdasági növekedési előrejelzésekből, elemzésekből következtethessünk a villamosenergia-igények várható alakulására, fel kell tárni, hogy az elmúlt években milyen összefüggések érvényesültek a villamosenergia-fogyasztás és az egyes ágazatok gazdasági teljesítményei között. A 7. táblázat a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján tartalmazza a folyó áron vett GDP (bruttó hazai termék) értékeit, valamint volumenindexeit 2000 és 2013 között. 7. táblázat: A bruttó hazai termék (GDP) értéke és volumenindexei (2000-2013)14

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Érték folyó áron millárd Ft 13 293,6 15 336,6 17 371,3 19 007,4 20 914,6 22 331,3 24 034,6 25 446,9 26 949,3 26 174,9 26 946,0 28 035,0 28 548,8 29 846,3

Volumenindex Előző év = 100% 104,2 103,7 104,5 103,8 104,8 104,3 104,0 100,5 100,9 93,4 100,8 101,8 98,5 101,5

2000 = 100% 100,0 103,7 108,4 112,5 117,9 122,9 127,8 128,4 129,6 121,0 122,0 124,2 122,3 124,2

A 15. ábrán látható grafikon a GDP és a nettó villamosenergia-fogyasztás közötti összefüggést szemlélteti. (Az idősorokat ld. a Mellékletben található 16. táblázatban.) A két mennyiség közötti lineáris kapcsolat mértékét jelző determinációs együttható értéke: R2 = 0,943, ami igen szoros lineáris összefüggésre utal. A gazdasági növekedési kilátásokból kiinduló hosszú távú villamosenergiafogyasztási előrejelzések tehát kellően megalapozottnak tekinthetők.

14

Forrás: KSH STADAT 3.1.1. tábla

- 28 -


15. ábra: A GDP volumenindexe és a nettó villamosenergia-fogyasztás indexe (2000 = 100%)

Az energetikai rugalmasság (más néven rugalmassági együttható) a gazdasági teljesítmény és a villamosenergia-igények változásának mértéke közötti kapcsolat számszerűsítésére alkalmas mutató.

16. ábra: A nettó villamosenergia-fogyasztás energetikai rugalmassága (1997-2014)

A 16. ábra adatpontjaival a nettó villamosenergia-fogyasztás alapján és a GDP volumenindexei alapján számított energetikai rugalmasság alakulását ábrázoltuk. Az energetikai rugalmasság az alábbi összefüggés szerint határozható meg:

- 29 -


Ei.év  Ebázisév Ebázisév e GDPi.év  GDPbázisév GDPbázisév

Amennyiben az energetikai rugalmasság kiszámítása egymást követő évek adatai alapján történik, viszonylag nagyobb változékonyság jellemzi az adatokat. A rövid távú hatások (időjárás, gazdasági visszaesés, gazdaságpolitikai változások) nagyobb szerepe miatt kiugró értékek is előfordulhatnak, mint az a 16. ábra 2008. évi pontjánál is megfigyelhető. A hosszú távú előrejelzésekhez emiatt célszerű többéves időszakokat alapul venni, mint az a 17. ábra adatainak kiszámításakor is történt. A tízéves változásokra meghatározott adatok esetében kisebb, az ötéves időszak esetében már nagyobb súllyal jelentkezik a 2008 őszén bekövetkező gazdasági válság hatása. (Ekkor a változások iránya is módosult, a korábbi növekedést csökkenés váltotta fel.) A 2008 előtti, viszonylag egyenletes növekedés időszakát 0,5-0,6 körüli energetikai rugalmasság jellemezte, azaz 1% GDP növekedéshez 0,5-0,6% nettó villamosenergia-fogyasztás növekedés társult.

17. ábra: Energetikai rugalmasság öt és tíz évvel korábbi bázisévekkel

3.3.

Hőmérsékleti hatások, hőmérsékletérzékenység

A meteorológiai, elsősorban hőmérsékleti hatások főként rövid távon befolyásolják a villamosenergia-rendszer terhelését. Döntően közrehatnak a terhelési csúcsok jelentkezésénél.

- 30 -


Az alábbiakban a szélsőséges napi átlaghőmérsékletek jelentkezésének gyakoriságát, valamint a rendszerterhelések hőmérsékletérzékenységét vizsgáljuk. A terhelések hőmérsékletérzékenységének ismeretében egyrészt kiszűrhető a sokévi átlagtól jelentősen eltérő hőmérsékletek hatása, másrészt pedig a későbbiekben becslés adható arra vonatkozóan, hogy a csúcsterhelések várhatóan milyen tartományba esnek. Elemzésünkhöz a budapesti napi átlaghőmérsékletekről 1961 óta rendelkezésünkre álló adatsort használtuk fel. 3.3.1.

Hőmérsékleti szélsőségek

A 18. ábra a napi középhőmérsékletek átlagát, illetve az évek folyamán előfordult legalacsonyabb és legmagasabb napi átlaghőmérsékleteket mutatja be erre az időszakra.

18. ábra: Napi átlaghőmérsékletek éven belüli alakulása (Budapest, 1961-2014)

A nyári csúcsterhelések utóbbi években bekövetkezett növekedésében a légkondicionálás elterjedésével párhuzamosan az éghajlati tényezők is egyre inkább közrehatnak. Az elmúlt fél évszázad hazai hőmérsékletadatait vizsgálva megállapítható, hogy – különösen az 1980-as évektől – megnőtt a 25 °C-nál nagyobb középhőmérsékletű hőségnapok éves előfordulási gyakorisága (19. ábra).

- 31 -


19. ábra: Hőségnapok éves száma (1961-2014)

A 20. ábra, valamint a 21. ábra a csúcsterhelések szempontjából kritikus legalacsonyabb, illetve legmagasabb napi átlaghőmérsékletek előfordulását mutatja be. A nyári hőségnapok esetében az adott hőmérsékletnél magasabb (Tközép > T), a hideg téli napok esetében pedig az adott hőmérsékletnél alacsonyabb középhőmérsékletű (Tközép < T) napok előfordulási gyakoriságát ábrázoltuk.

20. ábra: A meleg nyári napok évi átlagos előfordulására illesztett görbe (Tközép > T)

- 32 -


21. ábra: A hideg téli napok évi átlagos előfordulására illesztett görbe (Tközép < T)

Az éghajlati modellekkel elvégzett meteorológiai számítások azt mutatják, hogy az elkövetkezendő időszakban a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá válására lehet számítani Magyarországon, ami kihat a villamosenergia-igényekre és a villamosenergia-hálózatokra is. Az Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus Modellező és Éghajlat-dinamikai Osztálya, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék 2010-ben készített modellszámításokat a 2021–2040 közötti időszakra.15 A távlati elemzéseket később a 2050-ig, illetve a 2100-ig tartó időszakra is kiterjesztették, ezek főbb következtetéseit 2012 elején hozták nyilvánosságra. 2013-ban a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia megújításához készültek az várható éghajlatváltozást felmérő, modellszámításokon alapuló vizsgálatok. A különböző éghajlati modellekkel végrehajtott szimulációk összevetése alapján valószínűsíthető hazánkban, illetve a Kárpát-medencében a hőmérséklet szignifikáns emelkedése. Ennek várható mértéke – a 2040-ig terjedő időszakban – 1,0–1,4 °C. A modellszámítások eredményei szerint az éghajlatváltozás következtében jelentősen – átlagosan 12–15 nappal – csökkenhet a fagyos napok16 száma, ugyanakkor a hőségriadós (hőhullámos) napok17 gyakoribbá válására lehet számítani. A délkeleti országrészben akár 14 nappal is nőhet a hőségriadós napok száma. A csapadékmennyiség várható változása nem szignifikáns, csak igen kismértékű csökkenés valószínűsíthető. Hasonló eredményeket tartalmaz az OMSZ és az ELTE Meteorológiai Tanszék által 2012 februárjában közzétett – négy regionális éghajlati modell eredményeinek figyelembe vételével készült – összefoglaló tanulmány is. Az újabb vizsgálatok 15

Magyar Tudományos Akadémia: Környezeti jövőkép – Környezet- és klímabiztonság. Köztestületi Stratégiai Programok. Budapest, 2010. 10-15. o. 16 0 °C alatti legalacsonyabb hőmérséklet 17 25 °C feletti középhőmérséklet

- 33 -


szerint a 2021–2050 közötti időszakban évente átlagosan 3-26 alkalommal gyakrabban lehet hőhullámos napra számítani, a fagyos napok számában bekövetkező csökkenés 15–28 nap között valószínűsíthető. Még komolyabb változásokat jósolnak a 2071–2100 közötti időszakra elvégzett éghajlatimodellszámítások. A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia felülvizsgálatához készült – 2050-ig előretekintő – háttérelemzés szerint a hazai évi középhőmérséklet 1-2,5 °C-kal emelkedhet az évszázad közepére. Az éghajlati szélsőségeket vizsgálva megállapították, hogy a fagyos napok száma jelentősen, 35 %-kal csökkenhet, míg a hőségriadós napok száma akár 30 nappal is gyarapodhat, különösen az ország középső és északkeleti térségeiben. 3.3.2.

A rendszerterhelések hőmérsékletérzékenysége

Mint korábban említettük, a villamosenergia-igények rövid távú alakulására az időjárási viszonyok is nagymértékben kihatnak. Az éves villamosenergia-fogyasztási adatok esetében ugyan érvényesül bizonyos mértékű kiegyenlítődés, viszont a csúcsterheléseknél – különösen a nyári csúcsterheléseknél – már jelentős a meteorológiai viszonyok, a sokévi átlagtól jelentősen eltérő hőmérsékletek szerepe. A rendszerterhelések hőmérsékletérzékenységét a 2009. január 1. és a 2014. december 31. közötti időszak adataira illesztett statisztikai terhelésbecslő modell segítségével elemeztük.18 A számítás célja az volt, hogy közelítő becslést adjunk a rendszerterhelések (napi átlagterhelések és napi csúcsterhelések) hőmérsékletérzékenységére vonatkozóan – különböző időszakokra és naptípusokra. A közelítő számítások során figyelembe kell venni a villamosenergiarendszerterhelésekben jelentkező trendeket, éves és heti ciklusokat, valamint más naptári és rövidtávú hatásokat. A modellben eredményváltozóként a bruttó órás rendszerterhelések átlaga szerepel, a figyelembe vett magyarázó változók pedig az alábbi csoportokba sorolhatók: 

naptári adatok (naptípusok: a hét napjai, ünnepek, tanítási időszak, óraátállítás, nappali órák hossza);



meteorológiai adatok (napi középhőmérséklet, napsugárzás);



ipari termelés alakulása (ipari termelés volumenindexe).

A magyarázó változók egy része átalakított formában jelenik meg a modellben, így például a napi középhőmérsékletből fűtési, illetve hűtési hőfokkülönbséget képeztünk. Mesterséges (dummy) változókat vezettünk be a naptípusok megjelöléséhez, és további segédváltozókat használtunk az egyes napok teljes időszakon belüli, illetve éven belüli elhelyezkedésének megadásához. Kiindulásul egy egyszerű többszörös lineáris regressziós modell szolgált, amit további, nem lineáris tagokkal bővítettünk.

18

Ez a statisztikai napi átlagterhelési modell egy továbbfejlesztett változata annak, amelyre A Magyar Villamosenergia-rendszer Forrásoldali Kapacitáselemzése 2011. című tanulmány 2.2.2. Csúcsterhelés alfejezetében bemutatott számítás épült.

- 34 -


A 22. ábra az éves összes villamosenergia-felhasználásra elvégzett hőmérsékletkorrekció eredményeit mutatja be a 2009 és 2014 közötti időszakra. A kétféle adatsor közül az elsőt a tényleges napi középhőmérsékletek alapján, a másodikat pedig az 1961 és 2014 közötti időszak átlagos napi középhőmérsékletei alapján határoztuk meg. Megfigyelhető, hogy a korrigált, sokévi átlaghőmérsékletre átszámított adatok általában lefelé térnek el, kivételt csak 2014 jelent. Mint arra a 3.3.1. fejezetben utaltunk, az utóbbi években érzékelhetően megnőtt a nyári hőségnapok száma, amikor az átlagosnál nagyobb rendszerterhelésekkel kell számolni.

22. ábra: Az éves összes villamosenergia-felhasználás hőmérsékletkorrekciója

A 23. ábra 2014-re havi bontásban szemlélteti a számítási eredményeket. A tényhőmérsékletekhez és a sokévi átlaghőmérsékletekhez tartozó oszlopok alatt feltüntettük a havi átlaghőmérsékletek eltérését is a sokévi átlaghőmérséklethez képest. Május és augusztus kivételével minden hónap átlaghőmérséklete meghaladta a sokévi átlagot. A legnagyobb különbségek az év első három hónapjában figyelhetők meg, 2014 márciusában a napi középhőmérsékletek átlaga közel 4,5 °C-kal volt magasabb a sokévi átlagnál. A referencia-hőmérsékletekre történő átszámítás emiatt a téli hónapokban kismértékben felfelé, a nyári hónapokban pedig lefelé korrigálta a tényhőmérsékletre vonatkozó havi összes villamosenergia-felhasználást.

- 35 -


23. ábra. A havi összes villamosenergia-felhasználás hőmérsékletkorrekciója (2014)

A 24. ábra az éves csúcsterhelésekre mutatja be a számítási eredményeket. A csúcsterhelések hőmérsékletkorrekciójának elvégzését a napi átlagterhelések és a csúcsterhelés egymáshoz viszonyított arányát leíró regressziós összefüggés tette lehetővé. Megfigyelhető, hogy a referencia-hőmérsékletekre átszámított adatok általában alatta maradnak a tényadatoknak, hiszen a korrekciónál nem az időjárási szélsőségeket, hanem az egyes napok sokéves átlagos középhőmérsékletét tekintjük kiindulópontnak.

- 36 -


24. ábra: Éves csúcsterhelések hőmérséklet-korrekciója (2009-2014)

A rendszerterhelések hőmérsékletfüggésének vizsgálata a jövőben több országra is kiterjeszthető az ENTSO-E az összeurópai és regionális piacszimulációkhoz, forráselemzési számításokhoz rendelkezésre álló éghajlati adatbázisa (PanEuropean Climate Database, PECD) alapján. Az adatbázis idősorai több országra – esetenként az országokon belüli régiókra is – órás hőmérsékleti adatsorokat tartalmaznak a 2000 és 2013 közötti évekre. Ezeket és az ENTSO-E adatportálján (Data Portal) elérhető órás rendszerterhelési adatokat felhasználva elemezhető a régióbeli országok terhelésének hőmérsékletérzékenysége, a hőmérsékleti szélsőségek előfordulásának egyidejűsége. Az ENTSO-E folyamatban lévő forráselemzési módszertani továbbfejlesztéseinek egyik fontos részterülete a hőmérsékleti hatások vizsgálata, a hőmérséklet és a rendszerterhelés kapcsolatát leíró, Európa-szerte egységesen alkalmazható összefüggések kidolgozása.

- 37 -


4.

Előrejelzés

Az előző fejezetek számításai és elemzései alapján az alábbiakban rögzítjük azokat a változatokat, amelyek alapadatként szolgálnak a kapacitáselemzés elkészítéséhez. 4.1.

Általános gazdasági növekedési kilátások

Az általános gazdasági növekedési kilátások áttekintésénél nemzetközi és hazai szervezetek, gazdaságkutató intézetek előrejelzéseire támaszkodunk. A 25. ábra a 2011-ben elfogadott Nemzeti Energiastratégia gazdasági háttértanulmányából származó GDP prognózist – illetve a stratégiakészítés lezárásáig rendelkezésre álló tényadatokat – mutatja be. (A tanulmány szerzői a diagramon nem szereplő 2020 utáni időszakra azzal a feltételezéssel éltek, hogy a reál GDP éves növekedési üteme 2050-ig egyenletesen 2%/év-re csökken. A Nemzeti Energiastratégia egyes alapadatainak 2015. évi felülvizsgálata a GDP prognózis számadatait nem pontosította.) A tanulmány közreadása óta eltelt négy év fejleményeinek tükrében ez az előrejelzés kismértékű korrekcióra szorul, mivel a 2010 utáni első évekre vonatkozó gazdasági növekedési feltételezések – rövid távú hatások miatt – nem teljesültek, a 2011–2014. évi tényadatok nem felelnek meg a jóval optimistább várakozásnak.

25. ábra: Reál GDP prognózis a Nemzeti Energiastratégia gazdasági háttértanulmányából (REKK)

Mint ismert, 2012-ben a GDP reálértéke csökkent, ez azonban csak átmeneti visszaesés volt. A 2013-2014. évi adatok már növekedést jeleznek, a korábbi évekhez képest a nemzetközi előrejelzések is optimistább adatokat tartalmaznak.

- 38 -


Az IMF World Economic Outlook Database előrejelzése 2020-ig tekint előre (8. táblázat). Prognózisuk szerint 2015-ben a reál GDP növekedése elérheti a 2,7%-ot, az évtized utolsó éveire pedig kisebb mértékű (2,1%) bővülést valószínűsítenek. 8. táblázat: Rövid és középtávú reál GDP változási előrejelzés (IMF, 2015. április) 2013 1,525%

GDP

2014 3,635%

2015 2,7%

2016 2,3%

2017 2,2%

2018 2,1%

2019 2,1

2020 2,1

Rövidtávon mértékadónak tekinthető az Európai Bizottság által 2015-ben közzétett előrejelzés is (European Economic Forecast Spring 2015), amelyben az alábbi rövid és középtávú GDP növekedési adatok szerepeltek (9. táblázat): 9. táblázat: Rövid távon várható reál GDP változás (Európai Bizottság, 2015) 2013 1,5%

GDP

2014 3,6%

2015 2,8%

2016 2,2%

Az Európai Bizottság 2012. évi adatsorai (Fiscal Sustainability Report 2012) alapján a hazai hosszú távú potenciálisan elérhető GDP növekedési ráták még jóval pesszimistább várakozásokat jeleznek, ám a Bizottság 2012 óta eltelt időszakban nem jelentetett meg újabb hosszú távú prognózist. Emiatt a 10. táblázat adatai elsősorban hosszabb távon vehetők csak figyelembe. 10. táblázat: Hosszú távú potenciálisan elérhető GDP növekedés (Európai Bizottság, 2012)

GDP

2014 1,3%

2015 0,9%

2016 0,9%

2017 0,9%

2018 0,5%

2019 0,8%

2020 1,1%

2025 1,9%

2030 1,9%

Ezt követően – 2030 után – már ismét lassuló növekedési ütemet feltételez az Európai Bizottság hosszú távú előrejelzése, 1,5% alatti, majd 1% alatti növekedést valószínűsítenek. (A modellszámításokat a 2060-ig terjedő időszakra készítették el.) A fentiek tükrében az alapváltozat kidolgozásánál fokozatosan lassuló növekedési várakozásokra alapozzuk előrejelzésünket, a reál GDP feltételezett éves átlagos növekedési ütemének kismértékű csökkenését feltételezve a vizsgált másfél évtized távlatában. 4.2.

Villamosenergia-felhasználás

Villamosenergia-felhasználási előrejelzésünk módszertana egyrészt a reál GDP feltételezett növekedésének előzőekben ismertetett becslésére, másrészt pedig az energetikai rugalmasság várható alakulásának figyelembe vételére épült. Az energetikai rugalmasságra vonatkozóan főként a 3.2. fejezetben ismertetett elemzés eredményeire támaszkodtunk. Három eltérő növekedési változatot dolgoztunk ki: Alapváltozat (normál igénynövekedés), Kisebb igénynövekedés és Nagyobb igénynövekedés. A három növekedési változathoz tartozó összes villamosenergia-felhasználásra vonatkozó előrejelzések a 11. táblázatban találhatók meg. A gazdasági háttértanulmánnyal összhangban azt feltételeztük, hogy a vizsgált időszakban a villamosenergia-igények lassuló ütemű, a korábbi előrejelzésekhez képest mérsékeltebb növekedésére lehet számítani.

- 39 -


11. táblázat: Az összes villamosenergia-felhasználás várható alakulása 2030-ig

2015 2020 2025 2030

Alapváltozat TWh 43,7 45,6 48,1 50,4

Kisebb Nagyobb igénynövekedés igénynövekedés TWh TWh 43,5 43,9 45,4 46,8 46,8 49,6 48,2 52,2

A gazdasági háttértanulmány többféle előrejelzési módszer alkalmazásának eredményeit is bemutatta. A valószínűnek tekintett alapváltozat az energetikai rugalmasság alakulásának szektoronkénti elemzéséből és prognosztizálásából indul ki és így határozza meg a nettó villamosenergia-fogyasztás várható értékeit. A nettó villamosenergia-fogyasztáshoz egyrészt a hálózati veszteség, másrészt pedig a hazai erőművek önfogyasztása adódik hozzá és jelenik meg a 11. táblázatban szereplő összes villamosenergia-felhasználásban, amelynek 2020-ra, 2025-re és 2030-ra vonatkozó sorai egyben a forrásoldali mérlegek kiindulási adatait jelentik a hazai villamosenergia-igények vonatkozásában. A hálózati veszteség és az önfogyasztás várható értékeit a részletes forrásoldali mérlegek elkészítése előtt előzetesen fel kell venni. A Nemzeti Energiastratégia 2030 Gazdasági Hatáselemzésével összhangban a hálózati veszteség nettó fogyasztásra vetített arányában kismértékű, fokozatos csökkenést feltételeztünk a 2010-es 10,5%-os szinthez, illetve a 2014-es 9,9%-os szinthez képest. Az igények előrejelzéséhez felvett, bruttó villamosenergia-fogyasztásra vetített erőművi önfogyasztás esetében szintén enyhén csökkenő tendenciával számoltunk. Mindezek alapján a nettó villamosenergia-fogyasztás kiegyenlítettebb, lassuló ütemű emelkedését feltételeztük. Az alapváltozat 2015 után a fenti prognózisok és hatások eredőjeként a nettó villamosenergia-fogyasztás 1,1 %/év körüli bővülésével számol, majd a 2020-as évektől lassuló mértékű növekedést feltételez, melynek mértéke 1%/év, majd 0,9%/év körül alakul. Az alacsonyabb növekedési változatnál az éves igénynövekedés 2015 és 2020 között 0,9%/év, majd 2030-ig fokozatosan 0,7%/évre csökken. A magasabb igénynövekedési változatot 2015 és 2020 között 1,4%/év átlagos növekedési ütem jellemzi, amely 2030-ig 1,2%/évre mérséklődik.

- 40 -


26. ábra: A nettó villamosenergia-fogyasztás várható alakulása 2030-ig

Kiegészítésés összehasonlításképpen bemutatjuk a Nemzetközi Energiaügynökség Európai Unióra vonatkozó 2014. évi előrejelzését is (27. ábra). A legnagyobb igénynövekedéssel számoló „Jelenlegi politikák” forgatókönyv a 2012 és 2020 közötti években 0,75%, a húszas-harmincas években 0,9% átlagos növekedést prognosztizál. Az „Új politikák” forgatókönyv 2040-ig 0,5%, a „450” forgatókönyv 0,3% éves átlagos növekedést vetít előre.

27. ábra: IEA előrejelzés (a World Energy Outlook 2014 alapján)

Mindezt – a lassuló ütemű gazdasági növekedés mellett – az energiahatékonysági, energiatakarékossági törekvések magyarázzák. Hazánk esetében azonban – a

- 41 -


szükséges felzárkózás miatt – indokolt, hogy az Európai Unió átlagánál intenzívebb növekedéssel számoljunk. 4.3.

Csúcsterhelés

Mindhárom igénynövekedési változathoz (alapváltozat, kisebb és nagyobb igénynövekedés) megadjuk a csúcsterhelések várható alakulását is a csúcskihasználási óraszám alapján. A 2.2. fejezetben bemutatott grafikon adatai szerint az 1990 és 2000 közötti időszakban egyenletesen növekedett a csúcskihasználási óraszám, majd 2000 után a 6500-6700 h/év körül állandósult – eltekintve a 2008. évi kiugró értéktől, amely az év közben bekövetkezett gazdasági visszaeséssel magyarázható. Ezért indokolt, hogy – a 2014. évi kapacitáselemzéssel megegyezően – továbbra is 6500 h/év csúcskihasználási óraszámból induljunk ki a csúcsterhelés előrejelzésénél. (A tartomány alsó határának figyelembe vétele nagyobb biztonságot jelent, mivel magasabb várható csúcsterhelés adódik.) A kapott értékek a 12. táblázatban találhatók. Az alapváltozatban az elmúlt évekhez képest mérsékeltebb átlagos növekedési ütemet feltételeztünk. 12. táblázat: A várható éves csúcsterhelés alakulása 2030-ig

Kisebb Nagyobb Alapváltozat igénynövekedés igénynövekedés MW MW MW 2015 6 700 6 700 6 800 2020 7 000 7 000 7 200 2025 7 400 7 200 7 600 2030 7 700 7 400 8 000

Az egyes növekedési változatok a 28. ábra grafikonján is láthatók.

- 42 -


28. ábra: Az éves csúcsterhelések várható alakulása 2030-ig

A csúcsterhelések alakulásánál a jövőben nagyobb szerepet játszhatnak a fogyasztó oldali beavatkozás eszközei, azonban ezek hatásának figyelembe vételétől – szintén a nagyobb biztonság érdekében – egyelőre eltekintünk. A fogyasztási súlypontok térbeli és időbeni alakulásában középtávon lényeges változás nem várható (lásd 29-33. ábra19).

20

29. ábra Fogyasztási súlypontok földrajzi elhelyezkedése [MW] – 2015

19 20

Az ábrák a 2015. évi hálózatfejlesztési terv számításaihoz használt hálózati modelleken alapulnak A 2015 téli országos terhelésmérési nap alapján.

- 43 -


30. ábra Fogyasztási súlypontok várható földrajzi elhelyezkedése, alakulása [MW] – 2020 tél

31. ábra Fogyasztási súlypontok várható földrajzi elhelyezkedése, alakulása [MW] – 2020 nyár

32. ábra Fogyasztási súlypontok várható földrajzi elhelyezkedése, alakulása [MW] – 2025 tél

- 44 -


33. ábra Fogyasztási súlypontok várható földrajzi elhelyezkedése, alakulása [MW] – 2025 nyár

- 45 -


5.

Összefoglalás

A 2000-es évek első felében a villamosenergia-igények és csúcsterhelések közel egyenletes növekedése jellemezte a magyar villamosenergia-rendszert. A közelmúltban – a 2008 őszén jelentkező gazdasági válság nyomán – ez a fejlődési folyamat megtört, különösen a rövid távú jövőt illetően bizonytalanok a kilátások. Tanulmányunkban megkíséreltük feltárni a hazai villamosenergia-igények alakulása és a gazdasági növekedés közötti összefüggéseket, hogy a gazdasági előrejelzésekre alapozva mérhessük fel a hazai villamosenergia-igények várható alakulását. A gazdasági fejlődés mellett a hőmérsékleti hatásokkal, a rendszerterhelés hőmérsékletérzékenységével is foglalkoztunk, hiszen mind a téli, mind a nyári csúcsterheléseknél fontos szerepet játszanak az időjárási tényezők. Elemzésünk alapján a kapacitásfejlesztési tanulmány elkészítéséhez három forgatókönyvet rögzítettünk (alapváltozat, valamint egy nagyobb és egy kisebb igénynövekedésű változat). Az előrejelzéseket elsősorban a MAVIR részére készített gazdasági elemzőtanulmány prognózisaira alapoztuk. Az alapváltozat 2015 után a nettó villamosenergia-fogyasztás 1,1 %/év körüli bővülésével számol, majd a 2020-as évektől lassuló mértékű növekedést feltételez, melynek mértéke 1%/év, majd 0,9%/év körül alakul. Az alacsonyabb növekedési változatnál az éves igénynövekedés 2015 és 2020 között 0,9%/év, majd 2030-ig fokozatosan 0,7%/évre csökken. A magasabb igénynövekedési változatot 2015 és 2020 között 1,4%/év átlagos növekedési ütem jellemzi, amely 2030-ig 1,2%/évre mérséklődik. Az összes villamosenergia-felhasználás (amely tartalmazza a hazai erőművek önfogyasztását és a hálózati veszteséget is) 2020-ra várt értéke 45,6 TWh, 2030-ra pedig – az alapváltozat szerint – elérheti az 50,4 TWh-t. Hosszabb távon természetesen olyan nagyobb léptékű változások bekövetkezhetnek majd, amelyeket elemzésünk elkészítésekor nem vehettünk figyelembe, viszont alapvetően módosítják a jelenlegi fejlődési folyamatokat. A váratlan gazdasági hatások mellett idetartozik az intelligens hálózati megoldások alkalmazása, valamint a villamos járműhajtások nagyarányú elterjedése. Ezek kezelésében és a megfelelő felkészülésben nagy jelentősége van a tervezési ciklusoknak, a fogyasztói igényekre vonatkozó előrejelzések ismételt felülvizsgálatának.

- 46 -


6.

Ábrajegyzék

1. ábra: A nettó villamosenergia-fogyasztás várható alakulása 2030-ig..................... 5 2. ábra: A villamosenergia-mérlegben szereplő mennyiségek ................................. 11 3. ábra: Napi terhelési görbe a 2014. évi csúcsterhelés napján (2014. december 1.) ................................................................................................................................. 11 4. ábra: Az összes hazai villamosenergia-felhasználás (1990-2014) ....................... 14 5. ábra: Éves csúcskihasználási óraszám (1990-2014) ........................................... 16 6. ábra: Téli és nyári csúcsterhelések (2001-2014) .................................................. 16 7. ábra: Napi terhelési görbe 2013. téli és nyári csúcsterhelési napjára................... 17 8. ábra: Téli és nyári minimális terhelések (2001-2014) ........................................... 19 9. ábra: A bruttó órás rendszerterhelések tartamdiagramja (2001, 2014) ................ 19 10. ábra: Az összes hazai villamosenergia-felhasználás (1990-2014) ..................... 20 11. ábra: A hazai bruttó éves csúcsterhelés (1990-2014) ........................................ 21 12. ábra: Az egyes szektorok nettó villamosenergia-fogyasztása (1995-2014)........ 25 13. ábra: A nettó villamosenergia-fogyasztás ágazati megoszlása 2014-ben .......... 26 14. ábra: Az egyes szektorok éves nettó villamosenergia-fogyasztása (1995-2014)27 15. ábra: A GDP volumenindexe és a nettó villamosenergia-fogyasztás indexe (2000 = 100%) .................................................................................................................... 29 16. ábra: A nettó villamosenergia-fogyasztás energetikai rugalmassága (1997-2014) ................................................................................................................................. 29 17. ábra: Energetikai rugalmasság öt és tíz évvel korábbi bázisévekkel .................. 30 18. ábra: Napi átlaghőmérsékletek éven belüli alakulása (Budapest, 1961-2014) ... 31 19. ábra: Hőségnapok éves száma (1961-2014)...................................................... 32 20. ábra: A meleg nyári napok évi átlagos előfordulására illesztett görbe (Tközép > T) ................................................................................................................................. 32 21. ábra: A hideg téli napok évi átlagos előfordulására illesztett görbe (Tközép < T) .. 33 22. ábra: Az éves összes villamosenergia-felhasználás hőmérsékletkorrekciója ..... 35 23. ábra. A havi összes villamosenergia-felhasználás hőmérsékletkorrekciója (2011) ................................................................................................................................. 36 24. ábra: Éves csúcsterhelések hőmérséklet-korrekciója (2003-2011) .................... 37 25. ábra: Reál GDP prognózis a Nemzeti Energiastratégia gazdasági háttértanulmányából (REKK).................................................................................... 38 26. ábra: A nettó villamosenergia-fogyasztás várható alakulása 2030-ig ................. 41 27. ábra: IEA előrejelzés (a World Energy Outlook 2014 alapján) ........................... 41 28. ábra: Az éves csúcsterhelések várható alakulása 2030-ig ................................. 43 29. ábra Fogyasztási súlypontok földrajzi elhelyezkedése [MW] – 2015 .................. 43 30. ábra Fogyasztási súlypontok várható földrajzi elhelyezkedése, alakulása [MW] – 2020 tél .................................................................................................................... 44 31. ábra Fogyasztási súlypontok várható földrajzi elhelyezkedése, alakulása [MW] – 2020 nyár ................................................................................................................. 44 32. ábra Fogyasztási súlypontok várható földrajzi elhelyezkedése, alakulása [MW] – 2025 tél .................................................................................................................... 44 33. ábra Fogyasztási súlypontok várható földrajzi elhelyezkedése, alakulása [MW] – 2025 nyár ................................................................................................................. 45

- 47 -


7.

Táblázatok

1. táblázat: Országos villamosenergia-mérleg (1990-2014) ..................................... 13 2. táblázat: A magyar villamosenergia-rendszer csúcsterhelése (1990-2014) ......... 14 3. táblázat: Havi csúcsterhelések és átlaghőmérsékletek (2001-2014) .................... 15 4. táblázat: Havi minimális terhelések és átlaghőmérsékletek (2001-2014) ............. 18 5. táblázat: Éves nettó villamosenergia-fogyasztás a három összevont szektorban 26 6. táblázat: A nettó villamosenergia-fogyasztás éves változásának mértéke szektoronként ........................................................................................................... 27 7. táblázat: A bruttó hazai termék (GDP) értéke és volumenindexei (2000-2013).... 28 8. táblázat: Rövid és középtávú reál GDP változási előrejelzés (IMF, 2015. április) 39 9. táblázat: Rövid távon várható reál GDP változás (Európai Bizottság, 2015) ........ 39 10. táblázat: Hosszú távú potenciálisan elérhető GDP növekedés (Európai Bizottság, 2012) ........................................................................................................................ 39 11. táblázat: Az összes villamosenergia-felhasználás várható alakulása 2030-ig.... 40 12. táblázat: A várható éves csúcsterhelés alakulása 2030-ig ................................. 42 13. táblázat: Ágazati nettó villamosenergia-fogyasztás, MEKH adatok (2000-2014) 51 14. táblázat: Ágazati nettó villamosenergia-fogyasztás, EUROSTAT adatok (19902000) ........................................................................................................................ 51 15. táblázat: Ágazati nettó villamosenergia-fogyasztás, EUROSTAT adatok (20012013) ........................................................................................................................ 52 16. táblázat: A GDP és a nettó villamosenergia-fogyasztás volumenindexe (2000 = 100%) ....................................................................................................................... 52

- 48 -


8.

Irodalomjegyzék

77/2011. (X. 14.) OGY határozat A Nemzeti Energiastratégiáról. Megjelent: Magyar Közlöny 2011. évi 119. szám 30 206-30 359. oldal Európai Bizottság (European Commission Directorate-General for Energy): EU energy trends to 2030 – Update 2009, 2010. Európai Bizottság: Commission Staff Working Paper. Impact Assessment Accompanying the document Communication from the Commission to the Council, the European Parliament, the European Economic and Social Committe and the Committee of the Regions. Energy Roadmap 2050, SEC(2011) 1569, 2011. december 15. GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft.: A magyar gazdaság és energia-szektor helyzete, kilátások 2011-2013, 2011. GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft.: A magyar gazdaság és az energiaszektor helyzete, kilátásai 2012-2013-ra, 2012. GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft: A magyar villamosenergia-felhasználás várható alakulása 2040-ig, 2015. IEA: World Energy Outlook, 2014. Központi Statisztikai Hivatal: STADAT, STATINFO adatbázisok Magyar Tudományos Akadémia: Környezeti jövőkép – Környezetklímabiztonság. Köztestületi Stratégiai Programok. Budapest, 2010.

és

Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2014-2025, kitekintéssel 2050-re. Szakpolitikai vitaanyag, 2013. szeptember MEKH – MAVIR: A magyar villamosenergia-rendszer (VER) 2013. évi statisztikai adatai, 2014. (2014. évi előzetes adatok az előkészületben lévő 2014. évi kiadványból.) MEH: Vezetékes energiahordozók statisztikai évkönyve 2010, 2011, 2012. MNB: Elemzés az államháztartásról, 2013. NFM: Magyarország II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terve 2016-ig, kitekintéssel 2020-ra, 2011. október. NFM: Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010-2020. A 2020-ig terjedő megújuló energiahordozó felhasználás alakulásáról, 2010. OMSZ Éghajlati Osztály – ELTE Meteorológiai Tanszék: Éghajlati szélsőségek változásai Magyarországon: közelmúlt és jövő. A magyarországi eredmények összefoglalása az IPCC szélsőséges éghajlati események kockázatáról és kezeléséről szóló Tematikus Jelentéséhez kapcsolódóan, 2012. február 29. REKK: A Nemzeti Energiastratégia 2030 gazdasági háttérelemzése, 2011.

- 49 -


MELLÉKLET

- 50 -


13. táblázat: Ágazati nettó villamosenergia-fogyasztás, MEKH adatok (2000-2014) NACE Nemzetgazdasági ág 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 kód A

Mezőgazdaság, vad-, erdő- és halgazdálkodás

B

Bányászat

Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, D+E hő- és vízellátás C

F

Építőipar

Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás I és vendéglátás Szállítás, raktározás, H posta, távközlés Egyéb közösségi, J…U személyi szolgáltatás G

743 84 10417 10584 11203 11988 12549 13024 12691 12864 11542 10308 10965 11476 11846 12011 12624 956

962

958

942

914

925

896

948

782

661

627

682

782

722

587

562

566

491

387

376

617

421

516

287

309

193

123

81

1647 1737 1813 1348 1707 1741 1752 2317 2119 1160 1744 1731 1112 1597 1391 153

156

208

368

212

213

237

258

240

216

224

278

265

303

345

1839 1990 2054 2079 1916 1926 2258 2293 2546 2521 2590 2450 2488 2284 2221 492

503

516

523

570

575

589

625

572

510

511

505

460

474

541

1778 1897 1867 1887 2019 2014 2059 2208 2179 1908 1979 2051 1886 1805 1359 1842 1791 1548 1170

921

930

978 1093 1215 1627 1887 1704 1486 1443 1332

Háztartások

9792 10130 10355 11096 11032 11115 11251 10493 11460 11235 11032 10879 10620 10580 10427

Egyéb fogyasztás Nettó fogyasztás összesen

1647 1884 2244 2440 2516 2678 3263 3727 3957 4821 4139 4408 5197 4963 5900 31150 32196 33332 34330 34744 35519 36591 37247 37127 35253 36007 36358 36265 36262 36967

14. táblázat: Ágazati nettó villamosenergia-fogyasztás, EUROSTAT adatok (1990-2000) Ipar Vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártása Nem vas fémalapanyag gyártása Vegyi anyag, termék gyártása, kőolajfeldolgozás Nem fém ásványi termék gyártása Bányászat Élelmiszer, ital, dohány gyártása Textília, textiláru gyártása, bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása Papír, papírtermék gyártása, kiadói, nyomdai, egyéb sokszorosítási tevékenység Járműgyártás Gép, berendezés gyártása Fafeldolgozás Építőipar Egyéb (ipar) Szállítás Vasúti szállítás Egyéb ágazatok Háztartások Halgazdálkodás Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás Szolgáltatás Végső fogyasztás Energiaátalakítás Kőolaj-, földgáz-kitermelési szolgáltatás Kőolaj-feldolgozás Szénbányászat Feketeszénbrikett-gyártás Kokszgyártás Barnaszén- és tőzegbrikettgyártás Egyéb (energiaellátás) Nettó villamosenergia-fogyasztás

1990 13 751 1 746 1 774

1991 10 670 1 308 1 329

1992 9 062 997 1 014

1993 8 671 950 966

1994 8 154 667 853

1995 8 381 724 918

1996 8 488 833 847

1997 8 821 890 914

1998 8 287 592 949

1999 8 504 561 839

2000 8 799 579 989

3 447 1 145 310 1 635

2 755 853 231 1 379

2 803 683 269 1 334

2 858 711 289 1 153

2 200 535 299 1 218

2 248 564 275 1 239

2 589 685 280 1 176

2 356 716 215 1 460

2 401 912 63 1 189

2 894 910 58 1 104

2 803 871 99 1 092

832

623

421

367

564

483

293

266

264

225

228

562 368 1 470 209 201 52 1 186 1 186 16 656 9 189 0

438 344 1 045 150 121 94 1 100 1 100 17 754 9 768 0

413 207 630 141 98 52 1 064 1 064 18 206 10 514 0

391 150 608 100 85 43 1 023 1 023 17 510 9 722 0

428 269 845 181 57 38 1 001 1 001 18 429 9 843 0

407 316 807 193 172 35 1 025 1 025 18 338 9 787 0

362 287 895 172 41 28 1 034 1 034 19 162 10 053 0

349 358 1 024 198 49 26 1 027 1 027 18 990 9 780 0

498 300 521 101 31 466 943 943 19 744 9 976 0

479 257 552 102 23 500 995 995 19 440 9 833 0

510 292 577 142 27 590 1 015 1 015 19 627 9 792 0

1 930 5 537 31 593 1 417 301 340 740 4 12 20 0 33 010

1 783 6 203 29 524 1 421 310 332 734 4 15 26 0 30 945

1 487 6 205 28 332 1 413 320 376 689 2 13 13 0 29 745

1 315 6 473 27 204 1 266 324 412 502 0 15 13 0 28 470

1 220 7 366 27 584 1 156 331 406 383 0 25 11 0 28 740

1 224 7 327 27 744 1 176 341 431 355 0 40 9 0 28 920

979 8 130 28 684 1 152 345 423 330 0 45 9 0 29 836

841 8 369 28 838 1 010 300 413 256 0 38 3 0 29 848

998 8 770 28 974 1 110 320 411 145 0 62 3 169 30 084

1 004 8 603 28 939 2 136 580 520 160 0 46 5 825 31 075

955 8 880 29 441 1 418 484 434 150 0 53 3 294 30 859

- 51 -


15. táblázat: Ágazati nettó villamosenergia-fogyasztás, EUROSTAT adatok (2001-2013) Ipar Vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártása Nem vas fémalapanyag gyártása Vegyi anyag, termék gyártása, kőolajfeldolgozás Nem fém ásványi termék gyártása Bányászat Élelmiszer, ital, dohány gyártása Textília, textiláru gyártása, bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása Papír, papírtermék gyártása, kiadói, nyomdai, egyéb sokszorosítási tevékenység Járműgyártás Gép, berendezés gyártása Fafeldolgozás Építőipar Egyéb (ipar) Szállítás Vasúti szállítás Egyéb ágazatok Háztartások Halgazdálkodás Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás Szolgáltatás Végső fogyasztás Energiaátalakítás Kőolaj-, földgáz-kitermelési szolgáltatás Kőolaj-feldolgozás Szénbányászat Feketeszénbrikett-gyártás Kokszgyártás Barnaszén- és tőzegbrikettgyártás Egyéb (energiaellátás) Nettó villamosenergia-fogyasztás

2001 9 436 644 514

2002 10 256 685 1 085

2003 9 585 645 1 053

2004 9 497 593 1 058

2005 9 271 759 906

2006 9 394 780 508

2007 9 471 738 470

2008 9 905 752 466

2009 8 561 434 362

2010 9 784 517 431

2011 9 878 522 435

2012 8 910 425 415

2013 14 823 579 470

3 057 971 40 1 389

3 048 977 41 1 403

2 050 966 103 1 538

2 102 971 68 1 362

2 127 913 76 1 233

2 407 938 70 1 247

2 640 937 64 1 189

2 721 1 122 55 1 252

2 164 919 64 1 222

2 315 932 56 1 360

2 338 941 57 1 373

2 615 672 25 1 013

3 049 1 043 163 2 252

254

249

215

212

186

145

135

119

95

133

134

70

194

466 523 729 149 40 660 1 031 1 031 20 078 10 130 0

451 595 837 137 58 690 1 015 1 015 20 214 10 440 0

490 670 881 148 89 737 1 045 1 045 20 766 11 063 0

511 747 1 016 153 56 648 1 093 1 093 21 228 11 032 0

579 754 1 254 149 74 261 1 096 1 096 21 971 11 115 0

560 890 1 235 146 73 395 1 199 1 199 22 645 11 451 0

485 935 1 257 159 67 395 1 222 1 222 23 051 11 250 0

453 958 1 309 170 78 450 1 194 1 194 23 228 11 460 0

398 776 1 292 119 78 638 1 201 1 201 23 388 11 235 7

560 927 1 544 153 115 741 1 106 1 106 23 317 11 202 7

565 936 1 559 154 116 748 1 117 1 117 23 545 11 312 7

554 1 050 1 173 115 41 742 983 983 22 919 10 620 7

789 1 476 2 366 328 328 1 786 1 227 1 197 18 806 10 580 11

962 8 986 30 545 1 654 482 434 162 0 48 3 525 32 199

1 051 8 723 31 485 1 847 476 430 200 0 39 3 699 33 332

1 056 8 647 31 396 2 681 764 417 358 0 44 3 1 095 34 077

1 072 9 124 31 818 2 932 830 520 435 0 44 3 1 100 34 750

925 9 931 32 338 3 167 887 558 456 0 48 3 1 215 35 505

896 10 298 33 238 3 348 927 589 286 0 60 1 1 485 36 586

948 10 853 33 744 3 503 933 593 421 0 66 1 1 489 37 247

941 783 10 827 11 363 34 327 33 150 3 071 2 103 667 346 634 572 438 405 0 0 64 54 1 2 1 267 724 37 398 35 253

753 11 355 34 207 1 800 237 601 393 0 61 1 507 36 007

760 11 466 34 540 1 818 239 607 397 0 62 1 512 36 358

775 11 517 32 812 1 435 274 679 383 0 60 0 39 34 247

708 7 507 34 856 1 407 240 689 383 0 56 0 39 36 263

16. táblázat: A GDP és a nettó villamosenergia-fogyasztás volumenindexe (2000 = 100%)

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

GDP volumenindex 92,8 81,5 79,1 78,5 80,9 82,2 83,2 87,0 91,3 95,1 100,0 103,9 107,4 110,7 115,8 120,5 125,2 126,8 127,2 120,0 121,5 123,5 121,4 122,8

- 52 -

Nettó fogyasztás index 106,0 99,3 95,5 91,4 92,3 92,8 95,9 95,8 96,6 97,7 100,0 103,4 107,0 109,4 110,7 113,0 116,6 118,4 119,2 113,2 115,6 116,7 112,6 108,8

A Magyar Villamosenergia-rendszer fogyasztói igényeinek előrejelzése 2015

Recommend Documents