A magyar-szerb határmenti térség társadalmi integrációs ágazati stratégiájának megalapozó dokumentuma

INNOAXIS A határ, mint innovációs megújulási tengely

A magyar-szerb határmenti térség társadalmi integrációs ágazati stratégiájának megalapozó dokumentuma

INNOAXIS PROJECT Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme

2011

1

© RTT, Serbia; MTA RKK, Hungary 2011 Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme IPA HUSRB/0901/2.1.3 Application ID: HU-SRB/0901/213/028

Project title: The borderline as an axis of innovation – INNOAXIS LEAD BENEFICIARY: Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of Sciences, Pécs PROJECT PARTNER: Regional Scientific Organisation, Szabadka ASOCIATED PARTNER: Mórahalom Város Önkormányzata

2

A TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ LEGFONTOSABB TÉNYEZŐI, FEJLESZTÉSI ELEMEI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEI A SZERB-MAGYAR HATÁR MENTI TÉRSÉGBEN ÁGAZATI STRATÉGIAI DOKUMENTUM - IPA INNOAXIS

TARTALOM

1. BEVEZETŐ - A TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ SPECIÁLIS KÉRDÉSEI A SZERB-MAGYAR HATÁR MENTI TERÜLETEKEN…………………….4. 2. STRATÉGIAI KERETEK………………………………………………………..7. 3. AZ INTEGRÁCIÓ TEKINTETÉBEN FONTOS TÁRSADALMI JELLEMZŐK AZ ÉRINTETT TÉRSÉGBEN………………………………....12. 4. TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ SWOT………………………………………...25. 5. A TÉRSÉG TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓS STRATÉGIÁJA……………..30. 6. A SZERB-MAGYAR HATÁR MENTI TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓS FELADATOK ÉS PROGRAMJAVASLATOK……………31. 7. KAPCSOLÓDÓ FORRÁSLEHETŐSÉGEK…………………………………..38. 8. ÖSSZEGZÉS………………………………………………………………………41.

3

1. BEVEZETŐ - A TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ SPECIÁLIS KÉRDÉSEI A SZERB-MAGYAR HATÁR MENTI TERÜLETEKEN A vizsgált szerb-magyar határ menti térség komplex fenntarthatóságának elsődleges feltétele az életminőség javítása, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése és a kirekesztettség megszüntetése. Az érintett lokális közösségek felzárkóztatásának egyik meghatározó eszköze az esélyegyenlőség megteremtése, a leszakadó rétegek és a perifériákon élő csoportok integrációja. Maga a „társadalmi integráció” fogalma igen összetett, a téma kutatásával, vizsgálatával és fejlesztési politikájával összefüggő terminológia bizonyos pontokon nem kellően tisztázott. Manapság egyaránt használatos egy praktikusabb, inkább az általános társadalompolitikához közelebb álló és egy szociológiai, társadalomelméleti megközelítés. Előbbi képviselői leginkább a meghatározott társadalmi csoportok esélyegyenlőségére és a munkaerőpiachoz való hozzáférésre fókuszálnak, míg utóbbi képviselői a holisztikus rendszerintegrációs dimenziók mentén (leginkább elvi síkon) közelítik meg a társadalmi integráció kérdéskörét. A szakirodalomban – egyes megközelítések szerint – a társadalmi integráció szinonimájaként használják a társadalmi kohézió fogalmát, sokan a témához kapcsolják a társadalmi tőke, a szolidaritás, a dezintegráció, a kirekesztés, a kirekesztettség fogalmait is. A vizsgált szerbmagyar határvidék területi és társadalmi konfliktusainak komplexitását figyelembe véve jelen tanulmány összeállítói a társadalmi integráció gyakorlati megközelítésű társadalompolitikai értelmezését tekintették mérvadónak, ezen belül hangsúlyosan kezelték az esélyegyenlőség megteremtését és a munkaerőpiachoz való hozzáférés témakörét. A szerb-magyar határ menti régió fejlődése elképzelhetetlen az itt élő társadalmi közösségek munkaerőpiaci reintegrációja nélkül. A szociológiai jellegek ismerete a meglévő társadalmi problémák súlyosságának csökkentése elkerülhetetlen feltételei a jobb, élénkebb határ menti kapcsolatok kialakításának, a térség gazdasági versenyképességének megnöveléséhez. A régió gazdasági működőképességéhez szükséges mind a munkaadói igények kielégítése, mind a megfelelő képzettséggel, kompetenciákkal rendelkező munkaerő határ menti mobilitásának segítése. Ennek feltétele – az általános társadalmi viszonyok javításán túl – a gyorsan változó munkaerőpiaci igényekre azonnal reagálni tudó és a határokon átnyúló munkaerőpiacot szolgálni képes, közös információs rendszer, a 4

munkaerőpiaci képzési és szolgáltatási hálózat, amely lehetővé teheti, hogy a gazdasági régiók határon túlnyúló területei is a munkaerőpiac egységes részeként legyenek kezelhetőek. A majdani EU-hoz csatlakozni kívánó Szerbia és a Vajdasági Autonóm Tartomány, valamint az ott élők – kiemelten a nagy népességszámú magyar kisebbség - számára igen fontos szempontokat adhat a magyarországi és a Magyarországgal határos EU-s tagállamok, határ menti, társadalmi típusú együttműködéseinek tanulmányozása és az ottani tapasztalatok, legjobb gyakorlatok átadása. Fontos, hogy egyes magyarországi határrégiókban az elmúlt években igen sokoldalú, jó gyakorlatok alakultak ki (pl. a NyugatDunántúlon). E határtérségekben zajló együttműködések úgy is értékelhetők, mint „best practice” formák. A jó gyakorlatként stratégiai fontossággal bíró magyarországi cross-border projektek kijelölésének szempontja volt, hogy egy-egy térségben tartósan, több éven át tartó fejlesztések történhessenek meg a nemzetközi partnerség keretei között. Ezek a már működő kapcsolatok a vizsgált terület számára tanulságosak lehetnek. A szerb félnek meg kell ismernie a kooperatív lehetőségeket, az EU-s országok közötti munkaerő-mobilitást, foglalkoztatást elősegítő, határon átnyúló együttműködési kapcsolatokat, és a munkaerőpiaci szolgáltató hálózatok fejlesztésének támogatási alternatíváit. A két ország között a társadalmi integrációban megvalósítható nemzetközi együttműködés terén a következő EU-s háttérrel kell számolni: léteznek az egész Európai Uniót vagy annak nagy részét érintő akut társadalmi problémák, illetve ezek feloldására, mérséklésére kidolgozott eszközök és kezdeményezések (EURES EQUAL, Leonardo, stb). Ezekben egyrészt lehetnek elvi ajánlások, vagy szabályozó elemek, mint például a hátrányos helyzetű csoportok

foglalkoztatásának,

foglalkoztathatóságának

támogatására

szóló

források

megteremtése és ezek az egyes nemzeti szabályozásban való megjelentetése. Bizonyos hátrányos helyzetű csoportokra (bevándorlók, romák, fogyatékosok és megváltozott munkaképességűek) közös európai stratégia készül, csak erre a célra felhasználható forrásokkal. Szerbia csatlakozásáig tehát az egyik legfőbb feladat a problémakezelés lehetőségeinek feltárása, mérlegelő vizsgálata és a bevált módszerek adaptációjának előkészítése. Ugyanakkor fel kell készülni arra is, hogy a határ menti területek társadalmi együttműködését szolgáló intézkedések, a határok átlépő munkaerőpiacok bővítése számos akadályba ütközhet. Mások a társadalmi, intézményi gyakorlatok, a szokások és a hagyományok. Hiányoznak a szomszédos országban illetékes hatóságok együttműködései. 5

Gátat teremtenek a nyelvi különbségek, a történelmi sérelmek, emellett a nemzeti szabályozások, illetve azok rögzültsége, rugalmatlansága, valamint az információhiány.

6

2. STRATÉGIAI KERETEK A társadalmi integráció az EU egyik legfontosabb célja és a szociális jóléti és támogató rendszereinkben kifejezésre jutó európai értékek egyik jelentős eleme. Ennek ellenére több olyan társadalmi réteg él az unióban, akik – különböző okokból – szenvednek a kirekesztődés miatt. Kirekesztődhetnek pl. területileg elszigetelten élő vidéki társadalmi csoportok, alulképzettek, munkanélküliek, a fogyatékkal élők, valamint a bevándorlók. Emellett ma is határozottan érzékelhető jelenség a kirekesztődés1. Mindezek a csoportok hátrányokkal szembesülhetnek

és

alapszolgáltatásokhoz

elszigetelődhetnek való

hozzájutás

a és

társadalomtól, a

többek

foglalkoztatás

között

terén

az

elveszítik

esélyegyenlőségüket. A negatív társadalmi folyamatok tompítása és a társadalmi integráció érdekében az EU jelenlegi közösségi szociálpolitikája a következő célokat tűzte ki; A foglalkoztathatóság javítása –

Az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelem és a tartós munkanélküliség kialakulásának megakadályozása

–

Áttérés a passzív munkapiaci eszközökről az aktív eszközökre

–

A szociális partneri viszony ösztönzése

–

Az iskolarendszerből a munka világába való átmenet megkönnyítése

A vállalkozó szellem erősítése –

A vállalkozások elindításának és működtetésének megkönnyítése

–

A munkahely-teremtési lehetőségek kiaknázása

–

Az adórendszert fokozottan foglalkoztatás-baráttá kell tenni

A vállalatok és dolgozóik alkalmazkodóképességének fejlesztése –

A munkaszervezet modernizálása

–

Az alkalmazkodóképesség elősegítése a vállalaton belül

Az esélyegyenlőséget szolgáló politikák erősítése –

Erőfeszítések a nemek közötti megkülönböztetés felszámolására

–

A munka és a családi élet harmonizálása

–

A munkába való visszatérés megkönnyítése

1

A kirekesztődés összetett társadalmi jelenség, amely a legtöbb esetben együtt jár a munkaerőpiacról való kiszorulással is. A kirekesztés egyik példája, hogy a roma népesség több mint háromnegyede nyolc osztálynál alacsonyabb végzettséggel rendelkezik, ami nemcsak egyes állásokból zárja ki őket, hanem a foglalkoztathatóságukat illetően is kedvezőtlen kép alakul ki, amely tovább erősíti a szegregációjukat. Egy másik példa a fogyatékkal élő embereké, akik az EU munkaképes korú lakosságának 18-20%-át alkotják; a fogyatékkal élőknek mégis csupán 40%-a rendelkezik állással.

7

A hátrányos helyzetű társadalmi rétegek esélyeinek javítása és a munkaerőpiacról kiszorultak integrációjának előmozdítása az EU szakpolitikáinak kulcsfontosságú elemét alkotja (“Commission Recommendation 2008/867/EC active inclusion of people excluded from the labour market; EU 2020 Strategy). Az Európai Szociális Alap a társadalmi integráció elősegítésére az alábbi tevékenységeket preferálja: 

A hátrányos helyzetű emberek igényeire szabott képzés és tanácsadás;



Az integrációhoz és a munkába álláshoz vezető utak felkínálása, illetve állások teremtése a hátrányos helyzetű emberek részére a szociális gazdaság keretében;



A hátrányos helyzetűek vállalkozásának támogatása;



Figyelemfelhívó kampányok a hátrányos megkülönböztetés leküzdésére A társadalmi integrációval kapcsolatos EU irányelvek összefoglaló táblázata

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD elve 75/117/EGK Tanácsi Irányelv az egyenlő díjazásról 76/207/EGK Tanácsi Irányelv az egyenlő munkahelyi bánásmódról 92/85/EGK Tanácsi Irányelv a várandós, a gyermekágyas vagy szoptatós anyák munkahelyi egészségéről és biztonságáról 97/80/EK Tanácsi Irányelv a nemi alapon történő hátrányos megkülönböztetés esetén a bizonyítási teherről 97/81/EK Tanácsi Irányelv a részmunkaidős foglalkoztatásról 86/613/EGK Tanácsi Irányelv az önfoglalkoztatókat és segítő házastársukat megillető egyenlő bánásmódról 96/34/EK Tanácsi Irányelv a szülői szabadságról 96/97/EK Tanácsi Irányelv a férfiakat és nőket megillető egyenlő bánásmódról a foglalkozási társadalombiztosítási rendszerekben POZITÍV DISZKRIMINÁCIÓ elve 1992 – ET – „Koherens politika a fogyatékos emberekért” 1993 – ENSZ – Standard Rules – a fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségének szabályai 1993 – A nők és férfiak esélyegyenlősége elvének integrálása a Strukturális Alapokba 1997 – Eu Parlament határozata a gender mainstreamingről 1997 – Európai Fogyatékossági Fórum 2000 – faji, etnikai diszkriminációt tiltó irányelv a társadalmi kirekesztődés ellen

Az integrációt segítő strukturális alapok ESZA: tartós munkanélküliség elleni küzdelem, fiatalok munka világába való bevonása, szakmai és egyéb képzések ERFA: képzési infrastruktúrák fejlesztése, szociális ellátások fejlesztése EMOGA: szociális ellátások fejlesztése Közösségi Kezdeményezések NOW: vállalkozások indítása, női foglalkozások diverzifikációja, a nők hozzáférése az új technológiákhoz, nemzetek közötti tapasztalatcserék, nemzetközi kooperációk EQUAL: a munkaerő-piacon egyenlőtlenséghez, diszkriminációhoz vezető tényezők megszüntetése LEADER és INTERREG

8

A Magyar Köztársaság társadalmi integrációval kapcsolatos stratégiai tervezetei A Társadalmi Megújulás Operatív Program (2007-2013) egyik legfőbb célja a társadalmi integráció elősegítése – kiemelten a munkaerőpiaci részvétel megerősítése. További célja (ötödik prioritás) a társadalmi kohézió erősítése és a közösségek fejlesztése, a jövedelmi szegénység és más hátrányok okozta társadalmi kirekesztettség csökkentése, a szegénység,

a társadalomból

való

kiszorulás

és

a hátrányok továbbörökítésének

megakadályozása, a hátrányos társadalmi helyzetben lévők arányának csökkentése, a helyi közösségek erősítése, a civil szervezetek támogatása, kapacitásainak megerősítése, a bizalom és az állampolgári részvétel fokozása. Az egészégi állapot és munkavégző képesség javítása. TÁMOP harmadik prioritás: A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése. Ezen belüli célok: -

Az integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató-rendszer infrastrukturális és informatikai feltételeinek megteremtése;

-

Akadálymentesítés;

-

Innovatív; integrált térségi szolgáltatások létesítése;

-

A bentlakásos intézmények modernizációja;

Magyarország 2002 júliusa óta vesz részt az Európai Unió szegénység és társadalmi kirekesztés elleni, nyitott koordinációs módszeren alapuló együttműködésében, melynek eredményeként 2003 végén aláírásra került a Társadalmi befogadásról szóló közös memorandum (JIM). Ezt követően, 2004 első felében elkészült a Nemzeti Cselekvési Terv a társadalmi összetartozásért című dokumentum, amelynek a következő célkitűzései; 1. Foglalkoztatás elősegítése, 2. A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés mindenki számára, 3. A tartós- és mélyszegénység csökkentése, 4. A gyermekek jólétének biztosítása, 5. A társadalmi kirekesztés elleni küzdelem elvének érvényesítése minden területen. Hasonlóan fontos dokumentum a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv, amely 2004-es elfogadása óta tartalmazza a foglalkoztatáspolitika főbb irányvonalait és célkitűzéseit, amelyek alapján a tagállamoknak évente ki kell dolgozniuk egy nemzeti foglalkoztatási akciótervet, és minden év október 1-ig be kell azt nyújtaniuk a Tanács és az Európai Bizottság részére. Ennek fő célkitűzései között található a; 1. Hátrányos helyzetben lévő emberek munkaerőpiaci integrációja, 2. Közoktatási intézményekben a roma munkanélküliek foglalkoztatását segítő képzések megvalósítása, 3. Civil szervezetek hátrányos helyzetű emberek munkába állását segítő kezdeményezései, 4. Közmunkaprogramok 9

Az ÚMFT szintén számos társadalmi integrációt segítő célkitűzést tartalmaz. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-2013) integrációt támogató célkitűzései -

az esélyegyenlőség felértékelése

-

a helyi szükségletekre reflektáló szociális és gyermekjóléti szolgáltatások fejlesztése

-

az igénybevevők szükségleteinek megfelelő, de ugyanakkor racionálisan működtethető, költséghatékony, új típusú szociális szolgáltatások létrehozása

-

a közösség megújulását támogató fejlesztések

-

a lakosság egészségkultúrájának fejlesztése, a tájékozottság javítása

-

megelőzés eszközeinek beépítése az oktatás és a szociális szolgáltatások rendszerébe

-

megelőzési programoknak helyet adó közösségi terek kialakítása

-

a közösségi terek kialakításával és felújításával a helyi közösségi és ifjúsági aktivitás megteremtése

-

a meglévő bentlakásos intézmények korszerűsítése

-

otthonközeli, családközeli szolgáltatások az idősek, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok számára.

A Szerb Köztársaság területén érvényben lévő, a társadalmi integrációt támogató stratégiai dokumentumok A Szerb Kormány a társadalmi integrációt támogató törekvéseiben elsősorban – a gazdasági szerkezetváltás keretén belül – az új munkahelyek teremtésére, az új termékek, és szolgáltatások

támogató

fejlesztésére,

a

kis-

és

középvállalkozások

hálózatának

kiszélesítésére és az új foglalkoztatási lehetősége megteremtésére koncentrál. A szerbiai szociális rendszer alapintézményei a szerb Szociális védelmi törvény szerint: -

Szociális Központok hálózata, melyeket egy vagy több önkormányzat alakít és feladata a szociális alapellátás, az oktatási intézmények melyeket a köztársaság vagy a tartomány alapít feladatuk az alapfokú oktatás.

-

Szociális védelmi intézet működik, melyet szintén a köztársaság vagy a tartomány alapít tanácsadó, kutatási és más szakfeladatok ellátására

-

Egyéb szociális védelmi intézmények, melyek lehetnek egyesületek, vállalkozók, vállalkozások, és feladataikat a szociális törvény alapján végzik.

A Szerb Köztársaságban a következő stratégiai elképzelések vannak érvényben: 1. Szegénység csökkentő stratégia   

E kiemelt fontosságú stratégia lényeges jellemzői: Az első olyan dokumentum, amely egyben inter-szektoriális, program jellegű. Hosszú konzultációs folyamat előzte meg, a nemzet és nem a kormány tulajdona. A stratégia középtávú fejlesztési keretet jelent az anyagi tényezők biztosítására A stratégia a szegénységet komplexen kezeli

10

    

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

A stratégia céljai Dinamikus gazdasági fejlődés (főleg a magánszektorban) A gazdasági folyamatok átrendezése, az „új szegénység” megjelenésének megakadályozása A meglévő és új szociális programok, intézkedések következetes végrehajtása Marginalizált csoportok felzárkóztatása A szegénység arányainak drasztikus csökkentése

Hátrányos helyzetű személyek fejlődését elősegítő nemzeti stratégia A nyugdíj és egészségügyi biztosítási rendszer fejlesztésének stratégiája A szociális védelem stratégiája A nők helyzetének és a nemi egyenjogúság növelésének stratégiája A idősek tanulásának stratégiája A fiatalság nemzeti stratégiája Az öregedés nemzeti stratégiája 2006-2015 Foglalkoztatási stratégia A roma kisebbség helyzetét javító nemzeti stratégia Nemzeti gyermek akcióterv

Az INNOAXIS térségre is vonatkozó lokális stratégiai dokumentumok A térség jövőbeni társadalmi integrációs fejlesztési lehetőségeit illetően számos támpontot nyújtatnak az érintett magyarországi régióban, megyékben, kistérségekben készült átfogó fejlesztési stratégiák, illetve a nagyobb városok és kistérségeik specifikus fejlesztési dokumentumai; a Dél-Alföldi Operatív Program a Bács-Kiskun megyei Közgyűlés által 2011ben elfogadott megyei szociális szolgáltatástervezési koncepció előterjesztési dokumentuma; A Bajai kistérség operatív programja; A Bácsalmási és Jánoshalmi kistérségek szociális felzárkóztató tervei; az Öko-Baja városi stratégia; A Szegedi kistérség szociális szolgáltatástervezési koncepciója, ). Ezek a legtöbb esetben sok általánosságot tartalmaznak, mégis mértékadó konkrét koncepciókat is bemutatnak a társadalmi-szociális szektorok különböző ágazataiban. A Vajdaságban, ha lassan is, de kialakulnak és elkészülnek azok a stratégiák, intézkedések, irányvonalak, kezdeményezések, programok, amelyek elősegítik a fejlődést, s ezzel a szegénység csökkenését, az emberhez méltó életkörülmények biztosítását is. A szerbiai térséget érintő fontos, a stratégiai elképzeléseket megalapozó dokumentum: „A humántőke társadalom-gazdasági sajátosságai Szerbiában, különös tekintettel az Észak Vajdaságra; és „A munkanélküliek dinamikája iskolai végzettség és községek szerint Észak-Vajdaságban, 2000-2008 között c. kutatási kéziratok (Somogyi, Gábrity, Csiszár, Takács, Ricz, Kajári). A helyzetfeltáró elemzések jórészt ezen dokumentumokban leírt, korábban feltárt problémakataszterekre épülnek, a stratégiai célok alapvetően az ezekben a területi dokumentumokban megjelölt feladatokra alapozva fogalmazódtak meg.

11

3. AZ INTEGRÁCIÓ TEKINTETÉBEN FONTOS TÁRSADALMI JELLEMZŐK AZ ÉRINTETT TÉRSÉGBEN Kedvezőtlen demográfiai folyamatok A vizsgált határ menti térségben a demográfiai folyamatok az elmúlt évtizedek folyamán kedvezőtlenül változtak. Az élve születések száma csökkenő, aránya (amely a XX. század elején még megközelítette a 40 ezreléket, a század közepére 20 ezrelék körülire mérséklődött, az évszázad végén pedig már nem érte el a 10 ezreléket). A születésekkel ellentétes irányú a halálozások tendenciája. Az 1960-as évek második felétől tapasztalható folyamatos növekedés. Ennek oka részben a népesség öregedési folyamata, részben azonban annak következménye, hogy bizonyos népességcsoportok körében rosszabbodtak az életesélyek, s ezzel együtt a halálozási viszonyok. A halálozási arány a nyolcvanas évek elejétől már 12-14 ezrelék fölé emelkedett. A mortalitás nemenként jelentősen eltérő: egyértelmű a férfiak fokozottabb halandósága. A társadalom nemenkénti megoszlását mindenkor a nőtöbblet jellemezte. Ez a többlet alapvetően csak a középkorúak és az időskorúak csoportjára jellemző. A népesség korösszetételére a lassú öregedés jellemző, főként a térség magyar oldalán. A térségen belüli vándorlási különbözetek egyértelműen a nagyobb városoknak kedveznek. Magyarországon főként Szeged, Szerbiában Szabadka, felé irányul nagyobb mértékű belsőtérségi migráció. Ez leginkább a fiatal korosztályokat és a képzettebb rétegeket érinti. Ebből következik, hogy a térségben rendkívül nagy egyenlőtlenségek alakultak ki a munkaerőpiaci elhelyezkedési lehetőségek és a munkanélküliségi mutatók tekintetében. A térség szempontjából igen fontos, hogy ne ürüljön ki a vidék, és a városi vonzáskörzetek mellett a kisvárosi, falusi, rurális térségek is megőrizzék népességmegtartó képességüket – „belakott” legyen a vidéki tér. A népsűrűség viszonylag alacsony, egyes körzetekben nem éri el az országos átlag (108,8 fő/km2) 70%-át sem. Kistérségi szinten természetesen nagyok a különbségek, a legritkábban lakott települések területén kb. 40,1 fő/km2, míg a legnagyobb népsűrűségi értékkel rendelkező kistérség a Szegedi (266,9 fő/km2). A térség már a XIX. század második felében is az ország viszonylag ritkán lakott térségei közé tartozott, de akkor még az igen magas természetes szaporodás mellett a vándorlási nyereség miatt is jelentősen gyarapodott a népessége. A természetes szaporodás értékei az 1910-es évekig még meg is haladták az országos átlagot, ám az első világháborútól kezdődően egészen napjainkig folyamatosan 12

rosszabbak annál. A térségben a népesség számának folyamatos csökkenése már korábban elkezdődött, bár a fogyás nem egyenletes mértékű. A születési és halálozási arányszámok tekintetében kistérségi szinten különbségek találhatók: pl. a Szegedi kistérségben az átlagnál kedvezőbb a halálozások ezer lakosra vetített száma ugyanakkor a Bács-Kiskun megyei Jánoshalmai kistérség az elmúlt évtizedben az egyik legrosszabb mutatóval rendelkezett a térségben (18 ‰). Az INNOAXIS projektterület népessége – 2009-ben

Források: KSH megyei statisztika évkönyvek 2009; Institut za javno zdravlje Srbije „Dr Milan Jovanović Batut“ (2010): Zdravstveno- statistički godišnjak Republike Srbije 2009. Beograd.

Az elvándorlásnak igen jelentős szerepe van a régiót ma jellemző kedvezőtlen demográfiai folyamtok kialakulásában. Az elvándorlás nemcsak apasztotta a térség népességét, hanem szerkezetét is jelentősen módosította, mivel az elköltözés elsősorban a fiatalokat érintette. Ennek következtében egyrészt fokozatosan visszaesett a születési ráta, másrészt kedvezőtlen irányba módosult a korösszetétel, – az elvándorlás következtében az időskorúak részaránya növekedett – ami szükségszerűen maga után vonta a halálozási ráta emelkedését is. 13

A vándorlási egyenleg a legtöbb évben negatív, az ezer lakosra jutó vándorlási különbözet a Bácsalmási és a Jánoshalmai kistérségben 2003-ban meghaladta a -6‰-t, ugyanakkor a Mórahalmi kistérség ugyanebben ez az év (3,4‰)-os többlettel zárt. A népesség fogyása a városokban és a falvakban egyaránt tetten érhető. A falvak esetében elsősorban a megyeszékhelyek közelében – annak agglomerációs övezetében – elhelyezkedő települések (Szeged esetében: Zsombó, Szatymaz, Sándorfalva, Domaszék) tudtak nagyobb lakónépesség szám növekedést felmutatni. A teljes lakónépesség közel 70%-a városlakó, azonban nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a várossá nyilvánítások során számos valójában falusias település kapta meg a városi rangot, ezen települések esetében tipikus rurális problémák állnak fenn. A külterületi népesség aránya magas, egyes települések esetében meghaladja a 20%-ot. Az idősek aránya (60 év felett) az INNOAXIS térségben

Források: KSH T-STAR 2007 és az Institut za javno zdravlje Srbije „Dr Milan Jovanović Batut“ (2010): Zdravstveno- statistički godišnjak Republike Srbije 2009. Beograd becslések alapján

Az érintett magyar oldalon elhelyezkedő kistérségek korszerkezete igen kedvezőtlen, az idős népesség aránya magas. A vajdasági területeken ugyan némileg kedvezőbb a 14

korstruktúra, de tendenciáiban hasonló a szerbiai települések demográfiai helyzete. A 15 évesnél fiatalabb népesség aránya egyre kevesebb (15-18%), a 60 évesnél idősebb korosztály aránya (20%-körüli). A két világháború közötti időszaktól kezdve a régióban népszerűvé vált az „egyke-szemlélet”, amely ugyancsak alacsonyabb születésszámot eredményezett. Ebben a folyamatban szerepet játszik a nők fokozott munkavállalása, a megváltozott életkörülmények, a válások számának növekedése, illetve a házasságkötések számának csökkenése is. Ez utóbbi tendencia az elmúlt másfél évtizedben is markánsan nyomon követhető. A nemek arányát összehasonlítva a születéskor fiútöbblet jelentkezik, majd a férfiak és a nők eltérő halálozási rátája miatt 40 éves kor felett már a nők vannak többségben, a 80 évesnél idősebb lakosság körében pedig a nők száma már több mint kétszeresen haladja meg a férfiakét. A magyarországi részeken 2003-ban 1000 férfira 1102 nő jutott, amely több mint 3 fővel kevesebb az országos értéknél, viszont jelentősen (csaknem 14 fővel) több a Budapest nélkül számított vidéki átlagnál. A nő-férfi arány a nagyobb elvándorlással jellemezhető kistérségekben, illetve a városokban az átlagosnál magasabb, ennek megfelelően a Szegedi kistérségben a legmagasabb. Ugyanakkor ez a mutató már hagyományosan a tanyás térségek településein a legkedvezőbb. Nem jelentős a nemzetiségek aránya, bár a hivatalos statisztikák csupán a kisebbségek „töredékét látják”). A pontatlanság abból adódik, hogy a nemzetiségi összetétel szempontjából problémát okoz a romák besorolása, mivel a cigányság, mint etnikai csoport nem egységes, létszámukról csak becsült adatok léteznek, illetve többségük magyarnak vallja magát. A 2001-es népszámlálási adatok tehát nem adnak pontos képet a romák arányáról. Összességében megállapítható, hogy a térség jelenleg Magyarország demográfiailag egyik legkedvezőtlenebb helyzetben lévő határvidéke, ahol a születési ráta az országos átlag alatt marad,

a

halálozási

arányszám

és

természetes

fogyás

pedig

igen

magas.

A

népességprognózisok alapján a kedvezőtlen demográfiai folyamatai a jövőben sem javulnak számottevően, a népesség elöregedés várhatóan tovább folytatódik. Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság A térség népességének gazdasági aktivitása közepesnek minősíthető, de e téren is hatalmas területi különbségek vannak. A gazdasági aktivitás alakulására számos egyéb folyamat gyakorol komoly hatást. Az egyik legjelentősebb ezek közül a fiatalok tanulással töltött éveinek emelkedése, mivel ezáltal csak később jelennek meg pályakezdőként a 15

munkaerőpiacon. A közép- és felsőfokú végzettség megszerzéséhez az 1990-es évtizedtől kezdődően a biztonságosabb elhelyezkedés igénye mellett részben éppen a munkanélküliség elől a „tanulásba menekülés” stratégiája biztosította a korábbinál nagyobb motivációt. Az aktivitási rátát ezen felül érezhetően befolyásolta a nyugdíjkorhatár többszöri módosítása, valamint a nők gyermekvállalási szokásainak (az első gyermek vállalásának időpontja kitolódott) a tanulási időszak meghosszabbodására és egyéb, szociális megfontolásokra visszavezethető változása is. A foglalkoztatási ráta (azaz a foglalkoztatottak részaránya a mindenkori munkavállalási korú népességen belül) alakulását tekintve némileg hasonló a régió országos átlaghoz viszonyított helyzete, ugyanúgy, mint az aktivitási ráta esetében, de a foglalkoztatottság mértékének változásai nem esnek egybe a gazdasági aktivitásra jellemző tendenciákkal. Ebben az esetben az értékek már nagyobb szóródást mutatnak, bár néhány kivételtől eltekintve a 60%-os szint környékén alakultak a vizsgált bő egy évtized folyamán. Mivel a gazdasági aktivitást döntő mértékben a foglalkoztatottsági szint határozza meg, ezért nyilvánvalóan ebben az esetben is érvényes az a negatív irányú tendencia, amely a régió országon belüli relatív helyzetének fokozatos romlását eredményezi. Az ország egészére jellemző gazdasági szerkezetváltás miatt az elmúlt 20 évben drasztikusan lecsökkent a mezőgazdaság foglalkoztatási ereje, és ezzel párhuzamosan dinamikusan emelkedett a szolgáltatási jellegű szektorokban munkát keresők és találók részaránya. Ugyanakkor a térség foglalkoztatási szerkezete továbbra is markáns eltéréseket mutat az országos átlaghoz viszonyítva. A természeti adottságok illetve a több évszázados hagyományok miatt a mezőgazdaságban dolgozók aránya az átlagosnál magasabb, az ágazatban megélhetést keresők aránya a magyar oldalon az országos átlagot több mint kétszeresen múlja felül. Az iparban és a szolgáltatásban dolgozók aránya ugyanakkor elmarad az ország egészére jellemző értéktől, és ennek hátterében nem csak a mezőgazdaság kiemelkedő szerepe húzódik meg. A jelenlegi tendenciákat figyelembe véve kijelenthető, hogy a régió népességének gazdasági aktivitásában, illetve a foglalkoztatás szintjében rövidtávon nem várható gyors javulás. A gazdaság szerkezete korszerűtlen, hiányoznak a dinamikus ipari és tercier ágazatok, ezért az utóbbi években az ország egészéhez viszonyítva fokozatosan romlottak a vállalkozási és a gazdasági aktivitási mutatók, tovább csökkent a tőkevonzó képesség. A fentebbi folyamatok kedvezőtlen kihatásai a munkaerőpiacon is érzékelhetők, és középtávon a mezőgazdaság szerkezeti átalakulásának hatására további jelentős létszámkibocsátás várható az ágazatból. Mindez újabb, komoly foglalkoztatási feszültségek forrásává válhat az 16

egyébként is kedvezőtlen helyzetben lévő rurális térségekben. Az előzőekben vázolt trendek érvényesülése esetén az országos pozíció fokozatos romlásával párhuzamosan, tovább nőhetnek a régión belüli területi különbségek. A munkanélküliség legfontosabb jellemzői A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a Dél-Alföldi régió Szerbiával határos területein az országos átlagoknál magasabb és időtartamát tekintve tartósabb munkanélküliség alakult ki,

amely

a regisztrált

munkanélküliek

kedvezőtlen

strukturális összetétele mellett a betölthető üres álláshelyek alacsony számával jár együtt. A permanens foglalkoztatási problémák kedvezőtlen hatással vannak a határokon átnyúló munkavállalási lehetőségekre és egyáltalán a hajlandóságra is. A határtérségben hivatalos munkavállalási engedéllyel rendelkező szerb állampolgárok száma mindössze százas nagyságrendűre tehető évente. A munkanélküliek száma az érintett térségekben

Források: KSH T-STAR 2007 és az Institut za javno zdravlje Srbije „Dr Milan Jovanović Batut“ (2010): Zdravstveno- statistički godišnjak Republike Srbije 2009. Beograd becslések alapján

17

A munkanélküliség a hivatalos adatok alapján is igen súlyos gondokat okoz Szerbia területén, a munkanélküliségi ráta országos szinten csaknem 35%-os értéket mutat. A Vajdaságban valamivel kedvezőbb a helyzet, de a ráta ott is meghaladja a 30%-ot, vagyis megközelítőleg 270 ezer ember nem tud elhelyezkedni a szerbiai átlagnál egyébként fejlettebb tartományban. A munkavállalási célú migráció egyik legkomolyabb mozgatórugója a helyben elérhető munkalehetőségek hiánya, így nem mellékes kérdés, hogy az országhatár túloldalán milyen a helyi munkaerőpiacok helyzete. Foglalkoztatottsági mutatók a Vajdaságban Vajdaság A munkaképes lakosság aktivitási rátája A munkaképes lakosság foglalkoztatottsági rátája

60,8% 52,2%

Forrás: Đurđev, 2009.

A szomszédos országokból származó, hivatalos keretek között munkát vállalók létszáma a kedvezőtlen adottságok ellenére évről-évre emelkedik. A 2005-ös év folyamán a régió munkaügyi központjaiban mintegy 4000 munkavállalási engedélyt adtak ki, és az érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkezők háromnegyede román, 13%-a szerb állampolgár volt. Az érintettek döntő többsége (közel 90%-a) magyar nemzetiségű, így a nyelvi nehézségek nem jelentenek akadályt. Más a helyzet a Magyarországon illegálisan dolgozó feketemunkásokkal, akik elsősorban a mezőgazdasági és az építőipari idénymunkák alatt érkeznek az országba. Számukról nincsenek pontos adatok, de bizonyos, hogy az a többszöröse a törvényes keretek között dolgozókénak. Sokszor szervezett keretek között hozzák át őket a határon, és egyes térségekben nem ritka a feketemunkások tömeges, több száz fős csoportokban való megjelenése sem. Az illegális munkavállalás befolyásolja a határforgalom jellegét is, mivel a jogszabályok miatt (aki nyilvánvalóan munkavállalási szándékkal érkezik, azt visszafordítják) nem a napi és heti, hanem inkább a havi vagy a tartózkodási engedély időtartamával azonos intervallumú ingázás a jellemző. Ez alól természetesen kivételt jelentenek azok, akik rokonlátogatási vagy egyéb indokkal sűrűbbé tudják tenni a határátkelést. A jövőt tekintve jelen pillanatban nehezen megjósolható, hogy hogyan alakulnak majd a Délalföldi régió szomszédos országokkal való munkaerőpiaci kapcsolatai az elkövetkező években, évtizedekben. A Szerbiából érkezők ma is csak „ugródeszkának” tekintik a régiót – mindössze 30%-uk keres munkát a Dél-Alföldön – a legtöbbjük (főleg az építőipari szak- és segédmunkások) Budapesten vagy attól is nyugatabbra keres munkát magának. A jelenlegi tendenciákat figyelembe véve ez a jövőben sem változik jelentősen, így a külföldi 18

munkavállalók növekvő számának hatásai továbbra sem a régióban, hanem sokkal inkább az ország fejlettebb gazdaságú, munkaerőhiánnyal küszködő területein lesznek érzékelhetőek. Ami a magyarországi oldalt érinti; a regisztrált munkanélküliek összetételét tekintve jelentős területi különbségek, illetve több szempontból kedvezőtlen folyamatok jellemzik a térséget. A legkedvezőbb helyzetben a Szegedi kistérség van, míg a legrosszabb mutatók Bácsalmás térségét jellemzik. A nemek egymáshoz viszonyított arányát tekintve országosan enyhe férfitöbblet mutatható ki, és a régió átlagát tekintve gyakorlatilag ugyanez a helyzet. Noha a regisztrált álláskeresők között összességében nem kedvezőtlenebb a nők helyzete az erősebb nem képviselőihez viszonyítva, hátrányos helyzetük mégis több ponton tetten érhető. A jóval nehézkesebb munkaerőpiaci reintegrációra utal többek között az a tény is, hogy amennyiben egy nő (különösen egy többgyermekes családanya) tartósan munkanélkülivé válik, akkor az elhelyezkedése e térségben jóval több nehézséggel jár. A foglalkoztatási helyzet javításának lehetőségeit alapvetően meghatározza a rendelkezésre álló munkaerőbázis strukturális összetétele, és az iskolai végzettségnek különösképpen meghatározó szerepe van az elhelyezkedési esélyeket tekintve. A munkaerőpiac regisztrált kínálati oldalának összetétele kedvezőtlen, mivel az alacsony, legfeljebb általános iskolai végzettségű képzetlen munkanélküliek aránya magas. Mindez összefüggésben van a külterületi népesség magas részarányával, illetve annak átlagosnál alacsonyabb iskolai végzettségével (pl. a Jánoshalmai, a Kiskunmajsai és a Kiskunhalasi kistérségben a regisztrált munkanélküliek több mint egytizede még az általános iskolát sem fejezte be). A tartósan magas munkanélküliséggel jellemezhető területek többségében ugyanakkor szintén meghaladja a mutató értéke a 43,5%-os országos átlagot, ami komolyan megnehezíti a strukturális munkanélküliség csökkentését, a gazdasági szerkezet modernizálását. Ráadásul ezekben az ország és/vagy megyehatár mentén fekvő periférikus térségekben a legalacsonyabb a diplomával rendelkező munkanélküliek aránya (a legmagasabb értékek természetesen a felsőfokú oktatási intézménnyel rendelkező körzetekben jellemzőek), ami elvben kedvezőbb elhelyezkedési esélyekre utal, valójában azonban a diplomával rendelkezők eleve kisebb aránya (sok esetben hiánya) áll a számok hátterében. Az utóbbi években egyre komolyabb feszültségeket okoz a pályakezdő munkanélküliek számának és arányának folyamatos emelkedése. A vizsgált időpontban magyarországi szinten a regisztrált munkanélküliek mintegy 8%-a volt pályakezdő, míg a régió átlaga kevéssel e fölött alakult. Noha a tanulással töltött idő kitolódásának eredményeként kevesebb fiatal jelenik meg a regiszterben, azonban a sorkatonaság eltörlése, illetve a diplomások egyre 19

súlyosbodó elhelyezkedési problémái ezzel éppen ellentétes irányba hatnak. A diplomás munkanélküliség folyamatos emelkedésének eredményeként a felsőfokú oktatási centrumok szűkebb-tágabb környezetében jellemzően magasabb, az összes regisztrált egytizedét is meghaladó mértékű a pályakezdők részaránya. A vajdaságban a fiatalok között kifejezetten magas a munkanélküliség. A 34 éven aluli munkaképes lakosság a teljes munkanélküliek mintegy 50%-át teszik ki. A munkanélküliek 36%-a először keres munkát, 65%-uk pedig az elhelyezkedésre 1-10 évet is vár, tömegesítve ezáltal a tartós munkanélküliséget. A munkanélküliek 10%-a 1-2 hónapot vár az első munkába állásra, 12%-uk 3-5 hónapot,13%-uk pedig akár egy évet is várhat az elhelyezkedésre. A

munkahely

elvesztése

2009-ben

a

következő

ágazatokban

következett

be

legdrasztikusabban: feldolgozóipar 23%, kereskedelem 23%, oktatás 15%, ingatlanügyek 9%, építőipar 6%, közlekedés és vendéglátóipar 4-4%. A Szerb Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai alapján összegzett, a munkáltatók által megfogalmazott igények 70%-a szakképzett munkaerőre irányul, míg 30%-a szakképzetlenre. 72%-ban meghatározott időre foglalkoztatnák a munkaerőt, míg az esetek 28%-ában meghatározatlan időre szóló állásajánlatot képviselnek a munkaadók (NSZZ, 2009). A vizsgált községek a munkanélküliség és munkavállalási lehetőség szempontjából három csoportra oszthatók: Szabadka minden tekintetben élenjáró, Kishegyes, Csóka és Óbecse községekben a legnagyobb az eltérés a munkaerő piaci kereslet és kínálat között, míg a többi községben a tőkeáramlás függvényében, nagyon érzékenyen változik – javul vagy éppen romlik – a munkanélküliek helyzete. A legnagyobb munkanélküliséggel Kishegyes, Csóka, Óbecse és Zenta községek szembesülnek. A Vajdaságban az is gondot okoz, hogy a vállalkozásalapítások

(egyszemélyes

vállalkozások)

sok

esetben

a

kényszerű

munkanélküliségből alakultak ki, azonban mára a szakmai kompetenciáik elmaradnak a gazdaság elvárásaitól, így a vállalkozások csődbe jutnak. Egyéb negatív körülmények A szociális szolgáltatások A szociális és gyermekvédelmi alap- és szakellátások nagyrészt kiépültek, ugyanakkor tényleges hozzáférhetőségüket – főként a kistelepüléseken – korlátozza, hogy azok sok esetben

egyszemélyes,

nem

napi

rendszerességgel

elérhető

és

igénybe

vehető

szolgálatok/szolgáltatások. Megállapítható, hogy nagyfokú területi egyenlőtlenségek alakultak ki az egyes szolgáltatások hozzáférhetőségében. Egyes hátrányos helyzetű 20

csoportok (fogyatékossággal élők, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek, hajléktalanok) esetében kapacitáshiány mutatkozik a szociális szolgáltatások terén. A szociális szolgáltatásokra rászorulók száma magas. A „kiskorú” szociális esetek előfordulása a vajdasági érintett területen Körzet/község neve Észak-Bácska

Esetek összesen

Hátrányos családi helyzet

Viselkedészavar

Szellemi fogyatékos

Testi fogyatékos

Szellemi és testi fogyatékos

Egyéb kiskorú szociális eset

2340

1394

570

137

148

52

39

Topolya község

629

501

44

36

32

3

13

Kishegyes község

362

324

2

31

4

1

0

Szabadka

1349

569

524

70

112

48

26

Észak-Bánát

4520

3324

765

250

94

83

4

Ada község

315

271

18

9

4

9

4

1281

1034

123

90

5

29

0

Nagykikinda község

815

301

393

53

39

29

0

Törökkanizsa község

726

667

38

7

10

4

0

Zenta község

954

686

150

83

30

5

0

Csóka község

429

365

43

8

6

7

0

Nyugat-Bácska

3754

2266

504

177

79

30

698

Apatin község

694

526

106

28

13

12

9

Kúla község

976

687

83

56

17

10

123

1104

578

44

58

12

8

404

980

475

271

35

37

0

162

Magyarkanizsa község

Hódság község Zombor

A „nagykorú” szociális esetek előfordulása a vajdasági érintett területen Körzet/község neve

Esetek összesen

Viselkedészavar

Szellemi és testi fogyatékos

Megélhetés nélküli

Hajléktalan

Időskorú szociális eset

Egyéb nagykorú szociális eset

Észak-Bácska

6535

222

1232

2771

108

1092

1110

Topolya község

1100

6

238

500

60

248

48

490

0

119

297

12

62

0

Szabadka

4945

216

875

1974

36

782

1062

Észak-Bánát

9369

166

1021

4329

558

1990

1305

Ada község

575

11

81

302

28

123

30

Magyarkanizsa község

2200

76

114

400

450

552

608

Nagykikinda község

2891

0

448

1628

0

532

283

Törökkanizsa község

1257

0

97

771

2

350

37

Zenta község

1617

77

161

801

37

231

310

Csóka község

829

2

120

427

41

202

37

Nyugat-Bácska

8741

290

1128

4322

427

1796

778

Apatin község

1616

16

125

961

41

325

80

Kúla község

2038

138

232

967

6

405

290

Hódság község

1570

51

86

715

92

522

104

Zombor

3517

85

685

1679

220

544

304

Kishegyes község

Forrás: Szerb Köztársasági Statisztikai Hivatal 21

Egyéb célcsoportok esetében is jellemző az ellátórendszer – elsősorban a bentlakásos – kapacitáshiánya, pl. az „idősödő” régió az idősellátás terén is férőhely-hiánnyal küzd. A nagyobb települések, főként városok vonatkozásában pedig a kereslethez viszonyított férőhelyszámból adódik a kisgyermekek napközbeni ellátásának kapacitáshiánya. A meglévő szociális/közösségi infrastruktúra minősége sem igazodik teljes mértékben a társadalmi, gazdasági és területi igényekhez, illetve a tárgyi és humán kapacitás is fejlesztésre szorul. Általánosságban a szolgáltatások elérhetősége és minősége a kistelepüléseken messze alatta marad a térség városaiban nyújtottnak. A szociális területet illetően várhatóan a „pólusvárosok” fejlesztéseinek hatása hosszabb távon sem érinti a jelenleg is elmaradott, periférikus helyzetű térségeket. Az elsősorban az idősellátást érintő növekvő színvonalbeli különbségek mérséklése érdekében célszerű a régióba érkező „külső” fejlesztési forrásokat a leszakadó, alacsony szolgáltatási minőséget nyújtó, a pólus fejlesztő hatása által nem érintett földrajzi és szakterületekre koncentrálni. A szociális ellátás néhány alapadata a projekt magyar oldalán

A kistérség neve

Bácsalmási Bajai Jánoshalmai Kiskunhalasi Kiskunmajsai Kisteleki Mórahalomi Szegedi Kistérségek összesen

A tartós bentlakást és Idősek átmeneti nappali elhelyzést intézményei nyújtó működő otthonok férőhelyei működő száma férőhelyei száma

A bölcsődei férőhelyek száma

A bölcsődébe beírt gyermek száma

A közgyógy -ellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

Rendszeres szociális segélyben részesülők évi átlagos száma

Állástámogatásban részesülők átlagos száma

Állástámogatásban részesítet tek közül foglalkoztatásban részt vettek száma

Közcélú foglakoztatásban résztvevők száma

A lakásfenntartási támogatás esetei (pénzbeni, természetbeni)

209

81

10

–

951

287

606

484

449

1 528

796

363

160

217

3 905

534

1 155

1 008

1 007

2 977

114

80

–

–

620

273

611

265

239

970

882

179

80

110

1 809

402

999

610

565

1 862

199

120

35

55

1 165

175

384

461

456

882

428

70

30

47

925

111

222

237

233

640

323

205

50

68

1 247

199

321

321

256

994

1 197

606

923

1 295

7 477

342

1 079

1 864

1 820

4 564

4 148

1 704

1 288

1 792

18 099

2 323

5 378

5 250

5 025

14 417

Forrás KSH 2009 A munkanélküli ellátás igénybevételének feltételei az utóbbi években szigorodtak és az innen kikerülők is a szociális ellátórendszert veszik igénybe, tovább növelve az inaktívak számát. Ugyanakkor a szociális ellátórendszeren belül hiányosak a munkaösztönző 22

támogatások, a munkavállalást elősegítő szolgáltatások. Közlekedés és elérhetőség Az elérhetőség és a jó közlekedési lehetőségek hiánya a térségben a kirekesztettség egyik tényezője. A közlekedés leginkább a tanyás körzetekben és a kistelepüléseken élők számára

okoz

nehézséget.

Egyes

helyeken

nagy

távolságot

kell

megtenni

a

tömegközlekedési eszközök igénybevételéhez is. Mindezek a tényezők megnehezítik az adott térségben élők munkába jutását, elhelyezkedési lehetőségét, a gyermekek bölcsődébe, óvodába, iskolába járatását és különböző, mindennapi élethez szükséges szolgáltatások elérését. A hiányzó útszakaszok, az elhanyagolt földutak kezelése sok helyen elkésett. Egyes települések külterületi útjainak jórészt földút, melynek fenntartása, járhatóságának biztosítása folyamatos munkát igényel. A térségben a kisebb települések, főként a szórványok elérhetősége közepesen rossz. A határ menti térségben több kiépítetlen út található, a zsáktelepülések előfordulása gyakori (pl. Bácsszentgyörgy, Érsekhalma, Rém; Bácsszőlős, Kunbaja; Hartakötöny, Kisszállás, Balotaszállás; Szank, Kígyós). Egészségügyi helyzet Az egészségügyi ellátás minősége, eszközállománya és hozzáférhetősége jelentős területi különbségeket mutat. A járóbeteg-ellátás orvoshiánnyal küzd, a városoktól távoli településeken az egészségügyi ellátások hozzáférhetősége rossz. Több kistérségben csak egy központi alapellátási ügyelet működik, amely összefogja az összes települést. Sok kis településen csak heti 1-2 nap van háziorvosi ellátás. A térség lakosságának közepesen rossz egészségi állapota részben a kedvezőtlen korstruktúrának (60 éven felüliek magas aránya) a következménye, részben pedig az általános egészségügyi ellátási problémákra vezethető vissza. A vezető halálokok az országoshoz hasonlóak. A szervrendszerek betegségeinél a megjelenő betegségek megoszlása az országos átlaggal egyezőséget mutat, szignifikáns eltérés csak a szenvedélybetegségek (ezen belül az alkoholizmus), illetve az öngyilkosságok körében tapasztalható. A specifikus problémának tekinthető öngyilkosság főként a férfiakat érinti, és a falvakban, illetve a külterületeken élők körében a leggyakoribb. Oktatás A térségben számos általános iskola van, amelyek alacsony tanulólétszámmal rendelkeznek (az általános iskolák egynegyede). Ezen iskolák fenntartása komoly gondot okoz az önkormányzatoknak, akik sokszor a költségvetési lehetőségeiket meghaladó erőfeszítést 23

tesznek az általános iskoláik fenntartása. A költségvetési gondok mellett komoly szakmai, pedagógiai hátrányok is jelentkeznek ezeknél az iskoláknál. Szinte lehetetlen biztosítani ezen intézményekben a magas színvonalú oktatást. Így a tanulók már eleve jelentős hátránnyal indulnak a középiskolába. A pedagógusok tapasztalatai szerint a hátrányos helyzetű családokból érkező gyerekek későn és rendkívül hátrányos helyzetben kerülnek be az óvodákba, és ez a hátrány a továbbiakban is megmarad. A kirekesztett csoportok már jelentős lemaradással küzdenek az alapfokú iskolai tanulmányaik végére, alacsony végzettségük rendkívül nehézzé teszi egyes csoportok, mélyszegények, fogyatékkal élők, egyes kisebbségek munkába állását, foglalkoztatását, társadalmi integrálódását.

24

4. TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ SWOT Erősségek  

 

   

Jelentős humán erőforrással és foglalkoztatási potenciállal rendelkező városi központok találhatók a térségben. A munkaerő (főként Szeged, Szabadka) bizonyos szakterületeken komoly szaktudással rendelkezik. A térség nagyobb központjaiban (Szeged, Szabadka, Zombor, Baja) a lakosság képzettségi szintje, a közép- és felsőoktatásban résztvevők aránya EU-s viszonylatban magas. A nagyvárosok ellátórendszerének vonzáskörzete nagy, ez egyfajta előnyt is jelent A vizsgált térség magyar oldalán a szociális és gyermekvédelmi törvényi keretek adottak – az alapszolgáltatások kiépültek. Az ellátórendszerek szakmai háttértámogatása jó. A szociális, a gyermekgondozási, és a családi támogatások, valamint a fogyatékos emberek esélyegyenlőségének biztosítása és a foglalkoztatási rehabilitáció tekintetében a magyar oldalon létrejöttek a szolgáltatások szervezeti keretei. Bizonyos körzetekben jól működő falugondnoki hálózatok találhatók. A szociálisan elkötelezett önkormányzatok száma növekvőben van. A térség prominensei körében elismert a társadalmi integrációs partnerség fontossága, a magyar oldalon a civil szervezetek szerepvállalási aktivitása nagy. A nagyobb városi művelődési, kulturális központok lehetőséget nyújtanak a lakosság számára a közösségi életre. Az elmúlt években a két ország intézményei, civil szférája és lakossága között jó kapcsolatok alakultak ki. Gyengeségek

Általános társadalmi - munkaerőpiaci        

A térség városhiányos, aprófalvas körzetei komplex - (természeti-társadalmi-gazdasági) problémákkal néznek szembe A térség társadalmi versenyképességére utaló mutatók gyengék, az EU szintjéhez képest alacsony szintű a gazdasági aktivitás és foglalkoztatottság – különösen a szerbiai határtérségben Átlag feletti a munkanélküliséggel sújtott települések száma, alacsony a fizetőképes kereslet A népességet az idősödés és az elvándorlás jellemzi Sokakat érint a mélyszegénység a kirekesztődés Egyes rétegeket (szegény családok, középkorú munkanélküliek, roma népesség, fogyatékkal élők) különösen sújtja a munkaerőpiacról való tartós kirekesztődés. A tartós munkanélküliség aránya ezen körökben igen magas A térségen belül jelentősek a munkaerő-piaci egyenlőtlenségek (város-vidék dichotómia mindkét oldalon). A magas inaktivitás ellenére egyes foglalkozásokban a szakképzett munkaerő hiánya tapasztalható 25

      



A munkaerő-piaci mobilitás alacsony szintű. A fiatalok egy része nem a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzettséggel fejezi be tanulmányait Megjelenik a nemi esélyegyenlőtlenség problematikája (álláshoz jutás, bérezés) A munkavédelem, munkabiztonsági helyzet kedvezőtlen A halmozottan hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci integrációjának nincs megfelelő gyakorlata - a rugalmas foglalkoztatási lehetőségek szűkösek A szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférésnek nagyok a területi egyenlőtlenségei Nincs összehangolt munkaerő-gazdálkodás, a végzettek és a pályaorientációs tevékenység nyomkövetése hiányzik. Nem elégséges a kapcsolat a szakképzésben érintettek között (munkáltatók, képzők, kamarák). Nincs régiós munkaerő piaci prognózis, koordináció. Nincsenek szociális szakmai standardok, helyi és sokszínű protokollok léteznek. A foglalkoztatáspolitika Szerbiában nem hatékony, nem történik a társadalom-gazdasági hasznosulás érdekében sem oktatási reform, sem nagyobb mértékű foglalkoztatáspolitikai reform.

Oktatási  A gyakorlat-orientált, aktív tanulási és kommunikációs készségek elsajátítási szintje alacsony  Az oktatási, képzési profilok nem teljesen alkalmazkodnak a helyi igényekhez (pl. agrárium, vidékfejlesztés)  Az oktatási infrastruktúra, térségenként és településtípusonként jelentős különbségeket mutat – különösen a falvak esetében hiányos és korszerűtlen.  Ezáltal a szakképzett munkaerő megjelenése néhány kisebb településen meglehetősen korlátozott  Az oktatás és képzés rendszerében nem kellően fejlettek azok a mechanizmusok, amelyek a képzések tartalmát folyamatosan a gazdaság igényeihez igazítanák  A lakosság viszonylag alacsony része fér hozzá a világhálóhoz  Alacsony műveltségi, kulturáltsági szint egyes településeken Egészségügyi  Az egészségügyi szakellátó rendszer szerkezete nem felel meg a szükségleteknek  Az egészségügy alulfinanszírozott, érdekeltségi problémák merülnek fel. Az alapellátás leterhelt (magas átlagéletkorú háziorvosok; bizonyos területeken hosszabb ideje betöltetlen praxisok).  Egyre kevesebb az orvos és bérezési okok miatt alacsony az ápolói létszám  A primer prevenciónak nincs működő hálózata és megfelelő anyagi bázisa.  A lelki segítségnyújtást folytató civil szervezetek hosszabb távú működése nem biztosított  Bizonyos „leszakadó” rétegek rossz egészségi állapota rontja a munkaerő versenyképességét  A lakosság egészségi állapota az EU átlag alatti. Nem kielégítő a lakosság egészségtudatos magatartása: az országos átlagnál rosszabb mutatókkal rendelkezik nemek és egyes korcsoportok szerint a dohányzás, az alkoholfogyasztási, és a nem kielégítő táplálkozási szokások terén  A várható élettartam mindkét nem esetében elmarad az Európai Unió átlagától  A tanyán élő népesség egészségügyi és szociális alapszolgáltatásokhoz való hozzáférése jelentős mértékben korlátozott 26

  

Az ellátórendszerek egypólusúak (Szeged, Szabadka) A prevenció és a rehabilitációs típusú tevékenységek aránya alacsony Regionális és helyi szinten kevés a szervezett együttműködés az egészségügyi és szociális feladatokat ellátó társadalmi és civil szervezetekkel Szociális ellátási  A szociális intézmények eszköz- és humánerőforrás-ellátottsága hézagos, a szociális alap-és szakellátást nem tudja kielégíteni a helyi szükségleteket  Szakemberrel való ellátottság területi egyenlőtlenségei  A szociális szakma szakmafejlesztési, érdekérvényesítési és továbbképzési hiányosságai.  Az ifjúsági prevenciós programokkal való lefedettség egyenlőtlen  A szociális szolgáltatások kiépítettsége és hozzáférhetősége terén jelentős területi (településtípusonként differenciált) egyenlőtlenségek mutatkoznak, a szociális intézmények eszköz- és humánerőforrás-ellátottsága főként a szerbiai településeken nem megfelelő.  A szociálisan hátrányos helyzetű vagy speciális problémával küzdő csoportok társadalmi beilleszkedését segítő szolgáltatások infrastrukturális feltételei hiányosak.  A szociális ellátórendszer szerkezete és rendszere nem követi a növekvő és differenciálódó ellátási szükségleteket.  A községekben a többfunkciós közösségi terek létrehozása száma kevés, a meglévő intézmények állaga gyakran leromlott, fenntartásuk nehézségekbe ütközik  A szerb szociális intézményrendszer túlméretezett, nem képes adekvátan reagálni az egyéni szükségletekre. Nincs megfelelő a finanszírozás - a szociális projektek anyagi támogatottság hiányában nem fenntarthatók. Centralizált, kézi vezérlésű ügyintézési jellemző, a szakmai innovációk nem kapnak kellő figyelmet, a szakemberhiány mindennapos  A szerbiai szociális intézmények infrastruktúrája elavult  A kétnyelvűség (magyar-szerb) hátrányt jelent (az államnyelvet nem, vagy nem jól beszélő rászorultak nem tudnak kommunikálni)  A szerbiai intézményrendszer bizonyos szolgáltatások terén (pl. drogprevenció) komoly hiányosságokkal küzd (nincs államilag működtetett drogelvonó központ)

Lehetőségek 



 

Az előcsatlakozási alapok átgondolt felhasználása, a magyar tapasztalatokra építő társadalom- és szociálpolitika szerbiai kialakítása – a modellértékű szolgáltatásfejlesztési koncepciók és programok adaptációja és közös továbbfejlesztése - a szerbiai településeken felgyorsíthatja a társadalmi integrációt. A magyar munkaerőpiaci reintegrációt segítő képzési, nevelési szisztémák a szerb fél részére átadhatók (a problémákat feloldó lehetőségek hasonlóak). A know how transfer számos együttműködési lehetősége jelent az átképzési programok adaptációja, a felnőttképzés és a közösségfejlesztés terén. A térség humánerőforrás-adottságai segíthetik a társadalmi megújulást A magyar oldalon a szociális szolgálatok jogszabályi keretei adottak – Szerbiára modell programok adaptálhatók. A vajdasági települések számára a magyar térségi szociális stratégiák, programok, legjobb gyakorlatokat jelenthetnek.

27

     

Határ menti helyzeténél fogva, és a Vajdaságban élők kétnyelvűsége révén a térség kiváló alkalmat nyújt nemzetközi együttműködésekre a társadalmi megújítás és integráció terén is. A tradicionális nemzetközi kapcsolatok jó alapot jelenthetnek a határon is átnyúló munkavállalás alternatív időbeosztású formáinak kibővítésére és szabályozására (távmunka, rugalmas, részmunkaidős foglalkoztatás, regionális mobilitás elősegítése) A térség legfőbb társadalmi problémái hasonlók, így ezek közös kezelése, a határon átnyúló térségi programok indítása költséghatékonyabb, mint az országhatárokon belüli intézkedések A földrajzi közelség miatt számos lehetséges együttműködés alakítható ki térségi és helyi szinteken a szociális, az egészségügyi szféra és a társadalmi szervezetek között A szerb-magyar partnerséggel megnő a szakmai szervezetek és célcsoporti érdekképviseletek együttműködése A jelenlévő civil és egyházi szervezetek szerepének, feladatátvállalásának megerősítése segítheti a közösségfejlesztést, a társadalmi kohéziót, illetve hozzájárulhat a szociális szektor hatékonyságához.  A társadalmi- civil kapcsolatok kiteljesedésének a térbeli közelség kedvez  A társadalmi szolidaritás megerősítése segítheti az előítéletek elleni küzdelmet – javíthatja a kirekesztődött csoportok beilleszkedési esélyeit.  Az EU előírások átvétele a munkaegészségügy és a munkabiztonság területén

Oktatás Humán erőforrás fejlesztés  A térségben lévő regionális vonzáskörrel rendelkező felsőoktatási intézmények a felsőoktatás teljes spektrumát lefedik. A meglévő intézményi keretek kedvező feltételeket adhatnak a tudásalapú társadalom megteremtésére, valamint a foglalkozási átképzéseket (reorientációt) segítő, egész életen át tartó tanulásra.  Az oktatási és közművelődési intézmények működésbeli összefonódásával megteremthető a költséghatékonyság, egyúttal kiszélesednek a felnőttkori tanulás lehetőségei is.  A humánerőforrás-fejlesztésre fordítható források bővítésével proaktívabb foglalkoztatáspolitika kidolgozható ki.  A szociális szolgáltatások elérése az info-kommunikációs technológiák elterjedésével javulhat. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának bővítése a falusi és elzárt településeknek felzárkózási esélyt jelenthet Veszélyek Munkaerőpiaci kiegyensúlyozatlanság - elnéptelenedés  A kedvezőtlen demográfiai folyamatok állandósulásával hosszabb távon csökken a munkaképes korú népesség aránya és száma. A képzettebb munkaerő elvándorlása akadályozhatja a felzárkóztatásukra irányuló területfejlesztési programok sikerét: a hátrányos helyzetű régiók további társadalmi- gazdasági eróziójához, a települések népességmegtartó erejének gyengüléséhez és egyes települések elnéptelenedéséhez vezethet.  A meghatározott szakképzettségekre irányuló munkaerő-kereslet és szakképzetlen munkaerő-kínálat közötti eltérés egyre erőteljesebb lehet - a munkahelyhiány bizonyos szektorokban akadályozza a foglalkoztatási szint növelését Az iskolából szakképzés nélkül kilépők és a kedvezőtlen munkaerő piaci feltételek miatt 28

 

folyamatosan újratermelődhet a tartós munkanélküliek csoportja A munkanélküliség állandósulása a fiatalabb generációk körében is tartós munkanélküliséghez vezethet. A munkaerőpiaci inaktivitás és a társadalmi kirekesztettség állandóvá válhat

Társadalmi egyenlőtlenségek, kirekesztődés  A szegénységi kockázatok fennmaradása a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődéséhez és az egészségi állapot általános romlásához vezet. Szegénység/mélyszegénység továbbörökítése. Gyermekszegénység. A jövedelmi különbségek a társadalmi szegregáció növekedése veszélyezteti a társadalom kohézióját.  A területi különbségek növekedése a közellátásban veszélyezteti az esélyegyenlőség érvényesülését – a társadalmi különbségek növekedésével a szolidaritás tovább gyengül, és az előítéletesség fokozódik, különösen a roma népességgel szemben.  Egyes társadalmi csoportok kulturális életből való kimaradása, perifériák keletkezése  A városok és falvak közötti infrastrukturális és szolgáltatásbeli különbségek növekedésével a társadalmi egyenlőtlenségek és szegregálódási folyamatok kiéleződnek – a társadalomból kiszakadó, közösséghez nem tartozók, kirekesztettek száma nő  Kulturális és szabadidős intézmények elérhetősége, ezzel együtt az esélyegyenlőség tovább csökken Ellátórendszerek hanyatlása  Az ellátórendszerek hiányosságainak begyűrűzése; pl. az egészségügyi ellátás területi különbségeinek növekedése és az intézményi, tárgyi feltételek további romlása veszélyezteti az egészségügyi ellátást, és visszahat a lakosság egészségi állapotra  A szociális szektor költségvetési támogatásának kiszámíthatatlanságával a meglévő ellátórendszerek instabillá válnak  Az itt élő vidéki társadalmi csoportok érintettsége és fokozott érzékenysége miatt a szociális ellátás kapacitásai kimerülnek  Segélyezési csapda, avagy a támogatások ellenösztönző hatása  A térségbe érkező forrásmennyiség nem a tényleges problémák megoldására fordítódik  A térségi párbeszéd formálissá válik vagy megszűnik

29

5. A TÉRSÉG TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓS STRATÉGIÁJA Legfőbb stratégiai cél A MUNKAERŐPIACOK HARMONIZÁCIÓJA, VALAMINT A REINTEGRÁCIÓS ESÉLYEK JAVÍTÁSA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEK SEGÍTSÉGÉVEL Prioritások

I. Kooperáció és hozzáférés javítás; a határ menti térségben megvalósítható munkaerőpiaci

együttműködési

lehetőségek

feltárása

és

széles

körben

való

megismertetése - kiemelt tekintettel a munkavállalók tájékoztatására II.

Többfunkciós

közösségi

terek

kialakítása,

együttműködéseken

alapuló

mikrotérségi, humán szolgáltató központok létrehozása III. A társadalmi integráció alapjainak megteremtése az alapfokú oktatásban, nevelési képzési metódusok átadása a szerbiai településeknek – know how transfer IV. A leszakadó társadalmi rétegek integrációjának elősegítése a XXI. századi „tiszta” technológiák segítségével V. A családbarát szolgáltatások fejlesztése a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyerekek szegregációjának csökkentésére. VI. A közösségfejlesztés határon átnyúló lehetőségeinek kialakítása, kibővítése

A továbbiakban megnevezett fejlesztési javaslatok – a jövőben – kizárólag egy olyan optimista szcenárió mentén valósíthatók meg, amely esetén Szerbia részéről is megtörténik az EU-s társadalmi-integrációs alapelvek elfogadása, továbbá a használatos joggyakorlat bevezetése, a munkaerőpiaci szabályozási-harmonizációs előírások betartása és az esélyegyenlőség feltételeinek körültekintő megteremtése, valamint létrejön az érintett szomszédos országok megegyezésén alapuló szociális törvények harmonizációja.

30

6. A SZERB-MAGYAR HATÁR MENTI TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓS FELADATOK ÉS PROGRAMJAVASLATOK I. Kooperáció és hozzáférés javítása; a határ menti térségben megvalósítható munkaerőpiaci együttműködési lehetőségek feltárása és széles körben való megismertetése kiemelt tekintettel a munkavállalók tájékoztatására A munkaerőpiaci szolgáltatások kialakítása, a nemzetközi munkaügyi kapcsolatok építése az érintett térségben eddig nagyon lassan és akadozva haladt. Sem az intézmények, a munkaügyi szervek sem a civil érintettek részéről nem történt tudatosan összefogott kezdeményezés, amely a kapcsolatokat tárta volna fel. A munkavállalók nem keresték a hivatalos lehetőségeket, a legális igény alacsony volt. A szerb és magyar fél részéről mind a munkaadók, mind a munkavállalók csak részben tájékozottak a külhoni munkavállalók foglalkoztatással és munkavégzéssel kapcsolatban. A jó gyakorlatok ugyan tanulsággal szolgálhatnak, de alkalmazásuk, átadásuk csak a fogadó fél sajátos gazdasági, társadalmi mobilitási

feltételei

mellett

lehetséges.

Ennek

figyelembevételével

a

következő

programelemek ajánlhatók. 

Térségi információs központ kialakítása - áttekinthető és integrált társadalmi adatbázisok létrehozása – a helyi munkaerőpiacok adatbázisainak egységesítésével. E két utóbbi program lehetővé tenné, hogy a határon túlnyúló területek munkaerőpiaca egységes térségként legyen kezelhető. Az érintett városok munkaerőpiaci kínálatáról és keresletéről folyamatosan frissített adatok szükségesek, hiszen a legális munkakeresés keretei eddig meglehetősen szűkösek voltak, mindamellett számos szektorban igény volna a munkaerőcserére. A közös munkaerőpiaci adatbázisok létrehozásán túl e térségi szolgáltató központok szerepköre kiterjedne a határ menti térség városainak feladatmegosztásának kidolgozására is – elsősorban a speciális szakszolgáltatások terén.



Határ menti „munkáltatói fórumok” rendezése (magyar, szerb munkaadók részvételével az adózás és járulékfizetés szabályairól, a szociális ellátások igénybevételének lehetőségeiről stb).



Nemzetközi állásbörzék – Magyarországon és Szerbiában közösen rendezett szakmai rendezvények, munkáltatók és munkavállalói érdekcsoportok részvételével. Közösen végzett munkaerő-kapacitás felmérések, illetve toborzások.



Speciális munkaerőpiaci „fejvadász” tevékenységek kibővítése – erre szakosodott 31

cégek megalapítása, irodák létrehozása, amelyek hálózatos formában képesek segíteni a munkaerő kereslet és kínálat kiegyensúlyozását, valamint az egyes szektorokon belül a szükségletek minél árnyaltabb és egyénre szabottabb kielégítésére törekszenek. 

Tájékoztató kiadványok elkészítése a határmenti foglalkoztatásban érintettek számára; pl. „munkajogi iránytű” az adott ország foglalkoztatási szabályairól, pl. „Magyarországon szeretnék dolgozni„; „Szerb állampolgárt szeretnék foglalkoztatni” „Jogi kisokos„ „Vállalkozás alapítása Magyarországon„ „Vállalkozás alapítása Szerbiában” c. füzetek



Térségi álláskereső weblap kialakítása - a helyi munkaerőpiacoknak megfelelő, nemzetközi álláskereső hirdetőfelület kialakítása

II. Többfunkciós közösségi terek,” kialakítása, együttműködéseken alapuló mikrotérségi humán szolgáltató központok létrehozása A lakosság tájékozódását, rekreációját, kreatív szabadidő eltöltését lehetővé tévő közösségi terek fejlesztése nagyban fokozná a lokális életminőséget. A magyar integrált közösségi szolgáltató terek célkitűzéseinek megfelelő infrastruktúra-fejlesztés, eszközbeszerzés, valamint szolgáltatásfejlesztés nem csak a magyar oldalon lévő, de a Vajdaságban meglévő művelődési házak számára is megújulást jelenthet. Ez a programelem elsősorban a közösségi és ifjúsági házak épületének/helyiségeinek bővítésével, átalakításával, felújításával, energiatakarékossá tételével (megújuló vagy alternatív energiaforrások felhasználásával) valósulhat meg.  A funkciójukat vesztett önkormányzati épületek felújítása és átalakítása által közösségi funkciókat szolgáló terek alakíthatók ki, az alábbi szolgáltatási tartalommal: étkeztetés, házi segítségnyújtás, szociális információs szolgáltatás, gyermekjóléti

szolgáltatás,

családsegítés

„bázishelye”,

alternatív

napközbeni

gyermekfelügyelet. Továbbá a helyi szükségletektől- és igényektől függően ezekben a központokban nyílna lehetőség alternatív bölcsődei, napközbeni gyermekfelügyeleti és idősek nappali ellátására is. A mikrotérségi központok a hagyományos ellátásokon túl új típusú szociális és egészséggondozási krízisszállás,

szolgáltatások bevezetésére is alkalmat adnának pl.: családi

szociális

foglalkoztatás,

esetleg

tartós

gondozást,

ápolást

igénylő

beteggondozás kapcsán is. Véleményünk szerint ezek az intézmények lehetővé tennék, hogy 32

a hátrányos helyzetű, fogyatékos emberek megmaradhassanak eredeti vidéki környezetükben, így otthonukhoz, családjukhoz közel, a lakóhelyi közösségükben kapnák meg az életvezetésükhöz szükséges támogatásokat. E központok esetenként hozzájárulhatnak a helyi közösségfejlesztés és a turisztika összekapcsolásához is. A társadalmi befogadást elősegítő szociális és gyermekjóléti szolgáltatások intézményrendszerét a tartalmi fejlesztésekkel összhangban úgy kell átalakítani, hogy a nagyobb erőforrásokkal rendelkező települések a kistelepüléseken élők számára biztosítsák a minőségi szolgáltatások infrastrukturális hátterét. III. A társadalmi integráció alapjainak megteremtése az alapfokú oktatásban – nevelési, képzési metódusok átadása a szerbiai településeknek Az oktatáson keresztül megvalósítható társadalmi integráció az egyik leghatékonyabb lehetősége lehet egyes rétegek felzárkóztatásának. E módszerek továbblépési lehetőségeket nyújthatnak mind a szerb, mind a magyar oldalon. A hagyományos pedagógiai feladatok mellett jelentkező, azon túlmutató speciális eljárásoknak minden esetben a tanulók „helyi létéhez” kell kapcsolódniuk, alkalmazkodniuk.  Hozzáférés javítása A nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszainak megfelelő pedagógiai fejlesztés feltételeit intézményi vagy integrált formában valamennyi gyermek számára biztosítani kell, hiszen minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy képességeihez vagy hátrányaihoz igazodó sajátos egyéni bánásmódot, nevelést kapjon. Első lépésben mindenki számára biztosítani kell az alapoktatáshoz való hozzáférés lehetőségeit. Ez azt jelenti, hogy az általános iskolák képesek legyenek az alapfunkciók ellátására, a gyermekek megközelítőleg azonos feltételek között tanulhassanak, szakrendszerű oktatásban részesüljenek, mind az alsó- mind a felső tagozaton. Továbbá a kiemelkedő képességű, de hátrányos helyzetű gyermekek számára speciális fejlesztő programok bevezetése is szükségessé válik. Lehetőséget kell teremteni, hogy minden rászoruló fogyatékos gyermek lakóhelyén, vagy ahhoz közel kapjon közoktatási szolgáltatást.  Speciális nevelési gyakorlatok bevezetése A térségben a következő évek fontos feladata lesz az egyéni és közösségi beilleszkedést segítő speciális nevelés személyi, tárgyi és szakmai feltételeinek kialakítása, fejlesztése. A hátrányos származású gyermekek és fiatalok társadalmi beilleszkedésének javítása és az ehhez szükséges iskolázottsági szint emelése kiemelt feladat a térségben. Az ehhez szükséges programjavaslatok: -

az óvodából iskolába történő átmenet segítése érdekében iskola-előkészítő programok, 33

-

a 8. osztályból a továbbtanulásra felkészítő programok

-

tolerancia-javító, az együttműködés képességét, a másság elismerését javító tréningek „multikulturális” programok,  Közoktatási társulások létrehozása

A földrajzi közelségben lévő önkormányzatoknak meg kell vizsgálniuk a közös szakmai segítségnyújtás lehetőségeit, hiszen így javulhatnak az intézmények költségvetési kondíciói és szakmailag is jobban fejleszthetők. E társulások keretén belül történhetne meg a legjobb EU-s é s magyar gyakorlatok átadása is 

„Utazó pedagógus” rendszer bevezetése

A településeken jelentkező egyedi szakmai igények ellátására a specifikus képzettséggel rendelkező

pedagógusok

(szociál-pedagógus,

logopédus,

gyógypedagógus,

gyermekpszichológus) több intézményben való foglalkoztatása optimális alternatívát jelenthet. A magyar nyelvű települések körében ennek megszervezési színtere lehet a határ mindkét oldala. IV. A leszakadó társadalmi rétegek integrációjának elősegítése a XXI. századi „tiszta” technológiák segítségével E prioritás és a hozzá tartozó programjavaslatok a magyarországi BÜKK-MAK LEADER közösség legjobb gyakorlatán alapulnak. Eme igen sikeres LEADER célja egy olyan „zöld”térségi gazdasági és jóléti övezet létrehozása volt, amely – az EU által kiemelten támogatott RES (megújuló energiaforrás) és EE (energia hatékonyság) komplex programokon keresztül – a tiszta technológiák megtelepítésének támogatásával, megteremtheti az adott térség településeinek fenntarthatóságát, a környezet minőségi javulását (tiszta és vonzó falvakban), valamint a mikrovállalkozások aktivizálásán keresztül felzárkóztatja a helyi közösségeket, (mindemellett generálja a vendégek számára is vonzó turisztikai desztinációk eladhatóságát). Az „1 falu – 1 MW” program – mintájára az INNOAXIS térségben is elő kell készíteni egy olyan projekt megvalósulását, amely lehetővé teszi, hogy a határ mentén élő közösségek kisméretű energiatermelő rendszerei a szigetszerű termelés mellett belépjenek az energiakereskedelembe, intelligens központon keresztül saját hálózat – „energianet” – formájában, üzleti alapon együttműködjenek, vagyis a saját mérlegkörükben elektromos energiát adjanak és vegyenek.

34

A BÜKK-MAK LEADER által megjelölt probléma és lehetőség

V. A családbarát szolgáltatások fejlesztése a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyerekek szegregációjának csökkentésére. Az óvodás és iskoláskorú gyermekek védelemének a társadalmi integrációs programban központi szerepet kell betöltenie, hiszen a hátrányok öröklődését ki kell küszöbölni, másrészt a problémákkal sújtott családok körében (munkanélküliség, elszegényedés, értékválság, életvezetési problémák, mentálhigiénés zavarok) a negatív hatása a gyermekek viselkedésében, teljesítményében, szociális zavaraiban, deviáns magatartásában igen erőteljesen érezhető. Javaslatok, fejlesztési irányok, feladatok:  Jelentős

számú

hátrányos,

veszélyeztetett

helyzetű

gyermek

esetében

az

önkormányzati iskoláknál főállású gyermekvédelmi felelős alkalmazása indokolt. A

helyi

pedagógiai

továbbképzési-programokban

kiemelt

feladatként

kell

megfogalmazni a gyermekvédelem lokális feladatait. 

A prevenció érdekében meg kell szervezni a helyi szintű szakmai összefogást, (pedagógiai feladatok, módszerek összehangolása, tanácsadás, deviancia-szűrés). Az óvodákban és az iskolákban fejlesztő pedagógusok foglalkoztatása és differenciált oktatási formák bevezetése indokolt. 35



A hátrányos helyzetű, nevelési problémákkal küzdő gyermekek számára a felzárkóztató csoportok szervezése. Fogyatékossággal élő kiskorúak, bentlakásos ellátási formáinak fejlesztése, lakóotthoni elhelyezés „kiépítése”.



Modell programok átvétele; az új típusú „családi” szolgáltatások működtetése, a krízisférőhelyek kialakítása és a gyermek- és fiatalkorúak alternatív nevelési, oktatási, és felzárkóztató programjai – személyre szabott gondozás, egyéni fejlesztések terén.



Az 5.000 fő alatti egymáshoz közeli településeken indokoltnak véljük az önkormányzatok összefogását és térségi szintű közoktatás szerveződését. Az óvoda és bölcsőde együtt fejlesztését, akadálymentesítését, valamint az intézmények informatikai rendszerének modernizálását. Mindezek mellett szükségessé válik a szociális szektorban tevékenykedők végzettségeinek és képesítéseinek egységesítése.



Alacsony népsűrűségű területeken élők igényeit rugalmasan kielégítő közlekedési szolgáltatások bevezetése igen fontos. A cél az, hogy a minőségi szolgáltatások a közoktatásban részt vevő minden gyermek, tanuló számára biztosítottak legyenek, bárhol is, bármilyen településen is éljenek az országban. Ez indokolja a helyközi középés kisbuszok járatainak beindítását.

VI. A közösségfejlesztés határon átnyúló lehetőségeinek kibővítése A közösségfejlesztés (community development), vagy közösségszervezés (community organisation) definíciója terén mértékadónak tekintjük Varga és Vercseg felfogását, mely szerint „a

közösségfejlesztés

elsősorban

települések,

térségek,

szomszédságok

közösségi

kezdeményező- és cselekvőképességének fejlesztését jelenti”. Ebben kulcsszerepe van a helyi társadalmi közösségeknek és azok hálózatainak, valamint a helyi szükségletek mértékében a közösségfejlesztőknek is, akiknek informáló, kapcsolatszervező munkája megerősítheti a meglévő közösségi erőforrásokat (Varga -Vercseg 1998). Az INNOAXIS térségben programszerűen a következő közösségfejlesztő módszerek alkalmazhatóságának van realitása:

36

•

Helyi önszervező-köri mozgalmak aktivizálása: Ide tartoznak a településszépítő, környezetvédő, természetvédő, a „virágos-falu” mozgalmak, valamint az olyan önsegítő tevékenységek, mint amilyen a polgárőrség, vagy a szociális segítségnyújtó helyi szolgálat is.

•

Erőforrás kataszterek készítése - közösségi felmérések: A helyi tapasztalatok és tudás feltárása és megjelentetése egy ún. „tankatalógus”-ban; vagy más helyi orgánumban (kalendárium, évkönyv, stb). A lokális készségek feltárása mobilizálja azokat a kompetenciákat (hozzáértést, tapasztalatokat), amelyek valamilyen oknál fogva korábban nem tudtak a közösség számára hasznosulni. E program által egy összetett társadalmi folyamat bontakozik ki, amely önsegítő, közösségi alapú önszervező vállalkozások, helyi foglalkoztatási projektek létrejöttét is eredményezheti. A program outputja lehet a hiányszakmák csökkenése, családi vállalkozások számának növekedése.

•

Helyi identitás-tartalmak beazonosítása: a hagyományok újjáélesztése helyi jelentős személyiségekkel, véleményformálókkal készített interjúk; nyilvános beszélgetések alapján; az ún. „jövőműhelyek” kialakítása; a település humán-, természeti- és gazdasági erőforrásait felmérő és aktivizáló

•

Az egyéni tájékozódási lehetőségek fejlesztése - a nyilvánosság új alapokra helyezése: A helyi információs csatornák, nyilvános fórumok tudatos kiépítése, működésük felerősítése A képviseleti szervek, állami intézmények felelőseinek rendszeres, a lakosság által tudott és elérhető félfogadásai; a különféle tanácsadások rendszere (egészségügyi, jogi, vállalkozási, utazási, gyermeknevelési, továbbtanulási, gazdálkodási stb.); a településeken belül gyűjtő és tájékoztató helyek kialakítása és a lakosság számára hozzáférhetővé tétele (polgármesteri hivatal, falugondnokok, gazdajegyzők, lelkészek, könyvtár, művelődési ház helytörténeti gyűjtemény, egyesületi székházak). Ezt a funkciót nagyban erősítik azok a regionális és országos információs hálózatok, amelyek egy-egy szakterület (pl. szociális-munkaügyi kérdések, közigazgatási, környezetvédelmi, stb.) speciálisabb, tehát a település határait meghaladó információinak gyűjtésére és közzétételére hivatottak, s ezek hozzáférhetővé válása az egyes településeken is kívánatos.

37

7. KAPCSOLÓDÓ FORRÁSLEHETŐSÉGEK Az Európai Szociális Alap, amelynek jelenlegi programidőszaka 2007-től 2013-ig tart. Ebben az időszakban mintegy 75 milliárd eurót – az EU költségvetésének közel 10%-át – fordít foglalkoztatást növelő projektekre. A finanszírozásban hat különösen kiemelt terület részesül, amelyek az INNOAXIS térségben megjelölt prioritások forrásaként is realizálhatók (az érintett magyar oldal esetén):      

Az emberi tőke növelése (a teljes finanszírozás 34%-a) A foglalkoztatáshoz való hozzáférés és fenntarthatóság (30%) A munkavállalók és a cégek, a vállalkozások és vállalkozók alkalmazkodóképességének növelése (18%) A hátrányos helyzetűek társadalmi életbe való bevonásának növelése (14%) Az intézményi férőhelyek növelése nemzeti, regionális és helyi szinten (3%) A reformok érdekében történő mozgósítás a foglalkoztatás és a bevonás területén (1%)

A források eloszlásának minden régióban tükröznie kell a helyi és regionális prioritásokat. Mind a hat prioritás alkalmazható mind a konvergencia, mind a regionális versenyképességi és foglalkoztatási célkitűzések esetén, bár a konvergencia régiók alapvetően az „emberi tőke növelésére” fektetik a hangsúlyt. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által felügyelt pályázati források, amelyek közül a magyar oldalon az INNOAXIS mellé rendelhető az „Integrált kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése az LHH 33 kistérségekben” pályázati forrás, melynek célja a közoktatási intézményintegráción alapuló infrastrukturális fejlesztés, a minőségi nevelés-oktatás megteremtéséhez szükséges feltételek biztosítása. Cél a mikrotérségi alapon, racionálisan és hatékonyan szervezett, mindenki számára hozzáférhető, esélyegyenlőséget biztosító, szakmai tartalmában a kulcskompetenciák fejlesztésére alapozott, integrált intézményi hálózat kiépítése, az azonos minőségű szolgáltatás nyújtása és a gazdaságos működtetés. Továbbá kiemelt cél a hosszú távú működésre alkalmas közoktatási intézmények korszerűsítése, a helyi adottságok talaján létrejött, különböző jellegű helyi együttműködések révén a területi különbségek minimálisra csökkentése, valamint a régión belüli társadalmi kohézió, az egyenlő esélyek és a korszerű iskola megteremtése. TÁMOP 5.1.3.-09/2-LHH kistérségek Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért: A támogatási konstrukció alapvető célja az egymásba fonódó területi és társadalmi hátrányok következményeinek, a szegénység mélyülésének, újratermelődésének és területi terjedésének mérséklése, továbbá a mélyszegénységben élők integrációjának előmozdítása azzal az eszközrendszerrel, amelyet a szociális és közösségi munka, a lakosság aktív részvételén alapuló tervezés együtt nyújthat. Az (Európai Bizottság által kiírt) Fiatalok Lendületben Program 2007-2013, amelynek célkitűzései: a fiatalok aktív polgári szerepének előmozdítása, különös tekintettel az Európa-polgári szerepükre;- a fiatalok szolidaritásának fejlesztése, különös annak érdekében, hogy erősödjön a társadalmi összetartás az Európai Unióban;- a különböző országokban élő fiatalok közötti kölcsönös megértés és tisztelet elősegítése;- hozzájárulni az ifjúsági tevékenységeket és az ifjúsági területen tevékenykedő civil szervezeteket támogató rendszerek fejlesztéséhez;- az ifjúsági területen megvalósuló európai együttműködések 38

előmozdítása. A fent említett általános célkitűzések a következő prioritások figyelembevételével valósulnak meg. 1. Európa-polgári szerep: A Fiatalok Lendületben Program kiemelt fontosságot tulajdonít annak, hogy a benne részt vevő fiatalok tudatában legyenek európaiságuknak, és ezért bátorítja a fiatalokat, hogy olyan európai kérdésekről gondolkodjanak, mint az Európa-polgárság és az Európai Unió építése és jövője. 2. A fiatalok társadalmi részvétele: Alapvető prioritás továbbá a fiatalok részvétele a demokráciában. Ennek értelmében a Program bátorítja a fiatalokat, hogy aktívan éljenek állampolgári szerepükkel; ez a cél három szinten valósul meg:- növelni a fiatalok aktív részvételét saját közösségük civil társadalmi életében;- növelni a fiatalok aktív részvételét a képviseleti demokráciában;- a részvételi, participációs nevelés különböző formáinak fokozott támogatása. 3. Kulturális sokszínűség: A kulturális sokféleség, valamint a rasszizmus és idegengyűlölet elleni harc is elsődleges a Program számára. A különböző kulturális, etnikai és vallási háttérrel rendelkező fiatalok közös tevékenységeinek támogatásával a Program a fiatalok interkulturális tanulását kívánja elősegíteni. A projektek kialakításának és megvalósításának szempontjából ez azt jelenti, hogy a részt vevő fiataloknak tisztában kell lenniük az adott projekt interkulturális dimenziójával, valamint, hogy a különböző résztvevők egyenlő arányban jelennek meg a projektben. 4. A hátrányos helyzetű fiatalok bevonása: A Program kiemelt célja, hogy a kevesebb eséllyel rendelkező fiatalok is egyformán hozzáférjenek a Program kínálta lehetőségekhez és támogatásokhoz. Ennek érdekében a részt vevő szervezeteknek kerülniük kell a társadalom bizonyos csoportjait érintő kirekesztést. A Program kiemelt figyelmet fordít a speciális szükségletekkel bíró fiatalok bevonására

A szociális szférában, azon belül is elsősorban a munkahelyteremtés területén a következő szerbiai támogatási forrásokkal lehet számolni: - Siepa - Szerb Befektetés Ösztönzési Ügynökség Folyamatosan van lehetőség külföldi cégek számára, hogy foglalkoztatási támogatásokra pályázzanak. Ez általában 2000 – 10000 Euró közötti összeg munkavállalóként attól függően, hogy mekkora a befektetés és milyen fejlettségű községben helyezkedik el a beruházás. - Nemzeti Munkaközvetítő Szolgálat Minden évben támogatásokat osztanak az alábbi témákban: Új munkahelyek megnyitásának támogatása a roma nemzetiség foglalkoztatottjai számára: 1300 és 1600 Euro közötti támogatás a munkáltató számára két éves munkahely fenntartási kötelezettséggel. Önfoglalkoztatottá válás a roma nemzetiség képviselői számára: 1300 Euro támogatás az újonnan alakult cég/egyéni vállalkozó számára két éves fennmaradási kötelezettséggel. Hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatásának támogatása, új munkahelyek megnyitása esetén: 1300 és 1600 Euro közötti támogatás a munkáltató számára két éves munkahely fenntartási kötelezettséggel. Hátrányos helyzetű munkavállalók önfoglalkoztatóvá válásának támogatása: 1300 Euro támogatás az újonnan alakult cég/egyéni vállalkozó számára két éves fennmaradási kötelezettséggel. Közmunkák elvégzésének támogatása önkormányzatok és közintézmények részére, akik hátrányos helyzetű munkavállalókat foglalkozatnak: 6-12 hónapos program, a támogató minimálbért fizet a közmunkások számára, akik az adott intézmény alapfeladatait látják el, végzettségüktől/szaktudásuktól függően.

39

Támogatás a hátrányos helyzetű munkavállalók munkafeltételeinek létrehozására: a munkához szükséges tárgyi feltételek biztosításának támogatása Gyakornoki program: 3 hónap önkéntes munka, majd egy év gyakornoki program minimálbér fizetésével, egy év további foglalkoztatás fenntartásának kötelezettségével. Munkanélküliek önfoglalkoztatottá válása: 1300 Euro támogatás az újonnan alakult cég/egyéni vállalkozó számára két éves fennmaradási kötelezettséggel. Munkaadók számára új munkahelyek megnyitásának támogatása: 1300 és 1600 Euro közötti támogatás a munkáltató számára két éves munkahely fenntartási kötelezettséggel. Közmunkák támogatása közintézmények és önkormányzatok részére: 6-12 hónapos program, a támogató minimálbért fizet a közmunkások számára, akik az adott intézmény alapfeladatait látják el, végzettségüktől/szaktudásuktól függően. - Tartományi Munkaügyi és Esélyegyenlőségi Titkárság Folyamatosan jelentet meg támogatási pályázatokat. Egyrészt átveszi a Nemzeti Foglalkoztatás Szolgálat támogatási rendszereit és további lehetőséget nyújt a vajdaságiak számára, hogy részt vegyenek a támogatásokban, másrészt pedig saját elsősorban a hátrányos helyzetűek oktatására, továbbképzésére ír ki támogatási pályázatokat, melyekre oktatási intézmények és civil szervezetek pályázhatnak.

40

ÖSSZEGZÉS A szerb-magyar határ menti térségben zajló társadalmi folyamatokat áttekintve és értékelve megállapítható, hogy az életminőség javítása, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése és

a

kirekesztettség

megszüntetése

igen

sürgető

feladat.

A

problémákra

válaszlehetőségeket kereső, térségi szintű – a társadalmi integrációt célzó – stratégiai tervezés az érintett régió felzárkóztatásának elengedhetetlen feltétele. A meglévő társadalmi konfliktusok súlyosságának csökkentése és az itt élők munkaerőpiaci

reintegrációja,

alapvető

kritériumai

a

térség

komplex

fenntarthatóságának és a gazdasági versenyképesség megnövelésének. Mivel a térség jelenlegi – társadalmi integrációt segítő – szolgáltatási struktúrája nem elégséges a komplex problémák (szegénység, társadalmi kirekesztés, stb.) feloldására, mindkét államnak, de különösen az EU-csatlakozási igényét kinyilvánító szerb félnek érdemes megfontolni, hogy melyek azok a beavatkozási területek, amelyeket részleteiben is meg kell vizsgálni és ki kell dolgozni. Szerbia és a Vajdasági Autonóm Tartomány, valamint az ott élők számára igen fontos támpontokat adhatnak a magyarországi és a Magyarországgal határos EU-s tagállamok, határ menti, társadalmi típusú együttműködései. Szerbia számára tehát az egyik legfőbb feladat a problémakezelés lehetőségeinek feltárása, megismerése, mérlegelő vizsgálata és a bevált módszerek legjobb gyakorlatok adaptációjának előkészítése. A magyarországi tapasztalatok alapján javasolható integrációt elősegítő programelemek maximális hatékonysággal a Szerb Köztársaság EU-hoz való csatlakozása után bontakozhatnak ki. A csatlakozásra váró időszakban ezen programelemek körültekintő előkészítése szükséges, hiszen az elkövetkezendő évekre tervezhető, határon átnyúló együttműködések a hosszú távú társadalmi fenntarthatóság segítő feltételei. A határ menti kapcsolatok ösztönözését mindkét országnak fel kell vállalnia, hiszen a perifériák felzárkóztatása mindkét állam érdeke. A társadalmi felzárkóztatás és a foglalkoztatottság növelése érdekében támogatni kell a szociális és egészségügyi helyi szolgáltatások kibővítését, a család és munkahely összehangolását segítő szolgáltatások kialakítását, valamint az érintett intézmények infrastrukturális fejlesztését. Mindehhez szükség van arra, hogy a nemzeti foglalkoztatási szolgálatokban tervszerűen, összehangoltan tevékenykedjenek a határ két oldalán lévő szereplők, megismerjék egymást és nyitottabbá váljanak. Ehhez a jogszabályok és a finanszírozási feltételek változására is szükség van. A

szerb-magyar

határ

menti

térség

számára

tervezett

integrációs

programok 41

megfogalmazásakor a következő, hosszú távú, (2020-ig megvalósítandó) célokat kell szem előtt tartani:  A társadalmi mobilitás fokozásával, a térségben meg kell teremteni a mindenki számára elérhető „befogadó” munkaerőpiaci viszonyokat.  Harmonizálni kell a határon átnyúló oktatási lehetőségeket, és ki kell alakítani a területileg specifikus képzési formákat.  Mindezek mellett átgondolt lokális fejlesztésekkel biztosítani kell a minőségi jóléti szolgáltatásokat és azok mindenki számára való hozzáférhetőségét (egészségügy, szociális gondoskodás, közlekedés, kulturális-szabadidős tevékenységek).  A leszakadó rétegek társadalmi és gazdasági integrációs esélyeinek növelését, a mélyszegénység és a kirekesztődés felszámolását segítő térségi-szociális hálózatok kialakításával, fel kell zárkóztatni a határ menti halmozottan hátrányos helyzetű, periférikus körzeteket. Ezen célok realizálódásához mindkét érintett országon belül a következő makro-környezeti változásoknak kell bekövetkezniük: -

A szociális gazdaság megerősítése – a szektor lehetőségeinek és multiplikátor szerepének kiaknázása a civil szervezetek széleskörű fejlesztő támogatásával

-

Új szociális intézmények létesítése, új ellátási formák pl. felnőttképzési térség-centrumok létrehozása (Szerbia esetében a szociális intézményhálózat teljes reformja is szükséges)

-

Az intézmények tárgyi és szakmai feltételeinek további javítása – kihasználatlan humán munkaerő kapacitás hasznosítása a szociális szektorban

-

Az

egészségügyi

az

oktatási

és

a

szociális

intézményrendszerek

átlátható

együttműködésének és egymást kiegészítő szerepének megteremtése -

A civil társadalom és az egyház szerepének elismerése és mozgásterének kiszélesítése a szociális és egészségügyi ellátásokban

-

A pályázati források fokozottabb és tudatosabb kihasználása

42