STRATÉGIAI DOKUMENTUMA

„A FELSŐOKTATÁS MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA KIVÁLÓSÁGI KÖZPONTOK FEJLESZTÉSÉRE ALAPOZVA A MISKOLCI EGYETEM STRATÉGIAI KUTATÁSI TERÜLETEIN” CÍMŰ, TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 JELŰ PROJEKT

STRATÉGIAI DOKUMENTUMA

Készítették: Dr. Gácsi Zoltán egyetemi tanár, szakmai vezető Dr. Szemmelveisz Tamás projektmenedzser Humánerőforrás-fejlesztési stratégia Jámborné Dr. Róth Erika humánpolitikai igazgató Széll Gábor gazdasági főigazgató Infrastruktúra fejlesztési stratégia Dr. Lukács János egyetemi tanár A tudományos eredmények hasznosítási terve Dr. Dobróka Mihály tudományos és nemzetközi rektorhelyettes K+F stratégia Dr. Deák Csaba stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes Dr. Bőhm József egyetemi docens - 1. Kiválósági Központ Dr. Mertinger Valéria egyetemi docens - 2. Kiválósági Központ Dr. Mang Béla egyetemi tanár- 3. Kiválósági Központ Dr. Tisza Miklós egyetemi tanár - 4. Kiválósági Központ Dr. Madarász Tamás egyetemi docens, stratégiai tervező Dr. Palotás Árpád Bence egyetemi tanár, infrastruktúra koordinátor Schupler Helmuth ügyvezető Uniflexys Kft. Roneczné Ambrus-Tóth Judit a szakmai vezető asszisztense

Miskolc, 2011. november 24.

TARTALOMJEGYZÉK 1 Vezetői összefoglaló ................................................................................................................... 3 2 A projektben vállalt feladat ..................................................................................................... 5 2.1 A motiváció és a stratégia készítés körülményei ..................................................... 5 2.2 A Miskolci Egyetem „Kiválósági Központok” projektjének rövid bemutatása .................................................................................................................................................... 7 2.3 A projekt szakmai megvalósítása .................................................................................. 8 2.4 A stratégiaalkotási feladat és szereplői ....................................................................... 9 2.5 A stratégiát meghatározó jövőkép, célrendszer .................................................... 11 3 Humánerőforrás-fejlesztési stratégia ............................................................................... 13 3.1 A feladat és a stratégia készítés körülményei ........................................................ 13 3.2 Az oktatók, kutatók korfája .......................................................................................... 13 3.3 A tudományos fokozattal rendelkezők aránya ...................................................... 16 3.4 A doktori képzés és a projekt kapcsolata ................................................................ 17 3.5 A kutatóegyetemi kritériumok teljesítése érdekében teendő lépések ......... 19 4 Infrastruktúra fejlesztési stratégiai .................................................................................. 21 4.1 Előzmények......................................................................................................................... 21 4.2 Helyzetértékelés ............................................................................................................... 21 4.3 Stratégiai célkitűzések és a megvalósítás eszközei .............................................. 29 5 A tudományos eredmények hasznosítási terve ............................................................. 32 5.1 A tudományos eredmények bevezetése az oktatásba ......................................... 32 5.2 Publikációs stratégia ....................................................................................................... 34 5.3 Tudástranszfer stratégia a vállalati szféra irányába ........................................... 35 6 Kutatás-fejlesztési stratégia ................................................................................................. 38 6.1 Fenntartható Természeti Erőforrás Gazdálkodás Kiválósági Központ ......... 40 6.2 Alkalmazott Anyagtudomány és Nanotechnológia Kiválósági Központ........ 51 6.3 Mechatronikai és Logisztikai Kiválósági Központ ................................................ 57 6.4 Innovációs Gépészeti Tervezés és Technológiák Kiválósági Központ ........... 68 7 Összegzés ..................................................................................................................................... 79

2

MISKOLCI EGYETEM TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 JELŰ PROJEKT STRATÉGIAI DOKUMENTUMA

1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Jelen helyzetben a stratégia alkotás elsősorban útkeresést jelent a folyton változó környezetben a Miskolci Egyetem értékeinek számbavétele és megtartása mellett, azt vizsgálva, hogy milyen irányban tudja pozícióját erősíteni és céljait elérni. A stratégia készítői nem csak a pályázat megvalósításhoz kapcsolódó célokat fogalmazták meg, hanem felvállalták, hogy az egyetem négy Kiválósági Központjára alapozott K+F tevékenységben rejlő lehetőségek egyetemi hatásait vizsgálják és ezáltal segítsék a Miskolci Egyetem pozíciójának jelentős javulását. A stratégia készítésére jelentős hatást gyakorolt a magyarországi felsőoktatási intézmények finanszírozási koncepciójának változása, a készülő törvényi szabályozás által vázolt új Nemzeti Felsőoktatási Rendszer és az egyetemek között kiéleződő versenyhelyzet, amit a demográfiai mutatók az intézmények földrajzi eloszlása és teljesítménybeli különbségek együttesen formálnak. Az egyetem műszaki karainak vezető szerepvállalásával, a társadalom- és természettudományi karok bevonásával négy kiemelt multidiszciplináris kutatási terület került meghatározásra, ahol a kutatóktól versenyképes eredményeket várnak el. Nem titkolt cél, hogy ezek emblematikus kutatási témák legyenek, amelyek jelképezik a Miskolci Egyetemen folyó tudományos tevékenységet. 1. Fenntartható természeti erőforrás gazdálkodás, 2. Alkalmazott anyagtudomány és nanotechnológia, 3. Mechatronika és logisztika, 4. Innovációs gépészeti tervezés és technológiák. A stratégia a Miskolci Egyetem kiemelt kutatási területein létrehozott négy Kiválósági Központ fejlesztési elképzeléseit mutatja be. A feladatokat meghatározza az egyetem vezetőinek eltökéltsége, hogy az intézmény a hazai kiemelt felsőoktatási intézmények között helyet kapjon, és hogy nemzetközi viszonylatban is javuljon a Miskolci Egyetem megítélése és a tudományos életben való részvétele.


A Kiválósági Központok tudományterületein belül Tudományos Műhelyek jöttek létre, s elindult a tudományos szempontból igényes, ugyanakkor ipari háttérrel rendelkező kutatómunka. Két éven belül nyilvánvalóvá kell válnia, hogy az elindított K+F tevékenységek és kutatócsoportok közül melyek lesznek az egyetem számára stratégiai jelentőségűek, és alkalmasak arra, hogy önfenntartó módon tovább működjenek és nemzetközi színtéren is piacképes tudást és szolgáltatásokat tudnak kínálni. Remélhető, hogy a stratégiai dokumentumokban megfogalmazott célok jól szolgálják a Kiválósági Központok fejlődését, és segítik a Miskolci Egyetem előrelépését *** Jelen összeállítás a részstratégiáért felelősök által kidolgozott háttéranyagok alapján készült.

4


2 A PROJEKTBEN VÁLLALT FELADAT A Miskolci Egyetem 2010-ben sikeres pályázatot nyújtott be a TÁMOP-4.2.1.B-10/2KONV jelű pályázati konstrukció felhívására. „A FELSŐOKTATÁS MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA KIVÁLÓSÁGI KÖZPONTOK FEJLESZTÉSÉRE ALAPOZVA A MISKOLCI EGYETEM STRATÉGIAI KUTATÁSI TERÜLETEIN” CÍMŰ TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 JELŰ PROJEKT keretében az intézmény vállalta, hogy az egyetem kiemelt kutatási területeire vonatkozóan elkészít egy, a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos stratégiai dokumentumot. Ez a dokumentum az elkészült stratégiai dokumentumok rövidített, összefoglaló változata.

2.1 A motiváció és a stratégia készítés körülményei A stratégiakészítés a Miskolci Egyetem szerződéses kötelezettsége, amit a pályázati kiírás és a támogatási szerződés is rögzít. A szerződéseses kötelezettségen túl a projekt és az egyetem vezetősége felismerte, hogy az egyetem jövője szempontjából is meghatározó jelentőségű egy ilyen dokumentum elkészítése. A pályázat által teremtett „stratégiaalkotási kényszeren” túl más 2010/2011-ben felerősödött folyamat is hatást gyakorolt a stratégiai iránymutatás folyamatára. Ezek közül a legfontosabbak: a) A hazai élvonalbeli egyetemek 2010 első negyedévében pályázhattak először a rangos „kutatóegyetemi” cím elnyerésére. A pályázat eredményeként a Miskolci Egyetem „kiváló egyetem” címet kapott. A cím odaítélését célzó pályázaton túl – az EU finanszírozású – Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében 2010. nyarán az Egyetem pályázott a TÁMOP 4.2.1/B-10/2/KONV

A nemzeti erőforrás miniszter „kutatóelitegyetem", illetve „kiváló egyetem” minősítést adott 5-5 egyetemnek 2010. április 16-án. Eszerint kutatóelitegyetemi címet kapott a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A fentieken túlmenően kiváló egyetem miniszteri elismerést kapott a Pécsi Tudományegyetem, a Szent István Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Pannon Egyetem.

felhívásra, amelyen a 2,2 Mrd Ft költségvetésű projekt 95%-os intenzitású támogatást nyert el négy Kiválósági Központba szervezett stratégiai jelentőségű területek K+F tevékenység támogatására. Ezzel párhuzamosan a 2011-2013 időszakra további 1,25 Mrd infrastruktúra-fejlesztési támogatást (TIOP 1.3.1-10/1) és 0,5 Mrd Ft értékű tehetséggondozási célú támogatást 5


(TÁMOP 4.2.2-10/1) nyert el az intézmény. A nyertes pályázatok erőforrásait az egyetem összehangoltan kívánja felhasználni versenyképességének javítása érdekében. b) A stratégia alkotás időben egybeesett az új felsőoktatási törvény előkészítésének időszakával. Az új törvény várhatóan jelentős változásokat eredményez a hazai felsőoktatási intézmények működési feltételeiben, ami új követelmények elé állítja a Miskolci Egyetemet is. A stratégiakészítésre jelentős hatást gyakorolt a törvény által előirányzott új felsőoktatási környezet is, amelyet később részletezünk. c) A Miskolci Egyetem fenntartható finanszírozási nehézségei hatására az Intézmény Szenátusa 2011. március 24-ei ülésén 41/2011. sz. határozatában elrendelte, hogy „a stratégia és fejlesztési rektorhelyettes terjessze a Szenátus elé az Intézmény Fejlesztési Terv (IFT) módosítását, különös tekintettel a strukturális átalakításokra, különös hangsúlyt helyezve a fejlesztendő, szinten tartandó, valamint visszafejlesztendő területek megjelölésére, valamint kapcsolódóan tegyen részletes javaslatait a képzési struktúra racionalizálására, valamint a humán erőforrás gazdálkodáshoz kapcsolódó stratégia kialakítására.” Az elkészített projekt stratégia dokumentum nem függetleníthető fenti stratégiai készítési folyamattól. A stratégiaalkotást tehát a szerződéses kötelezettségen túl a hazai egyetemek között kiéleződő versenyhelyzet, az intézmény fokozódó gazdálkodási nehézségei, és a változó felsőoktatás környezet egyszerre motiválta, befolyásolta.

6


2.2 A Miskolci Egyetem „Kiválósági Központok” projektjének rövid bemutatása A pályázat kiírásakor a támogató célja az volt, hogy a pályázó intézmény által kiválasztott kiemelt jelentőségű kutatási területeken végzett nemzetközi színvonalú K+F+I tevékenység műveléséhez szükséges

A Miskolci Egyetem pályázatának célrendszere: -

-

kritikus méretű kutatócsoport felépítését, valamint az e területeken végzett kutató-fejlesztő munkát tá-

-

mogassa. Emellett célja a felsőoktatás vonzerejének növelése a minőség javulásán és a kiválóságon keresztül, amelynek egyik eszköze az infrastruktúra és

-

-

szellemi kapacitás kritikus méretének biztosítása a pályázó által meghatározott, nemzetközileg aktuális,

-

K+F területeihez kapcsolódó, ugyanakkor a hazai

-

gazdaság és társadalom szempontjából is kiemelt

-

fontosságú, stratégiai kutatási területeken. -

A fenti célok megvalósításának elemei a pályázati -

konstrukcióban:

-

Szellemi potenciál fejlesztése

Az Észak-magyarországi régió versenyképességének és vonzerejének növelése A régió gazdasági és társadalmi modernizálása, a foglalkoztatási problémáinak enyhítése Kiválósági Központok létrehozása a kiválasztott stratégiai kutatási területeken európai színvonalú K+F+I tevékenységek finanszírozása Az intézmény tudományos hatásának növelése az elkövetkező 5 évben Az intézményi jelenlét növelése a hazai és nemzetközi tudományos közéletben A meglévő infrastruktúrára alapozott, összehangolt kutatómunka végzése és koordinálása Régióbeli fiatal kutatók helyben tartása Más régióbeli, határon túli doktoranduszok, posztdoktorok és elismert szenior kutatók régióbeli letelepítése Fiatal kutatócsoportok létrehozása kimagasló tudományos teljesítményű szenior kutatók köré Új kutatói munkahelyek (vezető kutatók, posztdoktorok, fiatal PhD jelöltek számára) létrehozása, Jelenleg is alkalmazásban álló kutatók megbecsülésének javítása

Az intézmények a nemzetközi tudományos életben elismert kutatókat foglalkoztatnak, tevékenységük köré „iskolák” szerveződnek, a tehetséggondozást a képzés minden szintjén kiemelt feladatként végzik, ezen belül is kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a doktori képzés területén, ezáltal kinevelik az intézmény saját (illetve általában, a magyar felsőoktatás) oktatói és tudományos utánpótlását. Kiemelt kutatási területek minőségi fejlesztése Az intézmények – konszolidált tudományos portfoliót alkotó – kiemelt kutatási területeiken további erőforrás-koncentrációt hajtanak végre, ezek fejlesztésére további jelentős forrásokat fordítanak. A cél olyan kutatási tevékenységek támogatása, amelyek a felsőoktatás vonzerejének növelése („imázsa”) szempontjából lényeges hasznosított eredményeket hoznak.

7


Intézményi kapcsolatrendszer fejlesztése Az intézmények konszolidálják partnerségeiket, hazai és nemzetközi oktatási-kutatási hálózatokat alakítanak ki, ezáltal tudományos eredményeiket a társadalom érdekében, valamint a gazdaságban is hasznosítják; vagyis K+F+I eredményeiket nagy hatású (impakt faktorú) folyóiratokban és könyvekben, szabadalmakban, új eljárásokban jelenítik meg, és azokat az oktatásba is közvetítik. 2.3 A projekt szakmai megvalósítása A Miskolci Egyetem szakmai feladatait négy Kiválósági Központba (KK) szervezve végzi el. A Kiválósági Központok Tudományos Műhelyekből épülnek fel, míg a konkrét kutatási feladatokat K+F kezdeményezések jelölték a pályázatban (1. ábra) A Kiválósági Központok fő feladata, hogy nemzetközi elismertségű szeniorkutatók köré eredményes kutatói teamek épüljenek fel. A sok szakterületen belterjes kutatói csoportokba új kutatók kapcsolódjanak be

Tények a Miskolci Egyetem TÁMOP4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001) jelű pályázatáról: A pályázat címe: „A felsőoktatás minőségének javítása kiválósági központok fejlesztésére alapozva a Miskolci Egyetem stratégiai kutatási területein” Pályázat megvalósításának ideje: 2011.03.01.-2013.02.28. (24 hó) Projekt költségvetése: 2,140 Mrd Ft Támogatás intenzitása: 95% Támogató: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

növelve a kutatói motiváltságot és kihasználva az interdiszciplinaritásban rejlő előnyöket. A kitűzött kutatási célok elérése mellett a vállalt indikátorok teljesülése is kulcsfontosságú.

8


Projekt Irányító Testület (PIT)

Stratégiai Tanácsadó Testület (STT)

Projekt Iroda Projekt szakmai vezetője

Projetk menedzser és asszisztense

Pénzügyi vezető és asszisztense

Kutatási eredmények hasznosulásáért felelős szakmai vezető

Stratégiai tervező

TIOP összekötő

Projekt Koordináló Bizottság Projekt szakmai vezetője

1. Fenntartható Természeti Erőforrás Gazdálkodás Kiválósági Központ 1.1. Tudományos műhely Környezet és fenntartható természeti erőforrás gazdálkodás

Kiválósági Központok vezetői

2. Alkalmazott Anyagtudomány és Nanotechnológia Kiválósági Központ K+F

2.1. Tudományos műhely

K+F

... K+F


K+F

...

K+F

Multifunkcionális anyagok

...

K+F

... K+F


K+F

Geoinformáció-feldolgozás

...

K+F

K+F


K+F

3.1. Tudományos műhely Mechatronikai rendszerek és elemeinek kutatása és fejlesztése

K+F


K+F

Energiagazdálkodás

3. Mechatronikai és Logisztikai Kiválósági Központ

K+F

Tudásintenzív anyaggyártás

K+F

2.4. Tudományos műhely Mikro- és makro-funkcionalitás integrálása a vegyipari technológiába

Logisztikai rendszerek hatékonyságnövelési eljárásainak, módszereinek kutatása


Kísérletes és diagnosztikai élettudományok

...

K+F K+F

...

4.1. Tudományos műhely Innovatív anyagtechnológiák, számítógéppel segített technológiai folyamattervezés és folyamatmodellezés

Befejező precíziós megmunkálások kutatása

K+F

...

K+F

K+F


...

K+F K+F

... K+F

K+F

...

K+F


K+F

K+F

K+F

K+F

...

K+F


K+F

Innovatív megoldások a szervezetek irányításában a versenyképesség fokozására

K+F

...

K+F

...

K+F

K+F


K+F

...

K+F


K+F

K+F


K+F

Anyaginformatika és képelemzés

K+F

Gépészeti és alternatív üzemanyag kutatások energetikai mérőcella, szélcsatorna és numerikus szimuláció együttes alkalmazásával

K+F


4. Innovációs Gépészeti Tervezés és Technológiák Kiválósági Központ

Vezetékes és vezeték nélküli kommunikációs rendszerek megbízhatóságának növelése a logisztikai és mechatronikai alkalmazásoknál

K+F

Nanotechnológia

K+F

1.

Projekt menedzser és asszisztense

K+F

K+F

K+F

K+F

...

K+F

Innovatív gépészeti termékfejlesztés

...

K+F

K+F

4.5. Tudományos műhely Nemlineáris mechanikai jelenséges modellezése és végeselemes szimulációja

K+F K+F

... K+F

4.6. Tudományos műhely Fémszerkezetek optimális méretezése, új algoritmusok alkalmazása

K+F K+F

... K+F


K+F

Innovatív környezetbarát technológiák fejlesztése és az energiahatékonyság növelése a vegyiparban

...

K+F

ábra: A Miskolci Egyetem TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 jelű projektjének felépítése

Az egyetem kutatói által vázolt K+F elképzelések egymással is versenyeznek, remélhetőleg közülük több tucat a projekt végére piaci bevezetésre alkalmas termékké, eljárássá fejlődik. 2.4 A stratégiaalkotási feladat és szereplői A projekt részeként a Miskolci Egyetem egy stratégiai dokumentum elkészítését vállalta, amely négy részstratégiai elemből áll: 1. Humánerőforrás-fejlesztési stratégia 2. Infrastruktúra-fejlesztési stratégia; 3. Kutatás-fejlesztési stratégia 4. A tudományos eredmények hasznosítási terve.

9

A Stratégiáért Felelős Munkacsoport tagjai: Prof. Dr. Gácsi Zoltán szakmai vezető Dr. Szemmelveisz Tamás projektmenedzser Jámborné Dr. Róth Erika humánpolitikai igazgató Széll Gábor gazdasági főigazgató Prof. Dr. Lukács János TIOP-1.3.1. szakmai vezető Prof. Dr. Dobróka Mihály tudományos és nemzetközi rektorhelyettes Dr. Deák Csaba stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes Dr. Bőhm József - 1.KK Dr. Mertinger Valéria - 2. KK Prof. Dr. Mang Béla - 3. KK Prof. Dr. Tisza Miklós - 4. KK Dr. Madarász Tamás stratégiai tervező Prof. Dr. Palotás Árpád Bence infrastruktúra koordinátor Roneczné Ambrus-Tóth Judit a szakmai vezető asszisztense

K+F


A stratégiai dokumentumokat a projekt menedzsment által létrehozott Stratégiai Munkacsoport tagjai készítették el, véleményezését és értékelését az egyetem rektora felkérése alapján egy szakértői grémium, a Stratégiai Tanácsadó Testület végzi el. A projekt menedzsment megfogalmazta elvárásait a stratégia szakmai tartalmával kapcsolatban, melyek a következők: -

A stratégia tanácsadó testület tagjai: Prof. Dr. José Carlos Quadrado (Instituto Superior de Engenharia de Lisboa), Prof. Dr. Imre Horváth (Delft University of Technology), Prof. Dr. Helmut Wolff (Technische Universität Berlin), Prof. Dr. Lorenz Ratke (Deutsches Zentrum für Luft- und Raumfahrt Köln), Prof. Dr. Karol Florian (Technická univerzita v Košiciach), Prof. Dr. Eric Eddings (University of Utah),

Prof. Dr. Marko Torkkeli

(Lappeenranta University of Technology),

Prof. Dr. Gaál Zoltán (Pannon Egyetem), Dr. Szabó László (Heidelberg Cement

Group)

A stratégiai dokumentum a Kiválósági Központok stratégiája, de intézményi szintű hatásokkal is foglalkozik. A Kiválósági Központok a K+F+I területén (K+F stratégia) önállóan definiálják jelenlegi helyzetüket, jövőbeni elképzeléseiket: külön kitérve a Kiválósági Központok fenntarthatóságára, a szakterület fejlődési perspektíváira.

-

A kidolgozandó stratégiáknak összhangban kell állnia a 2010-ben elfogadott Intézmény Fejlesztési Stratégiával, vagy kellő súllyal indokolnia kell, ha attól eltér.

-

A készülő Felsőoktatási törvény koncepciójában megfogalmazottakat a tervezési folyamat során figyelembe kell venni.

-

A célok meghatározása során figyelembe kell venni a „Kutatóegyetemi címpályázatban” leírt vállalásokat.

-

A stratégia tervezési időszaka kiterjed a projekt megvalósítás és a fenntartási időszakára is. A létrehozott stratégiai dokumentumok célja, hogy a projekt befejezését követően is iránymutatást adjanak az egyetem középtávú kutatási prioritásaival és fejlesztéseivel kapcsolatban.

-

A stratégiai készítésekor szem előtt kell tartani a pályázatban vállalt releváns hatás, eredmény- és kimenet indikátorok teljesülését a projekt megvalósítási, és fenntartási időszakában egyaránt.

-

A stratégiai dokumentumok kitérnek az egyetemen futó (vagy az egyetem által megpályázott) más releváns pályázatok (TIOP, TÁMOP) szerepére, hogy azok hogyan támogatják a stratégiai célok teljesülését.

10


2.5 A stratégiát meghatározó jövőkép, célrendszer A stratégia alkotás korai fázisában a Stratégiáért felelős munkacsoport tagjai egyezségre jutottak az elérni kívánt jövőképet illetően. Cél 1: Az egyetem által 2010-ben beadott „Kutatóegyetemi címpályázat” sikertelensége ellenére a Miskolci Egyetem célja, hogy a hazai kutatóegyetemek versenyében előkelőbb helyezést érjen el a következő 5 évben, bekerüljön a kutatóegyetemek közé. A kutatóegyetemi státusz érékelési szempontjai, amelyek területén a fejlesztésnek (fentebb említett más projektekkel együtt) jelentős eredményeket kell elérnie: 1. a kutatási kapacitás, 2. a doktori képzés és tehetséggondozás, 3. kutatási-publikációs tevékenység, és 4. a hazai és nemzetközi kutatási-fejlesztési aktivitás és bevételek. Az új felsőoktatási törvény tervezett szövegének időközbeni megjelenése miatt a célrendszer kiegészítése, módosítása vált indokolttá. A felsőoktatási törvénytervezet elővetíti, hogy a hazai felsőoktatás szereplői egyetemi, vagy főiskolai státuszt kapnak, illetve lesz közöttük olyan, amely kiemelt felsőoktatási intézmény státuszt nyer el. A törvény által elővetített – az elmúlt hónapokban többször, jelentősen megváltozott – besorolás indokolttá tette, hogy stratégiai célként egy újabb célt kerüljön megjelölésre, ami nincs ellentmondásban a korábbi célkitűzéssel. Cél 2: A felsőoktatási törvény jelenlegi tervezete szerint egyetem az a felsőoktatási intézmény, amelyik: ‒ legalább két képzési területen jogosult mesterképzésre, valamint legalább két tudományterületen doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére, ‒ munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott oktatóinak, kutatóinak legalább ötven százaléka tudományos fokozattal rendelkezik, ‒ legalább három egyetemi karral rendelkezik, ‒ legalább kettő doktori iskolával rendelkezik, amelyekben – azok fennálása alatt – öt év átlagában évente legalább hatvan doktorjelölt szerez doktori fokozatot; ‒ tudományos diákköröket működtet; ‒ az általa indított szakok egy részén képzéseit képes idegen nyelven folytatni. 11


Továbbá a Kormány nemzetstratégiai célok megvalósítása érdekében, rendeletében meghatározottak szerint, állami fenntartású felsőoktatási intézményt kiemelt felsőoktatási intézménnyé minősíthet. A kiemelkedő színvonalú képzést nyújtó, a tudományos életben elismert egyetem, vagy egyetemi kar – a Kormány által meghatározott feltételekkel – „kutató minősítést kaphat. Annak érdekében, hogy a Miskolci Egyetem 2014-re teljesítse a minőségi felsőoktatás kritériumait és azokat tartósan teljesíteni tudja, az alábbi kritériumoknak kell megfelelni: -

az oktatók, kutatók legalább kétharmada tudományos fokozattal,

-

az egyetemi tanárok harmada a Magyar Tudományos Akadémia doktora címmel vagy azzal bizonyíthatóan egyenértékű nemzetközi színvonalú tudományos teljesítménnyel rendelkezzen,

-

az oktatók, kutatók által szerzett lektorált publikációk átlagos száma legalább négyszáz legyen, amely publikációk többsége nemzetközi folyóiratokban kerüljön közlésre;

-

a Magyar Tudományos Akadémiával kötött megállapodás keretében folytasson közös kutatási, képzési tevékenységet,

-

kutatás-fejlesztési, innovációs feladatai teljesítése érdekében önállóan vagy más gazdasági szereplővel együttműködésben vállalkozási tevékenységet folytasson;

-

költségvetésének legalább harmada pályázati forrásból, szolgáltatási megrendelés vagy külföldi hallgatók idegen nyelven folytatott képzése ellenértékéből származzon,

-

egyetemi karon betöltött adjunktusi munkakör esetén a doktori fokozat megszerzése legyen követelmény.

Cél 3: A megjelölt két célkitűzés szorosan összekapcsolódik, és összhangban áll a Miskolci Egyetem Intézmény Fejlesztési Tervében megfogalmazott jövőképével, miszerint a külső körülmények változásától függően legkésőbb 2020-ra a Miskolci Egyetemnek nemzetközileg versenyképes kutatóegyetemmé kell válnia. Mindezek a célok az alábbi területen jelentenek kihívást az intézmény számára: -

átfogó minőségjavító folyamatok bevezetése a kutatás és oktatás területén;

-

a bevételszerző képesség javítása, bevételforrások diverzifikálása és a kapcsolódó szabályozások egyszerűsítése;

-

az oktatói-kutatói gárda korfájának javítása, felkészült fiatal oktatók, szakemberek helyben tartása. 12


3 HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 3.1 A feladat és a stratégia készítés körülményei A stratégia készítésének időszakában 2011. évben rendkívüli méretű forráskivonás történt a felsőoktatásból, így az intézménynek részletesen át kell vizsgálnia belső folyamatait, majd megtenni a megfelelő lépéseket a szervezet strukturális átalakítására, a képzési struktúra racionalizálására. Az új felsőoktatási törvény koncepció által sugallt

A Miskolci Egyetem 2011. évi költségvetése: Bevételek: Előirányzott állami támogatás (ösztöndíj nélkül): 5,6 Mrd Ft Saját bevétel: 5 Mrd Ft, 2011. évközi elvonás: 0,7 Mrd Ft Fő kiadási tételek: Bér+járulékok: 6,7 Mrd Ft Dologi kiadások: 2,9 Mrd Ft

jövőkép hatására az egyetem vezetői egyhangúan elkötelezték magukat a Miskolci Egyetem pozícióját középtávon definiáló minőségi felsőoktatás víziója mellett, így a humánerőforrás tervezés szem előtt tartja az új felsőoktatási törvény jelenleg nyilvánosságra hozott koncepciójának vonatkozó elvárásait. Mivel a projekt indulásakor 2011. március 1-jén még nem állt rendelkezésre pénzügyi fedezet, s így a projektben résztvevők alkalmazásával kapcsolatos szerződések megkötésére nem volt lehetőség, kiindulási adatokként a stratégia elkészítéséhez szükséges információk bekérésekor (2011. augusztus) fennálló állapot került elfogadásra. A projekt 24 hónapos finanszírozott szakaszán túl, a fenntartási időszakban a megemelkedett foglalkoztatotti létszám megtartására nincs fedezet, de törekedni kell arra, hogy a projekt megvalósításába bevont fiatal kollégák közül kerüljön ki a következő időszak oktatói/kutatói utánpótlása. A projekt lezárása után is mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a „folytatáshoz” újabb pályázati támogatást szerezzen az Egyetem. Nem cél az egyszeri, rövid ideig tartó „fellendülés”, a projekt által biztosított erőforrások hosszú távú hatásainak kiaknázására kell törekedni.

3.2 Az oktatók, kutatók korfája A Miskolci Egyetemen az oktatók, kutatók kor szerinti összetétele karonként igen jelentős eltérést mutat, és markáns különbségek láthatók a Kiválósági Központok között is. Összességében egyetemi szinten az oktató-kutatói korfa viszonylag biztató képet mutat.

13


A nem oktató-kutató munkakörben alkalmazottak esetében rosszabb a helyzet, ott nagyobb mértékű elöregedés tapasztalható. Ez utóbbi viszont nem jelent olyan súlyos problémát, tekintettel az ellátandó feladatok jellegére és arra, hogy e munkakörökben a munkaerőpiac kínálata alapján általában könnyebb az utánpótlásról gondoskodni. Az Egyetem karai közül a Gépészmérnöki- és Informatikai Karon, valamint a Bölcsészettudományi Karon viszonylag nagy számban van jelen az 55 év feletti korosztály, így ezen karoknál az utánpótlás kérdése meghatározó jelentőségűvé válik a közeljövőben. A Gépészmérnöki- és Informatikai Karon az utánpótlás nevelésben jelentős szerepet tölthet be a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 projekt. (Ugyancsak veszélyt jelent a Comenius Főiskolai Kart nézve, hogy oktató-kutatóinak mintegy fele az 55-59 éves korosztályba tartozik.) 64 évesnél idősebb 60-64 éves Oktató, kutató

55-59 éves 50-54 éves 45-49 éves 40-44 éves 35-39 éves

Nem oktató, kutató

30-34 éves 25-29 éves 0 1.

50

100

150

200

20 évesnél fiatalabb

ábra: A ME oktatóinak-kutatóinak korfája (2011. július, forrás: AVIR)

1. Kiválósági Központ korfája az egyes időpontokban ≥ 65 éves 60-64 éves 55-59 éves 50-54 éves 45-49 éves 40-44 éves 35-39 éves 30-34 éves 25-29 éves < 25 éves

Projekt fenntartási időszak végén Projekt lezárásakor Projekt indításakor

0

10

20

30

14

40




0

10

20

30

40

3. Kiválósági Központ korfája az egyes időpontokban ≥ 65 éves 60-64… 55-59… 50-54…

Projekt fenntartási időszak végén

45-49… 40-44…

Projekt lezárásakor

35-39… 30-34…

Projekt indításakor

25-29… < 25 éves 0

10

20

30



0

5 2.

10

15

20

ábra: A Kiválósági Központok korfája

15


A projekt időtartama alatt a törekvés kettős: 1. Valamennyi kar felismerte, hogy a fiatalítás, a tudományos utánpótlás biztosítása elengedhetetlen a működőképesség fenntartása érdekében. A kiegyenlített, töretlen fejlődést garantáló kor szerinti megoszlás a korfa szerinti ábrázolásban alul kiszélesedő képet nyújt. Ugyanakkor a megfelelő tudományos teljesítményt nyújtó, Tudományos Műhelyt szervező, fiatalok munkáját irányító és magas tudományos minősítéssel rendelkező idősebb oktatók, kutatók megtartása a kutatóegyetemi feltételek teljesítéséhez, a saját bevétel növeléséhez, a nemzetközi elismertség megtartásához és javításához elengedhetetlen. 2. Ezt a célt szolgálja, hogy a tudományos fokozattal rendelkező vezető oktatók az általános nyugdíjkorhatár elérése után is tovább foglalkoztathatók (az egyetemi és főiskolai docensek 65., az egyetemi és főiskolai tanárok 70. életévük betöltéséig). A foglalkoztatási követelményrendszerben előírt feltételeket teljesítő, 70. életévüket betöltött egyetemi és főiskolai tanárok részére Professor Emeritus cím adományozható, amely alapján továbbra is szerepet kaphatnak/vállalhatnak az oktató és kutatómunkában, elsősorban a tudományos utánpótlás nevelésében (doktori képzésben). Jelenleg 41 Emeritus Professorral van érvényben ilyen megállapodás. A nyugdíj mellett dolgozó oktató-kutatók aránya egyetemi szinten 4,3%. Ez némiképp összefüggésben áll az előzőekben bemutatott korfával, azonban néhány kiugró érték tapasztalható, mint például a Műszaki Földtudományi Kar (8,4%), az Egészségügyi Kar (8%), vagy a Comenius Főiskolai Kar (7,7%) esetében. A nyugdíj melletti foglalkoztatásra a nyugdíjas kollégák szaktudásán és a szervezeti egységek vezetőinek szándékán túl jelentős hatást gyakorolnak a gyakran változó tartalmú jogszabályok is.

3.3 A tudományos fokozattal rendelkezők aránya Az intézmény oktatói közül 376 fő (68,49%), míg a kutatók közül 10 fő (30,30%) rendelkezik tudományos fokozattal. A tudományos fokozatokat illetően három kar kiemelkedően nagy arányban foglalkoztat tudományos fokozattal rendelkező oktató-kutatókat. A Bölcsészettudományi Karon 82%, a Műszaki Földtudományi Karon 78%, valamint a Műszaki Anyagtudományi Karon 73% a tudományos fokozattal rendelkező oktatókutatók aránya. A legtöbb MTA tag is ezen két utóbbi karról kerül ki. Ez azért is lényeges, 16


mert e két kar jelentős szerepet játszik a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 projekt tevékenységében is. A minőségi felsőoktatási kritériumok szempontjából lényeges, hogy a habilitációval rendelkező doktorok aránya a Bölcsészettudományi Karon a legmagasabb (21%), de a főiskolai karokat leszámítva, közel azonos arány jellemző a többi karnál is. PhD vagy azzal egyenértékű tudományos fokozattal az oktató-kutató közalkalmazottak több mint fele rendelkezik, kisebb-nagyobb eltéréssel az egyes karoknál. Az egyes Kiválósági Központokban ez az arány a projekt indításakor a következők szerint alakul: - 1. Kiválósági Központ: 89 fő oktató/kutató közül 66 fő (74,2%); - 2. Kiválósági Központ: 54 fő oktató/kutató közül 37 fő (68,5%); - 3. Kiválósági Központ: 112 fő oktató/kutató közül 80 fő (71,4%); - 4. Kiválósági Központ: 59 fő oktató/kutató közül 31 fő (52,5%) rendelkezik tudományos fokozattal. A fenti adatokat összesítve látható, hogy valamennyi Kiválósági Központot figyelembe véve a tudományos fokozattal rendelkező oktatók-kutatók száma 214 fő (68,15%). Ez az összegyetemi adatokkal összevetve azt jelzi, hogy az egyes Kiválósági Központok arra törekedtek, hogy minél több minősített munkatárs vegyen részt a tevékenységükben.

3.4 A doktori képzés és a projekt kapcsolata Akár az Egyetem egésze, akár a projekt megvalósításában közreműködő Kiválósági Központok tudományos utánpótlás biztosítása szorosan összefügg az Egyetemen működő doktori iskolák tevékenységével. A doktori képzés kezdete (1993) óta a tudományos fokozattal rendelkező oktatók, kutatók jelentős része a Miskolci Egyetemen szerezte PhD fokozatát. A Miskolci Egyetemen működő doktori iskolák főbb adatait a következő táblázat tartalmazza (2011. első félév)

17

Gépészeti tudományok3

Informatikai tudományok4

10

11

12

10

10

9

8

70

Államilag finanszírozott doktoranduszok száma Költségtérítéses doktoranduszok száma Doktoranduszok összesen

26 7 33

18 5 23

10 4 14

8 5 13

14 19 33

12 25 37

12 6 18

100 71 171

Doktorjelöltek száma Kiadott fokozatok száma Ebből egyetemi közalkalmazott

4 4 -

16 1 1

12 -

8 2 2

11 5 -

7 7 4

7 -

65 19 7

1.

Összesen

Anyagtudományi2

Törzstagok száma

Doktori iskolák

Állam- és jogtudományi5 Vállalkozáselmélet- és gyakorlat 6 Irodalomtudományi 7

Földtudományi1


táblázat: A Miskolci Egyetemen működő Doktori Iskolák főbb adatai

Az Egyetem Doktori Iskoláinak természetes küldetése minősítettek utánpótlásának biztosítása. Ezért – ahol ez szükséges - a Doktori Iskolák működési területét szélesíteni kell annak érdekében, hogy munkatársak minél szélesebb körben az egyetemen találjanak fokozatszerzési lehetőséget. A Doktori Iskolák működésében jelentős előrelépést jelent az elkövetkező 20 hónapban az intézmény által elnyert „A Miskolci Egyetemen működő tudományos képzési műhelyek összehangolt minőségi fejlesztése” TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0008 pályázat által biztosított

500 M Ft-os kiegészítő finanszírozás. Kívánatos, hogy a projekt lezárásáig, majd a fenntartási időszak alatt a projektbe bevont tehetséges fiatalok közül minél többen szerezzenek PhD fokozatot. Cél az is, hogy a projekt megvalósításában közreműködő hallgatók közül a projekt futamideje és a fenntartási időszak alatt minél többen kapcsolódjanak a doktori képzésbe. A Miskolci Egyetem oktatói/kutatói állományának jelentős hányada részt vesz a projekt megvalósításában: a projekt végéig 468 fő közreműködésére számít a menedzsment. Az egyes Kiválósági Központok közötti megoszlást, illetve az új alkalmazások számát és arányát a 2. sz. táblázat mutatja be.

A projektben résztvevő oktatók/kutatók Új alkalmazások a projektben Új státuszok aránya 2.

1. KK 149 20 13,4%

Kiválósági Központok 2. KK 3. KK 4. KK 111 122 86 25 6 5 22,5% 4,9% 5,8%

táblázat: Új alkalmazások aránya a Kiválósági Központokban

Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskola Kerpely Antal Anyag-tudományok és technológiák Doktori Iskola 3 Sályi István Gépészeti tudományok Doktori Iskola 4 Hatvany József Informatikai tudományok Doktori Iskola 5 Deák Ferenc Állam- és jogtudományi Doktori Iskola 6 Vállalkozás-elmélet- és gyakorlat Doktori Iskola 7 Irodalom-tudományi Doktori Iskola 1 2

18

Összesen 468 56 12,0%


Tekintettel arra, hogy a fiatalítás, az utánpótlás nevelés elsősorban a fiatal, tudományos fokozattal már rendelkező, vagy a fokozatszerzéshez közel álló szakemberek kutatómunkába történő bevonásával valósulhat meg, az átlagtól messze elmaradó 3. és 4. Kiválósági Központnak fokozottan kell az új alkalmazások lehetőségével élni, hogy ne kerüljön veszélybe e cél megvalósulása. 3.5 A kutatóegyetemi kritériumok teljesítése érdekében teendő lépések Szükséges a PhD fokozattal rendelkezők, a habilitált doktorok, az egyetemi és főiskolai tanárok, az MTA doktora címmel rendelkezők számának növelése – jelentős arányú nyugdíjazások miatti csökkenés esetén szinten tartása – is. A projekt jelentős mértékben hozzájárulhat a tudományos előmenetel feltételeinek biztosításához – különös tekintettel a PhD fokozat és az MTA doktori cím megszerzésére; a habilitációs eljárások megindítására – a kutatói mobilitás növelése; publikációk megjelentetésének támogatása révén. A legfontosabb minőségi kritériumokat a 3. sz. táblázat tartalmazza. Minőségi felsőoktatási besorolással kapcsolatos követelmények Tudományos fokozattal rendelkező oktatók aránya MTA doktori címmel rendelkező egyetemi tanárok aránya Akkreditált doktori Iskolák száma A doktori iskolákban fokozatot szerzettek száma Kutatóinak szerzőségével megjelent lektorált publikációs száma 3.

Mai állapot 55% 37,50% 7 131 fő 641 db

táblázat: A Minőségi felsőoktatási besorolással kapcsolatos követelmények összehasonlítása

A pályázatban vállalt indikátorok alapján a tudományos fokozattal rendelkező teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma a kiinduló érték szerint 359 fő, amely a projekt 2 éve alatt (a második év végére) 15 fővel, 374 főre nő. Reálisan számolva a projekt befejezése, a támogatás megszűnése után a projektben foglalkoztatottak „megtartására” nincs lehetőség, az alkalmazottak összlétszáma nem emelkedhet. Mivel a jelzett adat egyetemi szintű és nem a Kiválósági Központra irányadó, nincs akadálya annak, hogy a tudományos fokozattal rendelkezők száma a záráskori magasabb értéken maradjon. (Azok helyére, akiknek jogviszonya megszűnik, a projektben bevált, fokozattal rendelkezők kerüljenek alkalmazásra.) A tudományos fokozattal rendelkezők aránya esetén a kiindulási érték 65,3%, ami a projekt 2. évében eléri a 66,2%-ot és ez az 5. évig változatlanul fennmarad. A létszám viszszaesése mellett az arány csak akkor tartható meg, ha időközben az alkalmazottak összlétszáma csökken.

19


A fenti célok elérése érdekében: -

Különös gondot kell fordítani a tehetséges fiatalok bevonására a kutatómunkába. Erre a hallgatók és doktoranduszhallgatók bevonásával, a kutatás módszerére vonatkozó ismeretek átadásával a projekt kiváló lehetőséget biztosít.

-

Növelni szükséges a minősítéssel rendelkező oktatók-kutatók számát egyrészt és elsősorban a szervezett képzés keretében sikeresen teljesítő, PhD fokozatot szerzett, illetve szerző fiatalok útján, másrészt az Egyetemen kívüli szférából érkező, az akadémiai karrier irányában elkötelezett munkatársak felvételén keresztül.

-

Ösztönözni kell a nagyobb oktatói-kutatói mobilitást, mind saját munkatársaink, mind pedig a külföldről pályázó, illetve külföldről érkező kutatók vonatkozásában.

-

A Kiválósági Központok vezetői és a szakmai feladatok megvalósításáért felelős vezetők számára legyen biztosított a feladatok színvonalas ellátásához szükséges adminisztratív, asszisztensi támogatást, a kutatók ne legyenek túlterhelve adminisztrációs feladatokkal.

-

A kitűzött célok megvalósítása érdekében elengedhetetlen a stratégiában írtak megvalósításának folyamatos ellenőrzése, meghatározott időszakonkénti felülvizsgálata (monitoring tevékenység).

-

Kiemelt fontosságú a minőségi követelmények világos megfogalmazása, azok folyamatos fenntartása és érvényesítése, a követelményeket nem teljesítőkkel szemben a szükséges intézkedések megtétele. Ennek érdekében szükséges a teljesítményértékelés szempontjainak és módszerének kidolgozása. Az értékeléseket követően a hibák okának feltárására, kijavítására is gondot kell fordítani.

-

Segíteni kell a fiatal oktatók-kutatók, elsősorban a tudományos fokozattal rendelkezők bekapcsolását a nemzetközi és hazai tudományos közéletbe, valamint szakmai és tudományos szervezetekbe.

Javaslat Az oktatói követelményrendszer felülvizsgálata, és a szükséges módosítások, korrekciók elvégzése. A humánerőforrás-fejlesztési részstratégia elkészítéséért felelősök készítsék elő az ezzel kapcsolatos előterjesztéseket 20


4 INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSI STRATÉGIAI 4.1 Előzmények A részstratégia nem terjed ki a széles értelemben vett épület infrastruktúrára, hanem a Kiválósági Központokhoz (KK) tartozó laboratóriumokra és az azokban található gépekre, berendezésekre, eszközökre fókuszál. A helyzetértékelés az egyes laboratóriumok által szolgáltatott adatokra épül. Esetenként hiányzik adat, ez „nincs adat” (n.a.) módon jelölt. Mindezek ellenére – néhány kivételtől eltekintve – elegendő adat állt rendelkezésre az elemzéshez.

4.2 Helyzetértékelés Laboratóriumok, laboratóriumi egységek A Kiválósági Központok által megnevezett laboratóriumok (önálló laboratórium, tanszéki laboratóriumok együttese, központ, centrum stb.) és egységeik felsorolását a 4. sz. táblázat foglalja össze. Összességében 55 (meglévő és kiépítés alatt álló) laboratórium és 103 laboratóriumi egység különböztethető meg, a továbbiakban – az adatok rendelkezésre állása okán is – az 55 laboratórium kerül a tárgyalás középpontjába.

21


Laboratórium Egységek A laboratórium, illetve a laboratóriumi egység megnevezése A szervezeti egység, ahova a laboratórium tartozik sorszáma száma Fenntartható Természeti Erőforrás Gazdálkodás Kiválósági Központ Ásványtani - földtani vizsgálólaboratóriumi központ I/1 Fénymikroszkópos vizsgáló laboratórium I/2 Elektromikroszkópos vizsgáló laboratórium 1 MFK / Ásványtani Földtani Intézet 5 I/3 Röntgen laboratórium I/4 Termoanalitika (DTA) laboratórium I/5 Ásvány- és Kőzetgyűjtemény Földtani adatbázis fejlesztő és kezelő laboratóriumi központ II/1 Geofizikai módszer és eszközfejlesztő laboratórium, Szeizmikus laboratóriumi egység, Geoelektromos laboratóriumi egység II/2 Kántás Károly geofizikai modellező laboratórium 2 MFK / Geofizikai és Térinformatikai Intézet 5 II/3 Geoinformatikai laboratórium II/4 Geodéziai ésTérinformatikai laboratórium II/5 Tanbánya Fluidumbányászati oktató-kutató laboratóriumi központ III/1 Mélyfúrási laboratórium III/2 Rezervoármechanika laboratórium III/3 Olajtermelési laboratórium 3 MFK / Kőolaj és Földgáz Intézet 6 III/4 Kitörésvédelmi, biztonságtechnikai laboratórium III/5 Gázlaboratórium III/6 Geotermikus energia labor (kihelyezett Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium) Műszaki Földtudományi - Környezettudományi oktató-kutató és innovációs központ IV/1 Aprító-Osztályozó-Darabosító laboratórium, Aprítási laboratóriumi egység, Darabosítási laboratóriumi egység, Osztályozási MFK / Bányászati és Geotechnikai Intézet, Földrajz Intézet, laboratóriumi egység 4 Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai 15 V/2 Nyersanyag-előkészítési és hulladék-előkészítéstechnikai Intézet, Környezetgazdálkodási Intézet laboratórium, Gravitációs dúsítási laboratóriumi egysége, Flotáló laboratóriumi egysége, Mágneses-elektromos és optikai dúsító laboratóriumi egysége IV/3 Nanoeljárástechnikai laboratórium


Laboratórium A laboratórium, illetve a laboratóriumi egység megnevezése sorszáma IV/4 Bioeljárástechnikai laboratórium IV/5 Szennyvíztechnológia-laboratórium IV/6 Portechnikai és keverékáramlási laboratórium IV/7 Kőzetfizikai (kőzetminősítő) vizsgáló laboratórium IV/8 Méréstechnikai Laboratórium IV/9 Kőzetmechanikai vizsgáló laboratórium IV/10 Geotechnikai Talajvizsgáló és Mérnökgeológiai laboratórium IV/11 Jövesztéstechnikai laboratórium IV/12 Zaj-vibrációs mérőlaboratórium IV/13 Hidrogeológiai laboratórium IV/14 Talaj és vízkémiai laboratórium IV/15 Félüzemi oktató-kutató innovációs fejlesztő központ 5 Az AFKI társult tanszék vizsgálólaboratóriumi központja Energia- és Minőségügyi Intézet Laboratóriuma 6 7 8 9 10 11 12 13 14

A szervezeti egység, ahova a laboratórium tartozik

MAK / Energia- és Minőségügyi Intézet / Tüzeléstani és Hőenergia Intézeti Tanszék Alkalmazott Anyagtudomány és Nanotechnológia Kiválósági Központ Képlékenyalakító és hőkezelő (kristályosító) laboratórium MAK / Anyagtudományi Intézet Anyag- és finomszerkezetvizsgáló laboratóriumok MAK / Anyagtudományi Intézet Polimertechnológiai laboratóriumok MAK / Polimermérnöki Tanszék Kémiai laboratóriumok Elemanalitikai laboratórium Szerves analitikai laboratórium MAK / Kémiai Intézet Fizikai kémiai laboratóriun Kolloid kémiai laboratóriun Öntészeti laboratóriumok MAK / Metallurgiai és Öntészeti Intézet / Öntészeti Tanszék Szilikáttechnológiai laboratóriumok MAK / Kerámia- és Szilikátmérnöki Tanszék Metallurgiai és felülettechnikai laboratóriumok MAK / Metallurgiai és Öntészeti Intézet Kísérletes és diagnosztikai élettudományi centrum EK / Nanobiotechnológiai és Regeneratív Medicina Tsz., Klinikai Radiológia Tsz., Elméleti Egészségtudományi Tsz. Fázis I. klinikai farmakológiai laboratórium

23

Egységek száma

1 1 1 1 1 4 1 1 1 5


Laboratórium Egységek A laboratórium, illetve a laboratóriumi egység megnevezése A szervezeti egység, ahova a laboratórium tartozik sorszáma száma Klinikai diagnosztikai laboratórium Nanobiotechnológiai és regeneratív medicina kutató laboratórium Rekreációs laboratórium Ultrahang diagnosztikai laboratórium 15 Termomechanikus Szimulációs Laboratórium GÉIK / Mechanikai Technológiai Tanszék 1 Mechatronikai és Logisztikai Kiválósági Központ 16 Elektrotechnikai-Elektronikai Tanszék laboratóriumai GÉIK / Elektrotechnikai-Elektronikai Tanszék 6 Fizikai Tanszék laboratóriumai Elektronspektrometriai laboratórium 17 GÉIK / Fizikai Tanszék 3 Lézer laboratórium Demonstrációs laboratórium 18 Robert Bosch Mechatronikai Tanszék laboratóriumai GÉIK / Robert Bosch Mechatronikai Tanszék 5 19 Szerszámgépek Tanszékének Laboratóriumai GÉIK / Szerszámgépek Tanszéke 1 20 Számítógépes laboratóriumok GÉIK / Általános Informatikai Tanszék 4 21 CAD laboratórium GÉIK / Ábrázoló Geometriai Tanszék 1 22 Folyamatirányítási laboratórium GÉIK / Automatizálási és Kommunikáció-technológiai Tan1 szék 23 Alkalmazott Informatika Tanszék Termelésinformatikai Labor GÉIK / Alkalmazott Informatika Tanszék 1 Vezetékes és vezeték nélküli ipari kommunikációs rendszerek GÉIK / Automatizálási és Kommunikáció-technológiai Tan1 24 laboratórium szék 25 Alkalmazott Informatika Tanszék Gyártásinformatikai Labor GÉIK / Alkalmazott Informatika Tanszék 1 26 High tech Logisztikai Laboratórium GÉIK / Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék 1 27 Integrált Logisztikai és Termékazonosítási Laboratórium GÉIK / Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék 1 28 Virtuális Logisztikai Laboratórium GÉIK / Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék 1 29 Csoportmunka Laboratórium GtK / Vezetéstudományi Intézet 1 Innovációs Gépészeti Tervezés és Technológiák Kiválósági Központ 30 Hegesztő laboratórium GÉIK / Mechanikai Technológiai Tanszék 1 31 ME-MTT Hő- és felületkezelő laboratórium GÉIK / Mechanikai Technológiai Tanszék 1 32 Képlékenyalakító laboratórium GÉIK / Mechanikai Technológiai Tanszék 1 33 Mechanikai Anyagvizsgáló Laboratórium GÉIK / Mechanikai Technológiai Tanszék 1

24


Laboratórium sorszáma 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 Összesen

A laboratórium, illetve a laboratóriumi egység megnevezése Metallográfiai és felületvizsgáló laboratórium Műanyagvizsgáló laboratórium Gépjármű hajtáslánc elemek megmunkáló laboratórium Forgácsoló laboratórium Számítógéplabor Alak- és helyzetvizsgáló laboratórium Felületi érdességmérő laboratórium Minőségellenőrzési laboratórium ZF laboratórium Robotos szerelő laboratórium Rapid Prototyping laboratórium 3D-s mérőgép laboratórium CAD/CAM laboratórium Gépműhely laboratórium Rapid Terméklaboratórium Hajtástechnikai Laboratórium Akusztikai laboratórium Szerkezetdiagnosztikai Laboratórium Vegyipari gépészeti műveleti, szilárdsági és biztonságtechnikai laboratórium Vegyipari gépészeti számítógépes és szimulációs laboratórium Áramlás- és Hőtechnikai Tanszék Laboratóriuma Motordiagnosztikai Laboratórium

GÉIK / Mechanikai Technológiai Tanszék GÉIK / Mechanikai Technológiai Tanszék GÉIK / Gépgyártástechnológiai Tanszék GÉIK / Gépgyártástechnológiai Tanszék GÉIK / Gépgyártástechnológiai Tanszék GÉIK / Gépgyártástechnológiai Tanszék GÉIK / Gépgyártástechnológiai Tanszék GÉIK / Gépgyártástechnológiai Tanszék GÉIK / Gépgyártástechnológiai Tanszék GÉIK / Gépgyártástechnológiai Tanszék GÉIK / Gépgyártástechnológiai Tanszék GÉIK / Gépgyártástechnológiai Tanszék GÉIK / Gépgyártástechnológiai Tanszék GÉIK / Gépgyártástechnológiai Tanszék GÉIK / Gép- és Terméktervezési Tanszék GÉIK / Gép- és Terméktervezési Tanszék GÉIK / Gép- és Terméktervezési Tanszék GÉIK / Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

Egységek száma 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

GÉIK / Vegyipari Gépek Tanszéke

1

GÉIK / Vegyipari Gépek Tanszéke GÉIK / Áramlás- és Hőtechnkikai Gépek Tanszéke GÉIK / Áramlás- és Hőtechnkikai Gépek Tanszéke

1 1 1 103

A szervezeti egység, ahova a laboratórium tartozik

nincs adatszolgáltatás kiépítés alatt lévő laboratórium 4.

táblázat: Laboratóriumok, laboratóriumi egységek

25


Integráltság, vezetés A laboratóriumok fizikai és virtuális integráltságára és vezetésére vonatkozó legfontosabb adatokat az 5. sz. táblázat tartalmazza. Megnevezés Fizikailag integrált Virtuálisan integrált (további) Összes integrált Laboratórium vezetővel Kinevezett vezető Megbízott vezető 5.

Nincs adat db 4 4 + 23 4 3 3 3

Igen db 23 2 25 42 3 39

% 45,1 7,7 49,0 80,8 5,8 75,0

Nem db 28 26 26 10 – –

táblázat. A laboratóriumok integráltsága és vezetése

Amint azt a táblázat mutatja, a laboratóriumok majdnem fele (49,0%) integrált, túlnyomó részben fizikailag is, kisebb részben csak virtuálisan. Fontos tény azonban, hogy ezek az integrációk nem terjednek túl a Kiválósági Központok (tanszék / intézet / kar) határain. A laboratóriumok közül 3 (5,8%) élén áll kinevezett, 39 élén (75,0%) pedig megb zott vezeto, mindharom kinevezett vezető tanszékvezető. Egyetlen önálló vagy integrált laboratórium élén sem áll tehát olyan személy, akinek a laboratórium vezetése a fő munkaköre. A gépek, berendezések, eszközök alkalmazása Az 55 laboratóriumban összesen több mint 200 stratégiai fontosságúnak minősített gépet, berendezést, eszközt – esetenként eszköz együttest – üzemeltetnek. A stratégiailag fontosnak nevezett eszközpark alkalmazását felmérve megállapítható, hogy a megnevezett berendezések fontos szerepet töltenek be a BSc, az MSc és a PhD képzésben, valamint a PhD hallgatók tudományos munkájában, az ipari megbízások és a hazai projektek (K+F) realizálásában. A nemzetközi projektek és a szolgáltatás (Sz) területén nincs elegendő adat, valószínűsíthető, hogy a legtöbb laboratóriumnak nincs ilyen jellegű gyakorlata.

26


Bevételszerző képesség, kihasználtság Felmérés készült az itt tárgyalt eszközpark által ge-

Infrastruktúra fejlesztési projektjeink legfontosabb adatai:

nerált bevételekre, illetve általában a kihasználtság-

Cím: A Miskolci Egyetem hazai és nemzetközi versenyképességének komplex megújítása (TIOP 1.3.1-07/1-2F-20080005) Futamidő: 2009.04.01.-2011.11.30. Támogatás összege: 6 234,7 MFt

ra vonatkozólag. Megjegyzendő, hogy az Egyetem műszaki eszközparkja (elsősorban a KK-k tevékenységi körében) igen jelentősen megújult az elmúlt években, és ez a folyamat a még futó EU finanszíro-

Cím: A Miskolci Egyetem kiválósági központjainak infrastrukturális és informatikai fejlesztése (TIOP-1.3.1-10/12010-0012) Futamidő: 2011.04.16.-2012.12.31. Támogatás összege: 1 250,43 MFt

zású infrastruktúrafejlesztési programoknak köszönhetően biztosan folytatódni fog, legalább 2012 végéig. Az új, vagy beszerzés alatt álló nagy értékű

(összesen több tízmillió EUR értékben) eszközökre vonatkozólag sem a bevételszerző képességre, sem a kihasználtságra vonatkozólag nincs még elegendő adat, ezért az alábbi megállapítások körültekintően kezelendőek. A fenti megjegyzések figyelembevételével az átlagos oktatási bevétel 2500 EUR/db/év, az átlagos K+F+Sz bevétel pedig 7000 EUR/db/év. Mindkét adat arra utal, hogy ebben a vonatkozásban is számos teendő áll az eszközpark üzemeltetői előtt. Az átlagos kihasználtságra vonatkozó 33,7%-os eredmény ugyanakkor nem mondható alacsonynak. A 4. ábra bemutatja a strategiailag fontos eszkozpark atlagos kihasznaltsagi es atlagos beveteli adatainak kapcsolatat, a vizsgalt idoszakban. 20

Van adat (91) 18

Nincs adat (82) Nem releváns (7)

Átlagos bevétel 2008-2010, MFt/év

16 14 12 10 8 6 4 2 0 0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

Átlagos kihasználtság, 2008-2010, %

4. ábra. A stratégiailag fontosnak tartott eszközök átlagos kihasználtságának és átlagos bevételinek viszonya a vizsgált időszakban

27


Az ábrán látható, hogy a kihasználtsági és a bevételi adatok összefüggése igen sokszínű. Összességében sok az alacsony bevételt hozó eszköz és előfordulnak magas kihasználtságú és alacsony bevételt hozó, illetve alacsony(abb) kihasználtságú és igen komoly bevételt hozó eszközök egyaránt. Utóbbi csoport kiugró értékei egy ugyancsak EU finanszírozású K+F kooperációt segítő projekt kedvező pénzügyi kondíciói magyarázzák. Ez a projekt 2012-ben lezárul. Nyilvános árlistával két laboratórium (3,9%), nem nyilvános árlistával pedig 1 laboratórium (2,0%) rendelkezik. Előbbi két laboratórium Stratégiai Kutatási Infrastruktúra (SKI). Üzleti terve – sem eszköz, sem laboratórium szinten – senkinek nincs. Laboratóriumok személyzete, szervezet- és személyzetfejlesztési tervek A laboratóriumok nagyobb hányadához (71,2%) nem köthető konkrét személy (személyzet). Mindössze 15 olyan laboratórium (29,8%) van, amelyben olyan személyek dolgoznak, akiknek ez a munkaköre, ami összesen 32,5 fő közalkalmazottat jelent. Ez, tekintettel arra, hogy számos laboratórium több egységből áll, kevésnek tűnik. Ugyanakkor tény, hogy a nem oktató közalkalmazottak gyakorta több feladatot is ellátnak, vagyis munkájuk csak részben köthető laboratóriumhoz. Az is tény, hogy a laboratóriumok jelentős hányadában kezelik az eszközparkot oktatók / kutatók, illetve Phd hallgatók. Az egyes laboratóriumok integrációs, együttműködési és személyzetfejlesztési terveit a 6. sz. táblázat mutatja be. Megnevezés Fizikailag integrálódna (ME) Virtuálisan integrálódna (ME) Létező funkcionális integráció (nem ME) Virtuálisan integrálódna (nem ME) Létező fizikai integráció (nem ME) Együttműködés a versenyszférával Vezető változtatás Személyzetváltoztatás 6.

Nincs adat db 2 2 – 3 – 2 2 2

Igen db 5 38 2 21 1 34 8 11

% 9,4 71,7 3,8 40,4 1,9 64,2 15,1 20,8

Személy fő – – – – – – – 15

táblázat. A laboratóriumok szervezet és személyzeti fejlesztési elképzelései

A laboratóriumok többsége az Egyetemen belül funkcionálisan integrálódna, mindössze tizedük gondol fizikai integrációra. Örvendetes, hogy a laboratóriumok 40,4%-a az Egyetemen kívüli szervezettel / laboratóriummal ugyancsak integrálódna virtuálisan. Meglepőnek – és alacsonynak – mondható az, hogy a laboratóriumok csak kétharmada működne együtt a versenyszférával. 28


A laboratóriumok alapvető változást nem terveznek a személyzeti oldalon. Vezető változtatást nyolc laboratórium (15,1%), személyzetváltoztatást pedig 11 laboratórium (20,8%) tervez, ami további 15 fő közalkalmazott laboratóriumokhoz rendelését jelentené. A korábban megadott 32,5 fo, tovabba a tervezett 15 fő együttese sem jelentene – átlagosan – laboratóriumonként egy fő közalkalmazottat. Ezekből az adatokból az oktatói / kutatói oldal vonatkozó feladatainak további növekedése prognosztizálható. A laboratóriumok eszközfejlesztési elképzelései A laboratóriumok gép, berendezés és eszközfejlesztési tervei elsősorban a jelenleg is futó EU finanszírozású projektekre alapozva összesen kb. 6 millió EUR értékben, 195 db új eszköz beszerzését irányozzák elő. A már meglévő 254 darab stratégiailag fontosnak nevezett eszköz mellett ez a fejlesztés jelentősnek mondható. Alapvető és eldöntendő kérdésnek látszik az, hogy szükséges-e ennyi és ilyen értékű eszköz beszerzése, vagy sem; továbbá, valóban ezeket a megnevezett eszközöket kell-e beszerezni, vagy sem.

4.3 Stratégiai célkitűzések és a megvalósítás eszközei A laboratóriumi infrastruktúra fejlesztések stratégiai célkitűzései és a megvalósítás egyes elemei a következők szerint foglalhatók össze. A célokat nemcsak a Kiválósági Központok K+F stratégiái, de egyéb, esetenként hirtelen változó kormányzati intézkedések is befolyásolják (például Nemzeti Felsőoktatási Rendszer). A laboratóriumi infrastruktúra fejlesztési prioritásainak meghatározása Tekintettel arra, hogy az egyes laboratóriumok szakmai elismertsége, erőforrásellátottsága és ráfordítás igénye / profit termelő képessége meglehetősen széles skálán mozog, intézményi szintű (objektív) prioritásokat kell kijelölni, megfogalmazni. Ugyanez az elv követendő a Kiválósági Központok szintjén is. Abban az esetben, ha az indokolt, hangsúly és forrás átcsoportosításokra is szükség lehet a jelenleg elképzelt Kiválósági Központokon belül és/vagy azok között. A prioritásoknak következniük kell az egyes Kiválósági Központok K+F stratégiáiból. 29


A párhuzamos fejlesztések elkerülése a) A párhuzamos fejlesztések elkerülésére, szigorúbban fogalmazva megakadályozására célszerű Eszköz Koordinációs Csoportot (EKCs) létrehozni. Az EKCs egyik meghatározó feladata lehet a fejlesztési források szabályozott felhasználásának biztosítása, akár részleges centralizáció útján is. b) Az értékeléshez elengedhetetlenül szükséges, részben jelenleg is fejlesztés alatt lévő nyilvános adatbázisok kidolgozását fel kell gyorsítani, azokat mielőbb használatba kell venni. c) Erősíteni kell a laboratóriumok virtuális (belső) és fizikai (belső) integrációját. Célszerű az integrációkban átlépni a Kiválósági Központok (tanszékek/intézetek/karok) adta kereteket. d) Az EKCs munkájára támaszkodva szükség esetén meg kell fontolni a még lezáratlan EU finanszírozású infrastruktúrafejlesztési projekt (TIOP-1.3.1-10) támogatási szerződése vonatkozó részeinek módosítását. A laboratóriumok működési hatékonyságának és bevételszerző képességének növelése A laboratóriumok működési hatékonysága szoros összefüggésben van a gépek, berendezések, eszközök működtetési hatékonyságával. Ezek vonatkozásában a hatékonyság növelése a kihasználtság és a bevétel koherens növelésével érhető el. a) A működtetés során növelni kell a bevételszerző képességet. Ehhez - fel kell térképezni a versenytársakat, meg kell ismerni képességeiket, készségeiket és árlistáikat; - saját árlistákat kell készíteni; - üzleti modell(ek)et és terv(eke)t kell készíteni; - normatív elvárások útján szankcionálni kell a ki nem használást. b) Erősíteni kell a laboratóriumok virtuális (belső és külső), valamint fizikai (belső és külső) integrációját. A laboratóriumok oktatási időben elsősorban az oktatást kell szolgálják, de megoldandó az ezen túlmenő (délután, este, nyáron stb.) külső megrendelésre történő – bevételszerző – szolgáltatások megszervezése. c) A laboratóriumi infrastruktúrának a tehetséggondozás egyik bázisává kell 30


válnia, illetve növelni kell az eszközpark használatát hallgatóink képzésében. d) Olyan laboratóriumokat is ki kell alakítani, amelyek közvetlenül megfelelnek külső (gazdasági) szereplők konkrét és legalább középtávú igényeinek. Ehhez - be kell vonni a külső szereplőket a fejlesztések folyamatába, egyrészt mint az igények megfogalmazóit, másrészt mint a források (beruházás, fenntartás) biztosítóit; - erősíteni kell a vonatkozó kommunikációs (PR) tevékenységet. A cél elérése érdekében a külső (gazdasági) szereplőkkel - közös pályázati tevékenységet kell folytatni, - közös vállalkozási tevékenységet kell végezni, amelyekhez meg kell találni a felek számára kölcsönösen előnyös formákat. e) Rendszeresen mérni és értékelni kell a laboratóriumok működési hatékonyságát. Általánossá kell tenni a közüzemi díj méréseket és ki kell dolgozni a költségek laboratóriumokra terhelésének algoritmusát. f)

A 2011. december 31-ig érvényes – rendkívüli – elvonási szabályokat felül kell vizsgálni, a szabályzást a hatékonyság növelését ösztönző irányba kell megváltoztatni.

g) A megvalósuló integrációkkal párhuzamosan személyi változtatásokat, átrendezéseket kívánatos végrehajtani. Az egyes (integrált) laboratóriumokhoz felelős vezetőt célszerű megbízni és személyzetet célszerű rendelni, velük szemben pedig számon kérhető elvárásokat kell megfogalmazni. Javaslat A fenti célok érdekében a Miskolci Egyetem új gazdálkodási és működési modelljének kidolgozása során vegyék figyelembe a laboratóriumok működési hatékonyságának növelésével kapcsolatos feladatokat. Az infrastuktúra-fejlesztési részstratégia elkészítéséért felelős készítse elő az ezzel kapcsolatos előterjesztéseket.

31


5 A TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK HASZNOSÍTÁSI TERVE Az Egyetemen különböző karok, szerteágazó tudományos területeken végeznek kutatómunkát, ez az eredmények hasznosításában is eredményez bizonyos sokszínűséget. Az elért/elérendő tudományos eredmények hasznosítása több síkon valósul meg, a stratégiai célok is e síkokra külön kerültek meghatározásra. 1.

Egyetemi kutatásról lévén szó, az eredmények hasznosításaként természetes módon adódik az egyetemek klasszikus feladatrendszeréből (a tudás őrzése, gyarapítása és tovább adása) az oktatásba való bevezetés. Ez a Humboldt óta általánosan elfogadott és követett egyetemi működési séma alapja: jól oktatni csak szakterületükön valódi eredményeket hozó kutatómunkát végző oktatókkal lehet.

2.

A kutatók eredményeiket hazai és nemzetközi fórumokon, tanácskozásokon, konferenciákon ismertetik, ill. különböző módon nyomtatva és/vagy elektronikusan publikálják.

3.

A kutatómunka természetes közege az együttműködés, ami egy projekt sikere, a kutatás folyamatossága, a gyakorlattal való kapcsolattartás szempontjából meghatározó jelentőségű. A műszaki karok bevételszerző tevékenysége alapvetően ipari partnerekkel való együttműködés révén valósul meg, az új tudományos eredmények hasznosításában az ipari együttműködés ezért kiemelt szerepet kap.

5.1 A tudományos eredmények bevezetése az oktatásba A modern egyetemet az oktatás és kutatás dinamikus egysége jellemzi. A hazai finanszírozási rendszer próbálja a két tevékenységi kör egyensúlyát elősegíteni, azonban eszközei és módszerei ma már megérettek a megújításra. A Miskolci Egyetemen a korábbiakban az oktatási normatíva túlhangsúlyozásával nagyrészt formálissá vált a kutatási teljesítmények elismerése, a kutatás stratégiai jelentőségének szem előtt tartása. Ez oda vezetett, hogy az intézetek és tanszékek az oktatási feladatok terén való túlvállalásban látták a jövő biztosítékát, annyira, hogy az oktatók túlnyomó résznek kutatási feladataik ellátására alig marad ideje. Nem csoda, hogy ez a tartósan fennálló értékrend a publikációs teljesítmények, de egyes Karokon a minősítettség, illetve a magasabb tudományos fokozatok, címek megszerzését is hátráltatta. A Miskolci Egyetem Intéz-

32


ményfejlesztési Terve új felismeréseket rögzítve törekszik az oktatás és kutatás egyensúlyának tartós fenntartására. Ezen a helyzeten kiemelten segít a TÁMOP projekt azzal, hogy deklarált, és szakmailag jelentős kihívást adó kutatási program végrehajtását vállalta paradigmaváltást jelentő publikációs teljesítmény előírásával. Az új tudományos eredmények oktatásba történő integrációja részben a napi oktatásba, az előadási és gyakorlati órákba foglalás terén mind a BSc, mind pedig az MSc képzésben változást hoz. Ezt a tevékenységet nagyban segíti, a korábbi és a jelenleg is folyó EU finanszírozású (TIOP) infrastruktúra-fejlesztés. Egyéb – ugyancsak EU finanszírozású – projektek (HEFOP, TÁMOP) elsősorban a tananyagírást segítették, így jelentős mértékben megújultak, illetve létrejöttek oktatási segédletek, jegyzetek, digitális tananyagok. A Miskolci Egyetem hallgatói akkor fognak ezekkel az új, vagy újonnan elérhető ismeretekkel a leghatékonyabban élni, ha azok nyomtatott és/vagy elektronikus formában nagyon olcsón (a jelenlegi fénymásolás áránál lényegesen olcsóbban) elérhetővé válnak. Ennek hiányában folytatódni fog az a sajnálatos trend, hogy a hallgatók többsége nem rendelkezik (a meglehetősen drága) tankönyvekkel, jegyzetekkel, segédletekkel. Megoldást az egyetem új, nagyteljesítményű, kiemelkedően költséghatékony nyomdagépe, és az ehhez kapcsolódó online, felhasználóbarát egyedi rendelések lehetőségének megteremtése nyújt. Amellett, hogy a kutatási eredmények, módszerek megjelennek a gyakorlati képzésben, fokozni kell a hallgatók bevonását az aktuális kutató munkákba. Így, pl. TDK munka keretében, hallgatóink megismerkedhetnek a tudományos kutatás módszereivel, belülről láthatják egy-egy eredményes kutatói team munkáját. Mindez jól szolgálja a tudományos életpálya vonzerejének növelését, a szakdolgozatok színvonalának növelését és a továbbtanulás (MSc, PhD) ösztönzését. A doktori képzés alapvetően önálló kutatómunkára épül, ezért a kutatás hasznosulása a doktori képzésben alapvetően megoldottnak tekinthető. A fejlődést a doktoranduszok számának növelésével lehet elérni, ennek anyagi bázisát jelenleg is különböző EU finanszírozású projektek teremtik meg.

33


5.2 Publikációs stratégia A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve középtávon a Kutatóegyetemi besorolás elérését tűzi ki. Az ennek érdekében benyújtott Kutatóegyetemi címpályázat a Miskolci Egyetem publikációs stratégiájának jelentős megújítását hozta, mivel a fő hangsúlyt a nemzetközileg lektorált folyóiratokban megjelenő publikációkra helyezte. A projektkiírás és a közelmúlt felsőoktatásra vonatkozó politikai döntései is ösztönzik a hazai és nemzetközi folyóiratokban megjelentetett publikációk számának növelését. Pl. a Kutatóegyetemi besorolás kritériumaként évi 400 (lektorált folyóiratban közölt) publikáció az elvárás, melynek legalább kétharmada nemzetközi folyóiratban kell, hogy megjelenjen. MFK: Földtudomány MAK: Anyagtudomány GÉIK: Gépészet, informatika BtK: Bölcsészettudomány ÁJK: Állam- és jogtudomány GtK: Gazdaságtudomány Egyetemi karok összesen 7.

2004 177 93 361 265 256 177 1329

2005 198 111 475 286 269 239 1578

2006 228 72 443 321 278 257 1599

2007 207 106 390 306 250 285 1544

2008 232 69 336 379 366 182 1564

2009 212 152 513 212 282 169 1540

táblázat. Az Egyetem oktatói-kutatóinak hazai és nemzetközi publikációs tevékenységére vonatkozó adatok a 2004-2010 közötti időszakban

Tekintettel arra, hogy a Miskolci Egyetemnek általánosan nem erőssége a publikációs láthatóság (ld. a 7. táblázat adatait, illetve a Magyar tudomány helyzete a felsőoktatási intézmények szemszögéből” c. tanulmányt), a feladat nem csekély, enélkül a rendszer nem fog elegendően gyorsan megváltozni. Az ösztönzés többrétű lehet. Megfontolandó az erkölcsi elismerésen túl („Az év publikációja”, „Az év szerzője”, stb.) az anyagiakban is elismerni az átlag felett teljesítőket. Ennek keretében a jelenleg futó kutatóegyetemi projekt egyénenkénti célprémiumot (EUR 400) határoz meg minden egyes új, impakt faktorral rendelkező publikációhoz, de felmerült (sőt van Kar ahol ez már gyakorlat) a közösségek motiválása is: a publikációs tevékenység alapján osztható fel a költségvetés egy kisebb része. Praktikus eszköz lehet saját kiadványok (pl. a Miskolci Egyetem közleményei) nemzetközileg lektorált folyóirattá történő fejlesztése és rendszeres megjelentetése. Ennek fontos eleme szakterületenként egy-egy nemzetközileg is hiteles szerkesztőség felállítása.

34


A minőségi (például, de nem kizárólag impakt faktoros) lektorált folyóiratokban történő publikációt a PhD cím odaítélésekor és az egyetemi előremenetel értékelésekor is kiemelt fontossággal kell kezelni. Gyakori felvetés az egyetem különböző szakterületein dolgozó kutatók részéről, hogy az adott szakterületnek nincs érdemi külföldi folyóirata, különösen nincs a Web of Science-ben is nyomon követhető impakt faktoros publikálási lehetőség. Bár igaz, hogy az egyes szakterületek lehetőségei és szokásai eltérnek, érdemes a hazai konkurenciákkal összevetést készíteni. A műszaki szakterületen a kutatók publikációs láthatóságának mérőszámait a BME publikációs adataival, a társadalomtudósokét az ELTE / DE társadalomtudósainak hasonló adataival érdemes összevetni. Az eredmények magukért beszélnek és jelentős fejlődés lehetőségét bizonyítják.

5.3 Tudástranszfer stratégia a vállalati szféra irányába Ez a fejezet kizárólag a vállalatok számára nyújtott tudástranszfer tevékenységgel foglalkozik, nem tér ki az egyéb célcsoportok irányába kifejtett ez irányú tevékenységre, sem a tudástranszfert megelőző K+F+I tevékenység sajátosságaira, csak olyan mértékig, amennyire a tanulmány értelmezhetősége ezt indokolja. A stratégia célja a tudástranszfer tevékenység fejlesztése elsődlegesen a tevékenységből származó bevételek növelésének megalapozására. Helyzetelemzés A Miskolci Egyetem nyolc karának és egyéb szervezeti egységeinek kutatási potenciálja és kutatási potenciál kihasználtsága is igen eltérő képet mutat. Ennek figyelembe vételével megállapítható, hogy a szakmai háttér, kutatói létszám és eszközpark mennyiségi és minőségi mutatóihoz képest tudástranszfer területén a Miskolci Egyetem teljesítménye nem megfelelő. Ennek főbb okai az alábbiakban foglalhatók össze: - rövid távú szemlélet: nincs a szellemi termékek piacra vitelének megfelelő gyakorlata, elsődlegesen konkrét vállalati megrendelések teljesítése folyik, a kutatási fázist követő fejlesztési, termékfejlesztési, ahhoz kapcsolódó egyéb innovációs és oktatási tevékenységek eseti jellegűek;

35


- létező tudástranszfer szervezet, de rosszul definiált vagy nem megfelelően ellátott feladat és hatáskörök: elégtelen szellemi tulajdon kezelés, menedzsmenttámogatás, forrásbevonás, inkubációs folyamatok, képzés és disszemináció; - megfelelő pénzügyi alapok és pénzügyi kapcsolatrendszer hiánya: a kutatásifejlesztési projektek továbbfejlesztéséhez, illetve a szellemi termékek tőkésítéséhez szükséges saját, illetve idegen források hozzáférhetőségének biztosítása nélkül nem menedzselhető tudástranszfer folyamatok. Célok A tudástranszfer stratégia elsődleges célja, hogy a Miskolci Egyetemen képződő tudás a lehető legnagyobb mértékben hasznosuljon, az ebből származó anyagi és erkölcsi haszon minél nagyobb mértékben járuljon hozzá az egyetem tudáspotenciáljának minőségi és mennyiségi fejlesztéséhez. A helyzetelemzés alapján a főcél eléréshez az alábbi részcélok fogalmazhatók meg: - Tudásbázis, potenciál felmérése, elemzése és prioritások kijelölése azokra a területekre koncentrálva elsődlegesen ahol az Egyetemnek komparatív versenyelőnye van, vagy azt képes elérni. - Átlátható folyamatok és szabályok megalkotása, érdekeltségek megteremtése, annak érdekében, hogy a profittermelő képességgel rendelkező tudás a Miskolci Egyetem érdekkörében maradjon. - Innovatív és vállalkozói szemlélet elterjesztése a szellemi alkotások védelme, értékelése és hasznosítása területén. A fenti célok elérése érdekében: -

az erkölcsi elismerésen túl (az „Év publikációja”, az „Év szerzője” kitüntető cím segítségével) anyagiakban is el kell ismerni az átlag felett publikáló oktatókat, kutatókat;

-

a Miskolci Egyetem gazdálkodási, működési folyamatainak megújítása során a költségvetés meghatározott részét (a tudományos normatíva egy részét) publikációs tevékenység alapján kell felosztani;

-

a Miskolci Egyetem közleményeit nemzetközileg lektorált folyóirattá kell fejleszteni, és biztosítani kell a rendszeres megjelenést, ennek érdekében szakterületenként nemzetközileg hiteles szerkesztőbizottságot kell felállítani; 36


-

a vállalati szféra számára történő tudástranszfer területén a jelenleg szétaprózott szervezeti struktúrát fel kell számolni, a feladat- és hatáskörök egyértelmű meghatározása segítségével egy hatékony tudástranszfer szervezetet kell létrehozni;

-

az egyéni érdekeltség megteremtésével, világos és átlátható szabályok megalkotásával kell biztosítani, hogy a bevételtermelő képességgel rendelkező tudás a Miskolci Egyetem érdekkörében maradjon.

Javaslat A tudományos eredmények hasznosítási tervének elkészítéséért felelős készítse elő az ezzel kapcsolatos előterjesztéseket.

37


6

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

A Miskolci Egyetem kutatás-fejlesztési stratégiája (a továbbiakban K+F stratégia) az egyetem átfogó stratégiájának része és figyelembe veszi az Európai Unió „Európa 2020 intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiáját”. A K+F stratégia alapvető célja az egyetem tudományos kutatási tevékenységébe bevont szervezetek, személyek számára alapvető irány(ok) kijelölése, a kutatási-fejlesztési tevékenységek súlypontjainak és határainak meghatározása, a célok eléréséhez és a fejlesztések megvalósításához szükséges erőforrások elosztása, valamint az intézmény alapvető értékeinek és érdekeinek kifejezése. Átfogó célja továbbá, hogy kiemelkedő teljesítményekre képes réteget, csoportokat képezzen, akik optimális feltételek között dolgozva képesek nemzetközi szintű publikáció megalkotására, versenyképes, pályázati vagy ipari bevételt generáló kutatások folytatására és nemzetközi díjak elnyerésére, széleskörű együttműködésre hazai és külföldi kutató társintézményekkel, valamint az iparral. A K+F stratégia kidolgozása – összhangban az intézményi K+F stratégiával – a kiemelt kutatási területekre vonatkozik és szoros szinergiában áll a humánerőforrás-fejlesztési stratégiával, az infrastruktúra-fejlesztési stratégiával, valamint a tudományos eredmények hasznosításának tervével. A Kutatóegyetemi programnak megfelelően az Egyetem négy kiemelt kutatási területet határozott meg: 1. Fenntartható természeti erőforrás gazdálkodás, 2. Alkalmazott anyagtudomány és nanotechnológia, 3. Mechatronika és logisztika, 4. Innovációs gépészeti tervezés és technológiák. A Miskolci Egyetem átfogó K+F stratégiai programja a négy kiemelt kutatási terület K+F részstratégiáját tartalmazza, melynek felépítése: - Helyzetelemzés: külső környezeti feltételek, belső adottságok számbavétele; - SWOT analízis: erősségek-gyengeségek-lehetőségek-veszélyek elemzése; - Monitoring rendszer: lehetőséget ad a célok irányába történő haladás mérésére, a teljesítés ellenőrzésének eszköze; 38


- Hatáselemzés: belső-külső hatások elemzése. A projekt hatásairól általánosan megfogalmazható, hogy a fenti kutatási területek segítik a „tudástranszfer” tevékenységet, erősítik az intézmény és a versenyszféra kapcsolatait, növeli az oktatás minőségét, erősíti a diplomás szakemberek régióhoz kötődését és tudásalapú hátteret ad a térségi gazdaságfejlesztési programokhoz, valamint a befektetői környezet vonzóbbá tételéhez. A projekt eredményes kimenetele ösztönzi az intézményt képzési és kutatási területeken való további előrelépésekre, amelyek segítségével a régió fejlesztésének megkerülhetetlen szereplőjévé válik, miközben gazdagodó szellemi potenciálja az intézmény és a régió fejlesztése érdekében hatékonyabban hasznosul. A tervezett intézkedések hatásaként a szolgáltató és innovációs szemléletmód, a kutatói állások megtartási és minőségi bővítési lehetőségének, valamint a K+F szemlélet és szerzett tudásanyag ipar felé és az oktatásba történő beépülésének fokozatos javulása várható.

39


6.1

Fenntartható Természeti Erőforrás Gazdálkodás Kiválósági Központ K+F stratégia

1. Fenntartható Természeti Erőforrás Gazdálkodás Kiválósági Központ 1.1. Tudományos műhely Környezet és fenntartható természeti erőforrás gazdálkodás

K+F

A Kiválósági Központ költségvetése: 576,6 MFt

K+F

Vezetője: Dr. Lakatos István, akadémikus

... K+F


K+F K+F

Energiagazdálkodás

Tudományos Műhelyek száma: 3 db A műhelyben tevékenykedők száma: 191 fő

... K+F


K+F K+F

Geoinformáció-feldolgozás

... K+F

40


Helyzetelemzés Az ember tevékenysége a szükségletei kielégítésére irányul, amely a termelés és a fogyasztás folyamatában valósul meg, e folyamat a létfenntartás alapvető feltétele. Az emberi szükségletek kielégítésére irányuló termelési folyamatba "szellemi energiát" (tudást), nyersanyagokat, vagy alapanyagokat, energiát, segédanyagokat és technológiai közegként levegőt és vizet „környezeti elemet” (természeti erőforrásokat) kell bevinni. A természet, a természeti környezet (természeti erőforrások) biztosítja a létfenntartás minden feltételét. Az ember a FÖLDÖN él és a FÖLDBŐL él. Az ember szükségleteinek kielégítésére irányuló tevékenysége során jelentős hatást gyakorol a környezetre, de a környezet védelme számára alapvetően a földünkért való felelősségből fakadó morális kötelezettség. A Földön jelenleg végbemenő társadalmi-gazdasági fejlődés egyaránt jelenti a föld népességének (jelenleg már 7 milliárd fő) és a fogyasztás (azt kielégítő termelés) növekedését, amely a természeti erőforrások iránti igény folyamatos növekedésével jár. Bizonyított tény, hogy a világ évenkénti GDP növekedése, a bányászati teljesítmény (ásványi nyersanyagforrások iránti igény) növekedését igényli. Alapvető cél, hogy a világ GDP növekedésének üteme és a nyersanyagok iránti igény jelenleg meglévő törvényszerű kapcsolata csökkenjen, ill. szűnjön meg. A földi élet másik nélkülözhetetlen „természeti erőforrása”, az élet feltétele, a termelési folyamatokhoz is igényelt „technológiai közeg”, a víz, amelyre egyaránt jellemző a bőség és a hiány. A víz, amely a földfelszín 2/3-részét borítja, bár jelentős mennyiséget képvisel, de a teljes tömegének alig 2,5%-a csak a földi ökoszisztémák életfeltételét jelentő édesvíz. A pazarló vízhasználat, a civilizáció okozta vízszennyezés napjainkra komoly veszélybe sodorta a világ, rendelkezésre álló, édesvíz készletét. Ma már nyilvánvaló, hogy a vízkészlet-gazdálkodás, a vízminőség és a vízi környezetvédelem, egységes, vízgyűjtő szemléletű kutatást, ellenőrzést, műszaki és jogi szabályozást igényel. Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa 2000-ben elfogadta a „Vízügyi Keretirányelv”-et, amely meghatározza vízzel kapcsolatos közösségi intézkedések kereteit, az együttműködés elveit, a vízgazdálkodás stratégiáját is. A vízkészlet-gazdálkodással kapcsolatos kutatások, fejlesztések, gyakorlati tevékenységek egyaránt igénylik a hidrológiai, hidrogeológiai, környezeti, földtani, műszaki-technikai, jogi, gazdasági szakembereket és ismereteket. 41


A harmadik globális jelentőségű probléma az energiaforrások korlátossága és a növekvő igények által okozott ellentmondás. Az Európai Unión belüli egységes, hosszú távú energiapolitika iránt először 2005-ben mutatkozott igény az olajár drasztikus emelkedése és a klímaváltozás okozta kihívások miatt. Az Európai Bizottság ennek hatására 2006-ban jelentette meg a Zöld Könyvet, „Európai Stratégia a fenntartható, versenyképes és biztonságos energiáért” címmel. Ezt követően hozták nyilvánosságra az energiapolitikát máig meghatározó dokumentumokat, a 20 százalékos energiahatékonysági javulást megcélzó Energiahatékonysági Cselekvési Tervet (2006) és az első EU Energia Cselekvési Tervet (2007). Az Európai Unió energiapolitikai elveit tartalmazza az Energia 2020 Stratégia, amely erőforrás- és energiahatékony, alacsony szén-intenzitású (CO2 kibocsátású) gazdaság kialakítását tűzi ki céljául. Ehhez meg kell teremteni a csökkenő energiafelhasználás melletti gazdasági növekedés, CO2 kibocsátás csökkentés, vagy a kibocsátott CO2 kezelés és a versenyképesség javítás integrált feltételrendszerét, amely egyúttal az ellátásbiztonság növekedését is eredményezi. Az új Nemzeti Energiastratégia és a klímapolitika már az EU többi tagországával szinkronban fogalmazta meg a közép- és hoszszú távú célkitűzéseket az energetika területén. A KK célkitűzése is a paradigma-váltás elősegítése. A mai tudományos társadalmat az információ mennyiségének exponenciális növekedése jellemzi. Különösen így van ez a földtudományok területén. Az információ forrása a mérés (az ásványi nyersanyagokat a földtani/geofizikai kutatások keretében meg kell találni), a lelőhelyeket a mérési adatokat feldolgozása és értelmezése eredményeként ki kell jelölni. A földtudományi alkalmazásokban egyre inkább a 3D (monitoring esetén 4D-nek nevezett) feldolgozási igény jelentkezik. A mérések feldolgozásból származnak a földtani/földtudományi információk (geo-információk), amelyek nélkül a termelési technológiák ma már gazdaságosan nem működtethetők. Nemzetközileg fontos szerepet kap ebben a folyamatban a geo-adatok, geo-információk gyűjtése, rögzítése (tárolása) és ezekhez kapcsolódóan a vonatkozó feldolgozási és értelmezési módszerek fejlesztése. Az adatok széles köre értendő ide, a KK működési körében főként a kőzetek, ásványok fizikai paramétereire vonatkozó adatokat, a földtani adatokat, a terepi mérések adatait, a környezetmérnöki vizsgálatok adatait mérjük, gyűjtjük, vizsgáljuk. A kutatás szempontjából az adatgyűjtés mellett fontos az adatok térinformatikai/geo-informatikai rendszerekbe integrálása és különösen fontos az adatok értelmezési módszereinek fejlesztése,

42


ami az adatokban foglalt földtani/földtudományi információ kiolvasását szolgáló eljárások fejlesztését jelenti. SWOT analízis A KK erősségei - KK kiemelt erőssége, a kutatási területen meglévő szakmai, tudományos tapasztalatok, az évtizedek óta jól működő nemzetközi kutatási együttműködések. - A kutatási területen az eddig elért szakmaitudományos eredmények, ezek hazai és nemzetközi ismertsége, gyakorlati alkalmazásai. - A KK-ban dolgozó oktatók és kutatók ismertsége és elismertsége - Kiemelt erőssége a KK-nak az elmúlt években jelentősen fejlesztett korszerű kutatási infrastruktúra, a kiemelt kutatási téma részterületein dolgozó szakmai-Tudományos Műhelyek között kialakuló eredményes együttműködés. A KK jövőjét érintő lehetőségek - A KK, a nagy számban meglévő bizonytalanságok ellenére is, jelentős lehetőségek előtt áll az elkövetkezendő években, évtizedekben. - Több szakmai-tudományos területen egyetlen hazai Tudományos Műhelyként jelentős kutatási feladatokat vállalhat, több tématerületen nemzetközi együttműködésben, hazai és nemzetközi igényekhez igazodva. - A gazdaság szereplőivel, multinacionális cégekkel, kis és középvállalkozásokkal már meglévő és tovább fejleszthető szakmai tudományos kapcsolatok kölcsönös előnyöket jelenthetnek - A KK kompetencia területének kiszélesítése eddig nem művelt szakmai területekre - A jelenleg meglévőt lényegesen meghaladó nemzetközi kapcsolatok, kutatási együttműködések, kiépítése bővítése és folytatása.

A KK gyengeségei - Egyes Tudományos Műhelyek között a szakmaitudományos potenciálban, a rendelkezésre álló humán erőforrásokban, meglévő jelentős különbségek. - Egyes Tudományos Műhelyekben kialakult előnytelen korösszetétel, a tehetséges fiatal kutatók hiánya. - Egyes Tudományos Műhelyekben tapasztalható mobilitás és vállalkozó készség hiánya. - Jelentős eltérések a hazai és nemzetközi együttműködésekben való részvételi hajlandóságban. - A kutatások sikeres teljesítéséhez, az eredmények kezeléséhez, értékesítéséhez és hasznosításához szükséges menedzselési képesség. A KK jövőjét érintő veszélyek - A KK jövőjét, alapvetően, az egész társadalomban, a gazdaságban, az oktatásban, a hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerben jelenleg meglévő gazdasági, jogi, szervezeti, intézményi bizonytalanság, kiszámíthatatlanság veszélyezteti. - A KK jövőjét nagyban veszélyeztetheti a meglévő gazdasági nehézségek miatti elbizonytalanodás, a túlzott óvatosság és pesszimizmus, sok esetben a fejlesztési koncepciók hiánya, az elkényelmesedés, a szakmai-tudományos, pénzügyi kihívásoktól való indokolatlan félelem. - A KK jövőjét érintő jelentős veszély, a működésének, fejlődésének korlátozása, a létrehozott és megtermelt szellemi-gazdasági erőforrások túlzott leterhelése, más célokra történő átcsoportosítása

A Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karán több évtizede (bizonyos területeken évszázada) folyik bányászattal, szénhidrogének kitermelésével, előkészítésével és szállításával, a környezetvédelemmel és a természeti erőforrásokkal való gazdálkodással, továbbá a vízkészlet gazdálkodással, vízkészlet védelemmel, földtani kutatással, geoinformáció feldolgozással és értelmezéssel kapcsolatos K+F tevékenység. A KK a kar kompetenciáit egészíti ki a Műszaki Anyagtudományi Kar, a Gazdaságtudományi Kar, az Állam- és Jogtudományi Kar kiegészítő kompetenciáival. Magyarországon végbement társadalmi-gazdasági átalakulás (rendszerváltás) során a korábban meglévő állami fenntartású kutatóhelyek, kutatóközpontok (KBFI, VITUKI, MÁFI, KFH, KGI, SZIKTI stb.) na43


gyobbrészt megszűntek, átalakultak, jelentősen visszafejlődtek. Ennek következtében a Miskolci Egyetemen működő Tanszékek, Intézetek szerepe a Fenntartható Természeti Erőforrás gazdálkodás, a környezetvédelem egyes területein (hulladékgazdálkodás, kármentesítés, stb.) felértékelődött és feladataik megnőttek. Energetika területén is megfigyelhető, hogy az egyetemi kutatások intenzitása kismértékben növekedett, miután az 1990-es évek közepén a hazai energetikai társaságokat privatizálták. Ezt felismerve az elmúlt tíz évben jelentős laboratóriumi és kutatási-infrastruktúra fejlesztésre került sor és ezeken a szakmai területeken a tudományos utánpótlás (PhD képzés) szerepe is megnőtt. A KK munkája iránti igényt jól mutatja, hogy a teljesített K+F munkák és kutatási projekt összértéke Tudományos Műhelyekben évente 300-400 M Ft. A már jelenleg is meglévő szellemi potenciál, humán erőforrás a biztosítéka a kutatóhely jövőbeni fejlődésének, a teljesítmények növekedésének, a tudományos utánpótlás biztosításának. „Környezet és fenntartható természeti erőforrás-gazdálkodás” Tudományos Műhely célja és feladata - a környezetközpontú természeti erőforrás-gazdálkodás törvényszerűségeinek feltárása, egységes, természettudományi, műszaki, gazdasági és jogi szemléletű kezelése; - a környezeti szempontokat figyelembe vevő nyersanyag-gazdálkodás és hasznosítás elméleti és gyakorlati problémáinak feltárása, megismerése, környezetkímélő kitermelő és előkészítési eljárások kifejlesztése; - új, eddig nem ismert és nem hasznosított természeti erőforrások felkutatása, a gyakorlati hasznosítás elősegítése; - az ásványi nyersanyag-gazdálkodás és a hulladékgazdálkodás egységes „életciklus szemléletű” kezelése, „a hulladék nyersanyag” elv megvalósítása, a már meglévő, ill. szükséges műszaki, gazdasági és jogi feltételrendszer kutatása; - új hulladékkezelési, hulladékhasznosítási eljárások kutatása, kifejlesztése és gyakorlati megvalósítása; - hidrogeológiai alapkutatások víztározó földtani szerkezetek, földalatti vízkészletek kutatása feltárása és kitermelése az ehhez kapcsolódó alap és alkalmazott kutatások; - vízkészlet-gazdálkodás elméleti és gyakorlati kérdései, különös tekintettel a határokon átnyúló víztestek esetében;

44


- környezetközpontú fenntartható természeti erőforrás-gazdálkodás hazai és nemzetközi jogszabályi rendszerének elméleti és alkalmazott kutatása. A célkitűzések megvalósítását segítő, fő kutatási feladatok (környezetközpontú bányászat): - hazai és nemzetközi szintű elméleti és gyakorlati földtani kutatások, új lelőhelyek feltárására; - a feltárt és bányászati célból megnyitott nyersanyag-előfordulások minél teljesebb hasznosítása (termelési veszteségek minimalizálása); - kitermelési technikák és technológiák kutatása, kitermelő és előkészítő rendszerek, gépi berendezések vizsgálata és fejlesztése; - a kitermelt ásványvagyon minél teljesebb körű hasznosítása (előkészítési és feldolgozási veszteségek minimalizálása); - kitermelt kísérő anyagok (bányameddők, kísérő anyagok) környezeti hatásainak vizsgálata, a meddőanyagok „teljes” körű hasznosítása, felhasználása; - termelési és fogyasztási hulladékok újrahasznosítását, a nagytömegű ipari hulladékok (salakok, pernyék, technológiai hulladékok) minél nagyobb arányban történő újszerű felhasználását szolgáló kutatások;ásványi eredetű helyettesítő anyagok kutatása és alkalmazása; - vízkészletek védelme, ivóvízszükséglet biztosítása, kitermelt vizek, szennyvizek kezelése és hasznosítása; - kockázat alapú kármentesítési eljárások fejlesztése; - szélsőséges időjárási viszonyok hatása a felszín alatti vízkészletekre; - mentesítő bányászati feladatok megoldása; - környezetközpontú termelési technológiák fejlesztése, környezeti biztonság fokozása, rekultivációs feladatok megoldása. „Környezet és fenntartható természeti erőforrás-gazdálkodás” Tudományos Műhelyben kitűzött kutatási célok megvalósulását, a megvalósítás anyagi feltételeit, a futó TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KON-2010-0001 számú, „A felsőoktatás minőségének javítása Kiválósági Központok fejlesztésére alapozva a Miskolci Egyetem stratégiai kutatási területein” című projekt mellett, számos további forrás is biztosítja. A „Környezet és fenntartható természeti erőforrás-gazdálkodás” Tudományos Műhely eredményes 45


munkáját, a kompetencia területéhez kapcsolódóan már elnyert pályázatok, további pályázati lehetőségek, cégek, gazdasági vállalkozások által már eddig is igényelt és várhatóan az elkövetkező években is jelentkező innovációs fejlesztési témák kidolgozása, kutatási szolgáltatások, szakértői munkák fogják biztosítani. A vállalt feladatok teljesítését a Tudományos Műhelyben már jelenleg is meglévő kutatási potenciál mellett más műszaki, gazdasági és jogi területekről bevont, humán erőforrás részben már most is biztosítja, illetve a kutatási célkitűzések megvalósulása során belépő új kutatók (PhD fokozatot szerző fiatal munkatársak), biztosítják, ill. biztosíthatják. A képviselt szakterületeken csak a problémák integrált megközelítése és kutatása lehet hazai és nemzetközi szinten is értékelhetően eredményes, az elszigetelt, szűklátókörű kutatások életképtelenné válnak. A kutatási infrastruktúrája, a kutatási környezet a megfogalmazott célkitűzésekhez és feladatokhoz döntő mértékben rendelkezésre áll. A feladatok teljesítéséhez még jelentkezhetnek eszköz, berendezés és szolgáltatás igények, ezek saját és külső források folyamatos bevonásával, felhasználásával biztosíthatók. Az alapvető rövidtávú cél a Tudományos Műhely munkájának hazai és nemzetközi megismertetése és elismertetése. Kiemelt feladat a hazai K+F+I tevékenység mellett nemzetközi kutatási projektekbe való bekapcsolódás és eredményes részvétel, közös kutatások generálása, az eredmények nemzetközi szintű alkalmazásának elérése. A „Környezet és fenntartható természeti erőforrás-gazdálkodás” Tudományos Műhely meg2 éven belül ismertetése a hazai tudományos közéletben (Ezt szolgáló kiadvány összeállítása és elérendő cél kiadása) A „Környezet és fenntartható természeti erőforrás-gazdálkodás” Tudományos Műhely 5 éven belül megismertetése a nemzetközi tudományos közéletben (Nemzetközi szintű konferencia szerelérendő cél vezése és kiadvány megjelentetése) A „Környezet és fenntartható természeti erőforrás-gazdálkodás” Tudományos Mű10 éven hely-nek a hazai és nemzetközi tudományos életben ismert és elismert kutatási partnerként belül kell megjelennie, önálló projektek menedzselésével, (Folyamatos részvétel a nemzetközi elérendő cél tudományos fórumokon, kutatási programokban)

Az Energiagazdálkodás Tudományos Műhely célja és feladata A projekt közvetlen célja a Miskolci Egyetemen olyan energetikai tudományostechnológiai centrum kialakítása, amely a megújuló és nem-hagyományos gázok, a geotermikus energia, továbbá a biomassza hasznosítása területén az eddigi eredményekre építve elősegíti a hazai potenciál minél szélesebb körű, de reálisan megvalósítható alkalmazásba vételét. A tudományos-technológiai centrum keretében fontos további célki46


tűzés olyan szakismereteknek és kompetenciáknak a kialakítása, amelyek segítik a régióban és egyes szektorokban az energia-hatékonyság és a CO2 kibocsátás csökkentését. A pályázat, szelektíven, azoknak a területeknek a fejlesztését tűzte ki célul, amelyeken Magyarország az átlagosnál kedvezőbb adottságokkal rendelkezik, illetve amely területeken a Miskolci Egyetem mérnöki karai már eddig is figyelemre méltó eredményeket értek el. A fentieknek megfelelően az Energiagazdálkodás Tudományos Műhely az alábbi részprojekteket foglalja magában. A széntüzelésű erőművek szén-dioxid kibocsátásának csökkentése kimerült olaj- és gázmezőkben történő tárolással. A szén-dioxid leválasztásához, távvezetéki szállításához, földalatti tárolóba történő besajtolásához és a rezervoár üzemeltetéséhez szükséges szakismeretek a szénhidrogéniparban nagyrészt rendelkezésre állnak, de ezek az eljárások nem elég költséghatékonyak. Komoly innovációra és szoros nemzetközi együttműködésre van szükség az EU-s célok megvalósításához. Megújuló és nem-hagyományos gázok felhasználása. Az egyetem oktatói számos hazai és nemzetközi pályázat, K+F megbízás keretében vizsgálták a depónia-, a csatorna-, és a mezőgazdasági hulladékokból származó egyéb biogázok, továbbá a nemhagyományos szénhidrogén gázok felhasználásának lehetőségeit, feltételeit. A részprojekt célkitűzése az, hogy a pályázott támogatással az oktatók és kutatók nemzetközi együttműködések keretében folytathassák kutatásaikat és hozzá tudjanak járulni a megújuló gázok nagyobb arányú hasznosításához Magyarországon. Geotermikus energia hasznosítása. Ezen a területen jelentős tartalékok vannak Magyarországon, de látható, hogy az ilyen projektek energetikai és költséghatékonysága világviszonylatban is alacsony. A részprojekt célkitűzése olyan K+F+I folyamat megalapozása, amely a hatékonyság területen figyelemre méltó eredményekre vezet. Biomassza fokozott hasznosítása. Magyarországon az energetikai célra hasznosítható biomassza potenciál nagyságrenddel nagyobb a jelenlegi (biogáz, égetés, gáz+égetés, gáz+elektromos) szintnél. A részprojekt célkitűzése olyan kutatási feltételek kialakítása, amely a jelenlegi energetikai rendszer átalakítja egy fenntarthatóbb, az importált üzemanyagoktól kevésbé függő, a megújuló energiaforrásokon alapuló rendszerré. 47


A pályázat célja erősíteni a Miskolci Egyetem oktatóinak és kutatóinak K+F+I potenciálját az energetika területén, szélesíteni az egyetemi hallgatók nemzetközi csereprogramjait, elsősorban nyári szakmai gyakorlatok, illetve részképzések keretében. A doktori képzésben cél az energetikai témák, továbbá a szakmai tanulmányutak számának a bővítése. A pályázati vállalások ösztönzőleg hatnak az oktatók és kutatók, továbbá a doktoranduszok publikációs tevékenységének pozitív irányú minőségi változására. A „Kiválósági Központ” munkájának eddigi tapasztalatai alapján, megvan a lehetősége annak, hogy a jelenlegi K+F+I munkák bevétele, a TM kompetencia területeihez kapcsolódóan 30-50%-kal bővüljön. Ennek alapvető feltétele azonban a külső gazdálkodó szervezetek (cégek, vállalkozások) jelenleg ismert pénzügyi lehetőségeinek további megléte, a gazdasági környezet javulása, a nemzetgazdaság növekedése. A lehetséges növekedés meghatározó feltétele az egyetemen jelenleg meglévő bonyolult és indokolatlan ellenőrzési és szabályozási rendszer megváltóztatása, hatáskörök és a felelősség egyértelmű tisztázása. Egy új, vállalkozásbarát, a vállalkozásokat segítő szemlélet és szervezeti rendszer kialakítása az Egyetemen és további feltétel az már létrehozott kutató-fejlesztő és innovációs szervezetek megerősítése, újabb hasznosítást elősegítő spin-off cégek létrehozása és támogatása. Tényleges és átlátható költségelszámolás nélkül bevételbővülés nem várható. Teljesen új működtetési, vállalkozási feltételekre és körülményekre kell felkészülni. Számolni kell a projekt regionális hatásával is, mert regionális szinten kell megtalálni azokat a lehetőségeket és szinergiákat, amelyek a hatékonyság növelését teszik lehetővé az erőforrásokkal való gazdálkodásban és az energetikai hatékonyság folyamatos javításában. A Geo-információ feldolgozás Tudományos Műhely célja és feladata A Tudományos Műhely kutatási területén az ásvány és kőzettan valamint a földtan területén a hazai és nemzetközi viszonyokat az erős verseny szituáció jellemzi. Ebben a versenyben, a Tudományos Műhelyben részt vállaló Tanszékek megfelelő versenypozícióban vannak. Nemzetközi kapcsolataik kiválóak, ezáltal biztosított a nemzetközi szakmai társadalomba való beágyazottságuk. Műszeres felszereltségük (köszönhetően a Műszaki 48


Földtudományi Kar évtizedekre visszanyúló fejlesztési koncepciójának és a nagy pályázatoknak) versenyképes, hazai vonatkozásban egyes területeken kiemelkedő. A térinformatikai fejlesztéseket a Geodéziai és Bányaméréstani Tanszéken a nemzetközi trendeket jól ismerő, nemzetközi kapcsolatrendszerét tekintve eredményes vezető kutató irányítja, az általánosabb geo-informatikai vonatkozásokat a Geofizikai Tanszék kutatói a gazdaságtudományi vonatkozásokat Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet munkatársai kutatják. Kutatási területek és célkitűzések: ‒ A földtani és ásvány-kőzettani kutatások a geo-információk közvetlen megszerzé-

sének, gyarapításának, a közvetlen agyagi/fizikai jellemző paraméterek meghatározásának fejlesztésén keresztül szolgálja a TM célkitűzéseinek elérését. ‒ Az adat- és információfeldolgozás, az adatokban implicite létező geo-információk

kiolvasásának fejlesztése (az un. inverziós módszerfejlesztés), az ide vonatkozó nemzetközi tudományos eredményekre alapozott továbbfejlesztés a kutatás főirányához tartozik. Ezen a területen a TM kutatóinak elsősorban a többféle adatrendszer együttes feldolgozását/értelmezését segítő un. együttes inverzió valamint az adatokban foglalt geo-információ minél pontosabb és egyértelmű kiolvasását lehetővé tevő diszkretizációs módszerek fejlesztése terén vannak kimagasló eredményei. Ezeknek a kutatásoknak a folytatása fontos célkitűzés. ‒ A térinformatikai kutatásokban az általános/ingyenes hozzáférésű térinformati-

kai rendszerek fejlesztése, GPS helymeghatározás alaprendszereinek vizsgálata, bányászati alkalmazások térinformatikai segítése képezik a célt és a fő kutatási irányvonalat. ‒ A Miskolci Egyetemen térgazdaságtannal foglalkozó kutatók nemzetközi és hazai

versenyképességének megőrzése és fokozása érdekében stratégiai fontosságú, hogy a jövőben hozzájussanak a tudományterület legfrissebb elméleti és tapasztalati eredményeihez. Ennek érdekében elengedhetetlen a szakirodalmi háttér és az adatforrások folyamatos bővítése, a számítástechnika fejlesztése, a kutatási projektekben való részvétel, valamint a szakma mérvadó fórumain, konferenciáin történő aktív részvétel.

A fenti célkitűzések teljesítése intenzív publikációs tevékenységet is feltételez. A TM célja, hogy eddigi publikációs gyakorlatára támaszkodva, vállalt publikációit a lehető legna49


gyobb mértékben nemzetközi folyóiratokban közölt (többségében impakt faktoros) cikkek megjelentetésével teljesítse. A célkitűzéseket megvalósító projekt tervek és a kiemelt kutatási területek minőségi fejlesztésének módja, eszközrendszere: A TM kutatóinak élő nemzetközi kapcsolatrendszere és a szakterület kiemelkedő tudományos iskoláival való együttműködése lehetővé teszi, hogy a kitűzött kutatási területek, az azok kidolgozásához választott módszerek a nemzetközi tudományos gyakorlat által elfogadottak legyenek. Ez adja az alapját a minőségi kutató/fejlesztő munkának. A tervek a kutatásra kitűzött feladatok nemzetközi tudományos szintnek megfelelő teljesítést irányozzák elő, ideértve a vállalt cikkek túlnyomó részben nemzetközi (lehetőleg impakt faktoros) folyóiratokban való megjelentetését a TÁMOP projekt teljesítési és fenntartási szakaszában egyaránt. A célkitűzés eszközrendszerét a TM kutatási tapasztalatai és infrastrukturális felszereltsége jelenti. 2 éven belül elérendő cél 5 éven belül elérendő cél 10 éven belül elérendő cél

A pályázatban kitűzött feladatok maradéktalan teljesítése, legalább két PhD hallgató eljuttatása az értekezés benyújtásáig. A fenntartási szakaszban vállaltak teljesítése. A TM bekapcsolása nagy nemzetközi projektekbe, a nemzetközi kapcsolatok erősítése. A TM munkájának folytatása, sikeres generációváltás, részvétel nagy nemzetközi projektekben erős nemzetközi kapcsolatokkal

50


6.2 Alkalmazott Anyagtudomány és Nanotechnológia Kiválósági Központ K+F stratégia 2. Alkalmazott Anyagtudomány és Nanotechnológia Kiválósági Központ 2.1. Tudományos műhely

K+F K+F

Tudásintenzív anyaggyártás

... K+F


A Kiválósági Központ költségvetése: 427,7 MFt Vezetője: Dr. Roósz András, akadémikus

K+F

Tudományos Műhelyek száma: 6 db

K+F

Multifunkcionális anyagok

... K+F


A műhelyben tevékenykedők száma: 154 fő

K+F K+F

Nanotechnológia

... K+F

2.4. Tudományos műhely Mikro- és makro-funkcionalitás integrálása a vegyipari technológiába

K+F K+F

... K+F


K+F K+F

Anyaginformatika és képelemzés

... K+F

2.6. Tudományos műhely Kísérletes és diagnosztikai élettudományok

K+F K+F

... K+F

51


Helyzetelemzés Az európai ipar versenyképességének javításához elengedhetetlen a tudásintenzív ipar kialakítása, ebben a folyamatban az újszerű tulajdonságokkal rendelkező anyagok kulcsszerepet töltenek be, és számos területen megalapozzák a műszaki haladást. A projekt legfontosabb célja kapcsolódni az anyagtudományi, anyaginformatikai, nanotechnológiai és nanotoxikológiai kutatásban és fejlesztésében élenjáró nemzetközi trendekhez, alkalmazni a legmodernebb tudományos módszereket, eljárásokat és tapasztalatokat. Fontos törekvés a különleges tulajdonságokkal rendelkező anyagokra vonatkozó tudás bővítése, ismeretlapú, igényre szabott és előre jelezhető jellemzőkkel rendelkező anyagok kutatása a multifunkcionális anyagok és a tudásintenzív anyaggyártás területén. Tudományos Műhelyek: Tudásintenzív anyaggyártás, Multifunkcionális anyagok, Nanotechnológia, Mikro és makro-funkcionalitás integrálása a vegyipari technológiába, Anyaginformatika és képelemzés, Kísérletes és diagnosztikai élettudományok. A XXI. század modern multifunkcionális anyagai a kompozitok, ugyanis a különböző hagyományos anyagok, mint a fémek, a kerámiák, vagy a műanyagok az egyre különlegesebb követelményeknek önmagukban sokszor nem tudnak megfelelni. A mérnöki gyakorlatban a kompozitok (más néven társított anyagok) alkalmazása folyamatosan terjed. Sokrétű felhasználásuk elsősorban annak köszönhető, hogy az összetevők tulajdonságainak különleges kombinációját képesek megvalósítani. Ráadásul ezeket a tulajdonságokat a gyártástechnológia segítségével – az összetétel függvényében előre tervezhető módon – folyamatosan változtatni is lehet. A tulajdonságok további javítására felülettechnikai módszerek is alkalmasak, melyek K+F+I területei átfogják a termék-gyártás, a felújítás és karbantartás nagyon sok szegmensét, az alapanyagok előállításától/gyártásától kezdve az elhasználódott késztermékek újrahasznosításáig, ezzel valósítva meg a tudásintenzív anyaggyártás minden elemét. Az észak-magyarországi régió a magyarországi műanyag-alapanyaggyártás központja, itt történik az ország teljes PVC, poliolefin és poliuretán alapanyag gyártása. Ennek megfelelően a régió jelentős műanyag feldolgozással is rendelkezik. Maga az alapanyaggyártás fejlesztése általában ritkán lép túl a gyártó vállalkozások határain, az anyagok alkalmazástechnikai beállítása (recepturázás), valamint a megfelelő feldolgozás már nem ennyire koncentrált tevékenység. Az összetétel-szerkezet-tulajdonság megismerése és opti52


malizálása fejlesztési feladatokhoz, ezáltal bevételhez juttatja a kutatással foglalkozó szervezeteket, éppen ezért fontos feladat a mikro- és makrofunkcionalitás integrálása a vegyipari technológiákban. Az ismerete szerint ez a modell működik a környező országokban, például Ausztriában a Leobeni és a Linzi Egyetemmel, Szlovákiában a Kassai Egyetemmel. Mivel az egyetemek és kutatóintézetek nem fedhetik le a teljes ipari kutatási igényeket, jelentős specializálódás tapasztalható. A polimer nanokompozitok kutatása Európában legalább 80%-ban az ipari kutatóhelyeken kívül történik, elsősorban a terület tudásintenzív jellege miatt. Ennek ellenére néhány ipari kutatóhelyen is értek el jelentős eredményeket, például az Eupen Németországban az égésgátolt kábelek kifejlesztésében. A kísérletes és diagnosztikai élettudományok Tudományos Műhely célja a Miskolci Egyetem élettudományi, valamint biotechnológiai potenciáljának megerősítése. A műszaki tudományterületek oktatási és kutatási feladatai jelenleg jelentősen közeledik az élettudományi területekhez. Orvostudományi képzéssel foglalkozó egyetem Északmagyarországon nincs, így az Egyetem Egészségügyi Karának különösen jelentős feladata van az egészségügyi szakemberek képzésén túl a felfedező és alkalmazott élettudományi kutatások terén. Jelenleg ezen a területen jelentős hátránnyal rendelkezik hazánk többi régiójához képest, így igen nagy szükség van a kutatási terület támogatására. A rövid- és középtávú stratégiai tervek között mind humán élettudományi felfedező kutatások (akadémiai feladat), mind új alkalmazott terápiás és diagnosztikus eljárások bevezetése szerepel. SWOT analízis A KK erősségei - Alkalmazott Anyagtudományok és Nanotechnológiák világszerte dinamikusan fejlődik. Az Eu FP7 keretprogramjának egyik kiemelten támogatott szakterülete. - Néhány területen nemzetközileg is elismert kutatók jelenléte - Európai, néhány terülten világszínvonalat elérő kutatási eszközpark - Komplex képelemzés és szerkezetvizsgáló laboratórium stratégiai kutatási infrastruktúrának minősül - Jelentős nemzetközi kapcsolatok - bizonyos részterületeken jelentős számban vannak jelen fiatal kutatók - Tudományos teljesítmény az átlagosnál magasabb

A KK gyengeségei - Az ipari háttér az egyes részterületeken erősen különbözik: vegyipari technológiák területén az ÉM-i régióban jelentős ipari háttér, a tudásintenzív anyaggyártás és multifunkcionális anyagok területén az ipari háttér a régiótól földrajzilag távolabb helyezkednek el, nanotechnológiák területén szerény ipari háttér áll rendelkezésre. - Képlékeny alakítás, nanotechnológia és öntészet, felületkezelés területén a fiatal kutatók hiánya - több területen hiányzik a kutatásokhoz szükséges dologi költség

53


- ME egyetlen akadémiai kutatócsoportja a KK szakterületén tevékenykedik. - Multidiszciplinaritás - tudományos minősítettség teljes - sokoldalú képzettség (vegyészmérnök, vegyész, anyagmérnök) - speciális polimerfizikai mérésekben (TSD) való jártasság A KK jövőjét érintő lehetőségek - a határon túl vagy más régióban dolgozó fiatal szakemberek vonzása az észak-magyarországi régióba vonzása és ezzel a szakember ellátottság javítása - részvétel jelentősebb nemzetközi együttműködésben az EU által finanszírozott kutatásokban - magas színvonalú eszközpark hatékony működtetése, s ez által a saját bevételt szerző tevékenység növelése - kutatómunkák komplexitásának növelése, és a jelenleginél szorosabb együttműködés az egyes részterületek között - Kutatás-finanszírozás bizonytalan, tartalma és formája gyakran, előre ki nem számítható módon változik - speciális polimerfizikai vizsgálatok kiterjesztése - műanyag-feldolgozástechnika bővítése (extrúzió, fóliafúvás, hőformázás, kompaundálás) - új ipari megrendelők belépése

A KK jövőjét érintő veszélyek - ÉM-i régió alacsony munkaerő megtartó képessége, a fiatal kutatók elvándorlása a régióból - a műszaki képzés és kutatás alacsony társadalmi preztise - egyes részterületeken (nanotechnológia) ipari hátterének teljes hiánya - magas színvonalú eszközpark működtetéséhez szükséges financiális forrásának hiánya - a kinevelt szakembereket elszívja az ipar - a területhiány beszerzések elmaradnak

A KK kutatási területek fejlesztési stratégiája Az egyes Tudományos Műhelyek céljai és feladata a következőkben foglalható öszsze: - Tudás-intenzív anyaggyártás, öntészet, multifunkcionális anyagok, felületkezelés, valamint a vegyipari technológiák, , területén országos vezető szerep elérése, és a nemzetközi tudományos életben való folyamatos magas színvonalú jelenlét. 

A tudás-intenzív anyaggyártáson belül kiemelten fontos az intenzív képlékeny alakítás fejlesztése: a termo-mechanikus ciklikus alakítás szemcsefinomító hatása törvényszerűségeinek feltárása fizikai szimulációval, hengerlési modellezési programok fejlesztése Maple, Matlab rendszerek segítségével, végeselemes programokkal, félüzemi kísérletek lemez és rúdszerű anyagok gyártására, Üzemi hengerlési kísérletek.

- A multifunkcionális anyagok Tudományos Műhelyen belül kiemelt feladat az autóipar egyre növekvő igényeinek megfelelő, elektronikai alkatrészgyártásban, forrasztás-

54


technológiában, és az ezekhez kapcsolódó anyagtudományi, anyagtechnológiai kutatásokban való részvétel. 

A multifunkcionális anyagok és anyagtechnológiák között szintén kiemelt szerephez jut a polimertechnológia. A polimertechnológia terén a dinamikus mechanikai analízis, mint a polimerjellemzés egyik kulcsmódszere még rendkívül sok lehetőséget biztosít új tudományos eredmények elérésére. Ezek az eredmények elsősorban az összetett polimer rendszerek területén várhatóak, ezért is kulcs kutatási terület a polimer blendekkel, ötvözetekkel, speciális szerkezetű, például gradiens anyagokkal való foglalkozás.

A kiemelt kutatási területeken a megvalósításhoz szükséges források elnyerése érdekében a következőket tervezi a Kiválósági Központ: - A Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Regiszterben szereplő „Komplex Képelemző és Szerkezetvizsgáló Laboratórium” működéséhez szükséges pénzügyi támogatás biztosítása; - MICAST EU kutatási program sikeres folytatása; - MTA kutatócsoport infrastrukturális és személyi feltételeinek javítása; - Intenzív képlékeny alakítással kapcsolatos OTKA pályázat benyújtása; - Fiatal kutatók ösztönzése Bólyai kutatási ösztöndíj és OTKA pályázatok készítésére és benyújtására; - A jelentősebb ipari vállalatokkal több évre szóló együttműködési tervek készítése és megkötése; - Nanomedicinális alap- és alkalmazott kutatások fejlesztése 

Gyógyszerhordozók fejlesztése, nanotoxikológia;



Sejtterápiás és sejtbanki kutatások és szolgáltatások fejlesztése;



Komplex prevenciós és rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése.

Az elérendő K+F+I célok: Az Anyagtudományi és Nanotechnológiai Kiválósági Központ célja két éven belül a pályázat során vállalt indikátorok teljesítése, vagyis a konstrukcióba bevont kutatók, oktatók, doktoranduszok és hallgatók számának növelése. A prioritás keretében támogatott projektek eredményeként benyújtott szabadalmi kérelmek benyújtása, a kidolgozott tananyagok, oktatási segédletek elkészítése, új státuszok létrehozása. Minél több a kuta55


táshoz kapcsolódó szakdolgozat, diplomaterv és TDK dolgozat elkészítetése, a projekt kutatási témáihoz kapcsolódó hazai és nemzetközi szakfolyóirat cikkek megírása, elfogadtatása és megjelentetése, esetlegesen hazai és nemzetközi monográfiák megírása, számos konferencia részvétel és konferencia cikk megírása és elfogadtatása. Dinamikus fejlődés várható a Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Elméleti Egészségtudományi Tanszékén folyó munka során: A Nanobiotechnológiai Tanszéken többek között liposzomális gyógyszerkészítmények kutatásával foglalkoznak. E kutatásokhoz a jelenlegi infrastruktúra és humán-erőforrás projektek teremtik meg a kiváló alapot, amely a teljes felfutás után a régióban – bizonyos területeken az országban is – egyedülállónak mondható. A fejlesztés eredményeként a kutató csoport várhatóan kompetensé válik nanofarmakológiai, liposzomális gyógyszerfejlesztésekre, nanoanyagok széleskörű fiziko-kémiai és in vitro biológiai karakterizálására, nanotoxikológiai vizsgálatokra. A KK-ban elvégzett kutatómunka főbb hatásai: -

biztosítani lehet a kutatási infrastruktúra működését, fenntartási és szerviz valamint fejlesztési költségeket,

-

várhatóan növekedni fog a KK szerepének növekedése a hazai és nemzetközi tudományos közéletben,

-

hallgatók, doktoranduszok tevékenysége közelebb kerül a gyakorlati problémákhoz,

-

a legértékesebb tudományos eredmények beépülnek az oktatásba,

-

a KK komplex K+F szolgáltatást képes majd nyújtani az ipari partnerek számára,. valószínűsíthető, hogy az elkövetkezendő évek kutatási eredményei alapján szabadalmak születnek.

-

a hallgatóknak a kutatási munkába történő bevonása révén növekedni fog az Országos Tudományi Diákköri Konferenciákon és Diplomamunka pályázatokon eredményesen szereplő hallgatók száma.

56


6.3 Mechatronikai és Logisztikai Kiválósági Központ K+F stratégia

3. Mechatronikai és Logisztikai Kiválósági Központ 3.1. Tudományos műhely Mechatronikai rendszerek és elemeinek kutatása és fejlesztése

A Kiválósági Központ költségvetése: 470,8 MFt K+F

Logisztikai rendszerek hatékonyságnövelési eljárásainak, módszereinek kutatása

A műhelyben tevékenykedők száma: 136 fő

K+F K+F

... K+F


K+F

Vezetékes és vezeték nélküli kommunikációs rendszerek megbízhatóságának növelése a logisztikai és mechatronikai alkalmazásoknál

...


K+F

Innovatív megoldások a szervezetek irányításában a versenyképesség fokozására


... K+F


Vezetője: Dr. Illés Béla, egyetemi tanár

K+F

K+F

K+F

K+F

... K+F

57


Helyzetelemzés A Mechatronikai és Logisztikai Kiválósági Központ (továbbiakban: MLKK) olyan tudományterületeket művelő Tanszékek, kutatási műhelyek összefogására, együtt elérendő integrált célrendszer megvalósítására vállalkozott, amelyek a műszaki fejlődés legintenzívebben fejlődő területeihez kapcsolódnak és amelyek az ipar húzóágazataiban látványos gyorsasággal fejlődnek (elektronika, automatizálás, távközlés és adatfeldolgozás, logisztika, stb.) és amelyek a magyar GDP termelés 12-21%-át állítják elő. A K+F tevékenység 1990-ig elsősorban a közvetlen ipari meghívások keretében folyt, ami hatékonnyá tette az ipar és az egyetem együttműködését. Ezt a formát célprogramok (G6, C15), MTA, OTKA és OMFB támogatási programok egészítették ki. Később differenciálódtak a formák, megjelent a kari, tanszéki szervezeti kereteket feloldó Kooperációs Kutatási Központok és Regionális Egyetemi Tudásközpont rendszere, amelyekben sikeresen vettek részt az MLKK tanszékei. A 2000-es években induló EU-s pályázatok (NFT I, ÚMFT) újabb forrásszerzési lehetőséget biztosítottak, ezen túlmenően jelentős – a K+F munkát segítő – infrastrukturális (épület és műszer+gép) fejlesztést tettek lehetővé. Mechatronikai rendszerek és elemeinek kutatása és fejlesztése A korszerű szerszámgépek rendkívül bonyolult mechatronikai eszközök, melyek építéséhez nagyon sokrétű mérnöki ismeretekre és precíz gyártási képességekre van szükség, emiatt a szerszámgépipar szereplői közt szakosodás és munkamegosztás alakult ki. Ezt a helyzetet kihasználva, a Miskolci Egyetem Szerszámgépek Tanszékén a korábbi részegység fejlesztői tapasztalatokra alapozva, egy speciális ipari igényeket kielégítő precíziósszerszámgép gyártói kapacitás kialakítására nyílik lehetőség. Az elektrotechnika és az ipari elektronika, méréstechnika területén egyrészt a megújuló energiaforrások villamos részelemeinek kutatása, az energiahatékonyság növelésének méréstechnikai módszerei, a smart metering, smart grid, valamint a hatékony és környezetbarát teljesítményelektronikai rendszerek pl. a LED és meghajtásuk a legfontosabb K+F területek. A mechatronika Tudományos Műhely küldetése a régió iparvállalatainak támogatása a K+F kutatásokkal és a szükséges szakemberek folyamatos biztosítása. A régión kívül 58


versenytársként említhető a hasonló profilú egyetemek pl. a BME, Óbudai Egyetem, Széchenyi István Egyetem és a Pannon Egyetem. Mindazon által egy-egy projekt keretében ezek az egyetemek együttműködő partnerek is. Fontos külföldi egyetemi partner a Duisburg-Esseni Egyetem Mechatronikai Tanszéke Prof. Dr. Schramm vezetésével. Legfontosabb ipari kapcsolatok: a magyarországi Bosch gyárak, Szimikron Kft, NCT Kft, Elmű NyRt, Émász NyRt. A Bosch hazai gyárai és Miskolci Egyetem példaszerű együttműködése hozta létre a Robert Bosch Mechatronikai Tanszéket, amelyet számos más vállalat és gyár is követett. A tanszék korszerű laboratóriumai nagyban hozzájárultak a mechatronika gyakorlatorientált oktatásához, a régió szakember képzésének magas színvonalú biztosításához. A mechatronika Tudományos Műhely kutatási feltételeit a folyó TIOP beruházások minőségileg változtatták meg, mind a kutatóeszközök és az infrastruktúra vonatkozásában. Az elektrotechnika és elektronika területén a Miskolci Egyetem viszonylag kis erőforrásokkal rendelkezik, de időben kapcsolódott be a K+F tevékenységekbe és így néhány specifikus témában az élvonalban van. Kissé megkésve kezdődött meg a megújuló energiaforrások és azok elemi fejlesztésével kapcsolatos tevékenység, de időben került kiépítésre az emberi és az eszköz kapacitás az energiahatékonyság és az új technológiák a villamosenergia-fogyasztás csökkentése érdekében. A Fizikai Tanszéken az elmúlt évtizedekben jelentős kísérleti atomfizikai és elméleti szilárdtest-fizikai kutatási potenciál alakult ki. A kialakított elektronspektrometriai rendszer, beleértve a nagyvákuumrendszert, az elektronágyút és a mérő- és adatgyűjtő rendszert, a régióban egyedülálló. A kialakult kutatási irányok illeszkednek a fizika tudomány nemzetközi kutatási trendjeihez és lehetőséget adnak impakt faktoros cikkek megjelentetésére. Logisztikai rendszerek hatékonyságnövelési eljárásainak, módszereinek kutatása A logisztikában mind a termelési, a lokális és globális rendszerekben terjednek az intelligens, magasan automatizált rendszerek, amelyek gép-, rendszer- és irányítás tervezésében alkalmazzák a legújabb tervezési, vizsgálati, diagnosztikai eljárásokat, a virtuális elemeket. Az internetes adatforgalom szorosan integrálódik a valós anyagi folyamatokhoz (e-kereskedelem, virtuális rendszerek), és terjednek az áru, a jármű azonosítás korszerű rendszerei (RFID, GPS, stb.). A közlekedési hálózatok mellett új elvekkel szerve59


ződnek a különböző funkcionális hálózatok. A minőségbiztosítás mellett a beszállítások ütemezése, a Just in Time (JIT) követelmények teljesítése mellett fejlett belső alkatrész kiszolgáló rendszereket kell működtetni készletszegény megoldást, a rugalmas átállásokat biztosító módszerek kidolgozásával. A munkahelyi kiszolgálás robotizálása, az élőmunka könnyítése magas szintű tervezési eljárásokat, működésvizsgálatot, ellenőrzést igényel. A rendszerek összetettsége igényli a modellezési eljárások fejlesztését, szimulátorok, virtuális laborok segítik a tervező munkát, a menedzsment hatékony kialakítását. A logisztikai területen a Miskolci Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszéke hazai vonatkozásban vezető kutató-fejlesztő helynek tekinthető. Ezen a területen a győri Széchenyi Egyetem, a gödöllői Szent István Egyetem, a Budapesti Gazdasági és Műszaki Egyetem, a Debreceni Egyetem rendelkezik jelentős kutató-fejlesztő bázisokkal és több főiskola műszaki karán vagy intézeteiben működnek kisebb csoportok. A szakterületen működők versenytársi pozíció mellett többször együttműködnek pályázatokon konzorciumi vagy más formában. A nemzetközi területen is a hasonló profilú intézetek (Dortmundi Egyetem, Nagyszombati Egyetem, Magdeburgi Egyetem, Kassai Egyetem, Kolozsvári, Belgrádi, Grázi Egyetem) inkább együttműködő partnerek. Versenytársakként inkább a piaci alapon működő tervező, fejlesztő, tanácsadó cégek jelölhetők meg. Az Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék széleskörű nemzetközi és ipari kapcsolatai révén a logisztika széles skáláján rendelkezik referenciával és végzett olyan fejlesztéseket, amelyek a következő időszakban hasznosíthatóak lesznek. A Tanszék nyitottsága azt jelenti, hogy egyfajta integráló szerepet tölt be, együttműködik az informatika, automatizálás, távközlés, elektronika szakembereivel és egyre több konkrét eredmény mutatható ki a közgazdasági, jogi és bölcsész szakterület képviselőivel folytatott egyeztetésekből. A Tanszék az utóbbi időben TIOP- és OKM forrásból HI-TECH és robot, termékazonosító laboratóriumot hozott létre, amelyben a logisztikai kutatásokon túl helyet kapnak az automatizálással, kommunikációval kapcsolatos kutatások. A laborok a nemzetközi csúcstechnikákat képesek bemutatni. Új lehetőséget jelent a virtuális modellezési laboratórium létrehozása is.

60


Vezetékes és vezeték nélküli kommunikációs rendszerek megbízhatóságának növelése a logisztikai és mechatronikai alkalmazásoknál A KK kutatási területén, a gépgyártástechnológiai algoritmusok, különösen a műhelyszintű gyártásütemezési feladatok terén a masszívan párhuzamos, GPGPU alapú algoritmusok létrehozása teljesen új irány nemzetközi szinten is. Az újdonság kétszintű: egyrészt a kidolgozott új elvű ütemezési algoritmusokban nyilvánul meg, másrészt az alkalmazott lokális keresési technikában rejlő párhuzamosítási lehetőségek kiaknázása jelenti. A logisztikai és mechatronikai rendszereknél jelentős fejlődési trendeket képviselnek a szállító eszközök intelligens AGV rendszerű fejlesztése, az alkalmazott ipari logisztikai rendszerek kutatása terén a rendszer szintű integráció (logisztika, informatika, kommunikáció, automatizálás) fokozása. Távdiagnosztikai rendszerek a teher- és személyszállítás területén, ipari kommunikációs technikák széleskörű bővítése a mobil kommunikációra és a termékazonosításra vonatkozóan, funkcionális biztonsági módszerek fejlesztése és elterjesztése a mechatronikában és a logisztikai területen. A Miskolci Egyetm országosan élenjár a logisztika, illetve mechatronikai oktatási és kutatási területeken. Kellően erős ipari háttérrel (BOSCH, Jabil) és nemzetközi – főként német kapcsolatrendszerrel rendelkezik. Fentieket tovább erősítik a sikeres TIOP és TÁMOP pályázatok révén megvalósuló infrastruktúra fejlesztések. Fentiek alapján kijelenthető, hogy a Miskolci Egyetemen a K+F tevékenység feltételei országosan kiemelendőek. Innovatív megoldások a szervezetek irányításában a versenyképesség fokozására A tanuló szervezet fogalma a mindennapokban gyakran bukkan fel különböző összefüggésekben. A tanuló szervezet nem jön létre önmagától. Kialakulásához és a benne rejlő lehetőségek kiaknázásához egy tudatosan kialakított és végigvitt tanulási stratégiára van szükség. Egy-egy vállalat versenybeli sikerének egyik alapvető eleme, hogy milyen mértékben birtokol egyedi, megkülönböztető ismereteket a termelés, a szolgáltatás létrehozásának és működtetésének különféle területeiről. A Gazdaságtudományi Kar kapcsolódó kutatásai a tudásmenedzselés innováció- és technomenedzsment, szervezetfejlesztési és szervezeti magatartási, vállalatirányítási, illetve marketing vetületeit dolgozza fel és foglalja rendszerbe.

61


SWOT analízis -

A KK erősségei Jól felszerelt laboratóriumok állnak rendelkezésre. Az új laborok szolgálják a fejlesztést és szolgáltatásra, továbbképzésre is alkalmasak. Széleskörű ipari kapcsolat hazai és nemzetközi vonatkozásban. Kutatási eredmények hatékony beépülése az oktatásba. Gyakorlott vezetőgárda, jó referenciák a szakmai területeken. Tehetséges hallgatók vonzása, kutató munkába való bevonás lehetősége.

A KK jövőjét érintő lehetőségek - A kutatási potenciál növekszik, kihasználása hatékonyabb lehet. - A kutatási szolgáltatások végzése húzó ágazattá válhat. - Bővülhet a fiatal, tehetséges kutatók köre. - Nagyságrendekkel nőhet az ipari kapcsolatok száma, főleg a KKV szektorban. - Kiemelkednek a fókuszterületek és művelésük erősödik. - Növekszik a tudományos fokozatok száma, emelkedik a tudományos potenciál. - Megteremthetők a nemzetközi pályázatokon való részvétel feltételei. - Javul a KK tanszékei közötti együttműködés - Megteremthetők a gyakorlati képzést nyújtó laborok működési feltételei. - Javul a Kar versenyképessége. - Új nemzetközi kapcsolatok épülnek ki. - Megteremthetők a 2013. utáni európai pályázati rendszerben való részvétel feltételei.

A KK gyengeségei - Kedvezőtlen korfa, elöregedő oktatói gárda. - Hiányoznak a mechatronikához szükséges minősített villamos szakemberek - A publikációs tevékenység és idézettség helyzete - Tudományos fokozatok száma. - Képzett labor munkatársak hiánya - Az ipari kapcsolatok, kutató-fejlesztő tevékenység ellehetetlenülni látszik - A magáncégek kereteiben végzett kutatás - Több területnek nincs ipari kapcsolata - Elégtelen a nemzetközi kapcsolatrendszer - Intézményi teljesítményértékelés hiánya - Nem alakultak ki a tudástranszfer fórumai - A kutatók nem érzik a bevételszerzési kényszert A KK jövőjét érintő veszélyek - A felsőoktatási forrás elvonás lehetetlenné teszi egyes területek működését. - Nincsenek garantált kutatási életpálya feltételek, ami bizonytalanságot jelent. - A régió gazdasági környezetének fejlődése - Nem hasznosíthatók hatékonyan az újonnan beszerzett gépek és műszerek. - Romolhat az egyetem versenyképessége a tudáspiacon. - Az egyetem nem tud megfelelni a versenyszféra kihívásainak. - A humán erőforrás nem áll rendelkezésre, megnő a tehetséges fiatalok elvándorlása. - Veszteséget szenvedhetünk el a felsőoktatási versenyben, amit az új törvény fokozottan szankcionálhat. - A húzó személyiségek elveszthetik lelkesedésüket. - A versenyszféra elszívó hatása lehetetlenné teszi kutató helyek utánpótlását, de mai működését is.

A KK kutatási területeinek fejlesztési stratégiája Az MLKK-ban résztvevő kutatóhelyek, tanszékek alapvető célkitűzései összhangban vannak az Egyetem kutatóegyetemmé válását kitűző célrendszerekkel, így olyan kutatási eredmények elérése a cél, amelyek megfelelnek a nemzetközi trendeknek, növelik az Egyetem versenyképességét. Kidolgozásuk fejleszti a humán erőforrás minőségét, biztosítja a tudományos minősítettség növelését, a nemzetközi mércével mérhető tudományos publikációs tevékenység javítását és a kidolgozott eljárások, eredmények megteremtik a futamidő alatt elért fejlődés fenntarthatóságát. A „műhely” szervezetei rendkívül fontosnak tartják az ipari hasznosítás szempontjának érvényesülését és a bevételszerző képesség (kutatási szolgáltatások) növelését. 62


A szervezetek a laboratóriumok fizikai integrálását nem tervezik, de bizonyos témaköröknél szándékuk az integrált együttműködés. A projekt kidolgozói törekszenek arra, hogy inkubátorház program keretében kedvező cégalapítási feltételeket teremtsenek az infrastruktúra fejlesztés bázisán a tehetséges, végzős hallgatók számára munkahelyteremtés céljából, egy „inkubátorház koncepció” keretében a C/2. műhely épület bázisán. A végzett hallgatók régióban tartása fontos társadalmi küldetés, amelynek érdekében növelni kell a diplomás munkahelyek számát. Mechatronikai rendszerek és elemeinek kutatása és fejlesztése A logisztika, a mechatronika, az automatizálás és komplex diagnosztika szakterületén a berendezések hatékony irányítása, vezérlése és ellenőrzése megköveteli az intelligens rendszerek alkalmazását. Ezen szakterületek komplex kutatása és az eredmények ipari alkalmazása elengedhetetlen. A cél, hogy a 3. KK hozzájáruljon a Miskolci Egyetem Kutatóegyetemi státuszának elnyeréséhez és hosszú távú fenntartásához. Projektálható kutatási főirányok: - Speciális ipari igényekre alapozó, azokat kielégítő precíziós – szerszámgép gyártói kapacitás fejlesztésének megalapozása. - Az elektronika és az ipari elektronika, méréstechnika területén a megújuló energiaforrások villamos részelemeinek fejlesztése. - Energiahatékonyság növelésének, méréstechnikai módszereinek, a smart grid, valamint a hatékony és környezetbarát teljesítményelektronikai rendszerek fejlesztése. - A kutatás – fejlesztési együttműködés keretében biztató eredményeket mutat az indítómotor fejlesztési programok közös vitele a Bosch cégcsoporttal. - Mérő- és adatgyűjtő rendszerek fejlesztésén belül az elektrospektrometriai rendszer, a nagyvákuum rendszer, az elektronágyú fejlesztése. A fentiek fontos eszközei a mechatronikai területen tudományos cikkek, doktori diszszertációk készítése, innovációs megoldások kidolgozása, az eredmények oktatásban való beépítése. Laboratóriumi infrastruktúra fejlesztésével és a korszerű szoftverek beszerzésével a kutatási potenciál erősítése szükséges. A mechatronikai kutatások eredményeként nő az esélye a jövőbeni K+F+I projektek elnyerésére. További forráshoz juthat az Egyetem a jól felszerelt laboratóriumok szolgáltatási célú hasznosításával, ugyanakkor K+F bevételek jelentős növekedése csak akkor remélhető, ha az egyetemi elvonások mértéke a piaci versenyképességünket nem rontja le. 63


A cél megvalósításához elengedhetetlen a szükséges humánpolitikai tervezés, a kedvezőtlen korfa struktúra javítása, a megújult laboratóriumok és műhelyek működtetéséhez szükséges a technikusi személyzet fejlesztése. Olyan nem oktatói életpálya modell fejlesztésére van szükség, amely nem rontja a minősítettségi arányt. Logisztikai rendszerek hatékonyságnövelési eljárásainak, módszereinek kutatása Az Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék az Ábrázoló-geometriai és a Matematikai Tanszékkel együttműködve a hazai és nemzetközi trendeknek megfelelő fejlesztéseket hajt végre intelligens logisztikai rendszerek, ezen belül berendezések (gépek) és technológiák (raktározás, komissziózás) fejlesztése területén, modellezési és vizsgálati eljárásokat alkalmaz meglévő rendszerek vizsgálatára, rendszerek szimulációs vizsgálatára. A módszerek lehetővé teszik a logisztikai rendszerek anyagáramlásának optimalizálását, tervezett rendszerek elemzését, működésvizsgálattal a paraméterek beállítását és hatáselemzések elvégzését. Projektálható kutatási főirányok: - Intelligens, magasan automatizált rendszerek működési hatékonyságának javítására alkalmas módszerek fejlesztése és alkalmazása üzemen belüli, illetve régiós és városi közlekedési logisztikai rendszerekben. - Működésirányításra és termelésütemezésre alkalmas modellezési, szimulációs vizsgálati eljárások továbbfejlesztése, az eredmények hasznosítása a rendszerparaméterek optimalizálással, környezeti hatásvizsgálattal, referenciaként az AUDI HUNGÁRIA MOTOR és Guardian Kft-nél. - A Golileo azonosítási rendszer Európában történő bevezetésével a logisztikai rendszerek számára megnyíló azonosítási lehetőségek felhasználhatósága. Korszerű termékazonosítási rendszerek alkalmazása, távközlési és automatizálási eszközök alkalmazhatóságának vizsgálata (pl.: RFID, termékazonosítási rendszerek). - Virtuális logisztikai vállalat és logisztikai központ kialakításának megalapozása a szlovák – ukrán – magyar határ menti régióban. - A logisztikai szaknyelv egységesítésének elősegítése az EU gyakorlatához igazodóan, komparatív szaknyelvi kutatások folytatása. - Integrált logisztikai menedzsment rendszerek fejlesztése különös tekintettel a környezeti negatív hatások mérséklésére, a zárt láncú gazdaság kialakítására, és az erőforrás hatékonyabb felhasználásának szempontjaira, az életminőség javítására. 64


- Magyar – német kettős (közös)diploma kiadási feltételeinek megteremtése a logisztikai oktatás és képzés területén. Célok: - korszerű termelési és szolgáltatási logisztikai rendszerek fejlesztésében való részvétel a kifejlesztett módszerek alkalmazásával, - a Tanszék laboratóriumainak fejlesztése, a meglévő rendszerek intelligens elemekkel (vezérlők, érzékelők, stb.) való felszerelése által, hogy ipari és szolgáltató ágazatok speciális igényeinek modellezési szükségeit kielégíthesse. A kutató munkáknál kétféle célt mindenképpen célszerű követni: - a vállalt témák segítsék az oktatók, kutatók tudományos fokozatszerzését, növeljék a publikációs tevékenységet, - versenyképessé tegyék a tanszéket speciális területeken, a szerzett bevételek segítsék a kialakult potenciál fenntartását. A kutatási tevékenységnek vissza kell hatnia az oktatás fejlesztésére, az új képzési formák színvonalas gyakorlati hátterének kialakítására, korszerű oktatási módszerek elterjedésére (például virtuális laboratórium). A projekt keretében kifejlesztett módszerek hasznosításának lehetőségeit a versenyszféra szereplőivel együtt kell feltárni és törekedni kell más kutatóhelyekkel való együttműködésre, komplex feladatok felvállalására. A tanszéki laboratóriumok fejlesztésének fontos eleme a jelenleg futó TIOP beszerzések realizálása. Fontos a laborokon végezhető kutatások terveinek elkészítése, a TDK-s és a diplomatervező hallgatók bevonása. A minőségi fejlesztés feltétele a humán erőforrás bővítése speciális területeken jártas szakemberekkel. A megújult laboratóriumi infrastruktúra működtetéshez szükséges személyi feltételek bővítése elsősorban technikusi szinten szükséges. A K+F működési bevételek nélkül nem biztosítható a fejlesztéssel kialakított rendszerek fenntartása és a kívánatos kutatási szolgáltatások bevételnövelő működtetése A projekt keretében végrehajtott fejlesztések K+F munkákat generálnak, de hiányozni fog az egyetemi kollégák megfelelő ösztönzése. A laboratóriumi mintarendszerekre speciális képzések (például gyógyszeripari) szervezhetők, ami jelentős bevételt eredményezhet. Jó marketing politikával (például cégek népszerűsítése) szponzorok támogatására lehet számítani. Bevétel remélhető a pályázati rendszerekben való sikeres szerepléstől. (Széchenyi Terv keretében 2-3 nagy logisztikai céggel terveznek közös pályá65


zatot /BILK, ATI DEPO, Waberer Kft.). A virtuális logisztikai labor új rendszerek betanításánál hasznosítható, tanfolyamok szervezhetők. Az eredmények ipar felé történő hasznosítása az egyetemi tudástranszfer szervezeteken (TTC, UNI-Flexsys) keresztül valósulhat meg. Vezetékes és vezeték nélküli kommunikációs rendszerek megbízhatóságának növelése a logisztikai és mechatronikai alkalmazásoknál A műhely főként az automatizálás és az ipari kommunikáció területéről fog össze résztvevőket és az alábbi tanszékek alkotják: Automatizálási és Kommunikáció-technológiai Tanszék, Analízis Tanszék, Általános Informatikai Tanszék, Alkalmazott Informatikai Tanszék. A műhelyen belül a témakörök fő jellemzői és irányai: - a K+F tevékenységek kifejezetten a logisztikai és mechatronikai jellegű témakörökhöz kapcsolódnak, - intelligens AGV rendszerek fejlesztése, - az alkalmazott logisztikai rendszerek kutatása kapcsán a repülőtéri, kereskedelmi, egészségügyi, raktározási, személyszállítási, mezőgazdasági, gyártásközi modellek irányítástechnikai, azonosítás technikai, kommunikációtechnikai igényének feltárása és alkalmazási hardverek és szoftverek kidolgozása, - távdiagnosztikai és biztonsági rendszerek fejlesztése a mechatronikai és logisztikai alkalmazásokhoz. Az Analízis Tanszék munkatársai a differenciál egyenletek, a gyűrűelmélet, a hálóelmélet, a rendezett struktúrák elmélete, a számelmélet és a matematikai fizika területén folytatnak kutatásokat. A kutatások a mechatronikai és logisztikai tervezés és gyártás elméleti kérdéseihez kapcsolódnak, e kérdések matematikai megoldására törekszenek. A kutatási téma, melyen az Alkalmazott Informatikai Tanszék és az Általános Informatikai Tanszék dolgozik, a termelésinformatika tárgykörébe tartozik, amely az ipari folyamatok tervezésére, szervezésére és irányítására alkalmazható informatikai módszerek, eljárások és eszközök interdiszciplináris tudományterülete. Az egyik fő cél a diszkrét termelési folyamatok ütemezéséhez rugalmas és kiterjesztett modellek és módszerek kutatása, amelyek képesek a művelet-végrehajtási jellemzők változásából, a műveleti sorrendekre vonatkozó előírások általánosításából származó feladatok kezelésére, valamint a determinisztikus előidejű és újraütemezési feladatok vizsgált körének bővíté66


sére sztochasztikus feladatok irányában. A másik kiemelt kutatási cél a diszkrét technológiai folyamatok tervezését hierarchiai szintenként támogató matematikai modellek, algoritmusok, adat- és tudásbázis kifejlesztésére irányul, továbbá szimulációs programcsomagok lehetőségeinek feltárására és gyakorlati alkalmazására. Az Automatizálási és Kommunikáció-technológiai Tanszék a logisztikai, mechatronikai technológiák terén az automatizálási és ipari kommunikációs rendszerek kutatásával és fejlesztésével foglalkozik. Elsősorban a vezetékes és vezeték nélküli ipari kommunikációs hálózatok diagnosztizálási, biztonsági kérdéseit kutatja. A jelzett témakörben mérési, tesztelési módszereket dolgoz ki a megbízhatóság és hatékonyság céljából. Az egyik jelentős kutatási téma az ipari távdiagnosztikai módszerek kutatása. Egy másik kiemelt kutatási téma az ipari kommunikációs és informatikai rendszerek biztonsági kérdéseire irányul. Ezen kutatások az ipari automatizálás igen aktuális problémakörének megoldását célozzák. Ezt támasztják alá az ipari megbízások is. További kutatási terület az ipari önszerveződő vezeték nélküli szenzorhálózatok területén az ipari alkalmazási lehetőségek feltárása és eszközök fejlesztése. A fejlesztések fő irányai röviden összefoglalva az alábbiak: - akkreditált laboratóriumok kialakítása, - speciális szolgáltatások kidolgozása, - a publikációk mennyiségi és minőségi növelése, - új PhD hallgatók foglalkoztatása, - a PhD fokozattal rendelkező fiatal oktatók számának növelése.

67


6.4 Innovációs Gépészeti Tervezés és Technológiák Kiválósági Központ K+F stratégia

4. Innovációs Gépészeti Tervezés és Technológiák Kiválósági Központ 4.1. Tudományos műhely Innovatív anyagtechnológiák, számítógéppel segített technológiai folyamattervezés és folyamatmodellezés

4.2. Tudományos műhely Befejező precíziós megmunkálások kutatása

K+F K+F

... K+F

A Kiválósági Központ költségvetése: 332,6 MFt

K+F

Vezetője: Dr. Jármai Károly, egyetemi tanár

K+F


... K+F


K+F

Gépészeti és alternatív üzemanyag kutatások energetikai mérőcella, szélcsatorna és numerikus szimuláció együttes alkalmazásával

...


K+F

A műhelyben tevékenykedők: 103 fő

K+F

K+F

K+F

Innovatív gépészeti termékfejlesztés

... K+F

4.5. Tudományos műhely Nemlineáris mechanikai jelenséges modellezése és végeselemes szimulációja

4.6. Tudományos műhely Fémszerkezetek optimális méretezése, új algoritmusok alkalmazása

K+F K+F

... K+F K+F K+F

... K+F


K+F

Innovatív környezetbarát technológiák fejlesztése és az energiahatékonyság növelése a vegyiparban

...

K+F

K+F

68


Helyzetelemzés Az Innovatív anyagok és anyagtechnológiák Tudományos Műhelyhez tartozó anyagtudományi fejlesztéseket az utóbbi 40-50 évben áttekintve összefoglalóan az állapítható meg, hogy a mikro-ötvözött acélok 1970-es évekbeli ipari megjelenését követően szinte öt évenként jelent meg egy-egy új anyagtípus, amely alapvetően megváltoztatta az autóipari lemezalakítást, jelentős hatást gyakorolva a technológiai fejlesztésekre is. A főbb anyagfejlesztési eredmények közül feltétlenül kiemelendők az ún. kettős fázisú (dual-phase) acélok, a nagyszilárdságú acélok különféle változatai (HSLA, izotropikus acélok, a TRIP, a TWIP, az X-AHSS és az U-AHSS acélok). Az acélfejlesztések mellett a nem-vas fémek közül az alumínium ötvözetek autóipari alkalmazásában figyelhető meg a legnagyobb fejlődés. Az új anyagok alkalmazása a gyártási-alakítási technológiákban is lényeges változtatásokat, fejlesztéseket igényel. E fejlesztések megjelennek az autóipari innovációs lánc teljes folyamatában a lemez alapanyag gyártásától kezdve a tovább feldolgozáson, különféle kezeléseken keresztül a végső lemezmegmunkáló eljárásokig. Az Innovatív anyagtechnológiák Tudományos Műhelyben három fő anyagtechnológiai terület (a hegesztés, a hő- és felületkezelés, valamint a képlékenyalakítás) technológiai elemzése, fejlesztése a fő cél. E technológiai területek részletesebb kifejtése az adott technológiáknál található. A hegesztés, amely mind a mindennapokban, mind perspektivikusan is legfontosabb kötőeljárásnak tekinthető, jelenleg két nagy kihívással néz szembe: ezek a vékonylemezkonstrukciók terjedése és anyagoldalról a közelmúltban kidolgozott és erőteljesen fejlesztett nagyszilárdságú acélok, valamint különböző alumíniumötvözetek felhasználása. A vékonylemezek hegesztése akár ömlesztő hegesztéssel, akár sajtolóhegesztéssel egy sor olyan problémát vet fel, amelyek a normál- és vastaglemezeknél nem jelentkeztek. A kutatások eredményeként olyan eljárások és technológiai variánsok kidolgozását tervezik (pl. impulzushegesztési variánsok), amelyek a modern technikai háttér alkalmazásával közvetlenül alkalmazhatók lehetnek a könnyűszerkezeteket gyártó régi és újonnan létrejövő üzemekben. A nagyszilárdságú acélok termomechanikus, kiválásosan keményített vagy hőkezelt (normalizált, nemesített) változatai anyagszerkezeti oldalról olyan instabil anyagállapotnak tekinthetők, amelyek a hegesztési hőbevitel hatására a stabil állapot felé moz69


dulnak el, ezért termikus vágásuk és hegesztésük a korábbi szemlélettel nem kezelhető. A szakaszos energia-bevitellel lehetővé válik a hevítés hőelvezetés jobb kézben tartása, az alakváltozások és feszültségek csökkentése és az anyagszerkezeti leromlások megakadályozása vagy mérséklése. A kutatóhely rendelkezik a kísérleti fejlesztéshez szükséges ellenálláshegesztő és védőgázas, fogyóelektródás ívhegesztő berendezésekkel. A kísérleti munkát a SYSWELD programcsomag támogatja. A kutatás ezen pontja szorosan kapcsolódik az 1.sz. Tudományos Műhely 4. sz. K+F témájához is. Hő- és felületkezelés: Az anyagtechnológiák körében az elmúlt évtizedekben az egyik leglátványosabb fejlődést minden bizonnyal a felületi, illetve felületközeli rétegek szerkezetének, minőségének, s ennek révén tulajdonságainak megváltoztatására irányuló rendkívül sokféle eljárás kifejlesztése és rohamos elterjedése jelenti. Az új, korszerű felülettechnológiák kifejlesztését elősegítő tényezők másik csoportját a korszerű anyagtudományi ismeretek, az anyagkutatást támogató vizsgálati módszerek és a technológiai megoldást lehetővé tevő eszközök kifejlődése révén megnyílt, kibővült lehetőségek alkotják. A korszerű felülettudomány és felülettechnológia új és komplex szemléletmódú, interdiszciplináris szakterületté mindössze néhány évtizede formálódott. Az angol szakirodalom "Surface Engineering" kifejezése magában foglal minden mérnöki tevékenységet – a tervezéstől a gyártáson át a minőségellenőrző vizsgálatok és a felhasználás körülményeinek és következményeinek vizsgálatáig – amely a műszaki felületek optimális tulajdonságkombinációjának biztosításával az ipari termékek, szerkezeti és gépalkatrészek élettartamát, felhasználói tulajdonságait kedvezően befolyásolhatja. A képlékenyalakítás a gépipari megmunkáló eljárások között az egyik leginkább anyag- és energiatakarékos eljárás. A képlékenyalakítás – különösen a lemezalakítás – egyik legfontosabb alkalmazási területe az autóipar, így nyilvánvaló, hogy fejlesztésének is egyik motorja az autóipar, azon belül is főleg a tömegcsökkentési törekvések. Ahhoz, hogy biztonsági követelmények fokozódásának is megfeleljenek egyre nagyobb szilárdságú anyagok alkalmazására van szükség. A szilárdság növelésével azonban az anyagok alakíthatósága jellemzően csökken: ugyanakkor az alakíthatóság a karosszéria elemek gyártásának egyik kulcskérdése, tehát igen ellentmondásos követelmények között kell megfelelő egyensúlyt teremteni. Az autóipari lemezalakítási fejlesztések közül mindenképpen kiemelésre kívánkozik a lemezek hidroformázása (sheet hydroforming), a lézeres alakítás, a félmeleg- és a 70


melegalakítás, a szuperképlékeny alakítás, az inkrementális lemezalakítás, a technológiai folyamatok átfogó számítógépes tervezése és modellezése, valamint a gyártás közbeni folyamatos monitoring és beavatkozás lehetősége. A befejező precíziós

megmunkálások Tudományos Műhely

(lényegében a

gépgyártástechnológia) területén a kutatás főiránya a gyártmányokba beépített alkatrészek élettartamának növelése (a megmunkált felületek minőségének és pontosságának javítása révén), a gyártmányok megbízhatóságának javítása. Ezért a befejező precíziós megmunkálások kutatása kiemelt kutatási irány a gépipari megmunkálásokban. E kutatások célja, hogy teljesüljenek a kopásállóságra, minőségre stb. vonatkozó követelmények úgy, hogy a gazdasági hatékonyság állandóan növekedjen, miközben lehetőleg a környezetterhelés csökken. A Gépészeti és alternatív üzemanyag kutatások területén a TIOP és TÁMOP pályázatok lehetőségeit kihasználva jelentős előrelépés figyelhető meg az eszközpark, az infrastruktúra fejlesztése területén. Fontos cél e lehetőségek kihasználása, tehát a megfelelő humán erőforrás és annak motiváltságának biztosítása, fejlesztése. Felmerül a feladatok komplexitása miatt bizonyos területeken a szétaprózottság megszüntetése, valós és virtuális integráció létrehozása, karon belül és karok között is. Az Innovatív gépészeti termékfejlesztés területén a Tudományos Műhely által kutatott témák a nemzetközi trendekhez igazodnak. Fogazott elempárok vonatkozásában előtérbe kerültek az egyirányú hajtásokban alkalmazott nem-szimmetrikus fogazatok (járműipar, speciális hajtások), melyeknél geometriai, gyártási, szilárdságtani, dinamikai kérdések vetődnek fel. Az alkalmazott anyagok vonatkozásában előtérbe kerültek a műanyagok (speciális adalékolással) nem forgácsolt technológiai megoldásokkal, melyeknél nem megfelelő a tervezési támogatás (kéziszerszámok, kisgépek, mikro-hajtások). A kisméretű nagy áttételű hajtások (hullámhajtóművek) vonatkozásában jelentős kutatások (USA, Japán, Oroszország, hazai: BME), emellett jelentős szerepet kapott az integrált termékfejlesztés (Németország, Svédország, USA), melyben kezd domináns szerepet kapni a környezetvédelem, az újrahasznosítás kérdése. Ehhez szorosan kapcsolódik a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás, így a fejlesztésben az optimalizálás, a tervezési irányelvek kidolgozása és módszertani érvényesítése. 71


A Nem-lineáris mechanikai jelenségek modellezése és végeselemes szimulációja Tudományos Műhely fő témaköreit a rugalmas alakváltozási tartományokon túlmutató nagymértékű maradó alakváltozással járó mérnöki folyamatok minél realisztikusabb modellezése és végeselemes szimulációja képezi. A Fémszerkezetek optimális modellezése Tudományos Műhely tekintetében a szerkezetoptimálás témakörén belül a következő nemzetközi trendek figyelhetők meg: növekszik az alapkutatások jelentősége; egyre költségesebb, de egyre többet tudó kutató szoftver eszközök kifejlesztése; a modellezés a korábbi fizikai modellek területéről jelentős mértékben áttolódik a numerikus modellezés területére. A fizikai, laboratóriumi modellezés jelentősége megmarad, de fő célja a numerikus eredmények hitelesítése. Az innovatív környezetbarát technológiák fejlesztése és az energiahatékonyság növelése Tudományos Műhelyben – a nemzetközi fejlődési trendekkel összhangban – kiemelt kutatási területek a környezetbarát vegyipari technológiák fejlesztése, a hulladékgazdálkodás és az energiahatékonyság növelésének szinergikus kapcsolatának a megteremtése, és fejlesztése. A 4. Kiválósági Központ valamennyi Tudományos Műhelyének tevékenységét a mindennapokban átszövi a számítógépes mérnöki módszerek alkalmazása. A Számítógépes tervezés és gyártás területén hatalmas fejlődés figyelhető meg a különféle CAD/CAM rendszerek alkalmazásában, amely ma már a beszállítói iparban is alapkövetelménnyé vált. A CAD/CAM rendszerekben általánossá vált a 3D-s geometriai modellezés, a tervezési folyamatok magas szintű automatizálása. Az fejlesztésben megfigyelhető irány, hogy különféle technológiai területeken testreszabott, ún. Taylor-made modulokat dolgoznak ki, amelyek az adott technológiai folyamat teljes láncolatát – az előgyártmány tervezéstől, a részletes technológiai folyamattervezésen át, a minőségbiztosítás és minőségirányítás (a termékminőség tervezés) szinte minden elemét átfogják. A számítógépes mérnöki tevékenységben a folyamat-modellezés, a folyamatok egyre realisztikusabb szimulációja terén a folyamatok végeselemes modellezése vált a legmeghatározóbb területté. A jelen K+F stratégiában érintett tudományterületeken a Miskolci Egyetem – hazai viszonylatban – ma is meghatározó szerepet tölt be, bár azt önkritikusan meg kell állapítanunk, hogy súlya, jelentősége az utóbbi időben a legtöbb területen csökkent. Hazai viszonylatban ennek okai között feltétlenül meg kell említenünk a hazai felsőoktatás szét72


aprózottságát, a politika egyre erőteljesebb beavatkozását, amely számtalan esetben a valós erőviszonyoktól elrugaszkodó támogatási formákban és mechanizmusokban jelenik meg. Ugyancsak kedvezőtlen ható tényező, hogy lényegében nincs elfogadott, egyértelmű, a nemzetközi kutatási trendeket visszatükröző kutatás és tudománypolitika. A külső tényezők mellett nem hallgatható el az sem, hogy hasonlóképpen az átfogó kutatási koncepció hiánya jellemző belső, egyetemi szinten is. Az előzőkben vázolt negatív tendenciák ellenére, a Miskolci Egyetem ma még számos területen – elsősorban a korábbi eredmények és nem feltétlen a mai teljesítmények alapján – viszonylagos nemzetközi elismertségnek is örvend. Csakúgy, mint ahogy az érvényes az ország politikai és gazdasági helyzetére is, hasonlóan igaz, hogy Magyarország és benne a Miskolci Egyetem nem tudta megfelelően kihasználni azt a jelentős helyzeti előnyt, amely a Közép-Kelet Európai régióban lezajlott társadalmi változások idején, a korábbi eredmények és pozíció alapján hatalmas lehetőségeket kínált. Mára, az ország (és sajnos benne a Miskolci Egyetem is) súlyából, szerepéből jelentőset vesztett, ma egyes esetekben már inkább az elmaradott régió leszakadó országai között említik. SWOT analízis A KK erősségei - Tapasztalt, elismert idősebb oktatók, kutatók - Viszonylagos nemzetközi és hazai elismertség - Még meglévő és részben működő hazai és nemzetközi kapcsolatok, együttműködések - Ma még viszonylag stabil ipari kapcsolatok, széles együttműködő ipari háttér

A KK jövőjét érintő lehetőségek - Pályázati források felkutatása, - Sikeres pályázati tevékenység - Ipari-gazdasági kapcsolatok erősítése - Nemzetközi kapcsolatok erősítése - A Kiválósági Központok keretében folyó munka pozitív belső és külső kisugárzása, hatása - Iparilag támogatott folytatható kutatási témák - A támogatás eredményeként javuló tudományos minősítettség és kedvező belső és külső hatásai

A KK gyengeségei - A fiatal oktatói, kutatói utánpótlás hiánya - Forráshiány minden tekintetben - A források tervezhetetlensége - Eszközök esetenkénti elavultsága - Alacsony hatékonyságú és túlbürokratizált tevékenységek - Koncepciók, stratégiai döntések hiányában a forráshiánnyal egyidejűleg megnyilvánuló pazarlás, - Esetenként alacsony kihasználtsági fok A KK jövőjét érintő veszélyek - A korosztályi hiányok - A fiatalok viszonylag csekély ipari tapasztalata - A versenyszféra elszívó hatása, különösen a fiatal kutatók esetén - A felsőoktatás területén tapasztalható bizonytalanság - A makro- és mikro-gazdasági bizonytalanságok ipari és intézményi hatása

A KK kutatási területeinek fejlesztési stratégiái A 4. Kiválósági Központ (Innovatív Gépészeti Tervezés és Technológiák) keretében működő hét Tudományos Műhely átfogó kutatásokat végez. 73


Az elérni kívánt célállapotot és annak fő irányainak főbb elemei az alábbiakban foglalhatók össze: A Tudományos Műhely átfogó célkitűzéseinek megfogalmazásánál, a kutatási tervek öszszeállításánál alapvető kritérium – a felsőoktatási kutatóhely jellegéből következően – a Tudományos Műhelyhez kapcsolódó tudományterületek minél szélesebb lefedése, ugyanakkor egy-egy szűkebb szakterületen olyan mélységű tudományos kutatómunka végzése, amely lehetővé teszi, hogy a Tudományos Műhely az adott területen országosan (lehetőség szerint nemzetközi szinten is) elismert kutatóhellyé váljon. Ez a koncepció lehetővé teszi a korszerű oktatáshoz, az oktatásfejlesztéshez szükséges átfogó szakmai ismeretek és eredmények rendelkezésre állását, továbbá biztosítja egy viszonylag széles szakmai területre kiterjedő vállalkozási tevékenység feltételeit és egyúttal egy-egy szűkebb területen a tudományos iskolateremtés, az új tudományos eredmények elérésének lehetőségét, PhD fokozat szerzését is. Cél, hogy a KK 3-5 éven belül feleljen meg azoknak a kritériumoknak, amelyek a kiemelt kutatóegyetemi besoroláshoz szükségesek. A Tudományos Műhelyekhez tartozó K+F tématerületeken néhány kiemelt projektterv célkitűzése: Az Innovatív anyagtechnológiák Tudományos Műhely témaköreiben kiemelt célkitűzések az egyes anyagtechnológiákban: Hegesztés: - korszerű technológiával gyártott, nagyszilárdságú acélok, valamint alakítható és hegeszthető szerkezeti fémes anyagok és ötvözetek hegesztésével, valamint különösen a vékonylemezek és speciálisan az alumíniumötvözetek szakaszos energia-bevitelű hegesztésével kapcsolatos kutatások, - különféle hegesztési eljárások modellezésének tanulmányozása, a technológiai folyamatok végeselemes elemzése, a modellezések alapján a technológiai paraméterek meghatározása, definiálása. Hő- és felületkezelés - termokémiai felülettechnológiák kutatás-fejlesztésével kapcsolatos helyzetelemzés, stratégia kidolgozása, korszerű technológiai megoldások elemzése műszaki, gazdaságossági és környezetvédelmi szempontok alapján; - termokémiai felülettechnológiákkal kapcsolatos kísérleti vizsgálatok végzése, generáció-váltás előkészítése a humán erőforrások és a technológiák terén;

74


- többcélú képzési programok kidolgozása a MinSE (egy korábbi EU támogatású projekt keretében kidolgozott nemzetközi mesterképzés - International Master in Heat Treatment and Surface Engineering) moduljainak részleges magyar nyelvű adaptációjával. Képlékenyalakítás - helyzetelemzés – a képlékenyalakítás stratégiai fejlesztési irányainak meghatározása, különös tekintettel az Al-ötvözetek és egyes nehezen alakítható fémek vonatkozásában; - részletes kutatási program kidolgozása, az állapottényezők (feszültségi állapot, hőmérséklet és alakváltozási sebesség) hatását hasznosító képlékeny alakító eljárások, valamint a gyors prototípusgyártás és az egyedi, illetve kis sorozatgyártás terén; - összehasonlító elemzések a hagyományos és az új innovatív eljárások területén különös tekintettel az alakíthatóság, a gyártási pontosság és a termelékenység figyelembevételével; - megvalósíthatósági tanulmányok kidolgozása az inkrementális lemezalakítás, valamint a HydroForm és a szuperképlékeny alakítások területén, - valamint a HydroForm és a szuperképlékeny alakítások területén. Befejező precíziós megmunkálások Tudományos Műhely fő kutatási célkitűzései: - A gépjárművek hajtásláncának részét képező sebességváltók megmunkálásának kutatása, fejlesztése, a termelékeny gyártás és az egységek megbízhatóságának növelése a hajtáslánc részegységei élettartam-növelő technológiáinak és a szerelésnek a fejlesztése révén. Cél a gépjármű berendezések K+F+I feladatainak régióbeli támogatása az infrastruktúra bővítésével és a szellemi potenciál növelésével: a gépjármű hajtáslánc alkatrészek precíziós megmunkálásának, szereléstechnológiájának fejlesztése. - A környezetterhelés csökkentése, a minimálkenéssel végzett, vagy hűtő-kenőanyag– mentes megmunkálások fejlesztésével. - Alumínium ötvözetek forgácsolhatóságának vizsgálata, forgácsolási paramétereinek kutatása.

75


Gépészeti és alternatív üzemanyagok fejlesztése Tudományos Műhely fő kutatási feladatai: - Numerikus szimulációk erősítése az áramlás és hőtechnikában, a kiépített jelentős hardver és szoftverpark erőteljesebb működtetése, fejlesztése. - A motordiagnosztikai laboratórium üzembe állítása, unikális kísérletekre való alkalmassá tétele, az autóipari beszállítók kiszolgálása. A TÁMOP projekt lehetőségeit is kihasználva a szakszemélyzet kiképzése. - Hűtéstechnikai laboratórium, klímakamra létrehozása a gépészeti, energetikai berendezések tesztelésére, segítve a K+F tevékenységet. - Szélcsatorna vizsgálatok az alapkutatások és az ipari igények kielégítésére a beszerzett új eszközök felhasználásával. Innovatív gép-és termékfejlesztés Tudományos Műhely fő kutatási feladatai: - A hajtáselemek (tengelykapcsolók, fogazott elempárok) tervezési kérdései, dinamikus viselkedésük akusztikai vizsgálata, optimalizálása és mindezek környezettudatos alkalmazása. A Nem-lineáris mechanikai jelenségek modellezése és végeselemes szimulációja Tudományos Műhely fő feladatai: -

a nem-lineáris mechanikai jelenségek (nagymértékű maradó alakváltozással járó mérnöki folyamatok) minél realisztikusabb modellezése;

-

a végeselemes szimuláció továbbfejlesztése, a numerikus modellezés módszereinek tökéletesítése és általános alkalmazásuk a mechanika szinte minden területén.

A Fémszerkezetek optimális modellezése Tudományos Műhely fő feladatai: -

robosztus szerkezetoptimáló módszerek fejlesztése;

-

alkalmazásuk különböző hegesztett szerkezetek, szálerősítéses műanyagok optimális méretezésénél, minimális költségre és súlyra törekedve;

-

különös figyelmet szentelve a tűz- és földrengésvédelemnek a tervezésben;

-

zaj- és rezgés figyelembevétele az optimálásban, mérések a tanszéki Brüel-Kjaer műszercsaláddal.

76


Az innovatív környezetbarát technológiák fejlesztése és az energiahatékonyság növelése Tudományos Műhely fő feladatai nemzetközi fejlődési trendekkel összhangban: – környezetbarát vegyipari technológiák fejlesztése, – veszélyes hulladékok kezelésének kutatása, korszerű, környezetbarát és energiahatékony kezelési módszerek fejlesztése – a hulladékgazdálkodás és az energiahatékonyság szinergikus kapcsolatának erősítése, fokozása. Számítógépes tervezés az anyagtechnológiákban Tudományos Műhely fő feladatai: - Számítógépes technológiai és szerszámtervezési módszerek kidolgozása és alkalmazása különféle anyagtechnológiai eljárásokra. - Képlékenyalakító technológiák és szerszámaik végeselemes modellezése az AutoForm és a Deform 3D programcsomagok alkalmazásával. Hatáselemzés A projekt keretében a modern, könnyűszerkezetes szerkezetek gyártásában nélkülözhetetlen alakítható vékonylemezek hegesztésére olyan, az új szakaszos energia-bevitelű berendezésháttérre alapozott technológiai variánsok kidolgozása, amelyek közvetlenül adaptálhatók a szerkezetgyártásban. A tervezett hegesztési eljárások javítják a hegesztett szerkezetek minőségét, megbízhatóságát és terhelhetőségét. A képlékenyalakítás területén az utóbbi évek fejlesztési eredményeinek tekinthető új, innovatív alakító technológiák (pl. inkrementális alakítás, HydroForm eljárás, stb.) elméleti és kísérleti kutatása és továbbfejlesztése a cél. Az alakítástechnikai kutatásokban kiemelt fontosságú a különböző fémes anyagok és ötvözetek alakíthatóságának vizsgálata, az alakítási határok egyértelmű meghatározása. E területen a legkorszerűbb optikai alakváltozás méréssel kombinált komplex alakíthatósági vizsgálatok fejlesztése a cél. A számítógépes technológiai tervezés és a végeselemes folyamat modellezés egységes rendszerekbe integrálása is különösen fontos. A fejlesztés célja a végeselemes folyamatmodellezés és a technológiai és szerszámtervezés egységes, integrált rendszerének megteremtésével valamennyi érintett területen optimális tervezési, gyártási folyamatok feltételeinek megteremtése. A hagyományos (szilárd és gázközegű) termokémiai eljárásokhoz képest a plazmaeljárások olyan előnyöket kínálnak, mint a rövidebb kezelési idő, alacsonyabb gáz- és 77


energia-fogyasztás, jobb reprodukálhatóság, rugalmasabb szabályozhatóság, s nem utolsósorban pedig a környezetkímélő technológia lehetősége, és mindezek révén a költséghatékonyság fokozása. E környezetbarát és energiatakarékos korszerű ipari technológiák kutatása és hazai elterjesztése ezért nemzetközi együttműködésben valósítható meg hatékonyan. A kutatások fő célja a gázközegű, a plazma- és az aktív ernyővel kiegészített plazma-eljárások hatásmechanizmusának összehasonlító vizsgálata és technológiai folyamatainak optimalizálása. Ehhez nélkülözhetetlen a felületek tulajdonságainak (köztük a mechanikai tulajdonságoknak) a komplex vizsgálata, amely területen a Tanszék lehetőségei a TIOP projekt keretében beszerzésre kerülő „Többfunkciós, moduláris mikro-nano felületvizsgáló rendszer” révén jelentősen bővülni fognak. A szellemi potenciál növelése, a multiplikátor hatás elérése érdekében nemcsak az e K+F projekt keretében továbbfejlesztett ismereteket kívánják hatékonyan bevinni az oktatás minden képzési szintjébe és formájába, hanem e szakmai területen megvalósult, közel egy évtizedes oktatásfejlesztési európai együttműködések eredményeit is. A projekt résztvevői által végzett kutatómunka szükségszerűen beépül a bolognai folyamat minden szintjén (BSc, MSc és főként a Sályi István Doktori Iskola doktori képzési szintjén) az oktatásba, tudományos diákköri tevékenységet indukál és lehetővé teszi a kutatócsoportban jelenleg is folyó tehetséggondozó programok bővítését. A K+F témák megvalósításával jelentős szellemi potenciál fejlesztés valósul meg, növekszik a tudományos (PhD) fokozattal rendelkezők száma, előzetes egyeztetéseink alapján a projekt forrásai révén lehetőség nyílik az iparba, illetve külföldre távozott ígéretes fiatalok visszahívására az egyetemi oktatás-kutatás szellemi potenciáljának növelése érdekében. Mindezek eredményeként a kiemelt kutatási területek minőségi fejlesztése valósítható meg, számottevő növekedést várunk a mértékadó publikációs és idézettségi adatokban, az eredmények ipari hasznosításában, az egyetem K+F bevételeiben. A kutatási területek bevételeiben átlagosan évi 4-5%-os növekedéssel számolunk. Ez az arány azonban nem szükségképpen egyenletesen oszlik meg.A projektek fenntarthatóságát a projekt zárását követően más hazai és nemzetközi pályázati forrásokból, illetve az elért eredményekre épülő ipari K+F és szolgáltatási tevékenységen keresztül látják megoldhatónak. Javaslat A K+F részstratégiák elkészítéséért felelősök készítsék elő a Kiválósági Központok jövőbeni fenntarthatóságával és finanszírozhatóságával kapcsolatos javaslatokat. 78


7 ÖSSZEGZÉS A jelen stratégiaalkotás célja az volt, hogy a támogatott Kiválósági Központok versenyképes eredményeivel növelje a Miskolci Egyetem tudományos hatását és szerepét a nemzetközi tudományos közéletben és a régió vonzerejét a gazdasági élet szereplői számára, ezzel szolgálva a térség felsőoktatásának minőségi fejlesztését. A Kiválósági Központok célja négy stratégiai célkitűzés köré csoportosítható: a szellemi potenciál fejlesztése, a kutatási infrastruktúra fejlesztése, a stratégiai kutatási területek minőségi fejlesztése és az intézmény kapcsolatrendszerének fejlesztése. A szellemi potenciál fejlesztés területén a projekt erőforrásait tudatosan használni kell arra, hogy: -

minden Tudományos Műhelyben tehetséges fiatalok (BSc, MSc, PhD hallgatók) kapcsolódjanak be a kutatómunkába, Kiválósági Központ szintjén a források legalább 1/3-át erre kell fordítani;

-

a Kiválósági Központokban meghatározó szerepet vállaló Karoknál a minősítéssel rendelkező oktatók-kutatók aránya érje el a 2/3-ot (az egyetem doktori iskoláiban PhD fokozatot szerzett fiatal kutatók alkalmazásával, a régióból, határon túlról, külföldről visszatérő kutatók felvételével) annak érdekében, hogy reális esély legyen a kiemelt felsőoktatási intézmény, illetve kutatóegyetemi cím elérésére;

-

az egyértelműen megfogalmazott minőségi követelmények (publikációs tevékenység, kiemelkedő kutatói teljesítmény, tehetséggondozás, szellemi termékek létrehozása) érvényesüljenek a Kiválósági Központok alkalmazási, foglalkoztatási gyakorlatában, s az ehhez kapcsolódó monitoring tevékenységben és számonkérésben.

A célkitűzések elérése érdekében elengedhetetlen -

az intézményi működési folyamatainak és a döntési kompetenciák rendszerének racionalizálása,

-

az oktatói követelményrendszer felülvizsgálata,

-

a szükséges módosítások, korrekciók elvégzése,

-

a humánerőforrás-fejlesztési részstratégia elkészítéséért felelősök részéről az ezzel kapcsolatos előterjesztések, javaslatok elkészítése.

79


A kutatási infrastruktúra fejlesztés területén a projekt eszközrendszerét tudatosan használva el kell érni: -

az infrastruktúra fejlesztési irányok objektív kijelölését,

-

a párhuzamos fejlesztések elkerülését (Eszköz Koordinációs Csoport, funkcionális laborintegráció),

-

a laboratóriumok működési hatékonyságának és bevételszerző képességének növelését,

-

hogy a gazdasági szereplők részt vegyenek a laboratóriumi infrastruktúra működtetésében, és a kihasználtság növelésében.

A fenti célok elérése érdekében szükséges a Miskolci Egyetem új gazdálkodási és működési modelljének kidolgozása, amely elősegíti a laboratóriumok működési hatékonyságának jelentős növelését.

A modell kidolgozásába be kell vonni az infrastuktúra-

fejlesztési részstratégia elkészítéséért felelős munkatársat. Az intézmény kapcsolatrendszerének és a tudományos közéletben való megjelenésének fejlesztése érdekében a projekt erőforrásait tudatosan fel kell használni: -

az átlag felett publikáló oktatók, kutatók elismerésére,

-

a Miskolci Egyetem közleményeinek nemzetközileg lektorált folyóirattá fejlesztésére,

-

a jelenleg szétaprózott szervezeti struktúra felszámolására, és hatékony tudástranszfer modell megteremtésére,

-

az egyéni érdekeltség megteremtésére, világos és átlátható szabályok megalkotásával annak érdekében, hogy a bevételtermelő képességgel rendelkező tudás a Miskolci Egyetem érdekkörében maradjon.

A fenti célkitűzések elérése érdekében a Miskolci Egyetem gazdálkodási, működési folyamatainak megújítása során át kell dolgozni a foglalkoztatási követelményrendszert, a szellemitulajdon-kezelési szabályzatot, az alaptevékenység körében végzett szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenységre vonatkozó szabályzatot. Az intézmény éves költségvetésének elfogadásakor, a költségvetés meghatározott részét (a tudományos normatíva egy részét) publikációs tevékenység alapján kell felosztani. A fent előterjesztések elkészítésébe be kell vonni a tudományos eredmények hasznosítási tervének elkészítéséért felelős munkatársakat. 80

STRATÉGIAI DOKUMENTUMA

Recommend Documents