A szlovák-magyar határ menti migráció

A szlovák-magyar határ menti migráció

Projekt vezető partnere: Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány Projekt partner: Kempelen Intézet Budapest 2015

Projekt száma: HUSK 1101/1.2.1/0171 Projekt címe: Szlovák-magyar határmenti migráció/Slovensko-mad’arská pohraničná migrácia

A szlovák-magyar határ menti migráció

Készült:

A szlovák-magyar határmenti migráció/Slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében

Projekt vezető partnere: Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány Projekt partner: Kempelen Intézet

Budapest, 2015. június

A tanulmány összeállításában részt vett

Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány Nagy Katalin Klára Serfőző Nóra Székács Tamás

Projekt partner: Kempelen Intézet

3

Tartalom Vezetői összefoglaló .................................................................................................................. 7 1.

Gazdasági folyamatok a szlovák-magyar határrégióban .................................................. 12

1.1.

A magyarországi megyék és a szlovák kerületek gazdasági jellemzői ......................... 12

1.2.

A magyarországi határszakasz sajátosságai .................................................................. 15

1.3.

Kistérségi szintű összehasonlítás a magyar határszakaszon ......................................... 18

1.4.A szlovák határszakasz sajátosságai .................................................................................. 21 2.

Munkaerő-piaci folyamatok a határ menti régióban ......................................................... 23

2.1.

A határ menti régió magyar oldalának munkaerő-piaca ............................................... 23

2.2.

Rövid kitekintés a határ menti régió szlovák oldalának munkaerő-piacára .................. 25

2.3.

A munkaerő-migráció a határ menti régióban............................................................... 27

3.

A kérdőíves adatfelvételek eredményei a határ menti régió magyar oldalán ................... 30

4.

A szakmai interjúk eredményei a határ menti régió magyar oldalán................................ 32

Irodalomjegyzék ....................................................................................................................... 35

Ábrajegyzék 1. ábra: Az egy főre jutó vásárlóerő-paritásos GDP alakulása a szlovák–magyar határrégió nyugati és keleti oldalán az EU-27 százalékában ................................................................................................... 15 2. ábra: Néhány fontosabb vállalati mutató alakulása a határrégióban 2013-ban az országos adathoz viszonyítva ............................................................................................................................................ 16 3. ábra: A határ menti megyék vállalati mutatói 2013-ban ................................................................... 17 4. ábra: A határ menti régió vállalatainak tőkeereje összevetve az ország többi részének vállalati tőkeerejével 2013-ban ........................................................................................................................... 19 5. ábra: A foglalkoztatási ráta alakulása a határrégió megyéiben (2007, 2010, 2013, 2014) ................ 24 6. ábra: A közfoglalkoztatásban résztvevők létszáma a határrégió megyéiben ..................................... 25 7. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása a határ menti régió szlovák kerületeiben, % (2007, 2010, 2013, 2014)............................................................................................................................................ 26 8. ábra: Biztosítotti jogviszonnyal, de magyarországi lakcímmel nem rendelkező szlovák állampolgárok száma a határ menti régió magyar oldalának két szakaszán és az ország fennmaradó részén, fő (2007, 2010, 2013) ................................................................................................................ 28

Táblázatjegyzék 1. táblázat: A folyó áras GDP, illetve a főbb gazdasági ágazatok által előállított bruttó hozzáadott érték folyó euróárakon 2007-ben, illetve 2012-ben a nyugati határszakasz megyéiben, illetve kerületeiben ... ............................................................................................................................................................... 13 2. táblázat: A folyó áras GDP, illetve a főbb gazdasági ágazatok által előállított bruttó hozzáadott érték folyó euróárakon 2007-ben, illetve 2012-ben a keleti határszakasz megyéiben, illetve kerületeiben ... 13 3. táblázat: 20 fő feletti működő vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágazatonként ............... 20 4. táblázat: A szlovákiai határ menti régiók klaszterezése .................................................................... 22

Vezetői összefoglaló A szlovák–magyar határ menti migráció/Slovensko–maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt a Magyarország–Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013 keretében valósult meg. A projekt 2014. július 1-jével indult és 2015. június 30-ával zárul. A projekt vezető partnere a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány, a szlovák projektpartner pedig a Kempelen Intézet. A jelen tanulmánykötet a projekt főbb eredményeit ismerteti, valamint elméleti kitekintést ad a határrégiók értelmezésének, általánosabb keretének és ehhez kapcsolódóan a nemzetközi tapasztalatok vonatkozásában, különös tekintettel a munkaerő határon átnyúló mobilitására. A projekt alapvető célja a szlovák–magyar határ mentén zajló munkaerő-migrációs folyamatok vizsgálata, e folyamatok gazdasági hátterének elemzése, a várható folyamatok előrejelzése. A projekt keretében átfogó gazdasági és munkaerő-piaci háttérelemzés készült mind a magyarországi, mind pedig a szlovákiai határszakasz vonatkozásában. Az árnyaltabb kép kialakításához megvalósult egy vállalati survey, amely a határrégió vállalatainak gazdasági helyzetét, piaci kapcsolatait, illetve a külföldi, ezen belül elsősorban a szlovákiai munkaerő foglalkoztatására vonatkozó attitűdjét vizsgálta. Külön sor került egy munkavállalói lekérdezésre, amelynek keretében azokat a szlovák munkavállalókat szólítottuk meg, akik a határ menti régióban a magyar oldalon dolgoznak. Ehhez hasonló felmérés készült a szlovák oldalon, itt a célcsoport azok a magyar munkavállalók voltak, akik Szlovákiába járnak át dolgozni. A határrégióról alkotott képet számos, részben a foglalkoztatási kormányhivataloknál, részben az ipari és kereskedelmi kamaráknál, illetve önkormányzatoknál készült szakértői interjúk tapasztalatai egészítették ki. Vizsgálódásunk időhorizontja a gazdasági válságot követő időszak volt, így részben ráláthattunk a globális válság mikroszinten érződő hatásaira, részben megfigyelhettük a kilábalás folyamatát is. Összességében megállapítható, hogy a határrégió nem homogén terület, jelentős kelet–nyugati különbségek vannak mindkét oldalon, ugyanakkor a határszakasz szlovák–magyar összehasonlítása is jelzi, hogy a sok hasonlóság ellenére eltérő irányú fejlődési folyamatok is megfigyelhetők. A határrégió alatt a határ két oldalán levő, nagyjából 24 ezer km2-nyi területet értjük, amelyet a magyar oldalon 27, közvetlenül a határ mentén fekvő kistérség alkot, míg szlovák oldalon 11 járás jelenti a határ menti régiót. Az árnyaltabb elemzés érdekében – és a jobb adatelérhetőség miatt – számos vonatkozásban a határrégiót eggyel magasabb szinten, NUTS 3 típusú, azaz a magyar megyék és a szlovákiai járások makrogazdasági adatainak összehasonlításával közelítettük meg. A határrégió gazdasági és munkaerő-piaci folyamataira a két országban lezajló makroszintű változások nagyon jelentős hatással voltak. 2008 végén – a globális pénzügyi válság kirobbanásakor – Magyarország kedvezőtlenebb helyzetben volt, mint a térség más országai: míg a legtöbb kelet-európai új EU-tagállam erőteljes növekedést mutatott 2006–2008-ban, addig Magyarország 2008-ban éppen csak kilábalóban volt a 2006–2007-es költségvetési stabilizáció okozta stagnálásból. A válság kirobbanása nyomán előálló tőkemenekülés Magyarországot különösen erőteljesen sújtotta, és így – ellentétben az EU-tagállamok többségével – prociklikus, a válság okozta recessziót súlyosbító gazdaságpolitikára kényszerült 2009-ben. Ehhez még néhány kedvezőtlen körülmény társult, például az a tény,

hogy a devizaadósság aránya jóval magasabb volt a régió átlagánál. Egészében véve a 2009– 2012-es periódusban a magyar gazdaság mindvégig lényegesen rosszabb növekedési teljesítményt nyújtott a többi visegrádi országénál. 2013-ban bekövetkezett a pozitív fordulat, s e trendek folytatódtak 2014-ben is, a növekedés gyorsulása elsősorban felhasználási oldalon bekövetkezett élénkülés hatásait tükrözte. Ugyanebben az időszakban Szlovákia egésze a 2009. évi 5,3 százalékos gazdasági visszaesést követően stabil ütemben fejlődött, s a GDPbővülés mértéke 2012-ig minden egyes évben meghaladta a magyar növekedés ütemét. 2013– 2014-ben valamelyest elmaradt attól, de így is 1,4–2,4 százalék közötti GDP-ráta volt tapasztalható, s a növekedési trendek összhangban voltak a nemzetközi folyamatokkal. A szlovák–magyar határ menti régió gazdasága színes képet alkot. A határszakasz nyugati oldala mind Szlovákiában, mind Magyarországon fejlettebb, mint a keleti határszakasz. A keleti és a nyugati határszakasz közötti különbség mind a magyar, mind a szlovák oldalon megmutatkozik, azonban ez a különbség lényegesen kisebb a szlovák határ menti kerületek esetében, mint a magyar oldalon. A kelet-szlovákiai határ menti régióban azonban erősebb gazdasági fejlődési potenciál rajzolódik ki, mint a magyar oldalon. Ágazati szerkezetét tekintve a határszakasz domináns ágazata az ipar és ezen belül a feldolgozóipar. Amennyiben a határ menti régió egészének gazdasági erejét vizsgáljuk az ország többi részéhez képest, akkor láthatjuk, hogy az ország kettős könyvelést végző nem pénzügyi vállalkozásainak 10 százaléka található a szlovák határ mentén. Ezekre jut a belföldi értékesítés 8 százaléka, az exportértékesítés nettó árbevételének 19 százaléka, a vállalati jegyzett tőke 8 százaléka, míg a külföldi jegyzett tőke 11 százaléka. A nyugati határszakasz fejlődésében mind a két oldalon jelentős szerepet játszik a külföldi működő tőke, és a legfőbb húzóágazat a járműgyártás, illetve az ehhez kapcsolódó fémfeldolgozó ágazatok. A korábbi, élénkebb Szlovákiából Magyarországra irányuló munkaerőmozgás is részben ehhez kapcsolódott. Míg a nyugati oldalon inkább a munkaerőhiány okoz gondot, addig a keleti oldalon a magas munkanélküliség jellemző. A határrégióban a szorosabb gazdasági együttműködést segítheti, hogy a nyelvi akadályok általában nem jellemzők. A határ menti régió magyar és szlovák szakasza sok szempontból inkább egymás konkurenseinek tekinthető a tőkevonzás, illetve a munkaerővonzás szempontjából. Jelenleg a gazdasági kapcsolatok lassúbb fejlődése jellemző, így a határ menti gazdasági kapcsolatok dinamizálásával még kihasználható tartalékok lehetnek. A szlovák–magyar határ menti területeken az elmúlt években jelentős mértékű változások következtek be mind a munkaerő-piaci helyzet, mind pedig a határon átnyúló munkaerőmozgás tekintetében is. A gazdasági válság hatására a szlovák–magyar határ menti térség egészében a munkaerő-piaci helyzet jelentősen rosszabbodott. E kedvezőtlen tendenciák a határrégió szlovák és magyar szakaszán is a nyugati oldalon voltak erőteljesebbek, ugyanakkor a kilábalás is itt indult meg gyorsabban. Ennek döntően az volt az oka, hogy a nyugati határszakaszon találhatók dominánsan azok az ipari, feldolgozóipari cégek, amelyek döntően exportra termelnek, s amelyeknek a globális gazdaságba való beintegrálódottsága nagymértékű, így beágyazottságuk miatt a válság következtében nagyobb – átmeneti – termeléscsökkenést szenvedtek el. A keleti területeken a szóban forgó vállalatok súlya lényegesen kisebb.

A területi differenciák nem csupán nyugat–kelet relációban, hanem szlovák–magyar relációban is változtak. Ez a határrégió szlovák és magyar szakasza közötti munkaerő-piaci különbségek növekedésében nyilvánul meg. Ebben közre játszott többek között az, hogy 2010 után a határrégió magyar szakaszának keleti oldalán a munkaerő-piaci statisztikák pozitív irányban történő elmozdulását nagymértékben elősegítette a közfoglalkoztatásban résztvevők növekvő, egyre jelentősebbé váló száma. A magyar szakasz nyugati oldalán a versenyszféra élénkülése következtében javult a helyzet napjainkra. Ennek eredményeként a határ menti régió magyar oldalán bizonyos mutatók esetében sikerült meghaladni a válság előtti állapotot, míg más mutatók esetében sikerült közelebb kerülni a 2007. évi szinthez. Ugyanakkor szlovák oldalon a munkaerő-piaci helyzet javulása nem volt ennyire kedvező, így a munkaerő-piaci különbségek nőttek. A gazdasági válság a munkanélküliség növekedése mellett a határ menti régióban zajló migrációs folyamatok csökkenéséhez is vezetett. Jelentős mértékben visszaesett azon szlovák munkavállalók száma, akik a krízis kirobbanásáig a határ menti régió, annak is döntően a nyugati oldalán vállaltak munkát. A keleti oldalon érdemi migráció sem a válság előtt, sem a válság után nem volt, főként azért nem, mert mindkét térség hasonló gazdasági, munkaerőpiaci problémákkal küzd. A határrégió nyugati szakaszának magyar oldalán azonban jelen voltak és jelen vannak olyan ipari központok, amelyek kedvező foglalkoztatási lehetőséget biztosítottak a magas munkanélküliséggel rendelkező, szlovák határ menti térségekben élők számára. A válságot követően nem indult meg a korábbi migráció élénkülése, ehelyett annak csökkenése folytatódott tovább. Ennek döntően az euró szlovákiai bevezetése, a szlovák bérek növekedése és a Pozsony környéki, valamint a csallóközi iparosodás volt az oka, amely fel tudta szívni a – többnyire szakképzett – munkaerőt. A magyar munkavállalók szlovákiai munkavállalása a krízis előtt s a válságot követően sem vált számottevővé a már korábban említett okok miatt. A szlovák–magyar határ menti térség migrációs folyamatai kapcsán az a feltételezésünk, hogy a magyar munkavállalók szlovákiai jelenléte a jövőben sem lesz jelentős, amelyben az egyik fő okot a szlovák nyelv ismeretének hiánya játssza a helyi munkaerő-piaci problémák mellett. A szlovák munkavállalóknak a határrégió magyar oldalán történő munkavállalása a keleti szakaszon várhatóan – a korábbi tapasztalatokhoz hasonlóan – nem lesz jelentősebb, elsősorban azért, mert hiányoznak azok a nagyobb volumenű beruházások, amelyek munkaerő-kereslete szívó hatást gyakorolhatna. A másik korlát itt is a nyelv lehet, mivel a kelet-szlovákiai oldalon kisebb a magyar nemzetiségű, jó nyelvismerettel rendelkező népesség aránya. A határ menti régió nyugati oldalán van esély arra, főként KomáromEsztergom megyében, kisebb mértékben pedig Győr-Moson-Sopron megyében, hogy ismét növekedésnek induljon a szlovák ingázó munkavállalók száma, annak ellenére, hogy itt a szakképzett munkaerő hiánya igen jelentős. A válság előtti „migrációs boom” ismételt megjelenésére azonban nem számíthatunk, továbbá a növekedésre utaló jelek eseti jellegűek is lehetnek, ezért annak is jó esélye van, hogy a szlovák munkavállalók száma a jelenlegi alacsony szinten marad. Ezen az oldalon a határ átjárhatóságának korlátai, Pozsony, Ausztria és a nyugat-szlovákiai kerületekben megvalósult nagyobb beruházások munkaerőt felszívó hatása mind olyan tényezők, amelyek a határon átnyúló munkavállalás fékeződése irányába hatnak.

A projekt keretében készült vállalati adatfelvétel rámutatott arra is, hogy a határ menti régióban megkérdezett magyar cégekre általában nem jellemző, hogy kiterjedt szlovák kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkezzenek, vagy szlovák telephelyet működtessenek. A vállalkozások szűk köre foglalkoztat vagy foglalkoztatott korábban külföldi munkavállalókat, akik azonban élnek/éltek a lehetőséggel, döntően szlovák munkaerőt alkalmaznak/alkalmaztak. A szlovák munkaerőt alapvetően teljes munkaidőben, határozatlan idejű szerződéssel foglalkoztatják a határ menti régió vállalkozásai. Nem tekinthető jellemzőnek a szlovák munkavállalók munkaerő-kölcsönző cégen keresztül történő foglalkoztatása sem, annak ellenére, hogy a szakértői interjúkban ez a dimenzió meglehetősen nagy hangsúlyt kapott. A szlovák munkaerő foglalkoztatását többek között a munkavállalók megbízhatósága, rugalmassága, könnyű betaníthatósága adja. A munkavállalói adatfelvétel során megkérdezett szlovák munkavállalók döntően a 30–50 éves korosztályból kerültek ki, jellemzően alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, döntően fizikai munkakörökben (betanított, szakmunkás pozíciók) dolgoznak. Magyarországi munkavállalásukat leginkább az motiválja, hogy egyedül itt kapnak munkát, továbbá úgy vélik, itt jobbak a munkakörülmények, stabilabbak a munkahelyek. A magyarországi munkavégzés egyetlen opcióként való megjelenését az magyarázza, hogy Szlovákiában egyre inkább elvárt a szlovák nyelv magas szintű ismerete. Azok a – döntően magyar nemzetiségű – munkavállalók, akik ezzel nem rendelkeznek, illetve alacsonyabb az iskolai végzettségük, a határ magyar oldalán még relatíve jobb pozícióhoz juthatnak a munkaerőpiacon. A magyarországi munkahelyekhez a legnagyobb eséllyel informális csatornákon keresztül jutnak, másodsorban újsághirdetések és internetes hirdetések segítségével. A határ menti régióban – munkaügyi szervezetek, kereskedelmi és iparkamarák helyi szervezeteivel – készített szakértői interjúk rávilágítottak arra, hogy a munkaügyi szervezetek birtokában nincs megfelelő, megbízható, könnyen elérhető kistérségi/járási, de bizonyos esetekben megyei/kerületi statisztika sem a magyar, sem a szlovák munkavállalók létszámának nyilvántartására. A kutatás során lefolytatott interjúk rávilágítottak arra, hogy a határ menti megyékben/kerületekben jelenlévő munkaügyi, kamarai szervezetek határon átnyúló kapcsolatai sokrétűek, nyugaton a munkaerő-piaci, keleten a gazdasági kulturális együttműködések a jellemzőbbek. További releváns területi különbségként jelent meg, hogy a nyugati oldalon, különösen Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyében a munkaerőhiány óriási problémát jelent, a fejlődés, a beruházások egyik jelentős gátja. Ezzel szemben a keleti oldalon a munkanélküliség jelenik meg legpregnánsabb fejlődést akadályozó tényezőként. A szakértői interjúk is alátámasztották, hogy a szlovák munkavállalók számának növekedésére a legnagyobb esély Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megye határrégióhoz tartozó területén van. Több olyan beruházás van folyamatban, illetve kilátásban, amelyek elősegíthetik a határon átnyúló munkavállalás újbóli felfutását. A határszakasz keleti oldalán lefolytatott szakértői interjúk is megerősítették azt a feltételezést, hogy a határtérség keleti oldalán a magyarok szlovákiai munkavállalásával kapcsolatban nem várható élénkülés. A határ menti mobilitás egy külön fontos aspektusa a határok átjárhatósága, illetve ehhez kapcsolódva a természetes határon átnyúló településhálózati vonzáspotenciálok kialakulása. Az intézményesülés előrehaladtával szélesedhet a határ túloldalán is rentábilis módon igénybe vehető települési funkciók köre. Ezzel párhuzamosan megnő az esélye a határon átnyúló

„mikroregionális” identitás kialakulásának, megerősödésének, ami pozitívan hathat a térségen belüli, határon átnyúló munkaerőmozgások intenzitására, a mikrotérségi munkaerőpiacok tényleges összefonódására is.

1. Gazdasági folyamatok a szlovák-magyar határrégióban A magyar-szlovák határrégiót gazdasági fejlettségben eltérő területek alkotják. A 2008as gazdasági válság bár az egész szakaszon éreztette hatását, azonban a fejlettebb nyugati szakasz nagyobb gazdasági megtorpanással jellemezhető, mint a kevésbé fejlett keleti területek. Ágazati szerkezetét tekintve a határszakasz domináns ágazata az ipar, és ezen belül a feldolgozóipar. A nyugat határszakasz fejlődésében mind a két oldalon jelentős szerepet játszik a külföldi működő tőke és a legfőbb húzóágazat a járműgyártás, illetve az ehhez kapcsolódó fémfeldolgozó ágazatok. 1

1.1. A magyarországi megyék és a szlovák kerületek gazdasági jellemzői A szlovák–magyar határrégió gazdasági potenciáljának elemzése során a határrégiót többféle szinten definiáljuk. Az egyik megközelítés szerint határrégió alatt a határ két oldalán levő, nagyjából 24 ezer km2-nyi területet értjük, amelyet a magyar oldalon 27, közvetlenül a határ mentén fekvő kistérség alkot,2 míg szlovák oldalon3 11 járás jelenti a határ menti régiót. Tekintettel arra, hogy LAU 1 szinten4 nagyon nehéz összehasonlító elemzésre alkalmas adatokat találni, a határszakasz szlovák–magyar összehasonlítását eggyel magasabb szinten, NUTS 3 típusú, azaz a magyar megyék és a szlovákiai járások makrogazdasági adatainak összehasonlításával közelítjük meg. A szlovák és magyar határmenti régiók munkaerő migrációs folyamatainak elemzése, a munkaerő áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása/Analýza migrácie pracovných síl zo slovenských a maďarských pohraničných regiónov a prieskum potenciálnych možností című, HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 (www.huskcbc.eu) keretében kerül lebonyolításra. A projekt 2014. július 1-jével indult és 2015. június 30-ával zárul. A projektvezető a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány, a szlovák projektpartner pedig a Kempelen Intézet. A Kopint Alapítvány kutatói a határ menti térség magyar oldalát, a Kempelen Intézet szakértői pedig a szlovák oldalt vizsgálják a projekt keretében. Jelen cikk tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. 2 A határ menti régió nyugati oldalát alkotó kistérségek Magyarországon:  Győr-Moson-Sopron megye: Győri, Mosonmagyaróvári és Pannonhalmi kistérség,  Komárom-Esztergom megye: Dorogi, Esztergomi, Komáromi, Tatai és Tatabányai kistérség,  Pest megye: Váci, Szobi, Dunakeszi és Szentendrei kistérség. A határ menti régió keleti oldalát alkotó kistérségek Magyarországon:  Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Abaúj-Hegyközi, Bodrogközi, Edelényi, Encsi, Kazincbarcikai, Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, Szikszói, Ózdi kistérség,  Heves megye: Pétervásárai kistérség,  Nógrád megye: Balassagyarmati, Bátonyterenyei, Rétsági, Salgótarjáni, Szécsényi kistérség. 3 A határ menti régió nyugati oldalát alkotó járások Szlovákiában:  Nagyszombati kerület: Dunaszerdahelyi járás,  Nyitrai kerület: Komáromi, Érsekújvári, Lévai járás. A határ menti régió keleti oldalát alkotó járások Szlovákiában:  Kassai kerület: Kassa-vidéki, Kassa I., II., III., IV. járás, Rozsnyói, Tőketerebesi járás,  Besztercebányai kerület: Losonci, Nagyrőcei, Rimaszombati járás, Nagykürtösi járás. 4 Jelenleg a NUTS-rendszernek három szintje van, amelyeket 2003-ban két helyi közigazgatási egységgel (LAU 1 és LAU 2 – Local Administrative Unit) egészítettek ki, felváltva ezzel a korábbi NUTS 4, illetve NUTS 5 szinten elhelyezkedő adminisztratív egységeket. LAU = Local Administrative Units, LAU 1 – felsőbb szint, amely nem minden országban található meg. Magyarországon a LAU 1 szintet a kistréségek jelentették, az új közigazgatási rendszerben ezt a járások váltották fel. LAU 2 – települések vagy településcsoportok. Lásd: http://ec.europa.eu/eurostat/web/nuts/local-administrative-units 1

A NUTS 3 szintű adatok alapján megállapítható, hogy a legerősebb gazdasági potenciállal Pest megye rendelkezik, de még itt is jellemző, hogy a folyóáras GDP (euróban számítva) 2012-ben még nem érte el a válság előtti szintet. A szlovák határ menti kerületek esetében azonban kivétel nélkül meghaladta azt. A másik fontos megállapítás, hogy Pest megyét leszámítva a szlovák határ menti kerületek folyóáras GDP-je meghaladja a magyar megyék szintjét (lásd 1. és 2. táblázatot). 1. táblázat: A folyó áras GDP, illetve a főbb gazdasági ágazatok által előállított bruttó hozzáadott érték folyó euróárakon 2007-ben, illetve 2012-ben a nyugati határszakasz megyéiben, illetve kerületeiben (Millió euróban) Pest

Komárom- Győr-MosonNagyszombati Esztergom Sopron

Nyitrai

2007 Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatás

221,42 379,94 4 636,97

119,03 1 807,61 732,8

168,66 2 260,39 1 303,00

247,36 3 354,93 1 898,16

421,58 2 473,80 1 980,72

GDP folyó áron

11 103,00

3 473,00

5 108,00

6 917,00

6 100,00 2012

Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatás

207,8 3 007,45 4 220,18

142,7 1 342,11 704,87

230,3 2 140,44 1 342,90

290,2 3 422,87 2 688,79

513,1 3 278,32 2 885,83

GDP folyó áron Forrás: Eurostat.

10 062,00

3 059,00

5 141,00

8 293,00

8 248,00

2. táblázat: A folyó áras GDP, illetve a főbb gazdasági ágazatok által előállított bruttó hozzáadott érték folyó euróárakon 2007-ben, illetve 2012-ben a keleti határszakasz megyéiben, illetve kerületeiben (Millió euróban) Borsod-AbaújZemplén

Heves

Nógrád

Besztercebányai

Kassai

Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatás

155,18 1735,75 1219,42

103,38 873,45 627,79

36,75 263,12 297,91

423,56 1463,17 1929,01

238,7 2416,58 2469,03

GDP folyó áron

4720

2299

972

5052

6621

199,1 1423,07 1086,25

99,3 679,9 553,08

28,6 223,56 240,27

453 1769,81 2440,87

236,6 2809,75 3355,06

4215

2010

880

6259

8299

2007

2012 Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatás GDP folyó áron Forrás: Eurostat.

A keleti és a nyugati határszakasz közötti különbség mind a magyar, mind a szlovák oldalon megmutatkozik, azonban ez a különbség lényegesen kisebb a szlovák határ menti kerületek esetében, mint a magyar oldalon. A 2012. évi folyóáras GDP-adatok alapján a magyar oldalon a keleti határszakasz teljesítménye kevesebb mint 40 százaléka a nyugati megyékének, míg a szlovák adatok alapján ez a mutató 88 százalék. Ennek a nagy különbségnek a magyarázata Pest megye sajátos helyzetében rejlik,5 e nélkül a magyar határszakasz két oldalának különbsége is kisebb lenne. A kelet-szlovákiai határszakaszon a Kassai kerületnek van különösen nagy gazdasági ereje. Kassát második Pozsonynak tekintik, és tőke-, valamint munkaerőt vonzó képessége jelentős, jóval nagyobb, mint a magyar oldalon fekvő Miskolcé. Az egy főre jutó vásárlóerő-paritásos6 adatok alapján összehasonlítva a határrégió megyéit némileg változik a kép: Pest megye előnye7 eltűnik. A legmagasabb jóléti mutatót a Nagyszombati kerület mutatja (2012-ben az EU-27 83 százaléka), míg a legalacsonyabbat Nógrád megye (2012-ben az EU-27 28 százaléka). A nyugati határszakaszon a Nyitrai kerület mellett Győr-Moson-Sopron megye tekinthető a legfejlettebbnek (2012-ben az EU-27 75 százaléka), míg a keleti oldalon a Kassai és a Besztercebányai kerület adatai meghaladják a magyar megyékét (lásd a 1. ábrát). Ez a helyzet a közel jövőben sem fog változni: a legfrissebb adatok8 szerint is a határ menti régió keleti oldalát átfogó Észak-Magyarországi régió az Európai Unió legszegényebb régiói közé tartozik, ahol az egy főre jutó vásárlóerőparitásos GDP 2013-ban is csak az EU-28 átlagának 40 százalékát érte el.

Budapest közelsége, számos cég Pest megyébe telepítette logisztikai központját stb. A PPS (Purchasing Power Standard, vásárlóerő-egység) mesterséges közös pénznem; a PPS-ben számított GDP a különböző országok árszintjében lévő különbségek kiküszöbölésére szolgál. Egy adott területi egység vásárlóerő-egységben (PPS) számított egy főre jutó GDP-volumenindexét az Európai Unió (EU-27) átlagához viszonyítva határozzák meg, ahol EU-27 = 100. Ha egy adott területi egység indexe 100-nál kevesebb, akkor az adott területi egység egy főre jutó GDP-je kisebb az EU átlagánál és fordítva. 7 Ha a vásárlóerő-paritásos GDP értékeket vizsgáljuk, akkor az arányok jobban hasonlítanak a folyóáras GDP esetében tapasztalt arányokhoz. Ebben az esetben Pest megye a legnagyobb gazdasági potenciállal rendelkező megye, őt követi a Kassai kerület, majd a két nyugat-magyarországi megye. Nógrád megye gazdasági ereje mindegyik megközelítésben a leggyengébbnek számít. 8 Lásd: Eurostat News Release, 21 May 2015, GDP per Capita in the EU in 2013, Seven Capital Regions among the most prosperous. 5

6

1. ábra: Az egy főre jutó vásárlóerő-paritásos GDP alakulása a szlovák–magyar határrégió nyugati és keleti oldalán az EU-27 százalékában Nyugati határszakaszon egy főre jutó vásárlóerő-paritáson mért GDP az EU átlagában, EU-27=100% 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Keleti határszakaszon egy főre jutó vásárlóerő-paritáson mért GDP az EU átlagában, EU-27=100%

2007 2012

Kassai

Besztercebányai

Nógrád

Heves

Borsod-AbaújZemplén

Nyitrai

Nagyszombati

2012

Győr-MosonSopron

2007

KomáromEsztergom

Pest

90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Forrás: Eurostat.

1.2. A magyarországi határszakasz sajátosságai A határrégió gazdasági potenciáljának elemzésére a KSH TÁSA-adatbázisának a nem pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó, a társasági adóbevallásból nyert aggregált adatait használtuk. Az elemzés időhorizontját 2008–2013 közötti időszakra szűkítettük, s itt egyes kiemelt évek (2008., 2012. és 2013.) adatait elemeztük. Fontos szempont volt, hogy a 2008-al megindult gazdasági válság és az azt követő kibontakozás hatott-e valamilyen formában a határ menti térség gazdasági helyzetére, illetve a kelet-nyugati különbségek változására. A gazdasági potenciál vizsgálatára különböző fontosabb, a vállalkozások jellemzésére használt mutatókat vettük alapul. Így a következőket:       

vállalati méret, az értékesítés nettó árbevétele, belföldi értékesítés árbevétele, exportértékesítés nettó érbevétele, jegyzett tőke, külföldi tulajdon súlya a jegyzett tőke alapján, átlagos statisztikai létszám.

A határ menti régió megyéiben működő nem pénzügyi vállalatok adatai alapján kirajzolódik, hogy a nyugati megyék gazdasági potenciálja meghaladja a keleti régió megyéit. 2013-ban a nyugati megyék adták a határ menti megyék összes árbevételének körülbelül 77 százalékát.

Ide jutott az exportértékesítés 77 százaléka, illetve a külföldi jegyzett tőke 85 százaléka és a régióban jegyzett tőke 75 százaléka. A foglalkoztatottak9 74 százaléka található a régióban.

25 20 15

10 5 Átlagos statisztikai létszám

Jegyzett külföldi tőke

Jegyzett tőke

Exportértékesítés árbevétele

Belföldi értékesítés árbevétele

0 vállalatok száma

az országos adat százalékában

2. ábra: Néhány fontosabb vállalati mutató alakulása a határrégióban 2013-ban az országos adathoz viszonyítva

Forrás: KSH Társasági Adóbevallás Adatok alapján saját számítások.

Meg kell azonban jegyezni, hogy ha a határ menti régió egészének gazdasági erejét vizsgáljuk az ország többi részéhez képest, akkor láthatjuk, hogy az ország kettős könyvelést végző nem pénzügyi vállalkozásainak 10 százaléka található a szlovák határ mentén. Ezekre jut a belföldi értékesítés 8 százaléka, az exportértékesítés nettó árbevételének 19 százaléka, a vállalati jegyzett tőke 8 százaléka, míg a külföldi jegyzett tőke 11 százaléka (lásd a 2. ábrát). A nyugati régión belül Pest megye eredményei a legjobbak a vizsgált mutatók többségében a 2008–2013-as időszakban. Azonban 2013-ban már Győr-Moson-Sopron megyére jutott a régió összesített nettó exportárbevételének mintegy 41 százaléka, megelőzve Pest megyét, ami nyilvánvalóan a járműipar és beszállítóinak teljesítményével függ össze. A Győr-MosonSopron megyében működő vállalatok növelni tudták mind árbevételük, mind exportértékesítésük részesedését a másik két megye rovására, ami valószínűleg Győr-MosonSopron kiemelkedő gazdasági teljesítményéből, valamint a másik két megye vállalatainak súlyvesztéséből, egyes jelentősebb befektetők kivonulásából ered. A keleti régió gazdaságilag meghatározó szereplője Borsod-Abaúj-Zemplén megye. A vizsgált időszak végén ide jutott a keleti határszakaszon működő nem pénzügyi vállalkozások jegyzett tőkéjének közel 70 százaléka, a keleti régió nettó árbevételének 60 százaléka, míg a többi változó esetén a megye részesedése 50 százalék körül alakult. Időben a mutatók területi megoszlása kis mértékben változott. Heves megye 2013-ra hasonlóan részesedett a vizsgált mutatókból, mint 2008-ban; Borsod-Abaúj-Zemplén valamennyi mutatóban növelni tudta részesedését, feltehetően Nógrád megye rovására. Nógrád megye válság utáni

Foglalkoztatottak létszáma alatt az átlagos statisztikai létszámot értjük. Felhívjuk a figyelmet, hogy a két fogalom nem ekvivalens; a foglalkoztatottak száma egy adott időszak adott időpontjára vonatkozik, míg az átlagos statisztikai létszám időtartamot jelöl. 9

visszarendeződése lassúbb, az átlagos statisztikai létszám kivételével a többi mutatóban jóval elmaradt a megye részesedése 2013-ban a 2008-as szinthez képest. A határ menti megyék vállalati adatainak megoszlását a nyugati és a keleti megyék között mutatja a 3. ábra. A határ menti megyékben működő vállalatok gazdasági adatai is megerősítik tehát, hogy az érintett hat megye közül a legnagyobb gazdasági erővel Pest megye rendelkezett a vizsgált időszakban, emellett figyelemre méltó Győr-Moson-Sopron megye vállalatainak gazdasági térnyerése. Ez utóbbi megyében gyakorlatilag teljes foglalkoztatottság jellemző, és a szakképzett munkaerő hiánya egyre inkább fékezi a növekedést. Ebben fontos szerepet játszik az is, hogy a korábban beáramló – 1000 főt is meghaladó – képzett szlovák munkaerőt a Csallóközben lezajlott iparosítások elszívták. A Pozsonyban lezajlott fejlesztések munkaerőelszívó hatása szintén nagyon jelentős. A Győrben foglalkoztatott munkaerő 60-70 km-es körzetből ingázik. Szakértői interjúk10 szerint a megyében a munkaerőhiány a növekedés legfőbb gátja. Győrben és a környező agglomerációban még több tízezer szakképzett munkaerőre lenne szükség, amelyet a város és környéke mind infrastruktúra, mind foglalkoztathatóság szempontjából fel tudna szívni. A probléma nem az Audi Motor Hungaria esetében jelentkezik, ahol jelenleg mintegy 11 000 fő dolgozik, és amely a rendelkezésre álló szakképzett munkaerőt elszívta, hanem a beszállítóknál. A válság a megyében átmenetileg mély visszaesést idézett elő, azonban a visszarendeződés nagyon gyors volt, s ma már a gazdasági mutatók a válság előtti szintet meghaladták. 3. ábra: A határ menti megyék vállalati mutatói 2013-ban

Forrás: KSH Társasági Adóbevallás Adatok alapján saját számítások.

Pest megye domináns súlyában szerepet játszik Budapest közelsége, hiszen számos jelentős cég logisztikai központja a budapesti agglomerációban van. Pest megye dél-szlovákiai kapcsolatait lassú fejlődés jellemzi. Ennek számos oka van: egyrészt a közlekedés infrastrukturális feltételei nem kielégítőek, hiszen Pest megyét Szlovákiával csak egy az Ipoly folyón átívelő híd köti össze Letkés és Ipolyszalka között, ami teherforgalomra nem alkalmas. 10

Győr-Moson-Sopron megyei Ipari és Kereskedelmi Kamara.

A Párkány és Esztergom között megindult teherkompforgalom valamennyit segíthet a gazdasági kapcsolatok fejlődésében, de egy – a teherforgalom lebonyolítására alkalmas – új híd sokat lendíthetne a határ menti kapcsolatok élénkítésében. Egy további korlát az infrastruktúra fejletlensége a szlovák oldalon: jó minőségi utak, közművesített ipari parkok szinte teljes mértékben hiányoznak a Pest megyéhez közel eső dél-szlovákiai térségben (Újvári, Nagykürtösi, Lévai járások).11 A határ menti kistérségek helyzete erősen különbözik Pest megyében. Míg a Szobi kistérség erősen elmaradott, a Váci kistérségben vannak nagyobb külföldi tulajdonú cégek, de valójában itt sem jellemző a kiemelkedő fejlődés, ha összehasonlítjuk a helyzetet a 20 évvel ezelőttivel. A kis- és középvállalkozások hangsúlyos szereplői a helyi gazdaságnak. Komárom-Esztergom megye számára a Nokia kivonulása kedvezőtlen következményekkel járt. A válság Komárom-Esztergom megyét elsősorban a Suzuki termelést visszafogó intézkedésein keresztül érintette, aminek következtében – átmenetileg – megnőtt a munkanélküliség. Azóta a visszarendeződés már megtörtént, a Nokia bezárását követően a tatabányai és a komáromi ipari park felszívta az állásukat elvesztőket. Az épülő új komáromi híd is új lökést adhat a befektetőknek.

1.3. Kistérségi szintű összehasonlítás a magyar határszakaszon Ha nem a határ menti megyéket vizsgáljuk, hanem csak a közvetlenül határ menti kistérségeket, akkor is az előzőekhez hasonló kép alakul ki. Minden egyes vizsgált mutató alapján egyértelműen kitűnik, hogy a vállalatok teljesítőképessége, a vállalati potenciál a határszakasz nyugati oldalán sokkal nagyobb, mint a keleti határszakaszon: ez a helyzet a válság előtt is jellemző volt, és a továbbiakban is az maradt. 2008-hoz képest 2013-ban a határrégió egészében az összes vizsgált mutató alacsonyabb volt, kivéve a külföldi jegyzett tőke értéke. A legtöbb, általunk vizsgált mutató esetében a keleti határszakasz arányának minimális javulása ugyan megfigyelhető volt, de ez nem változtat azon a képen, hogy a keleti határszakasz hozzájárulása a határrégió egészéhez nagyon szerény. Így például a vállalatok értékesítésének nettó árbevétele a nyugati határrégióban 2008-ban 7,5-szerese, 2012-ben 6,4szerese, 2013-ban pedig 5,6-szorosa volt a keleti régiónak. Az exportbevétel esetében még nagyobbak a különbségek: 2008-ban több mint tízszeres, 2013-ban is majdnem nyolcszoros különbség adódott a nyugati kistérségek javára. A többségi külföldi tulajdonnal rendelkező vállalkozások esetében az exportbevételek vonatkozásában még jelentősebbek a kelet-nyugati különbségek, ami azzal is magyarázható, hogy a külföldi működő tőke oroszlán része, több mint 90 százaléka a nyugati kistérségekben található. A belföldi értékesítés árbevétele vonatkozásában a kelet-nyugati határrégiók közötti különbségek valamelyest mérsékeltebbek, de még így is 4-5-szörös különbség adódik. A létszámadatok is hasonló, 4-szeres különbséget mutatnak a vizsgált időszakban. A beruházási potenciál tekintetében valamelyest kisebbek a különbségek (3-5-szörös), időben viszont növekvő. Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy a kialakult különbségek a válságot követően sem igazán változtak, illetve a válság utáni kilábalás a nyugati határrégióban valamelyest gyorsabb volt. A határszakasz mindkét oldalán jellemző, hogy a gazdasági teljesítmény területileg koncentráltan jelentkezik: néhány meghatározó kistérség (a nyugati határszakaszon: a Győri, 11

A Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál készített szakértői interjúk alapján.

az Esztergomi, a Komáromi, Dunakeszi kistérségek, a keleti határszakaszon: a Kazincbarcikai, a Balassagyarmati, az Ózdi és a Salgótarjáni kistérségek) befolyásolja a határszakasz egészének teljesítményét. A TÁSA-adatok alapján számolt hatékonysági mutatók is jelzik az említett kelet-nyugati különbségeket. A HVG tavalyi TOP 500 listája12 szerint a legtöbb nagynyereségű cég a határszakasz Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyei részein található, míg Pest megye és a keleti határszakasz esetében a TOP cégek inkább a megyék határszakaszon kívüli részein vannak. A vállalati szerkezet jellemzőit vizsgálva a határrégió mindkét oldalán azt tapasztaljuk, hogy alapvetően kisszámú (2013-ban: 93) nagyvállalat teljesítménye határozza meg a magyar határszakaszon jellemző folyamatokat. Így a vállalati jegyzett tőke majdnem 60 százaléka, a külföldi tőke több mint 70 százaléka jut erre a vállalatcsoportra, az exportértékesítés árbevételének több mint 80 százaléka származik a 250 főnél több főt foglalkoztató nagyvállalattól (2013). Ez utóbbiak szerepe a foglalkoztatásban is jelentős: ők foglalkoztatják a határrégióban foglalkoztatottak mintegy egyharmadát. A nagyvállalatok domináns szerepe a határrégióban nagyobb, mint az ország többi részében (lásd az 4. ábrát). 4. ábra: A határ menti régió vállalatainak tőkeereje összevetve az ország többi részének vállalati tőkeerejével 2013-ban

a határrégió, illetve az ország többi részében levő vállalatok százalékában

(Adott országrész vállalati jegyzett tőkéje = 100) 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0

0,0 0 vagy nincs adat

1-9 fő

Határrégió

10-49 fő

50-249 fő

250 és több fő

Határrégión kívüli régiók

Forrás: KSH Társasági Adóbevallás Adatok alapján saját számítások.

A kistérségekben területileg erősen koncentrálódnak a kis- és középvállalkozások, a 27 kistérségből 18-ban a kistérségi központban működik a vállalkozások jelentős része. Ha a határ menti régiókban összevetjük a 20 fő feletti vállalatok számát, akkor látható, hogy a nyugati régióban háromszor annyi vállalat működik, míg a lakónépesség száma csupán másfélszer akkora, mint a keleti régióban (lásd a 3. táblázatot).

12

Lásd: HVG, 2014. november 15.

3. táblázat: 20 fő feletti működő vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágazatonként Nemzetgazdasági ágazatok a keleti határrégióban (15 kistérség) Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások Élelmiszergyártás

Vállalatok száma (2012)

22

Nemzetgazdasági ágazatok a nyugati határrégióban (12 kistérség) Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások Élelmiszergyártás

Gumi-, műanyag termék gyártása

11

Gumi-, műanyag termék gyártása

40

Fémfeldolgozási termék gyártása

37

Fémfeldolgozási termék gyártása

76

Épületek építése

17

Gép, gépi berendezés gyártása

35

Speciális szaképítés Nagykereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár) Kiskereskedelem (kivéve: gépjármű, motorkerékpár)

11

Közúti jármű gyártása

35

17

Speciális szaképítés

47

Szárazföldi, csővezetékes szállítás

18

20 fő feletti vállalatok száma a keleti régióban összesen

354

25

25

Gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása Nagykereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár) Kiskereskedelem (kivéve: gépjármű, motorkerékpár) Szárazföldi, csővezetékes szállítás 20 fő feletti vállalatok száma összesen a nyugati régióban

Vállalatok száma (2012) 54 55

37 84 62 62 1112

Forrás: KSH.

Kelet-nyugat összehasonlításában az ágazatok területi megoszlása vegyes képet mutat. A keleti határrégióban három ipari körzet található: a Kazincbarcikai, Sárospataki, valamint a Salgótarjáni kistérség, amely a szomszédos kistérségekkel alkot ipari bázist. A vállalatok számából látható, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyei nehézipari körzetek hagyományaira épülő fémfeldolgozás mára visszaszorult. Bár az említett kistérségekben még mindig jellemzően több a fémfeldolgozással foglalkozó vállalat, a vállalatok súlya azonban – a nyugatival összehasonlítva – nem jelentős. Az élelmiszeripar a földrajzi adottságnak megfelelő területeken – Nógrádi- és Borsodimedence kistérségei – domináns. Az éghajlati és talajviszonyok kevésbé igényes fajtáknak – takarmánynövények, gabona – kedveznek.13 A nyugati régió, a keletihez hasonlóan, nem mutat egységes képet, területén megtalálhatók fémfeldolgozó és élelmiszer-ipari körzetek egyaránt. Pest megye kistérségeiben – a Váci és a Szentendrei kistérségek – bogyós gyümölcsök termesztése és feldolgozása jellemző, emellett a vágóhídi kapacitása is említésre méltó. A kedvezőbb éghajlati és a jobb infrastrukturális feltételek miatt a 20 fő feletti, élelmiszeriparban tevékenykedő vállalatok száma meghaladja a Nógrád, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megyében azonos tevékenységgel foglalkozó vállalatok számát.14 Forrás: Nógrád megye Területfejlesztési koncepciója 2014–2020. Helyzetfeltáró munkaanyag. Lásd: http://megye.nograd.hu/files/terfejl/Helyzetelemzes20130430.pdf 13

Forrás: Pest megyei területfejlesztési koncepció. Helyzetfeltárás. Lásd: http://www.terport.hu/webfm_send/4245 14

Az élelmiszeripar domináns még a Mosonmagyaróvári és a Komáromi kistérségben, amelyek földrajzi és infrastrukturális adottságaik miatt hagyományosan kiemelkedő mezőgazdasági területek. A gumi és műanyagtermékeket gyártó vállalkozások az Esztergomi és Győri kistérségben sűrűsödnek az oda települt autógyárakra ráépülve. A győri Audi és az esztergomi Suzuki gyár további fémfeldolgozási termékeket gyártó vállalatokat is a térségbe vonzott, ezzel magyarázható, hogy az említett két kistérségben a legmagasabb a fémfeldolgozással foglalkozó vállalkozások száma. Az egyes tevékenységek koncentrálódása jól kirajzolódik a határ menti régióban. Az autóipari központok esetén látható, hogy az autógyárak és beszállítóik területileg is egy klaszterbe tömörülve végzik tevékenységüket, illetve a keleti régióban is – bár volumenében kevésbé, de – a fémfeldolgozó vállalatok egy-egy térségbe tömörülnek. A mezőgazdasági vállalatok egy térségbe való tömörülése is megfigyelhető a keleti és nyugati régióban egyaránt. Összességében azonban a 20 fő feletti vállalatok gazdasági ágazatok szerinti megoszlása szerint is érzékelhető, hogy a nyugati régió gazdaságilag élénkebb a keletinél.

1.4.A szlovák határszakasz sajátosságai Szlovákia európai összehasonlításban is radikális gazdasági reformokat valósított meg a 2000es éve első felében. A gazdasági és jogszabályi környezet, az adórendszer, a szociális ellátórendszer, a nyugdíjrendszer és az egészségügy markáns átalakítása az állami kiadások csökkenését, a külföldi tőkebefektetések ugrásszerű növekedését és a gazdasági növekedési ütem felgyorsulását vonta maga után. A 2008-as válság lelassította a növekedést, amely azonban továbbra is az Európai Unió átlaga felett mozgott, ám messze elmaradt korábbi a kétszámjegyű növekedési rátáktól. A fejlettebb nyugati és a leszakadó keleti régiók közötti különbség megmaradt a válság előtti szinten. A legmarkánsabb gazdasági tényező az országon belüli keletről nyugatra tartó munkaerő migráció (kiemelten a főváros irányába). Az egyes megyei központok és a határ menti járások eltérő gazdasági dinamikát mutatnak. A megyei szintű adatok alapján a keleti és a nyugati régiók közötti különbség kisebb, mint Magyarország esetében, amennyiben azonban kistérségi, járási adatokat hasonlítunk össze, a fejlettségi szintek markánsabb eltérést mutatnak. Míg országos viszonylatban a legdinamikusabb fejlődést a Pozsonyi kerület mutatta, a határ menti régiók közül a Nagyszombati és a Nyitrai kerületek jelentik a legnagyobb gazdasági potenciált a nyugati oldalon, a Kassai kerület pedig a keleti határszakaszon. Ez utóbbi esetében Kassa város dominanciája határozza meg a kerület egészét, míg a járások szintjére lemenve a kerület határ menti része nagyjából annyira fejletlen, mint a magyar szakasz. A határ menti járásokat klaszterekre bontva az alábbi besorolás bontakozik ki: a fejlett és a lemaradó régiók mellet a fejlődési potenciállal rendelkező régiók külön klasztert jelentenek. (4. táblázat)

4. táblázat: A szlovákiai határ menti régiók klaszterezése Kategória

Járások

Fejlett (3)

Dunaszerdahely, Léva, Érsekújvár

Fejlődési potenciállal rendelkező (3) Fejlesztendő (4) Lemaradó (1)

Komárom, Kassa-vidék, Rimaszombat Rozsnyó, Losonc, Nagyrőce, Nagykürtös Tőketerebes

2. Munkaerő-piaci folyamatok a határ menti régióban A szlovák-magyar határ menti migráció15 az elmúlt években jelentős változásokon ment keresztül. A Magyarországra ingázó szlovák munkavállalók száma 2007-2013 között jelentősen visszaesett. A Szlovákiába átvándorló magyarok száma korábban is csekély volt, így itt ebben a vonatkozásban nem történt olyan jelentős változás. A gazdasági válság jelentős szerepet játszott a migráció csökkenésében. A határrégió magyar és szlovák szakaszára egyaránt egyfajta kettősség jellemző: a határ mindkét oldalán a nyugati határszakasz jóval fejlettebb, s itt a válság hatására nagyobb volt a visszaesés, mint a határrégió keleti, amúgy is fejletlenebb oldalán. A migráció csökkenésének gazdasági és munkaerő-piaci okai egyaránt voltak. A jelen elemzés elsősorban a határ menti régió munkaerő-piaci sajátosságait elemzi, és ebből az aspektusból igyekszik megmagyarázni a csökkenés okait.16

2.1. A határ menti régió magyar oldalának munkaerő-piaca A gazdaságilag aktívak száma közötti különbség a határrégió magyar szakaszát alkotó nyugati és keleti megyékben már a válság előtti években is jelentős volt. 2007-ben 1,8-szor magasabb volt a gazdaságilag aktívak száma a határrégió nyugati oldalát alkotó megyékben, mint a keletit alkotókban, 2013-ra 1,9-szeresre nőtt a különbség. Míg a határ menti régió nyugati oldalának megyéiben 38,1 ezer fővel növekedett a gazdaságilag aktív népesség száma 2007 és 2013 között, addig a keleti oldal megyéiben 13,0 ezer fővel csökkent, tehát a két szakasz közötti különbség tovább nőtt. 2014-ben az egy évvel korábbi állapothoz képest a határrégió mindkét oldalát a gazdaságilag aktív népesség növekedése jellemezte, a nyugati oldalon 19,2 ezer fővel, a keleti oldalon 17,2 ezer fővel emelkedett a számuk. Az aktivitási arány a határrégió nyugati szakaszát alkotó megyékben 2013-ban 58-60% között alakult, míg a keleti szakasz megyéiben ez csupán 50-54% között mozgott. A mutató a határ menti térség minden megyéjében meghaladta már ekkor a válság előtti szintet, legalább egy százalékponttal, Komárom-Esztergom és Nógrád megye kivételével, ahol az aktivitási ráta sorrendben 0,3 százalékponttal, illetve 0,4 százalékponttal volt alacsonyabb. A mutató 2014-ben már e két megyében is nőtt, Nógrád megyében emelkedett a legnagyobb mértékben (3,0 százalékponttal), Komárom-Esztergom megye aktivitási aránya viszont a legkisebb növekedést produkálta a határ menti régió megyéi közül (0,8 százalékponttal). A foglalkoztatási ráta tekintetében elmondható, hogy a gazdasági válság hatására a vizsgált térség minden megyéjében jelentős mértékben visszaesett a foglalkoztatottság szintje. A foglalkoztatási arány visszaesése a nyugati megyéket nagyobb mértékben sújtotta, mint a keletieket. Ennek oka, hogy a döntően exportorientált, a gazdasági válság által

15

16

A szlovák és magyar határmenti régiók munkaerő migrációs folyamatainak elemzése, a munkaerőáramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása/Analýza migrácie pracovných síl zo slovenských a maďarských pohraničných regiónov a prieskum potenciálnych možností című, HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 20072013 keretében kerül lebonyolításra. projekt 2014. július 1-jével indult és 2015. június 30-ával zárul. A projektvezető a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány, a szlovák projektpartner pedig a Kempelen Intézet. A Kopint Alapítvány kutatói a határ menti térség magyar oldalát, a Kempelen Intézet szakértői pedig a szlovák oldalt vizsgálják a projekt keretében. Az elemzés a fenti, a szlovák-magyar migrációval kapcsolatos kutatás egyes eredményeit ismerteti.

különösen érintett ipari ágazatok súlya nem a határrégió keleti, hanem nyugati megyéiben jelentős. [Adler (2011)] A kereslet nagymértékű visszaesése ezekben az ágazatokban jelentős elbocsátási hullámot generált és a tervezett munkaerő-felvételek elhalasztásával járt. A jelentős exportorientáció miatt ezek a folyamatok nyugaton lényegesen hangsúlyosabbak voltak, mint keleten. 5. ábra: A foglalkoztatási ráta alakulása a határrégió megyéiben (2007, 2010, 2013, 2014) 70,0

60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0

2007

2010

2013

2014

Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés, a 15-74 éves népességre vonatkozó adat

A válság a határ menti térség nyugati szakaszára gyakorolt hatását jól mutatja, hogy 2013-ban Pest, Komárom-Esztergom és Nógrád megyében sem érte el a foglalkoztatási ráta a válság kitörése előtti szintet, Győr-Moson-Sopron megyében pedig éppen elérte azt. A keleti megyék közül ugyanakkor Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2013-ban lényegesen nagyobb volt a ráta (2,0 százalékponttal), mint a válság előtt. Heves megyében szintén kedvezőbb volt a ráta a válság kitörése előtti év adatához viszonyítva. A vizsgált megyék foglalkoztatási rátájában bekövetkezett változás a munkanélküliségi ráták alakulásában is visszatükröződik. 2007 és 2013 között a határ menti régió nyugati oldalának megyéiben 4,6%-ról 8,1%-ra nőtt a ráta, ezzel párhuzamosan a keleti szakaszon mindkét időpontban 12,6%-os volt. A határrégió mindkét oldalán javult a foglalkoztatottak aránya a 15-74 éves népességhez viszonyítva 2014-ben az egy évvel korábbi állapothoz képest, a nyugati oldal megyéiben 5,4%-os, a keleti oldal megyéiben 10,4%-os volt a ráta, a hat megye együttes adata pedig 7,1%-os volt. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a határszakasz két oldalát alkotó megyék közötti munkaerő-piaci különbségek ugyan csökkentek a vizsgált időszakban, ennek azonban a gazdasági válság nyugati szakaszra gyakorolt kedvezőtlenebb hatása az oka. Fontos azonban, hogy a munkaerő-piaci különbségek alakulását szociális intézkedések is befolyásolták a gazdasági válság kitörését követően [Adler (2011)], mint például a közjellegű foglalkoztatásban résztvevők számának jelentős mértékű növekedése. A közjellegű

foglalkoztatás kategóriáját felváltotta a 2011-ben az egységes közfoglalkoztatás rendszere. E programok közös jellemzője, hogy a kedvezőtlenebb munkaerő-piaci helyzetű régiók helyzetének segítésére hivatottak, s ezeken a területeken súlyuk lényegesen nagyobb, mint a jobb munkaerő-piaci helyzetű megyékben. A közjellegű foglalkoztatásban, majd pedig a közfoglalkoztatásban résztvevők számának területi egyenlőtlenségei hozzájárultak a munkaerő-piaci mutatók kedvezőbb alakulásához határ menti régió keleti szakaszát alkotó megyékben. A 6. ábra jól mutatja, hogy 2011 és 2013 között a határrégió keleti megyéit együttesen nézve lényegesen nagyobb a közfoglalkoztatásban résztvevők érintett létszáma, mint a nyugati megyékben. A keleti megyék közül kiemelkedik Borsod-Abaúj-Zemplén megye, ahol a vizsgált időszakban a legmagasabb létszámok láthatók. A közfoglalkoztatás jelentős súlya a keleti megyékben az egyik fő magyarázatot adja a munkaerő-piaci mutatók kiemelkedő javulására. 6. ábra: A közfoglalkoztatásban résztvevők létszáma a határrégió megyéiben (20112013) 90 000 80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0

2011

2012

2013

Forrás: NFSZ

2.2. Rövid kitekintés a határ menti régió szlovák oldalának munkaerőpiacára A határ menti régió szlovák oldala hasonlóságot mutat a magyar oldallal, mert munkaerőpiaci szempontból szintén két részre osztható, ugyanis a szlovák szakaszon is a keleti oldal rendelkezik kedvezőtlenebb munkaerő-piaci pozícióval, a nyugati kedvezőbbel. Ezt jól mutatják a kerületek17 munkanélküliségi rátái. A keleti kerületek munkaerő-piaci problémái mind a válság előtt, mind pedig a válság után lényegesen nagyobbak voltak. Ezekben a kerületekben a munkanélküliségi ráta 2007-ben 10,0-15,0% között, 2013-ban pedig 17,0-20,0% közötti mozgott. A nyugati kerületeknél a ráta Nagyszombati kerület esetében 4,3%-ról 10,0% közelébe, a Nyitrai esetében 7,1%-ról 10,0% fölé emelkedett. A 17

Szlovákiában a megyék megfelelői a kerületek.

gazdasági válság elhúzódó hatásait jelzi, hogy 2010 és 2013 között egyedül a Besztercebányai kerületben csökkent a ráta, a többi területen még nőtt. A nyugati kerületek munkanélküliségi rátájának a válság előtti állapothoz képesti elmaradása nagyobb volt, mint a keleti kerületeké, ezt jól mutatja, hogy a Besztercebányai és a Kassai kerület mutatója 2013-ban 4,2-4,2 százalékponttal volt magasabb a 2007. évinél, a Nyitrai kerület esetében ez a különbség 5,4 százalékpont, a Nagyszombati kerületnél 4,9 százalékpont volt. 2014-ben – a határrégió magyar oldalának megyéihez hasonlóan – már minden kerületben javult a munkanélküliségi ráta, a változás mértéke az egyes kerületekben 1,0-1,5% közé esett. 7. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása a határ menti régió szlovák kerületeiben, % (2007, 2010, 2013, 2014) 20,0 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 Nagyszombati kerület

Nyitrai kerület

2007

2010

Besztercebányai kerület

2013

Kassai kerület

2014

Forrás: Szlovák Statisztikai Hivatal (Datacube), 15-74 éves népességre vonatkozó adat

Az álláskeresők számának alakulásával kapcsolatban megállapítható, hogy a határ menti régió szlovák szakaszán a gazdasági válság miatt a nyugati oldalon lényegesen nagyobb mértékben emelkedett az álláskeresők száma, mint a keletin. Ebben szerepe volt – többek között – a határrégió magyar oldalán fekvő, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyei ipari parkokból elbocsátott szlovák munkavállalóknak, akik munkahelyük elvesztése után a lakóhelyük szerinti illetékes munkaügyi szervezetnél regisztráltatták magukat. E folyamatnak a jelentősége elsősorban azon járásoknál (Komáromi, Dunaszerdahelyi, Érsekújvári) mutatkozik meg, amelyek Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyével határosak.

2.3. A munkaerő-migráció a határ menti régióban A határ menti régióban lezajló munkaerő-piaci változások kihatottak a térségben zajló migrációs folyamatokra is. A 2000-es évek elejétől a gazdasági válságig bezárólag növekvő, erőteljes munkavállalási célú migráció zajlott Dél-Szlovákiából Magyarország irányába. A szlovák munkavállalók jelenléte a határrégió nyugati oldalának megyéiben koncentrálódott, a keleti megyékben nem volt jellemző. Ennek elsősorban oka az volt, hogy a határszakasz keleti részének mindkét oldala komoly gazdasági és munkaerő-piaci problémákkal küzdött és küzd jelenleg is. A nyugati határszakasz magyar oldalán lévő ipari centrumok ugyanakkor vonzerőt jelentettek a gazdasági nehézségekkel küzdő szlovák oldalon lévő népesség számára. A migráció dinamikáját egyértelműen a gazdasági válság törte meg. [Hárs (2010):63-72] A projekt kutatói elsősorban arra a kérdésre keresik a választ, hogy a gazdasági válságot követően ismét növekedésnek indult-e a szlovák állampolgárok Magyarországra történő munkavállalási célú migrációja, többek között az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) adatinak elemzésével. A biztosítotti jogviszonnyal, de magyarországi lakcímmel nem rendelkező szlovák állampolgárok számát vizsgáltuk meg a határrégióhoz tartozó megyékben, azt feltételezve, hogy azon szlovák munkavállalók, akik átjárnak Magyarországra dolgozni, döntően a projekt során lehatárolt területen vállalnak munkát. (Hárs Ágnes (2010)) Az OEP adatok18 a határ menti régió megyéiben dolgozó szlovák munkavállalók számának csökkenését támasztják alá, akár a nyugati, akár a keleti oldalt alkotó megyéket vizsgáljuk. 2007-ben összesen 14,2 ezer fő volt azon szlovák állampolgárok száma, akik a határ menti régiót alkotó valamely megyében vállaltak munkát, 2013-ban számuk már „csak” 4,6 ezer főt tett ki. A Magyarországon dolgozó szlovák állampolgárok közül arányaiban a legtöbben KomáromEsztergom megyében dolgoztak a vizsgált időpontokban, 2007-ben 65,4%-uk, 2013-ban 50,4%-uk végzett kereső tevékenységet ebben a megyében. Győr-Moson-Sopron megyében a szlovák állampolgárok súlya ebből a szempontból nőtt, 5,0%-ról 9,0%-ra, Pest megyéjé viszont csökkent 8,1%-ról 6,8%-ra. A határrégió magyar oldalának irányába zajló migráció csökkenése több tényezővel magyarázható, amelyekre többek között a projekt keretében végzett szakmai interjúk (is) rávilágítottak. Azt már korábban is említettük, hogy a migráció csökkenését a gazdasági válság indította meg. A krízis kitörése utáni időszakban a munkavállalók számának növekedése ellen hatott a szlovák bérek növekedése, így a minimálbéré is, amelynek összege 2009 után már meghaladta a magyarét. Ebben az évben bevezetésre került Szlovákiában az euró, amely szintén a migrációt csökkentő tényezőként manifesztálódott. A szlovák állampolgárságú migránsok számának csökkenéséhez Pozsony városának rendkívüli mértékű fejlődése is hozzájárult. A város ipari fejlődésében jelentős szerepet játszott/játszik többek között az autóipar, a Volkswagen Csoport jelenléte révén. A határtérség keleti szakaszán pedig a szlovák és a magyar oldal hasonló gazdasági, munkaerő-piaci problémái jelentik fundamentális gátját a migráció megindulásának. A biztosítotti jogviszonnyal rendelkező szlovák munkavállalók megyéhez való hozzárendelése a munkáltató székhelyének irányítószáma alapján történt, ezért arra vonatkozóan nincs információnk, ha a biztosított személy a munkáltató székhelyét adó megyétől eltérő megyében dolgozik/dolgozott az általunk vizsgált időszakban. 18

8. ábra: Biztosítotti jogviszonnyal, de magyarországi lakcímmel nem rendelkező szlovák állampolgárok száma a határ menti régió magyar oldalának két szakaszán és az ország fennmaradó részén, fő (2007, 2010, 2013) 16 000 14 000

13 440

12 000 10 000 8 000

6 215 6 000 4 369 4 000

2 963 3 100

1 984

2 000

725

432

252

0 Határrégió nyugati szakasza Határrégió keleti szakasza 2007

2010

Ország egyéb részei

2013

Forrás: OEP, saját számítások

A szlovák-magyar határ menti régióban magyar munkavállalók Szlovákia irányába történő migrációja sem a gazdasági válságot megelőzően [Hárs (2010):65], sem pedig azt követően nem volt számottevő. Ezt a projekt keretében, a munkaügyi központokkal valamint a kereskedelmi és iparkamarákkal készült interjúk is megerősítették.A gazdasági válságot megelőzően a határ menti régió keleti oldalán gátolta a migráció megindulását, hogy mindkét oldal hasonló gazdasági, munkaerő-piaci problémákkal küzdött. A határtérség nyugati oldalán pedig a magyar oldal helyzete kedvezőbb helyzete miatt nem indult be a magyar munkavállalók tömeges munkavállalása szlovák oldalon. [Hárs (2010): 36-48.]. Emellett a migráció megindulásának gátját jelenti a szlovák nyelv ismeretének a hiánya, amely a válság előtt és azt követően is az egyik legfontosabb akadályozó tényezőként aposztrofálható. A migrációs folyamatokat csak a határrégió szlovák oldalán elkészített szakmai interjúk és kérdőíves adatfelvételek során gyűjtött adatok alapján tudjuk összefoglalni, mivel a magyarországihoz hasonló statisztika nem áll rendelkezésünkre. A bejelentett magyar munkavállalók járási statisztikája alapján elmondható19, hogy a határ menti régió szlovák szakaszán a legtöbb magyar állampolgárt az elmúlt években nyugati oldalon található járásokban jelentették be, elsősorban Dunaszerdahely, Révkomárom térségében. A bejelentett munkavállalók létszáma elenyészőnek tekinthető, alig néhány száz főről beszélhetünk a 2008 és 2013 közötti időszakban20. Megjegyzendő, hogy hiába látunk ebben a térségben 2010 után növekvő tendenciát, ez alapján messzemenő következtetéseket nem vonhatunk le. Jelentős mértékű migrációról nem beszélhetünk. A Dunaszerdahelyi, Révkomáromi járástól kelet felé haladva azt tapasztaljuk, hogy a bejelentett munkavállalók Az adat nem alkalmas a magyarországi munkavállalók számának meghatározására, csupán azt mutatja, hogy adott időszakban hány magyar munkavállaló foglalkoztatásának megkezdését jelentették be a munkaadók. 20 Dunaszerdahely: 2008 – 166 fő, 2009: 177 fő, 2010: 163 fő, 2011: 195 fő, 2012: 269 fő, 2013: 457 fő Révkomárom: 2008: 367 fő, 2009: 173 fő, 2010: 196 fő, 2011: 297 fő, 2012: 269 fő, 2013: 425 fő Forrás: Dunaszerdahelyi Járási Munkaügyi Hivatal, Révkomáromi Járási Munkaügyi Hivatal 19

száma lényegesen kisebb mint az előbb említett térségekben. Mindez arra enged következtetni, hogy a magyar állampolgárok szlovákiai munkavállalása elsődlegesen a határrégió nyugati oldalán található járásokban jellemző, ahogy haladunk keleti oldal irányába, ennek – egyébként sem kiemelkedő – szerepe csökken. Összességében azonban azt kell mondanunk, hogy a jelen projekt keretében gyűjtött adatok, a munkaügyi központokkal készült interjúk és korábbi kutatások is rámutatnak arra, hogy a szlovák állampolgárok magyarországi munkavállalásának a folyamata egyirányú, magyarok munkavállalás céljából lényegében nem dolgoznak és a gazdasági válság előtt sem dolgoztak Szlovákiában, jelenlétük nem volt/nem tekinthető számottevőnek [Hárs (2010): 65.,73-74.]. Visszakanyarodva a létszámadatokhoz, megjegyzendő, hogy korábban is történt már kísérlet a határrégió szlovák oldalán dolgozó magyarok számának a meghatározására. Példaként említhetjük a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében készült tanulmányt („A magyar-szlovák határtérség területi háttérelemzése 2014”), amely 2 200 főre becsüli a magyar munkavállalók számát Szlovákiában. A több mint kétezer ingázó munkavállaló többsége ezen elemzés szerint a Rajka térségében lakik. A határon átnyúló munkavégzés egyik oka Pozsony városának jelentős mértékű gazdasági növekedése, amelynek hatása a szlovák-magyar határ magyar oldalára is átnyúlik. Ennek következtében 2010 óta menetrendszerű buszjárat is van Pozsony és Rajka között. A határszakasz KomáromEsztergom megyei szakaszán a magyar ingázók száma elenyésző, mintegy 100 főre tehető. A határ menti régió keleti szakaszán az ingázó magyar munkavállalók számát csekélyre teszi az említett tanulmány, hiszen mindkét oldalon hasonlóan magas a munkanélküliség. [Határtérség háttérelemzés (2014): 147-160.]

3. A kérdőíves adatfelvételek eredményei a határ menti régió magyar oldalán A projekt során a szlovák-magyar határ menti régió magyar és szlovák oldalán egyaránt egy vállalati és egy munkavállalói kérdőíves adatfelvétel lebonyolítására került sor. Jelen elemzés a magyar adatokat mutatja be. Sem a vállalati, sem a munkavállalói adatfelvétel nem tekinthető reprezentatívnak, a megállapítások csak a mintában lévő munkaadókra, illetve munkavállalókra vonatkoztatható. A vállalati adatfelvétel során megkérdezett cégek döntően a feldolgozóipar és a kereskedelem területén működnek, dominánsan hazai tulajdonú magánvállalatok. A vállalkozások legtöbbje a 10 fő alatti létszámot foglalkoztató munkaadók körébe tartozik, az 50 fő felettiek aránya közel 20%. Csupán egy szűk körükre jellemző – kevesebb mint 10% –, hogy Szlovákiában rendelkeznek kereskedelmi piaccal, egyébként a vállalkozások közel háromnegyede egyáltalán nincs jelen más országban. A külföldi munkavállalók foglalkoztatása csak a vállalkozások kis csoportját (14,2%-át) jellemezi a határ menti régióban, viszont azok a cégek, amelyek élnek ezzel a lehetőséggel, döntően szlovák munkavállalókat alkalmaznak, foglalkoztatásuk egyértelműen a határrégió nyugati oldalán hangsúlyosabb. A szlovák munkavállalók jellemzően teljes munkaidőben, határozatlan idejű szerződéssel dolgoznak, a részmunkaidős, a megbízási szerződéssel, az alkalmi munkavállalóként történő foglalkoztatás csupán egyedi esetekben jelenik meg. A munkaerő-kölcsönzőkön keresztüli foglalkoztatás sem jellemző, ennek többek között oka lehet, hogy e foglalkoztatási formát csak időszakosan alkalmazzák a munkaadók. A szlovák munkavállalók döntően betanított munkás, kisebb részben pedig szakmunkás pozíciókban dolgoznak. A segédmunkásként kereső tevékenységet végzők súlya marginálisnak tekinthető, az ügyintéző, ügyviteli alkalmazottként valamint vezető, felső vezető, irányítóként dolgozók aránya hasonlóképpen elenyésző. A határrégió munkaadói jellemzően egyéni jelentkezés és informális csatornák alapján vesznek fel szlovák munkavállalókat. Emellett az internetes hirdetések és az újsághirdetések szerepe kiemelkedő a toborzási eszközöket illetően. A vállalkozások több ok miatt szeretik a szlovák munkavállalókat alkalmazni, ezek közül a négy legfontosabb, hogy rugalmasak, könnyen betaníthatók, hosszú távon lehet rájuk számítani és megbízhatóak. A szlovák munkaerő olcsó volta és a cégeknél meglévő munkaerőhiány az imént felsorolt okokhoz képest kisebb szerepet játszik a határrégió másik oldaláról érkező munkavállalók foglalkoztatásában. A szlovák munkaerő alkalmazását a legnagyobb mértékben az adminisztrációs nehézségek és a magyarországi jogi tényezők akadályozzák. A határrégió vállalkozásai szerint e két tényező orvoslásával jelentős mértékben lehetne elősegíteni a határ menti régió magyar oldalának irányába zajló munkavállalási célú migráció növekedését. Az adminisztrációs és jogi akadályok elhárításán túlmenően ez tovább ösztönözhető lenne az utazás és lakhatás támogatásával, új határátkelők építésével, a munkavállalók képzésének elősegítésével.

A felmérésben résztvevő vállalkozások körében elsősorban a szlovák munkavállalók létszámának stagnálását prognosztizálhatjuk, legfeljebb szerény mértékű növekedést várhatunk. A határ menti régióba érkező szlovák munkavállalók többsége a fiatalabb korcsoportokba tartozik, 60%-a legfeljebb 40 éves volt a lekérdezett vendégmunkásoknak. Adatfelvételünk jellemzően az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők meghatározó voltára mutat rá, a munkavállalók több mint felét (55,6%-át) alkották az általános iskola legfeljebb 9 osztályát, a szakiskolát és szakmunkásképzőt valamint a középiskolát érettségi nélkül elvégzők. A vendégmunkások azon szűk rétege, amely felsőfokú végzettséggel rendelkezik, elsődlegesen a határrégió nyugati oldalán dolgozik. A felmérésben résztvevő munkavállalók közül a legtöbben a Nyitrai kerületből járnak át dolgozni Magyarországra, ezen belül is az Érsekújvári és a Komáromi járásból. Az ingázás meghatározó eszköze a szerződéses busz és a saját személygépkocsi. Ebben a tekintetben alapvető különbség van a határ menti régió két oldalán. Míg nyugaton a szerződéses busz és a saját személygépkocsi dominál, addig a keleti oldalon szerződéses buszok lényegében nincsenek, a saját személygépkocsi használata kevésbé jellemző, ugyanakkor a busz- és vonatközlekedés is szerephez jut az ingázás során. A munkavállalók két legnagyobb csoportját azok a szlovák vendégmunkások alkotják, akik legfeljebb 5 éve, illetve 6-10 éve dolgoznak a határrégió magyar oldalán. A magyarországi munkavégzés időtartamának hosszabb volta elsődlegesen a határ menti régió keleti oldalán a jellemző. A fizikai munkát igénylő pozíciókban domináns a szlovák munkavállalók jelenléte, ezen belül is a szakmunkás fizikai foglalkozásúak körében, mindössze 23,4%-uk dolgozott valamilyen középfokú vagy felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben. A munkavállalói adatfelvétel megerősítette a vállalati adatfelvétel azon eredményeit, hogy a szlovákok foglalkoztatása szinte kizárólag teljes munkaidőben, határozatlan idejű szerződéssel történik és a munkaerő-kölcsönzésnek csekély szerepe van a foglalkoztatásukban. A munkavállalókkal készített kérdőívek szintén megerősítették, hogy a határ menti régióban történő munkahelykeresés legfontosabb eszközei közé tartoznak az informális csatornák, az internetes hirdetések és az újsághirdetések igénybevétele. A magyarországi munkavégzést több egymás mellett szorosan élő tényező motiválja. Ezek közül az első legfontosabb, hogy a szlovák munkavállalók nagy része csak itt kap/kapott munkát. Ebben kiemelkedő szerepe lehet annak, hogy a migránsok jelentős része magyar nemzetiségű, akik ha Szlovákiában képzettségükkel, végzettségükkel nem tudnak elhelyezkedni, vagy nem beszélik a megfelelő szinten a szlovákot, Magyarországon egy relatíve jó bérrel még találnak munkát. Emellett fontos ösztönző számukra, hogy itt több a munkalehetőség, jobbak a munkakörülmények, stabilabbak a munkahelyek és hosszabb távon kiszámíthatóbbak, mint Szlovákiában. A több képzésre való lehetőség, a munkahely megközelíthetősége és a kereseti lehetőségek is fontosak, azonban ezek kisebb szerepet játszanak egy magyarországi munkalehetőség mérlegelésekor.

4. A szakmai interjúk eredményei a határ menti régió magyar oldalán A projekt célul tűzte ki a szlovák-magyar határ menti régió gazdasági, munkaerő-piaci elemzésén és kérdőíves adatfelvételeken keresztül történő vizsgálata mellett a térségben működő, a munkaerő migráció folyamatait, valamint a vállalkozások helyzetét ismerő szervezetekkel történő kapcsolatfelvételt is. Ezért a határrégió magyar oldalának megyéiben található kereskedelmi és iparkamarák, valamint munkaügyi központok szakértőivel készítettünk interjúkat. Emellett a határon átnyúló migráció, határ menti kapcsolatok településszintű vizsgálatának érdekében önkormányzati interjú is készült. Az interjúk egyik legfontosabb tapasztalata, hogy sem a munkaügyi központok, sem a kereskedelmi és iparkamarák rendelkeznek egzakt, megbízható adatokkal a határ menti régióban dolgozó szlovák munkavállalók számáról. A munkaügyi központok statisztikái jogszabályi és módszertani problémák miatt csak a foglalkoztatás megkezdését és annak végét regisztrálják, az egy adott időpontban dolgozó munkavállalók száma nem előállítható. A kamarák adathiányát az okozza, hogy bár a vállalkozásoknak kötelező a kamarai regisztráció, ezen túlmenően nincs olyan kötelező jellegű adatszolgáltatás, amely információt adna az esetlegesen foglalkoztatott szlovák munkavállalókról. Az egzakt adatok ellenére a szervezetek a meglévő statisztikák és a rendelkezésükre álló kapcsolatrendszerük révén összességében releváns információkkal rendelkeznek a munkaerőpiaci és a vállalkozásoknál zajló folyamatokról. Az interjúk egyértelműen a migráció határ menti régió nyugati oldalán történő koncentrációjára mutatnak rá, amely a szlovák munkavállalók magyarországi munkavégzésére korlátozódik. A magyar munkavállalók szlovákiai munkavállalása sem a gazdasági válságot megelőzően, sem azt követően nem volt számottevő. A határrégió keleti oldalán 2008-at megelőzően, de azután sem volt jelentős a munkaerő migráció, hiszen mind a két oldalon hasonló gazdasági és munkaerő-piaci problémákkal küzdő térség található. A válság után a vendégmunkások azon szűk köre is csökkenésnek indult, akik korábban éltek a határon túli munkalehetőség eszközével. A krízis hasonló folyamatokat indított be a határ menti régió nyugati oldalán is, hiszen erőteljesen visszaesett a szlovák vendégmunkások száma. Ehhez még az euró szlovákiai bevezetése, az ottani minimálbér valamint bérnövekedés is hozzájárult, hiszen ennek eredményeként megszűnt a határ két oldala között az a különbség, ami a migrációt ösztönözné. A migráció ellen hatott a Csallóközben és Pozsony környékén végbemenő iparosodás, amely többek között az autóipar fejlődésének köszönhető. Összességében elmondható, hogy a szlovák munkaerő határrégió magyar oldalán való jelenléte a válság után erőteljesen lecsökkent, keleten elenyészővé vált a migránsok száma, a nyugati oldalon pedig csak a szlovák munkavállalók egy szűk köre maradt jelen a magyar munkaerő-piacon, jellemzően a Győri Ipari Park valamint Komárom, Esztergom és a Tatabányai Ipari Park térségében. A migrációs vonzástér területe pedig erőteljesen leszűkült a határ menti területekre. A magyarországi munkavégzés fontos motiváló tényezője, hogy az ide érkező munkavállalók Szlovákiában már nem tudnak végzettségükkel, képzettségükkel elhelyezkedni,

Magyarországon viszont még egy relatíve jó pozícióhoz juthatnak, hiszen a nyugati területeken rendkívül nagy munkaerőhiánnyal küzdenek a vállalkozások. További motiváló tényező, hogy Szlovákiában egyre inkább elvárás a magyar nemzetiségűekkel szemben a szlovák nyelv magas szintű ismerete, aki viszont ezzel nem rendelkezik, és nem akar szlovákul megtanulni, Magyarországon nyelvtudása segíti az elhelyezkedésben. Ez különösen a határrégió nyugati oldalán jellemző, hiszen a szlovák oldalon jelentős a magyar nemzetiségűek aránya. A relatíve alacsony képzettségi szint és a nyelvismereti problémák eredményeképpen határtérség ezen területeire döntően magyar nemzetiségű munkavállalók érkeznek Szlovákiából, akik jellemzően betanított munkásként dolgoznak. Képzettebb munkaerő magyarországi munkavállalása ma már nem jellemző, mivel nem éri meg átjárni nekik Magyarországra. A szakmai interjúk keretében részletesen vizsgáltuk a határon átnyúló munkaerő-migrációt valamint együttműködéseket segítő és akadályozó tényezőket. A migrációt a határ menti régió teljes szakaszán segíti a szlovák oldalon élő magyar nemzetiségű lakosság magas aránya, súlyuk különösen a nyugati területekre jellemző kiemelkedően. A keleti oldal bizonyos szakaszain ugyanakkor a nyelv már jelenthet korlátozó tényezőt is a vendégmunkások számának növekedése kapcsán. A gazdasági és munkaerő-piaci folyamatokat egyértelműen segítik a határ menti régió egészében a különböző szervezetek, programok, projektek. Alapvető különbség azonban a határrégió két oldala között, hogy a keleti szakaszon a szervezetek, programok működése a gazdasági, kulturális, turisztikai tevékenységek köré összpontosul, a munkaerő-piaci aspektus szerepe kisebb. Erre jó példa az önkormányzatok – akár testvérvárosok közötti –, vállalkozók, civil szervezetek közötti kapcsolatok. Ezzel szemben a nyugati oldalon a munkaerő-piaci folyamatok segítése csúcsosodik ki a leghangsúlyosabb dimenzióként. A határrégió egészére jellemző, hogy mind a munkaügyi központok, mind a kereskedelmi és iparkamarák jó kapcsolatokkal rendelkeznek a határon túli szervezetekkel. Amellett, hogy rendezvényeket szerveznek, segítik a munkavállalókat és a vállalkozásokat naprakész információkkal, továbbá olyan fórumok szervezésével, amelyek a kapcsolatok kialakulását segítik. A határ menti migrációban részint akadályozó tényezőt jelentenek a közlekedési, határátkelési problémák is a szlovák-magyar határ egyes szakaszain, így például a keleti oldalon Nógrád, a nyugati oldalon pedig Pest megyében. Hozzá kell tennünk, hogy a közlekedési problémák nem feltétlen elsődleges tényezőt jelentenek a migráció akadályozásában, ugyanis megfelelő közlekedési lehetőségek mellett sem lenne olyan kedvező a munkaerő-piaci helyzet Nógrád és Pest megye bizonyos határhoz közeli szakaszain, hogy az vonzerőt jelentsen a szlovák munkavállalók számára. Ez kiegészül azzal, hogy nincsenek olyan bérkülönbségek a határ két oldalán, hogy megérje ingázni a két ország között. A szakértők véleménye szerint nem várható, hogy a jövőben emelkedik a szlovák vendégmunkások száma a határ menti régióban. Egyedül Komárom-Esztergom megye kapcsán prognosztizálják a szakemberek a szlovák munkavállalók számának növekedését, abban az esetben, ha a Nokiához hasonló, jelentős beruházót/beruházókat sikerül a megyébe csábítani. Azt mindenképpen látnunk kell, hogy hiába küzdenek a nyugati területen fekvő

vállalkozások a hatalmas munkaerőhiánnyal, nincsenek meg azok a tényezők, amelyek a szlovák munkavállalók tömeges magyarországi munkavállalását ösztönöznék. A keleti szakaszon a szlovák munkavállalók növekedése ellen hat, hogy a tervezett beruházásokhoz helyben rendelkezésre áll a nagy munkanélküliség miatt a szabad munkaerő.

Irodalomjegyzék Adler Judit (2011): A munkanélküliség strukturális változásai a válság hatására, 2011. Elérhető az interneten: http://www.gki.hu/munkanelkuliseg-strukturalis-valtozasai-valsag-hatasara Földes Zsuzsanna (2014): WORKMARKET – A munkaerő-piacok határon átnyúló együttműködésének támogatása HUSK/1101/1.6.2/0050, Kézirat, 2014. Hárs Ágnes (2010): Tanulmányok a határ menti régiók gazdasági és munkaerő-piaci helyzetéről és lehetőségeiről, a foglalkoztatást segítő támogatásokról, Összegző tanulmány, Budapest, 2010. Határtérség háttérelemzés (2014): A magyar-szlovák határtérség területi háttérelemzése 2014, készült a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében, 2014.

Jelen kiadvány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 elérhetősége: http://www.husk-cbc.eu/