A Magyar-Szlovák Köztársaság határ menti régióinak elemzése

www.husk-cbc.eu

www.hungary-slovakia-cbc.eu

A Magyar-Szlovák Köztársaság határ menti régióinak elemzése a Magyarország–Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013 projekt keretén belül

A magyar–szlovák kis- és középvállalkozások együttműködésének támogatása

2010. február

A jelen dokumentum nem feltétlenül az Európai Unió hivatalos álláspontját tükrözi.

Magyarország és Szlovákia határ menti régióinak elemzése

www.sme-husk.eu

2


www.sme-husk.eu

Végrehajtó csoport Az elemzés készítői: BIC Bratislava, spol. s.r.o.

Ivan FILUS – a szakértői csoport vezetője ([email protected]) Mária ŠÁŠIKOVÁ ([email protected]) www.bic.sk

LONDRA Business Solutions

TAKÁCS Tamás ([email protected]) www.londra.hu

PEND Consulting Kft.

SZALAI Péter ([email protected]) www.pend.hu

A projekt partnerei: Kis- és Középvállalkozások

Jakub VARGA ([email protected])

Fejlesztéséért Nemzeti Ügynökség

Jarmila DUBROVAYOVÁ ([email protected])

(Szlovákia)

www.nadsme.sk

Puskás Tivadar Közalapítvány

GERGELY László ([email protected]) REZSABEK Nándor ([email protected]) GÖDRI Csilla ([email protected]) www.neti.hu/pta

ITD Hungary Zrt.

HOLLY Sára ([email protected]) PINCZÉS Olga ([email protected]) www.itdh.com

Megjegyzés: Az elemzés ingyenesen hozzáférhető és letölthető a www.SME-HUSK.eu címről.

3


www.sme-husk.eu

4


www.sme-husk.eu

Tartalom 1 2

3

4

5

6

Bevezető .............................................................................................................................. 7 1.1 Kontextus – a projektről...........................................................................................................7 1.2 Elemzés ....................................................................................................................................8 A határ menti régiók makroökonómiai elemzése – Magyarország .......................................... 9 2.1 Bevezetés .................................................................................................................................9 2.2 Magyar határmenti régiók szocio-gazdasági szerkezete.........................................................9 2.2.1 Általános információk.......................................................................................................9 2.2.2 Foglalkoztatás .................................................................................................................21 2.2.3 Vállalkozások száma és mérete ......................................................................................26 2.2.4 A KKV-k helyzete.............................................................................................................32 2.3 Magyar határmenti régió jellegzetességei ............................................................................38 2.3.1 Szektorelemzés...............................................................................................................38 2.3.2 Innováció ........................................................................................................................54 2.3.3 Gazdasági együttműködés Magyarország és Szlovákia között.......................................62 Szlovákia határ menti régióinak makroelemzése.................................................................. 65 3.1 Bevezető.................................................................................................................................65 3.2 A szlovák határ menti régiók társadalmi és gazdasági szerkezete........................................66 3.2.1 Alapinformációk..............................................................................................................66 3.2.2 Foglalkoztatottság ..........................................................................................................73 3.2.3 A vállalkozások száma és mérete ...................................................................................81 3.2.4 A kis- és középvállalkozások állapota [6]........................................................................85 3.3 A szlovák határ menti régiók specifikumai ............................................................................96 3.3.1 Ágazatok (erős növekedési potenciállal bíró ágazatok/stratégiai ágazatok) .................96 3.3.2 Innovációk.....................................................................................................................121 3.3.3 Gazdasági együttműködés és kapcsolatok Magyarország és a Szlovák Köztársaság között ......................................................................................................................................136 3.4 Információforrások ..............................................................................................................142 A határ menti magyar régiók mikroelemzése ......................................................................144 4.1 A vállalkozások főtevékenysége...........................................................................................145 4.2 Éves forgalom és az alkalmazottak száma ..........................................................................146 4.3 Az együttműködés elemzése................................................................................................147 4.4 Technológiai színvonal .........................................................................................................148 4.5 Képzettségi színvonal...........................................................................................................149 4.6 Export...................................................................................................................................150 4.7 Külföldi tulajdon...................................................................................................................150 4.8 Kiegészítő kérdések..............................................................................................................151 4.9 Az elemzésből kirajzolódó tendenciák .................................................................................151 A határ menti szlovák régiók mikroelemzése ......................................................................152 5.1 A vállalkozások főtevékenysége...........................................................................................152 5.2 Éves forgalom és az alkalmazottak száma ..........................................................................153 5.3 Az együttműködés elemzése................................................................................................155 5.4 Technológiai színvonal .........................................................................................................156 5.5 Képzettségi színvonal...........................................................................................................156 5.6 Ágazatok ..............................................................................................................................158 5.7 Kiegészítő kérdések..............................................................................................................160 5.8 Az elemzésből kirajzolódó tendenciák .................................................................................162 SWOT-elemzés...................................................................................................................164 6.1 A SWOT-elemzés definíciója és kiindulópontjai ...................................................................164 6.2 A közös határ menti régió SWOT-elemzése .........................................................................164 5


7

www.sme-husk.eu

Mellékletek .......................................................................................................................167 7.1 A magyar vállalkozások jegyzéke.........................................................................................167 7.2 A szlovák vállalkozások jegyzéke .........................................................................................172 7.3 NACE-kódok jegyzéke...........................................................................................................177

6


www.sme-husk.eu

1 Bevezető 1.1

Kontextus – a projektről

Ragadja meg az új üzleti lehetőségeket Szlovákiában vagy Magyarországon. Befektetőket csalogatna át a szomszédos országból, bővíteni szeretné piaci lehetőségeit, illetve üzleti vagy technológiai partnert keres a Duna másik oldalán? Átfogó tájékoztatást szeretne a magyarországi vállalkozási lehetőségekről vagy a magyarországi cégekkel folytatható vállalkozói együttműködésről? Szívesen bemutatná saját „know how”-ját, és személyesen ellátogatna magyar partnerének telephelyére? Akkor éljen a lehetőségekkel, amelyeket a pozsonyi székhelyű Kis- és Középvállalkozások Fejlesztéséért Nemzeti Ügynökség (Národná agentúra pre rozvoj malého a stredného podnikania), a Puskás Tivadar Közalapítvány és a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség közösen, ingyenesen kínál Önnek „A magyar–szlovák kis- és középvállalkozások együttműködésének támogatása” elnevezésű közös, határon átnyúló projekt keretén belül. Az új projektet azzal a céllal indítottunk, hogy a Pozsonyi, Nyitrai, Nagyszombati, Besztercebányai és Kassai kerületben, valamint Győr–Moson–Sopron, Komárom–Esztergom, Pest, Nógrád, Heves, Borsod–Abaúj–Zemplén, Szabolcs–Szatmár–Bereg megyékben és Budapest városában nyújtott vállalkozástámogatással enyhítsük a gazdasági és társadalmi aránytalanságokat, és új lehetőségeket nyissunk a gazdasági fejlődés terén a határ két oldalán. A projekt célja az, hogy a szolgáltatások lehető legszélesebb skáláját nyújtva, segítse a vállalkozókat az új üzleti együttműködések kialakításában magyarországi partnerekkel. A projekt 12 hónapos, 2010. augusztus végéig tart. Többek között az alábbiak sorolhatók a tervezett tevékenységei közé: · · · ·

A közös régió komplex elemzése, rámutatva a távlati lehetőségekre a vállalkozók közötti együttműködésben Vállalkozási adatbázis összeállítása a vállalkozások részletes adataival Kommunikációs platform létrehozása, melynek keretén belül a vállalkozók online módon kommunikálhatnak 2 szeminárium, 4 nemzetközi kereskedelmi küldetés, 4 konferencia és 4 nemzetközi együttműködési találkozó közös megszervezése

Ha támogatásra, segítségre van szüksége vállalkozói elképzelésének megvalósításához, megtisztelésnek vesszük, ha hozzánk fordul, és igénybe veszi ingyenes szakszolgáltatásainkat. A projekt honlapja: www.SME-HUSK.eu.

7


1.2

www.sme-husk.eu

Elemzés

A magyar–szlovák határ menti régiók elemzésének fő célja feltérképezni a makro- és mikroökonómiai környezetet mint a magyar és szlovák kis- és középvállalkozások (KKV) közötti határon átnyúló együttműködés fejlesztésének támogató eszközét. A környezet makroökonómiai elemzése a megfelelő szakágazatok általános statisztikai mutatóira, az innovációra és a magyar–szlovák határ menti régióban folytatott, nemzeti és regionális szintű gazdasági együttműködésre terjed ki. Az elvégzett felmérés és nyilvánosan hozzáférhető információs források alapján, elméleti kutatásként készült makroökonómiai elemzést az alábbi részek alkotják: §

a határ menti térség társadalmi és gazdasági elemzése (általános adatok, foglalkoztatottság, vállalkozások száma és mérete, a kis- és középvállalkozások helyzetének elemzése);

§

a határ menti régiók specifikumainak elemzése (a stratégiai ágazatok és az erős növekedési potenciállal bíró ágazatok bemutatása, innovációk, gazdasági együttműködés Magyarország és Szlovákia között).

A mikroökonómiai elemzés egy telefonos, illetve e-mail segítségével végzett anonim kérdőíves felmérés alapján készült, melynek eredményeit diagramokon mutatjuk be. Az elemzés az adott ország teljes határ menti térségre vonatkozik (Magyarország és Szlovákia külön elemzésben szerepel). Az elemzéshez csatoltuk a projekt adatbázisában regisztrált több mint 400 megkérdezett vállalkozás listáját (7. fejezet). A mikroelemzést az alábbi részek alkotják: §

általános adatok (üzleti főtevékenységek, kapcsolatok, forgalom, alkalmazottak száma);

§

együttműködés felajánlása vagy kérése;

§

a vállalkozások technológiai és képzettségi színvonala;

§

további kérdések (a határon átnyúló vállalkozás akadályainak elemzése, érdeklődés a projekt témái és a hozzá kapcsolódó jövőbeli rendezvények iránt további projekttevékenységek keretén belül).

Az előző részek alapján a végrehajtó csoport előkészítette a régió közös határ menti térségére vonatkozó szakértői elemzéseket, az erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek elemzését (SWOT-elemzés). A SWOT-elemzés összegzi az elemzés eredményeit, és meghatározza a határ menti régiók kis- és középvállalkozásai közötti kétoldalú együttműködés koherens fejlődését befolyásoló kritikus belső és külső tényezőket.

8


www.sme-husk.eu

2 A határ menti régiók makroökonómiai elemzése – Magyarország

2.1

Bevezetés

Mind a megyénkénti adatok, elemzések, mind pedig a két ország eddigi együttműködését bemutató rész azt hivatott alátámasztani, hogy a jelentős regionális, illetve a két ország közti eltérések együttműködési, fejlődési lehetőségeket biztosítanak elsősorban az elmaradottabb területek, de úgyszintén a gazdag régiók javára. Magyarországon és Szlovákiában egyaránt látható az országon belüli jelentős régiók közti eltérés, a kelet-nyugat eltérés mindkét országban jelen van. Az észak-keleti területek elmaradása tehát regionális jelenség, ezért kiemelten fontos, hogy a határos szlovák régiókkal együttműködve a gazdasági szerepük javuljon, újból tényezői lehessenek a nemzetközi munkamegosztásnak, gazdasági folyamatoknak.

2.2

Magyar határmenti régiók szocio-gazdasági szerkezete

2.2.1 Általános információk 2.2.1.1

Magyarország

Magyarország megyetérképe1

1

Forrás: http://www.logsped.hu/megye.htm 9


www.sme-husk.eu

Földrajzi elhelyezkedés: Közép-Európa Terület: 93 000.3 km2 Népesség: 10 019 000 Főváros: Budapest Népsűrűség: 107 fő/km2 Városi lakosság aránya: 64,6% GDP/fő: 2 527 ezer Ft Nemzetközi szervezetekben való tagság: § EBRD § EU § FAO § G-9 § ILO § IMF § Interpol § NATO § OECD § Schengen Convention § UN § UNCTAD § UNESCO § WHO § Egyebek2 Területi közigazgatási egységek: 19 megye, 23 megyei jogú város, 1 főváros § megyék (19): o Bács-Kiskun – Kecskemét o Baranya – Pécs o Békés – Békéscsaba o Borsod-Abaúj-Zemplén – Miskolc o Csongrád – Szeged o Fejér – Székesfehérvár o Győr-Moson-Sopron – Győr o Hajdú-Bihar – Debrecen o Heves – Eger o Jász-Nagykun-Szolnok – Szolnok o Komárom-Esztergom – Tatabánya o Nógrád – Salgótarján o Pest – Budapest o Somogy – Kaposvár o Szabolcs-Szatmár-Bereg – Nyíregyháza o Tolna – Szekszárd o Vas – Szombathely o Veszprém – Veszprém o Zala – Zalaegerszeg 2

Australia Group, BIS, CE, CEI, CERN, EAPC, EIB, ESA (együttműködő tag), IAEA,IBRD, ICAO, ICC, ICCt, ICRM, IDA, IEA, IFC, IFRCS, IMO, IMSO, Interpol, IOC, IOM, IPU, ISO, ITSO, ITU, ITUC, MIGA, MINURSO, NAM (vendég), NEA, NSG, OAS (megfigyelő), OIF (megfigyelő), OPCW, OSCE, PCA, SECI, UNFICYP, UNHCR, UNIDO, UNIFIL, UNOMIG, UNWTO, UPU, WCL, WCO,

10


§

§

www.sme-husk.eu

megyei jogú városok (23): Békéscsaba, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Érd, Győr, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Pécs, Salgótarján, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szolnok, Szombathely, Tatabanya, Veszprém, Zalaegerszeg főváros (1): Budapest

Fontosabb makromutatók: Főbb makrogazdasági mutatók GDP folyó áron (Mrd HUF) 1 1 GDP növekedés %-ban (éves átlag) 1 9 Ipari termelés növekedése (%) 1 Munkanélküliségi ráta (%) (KSH, 3 hónapos átlagok) Fogyasztói árindex %-ban (éves változás) 2 Fogyasztói árindex (%,éves átlag) Termelői árindex %-ban (éves változás) 2 Termelői árindex (%,éves átlag) A háztartások nettó finanszírozási képessége (Md Ft) 3 Folyó fizetési mérleg egyenlege (M EUR) 4 Közvetlen tőkebefektetések egyenlege (M EUR) 5 Központi költségvetés kumulált egyenlege (Md Ft) 6 A központi költségvetés bruttó adóssága (Md Ft) 10 A központi költségvetés bruttó adóssága (a GDP %-ában) Az ország nettó külföldi adóssága (M EUR) 8 Az ország nettó külföldi adóssága (a GDP %-ában) HUF/USD deviza középárfolyam az időszak végén HUF/EUR deviza középárfolyam az időszak végén

2003

2004

2008(*)

2009.(**)

18914,9 20695,5 21993,1 23775,3 25479,4 26469,8 4,1 4,6 4,3 4,2 1,1 -2,7* 5,9 8,3 7,3 10,1 8,1 -23,0

24 855,1* -7,2* -15,0

5,9 5,7 4,7 6,2 2,4

6,1 5,5 6,8 1,6 3,5

2005

7,2 3,3 3,6 4,5 4,3

2006

7,5 6,5 3,9 4,5 6,5

2007

7,4 8,0 0,2

8,0 3,5 6,1 5,8 5,3

10,3 4,9 -1,2

35,0 498,1 925,6 809,0 412,9 447,5* -5 933,0 -6 915,5 -6 013,3 -5 445,6 -5 036,2 -2584,2 424,1

2 741,3

4 395,2

2 504,9

1 046,9 1494,1*

-733,6

-890,0

-545,0

-1 959,2 -1 389,9

10 587,7 11 592,4 12 765,6 14 705,7 15 585,5 55,9%

56,0%

57,9%

61,9%

61,3%

16 122,6 21 184,8 24 889,2 30 995,3 45 916,0

-861,7 18 103,9

-855,6 18 955,2

68,4% 54 085,0

21,6%

25,7%

28,0%

34,5%

40,3%

51,2%

207,92

180,29

213,58

191,62

172,61

187,91

184,79

262,23

245,93

252,73

252,30

253,35

264,78

270,36

(*) december / IV. né (**)szeptember / III. né 1 Előző év azonos időszaka = 100%, munkanaphatástól megtisztított érték 2 Éves adatok esetén december/december, havi adatok esetén hónap/előző év azonos hónapja 3 Nem konszolidált adatok 4 Az MNB által 2004-től alkalmazott új módszertan szerinti adatok 5 Tulajdonosi hitelekkel 6 Privatizációs bevételek és az MNB tartalékfeltöltése nélkül 7 2002 végi hitelátvállalások és kötvényátadások (összesen 512,05 milliárd forint) nélkül 8 Tulajdonosi hitelek nélkül 11


www.sme-husk.eu

9

2001-től a FISIM új módszertan szerint Marked-to-market betétekkel együtt (2005. decembertől) 11 http://tudasbazis.org.hu/index.php?option=com_wrapper&view=wrapper&Itemid=113 10

Magyarország dinamikusan fejlődött 2000-től 2006-ig, ezt lehetővé tette a közvetlen tőkebefektetések kedvező alakulása, a termelékenység növekedése, a munkanélküliség enyhe csökkenése, illetve a központi költségvetés adósságának növekedése (fiskális stimulus). Ez utóbbi folyamat, az eladósodás, nem volt fenntartható, ezért kiigazítási lépésekre volt szükség 2007-től, majd a jelenlegi válság hatására ma, 2009-ben is, így a gazdasági teljesítmény jelentősen visszaesett. 2.2.1.2

Budapest

Adminisztratív központ: Budapest Lakosság: 1 712 210 (az ország lakosságának 17%-a) Terület: 525 km2 Népsűrűség: 3261 fő/km2 GDP/fő: 5 493 ezer Ft

Budapest főváros Magyarország középső részén, a közlekedési infrastruktúra centrumában (vasút, autópálya etc.) helyezkedik el. Területileg a legkisebb a tanulmány által vizsgált régiók közül, de gazdasági fejlettsége nagyságrendileg kiemelkedik. Pest megye körülöleli a fővárost, ezért vele határos, a fővárosi szubagglomeráció Pest megyében növekszik tovább. A várost átszeli a Duna, itt található az ország nemzetközi reptere, a Ferihegyi reptér, 3 nemzetközi vasútállomás (Nyugati-Pu, Déli-Pu, Keleti-Pu), gépjárművel pedig a legtöbb irányból autópályán is megközelíthető. A népsűrűség a fővárosban rendkívül magas, 3261 fő/km2. Budapest lakossága bár csökkent az 1990-es évek során, még mindig eléri az 1.712.000 főt, ezáltal az ország lakosságának nagyjából 17%-át adja. A foglalkoztatottak létszáma alapján a város gazdasági szerkezete kiegyensúlyozottabb, mint a többi régióé. Budapesten a feldolgozóipar mellett kiemelkedő a kereskedelem és járműjavítás (ezen belül a kereskedelem) valamint az ingatlanügyek és a gazdasági szolgáltatás. A pénzügyi tevékenység súlya 12


www.sme-husk.eu

(5,7% létszámadatok alapján) is meghaladja a többi régióét. A főváros közép-kelet-európai viszonylatban is pénzügyi, valamint logisztikai, kereskedelmi központi funkciókat lát el. 2.2.1.3

Pest megye

Adminisztratív központ: Budapest Lakosság: 1 213 290 Terület: 6393 km2 Népsűrűség: 190 fő/km2 GDP/fő: 2 233 ezer Ft

Gazdasági erejét, fejlődési lehetőségeit tekintve Pest megye3 az ország több más területéhez, de különösen a fővároshoz képest évtizedeken keresztül a lemaradók között volt. Mára az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) a megyék átlagánál magasabb, 2.233.000 forint. Ez az országos átlag 88,4%-a, s ezzel Pest megye a hazai megyék között a 6. helyet foglalja el, a növekedés meghaladja az országos átlagot. A megye gazdasági fejlődését egyaránt magyarázza a vállalkozások magas száma, a külföldi befektetések nagy aránya és a korszerűsödő gazdasági szerkezet. A megye lakosságának jelentős hányada a fővárosban vállal munkát, de Pest megyében a folyamatosan bővülő vállalkozási infrastruktúra egyre szélesebb körben biztosít lehetőséget a foglalkoztatásra, a regisztrált munkanélküliségi arány 5,1%. Pest megyében korábban az agrárszektor jelentősége volt számottevő. Mára a gazdaság szerkezete ipari-agrár jelleget tükröz, de a vendéglátás, és a különféle szolgáltatások szerepe is meghatározó lett. A struktúraváltást - a mezőgazdaságról a hangsúly az ipari és szolgáltatási szektorra tolódik - a beruházások is tükrözik, melyek legnagyobb mértékben a kereskedelem területén nőttek. Az ipari ágazatokon belül a gép- és élelmiszeripar túlsúlya jellemző, napjainkban a legnagyobb növekedést is itt produkálják. Elsősorban az agglomeráció települései vonzzák a beruházásokat, itt épültek fel elsőként a ma már országosan is ismert hipermarketek, az Auchan, a Cora, de itt létesített központot például a Glaxo Wellcome gyógyszeripari vállalat is. Évek óta folyamatosan növekszik az építőipar teljesítménye, mind az előző évekhez, mind az országos átlaghoz képest. A lakásépítések nagyarányú bővülése is jelzi, hogy Pest megye egyre vonzóbb letelepedési célterület. A külföldi vállalkozások jelentős 3

http://www.pestmegye.hu/minden-pest-megyerol/pest-megye-gazdasaga alapján

13


www.sme-husk.eu

zöldmezős beruházásokat valósítottak meg az agglomerációban, elsősorban Budaörs, Gödöllő, Vác, Dunaharaszti térségben. Az utóbbi évek tendenciája, hogy a külföldi érdekeltségű cégek vállalati központjai a fővárosból, a környékbeli helységekbe települnek ki. Ez a kitelepülés várhatóan a jövőben is folytatódik. A régió 26 nagy cégközpontjából 4 Budaörsön, 1 Százhalombattán található. Az agglomeráció gazdasági növekedése hasonlóan magas értékeket mutat, elsősorban az északi, Szentendréig, Vácig terjedő részben, a keleti, Budapesttel határos településeiben és délnyugati, déli területein. Az agglomeráción kívül eső településeken alig van számottevő vállalkozói aktivitás a gazdasági szolgáltatások tekintetében. A megyében jelenleg 17 ipari park várja a betelepülő cégeket, így Százhalombatta, Budaörs, Cegléd, Dabas, Pécel, Dunavarsány, Vecsés, Szentendre, Gödöllő, Fót, Bugyi, Újhartyán, Ráckeve, Szigetszentmiklós, Páty és Tökölön két park nyújt különféle kedvezményeket a befektetőknek. Országos viszonylatban kiemelkedő a régió zöldség és gyümölcs termesztése, valamint a tejtermelés. A megye 14 statisztikai kistérségből áll. A kistérségek gazdasági szerkezete az agglomerációs gyűrűkhöz igazodik és leginkább annak megfelelően tér el egymástól: A külső gyűrű térségeiben dominál a mezőgazdaság 20% fölötti aránnyal (Dabas, Szob, Cegléd). A térség az átlagosnál sűrűbb út- és vasúthálózattal rendelkezik, a közlekedés, a szállítás gyorsítását, biztonságát elősegítő autópályák mindegyike áthalad a régió területén. A Duna Európa egyik legjelentősebb vízi szállítási útvonala is. A Ferihegyi repülőtér jóvoltából 32 országgal van közvetlenül kapcsolatban. A régióban 78 Pest megyei település alkotja hivatalosan az agglomerációt. Pest megyében 30 országos útvonal halad át. Ezek közül a 15 autópályán és főúton koncentrálódik a régió napi forgalmának 75 százaléka. A délnyugati agglomerációs terület bonyolítja le a legnagyobb forgalmat, ennek jelentős része nemzetközi és országos forgalom. Új lehetőségeket teremt a gazdaság élénkülésére az Ipoly-mentén a szomszédos szlovákiai kistérségekkel való uniós normák szerinti együttműködés, melynek immár nem gátja az országhatár, lehetőséget nyújt a vasutak és utak kölcsönös igénybevételére, közös vállalkozások létrehozására.

14


2.2.1.4

www.sme-husk.eu

Győr-Moson-Sopron megye

Adminisztratív központ: Győr Lakosság: 447 033 Terület: 4208 km2 Népsűrűség: 106 fő/km2 GDP/fő: 2 838 ezer Ft

Győr-Moson-Sopron megye a Budapest-Bécs-Pozsony háromszög központjában fekszik. A megye területével az ország kis területű megyéi közé, lakosságával viszont a népesebb régiók közé tartozik. A megye a főváros, Pest, és Komárom-Esztergom megyék után a negyedik legsűrűbben lakott vidéke az országnak. A megye területén haladnak keresztül a Közép- és Nyugat Európával összekötő fontos útvonalak. Itt halad a Budapest-Bécs vasútvonal, az M1-es autópálya, és Nyugat felé létesít kapcsolatokat a Duna mind nagyobb fontosságú vízi útja. Megyén belül az egyes térségek közt kiemelkedően nagy különbségek nem tapasztalhatók, de a fejlődés menete nagyságrendje azért eltérő. Győr, Sopron és Mosonmagyaróvár (nyugati határmente és Győr) a legintenzívebben fejlődő térségeink, mivel a külföldi tőke is e térségekben összpontosul. A gazdasági fejlődés felerősödésének hatására a kis- és középvállalkozások rendszere jön létre, amely főleg a megyei nagyüzemi bázisra épül, de ezeknek az egységeknek komoly régiós kapcsolataik is vannak. A foglalkoztatás bővítésének lehetőségei az idegenfogalom területén - természetesen súlyának megfelelően - rendkívül kedvezőek. A megváltozott körülmények miatt a képzési irányok átalakítása szükséges az általános képzés, a tudásigényes szakmák, illetve a különféle szolgáltató tevékenységek irányába. A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés) 1. Audi Hungária Motor Kft. (3), 2. Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. (60), 3. Rába Futómű Kft. (70).

15


2.2.1.5

www.sme-husk.eu

Komárom-Esztergom megye

Adminisztratív központ: Tatabánya Lakosság: 314 450 Terület: 2265 km2 Népsűrűség: 139 fő/km2 GDP/fő: 2 738 ezer Ft

Komárom-Esztergom Pest megye után Magyarország második legsűrűbben lakott megyéje. A népesség 66%-a városokban él. A megyének 11 városa van. Az országban itt a legnagyobb az úgynevezett szocialista típusú lakótelepek aránya, közel 25%, Ez a szám még Budapesten is csak 22,6%. A megyében fontos ásványkincs a bauxit és a barnakőszén. Vezető szerepet tölt be a megye gazdaságában a gép- és élelmiszeripar, de jelentős még a vegyipar, idegenforgalom, szénbányászat, és az energetikai szolgáltatás. Jelentős ipari központok: Esztergom, Tatabánya, Oroszlány, Komárom, Lábatlan, Nyergesújfalu, Dorog, Ács, Bábolna, Gyermely és Tokod. A Szlovákiával folytatott közúti személyforgalom az Esztergomot és Párkányt összekötő Mária Valéria hídon, valamint a két Komáromot összekötő Erzsébet hídon bonyolódik le. Komáromban teher- és vasúti forgalom is zajlik. Esztergomban és Kecskéden repülőtér is található.

16


2.2.1.6

www.sme-husk.eu

Nógrád megye

Adminisztratív központ: Salgótarján Lakosság: 207 637 Terület: 2545 km2 Népsűrűség: 82 fő/km2 GDP/fő: 1 162 ezer Ft

Nógrád megye4 hazánk második legkisebb megyéje. Területe 2544 km2, mely Magyarország területének 2,7%-a. Nógrád lakónépessége mindössze 216 ezer fő, melyből csupán 45%-a él a megye 6 városában, a lakosság zöme (121.000 fő - 2005) jellegzetes, a hegyek között meghúzódó aprófaluban él. A népsűrűség 87 fő/km2, ami alatta marad az országos átlagnak. Nógrád gazdaságát évtizedekig meghatározta az egyoldalú szerkezet: a kőszén-termelés, az energiaés nyersanyagigényes, alacsony feldolgozottságú termékeket előállító nehézipar. A lakosság megélhetésében nagyon fontos szerepet játszott a mezőgazdasági termelés is. Ugyan a természeti feltételek hazánk más táján kedvezőbbek, ez mégis a megye gazdaságának meghatározó tényezője volt. A nyolcvanas évektől leépült a nehézipar, de a szerkezetváltás elmaradt, így hatalmas munkanélküliség vált jellemzővé a településen. Salgótarján az egyetlen megyeszékhely, ahol a nyilvántartott álláskeresők aránya magasabb (19,8%, 2007. december), mint a megyéjében (16,9%).

4

http://elib.kkf.hu/okt_publ/szf_23_10.pdf alapján

17


2.2.1.7

www.sme-husk.eu

Heves megye

Adminisztratív központ: Eger Lakosság: 314 441 Terület: 3637 km2 Népsűrűség: 86 fő/km2 GDP/fő: 1 828 ezer Ft

Heves megye az Északi-középhegység közepét és a hozzá csatlakozó alföldi peremet foglalja el a Tisza folyóig. Területe 3.630 km2, lakóinak száma 314 441 fő. Székhelye Eger, 63.000 lakossal. Hét város található a megyében, ebből a tízezer főnél nagyobb lakosságúak: Gyöngyös (37.000), Hatvan (24.000), Heves (11.000). A városokon kívül 111 község van a megyében.5 Heves megyében meghatározó a nehezen változtatható térszerkezet, illetve a külső tényezők hatása. A megye gazdasága évtizedeken át centrumfüggő volt (budapesti székhelyű gyárak, gyáregységek, telepek), egyoldalú piaci kapcsolatokkal, helyenként viszont jó színvonalú műszaki és szellemi feltételekkel. A keleti piacok összeomlása, az elhúzódó privatizáció, a centrumfüggőség a gazdaság és a foglalkoztatottság igen nagymérvű visszaesését eredményezte az 1990-es évek első felében. A 90-es évek második felében az országos tendenciákkal összhangban megélénkültek a gazdasági teljesítmények, melyben meghatározó szerepet játszottak a megyébe érkezett szakmai tőkebefektetők, a mezőgazdaságban a tulajdonviszonyok rendezése, az élénkülő ipari és kommunális beruházások. Az M3-as autópálya újabb szakaszának átadása után jelentős munkahelyteremtő beruházások valósultak meg Hatvan, Heves, Gyöngyös és Eger térségében. A megyében jelenleg már 9 ipari park található.

5

2001-es népszámlálás adatai alapján

18


2.2.1.8

www.sme-husk.eu

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Adminisztratív központ: Miskolc Lakosság: 701 160 Terület: 7247 km2 Népsűrűség: 97 fő/km2 GDP/fő: 1 662 ezer Ft

A megyét északról Szlovákia, nyugatról Heves és Nógrád határolják, délről és keletről a Tisza, amely Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéktől választja el. Megyeszékhely: Miskolc. A városok többsége az észak-déli irányú Sajó-völgy tengelyébe, illetve az Északi-középhegység és az Alföld találkozásánál húzódó kelet-nyugati irányú történelmi kereskedelmi tengely mellé települt. A két tengely metszéspontjában van Miskolc. A településszerkezetre egyrészt Miskolc és az agglomeráció túlsúlya, másrészt az aprófalvak sokasága jellemző. A miskolci agglomeráció Magyarország második legnagyobb népességtömörülése. A lakosság több mint fele városokban él, a megye lakosságának egynegyede Miskolcon. Borsod-Abaúj-Zemplén az ország egyik legfontosabb iparvidéke („a magyar Ruhr-vidék”). A nehézipar Miskolc, Ózd, Tiszaújváros és Kazincbarcika városokban volt jelentős, napjainkban azonban válságban van. Az utóbbi időben csökkent a környezetszennyezés. A megye gazdaságában jelentős szerepe van a mezőgazdaságnak, ezen belül kiemelten a Tokaj-Hegyaljai Borvidéknek. A megye területének 40%-a szántóföld.

19


2.2.1.9

www.sme-husk.eu

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Adminisztratív központ: Nyíregyháza Lakosság: 565 326 Terület: 5936 km2 Népsűrűség: 95 fő/km2 GDP/fő: 1 352 ezer Ft

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye6 Magyarország északkeleti részén helyezkedik el. Speciális geopolitikai helyzetét a határmentiség determinálja: Romániával, Ukrajnával és Szlovákiával határos. Az országon belüli szomszédjai: Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyék. 1998-ban – HajdúBihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyékkel együtt – az Észak-Alföldi Régió tagja lett. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 228 települése 10 statisztikai körzetben, 5.937 km2-en helyezkedik el. A népesség gazdasági aktivitása mind az országos, mind a vidéki átlagtól elmarad. A megyében legnagyobb súlya a mezőgazdaságnak, ill. az erre települő élelmiszeriparnak van. A termelési-értékesítési adatok alapján első helyen az élelmiszeripar áll mintegy 47 milliárd Ft-os termelési értékkel, s ezt követi a vegyipar (30 mrd Ft). A mezőgazdaság súlya a GDP-ben és a foglalkoztatásban közelíti a 10%-ot, ugyanakkor pl. a kiegészítő jövedelmet, a töredék munkaidő kihasználását tekintve egyértelmű a mezőgazdaság kitüntetett szerepe – különösen, ha hozzávesszük az erdőgazdálkodást, a halászatot és a méhészetet is. A megyei ipar teljesítménye az utóbbi 2 évben emelkedett, de az országosnál kisebb mértékben A jelentősebb feldolgozóipari ágazatok közül csak az exportorientált területeken volt teljesítménynövekedés (textil-, bőr- és cipőipar, gépipar, vegyipar). A döntően belföldön értékesítő ágazatok teljesítménye csökkent, legnagyobb mértékben az élelmiszeripar gyártása lett kevesebb. A szolgáltatások szintje elmarad az országostól.

6

http://www.freeweb.hu/gep-ujsag/01aug/16filep.htm alapján

20


www.sme-husk.eu

2.2.2 Foglalkoztatás

2.2.2.1

2008-as év Lakosság Gazdaságilag aktívak száma Aktivitási arány (%) Foglalkoztatot tak átlagos száma Álláskeresők száma Álláskeresési járadékban részesülők Regisztrált munkanélkülis égi ráta(%)

Magyarország

Magyarország Budapest 10 045 401

Pest megye

1 702 297 1 195 020

GyőrMosonSopron

KomáromEsztergom

444 384

314 649

Nógrád Heves 210 182 316 874

BorsodAbaújZemplén

SzabolcsSzatmárBereg

709 634

571 018

4 208 600,00

780800

526300

197900

145300

80800

127800

264900

213300

54,6

59,6

57,2

57,7

59,2

50,2

52,6

49,6

49,6

3 879 400,00

747600

499300

190900

137800

70600

113700

225900

175900

41 581

25 630

25 350

10 377

9 469

17 091

17 710

62 189

55 997

105 843

10 390

10 446

4 610

4 029

2 783

3 829

7 831

6 258

7,8

4,3

5,1

3,5

5,2

12,6

11

14,7

17,5

Magyarország ez EU viszonylatában átlagos munkanélküliségi rátával, a 2007 óta tartó fiskális korrekció és a jelenlegi válság miatt azonban romló tendenciákkal rendelkezik. A magyar foglalkozatás-politika egyik fájó pontja a foglalkoztatottak alacsony aránya.

21


www.sme-husk.eu

Az alábbi táblázatok7 megyénként a regisztrált alkalmazottak ágazat szerinti megoszlását tartalmazzák: 2.2.2.2

Budapest

10% feletti a feldolgozóipar, a kereskedelem, a gazdasági szolgáltatás és a közigazgatás aránya: Budapest 2008 létszám (fő) (%) Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás 1772 0,3% Halászat 193 0,0% Bányászat 906 0,1% Feldolgozóipar 80862 12,9% Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 6449 1,0% Építőipar 29790 4,8% Kereskedelem, járműjavítás 93230 14,9% Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 17948 2,9% Szállítás, raktározás, posta, távközlés 50478 8,1% Pénzügyi tevékenység 35678 5,7% Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 86851 13,9% Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 76920 12,3% Oktatás 57539 9,2% Egészségügyi, szociális ellátás 54007 8,6% Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 32689 5,2% Összesen besorolt 625312 100,0% 2.2.2.3

Pest megye

20% feletti a feldolgozóipar és a kereskedelem, 10% feletti a közigazgatás aránya: Pest megye 2008 létszám (fő) Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás 4229 Halászat 497 Bányászat 961 Feldolgozóipar 48101 Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 6128 Építőipar 10714 Kereskedelem, járműjavítás 33591 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 2502 Szállítás, raktározás, posta, távközlés 10730 Pénzügyi tevékenység 1419 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 9578 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 17758 Oktatás 16802 Egészségügyi, szociális ellátás 7937 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 5739 Összesen besorolt 176686

7

Forrás: http://www.afsz.hu/sysres/adattar2009/index.html

22

(%) 2,4% 0,3% 0,5% 27,2% 3,5% 6,1% 19,0% 1,4% 6,1% 0,8% 5,4% 10,1% 9,5% 4,5% 3,2% 100,0%


2.2.2.4

www.sme-husk.eu


30% feletti a feldolgozóipar, 10% feletti a kereskedelem és az oktatás súlya: Győr-Moson-Sopron megye 2008 létszám (fő) (%) Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás 3465 3,6% Halászat 0,0% Bányászat 434 0,4% Feldolgozóipar 30401 31,3% Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2701 2,8% Építőipar 3628 3,7% Kereskedelem, járműjavítás 10060 10,4% Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 1614 1,7% Szállítás, raktározás, posta, távközlés 7194 7,4% Pénzügyi tevékenység 2824 2,9% Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 5904 6,1% Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 7129 7,3% Oktatás 10755 11,1% Egészségügyi, szociális ellátás 7390 7,6% Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 3616 3,7% Összesen besorolt 97115 100,0% 2.2.2.5


Közel 50%-os a feldolgozóipar aránya, minden egyéb ágazat súlya 10% alatti: Komárom-Esztergom megye 2008 létszám (fő) Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás 2324 Halászat 0 Bányászat 160 Feldolgozóipar 40435 Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2675 Építőipar 3346 Kereskedelem, járműjavítás 6611 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 1136 Szállítás, raktározás, posta, távközlés 4210 Pénzügyi tevékenység 630 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 3485 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 3906 Oktatás 6533 Egészségügyi, szociális ellátás 4238 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 1519 Összesen besorolt 81208

23

(%) 2,9% 0,0% 0,2% 49,8% 3,3% 4,1% 8,1% 1,4% 5,2% 0,8% 4,3% 4,8% 8,0% 5,2% 1,9% 100,0%


2.2.2.6

www.sme-husk.eu

Nógrád megye

A feldolgozóipar itt is közel 40%-ot képvisel, de jelentősen, 10% feletti arányban részesül a foglalkoztatottakból a közigazgatás és az oktatás is Nógrád megye 2008 létszám (fő) Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás 480 Halászat 0 Bányászat 0 Feldolgozóipar 11799 Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 560 Építőipar 914 Kereskedelem, járműjavítás 2780 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 186 Szállítás, raktározás, posta, távközlés 1321 Pénzügyi tevékenység 364 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 1048 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 3738 Oktatás 4087 Egészségügyi, szociális ellátás 2909 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 1020 Összesen besorolt 31206 2.2.2.7

(%) 1,5% 0,0% 0,0% 37,8% 1,8% 2,9% 8,9% 0,6% 4,2% 1,2% 3,4% 12,0% 13,1% 9,3% 3,3% 100,0%

Heves megye

A feldolgozóipar itt is a foglalkoztatottak több mint harmadát veszi fel, de több mint 10%-os a kereskedelem súlya is. Heves megye 2008 Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás Halászat Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, járműjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi tevékenység Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Összesen besorolt

24

létszám (fő) 2641 0 181 16743 3181 3733 4819 1119 4138 553 2507 1933 837 2054 1573 46012

(%) 5,7% 0,0% 0,4% 36,4% 6,9% 8,1% 10,5% 2,4% 9,0% 1,2% 5,4% 4,2% 1,8% 4,5% 3,4% 100,0%


2.2.2.8

www.sme-husk.eu


A foglalkoztatottak mintegy negyede itt is a feldolgozóiparban tevékenykedik, ezen kívül a közigazgatás és az oktatás súlya 10% feletti. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2008 Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás Halászat Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, járműjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi tevékenység Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Összesen besorolt 2.2.2.9

létszám (fő) 4836 0 848 34686 4483 5333 12155 880 7672 1155 4079 17501 16792 12341 5987 128748

(%) 3,8% 0,0% 0,7% 26,9% 3,5% 4,1% 9,4% 0,7% 6,0% 0,9% 3,2% 13,6% 13,0% 9,6% 4,7% 100,0%


Borsod-Abaúj-Zemlénhez, a szomszéd megyéhez hasonlóan a foglalkoztatottak mintegy negyede dolgozik a feldolgozóiparban, de a közigazgatás és az oktatás mellett 10% feletti az egészségügyben foglalkoztatottak aránya is. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2008 Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás Halászat Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, járműjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi tevékenység Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Összesen besorolt

25

létszám (fő) 2683 208 0 25545 1972 4098 11283 991 5963 976 3148 11219 14228 10807 2366 95487

(%) 2,8% 0,2% 0,0% 26,8% 2,1% 4,3% 11,8% 1,0% 6,2% 1,0% 3,3% 11,7% 14,9% 11,3% 2,5% 100,0%


www.sme-husk.eu

2.2.3 Vállalkozások száma és mérete

2.2.3.1

Magyarország

Magyarországon, mint azt az alábbi ábra is mutatja, a vállalkozások közt a kisméretű vállalkozások dominálnak a foglalkoztatási létszámadatok alapján. A 20 főnél kevesebbet foglalkoztató szereplők száma 2009 második negyedévében meghaladta a 429 000-et. A 250 főt meghaladó nagyvállalatok száma csupán 952 volt, vagyis a vállalkozások alig 0,18%-a8.

Lényeges, hogy az egy fős cégek (és a családi vállalkozások) is a 0-19-es kategóriában szerepelnek. A költségtakarékosság miatt a vállalatok sokszor szervezik ki a feladatokat a saját volt munkatársaik alapította vállalkozásokba, így a létszem szerinti vállalatméretek valamelyest torzítottak. 2.2.3.2

Budapest

Az alábbi táblázatból látható, hogy Budapest súlya a méret csökkenésével nő, különösen a kisvállalkozásoknál jelentős. Alkalmazottak száma/vállalkozás 2009

0-19*

Régió neve

darab

Budapest

206330 40,32%

Magyarország

511739 100,00% 9572

%

20-49

50-249

>250

darab %

darab %

darab %

3066

1527

339

32,03%

100,00% 4784

31,92%

100,00% 952

35,61% 100,00%

Az ábráról látható, hogy a budapesti cégek 82%-a az alkalmazott létszám szempontjából kisvállalat. A „nincs megadva” válaszok sok esetben leányvállalati relációkat rejtenek. .

8

A vállalkozásméretek a KSH 2009. novemberi CÉG-KÓD-TÁR kiadványából származnak.

26


2.2.3.3

www.sme-husk.eu

Pest megye

Budapesthez hasonlóan Pest megyében is a kisvállalkozások aránya magasabb az országos átlaghoz képest. Alkalmazottak száma/vállalkozás 2009 Régió neve Pest megye Magyarország

0-19* darab 70189

20-49

50-249

%

darab

%

13,72%

1099

11,48%

511739 100,00%

9572 100,00%

darab 518

% 10,83%

4784 100,00%

A megyén belüli létszám-kategóriánkénti megoszlás is Budapesthez hasonló képet mutat.

27

>250 darab 91

% 9,56%

952 100,00%


2.2.3.4

www.sme-husk.eu


A megye vállalatszerkezete eltér az eddigiektől, a nagyvállatok súlya jelentősebb, a kevesebb főt foglalkoztatóké pedig alacsonyabb az átlagosnál. Alkalmazottak száma/vállalkozás 2009 Régió neve Győr-Moson-Sopron megye Magyarország

0-19* darab

20-49 %

19197

darab

3,75%

393

511739 100,00%

50-249 %

4,11%

9572 100,00%

darab 237

% 4,95%

4784 100,00%

>250

% 5,88% 56 952 100,00%

darab

Itt is közel négyötöd a kevés főt foglalkoztatottak aránya.

2.2.3.5


A megye vállalatszerkezetében - Győr-Moson-Sopronhoz hasonlóan – a nagyobb vállalatok aránya haladja meg az átlagot. Alkalmazottak száma/vállalkozás 2009 Régió neve Komárom-Esztergom megye Magyarország

0-19* darab 13270

20-49 %

2,59%

511739 100,00%

darab 287

50-249 %

3,00%

9572 100,00%

darab 156

% 3,26%

4784 100,00%

A foglalkoztatottak létszáma szerinti megyei vállalati megoszlás is hasonló a nyugati szomszédmegyéhez.

28

>250

% 4,10% 39 952 100,00%

darab


2.2.3.6

www.sme-husk.eu

Nógrád megye

A kelet-magyarországi megyékre leginkább a vállalatok hiánya jellemző, így van ez Nógrádban is. Mindhárom létszám-kategóriában 1% körüli vagy az alatti a megyei vállatok aránya. Alkalmazottak száma/vállalkozás 2009 Régió neve Nógrád megye Magyarország

0-19* darab 4685

20-49 %

0,92%

511739 100,00%

darab 86

50-249 %

0,90%

9572 100,00%

darab 53

% 1,11%

4784 100,00%

>250

% 1,26% 12 952 100,00%

darab

Az alkalmazotti létszámmegoszlást illetően - a többi megyéhez hasonlóan - Nógrádra is a 0-19 fős vállalatok dominanciája jellemző.

29


2.2.3.7

www.sme-husk.eu

Heves megye

Alkalmazottak száma/vállalkozás 2009 Régió neve Heves megye Magyarország

0-19* darab

20-49 %

darab

50-249 %

darab

%

>250 darab

%

9590

1,87%

237

2,48%

113

2,36%

22

2,31%

511739

100,00%

9572

100,00%

4784

100,00%

952

100,00%

.

30


2.2.3.8


Alkalmazottak száma/vállalkozás 2009 Régió neve Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország

2.2.3.9

www.sme-husk.eu

0-19* darab

20-49 %

20460

4,00%

511739 100,00%

darab 423

50-249 %

4,42%

9572 100,00%

darab 197

% 4,12%

4784 100,00%

>250 darab 38

% 3,99%

952 100,00%


Alkalmazottak száma/vállalkozás 2009 Régió neve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Magyarország

0-19*

20-49 50-249 >250 darab % darab % darab % darab % 13777 2,69% 338 3,53% 171 3,57% 26 2,73% 511739 100,00% 9572 100,00% 4784 100,00% 952 100,00%

31


www.sme-husk.eu

2.2.4 A KKV-k helyzete

2.2.4.1

Általános leírás

Az elmúlt években erősödő kettőség jellemezte a magyar makrogazdasági folyamatokat. Az ezredforduló óta folyamatos és viszonylag gyors – 4% körüli – ütemű növekedés volt tapasztalható, amit a magyar gazdaság nyitottsága, az európai piacokhoz való gyors integrálódása, a beáramló külföldi működőtőke-befektetések, illetve a létrejött korszerű exportkapacitások jellemeztek. A reálgazdasági növekedés mellett ugyanakkor folyamatosan érzékelhető volt a pénzügyi egyensúlyi mutatók kedvezőtlen alakulása, ami rányomta bélyegét a reálgazdaság teljesítményére is. A KKV-k foglalkoztatásban betöltött szerepe kiemelkedő, 2007-ben a kettős könyvvitelt vezetők átlagos létszámállományi adatai alapján a foglalkoztatottak körében 66,8%-os volt a KKV-k együttes részesedése, Az elmúlt évtizedben így Magyarországon a KKV-szféra volt az egyetlen olyan nagyobb gazdasági szegmens, amely bővítette a foglalkoztatást. Termelése (s GDP-je) az országosnak kb. a fele, exportja pedig csak az országos egyharmada körüli, lényegesen alacsonyabb arányú, mint az EUban9

A szektor fejlesztése érdekében több lépés is született az utóbbi időszakban, azonban a szektort segítő deregulációs intézkedések (egyablakos illetve elektronikus ügyintézés, hivatali eljárási határidők rövidítése, stb.) mellett továbbra is születtek olyan jogszabályok is, amelyeket rögtön módosításra illetve visszavonásra kerültek (pl. napi standolás eltörlése vagy a készpénzes fizetést 250 ezer Ft-ban maximáló szabály, stb.) .

2.2.4.2

A KKV helyzete és fejlődése 2008-ban

Az alábbi táblázat illetve ábra a KKV-k összetételét és számának alakulását mutatja be: Természetes személyek, egyéni vállalkozók 9

KSH, 2007

32


Gazdálkodási forma Korlátolt felelősségű társaság Részvénytársaság Szövetkezet Közkereseti társaság Betéti társaság Egyéni vállalkozás Összesen

2004 155333 22,0% 3415 0,5% 3207 0,5% 5884 0,8% 160236 22,7% 376463 53,4% 704538 100,0%

www.sme-husk.eu

2005 163475 23,2% 3388 0,5% 3080 0,4% 5535 0,8% 155325 22,1% 372973 53,0% 703776 100,0%

2006 173393 25,0% 3457 0,5% 2784 0,4% 5309 0,8% 156942 22,6% 351745 50,7% 693630 100,0%

2007 183920 26,9% 3536 0,5% 2466 0,4% 4950 0,7% 152243 22,3% 336205 49,2% 683320 100,0%

Jogi személyiségű mikro-, kis- és középvállalkozások számának változása

Az alábbi táblázatok10 az egyéni és a jogi személyiséggel rendelkező társas KKV-k eloszlását mutatja a vizsgált régiókban (8 régió összesen %-os arányában)

10

Forrás: http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haViewer.jsp

33


www.sme-husk.eu

Az alábbi táblázat az egyéni vállalkozások arányainak alakulását mutatja:

2.2.4.3

A KKV szektort támogató szervezetek

A kis- és közepes vállalkozások fejlesztését szolgáló intézményrendszer11 magába foglalja a kormányzati kis- és középvállalkozás-fejlesztési programokat lebonyolító állami – vagy részben állami – tulajdonú szervezeteket, háttérintézményeket, a kkv-szektor finanszírozását ellátó intézményeket, illetve a szektor érdekképviseletét ellátó, szolgáltatásokat, információkat, tanácsadást nyújtó szervezeteket. Új Magyarország Fejlesztési Terv A kormány által 2006. október 25-én elfogadott, a 2007–2013. közötti periódusra szóló Új Magyarország Fejlesztési Terv legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. A kitűzött célok érdekében hat kiemelt területen indultak el összehangolt állami és uniós fejlesztések: a gazdaságfejlesztés, a közlekedésfejlesztés, a társadalmi megújulás, a környezeti és az energetikai fejlesztés, a területfejlesztés és az államreform területeken. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtásában részt vesznek: a Nemzeti Fejlesztési Tanács, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a közreműködő szervezetek, a monitoring bizottságok, a Pénzügyminisztérium, mint ellenőrzési és igazoló hatóság.

11

forrás: www.nfgm.gov.hu, http://www.nfgm.gov.hu/feladataink/kkv/vallpol/elemzesek/eves_jelent.html, az egyes intézmények honlapjai

34


www.sme-husk.eu

A Nemzeti Fejlesztési Tanács kiemelt feladatai: - nyomon követni és értékelni a fejlesztéspolitikai célok megvalósítását; - nyomon követni az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióban, valamint a nemzeti fejlesztési tervben rögzített célok teljesítését és az EU fejlesztési irányelvek érvényesülését és összhangját; - javaslatot tenni a kormány részére a fejlesztési tervek módosítására. A Tanács elnöke a miniszterelnök, a működésével kapcsolatos titkársági feladatokat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség látja el. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Az Ügynökség - elkészíti az ország átfogó fejlesztési tervét és a nemzeti fejlesztési terveket; - segíti az országos szintű fejlesztéssel, fejlesztési tervezéssel és programozással kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolását; - szervezetén belül – az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program kivételével – létrehozza az operatív programok irányító hatóságait, szervezi az operatív programok végrehajtását és azok monitoring rendszerét, koordinálja a feladathoz kapcsolódó uniós és hazai költségvetési források felhasználását; - ellátja az INTERREG közösségi kezdeményezés, illetve az Európai Területi Együttműködési programok irányító hatóságának feladatait; - tárgyalásokat folytat az Európai Unió intézményeivel a fejlesztési stratégia és annak megvalósítására szolgáló operatív programok egyeztetése érdekében; - ellátja az Norvég Finanszírozási Mechanizmussal, illetve az EGT Finanszírozási Mechanizmussal kapcsolatos előkészítési, szervezési és koordinációs feladatokat. Az egységes operatív programokhoz nyújtott támogatások szabályszerű, hatékony és eredményes felhasználásáért az OP irányító hatósága a felelős. Az ÚMFT operatív programok végrehajtásában közreműködő valamennyi irányító hatóság a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség önálló szervezeti egységeként működik. Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MFB Zrt.) A Magyar Fejlesztési Bank feladata, hogy a magyar gazdaság fejlesztési igényeit alapvetően a pénz- és tőkepiacokról bevont források kedvező feltételű, de piaci alapú kihelyezésével segítse elő. A Bank és leányvállalatai fejlesztéspolitikai céljait elsősorban a nemzetközi pénzpiacokról állami árfolyamgaranciával felvett forrásokból fedezett hosszúlejáratú, kedvezményes kondíciójú, EU-konform hitelek nyújtásával a következő stratégiai irányok megvalósítása révén kívánja elérni: - a kis- és középvállalatok fejlődésének elősegítésével; - az önkormányzati fejlesztésekhez források biztosításával; - a magyarországi vállalatok nemzetköziesedésének ösztönzésével; - nagy állami beruházásokban való részvétellel; - fejlesztési tőke-finanszírozás nyújtásával; - az európai uniós források hatékony közvetítésével, a kapcsolódó önrész-finanszírozásával; - hitelgarancia nyújtással; - speciális műveletek lebonyolításával.

35


www.sme-husk.eu

Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank Zrt.) Az Eximbank Zrt. szakosított hitelintézet, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. Bankcsoport tagjaként a magyar vállalkozások exportügyleteinek elősegítésére finanszírozási, garancia- és kockázatmegosztási termékeket ajánl. Az Eximbank egyrészt a magyar hitelintézeteknek nyújtott szolgáltatásai révén, másrészt a magyar exportőrök, illetve külföldi vevőik számára közvetlenül nyújtott konstrukciókkal segíti a magyar export megvalósulását. Az Eximbank ügyfélkörét döntően a kis- és közepes vállalatok alkotják. Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (MEHIB Zrt.) A MEHIB feladatai: - a külgazdasági kapcsolatok ösztönzése és segítése; - az export hagyományos piaci eszközökkel nem biztosítható pénzügyi kockázatainak megosztása; - a pénzügyi intézményrendszer, ezen belül az exportfinanszírozás és exporthitel- biztosítás fejlesztése.

Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. (MAG Zrt.) A MAG az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a vállalkozói szféra és a vállalkozói környezet erősítését célzó Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) közreműködő szervezete. A GOP mellett a Közép-magyarországi Operatív Program egyes feladatait is ellátja, valamint továbbviszi elődszervezeteinek a Gazdasági Versenyképességi Operatív Programból (GVOP) maradt kötelezettségeit. Ezeken kívül hazai forrású pályázatokat is kezel. Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. (MV Zrt.) A. 2007-ben alakult MV Zrt, azzal a céllal alakult, hogy a 2007– 2013 költségvetési periódusban a magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozói szektor f nanszírozási lehetőségeit bővítő pénzügyi programokat alakítson ki és működtessen. A pénzügyi programok forrásainak zömét az Európai Unió Jeremie Programja biztosítja. Garantiqa Hitelgarancia Zrt. A Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-t 1992-ben a Magyar Állam, a Magyar Fejlesztési Bank, a legjelentősebb magyar kereskedelmi bankok, takarékszövetkezetek és néhány vállalkozói érdekképviseleti szövetség alapította abból a célból, hogy készfizető kezesség (garancia) vállalásával katalizátorként működjön közre a hazai kis- és középvállalkozások, valamint a munkavállalói résztulajdonosi program megvalósítására létrejövő szervezetek hitelezése során. Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítványt 1991-ben hozták létre a PHARE-program keretében. Az Alapítvány célja, hogy az alapító okiratban meghatározott készfizető kezesség vállalás biztosításával növelje azon kisméretű vállalkozások hitelképességét, amelyek a hitelintézeteknek kielégítő vagyoni vagy jogi biztosítékot nem tudnak felajánlani, és így tegye számukra lehetővé, hogy tevékenységük fejlesztéséhez külső forrásokhoz jussanak. Az alapítvány általános termékekkel, egyedi termékekkel, valamint tanácsadással áll a vállalkozók rendelkezésére.

36


www.sme-husk.eu

Mikrofinanszírozó Pénzügyi Szolgáltató Zrt. (MiFiN Zrt.) A MiFiN Zrt. 2007-ben alakult azzal a céllal, hogy a Magyarországon tőkehiánnyal küzdő mikro- és kisvállalkozói körnek újabb finanszírozási lehetőségeket biztosítson. A cég alapítói Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a kisvállalkozói érdekképviseletek (IPOSZ, OKISZ, KISOSZ, ÁFEOSZ). Célja a kisvállalkozások minél szélesebb rétegeinek kedvezményes mikrohitellel való ellátása. Támogatásokat Vizsgáló Iroda (Pénzügyminisztérium) A Támogatásokat Vizsgáló Iroda az állami támogatások versenyszempontú ellenőrzésének központi koordináló szerve. Munkája során - a közösségi állami támogatási szabályok szerint az Európai Bizottság jóváhagyását igénylő támogatási tervezeteket jóváhagyásra megküldi az Európai Bizottságnak; - a csoportmentességi rendelet (kis- és középvállalkozások támogatása, valamint képzési, foglalkoztatási, környezetvédelmi és kockázati tőke célú támogatások), valamint a de minimis (csekély összegű támogatások) rendelet hatálya alá tartozó támogatási tervezetek esetében – az állami támogatási szabályokkal való összeegyeztethetőség esetén – engedélyezi a támogatási intézkedés bevezetését, valamint – a közösségi szabályokkal összhangban – tájékoztatja erről a Bizottságot; - a 85/2004. Korm. rendelet értelmében a támogatási program alapján készített pályázati felhívások esetében vizsgálja azok hazai, illetve közösségi jogszabályokkal való összhangját. Gazdasági Egyeztető Fórum A kormány 2008. július 25-i ülésén Gazdasági Egyeztető Fórum (GEF) létrehozásáról döntött. A fórum célja a gazdaság szereplőivel folytatott egyeztetési folyamat tanulságainak ismeretében, a szakmai szövetségek és érdekképviseletek, valamint a kormányzati szervek közötti együttműködés és párbeszéd erősítése. A Gazdasági Egyeztető Fórum a kormány vállalkozói szférát közvetlenül érintő döntéseinek előkészítésében közreműködő konzultatív, véleményező, javaslattevő testület. Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványt 1990-ben non-profit szervezetként hozták létre. Az 1999től közhasznú alapítványként működő alapítvány célja, hogy elősegítse a mikro, kis- és közepes méretű magánvállalkozások szakmai, vállalkozói, piaci fejlődését, tőkeerejük növelését, a vállalkozói kultúra fejlődését, valamint új vállalkozások létrejöttét. Az Alapítvány elsődleges ügyfélköre a kezdő-, mikro- és kisvállalkozások. . Vállalkozásfejlesztési Tanács (VT) A VT a gazdasági tárca keretében 2004 óta működik, részt vesz a kkv-fejlesztési stratégia kialakításában, ennek keretében javaslatot tesz a kkv-fejlesztési stratégia megalapozását szolgáló szakmai programokra és intézkedésekre; véleményezi a KKV-k fejlesztése céljából kialakított szakmai programokat;

37


www.sme-husk.eu

2.3 Magyar határmenti régió jellegzetességei 2.3.1 Szektorelemzés Ebben a részben a gyorsan növekedő, potenciális/stratégiai szektorok elemzését helyeztük előtérbe 2.3.1.1

Magyarország

Gazdasági szektorok

A fenti ábrán látható, hogy a rendszerváltozást követően fokozatosan változott a foglalkoztatottak szektoronkénti megoszlása, ami a gazdaság szerkezeti változásainak tudható be. A mezőgazdaság veszített szerepéből, 460 ezer főről majdnem harmadára, 174 ezer főre csökkent a szektorban dolgozók száma. 2000 után csökkent az iparban foglalkoztatottak száma is, míg a szolgáltatások területén lassú, de folyamatos foglalkoztatotti létszámbővülés figyelhető meg. GPD %-os megoszlása a szektorok közt

EU 27 1995 2007

Mező- és erdőgazdaság halászat 2,9% 1,8% Ipar 23,7% 20,1% Szolgáltatások 73,4% 78,1% Összesen 100,0% 100,0%

USA 1990

2007

2,1% 23,5% 74,4% 100,0%

1,1% 17,3% 81,6% 100,0%

Japán 1990 2007 2,5% 28,9% 68,6% 100,0%

1,4% 20,3% 78,3% 100,0%

Magyarország 1991 2007 10,2% 28,1% 61,7% 100,0%

A fenti táblázat mutatja, hogy a tercier (szolgáltatási) szektor javára történő foglalkoztatási arányváltozás nem csak hazai, hanem nemzetközi tendencia egyben, és e téren Magyarország még elmarad a nyugati országok számarányaitól. Az ipar jelentősége Magyarországon nagyjából az EU 27-ek 1995-ös szintjének felelt meg 2007-ben. Ha az ipart tovább bontjuk, akkor azon belül a feldolgozóipar súlya számottevő nem csak országos, hanem régiós viszonylatban is. Az alábbi táblázat a regionális foglalkoztatás szektoronkénti megoszlását mutatja be:

38

4,0% 25,0% 71,0% 100,0%


www.sme-husk.eu

A foglalkoztatás megoszlása a gazdasági szektorok között 2008-ban12

A feldolgozóipar ágainak értékesítési alakulását a lenti ábra szemlélteti: A feldolgozóipar ágainak éves értékesítése folyó áron (millió Ft)13

12

*A magyar gazdaság ágazati létszámstruktúrájának előrejelzése 2013-ig OECD országok ágazati létszámadatainak idősorai alapján és a HERMIN modell. Forrás: www.afsz.hu 13 Forrás: KSH Az ipar összes értékesítése aláganként (2001–) – TEÁOR '08 alapján

39


www.sme-husk.eu

Az alábbiakban három ágazatra térünk ki részletesebben, a közúti járműiparra a beszállítói lehetőségek miatt, a gyógyszeriparra és az infokommunikációs ágazatra pedig annak speciális KKVlehetőségei miatt Közúti járműipar Mint az a feldolgozóipari éves értékesítés ágankénti bemutatásából kiderült, a járműgyártás Magyarországon is kiemelt helyet foglal el. A járműipari értékesítés 2007 után már meghaladta a számítógépek, elektronikai, optikai termékek gyártásának nagyságrendjét és a feldolgozóipari kibocsátás több mint 20%-át adta. Az ágazat kiemelt húzóágazati jellegét mutatja az is, hogy a beszállítói rendszerében integrálja a legkülönbözőbb tudás és technológia igényes vállalkozásokat, jellemzően az elektronikai és más gépipari ágazatokban. Egy gépkocsi előállítási értékének durván kétharmadát beszállítói háttér hozzájárulása teszi ki. Ebből adódóan a járműiparra vonatkozó kormányzati intézkedések érdemi hatást gyakorolnak a helyi beszállító ipar, a KKV szektor egészére. A közúti járműipar Magyarország számára is kihagyhatatlan fejlesztési irány: kiemelt szerepe van az ipari bruttó kibocsátásban, a kivitelben, a foglalkoztatásban, a beruházásokban, valamint a K+F kiadásokban. A magyar járműipar fő mutatói14

Azt is fontos figyelembe venni, hogy az ágazat súlya a hozzáadott értékben is jelentős, a GDP több mint 3%-át adja közvetlenül, közvetetten a beszállítói kapcsolatok hálózatán keresztül pedig még inkább húzóágazat szerepet tölt be.

14

Forrás: http://www.nfgm.gov.hu/data/cms2013364/jarmuipari.pdf 40


www.sme-husk.eu

Összességében a járműipar egészére statisztikailag jellemzőnek tűnő kiemelkedő növekedési potenciált Magyarországon • a személygépkocsi-gyártók; • a személyautó-alkatrész beszállítók; • és a haszonjármű-alkatrész beszállítók testesítik meg. Gyógyszeripari és biotechnológiai ágazat A gyógyszeripar a világ egyik meghatározó, dinamikusan fejlődő iparága. A gyógyszeripar egészére jellemző a magas K+F költés. A magyarországi gyógyszeripar százéves múltra tekint vissza, és meghatározó hazai iparágat képvisel. A gyógyszeripar az átlagosnál nagyobb termelékenységű szakágazata a feldolgozóiparnak: az AFSZ adatai alapján 2008-ban a gyógyszeripar az összes ipari alkalmazott 2,64%-ával az ipari termelés 2,7 %-át, az ipari export több mint 3,3%-át, az ipari beruházások 6,6%-át adta. Magyarországon az össznépességet tekintve 1000 főre 1,5 gyógyszeripari alkalmazott jut, ami európai összehasonlításban jónak mondható (EU 27 mutató: 1,3 fő ezer főre). Az iparág erősen export-orientált, termelésének háromnegyedét külpiacokon értékesíti: 2008-ban mérlegadatok alapján – a 692 milliárd forintos bevételből megközelítőleg 72%-ot, 517 milliárd forintot tett ki az exportból származó árbevétel, ahogy ezt az alábbi táblázat15 is mutatja:

15

Az iparág fontosabb adatai. Forrás: MAGYOSZ (mérlegadatok alapján)

41


www.sme-husk.eu

A biotechnológiai szektor16 jelentőségét a kisebb régiók szempontjából növelheti az, hogy az ún. „piros” biotech cégek átlagos cégmérete még az USA-ban is 50 fő alatti, Európában még kisebb. A KKV szektor számára fontos lehet, hogy a K+F kiadásokat ezek a kicsi, rugalmas cégek jobban hasznosítják a nagy gyógyszergyártóknál.

16

A táblázat forrása: CONVINCIVE Consulting elemzése a Magyar Biotechnológiai Szövetség felmérése alapján, 2008 november

42


www.sme-husk.eu

Infokommunikációs technológiák Az alábbi ábra17 a magyar GDP és az IKT szektor növekedését és arányukat mutatja:

A szektoron belüli technológiai trendeket jellemzően az ipari es szolgáltatási tevékenységek összefonódása határozza meg, a szolgáltatások közt is kiemelt szerepe van az IT-val kapcsolatos tevékenységeknek. Az IKT szektor magyarországi főbb mutatóit a következő táblázat18 mutatja be:

Fontos kiemelni, hogy az IT szektorhoz képest a távközlési szektor teljes IKT piaci aránya 60% körül van, az Unióban ez az arány csak 44%. Ennek elsődleges oka a relatív gyengébb IT piaci költés, valamint a távközlési szolgáltatások még relatív magas árszintje 17 18

Forrás: http://www.nfgm.gov.hu/data/cms2013543/IKT_Akcioterv.pdf u.o.

43


www.sme-husk.eu

Az iparág erejét és piacképességét mutatja a magyar tőzsdén jegyzett IKT cégek viszonylag magas száma is, amit az alábbi táblázat19 mutat

2.3.1.2

Budapest

Az egy lakosra jutó GDP 2007-ben a fővárosban közel háromszorosa volt Magyarország Budapesten kívüli átlagának (5 493 ezer Ft). Az adóbevételeket termelő társas vállalkozások is Budapestre koncentrálódnak. A fővárosban tartják számon az összes cég 40%-át (lásd korábbi statisztikák). A budapesti gazdaság20 legjelentősebb szektora az ingatlanügyletek-gazdasági szolgáltatások főcsoportja, míg második helyen, a kereskedelem áll. A helyi gazdaság középmezőnyét az ipar es az építőipar kettőse alkotja. A Fővárosi Önkormányzat helyi iparűzési adóbevételei elsősorban közvetítői-szolgáltatói tevekénységekből származnak, főkent a magasabb képzettséget igénylő, nagyobb hozzáadott értéket termelő ágazatokból. Budapesten koncentrálódnak a modern gazdaság húzóágazatai: a csúcstechnológiai iparhoz tartozó gyógyszergyárak, a távközlés, az IT és a média vállalatai. A kutatás-fejlesztés terén is kiemelkedő szerepe van a fővárosnak. Budapest az ország egyetlen valódi innovációs központja, a K+F ágazat által megtermelt bruttó termelési érték több mint 70%-a a fővárosban koncentrálódik. Budapesten található a kutatóhelyek 44%-a, a K+F foglalkoztatottak 60%a, a K+F ráfordítások kétharmada, s így az egy kutatóra jutó fajlagos ráfordítások is jóval nagyobbak, mint vidéken. A fővárosban a kutatóhelyenkénti ráfordítás nagysága közel kétszerese volt a vidékre jellemző értéknek. Budapesten az aktív keresők 3,2%-a a fejlett nyugat európai arányokhoz hasonlóan K+F ágazatban dolgozik.

19 20

Forrás: BÉT (www.bet.hu) http://www.mvfportal.hu/data/regio/20/news/budapest%20gazdasaga.pdf

44


2.3.1.3

www.sme-husk.eu

Pest megye

Ipar A legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozások Pest megye területén működő telepein 2009. I. félévében a termelés az országos 23%-os visszaesés mellett 18%-kal csökkent. Az itt előállított 737 milliárd forint termelési érték az országos termelés 8,3%-át tette ki. A Pest megyei székhelyű, legalább 50 főt foglalkoztató ipari szervezetek teljesítménye is csökkent, de az országos 24%-nál kisebb mértékben. Az I. félévi 19%-os visszaesés mértéke hasonló az első negyedévben mérthez. A termelés csökkenését az összes ipari termelés csaknem teljes egészét kitevő feldolgozóipar 17%-os visszaesése, és az energiaipar termelési volumenének megfeleződése idézte elő. A jelentősebb feldolgozóipari ágazatok közül az élelmiszeripar 6,4%-kal, a fafeldolgozás, papírtermékek gyártása, nyomdai tevékenység 6,3%-kal, a gyógyszergyártás pedig 32%-kal tudta növelni kibocsátását, miközben a többi jelentősebb ágazat teljesítménye csökkent. A kiemelkedő termelési értéket előállító számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának volumene 3,7%-kal mérséklődött, miközben a járműgyártás 41%-kal, a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása pedig 30%-kal esett vissza az egy évvel korábbi szinthez képest. Építőipar A Pest megyei székhelyű, legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások 2009 első hat hónapjában összesen 66,9 milliárd forint termelési értéket hoztak létre, összehasonlító áron 21%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. A jövőre nézve ugyanakkor bíztató, hogy ugyanebben az időszakban már 27%-kal több új szerződést kötöttek, mint egy évvel korábban. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó új szerződések volumene 19%-kal, az egyéb építményeké pedig 38%-kal növekedett. Idegenforgalom Pest megyében az évközi adatszolgáltatás keretében megfigyelt kereskedelmi szálláshelyeken 2008ban 144 ezer vendég 275 ezer vendégéjszakát töltött el, amely 2,6%-kal, illetve 0,6%-kal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A csökkenés mértéke az ország egészében ennél lényegesen nagyobb, 11–11% volt. A megye kereskedelmi szálláshelyeinek vendégforgalma szinte minden hónapban kedvezőbben alakult, mint egy évvel korábban. A megye idegenforgalmában leginkább a három- és a négycsillagos szállodák játsszák a vezető szerepet: a szállodai vendégek több mint kilenctizede az ezen osztályokba sorolt szállodák szolgáltatásait vette igénybe. A szállodatípusok közül a wellness szállodák vendégforgalma volt a legjelentősebb: 27 ezer fős vendégszámuk azonban 13%-kal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. Reprezentáns vállalatok21 Összes adózott eredményük: 194,5 milliárd forint Járműgyártás, gépgyártás: 23. Schwarzmüller Járműgyártó Kft. (225.), 35. Kuka Robotics Hungária Kft. (388.) 21

HVG 2008 Top 500 adatok alapján, nem teljes körű lista. Az első sorszám az árbevétel alapú helyezést, a zárójelben levő adat pedig az adózott eredményt mutatja

45


www.sme-husk.eu

Gyógyszeripar: 2. Humantrade / Teva Hungary Zrt., 11. Phoenix Pharma Zrt. (143.) IKT szektor: 1. Pannon GSM Távközlési Zrt., 5. IBM Data Storage Systems Információtechnológiai Kft., 9. Electrabel Magyarország Kft. (106.), 34. Invitel Telecom Kft. (386.) Logisztika: 22. GLS General Logistics Systems Kft. (217.), 46. Expeditors International Hungary Kft. (471.), 40. Stora Enso Packaging Kft. (410.) Kereskedelem, járműjavítás: 6. Tesco-Global Áruházak Zrt. (44.), 8. Penny-Market, 26. Castrol Hungária Kft. (270.) Kereskedelmi Kft. (103.), 17. Metro Kereskedelmi Kft. (167.), 32. CBA Kereskedelmi Kft. (352.), 24. Magyar Hipermarket Kft. (228.), 15. Media Markt Saturn Holding Kft. (162.), 20. Toyota Motor Hungary Kft. (190.), 44. UB Merchants Kereskedelmi Kft. (448), 45. Caterpillar Magyarország Zrt. (459.) Építőipar: 4. Duna-Dráva Cement Kft., 18. Market Építő Zrt. (172.), 47. Lindab Kft. (483.) 48. West Hungária Bau Kft. (484.) Energia ipar: 7. Dunamenti Erőmű Zrt. (53.) Élelmiszer, ital, dohány ipar: 12. Coca-Cola HBC Magyarország Kft. (152.), 28. British American Tobacco Magyarország Kft. (288.), 29. Bonduelle Central Europe Kft. (310.), 49. Family Frost Kft. (488.) 2.3.1.4


Ipar A gazdasági recesszió sújtotta ipar 2009. II. negyedévi teljesítménye továbbra sem mutatta a válságból való kilábalás jeleit, a termelési érték az I. negyedévitől is elmaradt. A megyében működő 4 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások kibocsátása a félév során így alig haladta meg a 860 milliárd forintot, mely összehasonlító áron 34,6%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A válság hatásai legjobban az ipari termelés háromnegyedét adó gépiparban mérhetők le, ezen belül leginkább a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása érintett, de a járműipart is nagymértékben sújtotta, amely már több mint egy évtizede a gépipar húzóágazata. A gépipar visszaesés közel 40%-os. A nagyobb részben hazai piacokra építő élelmiszeripar több mint egytizedével kisebb eredményt produkált. A tavaly ismét magára találni látszó textil ágazat termelése a termékei iránti szerényebb hazai és külföldi kereslet következtében ismét visszaesett. Az ipari teljesítmény csökkenésében az exportkereslet gyengülése nagyobb szerepet játszott, mint a visszafogottabbá váló hazai piacok hatása. Ez nemcsak a magas kiviteli hányadból, hanem a belföldinél sokkal jobban romló exportpiaci lehetőségekből következett. Építőipar A Győr-Moson-Sopron megyei szervezetek építési tevékenysége viszont az eredményesebb áprilisjúniusi időszak következtében mindössze 2009 első félévében mindössze 1,4%-kal mérséklődött és a megyei egy lakosra jutó, 58,6 ezer forint termelési érték alig maradt el az országostól. Az építőipari vállalkozások 2009. I. félévében összehasonlító áron számítva, 9,3%-kal nagyobb értékben kötöttek új szerződéseket az egy évvel korábbinál. Az épületek építésére vonatkozóak a tavalyi szinten maradtak, míg az egyéb építmények építésére vállalt kötelezettségek értéke ötödével emelkedett. Az építőipari teljesítményhez nagymértékben hozzájárult az útépítésekre és a közműépítésekre kötött új szerződések volumenének jelentős, közel másfélszeres növekedése. 46


www.sme-husk.eu

Idegenforgalom Az első félévben Győr-Moson-Sopron megye kereskedelmi szálláshelyein 172 ezer vendég 379 ezer éjszakára szállt meg. A vendégek száma 14,0%-kal, az eltöltött éjszakáké tizedével csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Ennek eredményeképp a tartózkodási idő hosszabbodott, a turisták 4,4%kal több, átlagosan 2,2 éjszakára maradtak. Bár a belföldi vendégkör a külföldinél is nagyobb visszaesést szenvedett el, továbbra is meghatározó, a forgalom mintegy hattizedét tette ki. A külföldi vendégek azonban több napot töltöttek a szállásokon. A külföldről ide látogatók 85,0%-a az Európai Unió országaiból érkezett. Ezen belül háromtizedük német, több mint egyötödük román, s 18,3%-uk osztrák állampolgár volt. Mindhárom országból jóval kevesebben érkeztek mint 2008. első félévében. A többi EU-s országot tekintve Csehországból, Olaszországból és Szlovákiából keresték fel jelentősebb számban és hosszabb időre a megye vendégfogadóit. Reprezentáns vállalatok22 Összes adózott eredményük: 175,4 milliárd forint Járműgyártás: 1. Audi Hungaria Motor Kft. (3.) ,4. BOS Automotive Products Bt. (132.), 11. Rába Járműipari Holding Nyrt. (237.), 15. Rába Futómű Kft. (356.), 20. Rába-Jármű Kft. (499.) IKT szektor: Logisztika: Kereskedelem: Építőipar: 7. Velux Magyarország Kft. (209.), 17. Tondach Magyarország Zrt. (479.), 21. Roto Elzett Certa Kft. (500.) Energia ipar: 2. E.On Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. (47.), 9. Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. (218.), 10. Győrhő Kft. (226.) Élelmiszer, ital, dohány ipar: 3. Heineken Hungária Zrt. (125.), Alumínium ipar: 5. Nemak Győr Alumíniumöntöde Kft. (137.), 12. Alcufer Kft. (278.), 18. Magyaróvári Timföld és Műkorund Zrt. (491.) 2.3.1.5


Ipar 2009 első félévében a 4 fő feletti ipari vállalkozások Komárom-Esztergom megyei telephelyein 29,5%kal, a megyei székhelyű, 49 főnél többet foglalkoztató szervezeteknél pedig 30%-kal csökkent a termelés volumene az előző év azonos időszakához képest. A válság az egyes ágazatokat differenciáltan érintette. A 1172 milliárd forint értékű produktum 86%-át adó gépipar teljesítménye 30,7%-kal, a lényegesen kisebb súlyt képviselő energiaiparé pedig 11,6%-kal maradt el a 2008 első félévitől. A gépiparon belül a 62%-ot adó számítógép, elektronika, optikai termék gyártása 29%-kal, a több mint negyedét képviselő járműgyártás 35,3%-kal csökkent az előző év hasonló időszakához képes. A legnagyobb mértékben (49%-kal) a villamos berendezés gyártása ágazatban esett vissza a termelés. A termelés visszaesésének legjelentősebb oka a külső kereslet csökkenése, ami a hazai beszállítói rendszeren keresztül a belföldi eladásokat is nagymértékben visszavetette. Jelentősen mérséklődött a hazai termelői és fogyasztói kereslet is. A megyében megfigyelt ipari szervezetek 1024 milliárd Ft 22


47


www.sme-husk.eu

értékben exportáltak, ami teljes egészében a feldolgozóiparból, azon belül 93%-ában a gépiparból került ki. Ez utóbbi alágazatai közül jelentősen, 36,3%-kal csökkent a járműgyártás kivitele, és a villamos berendezés gyártás exportja sem érte el az egy évvel korábbinak a felét. Építőipar A Komárom-Esztergom megyei székhelyű 4 főnél többet foglalkoztató építőipari szervezetek 2009. év első felében 14,4 milliárd Ft értékű építőipari munkát végeztek, összehasonlító áron 5,6%-kal többet, mint a 2008. január– június közötti időszakban. Az építőipar össztermelésének kétharmadát az 50 főnél kevesebb alkalmazottal működő cégek adták. Közülük a legkisebbek (10 fő alattiak) teljesítménye nem érte el az egy évvel korábbi szintet, a 10 és 49 fő közötti létszámmal dolgozóké 4,4%-kal nőtt. A közép-, illetve nagy vállalkozások (50 fő felettiek) a második negyedévben megduplázták termelésüket, ezzel a félévre számított teljesítményérték 26%-os növekedést mutatott. Az építőipari szervezetek termelékenysége a vizsgált időszakban tovább javult, ugyanis a termelés növekedése az alkalmazásban állók számának 15%-os csökkenése mellett következett be. A megyei építőipari vállalkozások 2009 első negyedévévében az előző év azonos időszakához képest harmadával kevesebb, a második negyedévben pedig közel ugyanannyival több új szerződést kötöttek. Összességében az épületek építésénél az új szerződések volumene 32%-os visszaesést mutatott, az egyéb építményeknél pedig közel duplájára emelkedett. Idegenforgalom Komárom-Esztergom megye kereskedelmi szálláshelyeinek 2009. I. félévi forgalma az előző év azonos időszakában regisztrálttól elmaradt; a közel 58 ezer vendég és a 127 ezer vendégéjszaka 9,6-, illetve 13,3%-kal volt kevesebb. A megyébe látogató 15 811 külföldi vendég 90%-a az Európai Unió országaiból jött. Annak ellenére, hogy visszaesett a németek által eltöltött vendégéjszakák száma, még így is legtöbben Németországból érkeztek a megyébe. Jelentős számú az osztrák, a román, a holland és szlovák turista. Reprezentáns vállalatok23 Összes adózott eredményük: 103,5 milliárd forint Járműgyártás, gépipar: 2. Magyar Suzuki Zrt. (42.), 6. Güntner-Tata Hűtőtechnikai Kft. (131.) Gyógyszeripar: IKT szektor: 1. Nokia Komárom Kft. (6.), 11. Tyco Electronics Hungary Kft. (315.) Logisztika: Kereskedelem: Építőipar: 4. Holcim Hungária Cementipari Zrt. (105.) Energia ipar: Élelmiszer, ital, dohány ipar: 10. Gyermelyi Holding Zrt. (269.), Gyermely Élelmiszeripari Zrt. (329.), 19. Pannonmill Zrt. (478.) Vegyipar: 3. Zoltek Vegyipari Zrt. (100.) Média, nyomdatechnika: 8. Axel-Springer Magyarország Kft. (234.), 17. Forest-Papír Kft. (467.)

23


48


2.3.1.6

www.sme-husk.eu

Nógrád megye

Ipar A megyében a 4 főnél több dolgozót foglalkoztató vállalkozások 69,4 milliárd forint termelést produkáltak 2009 I. félévében, összehasonlító áron 34%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az egy lakosra jutó termelési érték 334,4 ezer forint volt, az észak-magyarországi régió átlagának 42,7; az országosnak 37,8%-a. 2009 I. félévében Nógrád megyében az ipari termelés zömét, 98,5%-át a feldolgozóipar adta. Ezen belül a válság csaknem egyformán érintette a nagy súlyt képviselő gépipart, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termékek gyártását, valamint a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termékek gyártását, ahol 35,3; 30,8; illetve 48,1%-kal csökkent a termelés. Az élelmiszer, ital, dohánytermékek gyártásában jelentősen, 23,2%-kal haladta meg az összehasonlító áron számított termelési érték az előző év első hat hónapit. Építőipar A Nógrád megyei székhelyű, legalább öt fővel tevékenykedő építőipari vállalkozások 2009. januárjúniusban közel 3,6 milliárd forint termelési értéket állítottak elő, ami változatlan áron 8,6%-kal maradt el az előző év azonos időszakitól. Az épületek építésének volumene a vizsgált időszakban csaknem 14%-kal visszaesett, miközben az egyéb építményeké közel 3%-kal emelkedett. Az előbbi többnyire a lakásépítések mérséklődésével kapcsolatos, míg az utóbbi az alacsony bázis mellett a közműépítéseken végzett nagyobb volumenű munkák eredménye. Idegenforgalom A gazdasági válság hatása alig érződik Nógrád megye idegenforgalmában. A kereskedelmi szálláshelyeken 21 757 vendég 39 849 vendégéjszakát töltött 2009 I. félévében, a vendégek száma 2,1; a vendégéjszakáké 2,4%- kal maradt el az előző év azonos időszakitól. A vendégek 7,2%-a külföldről, 92,8%-a belföldről érkezett. A külföldi vendégek mutatói némileg kedvezőbbek a belföldiekénél: számuk alig változott a 2008. I. félévihez képest, ezzel szemben 7,1%-kal több vendégéjszakát töltöttek a megyében, mint egy évvel korábban. A vizsgált időszakban 1574 külföldi vendég látogatott a megyébe. Az előző évekhez hasonlóan Németországból, Lengyelországból és Ausztriából érkeztek a legtöbben. A legnagyobb növekedés (több mint húszszoros) a szlovén vendégek körében tapasztalható. Az átlagos tartózkodási idő a holland (4,3 vendégéjszaka) és a belga (4,1 vendégéjszaka) vendégeknél volt a legmagasabb. Reprezentáns vállalatok24 Összes adózott eredmény: 12,1 milliárd forint Járműgyártás: Gyógyszeripar: IKT szektor: Logisztika: Kereskedelem: 4. Palóc Nagykereskedelmi Kft. (418.) Építőipar: 24


49


www.sme-husk.eu

Energia ipar: Élelmiszer, ital, dohány ipar: Vegyipar: 1. Delphi Thermal Hungary Kft. (72.), 2. Ursa Salgótarján Zrt. (95.), 3. Delphi Holding Magyarország Kft. (349.) 2.3.1.7

Heves megye

Ipar A 4 főnél többet foglalkoztató megyei telephelyű vállalkozások ipari termelése 2009 I. félévében 236,7 milliárd forint volt, ami az előző év azonos időszakához képest – összehasonlító áron – 33,7%os visszaesést mutatott. A csökkenés meghaladta mind az észak-magyarországi régió, mind az ország átlagát (25,1; illetve 22,8%). Az egy lakosra jutó termelési érték Heves megyében 752,7 ezer forint, ez 14,9%-kal alacsonyabb az országosnál. A 49 fő feletti megyei székhelyű ipari vállalkozások 2009 január–júniusában 206,7 milliárd forint termelési értéket állítottak elő. A gazdasági válság miatt az összes értékesítés jelentősen (34,1%-kal) szűkült: a belföldi nyolctizedére; az export pedig közel hattizedére. Heves megye ipari termelésének 77,4%-át a feldolgozóipar adta, amelynek volumene 40,3%-kal csökkent. Az ipari termelést döntően a gépiparba tartozó vállalkozások tevékenysége befolyásolta, 2009 I. félévében 125,6 milliárd forint termelési értéket állítottak elő, az összes produktum 60,8%-át. Teljesítményének 43,3%-os visszaesése meghaladta mind az ipar, mind a feldolgozóipar átlagát. A gépiparban a termelés nagymértékű zuhanását az értékesítés 87,9%-át kitevő export (42,8%-os), valamint a belföldi eladások (31,3%-os) csökkenése eredményezte. Építőipar A legalább 5 főt foglalkoztató Heves megyei székhelyű építőipari vállalkozások első félévi termelése 19,9 milliárd forint, mely az előző év azonos időszakához képest 11,2%-kal gyarapodott, ami a legjobb az országban. Építmény-főcsoportonként vizsgálva 2009 I. félévében az építőipari cégek kapacitásának 74%-át az egyéb építmények kivitelezése kötötte le, a termelési érték kisebbik hányada (26%-a) különféle épületek építéséből származott. Míg az egyéb építmények építése 22,4%-kal nőtt, addig az épületeké 11,7%-kal visszaesett. Az építőipari ágazatok közül a legnagyobb értéket, 12,8 milliárd forintot az egyéb építmények építése tette ki, amelynek több mint kilenctizedét az út és autópálya építés adta. Idegenforgalom, vendéglátás 2009. I. félévben csökkent az érdeklődés Heves megye kereskedelmi szálláshelyei iránt, 129,6 ezer vendég összesen 268,4 ezer vendégéjszakát töltött itt el. A vendégek száma 10; a vendégéjszakáké 11%-kal lett kevesebb 2008 I. félévéhez képest. A vendégek elsősorban belföldről érkeztek, a külföldiek aránya 10,5% volt. A külföldi vendégek 82,2%-a (11,1 ezer vendég) az Európai Unió országaiból látogatott Heves megyébe, az általuk eltöltött vendégéjszakák aránya 84,4% (30,9 ezer) volt. A legtöbb vendég Németországból (16,3%), Lengyelországból (16,3%), Szlovákiából (9%), illetve Csehországból (7,6%) kereste fel a megye kereskedelemi szálláshelyeit.

50


www.sme-husk.eu

Reprezentáns vállalatok25 Összes adózott eredményük: 41,7 milliárd forint Járműgyártás, gépipar: 1. Robert Bosch Elektronika Kft. (23.), 6. Vamav Vasúti Berendezések Kft. (397.) Gyógyszeripar: IKT szektor: 5. LKH Leoni Kábelgyár Kft. (221.) Logisztika: Kereskedelem: Építőipar: Energia ipar: 2. Mátrai Erőmű Zrt. (39.) Élelmiszer, ital, dohány ipar: 4. Philip Morris Magyarország Kft. (201.)

2.3.1.8


Ipar Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai alapján előállított 652,8 milliárd forint termelési érték (az országos produktum 7,4%-a) összehasonlító áron kéttizeddel maradt el az előző évitől (országosan nagyobb, 22,8%-os a visszaesés). A termelés egy lakosra jutó értéke Borsod-Abaúj-Zemplénben 931 ezer forint (ez 5%-kal magasabb az országos átlagnál), ami alapján a főváros és a megyék rangsorában a hatodik helyet foglalta el. A megyei székhelyű ipar (víz és hulladékgazdálkodás nélkül) termelési értékének kilenctizedét a feldolgozóipar adta, a termelés volumene 22,5; értékesítése 22,1%-kal csökkent. A feldolgozóiparon belül az előző évben még visszaesést mutató gépipar ágazatcsoport egésze növekedést produkált, ágazatai között azonban jelentős differenciák mutatkoztak. A gép, gépi berendezés gyártása, valamint a recesszió által súlyosan érintett járműgyártásban visszaesés figyelhető meg (az előbbiben 12,8; az utóbbiban 29,8%). A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásánál viszont 63,8%-os a növekedés, a belföldi értékesítés harmadával; az export 57,5%-kal bővült, az alkalmazotti létszám 22,4; a termelékenység 33,8%-os emelkedése mellett. A megyei ipar egyik legjelentősebb ágazata a vegyi anyag termék gyártás területén a termelés és az értékesítés közel harmadával csökkent. A gazdasági váltság hatását az előző évben még növekedést mutató fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártás tudta a legkevésbé kivédeni. A termelés 64; a belföldi értékesítés 48,2; az export 62,5%-kal, az egy munkavállalóra jutó termelés hattizedével zuhant. A feldolgozóipar ágazatai közül a gépipar export hányada a legmagasabb (91,5%), míg az élelmiszer, ital, dohánygyártásé a legalacsonyabb (12,1%). Az ipar másik fontos ága, az energiaipar területén a termelés 11,4%-kal mérséklődött. Az egy alkalmazásban állóra jutó termelési érték legmagasabb az energiaiparban (42,9 millió forint) és a vegyi agyag gyártásnál (42,6 millió forint), legalacsonyabb a textiliparban, ahol mindössze 1,9 millió forint volt. 25


51


www.sme-husk.eu

Építőipar A legalább 5 főt foglalkoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megyei székhelyű építőipari szervezetek termelése 2009. első félév folyamán összességében 9,9%-os visszaesést mutatott. Az alkalmazásban állók létszáma a termelésnél nagyobb mértékben, 15,3%-kal mérséklődött. Az év első felében kötött szerződések értéke összehasonlító áron 26,2%-kal csökkent, ezen belül az épületek építésének volumene 43,3%-kal esett vissza, míg az egyéb épületek építésénél közel kéttizeddel nőtt. Idegenforgalom, vendéglátás A megye kereskedelmi szálláshelyeire 2009 első félévében 122 ezer vendég érkezett, akik összesen 256 ezer vendégéjszakát töltöttek el. A vendégek és a vendégéjszakák száma is mérséklődött, az előbbieké 8%-kal, az utóbbiaké pedig 6%-kal. A megyében a vendégforgalom alakulását a külföldiek (9,1%-os) és a belföldiek (7,7%-os) csökkenése jellemezte. A kereskedelmi szálláshelyeken megszállt külföldi vendégek aránya 16,4; a vendégéjszakáiké pedig 18,8%-ot tett ki. 2009 első hat hónapjában a megye kereskedelmi szálláshelyeire a külföldi vendégek 94%-a Európából érkezett. A legtöbb vendég Lengyelországból (17%), Németországból (13%), illetve Szlovákiából (13%) látogatott el a megyébe. A vendégéjszakákból szintén az előbbi országok részesedése emelhető ki (16; 15; illetve 14%). Reprezentáns vállalatok26 Összes adózott eredmény: 78,0 milliárd forint Járműgyártás, gépgyártás: 4. Robert Bosch Power Tool Kft. (83.) Gyógyszeripar: IKT szektor: Logisztika: Kereskedelem: 16. Unió Coop Zrt. (405.) Építőipar: Energia ipar: 3. Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt. (66.), 6. AES-Tisza Erőmű Kft. (138.), 13. AES Borsodi Energetikai Kft. (292.), 15. BC-Erőmű Kft. (362.), 17. TVK-Erőmű Kft. (433.) Élelmiszer, ital, dohány ipar: Vegyipar: 1. Tiszai Vegyi Kombinát Nyrt. (20.), 2. BorsodChem Zrt. (22.), 7. Columbian Tiszai Koromgyártó Kft. (175.) Nehézipar: 9. ÓAM Ózdi Acélművek Kft. (206.), 14. Prec-Cast Öntödei Kft. (294.) 2.3.1.9


Ipar 2009 I. félévében a megye ipari teljesítménye összehasonlító áron 20%- kal – az országosnál valamivel kisebb mértékben – csökkent az előző év azonos időszakához képest, a legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozások telephely szerinti információi alapján. Az általuk előállított 186 milliárd forint ipari termelési érték az országosnak a 2%-át adta, egy főre vetítve pedig annak 37%-át tette ki. Szintén 20%-kal mérséklődött a legalább 50 főt foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozások termelése, értékesítésük pedig 12%-kal csökkent. 26


52


www.sme-husk.eu

A visszaesés elsősorban a belföldi piac 26%-os szűkülésének következménye, ugyanakkor az export is elmaradt 3%-kal az előző év azonos időszakában mérttől. A fontosabb ipari ágazatcsoportok közül a legszámottevőbb (41%-os) csökkenést az ipari termelés 22%-át adó gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása terén regisztrálták. A visszaesés elsősorban a hazai értékesítések alakulásának következménye. Szintén jelentős (33%-os) volt a nagyobbrészt exportirányultságú gépipar produktumának csökkenése, amely az ipari termelésből 11%-kal részesedett. A szinte kizárólag exportra termelő textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása ágazat teljesítménye 8%-kal mérséklődött. Kisebb mértékű (2–3%-os) csökkenést regisztráltak a termelés 29%-át adó élelmiszer, ital, dohánytermék gyártásában. A megyei székhelyű ipari vállalkozások csaknem 17 ezer főt alkalmaztak, 8–9%-kal kevesebbet, mint az előző év első felében. A termelékenységet – az egy alkalmazottra jutó ipari termelési érték alapján – vizsgálva 13%- os visszaesés tapasztalható. Építőipar Mérséklődött az építőipar teljesítménye is. A megyei székhelyű legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások termelési volumene 2009 I. félévében 7%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Az építőipari vállalkozások 2009. január–júniusban összehasonlító áron az épületek építésére 26%kal nagyobb, az egyéb építményekére 31%-kal kisebb összegű új szerződést kötöttek, ami összességében 5%-os bővülésnek felel meg. Vendéglátás A kereskedelmi szálláshelyeket 2009 első hat hónapjában 44 ezer vendég összesen 85 ezer vendégéjszakára vette igénybe, A vendégek száma 13%-kal, a vendégéjszakáké pedig 18%-kal maradt el az előző év azonos időszakától. (Országosan mindkét relációban 11%-os csökkenést mértek.) A belföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma az átlagot meghaladóan, 21%-kal esett vissza, ennek ellenére a vendégéjszakák zömét, 70%-át a belföldiek adták. A külföldiek vendégéjszakái 9%-kal maradtak alatta a 2008 azonos időszakinak. A külföldiek közül legtöbben – ugyanakkor az előző félévhez képest kisebb számban – Ukrajnából, Romániából és Németországból érkeztek a megyébe. Reprezentáns vállalatok27 Összes adózott eredmény: 17,5 milliárd forint Abroncsgyártás: 2. Michelin Hungária Abroncsgyártó Kft. (112.) Gyógyszeripar: IKT szektor: Logisztika: Kereskedelem: 8. Szuro-Trade Kft. (406.) Építőipar: 3. Lindab Building Systems Kft. (265.), 14. Ke-Víz 21 Építőipari Zrt. (487.) Energia ipar: 10. Tiszavíz Vízerőmű Kft. (451.) Élelmiszer, ital, dohány ipar: 4. ABO Holding Zrt. (295.) 27


53


www.sme-husk.eu

Textilipar: 1. Benetton Ungheria Kft. (87.) Gépipar: 5. PhoenixLégrugó Technológia Kft. (333.)

2.3.2 Innováció 2.3.2.1

Innovációt, kutatás-fejlesztést támogató intézmények

A mellékelt ábra tartalmazza a magyar innovációs rendszer felépítését:

54


www.sme-husk.eu

A fontosabb szerveztek és létrejöttük A tudomány-, technológia- és innováció-politika széttagolt kormányzati irányításának megszüntetése érdekében 2008 májusában a kormány a 103/2008. (IV.29) Korm. rendelettel létrehozta a kutatásfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszteri posztot. A kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter a kormányüléseken, valamint a Fejlesztéspolitikai-, és a Gazdasági Kabinet ülésein képviseli a szakterületet érintő célok megvalósulását. Ebből kifolyólag a 1033/2003. (IV.18.) Kormányhatározat hatályon kívüli helyezésével a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium, illetve a Tudomány és Technológiapolitikai, Versenyképességi Tanácsadó Testület (4T) megszűnt. A kutatás-fejlesztési források tekintetében a kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter 2009 áprilisáig közvetlenül látta el a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felügyeletét. A Kutatási és Technológiai Innovációs Tanácsról szóló 255/2003. (XII.24.) Korm. rendelet módosításra került, amelynek alapján – a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC törvényben rögzített feladatok meghagyásával – továbbra is a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács jogkörében marad az Alap tervezésének és felhasználásának véleményezése. Ugyanakkor a Tanács a miniszter munkáját segítő és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) mellett működő tanácsadó testület. A kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter felügyelte a Magyar Szabadalmi Hivatalt, felügyelte és irányította a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalt. A régiók versenyképességének növelésében és felzárkóztatásában jelentős szerepe van az NKTH által 2004-ben létrehozott Regionális Innovációs Ügynökségek (RIÜ) hálózatának. A MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. a Magyar Fejlesztési Bank Támogatásközvetítési Igazgatósága, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht., az IT Információs Társadalom Kht. és részben a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) integrálásával jött létre. Kutatás-fejlesztési Forráskoordinációs Tárcaközi Munkacsoport (FTM) feladata, hogy összehangolja a tudományos kutatás, a kutatás-fejlesztés és a technológia innováció ösztönzésére rendelkezésre álló hazai és Európai Uniós forrásokat, valamint, hogy közreműködjön a szakterület különböző pályázati rendszerei hatékonyságának növelésében, egységesítésében és erre vonatkozóan javaslatokat tegyen az érintett miniszterek részére

Magyar Innovációs Fórum (MIF): társadalmi egyeztetést lefolytató, véleményező testület, amely a szakmai érdekképviseletek és a kormányzati szervek közötti együttműködés és a társadalmi egyeztetés erősítése érdekében jött létre. Véleményt nyilvánít a területet érintő stratégiai kérdésekben Magyar Innovációs Tanács (MIT) szakmai tanácsadó- és döntés-előkészítő testület. Feladata egyrészt, hogy figyelemmel kísérje a globális és a hazai TTI fejlődési irányokat és ezek alapján javaslatokat tegyen a miniszter részére a magyar szakpolitika stratégiai irányaira. figyelemmel kísérje a kormány által elfogadott TTI stratégia és intézkedési terv társadalmi hasznosulását. Ipari parkok Az ipari parkok intézményesített fejlesztése Magyarországon az előkészítő munkák támogatásával 1996-ban indult, Az ipari parkok: legalább 20 hektár alapterületű, infrastruktúrával ellátott, termelő és szolgáltató tevékenységnek helyet adó, „Ipari Park” címmel rendelkező területek.

55


www.sme-husk.eu

Az ipari parkok jellemzőit és fontosabb mutatóit az alábbi táblázat28 foglalja össze:

Az alábbi ábra29 a vizsgált megyében működő ipari parkok számának változását mutatja:

Ipari-, Tudományos-, és Technológiai Parkok Egyesület (IPE): a mintegy 80 tagú nonprofit szervezet 1994-ben alakult azzal a céllal, hogy előmozdítsa Magyarországon az ipari parkok létesítését és működtetését, az ipari parkok gazdasági szerepének széleskörű megismertetését. Az Egyesületnek jelenleg mintegy 80 tagja van. Európai Innovációs és Technológiai Intézet (ETI) – European Institute of Innovation and Technology (EIT)30. Az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet az Európai Bizottság elnökének kezdeményezésére hozták létre azzal a céllal, hogy segítse az oktatás, a kutatás és az innováció – „tudásháromszög”, az egyetemek, a kutatóintézetek és az innovatív vállalatok együttműködése – európai hálózatának kialakítását. Az EIT egy európai innovációs ügynökség, amely önmagában nem folytat kutatási tevékenységet, hanem kutatási programok koordinációjával foglalkozik majd. Az EIT 28

Forrás: www.nfgm.gov.hu Forrás: www.nfgm.gov.hu 30 http://ec.europa.eu/eit/ 29

56


www.sme-husk.eu

budapesti székhellyel működik majd és várhatóan 2009 közepén kezdi meg működését. Az intézmény költségvetése: 2008–2013 közötti időszakra 308,7 millió euró. Az EIT feladata Európa-szerte tudás és innovációs közösségek (Knowledge and Innovation Communities, - KIC-ek) megalakulásának elősegítése, működésük támogatása. A Magyar Innovációs Szövetséget (MISZ) 1990 decemberében 30 innovációban érdekelt szervezet alapította. A szövetség az innováció területén működő különböző vállalkozásokat, intézményeket integráló szakmai és érdekvédelmi szövetségként jött létre, alapvető célkitűzésének tekinti az innováció gyorsításának támogatását, az ország innovációs képességének növelését. 2008-ban a szövetség közvetlen taglétszáma 302-re bővült. A szövetség tevékenysége alapvetően két önálló, de egymással szoros kapcsolatban lévő rendszerben valósul meg: szakmai érdekképviselet, érdekérvényesítés, illetve az innováció népszerűsítését elősegítő akciók, rendezvények, szolgáltatások. 2008-ban 20 állásfoglalást, véleményt készített az illetékesek, illetve a közvélemény számára: befolyásolta a kormány tudomány-, technológia- és innováció-politikáját (TTI), a szellemi tulajdon, illetve a közbeszerzési törvény módosítását, az Új Magyarország program pályázati kiírásait stb., meghirdette THE – Tudományos Hasznos Emberi nagyszabású tehetségkutató és tudománynépszerűsítő programját. Az INNOSTART Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ Alapítvány 1994-ben jött létre az Üzleti és Innovációs Központok (BIC – Business and Innovation Centres) mintájára az EU PHARE programjának jelentős támogatásával. Az alapítók a Magyar Innovációs Szövetség, a Magyar Gyáriparosok és Munkaadók Országos Szövetsége, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az Innotech Műegyetemi Innovációs Park Kft. voltak. Az INNOSTART megalakulása óta teljes jogú tagja az Üzleti és Innovációs Központok Európai Hálózatának (EBN - European Business and Innovation Centre Network) – amely 21 ország közel 200 szervezetét foglalja magában – valamint 2008 óta a régiót képviseli az EBN igazgatóságában. Az INNOSTART megalakította és működteti az Első Magyar Üzleti Angyal Hálózatot, amelynek révén tőkével és üzletviteli tapasztalatokkal segíti a projektek megvalósítását, 6000 m2 alapterületű Üzleti és Innovációs Parkot üzemeltet, ahol mintegy 70 mikroés kisvállalkozás működik. A Vállalkozói Inkubátorok Szövetsége 1991-ben alakult meg. Az alapító szervezetek és személyek célja a vállalkozói inkubátor rendszerek szervezeti, információs és elméleti kérdéseinek kimunkálása, összehangolása, a hazai és nemzetközi kapcsolatok kiépítése, ápolása és ezeken keresztül a rendszerek elterjesztésének elősegítése. A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (MKME) célja az iparág fejlődésének az előmozdítása, a szakmai irányelvek kialakítása és betartatása, a szakmai színvonal fejlesztése. Az MKME 1991-ben alakult és mára 70 tagot tömörít, tagja az European Private Equity & Venture Capital Association-nak (EVCA). Az 1992-ben létrehozott közhasznú Piacgazdaság Alapítvány olyan kutatásokat folytat és kezdeményez, amelyek eredményei a törvényhozás, a kormányzat, valamint a kis- és középvállalkozások érdekvédelmi szervezetei számára a döntések előkészítésében, meghozatalában és gyakorlati érvényesítésében hasznosíthatók. 2008-ban a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által meghirdetett Mecenatúra pályázat keretében az Alapítvány egy „Innovációs és K+F

57


www.sme-husk.eu

szolgáltatásokat bemutató országos kataszter létrehozására” nyert el támogatást, amelynek eredményeként egy egységes, K+F, innovációs szolgáltatásokat bemutató országos adatbázis31 jött létre. A ValDeal Innovációs Zrt. 2006-ban alakult meg azzal a céllal, hogy ösztönözze tudás- és technológiaintenzív vállalkozások létrejöttét. Az alapítók a menedzsment vállalkozások (Budaörsi ISC Kft., Danubia IP Kft., Vepex Kft.) és magánszemélyek. A tulajdonosok a társaság céljainak megvalósításához a Nemzeti Kutatási és Technológia Hivatal pályázatán nyert 550 millió forint mellett sok százmillió forint magántőkét, két év alatt összesen több mint 1 milliárd forintot vontak be a vállalkozásba. A Magyar Spin-off és Start-up Egyesület küldetése újgenerációs magyar technológiai vállalkozások létrejöttének és megerősödésének elősegítése. 2.3.2.2

Regionális innovációs stratégiák

Észak-Alföldi regionális stratégia (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) Az Észak-Alföldi Régió Regionális Innovációs Stratégia és Operatív Program32 az európai uniós célok és iránymutatások mentén készült a régiós adottságokat szem előtt tartva. A régió egészségipari és agráripari szegmensében a lokációs kvóciens értéke 1.0 felett van. Mindkét iparágban megtalálhatók az iparági multiplikátor szerepre alkalmas multinacionális nagyvállalatok és regionális KKV-k, illetve a kutatási eredmények gazdasági hasznosítására létrejött (spin-off és startup) vállalatok. Fontos az, hogy a Debrecen-Nyíregyháza központú tudás, ill. kereskedelmi bázis jó eséllyel számíthat arra, hogy ezekben a hagyományosan fejlett magyar iparágakban az egész KözépKelet Európai térség egyik centruma legyen. Az innováción belül koncentrálni kell az erőforrásokat azokra az ágazatokra, melyekben a régió cégei eséllyel indulnak a világpiaci versenyben, egyrészt, mert a régió adottságai ezt lehetővé teszik, másrészt a világpiaci trendek pozitívak, piaci rések, lehetőségek nyílnak meg. Ilyen ágazatok az egészségiparon belül a genomika, nanotechnológia, a diagnosztika, az orvosi műszergyártás, gyógyszerfejlesztés. A személyre szabott orvoslás terjedése új dimenziókat nyitott ezen ágazatokban végzett kutatás-fejlesztésben és az erre épülő iparágakban, többek közt a biotechnológiában és gyógyszeriparban. Az agrárium területén a megújuló energia és a funkcionális és egészséges élelmiszerek térnyerése nyit új távlatokat. Komoly versenyelőnyt jelenhet, ha az egyes részterületeket összekapcsoljuk egymással és egy harmadik ágazat, az informatika fejlesztésével. A régió vezető cégei közt (top 100) nagy számban vannak informatikai cégek. Tehát a régió stratégiai fejlesztési irányait a következő pontokban lehetne összegezni: 31 32

genomika gyógyszeripar diagnosztikum-fejlesztés nanotechnológia

http://www.innokataszter.hu/index.php http://www.innova.eszakalfold.hu/upload/EARIS%20STRATEGIA%2007%2002%202007.pdf

58


-

www.sme-husk.eu

funkcionális élelmiszerek informatika agráripar

Észak Magyarország középtávú fejlesztési program (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megye) Észak Magyarország középtávú fejlesztési program33 célja az ipar és szolgáltatások területén a gazdasági teljesítőképesség növelése, azon húzóterületek kijelölése, melyek biztosíthatják a régió hozzáadott érték termelésének jelentős mértékű mérhető növelését. A régió jövőbeni gazdasági szerkezetét, jellegét meghatározó gazdasági ágak fejlesztése. Kreatív, innovatív régió arculatának kialakítása. A régióra jellemező lehetséges növekedési pályák lehetőségeinek maximális kihasználása. Stratégiai fejlesztési irányok (alprogramok): Integrált beszállítói hálózati rendszerek kialakítása a régió kulcsiparágaiban - Mechatronika - Vegyipar Kreatív ipar Környezetvédelmi ipar meghonosítása (Nagyprojektek, projektláncok) Regionális tudásközpont kialakítása Regionális logisztikai hálózati rendszer kialakítása (Nagyprojektek) Vállalkozásokat segítő üzleti szolgáltatások fejlesztése - Kockázati tőke program - Üzleti-angyal szolgáltatás - (Tanácsadói hálózati rendszer) Nyugat-Dunántúli Regionális Innovációs Stratégia (Győr-Moson-Sopron megye) A program34 általános céljai: A régió innovációs kapacitásának tudásalapú megújítása és növelése A régió versenyképességének kutatás-fejlesztésen és innováción alapuló fejlesztése A kis-, és közepes vállalkozások versenyképességének kiemelt fokozása, ezen belül: A régió innovációt ösztönző környezetének kialakítása A régió tudásbázisának fejlesztése, a tudás terjedésének ösztönzése A régió innovációs szolgáltatásainak kialakítása és bővítése A régió innovációs hálózati együttműködésének erősítése : Stratégiai fejlesztési irányok (alprogramok): - Gépipar (különösen a járműipar és az elektronikai ipar) - Turizmus, idegenforgalom (különös tekintettel a gyógyturizmusra és a rekreációs tevékenységekre) - környezethasználat, környezeti erőforrások hasznosítása 33 34

Forrás: http://www.norria.hu/dokumentum/tanulmanyok_publikaciok Forrás: http://www.pannonnovum.hu/cgi-bin/pannonnovum/dokutar.cgi?parentid=12&nyelv=

59


-

www.sme-husk.eu

o mezőgazdaság, biogazdálkodás, biotechnológia o erdőgazdálkodás, fa- és bútoripar o megújuló energiaforrások tudás, tudásipar, tudáshasznosítás

Közép-Magyarországi Regionális Innovációs Stratégia (Budapest, Pest megye) Az alábbi ábra a Közép-Magyarországi Regionális Innovációs Stratégia35 szerkezetét mutatja be:

A Stratégia keretein belül a következő pilot-projektek szerepelnek: - Termékfejlesztési konzorciumok létrehozása a kkv-k termékfejlesztése érdekében - Kapcsolatrendszerek fejlesztése - Magvető tőkealap létrehozása

35

Forrás: http://www.kozpontiregio.hu/2/ris.pdf

60


www.sme-husk.eu

Közép-Dunántúli Regionális Innovációs Stratégia (Komárom-Esztergom megye) Az alábbi ábra a Közép-Dunántúli Regionális Innovációs Stratégia36 szerkezetét mutatja be:

A Stratégia a következő helyi célokat tűzi ki: - Magas hozzáadott-érték előállítását lehetővé tevő beruházások elősegítése a városokba (érintett városok: Tata, Tatabánya, Esztergom, Komárom) - Külső és belső perifériák felzárkóztatása (érintett terület: a Komárom-Esztergom közti Dunamenti falvak) - :A „belső identitású (kedvező idegenforgalmi adottságokkal rendelkező területek fejlesztése (nincs érintett terület) - A régió északi határa mentén transz- és interregionális fejlesztések, említetten a befektetésösztönzés, logisztika, gazdaságfejlesztés. munkaerő-piaci és képzési rendszerek összehangolása (érintett: terület: Komárom-Esztergom megye)

36

Forrás: http://kdriu.netkey.hu/documents/ris2008_vezetoi.pdf

61

2.3.3 Gazdasági együttműködés Magyarország és Szlovákia között A grafikonon37 látható, hogy a külkereskedelmi kapcsolatokat mutató export- és importértékek Szlovákia és Magyarország közt alacsony szintről folyamatosan növekvő tendenciát mutatnak.38.

Noha a Szlovákiába irányuló export aránya a teljes magyar exporthoz képest alig érte el 2008-ban az 5%-ot, mindazonáltal a 2005-ös 2%-hotz képest ez jelentős előrelépés, azt jelenti, hogy exportpiacaink Szlovákiában dinamikusabban fejlődnek, mint más partnereinknél. Az külkereskedelem iparági szerkezet a alábbi táblázatban39 foglalható össze: Megnevezés Összesen Élelmiszer, ital, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek, gépi berendezések

KIVITEL 2007 2008 2 892,4 3 464,5 199,4 297,3 65,1 69,3 283,3 264,9 803,8 943,5 1 540,8 1 889,5

BEHOZATAL 2007 2008 2 101,9 2 590,9 200,5 173,5 85,2 122,7 427,3 557,6 881 1 074,4 508 662,7

EGYENLEG 2007 2008 790,4 873,6 -1,1 123,8 -20,1 -53,4 -143,9 -292,7 -77,2 -130,9 1 032,8 1 226,8

A táblázatból látható, hogy a magyar külkereskedelmi aktívum alapvetően a gépipari exportnak köszönhető Szlovákia irányába, ezen belül is a járműipar szerepe emelhető ki.

Az alábbi táblázat40 a két ország közti működőtőke-befektetéseket mutatja be.(M €) 37 38

Forrás: www.ksh.hu

Tartalmi http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=tarsadalmi_gazdasagi_helyzet&c=sk#tokearamlas 39 u.a.

hivatkozások:


Megnevezés

www.sme-husk.eu

2004

2005

2006

2007

Szlovák működőtőkebefektetések Magyarországon

1,7

2,9

2,2

25,4

Szlovák működőtőke-állomány Magyarországon

4,9

1,8

14,7

36,5

403,8

-39,9

150,2

121,5

1 643,60

2 076,00

2 536,90

2 795,50

Magyar működőtőkebefektetések Szlovákiában Magyar működőtőke-állomány Szlovákiában

A két ország közti tőkeáramlást figyelembe véve látható, hogy a magyar befektetők lényegesen aktívabbak. A Szlovák Nemzeti Bank 2007. évi adatai szerint Magyarország a szlovák működőtőke kivitel állományának ország-rangsorában a 12. helyen áll. A legnagyobb Magyarországon befektető szlovák cégek a következők: -

Matador, Minerfin, Slovensky Investicny Holding, Holcim Slovensko, I.D.C. Holding, U.S.Steel Kosice, J&T, Zapa Beton SK, Korlea Invest, First Data Slovakia, Sigmatech, Kerko, Chirana-Prema, Smurfit Kappa Obaly, Jozef Murgas Elektronics, SHP Harmanec, Transtrade, SES, Insituform-Hulín, Váhostav, Seels.s Slovakia, First Data Slovakia.

A Szlovák Nemzeti Bank adatai szerint 2007 végén a Szlovákiában befektetett működőtőke állományát tekintve Magyarország (2 Mrd USD-t meghaladó befektetéssel) az 5. legnagyobb befektető volt, részaránya 6,6%. 40

Forrás: Szlovák Nemzeti Bank

63


www.sme-husk.eu

A legjelentősebb, magyarországi cégek tulajdonában lévő szlovák vállalatok:a következők: -

Slovnaft (MOL), Pöstyéni fürdők (Danubius), Trigránit, Samsung SK, Jasplastik SK, SAD Nové Zámky (Eurobus), OTP Banka Slovensko (OTP), Ekomil (E.ON H), EGIS Slovakia, Litexo Slovakia, ABO MILL, PAUL&CO.Slovensko, Bofoam, Transcom, Mediterran Slovakia, Leier, Purátor Techno TIP, Coats Slovakia, Continental Tabacco, Limex, Lindbergh-Dachser, Profesia, Transelektro Slovensko.

A magyar export szempontjából perspektivikus, további dinamizálást hordozó ágazatok és lehetőségek: · ·

·

· · · ·

Autóipari és elektrotechnikai ipari klaszterek közötti együttműködés kialakítása A folyamatos reálbér emelkedés jelentős vásárló erőt indukál mind a köz-, mind pedig a magánszférában, ami elsősorban a feldogozott termékek iránti további keresletnövekedésben nyilvánul meg. A relációban minimális részarányt képviselő szolgáltatás-kereskedelem bővülése, a személyforgalmi határok megszűnésével: megfelelő szervezési rendszerek, informatika kiépítése, ipari építőipari szolgáltatások, turisztika. A forgalomban alacsony részarányt képviselő mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportjának emelkedése. Aktívabb részvétel a köz- és közüzemi beszerzésekben. Kis- és középvállalatok további terjeszkedése, tőkekihelyezésük növekedése, ami az esetek döntő többségében áruszállításhoz, magyar exporthoz kapcsolódik. A határmenti területeken a regionális együttműködésre épülő közös projektek kialakítása, aminek csírái a hulladékkezelés és hasznosítás, energetika, turizmus, infrastruktúrák kiépítése és a szolgáltatás kereskedelem területén már jelentkeznek.

64


www.sme-husk.eu

Egyebek: A két ország regionális együttműködése a hétköznapokban meglehetősen gördülékeny, Az együttműködés koordinálására jött például a Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program,41 melynek kereteiben a jelenlegi elemzés is készül.

3

Szlovákia határ menti régióinak makroelemzése

3.1

Bevezető

A Szlovák Köztársaság Magyarországgal határos kerületeivel foglalkozó makroelemzés szöveges információkat és statisztikai adatokat tartalmaz a gazdasági környezetről, elsősorban a kis- és középvállalkozások (KKV) szempontjából. „A magyar–szlovák kis- és középvállalkozások együttműködésének támogatása” elnevezésű, határon átnyúló projekt keretén belül készült elemzés a pozsonyi székhelyű Kis- és Középvállalkozások Fejlesztéséért Nemzeti Ügynökség (Národná agentúra pre rozvoj malého a stredného podnikania), a Puskás Tivadar Közalapítvány és a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség közös munkája. A projekt fő célja, hogy a Pozsonyi, Nyitrai, Nagyszombati, Besztercebányai és Kassai kerületben, valamint Győr–Moson–Sopron, Komárom– Esztergom, Pest, Nógrád, Heves, Borsod–Abaúj–Zemplén, Szabolcs–Szatmár–Bereg megyékben és Budapest városában nyújtott vállalkozástámogatással enyhítse a gazdasági és társadalmi aránytalanságokat, és új lehetőségeket nyisson a gazdasági fejlődés terén a határ két oldalán. A projekt a Magyarország–Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013 keretén belül valósul meg. Az elemzés fő célja, hogy földrajzi, gazdasági, vállalkozói és ágazati orientációjuk szempontjából bemutassa Szlovákia határ menti régióit a potenciális külföldi partnereknek. Az elemzést az alábbi részek alkotják: § § § § § § §

alapvető tudnivalók – általános jellemzés, földrajzi, közlekedési és gazdasági információk; foglalkoztatottság; a vállalkozások száma és mérete (a KKV-kra fókuszálva); erős növekedési potenciállal bíró ágazatok/stratégiai ágazatok; a kis- és középvállalkozások állapota; innovációk; gazdasági együttműködés és kapcsolatok Magyarország és Szlovákia között.

Az egyes fejezetek az egész Szlovák Köztársaságra vonatkozó általános (összefoglaló) információkra és az egyes régiókra (kerületekre) lebontott részletes információkra tagolódnak. A makroelemzés alapjául főképp az alábbi szlovák ügynökségek és hivatalok: § § § § 41

Szlovák Statisztikai Hivatal (ŠÚ SR); Szlovák Nemzeti Bank (NBS); Szlovák Köztársaság Kormányhivatala (ÚV SR); Szlovák Beruházás- és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség (SARIO);

http://www.husk-cbc.eu/

65


www.sme-husk.eu

§ Kis- és Középvállalkozások Fejlesztéséért Nemzeti Ügynökség (NARMSP); § a Szlovák Köztársaság kerületi hivatalai nyilvános statisztikai és információs forrásai, valamint regionális, nemzeti és európai szintű elemzések és tanulmányok szolgáltak.

3.2

A szlovák határ menti régiók társadalmi és gazdasági szerkezete

3.2.1 Alapinformációk Ez az alfejezet nagy vonalakban bemutatja Szlovákiát és az ország szóban forgó határ menti régióit. A térség általános jellemzése és alapvető adatai mellett makroökonómiai mutatókkal is szolgál a terület gazdasági fejlődésének megítélésére. 3.2.1.1

Szlovákia [13]

Forrás: SARIO, 2009 Földrajzi elhelyezkedés: Közép-Európa [13] Terület: 49 035 km2 Népesség: 5 421 254 Főváros: Pozsony Népsűrűség: 110 fő/km² Városi lakosság aránya: 58% Nemzetközi szervezetekben való tagság: § ENSZ § OECD § WTO § Visegrádi Együttműködés § NATO § EU § Schengeni Egyezmény § UNESCO § EBESZ § WHO § INTERPOL és egyebek

66


www.sme-husk.eu

A Szlovák Köztársaság területi közigazgatási felosztása: § 8 magasabb közigazgatási egység („megye”, egybeesnek a kerületekkel) § 8 kerület: o Pozsonyi kerület – Pozsony (Bratislava) o Nagyszombati kerület – Nagyszombat (Trnava) o Trencséni kerület – Trencsén (Trenčín) o Nyitrai kerület – Nyitra (Nitra) o Zsolnai kerület – Zsolna (Žilina) o Besztercebányai kerület –Besztercebánya (Banská Bystrica) o Kassai kerület – Kassa (Košice) o Eperjesi kerület – Eperjes (Prešov) § 79 járás § 138 város § 2883 község Táblázat: A Szlovák Köztársaság alapvető makroökonómiai mutatói ¹) ²) ⁵)

Bruttó hazai termék ²) ⁵) ⁶) Bruttó hazai termék ³) Éves GDP-változás Infláció Foglalkoztatottság ⁴) ⁷) Munkanélküliségi ráta Átlagos havi nominálbér ⁴) ⁸) Infláció éves változása ⁴) Államháztartási hiány GDP-arányos államháztartási ⁴) hiány ⁴) Bruttó államadósság GDP-arányos bruttó ⁴) államadósság Nettó közvetlen tőkeberuházás Bruttó külső adósság GDP-arányos bruttó külső adósság

Egység Md EUR* Md EUR* % % ezer fő % EUR % Md EUR*

2003 2004 2005 2006 2007 26 27,4 29,1 42,3 47,5 39,9 44 47,7 54,3 61,4 4,5 5,5 6 8,3 10,4 8,4 7,5 2,8 1,3 1,9 2164,6 2170,4 2216,2 2301,4 2357,3 15,2 14,3 11,4 9,4 8 349 408 450 543 600 8,5 7,5 3,7 4,2 3,4 -1,9 -2,3 -1,1 -1,1 -0,8

)

2008 2009. 2.Q⁹ 65,4 30,1 67,3 30,3 6,4 -5,3 3,9 2280,0 8,4 11,8 669 721 4,6 1,8 -0,7 -1,1

%

-4,7

-5,3

-2,4

-2

-1,3

-1

-

Md EUR*

-17,2

-18,7

-16,8

-16,8

-18,1

-18,6

-

% Md USD Md USD

42,7 0,6 18,1

41,6 1,2 23,8

34,5 1,8 26,2

31 1,8 32,2

29 1 44,3

27,6 48,6

61

50

50,9

57,9

51,7

53,3

51,8

-

%

Forrás: Szlovák Nemzeti Bank, Szlovák Statisztikai Hivatal, SzK Pénzügyminisztériuma, 2009 Megj.:

1) 1995-ös, illetve előző évi konstans árak 2) Év elejétől halmozott összeg 3) Eltérés az előző évhez képes 4) Az időszak végén 5) Az ESA 95 módszertana alapján 6) Folyó árak 7) Regisztrált munkanélküliség 8) A fogyasztói árindex alapján 9) Előzetes adatok 10) Előző évi konstans árak

* Alkalmazott átváltási árfolyam: 1 EUR=30,1260 SKK

Az utóbbi években Szlovákiában a közép-európai régió egyik legdinamikusabb növekedési folyamata volt tapasztalható. Az ország 2004-ben 5,5%-os, 2005-ben 6,0%-os GDP-növekedést ért el. 2006-ban a GDP-növekedés a 8,3%-ot, 2007-ben pedig a hihetetlen 10,4%-ot is elérte. A jelentős gazdasági növekedés a foglalkoztatottság javulásával, a munkatermelékenység növekedésével és nagyszámú 67


www.sme-husk.eu

külföldi befektetéssel járt. 2008-ban a pontosított előrejelzés alapján a bruttó hazai termék értéke folyó árakon elérte a 2028,4 Md SKK-t (67,3 Md EUR), ami 6,4%-os reálnövekedést jelent a 2007-es évvel szemben. Folyó árakon az éves növekedés 9,5%-ot tesz ki. A 2007-es évvel összehasonlítva, a gazdasági növekedés üteme folyó árakon 2,2 százalékponttal lassult. [6] 3.2.1.2

Pozsonyi önkormányzati kerület

Székhely: Pozsony (Bratislava) Népesség: 616 578 (2008) Terület: 2052,67 km²

Forrás: SARIO, 2008

A Szlovákia nyugati részén fekvő Pozsonyi kerület az ország legkisebb kerülete. Ausztriával és Magyarországgal határos, de a Cseh Köztársaság államhatára is közel esik hozzá. Szlovákia kerületei közül csak a Nagyszombati kerülettel határos. Földrajzi szempontból nagy jelentősége van a régiót délről határoló Dunának, valamint a nyugati határát alkotó Morva folyónak. A több mint 600 ezer lakosú, 294 fő/km² népsűrűségű kerületet 8 járás, 7 város és 73 község alkotja. Pozsony kerületi jogú város, a Szlovák Köztársaság fővárosa, a kormány és számos országos szervezet, intézmény székhelye. Tartósan a Pozsonyi kerületben a legmagasabb az egy alkalmazottra számított havi nominálbérszint. A Pozsonyi kerület minden közlekedési móddal kitűnően megközelíthető. A kerület székhelyén, Pozsonyban található Szlovákia legjelentősebb repülőtere, amely belföldi és külföldi járatokat egyaránt indít. A város kikötőjének köszönhetően a Dunán hajó-összeköttetés létesíthető Béccsel és Budapesttel. A pozsonyi főpályaudvar a térség legnagyobb vasúti csomópontja, személy- és teherforgalom szempontjából egyaránt. Két nemzetközi fővonal találkozik itt, a Cseh Köztársaságot Magyarországgal és az Ausztriát Lengyelországgal összekötő vasútvonal. A kerület közúti infrastruktúráját folyamatosan bővítik és fejlesztik. A régióból autópályák vezetnek a Cseh Köztársaságba, Magyarországra és Ausztriába, valamint Szlovákia többi részébe is. A közúthálózat 100 km autópályát és 140 km országos főutat foglal magába. [1] Az ásványi anyagok forrásait illetően a régió határain túlmutató jelentőséggel bír a Hegyháti-síkság (Záhorská nížina) kőolaj- és földgázkészlete a Malackai (Malacky) járásban. A síkság egyúttal építőanyag-forrást is jelent. A kavics- és homoklelőhelyek a legnagyobb kiterjedésűek, ezek kitermelése a Szenci (Senec) és a Malackai (Malacky) járásban folyik. A Pozsony IV. (Bratislava IV) járás Dévényújfalu (Devínska Nová Ves) városrészében, valamint a Szenci (Senec) és a Bazini (Pezinok) járásban téglaagyagkészletek találhatók. A Kis-Kárpátok (Malé Karpaty) hegység régóta szolgál jó 68


www.sme-husk.eu

minőségű faanyag forrásául, melyet jelenleg is felhasználnak tűzifaként és egyéb ipari célokra, ezenkívül számos ásványlelőhely is található itt (arany, mangán agyagpalából, pirit- és antimonérc, mészkő és dolomit, épületkő). [27] 3.2.1.3

Nagyszombati önkormányzati kerület [2]

Székhely: Nagyszombat (Trnava) Népesség: 559 934 Terület: 4146,68 km²


A Nagyszombati kerület területét és népességét tekintve egyaránt az ország kisebb kerületei közé tartozik. Jelentős részét alkotja a Dunamenti-alföld (Podunajská nížina) és a Hegyháti-síkság (Záhorská nížina), melyeket a Kis-Kárpátok (Malé Karpaty) hegylánca választ el egymástól. A Duna, a Vág és a Morva folyók vízgyűjtő területébe tartozó kerület komoly vízforrásokkal rendelkezik. A kerület három országgal – a Cseh Köztársasággal, Magyarországgal és Ausztriával – osztozik határain, ami nemzetiségi szerkezetére is rányomja bélyegét. A szlovákokon kívül két fő etnikai csoport él itt: magyarok és csehek. A Nagyszombati kerületben 7 járás, 16 város és 251 község található. A kerület népessége megközelítőleg 600 ezer fő, a népsűrűség 134 fő/km². A Nagyszombati kerület fejlett közút- és vasúthálózattal rendelkezik. Pöstyénben (Piešťany) nemzetközi repülőtér is működik, melyet főképp charterjáratok vesznek igénybe. A pozsonyi repülőtér ugyanakkor egy órán belül megközelíthető. A kerületen áthaladó vasúti fővonalak biztosítják a főváros, Pozsony összeköttetését a Cseh Köztársasággal és Magyarországgal, valamint Szlovákia fontos központjaival: Zsolnával (Žilina), Zólyommal (Zvolen) és Kassával (Košice). A közúthálózatot 3309 km-nyi közút alkotja, amelyből 1900 km állami közút. A kerületen a Pozsonyt Prágával, illetve Trencsénnel (Trenčín) összekötő autópályák egy-egy szakasza is áthalad.

69


3.2.1.4

www.sme-husk.eu

Nyitrai önkormányzati kerület [3]

Székhely: Nyitra (Nitra) Népesség: 706 375 Terület: 6343,83 (a SzK 12%-a)


A Szlovákia déli részén fekvő Nyitrai kerület jelentős részét a Dunamenti-alföld (Podunajská nížina) alkotja, csupán északon nyúlik bele a Selmeci-hegység (Štiavnické vrchy) vonulata. A kerületet délről a Duna határolja, termőföldjeit pedig az ország legfontosabb folyói, a Vág, a Garam és a Nyitra öntözik. A Nyitrai kerület Magyarországgal, valamint a Nagyszombati, a Trencséni és a Besztercebányai kerülettel határos. Etnikai szerkezetét illetően Szlovákia legheterogénebb kerülete. A 15 járás, 354 város és 251 község alkotta kerületnek több mint 700 ezer lakosa van; a népsűrűség 112 fő/km². A Nyitrai kerület, miként Szlovákia szinte egész déli része, fejlett közlekedési rendszerrel rendelkezik. Repülőtere csak lokális jellegű ugyan, ám a belföldi és nemzetközi repülőforgalmat lebonyolító pozsonyi repülőtér körülbelül egy óra alatt megközelíthető. Révkomárom (Komárno) városában található Szlovákia legnagyobb folyami kikötője. A kerület vasúti csomópontja nem Nyitra, hanem Nagysurány (Šurany) és Érsekújvár (Nové Zámky), ahol több fontos vasútvonal találkozik: itt keresztezi egymást a Pozsonyt Budapesttel, a Pozsonyt Zólyommal (Zvolen) és a Nyitrát Zólyommal összekötő vonal. A régió kitűnően kapcsolódik Magyarország vasúthálózatához. A közúthálózat kiváló minőségű, különösen a kerület nyugati részében. Be kellene azonban fejezni az infrastruktúra kiépítését a keleti részen, elsősorban a Nyitra és Besztercebánya (Banská Bystrica) közötti autópályát.

70


3.2.1.5

www.sme-husk.eu

Besztercebányai önkormányzati kerület [4]

Székhely: Besztercebánya (Banská Bystrica) Népesség: 653 697 Terület: 9454,43 km²


A Besztercebányai kerület az ország legnagyobb, de legritkábban lakott kerülete. A Közép-Szlovákia déli részén fekvő kerület északi része dombos jellegű, míg a déli részét síkságok alkotják. Magyarország mellett öt kerülettel (Nyitrai, Trencséni, Zsolnai, Eperjesi, Kassai) határos. Etnikai szerkezetét tekintve a Besztercebányai kerület aránylag heterogén. Míg északi járásaiban a népesség 97%-át szlovákok alkotják, délen a magyarok aránya csaknem 30%. A Besztercebányai kerületben 13 járás, 24 város és 516 község található. A kerület népessége több mint 657 ezer fő, a népsűrűség 69 fő/km². A kerület közlekedési rendszere nem felel meg a gazdasági követelményeknek. Elsősorban a modern közúti infrastruktúra tekintetében vannak elmaradásai. A közúti rendszert összesen 3144 km közút alkotja, ebből 574 km országos főút. A Besztercebányai kerületen két jelentős közútvonal halad át: észak-déli irányban az Európai úthálózat E77-es jelzésű főútja, kelet-nyugati irányban pedig az E571es jelzésű főút. Jelenleg állami beruházások folynak az R1-es gyorsforgalmi út megépítésére az E77-es útvonalon. A kerületben található Szliács (Sliač) repülőtere, amelyet alkalmi és kereskedelmi célú járatok vesznek igénybe. A kerületet átszeli az ország déli részét északkal és nyugati részét kelettel összekötő két vasúti fővonal, melyek a regionális vasútvonalak terjedelmes hálózatába ágyazódnak.

71


3.2.1.6

www.sme-husk.eu

Kassai önkormányzati kerület [5]

Székhely: Kassa (Košice) Népesség: 775 509 Terület: 6754,61 km²


A Szlovákia délkeleti részén fekvő Kassai kerület az ország második legnépesebb kerülete. Földrajzi szempontból két jelentős képződmény alkotja, a Kelet-szlovákiai-alföld (Východoslovenská nížina) és a Szepes–Gömöri-karszt (Spišsko-Gemerský kras) hegyláncolat rendszere. A székhely, Kassa városa Kelet-Szlovákia közigazgatási, ipari, kereskedelmi, gazdasági és kulturális központja. A kerület északnyugaton az Eperjesi és a Besztercebányai kerülettel határos, de Magyarországgal és Ukrajnával is van közös határa. Ez a két ország nagymértékben befolyásolja a kerület etnikai szerkezetét, amelyben nagy arányban vannak jelen a magyarok és a ruszinok. A Kassai kerületben 11 járás, 17 város és 440 község található. A kerület népessége megközelítőleg 770 ezer fő, a népsűrűség 114 fő/km². A kerület fejlett közlekedési hálózatának legfontosabb csomópontja Kassa. A város nemzetközi szempontból is jelentős repülőtérrel rendelkezik. A régiót átszelő országos jelentőségű vasútvonalak között megtalálható a nyugat-keleti (Prága – Kassa –Tiszacsernyő/Čierna nad Tisou), valamint az észak-déli tranzitfolyosó (Lengyelország – Kassa – Magyarország). A 2379,3 km-nyi országos fő- és mellékúttal rendelkező kerületben csupán 40 km autópálya található, amely Kassát Eperjessel (Prešov), a szintén jelentős kerületi székhellyel köti össze. A további fontos közútvonalak iránya megegyezik a vasúti folyosókéval: az egyik Zsolnán (Žilina), a másik Zólyomon (Zvolen) át vezet Pozsonyból Kassára.

72


www.sme-husk.eu

3.2.2 Foglalkoztatottság 3.2.2.1

Szlovákia

Foglalkoztatottság 2009 harmadik negyedévében A gazdaság teljesítményének visszaesésével összefügg a foglalkoztatottság csökkenése is. A foglalkoztatottak átlagos száma a 3. negyedévben a 2008-as év 3. negyedévéhez képest 106 ezerrel (4,3%-kal) csökkent, 2366,9 ezer főre. A csökkenést kizárólag az alkalmazottak számának 132,3 ezres (6,2%-os) csökkenése okozta 1988,2 ezer főre. A vállalkozók száma 30,3 ezerrel (8,8%-kal) nőtt (374,9 ezer főre), amiből 27,1 ezret (10,2%-ot) tesz ki az alkalmazottak nélküli vállalkozók számának növekedése, összesen 293,6 ezer főre. Ugyanakkor az alkalmazottakkal rendelkező vállalkozók száma is nőtt 3,3 ezerrel (4,2%-kal), összesen 81,3 ezer főre. A szezonális befolyástól megtisztított adatok szerint a foglalkoztatottság a 2009-es év 3. negyedévében ugyanazon esztendő 2. negyedévével összehasonlítva 35,4 ezerrel (1,5%-kal) csökkent. A kedvezőtlen helyzetet a munkapiacon leginkább az ipari ágazatokban dolgozó alkalmazottak számának csökkenése okozta. Az ipar egészében a foglalkoztatottság 92,8 ezer fővel (12,8%-kal) csökkent, a legnagyobb csökkenés a feldolgozóiparban, valamint a bányászat és a kőfejtés területén volt tapasztalható. A foglalkoztatott személyek száma főleg a kereskedelemben, a művészet, szórakoztatás, szabadidő területén, valamint az információ és kommunikáció területén nőtt. A 3. negyedévben az összes foglalkoztatott személy közül 5,5% (130,9 ezer fő) külföldön dolgozott. Ez a szám az előző évhez viszonyítva 34,3 ezerrel (20,8%-kal) csökkent. A legnagyobb visszaesést a Cseh Köztársaságban (20,5 ezer fő), Írországban (6,5 ezer fő) és Nagy-Britanniában (3,5 ezer fő) jegyezték. Ezek a személyek leginkább az építőiparban (30,8%) és egyéb ipari ágazatokban (26,3%) dolgoztak. A külföldön foglalkoztatottak legnagyobbrészt Eperjesi vagy Nyitrai kerületi illetőségűek (47,5%). A számuk csökkenése leginkább az Eperjesi kerületet érintette (11,6 ezer fővel). A foglalkoztatottság éves csökkenése a 15–64 éves kor közötti személyek foglalkoztatottságában is megnyilvánult.¹ Ez a 2008-as év 3. negyedévéhez képest 3 százalékponttal, 60,1%-ra csökkent. A férfiak foglalkoztatottsága 67,4%-ra, a nőké 52,8%-ra esett vissza. A foglalkoztatott személyek teljes számából a szolgáltató ágazatokban 58,9%, az iparban 26,6%, az építőiparban 11%, a mező- és erdőgazdaság, illetve halászat területén pedig 3,5% dolgozott. A 2009-es év 3. negyedévében Szlovákiában átlagosan 16 330 volt az üres álláshelyek száma.² Ez a szám az előző évhez viszonyítva 34,5%-kal csökkent. A legnagyobb arányú csökkenés a bányászatban és kőfejtésben (76,5%-os), a feldolgozóiparban (69,8%-os) és az adminisztratív tevékenységekben (69,2%-os) következett be. Az üres álláshelyek száma főként a humán-egészségügyi és szociális ellátás (50,1%-kal), a vízellátás és szennyvízkezelés (23,2%-kal), valamint az információ és kommunikáció területén (21,8%-kal) növekedett. A 2009-es év 1–3. negyedévében 1,9%-os volt a foglalkoztatottság átlagos csökkenése, 2377,9 ezer főre. [38] Megj.: A mintavételes munkaerő-felmérés (MMEF) módszertana megfelel az ILO és a Eurostat nemzetközi definícióinak és ajánlásainak, beleértve a rendes szülési szabadságon lévő személyeket, a fegyveres erők professzionális tagjait és a külföldön dolgozókat. ¹ A 15–64 éves kor közötti dolgozó személyek számának százalékban kifejezett aránya az azonos korú népességhez viszonyítva. ² Üres álláshelyek száma – az új, betöltésre váró vagy felszabadult álláshelyek átlagos száma a negyedévi statisztikai adatszolgáltatás alapján, beleértve az egyéni vállalkozókra vonatkozó becslést.

73


www.sme-husk.eu

Táblázat: Foglalkoztatottság a mintavételes munkaerő-felmérés alapján 2009-ben 2009 Mutató 1.Q. 2.Q. Foglalkoztatottak száma összesen Szlovákia gazdaságában (ezer fő) 2388,20 2378,50 Index (a múlt év azonos időszaka =100) 99,9 98,9 Foglalkoztatottak gazdasági tevékenységük alapján (ezer fő) ebből az alábbi ágazatokban: Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 88,6 86,4 Ipar 667,9 648,6 Építőipar 256,6 254,7 Kereskedelem 306 309,4 Szállítás, raktározás 157,5 153 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 104,1 107,1 Információ, kommunikáció 44,6 47,6 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 56,9 52,5 Ingatlanügyletek 11,2 12,4 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 81,4 85,6 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 61,4 59,6 Közigazgatás, társadalombiztosítás 172,5 183,2 Oktatás 160,5 160,3 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 148,5 148,4 Művészet, szórakoztatás, szabadidő 25,8 28,7 Egyéb szolgáltatás 25,8 28,7 Háztartás munkaadói tevékenysége 38,1 34,9 Területen kívüli szervezet 5,6 5,1 Foglalkoztatottak aránya a gazdaságilag aktív népességen belül (%-ban) 89,5 88,7

3.Q 2366,90 95,7

83 630,1 260,4 316,9 150 111 49,6 46,9 13,1 84,4 55,9 179,9 164,1 151,1 30,4 30,4 34 4,8 87,5

Megj.: A mintavételes munkaerő-felmérés (MMEF) módszertana megfelel az ILO és a Eurostat nemzetközi definícióinak és ajánlásainak, beleértve a rendes szülési szabadságon lévő személyeket, a fegyveres erők professzionális tagjait és a külföldön dolgozókat. Forrás: Szlovák Statisztikai Hivatal, 2009

A foglalkoztatottságba a mintavételes munkaerő-felmérés szerint minden olyan 15 évnél idősebb személy beleszámít, aki legalább egy órát dolgozott bérért, fizetésért vagy más munkát végzett nyereség elérése céljából, vagy volt munkája, de nem dolgozhatott betegség, szabadság, szülési szabadság, továbbképzés, rossz időjárás, sztrájk vagy munkáskizárás miatt. Foglalkoztatottnak minősülnek továbbá a vállalkozók kisegítő családtagjai, a külföldön dolgozó személyek, a fegyveres erők professzionális tagjai és a polgári szolgálatban lévő személyek. A foglalkoztatottság tehát az olyan személyek teljes munkaidősre átszámított száma, akik a fent említett kritériumok alapján magukról azt vallják, hogy a referenciaidőben foglalkoztatva voltak. [39]

74


www.sme-husk.eu

Táblázat: Kiemelt foglalkoztatottsági mutatók Szlovákiában és kerületeiben 2008-ban

Népesség

5 412 254

Nagyszombati kerület 616 578 559 934

Gazdaságilag aktív népesség

2 608 792

332 076

287 233

342 156

313 502 345 163

Foglalkoztatottak átlagos száma Az összes munkakereső száma A hosszú távon munkakeresőként nyilvántartott személyek száma Regisztrált munkanélküliség mértéke (%)

2 279 982 248 556

447 071 8120

246 212 14 646

277 194 28 881

228 948 300 906 49 815 53 763

107 523

1388

4033

11 225

26 356

26 394

8,39

2,27

4,29

7,41

14,25

13,5

2008-as év

Pozsonyi kerület

Szlovákia

BeszterceKassai bányai kerület kerület 706 375 653 697 775 509

Nyitrai kerület

Forrás: Szlovák Statisztikai Hivatal, 2008

A Nagyszombati kerületben a munkanélküliség mértéke a mintavételes munkaerő-felmérés alapján 2008-ban az előző évhez viszonyítva 0,3 százalékponttal 6,2%-ra csökkent. A Munka-, Szociális és Családügyi Központ (ÚPSVR) adatai alapján a regisztrált munkanélküliség mértéke 2008. december 31-én 4,29% volt, ami 0,01 százalékponttal kisebb az előző évi értéknél. Táblázat: A gazdaságilag aktív népesség alakulása – munkanélküliek (ezer fő) Gazdaságilag aktív népesség – munkanélküliek (MMEF) Szlovák Köztársaság Pozsonyi kerület Nagyszombati kerület Nyitrai kerület Besztercebányai kerület Kassai kerület

2000 485,2 24,4 44,7 69,8 69,6 91,2

2001 508 28,2 51,5 79,4 73,4 89,3

2002 487 28,7 45,7 79,9 82,2 86,2

2003

2004

2005

2006

2007

2008

459,2 22,8 37,1 81,1 76,9 83,1

480,7 27 36 71 86,8 91,3

427,5 17,1 30,1 61,4 77,6 87

353,4 14,4 25,4 45,1 68,6 71,3

291,9 14,1 18,7 37,4 64,9 54,7

257,5 12,4 18,3 31,7 59,5 47,2

2007

2008


Táblázat: A gazdaságilag aktív népesség alakulása – foglalkoztatottak (ezer fő) Gazdaságilag aktív népesség – foglalkoztatottak (MMEF) Szlovák Köztársaság Pozsonyi kerület Nagyszombati kerület Nyitrai kerület Besztercebányai kerület Kassai kerület

2000

2001

2101,7 310,8 225 263,3 245,7 264,1

2124 308,3 232,4 261,7 251,2 268,8

2002 2127 302 237 255 243 271


75

2003

2004

2005

2006

2165 308,1 241,9 262,8 245 276,9

2170 303,1 250,4 278,9 239,2 270,1

2216 313,5 258,5 284,4 248,8 266,1

2301 2357,3 2433,8 317,4 324,4 333,4 264,5 271,3 278,6 297,7 312,4 328,7 257,5 259,6 267,4 281 288,6 303,2


www.sme-husk.eu

Táblázat: Gazdaságilag aktív népesség összesen (ezer fő) Gazdaságilag aktív népesség összesen (MMEF) Szlovák Köztársaság Pozsonyi kerület Nagyszombati kerület Nyitrai kerület Besztercebányai kerület Kassai kerület

2000

2001

2608,2 337,2 273 335,3 317,4 356,7

2653 337,4 286 343,1 327,6 360,6

2002 2628 332 284 336 326 358

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2634 331,9 280,6 346,3 323 361

2659 330,3 288 350,5 326,6 362,1

2646 330,5 289,1 346 326,7 353,1

2655 2649,2 2691,2 331,8 338,4 345,9 289,9 290,1 296,9 342,8 349,8 360,5 326 324,5 326,9 352,3 343,3 350,3


A gazdaságilag aktív népességet (GAN) a mintavételes munkaerő-felmérés (a továbbiakban: MMEF) szerint azon 15 évnél idősebb személyek alkotják, akik a civil szektorban dolgoznak, munkanélküliek vagy a fegyveres erők tagjai. [39] Táblázat: A gazdasági aktivitás alakulása A gazdasági aktivitás alakulása (MMEF) Szlovák Köztársaság Pozsonyi kerület Nagyszombati kerület Nyitrai kerület Besztercebányai kerület Kassai kerület

2000 60,3 65,4 60,9 57,2 59,2 59,2

2001 60,7 64,8 63,2 58,2 60,7 59,2

2002 60,2 63,8 62,8 57 60,4 58,8

2003 60,3 63,8 62 58,8 59,8 59,3

2004 60,2 64,2 62,6 58,9 59,8 58,5

2005 59,5 63,8 62,3 57,8 59,5 56,6

2006 59,1 63,3 61,8 56,9 59,1 56

2007 58,8 64,4 61,6 58 58,7 54,4

2008 59,4 65,3 62,5 59,5 59 55,3

Forrás: Szlovák Statisztikai Hivatal

A népesség gazdasági aktivitásának mértéke az MMEF alapján az alábbi képlet szerint van kiszámítva: GAN[%]= GAN/(PROD.+ POPROD.) x 100 A Szlovák Statisztikai Hivatal 2003-ig a produktív lakosság következő definícióját használta: a 15. életévüket betöltött, de az 55. (nők), illetve 60. (férfiak) életévüket be nem töltött személyek (azaz 15–54/59). 2004-től ez a definíció a 15–64. életkorra módosult. [39] Munkanélküliség a 2009-es év harmadik negyedévében¹ A munkanélküliség éves növekedése folyamatosan nőtt 0,2%-ról az 1. negyedévben 38,9%-ra a 3. negyedévben. A munkanélküliség mértéke éves szinten 3,5 százalékponttal 12,5%-ra nőtt, ami a 2006-os év 3. negyedévétől kezdve a legmagasabb szint volt. Negyedéves összehasonlításban (a 2009-es év 3. negyedéve ugyanazon esztendő 2. negyedévéhez viszonyítva) a szezonális befolyástól megtisztított adatok szerint a munkanélküliség 44,6 ezer fővel (15,1%-kal) nőtt. A mutató alakulására főként az utoljára a szállítás és raktározás, az ipar és az építőipar területén foglalkoztatott személyek számának több mint kétszeres növekedése volt hatással. Jelentősen megnőtt azon személyek száma is, akik az adminisztratív tevékenységekben (93,8%-kal), szakmai, tudományos és műszaki tevékenységekben (58,3%-kal), a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén (49,2%-kal), a közigazgatásban és társadalombiztosításban (48,2%-kal), a kereskedelemben (29,9%-kal), valamint pénzügyi és biztosítási tevékenységekben (26,7%-kal) voltak utoljára foglalkoztatva. A munkanélküliek száma 35%-kal csökkent az oktatásban, 26,1%-kal a művészet,

76


www.sme-husk.eu

szórakoztatás, szabadidő területén, illetve 15,5%-kal a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat területén. A munkanélküliség időtartamát tekintve több mint kétszeresre nőtt azok száma, akik 6 hónapja – 1 éve (31,1 ezerrel), 3–6 hónapja (21,1 ezerrel) vagy 1–3 hónapja (18,7 ezerrel) munkanélküliek. Az 1 hónapnál rövidebb ideje munkanélküliek száma 9,7 ezerrel, az 1–2 éve munkanélküliek száma 8,5 ezerrel, a 2 évnél régebben munkanélküliek száma pedig 5,8 ezerrel nőtt. Az összes munkanélküli túlnyomó többsége (80,6%) szakképesítéssel, illetve alapfokú vagy szakközépiskolai végzettséggel rendelkezik. A 2009-es év 1–3. negyedévében a munkanélküliek száma az előző évhez viszonyítva átlagosan 16%kal, 307,4 ezer főre nőtt, a munkanélküliség mértéke pedig 1,5 százalékpontot emelkedve elérte a 11,4%-ot. [38] Megj.: A mintavételes munkaerő-felmérés (MMEF) módszertana megfelel az ILO és a Eurostat nemzetközi definícióinak és ajánlásainak, beleértve a rendes szülési szabadságon lévő személyeket, a fegyveres erők professzionális tagjait és a külföldön dolgozókat. ¹ A munkanélküliség definíciója megfelel az 1897/2000/EK bizottsági rendeletnek.

Táblázat: A munkanélküliek száma és a munkanélküliség mértéke 2008. és 2009. egyes negyedéveiben Mutató

1.Q.

Munkanélküliek száma összesen (ezer fő) Index (az előző év azonos időszaka =100) Munkanélküliség mértéke (%)

2008 3.Q.

2.Q.

4.Q.

év

1.Q.

2009 2.Q.

3.Q.

280,5

270,8

244,1

234,4

257,5

281

302,1

339

92,6

93

81,9

85,1

88,2

100,2

111,6

138,9

10,5

10,1

9

8,7

9,6

10,5

11,3

12,5

Forrás: Statisztikai Hivatal, 2009

Munkanélkülinek minősülnek az MMEF szerint azok a 15 évnél idősebb személyek, akik a bázishéten munka nélkül vannak, a bázishéttel befejeződő négyhetes időszakban tevékenyen kerestek munkát, és a bázishetet követő kéthetes időtartam lejárta előtt képesek munkába állni. Nem feltétel, hogy ezek a személyek munkanélküliként legyenek nyilvántartva a Munka-, Szociális és Családügyi Központban. Munkanélkülinek tekintendők az olyan nem foglalkoztatott személyek is, akik találtak munkát, és három hónapon belül (2002-ig egy hónapon belül) munkaviszonyba lépnek. [39] A munkanélküliség mértéke a munkanélküliség arányát jelenti a teljes gazdaságilag aktív népességen belül. [39]

77


3.2.2.2

www.sme-husk.eu


Táblázat: Foglalkoztatottak átlagos regisztrált száma a Pozsonyi kerületben, ágazatokra lebontva Pozsonyi kerület Mezőgazdaság, vadászat és erdészet; halászat Ipar összesen (kivéve az építőipart) Feldolgozóipar Építőipar Nagy- és kiskereskedelem; gépjárművek, motorkerékpárok, személyi és háztartási eszközök javítása Szállodák és éttermek Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, bérbeadás és gazdasági szolgáltatás Közigazgatás és védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Összesen

2008-as év 2289 38 948 34 153 9376 27 727 3767 26 622 18 730 36 102 35 231 23 505 17 364 12 662 252 323

Megj.: 20 vagy több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások adatai. Országos adatok, beleértve a külföldön dolgozókat is. Forrás: Szlovák Statisztikai Hivatal, 2008

3.2.2.3

Nagyszombati önkormányzati kerület

Táblázat: Foglalkoztatottak átlagos regisztrált száma a Nagyszombati kerületben, ágazatokra lebontva Nagyszombati kerület Mezőgazdaság, vadászat és erdészet; halászat Ipar összesen (kivéve az építőipart) Feldolgozóipar Építőipar Nagy- és kiskereskedelem; gépjárművek, motorkerékpárok, személyi és háztartási eszközök javítása Szállodák és éttermek Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, bérbeadás és gazdasági szolgáltatás Közigazgatás és védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Összesen

2008-as év 7838 54 037 48 228 4539 9190 932 8682 1749 5997 11 407 14 626 9653 3460 132 110


78


3.2.2.4

www.sme-husk.eu

Nyitrai önkormányzati kerület

Táblázat: Foglalkoztatottak átlagos regisztrált száma a Nyitrai kerületben, ágazatokra lebontva Nyitrai kerület Mezőgazdaság, vadászat és erdészet; halászat Ipar összesen (kivéve az építőipart) Feldolgozóipar Építőipar Nagy- és kiskereskedelem; gépjárművek, motorkerékpárok, személyi és háztartási eszközök javítása Szállodák és éttermek Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, bérbeadás és gazdasági szolgáltatás Közigazgatás és védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Összesen

2008-as év 10 007 58 602 54 180 4301 12 148 706 9895 2103 6306 15 939 18 345 10 534 4425 153 311


3.2.2.5

Besztercebányai önkormányzati kerület

Táblázat: Foglalkoztatottak átlagos regisztrált száma a Besztercebányai kerületben, ágazatokra lebontva Besztercebányai kerület Mezőgazdaság, vadászat és erdészet; halászat Ipar összesen (kivéve az építőipart) Feldolgozóipar Építőipar Nagy- és kiskereskedelem; gépjárművek, motorkerékpárok, személyi és háztartási eszközök javítása Szállodák és éttermek Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, bérbeadás és gazdasági szolgáltatás Közigazgatás és védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Összesen

2008-as év 5987 43 009 39 232 4579 10 896 1100 11 840 2251 4612 18 251 18 578 13 444 4866 139 413


79


3.2.2.6

www.sme-husk.eu

Kassai önkormányzati kerület

Táblázat: Foglalkoztatottak átlagos regisztrált száma a Kassai kerületben, ágazatokra lebontva Kassai kerület Mezőgazdaság, vadászat és erdészet; halászat Ipar összesen (kivéve az építőipart) Feldolgozóipar Építőipar Nagy- és kiskereskedelem; gépjárművek, motorkerékpárok, személyi és háztartási eszközök javítása Szállodák és éttermek Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, bérbeadás és gazdasági szolgáltatás Közigazgatás és védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Összesen

2008-as év 4321 51 384 44 766 6225 12 003 1221 18 906 2676 11 953 18 782 23 051 15 911 5958 172 391


80


www.sme-husk.eu

3.2.3 A vállalkozások száma és mérete 3.2.3.1

Szlovákia

A Szlovák Köztársaságban jelentős túlsúlyban vannak a kis- és középvállalkozások, amit az alábbi diagram is alátámaszt. A legfeljebb 19 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások száma több mint 103 ezerre tehető. A 250 vagy több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások száma ezzel szemben 2008ban csupán 673 volt, ami mindössze 0,56%-a az ország összes vállalkozásának. Diagram: Vállalkozásszerkezet az alkalmazottak száma alapján Szlovákiában 2008-ban

Štruktúra podnikov podľa počtu zamestnancov v SR v roku 2008

3866 3024 673

9062

ismeretlen nezistené 0 - 19 20 - 49 50 - 249

250 250 vagy a viactöbb 103308


Táblázat: Vállalkozások száma Szlovákiában vállalkozásméret szerint 2008-ban* (EU-módszertan) Vállalkozásméret

vállalkozások száma Szlovákia (2008)

mikro-

kis-

közép-

nagy-

(0–9)

(10–49)

(50–249)

(>250)

479 593

29 406

3100

675

512 099

512 774

93,5%

5,7%

0,6%

0,1%

99,9%

100,0%

697 987

489 197

404 545

688 253

1 591 729

2 279 982

30,6%

21,5%

17,7%

30,2%

69,8%

100,0%

részesedés a vállalkozások számából foglalkoztatottak száma

Összesen

KKV

részesedés a foglalkoztatottságból

*Megj.: Az összehasonlítás az EU tagállamaiban alkalmazott módszer szerint készült, amely nem tesz különbséget a vállalkozások jogi formái között, vállalkozásnak minősül minden nyereségorientált jogi és természetes személy (vállalkozó). Forrás: Szlovák Statisztikai Hivatal (átszámítás – NARMSP), 2008

3.2.3.2


Táblázat: A különböző vállalkozásméretek aránya a Pozsonyi kerületben a szlovákiai vállalkozások teljes számához képest 2008-ban Foglalkoztatottak száma

0–19*

kerület

Szám

Pozsonyi Szlovákia

37 339 112 370

20–49

Arány (%) 32,23 100

Szám

50–249

Arány (%)

1006 3866

81

26,02 100

Szám 708 3024

250 vagy több

Arány (%) 23,35 100

Szám 183 673

Arány (%) 27,19 100


www.sme-husk.eu

*Ide vannak besorolva az ismeretlen számú alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások is. Forrás: Szlovák Statisztikai Hivatal, 2008

Területi felosztás szerint 2008. december végén épp a Pozsonyi kerületben volt bejegyezve a legtöbb vállalkozás (39 236). Éves szinten a vállalkozások száma minden kerületben nőtt, legnagyobb mértékben a Nyitrai (23,2%-kal), legkisebb mértékben a Besztercebányai kerületben (11,9%-kal). [6] Diagram: Vállalkozásszerkezet az alkalmazottak száma alapján a Pozsonyi kerületben 2008-ban

Štruktúra podnikov podľa počtu zamestnancov v Bratislavskom kraji v roku 2008

1006

708

183

5441


250 avagy viactöbb

31898


3.2.3.3

Nagyszombati önkormányzati kerület

Táblázat: A különböző vállalkozásméretek aránya a Nagyszombati kerületben a szlovákiai vállalkozások teljes számához képest 2008-ban Foglalkoztatottak száma

0–19*

kerület

Szám

Nagyszombati Szlovákia

10 251 112 370

20–49

Arány (%) 9,12 100

Szám

50–249

Arány (%)

375 3866

9,70 100

Szám

250 vagy több

Arány (%)

305 3024

10,09 100

Szám 60 673

Arány (%) 8,92 100


Diagram: Vállalkozásszerkezet az alkalmazottak száma alapján a Nagyszombati kerületben 2008ban

Štruktúra podnikov podľa počtu zamestnancov v Trnavskom kraji v roku 2008 375 305 60

1224 nezistené ismeretlen 0 - 19 20 - 49 50 - 249

250 avagy viactöbb

9027


82


3.2.3.4

www.sme-husk.eu


Táblázat: A különböző vállalkozásméretek aránya a Nyitrai kerületben a szlovákiai vállalkozások teljes számához képest 2008-ban Foglalkoztatottak száma

0–19*

kerület

Szám

Nyitrai Szlovákia

10 799 112 370

20–49

Arány (%) 9,61 100

Szám

50–249

Arány (%)

415 3866

Szám

10,73 100

250 vagy több

Arány (%)

388 3024

12,83 100

Szám

Arány (%)

64 673

9,50 100


Diagram: Vállalkozásszerkezet az alkalmazottak száma alapján a Nyitrai kerületben 2008-ban

Štruktúra podnikov podľa počtu zamestnancov v Nitrianskom kraji v roku 2008 415 38864 585


250 250 vagy a viactöbb

10214


3.2.3.5


Táblázat: A különböző vállalkozásméretek aránya a Besztercebányai kerületben a szlovákiai vállalkozások teljes számához képest 2008-ban Foglalkoztatottak száma

0–19*

kerület

Szám

Besztercebányai Szlovákia

10 100 112 370

20–49

Arány (%) 8,99 100

Szám

50–249

Arány (%)

362 3866

9,36 100

Szám 287 3024


83

250 vagy több

Arány (%) 9,5 100

Szám 56 673

Arány (%) 8,32 100


www.sme-husk.eu

Diagram: Vállalkozásszerkezet az alkalmazottak száma alapján a Besztercebányai kerületben 2008ban

Štruktúra podnikov podľa počtu zamestnancov v Banskobystrickom kraji v roku 2008 287 362

56

ismeretlen nezistené

291

0 - 19 20 - 49 50 - 249

250 avagy viactöbb 9809


3.2.3.6


Táblázat: A különböző vállalkozásméretek aránya a Kassai kerületben a szlovákiai vállalkozások teljes számához képest 2008-ban Foglalkoztatottak száma

0–19*

kerület

Szám

Kassai Szlovákia

12 215 112 370

20–49

Arány (%) 10,87 100

Szám

50–249

Arány (%)

373 3866

9,65 100

Szám

250 vagy több

Arány (%)

298 3024

9,85 100

Szám

Arány (%)

66 673


Diagram: Vállalkozásszerkezet az alkalmazottak száma alapján a Kassai kerületben 2008-ban

Štruktúra podnikov podľa počtu zamestnancov v Košickom kraji v roku 2008 66 651 373 298


250 250 vagy a viactöbb

11564


84

9,81 100


www.sme-husk.eu

3.2.4 A kis- és középvállalkozások állapota [6] 3.2.4.1

Általános értékelés

A kedvező vállalkozói környezet az ország egészséges gazdasági fejlődésének az alapja. A 2008-as év jelentős befolyást gyakorolt Szlovákia vállalkozói környezetére, egyrészt mert az euróra mint az ország új fizetőeszközére való áttérés előkészületeinek jegyében zajlott, másrészt pedig már érezhetők voltak a gazdasági válság első jelei a szlovák gazdaságban (főleg az utolsó negyedévben). A szlovák kormány elfogadta az első intézkedéscsomagot a gazdasági válság enyhítésére. A KKV-k szempontjából ki kell emelnünk az egyik ilyen intézkedést, a gazdasági válság vállalkozókra gyakorolt hatását figyelő bizottság létrehozását, amely 2008 novemberében kezdte meg működését. A bizottság fő feladata a pénzügyi és gazdasági válság hatásai alakulásának figyelése a vállalkozási szektorban és konkrét intézkedések javaslása a negatív következmények minimalizálása érdekében. Meg kell említenünk, hogy Szlovákiában továbbra is hiányzik a kormány és vállalkozók közötti rendszeres és folytonos párbeszédet lehetővé tevő platform, amely nagyobb lehetőséget biztosítana a kis- és középvállalkozói szervezetek képviselőinek arra, hogy aktívan részt vegyenek a kedvező vállalkozási feltételek megteremtésében. A kis- és középvállalkozások az aktív munkaerő több mint két harmadának biztosítanak munkalehetőséget, a bruttó hazai termék több mint felét előállítva. Szlovákia vállalkozói környezetében a 2008-as év folyamán továbbra is megfigyelhető néhány tartósan problémás terület, amelyeken csak lassú javulás tapasztalható. Ilyen főként a nehézkes jogalkalmazás, amit a jogosult szempontjából kevéssé hatékony, hosszadalmas eljárások jellemeznek; a bonyolult, gyakran változó jogszabályok, melyeket a vállalkozásokra gyakorolt hatások elemzése nélkül fogadnak el; a vállalkozásokra nehezedő nagy adminisztrációs teher és a bürokratikus beavatkozások a vállalkozásba; a közszféra kis hatékonysága, az e-kormányzati szolgáltatások elégtelen kínálata, a tartósan nagy járulékterhek, melyek hatással vannak a munkadíjra, akárcsak a járulékfizetési eljárás és a kapcsolódó dokumentumok benyújtásának bonyolultsága és igényes adminisztrációja; a klientizmus és a korrupció nem szűnő gyakorlata; a termelési költségek növekedése (energia, nyersanyag), aminek következtében növekszenek a vállalkozások költségei, és veszélybe kerül a versenyképességük; a források hiánya a kezdő vállalkozók számára, a nem működő tőkepiac, az elégtelen párbeszéd a kormány és KKV-érdekképviseleti szervezetek között az időszerű problémákról, valamint a KKV-támogatás keretének széttagoltsága. Jóllehet az említett területeken 2008-ban sem sikerült jelentősen előrelépni, meg lettek teremtve a helyzet fokozatos javításának előfeltételei több kötelező érvényű dokumentum elfogadásával, melyek konkrét intézkedéseket és ezek teljesítésének időpontját tartalmazzák. Azon intézkedések közül, amelyeket 2008-ban fogadtak el vagy kezdtek el megvalósítani, főleg az alábbiak befolyásolták kedvezően a vállalkozói környezet fejlődését: § az euró mint nemzeti valuta bevezetése Szlovákiában; § a kötelességek egyszerűsítése bizonyos vállalkozói csoportok részére a munka-egészségügyi szolgálat biztosítása terén (az alkalmazottak nélküli, nem veszélyes munkát végző vállalkozók nem kötelesek munka-egészségügyi szolgálatot biztosítani); § alkalmazotti prémium bevezetése a legalacsonyabb bérű alkalmazottak számára; § 100%-os betétbiztosítás bevezetése a kisebb cégek részére is; § döntés források nyújtásáról a Szlovák Garancia- és Fejlesztési Bank és az Eximbank részére a KKV-finanszírozás könnyebb hozzáférhetősége érdekében. A 2008-ban elfogadott vagy érvénybe lépő intézkedések közül a vállalkozók szempontjából főleg az alábbiak befolyásolták kedvezőtlenül a vállalkozói környezetet:

85


§ §

§

§ §

www.sme-husk.eu

a járulékrendszer módosítása – a társadalombiztosítási járulék maximális alapjának megnövelése a gazdasági átlagbér 3-szorosáról annak 4-szeresére; az adórendszer módosítása – az ún. milliomosadó bevezetése (az adómentes minimum fokozatos csökkenése 47 571 SKK havi bruttó jövedelemtől 79 952 SKK összegű jövedelemig, amikor az adómentes minimum megszűnik), ami az adórendszerben a szolidaritás mértékét növeli; a minimálbér új megállapítási mechanizmusának bevezetése (a minimálbér növelésének csupán az alsó határát állapítja meg, a felső nyitott marad), összefüggésben a minimálbér mint referenciaérték alkalmazásával a járulékalapok meghatározásában; a HÉA-fizetők kötelező regisztrációja határának 35 ezer euróra csökkenése; szigorító árszabályozási intézkedések bevezetése (az állam lehetőségeinek bővítése az áruk és szolgáltatások árának szabályozására, a Szlovák Köztársaság Ártanácsának megalapítása, természetes személyek büntetőjogi felelősségrevonhatóságának bevezetése a jogosulatlan ármeghatározásért).

A kis- és középvállalkozásokat támogató jövőbeni politika és a vállalkozói környezet javítása szempontjából Szlovákiában és az EU minden tagállamában nagy jelentőséggel bír a Small Business Act for Europe (Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag) dokumentum, amelyet az Európai Bizottság 2008 júniusában terjesztett be, és az EU Tanácsa 2008 decemberében fogadott el. A Small Business Act for Europe elsősorban a Kisvállalkozások Európai Chartájára és a modern KKV-politikára támaszkodik. A „Small Business Act” intézkedéscsomag a vállalkozásokkal kapcsolatos általános politikai megközelítést kívánja javítani, és a „Gondolkozz előbb kicsiben!” elv visszavonhatatlan rögzítésére törekszik a politikaalkotásban – a szabályozástól a közszolgáltatásokig. A kezdeményezés továbbá a KKV-k fejlődését hátráltató, még fennálló problémák kezeléséhez nyújtott segítség formájában járul hozzá a KKV-k növekedéséhez. 2008-ban Szlovákiában több ponton is módosították a vállalkozás jogszabályi keretét. A változások főleg az alábbiakat érintették: § Jövedelemadó § Minimálbér § Társadalombiztosítás § Egészségbiztosítás § Helyi adók § Beruházástámogatás § Szociális alap § Jövedéki adók § Hozzáadottérték-adó § Munkavédelem és -biztonság § Elektronikus regisztrációs pénztárak és az euró bevezetése § Árak § Betétbiztosítás § Bejelentési kötelesség a devizatörvény alapján

86


3.2.4.2

www.sme-husk.eu

A KKV-k alakulása és állapota 2008-ban

Természetes személyek – magánvállalkozók A Szlovák Statisztikai Hivatal adatai alapján 2008-ban Szlovákiában az előző évhez viszonyítva 4,6%kal nőtt a magánvállalkozók száma, a Hivatal a 2008-as év végén összesen 418 221 magánvállalkozót tartott nyilván. Ebből a számból 392 841 volt egyéni vállalkozó, 17 189 szabadfoglalkozású önálló vállalkozó és 8191 önálló vállalkozó mezőgazdasági termelő. A legtöbb egyéni vállalkozó a kereskedelemben (116 274), építőiparban (82 489), a feldolgozóiparban (76 883), illetve az ingatlanügyletek és bérbeadás területén (49 307) működött. Egyéni vállalkozók a legnagyobb számban a Zsolnai (Žilina, 14 454), a Nyitrai (Nitra, 12 680), a Pozsony V. (Bratislava V , 12 375), az Eperjesi (Prešov, 11 099) és a Dunaszerdahelyi járásban (Dunajská Streda, 10 994) tevékenykedtek. A legkisebb számban a Mezőlaborci (Medzilaborce, 636), a Szobránci (Sobrance, 851) és a Poltári (Poltár, 1089) járásban vannak jelen. Diagram: Egyéni vállalkozók vállalkozói struktúrája a vállalkozás fajtája szerint

Štruktúra podnikajúcich živnostníkov podľa druhu podnikania

ipar priemysel

építőipar stavebníctvo

2,7% 2,6% 3,3% 3,6% 3,8% 4,2% 5,1% 5,6% 5,7%

20%

13,8% 14,2% 15,2% 16,1% 17,0% 18,1% 18,3% 19,3% 21,0%

podiel

részesedés 30%

18,0% 17,7% 17,6% 17,3% 17,0% 17,0% 19,0% 19,5% 19,6%

40%

10% 0%

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

27,2% 27,3% 28,1% 27,9% 28,0% 27,8% 25,0% 24,1% 24,1%

38,4% 38,1% 35,7% 35,1% 34,2% 32,9% 32,6% 31,4% 29,6%

50%

kereskedelem obchod

szolgáltatások služby

egyéb iné

Forrás: NADSME, 2008

2007 decemberéhez képest az egyéni vállalkozók száma 4,9%-kal, a szabadfoglalkozású önálló vállalkozók száma 2,8%-kal nőtt. Az önálló vállalkozó mezőgazdasági termelők száma azonban 4,0%kal csökkent, ugyanúgy mint 2007-ben. A 2000-től 2008-ig terjedő időszakban határozott csökkenő trend figyelhető meg a kereskedelemben (8,8 százalékponttal) és a szolgáltatásokban (3,0 sz.p.) tevékenykedő egyéni vállalkozók számában, ugyanakkor kis ütemben (1,6 sz.p.) növekedett az iparban, és jelentősen (7,2 sz.p.) megnőtt az építőiparban (7,2 sz.p.) tevékenykedő egyéni vállalkozók száma.

87


www.sme-husk.eu

Diagram: Az egyéni vállalkozók számának alakulása Szlovákiában

200 000 150 000 100 000 50 000 0

392 841

374 382

364 185

344 870

336 640

306 356

274 630

279 597

269 323

266 903

263 733

244 419

241 199

248 204

263 733

264 090

200 817 1 768

Počet

450 000 400 000 350 000 300 000 szám 250 000

286 284

Vývoj počtu živnostníkov v SR

80 91 92 93 94 95 96 97 98 99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 20 20 20 20 20 20 20 20 20


Diagram: Az egyéni vállalkozók száma ágazatokra lebontva 2008-ban

Počet živnostníkov podľa jednotlivých odvetví Ipar priemy sel

76 883

Építőipar stav ebníctv o

82 489

Kereskedelem obchod

116 274

Szállodák és, reštaurácie éttermek hotely

15 207

Szállítás, távközlés dopravposta, a, pošta, telekom.

15 058

Pénzügyi közvetítés obchodné služby

49 307

Egyéb közösségi ostatné vszolgáltatás erejné služby

15 248

Egyéb ostatnéágazatok odv etv ia

22 375 0

20 000

40 000

60 000

80 000

100 000

120 000

szám počet Forrás: NADSME, 2008

Jogi személyek 2008. december végén a Szlovák Statisztikai Hivatal nyilvántartásában 169 960 jogi személy szerepelt a szervezetek jegyzékében, ebből 119 933 vállalkozás és 50 027 nonprofit intézmény. Éves szinten 13,5%-kal nőtt a jogi személyek teljes száma; a nonprofit intézmények száma 3,8%-kal, a vállalkozásoké 18,1%-kal gyarapodott.

88


www.sme-husk.eu

Diagram: A kis- és középvállalkozások számának alakulása

21 226

80 899

3 024

12 956 2 908

10 658 2 930

10 657 3 136

9 129 2 735

8 317 2 768

8 585 2 825

20 000

8 585 3 063

40 000

17 212 2 805

69 501

59 761

51 973

47 845

60 000

50 867

szám

48 662

počet

80 000

76 918

100 000

95 010

Vývoj počtu MSP - právnických osôb

120 000

0 2000

2001

2002

mikro (0-9)

2003

2004

2005

2006

malé kis- (10-49)

2007

2008

stredné 50-249 közép-


A nyereségorientált szervezetek túlnyomó részét a kisvállalkozások alkották 96,9%-kal (ebből 79,2%ot tesznek ki a mikrovállalkozások 0–9 alkalmazottal). A középvállalkozások aránya 2,5%, a nagyvállalkozásoké 0,6% volt. A kisvállalkozások száma 18 125-tel, a középvállalkozásoké 219-cel, míg a nagyvállalkozásoké 15-tel nőtt.

Diagram: A kis- és középvállalkozások (jogi személyek) méretszerkezete

podiel

részesedés

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

60%

20%

5,0% 4,5% 4,7% 4,2% 4,2% 3,5% 3,1% 2,8% 2,5%

14,1% 13,7% 14,0% 14,2% 14,4% 12,7% 13,9% 16,9% 17,7%

40%

1,0% 0,9% 1,0% 0,9% 0,9% 0,7% 0,7% 0,6% 0,6%

80%

79,9% 80,9% 80,4% 80,7% 80,5% 83,0% 82,3% 79,6% 79,2%

Veľkostná štruktúra MSP PO 100%

0% mikro(0–9) 0-9 mikro-

10-49 stredné 50-249 kis- malé (10–49) közép(50–249) vállalkozás mérete veľkosť podniku


89

a viac nagy-veľké (250250 vagy több)


www.sme-husk.eu

Diagram: A kis- és középvállalkozások kerületek szerinti megoszlása Rozdelenie MSP podľa krajov Bratislava Pozsony

15,2% 9,2% 11,0% 9,1% 11,3% 9,7% 12,5% 9,8% 14,5% 9,0% 10,6% 9,6% 14,8%

Nagyszombat Trnava Trencsén Trenčín Nyitra Nitra Zsolna Žilina Besztercebánya Banská Bystrica Eperjes Prešov Kassa Košice

32,7%

živnostníci egyéni vállalkozó KKV (jogi személy) PO-MSP

10,8% 10,2%

0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%

podiel részesedés Forrás: NADSME, 2008

A legtöbb kis- és középvállalkozás a kereskedelem (40 584), az üzleti és pénzügyi szolgáltatások (35 034), az ipar (13 346) és az építőipar (8 771) területén tevékenykedett. A regionális szerkezetet bemutató diagramon jól látható a Pozsonyi kerülethez tartozó kiemelkedő százalékarány (32,7%). A KKV-k számának megoszlása a többi kerületben viszonylag egyenletes.

Diagram: A KKV-k részesedésének alakulása a teljes foglalkoztatottságban Podiel MSP na celkovej zamestnanosti 100% 250+ 80%

podiel

részesedés

40,9%

38,0%

30,5%

29,2%

29,1%

30,5%

30,2%

19,1%

19,7%

18,8%

17,9%

17,5%

19,1%

20,3%

20,5%

21,5%

21,7%

22,3%

34,0%

50-249 0-49

60%

18,4%

17,7%

18,0%

17,7%

18,6%

23,7%

25,4%

28,6%

30,0%

30,7%

30,6%

30,0%

30,1%

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

40% 20%

0%


90

živnostníci egyéni vállalkozók


www.sme-husk.eu

Diagram: A KKV-k részesedése a bruttó termelésben (M SKK) Podiel MSP na hrubej produkcii (v mil. Sk) 3 500 000

250+ 3 000 000

50-249 2 500 000 57,8% 2 000 000

0-49

60,0% 58,7% 58,0%

1 500 000 1 000 000 500 000

59,2%

59,5%

61,8%

60,4% 19,3%

18,7%

20,3%

19,4% 21,4%

19,2%

17,7%

18,5%

20,0%

21,3%

20,5%

21,1%

21,9%

22,0%

21,3%

21,9%

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

0


Diagram: A kis- és középvállalkozások részesedésének alakulása a hozzáadott értékben Podiel MSP na pridanej hodnote (v mil. Sk) 1 000 000

250+

900 000 800 000

50-249 44,8%

700 000

0-49 49,2%

600 000 500 000 400 000

51,1% 53,0%

50,8%

54,7%

200 000

19,1%

20,0%

19,2%

19,5%

100 000

27,8%

29,2%

26,1%

2001

2002

2003

300 000

51,1% 20,9%

55,0%

20,2% 21,5%

20,4%

25,5%

27,4%

28,5%

2004

2005

2006

30,6%

34,3%

0


91

2007

2008


3.2.4.3

www.sme-husk.eu

A KKV-k állami támogatása

A KKV-k támogatását Szlovákiában az alábbiak biztosítják: §

§

SzK Gazdasági Minisztériuma (MH SR) – a Szlovák Köztársaság államigazgatásának központi szerve, hatáskörébe tartozik az ipar, az energetika, a kapcsolt energiatermelés, a gázipar, az ásványi erőforrások kitermelése, kezelése, védelme és felhasználása, a kis- és középvállalkozások támogatása, a vállalkozói környezet alakításának és támogatásának stratégiája, a belkereskedelem, a külkereskedelem, az idegenforgalom és a fogyasztóvédelem stb. 2008-ban a Gazdasági Minisztérium költségvetési fejezetéből 2570,87 millió SKK (85,34 M EUR) összegű állami támogatást osztottak ki szubvenció és vissza nem térítendő pénzügyi hozzájárulás formájában. A Minisztérium kötelékébe az alábbi intézmények tartoznak: o

Szlovák Beruházás- és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség (SARIO) – az MH SR dotációs szervezete, melyet az állami költségvetésből finanszíroznak. A SARIO alapvető céljául tűzte ki a Szlovák Köztársaság állampolgárai életszínvonalának emelését a foglalkoztatottság növelése és a regionális eltérések csökkentése révén. Az Ügynökség a beruházás- és kereskedelemfejlesztés támogatása keretén belül népszerűsíti a szlovák vállalkozói és beruházási környezet előnyeit, beruházókat nyer meg jelentős beruházásokhoz, tevékenységeket szervez a külfölddel folytatott kereskedelem támogatására, és tanácsadó tevékenységet folytat. További tevékenységei közé tartozik a részvétel az általános és szakkiállításokon és vásárokon, külföldi kereskedelmi küldetések megvalósítása, külföldi küldöttségek fogadása, oktatási programok biztosítása exportőrök részére, tanácsadási szolgáltatás nyújtása belföldön és külföldön egyaránt, valamint marketingtanulmányok kidolgozása.

o

Szlovák Innovációs és Energetikai Ügynökség (SIEA) – a Gazdasági Minisztérium hatáskörében működő dotációs szervezet. Tevékenysége az energetika, az energiaforrások ésszerű kihasználása és az innovációk területére irányul.

o

Szlovák Idegenforgalmi Ügynökség (SACR) – a Szlovák Köztársaság marketingjére és idegenforgalmi népszerűsítésére specializálódó állami dotációs szervezet. Országos szintű idegenforgalmi marketinget végez, tájékoztatást nyújt a szlovákiai idegenforgalmi lehetőségekről, népszerűsíti Szlovákiát az idegenforgalom célországaként, hozzájárul a kedvező országimázs kialakításához külföldön, és támogatja a Szlovák Köztársaság idegenforgalmi termékeinek értékesítését.

o

Innovációs Alap (nembefektetési) – az ország egész területén működő önálló nonprofit, nem állami jogi személy. A SzK Gazdasági Minisztériuma alapította a 147/1997 sz., nembefektetési alapokról szóló törvény alapján. Az alap célja a szellemi értékek állandó fejlesztése a tudomány, kutatás és fejlesztés terén, és ezzel az innovációs fejlődés elősegítése Szlovákiában. Támogatja a hazai és külföldi tudományos, műszaki, gazdasági és pénzügyi információkhoz való hozzáférést, a szlovák szubjektumok szellemi tulajdonának know-how-jának védelmét, valamint a technológiai politika támogatási eszközeinek fejlesztését. Az Innovációs Alap a megtérülő finanszírozás elvén működő nembefektetési alap.

SzK Pénzügyminisztériuma (MF SR) – a Szlovák Köztársaság államigazgatásának központi szerve, hatáskörébe tartoznak a pénzügyek, az adók, a vámügyek, az árak, a pénzügyi ellenőrzés és a belső audit. A Minisztérium a Szlovák Garancia- és Fejlesztési Bank (SZRB) és a Szlovák Export-Import Bank (EXIMBANKA) tevékenységén keresztül támogatja a KKV-ket.

92


§

o

Szlovák Garancia- és Fejlesztési Bank Rt. (SZRB) – szakbank, melynek fő feladata a Szlovákiai kis- és középvállalkozások fejlesztése. A kis- és középvállalkozókon kívül a városokat és községeket, valamint a társasház-tulajdonosokat is támogatja. Elsőrendű célja a kis- és középvállalkozói szegmens azon részének támogatása, amely nem tartozik a kereskedelmi bankok célcsoportjai közé. A bank garancia- és hitelprogramokat kínál.

o

Szlovák Export-Import Bank (Eximbanka) – állami szakügynökség, melynek feladata a szlovák termékek és szolgáltatások exportjának támogatása a külföldi piacokon. Az EXIMBANKA SR által támogatott export teljes összegéből, amely elérte a 116,8 Md SKK értéket, a kis- és középvállalkozások szektora általi export összege 12 045 Md SKK-t (399 M EUR) tett ki.

SzK Szociális és Családügyi Minisztériuma (MPSVR SR) – a Szlovák Köztársaság államigazgatásának központi szerve, a munkajogi viszonyok, a foglalkoztatottság, a kollektív tárgyalások, a bérek és egyéb munkadíjazás, a szociális biztonság, a gyermekek és ifjúság szociális és jogi védelme, a családgondozás és a szociális politika egyéb ügyei tartoznak a hatáskörébe. A KKV-k támogatása a Munka-, Szociális és Családügyi Központ tevékenységi körének része, és elsősorban aktív munkapiaci politika útján történik. o

§

www.sme-husk.eu

Munka-, Szociális és Családügyi Központ – aktív munkapiaci politikát folytat aktív munkapiaci intézkedésekkel. A munkakeresők, munkavállalók és munkaadók számára többek között a következő szolgáltatásokat kínálja: munkaközvetítés, tanácsadói szolgáltatások, oktatás és felkészítés a munkapiacra, dotációk.

SzK Építésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériuma (MVRR SR) – a Szlovák Köztársaság államigazgatásának központi szerve, hatáskörébe tartoznak a közmunkák, a regionális fejlesztés, az építészeti termelés és termékek, az építési rend és a területrendezés stb. Az SzK Építésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériuma mint irányító szerv a Pozsonyi Kerület Operatív Program keretén belül 2008-ban az alábbi két felhívást tette közzé: - felhívás a 2.1. intézkedés (Innováció és technológiatranszferek) keretén belül - felhívás a 2.2. intézkedés (A társadalom számítógépesítése) keretén belül A kis- és középvállalkozások támogatására vonatkozó NUTS II. Pozsony, 2. célkitűzés egységes programozási dokumentum értelmében vissza nem térítendő pénzügyi támogatások lettek kiosztva az alábbi tervezetek alapján:

§

-

Kis- és középvállalkozások támogatási tervezete JPD 2, XS 4/2005 (1.1. intézkedés)

-

Idegenforgalom fejlesztésének támogatási tervezete JPD 2, XS 5/2005 (1.3. intézkedés)

SzK Mezőgazdasági Minisztériuma (MP SR) – a Szlovák Köztársaság államigazgatásának központi szerve, államigazgatási és szakfelügyeleti feladatokat lát el a mezőgazdaság területén, vezeti, irányítja és ellenőrzi az SzK Állami Állat-egészségügyi és Élelmiszerfelügyeleti Hivatala, az SzK Tenyésztési Felügyelete, a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Kísérleti Intézet, a Nemzeti Erdészeti Központ általi államigazgatási végrehajtást stb. Állami és minimális segélyt nyújt a mezőgazdasági termelésben, a halgazdálkodás ágazatában, az erdőgazdálkodásban tevékenykedő vállalkozásoknak, valamint az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek feldolgozásának területén működő vállalkozásoknak. A Szlovák Köztársaság mezőgazdasági reszortjában az állami támogatások folyósítása a Mezőgazdasági Kifizetési Ügynökség közvetítésével történik.

93


o

www.sme-husk.eu

Mezőgazdasági Kifizetési Ügynökség (PPA) – 2008-ban az Ügynökség végezte az adminisztratív tevékenységet a mezőgazdaságban, élelmiszeriparban, erdőgazdálkodásban, halgazdálkodásban és vidékfejlesztésben nyújtott támogatások terén.

§

SzK Környezetvédelmi Minisztériuma (MŽP SR) – a Szlovák Köztársaság államigazgatásának központi szerve, hatáskörébe tartozik a környezetvédelem, ideértve a természet- és tájvédelmet, a vízgazdálkodás, az árvízvédelem, a víz minőségi és mennyiségi védelme és ésszerű felhasználása, a halászat, a levegővédelem, az ózonréteg védelme stb. A kis- és középvállalkozások támogatása az SzK Környezetvédelmi Minisztériuma fejezeten belül csak az EU eszközeiből finanszírozott, az állami költségvetésből társfinanszírozott projektekkel történik. Az SzK Környezetvédelmi Minisztériuma az Alapvető Infrastruktúra Operatív Program 2. sz. prioritásának (Környezeti infrastruktúra) közvetítő szerve a 2004–2006-os programidőszakban és az Életkörnyezet Operatív Program irányító szerve a 2007–2013-as programidőszakban. Az MŽP SR fejezet költségvetési eszközeiből nem folyósítanak dotációt a kis- és középvállalkozások támogatására. A Minisztérium a Környezetvédelmi Alap elnevezésű állami célalap kezelője, amely támogatást folyósít a kis- és középvállalkozások területén.

§

SzK Oktatásügyi Minisztériuma (MŠ SR) – a Szlovák Köztársaság államigazgatásának központi szerve, hatáskörébe tartoznak az alapfokú, középfokú és felsőoktatási intézmények, az egyéb oktatási intézmények, az élethosszig tartó tanulás, a tudomány és technika, az állami ifjúsággondozás és a sport. A pénzügyi támogatások közvetítése az alábbi két ügynökség feladata: o

Kutatást és Fejlesztést Támogató Ügynökség (APVV) – fő célja a csúcsminőségű alap- és alkalmazott kutatás és fejlesztés támogatása a tudomány és technika minden ágában, amit az állami szektor, a felsőoktatási intézmények szektora, a vállalkozói szektor és nonprofit szektor valósít meg az ügynökség programjainak keretén belül.

o

SzK Oktatásügyi Minisztériuma EU Strukturális Alapok Ügynöksége – a strukturális alapok forrásaiból nyújt támogatást (Oktatás, valamint Kutatás és Fejlesztés Operatív Programok). 2008-ban az ügynökség csupán a közszektor részére készített felhívást, a kis- és középvállalkozók részére a kutatás és fejlesztés által nyert ismeretek és technológiák gyakorlatba való átültetésére irányuló felhívások a 2009-es év folyamán lesznek közzétéve.

A KKV-k szlovákiai támogatásában részt vesz még a Kis- és Középvállalkozások Fejlesztéséért Nemzeti Ügynökség (NADSME, NARMSP), amelyet 1993-ban alapítottak az Európai Unió és a Szlovák Köztársaság kormányának közös kezdeményezésére. Támogatja a kis- és középvállalkozások (a továbbiakban csak KKV) fejlődését és növekedését a Szlovák Köztársaságban, hogy megerősítse a szektor versenyképességét az EU közös piacán. A NADSME jogi személyek érdekképviselete, az alábbi szervezetek a tagjai: § § §

Szk Gazdasági Minisztériuma Szlovákiai Vállalkozók Egyesülete Egyéni Vállalkozók Szlovákiai Szövetsége

A NADSME az alábbi tevékenységeket végzi: §

Feltárja és elemzi a vállalkozásfejlesztés akadályait, és javaslatokat dolgoz ki ezek elhárítására, ideértve a jogszabályi javaslatokat is.

94


§ § § §

§ § § §

www.sme-husk.eu

Javaslatokat készít a KKV-k szempontjából fontos állami politika és stratégia kialakítására. A szlovákiai KKV-k támogatására irányuló projektek és programok szakszerű megvalósításával kapcsolatos feladatokat hajt végre. A pénzügyi intézményekkel karöltve részt vesz a hitel- és garanciarendszerek létrehozásában KKV-k alapítása, ösztönzése és fejlesztése érdekében. Támogatja a KKV-k fejlesztését támogatóprogramokkal és (visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő) pénzügyi támogatásokkal, amelyeket ezen programok keretén belül ítél oda a vállalkozóknak. Biztosítja a KKV-támogatási programok megvalósítását az ország egyes régióiban, együttműködve azon regionális szervezetekkel, melyek célja a KKV-k támogatása. Biztosítja az infrastruktúra kiépítését a vállalkozásfejlesztés (inkubátorok) érdekében, főleg a kezdő vállalkozók és az innovatív technológiák támogatására. Biztosítja a csatlakozást a meglévő európai információs hálózatokhoz és adatbankokhoz a vállalkozói szférában. A nyilvánosság számára készített népszerűsítő programokkal, tájékoztató kiadványokkal, konferenciák, szemináriumok és kiállítások szervezésével támogatja a társadalom fejlődését és aktivitását a KKV-k területén.

A szlovákiai vállalkozói szektort képviselő további szervezetek közé tartozik a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara (SOPK), az Egyéni Vállalkozók Kamarája, az Egyéni Vállalkozók Szlovákiai Szövetsége, a Szlovákiai Vállalkozók Egyesülete, a Termelőszövetkezetek Szlovákiai Szövetsége, a Kisvállalkozások Szlovákiai Egyesülete stb. A vállalkozók támogatásában részt vesz az Enterprise Europe Network hálózat is, amelyről közelebbi információk a 3.3.2.4. fejezetben találhatók.

95


3.3

www.sme-husk.eu

A szlovák határ menti régiók specifikumai

3.3.1 Ágazatok (erős növekedési potenciállal bíró ágazatok/stratégiai ágazatok) 3.3.1.1

Szlovákia

Diagram: Az ipar fejlődése Szlovákiában

ipar

gépipari termelés

autóipar

Forrás: Szlovák Autóipari Szövetség, 2008, M SKK [20]

Az ipar és szolgáltatások ágazata, és ezen belül főleg a KKV-k Szlovákia gazdaságának alapvető szegmensét alkotják. Szlovákiában az ipar és szolgáltatások szerkezetében viszonylag nagy arányban vannak jelen az olyan ágazatok, amelyeket kis hozzáadott érték, nagy nyersanyagigény, valamint az ismeretek, az innovációk és az információs és kommunikációs technológia alacsony fokú alkalmazása jellemez. A következők sorolhatók Szlovákia legjelentősebb iparágai közé: gépkocsigyártás (Pozsonyi kerület), fémmegmunkálás (Besztercebányai és Kassai kerület), vegyipari termelés (Pozsonyi és Nyitrai kerület), textilipari termelés, villamosenergia-termelés és -elosztás (Nagyszombati, Nyitrai és Kassai kerület), üzemanyagipar, élelmiszeripar és faipar (Nagyszombati, Nyitrai, Besztercebányai és Kassai kerület). [26] Autóipar [14] Szlovákia Kelet-Európa egyik legjelentősebb gépkocsigyártója lett, elsősorban a következő három világcég jelenlétének köszönhetően: Volkswagen Slovakia (Pozsony); PSA Peugeot Citroën Slovakia (Nagyszombat), Kia Motors Slovakia (Zsolna). Az erősen exportorientált szlovák autóipar az ország gazdaságának hajtómotorja. Szlovákia előrelépése a világ legfontosabb autóipari központjai közé a 90-es évek elején kezdődött, amikor a német Volkswagen cég úgy döntött, hogy gépkocsigyártó üzemet épít Pozsony közelében. Azóta a Volkswagen a legnagyobb gyártókonszernné nőtte ki magát, amely vezető pozíciót tölt be az exportban (2004-ben a 19%-ot is elérte az exportrészesedése). 2007 májusában a cég jelentős határkőhöz ért a Szlovákiában gyártott VW márkájú gépkocsik számában: a termelés megkezdése óta már több mint 2 millió VW gépkocsi készült itt. A Volkswagen belépése a szlovák piacra további cégeket is magával vont, és hozzájárult az autóalkatrészek gyártásának jelentős növekedéséhez. 96


www.sme-husk.eu

A szlovákiai beszállítói ágazat termelésének értéke az 1998-as 621,4 M euróról 2007-re 8294,6 M euróra nőtt. A szlovák autóipar fejlődésének és a beszállítói ágazat további gyarapodásának újabb lökést adott további két jelentős gépkocsigyártó, a francia PSA Peugeot-Citroën és a dél-koreai KIA Motors érkezése. Mindkét konszern 2006-ban indította be a termelést. A PSA Peugeot-Citroën 2003-ban lépett a szlovák piacra, miután aláírták a beruházási megállapodást az SzK Gazdasági Minisztériumával. Az autóipar részesedésének növekedéséhez jelentős mértékben hozzájárulnak az autóalkatrészbeszállítók beruházásai is, hiszen neves beszállítócégek költöztetik termelésüket Szlovákia területére, a Pozsony, Nagyszombat, Zsolna, Turócszentmárton (Martin), Kassa közelében lévő ipari parkokba. A szlovák autóipar exportjának értéke 2007-ben elérte a 16,7 Md eurót, ami az ország teljes kivitelének 39,72%-át teszi ki. Az autóipar forgalma 2007-ben 18,6 Md euróra rúgott, ami a teljes ipari forgalom 35,24%-át jelenti (1998-ban ez az érték csupán 14,34% volt). Szlovákiában 2007 végén 75 728 munkavállaló dolgozott az autóiparban (1993-ban mindössze 22 000). 2007-ben az ország az 1000 lakosra eső legyártott gépkocsik számában világelső volt (105,7 gépkocsi/1000 fő). A szlovák autóipart ugyancsak erősen sújtotta a gazdasági válság. A Szlovák Autóipari Szövetség várakozásai a 2008-ban legyártott gépkocsik számát illetően (640 000 darab) túlzottan optimistáknak bizonyultak. 2008-ban végül 575 776 gépkocsit gyártottak, ami éves szinten csupán kb. 4700 darabos növekedést jelent. Az autóiparban azonban javuló tendenciák mutatkoznak, az SzK Gazdasági Minisztériuma becslései alapján a gépkocsigyártás 2010-ben eléri az 544 000 darabot, 2011-ben pedig rekordnövekedés várható évi 900 000 db legyártott gépkocsival. Diagram: A gépkocsigyártás alakulása Szlovákiában Produkcia automobilov na Slovensku v kusoch 700000 571071 575776

600000 500000 400000

200000

295390

281160

300000 180803 181618

225442

223542 215349

100000 0

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Forrás: Szlovák Autóipari Szövetség, 2008

A gépkocsigyártás növekedésével a beszállítói ágazat is fejlődött. Az autóalkatrészek főbb beszállítói közé sorolható többek között a Delphi (USA), a Dura (USA), a Johnson Controls (USA), a Faurecia (FRA) és a Visteon (USA).

97


www.sme-husk.eu

Diagram: Az ipari termelés és autóipar szlovákiai alakulásának összehasonlítása (Md EUR) Szlovák ipar összesen

Autóipar

év Megj.: Minden évnél az 1 EUR = 30,126 SKK átváltási árfolyamot alkalmaztuk. Forrás: Szlovák Autóipari Szövetség, 2008

Táblázat: Az ipari termelés és autóipar szlovákiai alakulásának összehasonlítása (Md EUR) Szlovák ipar összesen Autóipar

1998 20,69 2,97

1999 22,75 3,49

2000 26,06 4,32

2001 29,48 5

2002 31,43 6,14

Megj.: Minden évnél az 1 EUR = 30,126 SKK átváltási árfolyamot alkalmaztuk. Forrás: Szlovák Autóipari Szövetség, 2008

Diagram: Az autóipari export alakulása, számszerűen megadva

SzK Autóipar Forrás: Szlovák Autóipari Szövetség, 2008

98

2003 36,37 9,25

2004 40,7 10,29

2005 44,21 10,95

2006 51,82 14,7

2007 59,15 20,85


www.sme-husk.eu

Diagram: A szlovák autóipar forgalmának alakulása, számszerűen megadva

Ipar Autóipar Forrás: Szlovák Autóipari Szövetség, 20080

Diagram: Az autóipari beruházások alakulása (ezer EUR)

ezer EUR

év Megj.: Minden évnél az 1 EUR = 30,126 SKK átváltási árfolyamot alkalmaztuk. Forrás: Szlovák Autóipari Szövetség, 2008

Táblázat: Az autóipari beruházások alakulása (ezer EUR)

Autóipari beruházások

1999

2000

318,66

345,22

2001

2002

2003

2004

936,07 796,65 700,39 1028,6

Megj.: Minden évnél az 1 EUR = 30,126 SKK átváltási árfolyamot alkalmaztuk. Forrás: Szlovák Autóipari Szövetség, 2008

99

2005

2006

1327,8

2024,8


www.sme-husk.eu

Elektronikai ipar [15] Szlovákiában 2000 óta a leggyorsabban fejlődő iparág az elektronikai ipar, amely jelentős, egyedi helyet foglal el az ország iparában. A szlovák ipar kevés ágazata büszkélkedhet olyan stabil növekvéssel, mint az elektronika. A hozzáadott érték, a bevételek és a foglalkoztatottság a múlt század 90-es évei óta folyamatosan növekszenek ebben az ágazatban. Az elektronikai ipar így a gépkocsigyártás mögött a szlovák ipar második legjelentősebb súlypontjává fejlődött. Ráadásul az átmeneti időszak elején a szlovák elektronikai ipart szinte perspektíva nélküli ágazatnak tartották, mert az ország le volt maradva a világ trendjei mögött, és úgy vélték, hogy nincs esélye a felzárkózásra. A elektronikai iparnak Szlovákiában megvannak a feltételei a további gyors fejlődéshez, mivel az ágazat az autóipar jelentős beszállítójának számít, és emellett jelenleg az egyik legnagyobb munkáltató a feldolgozóiparban. A második legnagyobb részesedést tudhatja magáénak az ipari termelés hozzáadott értékében. A szlovák iparban jelentős és elvitathatatlan helyet elfoglaló elektronikai ipar 2000 óta az ipari termelés összes ágazata közül a leggyorsabban fejlődött. Az elektronikai ipar jelenlegi gyors fejlődése jelentős potenciált teremt a további fejlődéshez a következő években. Az ágazat jelenlegi gyors fejlődésének fő hajtómotorja elsősorban az autóipar fejlődése, amely ösztönzi az elektronikai berendezések gyártásának fejlesztését. Szlovákiában az elektronikai ipar azon ágazatok közé tartozik, amelyekre a leginkább jellemző a külföldi tőke dominanciája. A 20 vagy több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások alaptőkéjében már több mint a 75%-os részesedéssel rendelkeznek a külföldi tulajdonosok. Az elektronikai ipar a szlovák ipar egyetlen olyan ágazata, ahol lényegesen több új munkahely jön létre, mint amennyi megszűnik. Az ágazatban már egy évtizede folyamatosan növekszik a foglalkoztatottság. Az elektronikai ipar helyét és pozícióját a Szlovák Köztársaság gazdaságában és az ipari termelésben az alábbi négy pontban foglalhatjuk össze: Az elektronikai ipari termelés dinamikája kiemelkedő, 2000 óta megkétszereződött a termelés az ágazatban. § A feldolgozóipar hozzáadott értékének viszonylag nagy része származik az elektronikai iparból. § A hozzáadott érték mértéke és a termelékenység azonban aránylag alacsony az elektronikai iparban. § Az elektronikai ipar egyike a feldolgozóipar azon kevés ágazatainak, ahol a foglalkoztatottak száma növekszik. A technológiai fejlesztésen és újdonságokon alapuló elektronikai ipar világviszonylatban a legtöbb jövedelmet hozza, mégpedig nem annyira a termelésnek, mint inkább a fejlesztésnek és az innovációnak köszönhetően. Szlovákia azonban jelenleg inkább termelési, mint fejlesztési helyszín. Több, már jelen lévő befektető jelezte azonban, hogy szeretnék fokozatosan áttenni Szlovákiába a jövedelmezőbb termelést és a fejlesztési kapacitás egy részét. A legfejlettebb országokkal szemben azonban Szlovákia jelentős lemaradásban van az egyetemek és kereskedelmi cégek együttműködésének terén, ami lehetővé tenné a technológiák és ismeretek transzferét, és kereskedelmi célokra felhasználható megoldásokat eredményezne. §

Az elektronikai iparban a következők tartoznak a legjelentősebb cégek közé: Sony Slovakia, s.r.o. (Nagyszombat), Samsung Electronics Slovakia, s.r.o. (Galánta – Galanta), Panasonic, Emerson, Leoni, BSH Drivers and Pumps, s.r.o. (Nagymihály – Michalovce), Delphi Slovensko, s.r.o. (Szenic –Senica), SE Bordnetze Slovakia. Az elektronikai ipar jelenlegi gyors fejlődése nagy növekedési potenciált biztosít az ágazat további fejlődéséhez a következő években. Az elektronikai iparban még mindig érezhető az autóipar komoly hatása, ám az egyre erősödő diverzifikációnak (Samsung, Sony) köszönhetően egyre kevésbé függ

100


www.sme-husk.eu

ettől a jelentős szlovák iparágtól. Az autóipar fejlődése jelentősen ösztönzi az elektronikai és optikai berendezések gyártását is. Az import- és munkaigényes termelés helyett azonban inkább a nagyobb hozzáadott értékű termelést kell előtérbe helyezni. Ehhez viszont elengedhetetlen az oktatás és a vállalkozói szféra közeledése, valamint a további képzés koncepciójának kidolgozása. Diagram: A havi átlagbér és a foglalkoztatottak száma az elektronikai iparban Év

Villamos gép, optikai műszer gyártása Iroda-, számítógépgyártás Villamos gép, készülék gyártása Híradástechnikai termék, készülék gyártása Orvosi, precíziós és optikai műszergyártás

Foglalkoztatottak száma 2004 2005 2006

Havi átlagbér (euró) 2004 2005 2006

72 130

79 261

79 318

423

442

500

3571

4523

2194

470

536

666

49 608

53 793

53 808

401

403

472

11 175

11 830

13 486

447

447

513

7777

9115

9830

509

622

592


Diagram: A foglalkoztatottság alakulása az elektronikai iparban (átlag: 2000=100)

Foglalkoztatottság


101


www.sme-husk.eu

Diagram: A nominálbér alakulása az elektronikai iparban (átlag: 2000=100)

Bér alakulása


Diagram: Termelési trendek az egyes ágazatokban (átlag: 2000=100)

Iroda-, számítógépgyártás Villamos gép, készülék gyártása Híradástechnikai termék, készülék gyártása Ipar


Vegyipar [16] A vegyipar immár hagyományosan jelentős és elvitathatatlan helyet foglal el a szlovák gazdaságban. A szlovák vegyiparban a 90-es évek elején megkezdődött az átmeneti folyamat, és az ágazat jelentős gyártóbázissal, jó saját alapkutatási bázissal és kitűnő színvonalú szakember-potenciállal tért át a piacgazdasági működésre. A vegyipar jelenleg a szlovák ipar négy legkiemelkedőbb ágazata közé tartozik. Szlovákia vegyiparának legjelentősebb részét a finomított termékek gyártása képviseli. A bevételek legnagyobb részét a Slovnaft (2006-ban 3141 millió EUR) cég produkálja, amely 5640 kilotonna Oroszországból behozott kőolajat dolgozott fel.

102


www.sme-husk.eu

2006-ban az „alapvegyipar” ágazatában a legfontosabb szereplők közé a hagyományos termelők tartoztak: a Duslo Šaľa (Vágsellye), a Novácke chemické závody (Nyitranováki Vegyiművek), a Chemko Strážske (Őrmező), a Chemosvit Svit (Szvit), valamint a Slovnaft cég műanyaggyártással foglalkozó divíziója, a Slovnaft Petrochemicals. A Nyitranováki Vegyiművek jelenleg elsősorban klórfeldolgozáson alapuló termékek előállításával, kalciumkarbid és ipari gázok gyártásával, PVC és ennek feldolgozásából származó termékek előállításával foglalkozik, de egyre nagyobb az alapvegyszerek és kis volumenű speciális vegyszerek gyártásának részesedése. A vegyipar, mezőgazdaság és élelmiszeripar területén működő Agrofert nemzetközi holdingtársaság a hagyományos szlovák vegyipar legjelentősebb szereplője; tulajdonában van a Duslo és pozsonyi Istrochem is. Ezeket a cégeket az Agrofert a Duslo név alatt egyesítette, így 2006. január 1-től az Istrochem a Duslo a.s. fiókvállalatává vált. A vállalat peszticideket, ipari robbanóanyagokat, polipropilén műszálat és a műanyaggyártó iparnak szánt koncentrátumokat gyárt. A Chemko Strážske cég leányvállalatai, a Chemza a.s. és a Hnojivá a.s. csúcsminőségű szerves és szervetlen kémiai termékeket – egyebek mellett fénystabilizátort (pl. Dastib) – és ezek közbeeső termékeit gyártja, például salétromsavat és nitrálókeverékeket a nitrogénes műtrágyák előállításához. A cég további leányvállalatai szolgáltató tevékenységeket végzenek a Chemko a.s. Strážske telephelyén folyó vegyi termelés támogatására, valamint külső megrendelők számára. A vegyi termékek piacára szintén sikeresen lépett be a Nexis Fibers cég, amely akvizícióval nyerte el a műszálgyártó divíziót a légzsák- és gumiabroncsgyártásához Homonnán (Humenné). A műszálgyártás másik részét Homonnán továbbra is megtartó Rhodia cég a textilipari műszálak gyártására specializálódik. A Slovenský hodváb céget is irányító Moravská Kordárna új üzem építésébe kezdett gumiabroncs-merevítő műszál gyártására. A gumiipari és műanyag termékek gyártása az autóipar (Volkswagen, Kia, PSA Peugeot Citroën) és elektronikai ipar (Samsung, Sony és beszállítóik) pozíciójának erősödésével együtt növekedett Szlovákiában. A személy- és tehergépkocsik számára gumiabroncsokat gyártó Continental megvásárolta a puhói (Púchov) Matador részvényeinek 51%-kát, és mindkét divízió bevétele elérte az 590 millió eurós összeget. Új, komolyabb beruházót kapott az autóipar részére gumikomponenseket gyártó Vegum cég is. A 2006-os év legnagyobb projektjei közé tartozik az olasz Ferplast vezénylése alatt épített új termelőüzem, megközelítőleg egymilliárd korona beruházással, amely háziállat-tartási termékeket gyárt. A Francia Steep Plast társaság kb. 10 millió EUR összeget fektetett a műanyag autókomponenseket gyártó üzem építésébe. A nyitrai Sony üzem műanyagipari beszállítók formájában (pl. Ryoka és Daidong) is idecsalogatott beruházókat. Táblázat: A szlovák vegyipar és gyógyszeripar legnagyobb cégei (2006, konszolidált adatok) Sorrend 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Cég Slovnaft, a.s., Bratislava (Pozsony) Matador, a.s., Púchov (Puhó) Duslo, a.s., Šaľa (Vágsellye) Continental Matador Truck Tires, s.r.o., Púchov (Puhó) Novácke chemické závody, a.s., Nováky (Nyitranovák) Zentiva, a.s., Hlohovec (Galgóc) Chemosvit, a.s., Svit (Szvit) Nexis Fibers, a.s., Humenné (Homonna)

103

Teljes forgalom (ezer EUR) 2006-ban 3223421 465877,4 349547,5 308596,7 163469,8 138168,8 130899,2 90423,57


9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.

www.sme-husk.eu

Nylstar Slovakia, a.s., Humenné (Homonna) Inergy Automotive Systems Slovakia, s.r.o., Lozorno (Lozornó) ContiTech Vibr. Control Slovakia, s.r.o., D. Vestenice (Alsóvesztény) Chemko, a.s., Strážske (Őrmező) Terichem, a.s., Svit (Szvit) Plastika, a.s., Nitra (Nyitra) Vegum, a.s., Dolné Vestenice (Alsóvesztény) Fermas, s.r.o., Slovenská Ľupča (Zólyomlipcse) Quinn Plastics Slovakia, s.r.o., Žilina (Zsolna) Biotika, a.s., Slovenská Ľupča (Zólyomlipcse) SaarGummi Slovakia, s.r.o., Dolné Vestenice (Alsóvesztény) Diakol Strážske, s.r.o., Strážske (Őrmező) Chemolak, a.s., Smolenice (Szomolány) Slovenský hodváb, a.s., Senica (Szenice) Unomedical, s.r.o., Michalovce (Nagymihály) Petrochema, a.s., Dubová (Cseres) Slovpack Bratislava, s.r.o., Bratislava (Pozsony)

85101,13 58876,4 47689,35 46423,19 41581,02 36082,29 3223421 465877,4 349547,5 308596,7 163469,8 138168,8 130899,2 90423,57 85101,13 58876,4 47689,35

Megj.: Alkalmazott átváltási árfolyam: 37,248 SKK/EUR (2006) Forrás: Trendelemzés, 2006

Táblázat: Gazdasági eredmények alakulása éves szinten a vegyipari és gyógyszeripari ágazatban 2008. 1.Q/2009. 1.Q SK

Megnevezés

NACE 192 Kőolaj-feldolgozás 20 Vegyi anyag, termék ebből: 2016 Műanyag alapanyag 203 Bevonóanyagok 204 Tisztítószer, testápolási cikk 206 Vegyi szál 21 Gyógyszer 22 Gumi-, műanyag termék 221 Gumitermék 222 Műanyag termék Vegyipar és gyógyszeripar összesen (NACE 192+20+21+22)

Vállalkozások Vállalkozások száma számának 2008 2009 növ./csökk. 1.Q 1.Q 6 6 0 49 59 10

Gazd. eredmény (ezer EUR) 2008 2009 1.Q 1.Q 52 806 -8107 33 505 -11 081

Gazd. eredmény növ./csökk. (ezer EUR)

Index 2008/2009 1.Q (%)

-60 913 -44 586

-15,4 -33,1

9

11

2

-784

-10 123

-9339

1291,20

3 8

5 8

2 0

502 6110

-252 11

-754 -6099

-50,2 0,2

7 14

6 14

-1 0

-2523 16 931

-5703 4149

-3180 -12 782

226 24,5

158

129

-29

32 752

-13 312

-46 064

-40,6

20 138 227

18 111 208

-2 -27 -19

12 219 20 533 135 994

-4044 -9267 -28 351

-16 263 -29 800 -164 345

-33,1 -45,1 -20,8


104


www.sme-husk.eu

Gépipar [17] A gépipari ágazat Szlovákiában az egész ipar és ipari termelés húzóerejét képezi. A gépipar legerősebb ágazata a közlekedési eszközök gyártása, amelyet az elektromos és optikai berendezések gyártása követ. Az ágazat növekedésének előfeltétele a VW Slovakia (Pozsony), a KIA Motors (Zsolna) és a PSA Peugeot Citroën (Nagyszombat) gépkocsigyártók termelési kapacitásának bővítése. Ezzel közvetlenül összefügg a beszállítói hálózat fejlesztése és bővítése a gépipar többi alágazatain belül, különösen a fémek és fémtermékek, gépek és berendezések, valamint elektromos és optikai berendezések gyártásában. Több szlovák gépipari üzemben az alábbi kritikus pontok tapasztalhatók a gyártóbázisban: § § § § § §

fölös gépi kapacitás, amely nincs teljes mértékben kihasználva és a valós termelési programhoz igazítva egyes cégekben a gépi kapacitás nagyfokú fizikai és morális elhasználódása a gyártási technológia kismértékű hozzáigazíthatósága az új és gyakrabban változó termelési programhoz a munkahelyek túlnyomórészt technológiai elrendezése, tartalékok a gyártósejtek szerkezetének alkalmazásában állandó hiányosságok az automatizáció terén, az anyagáramlások folyamatosságában és az információs rendszerekkel való kompatibilitásban nem elégséges innovációs képesség

A gépiparban a legnagyobb munkaadók közé az alábbiak sorolhatók: §

§

§

§

§

§

§

Építkezési és közúti gépek gyártása – PPS Group (Gyetva – Detva), Stroje a mechanizmy (Dunaszerdahely – Dunajská Streda), Way Industry (Korpona – Krupina), Cestné a stavebné mechanizmy (Tiszolc – Tisovec), Montáže (Trencsén – Trenčín), Strojstav (Vágújhely – Nové Mesto nad Váhom) Orvosi műszerek és berendezések – Unomedical (Nagymihály – Michalovce), Olympus SK (Pöstyén – Piešťany), Chirana (Ótura – Stará Turá, Pöstyén – Piešťany), Protetika (Pozsony), Neoprot (Pozsony) Szellőztető- és légkondicionáló gépek és berendezések, szerelvénygyártás – R.T.V. Coils (Vágújhely – Nové Mesto nad Váhom), Klimak (Nyitra – Nitra), Imos-Systemair (Gutor – Hamuliakovo), Pastorkalt (Érsekújvár – Nové Zámky), Marco-Climatech (Poprád– Poprad), EUROS Slovakia (Zsolna – Žilina) Fémfeldolgozási termékek, energetikai gépek és anyagmozgató szerkezetek gyártása – SES (Garamtolmács – Tlmače), Protherm Production (Szakolca – Skalica), Bekaert Slovakia (Diószeg – Sládkovičovo), Wertheim (Dunaszerdahely – Dunajská Streda), IN Vest (Vágsellye – Šaľa), Profitube (Pozsony) Mezőgazdasági, erdészeti gép gyártása – ZŤS Strojárne (Námesztó – Námestovo), Agrofinal (Galgóc – Hlohovec), Novkredit (Nyitranovák – Nováky), Premetal Mon (Eperjes – Prešov), Globe Metal & Finance (Turócszentmárton – Martin), Movob (Eperjes – Prešov) Élelmiszer-ipari gépek és berendezések – Casspos (Kassa – Košice), Odenberg Engineering (Bazin – Pezinok), Potravinárske strojárne (Felsővízköz – Svidník), Rademaker Slovakia (Vágbeszterce – Považská Bystrica), Milking (Pozsony) Közúti gépjármű és motor gyártása – Volkswagen Slovakia (Pozsony), KIA Motors Slovakia (Zsolna – Žilina), PCA Slovakia (Nagyszombat – Trnava), Faurecia Interior Systems (Pozsony),

105


§

§

§ §

§

§

www.sme-husk.eu

VSS (Kassa – Košice), Panax F.C.S. (Turdossin – Tvrdošín), LIAZ Prešov, Rolbatech (Nyitra – Nitra) Gépjárműalkatrész-gyártás – Faurecia Slovakia (Pozsony), SAS Automotive (Pozsony), ZF Sachs Slovakia (Nagyszombat – Trnava), HBPO Slovakia (Lozornó – Lozorno), Matador Automotive (Verebély – Vráble), IAC Group Slovakia (Lozornó – Lozorno), Tower Automotive (Malacka – Malacky) Csapágy, erőátviteli elem gyártása – INA Skalica (Szakolca – Skalica), INA Kysuce (Kiszucaújhely – Kysucké Nové Mesto), Sauer-Danfoss (Vágbeszterce – Považská Bystrica), PSL (Vágbeszterce – Považská Bystrica), Kinex – KLF (Kiszucaújhely – Kysucké Nové Mesto), Kinex (Nagybiccse – Bytča) Hajógyártás, hajójavítás – Slovenské lodenice (Révkomárom – Komárno), BPT Trade (Pozsony), SP a P lodenica (Pozsony) Szivattyú, kompresszor gyártása – Embraco Slovakia (Igló – Spišská Nová Ves), Danfoss Compressors (Aranyosmarót – Zlaté Moravce), Ekom (Pöstyén – Piešťany), CCN Slovakia (Vágbeszterce – Považská Bystrica), Hydronika DEE (Pozsony), Slovpump-Trade (Ágostonlak – Závadka nad Hronom) Háztartási készülék gyártása – Whirlpool Slovakia (Pozsony), Thorma výroba (Fülek – Fiľakovo), Dometic Slovakia (Fülek – Fiľakovo), Tatramat-ohrievače vody (Poprád – Poprad), Thermo/Solar (Garamszentkereszt – Žiar nad Hronom), Kobok (Garamolaszka – Valaská), Pokrok (Zsolna – Žilina) Mozdonyok és vasúti kocsik gyártása – Tatravagónka (Poprád – Poprad), ZOS Trnava (Nagyszombat – Trnava), ZOS Zvolen (Zólyom), ZOS Vrútky (Ruttka), Zastrova (Igló – Spišská Nová Ves)

Táblázat: Bevétel saját teljesítményből és áruból 2005–2007 (M EUR) ŠKEČ 28 29 331 34 35

Leírás Fémtermék gyártása index (az előző év azonos időszaka = 100) Máshova nem sorolt gép gyártása index (az előző év azonos időszaka = 100) Orvosi és sebészeti műszerek és berendezések index (az előző év azonos időszaka = 100) Közúti jármű gyártása index (az előző év azonos időszaka = 100) Egyéb jármű gyártása index (az előző év azonos időszaka = 100) Ipar összesen index (az előző év azonos időszaka = 100)

2005 1239 100 2319 100 58 100 4209 100 303 100 34 706 100

2006 1432 112 2919 121 67 113 5848 134 277 88 41 920 116

2007 2004 127 3524 109 128 174 8837 137 415 136 52 765 117

Megj.: *2009. január 1-től az euró a hivatalos fizetőeszköz. Az adatok átszámításához az adott év SKK/EUR átlagos átváltási árfolyama volt alkalmazva. Éves szintű változások

106


www.sme-husk.eu

Táblázat: Nyilvántartott foglalkoztatottak átlagos száma ŠKEČ

Leírás 28 Fémtermék gyártása index (az előző év azonos időszaka = 100) 29 Máshova nem sorolt gép gyártása index (az előző év azonos időszaka = 100) 331 Orvosi és sebészeti műszerek és berendezések index (az előző év azonos időszaka = 100) 34 Közúti jármű gyártása index (az előző év azonos időszaka = 100) 35 Egyéb jármű gyártása index (az előző év azonos időszaka = 100) Ipar összesen index (az előző év azonos időszaka = 100)

2005 2006 2007 28 927 28 662 30 039 100 99 105 48 310 50 468 52 361 100 105 104 2182 2696 3018 100 124 112 23 130 28 652 34 278 100 124 120 7826 7284 7496 100 93 103 528 478 522 426 540 098 100 99 103

Megj.: *2009. január 1-től az euró a hivatalos fizetőeszköz. Az adatok átszámításához az adott év SKK/EUR átlagos átváltási árfolyama volt alkalmazva. Eves szintű változások (indexek) megtisztítva az átváltási árfolyam befolyásától. Forrás: Szlovák Statisztikai Hivatal, 2008

Diagram: Egy alkalmazottra eső hozzáadott érték 2005–2007 (ezer SKK)

Fémtermék gyártása

Máshova nem sorolt gép gyártása Forrás: Szlovák Statisztikai Hivatal, 2008

Orvosi és sebészeti műszerek és berendezések

Közúti jármű gyártása

Egyéb jármű gyártása

Fafeldolgozó ipar [18] A fafeldolgozó iparnak a szlovák gazdaságban még mindig aránylag kicsi a részesedése, azonban az utóbb időben jelentősebb külföldi befektetések észlelhetők ezen a területen is. A volt állami fűrésztelepeket részben külföldi cégek vették át. A szlovák erdők több mint felét (60%) a Szlovák Köztársaság kezeli a Lesy SR szervezet által, amely az ismeretlen tulajdonosok erdeit is kezeli. A fennmaradó rész (40%) magánkézben, a községek vagy az egyház kezében van. 107


www.sme-husk.eu

Különleges helyzet állt elő 2004 végén, amikor a rendkívül erős szélvihar az erdőállomány jelentős részét elpusztította. Ezt olyan időszak követte, amelyben a védett területekről származó faanyagot is feldolgozták, és így megnőtt a szállítások volumene a szlovák piacra. Az erdőgazdák nyilatkozata szerint csak az a faanyag kerül kivitelre, amelyet nem tudnak Szlovákiában feldolgozni. A szélvihar okozta pusztítás előtt 2004-ben kb. 1,1 M köbméter került kivitelre, 2005-ben azonban ez az érték már 1,8 M köbméter volt. A fafeldolgozó cégek három csoportba oszthatók – fűrésztelepek, cellulóz- és papírgyárak, bútorgyártók: Fűrésztelepek – a lokális, szlovák fűrésztelepek többnyire kicsik, és elavult technológiát használnak. Ez okból is megfigyelhető a faszállítás volumene és az egyes fűrésztelepek kapacitása közti egyenlőtlenség. Általában véve, az ágazat fejlődését főleg a külföldi befektetések hozták magukkal. Az eredetileg szlovák fűrésztelepek többsége külföldi cégek kezébe került. A legfontosabbak közé tartozik a Kronospan (Ausztria), a Rettenmeier (Németország), a Skipper investment (Luxemburg), a Doka Industrie (Ausztria), valamint a szlovák Smrečina Hofatex és PRP Veľký Krtíš. Cellulóz- és papíripar – a papírfogyasztás Szlovákiában nagyon nagy mértékű, évente több mint 85 kg egy főre számítva, de a hazai fogyasztás még így is kisebb a termelésnél. A fahiány kulcsproblémát jelent a termelők számára, amit többnyire a faanyag Ukrajnából, Magyarországról és Belorussziából történő behozatalával oldanak meg. A legjelentősebb cellulózgyárak: Mondi Bussiness paper SCP (Németország), Bukocel Hencovce (Szlovákia), Smurfit Kappa Śtúrovo (Hollandia), SHP Group (Szlovákia), Metsä Tissue (Finnország), SCA Hygiene Products (Svédország). Bútorgyártók – Szlovákiában a bútorgyártók főleg a kivitelre összpontosítanak. A bútoreladás egyre nő ugyan, a hazai piac azonban aránylag kicsi. A legjelentősebb bútorgyártók közé az alábbiak tartoznak: Swedwood (Svédország), Lind mobler (Dánia), Furni Finish (Belgium), valamint a szlovák Decodom és Ekoltech. Vázlat: A fafeldolgozó ipari cégek földrajzi áttekintése

Bútorgyártók

Fűrésztelepek

Cellulóz- és papíripar


108


www.sme-husk.eu

Táblázat: A fafeldolgozó ipari beruházások alakulása Beruházások összesen Ebből materiális javakba Immateriális javakba Beruházás technológiába Éves növekedési index (%)

M SKK M EUR M SKK M EUR M SKK M EUR M SKK M EUR

2000 2001 2002 2003 2004 2005 1775,3 2367,1 3195,1 7221,8 5301,0 5241,1 (41,687) (54,656) (74,828) (174,057) (132,376) (135,804) 1725,9 2331,9 3137,3 7133,1 5255,5 5209,4 (40,524) (53,843) (73,474) (171,919) (131,239) (134,983) 49,4 35,3 57,8 88,7 45,5 31,7 (1,163) (0,813) (1,354) (2,138) (1,137) (0,101) 1268,5 1865,6 2341,4 6217,3 4342,3 4378,9 (29,784) (43,076) (54,835) (149,846) (108,435) (113,463) x

131,5

135

226,3

73,5

107,6

2006 3187,3 (85,569) 3049,9 (81,880) 137,4 (3,689) 2779,8 (74,629) 58,5

Megj.: A szlovák koronában feltüntetett értékek euróátszámításánál a Szlovák Nemzeti Bank átlagárfolyama volt alkalmazva az adott naptári évben. Forrás: Statisztikai Hivatal

Információs és kommunikációs technológiák [19] Az IT területén 2007-ben több mint 51 000 személy volt foglalkoztatva, és a következő években (2007–2011) további 16 000 új munkahelynek kellene létrejönnie. Ez a növekvés az újonnan alapított IT-cégek számával függ össze (feltételezhető, hogy az elkövetkező években kb. 240 új cég jön létre). Az ITC ágazat legjelentősebb cégei közé elsősorban külföldi cégek tartoznak: § § § § § § § § § §

DELL (2002) – a pozsonyi székhelyű cég több mint 1500 személyt foglalkoztat. A cég pénzügyi és kereskedelmi támogatást nyújt az egész EMEA régiónak. HP (2003) – kb. 350 személyt foglalkoztat, pozsonyi székhellyel. Accenture (2000) – több mint 600 alkalmazottat foglalkoztat Pozsonyban. IBM (2000) – a világban lévő központok adminisztratív és kereskedelmi támogatása megközelítőleg 200 személynek ad munkát, székhelye Pozsony. Lenovo (2005) – 561 személyt foglalkoztató nemzetközi centrum, székhelye Pozsony. NESS (2005) – a főleg szoftverfejlesztéssel foglalkozó cég Kassán működik, kb. 500 személyt foglalkoztat. Siemens PSE (1990) – fiókok Pozsonyban, Kassán, Zsolnán és Pöstyénben (Piešťany); Szlovákiában összesen 1041 személyt foglalkoztat. Soitron (1991) – outsourcing az IT területén 750 alkalmazottal Pozsonyban és Kassán. T-systems (2006) – 713 alkalmazott Kassa városában. A legnyereségesebb ICT-cégek Szlovákiában: ESET, Siemens Solutions and Services, Asseco Slovakia, Microsoft Slovakia, LogicaCMG Slovakia, Soitron, RWE Systems Slovakia, Gratex Slovakia.

109


www.sme-husk.eu

Diagram: Az IT ágazat szerkezete Szlovákia piacán 2007-ben Štruktúra trhu IT na Slovensku

3,90%

10,60%

9,20%

32,50%

26,60% 17,20%

Sieťovéberendezések zariadenia Hálózati Hardverrendszerek Hardvérové systémy

IT Služby IT-szolgáltatások Tárolóeszközök Pamäť. zariadenia

Forrás: IDC 2007

Diagram: Egy főre jutó IT-kiadások, 2006

Románia Lengyelország Szlovákia Magyarország Észtország Csehország Szlovénia EU-28 Németország Írország Ausztria Nagy-Britannia Svédország

Forrás: IT Yearbook 2006

110

Balíčky programov Programcsomagok Perifériák zariadenia Periférne


3.3.1.2

www.sme-husk.eu


A kerület fő termelési ágazatai a vegyipar, autóipar, gépipar, elektronikai ipar és élelmiszeripar. Ezek a szektorok kihasználták a kerület által kínált nagy előnyöket – magas képzettségi szint, fejlett közlekedési és műszaki infrastruktúra, aktív külkereskedelem és a legnagyobb kereslet az áruk és szolgáltatások iránt. Mindezek ellenére a Pozsonyi kerület Szlovákia első olyan régiója, ahol a kereskedelem és a szolgáltatások túlsúlyba kerülnek az ipari termeléssel szemben. [1] Az előnyös fekvés ahhoz is hozzájárult, hogy a Pozsonyi kerület Szlovákia gazdaságilag legjelentősebb régiójává váljon. További előnyei a szakképzett munkaerő, a számos egyetem és pénzintézet. A kerületben az ipar minden ágazata megtalálható. A régió déli része a mezőgazdaságot kiegészítő ágazatokra specializálódik. Az ipar ágazati szerkezetének központjában a közlekedési eszközök gyártására áll a multinacionális Volkswagen cégben, valamint a kőolaj-finomítás, illetve szerves és szervetlen kémiai termékek gyártása a Slovnaft és az Istrochem vállalatokban. Az élelmiszeripar és italgyártás ágazata bőséges árukészletet állít elő. A jelentős ágazatok közé tartozik még az elektromos berendezések és gépek gyártása, valamint a kiadói és nyomdai tevékenység. Vegyipar: jelen van a régióban a kőolaj-feldolgozás, az olyan termékek gyártása, mint az aszfalt, fűtőés kenőolaj, zsír, bitumen, paraffin, oldószer és főleg üzemanyag – Slovnaft a.s. Pozsony (www.slovnaft.sk); vegyi anyagok gyártása a gumi- és gyógyszeripar részére, ipari műtrágya, viszkózés polipropilén műszál gyártása – Istrochem a.s. Pozsony (www.istrochem.sk); ragasztó, üvegezőgitt, gumizott textilszövet és bevonóanyag gyártása – Matadorfix s.r.o. Pozsony (www.matadorfix.sk); a tisztítószergyártásához szükséges félkészáruk előállítása, mint a poliglikolok, nemionos tenzidek – Sloveca – SASOL Pozsony (www.sasol.com). Autóipar: tevékenységei a tervezés, gyártás és szerelés. A fémlemez-feldolgozáshoz, nagyfelületű autóipari szerszámok és műanyag komponensek gyártásához kapcsolódik. A legfontosabb cégek: Volkswagen Pozsony, Delphi Automotive Pozsony, Johnson Controls International, Faurecia (www.faurecia.sk), Enco Pozsony (www.enco.sk). Gépipar: gépek- és berendezések, fémtermékek gyártása, felületkezelés és fémmegmunkálás. A kerület további ágazatai: korábban a Pozsonyi kerület fontos mezőgazdasági termelőnek számított, a tevékenységek súlypontja azonban mostanra áthelyeződött az ipar és szolgáltatások területére. [7] A Pozsonyi kerület egyúttal Szlovákia fontos idegenforgalmi célállomása. Az idegenforgalom tehát szintén jelentős gazdasági ágazat a régióban. Az egynapos vagy rövid távú látogatások esetén a Pozsonyi kerület az ország legkeresettebb turistacélpontja. 3.3.1.3

Nagyszombati önkormányzati kerület [2]

Az ipar nagy hagyományokkal rendelkezik a kerületben. Míg a termékeny délen az élelmiszeripar van túlsúlyban, az északi rész a fogyasztási cikkek gyártásának ad otthont. Az ipari központnak számító Nagyszombatban minden ágazat megtalálható, a gépészettől az üveggyártásig. A termelési tevékenységek a népesség több mint 40%-át foglalkoztatják. [2] A kerületben működő fő ágazatok az autó-, elektronikai, kohászati, vegy- és üvegipar. Ezek az utóbbi időszakban főleg a külföldi befektetőknek köszönhetően fejlődnek. Autóipar – jelentős cégek: PSA Peugeot Citroën – kiskategóriás személygépkocsik gyártása (www.slovakia.psa-peugeot-citroen.com). Elektronikai ipar – jelentős cégek: SONY Slovakia, s.r.o. – televíziókészülékek és -komponensek gyártása (www.sony.sk); Punch Products Trnava, spol. s.r.o. – szórakoztató- és ipari elektronikai

111


www.sme-husk.eu

komponensek szállítása; Invensys Elektronika Slovensko, a.s. – fehéráruk nyomtatott áramköreinek gyártása (www.invensys.com). Kohászati ipar – jelentős cégek: Zlieváreň Trnava, s.r.o. – öntvénygyártás (www.zlievaren-trnava.sk). Vegyipar – jelentős cégek: jelentős társaságok: Tatrachema, výrobné družstvo Trnava – vegyszer és tisztítószer gyártása és értékesítése (www.tatrachema.sk). Üvegipar – Johns Manville Slovakia, a.s. – üvegszálgyártás és az abból készült üveglaminát termékek értékesítése (www.jm.com). Gépipar – elsősorban vasúti teher- és személykocsik javítása, váltómű gyártása személy- és tehergépkocsik részére, autóipari csapágy, csapágyágyazás és tartozékok gyártása. Jelentős cégek: ŽOS Trnava, a.s. – vasúti teher- és személykocsik javítása és korszerűsítése (www.zos.sk); ZF SACHS Slovakia, a.s. – váltóművek és hidrodinamikus váltók gyártása és javítása gépkocsikhoz (www.sachs.sk); ZF Boge Elastmetall Slovakia, a.s. – gumi-fém alkatrészek és lengéscsillapító rendszerek gyártása (www.zf.com/boge-elastmetall); Toma Industries spol. s.r.o. – alakítástechnika fejlesztése, gyártása, értékesítése, prések és berendezései gyártása (www.toma.sk). Élelmiszeripar – főleg tejfeldolgozás és tejtermék gyártása, húsfeldolgozás és húsipari termék gyártása, cukrászati termék és tartósított lisztesáru gyártása, sör és pezsgőbor gyártása, cukorgyártás. Az élelmiszeripar a régió legrégibb ágazata, jellegzetessége a gyártás meglehetős szétszórtsága nagyszámú gyárba és üzembe, így szinte homogén módon van jelen az egész kerületben. Jelentős cégek: I.D.C. Holding, a.s. OZ Figaro Trnava – cukrászati termék és tartósított lisztesáru gyártása és értékesítése (www.idc.sk); VITANA Slovensko, s.r.o. – élelmiszeir-ipari termék gyártása és értékesítése (www.vitana.sk); LYCOS – Trnavské sladovne, spol. s.r.o. – sörmaláta gyártása és értékesítése (www.lycos-malt.sk), Sladovňa SESSLER, a.s. – sörmaláta gyártása és értékesítése (www.sessler.sk). Gyógyszeripar – A gyógyszeripari termelés elsősorban gyógyszerek és orvostechnikai eszközök gyártására irányul. A termelést a régióban és Szlovákiában egyaránt domináns szakcégek kutatási és fejlesztési bázisa is segíti. Jelentős cégek: ZENTIVA a.s. Hlohovec (www.zentiva.sk). Természeti potenciál – ez a Nagyszombati kerületet a múltban Szlovákia legfontosabb mezőgazdasági területévé tette. A termőföld és az enyhe éghajlat különösen a gabonafélék termesztéséhez kedvező, ennek köszönhetően kapta a régió déli része a „Žitný ostrov” (kb. „gabonasziget”, magyarul Csallóköz) nevet. A kerület természeti forrásai túlnyomórészt az északi részen találhatók. Az egbelli (Gbely) földgáz- és kőolajlelőhelyekről, valamint különféle építőanyagokat kitermelő bányákról van szó. Meg kell említeni a számos ásványvízforrást is, amelyek jelentős szerepet játszanak a kerület idegenforgalmában. Mezőgazdaság – a Nagyszombati kerület mezőgazdasági szempontból az ország egyik legproduktívabb kerülete (csak a Nyitrai kerület előzi meg). A kerület teljes területének 70,9%át mezőgazdasági hasznosítású terület alkotja. A szántóterület részaránya (89,8%) a legnagyobb Szlovákia összes kerülete közül (az országos átlag 58,8%). A kerület mezőgazdasági hasznosítású területeinek nagyon jó a termőkapacitása. Ennek megfelel a megművelt területek szerkezete is, amelyben a gabonafélék, az olajos növények, a cukorrépa és az évelő takarmányok vannak jelen a legnagyobb arányban, és az ország kerületei közül itt érik el a legnagyobb hektárhozamokat. A növénytermesztéshez állattenyésztés is társul, amelyben jelentős a marha- és sertésállomány részesedése. Növénytermesztés –főleg a gabonafélék, ezen belül a búza és árpa, a kukorica, a cukorrépa, a napraforgó és a repce termesztése a jellemző. Egyre nagyobb a burgonya termőterülete. Kedvezők a feltételek a primőrök és szabadföldi zöldségek termesztéséhez, a szőlészet és gyümölcstermesztés fejlődéséhez. A mezőgazdasági hasznosítású területek termőképessége nagyon jó, ami abból fakad, hogy a kerület talaját legnagyobb részt fekete- vagy barnaföld alkotja. Ezek agronómiai értékét

112


www.sme-husk.eu

csupán a vízhiány csökkenti a vegetációs időszakban, ezért öntözéses gazdálkodást kell alkalmazni. Ez legjobban a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) és Galántai (Galanta) járásban van kiépítve. Állattenyésztés – jóllehet a területen a növénytermesztésé a meghatározó szerep, a bruttó mezőgazdasági termék szempontjából fontos helyet foglal el a fejlett állattenyésztés is, különösen a sertés- és szarvasmarha tenyésztés, ez azonban jelenleg sajnos csökkenő tendenciát mutat. [9]

3.3.1.4


A Nyitrai kerületben az iparnak és a mezőgazdaságnak egyaránt jelentős a szerepe. A földrajzi és éghajlati feltételeknek köszönhetően a kerületben mindig a mezőgazdaság és az ehhez kapcsolódó termelés volt jellemző. Jelenleg a gazdaság szinte minden ágazata megtalálható a kerületben. [3] Az ipari ágazatok összetétele sokrétű. Domináns helyet foglal el a kerületi székhely, Nyitra, melynek jelentős vállalata a Volkswagen Elektrické Systémy, s.r.o. A kerület legfontosabb ágazatai az élelmiszeripar, a vegyipar, az elektronikai ipar, a gépipar, a papíripar és a bőripar. A Vágsellyei (Šaľa) járásban található a földgázfeldolgozással, nitrogénműtrágya és gumiipari vegyszerek gyártásával foglalkozó Duslo, a. s. vegyi kombinát. A mezőgazdaságilag művelt terület mérete az egész országban ebben a kerületben a legnagyobb. A kerület számos mezőgazdasági termék (búza, árpa, szemes kukorica, emberi fogyasztásra való borsó, ipari cukorrépa, dohány, olajrepce, szemes napraforgó) legjelentősebb termelői közé tartozik, és emellett Szlovákia legnagyobb szőlőtermelője. Az állattenyésztésben a sertés-, marha- és baromfitenyésztés dominál. Fő feldolgozóipari ágazatok: A Nyitrai kerület ipari termelése meglehetősen egyenetlenül oszlik meg az egyes járások között: az északi járásokat jobbára elfogadható ipari termelés jellemzi nagy gazdasági növekedéssel, míg a gyenge ipari bázisú déli járások a gazdasági fejlődés súlyos gondjaival küzdenek. Ez a kettősség az infrastruktúra fejlettségi szintjével, valamint az előző évek gazdasági fejlődésének irányultságával és szintjével áll összefüggésben. A kerület déli része az élelmiszeripar és a mezőgazdaság többi ágazatának bázisát képezi. A kerület három legfejlettebb ágazata a papíripar, a vegyipar és a gépipar. Az ipar eloszlásának a kerületben sajátos jellege van, ugyanis a városokba összpontosul, amelyek így homogén jelleget kapnak. Például Vágsellye (Šaľa) a vegyi termelés központja, Révkomárom (Komárno) a hajóiparé, Garamtolmács (Tlmače) a gépiparé. Egyedül a kerület székhelye, Nyitra rendelkezik jelentősen diverzifikált iparral. E térség legjelentősebb cégei a Volkswagen és a Siemens. [3] Papíripar – a papíripari termelés alappillére a ragasztott burkolókarton gyártása újrahasznosított anyagból, továbbá a préseltpapír-bázisú tetőburkolat, csomagolóanyag és a kapcsolódó kiegészítő termékek gyártása. A termelésben a Smurfit Kappa Štúrovo (Párkány, www.smurfitkappasturovo.com) cégé a vezető pozíció. Vegyipar – a kerület vegyipari termelésének központjában a műanyaggyártás áll – ezen a területen a Plastika a.s. Nitra (www.plastika.sk) és a VUSAPL a.s. Nitra (www.vusapl.sk) a legfontosabb cégek –, de jelentős az építési és kisfogyasztók részére készülő bevonóanyagok gyártása is – Novochema v.d. Levice (Léva, www.novochema.sk). Domináns helyzete van a vegyipari termelésben a DUSLO a.s. Šaľa (Vágsellye, www.duslo.sk) cégnek, melynek gyártási programja felöleli a műtrágya, ragasztó, gumiipari kiegészítő vegyi anyagok és robbanóanyagok gyártását. Gyógyszeripar – a főleg állatgyógyászati készítmények és orvostechnikai eszközök gyártására irányuló gyógyszeripari termelést a régióban és Szlovákiában egyaránt domináns ágazati cégek kutatási és fejlesztési bázisa is támogatja. A következők tartoznak a jelentős vállalatok közé: Mevak a.s., Nyitra

113


www.sme-husk.eu

(www.mevak.sk), Bioveta SK s.r.o., Nyitra (www.bioveta.sk), Pharmagal-Bio s.r.o., Nyitra (www.pharmagalbio.sk). Gépipar – a nehézipar meghatározó szereplője a SES Tlmače a.s. (Garamtolmács, www.ses.sk), amely villamos erőművek és nagy teljesítményű hőerőművek részére gyárt berendezéseket. A könnyűipar legjelentősebb képviselője a HP Strojárne Zlaté Moravce s.r.o. (Aranyosmarót, www.hpstrojarne.sk), amely az autóipar és a precíziós gépgyártás részére gyárt termékeket, valamint az autóipari hidegsajtolással foglalkozó Huhn Press Tech Vráble (www.huhn.sk). Elektrotechnikai gyártás – a múltban soha nem játszott fontos szerepet a Nyitrai kerület életében. Azonban a külföldi cégek több közös vállalatot és leányvállalatot hoztak létre itt, és így megerősödött az ágazat részesedése a teljes termelésben. A legjelentősebb cégek ebben az ágazatban a Volkswagen, a Siemens és a SONY. Az ipar a járások többségében sikeresen túljutott az újraszervezés és a stabilizáció szakaszán, és jelenleg a fejlődés-kompenzálás fázisban van. Élelmiszeripar – az élelmiszeripar a régió legrégibb ágazata, jellegzetessége a gyártás meglehetős szétszórtsága nagyszámú gyárba és üzembe, így szinte homogén módon van jelen az egész kerületben. Fő profilja a tejtermelés, a húsfeldolgozás és húsipari termékek gyártása, a sörgyártás és bortermelés, a tartósítóipari termékek gyártása, a búzaliszt gyártása és az élelmiszeripari kiegészítő termékek gyártása. Jelentős cégek: Levmilk Levice a.s. (Léva, www.levmilk.sk ), Tekmar s.r.o Nitra (www.tekmar.sk), Hybrav Nitra a.s. (www.hybrav.sk), Tomata Kolárovo (Gúta, www.tomata.sk), Fajne Tlmače (Garamtolmács , www.fajne.sk), Víno Nitra (www.vino-nitra.sk), Zbrojníky Levice (Léva, www.pmzbrojniky.sk), HSH Zálužie (Nyitraújlak, www.hsh.sk), Mlyn Pohronský Ruskov (Oroszka, www.mlyn.sk), Topvar Topoľčany (Nagytapolcsány, www.topvar.sk), Heineken (www.heineken.sk). Cipőipar – az ágazat jelentős képviselője a Rieker cég (www.rieker.com) révkomáromi (Komárno) gyártó üzeme. Mezőgazdaság – az országban a Nyitrai kerületnek a legjobbak a feltételei a mezőgazdasági termelésre. Enyhe, száraz éghajlata és a legkiválóbb minőségű talaja kitűnő körülményeket teremt a gabonafélék és a kukorica termesztéséhez. A régió jó minőségű borainak köszönhetően is ismert. A kerület nyersanyagbázisa az északi részen található. A Selmeci-hegység (Štiavnické vrchy) már a középkor óta a bányászat központja. Általában véve azonban a Nyitrai kerületnek nyersanyagforrásként nincs országos jelentősége. A Nyitrai kerületben a mezőgazdasági hasznosítású terület 74 százalékot tesz ki (2006. január 1-jén 469 485 ha). Ebből a szempontból az első helyen áll Szlovákiában. Ez az érték csaknem 25 százalékkal nagyobb az országos átlagnál annak ellenére, hogy az utolsó évtizedben jelentősen csökkent a mezőgazdaságilag művelt terület mérete. A mezőgazdasági hasznosítású terület elsősorban építkezések miatt fogy – ipari, polgári, lakás, mezőgazdasági, vízmű és egyéb beruházási célú építkezésekről van szó. A kerületben az Aranyosmaróti (Zlaté Moravce) és a Nagytapolcsányi (Topoľčany) járás rendelkezik a legkisebb részesedéssel a mezőgazdaságilag művelt terület teljes méretéből. A kerület túlnyomó részét, több mint 90 százalékát kukorica- és répatermesztési mezőgazdasági terület képezi, és országos viszonylatban itt a legmagasabbak a talajárak. Növénytermesztés – a Nyitrai kerület Szlovákia mezőgazdaságilag legkihasználtabb részén terül el. A kedvező talaj- és éghajlati feltételek, a hagyományos specializáció, a piac közelsége és további tényezők egyaránt az intenzív mezőgazdasági tevékenység irányába mutatnak. A kerület növénytermesztésének legfontosabb összetevője a gabonafélék termelése, ami részben a Szlovákián belüli földrajzi fekvéséből is fakad. Zöldségtermesztés – az adott régióban hagyományos és nagymértékben specializált ágazat. A cégek a primőrök és szabadföldi zöldségek mellett zöldségvetőmag és -palánta termesztésével is foglalkoznak. A zöldségtermesztési területek jelenleg lényegesen kisebbek a 15 évvel ezelőttinél, mégpedig a rosszabb értékesítési lehetőségek és a kisebb feldolgozókapacitás miatt. 114


www.sme-husk.eu

Gyümölcstermesztés – a potenciálisan nagy intenzitású termelési tevékenységek közé tartozik. A gyümölcsösök több mint felét almafák alkotják, utána következik az őszibarack, a meggy és a kajszibarack. Szőlészet – a régió fontos és hagyományos ágazata, főleg a keleti dombvidéken, ahol jobbak a szőlőtermesztés és a minőségi bortermelés feltételei. Állattenyésztés – ebben az ágazatban főleg a szarvasmarha-, sertés- és baromfitenyésztés dominál. Ezek tenyésztése nagyban történik (más fajtákat csak kisebb mennyiségben tenyésztenek). Az állatállomány nagyobb részének tartása rossz minőségű technológiával és elöregedett objektumokban, kedvezőtlen munkafeltételek mellett zajlik. Az intenzív jellegű, nagy hagyománnyal bíró szarvasmarha-tenyésztés a stratégiai területgazdálkodási ágazatok egyike. A második helyen álló sertéstenyésztés ugyancsak jelentősnek mondható. A régió fontos cégei a szarvasmarha-tenyésztés és az elsődleges mezőgazdasági termelés szempontjából: Hybrav a.s. Nitra (www.hybrav.sk), Nyitraújlaki (Veľké Zálužie) Mezőgazdasági Szövetkezet, Nyitraivánkai (Ivánka pri Nitre) Mezőgazdasági Szövetkezet, Zverex s.r.o. Šaľa (Vágsellye), Mäsotop s.r.o Topoľčany (Nagytapolcsány), Alsószeli (Dolné Saliby) Mezőgazdasági Szövetkezet (www.pddsaliby.sk), Assakürti (Nové Sady) DEVIO Mezőgazdasági Szövetkezet. [8]

115


3.3.1.5

www.sme-husk.eu


Az ipar a régióban egyenetlenül oszlik el. Északon, ahol a gazdaság legproduktívabb ágazatai – kohászati, gép-, autó-, fa-, gyógyszer- és nyomdaipar – székelnek, nagy a koncentrációja. A déli részen az élelmiszeripar és a mezőgazdasághoz kapcsolódó egyéb ágazatok vetettek gyökeret. Elsősorban a kerület nagy múltú bányászatának köszönhetően az ipar domináns ágazata a régióban a kohászat. A kerület legnagyobb cégei ezt az ágazatot képviselik. A fémgyártásnak 40%-os a részesedése a kerület teljes ipari exportjából. További fontos ágazatok a faipar, a gépipar, a vegyipar, a gyógyszeripar és az élelmiszeripar. A kerület székhelye, Besztercebánya az utóbbi években főleg a szolgáltatások és a kereskedelem felé orientálódik. A kerület gazdasági szerkezetén érezhető a földrajzi adottságok hatása. A dombos északi rész mindig is az ásványkitermelés és az ipari termelés központja volt, míg délen a mezőgazdasági jellegű ágazatok voltak túlsúlyban. A kerület 44%-át közepes minőségű mezőgazdasági hasznosítású terület alkotja, melyen gabonát és kukoricát termesztenek. Az északon található rétek és legelők a szarvasmarha-tenyésztés bázisául szolgálnak. A régió országos viszonylatban a legnagyobb erdővel borított földterülettel jeleskedik, a kerület területének 49%-át erdő borítja. A régióban nagy hagyománya van a bányászatnak. A különféle ásványok lelőhelyein, elsősorban Körmöcbányán (Kremnica) és Selmecbányán (Banská Štiavnica) már a XIII. században megindult a kitermelés. Az itteni kitermelési tevékenység ma már nem jelentős, a bányászat központja átköltözött a nemfémes kőzetek előfordulási helyeire. Jelentős szilikátlelőhelyek találhatók a Losonc (Lučenec) melletti szilikátzónában, valamint Nagyrőce (Revúca) környékén, ahol magnezitércet bányásznak és dolgoznak fel. [4] Nyersanyagbázis – a kerület nyersanyagbázisát a faanyag, ércek és nemérces nyersanyagok tartalékai képezik. A régióban az ércek közül kisebb mennyiségben található vasérc, ezüsttartalmú ólom-cink érc, ezüsttartalmú higanyérc, higanyérc, magnetit, arany és polimetallikus ércek. Ezek kitermelése azonban a bányászati ipar jelenlegi lehetőségeit tekintve nem gazdaságos. Fontosabb a szerepük a gazdaságban a nemérces ásványoknak – ilyen a mészkő, a kvarcit, a perlit, a bazalt, a dolomit és dolomitmészkő, az andezit, az építő- és díszkő, a téglaagyag, a kvarchomok és a homok. Gyógyszeripar – a régióban V penicillint, G penicillint, állatgyógyászati antibiotikumokat, pl. klórtetraciklint, szalinomicint és dextránt gyártanak gyógyszerészeti minőségben. Esszenciális aminosavakat is előállítanak az állati takarmányok adalékaként. Gépipar – a gépipari termelésben jelen van a bármilyen fémanyag nagypontosságú vágására szolgáló CNC plazmavágó központok tervezése és gyártása, célgépek, kandallók és kandallóbetétek, tűzhelyek, kályhák és zománcáru gyártása, fémfeldolgozás, faelgázosító kazánok, alumíniumöntvények és dugattyúk gyártása, alumíniumfeldolgozás, öntőmodellek, -formák, -kokillák és öntvények gyártása, acélgyártás, hídszerkezetek és daruk gyártása. Textilipar – védőfunkciós textilanyagból készült ruha, férfi és női ruha, márkás férfikonfekció, ünnepi ruha, egyenruha pl. a hadsereg, rendőrség, tűzoltók, vámőrség, közlekedési vállalatok, fegyházak, iskolák, vasút, zenészek, tengerészek, erdészek, vadászok, bankok, városi rendőrség, szállodák, bírók részére, továbbá kimenő- és munkaruha, len-, pamut- és kevert szálas szövet és ezekből készült termékek (törlőruhák, törülközők, asztalterítők), geotextília, zsák és táska, ágyhuzat és ágynemű gyártása. Élelmiszeripar – termékek széles skálájának gyártása: marha-, sertés- és baromfihús-készítmények, tej és tejtermékek, pékáru, cukrásztermékek és tésztafélék, étolaj, sör és bor, szeszes és üdítőitalok, szörpök, kávé, tea, mélyhűtött fagylaltkrémek, mélyhűtött zöldség, szójakészítmények, bioélelmiszer és gabonaalapú élelmiszerek. Fa-, papír- és bútoripar – fa és faanyag kitermelése, fa és farostlemez feldolgozása, papírgyártás és feldolgozás, bútor, fa lakáskiegészítők, asztal és szék gyártása, faházgyártás, faablak, -ajtó, -lépcső, -

116


www.sme-husk.eu

kapaszkodó és korlátoszlop gyártása, konyhabútor, konyhabútorajtó és konyhai munkalap gyártása, tolóajtós szekrény gyártása, biliárd- és asztalifoci-asztal gyártása, fürdőszobabútor gyártása. Gumiipar és műanyag-feldolgozás – gumiabroncs-gyártás gépjárművek és kocsik részére, lábtörlő, öv, védőbetét, szállítószalag, tömítés, önvulkanizáló tömítőanyag, műanyag termékek, műanyagformák, műanyag ablak és ajtó, műanyag cső és tubus, tömlő gyártása. Vegyipar – kenőolaj, kőolajtermékek, transzformátorolaj, orvosi és technikai fehérolaj, környezetbarát kenőolaj, textil segédeszközök, gépkocsiolaj, szilikon, szerelőhab és -paszta gyártása. Elektronikai ipar – világítótestek gyártása, szoftver- és hardverfejlesztés, nyomtatott áramkör, kisfeszültségű elosztó és elektromos elosztóberendezés, diffúz világítás, napkollektor, autóakkumulátor, szivattyú és pumpa gyártása. Autóipar – üléshuzat, támla, bovdenhuzal, levegő- és olajszűrő, traktorkonstrukció, fa, műanyag, gumi és alumínium gépkocsialkatrész, öntött váltóműalkatrész, dugattyú, fej, cső, villamos kábel, tömlő és autóakkumulátor gyártása. Építőipar – vibrált-sajtolt betonidomokból álló AGLO építési rendszer, DAVUM mennyezetrendszer, EKKOR építési rendszer, NOBASIL hőszigetelő, betontermékek, hőszigetelő lap, hőálló anyag, építési hasábelem és szerkezet, téglaagyag, díszkő, valamint homokkő és magnezittermékek gyártása. Mezőgazdaság – a Besztercebányai kerület teljes, 945 500 hektáros területből a mezőgazdasági hasznosítású terület 421 424 hektárt tesz ki, ebből 172 390 ha (40,9%) szántóföld. Az állandó gyepterületek 232 088 hektárt foglalnak el, ami a mezőgazdasági hasznosítású terület 55,1%-át jelenti. A szántóterületnek a régió délkeleti síkságain a legnagyobb a részaránya. A kerület déli részében jók a feltételek a farmok fejlesztése, akárcsak a gabonafélék, szemes kukorica, cukorrépa és olajnövények termesztése, a zöldség- és gyümölcstermesztés, valamint a szőlészet számára is (középszlovákiai borvidék). A burgonyaföldek enyhe területcsökkenése ellenére a burgonya a kerület fontos terményei közé tartozik. A kerület északi és középső részeinek nagy kiterjedésű állandó gyepterületei ezeket a részeket elsősorban az állattenyésztésre, különösen a szarvasmarha- és juhtenyésztésre teszik alkalmassá. A besztercebányai régióban csaknem 7,5 ezer farm található. Az állattenyésztés juh-, szarvasmarha-, sertés-, vad- (dámszarvas, vaddisznó, muflon), baromfi- és vízimadár-tenyésztésből. A növénytermesztésben a kukorica, a hüvelyesek (vető és takarmányborsó, lóbab, tavaszi és őszi bükköny, lencse), a gabonafélék (tavaszi és őszi búza, tritikálé, zab, tavaszi és őszi árpa, hibrid rozs), az olajrepce, a cukorrépa, a burgonya, valamint bizonyos gyümölcsök (alma, körte, szilva, cseresznye, kajszibarack, őszibarack, dió, gesztenye) dominál. Erdőgazdálkodás – az erdőségek nagy aránya, a nagy élőfakészlet és fakitermelés, valamint a számos fafeldolgozó üzem azt eredményezi, hogy aránylag magas az energetikai célokra megfelelő másodlagos fanyersanyag koncentrációja. Az energiaiparban felhasználható dendromassza éves mennyisége a Besztercebányai kerületben: erdőből 99 954 m3, darabos 146 340 m3 és fűrészpor 64 680 m3 (együtt 211 020 m3), összesen a kerületben – 310 974 m3. Az erdőterület 473 579 ha, ebből az állományok területe 453 837 ha, ami a táj 50%-os erdőségét jelenti. A termelési alapfunkciójú gazdasági erdők területe 343 339 ha (76,65%). A funkció szerinti tipizálás szempontjából csak az erdőterület 19,1%-án beszélhetünk kifejezetten termelési funkcióról. A különleges rendeltetésű erdők (környezetvédelmi alapfunkció) területe 50 694 ha (11,17%), a védőerdők (ökológiai alapfunkció) területe 59 804 ha (13,18%). A teljes élőfakészlet 98 332 ezer m3, ebből 39 711 ezer m3 (40,4%) tűlevelű és 58 621 ezer m3 (59,6%) lombos. A teljes fatartalékból 26 221 ezer m3 (26,7%) a kitermelhető állomány, ebből 12 561 ezer m3 tűlevelű és 13 660 ezer m3 lombos. 241 128 ha erdő (53,1%) van állami tulajdonban, 72 421 ha (16,0%) egyesületek tulajdonában, 55 478 ha (12,2%) községek és városok tulajdonában, 40 268 ha (8,9%) magántulajdonban, 12 678 ha (2,8%) egyházi tulajdonban, 1123 ha (0,2%) mezőgazdasági szövetkezetek tulajdonában, 30 741 ha (6,8%) tulajdonosa pedig ismeretlen, ezért ezeket az erdőket az állami erdőgazdálkodási szervezetek kezelik. 117


www.sme-husk.eu

A nem állami szektor tulajdonában az erdők 46,9%-a van, de egyelőre csupán 25,3% van kihasználva. Ezért a tulajdonviszonyok rendezése az erdőgazdálkodás átalakítása és további fejlődése elsőrendű prioritásai közé tartozik. [10] 3.3.1.6


A kassai önkormányzati kerület gazdasági szempontból a Szlovák Köztársaság legkevésbé fejlett területei közé tartozik, és egyike az Európai Unió tíz legelmaradottabb régiójának. Gazdasági potenciál szempontjából azonban az ország második legjelentősebb kerülete. Több jelentős acél-, gép- és autóipari üzem is található ebben a kerületben, de jelen van a fa- és bútoripar, az élelmiszeripar és az elektronikai ipar is. A rendkívül dinamikusan fejlődő Kassai kerületet gazdaságában perspektivikus szektornak tekinthető elsősorban az információtechnológia ágazata, továbbá a bio- és nanotechnológia, az élettudományok, a megújuló energiaforrások, az újrahasznosítás és a szolgáltatások ágazata. A regionális szolgáltatások struktúrájában a bruttó hozzáadott érték és a foglalkoztatottság szempontjából a kereskedelem áll az első helyen. A kereskedelem a szolgáltatásoknak mintegy harmadát teszi ki a régióban. A fejlett gazdaságok egyik lényeges vonása éppen az, hogy a szolgáltatások ágazatának nagy a fontossága az adott ország gazdasági szerkezetében. [22] A Kassai kerület az exportteljesítmény és az egy főre jutó GDP alapján az ország második legjelentősebb kerülete. A legjobban fejlett részek közé tartoznak a Kassa I., II., III., IV járások. A kerület az ország gazdaságában kulcsszerepet játszó termelési bázisa miatt is kiemelkedő. Az élelmiszeripartól a kohászatig valamennyi ágazatot felölelő ipar főképp a Kassai, a Nagymihályi (Michalovce) és az Iglói (Spišská Nová Ves) járásokba összpontosul. Iparszerkezeti szempontból a kerület legjelentősebb ágazata a kohászati ipar, a vegyipar és az elektronikai ipar. Egyértelműen a kohászat dominál: az ipari termelés 60%-át és az export 50%-át jelenti a régióban. Ebben az ágazatban működik a kerület legnagyobb cége, a U.S. Steel Košice. A következő két ágazat szintén erősen exportorientált. A Chemko Strážske (Őrmező) működési területét a szerves és szervetlen kémia képezi. Az elektronika területén elsősorban külföldi tőkével rendelkező cégek működnek, mint például a BSH Drives and Pumps Michalovce (Nagymihály). A kerület déli részén a mezőgazdaságé a fő szerep. A Kelet-szlovákiai-alföld (Východoslovenská nížina) termőföldjét gabonafélék és olajnövények termesztésére használják. A dombos északi részen kevésbé igényes mezőgazdasági terményeket termesztenek. A kerületben országos jelentőségű ásványlelőhelyek is találhatók. Említést érdemel még a földgázkészlet a Nagymihályi (Michalovce) járásban, valamint a fekete- és barnaszénlelőhelyek. Nem hagyhatók ki a különböző építőanyagok forrásként szolgáló kőbányák sem. [5] A Kassai kerületben vannak bizonyos hagyományai az ipari termelésnek, ennek meghatározó része azonban a múlthoz hasonlóan ma is Kassa városában található. Jelentős szerepe volt a kerületben a nehéziparnak (kohászat, vegyipar, nehézgépipar és speciális technika). Ami a területi megoszlást illeti, az ipar főképp a Kassai, a Nagymihályi (Michalovce) és az Iglói (Spišská Nová Ves) járásokba összpontosul. Fő feldolgozóipari ágazatok: Kohászati ipar – a termelés volumenét és a foglalkoztatottak számát tekintve egyaránt a kohászati ipari a kerület legjelentősebb iparága a Kassa II. járásban működő U. S. Steel Košice, s. r. o. cégnek köszönhetően (fémlemezek, acélcsövek, fűtőtestek stb.). A fémlemezgyártásra nem épül végtermékgyártás, a lemezek az alvállalkozói vagy eladási-vételi megállapodások alapján más feldolgozókhoz kerülnek. Ezenkívül a kerületben alumínium-, szürkevas-, cink- és egyéb fémöntödék is működnek. 118


www.sme-husk.eu

Gépipar – további aránylag fejlett iparág a kerületben a gépipar, mely csaknem minden járásban rendelkezik kisebb vagy nagyobb képviselettel. Fontos gépipari vállalat a VSS Košice a. s., amely tartálygépkocsit, a betonkeverő gépkocsit, haszongépjárműveket, erőátviteli szerkezeteket és metallurgiai termékeket gyárt. Az iglói (Spišská Nová Ves) Embraco Slovakia, s.r.o. hermetikus kompresszorokat gyárt hűtő- és klimatizácós berendezésekhez, az ugyancsak iglói BMZ, a. s. Spišská Nová Ves építkezési és bányagépek gyártója, a Getrag Ford Transmissions Kechnec (Kenyhec) autóipari sebességváltó művek gyártásával foglalkozik, a Vagónka, a. s. Trebišov (Tőketerebes) pedig konténert, vasúti kocsit és egyéb termékeket gyárt. Elektronikai ipar – ezt az ágazatot a Kassai kerületben elsősorban a villamos gépek és készülékek, csatlakozók és kábelelemek gyártása képviseli, a következő cégekkel: Molex Slovakia Kechnec (Kenyhec), BSH Drives and Pumps, Michalovce (Nagymihály), SEZ Krompachy (Korompa), Yazaki Wiring Technologies Slovakia Michalovce (Nagymihály), Panasonic AVC Networks Slovakia Krompachy (Korompa). Műanyagipar – a műanyaggyártás a gépkocsigyártók erős szlovákiai jelenlétének köszönhetően egyre inkább előtérbe kerül. A Kassai kerületben nagy nyomáson sajtolt műanyag elemek készülnek az autó- és az elektronikai ipar részére. A cégek közül említést érdemelnek pl. az Ehlebracht Michalovce (Nagymihály), az MI Plastik Michalovce (Nagymihály), a CRW Plasticos Spišská Nová Ves (Igló), a Triplus Spišská Nová Ves (Igló) vagy a Llemi Strážske (Őrmező). Bányászat – a bányászat a kerületben az ásványi nyersanyagok lelőhelyéhez van kötve. Túlnyomórészt nem fémes nyersanyagok kitermeléséről van szó az építési anyagok ágazatában: homokkavics, dolomit, mészkő, kaolin, földpát, tégla- és kerámiaagyag, sziderit és egyebek. Vegyipar – ismert a szerves és szervetlen kémiai alaptermékeket, polimeradalékokat, formaldehidet és ciklohexanont exportra és belföldi vevők részére gyártó Chemko a. s. Strážske (Őrmező) cégcsoport. A cellulóz- és papírgyártó ipar a Rozsnyói (Rožňava) járásban van jelen. A SCA Hygiene Products s.r.o. Gemerská Hôrka (Gömörhorka) cég hölgyek részére gyárt higiéniai eszközöket, az SHP Slavošovce (Nagyszabos), a. s. famentes papír, iskolai füzetek és szalvéták gyártásával foglalkozik. Fafeldolgozó ipar – Szobránc (Sobrance) városában működik a felvágott furnért gyártó ONTE spanyol beruházó. A végtermékgyártás főként Iglón (Spišská Nová Ves) történik, ahol bútorok széles választéka készül. Az Iglói járás a kerület viszonylag sor erdőséggel rendelkező járásai közé tartozik. Textilipar – jelentős a ruha- és konfekcióipar, amit a nagymihályi (Michalovce) ZEKON a. s., valamint a munkaruhát, kimenőnadrágot és konfekciót varró ODETA termelőszövetkezet képvisel. A 100%-ban külföldi tulajdonú Gemtex, a. s. Rožňava (Rozsnyó) textiltermeléssel foglalkozik. Élelmiszeripar – az élelmiszeripar főképp Kassa, Nagymihály (Michalovce) és Igló (Spišská Nová Ves) városában van nagyobb súllyal jelen. Kisebb mértékben más járásokban is találhatók élelmiszeripari cégek. A legjelentősebb vállalatok közé tartozik a FRUCONA, a. s. Košice, a Ryba, s. r. o. Košice, a Hydina ZK a.s. Košice, a Syráreň Bel Slovensko, a. s. Michalovce, a Palma agro, a. s. Sečovce (Gálszécs) és egyebek. Tudomány és kutatás – a kutatás, a fejlesztés és az egyetemektől az ipar felé történő tudásátadás pozíciója a kerületben egyre erősebb a Szlovák Tudományos Akadémia Kassán működő intézeteinek, a hamarosan létrejövő Regionális Innovációs Centrumnak és a Kassai Műszaki Egyetemnek köszönhetően. Az Akadémia egyik kassai intézete jelenleg a nanotechnológiák ipari hasznosításán dolgozik. A Műszaki Egyetem fő működési területei: autóelektronika; vékony fémlemezek hajlítása és megmunkálása; színesfém-és acélmetallurgia; alumíniumból, magnéziumból és ezek ötvözeteiből készülő gépkocsi-komponensek kutatási és fejlesztési központja. Mezőgazdaság – a Kassai kerületben a vidéken élő népesség részaránya csaknem 40%. A kerület járásai vagy erősen vidéki jellegűek – a Gölnicbányai (Gelnica), Kassa-vidéki (Košice-okolie), Rozsnyói

119


www.sme-husk.eu

(Rožňava), Nagymihályi (Michalovce), Szobránci (Sobrance) és Tőketerebesi (Trebišov) járásokban a lakosság több mint 50%-a vidéki –, vagy „átmeneti vidéki” területként vannak definiálva – az Iglói (Spišská Nová Ves) járásban a lakosság 5–50%-a él vidéken. Csupán a Kassa I–IV. járások nem számítanak vidéki jellegű járásnak. A Kassai kerület vidéki részein a mezőgazdaságilag művelt területek nem kevesebb, mint 97,4%-a kedvezőtlen mezőgazdasági adottságúnak minősített területen fekszik. Kisebb termelési és gazdasági potenciállal rendelkezik tehát, mint az ország úgynevezett termelési zónái. A mezőgazdasági hasznosítású területek mérete kb. 338 ezer ha. Ebből 204,5 ezer ha (59%) szántóföld, 115 ezer ha (34%) állandó gyepterület, kb. 3 ezer ha (1%) szőlő és mintegy 16 ezer ha (5%) kert és gyümölcsös. Szlovákia mezőgazdasági területállományából a Kassai kerület mezőgazdaságilag művelt területei 13,9%-ot, szántóterületei 14,3%-ot tesznek ki. A Kassai kerület agrárágazatában a foglalkoztatottságban jóval magasabb a részesedésük az erősen vidéki jellegű, viszonylag magas munkanélküliségű, kedvezőtlenebb természeti feltételekkel rendelkező régióknak (Gölnicbánya – Gelnica és Szobránc – Sobrance 20% felett). A kevésbé vidéki jellegű, illetve koncentráltabb termelési lehetőséggel rendelkező régiókban lényegesen kisebb a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya. Növénytermesztés – a táblázatból látható, hogy a járások többségében magas az értékesítési célú szántóföldi növények vetésének részesedése, így ez kerületi szinten is meghaladja az országos átlagot. Ez a mutató csak a Gölnicbányai (Gelnica) és részben az Iglói (Spišská Nová Ves) járásban marad el jelentősen az átlagtól, nyilván a rosszabb talaj- és éghajlati feltételek miatt. Állattenyésztés – a haszonállatok állománya Szlovákiában hosszú ideje csökkenő tendenciát mutat, a Kassai kerületben az országos átlagnál is nagyobb ütemben. A csökkenés üteme azonban a kerület egyes járásaiban nagyon eltérő. Így nemcsak az országos hasznonállat-állományban, hanem az állati eredetű termékek előállításában is folyamatosan csökken a Kassai kerület részesedése, ami végső soron a mezőgazdaság hatékonyságának csökkenéséhez vezet a kerületben. Az állati termékek előállításának volumene szempontjából a Kassai kerületben az úgynevezett termelő járások (Kassa, Tőketerebes – Trebišov, Nagymihály – Michalovce) játsszák a meghatározó szerepet. Itt található a kerület össz-szarvarmarha- és tehénállományának 2/3-a, az összsertés- és a kocaállomány több mint 3/4 része, a juhállomány mintegy fele, az össz-baromfi- és a tojótyúkállomány több mint 80%-a. A húsfeldolgozó iparban a legnagyobb, meghatározó szerep az iglói (Spišská Nová Ves) székhelyű Mäso Spiš vállalaté, amely termelési tevékenységéhez levágott állatokat (marha, sertés) vásárol az erre szakosított cégektől. Erdőgazdálkodás – egészében véve, a Kassai kerület erdő borította területeinek aránya eléri az országos átlagot. Az erdők eloszlása a kerületben azonban nem egyenletes. A kerületi vagy országos átlagot meghaladó, erdős járások a kerület nyugati és középső részén találhatók: Gölnicbányai (Gelnica) járás –73% erdős terület, Rozsnyói (Rožňava) járás – 58%, Iglói (Spišská Nová Ves) járás – 54%, Kassa-vidéki (Košice-vidiek) járás – 41%. Az erdős területek aránya a Tőketerebesi (Trebišov, 13%) és a Nagymihályi (Michalovce, 8%) járásban a legkisebb. A kerület erdőállományának összetételében a lombos fák vannak túlsúlyban (62%) – főképp a bükk, tölgy, gyertyán, az ártéri erdőkben a fűz, nyár, éger – a tűlevelű fák (38%) felett, amelye között a luc, a jegenye, az erdeifenyő és a vörösfenyő a leggyakoribb. A faállomány összetétele az egyes járásokban eltérő. A tűlevelű fák csak az Iglói (Spišská Nová Ves, 83%) és a Gölnicbányai (Gelnica, 70%) járásban vannak jelentős túlsúlyban. A Rozsnyói (Rožňava) járásban meglehetősen kiegyensúlyozott a tűlevelű és a lombos fák aránya (41%, illetve 59%). A többi járásban jellemzően a lombos fák dominálnak. Míg országos átlagban az erdőterületeket nagyrészt (59%) állami szervezetek használják, a Kassai kerületben ez az érték kisebb (46%). Az erdőterületek nagyobb része tehát nem állami szervezetek kezében van. Az erdőterületek 25%-át községi erdészeti vállalkozások (64 ezer ha), 21%-át (54 ezer ha) területhasználati közösségek kezelik. A kerületben a községi erdők jelentős részét a kassai városi erdők jelentik. Jelentős még a községi erdők részesedése az Iglói (Spišská Nová Ves), Gölnicbányai (Gelnica) és Rozsnyói (Rožňava) járásokban. Az élőfakészlet kitermelhető állománya

120


www.sme-husk.eu

46%-ban az állami kézben lévő erdőkben, 31%-ban községi erdőkben, 16%-ban a területhasználati közösségek erdeiben található. [11]

3.3.2 Innovációk 3.3.2.1

Versenyképesség és Gazdasági Növekedés Operatív Program 2007–2013 [21]

A Versenyképesség és Gazdasági Növekedés Operatív Program tervezetét a 2007–2013-as évekre a Szlovák Köztársaság 2007–2013-as nemzeti stratégiai referenciakerete által meghatározott stratégiához kapcsolódva dolgozták ki. A tervezet alapdokumentumot képez, mely az innovációk, az ipar, az idegenforgalom és egyéb kiválasztott szolgáltatások fejlesztésének irányát és támogatását határozza meg a régiók növekedési potenciáljának hasznosításával a Referenciakeret következő célkitűzésének teljesítése érdekében: „2013-ig jelentősen növelni kell a régiók, a szlovák gazdaság és a foglalkoztatottság verseny- és teljesítőképességét a fenntartható fejlődés szempontjainak figyelembevételével”. A Program három prioritási tengely (1. Innováció és a versenyképesség növelése; 2. Energetika; 3. Idegenforgalom) mentén dolgozza ki a Referenciakeret következő speciális prioritását: „A vállalkozások és szolgáltatások versenyképességének támogatása elsősorban innovációkkal”. Mivel az innováció az első tengely témakörébe tartozik, a továbbiakban ezt részletesen tárgyaljuk. 1. prioritási tengely: Innováció és a versenyképesség növelése A prioritási tengely célja „A vállalkozások és szolgáltatások versenyképességének támogatása elsősorban innovációkkal”. A Szlovákia régióiban tapasztalható alacsony fokú innovációs tevékenység oka az innovációtámogató struktúra fejletlensége a növekedési pólusokban. Az innovációk gyakorlati bevezetése iránti csekély érdeklődés további oka az információk, a szükséges szolgáltatások és a megfelelő infrastruktúra hiánya. Ezen a prioritási tengelyen belül ezért a beavatkozások az innovatív vállalkozói tevékenységek fizikai és logisztikai infrastruktúrájának megteremtésére, valamint a megfelelő szolgáltatások biztosítására irányulnak. Támogatást élveznek a cégek kutatási és fejlesztési szervezetekkel, illetve egyetemekkel folytatott együttműködését hálózatépítés formájában fejlesztő tevékenységek, valamint a cégeknél folytatott kutatás és fejlesztés támogatására irányuló tevékenységek, főleg a KKV-k esetében, hogy növekedjen ezek innovációs aktivitása. A vállalati innovációk körébe beletartoznak majd az új technológiák transzferének projektjei, illetve a cégek folyamatainak és termékeinek innovációja. Fontosak lesznek azok a tevékenységek is, melyek megkönnyebbítik főképp a KKV-k alkalmazkodását az új uniós rendeletekhez (pl. REACH) a megnövekedett kiadások részleges kompenzálásával, kiküszöbölve ezzel a felszámolás veszélyét, illetve a versenyképesség csökkenését. A nyújtott támogatás lehetővé teszi a termékek, technológiák és szolgáltatások innovációját megvalósító cégek pénzügyi stabilitásának javítását. A technológiák innovációjával részlegesen megoldódik az ipar nagy energiaigényének problémája is. Az EU-hoz képest elöregedett a technológiai bázis, korlátozott a hozzáférés az új, haladó technológiákhoz, beleértve a korszerű mérő és szabályozórendszerek hiányát, és elégtelen a tanácsadás formájában történő tájékoztatás a lehetőségekről és a – gazdasági, energetikai, ökológiai és társadalmi – előnyökről. Rendkívül fontos továbbá az információs és kommunikációs technológiák (IKT) bevezetésének támogatása, amely a meglévő növekedési tényezők hasznosításával hozzájárul a gazdasági növekedéshez. A regionális innovációs struktúra célja azon regionális tevékenységek támogatása, melyek innovációk útján elősegítik a régió vállalkozói szférája versenyképességének növekedését. Az innovációs folyamatok tekintetében minden régió egyedülálló, ezért a támogató innovációs struktúrák összetétele is eltérő.

121


www.sme-husk.eu

A Szlovák Köztársaság innovációs teljesítőképességének növelése érdekében a Szlovák Köztársaság Gazdasági Minisztériuma új innovációs stratégiát dolgozott ki, melyet a szlovák kormány elfogadott. Kiindulópontként az egyes regionális innovációs stratégiák szolgáltak, melyeket az ország kerületei dolgoztak ki. Ezzel egyidejűleg a Gazdasági Minisztérium törvényjavaslatot készített az innovációkról, amelyet majd a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elé terjesztenek. Az innovációs stratégia koordinálásával a Gazdasági Minisztérium kötelékébe tartozó Szlovák Innovációs és Energetikai Ügynökség (SIEA) lesz megbízva, mely biztosítja majd az innovációs stratégia megvalósítását a regionális innovációs stratégiával összhangban, valamint a nemzetközi együttműködést az innovációk területén. Kerületi szinten a közszektor jogi személyeinek (kerület, város, község, állami egyetem) regionális szintű érdekképviseletei, az ún. regionális innovációs centrumok lesznek a regionális partnerek. A szinergia és a kölcsönös kiegészítő jelleg elsősorban a Kutatás és Fejlesztés, a Társadalom Számítógépesítése, az Oktatás, a Foglalkoztatottság és a Társadalmi Befogadás Operatív Programban, tehát az innovációs irányultságú programokban nyilvánul majd meg, aminek hatására kialakul a megfelelő környezet ezek kölcsönhatására az adott területen. Az „Innováció és konkurenciaképesség” prioritási tengely megvalósításának vázlata Szlovák Köztársaság kormánya a kormány Tudásalapú Társadalomért Bizottsága SzK Gazdasági Minisztériuma – Szlovák Innovációs és Energetikai Ügynökség Közvetítő szerv az irányíto szerv alatt SzK Gazdasági Minisztériuma – a Szlovák Köztársaság innovációs stratégiája

a Szlovák Innovációs és Energetikai Ügynökség szatellitjei

Nagyszombati kerületi RIC

Nyitrai kerületi RIC

Trencséni kerületi RIC

Zsolnai kerületi RIC

Besztercebányai kerületi RIC

Kassai kerületi RIC

Eperjesi kerületi RIC

Pozsonyi kerületi RIC

Forrás: SzK Gazdasági Minisztériuma, 2009 [21]

Az 1. prioritási tengely (Innováció és a versenyképesség növelése) céljainak teljesítése érdekében a SzK Gazdasági Minisztériuma és a SzK Szociális és Családügyi Minisztériuma között megállapodás született a kölcsönös együttműködésről a vállalkozásfejlesztéssel történő munkahelyteremtésre irányuló projektek támogatásában. A Versenyképesség és Gazdasági Növekedés Operatív Program 1.1. sz. rendelkezése és a SzK Szociális és Családügyi Minisztériuma csekély összegű (de minimis) állami támogatásokra vonatkozó közös programjáról van szó, melynek keretén belül a kezdő vállalkozók finanszírozáshoz juthatnak az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERDF) technológia beszerzésére, valamint az Európai Szociális Alapból (ESF) a bérek, esetleg járulékok kifizetésére. Az együttműködés harmadik területe az integrált innovációs eszközök projektje Szlovákia 7+1 régiójában. Ez a kísérleti projekt az innovációk NUTS III. (azaz kerületi) szintű fejlesztésére vonatkozó intézményi kapacitás kérdését kívánja kezelni a régiókban. A SzK Gazdasági Minisztériuma az innovációk és a 7+1 regionális innovációs centrum felállítására vonatkozó előkészített stratégia területén szerzett tapasztalatok figyelembevételével együtt fog működni a SzK Oktatásügyi

122


www.sme-husk.eu

Minisztériumával a megnevezett projekt végrehajtásában a Szlovák Innovációs és Energetikai Ügynökség (SIEA) közvetítésével, amely a közvetítő szerv szerepét tölti majd be az irányító szerv alatt. A régiók vállalkozói szférájának nagyobb versenyképességéhez és a foglalkoztatottság növekedéséhez hozzájárult a regionális innovációs struktúrák létrehozásának támogatása regionális innovációs centrumok (a továbbiakban csak RIC) formájában, majd ezt követően az innovációs tevékenységek megvalósítása. A RIC-eket az 3.3.2.3 fejezetben ismertetjük részletesen. A prioritási tengely intézkedésekből áll, melyek finanszírozása a támogatás közvetlen vagy közvetett formájával (pénzügyi tervezési eszközök segítségével) történik: §

1.1. intézkedés: Innováció és technológiatranszferek – az intézkedés a magánszektor támogatására irányul, ahol a nagy energiaigény és a környezeti hatások csökkentésének, valamint a termelési hatékonyság növelésének (ami biztosítja a cégek és szolgáltatások versenyképessége, a hozzáadott érték, hatékonyság növelését, a berendezések korszerűsítését stb.) problémája ún. main stone innovációk és technológiatranszferek segítségével oldható meg. A technológiatranszfereken és az innovációkon kívül ettől az intézkedéstől új munkahelyek létrehozását is várják vállalkozástámogatás (a kezdő vállalkozók támogatása) útján. A támogatás címzettje a magánszektor – a Kereskedelmi törvénykönyv vagy az egyéni vállalkozókról szóló törvény értelmében vállalkozásra jogosult, Szlovákia területén bejegyzett természetes vagy jogi személyek.

§

1.2. intézkedés: Közös szolgáltatások támogatása a vállalkozók részére – az intézkedés célja a közszektor támogatása a vállalkozásfejlesztéshez szükséges infrastruktúra kiépítésében az ipar és szolgáltatások területén, mindenekelőtt a KKV-k részére, ami kedvező hatással lehet az adott régióban a foglalkoztatottság és az életminőség alakulására. További cél a közszektor támogatásával segíteni a vállalkozói tevékenységet a kiegyensúlyozott regionális fejlődés érdekében, beleértve a volt ipari és vállalkozói területek újraélesztését. A támogatás elsősorban a barnamezők újraélesztésére irányul majd, és csak kivételes esetekben a zöldmezős építkezésekre – az utóbbi csak új munkalehetőségek kialakításának céljából lehetséges, a SzK Gazdasági Minisztériumának jóváhagyásával. A támogatás címzettjei a kerületek.

§

1.3. intézkedés: Vállalkozások innovációs tevékenységének támogatása – az intézkedés fő célja az ipar versenyképességének növelése az innovációs tevékenységek és a kapcsolódó alkalmazott kutatás támogatásával a vállalkozóknál, azaz új technológiák, eljárások vagy termékek bevezetésének (nem a technológia beszerzésének) támogatásával. Az innovációk gyakorlati bevezetésénél a vállalkozók az adott terület szakemberei költségeinek térítésére is igényelhetnek pénzügyi eszközöket. A támogatás címzettje a magánszektor – a Kereskedelmi törvénykönyv vagy az egyéni vállalkozókról szóló törvény értelmében vállalkozásra jogosult természetes vagy jogi személyek, valamint a nonprofit szervezetek.

3.3.2.2

Regionális innovációs stratégiák (RIS)

A regionális innovációs stratégia (Regional Innovation Strategy, RIS) az Európai Bizottság 90-es évek elején kifejlesztett módszertana. A RIS projekteket az uniós keretprogramok támogatják (jelenleg 6. keretprogram). 1994 óta az EU25 és a jelölt államok több mint 120 régiójában valósultak meg RIS projektek. Jelenleg (2005–2008) az EU és a jelölt államok 33 régiójában zajlik RIS projekt, beleértve a Szlovák Köztársaság valamennyi kerületét a Nyitrai és a Pozsonyi kerületen kívül, ahol 2002. és 2004. között valósítottak meg RIS projektet.

123


www.sme-husk.eu

3.3.2.2.1 A Pozsonyi önkormányzati kerület regionális innovációs stratégiája (RIS PK) [32] Szlovákia tudományos és fejlesztési potenciáljának kb. 40%-a Pozsonyba összpontosul. A Pozsonyi kerület innovációs stratégiáját a kerületi RIS projekt keretén belül dolgozták ki, és a nyitrai régióval együtt valósították meg. A projekt a 2002–2004-es időszakban valósult meg a régió hatékonyságának, kutatási és fejlesztési tevékenységének, tudás- és technológiai kapacitásának növelése érdekében. A célcsoportot a technológiai KKV-k jelentették. A projekt célja a régió technológiai és innovációs potenciáljának növelése, és ezzel a gazdasági gyarapodás biztosítása volt. A Pozsonyi kerületi RIS stratégiában három horizontális intézkedés található: kommunikáció és hálózatépítés, a technológiai előfeltételek megteremtése és a strukturális alapok kiaknázásának megtervezése. Javítani kell a kommunikációt elsősorban a Pozsonyi kerület és Pozsony város között, amely a kerület népessége 75%-ának ad otthont, és saját közigazgatási szerkezetekkel rendelkezik. Ugyancsak bővíteni kell a kommunikációt a hasonló ipari szerkezetű szlovák régiókkal, akárcsak a szomszédos, határon túli régiókkal (főleg Béccsel). Ezenkívül lényeges a jó kommunikáció fenntartása az innováció területének kulcsszereplőivel. Szlovákiában megteremtették az előfeltételeket a jövőre nézve releváns (fontos) technológiák meghatározásához. Az eredményeket meg kellene valósítani a Pozsonyi kerület regionális innovációs stratégiája keretén belül, elsősorban azért, mivel az ország kutatási és fejlesztési dolgozóinak csaknem fele ebben a kerületben tevékenykedik. Szlovákia uniós csatlakozása egybeesett a Pozsonyi kerületi RIS befejezésével. Az ország hozzáférést nyert a strukturális alapok jelentős pénzügyi eszközeihez, amelyekhez nemzeti vagy regionális szinten más módon nem lehetett hozzájutni. Ezért tekintették kulcsfontosságúnak olyan innovációs stratégia tervezését, melynek végrehajtásához alapul szolgálhatnak a strukturális alapok. Az innovációs stratégia három fő intézkedést tartalmaz. Az első az innovációs infrastruktúra fejlesztésére irányul (inkubátorok, technológiai központok és technológiai parkok). Emellett foglalkozik az innovációs tanácsadói szolgáltatás fejlesztésével, főleg a szellemi tulajdon védelme, az innovációk finanszírozása, az inkubátorok vezérlése, a spin-off folyamatok és a technológiatranszferek terén. A második intézkedés célja a klaszterek létrehozása kiemelt ágazatokban, elsősorban az autóiparban. A további lehetséges ágazatok: információs és kommunikációs technológia, új anyagok és nanotechnológia. A harmadik intézkedés az innovációk finanszírozási rendszerével és a tőkealapok létrehozásával foglalkozik. Az innovatív finanszírozás szlovákiai hiányára lehetséges megoldás a strukturális alapok ilyen célú kiaknázása. Amíg létre nem jönnek a kockázati tőkealapok az országban, külföldi forrásokat kell használni. Minden intézkedéshez tartozik egy cselekvési terv, amely meghatározza a határidőket és a kinevezett képviselőket. A stratégia végrehajtásáért az önkormányzati kerület a felelős. A Pozsonyi kerületi RIS eredményei A Pozsonyi kerület RIS projektje három javasolt horizontális intézkedést tartalmazott. Az 1. intézkedés („Az innovációs infrastruktúra fejlesztése”) keretén belül megtervezték az Eurovalley ipari és technológiai parkot a kerület nyugati részén azzal a céllal, hogy az otthont adjon a high-tech, vagy legalább middle-tech technológiát (pl. ICT, új anyagok fejlesztése stb.) fejlesztő cégeknek. Bár a VW Slovakia közelsége elősegíti az ipari park fejlődését, a regionális innovációs rendszer fejlesztéshez fontos a technológiai cégek jelenléte.

124


www.sme-husk.eu

További kezdeményezés egy technológiai park előkészítése Pozsony Pozsonyszőlős (Vajnory) nevű városrészében, és egy inkubátor előkészítése a Szlovák Műszaki Egyetem mellett. Mindkét projekt hozzájárul a kerület regionális innovációs rendszeréhez. A 2. intézkedés („»Klaszterek« létrehozása a kiemelt technológiai ágazatokban”) keretén belül megtervezték a klaszterek létrehozásának és alkalmazásának ipari stratégiáját, először az autóipar területén. Ezen a téren fontos az együttműködés elsősorban a szomszédos Nagyszombati kerülettel, hiszen egyedülálló módon két vezető európai autógyár, a Volkswagen és a PSA is a közelben található (50 km). A beszállítócégek nagy koncentrációja a pozsonyi, de az egész nyugat-szlovákiai régióban is kritikus cégtömeget alkot, megteremti a klaszteres szerveződés előfeltételét. A regionális innovációs stratégia fejlesztésének és végrehajtásának keretén belül az ipari klaszterek mellett különös jelentőségük van az ún. „innovációs klasztereknek” is, amelyek az adott régió innovatív cégeit fogják össze. Az innovációs klaszterek hatékony támogatást nyújthatnak az innovatív cégeknek pl. az új technológiák kutatásának és fejlesztésének területén. A technológiai cégek szükségleteinek elemzése rámutatott az innovációs tevékenységek egyik fő akadályára, mégpedig a pénzügyi és tőkeforrások hiányára. A probléma egyik lehetséges megoldása a strukturális alapok hatékony tervezése a kiaknázásuk területén a megfelelő finanszírozási rendszer létrehozása céljából a regionális KKV-k innovációs tevékenységéhez. Ezt a harmadik intézkedés („Innovációs tevékenységek finanszírozási rendszere és tőkealapok létrehozása”) hangsúlyozza. A kockázati tőkealapok létrehozása a technológiai KKV-k részére az Európai Bizottság önálló projektjének tárgya, melyet a BIC Bratislava cég valósított meg a NADSME közreműködésével. Nyilvánvaló, hogy amíg Szlovákiában nem jönnek létre a saját kockázati tőkealapok, elkerülhetetlen lesz a külföldi kockázati tőkealapok használata. [37] 3.3.2.2.2 A Nagyszombati önkormányzati kerület regionális innovációs stratégiája [29] A Nagyszombati kerület RIS projektje 2005. június 1. és 2008. január 31. között zajlott. A projekt partnerei Nagyszombat városa, a Nagyszombati Regionális Fejlesztési Ügynökség, a Szlovák Műszaki Egyetem Nagyszombati Anyagtechnológiai Kara, a BIC Bratislava, a META Group (Olaszország) és mások voltak. A projekt fő célja az innovációk és vállalkozás számára kedvező környezet kialakítása volt a fenntartható gazdasági növekvés támogatása és az életszínvonal növelése érdekében a régióban. A projekt további céljai az alábbiak voltak: § § § § § § §

A RIS projekt tevékenységeinek és általában az innovációnak mint a regionális fejlődés stratégiai prioritásainak népszerűsítése A regionális cégek szükségleteinek és az innovációs infrastruktúra kínálatának megállapítása A közszféra feladatainak növelése az innovációk támogatása területén A köz- és a magánszektor közötti partnerség, valamint az ismeret- és technológiatranszfer támogatása, a kutatási és fejlesztési eredmények KKV-k általi hozzáférhetőségének javítása Az innovatív projektek számának növelése a technológiai orientációjú KKV-k részére Végrehajtási intézkedések meghatározása – az autóipari beszállítócégek klaszterének létrehozása Együttműködés megkezdése az EU régióival az innováció és hálózatépítés területén

A következők tartoztak a projekt tevékenységei közé: § § §

A projekt szervezési struktúrájának kialakítása és irányítóbizottságának létrehozása Hazai és nemzetközi szakértők megkeresése és bevonása a projekt végrehajtásába Regionális konszenzus megteremtése

125


§ § § § § §

www.sme-husk.eu

A régió SWOT-elemzése Keresletelemzés a régióban, a regionális cégek szükségleteinek felmérése Az innovációs struktúra kínálatelemzése a régióban Stratégia és stratégiai cselekvési terv meghatározása a régióban, felügyeleti rendszer kialakítása Kísérleti projekt – innovatív autóipari beszállító KKV-k klaszterének létrehozása Hálózatépítés, együttműködés megkezdése a partnerrégiókkal

A dokumentum stratégiai részében az alábbi prioritásokat határozták meg: § § §

1. prioritás: Ismeretalapú ökonómia fejlesztése 2. prioritás: Emberi erőforrások (HR) fejlesztése 3. prioritás: Szakképzettséget igénylő munkahelyek teremtése

A projekt eredményei § § § § § § § § § §

A Nagyszombati önkormányzati kerület közép- és hosszú távú regionális innovációs stratégiájának kidolgozása A régió kulcsszereplőinek meghatározása az innováció és a regionális fejlesztés terén Regionális konszenzus megteremtése, beleértve a Nagyszombati kerület regionális innovációs politikájának prioritásait A régió stratégiai cselekvési tervének megfogalmazása Autóipari cégek klaszterének létrehozása A legfőbb technológiai ágazatok meghatározása a régióban 2015-ig Támogató pénzügyi mechanizmusok létrehozása az innováció fejlesztésére Az innovációs infrastruktúra kínálata hiányosságainak meghatározása a régió technológiai orientációjú cégeinek szükségletei szempontjából A nagyszombati régió regionális innovációs fejlesztésének beépülése a köztudatba A fejlett európai régiók tapasztalatainak és know-how-jának transzfere a regionális fejlesztés területén

A Nagyszombati kerületi RIS eredményei A Nagyszombati kerületi RIS első intézkedésének („Az innovációs infrastruktúra fejlesztése”) keretén belül a fizikai innovációs infrastruktúra terén javasolták az inkubátorok, technológiai és kutatásifejlesztési központok, esetleg technológiai parkok megalapítását és fejlesztését. A Nagyszombati kerület innovációs infrastruktúrája fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek egyfajta betetőzése lesz a kerület Regionális Innovációs Centrumának létrehozása, amely a fizikai és nem fizikai infrastruktúrához egyaránt kapcsolódik majd. Kiegészítésül javasolták még egy regionális technológiatranszfer-központ, egy regionális kutatási-fejlesztési központ és egy technológiai központ létrehozását a kiemelt technológiai ágazatokban. A Nagyszombati kerületi RIS második intézkedésének keretén belül javasolták az autóipari beszállítócégek klaszterének létrehozását és fejlesztését, valamint a klaszterek létrehozásának támogatását a kerület releváns területein. A RIS harmadik intézkedése javasolja az egyetemek, a kutatási-fejlesztési intézmények és az ipar közötti együttműködés megerősítését. Az intézkedéshez tartozó tevékenységek: „Kutatási-fejlesztési tevékenységeket támogató szolgáltatások előkészítése a régióban működő nemzetközi cégekben” és

126


www.sme-husk.eu

„Az EU által finanszírozott projektek és együttműködés előkészítése a régió meglévő és újonnan keletkező tevékenységeivel”. A negyedik intézkedés a régió innovációs teljesítőképességének megfigyelésére és kiértékelésére, valamint a régióban végbemenő innovációk köztudatba épülésének javítására irányul. [36] 3.3.2.2.3 A Nyitrai önkormányzati kerület regionális innovációs stratégiája [25] A Nyitra önkormányzati kerület RIS projektjét a VUNAR, a.s. cég irányította. A projekt partnerei voltak Schleswig-Holstein (Németország), Alsó-Ausztria, valamint a BIC Bratislava. A regionális innovációs rendszer elemzése a kérdőíves felmérésre, szekunder kutatásra, személyes konzultációkra és workshopokra épült. A felmérés a kis- és középvállalkozók szükségletei terén kimutatta, hogy a cégek 40%-ának nincs (jelentősebb) innovációja, vagy nem tartják fontosnak az innovációt, mivel inkább a mindennapi problémák megoldására összpontosítanak. Csupán a cégek 8%-a tartotta elsőrendű prioritásának a termékinnovációt. A KKV-k a pénzügyi források, az innovatív ötletek és a szakképzett munkaerő hiányát tartják legnagyobb problémájuknak. Sokukat érdekelné az együttműködés az egyetemekkel, sajnos azonban nem létezik megfelelő kommunikációs csatorna a KKV-k számára. KKV-knak ugyancsak több információra van szükségük az elérhető innovációkról és ezek finanszírozásáról. Ugyancsak rámutattak arra, hogy a régióban nincs elég új innovatív cég. A regionális technológiai kínálat elemzése megmutatta, hogy a regionális kutatóintézeteknek komoly lehetőségeik vannak a cégek támogatására, főleg a fejlesztésükre, a környezetvédelemre irányuló oktatási projektekre, az új technológiák és projektmenedzsment transzferére. Jelenleg nem létezik semmilyen rendszer a kutatási eredmények bemutatására a cégeknek, mivel a kutatási-fejlesztési intézmények nem a kis- és középvállalkozások szükségleteivel foglalkoznak. A regionális kutatásifejlesztési kiadások egyre csökkennek, különösen az alkalmazott és a kísérleti kutatás terén. A Nyitrai kerületi RIS eredményei és perspektívái 2003-ban a kerületi RIS projekt első lépésében elvégezték a Nyitrai önkormányzati kerület innovációs környezetének elemzését. A Nyitrai kerület innovációs stratégiája öt prioritási területre oszlik: §

§

§

§

§

Innovációs környezet kialakítása – ehhez a prioritáshoz tartoznak az olyan tevékenységek, mint az innovációk jobb bevitele a köztudatba, a szabályok, programok és jogi előírások megalkotása az innovációk regionális szintű támogatására, továbbá a strukturális alapok és egyéb EU-programok területileg kiegyensúlyozott kiaknázása. Információcsere és oktatás az innovációk és kreativitás terén – ez ezen a területen javasolt tevékenységek magukba foglalják a KKV-k részére szervezett szemináriumokat és továbbképzéseket, a KKV-k, kutatási intézmények és támogató intézmények közti információcserét, valamint a kutatás és fejlesztés eredményeinek bemutatását. Az innovációs folyamat támogatása (új termékek és szolgáltatások fejlesztése) – a javasolt tevékenységeknek egyike inkubátorhoz kapcsolódó regionális innovációs és kreativitási központ létrehozása. A továbbiak közé tartozik a regionális kereskedelmi csoportok kialakítása, valamint a KKV-k és a regionális intézmények támogatása az előkészítést, illetve belföldi és európai alapok alkalmazását felölelő projekt segítségével. Az innovációk finanszírozási mechanizmusának kialakítása – ez a terület magába foglalja a regionális innovációs alap létrehozását, a strukturális alapok szisztematikus kiaknázására szolgáló mechanizmus kialakítását, valamint a befektetések beáramlását ösztönző tevékenységeket. Innovációs tevékenységek javasolt területei – a stratégia javasolja innovációk bevezetését az életminőség, a környezetvédelem és az információs társadalom területén, új anyagok, technológiák és kutatási-fejlesztési eredmények felhasználását új termékek és szolgáltatások fejlesztésében (főleg az innovációs tevékenységek érdekében).

127


www.sme-husk.eu

Cselekvési tervet dolgoztak ki, amely meghatározza az egyes prioritási területekhez tartozó tevékenységeket, mutatókat és felelősöket, megvalósítási határidőket és pénzügyi forrásokat. A Nyitrai kerület jóváhagyta és elfogadta a regionális innovációs stratégiát. Ezenkívül elkészült a regionális innovációk inkubátorhálózatának megvalósítási terve, és előterjesztették azt a strukturális alapok segítségével történő finanszírozás jóváhagyására. A jó innovációs stratégia csak akkor tölti be feladatát, ha megkezdődik a benne foglalt intézkedések megvalósítása. A kerületi RIS projekt végrehajtásának elején azonnal megalapították a RIS projekt végrehajtóinak polgári egyesületét CCI (Centrum kreativity a inovácií – Kreativitási és Innovációs Központ) név alatt a leendő Regionális Innovációs és Kreativitási Központ elődjeként. Létrejött továbbá az Alsó-nyitrai Regionális Fejlesztési Ügynökség azzal a céllal, hogy a kerületi RIS projekt innovációs tevékenységei a projekt befejezése után is folytatódjanak. Az Ügynökség aktívan részt vett a Nyitrai önkormányzati kerület 2003–2013-es időszakra szóló fejlesztési programjának kidolgozásában és úgyszintén a Nyitrai önkormányzati kerület RIS-tervezetének kidolgozásában. A Nyitrai kerületi RIS projekt tervezetét 2004. június 4-én mutatták be először a kerületi önkormányzat Régiófejlesztési és Határon Átnyúló Együttműködési Bizottságának ülésén. A kerületi RIS projekt megvalósítói csoportja az Alsó-nyitrai Regionális Fejlesztési Ügynökség segítségével, a Nyitra Kerületi Hivatal Régiófejlesztési és Határon Átnyúló Együttműködési Osztályával karöltve közös projekttervezetet terjesztett elő az érsekújvári (Nové Zámky) központú Regionális Innovációs és Inkubátorhálózat létrehozására, melynek minden járásban lesz kirendeltsége. Mivel a kerületi RIS projekt keretén belül nem lehetett megoldani az összes kitűzött feladatot, csak az alapvető kiindulóadatok és az egyes témákkal kapcsolatos elképzelések kidolgozására került sor. A többi feladatot további projektek dolgozzák majd ki, beleértve a már említett Regionális Innovációs és Inkubátorhálózat projektet is. [34] 3.3.2.2.4 A Besztercebányai önkormányzati kerület regionális innovációs stratégiája [23] A Besztercebányai önkormányzati kerület RIS projektjét 2005 júniusa és 2008 januárja között hajtották végre. Partnerek: Abruzzo régió (Olaszország); dél-észtországi régió (Észtország); Nyitrai régió– Nyitrai önkormányzati kerület (Szlovákia). A projekt célja az innovációk és vállalkozás számára kedvező környezet kialakítása volt a fenntartható gazdasági növekedés támogatása és a foglalkoztatottság növelése érdekében a régióban. A projekt közbülső céljai az alábbiak voltak: 1. Az innováció és a vállalkozás témájának beépítése a köztudatba Minőségi oktatás nyújtása a menedzsereknek, műszaki dolgozóknak és kutatási-fejlesztési dolgozóknak a korszerű irányítási módszerek, a műszaki kreativitás módszerei, a szellemi tulajdonjog védelme és nyelvi képzés terén. A tudományos-műszaki szolgáltatást nyújtó szubjektumok támogatása. A know-how transzfer támogatása az EU fejlettebb régióiból. 2. Kulcsfontosságú ipari ágazatok fejlesztése a régióban azzal a céllal, hogy magas szakképzettséget igénylő, tartós munkahelyek jöjjenek létre mindkét nem számára egyenlő eséllyel A régió kulcsfontosságú ágazatainak meghatározása. Különös figyelem fordítása ezen iparágak fejlődésére. Új KKV-k létrehozásának támogatása. 3. Hálózatok és partnerségek kiépítése az információáramlás, a technológiatranszfer és az ismeretek diffúziójának elősegítésére a régióban Hálózat létrehozása az innovációs fejlődés legfontosabb szereplői (egyetemek, kutatásifejlesztési intézmények, vállalkozások) között.

128


www.sme-husk.eu

4. Az innovatív cégeket támogató infrastruktúra fejlesztése Az Innovációs Fejlesztés Támogatási Központjának megalapítása. Közös többcélú vizsgálólaboratóriumok létrehozása. 5. A regionális önkormányzat beillesztése az innovációs folyamatba A Regionális Innovációs Fejlesztési Tanács megalapítása. Végrehajtás a strukturális alapok terén az innovációs fejlesztés támogatására irányuló tevékenységek finanszírozására. Regionális befektetési politika tervezetének kidolgozása a vállalkozások innovációs tevékenységeinek támogatására. A szakértői elemzések, az Európai Unió módszertana, a fejlett európai régiók tapasztalata, valamint az innovációs folyamatba belépő minden fontos szereplő képviselőiből álló szakértői csoportok kutatása és munkája alapján javaslat született a Besztercebányai önkormányzati innovációs kapacitásának növelésére. §

„A régió innovációs politikája és kultúrája” nevű prioritás olyan intézkedésekből áll, mint az innováció témájának bevitele a régió köztudatába, a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos törvények területének megerősítése a régió köztudatában, valamint az innovációs kutatás támogatása a régió önkormányzata által. A javasolt intézkedések közé tartozik az innovációval kapcsolatos konferenciák, szemináriumok és workshopok szervezése, vállalkozói internetes portál létrehozása, amely információkat tenne közzé az innovációkról, továbbá a bevált eljárások támogatása az innovációk és hatásuk területén.

§

„Az innováció emberi erőforrásai” prioritás olyan intézkedéseket tartalmaz, mint az élethosszig tartó tanulás és a karrier-tanácsadás támogatása, a kreativitás és a műszaki készség fejlesztése az iskolában, valamint a továbbképzés támogatása a gyakorlati igényeknek megfelelően.

§

Az „Együttműködés az innovációs fejlesztésben” a stratégia harmadik prioritása. Az intézkedések magukba foglalják a kutatás-fejlesztés és a gyakorlat közötti együttműködést, a partnerség, hálózatok és klaszterek támogatását, a nemzetközi együttműködés és mobilitás megerősítését.

§

A negyedik prioritás az „Innovatív cégek támogatása”. Bizonyított tény, hogy az egészséges és jól működő vállalkozói szektor a régió jó működésének egyik alaptényezője. Az intézkedések: új innovatív kis- és középvállalkozások alapítása; a meglévő kis- és középvállalkozások támogatása; technológiatranszfer; a szellemi tulajdon védelmét szolgáló elvek megalkotása, védelme és alkalmazása; regionális pénzügyi eszközök kialakítása az innovációk támogatására.

§

Az ötödik prioritás, a „Regionális infrastruktúra az innovációhoz” magába foglalja az intézményes keret kialakítását a régió innovációs tevékenységeinek támogatására, valamint az innovációt szolgáló infrastruktúra és tanácsadói szolgáltatások létrehozásának támogatását.

A Besztercebányai kerület regionális innovációs stratégiája hosszú távú stratégiai dokumentum, melynek fő célja megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy az innováció a regionális fejlődés egyik fő eszközévé váljon. A stratégiát 2007. október 18-án a Besztercebányai önkormányzati kerület regionális közgyűlése jóváhagyta és elfogadta.

129


www.sme-husk.eu

3.3.2.2.5 A Kassai önkormányzati kerület regionális innovációs stratégiája [30] A Kassai önkormányzati kerület regionális innovációs stratégiájának stratégiai dokumentumát a NORRIS – North Hungary and Košice Bilateral Regional Innovation Strategy (Észak-Magyarország– Kassa Bilaterális Regionális Innovációs Stratégia) projekt keretén belül dolgozták ki. A NORRIS projekt finanszírozása uniós pénzügyi eszközökből történt a 6. kutatási és technológiafejlesztési keretprogramon belül. A 100%-ban EU-s eszközökből finanszírozott projekt 2005. június 1-től 2008. január 31-ig tartott. A NORRIS projektben a következő partnerek vettek részt: Észak-Magyarország – Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség – NORDA, Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány – BZLOGI, Miskolci Egyetem, Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Önkormányzat, Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség, Kassai Műszaki Egyetem, Kassa Régió Regionális Fejlesztést Támogató Ügynökség, CARTIF – Automatizálást, robotikát és információs- és gyártástechnológiát támogató alapítvány, Kasztília és León, Spanyolország, JR-InTeReg – JOANNEUM RESEARCH Technológiai és Regionális Politikák Intézete, Stájerország, Ausztria. Mivel a Kassai önkormányzati kerület regionális innovációs stratégiájának kidolgozására a NORRIS nemzetközi projekt keretében került sor, így annak részét képezi a Kassai önkormányzati kerület és Észak-Magyarország közös regionális innovációs stratégiája is. A Kassai önkormányzati kerület regionális innovációs stratégiája, illetve a két régió regionális innovációs stratégiája hozzájárul a két régió gazdasági kohéziójának erősítéséhez, elősegíti a határon átnyúló klaszterek létrejöttét és az egyetemek, valamint a vállalkozói szektorhoz szorosan kapcsolódó kutatási és fejlesztési központok közötti partneri és együttműködési kapcsolatok javítását. A regionális innovációs stratégiát a Kassai önkormányzati kerület, az egyetemek, a Szlovák Tudományos Akadémia és a Kassai kerület vállalkozói szektora között kialakított konszenzus alapján dolgozták ki. A Kassai önkormányzati kerület regionális innovációs stratégiája elemző részből, a területi vetület nyújtotta háttérből, stratégiai részből és egy cselekvési tervből áll, amelynek része a tervtár is. Önálló elemzőanyagokban dolgozták fel az információtechnológiai klaszter és a megújuló energiaforrások klasztere, a Megújuló Energiaforrások Technológiai Központja és a Kassai önkormányzati kerület intézményesített innovációirányítási rendszere létrehozásának feltételeit, amelyek a kassai Regionális Innovációs Centrum alá tartoznak majd. A dokumentum elemző része feltérképezi az innovációs potenciált a Kassai önkormányzati kerület húzó- és perspektivikus ágazataiban (információtechnológia, anyagmérnökség, gépipar, orvosbiológia és megújuló energiaforrások), és értékeli azt a kereslet és kínálat szempontjából, ideértve a területi vetületet is. A stratégiai rész a végkövetkeztetések és a háttér alapján megfogalmazza a prioritásokat és az intézkedéseket, valamint meghatározza a Kassai önkormányzati kerület regionális innovációs stratégiája javasolt tevékenységeinek – elsősorban európai alapokból származó – potenciális finanszírozási forrásait. A Kassai önkormányzati kerület regionális innovációs stratégiájának stratégiai része az alábbi prioritásokat tartalmazta: §

1. prioritás – a tudásalapú és innovációs politikát elősegítő vezetési és szakmai kapacitások javítása

§

2. prioritás – kedvező vállalkozási környezet kialakítása

§

3. prioritás – hatékony ismeretdiffúzió és technológiatranszfer a vállalkozásokba

§

4. prioritás – innovációs pólusok és klaszterek

§

5. prioritás – innovatív vállalkozások alapításának és fejlesztésének támogatása

130


§

www.sme-husk.eu

6. prioritás – új termékek és szolgáltatások alkalmazott kutatásának és fejlesztésének erősítése

A cselekvési terv a tudásalapú gazdaság területéről származó kulcsprojektek gyűjteménye, amelyek a Versenyképesség és Gazdasági Növekedés, a Kutatás és Fejlesztés, illetve a Társadalom Számítógépesítése Operatív Programokból, valamint az EU 7. keretprogramjából nyerhető támogatásokra fognak pályázni. A Kassai önkormányzati kerület bemutatott regionális innovációs stratégiája teljes mértékben összhangban van a Szlovák Köztársaság 2008–2010-es évekre szóló innovációs politikájával, a Szlovák Köztársaság innovációs stratégiájával és az előkészületben lévő innovációs törvénnyel. Megteremti a feltételeket a kerület Regionális Innovációs Centrumának létrehozásához, amely az innovációfejlesztés alapvető eszköze lesz. A regionális innovációs stratégia kidolgozása az alapfeltétele annak, hogy a 2007–2013-as időszakban igénybe lehessen venni az Európai Regionális Fejlesztési Alap eszközeit a Kassai önkormányzati kerület innovációs potenciáljának növelésére. A Kassai kerületi RIS eredményei A Kassai önkormányzati kerület regionális innovációs stratégiája egyebek mellett 29 regionális projekttervezetet is meghatároz a tudomány, kutatás és innováció területén. Ez a 29 innovációs tervezet a kerület tudományos kutatóintézetei és oktatási intézményei közötti együttműködés eredményeként született meg rövid projektszándékok formájában, amelyek bővebb terjedelmű kidolgozásra és a kutatás, fejlesztés, innováció területére irányuló (nemzeti, európai) támogatási programokon keresztül történő benyújtásra készültek: 1. KATI – Kassai Aeronautikai Technológiai Intézet (Kassai Műszaki Egyetem Repülőműszaki Kara) létrehozása 2. Tudományos-technikai park létrehozása– a vállalkozások versenyképességének növelése a fejlett technológiák és az automatizálás területén (Kassai Műszaki Egyetem) 3. Inkubátorok létrehozása a kerület kiválasztott városaiban: Nagymihály (Michalovce), Szobránc (Sobrance), Tőketerebes (Trebišov), Királyhelmec (Kráľovský Chlmec), Korompa (Krompachy), Dobsina (Dobšiná) és Mecenzéf (Medzev) 4. Inkubátorok létrehozása a kerület kiválasztott városaiban: Nagymihály (Michalovce), Szobránc (Sobrance), Tőketerebes (Trebišov), Királyhelmec (Kráľovský Chlmec), Korompa (Krompachy), Dobsina (Dobšiná) és Mecenzéf (Medzev) (az eredetiben is ismétlődik – a ford. megj.)

5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Információtechnológiai klaszter létrehozása (IT Valley) Faipari klaszter létrehozása (koordinátor: Kassai Kerület Önkormányzata) Gépipari klaszter létrehozása (koordinátor: Kassai Kerület Önkormányzata) ROSERO – 28–32 ülőhelyes PICARDIE autóbusz fejlesztése (Rošero-P, s.r.o.) Embraco – Technológiai Platform Referenciaközpont (perspektivikus technológiák központja) létrehozása a hűtőiparban és a hőfizikában való felhasználással (Embraco, s.r.o.) ESPIRIT Központ létrehozása – „Információtechnológián alapuló hatékony penetrációs és információvezérlési rendszer kis- és középvállalkozások számára” (Ekon Audit k.s.) ASP Központ létrehozása kis- és középvállalkozók és főiskolák számára a kelet-szlovákiai régióban (BITERAP egyesület) BITERAP Központ létrehozása– fő célja az ITC-cégeket egyesítő BITERAP klaszter tevékenységének támogatása és fejlesztése „Innovatív állategészségügyi módszerek az állattenyésztésben” központ létrehozása (Állatorvosi Egyetem, Kassa)

131


www.sme-husk.eu

14. „Hagyományos élelmiszerek és a biztonságosságuk” központ létrehozása (Állatorvosi Egyetem, Kassa) 15. „Robotika és beágyazott rendszerek nemzeti technológiai platformja” központ létrehozása (Intelligens Technológiák Központja – TUKE) 16. „Intelligens technológiák kutatási és innovációs központja” központ létrehozása (Intelligens Technológiák Központja – TUKE) 17. ZTS VVV technológiai platform és brókercentrum az automatizálástechnika és robotika számára (Szlovák Automatizálástechnikai és Robotikai Szövetség) 18. „Mezőgazdasági termékek innovációja és szofisztikálása a vidékfejlesztés és foglalkoztatottságnövelés keretében” központ létrehozása. Innovatív biztonságos élelmiszerek és naturális termékek (Állatorvosi Egyetem) 19. Bioaktív anyagok gyártásban és gyakorlatban történő alkalmazásával kapcsolatos innovációs tevékenységek fejlesztési központjának létrehozása (Állatorvosi Egyetem) 20. A legmodernebb sejt- és szövetregenerálási módszereket felhasználó, haladó gyógyászati technológia központjának létrehozása (a kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetem (UPJŠ) Orvosi Kara, az UPJŠ Orvosi Karának és a kassai L. Pasteur Egyetemi Kórház Egyesített Szövetbankja) 21. Maxillo-faciális terület transzplantációs központjának létrehozása (UPJŠ Orvosi Kara – Sztomatológiai és maxillo-faciális sebészeti klinika, Kassa) 22. Cassovia HTP (High tech park) és TECHNICOM tudományos-technikai park létrehozása (Kassai Kerület Önkormányzata + Kassai Műszaki Egyetem) 23. Tudományos-technikai park létrehozása a kassai UPJŠ Orvosi Kara mellett (kassai UPJŠ Orvosi Kara) 24. Felületkezelési központ létrehozása (Szlovák Tudományos Akadémia Anyagkutatási Intézete, Kassa) 25. Anyagok mechanikai tulajdonságai központ létrehozása (Szlovák Tudományos Akadémia Anyagkutatási Intézete, Kassa) 26. Probiotikumok és biomodulátorok kutatása, fejlesztése, innovációja és gyakorlati hasznosítása központ létrehozása (UPJŠ Orvosi Kara, Kísérleti Orvostudományi Intézet) 27. Megújuló energiaforrások klasztere 28. Megújuló energiaforrások technológiai központja 29. Probiotikus kutatási és biomodulációs gyógyászati központ (UPJŠ Orvosi Kara, Kísérleti Orvostudományi Intézet, Kassa) A Kassai kerület regionális innovációs stratégiájában megfogalmazott intézkedések alapján, valamint az elvégzett további tanulmányok és elemzések alapján javaslat született az alábbi prioritást élvező, fontos regionális projektszándékok megvalósítására a 2007–2013-as programozási időszakban: IT Valley klaszter; megújuló energiaforrások klasztere; Cassovia HTP (High tech park) és TECHNICOM tudományos-technikai park létrehozása (Kassai Kerület Önkormányzata + Kassai Műszaki Egyetem); Megújuló Energiaforrások Technológiai Központjának létrehozása. [35] 3.3.2.3

Regionális innovációs centrumok (RIC) [33]

A 7 +1 regionális innovációs centrum koncepcióját az „Integrált innovációs eszközök a szlovákiai régióban” kormányszintű projekt alapján és a Szlovákiának szánt strukturális EU-alapok terén történő végrehajtásra szolgáló megfelelő operatív programok (Versenyképesség és Gazdasági Növekedés Operatív Program, Kutatás és Fejlesztés Operatív Program, Foglalkoztatottság és a Társadalmi Befogadás Operatív Program) intézkedéseivel összhangban dolgozták ki az egyes szlovákiai régiókban.

132


www.sme-husk.eu

A nemzeti program céljai: · ·

· · ·

az infrastruktúra intézményes biztosítása innovációs eszközök révén a regionális és országos innovációs politika régiós végrehajtásához a regionális innovációs stratégiákkal és a Szlovák Köztársaság innovációs stratégiájával összhangban; az innovációs potenciál újbóli megújítása és kibővítése az alkalmazott kutatás és fejlesztés keretében az innovatív vállalkozások részére, a vállalkozások és a kutatási, fejlesztési és oktatási intézmények együttműködésének fejlesztése a régiókban, az ipari vállalkozások igényei szerinti munkaerőképzés érdekében; a vállalkozók és az egyetemek, kutatási-fejlesztési intézetek és oktatási intézmények együttműködésének erősítése és fejlesztése regionális, szupraregionális és nemzetközi szinten; a feltételek megteremtése az új gyártási eljárásokat és technológiákat alkalmazó, versenyképes termékeket előállító és jobb minőségű szolgáltatásokat nyújtó innovatív kis- és középvállalkozások létrejöttéhez és fejlesztéséhez; a feltételek megteremtése új és megfelelőbb munkahelyek létrehozásához és az alkalmazottak foglalkoztatottságának növeléséhez az innováció bevezetési folyamatának figyelembevételével.

A Regionális Innovációs Centrumokat az egyes régiókban a RIC egyesülések alapító szervezetei (közigazgatás, állami műszaki főiskolák, egyetemek, a Szlovák Tudományos Akadémia regionális fiókja, a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara regionális fiókjai) és a RIC-tagok (iparvállalatok, KKV-k, kísérleti telepek, a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara regionális irodája, a szakági szövetségek regionális irodái, egyetemek és főiskolák, és a régión kívüli székhelyű Szlovák Tudományos Akadémia, a SzK Gazdasági Minisztériuma (az innováció területére), a SzK Szociális és Családügyi Minisztériuma, a SzK Oktatásügyi Minisztériuma, továbbá egyéb releváns minisztériumok, külföldi partnerek stb.) fogják képezni. A RIC projekt várható hozama a következő: · · · · · · · · · ·

adminisztrációs és fizikai-technikai háttér kiépítése a vállalkozásfejlesztés és innováció támogatására a régiókban; a regionális és országos innovációs politika rendszerszemléletű irányításának kialakítása; a tudomány, kutatás és fejlesztés eredményeinek felgyorsított átültetése a vállalkozói gyakorlatba, az innovációs teljesítőképesség növelése a régiókban; a vállalkozók, mindenekelőtt a kis- és középvállalkozások hozzáállásának javítása az alkalmazott kutatás és fejlesztés eredményeihez, az innovációhoz, a vállalkozói tanácsadó szolgáltatásokhoz, továbbá a kis- és középvállalkozások közötti együttműködés javítása; a vállalkozások és a régiók versenyképességének és gazdasági teljesítőképességének javulása; a kutatási-fejlesztési kapacitás növekedése, ami lehetővé teszi a cégeknek a hozzáférést az innovációs tevékenységekhez, az új, korszerű technológiákhoz és a környezetkímélő technológiákhoz; az innovatív vállalkozások – elsősorban kis- és középvállalkozások – számának növekedése, tevékenységük bővítése nagy technológiaigényű termékekkel és szolgáltatásokkal; a munkaerő képzettségének növelése és új, magas szakképzettséget igénylő munkahelyek teremtése; a nemzetközi együttműködés feltételeinek megteremtése a vállaltfejlesztés és az innováció területén, mindenekelőtt regionális szinten; az iparjogilag védett megoldások hatékonyabb kihasználása.

Forrás: A Szlovák Köztársaság innovációs politikájának tervezete a 2008–2010. évekre, 8. sz. Melléklet

133


3.3.2.4

www.sme-husk.eu

Enterprise Europe Network (EEN) [31]

2008 februárjától az Európai Bizottság új kezdeményezése, az Enterprise Europe Network hálózat átfogó és könnyen hozzáférhető tanácsadást és támogatást nyújt a vállalkozóknak a vállalkozás, az innováció és a kutatás területén. Az euroinformációs központok (EIC) hálózatát, az innovációközvetítő központok (IRC) hálózatát és a 7. keretprogramban való részvételt segítő KKV-támogató szolgáltatásokat integráló új hálózat 1995. óta épül a meglévő támogatási szolgáltatások kezdeményezéseinek tapasztalatai alapján. A hálózat fő céljai: § § §

§ § §

a hálózat partnerei közötti együttműködés megerősítése integrált szolgáltatások nyújtásával; a hálózat által nyújtott integrált szolgáltatások hozzáférésének, közelségének, minőségének és professzionalizmusának megőrzése és folyamatos javítása; az ismeretek erősítése – főleg a KKV-körében – a Közösség politikáját és a hálózat által nyújtott szolgáltatásokat illetően, ideértve a környezettudatosságot és az KKV-k ökológiai hatékonyságát, továbbá a kohéziós politikát és strukturális alapokat illető ismereteket; megbeszélések folytatása a vállalkozásokkal és a Közösségi politika irányaira vonatkozó álláspontjuk megismerése; a kiegészítő jelleg biztosítása a hálózat és többi illetékes szolgáltató között; az adminisztrációs terhek csökkentése valamennyi fél számára.

Az Enterprise Europe Network hálózat 500-nál több szervezetet egyesít 4000 tapasztalt szakemberrel, akik mintegy 40 országban nyújtanak szolgáltatást. Az EEN az alábbi területeken szolgáltat információkat és nyújt támogatást: §

Vállalkozás: a termékek és szolgáltatások belső piacának működése és lehetőségei az EUban, az EU kezdeményezései, politikája és programjai a cégek számára, uniós jogszabályok és hatásuk a cégekre, véleménynyilvánítás és bekapcsolódás az EU új politikájának előkészítésébe, határon átnyúló és nemzetközi vállalkozói tevékenységek fejlesztése, meghatározó partnerek keresése a köz- és magánszektorban

§

Innováció: információk az EU politikájáról, jogszabályairól és programjairól az innováció területén, a kutatás és fejlesztés eredményeinek terjesztése és kereskedelmi felhasználása, partnerek keresése a technológia és know-how átadásához, a cégek technológiai diagnosztizálása, innovatív technológiák eladása és vétele, szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelme, innovációirányítás

§

Kutatás: információk a technológiai kutatásra és fejlesztésre, valamint a demonstrációs tevékenységekre vonatkozó 7. keretprogramban való részvétel lehetőségeiről, projekttervezetek elkészítése, partnerek keresése a projektekhez, speciális tanácsadás a projektek végrehajtásához, menedzsmentjéhez, finanszírozásához és eredményeik kereskedelmi értékesítéséhez, szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelme

Az innovációt illetően a hálózat információkat nyújt az EU innovációval kapcsolatos politikájáról, jogszabályairól és programjairól, a kutatás és fejlesztés eredményeinek terjesztéséről és kereskedelmi felhasználásáról, partnerek kereséséről technológiák és know-how transzferéhez, a cégek technológiai diagnosztizálásáról, az innovációs technológiák vételéről és eladásáról, a szellemi tulajdonjogok védelméről és az innovációirányításról. A projekt partnerei Szlovákiában a BIC Bratislava (a projekt koordinátora), a Kis- és Középvállalkozások Fejlesztéséért Nemzeti Ügynökség, a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara, az RPIC

134


www.sme-husk.eu

Prešov (Eperjes), a BIC Group és az EurActiv.sk portál. További információk a ww.een.sk címen találhatók. 3.3.2.5

Klaszterek [24]

Már a múlt század 90-es éveinek elején prioritásként ajánlotta az ENSZ Ipari Fejlesztési Szervezete, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az Európai Bizottság és több más nemzetközi ügynökség a vezetés minden szintje számára a kis- és középvállalkozások (KKV) klaszter megközelítéssel való támogatását. Szlovákia azonban az ajánlások ellenére nem használta ki a támogatás ilyen formáját. Ebben az időszakban a KKV-k klaszter megközelítéssel való támogatásának bizonyos formájaként értékelhetjük az autóipar támogatását és az ipari parkok megalapítását. A SzK innovációs stratégiája a 2007–2013-as évekre, a regionális innovációs stratégiák és más kezdeményezések és politikák a KKV-k klaszterezését fontos eszköznek tartják a fenntartható fejlődés, valamint a régiók versenyképessége és a KKV-k innovációs potenciáljának növelése érdekében. Csak a SzK 2007–2013-as időszakra szóló nemzeti stratégiai referenciakeretének operatív programjai segítségével nyújtott programtámogatás és az Európai Bizottság további programjai ösztönözték a klaszterek és klaszterkezdeményezések létrejöttét az ország egyes régióiban. A SzK 2007–2013-as időszakra szóló innovációs stratégiájának része „Az innovációs környezet javítása” intézkedés keretében a klaszterek fejlesztése is, amelyek segítségével kialakulnak a vállalkozói szektor, az egyetemek és a vállalkozói innovációs központok együttműködésének feltételei bizonyos ipar- és szolgáltatási ágakban a régiók fejlesztési potenciáljához kapcsolódva. Egyúttal meghatározták az egyes szlovákiai régiók, önkormányzati kerületek számára a növekedés innovációs pólusait - az innovációs fejlesztés területeit. Jelenlegi klaszterek Szlovákiában: § Autóipari klaszter – Nyugat-Szlovákia, Nagyszombati önkormányzati kerület. Autóipar § Elektronikai klaszter – Nyugat-Szlovákia, Nagyszombati önkormányzati kerület. Elektronika § Liptói klaszter – Zsolnai önkormányzati kerület. Idegenforgalom § Z@ICT klaszter – Zsolna, Zsolnai önkormányzati kerület. Információs és kommunikációs technológia § Kassai IT-klaszter – Kassai önkormányzati kerület. Információtechnológia § Műanyagipari klaszter – Nyitrai önkormányzati kerület. Műanyagipar § Biterap klaszter – Kassai önkormányzati kerület. ITC-folyamatok minőségjavítása Előkészített klaszterek: § Gép- és faipari klaszter – Besztercebányai önkormányzati kerület. Gép- és faipar A klaszterek alapító tagjai közintézmények, úgymint önkormányzati kerületek, városok és állami egyetemek. További tagok a kutatási és fejlesztési intézetek, oktatási intézmények, cégek és egyéb társulások. Az egyes klaszterek tevékenysége a szakág specifikus szükségletei szerint változik. A nyilvános forrásokhoz való hozzáférésen kívül a klaszter tevékenysége biztosítja még: az egyszerűbb hozzáférést az információkhoz és megrendelésekhez az adott szakágban, költséges berendezések és high-tech technológiák hatékony vásárlását és használatát, az oktatási intézmények és iskolák tanterveire való ráhatás lehetőségét, exporttámogatási, marketing- és oktatási tevékenységet. A sikeres klaszteralapításához Szlovákiában az szükséges, hogy a klasztert közintézmények, elsősorban önkormányzati kerület, város (esetleg község), állami egyetem alapítsák meg. Javasolt, amennyiben ez célravezető és megfelel a klaszter profiljának, a Szlovák Tudományos Akadémia regionális munkahelyének meghívása is. Ezzel biztosítva van a pénzügyi támogatás felvételének lehetősége azon strukturális és egyéb alapokból, amelyek közvetlenül támogatják a klaszter 135


www.sme-husk.eu

megalapítását és tevékenységét. A klaszter profilja nem lehet ellentétben Szlovákia fejlesztési dokumentumaival és a regionális fejlesztési dokumentumokkal, különösen a Szlovák Köztársaság 2007–2013-as időszakra vonatkozó innovációs stratégiájával és a regionális innovációs stratégiákkal, amelyek sok esetben az egyes régiók gazdasági terveinek részévé váltak.

3.3.3 Gazdasági együttműködés és kapcsolatok Magyarország és a Szlovák Köztársaság között. 3.3.3.1

Szlovákia importja és exportja a Magyar Köztársaság viszonylatában

Táblázat: Behozatal és kivitel, Szlovákia és legjelentősebb kiviteli és behozatali partnereinek 2008. évi mérlege Behozatal M SKK

M EUR

Kivitel Részesedés %-ban

M SKK

Mérleg Részesedés %-ban

M EUR

M SKK

M EUR

SzK összesen

1 514 056

50 257

100,00

1 492 550

49 544

100,00

-21 506

-714

EU

1 015 701

33 715

67,08

1 271 456

42 205

85,19

255 755

8490

Németország

298 394

9905

19,71

301 443

10 006

20,20

3049

101

Csehország

170 925

5674

11,29

194 772

6465

13,05

23 847

792

Franciaország

60 302

2002

3,98

101 296

3362

6,79

40 994

1361

Lengyelország

58 527

1943

3,87

98 554

3271

6,60

40 027

1329

Magyarország

75 731

2514

5,00

92 005

3054

6,16

16 274

540

Olaszország

56 486

1875

3,73

87 852

2916

5,89

31 366

1041

Ausztria

43 856

1456

2,90

85 108

2825

5,70

41 252

1369

164 263

5453

10,85

56 403

1872

3,78

-107 861

-3580

Kína

86 043

2856

5,68

13 038

433

0,87

-73 005

-2423

Koreai Köztársaság

87 354

2900

5,77

1887

63

0,13

-85 467

-2837

EU-n kívüli országok Oroszország

Forrás: Szk Gazdasági Minisztériuma, 2008 [12]

Táblázat: A Szlovákia és Magyarország közötti kereskedelem mérlege (ezer EUR) Tétel

2005

2006

2007

2008

Export

1 869 409

2 398 030

2 705 983

3 053 999

1 129 586

Import

1 284 271

1 989 016

2 589 134

2 513 793

990 298

Forgalom

3 153 680

4 387 046

5 295 118

5 567 793

2119884

585 138

409 014

116 849

540 206

139 288

Mérleg

Forrás: Szlovák Nemzeti Bank, SzK Gazdasági Minisztériuma, 2009

136

2009. I–VI.


www.sme-husk.eu

Táblázat: Szlovákia exportja Magyarországra árucsoportok szerint Árucsoport

2008. I–VI.

2009. I–VI.

104 252

57 325

31 848

56

II. Növényi termékek

83 833

46 289

35 557

77

III. Állati vagy növényi zsír és olaj

17 034

8597

6617

77

IV. Élelmiszer-készítmények, italok, dohány

194 972

103 081

60 860

59

V. Ásványipari termékek

463 575

233 457

159 469

68

VI. Vegyipari termékek

142 506

80 698

57 009

71

86 682

42 635

39 653

93

5114

2377

2605

110

110 141

51 422

36 279

71

113 148

49 489

48 189

97

83 187

37 633

38 530

102

22 667

13 081

10 090

77

65 554

32 265

22 879

71

20 287

1677

6648

396

563 409

305 944

147 130

48

686 047

306 229

355 313

116

226 053

127 639

41 685

33

14 058

7644

6524

85

1

1

2

208

46 809

16 540

19 855

120

4672

1732

2844

164

3 053 999

1 525 754

1 129 586

74

I. Élő állatok; állati termékek

VII. Műanyagok, gumi és ezekből készült áruk VIII. Nyersbőr, kikészített bőr, szőrme és ezekből készült áruk IX. Fa és faipari termékek; faszén; parafa és parafa áruk; kosárkötőáruk X. Rostanyag fából vagy más cellulóz tartalmú anyagból, karton XI. Textilipari alapanyagok és textiláruk XII. Lábbeli, fejfedő, esernyők, botok, művirágok XIII. Kőből, gipszből, cementből készült áruk; kerámiacikkek; üvegek és üvegáruk XIV. Igazgyöngyök, drágakövek és nemesfémek, ékszerutánzatok XV. Nem nemesfémek és ezekből készült áruk XVI. Gépek és mechanikus berendezések; villamossági cikkek XVII. Járművek, légi járművek, vízi járművek és szállítás céljára szolgáló felszerelések XVIII. Optikai, fényképészeti, mozgófényképészeti, mérőműszerek és készülékek XIX. Fegyverek és lőszerek, ezek alkatrészei és tartozékai XX. Különféle ipari áruk

2008

XXI. Művészeti tárgyak, gyűjteménydarabok és régiségek Összesen

Forrás: SzK Gazdasági Minisztériuma, Szlovák Statisztikai Hivatal, 2009

137

Index (%)


www.sme-husk.eu

Táblázat: Magyarország exportja Szlovákiába árucsoportok szerint Árucsoport

2008

2008. I–VI.

2009. I–VI.

Index (%)

I. Élő állatok; állati termékek

36 910

17 745

19 314

109

II. Növényi termékek

96 649

52 056

27 212

52

III. Állati vagy növényi zsír és olaj

12 118

2459

5864

238

IV. Élelmiszer-készítmények, italok, dohány

87 673

39 332

34 591

88

V. Ásványipari termékek

169 475

100 015

31 470

31

VI. Vegyipari termékek

258 192

143 158

94 515

66

VII. Műanyagok, gumi és ezekből készült áruk

123 162

64 673

52 397

81

VIII. Nyersbőr, kikészített bőr, szőrme és ezekből készült áruk IX. Fa és faipari termékek; faszén; parafa és parafa áruk; kosárkötőáruk X. Rostanyag fából vagy más cellulóz tartalmú anyagból, karton

8554

4673

3208

69

25 921

11 827

8893

75

58 418

29 585

25 714

87

XI. Textilipari alapanyagok és textiláruk

14 886

9689

5340

55

586

314

453

144

42 244

22 161

15 189

69

2609

875

3544

405

180 732

106 487

55 691

52

1 190 074

462 712

535 825

116

179 162

89 998

60 242

67

10 886

7394

3673

50

33

0

1185

1000

15 506

7122

5969

84

0

0

8

1000

2 513 793

1 172 276

990 298

84

XII. Lábbeli, fejfedő, esernyők, botok, művirágok XIII. Kőből, gipszből, cementből készült áruk; kerámiacikkek; üvegek és üvegáruk XIV. Igazgyöngyök, drágakövek és nemesfémek, ékszerutánzatok XV. Nem nemesfémek és ezekből készült áruk XVI. Gépek és mechanikus berendezések; villamossági cikkek XVII. Járművek, légi járművek, vízi járművek és szállítás céljára szolgáló felszerelések XVIII. Optikai, fényképészeti, mozgófényképészeti, mérőműszerek és készülékek XIX. Fegyverek és lőszerek, ezek alkatrészei és tartozékai XX. Különféle ipari áruk XXI. Művészeti tárgyak, gyűjteménydarabok és régiségek Összesen

Forrás: SzK Gazdasági Minisztériuma, Szlovák Statisztikai Hivatal, 2009

138


3.3.3.2

www.sme-husk.eu

Szlovákia közvetlen külföldi befektetései Magyarország vonatkozásában

Táblázat: Közvetlen külföldi befektetések Szlovákiában, 2008

Kód

Vagyonrészesedés és visszaforgatott nyereség (M SKK)

A befektető országa szerinti felosztás ÖSSZESEN

Vagyonrészesedés és visszaforgatott nyereség (M EUR)

807 470

26 803

ebből: NL

Hollandia

160 849

5339

AT

Ausztria

115 040

3819

IT

Olaszország

109 380

3631

DE

Németország

104 657

3474

HU

Magyarország

62 437

2073

CZ

Csehország

62 124

2062

CY

Ciprus

40 006

1328

LU

Luxemburg

28 754

955

KR

Koreai Köztársaság (Dél-Korea)

21 399

710

US

Amerikai Egyesült Államok

21 345

709

FR

Franciaország

16 405

545

GB

Egyesült Királyság

12 074

401

BE

Belgium

9953

330

CH

Svájc

8732

290

NO

Norvégia

7109

236

DK

Dánia

5435

180

SE

Svédország

3951

131

ES

Spanyolország

3612

120

LI

Liechtenstein

3605

120

PL

Lengyelország

2338

78

JP

Japán

2114

70

7Z

Nemzetközi szervezetek (az EU intézményei kivételével)

1054

35

Forrás: Szlovák Nemzeti Bank, 2008

139


www.sme-husk.eu

Táblázat: Szlovák közvetlen befektetések külföldön, 2008

Kód

Vagyonrészesedés és visszaforgatott nyereség (M SKK)

A befektető országa szerinti felosztás ÖSSZESEN

Vagyonrészesedés és visszaforgatott nyereség (M EUR)

40 210

1 335

17 438

579

ebből: CZ

Csehország

AT

Ausztria

6145

204

LU

Luxemburg

5072

168

GB

Egyesült Királyság

2425

80

RU

Oroszország

1456

48

PL

Lengyelország

1432

48

UA

Ukrajna

1313

44

LI

Liechtenstein

808

27

SI

Szlovénia

469

16

ES

Spanyolország

434

14

CY

Ciprus

426

14

HU

Magyarország

423

14

NL

Hollandia

387

13

BA

Bosznia-Hercegovina

358

12

HR

Horvátország

284

9

DE

Németország

253

8

MX

Mexikó

251

8

Forrás: Szlovák Nemzeti Bank, 2008

A közvetlen külföldi befektetések területén Magyarország Szlovákia jelentős partnere. A Magyar Statisztikai Hivatal szerint Magyarország közvetlen külföldi befektetéseinek legnagyobb része éppen Szlovákiába irányult (2,07 Md EUR). 3.3.3.3

Együttműködés Magyarország és Szlovákia egyes határ menti régiói között

2002. október 7-én Pozsonyban aláírták a Pozsonyi önkormányzati kerület és a Győr–Moson–Sopron Megyei Önkormányzat közötti együttműködési megállapodást. A megállapodás kijelöli az együttműködés fő területeit: a gazdaság fejlesztése (a kis- és középvállalkozások támogatása), kultúra, sport, ifjúság, idegenforgalom – Győr–Moson–Sopron megye a pozsonyi Slovakiatour idegenforgalmi kiállítás hagyományos kiállító résztvevője, kölcsönösségi alapon. A közös tanácskozások gyakori témája a két régió autópályával való összekapcsolása és a közlekedés területe. [7] 2007-ben Győr–Moson–Sopron megye a Nagyszombati önkormányzati kerülettel is partnerségi és együttműködési megállapodást kötött. A két fél különféle projektekben működik együtt, és a forrásokat a szlovák–magyar határ menti területek fejlesztésére használják fel. [9]

140


www.sme-husk.eu

A Nyitrai kerület is több megállapodást kötött a partnerrégiókkal, Magyarországról Komárom– Esztergom és Veszprém megyével. [8] A nemzetközi együttműködés és partnerség keretében a Besztercebányai kerület kapcsolatokat ápol a környező országokkal, főként partnervárosi formában. Besztercebánya magyar partnervárosa Dabas, Selmecbányáé (Banská Štiavnica) pedig Sopron. Losonc (Lučenec) Salgótarjánnal és Pápával működik együtt, Nagyrőce (Revúca) Kazincbarcikával, Rimaszombat (Rimavská Sobota) Ózddal és Tiszaújvárossal, Zólyom (Zvolen) pedig Tótkomlóssal. [10] A Kassai önkormányzati kerület aktív a nemzetközi együttműködésben, amit számos, külföldi partnerekkel megvalósított nemzetközi projekt és európai régiókkal kötött együttműködési megállapodás is alátámaszt. A Kassai magasabb közigazgatási egység („megye”) több régióval, Magyarországról Borsod–Abaúj–Zemplén megyével írt alá együttműködési megállapodást. [11] Magyarország és Szlovákia együttműködése A határon átnyúló együttműködésről szóló kétoldalú megállapodások és szerződések értelmében, az önkormányzatok lehető legjobb és legszorosabb együttműködésének támogatása céljából jött létre a Határon Átívelő Együttműködést Szolgáló Magyar–Szlovák Kormányközi Vegyes Bizottság. A Szlovák Köztársaság kormánya és a Magyar Köztársaság kormánya közötti megállapodást a területi egységek vagy szervek közötti együttműködésről 2001. április 23-án írták alá Budapesten. A Kormányközi Vegyes Bizottság feladatai közé tartozik többek között: §

a határon átnyúló együttműködés fejlesztése irányának és formájának meghatározása, valamint a határon átnyúló együttműködés programjainak koordinálása;

§

javaslatok kidolgozása a jogi, gazdasági, pénzügyi és kereskedelmi feltételek megteremtésére a vállalkozások, gazdasági és egyéb tevékenységek mindkét fél számára kedvező fejlődése érdekében a területi egységek vagy szervek közötti határon átnyúló együttműködés keretében;

§

a jószomszédi kapcsolatok erősítése érdekében kifejtett tevékenységek támogatása;

§

a területi önkormányzatok, helyi közigazgatási szervek és az együttműködés további résztvevőinek (a továbbiakban: „az együttműködés résztvevői”) tájékoztatása a határon átnyúló együttműködés lehetőségeiről és segítség nyújtása azok sikeres megvalósításához. [33]

2009. szeptember 28-án három magyar és három szlovák város megállapodást kötött, amellyel megalapítottak egy csoportot a kölcsönös együttműködés érdekében. A szervezetet a Révkomáromból (Komárno) fogják irányítani és Szlovákiában lesz bejegyezve, európai területi együttműködési csoportosulásként (EGTC). Tata és Révkomárom mellett a kezdeményezésbe bekapcsolódott két magyar város, Komárom és Kisbér, valamint a szlovákiai Gúta (Kolárovo) és Ógyalla (Hurbanovo). A csoportosulás részt vesz majd az Európai Unió alapjaiból való támogatásra pályázó projektekben, főként az egészségügyi ellátás, az oktatás és az infrastruktúra fejlesztése területén. Ez már a harmadik ilyen jellegű megállapodás Magyarország és Szlovákia között.

141


3.4

www.sme-husk.eu

Információforrások

[1] SARIO: Bratislavský kraj [online]. 2008 [cit. 2009-11-13]. URL [2] SARIO: Trnavský kraj [online]. 2008 [cit. 2009-11-13]. URL [3] SARIO: Nitriansky kraj [online]. 2008 [cit. 2009-11-13]. URL . [4] SARIO: Banskobystrický kraj [online]. 2008 [cit. 2009-11-13]. URL [5] SARIO: Košický kraj [online]. 2008 [cit. 2009-11-13]. URL [6] NADSME: Správa o stave malého a stredného podnikania v Slovenskej republike v roku 2008. Bratislava, 2009 [7] SARIO: Bratislavský kraj – Všeobecná informácia [online]. Bratislava, 2008 [8] SARIO: Nitriansky kraj – Všeobecná informácia [online]. Bratislava, 2008 [9] SARIO: Trnavský kraj – Všeobecná informácia [online]. Bratislava, 2008 [10] SARIO: Banskobystrický kraj – Všeobecná informácia [online]. Bratislava, 2008 [11] SARIO: Košický kraj – Všeobecná informácia [online] . Bratislava, 2008 [12] Ministerstvo hospodárstva Slovenskej republiky: Zahraničný obchod 2008 [online]. [cit. 2009-1115]. URL [13] SARIO: Všeobecné informácie o Slovenskej republike [online]. [cit. 2009-11-17]. URL [14] SARIO: Automobilový priemysel 2007 URL [15] SARIO: Elektrotechnický priemysel URL [16] SARIO: Analýza chemického priemyslu URL [17] SARIO: Strojárstvo URL [18] SARIO: Drevospracujúci priemysel URL [19] SARIO: Informačné a komunikačné technológie URL [20] Združenie automobilového priemyslu SR: Výsledky automobilového priemyslu 2008 URL [21] Operačný program konkurencieschopnosť a hospodársky rast URL [22] [23]

142


www.sme-husk.eu

[24] [25]< http://www.unsk.sk/files/regionalny/rissk_broz_sk.pdf> [26] <www.build.gov.sk/mvrrsr/source/files/op_husk2007_2013.doc> [27] SO SR [28] [29] [30] [31] <www.een.sk> [32] [33] Annex No. 8 of the draft of SR Innovation Policy for 2008 to 2010 [34] [35] [36] [37] <www.region-bsk.sk/ViewFile.aspx?docid=56> [38] [39]

143


www.sme-husk.eu

4 A határ menti magyar régiók mikroelemzése A HUSK SME projekt keretén belül 238 cég részvételével telefonos, illetve internetes felmérést végeztek. Az alábbi táblázatban az egyes megyékben megkérdezett cégek száma látható. Az ország két kisebb északi határ menti megyéjét (Nógrád és Heves), valamint két dunántúli megyét egy egységként kezelték. Táblázat: Cégek száma az egyes térségekben Cégek száma

Térség Budapest

43

Pest

37

Győr–Moson–Sopron

20

Komárom–Esztergom

17

Dunántúl

37

Nógrád

12

Heves

27

Északkelet (Nógrád + Heves)

39

Borsod–Abaúj–Zemplén

49

Szabolcs–Szatmár–Bereg

33

Magyarország összesen

238

144


4.1

www.sme-husk.eu

A vállalkozások főtevékenysége

Az alábbi táblázat az elemzésben részt vevő 238 cég ágazati megosztását mutatja be. A termelő cégek aránya 60%. A kereskedelmi és szolgáltatást nyújtó cégek aránya egyaránt 17%. A mintában néhány tanácsadó, innovációkkal foglalkozó és a kutatás-fejlesztés területén működő cég is szerepel. Táblázat: A cégek főtevékenysége Főtevékenység

Cégek száma

termelés

144

forgalmazás és értékesítés

40

szolgáltatások

40

tanácsadás

9

kutatás és fejlesztés

4

oktatás

0

innováció

1

A fenti számok csak korlátozott mértékben érvényesek, bizonyos cégek ugyanis saját lehetőségeik alapján szervezik a tevékenységüket – terméket gyártanak, saját forgalmazói hálózatot működtetnek termékeik értékesítéséhez, tanácsadói és egyéb szolgáltatásokat is kínálnak know-how-juk és szaktudásuk alapján. Diagram: A cégek főtevékenysége

termelés forgalmazás és értékesítés szolgáltatások tanácsadás kutatás és fejlesztés oktatás innováció

145


4.2

www.sme-husk.eu

Éves forgalom és az alkalmazottak száma

Táblázat: A cégek éves forgalma főtevékenység alapján

termelés

nincs adat 35

% forgalmazás és értékesítés

2–10 46

11–50 6

>50 2

50,5%

42,2%

5,5%

1,8%

12

13

1

46,2%

50,0%

3,8%

20

9

3

62,5%

28,1%

9,4%

14

% szolgáltatások

>2 55

8

% tanácsadás

40 9

100,0%


2

%

2

4

50,0%

innováció

1

% Összesen

40

9

%

Összesen 144

1

100,0% 57

%

98

70

11

2

54,1%

38,7%

6,1%

1,1%

238

A táblázatból látható, hogy több termelő cég nagyobb számban foglakoztat alkalmazottakat.

Táblázat: Alkalmazottak száma főtevékenység alapján

termelés

nincs adat 1

% forgalmazás és értékesítés

%

51–250 53

>250 3

18,2%

42,7%

37,1%

2,1%

12

21

3

33,3%

58,3%

8,3%

13

19

7

33,3%

48,7%

17,9%

6

2

75,0%

25,0%

2

1

1

50,0%

25,0%

25,0%

1

% tanácsadás

11–50 61

4

% szolgáltatások

1–10 26

1

kutatás és fejlesztés % innováció

40 9 4 1

100,0%

Összesen %

40

1

%

Összesen 144

59

105

64

3

24,8%

44,1%

26,9%

1,3%

146

238


4.3

www.sme-husk.eu

Az együttműködés elemzése

A kérdőívnek ebben részében több választ is ki lehetett választani. Az együttműködés legnépszerűbb területe a kereskedelem, a minta cégeinek 70%-a hajlandó lenne ezen a területen partnerséget felkínálni, illetve keresni. A pénzügyi szolgáltatások terén ugyanakkor csak 4 cég szeretné kihasználni az alkalmat partnerségre. Táblázat: Együttműködési kínálat és kereslet Együttműködési kínálat és kereslet

Cégek száma

Arány

termelés és beszállítás

136

57,14%


166

69,75%


46

19,33%

technológia beszerzése

70

29,41%

munkaerő-toborzás

44

18,49%

pénzügyi szolgáltatások

4

1,68%

külföldi fiók/közös vállalat alapítása

32

13,45%

Diagram: Együttműködési kínálat/kereslet

cégek száma

termelés és beszállítás forgalmazás és értékesítés kutatás és fejlesztés technológia beszerzése munkaerő-toborzás pénzügyi szolgáltatások külföldi fiók/közös vállalat alapítása

147


4.4

www.sme-husk.eu

Technológiai színvonal

Mint az alábbi táblázatból látható, a megkérdezett cégek közül 41% megtagadta a választ. A nyilatkozó cégek egy ötöde saját technológiát használ, további ötödük (18%) hosszú élettartamú technológiát alkalmaz (>15 év). Táblázat: Technológiák átlagos kihasználási időtartama (év) Technológiák átlagos kihasználási időtartama (év)

Cégek száma

0–5

47

5–10

30

10–15

19

>15

43

nincs adat

99

Diagram: Technológiák átlagos kihasználási időtartama (év)

nincs adat

148


4.5

www.sme-husk.eu

Képzettségi színvonal

A felsőfokú végzettséggel rendelkező alkalmazottak aránya a cégek 60%-ánál 0–40%, míg a középfokú végzettségű alkalmazottak aránya a cégek 49%-ánál 40–80%. A cégek többségénél az alacsony képzettségű alkalmazottak aránya 20% alatt van. A választ megtagadó résztvevők aránya magas, 23%-os volt. Táblázat: Alkalmazottak képzettségi szintje (% az alkalmazottak teljes számából) Alkalmazottak képzettségi szintje (% az alkalmazottak teljes számából) Felsőfokú végzettség

Cégek száma

Középfokú végzettség

Cégek száma

Alapfokú végzettség

Cégek száma

nincs adat

54

nincs adat

54

nincs adat

56

0–20

92

0–20

32

0–20

157

20–40

48

20–40

18

20–40

19

40–60

11

40–60

61

40–60

5

60–80

15

60–80

56

60–80

0

80–100

18

80–100

17

80–100

1

Diagram: Felsőfokú végzettségű alkalmazottak aránya a cégeknél az összes alkalmazotthoz képest

Diagram: Középfokú végzettségű alkalmazottak aránya a cégeknél az összes alkalmazotthoz képest

149


4.6

www.sme-husk.eu

Export

Amint a diagramból látható, a cégek több mint egy harmada, 35%-uk csak a hazai piacon működik. További 41% csak az EU-tagállamokba exportál. A megkérdezettek 24%-a az unión kívülre is exportál (ebből 3% csak az unión kívülre). Diagram: A cégek exporttevékenysége

EU-ba EU-ba és EU-n kívülre EU-n kívülre Nincs export

A táblázatból látható, hogy a megkérdezettek mintegy fele a legalacsonyabb forgalom kategóriájába került (2 M euró alatt), a fennmaradó rész döntő többsége pedig a másik kategóriába (2–10 M euró).

4.7

Külföldi tulajdon

Amint a táblázatból látható, a megkérdezett cégek mintegy tizede legalább részben külföldi – csaknem minden második esetben német –tulajdonban van. Táblázat: Tulajdon termelés

A 1

CH 1

D 7


1

szolgáltatások

2

DK

FR 2

I 1

GB

RO 1

SK

USA 4

ZP

1 1

1

tanácsadás

1

kutatás és fejlesztés innováció Összesen Megoszlás %

1

NA 127

Összesen 144

38

40

36

40

8

9

4

4

0

1

1

1

10

1

2

1

2

1

1

4

1

213

238

0,4 %

0,4 %

4,2 %

0,4 %

0,8 %

0,4 %

0,8 %

0,4 %

0,4 %

1,7 %

0,4 %

89,5%

100,0%

A cégek 89%-a korlátolt felelősségű társaság.

150


4.8

www.sme-husk.eu

Kiegészítő kérdések

A cégek többnyire nyitottak a külföldi piacra lépés, és így a határon átnyúló tevékenység gondolatát illetően. A cégek többsége igennel válaszolna a határon átnyúló együttműködéssel kapcsolatos kérdésre. Táblázat: További kérdések Érdeklik a „Doing Business” projekttel kapcsolatos információk Magyarországon vagy Szlovákiában? Érzékel valamilyen akadályt a külföldi piacra lépéssel vagy a határon átnyúló vállalkozói tevékenységgel kapcsolatban?

4.9

Igen 203

Nem 35

41

197

Az elemzésből kirajzolódó tendenciák

Jóllehet a cégek száma nem minden megyében érte el a szükséges határt, levonhatók az alábbi következtetések: §

A makroelemzés eredményeihez hasonlóan, a budapesti minta nagyobb számban mutat a szolgáltatás területén tevékenykedő cégeket (ideértve a tanácsadással és innovációkkal foglalkozó cégeket is), míg a termelő cégek lényegesen kisebb számban vannak jelen, mint a többi megyében.

§

Ez rányomja bélyegét az alkalmazottak szükséges képzettségi szintjére. A nagyobb hozzáadott értéket produkáló ágazatok (bizonyos típusú szolgáltatások, tanácsadás, innováció – a termelési jellegű tevékenységek kevésbé) általában nagyobb arányban követelik meg az alkalmazottak felsőfokú végzettségét.

§

Az elemzés alapján a termelési ágazatnak is szüksége van középfokú végzettségű munkaerőre. Csak elvétve található olyan cég, amelynél az alapfokú végzettségű alkalmazottak aránya meghaladja a 20%-ot.

§

Minden megyében legalább a cége fele kifejt exporttevékenységet, jelentős részük az unión belül, ami megfelel a várakozásoknak.

§

Az együttműködés potenciális területei közül a termelés, a beszállítás és a kereskedelem dominál. Itt azonban fontos szerepet játszik a jelenlegi gazdasági visszaesés, a problémák és nehézségek az eladás és vásárlás terén. Az együttműködési lehetőség főként azokban a régiókban értékes, amelyeket súlyosabban érint a válság (Győr–Moson–Sopron), illetve általában a szegényebb megyékben (Nógrád, Szabolcs–Szatmár–Bereg).

§

A megkérdezettek többsége nem lát semmilyen nagyobb akadályt a határon átnyúló együttműködés megvalósításában. Érdeklődést tanúsítanak a „Doing Business“ projekttel kapcsolatos információk, valamint a projekt keretén belül megvalósuló szolgáltatások és rendezvények iránt.

151


www.sme-husk.eu

5 A határ menti szlovák régiók mikroelemzése 5.1

A vállalkozások főtevékenysége

A HUSK SME projekt mikroanalízise alapjául egy 238 cégből álló minta szolgált, melyek körében telefonos, illetve internetes felmérést végeztek. A táblázat a megkérdezett cégek ágazati megoszlását mutatja. A cég főtevékenységét firtató kérdés alapján (több választ is meg lehetett adni) látható, hogy a szolgáltatásokat kínáló cégek vannak relatív többségben (25%). A második helyen a termelő cégek állnak (21%). A forgalmazással és értékesítéssel foglalkozó cégek aránya 20%. Legkisebb arányban az oktatást nyújtó cégek vannak jelen. Táblázat: A vállalkozások főtevékenysége Cégek száma

Arány

84

21%


79

20%


45

12%

oktatás

26

7%

szolgáltatások

99

25%

tanácsadás

58

15%

Főtevékenység termelés

Diagram: A vállalkozások főtevékenysége (%)

15%

Hlavné činnosti 21%

20%

25% 7%

termelés výroba forgalmazás értékesítés distribúcia aés predaj kutatás fejlesztés výskum és a vývoj oktatás vzdelávanie szolgáltatások služby tanácsadás poradenstvo

12%

Diagram: A vállalkozások főtevékenysége (cégek száma)

Hlavné činnosti 120 100 80 60 40 20 0

termelés výroba

forgalmazás oktatás szolgáltatások tanácsadás distribúcia kutatás výskumésa vzdelávanie služby poradenstvo és értékesítés a predaj fejlesztés vývoj

152


5.2

www.sme-husk.eu

Éves forgalom és az alkalmazottak száma

Amint a táblázatból látható, a cégek többségének (63%) éves forgalma nem éri el a kétmillió eurót. A 2–10 millió eurós éves forgalmat elérő cégek aránya 29%. Táblázat: Éves forgalom (M EUR) Éves forgalom (M EUR)

Arány

<2

63%

2–10

29%

11–50

4%

>50

4%

Diagram: Éves forgalom (M EUR)

Ročný obrat (v mil. EUR) 4%

4% <2

29%

2-10 11-50 63%

>50

Az alábbi táblázatból kitűnik, hogy valamennyi főtevékenység (termelés, forgalmazás és értékesítés, kutatás és fejlesztés, oktatás, szolgáltatások, tanácsadás) esetén nagy többségben vannak azok a kisés középvállalkozások, amelyek éves forgalma két millió euróig terjed. Táblázat: Éves forgalom termelés % forgalmazás és értékesítés % kutatás és fejlesztés % oktatás % szolgáltatások % tanácsadás %

nincs adat 45

<2 18 46%

2–10 18 46%

11–50 1 3%

>50 2 5%

Összesen 84

45

20

13

1

0

79

59% 13 57% 7 78% 20 71% 18 82%

38% 8 35% 2 22% 5 18% 2 9%

3% 1 4% 0

1 4% 0

45

1 4% 1 4,50%

2 7% 1 4,50%

65

22 17 37 36

153

26

58


www.sme-husk.eu

Ami az alkalmazottak számát illeti, az alábbi táblázatból kiderül, hogy a cégek többsége (52%) mikrovállalkozásnak nevezhető (tíz vagy kevesebb alkalmazott). A 11–50 alkalmazottat foglalkoztató cégek aránya 21%. A 250 vagy több alkalmazottal rendelkező cégek csak 3 százalékát teszik ki a megkérdezett vállalkozásoknak. Táblázat: Alkalmazottak száma Alkalmazottak száma

Arány

1–10

52%

11–50

24%

51–250

21%

>250

3%

Diagram: Alkalmazottak száma

Počet zamestnancov 3% 21% 1-10 11-50 52%

51-250 >250

24%

Táblázat: Alkalmazottak száma termelés % forgalmazás és értékesítés % kutatás és fejlesztés % oktatás % szolgáltatások % tanácsadás %

nincs adat 37 39 18 18 33 31

1–10 16 34% 22 55% 11 41% 5 62% 18 56% 16 59%

154

11–50 14 30% 9 22,50% 9 33% 0 6 19% 6 22%

51–250 15 32% 9 22,50% 7 26% 3 38% 8 25% 4 15%

>250 2 4% 0

Összesen 84

0

45

0

26

0

65

1 4%

58

79


www.sme-husk.eu

Az együttműködés elemzése

5.3

A legnépszerűbb együttműködési terület a felmérés szerint a forgalmazás és értékesítés. A cégek 39%-a kínál vagy keres a partnerséget ezen a területen. Ezzel szemben csupán 9 cég (3%) szeretné kihasználni az együttműködési lehetőséget a munkaerő-toborzásban. Táblázat: Együttműködési kínálat/kereslet Tervezett együttműködés típusa

Cégek száma

Arány


73

21%


136

39%


50

15%


28

8%

külföldi fiók/közös vállalat alapítása

29

8

munkaerő-toborzás

9

3

pénzügyi szolgáltatások

22

6

Diagram: Együttműködési kínálat/kereslet

Zamýšlaný typ spolupráce 136

73 50 29

28

22

vý

no ló

te ch

p ná ku


ná bo

av

m sk u

rz am es tn an co v

oj ýv

re da j


vý

úc ia

ap


str ib di

ro b

aa

su b

ko

nt ra kt in

g


gií

9

külföldi fiók/ közös vállalat alapítása munkaerő-toborzás pénzügyi szolgáltatások

155


www.sme-husk.eu

Technológiai színvonal

5.4

Általában elmondható, hogy a cégek többsége (45%) a technológiáit nem használja 5 évnél hosszabb ideje. A helyzet a termelő cégek esetében eltérő, ahol a technológiákat jellemzően hosszabb ideig használják (mivel drágák, és hosszú távú beruházási jellegük van). Táblázat: Technológiák átlagos kihasználási időtartama (év) Technológiák átlagos kihasználási időtartama (év)

Arány

Cégek száma

0–5

45%

32

5–10

30%

21

10–15

11%

8

>15

14%

10

Diagram: Technológiák átlagos kihasználási időtartama (év)

Priemerná doba využívanaia technológií (v rokoch) 14%

11%

45%

0-5 5-10 10-15 >15

30%

5.5

Képzettségi színvonal

A felmérés eredményei alapján elmondható, hogy az alkalmazottak között a felsőfokú végzettségűek aránya a legnagyobb. Ennek részben az oka, hogy sok megkérdezett cégnek nincs alkalmazottja, maga a cégtulajdonos pedig felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A középiskolai végzettségű alkalmazottak aránya szintén magas, különösen a termelő cégeknél. Táblázat: Alkalmazottak képzettségi szintje Alkalmazottak képzettségi szintje (% az alkalmazottak teljes számából) Felsőfokú végzettség

Cégek száma

Középfokú végzettség

0–20%

21

0–20%

15

0–20%

13

20–40%

11

20–40%

13

20–40%

5

40–60%

15

40–60%

18

40–60%

1

60–80%

5

60–80%

9

60–80%

2

80–100%

34

80–100%

9

80–100%

0

Cégek száma

156

Alapfokú végzettség

Cégek száma


www.sme-husk.eu

Diagram: Felsőfokú végzettségű alkalmazottak aránya a cégeknél az összes alkalmazotthoz képest

Vysokoškolské vzdelanie 24% 0-20 %

40%

20-40 % 40-60 % 60-80 % 13% 6%

80-100 %

17%

Diagram: Középfokú végzettségű alkalmazottak aránya a cégeknél az összes alkalmazotthoz képest

Stredoškolské vzdelanie 14%

23% 0-20 %

14%

20-40 % 40-60 % 60-80 % 20% 29%

157

80-100 %


5.6

www.sme-husk.eu

Ágazatok

A megkérdezett cégekből a legtöbb (33%) a C nemzetgazdasági ágba (Feldolgozóipar) tartozott. Jelentős továbbá az Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban működő cégek aránya is. Harmadik helyen (11%) az M nemzetgazdasági ágba (Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység) tartozó cégek állnak. A fennmaradó százalékok többé-kevésbé egyenletesen oszlanak el a többi ág között. Táblázat: Fő ágazatok (a NACE alapján) Nemzetgazdasági ág

Cégek száma

Arány

A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

4

2

B Bányászat, kőfejtés

3

1

C Feldolgozóipar

84

33

D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás

6

2

E Vízellátás

5

2

F Építőipar

8

3

G Kereskedelem

22

9

H Szállítás, raktározás

2

1

I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

5

2

J Információ, kommunikáció

45

18

K Pénzügyi, biztosítási tevékenység

2

1

L Ingatlanügyletek

6

2

M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

28

11

N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

9

4

O Közigazgatás, védelem

5

2

P Oktatás

5

2

Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás

3

1

R Művészet, szórakoztatás, szabadidő

4

2

S Egyéb szolgáltatás

3

1

T Háztartás munkaadói tevékenysége

0

0

U Területen kívüli szervezet

2

1

158


www.sme-husk.eu

Diagram: Fő ágazatok

Sektory podľa NACE 1%

0% 4%

1% 2% 1% 2% 2%

2% 1%

11%

33%

2%

1%

18% 2% 1% A Poľnohospodárstvo, lesníctvo, rybolov A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

9%

Ťažba a dobývanie BB Bányászat, kőfejtés Priemyselná výroba CC Feldolgozóipar Dodávka elektriny,gáz-, plynu, pary a studeného vzduchu DD Villamosenergia-, gőzellátás, légkondicionálás Dodávka vody EE Vízellátás Stavebníctvo FF Építőipar Veľkoobchod a maloobchod GG Kereskedelem Doprava raktározás a skladovanie HH Szállítás, Ubytovacie a stravovacie služby II Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Informácie akommunikáció komunikácia JJ Információ, Finančné abiztosítási poisťovacie činnosti KK Pénzügyi, tevékenység Činnosti v oblasti nehnuteľností LL Ingatlanügyletek M Szakmai, Odborné,tudományos, vedecké a technické M műszakičinnosti tevékenység N Adminisztratív Administratívne podporné služby N ésaszolgáltatást támogató tevékenység O Közigazgatás, Verejná správa a obrana O védelem Vzdelávanie PP Oktatás Q Humán-egészségügyi, Zdravotníctvo a sociálna pomoc Q szociális ellátás Umenie, zábava, rekreáciaszabadidő RR Művészet, szórakoztatás,

SS Egyéb szolgáltatás Ostatné činnosti TT Háztartás munkaadói ako tevékenysége Činnosti domácností zamestnávateľov U kívüli szervezet organizácií a združení U Területen Činnosti extrateritoriálnych

159

3%

2%

2%


5.7

www.sme-husk.eu

Kiegészítő kérdések

A SME HUSK projekt egyik tevékenysége a jelen kiadvány elkészítése volt. A kiadvány terjesztésének lehetősége iránti érdeklődést firtató kérdésre a cégek nagyrészt pozitív választ adtak. A második kiegészítő kérdés az idegen (külföldi) piacra történő belépés akadályaira vonatkozott. A cégeknek arra kell választ adniuk, hogy érzékelnek-e valamilyen akadályt a külföldi piacra lépés vagy a határon átnyúló vállalkozói tevékenységek területén. Az esetleges akadályokat a válaszadónak konkretizálnia kellett. Táblázat: Kiegészítő kérdések

Érdeklik a „Doing Business” projekt keretén belüli vállalkozással kapcsolatos információk? Érzékel valamilyen akadályt az új piacra lépéssel vagy a határon átnyúló vállalkozói tevékenységgel kapcsolatban?

Igen

Nem (vagy nincs válasz)

99

87

30

156

A cégek többnyire nyitottak a külföldi piacra lépés gondolatát illetően, ugyanakkor bizonyos akadályokat érzékelnek, ha megpróbálják ezeket a piacokat elérni, és megvetni rajtuk a lábukat. A táblázat a leggyakrabban említett akadályokat ismerteti. Táblázat: Leggyakrabban előforduló akadályok Leggyakrabban előforduló akadályok

Cégek száma

Tanúsítványok

6

Pénzügyi akadályok, magas költségek

3

Nyelvi akadályok

6

Konkurencia (főleg árban)

4

Jogi akadályok

3

Diagram: Leggyakrabban előforduló akadályok

Najčastejšie typy bariér Tanúsítványok certifikáty

3 6

Pénzügyi akadályok, finančné bariéry, vysoké magas költségek náklady

4

jazykové Nyelvi akadályok

Konkurencia konkurencia (főleg árban) (hlavne cenová)

3

Jogi akadályok Legislatívne bariéry

6

160


www.sme-husk.eu

Megj.: Az akadályok között említették még pl. a terület és régió ismeretének hiányát, a volt Szovjetunió államaival szembeni bizalmatlanságot, az egyes országok belső sajátosságait, illetve a világviszonylatban ismert cégek előnyben részesítését az üzletkötéseknél. A további kérdés arra irányult, hogy milyen cégek iránt érdeklődnének a megkérdezettek a projekt további rendezvényei vagy szolgáltatásai keretén belül. Táblázat: Érdeklődési témakörök Cégek száma 51 84 48 11 11

Témakör kutatás, fejlesztés, innováció tenderek, pénzügyi támogatás, alapok vállalkozással kapcsolatos információk foglalkoztatás egyéb

Arány 25% 41% 24% 5% 5%

Diagram: Érdeklődési témakörök

Milyen témák érdekelnék a projekt további rendezvényei O aké vagy témy máte záujem v rámci szolgáltatásai keretén belül?

ďalších podujatí a služieb projektu? 5%

5% 25% výskum,fejlesztés, vývoj, inovácie kutatás, innováció

23%

tendre, granty, fondy tenderek, pénzügyi támogatás, alapok

vállalkozással informácie o kapcsolatos podnikaní információk foglalkoztatás zamestnávanie egyéb iné 42%

Az „egyéb“ lehetőségnél a válaszadók az energetika, technológia, együttműködési börzék, nemzetközi programok az alapvető infrastruktúra fejlesztése terén, oktatás, idegenforgalom, együttműködés témaköröket nevezték meg. Egy további kérdés arra keresett választ, hogy milyen típusú vállalkozás felelne meg a megkérdezett cégeknek a projekt szolgáltatásainak keretén belül. A válaszadók több lehetőséget is kiválaszthattak. Táblázat: Preferált rendezvénytípus Milyen típusú rendezvény érdekelné?

Cégek száma

Arány

partnerségi rendezvény szeminárium, továbbképzés

73

35%

39

19%

céglátogatás, személyes konzultáció

56

27%

konferencia

41

19%

161


www.sme-husk.eu

A válaszok megoszlása viszonylag egyenletes, a legnagyobb hányadot a partnerségi rendezvény kapta (35%). Diagram: Preferált rendezvénytípus

Milyen rendezvények érdekelnék? O akýtípusú typ podujatia máte záujem? 20%

partnerségi rendezvény partnerské podujatie

34%

szeminárium, semináre, školenia továbbképzés céglátogatás, návšteva firmy, osobná személyes konzultáció konzultácia

27%

konferencia konferencia

19%

5.8

Az elemzésből kirajzolódó tendenciák

Bár a megkérdezett cégek száma nem volt elégséges, a mikroelemzésből levonhatók az alábbi következtetések: §

A megkérdezettek nem látnak olyan komoly akadályt, amely gátolná a határon átnyúló együttműködést. Érdeklődnek a „Doing business” kiadvány, valamint a projekt szolgáltatásai és rendezvényei iránt.

§

Bizonyos akadályok érzékelhetők az új piacra történő belépésnél, illetve a határon átnyúló tevékenységeknél: tanúsítványok, konkurencia (főleg árban), jogszabályok, finanszírozás és külföldi piacra lépés költségei. A megkérdezetteknek elmondásuk szerint a nyelvismeret hiánya is akadályt jelent (a magyar nyelv nem használatos Szlovákia menti régióinak valamennyi részén).

§

A válság komoly hatással volt a cégek helyzetére, költségmegtakarítás címén sok vállalkozás igyekszik inkább a már ismert piacokon működni, és a meglévő üzleti partnereikkel együttműködni.

§

A cégek ágazati megoszlásában jelentős az aránya a szolgáltatásokat nyújtó cégeknek (25%), majd a termeléssel (21%) és a kereskedelemmel foglalkozó cégek (20%) következnek. Legkisebb arányban az oktatást nyújtó cégek vannak jelen.

§

Nagy arányban képviseltetik magukat a 2 millió EUR alatti forgalommal működő cégek (ez a trend általában minden területen jellemző – a termelés, forgalmazás, oktatás, tanácsadást és a szolgáltatások területén működő cégeknél egyaránt).

§

A cégek többsége (52%) mikrovállalkozásnak nevezhető (tíz vagy kevesebb alkalmazott).

§

Az együttműködés legnépszerűbb fajtája a kereskedelem (a cégek 39%-a kínál vagy keres ezen a téren együttműködést). 162


www.sme-husk.eu

§

Általában elmondható, hogy a cégek többsége (45%) a technológiáit nem használja 5 évnél hosszabb ideje. A helyzet a termelő cégek esetében eltérő, ahol a technológiákat jellemzően hosszabb ideig használják (mivel drágák, és hosszú távú beruházási jellegük van).

§

A felmérés eredményei alapján elmondható, hogy az alkalmazottak között a felsőfokú végzettségűek aránya a legnagyobb. A megkérdezett cégek közül a legtöbb (33%) a C nemzetgazdasági ágba (Feldolgozóipar) tartozott.

§

163


www.sme-husk.eu

6 SWOT-elemzés 6.1 A SWOT-elemzés definíciója és kiindulópontjai A SWOT-elemzés (S=Strengths/erősségek, W=Weaknesses/gyengeségek, O=Opportunities/lehetőségek, T=Threads/veszélyek) a stratégiai tervezés módszere, melyet egy projekt vagy régió erősségeinek és gyengeségeinek, lehetőségeinek és veszélyeinek értékelésére használnak. Az elemzés kitűzi a célt, és meghatározza a cél elérését segítő vagy hátráltató belső és külső tényezőket. A projekt célja Magyarország és Szlovákia határ menti régióinak koherens fejlődése és a kis- és középvállalkozások határon átnyúló együttműködésének támogatása. E cél alapján egy szakértői panel kidolgozta a közös határ menti térség SWOT-elemzését42. A SWOT-elemzést az alábbi részek alkotják: §

Erősségek: a régió belső jegyei, amelyek segítenek a cél elérésében

§

Gyengeségek: a régió belső jegyei, amelyek hátráltatják a cél elérését

§

Lehetőségek: külső körülmények, amelyek segíthetnek a cél elérésében

§

Veszélyek: külső körülmények, amelyek hátráltathatják a cél elérését

6.2 A közös határ menti régió SWOT-elemzése ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

Természeti adottságok és a régió fekvése

Természeti adottságok és a régió fekvése

§ földrajzi fekvés (a határ menti régiónak stratégiai geopolitikai helyzete van, ígéretes, főleg ami a közvetlen külföldi befektetéseket illeti; perspektivikus térség – a meghonosodott struktúrák potenciális újraélesztése) § fővárosok jelenléte § természeti források (ipari zónák, mezőgazdasági területek, erdők) § energiaforrások (megújulók is) Emberi erőforrások § képzettség (hozzáférhető magasabb képzettség és szakképzett munkaerő, főleg a városokban) § nyelvi szempontok – sokan beszélnek két nyelvet (magyart és szlovákot is), főleg DélSzlovákiában Gazdaság

§ a régió viszonylag gyors gazdasági növekvése a gazdasági válság előtt

§ környezet (szennyeződés – az ipar, mezőgazdaság miatt, kis környezettudatosság) Emberi erőforrások

§ képesített munkaerő (szakmunkások) hiánya, a szakmunkások kis diverzitása

§ munkanélküliség (főleg a kisebb városokban – a fővárosokban és kerületi székhelyeken nem)

§ a képzett munkaerő hiánya (konkrétan az ICT és a műszaki ágazatoknak) § populáció (öregedés, alacsony születésszám)

§ a gazdaságilag aktív népesség egyre csökkenő aránya § társadalmilag hátrányos helyzetben lévő kisebbségi csoportok (romák) az uniós átlagot jóval meghaladó arányban § rossz egészségi állapot Gazdaság

42

A közös határ menti régió meghatározása szerint önálló régió, amely 8 magyar régióból (Győr–Moson– Sopron, Komárom–Esztergom, Pest, Nógrád, Heves, Borsod–Abaúj–Zemplén és Szabolcs–Szatmár–Bereg megye, valamint Budapest városa) és 5 szlovák régióból (Pozsonyi, Nyitrai, Nagyszombati, Besztercebányai és Kassai kerület) áll.

164


www.sme-husk.eu

§ közvetlen külföldi befektetések (KKB) a régióban (főleg az autó- és elektronikai iparban), bár a kölcsönös KKB-k (Szlovákia Magyarországon és Magyarország Szlovákiában) kevésbé jelentősek § kompetencia az új ágazatokban vagy cégekben, mint pl. ICT, pénzügy, tanácsadás, dizájn, tanácsadó szolgáltatások, technológiai ágazatok (nanotechnológia, biotechnológia, zöld technológia stb.) § turizmus (a fekvésnek, a természeti kincseknek, a hagyományoknak és az identitásnak köszönhetően a határ menti régió nagy fejlődési potenciállal rendelkezik)

§ szolgáltatási ágazat (a tudásalapú vagy magas hozzáadott értékű szolgáltatási szektor a fővárosokba összpontosul)

§ tipikus az alacsony hozzáadott értékű termelés (a multinacionális cégek kivételével) § kis internacionalizáció és alacsony hozzáadott érték az exportágazatokban, kivéve néhány szektort (gépipar és elektromechanika, melyek olyan globális cégekhez kötődnek, mint a VW, PSA stb.), a szlovák és magyar cégek gyenge jelenléte a nemzetközi piacokon § euróövezet – eltérő fizetőeszköz § innovációk (korlátozott együttműködés az egyetemek és a magánszektor között; tudásigényes ágazatok), fejletlen kulcsfontosságú technológiák, kevéssé motivált kreatív és innovációs készségek § a kis-és középvállalkozások és az ipar szerkezete (a határ menti térség gazdasági szerkezetében túlsúlyban vannak a nagyon kis cégek, amelyek pénzügyileg gyengék, hiányos a know-how-juk, és kicsi a versenyképességük)

§ a cégek transznacionális együttműködése a határ menti régiókban (de csak a közepes és nagy cégeknél jellemző)

§ a kis- és középvállalkozások gyenge

Infrastruktúra

alkalmazkodóképessége a változásokhoz (kis innovációs készség, erős függés néhány nagy döntési jogú cégtől (a régió nagy cégeitől), egyoldalúan orientált ipar

§ fejlett közlekedés (közutak) főleg a fővárosokban, ezek összeköttetése (autópályakapcsolat Pozsony és Budapest között); határátkelők

§ ICT és internet (jó hozzáférhetőség és kihasználtság a nagyobb várásokban)

§ az oktatási rendszer és az egyetemi szintű szervezetek a kellő mértékben vannak jelen a régióban § kutatási és technológiafejlesztési szervezetek központjai több kerületi székhelyen; kapacitást kínálnak az ipar részére (többnyire privatizálva vannak)

§ a regionális támogató szervezetek (RDA, RAIC, BIC, TT irodái, FCP, Kereskedelmi kamara) jelen vannak a régiókban, de gyakran elégtelen tájékoztató tevékenységgel a kis- és középvállalkozások számára Együttműködés és partnerség

§ új partnerségek a köz- és magánszektorban (PPP) klaszterek, technológiai és ipari parkok formájában (de gyakran hiányzik a specializáció) Társadalmi és történelmi kontextus

§ egyedülálló identitás és a kulturális hagyományok széles skálája § nemzeti eltérések (kisebbek a politikában, nagyobbak a vállalkozáshoz való hozzáállásban)

§ regionális diszparitás (a regionális különbségek erős trendje, regionális eltérések a demográfiát, fejlődést, foglalkoztatottságot, hozzáadottértékkoncentrációt stb. illetően) § a regionális kormányzat alacsony részvétele a kis- és középvállalkozások, az innováció, a kutatás és a technológiai fejlesztés támogatásában Infrastruktúra § elmaradott közlekedési és kommunikációs infrastruktúra a kisebb városokban és vidéki térségekben § nem elég magas szintű oktatási rendszer és szervezetek, nem felelnek meg az ipar követelményeinek § nem elégségesek az ipar és az oktatás közötti kapcsolatok ezen a területen § gyenge információterjesztés és régiónépszerűsítés Együttműködés és partnerség § alacsony szintű együttműködés és régión belüli kooperáció az egyes regionális szervek között § korlátozott pénzügyi és intézményi támogatás az együttműködéshez és a partnerség fejlesztéséhez Társadalmi és történelmi kontextus

§ erősödő metropolizációs hatás, problémák az „új gazdaság” követelményeinek teljesítésénél az erős városi bázis nélküli, ritkán lakott

165


www.sme-husk.eu

területeken

LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

Gazdasági szempontok

Gazdasági szempontok

§ makroökonómiai környezet, környezetbarát vállalkozás, idegenforgalom

§ gazdasági és pénzügyi válság, egyoldalú vállalkozási struktúra

§ schengeni térség (munkaerő és áruk szabad mozgása)

§ a gazdaság globalizációja (versenyképesség, az ipar szerkezetátalakítása, új kereskedelmi szabályok, a termelés áthelyezése, fúziók és akvizíciók)

§ a gazdaság globalizációja (internacionalizáció és globális piacok, hálózatok létrehozása, az információs hálók és kommunikációs technológiák növekvő kihasználása)

§ fejletlen pénzügyi piac (befektetések, tőzsde, start-up tőke, kockázati tőke, business angels)

§ külföldi befektetések (a külföldi tőke jelenléte pozitív hatással van a helyi gazdaságra és forrásokra, viszonylag költséghatékony régió/vonzó a külföldi befektetők számára)

§ monolitikus iparszerkezet, nem elégséges diverzifikáció § túlzott hangsúly a hagyományos ipari ágazatokon, amelyek egyre kevésbé versenyképesek (beleértve a mezőgazdaságot és hagyományos élelmiszeripart)

§ növekvő érdeklődés a kutatás, technológiai fejlesztés és innovációk eredményei iránt (főleg a nagyobb cégeknél)

§ a „szürkegazdaság” jelenléte § terület a zöld- és barnamezős ipari parkok Jogszabályi és politikai tényezők részére (tudományos és technológiai parkok), ha § nemzeti eltérések a vállalkozásra, jól lesznek megvalósítva kereskedelemre stb. vonatkozó jogszabályokban Jogszabályi és politikai tényezők § az uniós jogszabályok befolyása, kis § nagyobb hangsúlyt kap a regionális fejlesztés (az alkalmazkodóképesség, különösen a kis cégek integrált megközelítés bevezetése a regionális esetében (pl. a mezőgazdaságban, stratégiákba és kezdeményezésekbe, de függés energiafüggetlenségben) a regionális kormányzatok politikai hátterétől) Pénzügyi források – a kis- és középvállalkozások § KKV-k támogatása jogszabályokkal (pl. Small közfinanszírozású támogatása Business Act) § kevéssé fejlett pénzügyi tervek és programok § kétoldalú együttműködési megállapodások (beleértve a kiemelt területek kiválasztását) a nemzeti vagy regionális szintű Pénzügyi források – a kis- és középvállalkozások vállalkozástámogatásra közfinanszírozású támogatása § elégséges kapacitás a pénzügyi eszközök kihasználására (az önkormányzati kerületek, városok vagy cégek szintjén)

§ uniós alapokból, beleértve a strukturális és közösségi alapokat (FP7, CIP) a kis- és középvállalkozások, kutatás és innováció támogatására § az új pénzügyi eszközök és garanciák előkészítve a végrehajtásra (beleértve a JEREMIE, EIB, EIF kezdeményezéseket)

§ új programok és kezdeményezések a kutatás, innováció és technológiai fejlesztés terén

§ korlátozott saját pénzügyi források és társfinanszírozás § a pénzügyi eszközök elosztásának kismértékű átláthatósága Társadalmi szempontok § kevés és gyenge minőségű szociális szolgáltatás § jelentős munkanélküliség és szociális problémák

§ „agyelszívás” (kevés magas végzettségű szakember marad a térségben)

166


www.sme-husk.eu

7 Mellékletek 7.1

A magyar vállalkozások jegyzéke

Vállalkozás neve ABAÉPKER ABAÚJI ÉPÍTŐIPARI ÉS KER. KFT. ABAKUSZ SH Kft. ACTIVE SYSTEM HUNGARY Kft. AFT Európa Fémformáló Technológia Kft. ALBERA 97 Kft. ALMAND Műanyagipari Kft. Alufix-Szefém Kft. Alukol Homlokzattechnika Kft. AlZink Öntvénygyártó Kft. Anda Present Kft. Aranyfácán Kft. AUTENTIK Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. AVA-Pack Kft. BAKO HUNGÁRIA KFT. Balázs és Medgyesi Szolg. Term. És Ker.Kft. BANU-SZER Kft. Baumgarten Alakítástechnikai Kft. BC-Ablakprofil Kft. Bellino Ruhaipari Kft. Béres Szőlőbirtok és Pincészet Kft. Betatherm Kft. BIGE Holding Kft. BINDIK Kft. Bodrogolaszi Rugógyártó Kft. BODVA KÖZMŰ ÉPÍTŐ ÜZEMELTETŐ ÉS SZOLG.KFT. Borsod Hating Építőipari Kft. Bortársaság Boltok Ker. és Szolg. Kft. BOSKROM Kft. CAPGEMIN Magyarország CASCADE ENGINEERING EUROPE TERM.KER. ÉS SZOLG.KFT. Cason Mérnöki ZRT. Certa Kft. CN-PACK Csomagolóanyag Gyártó és Forgalmazó Kft. Comtech Kommunikáció-Technika Kft. Continental Kft. COOPTIM IPARI KFT. Csavar- és Húzottáru Zrt. Csőbútorgyártó Kft. DANDELION Kft. DANUBIUS-MARKET Kft.

167

NACE F41 G46 G46 C24 M71 C22 C25 C25 C24 G46 C10 G45 C16 G46 F43 G47 C25 C22 C14 C15 C28 C16 R90 C25 E37 F43 G47 C28 J62 C29 C33 C24 C16 C26 C12 C25 C25 C31 M71 G46


www.sme-husk.eu

Vállalkozás neve DB SYS DELFORG ÉLELMISZER KER. ÉS SZOLG. KFT. Dereszla Kft. Detki Keksz Kft. D-GESZTOR BAU IPARI ÉS KERESKEDELMI KFT. DIRECT-LINE Nemesacél Kft. Direkt Trans Logisztikai Kft. DSV Hungária Kft e-CORVINA INFORMATIKAI Kft. EKO Konzervipari Kft. Elektrocentrum Kft. Engel Hungária Alumíniumöntöde Kft. eSPIRIT Kft. ESZAT Kft. EUROGATE KFT. Fabricom Elektrical PVV Kft. Fairway Kft. Feba 2000 Kft. FÉG konvektorgyártó ZRT: FERRO-TOOL ZRT. Fireplace Kft. Fish&Food Kft. Fluxus Kft. Frekvencia2000 Kft. Früh-Ker Kft. FUX Zrt. Gálbor-GIA kft. Garden Product Kft. GILANTRADING KER.TERM. ÉS SZOLG.KFT. Gradex Mérnöki és Szolgáltató Kft Gyermely ZRT: HANSA Plastik Kft. Harsona Fólia PRINT Kft. Hegykői Mezőgazdasági Zrt. Hevesgép Kft. Hevesi Háziipari és Népművészeti Szövetkezet Hila Fémipari Kft. HM Arzenál ZRT. Hő-KÉP Szolgáltató Kft. Holes Kft. Hotel Miskolc Kft. Hungarofék Kft. HUNGARO-LEN Fonalgyártó Kft. I.CONTROLL HAJÓZÁS ÉS KERESKDELMI SZOLG. KFT. IDOMOK Kereskedelmi Kft.

168

NACE J62 G46 C15 C10 C25 G46 H49 H52 J58 C10 G46 C24 J62 C10 H52 F43 C14 G46 C27 C25 C25 C10 C27 C10 C27 C15 C25 C10 F42 C10 G46 C22 A1 C28 C14 C25 C26 F43 C22 I55 C30 C13 F42 G46


www.sme-husk.eu

Vállalkozás neve Innovatix Kft. INTERACTIVE NETOESIGN KER. ÉS SZOLG. KFT. Interforest Kft. Johnsondive-rsey Magyarország Kft. Julius Globe Kft KÁLLO-FÉM FÉMFELDOLGOZÓ KFT. Kálmánházi Baromfifeldolgozó Kft. KELET-BER Kft. KORAX GÉPGYÁR ÉS VÁLLALKOZÓ KFT. Környezet-Barát Szolgáltató és Ker. Bt. KOTESZ-COOP Kft. KRAUSE Kft.hu KTK Zsalutechnikai Kft. Leidor Kft. LHF Fémmegmunkáló Kft. LUMINOCHEM Kutató Fejlesztő Kft. MAGMA Fémtömegcikk Gyártó Kft Magyarment Fémöntöde Bt. Majki Élménypark Kft. Mátyás Mérnöki Iroda Bt. MÁV-THERMIT Hegesztő Kft Medimetál Kft. Medina Bútor Kft. MEFFERT Hungaria Festékgyártés Ker. Kft. MEGA SOFT 2000 SZÁMÍTÁSTECHNIKAI KER. ÉS SZOLG. KFT. Metall-Ráb 2001 Kft. Miskolci Likőrgyár Zrt. Moliton Kft. Mona-Lisa Kft. Montagna Sport 60 Kft. Mont-Org Kft. Műszer Automatika Vegyesipari Kft. Németh és Németh Bútorgyártó Kft. NEW PROFIPACK Kft. Nógrád Szerszám Kft. Nógrádi Erdőkémia Termelő és Ker. Kft. Nyír-Márvány Kft. Nyír-Mix Trade Kft. Optimus Plusz Kft. Ostoros-Novaj Bor Zrt. P és N Bauart Építőipari Kft. P&P Vidia Kft. PC.OS. STÚDIÓ SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. PEKÁR és Kis Nagy Épületgépészeti Szolg. És Ker. Kft. Phönix Kft.

169

NACE G47 J62 C31 G46 C25 C25 C10 F43 C28 G47 A1 C25 C25 C33 C28 M72 C25 C24 L68 M71 F42 C32 C31 C20 J62 C25 C11 C28 C14 G47 M71 C27 C31 C28 J62 C20 C23 C22 G47 C11 F43 C28 J62 F43 C25


www.sme-husk.eu

Vállalkozás neve PISZKEI ÖKO Kft. Platt 2003 Kft. Pliszé Árnyékolástechnikai Kft. Progen Mérnöki Fejl. És Szolg. Kft. Puklusvin Szőlőtermelő Kft. QWERTY COMPUTER Számítástechnikai Kft. RACK AUTÓ AUTÓFORGALMAZÁSI ÉS SZOLG. KFT. REAQUA Vízkezelési- és Környezetvédelmi Technológia Fejlesztő Kft Regionális Fejlesztési Vállalat NYRT. Reki PM Kft. Reneszánsz Zalaegerszeg Kőfaragó Kft. RENT-A-MEN Kft. REPART Kft. ROZIFA- PILISHAUS FAFELDOLGOZÓ ÉS KER. KFT. Sajó-Hús Kft. Salgótarjáni Innovációs Központ Sanatmetal Kft. SANDRA DESIGN KÁRPITOS ZRT. SANNER Hungária Kft. SANTAVECZ Forgácsoló Kft. Sárkány Informatikai ZRT. SBS Kft. SCI-Hálózat Távközlési Zrt. SIGNALTERV FORGALOMTECHNIKAI KFT. Simax Bt. Simplesoft Kft. Sirius Line Kft. Solti& Partners Consulting SOLYSZOLG TERMELŐ KER. ÉS SZOLG. KFT. SOOS TÉSZTAIPARI KFT. SOTOX Ker. és Szolg. Kft. Star-Plus Kft. Steel Riders Kft. SUGAR-PACK Kereskedelmi és Szolg.Kft. Szabolcsi Halászati Kft. Szamos Marcipán KFT. SZA-PA Kft. Székelykő Kft. SZERENCSI BONBON ÉDESIPARI TERMÉKGYÁRTÓ, GYÜMÖLCSFELDOLGOZÓ ÉS FORG: KFT. SZI-KE CARGO Kft. Szikra Ipari és Ker.Kft. TADEGO Szállítási és Szolg. Kft Tardi Bt. Technoplast Kft. TECHNOPLAST PROTOTYPING IPARI ÉS KER. KFT.

170

NACE C10 C25 F43 J62 C11 G47 G45 E36 M74 C28 C23 N82 C32 C16 C10 M72 C32 C31 C22 C25 M71 C25 J62 C27 M70 J62 K66 M70 F41 C10 G46 C22 C25 N82 A3 C10 C31 J58 C10 H49 C25 G47 H49 C22 C25


www.sme-husk.eu

Vállalkozás neve Termomax Kft. Terracotta Magyarország Kft. Terra-Vin Kft. Teszvesz Szolgáltató Bt. Texelektronik Kft. TGG Kft. THALLO-FOOD Élelmiszeripari Kft. THERMO 93 Kft. Tometh Kft. Toolstyle Kft. TOPTHERM Trane Hungaria Kft. Trans Lex Work Kft. Trend-Form Szerszámkészítő Kft. TRIGON Elektronica Kft. TTT Pincészet kft. Tündérvár Ingatlanforgalmazó Kft. TÜV RHEINLAND INTERCERT KFT. TV Products Kft. Varbó-Éden Kft. Varia WOOD Bútorgyártó Kft. VENTS Hungary Bodorvent Kft. Verbion Hungária Árufuvarozó BT. VET-PHARMA ÁLLATGYÓGYÁSZATI ÉS VEGYIPARI TERMÉKEKET GYÁRTÓ, FORG.KFT. VP-MAX 2000 Kft. Wasco Trade Kiadó Kft. Weinberg 93 Építő Kft. Wet-Wipe Winterberg Ungarn Kft. WORLDMARK Magyarország Elektronikai Kft. X Prompt Kft. ZHNET Kft. Zsindelyes Pálinkafőzde Kft. Zsolev 2002 Kft

171

NACE C28 G46 C15 C25 F43 M70 C10 G46 C28 C28 C22 G46 M71 C25 C29 C11 L68 M71 G47 E36 C31 G46 G45 C21 H49 C18 F41 C20 C15 C17 J62 J62 H52 G47


7.2

www.sme-husk.eu

A szlovák vállalkozások jegyzéke

Vállalkozás neve ABONEX, s.r.o. AGRO EKO AIESEC Slovensko Alexandra Bystrická APROCON s.r.o. Ardaco, a.s. ARDOS AZ, spol. s r.o. Asseco Solutions a.s. Automobilový klaster-zapadné Slovensko B Group, a. s. BIC Bratislava, spol. s r.o. BIC Group s.r.o. Biovega s.r.o BOS, a.s. Castor & Pollux, a. s. Centrum vedecko-technických informácií SR CHEMSTROJ s r.o. Chirana Progress Conferware, spol. s r.o. COOP PRODUKT SLOVENSKO DEA CENTRUM Delko s.r.o. DENDROS DISY s.r.o. Donna Rosi e-PRO group, a.s. EBA, s.r.o. EDS - Eleonóra Solárová EKOPS - Ing. Ľudmila Kmeťová Ele svit, s. r.o. Electrik, s.r.o. Elektroplast výrobné družstvo ELLEA EMARK s.r.o. EneCon s.r.o. Energocom, s.r.o. Engineering Systems Solution Slovakia EUMONEY Euro - Brew s.r.o., EURO consulting, s.r.o.

NACE H49,H50,H51,H52 E38,E39 M73,N78,P85,U99 L68 J62,K64,L68,U99 J62,M72 M74 J62,J63 C28 L68 N82 M74 J62,J63,N78 C24 C19,D35,N82,O84,R92 J63,M72,O84 C28 C32 G46,J61 C13,C15,C16,C17,C20,C22,C25,C28 M69 F42 A1,A2,A3 A1,A2,B5,C10,C11,C16,C19,C20,C22,C23 C13 J62,J63 E39 G47 S96 C26 M74 C22 J62 J62,J63,M70,M72,P85,Q86 C27,C28 G46 J62 K64 C11,J62 J63

172


www.sme-husk.eu

Vállalkozás neve Euro Sirius s.r.o Europrospekt Eva Urbanová Ing. FA STU Finesoft Floren a.s. Fragokov - export GENERM, s.r.o. Geodezia Zahorie GP Consulting, s.r.o. GRZVNL Rožňava GTVT, s.r.o. H.M.Transtech, spol. s r.o. HTP Slovakia Vráble s.r.o. Impedia,s.r.o. INFOSTAT Ing. Gejza Tóth - I.S. Martin Ing. Jarmila Jánošíková EUROPROJECTS Consulting Ing.Maria Majerska -ANEX Inoteska s.r.o. INOVA NOVA INWELD CONSULTING, s.r.o. IPM ENGINEERING s.r.o. IRONAL, spol. s r.o. IRONVIA, s. r. o. JOHRAmont, s.r.o. JOKO/POTRAVINY JURMIS, s. r. o. Kalid Klass spol. s.r.o. KNT Engineering, s. r. o. Koľajové a dopravné stavby s.r.o. Košice Korveta-Ing. Pavel Kara KPS, s.r.o. KTI-Progress spol. s r.o. LANAKA spol.s r.o. Language & Partner Leško, spol. s r.o. LOBYCA s.r.o. LOMAN s.r.o. Ľubomír Závada BARMAL M2 Business s.r.o. MacMiro

173

NACE C10,C13,C22,C27,C28 J62 C32 B5 J62 I55,I56 C22 D35,S96 F43 J62 A2,J62 J62 C28 C22 J62 J62,J63,M72 N82 M69,M74 C20 C26 M74 C24,C25 C28 C24 F42 C32 G47 J63 C22 J60 C33 B8,E38,F42 C24 C24 C25,C28,C30,G46,G47 C24,G46 J63,M69 C25 J61,P85,S95 C24 J63 L68,M69,M74 J62,M72


www.sme-husk.eu

Vállalkozás neve Maizeme, s.r.o. Marián Rajčák MATADORFIX s.r.o. MAX-beton, s.r.o. ME STROING s.r.o. ME-Inspection SK, s.r.o. Mediprogress, s.r.o. MENERT spol. s r.o. METRODAT s.r.o. Mgr. Jarmila Škrovanová Mgr. Zuzana Kosibová Horváthová (Afrika online.sk) Micae Solutions, s.r.o MicroStep-HDO s.r.o. MIKOV Skalica spol. s r.o. MODEX, a.s. Monoprix s.r.o. Motory International s.r.o. Multifunkčná športová hala Myjavská obchodná agentúra, a. s. NanoDesign, s.r.o. NARMSP Netmarketer, s.r.o. New Horizons NH Hager Niederhuber Advokáti s.r.o. Novy dom NSG Technology, a.s. NUPSESO Data Service, s.r.o. OFIR - JULIO TABI s.r.o. Ondrej Bíro OPTIMEX-KOVPAP OPTIMIZE s.r.o. Otink P A &D Printing Pavol Tuchyňa, TUCHYNA-VÝŤAHY Pekárenské výroby - Valdemar Lences PENSER s.r.o. Petkasesttka PeWaS s.r.o. pFlow s.r.o. Plastcom, spol. s r.o. Plastove Prepravne Obaly PNO Consultants, s.r.o. Podnikovohospodárska fakulta

174

NACE G47 C16 C20 C32 C28 C26,C27,C28,C32,C33,J60,J62,M72,M74 C27,C28,Q86 F41,F42,F43 C26,C27 C24,G47 G47 J63 J62 C24 C14 C20,M72 C27 R93 C22 C24,C26 O84,P85 I55,J62,J63,M73,N79 J62,J63 M69 L68 C28 J63 E38 C33,D35,F43 C16,F43 J62,J63 C13 C17,C20,C22,C28 C33,G46 C10 M72,M74 J62 C20 J63,M74 C22 C32 M74,N82 P85


www.sme-husk.eu

Vállalkozás neve Posam Powertec, s.r.o. PPS GROUP, a.s. PQS s.r.o. Project & process management PROSOFT, spol. s r.o. Košice Pyrobatys, a.s. QUILTEX a:s. R.O.O. s.r.o. RPIC Komárno ROZA S-D-A s.r.o. SAE - Automation, s.r.o. SAFETRONICS a.s. SAM HOLDING, a.s. Sanfog s.r.o. SCC Subcontracting and Cooperation Centre SCHMIDT sféra, a.s. SIGEO, s.r.o. Signum MG s.r.o. simulta, spol. s r.o. Sirius Trade s.r.o Skalka aréna s.r.o. SKI Plejsy, a.s. SL Slovakia, a.s. SLOCHEM s.r.o. SOPK -Slovensko-Maďarská komora Slovenské energetické strojárne a.s. Slovenskedovlenky, s.r.o. Slovres a.s. Slovweld SM Complicité, s.r.o. Smrečina Hofatex, a. s. SMT-Service, s.r.o. Softproject Slovakia s.r.o. SOLIDSTAV VÝROBNÁ, s.r.o. SOVA Bratislava a.s. STAVTRADE s.r.o STEBERG Stroje a mechanizmy, a.s. - prevádzka Metalchem Studio EB SUBLIPRINT s.r.o.

175

NACE J62,J63 C33,M74 C25,C28 C10,G46,G47 E39 J63 C16,C24,G46 C13 G46 J63 C16 J63 C26,J62,J63,M72,M74 C25 C22 G46 N78 J63,M74 J63 F43,L68 G46 M74,N82 C32 I55 I55,I56,R93 C28,C29 C20 J63,S94 C28 J63 C27,C28 G46 C13,G46,G47 C16 M74 J63 C16,C31 J63 D35,E37,F43,M73,R93 C13 C24,C28 J63 C13


www.sme-husk.eu

Vállalkozás neve Subliprint s.r.o. Super tank spol.s r.o. ŠVEC a SPOL s.r.o. Sylex s.r.o. Sylex, s r.o. SYNKOLA s.r.o. TAMAT-SK, s.r.o. TAMPO CENTRUM, s.r.o. TEC spol s r.o. Technoliving s.r.o. technum s.r.o TELEGRAFIA Ltd. Tendrex, s.r.o. TERAPO, s.r.o. TRI D, n. o. Trisima s.r.o. TTSM. s.r.o. umaa, s. r. o. uniCore,s.r.o. Unimach, s. r. o. VAŇO spol. s r.o. VEGA KONTI, s.r.o. VF TECH spol. s.r.o. VILA s.r.o. Vims production, s.r.o. VIPO a.s. Vladimír Mrva Sal & Co VOGUS, s.r.o. Vss Trading, s. r. o. Košice VÚEZ, a.s. VUP, a.s. VÝVOJ Martin, a.s. WMS, s.r.o. WOOD WAYS s.r.o. Zdravý usmev plus-Jana Turanská Zdruzenie za spolocne ciele ŽILMONT-mbg, s.r.o. ŽILMONT, s.r.o. Zväz elektrotechnického priemyslu SR

NACE C13 A1,A3 C24 C26,J61 J61,J63 C20 C16,C22,C31 G46 C26 G46 C24,C25 J62 O84 D35 R90 C16 J63 D35 J62 C24 C28 A1 C27 G46,G47,M71,N77 J59,M73,P85,R90,R93 C20,C28 C24,C25 G47 C25 M71,M72 C20,M72 C25,C29,C32,C33,G47,M72,M74,O84,P85 J63 C16 Q86 N C13 C24 C26,C27

176


7.3 Kód A A1 A2 A3 B B5 B6 B7 B8 B9 C C10 C11 C12 C13 C14 C15 C16 C17 C18 C19 C20 C21 C22 C23 C24 C25 C26 C27 C28 C29 C30 C31 C32 C33 D D35 E E36 E37 E38 E39 F F41 F42 F43

www.sme-husk.eu

NACE-kódok jegyzéke Megnevezés Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások Erdőgazdálkodás Halászat, halgazdálkodás Bányászat, kőfejtés Szénbányászat Kőolaj-, földgázkitermelés Fémtartalmú érc bányászata Egyéb bányászat Bányászati szolgáltatás Feldolgozóipar Élelmiszergyártás Italgyártás Dohánytermék gyártása Textília gyártása Ruházati termék gyártása Bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása Fafeldolgozás (kivéve: bútor), fonottáru gyártása Papír, papírtermék gyártása Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás Vegyi anyag, -termék gyártása Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag termék gyártása Nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag gyártása Fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Közúti jármű gyártása Egyéb jármű gyártása Bútorgyártás Egyéb feldolgozóipari tevékenység Ipari gép, berendezés, eszköz javítása Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás Víztermelés, -kezelés, -ellátás Szennyvíz gyűjtése, kezelése Hulladékgazdálkodás Szennyeződésmentesítés, egyéb hulladékkezelés Építőipar Épületek építése Egyéb építmény építése Speciális szaképítés

177


Kód G G45 G46 G47 H H49 H50 H51 H52 H53 I I55 I56 J J58 J59 J60 J61 J62 J63 K K64 K65 K66 L L68 M M69 M70 M71 M72 M73 M74 M75 N N77 N78 N79 N80 N81 N82 O O84 P P85 Q Q86 Q87 Q88

www.sme-husk.eu

Megnevezés Kereskedelem Gépjármű-, motorkerékpár kereskedelme, javítása Nagykereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár) Kiskereskedelem (kivéve: gépjármű, motorkerékpár) Szállítás, raktározás Szárazföldi, csővezetékes szállítás Vízi szállítás Légi szállítás Raktározás, szállítást kiegészítő tevékenység Postai, futárpostai tevékenység Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szálláshely-szolgáltatás Vendéglátás Információ, kommunikáció Kiadói tevékenység Film-, videógyártás, televízió-műsor gyártása, hangfelvétel-kiadás Műsor-összeállítás, műsorszolgáltatás Távközlés Információ-technológiai szolgáltatás Információs szolgáltatás Pénzügyi, biztosítási tevékenység Pénzügyi közvetítés, kivéve: biztosítási, nyugdíjpénztári tevékenység Biztosítás, viszontbiztosítás, nyugdíjalapok (kivéve: kötelező társadalombiztosítás) Egyéb pénzügyi tevékenység Ingatlanügyletek Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Jogi, számviteli, adószakértői tevékenység Üzletvezetési, vezetői tanácsadás Építészmérnöki tevékenység; műszaki vizsgálat, elemzés Tudományos kutatás, fejlesztés Reklám, piackutatás Egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Állat-egészségügyi ellátás Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Kölcsönzés, operatív lízing Munkaerő-piaci szolgáltatás Utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás Biztonsági, nyomozói tevékenység Építményüzemeltetés, zöldterület-kezelés Adminisztratív, kiegészítő és egyéb üzleti szolgáltatás Közigazgatás, védelem Közigazgatás, védelem Oktatás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Humán-egészségügyi ellátás Bentlakásos, nem kórházi ápolás Szociális ellátás bentlakás nélkül

178


Kód R R90 R91 R92 R93 S S94 S95 S96 T T97 T98 U U99

www.sme-husk.eu

Megnevezés Művészet, szórakoztatás, szabadidő Alkotó-, művészeti-, szórakoztató tevékenység Könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális tevékenység Szerencsejáték, fogadás Sport-, szórakoztató-, szabadidős tevékenység Egyéb szolgáltatás Érdekképviselet Számítógép, személyi, háztartási cikk javítása Egyéb személyi szolgáltatás Háztartás munkaadói tevékenysége Háztartási alkalmazottat foglalkoztató magánháztartás Háztartás termék-előállítása, szolgáltatása saját fogyasztásra Területen kívüli szervezet Területen kívüli szervezet

179

A Magyar-Szlovák Köztársaság határ menti régióinak elemzése

Recommend Documents