A magyar-szlova k hata rmenti együ ttmü ko de s o nkorma nyzati szemmel

A magyar-szlovak hatarmenti együttmükodes onkormanyzati szemmel Egy kérdőíves önkormányzati felmérés eredményei

„A Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében megvalósuló Önkormányzati kapacitás -építés (LG4CBC) című, HUSK/1101/1.5.1/0176 számú projekt ” keretében készült elemzés Készült a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének megbízásából

Készítette:

Kubik Bálint György, Csite András és Czaller László

Budapest 2013. augusztus 23.

A magyar-szlovák határmenti együttműködés önkormányzati szemmel

Tartalomjegyzék Ábrajegyzék ........................................................................................................................................ 4 Vezetői összefoglaló ........................................................................................................................ 5 Executive Summary in English ..................................................................................................... 7 A projekt és az elemzés jellemzői ............................................................................................... 7 A kérdőív leírása ............................................................................................................................ 10 A válaszadók köre ......................................................................................................................... 10 Jogállás szerinti összetétel .............................................................................................................. 11 Területi eloszlás ............................................................................................................................... 12 Népesség szerinti megoszlás .......................................................................................................... 14

A szlovákiai partnerek köre ...................................................................................................... 15 Területi megoszlás ........................................................................................................................... 15 Népesség szerinti megoszlás .......................................................................................................... 16 Az interetniküs kapcsolatok előfordülása ..................................................................................... 16

A kérdésekre adott válaszok ..................................................................................................... 17 Az együttműködés gyakorisága ...................................................................................................... 17 A partnerség jellemzői..................................................................................................................... 18 A partnerség kezdetének éve .......................................................................................................... 18 Az együttműködés területe ............................................................................................................. 18 Célcsoportok .................................................................................................................................... 19 Helyi költségvetés ............................................................................................................................ 19 Speciális külső forrás ....................................................................................................................... 20 Nem speciális külső forrás felhasználása....................................................................................... 22 Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Program 2014-2020-as időszaka ............................ 22 Az együttműködés előnyei .............................................................................................................. 23 Az együttműködést gátló tényezők ................................................................................................ 23 Európai Területi Társulás ............................................................................................................... 24

1.

Melléklet A kérdőív kérdései ............................................................................................ 26

2. Melléklet Az együttműködő önkormányzatok és partnereik területi megoszlása ....................................................................................................................................... 30 3. Melléklet Az érintett magyarországi megyék és szlovákiai kerületek ......... 31 4. Melléklet Az érintett magyarországi kistérségek és szlovákiai járások ..... 32

2


5. Melléklet „Jelölje be kérjük, hogy mely prioritási területeket kellene tartalmaznia a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Programnak 2014-2020 között” elnevezésű kérdésre adott válaszok megoszlása ............................................... 33 6. Melléklet „A határon átnyúló együttműködés előnyeinek a következőket tartom” elnevezésű kérdésre adott válaszok megoszlása .............................................. 34 7. Melléklet „A határon átnyúló együttműködés gátló tényezőinek tartom a következőket” elnevezésű kérdésre adott válaszok megoszlása ................................. 35

3


Ábrajegyzék 1. ábra: A kérdőívet kitöltő magyarországi önkormányzatok megoszlása jogállás szerint........... 11 2. ábra: A kérdőívet kitöltő magyarországi önkormányzatok jogállásainak aránya a szerint csoportosítva, hogy került-e sor partnertelepülési kapcsolat kialakítására (belső gyűrű) vagy sem (külső gyűrű). ............................................................................................................................... 11 3. ábra: A településtípüsok együttműködési hajlandósága .............................................................. 12 4. ábra: A kérdőívet kitöltő magyarországi önkormányzatok megye szerinti megoszlása ........... 12 5. ábra: A kérdőívet kitöltő magyarországi önkormányzatok száma és annak a megyének a területe (km2) közötti kapcsolat, melynek a területén elhelyezkednek.......................................... 13 6. ábra: A kérdőívet kitöltő magyarországi önkormányzatok száma és annak a megyének a területén lévő önkormányzatok száma közötti kapcsolat, melynek a területén elhelyezkednek . 13 7. ábra: A kérdőívet kitöltő magyarországi önkormányzatok megyei megoszlásának csoportosítása a szerint, hogy került-e sor partnertelepülési kapcsolat kialakítására (belső gyűrű) vagy sem (külső gyűrű)........................................................................................................... 14 8. ábra: Az adott megyében található önkormányzatok együttműködési hajlandósága ............... 14 9. ábra: A szlovákiai partnertelepülések megoszlása a szerint, hogy melyik kerület területén találhatóak ............................................................................................................................................ 16 10. ábra: Az érintett szlovákiai önkormányzatok megoszlása a szerint, hogy rendelkeznek-e magyar többséggel vagy sem .............................................................................................................. 17 11. ábra: „Az együttműködés gyakorisága” elnevezésű kérdésre adott válaszok megoszlása...... 18 12. ábra: „A partnerség jellemzői” elnevezésű kérdésre adott válaszok megoszlása .................... 18 13. ábra: „Az együttműködés területe” elnevezésű kérdésre adott válaszok megoszlása............. 19 14. ábra: A „Célcsoportok” elnevezésű kérdésre adott válaszok megoszlása ................................. 19 15. ábra: „A partneri együttműködéshez csak saját helyi költségvetést használt fel?” elnevezésű kérdésre adott válaszok megoszlása .................................................................................................. 20 16. ábra: A „Speciális forrást is felhasználtak?” elnevezésű kérdésre adott válaszok megoszlása 20 17. ábra: A „Milyen speciális külső forrásokat használtak fel?” elnevezésű kérdésre adott válaszok megoszlása ............................................................................................................................ 21 18. ábra: A „Milyen nem speciális külső forrásokat használtak fel?” elnevezésű kérdésre adott válaszok megoszlása ............................................................................................................................ 22 19. ábra: „Az Önök önkormányzata tagja valamely Eürópai Területi Társülásnak (ETT?)” elnevezésű kérdésre adott válaszok megoszlása .............................................................................. 24

4


Vezetői összefoglaló 1. A magyarországi Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) és a Szlovák Önkormányzatok Szövetsége (Zdrüženie miest a obcí Slovenska, ZMOS) együttműködésében megvalósüló „Önkormányzati kapacitás-építés (Local Government 4 Cross Border Cooperation, LG4CBC)” című projekt legfőbb célja a határ mentén elhelyezkedő szlovákiai és magyarországi önkormányzatok közötti hálózatépítés. A projekt közvetlen célcsoportját a határmenti régiók polgármesterei jelentették, de az érintett önkormányzatok szlovák és magyar állampolgárai is közvetetten képesek voltak bekapcsolódni a projektbe. Az LG4CBC keretében jelentős számú képzés, konferencia, és workshop szervezésére került sor. 2. A projekt tevékenységei közé tartozott a kutatások elvégzése a szlovákiai és magyarországi helyi önkormányzatok határon átnyúló együttműködésének támogatására irányüló közös stratégia kialakítása érdekében. Ennek keretében az érintett magyarországi és szlovákiai önkormányzatokat egy 24 kérdést tartalmazó internetes kérdőív kitöltésére kérték fel, melyben az önkormányzatok alapvető adataira, a partnertelepülési kapcsolat jellemzőire, az együttműködés pénzügyi forrásaira, illetve az Eürópai Területi Társülásban való tagságra kérdeztek rá. A kitöltőket felkérték továbbá a projekt és az ETT-k rendszerének értékelésére, illetve a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Program jövőbeli prioritásaira való javaslattételre. 3. A magyarországi kérdőívet 125 alkalommal töltötték ki, mely érték az adattisztítás során 113 válaszadóra (112 települési és 1 megyei önkormányzatra) szűkült le. Az értékeléshez felhasznált minta tehát nagyméretű volt, azonban kiemelendő, hogy partnertelepülési kapcsolatot közülük mindössze 46 önkormányzat kötött. Az egyes specifikus kérdésekre adott válaszok száma több esetben továbbá igen alacsony volt. Így az elemzés során kapott eredmények érvényessége csak igen korlátozott mértékben terjeszthető ki a sokaságra. 4. A válaszadó magyarországi önkormányzatok körében a város, a megyei jogú város, és a fővárosi kerület jogállásúak felülreprezentáltak voltak országos súlyukhoz képest. A városok és a megyei jogú városok együttműködési hajlandósága volt a legmagasabb, az ilyen jogállású települések kötöttek legnagyobb arányban együttműködési megállapodást szlovákiai településsel. Minden érintett megyéből érkeztek válaszok, de a legnagyobb arányban a Komárom-Esztergom, a Borsod-Abaúj-Zemplén, illetve a Nógrád megyei önkormányzatok tettek szert partnertelepülésre. A válaszadók 32 kistérség területéről érkeztek. Nem jellemző, hogy többnyire a határ mentén elhelyezkedő kistérségben található önkormányzatok kötöttek együttműködést. A kérdőívet kitöltő önkormányzatok többségének lakossága 1000 és 5500 fő között volt. A partnertelepüléssel rendelkező önkormányzatok többnyire 600 és 7000 fő közötti, míg az együttműködést nem kötöttek jellemzően kisebbek, 1000 és 4000 fő közötti lakossággal rendelkeztek. 5. A magyarországi válaszadó települések 48 szlovákiai partnerönkormányzattal kötöttek együttműködési megállapodást. A partnerek túlnyomó többsége határmenti szlovákiai kerületben, illetve járásban található. A szlovákiai testvértelepülések száma azért kevesebb, mint az együttműködést kialakított magyarországi önkormányzatoké, mert több esetben volt arra példa, hogy különböző magyarországi önkormányzatok ügyanazzal a településsel alakítottak ki együttműködést. A szlovákiai partnertelepülések többsége 1000 és 7000 fő

5


közötti lakossággal rendelkezett. Nem volt jellemző, hogy a magyarországi önkormányzatok azokat a szlovákiai településeket preferálták volna, melyek magyar többséggel rendelkeztek. 6. Az évente többször együttműködési tevékenységet végző, illetve formális megállapodáson alapuló kapcsolatot kialakító válaszadók túlnyomó többséget képviseltek. Az együttműködések többsége 1998 és 2009 között jött létre. Az együttműködés területe legnagyobb arányban a művészettel és kültúrával, a türizmüssal és sporttal, illetve az ifjúsággal kapcsolatos volt. 7. A partnertelepüléssel rendelkező válaszadók kétharmada csak helyi költségvetési forrásokat használt fel az együttműködéshez. Speciális külső forrással (a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program, az EU Eürópa a polgárokért programmal, és az EU Fiatalok lendületben program forrásaival) 13 önkormányzat élt, melyek túlnyomó többsége a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Programból származó forrásokkal gazdálkodott. A nem speciális forrást igénybe vevő önkormányzatok többsége alapítványoktól, illetve nem-kormányzati szervezetektől származó támogatásokkal élt. 8. Az együttműködés előnyeit és gátló tényezőit érdekes módon még a partnertelepüléssel nem rendelkező önkormányzatok is nagy arányban meghatározták. A válaszadó önkormányzatok legnagyobb arányban a közösség életének gazdagítását tartották az együttműködés előnyének, melyet az „emberek közötti találkozás lehetősége és azok bevonása a közösségi eseményekbe” opció követett. A pénzügyi források hiányára az önkormányzatok több mint háromnegyede tekintett úgy, mint egy, az együttműködést gátló tényezőre; közülük legnagyobb arányban az együttműködési megállapodást nem kötött válaszadók voltak. 9. Az Európai Területi Társulással (ETT) kapcsolatos kérdésre nagyszámú önkormányzat válaszolt, noha túlnyomó többségük nem ETT-tag. Az ETT tagság előnyeit a válaszadók a közös célok megfogalmazásában, ill. abban látták, hogy a pályázati lehetőséggel forráshoz lehet jutni. Több válaszadó szerint az ETT erőforrásokra alapozva a partner önkormányzatokkal, a térségi civil szervezetekkel és a magáncégekkel közösen olyan fejlesztési programokban történő részvétel, melyek a térség teljes gazdasági és szociális fellendülését biztosítják. Az ETT működésével kapcsolatos gátló tényezőket, illetve akadályokat a válaszadók a releváns pénzügyi források hiányában, a projektmenedzsmenttel kapcsolatos adminisztrációs nehézségekben látták, ill. abban, hogy az ETT-ben csak a nagyobb települések érdekeit veszik figyelembe. 10. A Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Programot a válaszadók – annak egyértelmű előnyei ellenére is – túlzottan bürokratikusnak látják, s többen felvetették, hogy az angol közvetítő nyelvként történő alkalmazása jelentősen csökkenti a projektek előkészítésébe és lebonyolításába bevonható partnerek és szakemberek számát. 11. A Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Programnak a válaszadók szerint a 2014-2020 közti programozási időszakban a vállalkozások és határon átívelő kereskedelem támogatására, a turizmus fejlesztésére, illetve az infrastrukturális támogatásokra (egészségügy, kultúra, turizmus és oktatás) kell a forrásokat koncentrálnia.

6


Executive Summary in English 1. Association of Towns and Communities of Slovakia (Zdrüženie miest a obcí Slovenska, ZMOS) and Hungarian National Association of Local Authorities (Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, TÖOSZ) launched a common project named Local Government 4 Cross Border Cooperation (LG4CBC) aimed at improving the cooperation between the Slovakian and Hungarian local governments located in the cross-border regions. Although the mayors were the direct target group, the population of the affected local governments were also able to get indirectly involved in the project. A significant number of trainings, conferences, and workshops were organized through LG4CBC. 2. One the activities of the project was implementing researches in order to create a common strategy for supporting the cross-border cooperation between Slovak and Hungarian local governments. To reach this goal, the affected Hungarian and Slovakian local governments were asked to fill out an online questionnaire containing 24 questions about the respondents’ basic information, properties of the partnership, financial soürces of the cooperation, and their European Grouping for Territorial Cooperation-membership. Moreover, the local governments were asked to rate the project and the system of ECTCs and to propose the future priorities of the Hungary-Slovakia Cross-Border Cooperation Programme. 3. The questionnaire for the Hungarian local governments was completed 125 times. The value was reduced to 113 respondents after data cleaning. The sample used for in this analysis was large, however, only 46 of those respondents created partnerships. This number was even lower in the case of questions aimed at specific groups. The validity of the results found in this analysis are limitedly representative to the population. 4. Among Hungarian respondents towns, cities with county rights and districts of the capital were overrepresented in comparison to their national proportion. The willingness of establishing partnership was highest amongst towns and cities with county rights. These types of local governments established partnerships with Slovakian local governments the most. There were respondents from all of the concerned Hungarian counties, but mostly local governments from Komárom-Esztergom, Borsod-Abaúj-Zemplén, and Nógrád county were able to obtain partner governments. Thirty-two subregions responded. Subregions in the cross-border region were not overrepresented. Most of the population of respondent local governments was between 1000-5500. The majority of the respondents with partner governments had 600-7000 inhabitants, while the same value for uncooperative local governments was 1000-4000. 5. The Hungarian respondents established partnerships with 48 Slovakian local governments. The overwhelming majority of the Slovakian partner governments came from regions and districts along the border. The reason why the number of Slovakian partners is lower than the Hungarian respondents that established partnerships is that in multiple cases, different Hungarian local governments created partnerships with the same Slovakian partners. The majority of Slovakian partner governments had 1000-7000 inhabitants. Typically, Slovakian local governments with Hungarian majorities were not more preferred than the ones without Hungarian majorities.

7


6. The respondents exhibiting cooperative activities multiple times a year and established partnerships based on formal agreement were an overwhelming majority. Most of the partnerships were established between 1998 and 2009. Prime areas of cooperation were related to art, culture, tourism, sport and youth. 7. The two-thirds majority of respondents having partner local governments used only local resources. Thirteen local governments used special external sources (Hungary-Slovakia Cross-Border Co-operation Programme, Europe for Citizens Programme, and Youth in Action Programme), majority of them used financial resources related to the Hungary-Slovakia Cross-Border Co-operation Programme. The majority of the respondents who did not use special sources received support from associations and non-governmental organizations (NGOs). 8. A large proportion of local governments with partners and respondents without partnership agreements identified the benefits and hindering factors of the cooperation. Most respondents considered the enrichment of life in the local community as a primary benefit. The next most favorable was the opportunity for inhabitants to meet and their involvement in social events. Two-thirds of the Hungarian local governments considered the lack of financial resources as a hindering factor. That group consisted mostly of respondents that did not establish partnerships. 9. The question regarding European Grouping for Territorial Cooperation (EGTC) was answered by a large number of respondents even though most of them were not EGTC members. The respondents considered the opportunity of emphasizing the common goals as the primary benefit, but the possibility to get access to tenders was also significantly favored. According to numerous respondents, EGTC resources make it possible to get involved with partner local governments, NGOs and private companies in development programmes that help the region’s economic and social üpsürge. They also identified the lack of relevant financial resources, the bureaucratic difficulties related to project management and the dominance of larger localities’ interests in the EGTC as hindering factors. 10. The respondents found the Hungary-Slovakia Cross-Border Co-operation Programme (despite its obvious benefits) too bureaucratic and mentioned numerous times that the usage of the English language as mediator language reduces the number of partners and professionals that can be involved in the preparation and implementation of projects. 11. The recommended priorities for the 2014-2020 period of Hungary-Slovakia Cross-Border Co-operation Programme were supporting businesses and cross-border trade, the development of tourism, and focusing resources to infrastructure (health care, culture, tourism and education).

8


A projekt és az elemzés jellemzői Jelen elemzést a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége megbízásából a Hétfa Kutatóintézet készítette a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében megvalósult Önkormányzati kapacitás-építés (LG4CBC) című, HUSK/1101/1.5.1/0176 számú projekt keretében lefolytatott kérdőíves adatgyűjtés eredményeiről. Az európai transznacionális, határon átnyúló, interregionális együttműködések kerete a 20072013-mas programozási időszakban az Eürópai Területi Együttműködés volt. Az együttműködési programok pénzügyi keretei nyílt pályázati rendszerben kerültek felhasználásra az egyenként meghatározott programterületeken, melyek kijelölése az érvényes európai szabályozás szerint megyei területi alapon történt. A támogatott programok a regionális fejlesztésnek kizárólag azon területeit ölelték fel, ahol a nemzeti határokon átlépő együttműködések a főáramú fejlesztésekhez képest hozzáadott értéket hordoztak, illetve olyan közös problémákat céloztak megoldani, melyek gátolják a résztvevő országok kapcsolódó területei tekintetében az egymásra ható fejlesztések összehangolását, kölcsönös kihasználását. A 2007-től indüló határmenti programok a Strüktürális Alapok forrásaiból valósultak meg.1 2011-ben a magyarországi Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) és a Szlovák Önkormányzatok Szövetsége (Zdrüženie miest a obcí Slovenska, ZMOS) kidolgozta egy közös projekt tervét, melyet később be is nyújtottak a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 kiírására. A program Közös Monitoring Bizottsága 2012. március 29-én döntött úgy, hogy a projektjavaslatot támogatja. A Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében megvalósüló Önkormányzati kapacitás-építés (Local Government 4 Cross Border Cooperation, LG4CBC) című, HUSK/1101/1.5.1/0176 számú projekt legfőbb célja a határ mentén elhelyezkedő szlovákiai és magyarországi önkormányzatok közötti hálózatépítés, a készségek és tudás egymással való megosztása volt, hogy a valós önkormányzati érdekeknek megfelelő, új, stratégiai alapokon álló fejlesztési programok és projektek indulhassanak az érintett régióban. A projekt közvetlen célcsoportját a határmenti régiók polgármesterei jelentették, de az érintett önkormányzatok szlovák és magyar állampolgárai is közvetetten képesek voltak bekapcsolódni a projektbe. Az LG4CBC keretében jelentős számú képzés, konferencia, és workshop szervezésére került sor. A projekt négy fő tevékenységet foglalt magába: 1. Képzés az önkormányzatok részére a határon átnyúló együttműködésről 2. Közös adatbázis létrehozása, kutatások elvégzése a szlovákiai és magyarországi helyi önkormányzatok határon átnyúló együttműködésének támogatására irányüló közös stratégia kialakítása érdekében 3. Kísérleti tapasztalatcsere program 4. Az eredmények és tapasztalatok terjesztése.

1

http://www.husk-cbc.eu/hu/a_programrol

9


A finanszírozási elvekkel kapcsolatban a következőkben állapodtak meg a felek: a Magyarországon keletkező költségek a TÖOSZ költségvetéséhez tartoznak, míg a Szlovákiában felmerülő költségek a ZMOS költségvetésének képezik részét.2

A kérdőív leírása A projekt második számú tevékenységének végrehajtása során az érintett magyarországi önkormányzatokat 2013-ban internetes kérdőív kitöltésére kérték fel. A kérdőív 24 kérdést tartalmazott, melyek közül 8 nyílt, 5 részben zárt3, és 11 zárt volt (1. melléklet). A felmérés során a következő témákban került sor adatgyűjtésre: 

A válaszadó önkormányzatok alapvető adatai



Az adott önkormányzat kötött-e partneri együttműködést szlovákiai önkormányzattal, igenlő válasz esetén továbbá kérték a válaszadót a testvértelepülési kapcsolat jellemzésére



Az együttműködés pénzügyi forrásai



A program értékelése, gátló tényezők azonosítása, a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Program jövőbeli prioritásaira való javaslattétel



Valamely Európai Területi Társulásban (ETT) való tagság, annak előnyei és gátló tényezői

A kérdéssorból mindössze 4 kérdésre volt kötelező a válaszadás: az önkormányzat neve, a kerület, illetve megye, ahol elhelyezkedik, továbbá hogy létesített-e a válaszadó partnerségi együttműködést szlovákiai önkormányzattal.

A válaszadók köre A kérdőívet összesen 125 alkalommal töltötték ki (tehát a nyers táblázat 125 sort tartalmazott), mely érték az adattisztítás során 113 válaszadóra szűkült le. Egyes válaszadók többször töltötték ki a kérdőívet, az ő értékeik ezért összevonásra kerültek, továbbá több esetben a megadott adatok hibásak, valótlanok, inkonzisztensek, vagy irrelevánsak voltak, így azok törlésre kerültek. Az elemzéshez felhasználható válaszadók között 112 települési és 1 megyei önkormányzat volt. 4 A válaszadók mindössze nagyjából 40%-a (46 önkormányzat) létesített partnerségi együttműködést egy vagy több szlovákiai településsel. 41 esetben került sor mindössze egy 2http://www.lg4cbc.eu/digitalcity/projects/lg4cbc/homepage.jsp?dom=BAAFLXEL&prt=BAAFLYOZ&fmn=BAAFLYP

G&men=BAAFLYPA 3 Olyan kérdések, melyek lehetőséget biztosítanak arra, hogy a válaszadó a felajánlott opciókon túl továbbiakat is megnevezhessen egy szövegmezőben. 4 Az a tény, hogy egy interneten kitölthető kérdőívről volt szó, jelentősen csorbítja az eredmények reprezentativitását. A hasonló mintavételi eljárások esetében felmerül a kiválasztási torzítás veszélye: az olyan tényezők jelenléte, melyek potenciálisan meghatározzák a válaszadás valószínűségét (az internethez való hozzáférés lehetősége, az internethasználattal kapcsolatos kompetenciák megléte, stb.) azt eredményezik, hogy a minta tagjai nem kizárólag véletlenszerű hatások miatt térnek el egymástól. Az elemzést továbbá megnehezítette az egyes kérdésekre adott kevés válasz, így az ott kapok eredmények csak óvatossággal kezelendőek, illetve matematikai-statisztikai számítások elvégzésére kevéssé alkalmasak.

10


szlovákiai önkormányzattal való együttműködésre, kettő testvértelepülési kapcsolat létrehozását 4, míg három partner szerzését 1 magyarországi önkormányzat vitte véghez. Az együttműködő önkormányzatokat és a köztük lévő kapcsolatokat a 2. melléklet mütatja.

Jogállás szerinti összetétel Mint az 1. ábrán látható, a válaszadó települések túlnyomó többségét (66,1%) a községek alkották. A városok nagyjából a válaszadók negyedét tették ki (24,1%), azonban ez azt jelenti, hogy mind az országos arányukhoz (9,6%), mind a vizsgált megyéken belüli arányukhoz (10,3%) képest igen felülreprezentáltak a mintában. Ugyanez igaz a megyei jogú városokra, melyek az országos szinten mért 0,7%-os, illetve a határmenti területeken belüli 0,5%-os arányukkal szemben a válaszadók 2,7%-át alkották. A főváros 3 kerületként “képviseltette” magát a mintában, mely 2,7%-os arányt jelent a 0,03%-os országos, és az érintett megyékben tapasztalt 0,1%-os értékekhez képest. 1. ábra: A kérdőívet kitöltő magyarországi önkormányzatok megoszlása jogállás szerint

4% 3%

3% Főváros Község

24%

Város Nagyközség

66%

Megyei jogú város

Ha az egyes településtípusokat a szerint csoportosítjük, hogy együttműködtek-e szlovákiai önkormányzattal vagy sem, a 2. ábrán látható megoszlást kapjuk. A városok és a megyei jogú városok felülreprezentáltsága a partnerségi kapcsolatot kialakítók között még inkább szembeötlő (31,1% és 4,4%). Azonban aközött, hogy mi az adott település jogállása és aközött, hogy együttműködött-e vagy sem szlovákiai önkormányzattal, nem mérhető szignifikáns kapcsolat. 2. ábra: A kérdőívet kitöltő magyarországi önkormányzatok jogállásainak aránya a szerint csoportosítva, hogy került-e sor partnertelepülési kapcsolat kialakítására (belső gyűrű) vagy sem (külső gyűrű).

4% 2% 3% 19%

4% 5% 2%

Főváros Község

31%

Város

58%

Nagyközség Megyei jogú város

72%

11


Az egyes településtípüsok együttműködési hajlandóságát a 3. ábra mutatja. 3. ábra: A településtípusok együttműködési hajlandósága 70%

67%

60%

52%

50%

40%

35%

33%

Község

Főváros

40% 30% 20% 10% 0% Megyei jogú város

Város

Nagyközség

Területi eloszlás Minden, a magyarországi-szlovákiai együttműködésben potenciálisan érintett megyéből5 érkeztek válaszok a kérdőívre. A teljes mintán belüli megyénkénti arányokat a 4. ábra, illetve a 3. melléklet mutatja. 4. ábra: A kérdőívet kitöltő magyarországi önkormányzatok megye szerinti megoszlása Komárom-Esztergom

16%

10%

Győr-Moson-Sopron

14%

Pest Budapest Nógrád

25% 19% 6% 7%

Heves Borsod-Abaúj-Zemplén

3%

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Erős, pozitív irányú kapcsolat mérhető a válaszadó önkormányzatok száma és annak a megyének a területe között, melynek területén azok elhelyezkednek.

5

A megyék fogalmába ebben az esetben beleértettük a fővárost is, hiszen a válaszadók nagyjából 3%-ának otthont adó Budapest nem része Pest megyének, viszont megjelenítése fontos a területi eloszlás pontos jellemzése szempontjából.

12


5. ábra: A kérdőívet kitöltő magyarországi önkormányzatok száma és annak a megyének a területe (km 2) közötti kapcsolat, melynek a területén elhelyezkednek 9000 8000

SzabolcsSzatmár-Bereg

7000 6000

Pest Borsod-AbaújZemplén

y = 257,35x + 459,28 R² = 0,8783

5000

Heves

4000

Győr-MosonSopron

3000

2000

Nógrád

1000

KomáromEsztergom

Budapest

0 0

5

10

15

20

25

30

Kissé gyengébb, de ügyancsak erős, pozitív irányú kapcsolat mütatható ki a válaszadó önkormányzatok száma és az adott megye területén található települési önkormányzatok száma között. Elmondható tehát, hogy a megyék valódi súlya mind a terület, mind az ott található önkormányzatok száma tekintetében meghatározza a válaszadók területi megoszlását. 6. ábra: A kérdőívet kitöltő magyarországi önkormányzatok száma és annak a megyének a területén lévő önkormányzatok száma közötti kapcsolat, melynek a területén elhelyezkednek 400

Borsod-AbaújZemplén

350

y = 11,634x - 3,5767 R² = 0,8381

300

SzabolcsSzatmár-Bereg

250 200 Nógrád

150

Győr-MosonSopron

Heves

100

Pest

KomáromEsztergom

50 0 0

Budapest 5

10

15

20

25

30

A 7. ábra mütatja a megyék megoszlását az alapján, hogy a területükön található, a kérdőívet kitöltő önkormányzatok létesítettek-e együttműködést szlovákiai önkormányzattal. A két csoporton (létesített/nem létesített) belüli arányok jelentős eltéréseket mütatnak a teljes minta megyei megoszlásától. Leginkább Komárom-Esztergom megye felülreprezentáltsága szembeötlő: a testvértelepüléssel rendelkezők körében tapasztalható 19,6%-os aránya 201%-a a teljes mintán belüli arányának (9,7%). Az együttműködők csoportjában Borsod-Abaúj-Zemplén megye felülreprezentáltságának mértéke ügyancsak figyelemre méltó: az együttműködést kötöttek között a megye aránya (37%) 150%-a az összes válaszadó körében tapasztalt 24,8%-os értéknek. Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Heves megyében ellentétes a helyzet: mindkettő megye jelentősen alül van reprezentálva, az együttműködők körében tapasztalt arányük a teljes mintán belüli arányuknak 10-35%-a. Az előzőekben felsoroltakkal természetesen ellentétes összefüggés figyelhető meg a partneri együttműködést nem kötöttek csoportjában.

13


Aközött, hogy az adott önkormányzat kötött-e együttműködést egy vagy több szlovákiai önkormányzattal, és aközött, hogy melyik megyében található, szignifikáns kapcsolat mérhető. Tehát az jelentős mértékben meghatározza egy önkormányzat együttműködési hajlandóságát, hogy melyik megyében található. 7. ábra: A kérdőívet kitöltő magyarországi önkormányzatok megyei megoszlásának csoportosítása a szerint, hogy került-e sor partnertelepülési kapcsolat kialakítására (belső gyűrű) vagy sem (külső gyűrű)

3%

Komárom-Esztergom

14%

2%

25%

Győr-Moson-Sopron

20%

Pest

38%

Budapest

13%

Nógrád

25% 16%

2%

9% 0%

9%

Heves

16% 6%

Borsod-Abaúj-Zemplén Szabolcs-Szatmár-Bereg

2%

Az együttműködési hajlandóság (az adott területen együttműködő önkormányzatok száma/az ott található összes válaszadó) megyei megoszlását csökkenő sorrendbe állítva a 8. ábra mutatja. 8. ábra: Az adott megyében található önkormányzatok együttműködési hajlandósága 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

82% 61%

50%

47% 33%

27% 14%

6%

A kérdőívet kitöltő települések 32 kistérség területén helyezkednek el, melyek közül 11 található közvetlenül a szlovák-magyar határon. A 112 település közül 18 található határmenti kistérség területén. Az érintett kistérségeket és a területükön található, partnertelepülési kapcsolatot kialakított önkormányzatok számát a 4. melléklet mutatja.

Népesség szerinti megoszlás Az összes válaszadó önkormányzat átlagos lakosságszáma 11488 fő volt. A legalacsonyabb érték 130, míg a legmagasabb 446640 fő volt. Az első kvartilis 1000, a

14


medián 2304, a harmadik kvartilis pedig 5387 fő volt, ami azt jelenti, hogy a válaszadók fele, 50%-a 1000 és 5387 fő közötti lakosságszámmal rendelkezett. Az együttműködést kialakított önkormányzatok körében az átlagos lakosságszám 18814, a legalacsonyabb érték 137, a legmagasabb érték 451827, az első kvartilis 656,9, a medián 2949, a harmadik kvartilis pedig 6797 fő volt, ami azt jelenti, hogy a partnertelepüléssel rendelkező önkormányzatok lakosságszámának 50%-a 657 és 6797 fő között helyezkedett el. Az együttműködési megállapodást nem kötött önkormányzatok körében az átlagos lakosságszám 6459, a legalacsonyabb érték 130, a legmagasabb érték 70586, az első kvartilis 986, a medián 1908, a harmadik kvartilis pedig 3711 fő volt, ami azt jelenti, hogy a partnertelepüléssel nem rendelkező önkormányzatok lakosságszámának 50%-a 986 és 3711 fő között helyezkedett el.

A szlovákiai partnerek köre A kérdőívet kitöltő magyarországi önkormányzatok összesen 48 szlovákiai település vezetésével alakítottak ki együttműködést. Ez a szám azért több mint az együttműködést kötött válaszadók száma (45), mert több esetben is előfordult, hogy egy magyarországi település több szlovákiai önkormányzattal kötött partneri megállapodást: 41 esetben került sor mindössze egy szlovákiai önkormányzattal való együttműködésre, kettő testvértelepülési kapcsolat létrehozását 4, míg három partner szerzését 1 magyarországi önkormányzat vitte véghez.

Területi megoszlás Az érintett szlovákiai önkormányzatok kerületi megoszlását a 8. ábra mutatja. Mind a 8 szlovákiai kerület érintett volt a partneri kapcsolatban, melyek közül 5 határmenti. A szlovákiai partnertelepülések közül a határmenti kerületeken elhelyezkedők aránya 89,8%, tehát közel minden tíz partneri szlovákiai településből 9 a magyar-szlovák határ mentén található kerületben található. Az a tény, hogy az adott magyarországi önkormányzat melyik megyében található, jelentősen meghatározza, hogy melyik szlovákiai kerület területén lévő településsel köt megállapodást: a partnertelepülések általában a határ átellenes oldalán, a közvetlen szomszédságban helyezkednek el.

15


9. ábra: A szlovákiai partnertelepülések megoszlása a szerint, hogy melyik kerület területén találhatóak

4%

Bratislavský kraj (Pozsonyi kerület)

2%

4%

Nitriansky kraj (Nyitrai kerület)

4%

10%

27%

Košický kraj (Kassai kerület) Banskobystrický kraj (Besztercebányai kerület) Trnavský kraj (Nagyszombati kerület)

18%

Trenčiansky kraj (Trencséni kerület) Prešovský kraj (Eperjesi kerület)

31%

Žilinský kraj (Zsolnai kerület)

A magyarországi önkormányzatok szlovákiai partnertelepülései összesen 20 szlovákiai járás területén találhatók szétszórva, melyek közül 10 a szlovák-magyar határ mentén helyezkedik el. A szlovákiai partnertelepülések 78,7%-a határmenti járásban helyezkedik el (4. melléklet).

Népesség szerinti megoszlás Az érintett szlovákiai önkormányzatok átlagos lakosságszáma 11071 fő volt. A legalacsonyabb érték 146, míg a legmagasabb 207927 fő volt. Az első kvartilis 1095, a median 2078, a harmadik kvartilis pedig 7252,5 fő volt, ami azt jelenti, hogy a szlovákiai települések fele, 50%-a 1095 és 7252,5 fő közötti lakosságszámmal rendelkezett.

Az interetnikus kapcsolatok előfordulása Az a tény, hogy a válaszadó önkormányzatok leginkább a szlovák-magyar határ mentén elhelyezkedő partnertelepülést választottak, indokolttá tette az érintett szlovákiai önkormányzatok olyan irányú vizsgálatát, hogy a területükön lakó magyar lakosság össznépességhez viszonyított aránya mekkora. A 48 szlovákiai testvértelepülés 38%-a, 29 rendelkezik magyar többséggel (9. ábra).

16


10. ábra: Az érintett szlovákiai önkormányzatok megoszlása a szerint, hogy rendelkeznek-e magyar többséggel vagy sem

magyar többségű partnertelepülés

38% 62%

magyar többséggel nem rendelkező testvértelepülés

A szlovákiai települések területén élő magyarság arányának átlaga 51,5%. A legkisebb érték 0%, míg a legmagasabb arány 94,5 % volt. Az adatsor mediánja 64,9% volt, az első kvartilise 14,5%, a harmadik kvartilise pedig 78,9%, mely azt jelenti, hogy az értékek fele 14,5% és 78,9% között helyezkedett el.

A kérdésekre adott válaszok Az válaszadók többnyire nagy arányban válaszoltak az egyes kérdésekre annak ellenére, hogy mindössze 4 kérdés esetében volt kötelező a válaszadás. Összesen három kérdésre nem érkezett válasz: 

Az „amennyiben külső forrást is felhasznált a partneri együttműködéshez…” elnevezésű zárt kérdés, ahol a következő két opció közül lehetett választani: kizárólag külső forrást vettünk igénybe; helyi költségvetés és külső források kombinációját használtük.



„A határon átnyúló együttműködési programok előkészítéséhez és végrehajtásához a következő szolgáltatásokat veszi igénybe” elnevezésű zárt kérdés, így az adott válaszokból nem derült ki, hogy a válaszadó önkormányzatok igénybe vették-e pályázatíró cégek, illetve külső szakértők segítségét, vagy csak a helyben is meglévő kapacitásokra hagyatkoztak.



A „használják-e Önök a bankszektor szolgáltatásait olyan céllal, hogy finanszírozzák a határon átnyúló projektjeiket? (hitel)” elnevezésű zárt kérdés

Az együttműködés gyakorisága Az együttműködés gyakoriságával kapcsolatos kérdésre egy kivételével minden, testvértelepülési kapcsolatot kialakított önkormányzat (45) válaszolt. Az évente többször együttműködési tevékenységet folytató válaszadók túlnyomó, több mint kétharmados többséget képviseltek, minden ötödik önkormányzat (kb. 20%) évente kétszer fejtett ki együttműködési tevékenységet, a kétévente egyszer hasonlóan cselekvők az összes partneri kapcsolatot kialakító válaszadó között 9%-os aránnyal rendelkeztek, az eddig felsorolt időtávoknál is ritkábban együttműködők pedig a szlovákiai partnertelepüléssel rendelkező önkormányzatok csak 2%-át adták.

17


11. ábra: „Az együttműködés gyakorisága” elnevezésű kérdésre adott válaszok megoszlása

2% 9% évente többször

20%

évente kétszer kétévente egyszer

69%

ennél is kevesebb

A partnerség jellemzői Minden, egy vagy több szlovákiai településsel partneri együttműködést kialakított önkormányzat jellemezte partnerségét a formális vagy az informális jelzővel. 85%-os többségük esetében a partneri kapcsolat megállapodáson nyugodott, míg 15%-uk nem kötött együttműködési megállapodást. 12. ábra: „A partnerség jellemzői” elnevezésű kérdésre adott válaszok megoszlása

15%

formális (megállapodáson nyugszik)

85%

informális (nincs együttműködési megállapodás)

A partnerség kezdetének éve A szlovákiai partnerrel megteremtett együttműködésének kezdőévét 42 önkormányzat adta meg. A legkorábban létrejött kapcsolat az 1991-es évre nyúlik vissza, míg a legújabb 2013ban köttetett meg. A megadott évszámok átlaga 2003, mediánja 2003, tehát a kapcsolatok fele 2003-nál korábban, fele pedig 2003 után került megteremtésre. Az adatsor módusza, vagyis legtöbbször előfordüló eleme 1998, mely egyben az első kvartilis is. A harmadik kvartilis 2009, így elmondható, hogy a megadott évszámok fele 1998 és 2009 között helyezkedik el.

Az együttműködés területe Az együttműködés területével kapcsolatos zárt kérdésre 45 önkormányzat válaszolt. Négy opciót kiugróan sokan választottak: a művészetet és kultúrát 91 %, a turizmust és sportot 71-71%, az ifjúságot pedig 56% jelölte meg a szlovákiai önkormányzattal kötött együttműködés területeként. A legkevesebbszer a közszolgáltatások nyújtása, illetve az NGO-k együttműködése opciók kerültek megjelölésre, a válaszadók mindössze 2%-a tartotta ezeket az opciókat az együttműködése területének.

18


13. ábra: „Az együttműködés területe” elnevezésű kérdésre adott válaszok megoszlása 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

91% 71% 71% 56% 31%

24%

16% 13% 11% 9%

9%

7%

2%

2%

Célcsoportok Az együttműködés célcsoportjait 45 önkormányzat határozta meg. A legnagyobb arányban (89%) az olyan választott képviselők voltak a partnerségi kapcsolat célcsoportjai, mint a polgármester vagy a képviselők, mely összhangban van azzal a ténnyel, hogy a LG4CBC projekt közvetlen célcsoportját a polgármesterek alkották. A válaszadók 71%-a célcsoportként nevezte meg a lakosságot, mely csoport a projekt közvetett célcsoportját adta. A diákokat és fiatalokat, illetve a helyi szakmai klubokat és egyesületeket az önkormányzatok 55-60%-a jelölte be, míg a helyi vállalkozások és a helyi köztisztviselők tekintetében ügyanez az arány 20-35% volt. 14. ábra: A „Célcsoportok” elnevezésű kérdésre adott válaszok megoszlása 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

89% 71%

60%

56% 33%

választott képviselők (polgármester, képviselők)

lakosság

diákok és fiatalok

24%

helyi szakmai helyi helyi klubok és vállalkozások köztisztviselők egyesületek

Helyi költségvetés „A partneri együttműködéshez csak saját helyi költségvetést használt fel?” elnevezésű, zárt kérdésre minden, testvértelepülési kapcsolatot kialakított önkormányzat válaszolt. A válaszadók közel kérharmada, 65%-a kizárólag helyi költségvetést használt fel, míg 35%-uk, 16 önkormányzat külső forrást is igénybe vett.

19


15. ábra: „A partneri együttműködéshez csak saját helyi költségvetést használt fel?” elnevezésű kérdésre adott válaszok megoszlása

Igen, csak saját helyi költségvetést használtunk fel

35% 65%

Nem, külső forrást is igénybe vettünk

Speciális külső forrás Azok közül, akik az előző kérdésre nemmel válaszoltak (tehát külső forrást is igénybe vettek a partneri együttműködéshez) mindenki válaszolt a „speciális külső forrást is felhasználtak?” elnevezésű zárt kérdésre. 13 önkormányzat, a válaszadók több mint négyötöde (81,3%) speciális külső forrást6 is igénybe vett. 16. ábra: A „Speciális forrást is felhasználtak?” elnevezésű kérdésre adott válaszok megoszlása

19% igen nem

81%

A speciális külső forrást felhasznált önkormányzatok közül 10, a válaszadók kissé több mint háromnegyede (77%) a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013-mas időszakához köthető forrást használt fel, a válaszadók kevéssel több mint fele (54%) az EU Európa a polgárokért programmal kapcsolatos forrásokban részesült, míg az EU Fiatalok lendületben program forrásaival csak egyetlen önkormányzat élt.

6

A kérdőív „Milyen speciális külső forrásokat használtak fel?” elnevezésű zárt kérdése a következő forrásokat tekinti speciális külső forrásnak: a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Programmal, Európa a polgárokért programmal, illetve Fiatalok lendületben programmal kapcsolatos források.

20


17. ábra: A „Milyen speciális külső forrásokat használtak fel?” elnevezésű kérdésre adott válaszok megoszlása 90,0% 80,0%

77%

70,0%

54%

60,0% 50,0%

40,0% 30,0% 20,0%

8%

10,0% 0,0% Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 20072013

EU Európa a polgárokért program 2007-2013

EU Fiatalok lendületben program 2007-2013

A „Milyen problémák merültek fel a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Program, az Európa a polgárokért program, vagy a Fiatalok Lendületben program végrehajtása közben? Írja le a programot megnevezve a problémákat” elnevezésű nyílt kérdést 11 alkalommal töltötték ki, melyek közül 7 esetben említettek meg problémákat. A Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Programmal kapcsolatban a legtöbben a bürokratikus nehézségeket emelték ki: „Igen jelentős és több esetben értelmetlennek tűnő adminisztrációs terhek, igen jelentős időbeli csúszások az irányító hatóság részéről (a pályázat effektív végrehajtását követően került sor a szerződéskötésre 2 esetben is)” Az idegen nyelv használatával kapcsolatban is kiemeltek problémákat: „A program kapcsán elsődlegesen felmerülő probléma a közös idegen nyelvként használt angol nyelv megértése volt. A dokumentumok lefordítása kapcsán adódtak nehézségek.” Az Európa a polgárokért programmal kapcsolatban egy Komárom-Esztergom megyei önkormányzat a következőt emelte ki: „Számünkra kedvezőtlen, hogy a korábbi időszakhoz viszonyítva a partnerek közötti testvérvárosi kapcsolatok nem jelentenek különösebb előnyt a pályázatok elbírálásánál” A konkrét program megnevezése nélkül a következők kerültek megemlítésre: „Valószínűsíthető politikai okok is felmerültek (kettős állampolgársággal kapcsolatosan), sztereotípiák, stb. Nem teljesen hatolta át „WIN-WIN-WIN” tudat a társadalom minden rétegét.” „A pályázat megnyerésétől a támogatási szerződés megkötéséig 2 év telt el bürokratiküs akadályok miatt.” „Az elszámoláshoz szükséges aláíróívek kitöltése és gyakran pótlása eléggé nehézkes. Sokára utalták a támogatás összegét.”

21


„A pályázatban támogatott 85%-os összeg minden esetben utófinanszírozás alá esett, ezért az Önkormányzatok hitelből fizették a projekteket. Jelenleg is van 3 pályázatünk melyek 2012. októberben zárultak, az elszámolást elfogadták, azonban a támogatást nem adták át részünkre melynek összege közel 500 EUR. Ez jelentős terheteket rótt Önkormányzatünkra. A Szlovák partner Önkormányzatok, nem kapják meg időben a jelentéseik jóváhagyását, ezért a vezető partneri jelentések beadásai több hónapot is késnek.”

Nem speciális külső forrás felhasználása A „Milyen nem speciális külső forrásokat használtak fel?” elnevezésű, részben zárt kérdésre mind a három, az előző kérdésnél választ meg nem jelölő önkormányzat válaszolt. Közülük kettő jelölt be opciót, a harmadik az „EU-s pályázat” szöveget adta meg válaszként. Az előbbiek közül mindkettő bejelölte az „Alapítványoktól, nem-kormányzati szervezetektől származó támogatások” opciót, míg a „Magánszférából származó források (szponzoráció)” lehetőséget csak egy önkormányzat jelölte meg. 18. ábra: A „Milyen nem speciális külső forrásokat használtak fel?” elnevezésű kérdésre adott válaszok megoszlása

33%

Magánszférából származó források (szponzoráció)

Alapítványoktól, nemkormányzati szervezetektől származó támogatások

67%

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Program 2014-2020-as időszaka Habár az elemzés szempontjából a „Jelölje be kérjük, hogy mely prioritási területeket kellene tartalmaznia a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Programnak 2014-2020 között” elnevezésű kérdés kiemelt jelentőséggel bír, az alacsony válaszadási hajlandóság következtében (összesen 13 esetben került kitöltésre a kérdés) óvatossággal kell kezelni a kapott eredményeket. A legnagyobb arányban a „vállalkozások és határon átívelő kereskedelem támogatása”, a „turizmus fejlesztése”, illetve az „infrastrukturális támogatások (egészségügy, kultúra, turizmus és oktatás” opciók kerültek megjelölésre (a kérdésre válaszolók 80-90%-a bejelölte őket). A „közlekedési, információs és kommunikációs és szolgáltatások elérhetőségének javítása”, a „kulturális örökség támogatása”, „a foglalkoztatottság támogatása és a munkaerő mobilitásának elősegítése”, továbbá „a természeti környezet közös védelmének fejlesztése és támogatása” alkotta csoport tagjait a válaszadók 60-80%-a javasolta a program 2014-2020-as időszakának prioritásává tenni. A „beruházás a képességek fejlesztésébe, oktatásba és az életen át tartó tanulásba”, „a határon átnyúló együttműködések kapacitásépítési támogatása”, „jogi és adminisztratív együttműködés valamint polgárok és intézmények közötti együttműködés támogatása”, illetve a „társadalmi befogadás elősegítése, szegénység elleni

22


küzdelem” lehetőségeket a kérdésre válaszolók 30-60%-a tekintette megfelelő prioritásnak. A legkisebb aránnyal (20-23%) „a városi és vidéki területek közötti kapcsolatok támogatása”, a „határon átnyúló víz-, szennyszív és energia rendszerek és felszerelések támogatása”, továbbá a „természeti és technológiai kockázatok megelőzése” opciók rendelkeztek (5. melléklet).

Az együttműködés előnyei „A határon átnyúló együttműködés előnyeinek a következőket tartom” elnevezésű kérdésre 97 önkormányzat válaszolt, ami azt jelenti, hogy érdekes módon számos válaszadó annak ellenére megjelölt opciókat, akik nem is alakítottak ki partneri kapcsolatot szlovákiai településsel. Megjegyzendő azonban az is, hogy aközött, hogy az adott önkormányzat milyen opciókat jelölt meg, és aközött, hogy kialakított-e partnerkapcsolatot, nem áll fenn szignifikáns kapcsolat. A két csoport (együttműködést kialakított/együttműködést nem alakított ki) megfelelő arányai együtt mozognak (eltérés 0-5 százalékpont). A kérdésre adott válaszok megoszlását mutató diagram a 6. mellékletben található. A válaszadó önkormányzatok legnagyobb arányban a közösség életének gazdagítását tartották az együttműködés előnyének (79%), melyet az „emberek közötti találkozás lehetősége és azok bevonása a közösségi eseményekbe” opció követett (73%). A „közös érdekek és problémák megfogalmazása a határmenti területeken” lehetőség 64%-os aránnyal rendelkezik, az európai programokból származó források megszerzésének lehetőségét pedig a válaszadók mintegy fele (53%) tartotta előnynek. A legalacsonyabb értékkel a „település menedzsmentjére és életére vonatkozó tapasztalat-csere”, továbbá „a település láthatósága (kifelé irányüló kommünikáció erősítése)” opciók rendelkeztek (kb. 45%). A kérdés nyílt részében egy Komárom-Esztergom megyei önkormányzat továbbá a gazdaságélénkítő hatást említette meg.

Az együttműködést gátló tényezők A kérdésre 94 válasz érkezett, ami azt jelenti, hogy az előző kérdéshez hasonlóan erre is nagyszámú, partnertelepülést nem szerzett önkormányzat válaszolt. Ebben az esetben viszont az ő válaszaik kiemelt relevanciával rendelkeznek, hiszen a válaszükkal képesek voltak jelzést adni arról, hogy esetükben miért nem került sor együttműködési megállapodás kötésére. Szignifikáns kapcsolat mutatható ki aközött, hogy az adott önkormányzat aláírt-e együttműködési megállapodást és aközött, hogy milyen opciót milyen arányban jelölt meg. A kérdésre adott válaszok megoszlását mutató diagram a 7. mellékletben található. A pénzügyi források hiányára az önkormányzatok több mint háromnegyede, 79%-a tekintett úgy, mint egy, az együttműködést gátló tényezőre. A partneri kapcsolatot nem kötött önkormányzatok közel fele (46%) jelölte be ezt az opciót, míg az együttműködést kötötteknek csak egyharmada (33%). A lakosok érdektelenségét és a nyelvi akadályokat a kérdésre választ adó önkormányzatok körülbelül negyede látta az együttműködés gátló tényezőjének. Míg az ütóbbi opció aránya az együttműködést kialakítottak és a partnertelepüléssel nem rendelkezők csoportjában közel megegyezik (10-14%), a lakosok érdektelenségét a nem együttműködő önkormányzatok kétszer akkora arányban jelölték meg, mint a testvértelepüléssel rendelkezők (18,1% és 9,6% a megfelelő arányok).

23


A „projektmenedzsmenttel kapcsolatos adminisztrációs nehézségek” opciót a válaszadók közel negyede (18%) tartotta az együttműködést gátló tényezőnek. Az együttműködési megállapodást kötöttek és nem kötöttek arányai jelentősen eltérnek: míg az előbbiek mindössze 2%-a jelölte meg ezt a lehetőséget, az ütóbbi csoport tagjai közül nagyjából minden tízedik tag. Az összes önkormányzat körében 12%-os azok aránya, akik azt gátló tényezőnek találták, hogy az együttműködés nem tartozik az adott válaszadó prioritásai közé. Az együttműködési megállapodással rendelkezők és nem rendelkezők csoportja között nem mérhető jelentős eltérés (a megfelelő arányok 4% és 7%). A „nincsenek gátló tényezők” opció esetében érdekes arányok születtek: míg a szlovákiai partnertelepüléssel rendelkezők csak 2%-a jelölte be a lehetőséget, az együttműködési megállapodást nem kötöttek körülbelül 10%-a tette ugyanezt, ami azt jelenti, hogy a testvértelepüléssel nem rendelkező válaszadók közül minden tízedik annak ellenére nem alakított ki együttműködést, hogy nem látott semmiféle gátló tényezőt. A kérdés nyílt részére 3 válasz érkezett, melyek közül kettő a távolságot jelölte meg gátló tényezőként, egy esetben a támogatás átutalásának időbeli elhúzódása került megemlítésre, mely a válaszadó Nógrád megyei város esetében elérte a 4-6 hónapot.

Európai Területi Társulás Az Európai Területi Társulással (ETT) kapcsolatos kérdésre 105 önkormányzat válaszolt, melyeknek mindössze 13%-a válaszolt igennel, a túlnyomó többségük, majdnem minden 10 válaszadóból 9 (87%) nem ETT-tag. Ezek az arányok akkor sem mutatnak figyelembe vehető mértékű eltérést, ha a kérdésre válaszolókat két csoportra, a partnertelepüléssel rendelkezőkre és az együttműködést nem kialakítottakra osztjük. 19. ábra: „Az Önök önkormányzata tagja valamely Európai Területi Társulásnak (ETT?)” elnevezésű kérdésre adott válaszok megoszlása

13% igen nem

87%

Az ETT tagság előnyeit a válaszadók a következőkben látták: „Közös célok megfogalmazása.” „Pályázati lehetőséggel forráshoz jütás, térségi, régiós összefogás.” „Az erőforrásokra alapozva a partner önkormányzatokkal, a térségi civil szervezetekkel és a magáncégekkel (kkv) közösen olyan fejlesztési programokban történő részvétel, melyek a térség teljes gazdasági és szociális fellendülését biztosítják. A gazdasági

24


fellendülésen kivül a hagyományok őrzése, a testvértelepülési kapcsolatok őrzése, közoktatási,közművelési feladatok ellátásával kapcsolatos tapasztalatcsere.” „Információcsere.” „Társadalmi kohézió megerősítése; civil szervezetek bevonása a fejlesztési folyamatokba; közös programok, események, rendezvények szervezésének lehetősége; helyi és térségi infrastruktúrafejlesztés; turizmus fellendítése.” Az ETT működésével kapcsolatos gátló tényezőket, illetve akadályokat a válaszadók a következőkben látták: „A releváns pénzügyi források hiánya, adminisztrációs nehézségek.”

a projektmenedzsmenttel

„Csak a nagyobb települések érdekeit veszik figyelembe.” „Túl nagy az együttműködők száma.” „Hosszú a megvalósítás ideje.” „Nincsenek megfelelő pályázati lehetőségek.” „Esetleges nyelvi akadályok, lakosság érdektelensége.” „Nem ismerjük a lehetőségeket.” „Passzivitás.”

25

kapcsolatos


1. Melléklet A kérdőív kérdései Kérdés

Kérdés típusa

Az Önkormányzat neve*

nyílt

Kerület*

nyílt

Opciók (zárt és részben zárt típus esetén)

Megye* nyílt Létesített az Ön önkormányzata partnerségi együttműködést (ún. zárt (csak egy testvértelepülési választható) kapcsolatot) szlovák önkormányzattal?* A partner önkormányzat neve

nyílt

A partnerség kezdetének éve

nyílt

Igen Nem

évente többször Az együttműködés gyakorisága

zárt (csak egy választható)

kétévente egyszer évente kétszer háromévente egyszer ennél is kevesebb

A partnerség jellemzői


formális (megállapodáson nyugszik) informális (nincs együttműködési megállapodás) művészet és kültúra ifjúság közlekedés közszolgáltatások nyújtása turizmus sport

Az együttműködés területe

szociálpolitika

zárt (több választható)

oktatás környezetvédelem mezőgazdaság és vidékfejlesztés regionális fejlesztés NGO-k együttműködése üzleti és beruházási tevékenység információs és kommunikációs technológia választott képviselők (polgármester, képviselők)

Célcsoportok

helyi vállalkozások


helyi szakmai klubok és egyesületek helyi köztisztviselők diákok és fiatalok lakosság

26


A partneri együttműködéshez csak saját helyi költségvetést használt fel?


Igen, csak saját helyi költségvetést használtunk fel Nem, külső forrást is igénybe vettünk

Amennyiben külső forrást is zárt (csak egy felhasznált a partneri választható) együttműködéshez…

kizárólag külső forrást vettünk igénybe

Speciális külső forrást is felhasználtak?

igen


helyi költségvetés és külső források kombinációját használtuk

nem Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013

Milyen speciális külső forrásokat használtak fel?


EU Európa a polgárokért program 20072013 EU Fiatalok lendületben program 20072013

Milyen nem speciális külső forrásokat használtak fel?

Magánszférából származó források (szponzoráció)

részben zárt (több választható)

Alapítványoktól, nem-kormányzati szervezetektől származó támogatások Más

Milyen problémák merültek fel a MagyarországSzlovákia Határon Átnyúló Program, az Európa a polgárokért program, vagy nyílt a Fiatalok Lendületben program végrehajtása közben? Írja le a programot megnevezve a problémákat

vállalkozások és határon átívelő kereskedelem támogatása a foglalkoztatottság támogatása és a münkaerő mobilitásának elősegítése Jelölje be kérjük, hogy mely prioritási területeket kellene tartalmaznia a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Programnak 2014-2020 között

társadalmi befogadás elősegítése, szegénység elleni küzdelem


beruházás a képességek fejlesztésébe, oktatásba és az életen át tartó tanulásba turizmus fejlesztése kulturális örökség támogatása a természeti környezet közös védelmének fejlesztése és támogatása

27


természeti és technológiai kockázatok megelőzése a városi és vidéki területek közötti kapcsolatok támogatása közlekedési, információs és kommunikációs és szolgáltatások elérhetőségének javítása határon átnyúló víz-, szennyszív és energia rendszerek és felszerelések támogatása a határon átnyúló együttműködések kapacitásépítési támogatása jogi és adminisztratív együttműködés valamint polgárok és intézmények közötti együttműködés támogatása infrastrukturális támogatások (egészségügy, kultúra, turizmus és oktatás) tudományos és kutatási tevékenység támogatása más pályázatíró cégek

A határon átnyúló együttműködési programok részben zárt előkészítéséhez és (több végrehajtásához a választható) következő szolgáltatásokat veszi igénybe Használják-e Önök a bankszektor szolgáltatásait olyan céllal, hogy finanszírozzák a határon átnyúló projektjeiket? (hitel)

külső szakértők a polgármesteri hivatal/önkormányzat saját szakmai kapacitása más


Igen Nem közös érdekek és problémák megfogalmazás a határmenti területeken a település menedzsmentjére és életére vonatkozó tapasztalat-csere

A határon átnyúló együttműködés előnyeinek a következőket tartom

a közösség életének gazdagítása


az emberek közötti találkozás lehetősége és azok bevonása a közösségi eseményekbe a település láthatósága (kifelé irányuló kommünikáció erősítése) európai programokból pénzügyi támogatáshoz jütás lehetősége más

A határon átnyúló

részben zárt

lakosok érdektelensége

28


együttműködés gátló tényezőinek tartom a következőket

(több választható)

pénzügyi források hiánya nincsenek gátló tényezők, akadályok a projektmenedzsmenttel kapcsolatos adminisztrációs nehézségek nyelvi akadályok nem tartozik az önkormányzat prioritásai közé más

Az Önök önkormányzata Zárt (csak egy igen tagja valamely Európai választható) nem Területi Társulásnak (ETT?) Mi a legnagyobb előnye az ETT tagságnak az Ön meglátása szerint?

nyílt

Milyen gátló tényezőket, akadályokat lát az ETT nyílt működésével kapcsolatban? *kötelezően kitöltendő

29


2. Melléklet Az együttműködő önkormányzatok és partnereik területi megoszlása

30


3. Melléklet Az érintett magyarországi megyék és szlovákiai kerületek

31


4. Melléklet Az érintett magyarországi kistérségek és szlovákiai járások

32


5. Melléklet „Jelölje be kérjük, hogy mely prioritási területeket kellene tartalmaznia a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Programnak 2014-2020 között” elnevezésű kérdésre adott válaszok megoszlása

33


6. Melléklet „A határon átnyúló együttműködés előnyeinek a következőket tartom” elnevezésű kérdésre adott válaszok megoszlása

34


7. Melléklet „A határon átnyúló együttműködés gátló tényezőinek tartom a következőket” elnevezésű kérdésre adott válaszok megoszlása

35

A magyar-szlova k hata rmenti együ ttmü ko de s o nkorma nyzati szemmel

Recommend Documents