A Magyar Természettudományi Múzeum online tudománykommunikációs felületeinek megújítása és a tudományos tevékenység PR-marketingjének lehetőségei

Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar TERMÉSZETTUDOMÁNYI KOMMUNIKÁCIÓ ÉS UNESCO MULTIMÉDIAPEDAGÓGIAI KÖZPONT

A Magyar Természettudományi Múzeum online tudománykommunikációs felületeinek megújítása és a tudományos tevékenység PR-marketingjének lehetőségei

SIMÓ SZABOLCS ARTUR

MSc diplomamunka

Témavezető: dr. Papp Beáta, Magyar Természettudományi Múzeum, Stratégiai és Marketing Főosztály vezető Belső konzulens: Bárd Edit, Duna Múzeum, PR és marketing munkatárs

BUDAPEST, 2015

Tartalom 1. Bevezetés........................................................................................................................................ 4 1.1 Témaválasztás .......................................................................................................................... 4 1.2 Célkitűzések ............................................................................................................................. 5 1.3 A kutatási módszerek áttekintése ............................................................................................. 6 2. Szakirodalmi áttekintés .................................................................................................................. 6 2.1 A múzeumi tudományos tevékenység online kommunikációja és PR-marketingje a szakirodalomban ............................................................................................................................ 6 2.2 A kérdőív-készítés szempontjai a szakirodalom alapján .......................................................... 9 2.3 Az online tudományos újságírás szakirodalma ...................................................................... 10 3. Az online tudománykommunikáció helyzete a múzeumokban .................................................... 13 3.1 A múzeumi kutatások kommunikációjáról............................................................................. 13 3.2 A múzeumi kutatások online kommunikációjáról.................................................................. 13 3.3 Online tudománykommunikációs trendek a hazai múzeumokban ......................................... 15 3.4 Online tudománykommunikációs trendek külföldi múzeumokban ....................................... 18 4. Tudományos kutatások kommunikációja és PR-marketingje a Természettudományi Múzeumban .......................................................................................................................................................... 26 4.1 A tudományos kutatások múltbeli offline kommunikációja a Magyar Természettudományi Múzeumban .................................................................................................................................. 26 4.2 A tudományos kutatások múltbeli online kommunikációja a Magyar Természettudományi Múzeumban .................................................................................................................................. 27 4.3 A Magyar Természettudományi Múzeum jelenlegi tudománykommunikációs stratégiája, különös hangsúllyal az online tudománykommunikációra .......................................................... 30 4.4 A Stratégiai és Marketing Főosztály online tudománykommunikációs terve ........................ 32 5. Az online tudománykommunikáció iránti látogatói igények felmérése a Magyar Természettudományi Múzeumban ................................................................................................... 34 5.1 A kutatás célja ........................................................................................................................ 34 5.2 Célcsoportok meghatározása .................................................................................................. 34 5.3 A kutatás eszközei .................................................................................................................. 35 5.4 A Természettudományi Múzeum honlapján megvalósítható fejlesztések szempontjai, a célközönség igényeinek felmérése ............................................................................................... 35 6. Az online tudománykommunikációs felület létrehozása a Magyar Természettudományi Múzeum honlapján .......................................................................................................................................... 46 6.1 A „Tudd+” rovat kialakítása ................................................................................................. 46 6.1.1 A rovat kialakításának kezdetei....................................................................................... 46 6.1.2 Névválasztás .................................................................................................................... 46 2

6.1.3 A „Tudd+” rovat szerkezeti felépítése ............................................................................ 46 6.1.4 A „Tudd+” rovat designterve .......................................................................................... 49 6.1.5 Az ismeretterjesztő cikkek kritériumai............................................................................ 54 6.2 A „Tudd+” Facebook-oldal kialakítása .................................................................................. 55 6.2.1 Mottó ............................................................................................................................... 55 6.2.2 Névjegy ........................................................................................................................... 55 6.2.3. Küldetés.......................................................................................................................... 55 6.2.4. Célcsoportok................................................................................................................... 56 6.2.5. Közönség bővítése.......................................................................................................... 56 6.2.6. Posztolás menete ............................................................................................................ 56 6.2.7. Interakció........................................................................................................................ 57 6.3 A „Tudd+” rovat értékelése.................................................................................................... 58 6.4 Jövőbeli lehetőségek .............................................................................................................. 59 7. Összegzés ..................................................................................................................................... 60 Köszönetnyilvánítás ......................................................................................................................... 61 Mellékletek....................................................................................................................................... 62 Szakirodalom.................................................................................................................................... 81

3

A Magyar Természettudományi Múzeum online tudománykommunikációs felületeinek megújítása és a tudományos tevékenység PR-marketingjének lehetőségei 1. Bevezetés 1.1 Témaválasztás Amikor 2011-ben – még környezettan BSc szakos hallgatóként – az ELTE Online újságírójaként

interjút

készítettem

Kárpáti

Andreával,

a

Természettudományi

Kommunikáció és UNESCO Multimédiapedagógia Központ vezetőjével, a tanárnő néhány mondata a tudománykommunikációs képzésről már akkor szöget ütött a fejembe: „…a képzés célja, hogy az itt végzett szakemberek … az átlagember számára „lefordítsák” a tudomány nyelvét: érthetően, hitelesen és érdekesen közvetítsék eredményeit.” (1. melléklet) Ez a beszélgetés is nagy szerepet játszott abban, hogy a tudománykommunikációt választottam hivatásomnak, és nem is gondoltam volna, hogy már a mesterképzés befejezése előtt egy olyan intézmény és egyben közösség tagja lehetek, ahol nem csak hiteles természettudományos eredmények születnek, hanem nagy gondot fordítanak ezen eredmények érdekes, a laikus átlagember számára is érthető közvetítésére. Ez a hely az ország legnagyobb természetrajzi gyűjteménye, a Magyar Természettudományi Múzeum. 2014 végétől kezdve lehetőségem nyílt a múzeum Stratégiai és Marketing Főosztályának munkájába bekapcsolódni. Az intézmény vezetése ugyanis elhatározta, hogy megújítja a múzeum honlapját, amelyen egy külön ismeretterjesztő rovatot szán a tudományos eredmények hiteles, érdekes és közérthető kommunikációjának. Dr. Papp Beáta, a Stratégiai és Marketing Főosztály vezetője a honlap és a rovat kialakításához akkoriban épp

tudománykommunikátorokat

gondolkoztam,

így

kézenfekvő

keresett, volt

a

én

pedig

megoldás;

a

szakdolgozati

témámon

„Tudománykommunikáció

a

természettudományban MSc” szakos hallgatóként módom nyílt a képzés során megszerzett tudásomat a gyakorlatban is kamatoztatni.

4

1.2 Célkitűzések A Magyar Természettudományi Múzeum Stratégiai és Marketing Főosztályának célja

az

online

tudománykommunikáció

megújítása

és

ezen

belül

egy

tudománykommunikációs, ismeretterjesztő rovat létrehozása a múzeum megújuló honlapján. Dolgozatomban e rovat tervezéséről, a látogatói igények felméréséről és a felület létrehozásáról írok, amely munkában közel fél éven keresztül aktívan részt vettem. Szakdolgozatom elején beszámolok a múzeumi tudományos tevékenység kommunikációjának, PR-marketingjének fontosságáról és lehetőségeiről. Ötletmerítés céljából

áttekintem

a

magyar

és

külföldi

múzeumok

honlapjainak

tudománykommunikációs felületeit. Ezután a Magyar Természettudományi Múzeum múltbeli és jelenlegi online kommunikációs stratégiáját vázolom fel. Az ismeretterjesztő rovat kialakítása előtt fontos volt a látogatói igények felmérése, hiszen számukra készül a felület, azt szeretnénk nyújtani az ismeretterjesztő rovatban, amire a laikus nagyközönségnek szüksége van. Hogy pontos képet kapjak az elvárásaikról, egy kérdőíves kutatást végeztem, amelynek elkészítését, és eredményeit is tárgyalom a dolgozatban. Korábban még nem volt a múzeumban ilyen, a honlap szerkezetére vonatkozó látogatói igényekre irányuló felmérés, ezért úgy gondolom, hogy a kutatásom merőben új, a gyakorlatban is hasznosítható eredményeket adott. Az igényekről átfogó képet kaptunk, és ennek segítségével felhasználóbaráttá alakíthattuk a megújuló honlap tudománykommunikációs rovatát. Ezután bemutatom a tudománykommunikációs rovat létrehozásának folyamatát, és végső megvalósulását. A felület kialakításánál folyamatosan szem előtt tartottuk a látogatói véleményeket, valamint figyeltünk arra, hogy az izgalmas, fiatalos, lendületes ismeretterjesztő tartalmakat egy kellőképp modern és látványos felületen jelentessük meg. Mindezzel fel tudjuk hívni a közönség figyelmét a Magyar Természettudományi Múzeum sokszínű tevékenységére, tudományos eredményeire. A dolgozat végén összegzem a tapasztalatokat, és bemutatom a felülettel kapcsolatos jövőbeli terveket, lehetőségeket.

5

1.3 A kutatási módszerek áttekintése A dolgozat elején áttekintem a múzeumi kommunikáció és PR-marketing alapjainak, a kérdőívek készítésének és kiértékelésének, valamint a tudományos újságírás szakirodalmát. A

múzeumi

kutatások

kommunikációjának

fontosságáról

és

a

Magyar

Természettudományi Múzeum múltbéli kommunikációs stratégiájáról a Vásárhelyi Tamással készített interjú alapján írok bővebben. Ahhoz,

hogy

megismerjem

a

hazai

és

külföldi

múzeumok

online

tudománykommunikációs tevékenységét, áttekintem a magyar és a legnagyobb külföldi múzeumok honlapjait, amelyekből ötleteket merítettünk a Magyar Természettudományi Múzeum tudománykommunikációs rovatának kialakításához. A rovattal kapcsolatos látogatói és szakmai igények megismerésének érdekében kérdőíves kutatást végeztem, amelynek eredményeit, illetve a válaszok kiértékelését „Az online

tudománykommunikáció

iránti

Természettudományi

Múzeumban”

természettudományos

képzésben

látogatói

című részt

igények

fejezetben vevő

felmérése

tárgyalom.

egyetemistákat,

A és

a

Magyar

kérdőívben a

Magyar

Természettudományi Múzeumban dolgozó munkatársakat kérdeztem meg. Korábban a múzeumban nem volt ilyen jellegű, az online tudománykommunikációt érintő kutatás, nincs megfelelő mennyiségű információnk a témáról, így előzetes, felderítő kutatásról beszélhetünk. A tudománykommunikációs rovat tervezésének és kialakításának leírása után annak rövid értékelését is elvégzem.

2. Szakirodalmi áttekintés 2.1 A múzeumi tudományos tevékenység online kommunikációja és PRmarketingje a szakirodalomban A múzeumok hatalmas információs tudástára, az ott felhalmozott ismeretek ma már nem kizárólag a kiállításokon és a publikációkon keresztül jutnak el a nagyközönséghez, hanem rengeteg új kommunikációs csatorna nyílt meg a televízió, a rádió és az internet 6

megjelenésével, amelyek a múzeumokban zajló tudományos tevékenységek minél szélesebb körben való terjesztését segítik (Vásárhelyi T. 2010). Napjainkban a múzeumok egyre inkább igyekeznek kihasználni az online felületek nyújtotta kommunikációs lehetőségeket, és mára szinte nincs olyan múzeum, amelynek ne lenne honlapja vagy közösségi oldala. A múzeum az internetes kommunikáció segítségével rengeteg embert tud megszólítani, és a megjelenő tartalmak a múzeumlátogatási hajlandóságot is erősen befolyásolják. A múzeum online megjelenése ma már nem csupán lehetőség, hanem egyenesen elvárás, és a személyes látogatókkal egyenrangúként kell számon tartani az internetes felhasználókat is (Bánki Zs. 2010). A múzeum honlapjának tükröznie kell a múzeum tudományos hitelességét, a tudomány és kultúra közvetítésének magas színvonalát, ezért elengedhetetlen, hogy a megjelenő információk könnyen elérhetőek, közérthetőek és esztétikusak legyenek. Bárd

Edit

szerint

a

múzeumi

honlapokon nemcsak az alapvető tájékoztatásra kell helyezni a hangsúlyt. A múzeumról kialakított képet, imázst nagymértékben építi, erősíti, ha a modern arculattal rendelkező honlapján a tevékenységéről, mindennapjairól is megoszt háttér-információkat (Bárd E. 2010a). Azokra is gondolni kell, akik talán sohasem jutnak, vagy juthatnak el az adott múzeumba, és mindössze az interneten keresztül ismerhetik meg a múzeumban folyó tudományos munkát, a múzeumi életet. Egy múzeum kommunikációja akkor lesz sikeres és fogja szolgálni a múzeum céljait, ha a rövid és hosszú távú célok összhangban vannak. Paálné Patkó Györgyi tanulmányában kiemeli, hogy fontos tudnunk, hogy „minden kommunikál”. A múzeum környezete, termékei és szolgáltatásai, a múzeumi kultúra, tervezett kiadványok, hirdetések és a honlapok, közösségi oldalon való megjelenés is mind-mind a múzeumról alkotnak képet, ezért ezek csak részben, mégis jelentősen befolyásolják a múzeumi összképet (Paálné P. Gy. 2010a). Bárd Edit máshol úgy fogalmaz, hogy a múzeumról kialakított pozitív imázs és a minél szélesebb körű ismertség több látogatót és bevételt, nagyobb szakmai kapcsolatrendszert és együttműködési lehetőséget hozhat. Ugyanakkor nagyobb eséllyel pályázik és juthat támogatásokhoz egy népszerű, elismert intézmény. A többletbevétel pedig a kitűzött célok elérésében és a hatékony működtetésben is segít (Bárd E. 2010b). A múzeumi tevékenységekhez köthető tudományos ismeretterjesztő anyagok nagyközönséggel való megismertetésénél a PR-t (Public Relations) hívjuk segítségül, ami

7

a kommunikáció tudatos szervezését jelenti. Mint azt Takách Zsuzsanna írja, a PR az intézmény hírnevének gondozásával megértést, támogatást nyerhet, és befolyásolja a közvéleményt, valamint a PR az intézmény és környezete közötti kölcsönös viszony létrehozója és ápolója (Takách Zs. 2010). A PR mellett az új tudománykommunikációs felületek kialakításánál a marketinget is felhasználjuk, ami nem más, mint egy folyamat, amelynek során a látogatói igényeket felmérjük és azok kielégítésére stratégiát dolgozunk ki, végül a célok eléréséért egy tervet készítünk, amelyet végre is hajtunk (Paálné P. Gy. 2010b). A tervezés során legelőször meg kell határoznunk, hogy az eddigi online tudománykommunikációnkban mik voltak az erősségeink és a gyengeségeink. A jelenlegi helyzet felmérésére a legjobb módszer a marketingtervezésben gyakran használt SWOT1 analízis, amelynek során táblázatban tudjuk összefoglalni, hogy melyek a múzeumi kommunikációra jellemző erősségek, gyengeségek, valamint milyen lehetőségek és veszélyek érkeznek a külvilágból (Vásárhelyi T. 2009). Ezek után meg kell határoznunk kommunikációs céljainkat, amelyek levezethetőek a marketingcéljainkból is. A célcsoport kiválasztása során meg kell határoznunk, hogy kik felé irányuljon a kommunikációnk. Tudnunk kell, hogy céljainkat milyen úton tudjuk legkönnyebben elérni, ehhez a kommunikációs stratégiát is meg kell alkotnunk. Legvégül a marketingkommunikációs mixben meg kell határoznunk, hogy mely kommunikációs eszközöket, milyen gyakorisággal használunk. Olyan eszközöket kell alkalmaznunk, amelyeket a kiválasztott célcsoportjaink kedvelnek, és amelyek az átadni kívánt üzenetünket hitelesen tudják közvetíteni (Paálné P. Gy. 2010b). Káldy Mária, Kárpáti Andrea és Szirmai Anna Linda egy, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum oktatási központja, a MOKK szervezésében lezajlott felmérés során arra volt kíváncsi, hogy melyek azok az eszközök, amelyek segítik a kiállítások, valamint a múzeumi tevékenységek kommunikációját. A válaszadó múzeumok (69 db) ötöde (14 db – 20,29%) az online kommunikáció erősítését (honlap, közösségi oldalak, hírlevél), míg 12 múzeum (17,39%) a PR-tevékenység intenzitásának növelését (hatékony kommunikációs stratégia, erősebb marketing, reklámok) tartja a legfontosabb eszköznek. Ebből láthatjuk, hogy a múzeumokon belül is egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az online kommunikáció, a PR és a marketing szerepének. A felmérésből kiderül, hogy a múzeumok

1

Betűszó, amely a strenghts, weaknesses, opportunities és threats angol szavak rövidítéséből tevődik össze

8

közel fele új honlapot szeretne, vagy a már meglévőt fejlesztené, alakítaná át. A tartalom kapcsán az oktatást tartják a legfontosabbnak (Káldy M. et al. 2010). Mindez megerősíti a múzeumok online tudománykommunikációjának létjogosultságát. Némedi Varga Zoltán szerint szükség van a múzeumi kommunikáció megújulására, és marketingtervezésre, hiszen az utóbbi évtizedekben a múzeumok szembe találták magukat a piaci verseny nehézségeivel (Némedi V. Z. 2009). A szabadidős tevékenységek piacán csupán egy szereplő a múzeum; versenytársai pedig (mozik, színházak, szórakozóhelyek) már jóval korábban elkezdték alkalmazni a marketingszemléletet, s így előnyt szereztek a muzeális intézményekkel szemben. A fentiekben elméleti áttekintést kaptam a múzeumi kommunikáció, PR és marketing lényegéről és szükségességéről, amely információkat folyamatosan szem előtt tartottam a múzeum online tudománykommunikációs rovatának megújítása során. A múzeumban elért tudományos eredményeket mind szakmai, mind laikus felhasználói körökben közzé tehetjük az internetes felületünkön, ezáltal szélesebb körű ismertséget, több látogatót és bevételt szerezhetünk, nagyobb szakmai kapcsolatrendszert és együttműködési lehetőségeket alakíthatunk ki, mindezzel pedig növelni tudjuk a piaci versenyelőnyt. Másrészt a színvonalas, könnyen fogyasztható tartalmakkal a laikus, nem szakképzett

felhasználók

természettudomány

iránti

fogékonyságát,

szeretetét

is

erősíthetjük.

2.2 A kérdőív-készítés szempontjai a szakirodalom alapján A kérdőíves vizsgálat kvantitatív módszernek minősül, azaz a jelenséget kívülállóként, objektív módon vizsgálom és az összegyűjtött, mennyiségi adatok megfelelnek a megbízhatóság, az érvényesség és a reprezentativitás követelményeinek. A kérdőíves felmérés során az elemzés egysége az egyén, a válaszadó személy, és az eredmények egy nagyobb alapsokaság véleményét írják le. A kérdőíves kutatás készítése során szükségünk van egy kutatási tervre, az elkészített kérdőívre, mintavételre, adatfelvételre, majd a végén adatfeldolgozásra és elemzésre (S. Nagy K. 2008). A kérdőív készítése során érdemes zárt és nyitott kérdéseket is feltenni, hogy a könnyen feldolgozható információk mellett, mélyebb válaszokat is kapjunk, a válaszolók ötleteiből meríteni lehet a későbbi munkafolyamatok során. Célszerű olyan kérdéseket 9

feltenni, amelyek a válaszolók számára lényegesek és könnyen lehet rájuk válaszolni. Törekedni kell arra, hogy a kérdőív ne legyen túl hosszú és lekösse a figyelmet (Blaskovits L. 1975). Napjainkban a kérdőívek feldolgozásánál nagy segítséget jelent a Microsoft Excel program, amelyben a mennyiségi adatokat könnyen átlátható diagramokon tudjuk megjeleníteni, mindezzel a számadatok egymáshoz viszonyított arányát lehet nagyon jól szemléltetni. Ugyanakkor a diagramok használatánál a legfontosabb feltétel, hogy a vizuális látvány a megfelelő és egyértelmű információt közvetítse (Nyesőné M. M. 2011).

2.3 Az online tudományos újságírás szakirodalma A tudománykommunikáció legrégebbi, meghatározó formája a tudományos újságírás, amely a médián belül tudományos és technikai témákat dolgoz fel és adja azt át a társadalom tagjai számára (Palugyai I. 2012). Az internet megjelenése és az ahhoz való hozzáférés egyszerűsödése magában hordozta annak a lehetőségét, hogy minden eddiginél aktívabb, széles társadalmi rétegeknek szóló tudományos újságírás jelenjen meg a médiában. Az offline, nyomtatott sajtó mellett különböző hírportálok jelentek meg, amelyek magas szinten kezdték el művelni többek között az online tudománykommunikációt is. Az online és az offline médiumok eltérő felületei és tulajdonságai szükségszerűvé tették, hogy a tudományos ismeretterjesztő cikkek hagyományos tartalmi és formai jellemzői adaptálódjanak az online felületekhez. Az online tudományos újságírás nagy előnye az offline-nal szemben, hogy nem kell állandóan a cikkek terjedelmével foglalkozni, az internetes felületeken van elég hely. Ugyanakkor azt is szem előtt kell tartanunk, hogy az olvasók figyelme könnyebben terelődhet más tartalmak felé, mint a nyomtatott sajtó olvasása közben, ezért az online felületeken sem érdemes túl hosszú anyagokat készíteni. Az [origo] internetes hírportál egyik szerkesztője szerint, ha 6000 karakterben nem lehet valamit megírni, akkor azt nem is érdemes (Simon T. 2011). A címadásnál és a bevezető (szakszóval „lead”) írásánál fontos szempont, hogy felkeltsük az olvasók figyelmét. A cím feladata emellett, hogy kiragadja a cikkből a legfontosabb közölni kívánt információt, szellemes és egyszerre informatív kell, hogy legyen.

Hanyagoljuk

a

„nulla

információs”

(pl.:

„Tudományos

felfedezés

a

10

Természettudományi Múzeumban”), valamint a félrevezető, értelmezhetetlen címeket is. A lead összefoglalja a cikk tartalmát, közli a legfontosabb információkat, az olvasó ez alapján dönti el, hogy érdekli-e az adott tartalom. Mivel az online felületeken a cikkek listázása során az indexkép mellett mindössze a cím és a lead szerepel, ezért kiemelten fontos, hogy a bevezetők érdekesek és figyelemfelkeltőek legyenek, hogy az olvasók rákattintsanak az adott tartalomra (Simon T. 2011). A leadben alkalmazhatunk egy ütős idézetet vagy akár hangulati rávezetést is, amellyel felkeltjük a felhasználók kíváncsiságát (saját példa az utóbbira: Jaku szigete, Japán. Egy magyar kutató tekint fel a hatalmas fenyőre. Tíz ember is kevés lenne, hogy átöleljék az ezeréves, 50 méter magas japánciprust. Ez csak egy a 22 ritka nyitvatermő közül, amelyeket Rácz István, a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárának főmuzeológusa kutatott 2013-ban a felkelő nap országában. A négy hónapig tartó japán expedíció élményeiről a Növénytár Nyitvatermő Gyűjteményében beszélgettünk a kutatóval, ahol a nagyközönségnek eddig be nem mutatott növénypéldányokat is megcsodálhattunk.). A cikk szövegére általánosan jellemző kell, hogy legyen a tudományos újságírás „szentháromságának”

is

nevezett

érdekesség

–

hitelesség

–

közérthetőség

alapkövetelményeinek való megfelelés. A természettudományos témák szerencsére bővelkednek az érdekességekben, így ennek könnyen meg lehet felelni. A hitelességnek az adatok pontos közlésével, az objektivitással és a több oldalról való megközelítéssel tudunk eleget tenni. Az egyes cikkek megírásánál mindig a laikus olvasót tartsuk szem előtt: igyekezzünk minden szakmai kifejezést megmagyarázni, részesítsük előnyben a magyar kifejezéseket, legyünk közérthetőek. Sokszor megeshet, hogy nehezebb témában kell írnunk, ekkor különösen fontos, hogy vezessük az olvasót, hogy ne veszítse el a fonalat. Ekkor az AB-BC szabályt alkalmazhatjuk, amely során a mondat elejét mindig az előző mondat végének ismétlésével kezdjük, ezáltal megkönnyítjük a befogadást. Fokozatosan mélyítsük el a témát, a felépítés koherens, logikus legyen; ne közöljünk olyan információkat, amelyeket csak a későbbi magyarázatokból érthetnének meg az olvasók. A mélyebb tudományos magyarázatokat inkább hagyjuk az anyag végére, vagy tegyük keretes írásba. Egyes szavakon használhatunk hiperhivatkozásokat, amelyek korábbi cikkeinkre irányítják az olvasókat, ezáltal még jobban elmélyedhetnek az adott témában. A cikk végén ne foglaljuk össze a téma főbb tanulságait, azokat a cikk megfelelő részein emeljük ki, csakúgy, mint a hétköznapi vonatkozásokat és a téma jelentőségét. Befejezésül 11

inkább írjunk pár sorban a jövőképről, a várakozásokról, a még megválaszolatlan kérdésekről (Simon T. 2011). A cikkek törzsszövegét tagoljuk fel látványos, a témához kapcsolódó, minőségi képek vagy videók beszúrásával, hogy ne legyen túl sok szöveg egyben. Ezzel megkönnyítjük az olvasást, valamint a képi anyag, az egyes illusztrációk segíthetik a megértést, a befogadást. Ezen kívül esztétikai szempontból sem elhanyagolható a képek alkalmazása a cikkekben, egy látványos, minőségi kép láttán az olvasó könnyebben átélheti az adott témát, szituációt (1. kép). A képaláírás is mindig fontos, 1-2 mondatban magyarázzuk el, hogy mi látható a képen, valamint a kép készítőjét is tüntessük fel.

1. kép – Egy példa a megfelelő illusztrációra: Képaláírás: „Lélegzetelállító expedíciós terület, a kép előterében földikutyatúrások láthatók” (Czabán Dávid felvétele)

12

3. Az online tudománykommunikáció helyzete a múzeumokban 3.1 A múzeumi kutatások kommunikációjáról A múzeumi kutatások kommunikációjának fontosságáról Vásárhelyi Tamással készítettem interjút (2. melléklet). Vásárhelyi Tamás, a Magyar Természettudományi Múzeum volt közművelődési, kiállítási és marketing főigazgató-helyettese, és a Tudománykommunikáció a természettudományban MSc képzés adjunktusa szerint a múzeumi tudásunk, az ott őrzött információk, tárgyak a nemzeti kulturális örökség részei, a természet szeretetének átadásának fontos eszközei, emellett kiválóan alkalmasak arra is, hogy nemzetünket, az itt élő embereket összekösse, és a közösséget erősítse. „A múzeumban olyan kutatás folyik, amely az élővilág megismerését szolgálja. Ez az emberiségnek létérdeke. A múzeumok nagy érdeme, hogy őrzik azokat a példányokat, amiket publikálnak, ez azért fontos, mert ha a korábbi kutatások során téves következtetéseket vontak le, akkor ezek alapján korrigálni lehet őket. Minél több példányunk van, annál jobban össze lehet őket hasonlítani, tájékozódni lehet, hogy egy csoporton belül milyen fajok léteznek, a fajok rokonságát lehet keresni. A végén a sok gyűjtésből és a feldolgozásból összeáll a nemzeti kulturális örökségnek egy része.” (Simó Sz., 2015) A múzeumban őrzött információk és az ott kutatók tudása tehát nem csak a múzeumé, hanem az egész társadalomé, ezért nem tehetjük meg, hogy érthetetlenül, vagy egyáltalán nem beszélünk róla, ezt a tudást kötelességünk érthetően átadni a laikus közönség számára. A múzeumban olyan új tudományos eredmények születnek, amelyek a természet megismerését és megőrzését szolgálják.

3.2 A múzeumi kutatások online kommunikációjáról A múzeumi tudománykommunikáció eszközei – csakúgy, mint a kommunikáció eszközei maguk – rengeteget változtak a múzeumok megjelenése óta. Napjainkban az online elérhetőség mértéke elképesztő méreteket ölt. Míg 10 évvel ezelőtt a magyar háztartások mindössze 6%-a rendelkezett szélessávú internet hozzáféréssel, 2013-ben ez az

13

arány már 71% volt és ez a szám jelenleg is növekszik. 2 A legnagyobb online közösségi oldal, a Facebook magyar felhasználóinak száma pedig eléri a 4,6 millió főt, ami azt jelenti, hogy majdnem minden második magyar jelen van az oldalon. 3 Az információközlés az online kommunikációs felületek segítségével jelentősen felgyorsult, és költséghatékony formában rengeteg emberhez el tud jutni a mondanivalónk. Az Európai Bizottság közvélemény-kutató intézete, az Eurobarometer által közzétett 2013-as felmérésben az európai lakosság tudományhoz való hozzáállását vizsgálták. A „Responsible Research and Innovation (RRI), Science and Technology” 4 címet viselő tanulmány eredményei szerint a magyar lakosság 38%-át érdeklik a tudományos és technológiai fejlesztések eredményei, és a válaszadók közel ötöde (18%) a weblapokról informálódik a tudományos eredményekről. Ez a teljes magyar lakosságra átszámítva közel 2 millió állampolgárt jelent. Az internetes felületeken tájékozódók száma – a már említett médiahasználati változásokat, valamint az Európai Uniós átlagot (32%) is figyelembe véve – a jövőben nagy valószínűséggel növekedni fog. Mindez szükségessé teszi a múzeumok megjelenését az online felületeken, ahol gyorsan, költséghatékonyan tudunk a rengeteg érdeklődő számára beszámolni a múzeumi kutatómunka eredményeiről, az ott végzett tevékenységekről, vagy akár a múzeumi élet mindennapjairól. Vásárhelyi Tamás a múzeumok online tudománykommunikációjának jelentőségéről a következőket mondta: „Egyre több az online felületeken információt keresők száma, mi, kutatók is azok vagyunk. Tudnunk kell, hogy a mi kutatási eredményeinket is egyre többen keresik az interneten. Oda kell figyelni, hogy a múzeum rendszeresen publikáljon online, megismerjék az itt zajló tudományos munkát. Ezáltal el lehet érni, hogy a múzeum imázsa és megbecsültsége javuljon. Egy jobb imázs miatt a fenntartó is jobban viszonyul hozzánk, ezáltal több forráshoz juthatunk. Ha javul az imázs, akkor egyre többen megismerik a múzeumot, egyre többen fogják látogatni a honlapot és a kiállításokat. Ha egyre többen járnak a kiállításokra, akkor egyre nagyobb a bevétel. Ez olyan, mint a dominó, egyik lépésből következik a másik, a nagy múzeumok mind így csinálták. … A felfedezéses tanulás lényege az, hogy kíváncsiságot ébresszünk valami iránt és hagyjuk, hogy azt az emberek saját maguk fedezzék fel. Az online kommunikáció esetében is éppen erről van 2

https://www.ksh.hu/docs/hun/eurostat_tablak/tabl/tin00073.html http://analytics.socialdaily.com/hu/facebook/countries/hu/ 4 http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/ebs_401_en.pdf 3

14

szó. Olyan összefoglaló, minőségi írott és képi anyagokat kell a nagyközönség elé tárni, amelyek felcsigázzák a látogatók érdeklődését és minél többen eljönnek megnézni élőben is a kiállítást.” (Simó Sz., 2015) Vásárhelyi Tamás szerint a múzeum blogján szereplő tartalmak sokszor szárazak, sokkal szabadabb kommunikációra van szükség. Sok kolléga úgy érezheti, hogy ez nem méltó a múzeumhoz, furcsán hat számukra a könnyed hangvétel. Ő azonban az élőszóban történő tudománykommunikáció során nagyon közvetlen stílust alkalmaz, és nem tudna olyan esetet felidézni, amikor ez bárkit is zavart volna. Egy oldottabb hangulat, légkör sokkal könnyebbé teszi az emberek számára az információ befogadását. Olyan stílusra van szükség, ami személyes, de ugyanakkor megmarad a tudományosság is. Fel kell kelteni az olvasók érdeklődését, hogy lássák, miért is annyira fontos a múzeumi tevékenység. Egy ilyen oldott hangvételű, mégis tudományos ismeretterjesztő rovat kialakításával el lehet érni, hogy a múzeum honlapja olyan közismert, hiteles forrás legyen, akár a népszerű hírportálok

tudományrovatai.

Mindez

jelentősen

hozzájárulna

a

Magyar

Természettudományi Múzeumról alkotott összkép, imázs javulásához.

3.3 Online tudománykommunikációs trendek a hazai múzeumokban Áttekintettem a legtöbb jelentős, hazai múzeum honlapját, hogy megismerjem azok ismeretterjesztő tartalmait, rovatait. Ötleteket szerettem volna meríteni belőlük a Magyar Természettudományi Múzeum ismeretterjesztő rovata számára. A megfigyeléseim szerint a magyar múzeumok jelentős része egyáltalán nem rendelkezik tudománykommunikációs felülettel. Az alábbi múzeumok honlapján nem találtam ilyen jellegű rovatot, felületet: Balatoni Múzeum, Budapesti Történeti Múzeum, Dobó István Vármúzeum, Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Helikon Kastélymúzeum, Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, Iparművészeti Múzeum, Janus Pannonius Múzeum – Természettudományi Múzeum, Ludwig Múzeum, Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Természettudományi Múzeum Bakonyi Természettudományi Múzeuma, Magyar Természettudományi Múzeum Mátra Múzeuma, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Soproni Múzeum.

15

A következő múzeumok rendelkeznek valamilyen formában ismeretterjesztő tartalommal: A Magyar Nemzeti Galéria 5 honlapja két interaktív felülettel rendelkezik, de ezek nem kerülnek rögtön szem elé a főoldal megnyitásakor, némi böngészésre van szükség; az oktatás menüpontban az online tananyag alatt találunk rá a következő két aloldalra: A „Zooooom in, a lényeg a részletekben van” 6 aloldalon nagyfelbontású, nagyítható festmények elérhetőek, háttér-információk, leírások nélkül. Az „Interaktív utazás a festmények világában” 7 oldal már igazi ismeretterjesztő felület, a nagyméretű képek mellett információkat olvashatunk az adott festményről, az alkotójáról, a festmény történetéről és a rajta megjelenő szimbólumokról. Ez egy nagyon ígéretes projekt, egyedüli negatívum, hogy mindössze négy festményt mutatnak be ilyen módon. A

Szépművészeti

Múzeum

honlapja

nem

rendelkezik

kimondottan

tudománykommunikációs rovattal, de a „Szépmű Videó” menüpont alatt érdekes, látványos ismeretterjesztő videók is akadnak. 8 Az Aquincumi Múzeum szintén rendelkezik egy térképes, interaktív felülettel, ahol az egyes épületmaradványokra kattintva bővebb információkhoz juthatunk 9, de itt nincs lehetőség új anyagok készítésére, a frissülő tartalmak hiánya miatt pedig nem lesznek visszatérő olvasók. A Petőfi Irodalmi Múzeum honlapján nem található külön ismeretterjesztő rovat, de 2008-ban külön honlap készült a Nyugat című folyóirat elindulásának 100 éves évfordulójára. 10 Ebben érdekes, audiovizuális és szöveges tartalmakat láthatunk, ugyanakkor az aquincumihoz hasonlóan ez sem egy frissülő felület, a tartalom pedig mindössze az adott témára szűkül. Hasonló aloldal készült Márai Sándorról, és a „Pál utcai fiúk” című könyvről is.

5

http://www.mng.hu/ http://mng.360world.eu/zoomin.html 7 http://mng.360world.eu/interaktiv.html 8 http://www.szepmuveszeti.hu/szepmu_video 9 http://www.aquincum.hu/terkep és http://www.aquincum.hu/budapest-romai-emlekei 10 http://www.pim.hu/object.07a9c30b-2f42-4d17-a60b-de9b262b90ce.ivy 6

16

A keresésem során elsőként a Duna Múzeum honlapján találkoztam külön ismeretterjesztő rovattal. 11 A „Múzeumpedagógia” menüpont alatt megtalálható „Tudode…” című rovatban 11 db, a Dunával, és a vízzel kapcsolatos rövid, érdekes, képes ismeretterjesztő anyag olvasható. Ugyanakkor a tartalmak frissüléséről nem kapunk információt, a cikkek megjelenése sem igazán látványos, ellenben ez már egy egységes, összefoglaló rovat, ahol az ilyen jellegű tartalmak akár rendszeresen is megjelenhetnek. A Néprajzi Múzeum honlapján a MaDok menüpont alatt kortárs, ma is használatos tárgyakról olvashatunk képes ismeretterjesztő leírásokat. 12 Minden hónapban más tárgyakkal ismerkedhetünk meg, így a felület folyamatosan frissül, ugyanakkor a téma nagyon korlátozott. A virtuális múzeumlátogatás nem tekinthető külön ismeretterjesztő rovatnak, ugyanakkor vannak ismeretterjesztő célzattal készített felületek is. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum virtuális galériájában az egyes tárgyakra kattintva háttér-információkat tudhatunk meg az adott kiállított tárgyról. 13 Más múzeumok honlapján megjelenő virtuális látogatásoknál sokszor nincs semmilyen háttér-információ, csak végig lehet sétálni a kiállítótermeken. A virtuális túrákra jellemző, hogy a tartalmak nem frissülnek, illetve kifejezetten a kiállítás tárgyai az ismeretterjesztés témája. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Skanzen) egy külön menüpontot szentel az online ismeretterjesztésnek („Fedezz fel online”). 14 Ez két aloldalt tartalmaz: Öko Skanzen és Skanzen recepttár. Az Öko Skanzen aloldal 15 környezetbarát tippeket ígér, tradicionális tudásra alapozva. Az oldal azonban nagyon kiforratlan, egyes linkek nem működnek, máshol az „oldal feltöltés alatt” üzenet fogadja a látogatót, így nem lehet elérni az ajánlott információkat. A Skanzen recepttárban 16 a hagyományos magyar konyha ízeit, fortélyait ismerhetjük meg. Itt jelenleg 49 darab étel neve olvasható felsorolásszerűen, a szavakon lévő hivatkozások pedig a pdf formátumban megnyíló, kép nélküli receptleírásokhoz vezetnek. Bár a „Fedezz fel online” menüpont ismeretterjesztést ígér, sajnos az oldal kiforratlansága miatt ez sem nevezhető igazi tudománykommunikációs rovatnak.

11

http://www.dunamuzeum.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=59&Itemid=74 http://www.neprajz.hu/tartalom.php?menu=9 13 http://mkvm.hu/webtarlat/index.htm 14 http://skanzen.hu/hu/fedezz-fel-online/online-tudas 15 http://oko.skanzen.hu/index.php 16 http://skanzen.hu/hu/fedezz-fel-online/online-tudas/skanzen-recepttar 12

17

Láthatjuk, hogy a magyar múzeumok honlapjain az esetek döntő százalékában nem szerepelnek ismeretterjesztő anyagok, de amelyeken megtalálhatók, ott sincs egységes felületük. Böngészéseim során nem találkoztam olyan múzeumi honlappal, amely rendelkezett volna olyan ismeretterjesztő rovattal, ahol folyamatosan friss, aktuális tartalmak jelennének meg változatos témákban. Így nem tudtam magyar trendeket felvázolni. A

Magyar

Természettudományi

Múzeum

honlapján

megvalósuló

tudománykommunikációs, ismeretterjesztő rovat létrehozása tehát egyedülálló, unikális a magyar múzeumok között.

3.4 Online tudománykommunikációs trendek külföldi múzeumokban Az ICOM 2014-es felmérése alapján 17 a világ 202 országában több mint 55000 múzeum működik, így annak a lehetősége, hogy az összes múzeum honlapját végigtekintsem, lehetetlen vállalkozás. Ezért kereséseimet Európa és Észak-Amerika 10 leglátogatottabb, természettudományi múzeumára szűkítettem. A böngészéseim során a „Themed Entertainment Association (TEA) and the Economics practice at AECOM” szervezet által 2013-ban kiadott 2012-es múzeumlátogatói adatokat összegző kiadványát használtam. A tanulmány adatai alapján Európában és Észak-Amerikában van a világ 20 leglátogatottabb múzeuma közül 16 darab, ezért is korlátoztam keresésemet erre a két földrészre (1. ábra).

17

http://icom.museum/resources/frequently-asked-questions/

18

1. ábra - A világ 20 leglátogatottabb múzeuma (forrás: TEA/AECOM (2013), Theme Index: The Global Attractions Attendance Report)

A 10 leglátogatottabb természettudományi múzeum 2012-ben (a science center-ek nem kerültek a listára): 1. National Museum of Natural History (Washington D.C.), évi 7,6 millió látogató. 2. National Air and Space Museum (Washington D.C.), évi 6,8 millió látogató. 3. American Museum of Natural History (New York City), évi 5 millió látogató. 4. Natural History Museum (London), évi 4,936 millió látogató. 5. Science Museum (London), évi 2,99 millió látogató. 6. Cité des Sciences et de l'Industrie (Paris), évi 2,641 millió látogató. 7. Houston Museum of Natural Science (Houston), évi 2,219 millió látogató. 8. Museum of Science (Boston), évi 1,5 millió látogató. 9. Museum of Science and Industry (Chicago), évi 1,5 millió látogató. 10. California Academy of Sciences (San Francisco), évi 1,4 millió látogató. A tíz felsorolt múzeum közül kizárólag a Houston Museum of Natural Science honlapján 18 nem találtam ismeretterjesztő rovatot. A Cité des Sciences et de l'Industrie

18

http://www.hmns.org/

19

francia múzeum honlapjának 19 angol nyelvű változatán mindössze a múzeummal kapcsolatos alapinformációk érhetők el, így francia nyelvtudásom hiányában nem tudtam meg, hogy rendelkezik-e a weblap ismeretterjesztő rovattal. A

listámban

szereplő

többi

nyolc

múzeum

kiforrott

online

tudománykommunikációt folytat. A legnépszerűbb természettudományos múzeum, a washingtoni National Museum of Natural History nagy gondot fordít a felhasználók, olvasók részletes tájékoztatására, igyekeznek munkásságukat minél jobban megismertetni a látogatókkal. Ezért már a főoldalon is jól látható helyen, a menüsorban szerepel az ismeretterjesztő rovat, amely az „Explore a Topic” („Fedezz fel egy témát”) címet viseli. 20 Itt négy nagyobb témakörben gyűjtöttek össze érdekes, ismeretterjesztő tartalmakat, valamint átirányítanak bennünket a múzeumban folyó kutatások saját honlapjaira, amelyek a laikus közönségnek szólnak. Jellemző, hogy az egyes témákban csak rövid leírásokat használnak, sok képpel, videókkal, infografikákkal. A négy témakör a következő: A „The Evolving Earth” (A Föld kialakulása) menüpontban a Föld és a Naprendszer kialakulásáról, az élet eredetéről, az evolúcióról, ásványokról és a klímaváltozásról olvashatunk cikkeket, tekinthetünk meg képriportokat és multimédiás tartalmakat. Utóbbiak közül nagyon látványos és informatív a „The Dynamic Earth” interaktív felület. 21 A „The Diversity of Life” (A sokszínű élet) menüpontba került minden élővel foglalkozó ismeretterjesztő anyag. Az „Our Connected Planet”-ben szereplő tartalmak a Föld, az élővilág és az emberiség kapcsolataira szeretné felhívni a figyelmet. A „The Human Connection” (Az emberi kapcsolat) témakörben az ember eredetéről, természeti népekről, az amerikai kontinensen őshonos népekről, és a néprajzi kutatásokról tudhatunk meg többet. Habár a hatalmas mértékű ismeretterjesztő tartalomhoz juthatunk az oldalon, azok frissüléséről, új tartalmak hozzáadásáról nem találtam információt, így amennyiben új bejegyzés készülne, a honlapon böngészve nem találná meg azt a látogató, ezért a felhasználók visszatérése sem garantált.

19

http://www.cite-sciences.fr/en/all-languages/english/ http://www.mnh.si.edu/explore.html 21 http://www.mnh.si.edu/earth/main_frames.html 20

20

A ranglistában második helyen szereplő, szintén washingtoni National Air and Space Museum honlapján szintén rengeteg informatív tartalommal találkozhatunk a repüléssel és az űrrepüléssel kapcsolatban. A főoldalról könnyedén elérhető Explore & Learn menüpontban található a Popular Topics rovat 22, amelyben 9 különféle témában olvashatunk blogbejegyzéseket és cikkeket a kutatásokról, nézhetünk videókat, egy aloldalon felfedezhetjük a Naprendszerünket 23, de lehetőségünk van akár élőben nyomon követni az obszervatóriumban folyó teleszkópos megfigyeléseket is. 24 A National Museum of Natural History-hoz hasonlóan ezen a múzeumi honlapon sem derül fény arra, hogy vajon megújuló, folyamatosan frissülő felületről van-e szó. A New York-i American Museum of Natural History a kutatási eredményeit szintén különböző témákra bontva osztja meg a közönséggel. A menüsorban központi helyet kapó „Explore” 25 rovatra kattintva lehetőségünk van a tartalmak szűrésére a következő, főbb témák szerint: klímaváltozás, csillagászat, Darwin, dinoszauruszok, egészség, az emberiség eredete, Föld közeli aszteroidák, bálnák, víz és élet a Földön, vulkánok, stb. Ezekre kattintva időrendben megjelennek az adott témában készített videók, cikkek, blogbejegyzések, és hanganyagok. Az új tartalmak mindig az oldal tetejére kerülnek, így itt már tudjuk, hogy mely tartalmak frissek. Nagyon személyessé teszik az ismeretterjesztést azok a videók, amelyekben a kutatók maguk számolnak be a saját munkásságukról, eredményeikről, akár élő közvetítéssel iskolai osztályok számára. 26 A londoni Natural History Museum minden tekintetben példamutató online tudománykommunikációt folytat honlapján. A folyamatosan frissülő „Discover”27 ismeretterjesztő rovatban professzionális ismeretterjesztő, a múzeumi kutatásokat és a kiállítási tevékenységet bemutató videók, cikkek, képriportok és blogbejegyzések vannak időrendi sorrendben (2. kép). A folyamatosan frissülő képi anyagok minősége és a témák érdekessége minden látogatót visszatérésre ösztönözhetnek, és mindezzel a múzeum egy olyan vonzó képet alakít ki magáról, amely a kiállítások meglátogatására is sarkallják az olvasókat.

22

http://airandspace.si.edu/explore-and-learn/topics/ http://airandspace.si.edu/exhibitions/exploring-the-planets/online/ 24 http://airandspace.si.edu/visit/mall/things-to-do/public-observatory.cfm 25 http://www.amnh.org/explore/science-topics 26 http://www.amnh.org/explore/amnh.tv/(watch)/learning-at-the-museum/google-field-trip-dinosaurfossils-at-the-museum 27 http://www.nhm.ac.uk/discover.html 23

21

2. kép – A Natural History Museum honlapjának „Discover” című tudománykommunikációs felülete

22

A rangsorban 5. helyen szereplő, szintén londoni Science Museum honlapján, a főoldalon kiemelt helyen szereplő Online Science rovatban 28 az online játékok és alkalmazások mellett az „Explore our collections” pontban érdekes múzeumi történetekről, híres személyiségekről és különleges múzeumi tárgyakról olvashatunk cikkeket, tekinthetünk meg színvonalas videókat. Ezek mellett a klímaváltozás, az orvoslás történetének, valamint az ember megismerésének témakörében interaktív, multimédiás aloldalak is megtalálhatók az Online Science rovatban. A tartalmak frissülését viszont ezen a honlapon sem lehet nyomon követni. A bostoni Museum of Science honlapjának 29 főoldaláról nem lehet közvetlenül rátalálni, de a weboldal rendelkezik egy ismeretterjesztő rovattal Museum Online 30 név alatt, amelyen időrendi sorrendben rengeteg videó, és hanganyag elérhető különböző múzeumi témákban, azonban magán az oldalon való navigáció egy kissé nehézkes. A tartalmak értékesek, viszont átláthatóbb felépítésre lenne szükség. A chicagói Museum of Science and Industry az „online science” rovatában 31 leginkább érdekes kísérletek bemutatójára helyezi a hangsúlyt, amelyeket képes illusztrációkkal,

szöveges

formában

oszt

meg

a

nagyközönséggel.

Komolyabb

ismeretterjesztést inkább a saját podcast csatornáján végez, ahol múzeumi kutatókkal készült interjúfelvételek hallgathatók meg különböző tudományos témákban, de nagyszerű, informatív játékok is akadnak a rovatban. 32 A rangsorban a 10. helyen szereplő San Franciscó-i California Academy of Sciences talán az összes felsorolt múzeum közül a legprofesszionálisabb módon műveli az online tudománykommunikációt. Az Explore Science 33 rovatban három nagyobb csoportba rendezik a tartalmakat: a Science News-ban a múzeumhoz köthető tudományos hírek, újdonságok kapnak helyet, de népszerű témák – mint például az űrkutatás, az élet, a technológia, vagy a földtan – szerinti szűrés is lehetséges, amelyekre kattintva az adott témában megjelent tartalmakat listázzák. Az Our Work pontban a múzeumi expedíciókról, a kutatók („Science Heroes”) mindennapjairól és munkásságáról tudhatunk meg többet, de

28

http://www.sciencemuseum.org.uk/online_science.aspx http://www.mos.org/ 30 http://www.mos.org/museum-online 31 http://www.msichicago.org/online-science/ 32 http://www.msichicago.org/play/goreact/ 33 http://www.calacademy.org/explore-science 29

23

a kutatások, a tudománykommunikáció 34 és a taxonómia fontosságáról is szó esik. A DIY Science csoportba tartozó tartalmak az interaktivitásra, közösségi eseményekre, a felhasználók tudományos felfedezéseinek fontosságára hívják fel a figyelmet. Maga a felület és a tartalmak rendszerezése nagyon újszerű és modern, a mozaikos elrendezés dominál, de néha már kicsit átláthatatlan, hogy a rovat épp melyik részén járunk (3. kép).

3. kép – A California Academy of Sciences honlapjának tudománykommunikációs rovata 34

http://www.calacademy.org/explore-science/communicating-science

24

Ugyanakkor a tartalmak folyamatosan frissülnek, a megjelenésük dátuma jól látható. Nagyméretű és minőségi képi anyagot használnak, legyen az fénykép vagy videó. Az új tartalmak megjelenéséről azonnal számot adnak a közösségi felületeiken (pl. a Facebook-oldalukon 35) és a honlapra irányítják a követőket, így elérik, hogy folyamatosan visszatérő látogatók legyenek rajta. A California Academy of Sciences tehát olyan minőségi, 21. századi online tudománykommunikációt folytat, amely becsületére válna a világ bármely múzeumának. A legnépszerűbb külföldi természettudományi múzeumok honlapjainak böngészése során jól látszanak az online ismeretterjesztésben megmutatkozó trendek. Az általam vizsgált,

külföldi

múzeumok

online

tudománykommunikációs

felületein

nagy

mennyiségben szerepelnek a nagyméretű, kiváló minőségű fényképek, filmek, és figyelnek a modern, lendületes megjelenésre, designra. Nagy gondot fordítanak a személyességre, a múzeumi kutatók életének, és az általuk végzett tevékenységek érthető és izgalmas bemutatására. A tartalmak keresésénél nagy hangsúlyt fektetnek a tematikus szűrésre, az egyes anyagok általában több alrovatba csoportosítva jelennek meg, a friss bejegyzések mindig az oldal tetejére kerülnek. Szintén a friss tartalmak követhetőségét segíti a megjelenés dátumának feltüntetése az egyes cikkekben. A tudománykommunikációs rovat a honlap főoldalán jól látható, központi helyen szerepel, az elnevezésénél leggyakrabban az „Explore” kifejezést látjuk. Láthatjuk, hogy „a nagyok” milyen professzionális módon művelik az online ismeretterjesztést. Szinte minden jelentős külföldi múzeum igyekszik látványosan, érdekesen, figyelemfelkeltően, a laikusok számára is érthető módon bemutatni kutatási területeit, eredményeit, gyűjteményi tevékenységét. Mivel egyre nehezebb a felhasználók figyelmét lekötni, a múzeumok is igyekeznek minél látványosabb, informatívabb videókkal, képi anyagokkal, rövid és érdekfeszítő cikkekkel felkelteni a látogatók érdeklődését. Mindezzel pedig egy olyan képet tudnak kialakítani magukról, amellyel elérik, hogy a felhasználók kedvet kapjanak ahhoz, hogy meglátogassák a kiállításokat, vagy akár ahhoz, hogy személyesen is megismerhessék a kutatókat a különböző múzeumi eseményeken.

35

https://www.facebook.com/calacademy

25

4. Tudományos kutatások kommunikációja és PR-marketingje a Természettudományi Múzeumban 4.1 A tudományos kutatások múltbeli offline kommunikációja a Magyar Természettudományi Múzeumban A

Magyar

Természettudományi

Múzeum

által

folytatott

múltbéli

kommunikációjának megismerésével ötleteket szerettem volna meríteni a jövőbeli online tudománykommunikáció

fejlesztéséhez.

A

múzeum

múltbeli

tudományos

kommunikációjának stratégiáját szintén a Vásárhelyi Tamással folytatott beszélgetésből (2. melléklet) ismertem meg. Interjúalanyom 1992-től kezdve, 16 éven át volt a múzeum főigazgató-helyettese. A Közművelődési Osztály 1976-ban alakult a múzeumon belül. 1983-ban politikai döntés hatására a Szépművészeti Múzeum biztonsági osztályvezetője került az osztály élére, akinek munkája nyomán néhány év alatt szinte teljesen leépült az osztály. 1992-ben az ő helyét vette át Vásárhelyi Tamás, miután egy nyolc hetes egyesült államokbeli utazás során megtapasztalta, hogy az amerikai múzeumok milyen hihetetlenül sikeresen tudnak a közönség felé fordulni, majd egy hetet a londoni British Museum-ban is eltöltött, ahol a professzionális tudománykommunikációra látott kitűnő példákat. Ekkor úgy érezte, hogy valami újat kellene elkezdeni. Célja lett, hogy akikkel találkozik, azokkal meg tudja szerettetni a természetet. Nem a latin nevek és a minél pontosabb adatok közlését tartotta immár a legfontosabbnak, hanem azt, hogy minél közelebb hozzuk az emberekhez a természetet, vegyék észre maguk körül annak szépségeit. A természet szeretetét, annak ismeretét, féltését, megőrzését olyan központi elemeknek vélte, amelyeket mindenképpen kommunikálni kellett a laikus nagyközönség felé. Kezdte fontosabbnak érezni a Föld globális problémáinak átadását, mint a saját kutatói tevékenységét.

A

múzeumban

folyó

kutatói

tevékenységeknek

egy

újfajta

tudománykommunikációját tűzte ki céljául, mivel korábban egy-egy kiállítás egyetlen kutató tudását közvetítette, erre azonban a közönség nem mindig volt kíváncsi. A szórakoztatóipar fellendülésével a múzeumnak új kihívásokkal, konkurensekkel kellett szembenézni, ezért a tudománykommunikációnak is egyre több mindent kellett figyelembe vennie, hogy a látogatóközönség igényeit felkeltse, kiszolgálja. Ahhoz pedig, hogy a többféle szempontnak meg tudjanak felelni, ahhoz már nem elég egyetlen kutató szakértelme; több kutató együttműködése, pedagógusok, látványtervezők, kommunikációs

26

szakemberek segítsége szükséges ahhoz, hogy egy kiállítás jó legyen. Ugyanakkor a kutató tudása nélkülözhetetlen: neki kell biztosítania, hogy a kiállítás – legyen bármilyen látványos vagy népszerű - ne váljon tudománytalanná. Kemény munkával az osztály fejlődni kezdett. Mivel a múzeum anyagilag is rákényszerült a bevétel növelésére, a közönségszolgálat előtérbe került. Vásárhelyi Tamás tevékenységei közé a marketing is bekerült, ugyanakkor a vezetés akkoriban nem volt támogató ezen a téren. Úgy érezték, hogy a marketing múzeumban való megjelenése csak egy szükséges rossz, amit meg kell lépni. A múzeumi marketingtevékenység csak nagyon lassan vált elfogadottá a magyar múzeumokban, így maga a kommunikációs stratégia sem tudott fejlődni. A Magyar Természettudományi Múzeumnak korábban nem volt tudománykommunikációs stratégiája. Az akkori főigazgató úgy gondolta, hogy „a hídon akkor kell átmenni, amikor odaérünk”, ezért nem terveztek előre. Korsós Zoltán 2013-as főigazgatói kinevezésével és a Stratégiai és Marketing Főosztály megalakulásával egy új szemlélet vált meghatározóvá a múzeumon belül.

4.2 A tudományos kutatások múltbeli online kommunikációja a Magyar Természettudományi Múzeumban A Magyar Természettudományi Múzeum kiterjedt offline kommunikációt folytatott és folytat a közönséggel a kiállításokban, rendezvényeken, ugyanakkor az online kommunikáció eddig kimerült a blogbejegyzésekben. A múzeum korábbi honlapját leginkább a kuszaság, a rendezetlenség és a ki nem használtság jellemezte, valamint a weblap megjelenése, desing-ja felett is már eljárt az idő, kizárólag statikus objektumok voltak megtalálhatók rajta. Új tartalmak csak igen ritkán kerültek fel, a honlapon lévő információk sokszor nem voltak aktuálisak. A honlap szerkezetének felépítése egyáltalán nem volt logikus, a menüsorokban ismétlődések voltak (4. kép), az egyes almenükben könnyen el lehetett veszni, a keresett tartalmakat csak nehezen lehetett elérni.

27

4. kép – A menüpontok indokolatlan ismétlései, valamint a tudománykommunikációs rovat hiánya A múzeum honlapja nem rendelkezett folyamatosan megújuló, egységes tudománykommunikációs felülettel, rovattal. Az ismeretterjesztő célzattal készült anyagokra nagyon elrejtett helyeken, általában gyűjteményi leírásokban lehetett ráakadni, illetve a Múzeumpedagógia menüpontban lévő Natural Europe nemzetközi együttműködés keretében elkészített aloldalon prezentációk formájában volt elérhető 3 darab ismeretterjesztő anyag, és 8 darab pedagógusoknak szóló virtuális tanösvény (5. kép).

28

5. kép – A „Mindenki Múzeuma” aloldal Ezeken kívül 2013-ban – szintén a Natural Europe projekt keretében – a múzeum munkatársai egy-egy prezentációban mutathatták be a számukra legkedvesebb múzeumi tárgyat, ennek pedig egy gyűjtőoldal is készült, ahol összesen 79 darab prezentáció tekinthető meg. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy ezek az anyagok szóbeli prezentációra készültek el, így nem biztos, hogy ebben a formában önálló felfedezésre alkalmasak,

29

érthetőek, valamint új tartalmak már nem kerülnek bejegyzésre és a felületen való megjelenésük is kissé elavult. 36 Az állandó és az időszaki kiállításoknak külön honlapokat alakítottak ki, amelyeken rövid, képes ismeretterjesztő anyagok tettek közzé. De ezek kimondottan csak az adott kiállítással foglalkoznak, témájuk a kiállítás témájára koncentrálódnak. 37 Tehát láthatjuk, hogy a Magyar Természettudományi Múzeum honlapja – csakúgy, mint a 3.2 fejezetben említett magyar múzeumok honlapjai – sem rendelkezett egy egységes tudománykommunikációs rovattal, amelyen rendszeresen frissülő, érdekes, izgalmas, a laikus közönség számára is érthető tartalmak jelentek volna meg. Ugyanakkor a Magyar Természettudományi Múzeum elképesztő mennyiségű ismeretterjesztő anyaggal rendelkezik, amely tartalmak csak a múzeum blogján 38 voltak megtalálhatók, a honlapon nem, valamint ezeket a szövegeket maguk a kutatók írták, szerkesztették, nem foglalkozott velük kommunikációs szakember. A megújult weboldalon lehetőség van különböző rovatok alatt rendszerezni ezeket az anyagokat, és angolul is megjelentetni a blogon csak magyarul olvasható cikkeket, amellyel a külföldi közönség és a szakma felé is kommunikálhatunk. Egy honlap jóval átláthatóbb, mint egy blogfelület, az érdeklődő látogató pedig a múzeum keresése során általában a honlappal találkozik először, így annak megjelenése, és a rajta elhelyezett tartalmak minősége szinte az első dolog, amely a múzeumról kialakuló imázst befolyásolja.

4.3

A

Magyar

tudománykommunikációs

Természettudományi stratégiája,

különös

Múzeum hangsúllyal

jelenlegi az

online

tudománykommunikációra A Magyar Természettudományi Múzeum jelenlegi tudománykommunikációs stratégiáját az „A Magyar Természettudományi Múzeum anyaintézménye stratégiai marketingterve 2014–2018” című tanulmány segítségével foglalom össze. A múzeum átfogó célja egy „országos természettudományos muzeológiai módszertani, múzeumi oktatási és tudománykommunikációs, szolgáltató jellegű kompetenciaközpont

36

http://mimuzeumunk.blog.hu/ A „Sokszínű ÉLET” című állandó kiállítás honlapja: http://galeria.mttm.hu/kiallitas 38 http://mttmuzeum.blog.hu/ 37

30

létrehozása a biológiai sokféleség jelentőségének tudatosítása, a megőrzését szolgáló széles körű szemléletformálás érdekében.” (Magyar Természettudományi Múzeum, 2014. 12.o.) A tudománykommunikáció eszközeivel mindezt úgy lehet elősegíteni, ha az ismeretátadás programja és módszertana előre kidolgozásra kerül, majd a jelen problémáit, az aktuális múzeumon belül folyó kutatási eredményeket a laikus közönség számára is érthető formában közlik kiállítás, múzeumpedagógiai foglalkozás vagy akár online kommunikáció formájában. Mindezen tevékenységekkel elérhető az „MTM-márka”, egy új brand megteremtése a kulturális és tudományos piacon, mely által olyan közismert, hiteles forrás lehet a múzeum, ami előidézi, hogy minden tudományos információkereső a múzeumhoz forduljon. A tanulmányban szereplő SWOT analízisben (3. melléklet) a „Gyengeségek” között szerepel, hogy a múzeum online jelenléte hézagos, a honlap elavult mind tartalmilag, mind szerkezetileg. Ugyanakkor az analízis „Lehetőségek” rovatában leírják, hogy az online ismeretszerzésre egyre nagyobb igény mutatkozik. Mindezek feltétlenül szükségessé teszik a múzeumi honlap megújulását és az online tudománykommunikáció kialakítását, az új tartalmak folyamatos megosztását. A múzeum az intenzív kommunikációs kampányra helyezi a hangsúlyt, és a célcsoportnak megfelelő kommunikációs mixet alakít ki. A célcsoport pedig a társadalom minden tagja, különösen a diákok, rájuk pedig kiemelten jellemző az online eszközök mindennapi használata. Ezért a múzeum online megjelenése kiemelt fontosságú; összehangolt működésre és folyamatos jelenlétre van szükség a kommunikációs hatékonyság érdekében. Mivel a múzeum nemzetközi szinten is jelentős, így a honlap kétnyelvűsége is elengedhetetlen. A múzeum kommunikációs kampányában olyan következetes üzeneteket kell, hogy megfogalmazzon, melyek alapján bárki számára érthetővé válik, hogy a múzeum egy olyan komplex intézmény, amely mindenki számára elérhető. A szakmai közönség felé tudatosítani kell, hogy a Magyar Természettudományi Múzeum hatalmas, rendezett információtömeggel rendelkezik, amely mindenki számára nyitott és hasznosítható, valamint világossá válhat, hogy a gyűjteményekben értékes kutatói munkát folytathatnak. A közönségnek be kell mutatni, hogy a múzeum segítségével megtapasztalhatják a sokféleség, a tudományos felfedezés élményét és élvezhetik a természet szépségét, mindezt

31

egy lenyűgöző és felvillanyozó környezetben, a Magyar Természettudományi Múzeumban élhetik át. A stratégiai marketingterv szerint a múzeum a kommunikációs eszközök közül központi szerepet szán az online felületek használatának, mégpedig azért, mert a célcsoportok mindennaposan használják ezeket a felületeket, digitális tartalmakat, és elvárás lett a könnyen hozzáférhető, hiteles információk jelenléte az interneten. Mindezért a múzeum saját online felületeinek egységes arculat szerinti megújulását tervezi, a célcsoportok igényeihez igazodva. Ehhez pedig egy szerkesztőségre van szükség, hogy tervezze és ellenőrizze a megjelenő tartalmakat. Az online felületek közül a honlap számít a múzeum stratégiai és marketingcéljai megvalósításának egyik legfontosabb eszközének, hiszen ezen a felületen tud leggyorsabban tájékoztatni, információkat, cikkeket közölni, és a múzeum kínálata is itt jelenik meg. A honlap megújításánál és a tartalmak megalkotásánál mindenképp figyelembe kell venni, hogy a célcsoportoknak milyen elvárásaik vannak, mi érdekli őket. A múzeum Facebook oldala - amely már több mint tízezer követővel rendelkezik - kiváló lehetőséget ad arra, hogy a megjelenő új információk gyorsan és sokakhoz eljussanak, a további megosztások révén pedig még szélesebb körben lehet az ismertséget növelni. A fentieken kívül a blogot, a Youtube-csatornát, az Instagramot és a Twittert szeretné a múzeum aktívan használni. Az online kommunikáció a szerkesztők és a szakmai részlegek együttműködésével, éves tervek alapján folyik majd a Stratégiai és Marketing Főosztály feladataként. Ebben a tervben az időzítés és a tartalmak megjelentetése is tisztázásra kerülnek. Mivel a múzeum különösen fontosnak tartja az online kommunikáció fejlesztését, ezért külön stábot szeretne megbízni ennek a feladatnak az ellátására a marketing és kommunikációs részlegén belül.

4.4 A Stratégiai és Marketing Főosztály online tudománykommunikációs terve A Stratégiai és Marketing Főosztály online tudománykommunikációs tervét a Magyar Természettudományi Múzeumban való munkám elején, Papp Beátával az osztály vezetőjével és Jókuthy Emesével, stratégiai munkatárssal folytatott beszélgetéseim során ismertem meg.

32

A Stratégiai és Marketing Főosztály és egyben minden ott dolgozó munkatárs célja, hogy minél szélesebb körben megismertessük a múzeumban folytatott kutatómunka eredményeit, a tudományos tevékenységeket, a múzeumi élet mindennapjait, a közös természettudományos és egyben kulturális örökségünket az érdeklődőkkel. Fontos feladat, hogy a múzeum tevékenységének bemutatásával felhívjuk a figyelmet környezetünk értékeire és megerősítsük a természet szeretetét a nemzet minden tagjában. A Magyar Természettudományi Múzeum korábban is rengeteg tudományos ismeretterjesztő szöveggel és képi anyaggal rendelkezett, azonban szükség van e tartalmak közérthetővé,

érdekessé

tételére,

rendszerezésére

és

esztétikus

formában

való

megjelentetésére. Az átalakított, és újonnan elkészülő tartalmakat a megújuló honlap tudománykommunikációs felületén (amely a tervekben a „Tudományról mindenkinek” nevet viselte) keresztül szeretnénk a jövőben eljuttatni a felhasználókhoz. Ezáltal elérhetjük, hogy a kutatói szakma és a közművelődés közelebb kerüljön egymáshoz. A tudománykommunikációs felület elsődleges célja tehát az, hogy közérthető formában

ossza

meg

a

múzeumi

gyűjteményekhez

kapcsolódó

tudományos

tevékenységeket a nagyközönséggel. Még ha nem is direkt módon, de minden tartalmi elemben központi szerepet kapnak a múzeumi gyűjtemények, a hozzájuk kapcsolódó nemzetközi kutatások és expedíciók. A szerzők és a szerkesztők szem előtt kell, hogy tartsák, hogy a múzeumot és a gyűjteményeket képviselik, a tartalmak pedig az egyedi szaktudást közvetítik. A célcsoport tagjai a szakemberek, a fenntartó, de minden érdeklődő laikus is, különös tekintettel az egyetemistákra, akiket jelenleg kevéssé sikerül elérni. A múzeumi blog kötetlen, spontán és szerteágazó tartalmától eltérően, a stratégiai osztály tervei szerint a tudománykommunikációs rovatban a tartalmak előre meghatározott koncepció alapján jelennek meg, az oldal struktúrája alaposan tervezett, a szövegek tudománykommunikációs szakemberek által szerkesztettek, stílusuk közérthető és megragadó.

A

honlap

szerkezeti

felépítését

és

vizuális

megjelenését

tudománykommunikátorok és weblaptervezők alakítják ki. A Magyar Természettudományi Múzeum korábbi, elavult és kusza honlapjának átalakításával, valamint a „Tudományról mindenkinek” rovat létrehozásával a múzeum egy olyan arcát ismerteti meg a közönséggel és a tudományos szakmával, amely segíti a Magyar Természettudományi Múzeum „brand” kialakítását, a múzeum imázsának építését.

33

5. Az online tudománykommunikáció iránti látogatói igények felmérése a Magyar Természettudományi Múzeumban 5.1 A kutatás célja A

Magyar

Természettudományi

Múzeum

megújuló

honlapjának

tudománykommunikációs felületét az előzetes látogatói igények alapján szerettem volna kialakítani, hiszen a múzeum célja egy olyan rovat létrehozása, amelyben a laikusok számára is érdekes és könnyen érthető, a múzeum tevékenységéhez köthető ismeretterjesztő cikkek szerepelnek. Ennek érdekében egy előzetes kérdőíves kutatást végeztem, amelynek eredményeit és az ezekből levont következtetéseket ebben a fejezetben tárgyalom. Valamint az eredmények, a válaszadók szempontjai alapján tervet készítettem a tudománykommunikációs rovat kialakítására.

5.2 Célcsoportok meghatározása A kutatásomhoz két célcsoportot választottam; a belső munkatársak csoportját és a természettudományos képzésben részt vevő egyetemistákat. Előbbieket azért szerettem volna megkérdezni, hogy megtudjam, hogy milyen tartalmakat javasolnak megosztásra a kutatók, mely irányvonalakat kellene erősítenünk. Az egyetemisták pedig potenciális kutatók, akik szakmai információkért, tudományos szolgáltatásokért, lehetőségekért kereshetik fel a múzeumot, valamint laikus látogatók is egyben, akik felhasználói, látogatói a múzeumnak. Mindez lehetőséget biztosít arra, hogy összehasonlítsuk a múzeumi munkatársak által vélt, illetve a közönség irányából érkező valós igényeket. A két célcsoport számára két külön kérdőívet készítettem, amelyeket összesen 59 fő töltött ki. A főként természettudományos képzésben részt vevők csoportját 29 fő reprezentálja, átlagéletkoruk 24 év. A 29 kitöltő közül 18 fő az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanul, de voltak válaszadók a Szegedi Tudományegyetemről, a Szent István Egyetemről, a Nyugat-magyarországi Egyetemről, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről és a Semmelweis Egyetemről is. A kitöltők leginkább a földrajz- és földtudományi, a környezettan, a tudománykommunikáció és a kémia szak hallgatói, de volt köztük gépészmérnök, agrármérnök és ápoló is.

34

A Magyar Természettudományi Múzeum munkatársainak szánt kérdőívet 60 kutató kapta meg, közülük 30 fő töltötte ki a kérdőívet, átlagéletkoruk 46 év. A kitöltők közül 7 fő dolgozik a Növénytárban, 11 az Állattárban, 4 az Őslénytani és Földtani Tárban, voltak válaszadók a múzeum más osztályairól, illetve a Bakonyi Természettudományi Múzeumból és a Mátra Múzeumból is, hiszen jelenleg ez a két múzeum is a Magyar Természettudományi Múzeumhoz tartozik.

5.3 A kutatás eszközei A kérdőívet online kitölthető formátumban készítettem el, amely az eredmények gyors rendszerezését és megjelenítését segítette. Az egyetemistákat a közösségi oldalak segítségével kérdeztem meg, míg a múzeumi dolgozókat a belső levelezési rendszeren keresztül értem el. A diákok kérdőívében tegeződtem, a múzeum munkatársainak szóló ívben magázódó formát használtam. A válaszokat végül Excelben és a Google Drive belső űrlapkezelőjében kiértékeltem. A kérdőívek a 4. és az 5. mellékletben találhatók meg.

5.4 A Természettudományi Múzeum honlapján megvalósítható fejlesztések szempontjai, a célközönség igényeinek felmérése A honlapon történő tudománykommunikációs fejlesztések alapvető szempontjait már a kutatás előtt felvázoltam, de ahhoz, hogy ezek a fejlesztések kellőképpen hatékonyak legyenek, azaz kimondottan azt adjuk a közönségnek, amire szükségük van, ahhoz előzetes kutatásra, a felhasználók véleményére volt szükségem. A kutatás során arra voltam kíváncsi, hogy az új honlap tudománykommunikációs felületén milyen témákról szeretnének tájékozódni a megkérdezettek. Ennek érdekében összeállítottam egy listát a tervezett témakörökről, és többszörös választás útján szavazni lehetett arra, hogy mely témákat részesítsük előnyben a honlap szerkesztése során, milyen ismeretterjesztő anyagokat jelentessünk meg. Fontos szempont volt, hogy a meglévő ötleteken felül további gondolatok megosztására is ösztönözzem a két csoport tagjait, ezért nyitott kérdésben vártam választ arra, hogy ők milyen további témákban szeretnének még tartalmakat látni a honlap tudománykommunikációs oldalán.

35

Mielőtt rögtön rákérdeztem volna a fentiekre, néhány előzetes tájékozódó kérdést is feltettem, hogy megismerjem az egyetemisták múzeumhoz köthető szokásait. Az első kérdésre („Jártál az elmúlt 3 évben a Magyar Természettudományi Múzeumban? (2. ábra)), a 29 főből 20 válaszolt igennel, azaz többségük látogatta a múzeum kiállításait. Aki nemmel felelt az leginkább az idő-, és társasághiányra hivatkozott, de volt, aki úgy fogalmazott, hogy „túl gyerekesek a kiállítások”.

2. ábra - Jártál az elmúlt 3 évben a Magyar Természettudományi Múzeumban? (egyetemisták)

Tehát láthatjuk, hogy a válaszadók nagy része a közelmúltban járt a múzeumban, ugyanakkor a következő kérdés (3. ábra) válaszaiból kiderül, hogy elenyésző azok száma (mindössze 5 fő), akik rendszeresen látogatják a múzeum honlapját.

36

3. ábra – Honlap látogatói szokások

Arra, hogy miért nem látogatják a weblapot, kiemeltem néhány jellemző választ: „Nem tudtam róla, hogy a múzeum honlapja rendelkezne ilyen ismeretterjesztő felülettel, de nagyon jó kezdeményezésnek tartom, nagyon szeretem az ilyen oldalakat.” „Nincs rajta olyan tartalom, ami miatt visszajárnék.” „Nem szoktam látogatni, vannak érdekesebb honlapok a témában.” „Nem igazán találtam eddig elég érdekesnek. Csak akkor mentem fel, amikor gyorsan kellett valami fontos információ a múzeumról.„ Ezek a válaszok okot adnak a bizakodásra, hogy amennyiben egy jó tudománykommunikációs felületet tudunk létrehozni, melyen folyamatosan frissülő, érdekes tartalmak jelennek meg, akkor nagyszámú, visszajáró felhasználói lehetnek a honlapnak. Mindez a múzeum látogatottságára, a múzeumi tudományos tevékenység elismertségére is pozitív hatással lehet. Volt, aki arra panaszkodott, hogy nem találkozik olyan megosztásokkal (pl. a Facebook-on), ami az ismeretterjesztő cikkekhez vezetne. Ez nem csoda, hiszen a régi honlapon nem jelentek meg ilyen jellegű cikkek. A Magyar Természettudományi Múzeum Facebook-oldalán jelenleg a múzeum blogján megjelenő tartalmakra hívják fel a figyelmet, de az új honlap beindulásával szükség van egy olyan Facebook-oldalra, amely a honlapon megjelenő ismeretterjesztő cikkekre vezet, és a tudománykommunikációs rovat újdonságait osztja meg. Ez közvetlen kapcsolatot létesít az új honlappal, ezáltal könnyen 37

értesíthetjük közönségünket az új tartalmak megjelenéséről, illetve a megosztások révén egyre kiterjedtebb közönséget érhetünk el. A következő kérdésre (4. ábra) érkezett pozitív válaszok is csak tovább erősítették a múzeum elhatározását, miszerint valóban szükség van egy ilyen jellegű oldalra. A 29 válaszadó közül 23 rendszeresen visszajárna a honlapra, ha érdekes, természettudományos, ismeretterjesztő cikkek jelennének meg rajta.

4. ábra – Potenciális, rendszeresen visszatérő látogatók aránya

A következő kérdésben az előzetesen megfogalmazott témák iránti érdeklődést mértem fel, hogy megtudjam, melyek azok a területek, amelyek az egyetemistákat érdeklik. Ezt a kérdést a munkatársaknak is feltettem, hogy megtudjam, szerintük mely témákat részesítsük előnyben (5. ábra). A válaszadás során több lehetőséget is meg lehetett jelölni. Mind az egyetemisták, mind a munkatársak körében a „Múzeumi expedíciók” téma volt a legnépszerűbb, az összes válaszadó közül 25 munkatárs és 22 egyetemista jelölte ezt a lehetőséget.

38

5. ábra - Preferált témák, (többszörös választás) A munkatársak és az egyetemisták összesített válaszai alapján a következő sorrend alakult ki a rovatoknál: 1. Múzeumi expedíciók (Balkán, Kelet-Ázsia) 2. A múzeum kutatási területei (Magyarország növényei, állatai, a nemzeti parkok növényei, állatai, őslénytani feltárások) 3. Adott időszaki kiállításhoz kapcsolódó ismeretterjesztő anyagok (például a Múmiavilág kiállításhoz kapcsolódó érdekességek) 4. Új fajok felfedezése, ismert fajok elterjedésének feltérképezése 5. Munkatársakkal készített interjúk 6. Aktuális, mindenkit érintő kérdések a múzeum szemszögéből (biodiverzitás, klímaváltozás, járványok) 7. Múzeumi tárgyak képekben, kutatók kedvenc tárgyai 8. Izgalmas nemzetközi kutatások 9. Kutatók legjobb publikációi közérthetően 10. A hónap/év állata, növénye

39

A munkatársak és az egyetemisták véleményei között olykor szignifikáns eltérés mutatkozott. Míg az egyetemisták 2. legkedveltebb rovata az „Aktuális mindenkit érintő kérdések a múzeum szemszögéből”, addig ez a munkatársak körében mindössze a 7. helyen végzett. Az egyetemisták között szintén előkelő helyezést ért el az „Izgalmas nemzetközi kutatások” rovat, de ez a munkatársaknál csak az utolsó előtti helyet érte el. A kutatók által kedvelt „Múzeumi tárgyak képekben” rovat viszont az egyetemisták tetszését nem nyerte el. A véleménykülönbségek ellenére a sorrendiség többé-kevésbé megegyezett. Ugyanakkor meg volt annak a lehetősége, hogy bizonyos témákat összevonjunk, úgymint a „Kutatóink legjobb publikációi közérthetően”, „A múzeum kutatási területei”, az „Izgalmas nemzetközi kutatások”, valamint a „Tudományra új fajok megtalálása, ismert fajok elterjedésének feltérképezése” témákat a „Kutatásainkról” című rovatba. Ezzel jelentősen csökkentettük a rovatok számát, így szinte az összes téma bekerülhetett az új oldalra. A kialakult sorrendet a menüpontok sorrendjének tervezésénél is figyelembe vettük, és a menüsort a kapott eredmények alapján alakítottuk ki, azaz a legnépszerűbb témák kerültek a menüsor tetejére. A jövőbeli fejlesztések szempontjából kiemelt jelentőségűek a nyitott kérdésekre érkezett témajavaslatok. Az egyetemisták egy része kíváncsi, hogy miért fontos a természettudományos kutatómunka. Mások a múzeum történetéről, néhány híresebb múltbéli

eseményről,

kutatásról,

felfedezésről

olvasnának

szívesen.

Visszatérő

témajavaslat a klímaváltozás és annak hatásai az állatvilágra, a környezetvédelem, a fajkihalások, a tengerbiológia, az ásványtan, valamint a technológiai fejlődés szerepe a kutatásokban, felfedezésekben. Remek ötlet, hogy egy olyan tudásbázist alakítsunk ki, amely segíti az iskolások és egyetemisták tanulását, felkészülését egy-egy témából. Szintén kiváló ötlet az egyetemisták részéről egy olyan menüpont kialakítása, amelyben a múzeumhoz köthető kutatásokról, kutatókról, érdekes múzeumi tárgyakról készülne pár perces videó vagy képriport sok képpel, pár mondatos képaláírással. Az almenük kialakításánál ezért egy „Képriport” menüpont létrehozását is javasoltam. A munkatársak által javasolt témakörök közül is kiemelek párat, amelyekből többet is

hasznosítottunk

a

tudománykommunikációs

felület

kialakítása

során.

40

„Mutassuk be, hogy a múzeum gyűjteményei, tudományos kutatásai hogyan szolgálják a társadalom érdekeit, világítsunk rá, hogy az eredményeink lényeges és kézzel fogható pozitív adalékok a mindennapi élethez. Az általunk végzett munka nem öncélú és pénzpusztító hobbitevékenység, hanem mindenki számára fontos.” Ez a precíz válasz összegzi mindazt a célt, amit a rovatba bekerülő összes cikknél szem előtt kell tartanunk. Többen is említették, hogy fontos volna írni a múzeummal kapcsolatos történetekről, évfordulókról, a "múzeumunk nagyjairól", a múzeum életéről, működéséről, büszkeségeiről és gondjairól. Jó kezdeményezés egy olyan „GYIK” (gyakran ismételt kérdések) rovat létrehozása, amelyben tudományos témákban érkezhetnek olvasói kérdések, melyeket a kutatók segítségével válaszolnánk meg. Hasonló interaktivitásra ösztönző javaslat egy olyan felület létrehozása, ahol szavazni lehet bármilyen múzeummal kapcsolatos kérdésben. Egy válaszadó nem csak az időszaki, hanem az állandó kiállításokhoz kapcsolódó ismeretterjesztő anyagokat is megosztaná az olvasókkal, ezt az észrevételt szintén hasznosítottuk a rovat kialakításánál. A témák tisztázása után a következő kérdésben arra voltam kíváncsi, hogy milyen formátumot részesítsünk előnyben a tartalmak megosztásánál (6-7. ábra). A válaszok közül többet is meg lehetett jelölni, illetve a válaszadónak módja volt saját ötletet is javasolni.

41

6. ábra - A preferált formátum (egyetemisták), (többszörös választás)

7. ábra - A preferált formátum (munkatársak), (többszörös választás) A mai felgyorsult világban az emberek sokszor csak átfutják a hosszú írott szövegeket. Ha tudományos témában szeretnénk átadni az általunk fontosnak vélt információt még nehezebb helyzetben vagyunk, mert egyszerre kell frappánsnak,

42

figyelemfelkeltőnek lennünk és a tudományos nyelvezetet a laikusok számára is érthetővé kell alakítanunk. Ugyanakkor vigyáznunk kell, hogy kellőképpen tudományosak is maradjunk, ne bulvárosodjon el a tudományos ismeretterjesztés. Mindössze pár másodpercünk van arra, hogy felkeltsük az emberek figyelmét, különben gyorsan továbblapoznak a felhasználók. Ezért azt feltételeztem, hogy leginkább a képekkel, fotókkal teli tartalmakkal lehet megragadni a figyelmet, ez a válaszok eredményei szerint be is igazolódott, a 29 egyetemista közül 21 javasolta a „Több kép – kevesebb szöveg” formátumot, de igen előkelő helyen szerepelt a „Videó” is (18 fő), ugyanakkor 10 egyetemista inkább több szöveget szeretne olvasni, mint képeket nézni. A munkatársak esetében szintén a fenti sorrend alakult ki, de meglepő módon ők az egyetemistákhoz képest sokkal inkább háttérbe szorítanák a szöveget; mindössze 2 fő javasolta a szöveges formák előnyben részesítését és 24 fő tette le a voksát amellett, hogy több kép szerepeljen a cikkekben, mint szöveg. Mindez jól szemlélteti, hogy bár a munkatársak átlagéletkora 22 évvel több, mint az egyetemistáké, mégis maximálisan képben vannak a trendeket, igényeket illetően. Ugyanakkor a kérdőív kitöltése online formában történt, összesen 60 kutató kapta meg a kérdőívet, és közülük 30-an válaszoltak rá, így feltételezhetően eleve azok a kutatók töltötték ki a kérdőívet, akik otthon vannak az újdonságokat illetően, lépést tartanak a változó környezettel. Az egyetemistáknak szóló kérdésre miszerint „Melyik felületen követnéd szívesebben az új információkat?” (8. ábra), 23 fő jelölte meg a Facebook-oldalt, amely egyértelművé tette, hogy a kialakítandó tudománykommunikációs rovatnak önálló Facebook-oldalra van szüksége. A Magyar Természettudományi Múzeum jelenlegi Facebook-oldala mellett jönne létre az új oldal, mert ezzel lehet, hogy olyan felhasználókat is meg tudunk szólítani, akiknek egyébként nem jutna eszükbe a múzeum Facebook-oldalát felkeresni. Az oldal követői így tudnak majd minél hamarabb értesülni az új bejegyzésekről, tartalmakról és így jutnak leghamarabb a honlapra. A 29 válaszadóból 18 ugyanakkor a közösségi média mellett vagy helyett közvetlenül a honlapon keresné az új tartalmakat. Meglepő, hogy míg az előző kérdésben 18 fő részesítette előnyben a videót a tartalmak átadásánál, addig mindössze 8 fő követné a Youtube-csatornát, így amennyiben a videómegosztó oldalra kisfilmet töltenénk, akkor is a Facebook-oldalunkon szükséges annak promóciója. A válaszokból kiderül, hogy a honlapra is felkerülő tartalmainknak nem szükséges külön blog felületet kialakítanunk, ugyanis ez a kommunikációs felület szerepelt a legrosszabbul (6 fő). 43

8. ábra - A látogatók által preferált felületek, amelyeken az új tartalmak megjelenését követnék (többszörös választás) A megújuló honlap tudománykommunikációs felületére a szerkesztőség elsősorban a kutatók saját írásaiból szemezgetne, azokat szerkesztené, illetve ezen felül interjúkat, képes beszámolókat is készítene. Ahhoz, hogy az oldalnak aktív követői legyenek, folyamatosan megújuló tartalmakra van szükség, ezért elengedhetetlen, hogy a kutatók saját anyagokkal szolgáljanak. Így a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársaitól megkérdeztem, hogy szívesen adnának-e cikket? (9. ábra) Valamint, amennyiben adnának, akkor azt milyen sűrűséggel tennék?

9. ábra - A munkatársak tudománykommunikációs aktivitása A 30 válaszolóból mindössze négyen nem adnának szívesen saját anyagot, ebből ketten azért nem, mert a Gazdasági, illetve az Informatikai osztályon dolgoznak. A másik két munkatárs bár azt válaszolta, hogy nem szívesen adna cikket, arra a kérdésre, hogy

44

milyen gyakran tudna ilyet készíteni, mindkettejük pozitívan válaszolt; egyikük félévente, a másik pedig negyedévente. Ahhoz, hogy megtudjam, hogy évente körülbelül mennyi cikkből tudunk dolgozni, és hány további anyag készítése hárul ránk, összeadtam a munkatársak által egy évre vállalt cikkek számát. A válaszok alapján a megkérdezett 30 főtől évi 97 db cikket kapna a rovat szerkesztősége. Ez egy hétre bontva körülbelül 2 cikket (1,86) jelentene. Ezen felül számolni lehet azokkal a kutatókkal is, akik bár a kérdőívet nem töltötték ki (szintén 30 fő), várható tőlük ismeretterjesztő anyag. Ha feltételezzük, hogy a kérdőívet ki nem töltők szintén ugyanennyi cikket vállalnak, akkor közel 4 cikket (3,72) kapnánk hetente, de joggal gondolhatjuk, hogy ha a kérdőív kitöltésére sem volt elegendő idejük és kedvük, akkor a cikkírási hajlandóságuk sem lesz kielégítő. Amennyiben hetente legalább két érdekes és egyben élvezetes tudományos ismeretterjesztő cikkel frissülne a rovat, az nagyban hozzájárulna ahhoz, hogy egy olyan színvonalas tudománykommunikációs felület jöjjön létre, melynek nagyszámú olvasótábora alakulhat ki, akik rendszeresen visszajárnak a honlapra. A

kutatás

során

nyert

eredményeket,

ötleteket

és

tapasztalatokat

a

tudománykommunikációs rovat kialakításánál folyamatosan figyelembe vettük és hasznosítottuk. A rovat kialakításával következő fejezetben foglalkozom.

45

6. Az online tudománykommunikációs felület létrehozása a Magyar

Természettudományi Múzeum honlapján 6.1 A „Tudd+” rovat kialakítása 6.1.1 A rovat kialakításának kezdetei

A megújuló honlap tudománykommunikációs felületének kialakításában való közreműködésem 2014 októberében kezdődött, amikor a Magyar Természettudományi Múzeum igazgatói megbeszélésén bemutattam a honlap főoldalára kidolgozott designtervemet (6. melléklet), amely Bukva Miklós tervének (7. melléklet) átdolgozásából született, Tegzes Mária és Kucska Krisztián segítségével. A honlapterv kialakításánál fő szempontom volt, hogy a tudománykommunikációs rovat jól látható, központi helyen legyen a menüsorban, és a rovatban lévő új tartalmak megjelenjenek a főoldalon is. A designterv bár szült némi ellentmondásokat a megbeszélésen, elfogadásra került. Innentől kezdve aktívan részt vettem a Stratégiai és Marketing Főosztály munkájában, ahol Kucska Krisztiánnal a tudománykommunikációs felület kialakításáért feleltünk, ugyanakkor a régi honlapon lévő leírások, adatok szerkesztésében és feltöltésében is közreműködtünk és közreműködünk. A megújult honlap az alábbi címen érhető el: http://www.nhmus.hu/ 6.1.2 Névválasztás

A tudománykommunikációs rovat kezdetben a „Tudományról mindenkinek” nevet viselte, csakhogy ez a név túl hosszúnak bizonyult, valamint kevésbé volt frappáns, figyelemkeltő, így ezeket a szempontokat figyelembe véve találtam ki a „Tudd+” címet, mely ötletet mindenki támogatta. A „Tudd+” (ejtsd: tudd meg) rövid, frappáns, játékos és figyelemfelkeltő, amely a későbbiekben is nagyon jól használható a tartalmak közösségi médiában történő megosztása, illetve bármiféle online kommunikáció során. Az oldal az alábbi linken elérhető: http://www.nhmus.hu/hu/tudd/tudd_meg A rovat angol címe a külföldi múzeumok honlapján oly sokszor megtalálható „Explore” (kutass, fedezd fel) kifejezés átdolgozásából született és az „Xplore” nevet kapta. 6.1.3 A „Tudd+” rovat szerkezeti felépítése

A honlap menüsorát úgy alakítottuk ki, hogy a „Tudd+” menüpont központi helyen szerepeljen, hogy minél könnyebben elérhető legyen és a honlap megnyitása után azonnal

46

megragadja a tekintetet. A kurzort a menüponton hagyva az almenük automatikusan legördülnek (6. kép).

6. kép – A „Tudd+” rovat központi helye az új honlap menüsorában, az automatikusan legördülő almenükkel Az almenük sorrendjét a kérdőív eredményei, a válaszok alapján alakítottuk ki: 1. Múzeumi expedíciók Ebben a menüpontban a múzeum kutatói mesélnek külföldi kutatóexpedícióikról saját képes beszámolók vagy interjúk formájában. 2. Kutatásainkról Ebben a menüpontban összevonásra kerültek a „Kutatóink legjobb publikációi közérthetően”, „A múzeum kutatási területei”, az „Izgalmas nemzetközi kutatások”, valamint a „Tudományra új fajok megtalálása, ismert fajok elterjedésének feltérképezése” című tervezett rovatok. Tehát minden, a múzeumhoz köthető hazai és nemzetközi kutatásról itt adunk számot. 3. A színfalak mögött Ebben a rovatban az aktuális időszaki és – a kérdőívre érkezett javaslatok alapján – az

állandó

kiállításokhoz

kapcsolódó

ismeretterjesztő

anyagok

kerülnek

megosztásra.

47

4. Hogyan lettem természettudós? Itt olyan portréinterjúkat olvashatunk, amelyek a kutatók, a munkatársak szakmai tevékenysége mellett mindennapjaikat is bemutatják, amivel közelebb tudjuk hozni a kutatókat a laikus nagyközönséghez, bemutatjuk, hogy ők is emberek. A munkatársak jobban megismerhetik egymást, illetve a hasonló érdeklődésű fiatal olvasók a kutatók életútját egyfajta követhető mintának is vehetik. 5. Mesélő tárgyak Érdekes történettel rendelkező múzeumi tárgyakról írunk ebben a rovatban. Korábban már volt egy projekt (http://mimuzeumunk.blog.hu/) a múzeumban; amelynek során a kutatók kedvenc tárgyaikat mutatták be prezentáció formájában. Ezeket könnyebben olvasható, cikkszerű formában importáljuk a honlapra. A válaszadók

által

javasolt

szavazós

felület

is

ezzel

a

menüponttal

áll

összeköttetésben. A már most is sikeres múzeumi blogon minden hónapban három, röviden beharangozott múzeumi tárgyra lehet szavazni, és a hónap győztes műtárgyáról ebben a rovatban írunk bővebben. 6. Az év élőlényei Ebben a menüpontban értelemszerűen az adott év élőlényeiről írunk különféle vonatkozásokban. 7. Képriport Ez a menüpont is elsősorban a válaszadók igényei alapján született meg. A galériához többféle témában (múzeumi expedíciókról, múzeumi tárgyakról, érdekes fajokról, kiállítások készítéséről, a kutatók és a preparátorok tevékenységéről, a múzeumhoz

köthető

híres

személyiségekről,

stb.)

készítünk

videó-

és

képriportokat, egyrészt saját anyagokat, másrészt a Könyvtár Fotóarchívum gyűjteményének anyagait felhasználva. Az egyes anyagokat egy rövid szöveges összefoglalással kezdjük, majd minden kép alatt egy néhány mondatos, rövid képaláírás szerepel. További menüpontok, melyek később kerülhetnek beindításra: 8. HOT - Hírek a nagyvilágból A világsajtóban futó aktuális tudományos témákra reagálna a múzeumi kutatógárda, bővebben kifejtve a témáról a véleményét. Például a klímaváltozás, a

48

biodiverzitás csökkenése, az invazív fajok (harlekinkatica, akác) elterjedése, vagy bármilyen épp aktuális tudományos kérdés, amelynek szakértői a múzeumban tevékenykednek.

Ehhez

folyamatos

sajtófigyelés

szükséges.

Amennyiben

kapcsolódó témát találunk, akkor a lehető leggyorsabban megkérdezzük a múzeumi szakértő véleményét, és közöljük az interjút. 9. GYIK Ide – mint már fentebb említettem – tudományos témákban érkezhetnek olvasói kérdések, melyeket a kutatók segítségével válaszolnánk meg rövidebb-hosszabb cikkek formájában. 10. Természet kalendárium Az aktuális természeti jelenségek egy naptár formájában válnának követhetővé. 6.1.4 A „Tudd+” rovat designterve

A rovat kialakításánál minél letisztultabb, átláthatóbb felületet szerettünk volna létrehozni, hogy a tartalomról semmi ne vonja el a figyelmet. Ezért mindössze három nagyobb blokkot terveztünk (7. kép). a) A weboldal közepén elhelyezkedő cikklistában időrendi sorrendben jelennek meg a cikkek, több, számozott, léptethető, oldalon keresztül. A cikkekből egy figyelemfelkeltő indexkép, a cím és egy maximum 500 karakteres bevezető (lead) látszódik. b) A weblap bal oldalán kapnak helyet a „Tudd+” rovat almenüpontjai, a minél könnyebb navigálhatóság érdekében. A kereshetőséget a keresőmotor segíti, amelyben címkékre, kulcsszavakra kereshetünk rá. Szintén itt kapott helyett az angol és a magyar nyelv közötti váltógomb, amellyel az adott tartalmat angol nyelven is elérhetjük. Az almenüpontok alatt a tematikus évek (idén a „Fény éve”) logója kap helyet, amelyre kattintva az ahhoz kapcsolódó ismeretterjesztő cikkek kerülnek listázásra. A bal oldalsáv aljára a „Tudd+” rovat Facebook elérhetőségét helyeztük, amely megkönnyíti az oldal követhetőségét. c) A képernyő jobb oldalára egy kisebb, lenyitható blokk kerül, melyre kattintva a legolvasottabb cikkeket gördíthetjük le. Ilyen lenyíló ablak lesz a TOP 168 óra (megtekintések száma alapján tenné sorrendbe a cikkeket), és a TOP LIKE (lájkok száma

49

alapján rendezne). 39 Ezzel egyrészt remek visszajelzést kapunk arról, hogy mi érdekli az embereket, és a látogatók is szívesebben olvassák azokat a tartalmakat, amelyeket mások is ajánlanak. (A lenyíló változat a szakdolgozat megírásáig még nem készült el.)

7. kép – A „Tudd+” oldal felépítése 39

Az [origo] honlapján láthatunk erre remek példát: http://www.origo.hu/index.html

50

Minden egyes rovathoz más-más mottó tartozik, amely a cikklista tetején jelenik meg. Ezek a következők: A Tudd+ főoldala – Tudd+ milyen a múzeumi élet! Múzeumi expedíciók – Kalandozz velünk a múzeumi expedíciók világában Kutatásainkról – Kutatásainkról színesen, érdekesen, közérthetően A színfalak mögött – Minden, ami a kiállítótérbe már nem fért be Hogyan lettem természettudós? – Ismerkedj meg munkatársainkkal! Mesélő tárgyak – Ha ez a tárgy beszélni tudna… Az év élőlényei – Különlegesek, szépek, netán rémisztőek? Élőlények, melyek kitűnnek a szürke közegből Képriport – Tudd+ Képriport, van képünk hozzá! A terveim között szerepelt, hogy a felső menüsor az oldal görgetése során rögzítésre kerüljön az oldal tetején 40, a navigációt megkönnyítve, azonban a honlapkészítő felület informatikai háttere ezt nem teszi lehetővé. A cikklista fölé egy képes ajánlót is terveztem, amely körülbelül négy cikkel működött volna. A bejegyzések nagyméretű indexképei és rövid, szöveges ajánlói automatikusan változnak. Ez fiatalossá, modernné és dinamikussá teszi az oldalt.

41

A szakdolgozat elkészültéig ezt sajnos nem sikerült

megoldani. Amennyiben ráklikkelünk az egyik almenüre, akkor egy gyors szűréssel csak az adott almenühöz tartozó tartalmak jelennek meg, a rovatcím színe pedig megváltozik, hogy könnyen követhető legyen, hogy épp mely témában olvassuk az adott cikket. Amennyiben a „Tudd+” rovatban ráklikkelünk egy cikkre, akkor az nem egy új lapon kerül megnyitásra, hanem középen, felugró ablakban lehet olvasni a tartalmat. A főoldal pedig egy áttetsző fehér hátteret kap, kiemelve a cikket. Ez rendkívül népszerű, modern és lendületes design elem, amely a térélményt is erősíti, valamint ez a megoldás szintén elősegíti, hogy az olvasó figyelme ne kalandozzon el a felületen, hiszen így csak a 40

A rögzített menüsor működését a Whitney Múzeum honlapján lehet megtekinteni: http://whitney.org/ Kiváló példa látható a dinamikus cikkajánló megvalósítására a Földgömb magazin, valamint a Magyar Múzeumok honlapján: http://afoldgomb.hu/ http://magyarmuzeumok.hu/ 41

51

cikket fogja látni. 42 Ha az olvasó a cikk végére ér, vagy vissza szeretne térni a cikklistához, akkor csak be kell zárnia a felugró ablakot, vagy a felugró ablak melletti üres területre kell kattintania. Sajnos ez sem készült el a szakdolgozat befejezéséig, de a jövőben mindenképp tervezzük ennek megvalósítását. A cikken belül a frappáns cím alatt a bejegyzés dátuma látható, annak érdekében, hogy nyomon lehessen követni az új cikkek megjelenését, az adott tartalom aktualitását. Ezután a figyelemfelkeltő lead következik, alatta pedig egy látványos, a témához kapcsolódó kép jelenik meg, amely a cikk margójáig kitölti a felületet. A törzsszöveg betűtípusa Arial, betűmérete 14 pont. A lead – és interjú esetén a kérdés is – félkövér formátumú, a képaláírások pedig kurzívval szedettek (8. kép).

8. kép – A „Tudd+” cikkek elejének felépítése 42

Az Index2 honlapon minden tartalom ebben a formában jelenik meg: http://index.hu/index2/

52

A cikk végén szerepel a szerző, és – amennyiben volt – a szerkesztő és a fotós is. A nevek hiperhivatkozással a munkatárs adatlapjára irányítanak minket. A kattintható címkék a kereshetőséget nagymértékben segítik. A címkék után rögtön a megosztások, közösségi média ikonok következnek, hogy az olvasó egy „like”-kal vagy egy megosztással kifejezhesse véleményét és saját ismerősi körével is megoszthassa a tartalmat. Ez – a „Tudd+” rovat Facebook oldala mellett – szintén azt eredményezi, hogy a cikkek gyorsan, sok emberhez eljuthatnak (9. kép).

9. kép – A „Tudd+” cikkek végének felépítése A lap aljára kis indexképes ajánló kerül, hogy az olvasó könnyedén a következő cikkhez jusson, így nem szükséges keresgélnie (ez egyelőre szintén csak jövőbeli terv).

53

Az angol nyelvű fordítást – amennyiben elérhető – a brit zászlóra kattintva érhetjük el, ezek felépítése megegyezik a magyar verzióval, a lap alján pedig feltüntetésre kerül a fordító. 6.1.5 Az ismeretterjesztő cikkek kritériumai

A „Tudd+” rovatban megjelenő tartalmakat az 2.3 fejezetben ismertetett, az online tudományos újságírás szempontjai alapján szükséges megírni, illetve szerkeszteni. Ahhoz, hogy ez a szempontrendszer minden, a múzeumban dolgozó kutató számára világos legyen, egy rövid összefoglalóban közre kell adni a megjelenő cikkek kritériumait. Ez nagyban megkönnyíti az utólagos szerkesztői feladatokat. A honlapra feltöltendő ismeretterjesztő cikkek kritériumai a következők: - Cím: rövid, frappáns, figyelemfelkeltő. - Lead: röviden, figyelemfelkeltő módon foglalja össze a cikk tartalmát néhány mondatban, maximum 500 karakterben, ezáltal elérjük, hogy az olvasó rákattintson a cikkre. - Törzsszöveg: •

a

tudományos-ismeretterjesztő

újságírás

„szentháromsága”

érvényesüljön:

érdekességre, hitelességre, közérthetőségre való törekvés •

folyamatos, gördülékeny szöveg

•

fajnevek esetén a magyar név preferálása, zárójelben a latin név

•

szakkifejezések rövid magyarázata, akár szinonimával

•

metaforák, hasonlatok használata a közérthetőség érdekében

•

5-6 kép beillesztése a megfelelő helyekre képaláírással, és a fájlok mellékelése

•

szövegközi linkek alkalmazása

- Befejezés: •

6-8 sor terjedelemben

•

1-2 sorban lehet írni a jövőképről, várakozásokról

- Terjedelem: témától függően körülbelül 1-2 oldal tiszta szöveg, képek nélkül, ha lehet, a 6000 karaktert ne lépjük túl.

54

- Szerző (link a személyes adatlapjára) - Szerkesztő megjelölése (ha van)

6.2 A „Tudd+” Facebook-oldal kialakítása A „Tudd+” rovat széles körben való népszerűsítése érdekében szükség van egy Facebook-oldal kialakítására is, ahol a legfrissebb cikkek megosztásával rendszeresen visszatérő olvasótábort tudunk kialakítani, informálni tudjuk a közönséget a legújabb tartalmak megjelenéséről. Azért döntöttem a Facebook mellett, mert hazánkban jelenleg ez a legnépszerűbb közösségi média és a trendek sem mutatnak változást. A „Tudd+” Facebook-oldalát a Magyar Természettudományi Múzeum Facebook-oldala hozza létre aloldalként, és adminisztrátori jogokkal ruházza fel a „Tudd+” rovat szerkesztőségének tagjait. A Facebook-oldal a szakdolgozat befejezéséig nem került kialakításra, ezért mindössze a terveket tudtam megfogalmazni, a késztermék a jövőben kerül megvalósításra. Az oldal kialakításához a következőkben tárgyaltak megfogalmazására van szükség. 6.2.1 Mottó

A „Tudd+” rovat mottóját felhasználjuk az új tartalmak megosztásánál, a bejegyzések írásánál: „Tudd+ milyen a múzeumi élet!”. 6.2.2 Névjegy

A Facebook-oldal névjegyében a következő mondat szerepel: „A Magyar Természettudományi Múzeum fiatal tudománykommunikátoraiként izgalmas, fiatalos, lendületes ismeretterjesztő tartalmakkal szeretnénk felhívni a figyelmet a múzeum sokszínű tevékenységére, tudományos eredményeire.” 6.2.3. Küldetés

A névjegyben a küldetésünket is felvázoljuk: „Célunk, hogy minél szélesebb körben megismertessük a múzeumi kutatómunka eredményeit, a múzeumi élet mindennapjait, a közös természettudományos és egyben kulturális örökségünket az érdeklődőkkel. Fontos feladatunknak tekintjük, hogy a múzeum tevékenysége által felhívjuk a figyelmet környezetünk értékeire és megerősítsük a természet szeretetét a nemzet minden tagjában, hogy a következő nemzedékek és a természet még nagyobb egyetértésben tudjanak együtt élni.”

55

6.2.4. Célcsoportok

A célcsoport tagjai a diákok, egyetemisták, a fenntartó, a tudományos szakma, és minden érdeklődő laikus. A hangvétel közvetlen, fiatalos. 6.2.5. Közönség bővítése

Az MTM Facebook-oldal és minden munkatárs, akinek módjában áll, a beinduláskor ezzel a néhány sorral oszthatná meg a Tudd+ Facebook-oldal linkjét: „Elindult a Magyar Természettudományi Múzeum honlapjának új, ismeretterjesztő, tudománykommunikációs rovata, amelyben a kutatók expedícióiról, a múzeum tudományos eredményeiről, a tudósok életéről és sok más izgalmas témáról olvashattok. Kövesd a Tudd+ rovat Facebook-oldalát, hogy ne maradj le a friss tartalmakról. „Tudd+ milyen a múzeumi élet!” vagy: „Közel áll hozzád a Magyar Természettudományi Múzeum? Érdekel a minket körülvevő természet? Megismernéd a múzeumi élet mindennapjait szórakoztató formában? Gyere és lájkold a múzeum új, tudománykommunikációs rovatának Facebook-oldalát, ahol folyamatosan frissülő, izgalmas tartalmak várnak rád. „Tudd+ milyen a múzeumi élet!”” Az új tartalmak megjelenésekor minél több további megosztásra van szükség, hogy növekedjen az olvasók tábora. 6.2.6. Posztolás menete

A honlapon megjelenő cikkek linkjét rövid, frappáns ajánlóval szükséges megosztani. A kiválasztott kép legyen minél látványosabb, amely megragadja a tekintetet, és mobilfelületen is jól mutat. Hetente minimum két (de maximum napi egy) megosztás ajánlott, fontos, hogy mindig legyen az oldalon friss tartalom, hogy fenntartsuk a közönség érdeklődését. A honlap Tudd+ rovat tartalmától függetlenül fényképes gag-ek elhelyezésére is lehetőség van. Például múzeumi tárgyakról rövid képes leírás, vicces felütéssel, mellyel a múzeumba való látogatásra sarkalljuk az olvasót (10. kép).

56

10. kép - Nézzünk farkasszemet! Elég bátor vagy hozzá? Gyere el a múzeum „Sokszínű ÉLET” című kiállításába és meglátjuk! (A szerző felvétele) Kereszthivatkozásokra is szükség van az MTM és a Tudd+ Facebook-oldala között, hogy minél szélesebb körhöz eljussanak a tartalmak. 6.2.7. Interakció

Fontos, hogy az olvasók is meg tudják osztani gondolataikat, és saját alkotásaikat is. A Facebook-oldalra érkező minden kérdést megválaszolunk, amennyiben tudományos témában érkezik, akkor a kutatókat hívjuk segítségül. A kérdőívek eredményéből is kitűnt, hogy az emberek szeretnek képeket nézni, és mi szeretnénk őket rávenni, hogy ők is fejlesszék képi világukat, alkossanak valami egyedit, amit meg is oszthatnak a közönséggel. Ezért létrehoznánk egy „A hét képe” rovatot is, amelyre a látogatóktól természetfotókat várunk és minden hét végén kiválasztanánk a nekünk legjobban tetszőt és névvel megosztanánk az oldalon. Az év leteltével akár fotókiállítást is rendezhetünk az 52 hét legjobb képeiből. Ezzel is elősegítenénk egy erős online közösség kialakulását.

57

6.3 A „Tudd+” rovat értékelése A „Tudd+” rovat értékelését az objektív nagyközönségre szerettem volna bízni, ennek érdekében egy rövid, értékelő kérdőívet készítettem (8. melléklet), amelyben az olvasók véleményére, elégedettségére voltam kíváncsi. Sajnos a dolgozat elkészültéig nem került átadásra a honlap, így nem volt lehetőségem a kérdőívet kitöltetnem a felhasználókkal. Ezért rám hárult a feladat, hogy röviden értékeljem a Magyar Természettudományi Múzeum megújult honlapjának tudománykommunikációs rovatát. Egy modern, letisztult designnal rendelkező ismeretterjesztő rovatot alakítottunk ki, amely a honlap főoldaláról is könnyen elérhető, felépítése egyértelmű, a navigálhatósága egyszerű. A „Tudd+” név kellőképp figyelemfelkeltő, frappáns és játékos. A rovaton belül fontos szempont volt a hatékony, kulcsszavas kereshetőség, amely egy címkés keresőmotorban teljesült. A tartalmak időrendben történő megjelenítésével és az egyes cikkekben a dátum feltüntetésével jelezzük, hogy a rovatban folyamatosan új bejegyzések jelennek meg. A cikkek érdekesek, figyelemfelkeltőek, közérthetőek. A laikusok számára is könnyen befogadható módon számolunk be a múzeumban folyó tudományos tevékenységekről, kutatásokról, a múzeumi életről. Az illusztrációk, a minőségi fényképek használatával megragadjuk az olvasók figyelmét, segítjük a téma megértését. A tartalmakat angol nyelvre fordítjuk, így a múzeum a jövőben nemzetközi szinten is jelentős tudománykommunikációt folytathat az „Xplore” rovatban. Véleményem szerint az elkészült honlap és a „Tudd+” rovat teljes mértékben alkalmas arra, hogy a múzeumról alkotott képet, az intézmény imázsát javítsa, és kellő mértékben hozzájárul a múzeum stratégiai marketingtervében megfogalmazott „MTMmárka” felépítéséhez.

58

6.4 Jövőbeli lehetőségek Várhatóan június elején már a nagyközönség számára is elérhető lesz a megújult honlap, így rögtön a megnyitás után közösségi oldalakon keresem meg a felhasználókat az értékelő kérdőívvel (8. melléklet). A válaszokban véleményeket, benyomásokat és további ötleteket várok, hogy minél inkább felhasználóbarát rovatot tudjunk kialakítani. A rovat és a cikkek felületein a már említett terveket szeretnénk teljes mértékben befejezni. A cikklista fölé kerülő, automatikusan változó, képes ajánló javítana az oldal dinamikáján, látványán, valamint az általunk jobbnak értékelt bejegyzések ajánlásával az olvasók figyelmét is tudnánk irányítani. A tartalmak felugró ablakban való megjelenése modernné és fiatalossá tenné a felületet, és segítené, hogy az olvasó figyelme a cikk olvasása közben ne kalandozzon el más tartalmak felé. A cikkek végére tervezett kis indexképes ajánlót is szeretnénk létrehozni, hogy az olvasó könnyedén a következő cikkhez jusson, így további felfedezésre bíztatjuk a látogatót, és közben maradásra bírjuk őket. A rovat jobb felső sarkában lévő „Népszerű tartalmak”-at szeretnénk lenyitható modulokban megjeleníteni, amely szintén a dinamikát és az újszerűséget sugározza. A már említett HOT – Hírek a nagyvilágból, a GYIK, és a Természet kalendárium almenükkel is bővíteni szeretnénk a rovatot, amely új témájú tartalmak megjelenítésére lesznek alkalmasak. A „Tudd+” Facebook-oldal létrehozását is tervezzük, amely segítségével aktívan tudnánk folytatni a rovat menedzselését, kommunikációját, széles körben való népszerűsítését. Ezen a felületen tudjuk majd a leggyorsabban informálni közönségünket az új tartalmak megjelenéséről, a lájkok és a megosztások segítségével pedig egyre több követőt szerezhetünk. Ahhoz, hogy a rovatban folyamatosan megújuló, érdekes és közérthető tartalmak legyenek, minőségi képi anyagokkal, egy olyan szerkesztőségre van szükség, amelynek tagjai magas fokon művelik a tudománykommunikációt, és kizárólag az ismeretterjesztő anyagok szerkesztése, elkészítése a feladatuk. Úgy érzem, hogy a Stratégiai és Marketing Főosztályban egy olyan csapat kovácsolódott össze a fél éves közös munka során, amely képes lenne sikeresen művelni a Magyar Természettudományi Múzeum online tudománykommunikációját. A szerkesztőség bármely tagjának „kiesésével” a rovat jövője kerülhet veszélybe, hiszen ahhoz, hogy ez a felület életképes legyen, folyamatosan

59

megújuló, friss tartalmak elkészítésére és a meglévő anyagok tudománykommunikációs szemlélettel történő szerkesztésére van szükség.

7. Összegzés Dolgozatomban kommunikációjának, magyarországi,

és

bemutattam és

a

múzeumi

PR-marketingjének a

tudománykommunikációjáról.

fontosságát.

leglátogatottabb Kérdőíves

tudományos

Képet

külföldi

kutatást

tevékenység

végeztem

online

kaphattunk

múzeumok

a

online

természettudományos

képzésben résztvevő egyetemisták és múzeumi kutatók körében, hogy megismerjem igényeiket a múzeumi online ismeretterjesztéssel kapcsolatban. Ezek után bemutattam a közel fél éves, a Stratégiai és Marketing Főosztály munkatársaival közösen végzett munka gyümölcsét a Magyar Természettudományi Múzeum új honlapjának ismeretterjesztő felületét, a „Tudd+” rovatot. A felület menüpontjainak, tartalmainak, és szerkezetének kialakításánál a kérdőíves kutatásból nyert válaszokat folyamatosan szem előtt tartottuk, és mind a potenciális felhasználók, mind a munkatársak véleményeit hasznosítottuk. Valamint

a

rovat

létrehozásánál

a

legnagyobb

külföldi

múzeumok

online

tudománykommunikációs felületeinek előnyeit is figyelembe vettük és igyekeztünk alkalmazni. Célunk

az

volt,

hogy

egy

olyan

modern,

látványos,

online

tudománykommunikációs felületet hozzunk létre, amelyen közérthető, érdekes és hiteles formában adjuk közre a gyűjteményekhez kapcsolódó tudományos tevékenységeket, a kutatómunka eredményeit, a múzeumi élet mindennapjait, a közös természettudományos és egyben kulturális örökségünket. Ezt a kitűzött célt elértük. A Magyar Természettudományi Múzeum – elsőként a magyar múzeumok között – egy olyan egyedülálló online tudománykommunikációs felületet alakított ki, amely tartalmában és megjelenésében is méltó az ország egyik legnagyobb múzeumához. Ugyanakkor ahhoz, hogy ez a rovat közismert, népszerű és mértékadó forrás legyen, amelyhez az információkereső emberek fordulnak, a szerkesztőség további, és folyamatos működésére van szükség. Egy ilyen, folyamatosan frissülő, izgalmas, közérthető és hiteles ismeretterjesztő oldal működésével javulhat a Magyar Természettudományi Múzeum imázsa, segítheti az „MTM-márka”, egy új brand kialakulását a kulturális és tudományos piacon.

60

Reményeim szerint a „Tudd+” rovat létrehozásában való közreműködésem mind a Magyar Természettudományi Múzeum, mind a természettudományok iránt érdeklődők számára hasznos volt, és tudásomat a jövőben is kamatoztatni tudom annak érdekében, hogy minél több emberrel megszerettessük a természetet és fogékonnyá tegyük őket a tudományok iránt.

Köszönetnyilvánítás Elsősorban szeretnék köszönetet mondani Papp Beátának, aki témavezetőként a folyamatos segítség, ösztönzés és támogatás révén hozzájárult szakdolgozatom sikeres elkészültéhez. Bárd Editnek, hogy elvállalta a belső konzulensi feladatot, és hogy dolgozatom elkészítésében folyamatosan a segítségemre volt. Köszönöm a Stratégiai és Marketing Főosztály minden munkatársának, különösképpen Jókuthy Emesének, Bukva Miklósnak, György Zoltánnak, és Kucska Krisztiánnak a közös munkát, segítőkészségüket. Köszönöm Vásárhelyi Tamásnak az interjút, Tegzes Máriának a dolgozat javításában való közreműködését és Bubik Veronikának a design kialakításában nyújtott segítségét. Különösképpen szeretném megköszönni menyasszonyom, és családom segítségét, akik időt és energiát nem sajnálva segítettek mindenben. Köszönöm türelmüket!

61

Mellékletek 1. melléklet - Interjú Kárpáti Andreával, a Természettudományi Kommunikáció és UNESCO

Multimédiapedagógia

Központ

vezetőjével

(szerkesztett,

http://elteonline.hu/tudomany/2011/05/22/kommunikacio-a-tudomany-nyelven/ )

Kommunikáció a tudomány nyelvén Az

ELTE

2011

tudománykommunikációs Communication

néven

szeptemberében mesterszakot. ismert

indít A

mesterszak

az

képzés első

országban a

világszerte

Kelet-Közép-európai

elsőként Science képzési

programja. Ezzel kapcsolatban beszélgettünk Dr. Kárpáti Andreával, az ELTE TTK Természettudományi Kommunikáció és UNESCO Multimédiapedagógia Központ vezetőjével. A friss felvételi statisztikák szerint kétszeres túljelentkezés van a szakra. A képzés 30 helyére 62-en jelentkeztek, ebből 25-en első helyen jelölték meg a felvételi rangsorban. Nagymértékű létszámbővítés nem várható, a 30 fős keretet szeretnék a későbbiekben is megtartani, mivel a kisebb létszámú csoport a hatékonyabb képzést segíti – fejti ki Kárpáti Andrea. A képzés célja, hogy az itt végzett szakemberek érthető módon közvetítsék a természettudományok legújabb eredményeit, az átlagember számára „lefordítsák” a tudomány nyelvét: érthetően, hitelesen és érdekesen közvetítsék eredményeit. Emellett a másik fontos terület az intézményi kommunikátorok képzése. Az ő feladatuk lenne a kutatók eredményeinek közvetítése a politikai életben, a honlapok kialakítása, dizájnok megválasztása vagy akár a megfelelő illusztrációk, fotók elkészítése az adott témához kapcsolódóan. A következő tanév őszétől a tudományos média elméletében és gyakorlatában is jártas újságírókat, szerkesztőket és a múzeumi tanítás, tanulás és kommunikáció művelésére és irányítására alkalmas ismeretterjesztő szakembereket képeznek. A jelentkezők az egységes alapképzési év után a második tanévben a Tudománykommunikáció,

tudományos

ismeretterjesztés,

a

Természettudományos

múzeumi ismeretterjesztés szakirányok és Kutatásmenedzsment specializáció közül választhatnak.

62

A jelentkezés feltétele BSc, vagy a korábbi képzési rendszerben 4 éves főiskolai illetve 5 éves egyetemi képzésben szerzett diploma. A jelentkezőknek sikeresen teljesítenie kell egyetemi/főiskolai képzésben 50 kreditnyi természettudományos/műszaki tantárgyat, így akár természettudományi, informatikus, műszaki vagy agrár alapszakos végzettséggel is rendelkezhet a hallgató. A felvételi szóbeli vizsgával történik, melyhez előzetesen portfóliót kérnek a felvételiző írásaiból, médiamunkáiból, fotóiból. A szóbeli sikeres teljesítéséhez a tudománykommunikáció hazai és külföldi műhelyeinek, formáinak ismerete szükséges. „A felvételiző tájékozottságáról, kifejezőkészségéről, illetve a tudományokhoz való kötődéséről szeretnénk minél többet megtudni” – ismertette Kárpáti Andrea. A központ honlapján bárki megtekintheti a felvételi kérdéseket. A képzés magyarországi megalapításakor nehéz volt megértetni, hogy nem véletlen, hogy a vezető külföldi egyetemeken a természettudományi karokon vannak ezek a tanszékek, szoros kapcsolatban a tudományágak képviselőivel. A hallgatók minden félévben 8-10 kreditnyi szabadon választott természettudományos tárgyat tanulnak, és olyan média műveket készítenek, melyekhez természettudományos alapismeretek szükségesek. Ennek ellenére „az MSc végződésért és a szak természettudományi körbe való sorolásáért meg kellett küzdenünk.” – mondta a tanárnő. A képzés által nem csak MSc-s diplomához juthatunk, hanem kiváló infrastrukturális háttérrel 4 féléven keresztül bontakoztathatjuk ki alkotó képességeinket. A két tanév során gyakornoki munka végezhető tudománykommunikációs műhelyekben. Például a hagyományos és online média szerkesztőségeiben. Szoros együttműködés várható a legtöbb tudományos rovattal rendelkező újsággal, az egyetem múzeumaival és egyéb természettudományos múzeumokkal. Kérdésemre, miszerint a jövőben sikerül-e közelebb hozni egymáshoz a tudományos életet és a médiát, a tanárnő így válaszolt: „A kutatók problémája eddig az volt, hogy laikusokhoz kellett beszélni, akikkel nem mindig tudták megértetni magukat, ezért vonakodtak a médiától. Úgy gondoljuk, könnyebben osztják majd meg munkásságuk eredményeit

egykori

tanítványaikkal,

tudománykommunikátorokkal,

akik

a

minden

természettudományos bizonnyal

könnyebben

alapképzettségű megértik

és

hitelesebben közvetítik majd a kutatások eredményeit.”

63

2. melléklet - Interjú Vásárhelyi Tamással, a Magyar Természettudományi Múzeum Közművelődési Osztályának volt igazgatójával és a Tudománykommunikáció a természettudományban MSc képzés adjunktusával (szerkesztett) Vásárhelyi Tamás igen sokszínű egyéniség. Biológusként kezdte a pályáját, neves poloskakutatóvá vált, és 1986-ban már a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárának igazgatóhelyetteseként dolgozott. De ahogy megszületett a három gyermeke, egyre többet foglalkozott azzal, hogy milyen lesz a környezetük, maga a Föld, amikor felnőnek. Ez a probléma szembeállítva azokkal a témákkal, amiket akkoriban kutatott, lényegesen fontosabbnak tűnt számára. Figyelme egyre inkább az ismeretterjesztés felé fordult, és 1992-ben a múzeum Közművelődési Osztályának igazgatója lett. Az Osztály múltjáról, a tudománykommunikáció fontosságáról, jelenéről, és jövőjéről beszélgettünk. Vásárhelyi

Tamás

rengeteg

civil

szervezet

alapításában

vett

részt,

a

„Tudománykommunikáció a természettudományban MSc” képzés alapító tanára, de emellett felnőttoktatási tevékenységet is folytat, valamint folyamatosan publikál. Öt éven keresztül a Pulszky Társaság alelnöke volt, három évig Az Év Múzeuma zsűrijeként tevékenykedett, 2008-tól pedig az MTA Zoológiai Bizottságának és az NKA Múzeumi Kollégiumának tagja, hatása megkérdőjelezhetetlen a magyar múzeumi életben. Hogyan magyarázná el egy laikusnak a múzeumi tudománykommunikáció lényegét? A múzeumban olyan kutatás folyik, amely az élővilág megismerését szolgálja. Ez az emberiségnek létérdeke, akár tud róla, akár nem. Sokszor lenézik ezt a dolgot, és azt mondják, hogy a búzaföld is létezik, pedig az egy nagyon fajszegény környezet, ráadásul a létrehozásához rengeteg beavatkozás szükséges, amely megannyi környezeti ártalommal jár. A múzeumok nagy érdeme, hogy őrzik azokat a példányokat, amiket publikálnak. Mennél több példányunk van, annál jobban lehet összehasonlítani őket, tájékozódni, hogy egy csoporton belül milyen fajok léteznek, a fajok rokonságát keresni. Fiatalon azt hittem, hogy a tárgyak arra valók, hogy csak kutassák, vizsgálják őket, csak később értettem meg, hogy a végén, a sok gyűjtésből és a feldolgozásból összeáll a nemzeti kulturális örökségnek egy része. Rengeteg példányunk van Herman Ottótól vagy Kossuthtól, kultúrtörténeti nyomokat lehet végigkövetni, tehát a kulturális gazdagságot is gyarapítjuk.

64

Úgy érezte, hogy ezt a tudást át kell adni a nagyközönségnek? A nagyközönségnek eleinte inkább globális és helyi környezetvédelmi kérdéseket próbáltam átadni. Rájöttem, hogy önmagában ez is egy érték. Az erről való kommunikáció legalább annyira fontos, mint maga a biológia, a rovarok, a poloskákkal kapcsolatos tudásunk átadása. Ha ezt össze tudom kapcsolni egy kulturális vonatkozással, akkor az emberek sokkal jobban odafigyelnek. Ha még arra is rámutatok, hogy ez a nemzet öröksége, akkor ahhoz hozzá tudom segíteni a nemzet tagjait, hogy jobban érezzék az összetartozást, amire ennek az országnak nagy szüksége van. Minél inkább széthúzunk, annál kevésbé leszünk sikeresek gazdaságilag és annál rosszabbul érzik magukat az emberek. Ha van egy közösség, amelyhez tartozom, az nagy megtartó erő. Lehet ez a család, a munkahely, a falu, vagy akár a bogárgyűjtők. Tehát tekinthető a természet szeretetének, megismerésének átadása a nemzeti egység egyik építőkövének? Igen, a múzeumon belül is régóta célom, hogy akikkel találkozom, azokkal meg tudjam szerettetni a természetet, nem számítanak a latin nevek, nem az a fontos, hogy valaki pontosan ismerje fajra azt, ami őt körülveszi, de ha nem fél az állatoktól, növényektől, magától a természettől, az már előrelépés. Ez nagyon fontos, mert egyrészt ez az emberiség fennmaradásához tartozik, másrészt az emberi minőség része, hogy én a természettel barátságban vagyok. A természet szeretete, annak ismerete, féltése, megőrzése a központi üzenet, amelyet kommunikálnunk kell a laikusok felé. Fontosnak tartja a múzeumban folyó kutatói tevékenység kommunikációját? Igen, mindenképp. Amikor régen csináltak egy új kiállítást, az egy az egyben a muzeológus tudását közvetítette, amire a közönség nem mindig volt kíváncsi. Közben az egész világ úgymond „felrobbant”, régen csak moziba lehetett menni, egy héten egy napig volt TV műsor, ám most felgyorsult, hálózatosodott világunkban már mindenki könnyen szórakozhat,

ezzel

a

múzeum

is

lépést

kell,

hogy

tartson.

Ezért

a

tudománykommunikációnak is egyre több mindent kell figyelembe vennie. Nem elég egy muzeológus szakértelmének megjelenése a kiállításban, akkor sem, ha ő a kiállítás szellemi atyja. Ma már elengedhetetlen több kutató együttműködése, pedagógusok, látványtervezők, kommunikátorok segítsége. 65

Korábban a Közművelődési Osztálynak, illetve a múzeumnak mi volt a tudománykommunikációs stratégiája? 1976-tól van Közművelődési Osztály, de sosem a megfelelő személy vezette és szép lassan leépült. Én a rendszerváltás után kiutaztam 8 hétre az Egyesült Államokba és ott láttam, hogy az amerikai múzeumok hogyan fordulnak a közönség felé és milyen hihetetlen sikeresek. Utána egy hétre a londoni British Museum-ba is kijutottam, ahol elképesztő professzionalitással művelik a tudománykommunikációt. Bennem volt, hogy itthon is valami újat kellene elkezdeni. Miután hazatértem, 1992-ben ott találtam magam az osztály élén. Új épületet kellett tervezni, végigkísérni az építkezést, kiállításokat szervezni. Sok évig tartott a szervezeti fejlődés, amely az egész világban végigment 1-2 évtizeddel korábban, és mind a mai napig zajlik. A múzeumban a kutatói tevékenység egyre hátrébb szorul és a közönségnek való szolgáltatás kerül előtérbe, leginkább azért, mert anyagilag rákényszerül a múzeum a bevételre. A tevékenységeim közé bekerült a marketing is. A vezetés akkoriban nem volt támogató ezzel kapcsolatban, nem értették miért van rá szükség. A múzeumi marketing nagyon lassan fejlődött. Korábban nem volt a múzeumnak tudománykommunikációs stratégiája, nem volt stratégiai tervezés, a múzeum volt főigazgatója úgy gondolta, hogy „a hídon akkor kell átmenni, amikor odaérünk”, nem tervezett előre. Ön szerint milyen tudománykommunikációt folytasson a múzeum a jövőben? A proaktív tervezés során előre gondolkodunk és egy stratégia szerint haladunk, míg a reaktív tervezés külső hatásoknak felel meg. Mindkettőnek megvan az előnye és a hátránya is. Reaktív lépés lehetne, hogy ha a médiában bármilyen érdekes, tudományos esemény megjelenik, ahhoz mi szinte azonnal hozzászólnánk, a véleményünk jelenjen meg a honlapon és a kiállítótérben is. Nagy nyilvánosságot kapott a médiában, hogy rábukkantak egy mázsás opálra és már hetek óta szó volt róla, amikor végre kiállítottuk. Ezt már másnap meg kellett volna tenni. Ugyanígy a bükkábrányi fatörzsek esetében, rögtön ki kellett volna állítani egy nagyobb darabot és képes hírt közölni róla, hogy nálunk megtekinthető. Ha a múzeumi kutatásaink során kiderül valami nagy szenzáció, azokat rögtön be kellene mutatni, hogy milyen

nagy tudósaink vannak. Ekkor lehet írni azokról az

élőlénycsoportokról is, amelyekkel a kutató foglalkozik. Ez az imázs építés: tegyél jót és utána beszélj róla. 66

Proaktív lépésekkel a múzeum irányíthatná a közönség figyelmét és érdeklődését. A cél az lenne, hogy gondosan válogatott kommunikációval, nagyon jó képi anyaggal, vizuális megjelenítéssel, érdekes témákkal a magyar közönség természet iránti érdeklődését fokozzuk. Ezekkel a lépésekkel van rá esély, hogy a megújuló honlap a jövőben olyan mértékadó forrás legyen, mint mondjuk egy mostani hírportál tudományrovata? Tehát a közönség a mi honlapunkat keresse fel bármilyen természettudományos kérdéssel kapcsolatban? Azt gondolom, hogy az [origo] vagy az Index tudományos rovata nem a nagy tudósok, hanem a nagyon jó szerkesztők tudásából építkezik. Ha azt akarjuk, hogy a miénk is ilyen legyen, akkor szükségünk van egy olyan tudománykommunikátorra a múzeumban, akinek más dolga nincs, csak figyeli a világsajtót és begyűjti az érdekes és jó híreket és a múzeum szemszögéből dolgozza fel őket, akár az adott szakterület kutatójával készített interjúkkal, minőségi képi és írott anyaggal. Ezután miért ne lehetne olyan népszerű, mint az Origo tudományrovata? Milyen lehetőségeket lát az online tudománykommunikációban? A múzeum blogján szereplő tartalmak sokszor szárazak. A legszemélyesebb dolog az volt, amikor a munkatársak egy-egy prezentációt kellett írjanak a kedvenc múzeumi tárgyukról. Itt szabadon megnyilvánulhattak a kutatók, bármit lehetett írni. De ennél sokkal szabadabban kommunikál ma már a világ. Sok kolléga érzi úgy, hogy ez nem méltó a múzeumhoz, nem szabad fecsegni, furcsán hat számukra a könnyed hangvétel. Én közben az élőszóban való tudománykommunikációban elmentem a nagyon közvetlen stílusig és egyszerűen nem tudnék felidézni olyat, hogy ez valakit zavart volna. Bármikor bejöhet egy poén, lehet valakit kicsi froclizni, ő is froclizhat engem és nagy kacagások közepette ugyanazt megtanuljuk, ottmaradnak az emberek és még akarnak kísérletezni, beszélgetni. Hát miért ne használnánk ezt ki? Így jobban megmarad bennük az információ? Igen, ugye ezt tanítja a szakirodalom, hogy a jókedvűen és érdeklődve megismert tudás az jobban megmarad. Tehát azt gondolom, hogy ennek igenis volna létjogosultsága. Olyan stílust kell találni, ami személyes, de megmarad a tudományosság is. Az egyik kedvenc példám a londoni múzeum szúnyogkutató nője, aki pár éve elment Afrikába és úgy 67

harangozták be, hogy az emberiség egyik legnagyobb fenéjével, a malária terjesztéséért felelős szúnyogokkal foglalkozik az expedíción. Valóban szúnyogokat gyűjtött, de úgy adták el, mintha ez rettenetesen fontos dolog lett volna. A blogjában egyszer csak azt írta, hogy pocsék napom volt, szakadt rólam a verejték, nagyon nehéz az itteni gyűjtés. Ez egy olyan személyes információ, amit én otthon a gép előtt ülve elolvasok és eszembe jutnak a kalandregények, filmek és könnyen tudok vele azonosulni. Így amikor valamit ír a szúnyogokról, az életmódjukról, sokféleségükről, akkor már egész másképp fogadom. Fel kell keltsük az olvasók érdeklődését, hogy lássák, hogy ez az egész miért is van, mit kutatunk. Miért jó a múzeumnak illetve a publikumnak az online tudománykommunikációs ismeretterjesztés? A felfedezéses tanulás lényege is az, hogy kíváncsiságot ébresszünk valami iránt és hagyjuk, hogy azt az emberek saját maguk fedezzék fel. Az online kommunikáció esetén is éppen erről van szó. Olyan összefoglaló, minőségi írott és képi anyagokat kell a nagyközönség elé tárni, amelyek felcsigázzák a látogatók érdeklődését és minél többen eljönnek megnézni élőben is a kiállítást. Egyre több az online felületeken információt keresők száma, mi, kutatók is azok vagyunk. Tudnunk kell, hogy a mi kutatási eredményeinket is egyre többen keresik az interneten. Oda kell figyelni, hogy a múzeum rendszeresen publikáljon online. Ezáltal el lehet érni, hogy a múzeum imázsa javuljon. Egy jobb imázs miatt a fenntartó is jobban viszonyul hozzánk, ezáltal több forráshoz juthatunk. Ha javul az imázs, akkor egyre többen fogják látogatni a honlapot és a kiállításokat. Ha egyre többen járnak a kiállításokra, akkor egyre nagyobb a bevétel. Ez olyan, mint a dominó: egyik lépésből következik a másik, a nagy múzeumok mind így csinálták.

68

3. melléklet: „A Magyar Természettudományi Múzeum anyaintézménye stratégiai marketingterve 2014–2018” című tanulmány SWOT – analízise

69

4. melléklet: Kérdőív egyetemista hallgatóknak

70

71

72

5. melléklet: Kérdőív a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai számára

73

74

75

6. melléklet – Az elfogadott honlaptervem

76

7. melléklet – Bukva Miklós honlapterve

77

8. melléklet – Értékelő kérdőív egyetemisták számára

78

79

80

Szakirodalom - Bánki Zsolt István (2010): A múzeumi portál készítésének gyakorlati kérdései. In: Oktatási célú múzeumi kiadványok – a feladatlaptól az online múzeumi csoportmunkáig, MúzeumIskola 9. (szerk.: Dr. Bereczki Ibolya – Sághi Ilona), Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Képzési Központ, Szentendre. 54-57. o. - Bárd Edit (2010a): Múzeumok a világhálón, tartalmak a múzeumi honlapokon. In: A múzeumi tanulás kézikönyve. (szerk.: Vásárhelyi Tamás – Kárpáti Andrea), Magyar Természettudományi Múzeum, ELTE TTK Multimédiapedagógiai és Információtechnológiai Központ, Budapest. 158-159. o. - Bárd Edit (2010b): Marketing a múzeumban. In: Múzeumvezetési ismeretek 1, Múzeumi iránytű 8. (szerk.: Dr. Bereczki Ibolya. – Sághi Ilona), Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Képzési Központ, Szentendre. 161-169. o. - Blaskovits László (1975): Kérdés - kérdőív - megkérdezés a piackutatás gyakorlatában. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. 156-210.o. - Káldy Mária – Kárpáti Andrea– Szirmai Anna Linda (2010), Helyzetkép és perspektívák. Múzeumpedagógia Magyarországon 2008-2009, Múzeumi iránytű 6. Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Képzési Központ, Szentendre. 119-122.o. - Magyar Természettudományi Múzeum (2014): A Magyar Természettudományi Múzeum anyaintézménye stratégiai marketingterve 2014–2018. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. 4-42.o. - Némedi Varga Zoltán (2009): Marketing a múzeumok szolgálatában. In: Nyitott kapukkal – Kapun belül és kívül, Múzeumi iránytű 1. (szerk.: Pató Mária), Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Képzési Központ, Szentendre. 6-10.o. - Nyesőné Marton Mária (2011): Számítógépes adatfeldolgozás. Eszterházy Károly Főiskola, Eger. 81.o. - Paálné Patkó Györgyi (2010a): A múzeumi kommunikáció tervezése. In: Múzeumi kommunikáció az oktatás szolgálatában, MúzeumIskola 7. (szerk.: Dr. Bereczki Ibolya. – Sághi Ilona), Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Képzési Központ, Szentendre. 14-18. o.

81

- Paálné Patkó Györgyi (2010b): Marketing és kommunikációelmélet. In: Múzeumvezetési ismeretek 1, Múzeumi iránytű 8. (szerk.: Dr. Bereczki Ibolya. – Sághi Ilona), Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Képzési Központ, Szentendre. 148-160. o. - S. Nagy Katalin (szerk.) (2008): Szociológia mérnököknek. Typotex Kiadó, Budapest. 191-203. - Simon Tamás (2011): Online tudományos újságírás. In: Tudományos újságírás. (szerk.: Palugyai István – Wormer, Holger – Lehmkuhl, Markus – Bán László – Neumann Viktor), Tudományos Újságírók Klubja, Budapest, 163-231.o. - Simó Szabolcs Artur (2015): Interjú Vásárhelyi Tamással. Budapest. 2015.02.25., Kézirat hangfelvétel alapján, szerkesztett szöveg - Simó Szabolcs Artur (2011): Kommunikáció a tudomány nyelvén, interjú Kárpáti Andreával. ELTE Online, Budapest. 2011.05.17., Kézirat hangfelvétel alapján, szerkesztett szöveg - Takách Zsuzsanna (2010): Stratégiai tervezés a kommunikációban, kommunikáció a stratégiai tervezésben. In: Múzeumvezetési ismeretek 1, Múzeumi iránytű 8. (szerk.: Dr. Bereczki Ibolya. – Sághi Ilona), Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Képzési Központ, Szentendre. 170-177. o. - Vásárhelyi Tamás (2009): A nyitott múzeum, Múzeumi iránytű 2. Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Képzési Központ, Szentendre. 139-178. o. - Vásárhelyi Tamás (2010): Ami a színfalak mögött történik. In: A múzeumi tanulás kézikönyve. (szerk.: Vásárhelyi Tamás – Kárpáti Andrea), Magyar Természettudományi Múzeum, ELTE TTK Multimédiapedagógiai és Információtechnológiai Központ, Budapest. 42-52. o.

82

Internetes hivatkozások - KSH (2003-2014): Internet hozzáféréssel rendelkező háztartások, a kapcsolódás típusa szerint. https://www.ksh.hu/docs/hun/eurostat_tablak/tabl/tin00073.html (utoljára letöltve: 2015.05.21.) - Palugyai István (szerk., 2012): A tudománykommunikáció nem hagyományos színterei. ELTE, Budapest. http://elte.prompt.hu/sites/default/files/tananyagok/TudomanykommunikacioNemhagyoma nyosSzinterei/index.html (utoljára letöltve: 2015.05.21.) - SocialDaily Statistics (2015): Magyarország Facebook felhasználói. http://analytics.socialdaily.com/hu/facebook/countries/hu/ (utoljára letöltve: 2015.05.21.) - Special Eurobarometer 401 (2013): Responsible Research and Innovation (RRI), Science and Technology. http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/ebs_401_en.pdf (utoljára letöltve: 2015.05.21.) - TEA/AECOM (2013): Theme Index: The Global Attractions Attendance Report, Themed Entertainment Association (TEA). http://www.aecom.com/deployedfiles/Internet/Capabilities/Economics/_documents/2012% 20Theme%20Index%20Combined_1-1_online.pdf (utoljára letöltve: 2015.05.21.)

Ábrajegyzék - 1. ábra (TOP 20 museums worldwide) forrása: TEA/AECOM. 2013. 59. o. http://www.aecom.com/deployedfiles/Internet/Capabilities/Economics/_documents/2012% 20Theme%20Index%20Combined_1-1_online.pdf (utoljára letöltve: 2015.05.21.)

83

Honlapok és weboldalak - [origo] honlap: www.origo.hu (utoljára letöltve: 2015.05.21.) - Magyar Múzeumok honlap: www.magyarmuzeumok.hu (utoljára letöltve: 2015.05.21.) - Index honlap: www.index2.hu (utoljára letöltve: 2015.05.21.) - A Földgömb magazin honlapja: www.afoldgomb.hu (utoljára letöltve: 2015.05.21.) - Whitney Museum honlapja: www.whitney.org (utoljára letöltve: 2015.05.21.) - Mindenki Múzeuma honlap: http://mimuzeumunk.blog.hu/ (utoljára letöltve: 2015.05.21.) - A Magyar Természettudományi Múzeum blogja: http://mttmuzeum.blog.hu/ (utoljára letöltve: 2015.05.21.) - A „Sokszínű ÉLET” című kiállítás honlapja: http://galeria.mttm.hu/kiallitas (utoljára letöltve: 2015.05.21.) - Magyar Nemzeti Galéria honlapja: http://www.mng.hu/ (utoljára letöltve: 2015.05.21.) Szépművészeti Múzeum honlapja: http://www.szepmuveszeti.hu/szepmu_video (utoljára letöltve: 2015.05.21.) - Aquincumi Múzeum honlapja: http://www.aquincum.hu/terkep (utoljára letöltve: 2015.05.21.) - Petőfi Irodalmi Múzeum honlapja: http://www.pim.hu/object.07a9c30b-2f42-4d17-a60bde9b262b90ce.ivy (utoljára letöltve: 2015.05.21.) - Duna Múzeum honlapja: http://www.dunamuzeum.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=59&Itemi d=74 (utoljára letöltve: 2015.05.21.) - Néprajzi Múzeum honlapja: http://www.neprajz.hu/tartalom.php?menu=9 (utoljára letöltve: 2015.05.21.) - Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum honlapja: http://mkvm.hu/webtarlat/index.htm (utoljára letöltve: 2015.05.21.) - Skanzen honlapja: http://skanzen.hu/hu/fedezz-fel-online/online-tudas (utoljára letöltve: 2015.05.21.) és http://oko.skanzen.hu/index.php (utoljára letöltve: 2015.05.21.), valamint

84

http://skanzen.hu/hu/fedezz-fel-online/online-tudas/skanzen-recepttar (utoljára letöltve: 2015.05.21.) - Magyar Természettudományi Múzeum Bakonyi Természettudományi Múzeuma: http://bakonymuseum.nhmus.hu/aktualitasok.php (utoljára letöltve: 2015.05.21.) - Balatoni Múzeum honlapja: http://www.balatonimuzeum.hu/ (utoljára letöltve: 2015.05.21.) - Budapesti Történeti Múzeum honlapja: http://www.btm.hu/ (utoljára letöltve: 2015.05.21.) - Dobó István Vármúzeum honlapja: http://egrivar.hu/fooldal.html (utoljára letöltve: 2015.05.21.) - Hadtörténeti Intézet és Múzeum honlapja: http://www.militaria.hu/ (utoljára letöltve: 2015.05.21.) - Helikon Kastélymúzeum honlapja: http://helikonkastely.hu/hu/ (utoljára letöltve: 2015.05.21.) - Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum honlapja: http://hoppmuseum.hu/ (utoljára letöltve: 2015.05.21.) - Iparművészeti Múzeum honlapja: http://www.imm.hu/ (utoljára letöltve: 2015.05.21.) - Magyar Természettudományi Múzeum honlapja: http://mttm.hu/hu (utoljára letöltve: 2015.05.21.) - Janus Pannonius Múzeum – Természettudományi Múzeum honlapja: http://www.pecsimuzeumok.hu/index.php?m=2 (utoljára letöltve: 2015.05.21.) - Ludwig Múzeum honlapja: http://www.ludwigmuseum.hu/index.php (utoljára letöltve: 2015.05.21.) - Magyar Mezőgazdasági Múzeum honlapja: http://www.mezogazdasagimuzeum.hu/index.php (utoljára letöltve: 2015.05.21.) - Magyar Nemzeti Múzeum honlapja: http://www.hnm.hu/ (utoljára letöltve: 2015.05.21.) - Magyar Természettudományi Múzeum Mátra Múzeuma honlapja: http://www.matramuzeum.hu/page.php?5 (utoljára letöltve: 2015.05.21.)

85

- Semmelweis Orvostörténeti Múzeum honlapja: http://semmelweismuseum.hu/ (utoljára letöltve: 2015.05.21.) - Soproni Múzeum honlapja: http://www.muzeum.sopron.hu/index.php/hu/ (utoljára letöltve: 2015.05.21.) - International Council of Museums (ICOM) honlapja: http://icom.museum/resources/frequently-asked-questions/ (utoljára letöltve: 2015.05.21.) - Cité des Sciences et de l'Industrie honlapja: http://www.cite-sciences.fr/en/alllanguages/english/ (utoljára letöltve: 2015.05.21.) - National Museum of Natural History honlapja: http://www.mnh.si.edu/explore.html (utoljára letöltve: 2015.05.21.) - National Air and Space Museum honlapja: http://airandspace.si.edu/explore-andlearn/topics/ (utoljára letöltve: 2015.05.21.) - American Museum of Natural History honlapja: http://www.amnh.org/explore/sciencetopics (utoljára letöltve: 2015.05.21.) - Natural History Museum honlapja: http://www.nhm.ac.uk/discover.html (utoljára letöltve: 2015.05.21.) - Science Museum honlapja: http://www.sciencemuseum.org.uk/online_science.aspx (utoljára letöltve: 2015.05.21.) - Museum of Science honlapja: http://www.mos.org/museum-online (utoljára letöltve: 2015.05.21.) - Museum of Science and Industry honlapja:http://www.msichicago.org/online-science/ (utoljára letöltve: 2015.05.21.) - California Academy of Sciences honlapja: http://www.calacademy.org/explore-science (utoljára letöltve: 2015.05.21.) - California Academy of Sciences Facebook-oldala: https://www.facebook.com/calacademy (utoljára letöltve: 2015.05.21.) - Houston Museum of Natural Science honlapja: http://www.hmns.org/ (utoljára letöltve: 2015.05.21.)

86

NYILATKOZAT

Név: Simó Szabolcs Artur ELTE Természettudományi Kar, szak: Tudománykommunikáció a természettudományban mesterszak NEPTUN azonosító: NGOSSP Diplomamunka címe: A Magyar Természettudományi Múzeum online tudománykommunikációs felületeinek megújítása és a tudományos tevékenység PRmarketingjének lehetőségei

A diplomamunka szerzőjeként fegyelmi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a dolgozatom önálló munkám eredménye, saját szellemi termékem, abban a hivatkozások és idézések standard szabályait következetesen alkalmaztam, mások által írt részeket a megfelelő idézés nélkül nem használtam fel.

Budapest, 20

_______________________________ a hallgató aláírása

87