HAmú
PÉTER
(B u d a p e s t)
A magyar-ugor vs. altaji összehasonlítótóI az uráli nyelvészetig (via finnugor) A fe n ti b o n y o d a lm a s je g y z é s e k b e je b b
c ím e n tu d o m á n y tö rté n e ti
b o c s á tk o z o m .
h iv a tk o z o m
m o z z a n a to k k a l
e le g y e s n e v e z é k ta n i
m eg-
E n n e k s o rá n a z ü n n e p e lt ta n s z é k tö rté n e té re n e m té re k k i (le g fe l-
is m e rt
té n y e k re ),
1 0 0 . ju b ile u m
m e rt e rrő l a
a lk a lm á b ó l
tö b b
é rté k e s
k ö z le m é n y is m e g je le n t a z e g y e te m i A n n a le s 1 9 7 4 . é v fo ly a m á b a n . Íg y h á t rö g v e s t a z z a l k e z d e m , h o g y B u d e n z 1 8 6 8 -b a n le tt a p e s ti e g y e te m m a g á n ta n á ra a z ö s s z e h a s o n lító n y ilv á n o s
a lta jis z tik a
re n d e s ta n á rn a k
k é p p e n te h á t fo n n a
tá rg y k ö ré b ő l
és ném i huzavona
- s z in té n a z a lta ji ö s s z e h a s o n lító
s z e rin t m o s t a z a lta jis z tik a i
ta n s z é k
u tá n
1 8 7 2 -b e n
1 2 5 . é v fo rd u ló já t
h a ily e n le n n e . A té n y e k m é g is a fin n u g ris z tik a
fo ly a m a to s s á g á t
s o k á ig
ö s s z e h a s o n lító n a k
B udenz
m a rk á n s a b b
v á lto z á s a it
h o g y e z a B u d e n z -fé le M á r m a g á n ta n á ri
egyezések
fó te v é k e n y s é g e
is m e rjü k
a z u rá li é s a lta ji n y e lv e k k ö z ö tti v is z o n y ró l, a lta jis z tik a
e lő a d á s a in a k
c ím ű ta n u lm á n y
e g y ik fó te rm é k e a
s z in te te lje s e n
ill.
m u ta tjá k
e
fe lfo g á s á n a k
e g y r~
s a rró l s in c s e n
v ita ,
fin n u g o rrá
Magyar és finn-ugor
a la k u lt
á t.
nyelvekbeli szó-
a m e ly k é s ő b b i e tim o ló g ia i
s z ó tá rá n a k
ké-
u g y a n - k é s ő b b is - c s u v a s v a g y e g y é b tö rö k é rd e k ű ó rá k a t,
m é g is a fin n u g o r
n é lk ü l, s e z a n é v u tó d já ra ,
re n d k ív ü l h a m a r
v o lt (N y K V I-V II),
T a rto tt
p e z te m e g a la p o z á s á t.
n e v e z e tt ta n s z é k e n :
ki
V o lta -
ü n n e p e ljü k ,
ü n n e p e In é n k , a lta ji
n e v e z té k
n y e lv é s z e t o k ta tá s á ra .
n y e lv e k re irá n y u lt a ta n s z é k * n e v é n e k m e g v á lto z ta tá s a
S z in n y e i J ó z s e fre is á tö rö k lő d ö tt
(1 8 9 3 ), a n n a k e lle n é re , h o g y
S z in n j e i e lő z ő le g (1 8 8 6 -tó i) a k o lo z s v á ri e g y e te m e n a m a g y a r n y e lv é s iro d a lo m
p ro fe s s z o -
ra k é n t m ű k ö d ö tt
p e s ti k in e -
é s e m in ő s é g b e n
v e z é s e u tá n p e d ig e z t a tá rg y a t F in n u g o r K é z ik ö n y v e k
v e z e tte b e itt a fin n u g o r n y e lv é s z e ti o k ta tá s t,
v iz s g á t m e g k ö v e te lő
s o ro z a t, a
ta n a n y a g g á
te tte (e k k o r k e le tk e z e tt
Finnisch-ugf"ische Sprachwissenschaft
c . ta n k ö n y v
a
s tb .).
A ta n s z é k n e v e n e k i s e m v o lt lé n y e g e s . D e m á s n a k s e m . G o m b o c z Z o ltá n p é ld á u l 1 9 0 6 -b a n a
b u d a p e s ti
h a n g ta n
e g y e te m e n
tá rg y k ö rb ő l,
s z é k p ro fe s s z o ~ a I 9 2 8 -b a n
s z e rz e tt
v o lt. A n é v v á lto z ta tá s
G om bocz
k é p e s íté s t
B u d a p e s te n
m á r a fin n u g o r ö s s z e h a s o n lító
n e v ű ta n s z é ~ ~ e t ily e n fo rm á b a n " ö s s z e h a s o n lító "
m a g á n ta n á ri
á lta lá n o s
fo n e tik a
d e 1 9 1 4 é s 1 9 2 0 k ö z ö tt K o lo z s v á rt a z u rá l-a lta ji
v e tte á t Z s ira i
je lz ő - v a ló s z ín ű le g
é s fin n u g o r
ö s s z e h a s o n lító
S z in n y e i \~ s s z a v o n u lá s a n y e lv é s z e t m b . p ro fe s s z o ra
ta n -
u tá n tö rté n t: le tt é s a z ú j
1 9 3 2 -b e n . A z ó ta e ltű n t a ta n s z é k n e v é b ő l a z
a ö tv e n e s é v e k b e n - a m ik o r
is a F iIm u g o r N y e lv tu -
d o m á n y i T a n s z é k ;;á b la k e rü lt a z a jtó ra , le g ú ja b b a n p e d ig e g y s z e ru e n F in n u g o r T a n s z é k n e k h ív já k , m ik é p p e n a s z e g e d i ta n s z é k e t is . Itt je g y z e m
m eg, hogya
a lta ji" n y e lv é s z e t p ro fe s s z o ra p ro fe s s z o r
(K le m m
s z e g e d i e g y e te m e n M é s z ö ly G e d e o n 1 9 2 2 -tő l 1 9 4 0 -ig a z " u rá lv o lt, d e K o lo z s v á rra
tö rté n t á th e ly e z é s e u tá n a P é c s rő l jö v ő ú j
A n ta l) v e z e té s e a la tt e ta n s z é k e t e g y e s íte tté k a H o rg e ré v e i
"M agyar
és
* A " ta n s z é k " e k k o r m é g n e m a m a i fo rm á já b a n é rte n d ő : s z e m é ly re s z a b o tt e g y s z e m é ly e s p ro fe s s z ú rá k v o lta k e z e k . M é g a n e g y v e n e s é v e k b e n is " fin n u g o r s z e m in á riu m " -ró l b e s z é ltü n k , a h o l n e m fő á llá s ú m a g á n ta n á ro k , p ro s z e m in á riu m -v e z e tő k s e g ite tté k a p ro fe s s z o rt.
néven (1940-1945).
finnugor nyelvtudom ányi"
A háború után a K olozsvárról
visszatért
M észöly ezek után a "finnugor", m íg K lem m a "m agyar" nyelvészet professzora lett (előbbi 1947-1958, utóbbi 1946-1955). A Finnugor tanszéket én m ár ezzel az elnevezéssel pályáztam m eg 1957-ben, s nyertem ide kinevezést 1959-ben. Ilyen bonyodalom
a debre-
ceni egyetem en nem volt: 1914-ben itt "M agyar és Finnugor N yelvészeti T anszék"-et
alapí-
tottak (Pápay, C sűry, B árczi), s ez csak Papp István és K álm án B éla 1952. évi kinevezésével vált ketté. V isszatérve
B udenz
eredeti titulusaihoz
dom inanciája e tanszéken m egalakulása M egjegyzéseim et
m egállapítható,
hogyafinnugor
nyelvészet
óta legalizálható.
m ost egy m ásik irányba víve arra utalok, hogy B udenznél az em lített
"m agyar és finnugor szóegyezések" szókapcsolattal
m egnevezett tém át m a így m ondanánk
"a m agyar szókészlet finnugor elem ei". Á ro ebben a korban a "finnugor" elnevezés m ég m ásféle form ákkal is kifejezhető volt. K állay Ferenc (1844) F i n n - m a g y a r n y e l v cím ű m űve finnugorokról szól, s ilyen értelem ben használja a "finn-m agyar"-t eleinte H unfalvy Pál is (N yK 1869), egy évtized m úlva a kötőjeles "finn-ugor" népekről ír (N yK 1878), m ég később pedig "ugor"-ra
ugrik át az előbbiekhez hasonló értelem ben
(U g o r va g y tö r ö k-
t a t á r e r e d e t ű - e a m a g y a r n e m z e t ? cÍm ű értekezésében, B p. 1885).
A z "ugor" = "finnugor"
szóhasználat elterjedésében B udenzé a fó szerep: az ő nevéhez
fiíződik az U g r i s c h e S p r a c h s t u d l e n 1-11 (1869-1870), u g r is c h e n S p r a c h e n
idesorolható
az U e b e r d i e V e r z w e i g u n g d e r
(1879), A z u g o r n y e l v e k ö s s z e h a s o n l í t ó a l a k t a n a
(1884-1894),
s
- sok cikkén kívül - a kissé m uli elnevezésű M a g y a r - u g o r ö s s z e h a s o n l í t ó
s z ó t á r is (1873-1881).
*
N yilvánvaló, hogy B udenz kiem elkedő kutatói és tanári m unkássága révén vált közhasználatúvá az "ugor" M agyarországon, pl. H alász Ignác, Sim onyi is Z sigm ond, M unkácsi B ernát m unkásságában - bár utóbbinál olykor a "finn-m agyar" vissza-visszatér (pl. Á K E 190 1), am ire egyébként elvétve külföldön is találunk példát: W . T hom sen
Ü ber den
E i n j l u f3 d e r g e r m a n i s c h e n
(1870) c. m űvében a "tágabb" rische Sprachfam ilie"-t
Sp r a ch en
a u f d ie jin n is c h -la p p is c h e n
értelm ű "finnische Sprachfam ilie"
alternatívelnevezésként
használja.
m ellett a "finnisch-unga-
A m a m ár általános
finnugor
viszont nálunk m inden bizonnyal O tto D onner V e r g l e i c h e n d e s W ö r t e r b u c h d e r j i n n i s c h u g r i s c h e n S p r a c h e n - j é n e k (1874-1888)
szóhasználatából,
ill. az általa kezdem ényezett
és
alapított "Société Finno-O ugrienne", valam int a "Finnisch-ugrische Forschungen" és a term ékeny finn irodalm at követő külföldi gyakorlat nyom án vált általánossá a századfordulón. Szinnyei az N yK 23. (1893) kötetében Setálá Z u r T e m p u s u n d M o d u s s t a m m b i l d u n g in d e n jin n is c h -u g r is c h e n
*
S p r a c h e n c. könyvéről írt ism ertetését m ég régi term inológiával
E m ondatban a m u l i jelző - értesülésem szerint sokak szám ára - nem világos. A szó jelenlegi értelm ező szótárainkban nem szerepel, sőt a T E Sz-ben sem önálló cím szó, hanem a m u l y a szócikkében elbújtatva kerül szóba. A m u l i (C zF-ben m u l a ) azonban korántsem 'm ulya' értelm ű, hanem
'ló-öszvér'
(E quus asinus m ulus) jelentésű
s a fenti m ondatom ban
a h ib r id
m elIék-
név helyett használom , arra célozva, hogy az u g o r a könyv cím ében = j i n n u g o r , a m a g y a r m eg ugyanebbe anyelvcsoportba tartoz;k, s így hát a M U Sz cím ében kb. ugyanolyan szerepe van, m int az ö s z v é r - b e n a l ó - n a k . S jelen esetben azért nem a közkeletűbb ö s z v é r szót használtam , m ert az a 'szam ár-öszvért' (E quus asinus hinnus) is jelenti. (M ár pedig a m agyar 'lovasnem zet'?). A m u l i különben jobb kétnyelvű nagyszótárainkban (O rszágh, K oltay-K astner, E ckhardt stb.) m egvan, akárcsak a szintén nem zetközi 'csehó' jelentésű s p e l u n I c a és társai. Ú gy látszik tehát, hogy a m agyar szókészletnek bajor-osztrák nyelvkultúrán nevelkedett átadja helyét m ás szavaknak.
van egy olyan szűk rétege, am ely csak akorom beli
idősebb generáció
szám ára ism ert és az évezred végére
nevezi meg ( A z u g o r m ó d - é s i d ő a l a k o k r ó l ) . Négy éwel később (NyK közzétesz egy rövidke közleményt: F i n n - u g o r v . fi n n - m a g y a r ? , melyben szorgalmazott finn-magyarral és az eddigelé áiilllános 'finnugor' értelmű határozottan a finn-ugor (később kötőjel nélküli formája) mellé áll, s ezt M anó, Beke Ödön, Fokos Dávid és az őket követő nemzedék.
27. 193) viszont a M unkácsi által ugorral szemben használja Kertész
(Rövid ~térés: finnországi körökben - fóleg régebben - a "finn" elnevezés olykor az egész nyelvesaládra kiterjedt, legjobb esetben a "westfinnisch" és "ostfinnisch" kifejezéssc1 C',:-ztottákketté a nyelvcsoport ágait, ami azért még valamicskével sikerültebb, mint Budenz "nordugrisch" és "südugrisch" különbségtétele a "Verzweigung"-ban, M ásrészt egyes helyeken - talán fóleg orosz földön' - elterjedt egy időben az "ugrofinszkij", ill. ennek német megfelelője, 1. Jacobsohn A r i e r u n d U g r o fi n n e n 1922-ben!) A terminológiai fordulat a "finnugor" javára utat nyitott ahhoz, hogy az "ugor" szóval a magyar-vogul-osztják nyelvet fogják össze egy csokorba. Ez a kezdemény vélhetően régibb hagyományra megy vissza. Eleinte ugyanis a vogulra és az osztjákra használták az "obisch-ugrisch", "obinugrilaiset" kifejezést (Ahlqvist 1882, 1890), ill. e két népre Karjalainen 1918-ban és 1931-ben a "Jugra~Völker", finnül "Jugralaiset" elnevezést alkalmazta. Pápai Károly pedig a D e r T y p u s d e r U g r i e r c. cikkében (EthnolM itteilungen 1890) a vogulok és osztjákok között végzett embertani vizsgálatai ról íro A magyarral kiegészü~t három nyelv- és népcsoport megjelölésére Pápay József (1922), H. Paasonen (1902.) és SetaL (1926) tevékenysége nyomán lett közönségessé a nagy történeti hagyományú "ugor" etnoníma. Pedig - szerintem - találóbb lett volna némi distinkciót tenni az obi-ugorok/jugorok és a magyarok között, amiképpen azt Szinnyei a M agyar Nyelvhasonlítás 7. kiadásában különböző írásjelek alkalmazásával jelzi is. Rokon nyelveink emlékezetes felsorolása és csoportosítása ez: "Lapp nyelvek, finn nyelvek; mordvin; cseremisz; - votják - zürjén II vogul osztják; - magyar", Ez az egyszerű, de szellemes tipológikus osztályozás elfelejtődött Zsirai tetszése ellenére is (FgrRok 140) - a mindenkori szakirodalomban, nyilván az ennél tetszetősebb és látványosabb családfa-modellek okán. A m~gYdrt-vogult-osztjákot egybefoglaló "ugor" tudós műszó (Zsirai i.m. 142), "mert a legcsekélyebb bizonyítékunk sincs arra, hogy a vele jelölt népek hajdani együttélésük idején ismerték volna, vagy akár szomszédaik akkoriban reájuk alkalmazták volna". S ehhez hozzáteszi még, hogy e műszó "telítve van történeti levegővel és elmosódott kapcsolatok erezetéveI" (uo.) A Zsirai idézet nyilván arra utal, hogy J u g r i a néwáltozatainak a magyarokkal való összehozása Piccolomini, Pomponius Laetus, M . de M iechow 15. századi művei óta nyomon követhető, a későbbiekben egyre több forrásban föl-fölbukkan, s ezek a megnyilatkozások (vagy inkább találgatások) a magyarok keleti származásáról szóló történeti hagyománnyal, meg nyíltan-nem nyíltan a hunokhoz fúződő (névhasonlóságon alapuló) kapcsolatnak téves tételéveI is összefuggenek. M indenesetre tény, hogya J u g r i a változatos formákban már a 10-11. századtól kezdve adatolható arab ( J ü r a ) forrásokból és orosz krónikákból, területileg pedig egy vélhetően az Urál-hegységhez közeli körzetre vonatkozik, valah~/1 az északkeleti Oroszországban. A földrajzi név első kartográfiai megjelenítése Fra M auro kamalduli szerzetes 1459-ben elkészült világtérképén, a M appa M undi 2 m 2 -es felületének egyik szelvényén kerül elénk J o g o r i s t a n formában (a térkép természetesen
lap o san m u tatja n y ú lv án y án ál,
b e a v ilág o t): a terü let
a ten g erh ez
v an . [M eg jeg y ezzü k , P en n iátó l
hogy
észak k eletre
a térk ép
2 0 6 ),
n y ö rk ö d h etü n k
észak k eletre,
v iszo n y latáb an
eg y h eg y ség
S tip a m u tatta b e
fo rd íto tt
Finnisch-ugrische
a v elen cei szerzetes v ilág térk ép én ek m eg jeg y zést
n em tesz a
ism ert m ű v éb en
(1 5 5 0 )
tájo lású :
a c.
Sprachforschung m ellék letén
szín es k icsin y ített h aso n m ásán .
gyö-
M au ro
Jogori n év h ez, eg y év század m ú lv a azo n b an
k ö zzétett térk ép
a
IVHRA
terü letn év
m ellé írásb an
rö g zíti! "H o rig in e d e V n g ar" (k éső b b i k iad áso k b an : "in d e (u n d e) U n g aro ru m A z ily etén jelleg ű ad ato k at,
áb ra
b alra rézsú t fö lfelé h ely ez-
1 9 9 0 -b en m eg jelen t k ö n y v éb en , m ely n ek k ih ajto g ath ató
aty a sem m ily en H erb erstein
K elet-N y u g at
fek v ő Jo g o ri n év az elő ző p ro v in ciátó l
k ed ik el. A térk ép et és tö rtén etét (M S fO u
Permia tarto m án y tó i
k ö zel fr~ k szik , a n év m ellett erő d ített telep ü lést b em u tató
o rig o ').]
fo rráso k at Z sirai h o zta ö sszefü g g ésb e az o n o g u r tö rzsn év -
v el és ezen k eresztü l a m ag y aro k k ü lső eln ev ezésév el, v alam in t azzal, h o g y az
Ugra, Jugra
v alah a a m ai v o g u lo k és o sztják o k elő d eire is v isszav etíth ető . E h ip o tézisek az o b i-u g o r és m ellett szó ltak . E z a sejtés azo n b an feltételezi, h o g y az
m ag y ar szo ro s k ap cso lato k
Ugra-
Jugra típ u sú alak o k n ak k ettő s jelen tésü k v o lt: 1 ) m ag y ar, 2 ) o b i-u g o r, p o n to sab b an v o g u l és o sztják . A zó ta azo n b an
k étség ek m erü ltek fö l ab b an a tek in tetb en , h o g y a
Ju g rián ak v o lt-e k ö ze az o n o g u ro k h o z, és h o g y a
társad alo m
ll.
század i
az o n o g u ro k k al
k erü lt-e. A h ip o tézisn ek eg y m ásik elem e (a Ju g ria fö ld rajzi n év és
eg y általán k ap cso latb a a
v o g u l-o sztják
hungarus azo n o sítása) m eg leh ető sen b o n y o lu lt filo ló g iai m ű v eletek tő l fü g g , m in d h áro m
érin tett n ép u g o r-k én t v aló ö sszefú zése - m in t láttu k - tu d ó s ráértés k ö v etk ezm én y e. A m ai k u tatás állap o ta szerin t a Ju g ria k ö ze az o n o g u ro k h o z, k én t a m ag y aro k
ll.
század i n év n ek talán (v aló szín ű leg ) n in csen
ill. ez u tó b b iak n ev éb ő l elszláv o so d o tt
*ongre szó h o z (am ely eg y éb -
k ü lső n ev én ek fo rrása v o lt). E lk ép zelh ető azo n b an , h o g y a terü let e n ev et
a k im ek ek tö rzsszö v etség éb e
tarto ;;,,)
Yugur tö rzstő l "ö rö k ö lte" - ah o g y an azt V ásáry Istv án ugur n ép n év
és R ó n a-T as A n d rás is v élik . U tó b b i szerző szav ait id ézv e: )} Ju g ria n ev éb en az
eg y 1 0 -1 1 . század i alak ját, a Ju g u r fo n n át látju k v iszo n t. E n n ek n y o m ait m ás fo rráso k b ó l N y u g at-S zib ériáb an
k i tu d ju k m u tatn i. Ju g rián ak teh át csak an n y i k ö ze leh et a m ag y aro k -
h o z; h o g y U n g ar n ev ü n k b en o tt v an az
on ugur, a "tíz u g u r" alak .« (A h o n fo g laló m ag y ar
n ép , 1 9 9 6 ,3 3 5 ). M in d en esetre
a
Jugria és ugor k ettő sség tu d ó s in terp retáció ján ak
k ezm én y ei lettek és v an n ak : az u tó b b i u g y an is a szo ro sab b an v o g u l és o sztják
n y elv cso p o rt
ö sszefo g laló
n ev ezék tan i
ö sszetarto zn i
n ev év é (ill. átm en etileg
az eg ész fin n u g o rság
m eg jelö lésév é) v ált. A k ö zép k o ri találg atáso k o n
k ív ü l p ersze az ú jk o ri tu d o m án y
eh h ez ő stö rtén eti és n y elv észeti b izo n y íték o k at,
am ely ek az u g o r-k u tatást
a
h án n as-szö v etség
C astrén tó l,
ak i az
ig en jó
tek in tély érv ek et
Ethnologische
k ap o tt
R eg u ly
(m o rd v in ,cserem isz),
ex p ed íció játó l,
(i.m . X IV -X V .
és 1 2 8 -1 2 9 ).
retéb en a m ag am
V ö lk er"
(zü rjén , v o tják ),
E n n ek ellen ére, s az o b i-u g o r-m ag y ar
részérő l (a k ét eg y m ástó l elk ü lö n ü lt n y elv cso p o rt
k ö zé eg y tö b b é-k ev ésb é
részleteire a k ö zelm ú ltb an b an tö rek v éseim n ek
d e m ég is jelen tő s
v o ln a részleteseb b en
o d . W o lg a V ö lk er"
n y elv i eg y ezések ism en y elv i és n em -n y elv i és a p ro to -m ag y ar
cezú rát
ten n i. E n n ek
is k itérn i, k ö rü lm én y eim
azo n -
leg aláb b is m o st g átat szab tak . Íg érem azo n b an , h o g y e k érd ésre - h a
m ég leh et - v isszatérek . b u zg alm át
ó h ajto ttam
áth id alh ató ,
v alam in t
"fin n isch e
k ü lö n b ség eit is fig y elem b e v év e) szeretn ék az o b i-u g o r (p ro to -o b i-u g o r) (ő sm ag y ar)
Ez
(1 8 5 7 ) a fin n u g o r n ép ek et n ég y cso -
Vorlesungen-ben "p en n isch e
is szerzett
tö rv én y esítik .
p o rtra o szto tta: "u g risch e V ö lk er" (m ag y ar, v o g u l, o sztják ) , "d ie b u lg arisch en V ö lk er"
k ö v et-
ítélt m ag y ar,
N ag y ra
érték elem és m éltán y o lo m
az u g o r ro k o n ság i jeg :ek
leltáro zására,
u g y an H o n ti L ászló tö b b szö ri
m in d az a so k jelen ség ,
am it szám b a
vesz, tény(szerű). nyelvcsoport
V annak
azonban
m ás tény(szerűség)ek
is, am elyek
a két elkülönített
kü!:jnleges viszonyára utalnak. A P O U és P M (ősobi-ugor és ősm agyar)
sza, nehezen rendszerbe
állítható term észetét m erészen olyasfélének gyanítom
ku-
előzetesen,
m int am ilyen a lapp és a finn (ill. P L és P F i) közötti lehetett, ám bátor az analógia veszedelm eivel tisztában
vagyok, úgy hogy ezzel a bátorsággal
szám os holdja összefU ggéseire, kialakulásuk abban, hogy aL .~ fféle m egnyilvánulások
hipotéziseire
akár a S aturnus,
a gyűrűje és
is hivatkozhattam
nem idéznek elő olyan katasztrófát,
volna, bízva m int a tunguz
m eteorit becsapódása. H a m ár m ost az "obi-ugor" U gor M űhely konferencia
term inusig eljutottunk, szeretnék egy rövid kitérőt tenni. A z
ülésén G ulya János egyik hozzászólásában
em lítette, h0gy e név A hlqvistnél jelenik m eg először kézenfekvő volt, hogy az ugor m agyaroktól helyükön átfolyó ab
nevével szeparálták
én ugyanitt félhangosan
- em lékezetem
il
K laproth
A sia P olyglotta-ban
(az ugor itt "finnugor" értelm ű is lehet) a lakó-
m élyebb rétegeiben keresgélve - Julius K laproth U tólag m egítélve talán nem volt
em lítése, bár nem teljesen egyértelm ű az ő distinkciója. K laproth F innen", ~
ev
F innen", ® "P erm ier",
"W olgische
"U gorische
F innen", ahová két ágazat tartozik: a) "U guren, O noguren, U ngern" (= m agyarok) "Jugrien, Jugorien" und
noch
U ngern".
az
(1823. évi kiadás 184-191) a "finn" (= finnugor) népeket 5 csoportra
CD "germ anisierte
tagolja:
17.)
szept.
nyilvánvalóan
m ásoktól e két szibériai nyelvet. E z alkalom m al
nevét ejtettem ki ajkaim küszöbén és kissé bizonytalanul. indokolatlan
(1997.
szakirodalom ban:
és b)
s ez az a föld "w elches die W ogulen und O stiaken vom ab bew ohnten
bew ohnen",
és továbbá:
E z az osztályozás
"sie
sind also
S tam m -
tehát láttatja az obi-ugorok
und
S prachverw andte
és a m agyarok
szándékot is. S ha bárkinek kételyei m erülnének fel ezzel kapcsolatban, a 182. lap alabrJi sorait, m elyben "D urch jene V erm ischung T ürkischen
V ölkern,
F innischen
S prachen,
a "finnek"
közötti jelentősebb
der
közti elkülönítési
figyelm ébe ajánlom
eltérésekről
értekezik:
m it A siatischen und besonders seit dem sechsten Jahrhunderte,
entstanden
die so sonderbar
w ie das Tscheremissische
sich au ch ein grosser S law ischer
abw eichenden,
verbasterten
und Ungarische,
und doch
zu w elchem
letzte ren
A ntheil und viel D eutsches gesellt hat." K laproth
korai
kísérlete tehát s~ inte előrevetíti az "obi-ugor" term inus jogosultságát. A z interm ezzo "uráli"-ra.
nyelvek rokonságát követte (1917)
után
m ost m ár rátérhetünk
a cím ben
is m eghatározott
lényegre:
az
H alász kezdte m ódszeresen fölkutatni (C astrén után) a finnugor és a szam ojéd
néhány
s ehhez igen jó kiindulópontokat
évtized
m úlva
a Beitrage
jelölt ki (N yK 23-24).
zur finnisch-samojedischen
c. m űvével, am elyik hosszú időre m eghatározta
Ő t P aasonen
Lautgeschichte
az uráli hangtörténeti
kutatások
irányát, ezért nagyon jelentős m etodológiai fordulatot jelez, bár ő m aga az uráli kifejezést nem használja. E z a szó - a finnugor és a szam ojéd nyelvek együttes m egnevezésére - K ai D onner, T oivo V ilho L ehtisalo, G yörke József, N . S ebestyén Irén és követőik köréből vált ism ertté és általánosan
elfogadottá, nagyjából a harm incas-ötvenes
évektől kezdődően. M a
m ár teljesen általános az uráli nyelvészet em lítése, de olykor-olykor sokan egyenértékűnek tartják a finnugor nyelvészettel - annak régiesebb, hagyom ányosabb
szinonim áját
fölfedezni benne. H olott egy sokkal tágabb értelm ű - szinte a phylum határán elnevezésről van szó, am elynek 1 használatával kozó ism eretek is jelentősen gazdagodtak. m at ad tudom ányszakunknak, iratcírnekben
újabban
a szűkebb finnugor nyelvcsoportra
A z "uráli" jelző használata
vélvén
m ozgó vonat-
olyan többlettartal-
am it nem lehet ignorálni: A z "uráli" jelző könyv- és folyó-
terjedőben
Uralica, The Ur:dic Languages,
látszik lenni (Linguistica
Ura lica, Bibliotheca Uralica, Urálisztikai Tanulmányok stb.), de intézm ényeinknek,
mindenekelőtt egyetemi tanszékeinknek a megnevezésében makacsul él tovább a "finnugor" (kivéve a szombathelyi Tanárképző Főiskolát, ahol Urálisztikai Tanszék van, de ennek tevékenységi köre jobbára szervezési természetű). Lehet, hogy hagyománytiszteletből, vagy a megszokotthoz való ragaszkodástól van ez így, de valószínűleg nem válthatna ki nagy ellenkezést, ha a mai finnugor tanszékek uráli tanszékre változtatnák nevüket - ha már egyszer tudományszakunknak ez a valós neve. (A közelmúltban történtek más indokú átkeresztelések is: tudományos szocializmus tanszékekből így lett politikatudományi, vagy marxistából metafizika tanszék.) Ezt hát így a szakmai körökben még meg nem szondázott javaslatként tárom a nyelvészek elé, azzal a megjegyzéssel, hogy az "uráli" elnevezésnek is van előtörténete. Az előbb méltatott derék Klaproth mester idestova 200 éve ezt írta a finnischer Völkerstamm-ró 1, hogy "Man könnte die Finnen mit mehrerem Rechte Uralier nennen, denn alles, was wir historisch und glottisch von ihnen wissen, deu tet auf ihre Abstammung aus dem Uralischen Scheidegebirge, von dem sie nach Westen und Osten herabgestiegen sind." (i.m. 182). Hasonlóan nyilatkozik azután maga a nagy Castrén is útinaplójának 1845. szept. 1. (= 13.) keltű bejegyzésében Szurgutban. Leírja itt, hogy az Orosz Birodalomban nyelvrokonoknak bizonyult "Volkstamm" régi időkben az Urálhegység környékén koncentrálódott és ezért " ...hat man endlich angefangen den ganzen Stamm unter dem Namen des Uralischen zusammenzufassen und ihm eine nicht geringe Bedeutung in der Weltgeschichte zuzuerkennen" (Reiseberichte II. 74). A névváltoztatás persze külsőség, ha azonban kreativitásra serkent - akkor van igazán értéke.
AHLQVIST,A:
T u tkim u s
s ivis tys s a n o is ta
o b ila is -u g r ila is te n
AHLQVIST,A: Über die Kulturwörter der obischugrischen
ka n s o je n
Sprachen.
kie lis s ö .
Helsinki 1882. 8 (1890)
J SF O u
U n ive r s ita tis S c ie n tia r u m B u d a p e s tin e n s is . S e c tio L in g u is tic a . Tom. 5. Red. 1. Szathmári. Vortrage der Festtagung anIasslich des hunderDahrigen Jubilaums der BegfÜndung des Lehrstuhls für finnisch-ugrische Sprachwissenschaft an der Loránd-Eötvös-Universitat. Budapest 1974. (LAKÓ GY., Sz. KISPÁL M., SZATHMÁRI1., BALÁZS J., SZÍJ E., ERDÖDI 1., BERECZKIG., MÉszÁRos H., VELENYÁKZs. közleményeivel.)
An n a le s
BUDENZ1.: Magyar és finn-ugor nyelvekbeli szóegyezések. NyK 5-7 (1868-{)9). BUDENZJ.:
U g r is c h e
BUDENZ1.: U e b e r
S p r a c h s tu d ie n
d ie
V e r zw e ig u n g
BUDENZ1.: M a g y a r - u g o r BUDENZJ.:
Az u g o r
I-II. Pest 1869-70. d e r u g r is c h e n
ö s s ze h a s o n lító
n ye lve k
ö s s ze h a s o n lító
s zó tá r .
Sp r a ch en .
Göttingen 1879.
Budapest 1879-81.
a la kta n a .
Budapest 1884-94.
CASTRÉN,M. A: R e i s e b e r i c h t e u n d B r i e fe a u s d e n J a h r e n 1845-1849. Hrsg. von A Schiefner. St. Petersburg 1856. (Nordische Reisen und Forschungen von Dr. M. A Castrén Bd. 2) CASTRÉN,M. A: E t h n o l o g i s c h e V o r l e s u n g e n ü b e r d i e a l t a i s c h e n V ö l k e r . Hrsg. von A Schiefner. St. Petersburg 1857. (Nordische Reisen und Forschungen von Dr. M. A Castrén Bd. 4). DOMOKOSP.: Kállay Ferenc. Budapest 1990. DONNER,KAJ: Uralilaisista
lukusanoista.
DONNER, O.:
D ie g e g e n s e itig e
DONNER,O.:
Ve r g le ic h e n d e s
Vir ittö jö
V e r w a n d t s c h a ft W ö r te r b u c h
1933.
d e r jin n is c h -u g r is c h e n
d e r jin n is c h -u g r is c h e n
Sp r a ch en .
Sp r a ch en .
Helsinki 1879.
1 8 7 4 -8 6 .
GVÖRKE,J.:
D ie
W o r tb ild u n g s le h r e
des
Tartu 1935.
U r a lis c h e n .
HAJOú, P.: O. Donner and J. Budenz on linguistic affinity. Prof. A RÓNA-T A S ) . Szeged 1991.
V a r ia
HAJOú, P.: Budenz és az indouráli hipotézis. T a n u l m á n y o k a m a g y a r Szerk. Kiss J.-Szűts L. Budapest 1991 (1992). té m a kö r é b ő /. HALÁsz I.:
ja
ugor-szamojéd
nyelvrokonság kérdése.
HUNFALVYP.: Europaeus a finn-magyar
n ye lvtu d o m á n y
/(jr té n e té n e k
Budapest 1997. szept. 17-
U g o r M ű h e ly.
helynevekrol.
7 (1869).
N yK
HUNFALVYP.: Új tudományok, (l~78).
új előítéletek meg adalék a finnugor népek történeteihez.
HUNFALVYP.:
e r e d e tű -e
U g o r va g y
JACOBSOHN,H.:
A r ie r
ta tá r
und
A
m a g ya r
é s fi n n u g o r
J u g r a la is te n
u s ko n to .
KARJALAINEN,K F.:
D ie R e lig io n
d e r J u g r a -V ö lke r .
Z s i r a i l ' v fi k ! ó s .
KLAPROTH,J ,:
A s ia
B u d e n zjó zs e f
LAKÓGv.:
S zin n ye i
Porvoo 1918. Helsinki 1921.
Budapest 1986.
Ü b e r d ie p r im a r e n
A r ja
é s ka u ká zu s i
58 (1928).
M SF O u
u r u r a lis c h e n
e le m e k
nyelvhasonlításhoz.
a fi n n - m a g y a r
A fi n n u g o r
RÓNA-TAS A:
népek
E th n o lo g is c h e
é s n ye lve k
A h o n fo g l a l ó
m a g ya r
n ye lve kb e n .
Budapest 1901.
FUF
2 (1902).
Lautgeschichte.
M itte ilu n g e n
aus
U ngarn
K e le ti
S ze m le
-
1890.
Budapest 1922.
is m e r te té s e .
nép.
23 (1893).
N yK
PAASONEN, H.: Beitrage zur finnischugrisch-samojedischen R e v u e O r i e n t a l e 13-17. Kny. Budapest 1917. PÁPAI K: Der Typus der Ugri er.
Helsinki 1936.
A b l e i t u n g s s u ffi x e .
P:.ASONE!'J,H.: Über die türkischen Lehnwörter im Ostjakischen.
PÁPAVJ.:
Debrecen
Budapest 1980.
J ó zs e f
MUNKÁCSIB.: Adalékok az ugor-szamojéd MUNKÁcSIB.:
tö r té n e te .
Paris 1823.
LEHTISALO,T. Y.: Uralische Etymologien. LEHT!SALO,T. Y.:
ta n s zé k
Budapest 1995.
P o lyg lo tta .
LAKÓGv.:
14
Budapest 1885.
n e m ze t.
n ye lvtu d o m á n yi
KARJALAINEN,K F.: KISS J.:
N yK
Göttingen 1922.
U g r o fi n n e n .
JAKABL.- KERESZTES L.: 1990.
a m a g ya r
fur
23-24 (1893-94).
N yK
HONT! L.: Ugor alapnyelv: téves vagy reális hipotézis? 19. Előadások. Budapest 1997.
(Festschrift
E u r a s ia tic a
Budapest 1996.
N. SEBESTVÉNIRÉN: Az uráli nyelvek halnevei. NyK 49 (1935). SETALA,E. N.: Suomensukuisten STIPA, G. J.: Finnisch-ugrische S ze g e d i
E g ye te m i
A lm a n a c h
kansojen esi historia. Spraclúorschung.
1921-1970.
SZINNVEIJ.:
F in n i.~ c h u g r is c h e
THOMSEN,W.: 1870.
Ü ber den
F in n u g o r
N yK
N yK
E i n fl u s s
r o ko n sá g u n k.
1. Helsinki 1926.
206. 1990.
23 (1893).
27 (1897).
S p r a c h w i s s e n s c h a ft .
Leipzig 1910.
d e r g e r m a n is c h e n
VÁsÁRv, 1.: The "Yugria" problem. ZSIRAIM.:
A fS F O u
Su ku
Szeged 1971.
SZINNVEIJ.: Az ugor mód és időalakokról. SZINNVEIJ.: Finn-ugor v. finn-magyar?
Su o m en
C h u va sh
S tu d ie s .
Sp r a ch en
a u f d i e fi n n i s c h - l a p p i s c h e n .
Ed. by Róna-Tas. Budapest 1982).
Budapest 1937. (FgrRok.)
Halle
