A magyar-szerb határmenti térség oktatás-ágazati stratégiájának megalapozó dokumentuma

INNOAXIS A határ, mint innovációs megújulási tengely

A magyar-szerb határmenti térség oktatás-ágazati stratégiájának megalapozó dokumentuma

INNOAXIS PROJECT Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme

2011

1

© RTT, Serbia; MTA RKK, Hungary 2011

Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme

IPA HUSRB/0901/2.1.3 Application ID: HU-SRB/0901/213/028

Project title: The borderline as an axis of innovation – INNOAXIS

LEAD BENEFICIARY: Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of Sciences, Pécs PROJECT PARTNER: Regional Scientific Organisation, Szabadka ASOCIATED PARTNER: Mórahalom Város Önkormányzata

2

1. Bevezetés Az oktatás ágazati kutatói munkacsoportja, egyeztetéseket követően, valamint a valós lehetőségeket figyelembe véve a kutatást teljes egészében a felsőoktatásra helyezte. A határrégió felsőoktatásban érintett települései: Szeged, Baja a magyarországi oldalról, valamint a szerb oldalról Zombor, Szabadka, Topolya, Zenta, Nagykikinda. A kutatás célja: megismerni a régió felsőoktatását és feltárni az együttműködés lehetőségeit, regionális szinten. A kutatás hipotézisét a következőkben fogalmazhatjuk meg: - A határ két oldalán, az egységesítendő régióban, eltérő oktatás- és tudományszervezési gyakorlat van jelen - Konzerválódó regionális egyenlőtlenségek és kiegyensúlyozatlan intézményi területi koncentráció figyelhető meg. Ebből kifolyólag fokozódhatnak az esélyegyenlőtlenségek a kistérségek, falu-város, periféria (országhatár melletti térségek), sőt a kisebbségek között is, - Az intézményi kapcsolatok/együttműködések lehetőségei nincsenek kellőképpen kihasználva, - Nincs racionális és valós munkamegosztás és hálózatszerűen működtetett együttműködés a régióban, - A magyarországi felsőoktatási intézmények jelentős „merítési bázisa” a vajdasági magyar hallgatók jelenléte, - Megfigyelhető az intézmények regionális beágyazottsága, amiből kifolyólag az együttműködési tapasztalataik is viszonylag széles skálán mozognak, - A nagy, patinás intézmények együttműködései (nagy hallgatói létszám, hagyományok, erős helyi oktatói gárda) inkább a nagy intézmények (centrumok) felé gravitálnak (Budapest, Belgrád), - A kis és fiatal intézmények, szakfőiskolák szerteágazóbban keresik a regionális együttműködések minden tartalmat lefedő vertikumát (EU-s pályázatok, közös képzések, konferenciák, tanár-diák csere, publikációs lehetőségek, stb.), - A kapcsolati tőke jelentősége nagy, mert az együttműködések gyakran magyar-szerb és a magyarmagyar személyi kapcsolatok mentén szerveződnek (amelyhez a közös érdek, anyagi motiváció az alapfeltétel), - A szerb-magyar határrégióban különösen erős integrációs szándék nyilvánul meg a szerb (magyarmagyar) Szabadka-központú intézmények esetében. A területi elemzések során alkalmazott módszerek: Szekunder adatok - Szakirodalmi feldolgozás a régióismeretek (felsőoktatás sajátosságai), a határon átívelő felsőoktatási intézménykapcsolatok tapasztalatai, a modern tudományszervezés ismeretei, a kisebbségi felsőoktatás sajátosságai, a nemzetgazdaság stratégiai tervezési dokumentumai kerülnek elemzésre. - Statisztikák - a határrégió felsőoktatásának, képzési-képzettségi- és munkaerő-piaci kapacitásainak területi elemzéseihez a következő statisztikai adatok kigyűjtésére, egyesítésére és elemzésére került sor: - a lakosság felsőfokú (VI, VII-I/II, VIII) végzettsége kistérségenként/községenként. - a gazdasági térszerkezet alakulását bemutató foglalkoztatottsági statisztikák (gazdasági ágazatonként). - munkaerő-piaci statisztikák (a munkanélküli és munkát kereső, felsőfokú végzettséggel rendelkező lakosság profilonként). 3

-

-

felsőoktatási statisztikák intézményenként (beiratkozott hallgatók, diplomát szerzett hallgatók, tudományterületi megoszlásuk a régióban, oktatói kapacitások intézményenként). Magyarországon tanuló (ingázó) szerb állampolgárságú hallgatók területi/tudományterületi megoszlása a régióban.

Primer adatgyűjtés - Empirikus kutatás – a határrégió felsőoktatási intézményeiben készültek interjúk, 2011 február és márciusában. Az interjú alanyai intézményvezetők, nemzetközi kapcsolatokért felelős dékánok, tanszékvezetők, intézetvezetők (összesen 12 interjú). A terepmunka eredményeként az intézményvezetés konkrét céljainak, a tervezett együttműködések irányának, motívumainak megfogalmazására tett kísérletet az oktatási munkacsoport.

2. A határon átivelő kapcsolatok és felsőoktatási együttműködések szakirodalmi áttekintése Egy projektrégió – INNOAXIS – létjogosultságát a projektfeladat sikeressége, gyakorlati végrehajtása támasztja alá. A felsőoktatás stratégiai fejlesztési lehetőségeire vonatkozó szakirodalom, a két érintett ország nemzeti (regionális, kistérségi) fejlesztési dokumentumaiban foglaltak „általános kerete”, valamint a nemzeti jogalkotási keretek szolgáltatnak alapot a projektrégió stratégiai tervezéséhez. A határon átívelő regionális felsőoktatási koncepció megfogalmazásában szem előtt kell tartani: - a Kárpát-medencei felsőoktatás határon átívelő, felhalmozott tudás és tapasztalatelemeit, - a regionális térszervezés és tudományszervezés modern szempontjait, - a (magyar) kisebbségi közösség felsőoktatási igényeit. A szerb nemzeti regionális fejlesztési stratégiai dokumentum minden régió1 számára előirányozza a konkrét tervdokumentumok kidolgozását – kutatásfejlesztés, képzések2 a kultúra, kommunikáció, egészségügy és civilvédelem területein. Az oktatás (felsőoktatás, felnőttképzés) témakörében Szerbiában országos stratégia kidolgozására csak elvi szinten, nem pedig operatív megvalósultság formában került sor. Tekintettel a nemzeti szinten „komponált” stratégiai dokumentumokban foglalt, explicit, konkrét régióra vonatkozó fejlesztési tervek hiányosságaira, általánosságokra 3 , továbbá a kistérségek „méretgazdaságossági”, átfogó regionális

1

Jelenleg a Regionális Fejlesztési Törvény értelmében Szerbiában 5 NUST2-es régió van, azzal, hogy a Vajdaság 1 nagyrégió. 2 Strategija regionalnog razvoja Republike Srbije za period od 2007 do 2012. godine. 3 Általánosságban (a Szerbiában végzett dokumentum-elemzésekből) megállapítható, hogy „fontos a képzettség”, viszont a stratégiák mentén nincsenek konkrét oktatás-beruházások, sem kivitelezhető programok. Fejlesztési prioritások (hangzatos) címszavakban: „oktatás a fenntartható fejlődésért”, „tudásalapú társadalom és információs-kommunikációs technológiák”, „tudománytechnológiai politika”, a „KKV szektor tudásszintjének és kompetenciáinak erősítése”, „a tudástényező fejlesztése”, „humánerőforrás irányítás”, stb. Csak irányelveket adnak, nincs konkrét intézményalapítási, oktatási fejlesztési terv, sem törvénybeli háttér a megvalósításukhoz. A nemzetközi stratégiai fejlesztési dokumentumok még általánosabb átfogó keretet adnak.

4

fejlesztéseket mellőző tervdokumentumaikra 4 , a középszint – a régió – fejlesztési stratégiája (operatív programjai) megfogalmazásra várnak. Florida nemzetközi tapasztalatokra alapozott érvelését idézve: „a régióknak el kell fogadniuk a tudás és a folyamatos tanulás elsőbbrendűségét, tudásalapú, tanuló régióvá kell válniuk. A „tanuló régió” kulcsa pedig az a humán infrastruktúra, amelynek központi eleme a humánerőforrást képző egyetem” (Florida, 1995. Idézi: Mezei, 2007). Az INNOAXIS projektrégió felsőoktatási potenciálját a régió felsőoktatási intézményei adják: Szegedi Tudományegyetem, Eötvös József Főiskola, Baja, Budapesti Corvinus Egyetem kihelyezett képzése Zentán, Újvidéki Egyetem karai (Szabadka, Zombor, Nagykikinda), szakfőiskolák (Szabadka, Nagykikinda), magánkarok. Horváth fejlett országok – angliai, német és skandináv – példáin keresztül mutat rá azokra a tudományszervezési tapasztalatokra, amelyekkel Kozma is érvel a kisebbségi felsőoktatás-fejlesztés esetében (Horváth, 2003, Kozma, 2004). Már az 1960-as években is, az egyetemek alapításában, működtetésében, mindenütt a regionális gazdaság fejlesztésének igénye játszotta a meghatározó szerepet. Az intézmények képzési szerkezetét a regionális gazdaságok szükségleteihez igazították, szoros kapcsolatokat ápolva a regionális hatóságokkal, és főleg a helyi gazdaságokkal. Horváth az egyetemek K+F feladatkörei mellett további gazdasági érveket sorakoztat fel a belső regionális fejlődés mellett: technológiailag fejlett versenyképes termékek és szolgáltatások előállítása, hatékony értékesítése, tőkevonzó erő, KKV-k klaszteresedésében betöltött szerepük (Horváth, 2003). A kisebbségi közeg (INNOAXIS projektrégió szerbiai, Tisza menti része) további régió specifikus igényeket fogalmaz meg. Kozma Tamás kisebbségi oktatáspolitikai koncepciójában a felsőoktatás a helyi-regionális elit többségi nemzettel vívott „hatalmi harcaként” jelenik meg. Tóth kutatási eredményekre hivatkozva kiemeli: „a vegyes lakosságú régióknak sajátos felsőoktatási-kulturális igényei vannak, amelyek eltérnek a homogén lakosságú térségektől. Ezekre válaszként olyan felsőoktatási intézményi modellek alakultak ki, amelyek nemcsak eltérnek az egynyelvű, egykultúrájú egyetemektől, hanem fejlesztésük, működtetésük, beillesztésük az (adott) oktatási rendszerbe sajátos munkát és szaktudást igényel” (Tóth Pál, 2005). Az etnikailag vegyes közegben, a felsőoktatási intézmények versenyében megjelenik a „magyar érdekeltségű” és a „szerb érdekeltségű iskolavezetés. Ez eleve determinálja az együttműködések, felsőoktatásfejlesztési elképzelések tartalmát. Példaként említhető a magyar-magyar intézménykapcsolatokon alapuló kihelyezett képzési forma. A kihelyezett képzés politikai, kulturális és gazdasági körülmények szerencsés összjátékának eredménye, amely fokozatosan önállósul, intézményesül, mígnem a befogadó ország integrálja azt saját felsőoktatási rendszerébe (Kozma, 2004). Kozma az 1990-es éveket követő trendre, az európai térségben megjelenő nyugati intézményekre hívja fel a figyelmet, amelyekbe a magyarországi intézmények kárpát-medencei kihelyezett képzései is illeszkednek. Jellemző, hogy ezen intézmények nyomon követik a gazdasági és a politikai viszonyok alakulását, kockázatvállalók, gyakorlatias képzéseket kínálnak, vállalkozói szelleműek, ugyanakkor támogatottságuk (anyagi és annál erősebb morális) van (Kozma, 2004). A magyar oktatási nyelven képzést folytató intézmények vonzzák a magyar fiatalokat. Ebből is látszik, szerepük megkérdőjelezhetetlen. Éppen ezért újra kell gondolni a kihelyezett tagozatok működtetését a Vajdaságban (Gábrity Molnár, 2005a). A felsőoktatási intézmények, karok autonóm tevékenységének függvényében alakul a 4

Vajdaságban az eddig elkészült községi önkormányzati stratégiai fejlesztési tervek/koncepciók elemzése csalódást

okozott… Hiányzanak a merész önkezdeményezések, legtöbben a központi állami instrukciókra várnak. A terveket/szükségleteket „beleolvasszák” a kultúra, képzés, sport és önkormányzati feladatok fejezetbe: Zenta, Magyarkanizsa, Szabadka, Nagykikinda, Zombor, Kúla. Sok esetben a meglévő kapacitások és szükségletek felsorolásával találkozunk, új ötletek nélkül. Vagy egyáltalán nem foglalkoznak érdemben az oktatással: Ada, Topolya.

5

jövőben a régió innovatív tudományszervezési szerepe, amelyre a nemzetközi kapcsolatok építése, határ menti, határokon átívelő együttműködések kezdeményezése, produktív kapcsolatápolás a jellemző. A nem formalizált, személyes és szakmai kapcsolatok (oktatók és hallgatók részéről) segíteni tudják az intézményesült együttműködéseket, és a fentebb említett jellemzőket. Rechnitzer és Smahó kutatásaiban rámutat arra, hogy „ez a tendencia a jövőben folytatódni és erősödni fog, a nemzetközi együttműködések az intézmények versenyképességét számottevően befolyásoló, meghatározó tényezők lesznek, a jövőbeli siker egyik zálogát fogják jelenteni. Ezért az egyetemeknek, főiskoláknak nagy hangsúlyt kell fektetniük a nemzetközi kapcsolatrendszerük kiépítésére, bővítésére, valamint meglévő együttműködéseik intenzívebbé tételére. Szándék szintjén szinte mindenütt megjelenik ez a törekvés, ám az intézmények még nem tulajdonítanak stratégiai jelentőséget a nemzetközi kapcsolatoknak” (Rechnitzer – Smahó, 2007). Kozma Tamás tradicionális és modern határközi együttműködéseket különböztet meg. Sokszor a települések természetes vonzásaiból adódóan fennálltak együttműködések, amelyeket később közigazgatási-államhatár választott el (esetünkben Szeged-Szabadka, tágabb régióban pedig az Eszék-Pécs-Temesvár háromszög). Ezekben az esetekben ún. „felzárkóztatási stratégiák” tudják csak revitalizálni az egykori helyi-regionális társadalmakat. A gazdasági térszerkezet átalakulását követően kialakuló változásokra válaszként új keletű együttműködések alakulnak ki, amelyeket gazdasági racionalitás, sok esetben a túlélés jellemez (Kozma, 2004). Az észak-vajdasági régió együttműködések iránti nyitottsága a régió fejlődési stratégiájának meghatározó eleme. Gábrity kiemeli egy nemzeti felsőoktatási stratégia kidolgozásának szükségességét, amely megalapozhatná a magyar nyelvű oktatást a Kárpát-medencében. Érvelését a globális felsőoktatási piacon kialakuló, és egyre fokozódó versenyre alapozza, ezért folyamatos szakmai munkamegosztás kialakítására hívja fel a határ menti érdekeltségi köröket (tudományos műhelyeket, hálózatokat, egyetemeket stb.). Az egyetemek között kialakuló versenyt véleménye szerint enyhíteni tudják a regionális intézményi kapcsolatok (közös szakok, tanár-diákcsere, kutatási projektek) (Gábrity Molnár, 2006a). E kapcsolatokból tudna Gábrity szerint sikeresen építkezni az önállósuló délvidéki magyar érdekeltségű felsőoktatás is. Az oktatáson belül, a felsőoktatás által termelt regionális egyenlőtlenségek problémája mindenképpen megoldásra szorul. A Délvidéki magyarság helyzete e téren igen összetett: a továbbtanulási hajlandóság kisebb, mint a többségi nemzeté, a gyermekek száma folyamatosan csökken, valamint a továbbtanulás dimenziója nem csak a szándékon múlik, de a hozzáférésen is (Gábrity Molnár, 2006b). „A kisebbségekhez tartozás olyan önálló faktornak tekinthető, mely a származáson túl is differenciálja az iskoláztatási esélyeket” (Pásztor, 2004). Gábrity a „szabadkai regionális, magyar/multietnikus” egyetemalapítási kezdeményezést nyomós és határozott érvekkel támasztja alá… (Gábrity Molnár, 2005b)„ Megalapítását eurokonform/integrációs hangvételű, mikro- (Észak-Vajdaság, Szabadka), mezo- (Vajdaság) és makro-regionális (Újvidék–Szabadka–Szeged–Eszék–Temesvár) társadalmi/gazdasági, tudomány- és oktatáspolitikai szükségletekkel indokoljuk” (Gábrity Molnár, 2003). A szülőföldön maradás ösztönzése az intézményesülő tudásközpont elsődleges célja, amely önálló (az újvidéki egyetemi struktúráktól), és képviseli a nemzeti kisebbségek érdekeit. Horváth és Ríz nagy lehetőségekre hívják fel a figyelmet a 2007-2013-as programozási időszak területi együttműködésekre (határokon átnyúló együttműködések, transznacionális fejlesztések, tudásátadás) vonatkozó célkitűzéseivel kapcsolatosan, amellyel nem EU-tagállamok (így Szerbia, tehát a Délvidék) is részesülhetnek a Strukturális Alapokból (Horváth – Ríz, 2006). Kérdés, történik-e megfelelő, magyar–magyar érdekérvényesítés, illetve az anyaország részéről fejlesztési pontok/prioritások megjelölése (összhangban a régióigényekkel, regionális stratégiai fejlesztési prioritásokkal), amely a térségek fejlesztéséhez, 6

leszakadásának megakadályozásához irányoz elő forrásokat – utalva egyben Kozma felzárkóztatási stratégiájára is, illetve Gábrity nemzeti oktatásstratégiai javaslatára. Mindkét esetben a modern tudományos és oktatásszervezési követelményeknek kell eleget tenni. Kozma egyik fontos kutatási eredménye (amelyet egyben másfél évtizedes európai uniós tapasztalatokkal is alátámaszt) a felsőoktatás - tudományszervezés területfejlesztésként történő támogatása (Kozma, 2005). Az elkülönült kisebbségi intézményhálózatok nem tekinthetők perspektivikusnak. Továbbá, a kutatást kiemelten kell kezelni, megfelelően ösztönözni, technológiai és gazdasági innovációkat kell létrehozni, támogatni kell a felsőoktatás és a gazdaság szervezett együttműködését egy területileg decentralizált felsőoktatási közegben, ahol a munkamegosztás, forráselosztás, intézményi méret területén is biztosított a kiegyensúlyozott fejlődés (Horváth, 2003). Az intézmények gazdálkodói viselkedési minták követésére kényszerülnek Hrubos megfogalmazásában. Erős, professzionális menedzsment, diverzifikált finanszírozás, anyagi értelemben vett hatékonyság, nem kifejezetten erős akadémiai hátszél, fejlesztő perifériák (kutatóintézetek, tudományos parkok, kiegészítő tevékenységek) létrehozása, új, interdiszciplináris szakterületek, húzóágakkal (Hrubos, 2004).

3. Az INNOAXIS határrégió felsőoktatásának bemutatása A felsőfokú végzettséggel rendelkező lakosság területi megoszlása a régióban Az INNOAXIS projektrégió felsőoktatási kapacitásainak elemzése során bemutatásra kerülnek a vizsgált régió felsőfokú végzettséggel rendelkező lakosságának területi sajátosságai, országhatáron innen és túl. 1.ábra: A 15 évnél idősebb, felsőfokú végzettséggel (főiskola, egyetem) rendelkező lakosság, 2002

Forrás: Popis, 2002, Népszámlálás, 2001.

7

Az összehasonlító adatsorok alapján Szeged, majd Szabadka intellektuális kapacitásai meghatározóak a régióban. Szabadkán a 15 évnél idősebb, felsőfokú végzettséggel rendelkező lakosság részarány 9,9%, ami szerbiai átlag alatt van (11,0%). Regionális összehasonlításokban a Vajdaság népessége a legutóbbi népszámlálás adatai szerint (is) fejlettebb képzettségi szerkezettel rendelkezik, mint Közép-Szerbia, illetve összességében Szerbia (az írástudatlanok részaránya, befejezett általános iskola, középiskolai végzettség, viszont a felsőfokú (főiskolai, egyetemi) végzettségűek körében a Vajdaság esetében 2%-os lemaradást tapasztalunk, tartományi szinten. A regionális – területi elemzésekből láthatjuk, hogy a kis mezővárosok/többségében magyar lakta községek, így Kishegyes, Magyarkanizsa, Ada, Csóka, Törökkanizsa és a magyarországi Jánoshalmi, Bácsalmási, Kiskunmajsai Kisteleki, Mórahalmi kistérségeken a felsőfokú végzettségű lakosság részarány alacsony (5-6%). Szabadka, mint csomóponti régió, Észak- Vajdaság regionális központja, a középiskolai és főiskolai végzettségű lakosság részarányával meghaladja a vajdasági képzettségi adatokat, viszont nem tud olyan képzettségi struktúrát elérni, mint pl. a dél-bácskai körzet (Újvidék központtal), ahol az egyetemi végzettséggel rendelkező lakosság aránya 8% körül mozog (Újvidéki Egyetem, egyéb társadalmi-gazdasági okok miatt). 5 A több nemzetiségi közegben az etnikumok (magyar, szlovák, albán) végzettségbeli különbségei (alacsonyabb iskolai végzettség) evidensek (magyarok esetében a főiskolai végzettség 3,3%, az egyetemi végzettség 3,0%) (Kajári, 2006). A vajdasági magyar kisebbség iskoláztatási szintjének a lemaradása jelentős (Gábrity Molnár, 2003). A régió felsőoktatásának jellemzői Szerbiában a hallgatók teljes létszáma – a 2010-es községi statisztikai évkönyv adatai alapján – 235 940 fő. A hallgatók 93%-ának állami felsőoktatási intézményben van hallgatói jogviszonya (222 000), míg 7%-uk magánkarokon, magánegyetemeken tanul (16 710) (Ivoševid – Miklavič, 2009). A tanárok száma 12 884 (ebből 8 150 oktató és 4 734 tudományos munkatárs). Ezzel Szerbiában a tanár-hallgató arány 1:29, amely a délkeleteurópai országokban egyike a legrosszabb mutatóknak.6 Szerbiában a GDP felsőoktatásra fordított részaránya kifejezetten alacsony, 0,90% (kutatásra 0,32%), ami a délkelet-európai országok között, Horvátországot követően, a legalacsonyabb.7 Magyarországon a 2009/2010-es tanévben a hallgatók létszáma 370 331, míg az felsőoktatási intézményekben alkalmazott oktatók száma 21 934. 2. ábra: Hallgatói létszámnövekedés Magyarországon és Szerbiában, 1990-2009

5

Szerbiában a (Szerb Köztársaság Regionális Fejlesztési Stratégiája 2007-2012 értelmezésében) NUTS 3-as régiók a körzetek, amelyek határozott regionális különbségek hordozói, kifejezetten az egyetemi központok meglétének függvényében. Szerbiai szinten Belgrád városában a felsőfokú végzettségűek részaránya 21%, Dél-Bácskában 13%, a niši körzetben 11,6%, míg Šumadija körzetében (a kragujevaci egyetemnek köszönhetően) a lakosság 9,5%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel (Strategija regionalnog razvoja Republike Srbije za period od 2007 do 2012.). 6 Horvátországban és Szlovéniában ez a mutató 1:23-hoz, míg az OECD-átlag 1:16-hoz. (Ivoševid – Miklavič, 2009) 7 Horvátország 0,72%, Montenegro 1,10%, Szlovénia 1,26%. (Ivoševid – Miklavič, 2009)

8

Forrás: Republički zavod za statistiku, 2008. Opštine u Srbiji, 2001, 2005, 2010, Oktatás-statisztikai Évkönyv 2009/2010, 2010

A ’90-es évektől mindkét országban kifejezett felsőoktatási expanzió figyelhető meg, a hallgatók létszáma nő. A 2001 és 2009 éveket összehasonlítva, Szerbiában 29%-kal, míg Magyarországon 6%-kal nőtt a hallgatók létszáma (1. táblázat). A diplomások száma Szerbiában 183%-kal, míg Magyarországon 12%-kal nőtt. Regionális vonatkozásban Szeged, majd Szabadka szerepe meghatározó. A Vajdaság Autonóm Tartományon belül Újvidék mellett Szabadka a második számú (nem önálló egyetemmel) felsőoktatási központ. A hallgatói létszám (2001-2009-es összehasonlításokban) Vajdaságban 44%-kal (Újvidéken 68%-kal nőtt a hallgatók száma 1997-2009 között), míg Szabadkán mindössze 13%-kal nőtt. Ez 12%-kal alacsonyabb hallgatói létszámot jelent, az országos expanziós változásokat alapul véve. A többi kistérség-község hallgatói létszáma csökkenést mutat (akár 45%-os). Az 1 000 lakóra jutó hallgató mutató Magyarországon 37,0 Szerbiában 32,2, az INNOAXIS projektrégióban 35,7, Szegeden kimagasló 129,5, míg Szabadkán 30,7. A többi kistérségben/községben az országos átlag alatt marad az egységnyi lakóra jutó hallgatók száma. Így Szerbiában (és Magyarországon) a vidéki felsőoktatás szerepe, létjogosultsága válik kérdésessé. Míg Magyarországon jelentős decentralizációs folyamatok zajlottak le az elmúlt évtizedben, addig Szerbiában a számadatok a felsőoktatás erős centralizációs és koncentrációs irányzatairól tanúskodnak, a vidéki képzőközpontok szerepe nem erősödik.

9

1. táblázat: A régió felsőoktatásának összehasonlító adatai, 2001-2009. Egyetemisták-főiskolások Változás (%) Országos 1 000 lakóra 2001=100 változás = jutó hallgató 2009 % 100% 2009

Diplomát szerzettek száma

Karok, önálló intézmények száma 2009

2001

193

182 941

235 940

129

100

32,2

14 261

40 330

283

NUTS 2 - VAJDASÁG

39

38 173

54 945

144

112

27,9

2 921

12 355

423

Szabadka

5

3 924

4 452

113

88

30,7

350

1 154

330

Nagykikinda

2

672

371

55

43

6,0

100

192

192

Zombor

2

1 322

1 376

104

81

15,5

294

461

157

Baja

2

2 129

1 634

77

72

21,8

329

645

196

SZERBIA

2001

2009

Változás (%) 2001=100%

Szeged

13

26 424

26 668

101

95

129,5

4 698

5 723

122

MAGYARORSZÁG

n/a

349 301

370 331

106

100

37,0

57 292

64 108

112

INNOAXIS RÉGIÓ

24

34 471

34 501

100

-

35,7

5771

8175

142

Megjegyzés: állami intézményekre vonatkozó adatok (a szerbiai magánkarok adatai nélkül) Forrás: Saját szerkesztés: Opštine u Srbiji, 2002, 2010, Oktatás-statisztikai Évkönyv 2001/2002, 2009/2010. alapján

3. ábra: Hallgatói lészám az INNOAXIS régióban, 2009.

Forrás: Opštine u Srbiji, 2010, Oktatás-statisztikai Évkönyv 2009/2010, 2010.

10

2.táblázat: Az INNOAXIS régió hallgatóinak megoszlása felsőoktatási intézmények és tudományterületek szerint, 2009. Kar/önálló intézmény

Hallgatók Oktatás

Terület/Tele pülés Intézmény fönntartó SZERBIA

14589 6,2

23965 10,2

94576 40,1

22648 9,6

33397 14,2

8021 3,4

54945

4779 8,7

4382 8,0

24280 44,2

4777 8,7

7691 14,0

2662 4,8

3667 6,7

2707 4,9

7562

1946 25,7

305 4,0

3198 42,3 2317

243 3,2 243

865 11,4

1005 13,3

0 0

0 0

% RÉGIÓ SRB ÖSSZESEN % Szabadka

állami állami állami állami állami magán magán magán magán

Topolya magán Nagykikind állami a állami Zenta

magyar állami

Zombor

magán állami

Baja

állami

Szeged

RÉGIÓ HU ÖSSZESEN

ÚE, Közgazdasági Kar ÚE, Építőmérnöki Kar ÚE, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Szabadkai Műszaki Szakfőiskola Szabadkai Óvóképző Főiskola Univerzitet Educons Sremska Kamenica, Fakultet za uslužni biznis* Megatrend Visoka poslovna škola strukovnih studija, Beograd* Univerzitet Singidunum - Poslovni Fakultet Beograd* Internacionalni Univerzitet u Novom Pazaru* Megatrend Fakultet za biofarming, Beograd ÚE, Technikatudományi Kar Óvóképző Főiskola Nagykikinda Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar (Konzultációs Központ) Zenta Visoka škola strukovnih studija za poslovni industrijski menadžment, Kruševac* ÚE, Pedagógiai Kar Zombor

Képzési terület Természett Technikai Agrárgazda Egészség Szolgál udományok tudományok ság és ügy, tatások matematik , termelés, állategészs szociális a és építészet égügy védelem informatika

235940 %

NUTS 2 VAJDASÁG

Művészet, Társadalomt bölcsészet- udományok, és ügyvitel és humántudo jog mányok

2560 535 206 682 469

535 206 288

150

100

100

100

100

388 42 329

250

250

250 388 42

274

55

223

40 988

állami egyházi állami állami állami

Eötvös József Főiskola, Műszaki Fakultás Eötvös József Főiskola, Pedagógiai Fakultás Gál Ferenc Hittudományi Főiskola SZTE, Állam- és Jogtudományi Kar SZTE, Általános Orvostudományi Kar SZTE, Bölcsészettudományi Kar

694 259 3536 1913 4931

állami állami állami állami

SZTE, Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar SZTE, Fogorvos tudományi Kar SZTE, Gazdaságtudományi Kar SZTE, Gyógyszerésztudományi Kar

1223 293 2241 629

állami állami

SZTE, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar SZTE, Mérnöki Kar

4387 1000

állami állami

SZTE, Természettudományi és Informatikai Kar SZTE, Zeneművészeti Kar

6003 253

223

40 35

953

940

28049

394

469

150

750

20524 18220 8,7 7,7

940 694 259 3536 1913 4931 1223 293 2241 629 4387 1000 6003 253 5081

5190

5777

6003

1940

0

4058

11

0

% INNOAXIS RÉGIÓ

35611 %

18,1

18,5

20,6

21,4

6,9

0,0

14,5

0,0

7027 19,7

5495 15,4

8975 25,2

6246 17,5

2805 7,9

1005 2,8

4058 11,4

0 0,0

Megjegyzés: *A magánkarok hallgatói létszáma becsült adat. Forrás: Saját szerkesztés: Opštine u Srbiji, 2010, Oktatás-statisztikai Évkönyv 2009/2010, 2010. alapján

A régió felsőoktatása igen „vegyes”. Az intézmények között szerepelnek állami, állami kihelyezett, egyházi és magánkarok. A Magyar határrész jóval homogénebb, minden képzési igényt lefedő kínálattal. Látszólag az Észak- vajdasági régió felsőoktatása nagyon színes és szerteágazó, azonban a szakmaiság, a társadalomgazdasági térszerkezet, a munkaerő piaci elvárások koncentráltabb, igényesebb megoldás(ok) mellett érvelnek. Az Észak-vajdasági régióban, így főleg Szabadkán a felsőoktatási intézmények teljesen fragmentálódtak. Nincs egységes felsőoktatási imázs a szerb határmentén. A tradícióval rendelkező kihelyezett egyetemi karok, főiskola képzési programjait "felhígították" az újonnan (2004-2005) megjelenő magánegyetemek, magánkarok, Belgrádi, Novi Pazari székhellyel. A hallgatók így "szétszóródnak". A hiányos választék miatt a következő központokban koncentrálódnak a magyar hallgatók: Újvidék, Szabadka, Szabadkamagán intézmények, Szeged, Budapest. A hivatalos statisztikákra hagyatkozva, valamint a magánkarokon hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatók számát megbecsülve, a teljes észak-vajdasági hallgatói kontingenst 7,000 főre tehető. 4.ábra: Az INNOAXIS régió, valamint az elkülönülő szerb és magyar határrégió hallgatóinak tudományterületi megoszlása (%), 2009.

Forrás: saját szerkesztés

Az 5. ábra az INNOAXIS régió hallgatóinak tudományterület szerinti megoszlását mutatja be, összehasonlítva azt a rendelkezésre álló szerbiai adatokkal. További összehasonlításokra ad lehetőséget a határral elválasztott, két elkülönülő régió, ahol sokkal markánsabban kifejezésre jutnak a torzult megoszlások, intézményi kapacitások függvényében. Az INNOAXIS régióra jellemző az oktatás, pedagógia (19,7%, SRB: 6,2%), művészet, 12

bölcsész-és humántudományok (15,4%, SRB: 10,2%) országos a-szerbiai átlag feletti képviselete. Továbbá a természet-, matematika- és informatikatudományok kimagasló részaránya (17,5%, SRB: 9,6%), valamint az egészség-és szociális tudományok markáns képviselet (11,4%, SRB: 8,7%). Az országos átlag alatt alakul a technika-, termelés-, építészeti tudományok (7,9%), agrár-és állategészségügyi tudományok (2,8%) részaránya. Ebben a tudományterületi fedettségben a Szegedi Tudományegyetemnek van meghatározó szerepe! A határ menti, két elkülönülő régiót vizsgálva, Észak- Vajdaság hiányosságai (magas humán és társadalomtudományi részarány, alacsony technika tudományi részarány) szembetűnőek. A szerbiai (elkülönülő – leszakadó) határrégió specifikusságai, problémái a vajdasági felsőoktatás aktuális helyzetét nehezítik: - A magyar diákok egyre nagyobb számban iratkoznak főiskolákra, míg az egyetemen tanulók száma stagnál (Gábrity Molnár, 2006c). Összességében a magyar hallgatók száma stagnál. - A magyarországi felsőoktatási intézményekben tanuló szerbiai/vajdasági magyar hallgatók száma igen jelentős. 2010-ben számuk minden magyarországi képzési formán 1.385 fő (Nemzeti Erőforrás Minisztérium, 2011.). Visszatérésük, itthoni elhelyezkedésük nehézkes és problémás, nagy az emigrációs veszteség (Gábrity Molnár, 2008). - az esélyegyenlőség (etnikai és regionális vonatkozásban) tény, hogy a vajdasági magyar főiskolások egyetemisták részaránya fele akkora, mint a vajdasági 20 és 35 év közötti lakosságé (5,59% a magyarok esetében, míg 11,5% a vajdasági lakosság esetében (Takács, 2008a). - Az összes egyetemista részarányában a magyarok száma ma is alig haladja meg a 6%-ot (Gábrity Molnár, 2006b), ami elenyésző a magyarság több mint 14 %-os arányához a Vajdaság lakosságában. - A felsőoktatás rendezetlen helyzete miatt az etnikai közösségek hallgatói korlátozott lehetőségekkel szembesülnek (iskolaválasztási preferencia, tannyelv, földrajzi és racionalitási elveken alapuló iskolaválasztás, költséghatékony viselkedés, stb.) (Gábrity Molnár, 2007). - A tartomány felsőoktatásában az egyes tudományterületek megoszlása az etnikai közösségek között eltérő (a társadalom-és humántudományok részaránya kimagaslik – a magyar egyetemi hallgatók 44,7%, míg a többi tudományterület esetében alulreprezentáltság a jellemző) (Takács, 2010). - A műszaki és technológiai tudományok iránt (azon belül kifejezetten az építőmérnöki, mezőgazdasági képzés) nagyon alacsony az érdeklődés. Felvetődik a megfelelő, minőségi oktatás problémája, illetve az ágazat társadalom-gazdasági térszerkezeti státusza, perspektívája, a régióigény hosszú távon. - Tartományi szinten 2008/09-ben: a közgazdász-menedzser képzés áll a legkeresettebb szakmák élén (61%-os túljelentkezés), majd a bölcsészeti karok (56%), művészet (36%), továbbá az orvostudományi kar (17%), és a természettudományi és matematika kar (10%) következik. A főiskolai képzések esetében is dominálnak a társadalom- és humántudományok (közgazdasági képzés, óvóképzés) (Takács, 2010). - A fentiekben említett iskolapreferenciák, valamint a szűkös kínálat (választási lehetőség) miatt a Szabadka környékén lévő karokon (főiskolákon) túljelentkezés alakul ki, függetlenül attól, hogy a szakmának van-e piaci létjogosultsága. Nagyon kedvelt az óvóképzés, tanítóképzés. A közgazdászmenedzserképzés párhuzamosan 4 felsőoktatási intézményben zajlik Szabadkán (akár sok esetben minőségtelen és kétes eredetű magánkarokon is, magas tandíjak mellett). - A műszaki képzés iránt kevesebben érdeklődnek az utóbbi időben. Erre megoldás lehet egy dinamikus szakváltás-multidiszciplináris, új szakpár beindítása, az észak-vajdasági régió gazdasági-és piaci igényeivel összhangban. Néhány előzetes következtetés a lehetséges Magyar-Szerb felsőoktatási együttműködések vonatkozásában: 13

Tényként kell kezelni az Észak-vajdasági régió felsőoktatási integrációs törekvéseit. A kisebbségi problémákkal küszködő régió a magyarországi partnerintézmények együttműködési hajlandóságában bízik. A határon átívelő felsőoktatási együttműködések potenciális felületei a következő tudományterületekben keresendők: - Technikatudományok (különös tekintettel a termelési folyamatok, technológia, építészmérnöki, útépítő mérnöki, vízgazdálkodási, környezetvédelmi tudományok területén. - Természettudományok, matematika - ezek jóval alacsonyabb részben képviseltetik magukat a (szerbiai) régióban, mint az a szerbiai, vajdasági átlag (hallgatói részarány). - „Bizonyos” humántudományok - szintén alacsonyabb részaránya: itt elsősorban a filozófiatudományok, társadalomtudományok hiányoznak (pl. kétszakos tanárképzés, idegen nyelvek, stb.). - Az egészségtudományok hiányzó diszciplínát jelentenek (szintén multidiszciplináris megközelítésben: egészségügyi technológiák, gyógyszer technológia, üzletkötő-gyógyszerforgalmazó, stb.). - a közgazdasági, menedzsment és egyéb képzés felesleges a régió számára, munkanélküli diplomásokat termel. Viszont multidiszciplináris (közgazdasági-közigazgatási és jogi, EU jog, stb.) szakok, szakpárok formájában mindenképpen lenne jövője, együttműködő partnerekkel. - A tanító- és óvóképzés 70%-a itt zajlik, a tartomány északi részén, tehát bárminemű bővítés fölösleges. A képzési kínálat, valamint a képzések minőségi javítása céljából fontos lehet minden féle együttműködés magyarországi intézményekkel. Határon átívelő migráns tanulók Magyarországon Vajdasági magyar hallgatók tanulmányi célú migrációja a ’90-es években kezdődik, illetve válik egyre intenzívebbé. A probléma forrása: politikai problémák, háború, gazdasági kilátástalanság, jövőkép hiánya, felsőoktatási (magyar nyelvű, helybeli) képzési lehetőségek szűkössége, nyelvi problémák (szerb nyelv), magyarországi ösztöndíj politika, stb. A diploma megszerzésével kevesen térnek haza (becslés: 30%). 2010-ben magyar felsőoktatási intézményekben 1 385 szerbiai állampolgárságú hallgató tanul (769 nő). A nappali tagozatos hallgatók száma 1 009. Alapképzésen 905, mesterképzésen 84, osztatlan képzésen 97, szakirányú képzésen 29, doktori képzésen 40 hallgató tanul, míg 230 hallgató egyéb képzési formában vesz részt (felsőfokú szakképzés, főiskolai képzés, stb.). A külföldi állampolgárságú hallgatók 7,6%-át teszik ki a szerbiai származású magyar hallgatók, főleg a délvidék, Tisza-mente, többségében magyar lakta községeiből. A Szülőföldön, az Újvidéki Egyetemen (állami karokon és főiskolákon) összesen 3 152 hallgató tanult. Tehát a mintegy 4 500-4700 fős teljes magyar hallgatói kontingens 30-35%-a tanul Magyarországon (Nemzeti Erőforrás Minisztérium, 2011.). Az INNOAXIS régióban a Szegedi Tudományegyetem jelenti a legnagyobb „elszívó erőt”. A felsőoktatási intézményekbe jelentkező szerbiai állampolgárságú hallgatók felvételi adataiból láthatjuk, hogy az érdeklődés nagyon nagy a magyar nyelvű, minőséges oktatás iránt. A jelentkezők száma minden évben magas. Az utóbbi években (2007-2010) mintegy 300 hallgató nyert felvételt, a jelentkezés minden esetben 2-3 szoros (!). 2010ben 927 tanuló felvételizett, és 293 tanuló nyert felvételt (a Szegedi Tudományegyetem karaira). A felvettek tudományterületi rangsorában első helyen a bölcsész szakok (21,5%), természettudományi szakok (16,4%), informatika (8,2%), orvos-és egészségtudomány (20,1%) és társadalomtudományok (13,3%) állnak. A tanulók nagyon tudatosan válogatnak a Szerbiában (magyarul) rendelkezésre nem álló képzési lehetőségek közül. A potenciális migrációs veszteség nagy, ugyanis a határ dinamikus tanulási célú mozgást, és későbbi emigrációs csatornát jelent. 14

5.ábra: Az INNOAXIS régió felsőoktatási intézményeibe jelentkező szerbiai hallgató megoszlása, 2010.

Forrás: Saját szerkesztés: Educatio Kht, 2010. alapján

A vajdasági magyarok a vizsgált, INNOAXIS régióban majdnem fele-fele arányban tanulnak itthon és Magyarországon (az elsőéves hallgatók statisztikáit elemezve): - 30% Magyarországon, - 50 % Hazai állami karokon, részben magyar nyelven, - 20% Szabadka környéki magánkarokon, kétes akkreditációval rendelkező képzési programokon. A migráció (tartós kitelepülés) reális és fennálló veszélye miatt jelentkeznek problémák, ugyanis a régióban maradó fiatalok 1/4-e műszaki végzettségű, 1/4-e tanító, óvónő, 1/4-e közgazdász, menedzser, azaz potenciális diplomás munkanélküli lesz, a felsőfokú képzési rendszerből kilépve!

4. A határrégió gazdasági térszerkezetének- és munkaerőpiaci kapacitásainak területi elemzései A határrégió két szakaszát eltérő időben, mintegy 10 éves különbséggel érték a tranzíciós változások. A gazdasági térszekezet átrendeződése ezért nehezet összehasonlítható a két ország esetében. 2010-re azonban, többé-kevésbé kikristályosodni látszik a régió gazdasági potenciálja (csökkenő mezőgazdasági foglalkoztatottság, leépülő-, nem versenyképes ipar, növekvő tercier szektor), amely a humántőke fejlődésével szemben új elvárásokat támaszt. Az átmeneti időszakkal a humán erőforrás átváltozásának is meg kell történnie, előrehaladást kell mutatnia. Az átmeneti országok a munkaerő komoly szerkezeti változásaival, átszervezével szembesülnek (ŠuljmanacŠederov–Durman, 2006), ahol a munkanélküliség mindinkább a munkaerő nem megfelelő kínálatának (szakképzettség, mobilitás, flexibilitás hiánya, stb.) az eredménye (Božid, 2005). A tudás strukturális erő, amely képes az embereket, rendszereket megváltoztatni, a humánerőforrás minőségét javítani, és képes a munkaerőpiacot modernizálni, érdekegyeztetési összhangot teremteni vagy legalább is keresni a foglalkoztatottak és munkaadók között. A humánerőforrás képesítésével (képessé 15

tételével) megvalósítható a társadalmi és gazdasági fejlődés, annak minősége, mértéke (Zjalid, 2009). A foglalkoztathatóság és elhelyezkedés (új) lehetőségei a piac szükségleteinek függvényében alakulnak. A piaci szükségleteket a tőketulajdonosok – munkáltatók formálják, igényeikkel, elvárásaikkal, gazdasági racionalitásukkal (Pejid, 2005, Szlávity, 2008, Takács, 2008b). A foglalkoztatottak munkájuk megtartása érdekében folyamatos tudás-megújításra kényszerülnek, élethossziglani tanulás (Life Long Learning - LLL) által biztosítva „munkahelyük állandósága” helyett a mindenkori állandó szakmai felkészültséget. „A társadalom minden egyes tagja egy állandó tanulási folyamat részesévé válik: megalapozva, egy tanuló társadalom létrejöttét” (Németh, 2005). Mivel a tudás meghatározó gazdasági erővé válik, nélkülözhetetlen az emberi erőforrás folyamatos fejlesztése (Zjalid, 2009). Az emberi tőkébe történő befektetés a legegyszerűbb gazdasági logikát követő gazdasági cselekmény, mégis kevés ország tulajdonít kellő figyelmet, stratégiai megközelítést a beruházás ezen válfajára (Šuljmanac-Šederov – Durman, 2006, Sokid, 2008, Arandarenko-Ognjenovid, 2008). Sok esetben a termelési tényezők közül a tőkét tartották deficitárus (a gazdasági fejlődést hátráltató) tényezőként, sajnos azonban azt tapasztalhatjuk, hogy az emberi erőforrás is sokszor képez „szűk keresztmetszetet” egy gazdaságban (Zjalid, 2009). A megfelelő szaktudás, rátermettség, inovatív készség, jó ötletek hiányában nehezen képzelhető el bárminemű fejlődés. A tudás valójában az emberi tőke ügyességében, találékonyságában, képzettségében, innovatív képességében fejezhető ki, amely képes az egyéb tőkeformák optimális és legracionálisabb felhasználására (Sokid, 2008). Az emberi tőke profitszerzést szolgál (Sokid, 2008), közvetlenül képes értéktöbblet megvalósítására (Zjalid, 2009). Ugyanakkor ez az információ és tudás-tőke gyorsan elavul, használhatatlanná válik, amely megújításának anyagi vonzata igen jelentős (Radid, 2005a). Zjalid a tudás megfelelő irányítását az intellektuális tőkébe történő befektetéssel egyenlíti ki, amely szervezeti szinten hoz jobb eredményeket (Zjalid, 2009). Új szakmák megjelenése, a technológiai fejlődés következtében pedig régi szakmák eltűnésére kell számítani, amely során az oktatási rendszernek kell megfelelő, flexibilis nómenklatúrát biztosítania (Pejid, 2005, Šuljmanac-Šederov – Durman, 2006, Takács, 2008b, Gábrity Molnár, 2009a, 2009b, Markovid, 2009, Zjalid, 2009). Radid hat technológiai változást, nagyobb inovációt említ egy munkás életében, amely állanó alkalmazkodást és felkészültséget, továbbképzést, új tudás megszerzését követeli meg. Az új technológiák alkalmazásának késésével kiszorulnak a piacról a vállalatok. Cél tehát, szociális költségek árán is biztosítani a munkaerő állandó felkészültségét, a humántőke folyamatos fejleszthetőségét, ami a hosszútávú versenyképesség feltétele is egyben (Radid, 2005b). Gábrity Molnár a fejlett országok gyakorlatára hívja fel a figyelmet, ahol a munkaképes lakosság képzettségi szintje folyamatosan emelkedik, a munkások képességeik szerint történő elhelyezésére, átirányítására, átképzésére pedig külön hangsúlyt fektetnek (Gabrid Molnar, 2000). Ahhoz, hogy a humántőkébe történő befektetések ne legyenek „befektetési kudarcok”, elhibázott beruházások”, fő irányelvként a gazdaság és a munkaerőpiac szükségleteit kell szem előtt tartani. Csak ebben az esetben lehet „az emberi tőkébe történő beruházás a XXI. században a siker kulcsa” (DfEE, 2000. Idézi: Zjalid, 2009). A globalizáció, globális kapitalizmus, tudáson alapuló kapitalizmus (knowledge capitalism) megjelenésével, a társadalmi gazdasági formáció szinte teljes egészében a pénz-és fizikai tőke helyett az intellektuálisra helyezi a hangsúlyt (Markovid, 2009), kiemelve az emberi erőforrás jelentőségét (Zjalid, 2009), amelynek valós piaci körülmények között mutatkozik meg versenyképessége, minőségi és mennyiségi korlátossága, egyéb termelési eszközökkel történő helyettesíthetősége. Az emberi erőforrás megoldással tud szolgálni a világgazdasági 16

recesszióra, a globalizáció kihívásaira, ezzel együtt a társadalom-gazdasági fejlődés új törvényszerűségeire (Sokid, 2008). Gazdasági tevékenységek területi jellemzői az INNOAXIS régióban A kistérségi/községi statisztikai adatok elemzésével bemutatásra kerül a vizsgált projektrégió gazdasági térszerkezetének átalakulása 2001-2009 között. A területi ábrán a szerb oldalon (2001-ben) még viszonylag jól fejlett, erős ipari szektor látható, a tercier szektor foglalkoztatottsági részaránya, a magyarországi kistérségi össehasonlításokban, fejlettebbek mutatkozik. Az agrárszektorban foglalkoztatottak száma szintén Szerbiában magasabb, a megkésett tranzíciós folyamatoknak köszönhetően. 6.ábra: A foglalkoztatottak gazdasági főcsoportok szerint az INNOAXIS régióban, 2001.

Forrás: Opštine u Srbiji, 2002, Népszámlálás, 2001.

A régió gazdasági térszerkezetére jellemző változások a következőkben összegezhetők: Szerbia: - A foglalkoztatottak számának 10%-os (átlagos) csökkenése jellemzi Szerbia rendszerváltó gazdaságát. - A társadalmi szerkezetváltás következtében bizonyos gazdasági ágazatok "leépültek", míg néhány más ágazat "felélénkült” a 2001-es helyzethez képest. - A régió (Észak-Bácska, Észak-Bánát, Nyugat-Bácska) legnagyobb negatív változásokat – foglalkoztatottság csökkenést – a mezőgazdaság, erdészet, vízgazdálkodás (45-55%-os csökkenés), 17

-

-

-

feldolgozóipar (24-43%-os csökkenés) területén regisztrált. Az építőipar Nyugat-Bácskában sikeres szerkezetváltást élt meg, 35%-os növekedést mutat (Szabadka 87%, míg további községek Magyarkanizsa, Zenta, Apatin, Hódság). A vendéglátóipar (49-59%), közlekedés (2-35%) és pénzügyi szolgáltatások (54-62%) területén a gazdasági tevékenységek visszaesése a jellemző szintén. Néhány községben mégis az új, magántulajdonú KKV szektor éppen az ezekben az ágazatokban hozott foglalkoztatottság növekedést (Pl: vendéglátóipar: Topolya, Szabadka, Kúla, aztán közlekedés, szállítmányozás: Szabadka, Kishegyes, Ada, Magyarkanizsa). Egyes régióközpontok (Szabadka) a teljes szerkezetváltás során megőrizte foglalkoztatottainak számát, sőt növekedett is (4%), ami jellemzően a nagy régióközpontokat képviselő, nagyobb gazdasági tevékenységet koncentráló városok eredményességére utal. Ugyan ez nem mondható el Zomborról, sem Nagykikindáról (26-27%-os foglalkoztatás csökkenés). A gazdasági térszerkezet alakulását követően a foglalkoztatottság növekedett a következő szektorokban: kis-és nagykereskedelem (7-134%), ingatlanpiaci közvetítés (144-476%), államigazgatás (20%), egészségügy (6-7%), oktatás (13-25%), egyéb szolgáltatások (55-72%). A magánszektor (vállalkozók, önálló tevékenységet folytatók és alkalmazottaik) számbeli növekedése is evidens. SRB 41%, VAT 35%, míg a régió 16-29%-os növekedést mutat.

Magyarország: - Magyarországon a rendszerváltás lecsengésével, 2001-től a foglalkoztatottság növekedése figyelhető meg, országos szinten 58%. A régióban a megyei szintű foglalkoztatottság nem éri el ezt a szintet (2329% a növekedés). - Dél-Alföldön növekszik az agrárfoglalkoztatottság (16%). Az iparban (51-84%), de főleg az építőiparban foglalkoztatottak száma növekszik jelentősen (508-560%-os növekedés, jóval az országos átlag fölött). A kereskedelem, vendéglátóipar és pénzügyi szolgáltatás átlagos visszaesést mutat, az ingatlanügyek stagnálnak, megyei szinten. A megyei szint jóval az országos alatt alakul (Pl.: pénzügyi szolgáltatás HU: 46%-os növekedés, megyei szinten 29-44%-os csökkenés). A közlekedés, szállítmányozás (51-62%), közigazgatás, társadalombiztosítás (58-82%) növekszik, szintén jóval az országos átlag alatt. Az oktatásban foglalkoztatottak száma Csongrád megyében növekszik 46%-kal (HU: 7%). A régió gazdasági térszerkezetének pozitív változásaiból kiindulva, feltételezhető egy tervezhető „kiszámítható és értelemszerű“ humánerőforrás igény, illetve ezzel összhangban egy határozottabb szak-és felsőoktatási kapacitás-mozgósítás. A fejlődő gazdasági ágazatok a régióban: ipar (HU), építőipar, kereskedelem (SRB), közlekedés és szállítmányozás (HU), ingatlanügyek, közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás, oktatás (SRB), és némiképp a humán tevékenységek, egészségügy és szociális védelem (SRB). Az elemzések 2001-2009 közötti (a rendszerváltást követő) ágazati összehasonlításokkal támaszthatók alá, az alábbi táblázatban. 3. táblázat: A foglalkoztatottak számának változása gazdasági ágazatonként az INNOAXIS régióban (%), 2001=100%.

18

Terület SZERBIA

Foglalkoz tatottak összesen 2001

Foglalko A A Mezőgazda ztatottak foglalk foglalko ság, erdő-és összesen oztatot ztatotta vízgazdálko 2009 tak k dás, számán számán halászat ak ak változá országo sa (%) s (100%) 2001=1 dinamik 00% ája

1555035

1396792

90

100

60

Ipar összes en

62

Építői Keresk par edele m

93

154

Vend ég látóipar

Közlek edés, szállít ás, raktár ozás, távköz lés

63

92

Pénzü gyi szolgá ltatás ok

Ingatl Köziga anügy zgatás letek, , gazda védel sági em, szolgá kötele ltatás ző ok társad alomb iztosít ás

Oktat ás

Hum Egyéb án-, közös egés ségi, zség szemé ügyi, lyi szoc szolgá iális ltatás ellát ok ás

199

113

117

101

137

191

114

123

104

136

576

120

125

97

155

89 NUTS 2 VAJDASÁG

404872

NUTS 3 - ÉSZAK BÁCSKA

41477

Topolya

362349

89

100

57

66

103

176

64

92 66

41022

99

110

55

76

135

234

117

98 51

8316

6619

80

89

58

67

14

269

167

146

47

1063

108

128

93

130

1271

1302

102

114

89

81

-

309

10

150

73

-

113

123

92

700

31890

33101

104

116

46

78

187

227

122

93

51

557

123

124

98

156

NUTS 3 - ÉSZAK BÁNÁT Ada

36112

27321

76

84

45

60

83

137

51

90

42

332

100

118

106

172

2995

2511

84

93

52

75

93

96

-

245

65

292

109

87

138

369

Magyarkanizsa

5298

4330

82

91

55

57

179

146

26

163

40

125

55

109

111

141

Nagykikinda

17412

12898

74

82

45

61

66

147

43

73

40

575

126

124

104

163

Törökkanizsa

2670

1762

66

73

52

62

34

15

41

65

36

-

97

128

92

131

5056

4814

95

106

58

75

125

191

86

92

40

-

109

130

102

212

Kishegyes Szabadka

Zenta Csóka

2681

1007

38

42

13

20

3

187

0

71

76

600

86

127

120

213

43150

30185

70

78

51

57

46

107

41

65

38

244

117

113

107

99

Apatin

6231

4444

71

79

41

65

131

80

47

40

33

296

132

109

122

205

NUTS 3 - NYUGAT BÁCSKA Kula

8366

5910

71

79

52

63

29

84

178

78

25

145

101

116

98

191

Odzaci

6901

4021

58

65

56

38

975

132

18

49

32

-

123

117

104

108

Zombor

21652

15811

73

81

51

58

35

115

22

73

46

288

116

112

107

89

MAGYARORSZÁG

1687313

2660713

158

100

169

174

545

129

110

307

146

184

222

107

115

68

NUTS 2 - DÉLALFÖLD

211560

262112

124

79

116

151

619

90

88

151

112

182

113

102

60

NUTS 3 - BÁCSKISKUN MEGYE

84697

101

158

99

104

50

NUTS 3 CSONGRÁD MEGYE

69690

116

167

146

73

62

56 104172

123

78

98

158

660

101

84

160 58

89915

129

82

96

184

608

85

110

162 71

Forrás: Saját szerkesztés: Opštine u Srbiji, 2002, 2010, KSH, 2010.

Diplomával a munkanélküliek sorában Az innovatív felsőoktatási intézmények feladata a regionális gazdaság igényeit kielégítő humántőke képzése. A reálgazdasági folyamatok és a felsőoktatás közötti kommunikáció hiány diplomás munkanélküliek 19

megjelenését eredményezi. Szerbiában magasabb a diplomás munkanélküliek részaránya (10,8%), mint Magyarországon (5,3%). Szerbiában is és Magyarországon is – az INNOAXIS projektrégió területén lévő községekben és kistérségekben – az országos szint alatt van a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélküliek részaránya, a Szegedi Kistérség kivételével (10,8%). 7.ábra: Felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélküliek száma a régióban, 2010

Forrás: NSZZ, 2011, KSH, 2010.

A tanulmány következő részében bemutatásra kerül az INNOAXIS régió szerb oldalának specifikáltabb, részletesebb munkaerő-piaci elemzése. A részletes elemzés tárgyát a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélküliek képezik, az Észak-vajdasági régióban. A Szerbiai Foglalkoztatás- ügyi Hivatal községi adatai alapján (2010. december 31-én) a bizonyos képzési területekről kikerülő, felsőfokú diplomával rendelkező regisztrált munkanélküliek regionális elemzésére kerül sor. Ezzel párhuzamosan, a munkáltatók által megfogalmazott (bejelentett) munkaerőigény, képzési terület szerinti elemzése is megtörténik, regionális (NUTS 3 –körzeti) szinteken. A vizsgálatok célja: átfogó képet kapni: - a diplomás munkanélküliekről, profilok (képzési területek) szerint, - a diplomás munkaerő iránti igényről, profilok (képzési területek) szerint, - és végső soron a felsőoktatási intézmények „elhibázott diplomagyár” szerepköréről az Észak-vajdasági régióban. 4.táblázat: A diplomás munkanélküliek, képzési területek szerint Észak-vajdaságban, 2010. Régió

20

Sorszám

Képzési terület

1 Agrár képzési terület (agrárgazdaság, állategészségügy, élelmiszeripar)

Fokozat Összesen

3 Műszaki képzési terület (technológia, vegyészet, textil, grafika)

4 Műszaki képzési terület (Építészet, közlekedés, vízügyek)

5 Gazdaságtudományi-, jogi- és igazgatási képzési terület (közgazdaság, jog, menedzsment, ügyviteli informatika) 6 Pedagógiai-, bölcsész-, természet- és társadalomtudományi képzési terület (osztálytanító, tanár, újságíró)

NUTS 3 Észak Bánát

NUTS 3 Nyugat Bácska

123

103

188

49 74

35 68

52 136

Összesen

153

89

101

Főiskola - VI Egyetem - VII

138 15

70 19

66 35

Összesen

49

47

67

Főiskola - VI Egyetem - VII

35 14

33 14

45 22

Összesen

59

19

42

Főiskola - VI Egyetem - VII

22 37

7 12

18 24

Összesen

601

364

682

Főiskola - VI Egyetem - VII

216 385

203 161

347 335

Összesen

315

219

407

Főiskola - VI Egyetem - VII

169 146

109 110

121 286

50

41

77

23 27

23 18

45 32

1350

882

1564

Főiskola - VI Egyetem - VII 2 Műszaki képzési terület (Gépészet, elektrotechnika)

NUTS 3 Észak Bácska

7 Orvos-, egészség-és sportudományi képzési terület (orvos, fogorvos, gyógyszerész, edző) Összesen Főiskola - VI Egyetem - VII

A profil részaránya a felsőfokú v. INNOAXIS munkanélküliek RÉGIÓ körében % 414

10,9

343

9,0

163

4,3

120

3,2

1647

43,4

941

24,8

168

4,4

3796

100,0

Forrás: Saját szerkesztés, NSZZ, 2011. alapján

A diplomás munkanélküliek legnépesebb csoportjai a következő végzettségek területéről kerülnek ki (ÉszakBácska, Észak-Bánát, Nyugat-Bácska területi vonatkozásában, abszolút számokban: - Főiskolai végzettségű mezőgazdasági mérnök (26+15+22) - Okleveles mezőgazdasági mérnök (34+22+45) - Főiskolai végzettségű mérnökök (84+31+30 gépész-, elektronika-, elektrotechnikai mérnök) - Okleveles építőmérnök (22) - Főiskolai végzettségű pénz-és bankügyi közgazdász (100+65+167) és ipari menedzser (30) - Okleveles közgazdász (224+73+168) - Okleveles jogász (59+37+64) - Főiskolai végzettségű óvónő (94+79+69), tanítónő (29+15+28) - Okleveles osztálytanító (57+36+131)

21

A felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélküliként nyilvántartott személyek 43,4%-a közgazdászmenedzser, illetve jogi és igazgatási képesítéssel rendelkezik, míg a régióban minden 4. diplomás munkanélküli (24,8%) főiskolai végzettségű óvónő vagy diplomás osztálytanító. Minden 10. munkanélküli rendelkezik agrártudományi felsőfokú képesítéssel. 8.ábra: A munkáltatói igények diplomás munkaerő iránt Észak-vajdaságban, 2010.

Forrás: Saját szerkesztés, NSZZ, 2011. alapján

9.ábra: A diplomás munkanélküliek és szabad munkahelyek képzési területek szerint Észak-vajdaságban, 2010.

Forrás: Saját szerkesztés, NSZZ, 2011. alapján

22

A munkáltatók által bejelentett (regisztrált) szabad munkahelyek betöltésére 86%-a esetében egyetemi (diplomás, mester, doktori) végzettséget igényelnek. Ez képzési területek szerint a következő profilokat jelenti: - Agrárképzési terület - állattenyésztés, állategészségügy, földmegmunkálás, növényvédelem, élelmiszeripari technológia, - Műszaki képzési terület - okl. gépészmérnök, okl. villamossági mérnök, technika tudományok VII2, VIII fokozat, okl. grafikus, okl. vegyészmérnök, okl. földmérnök, építész, építőmérnök, közlekedési mérnök (diplomás, mester, doktor), - Gazdaságtudományi-, jogi-és igazgatási képzési terület - főiskolai végzettségű menedzser, kereskedő, vállalati jogász, statisztikai szakértő, informatikus-statisztikus (diplomás, mester, doktor), - Pedagógia-, bölcsész-, természet-és társadalomtudományi képzési terület - a regisztrált munkahelyek 61%-a (szerb-horvát nyelvtanár, angoltanár, némettanár, zenetanár, matematika, fizika, kémia, biológia, néprajz, történelem, földrajz és környezetvédelem, gyógypedagógus, pedagógus, pszichológus - egyetemi végzettséggel, mesterfokozattal), - Orvos-, egészség-és sporttudományi képzési terület - főiskolai végzettségű egészségügyi nővér, orvos, gyógyszerész, szakorvos.

5. Empirikus kutatási eredmények A stratégiai együttműködési lehetőségek pontos megfogalmazása céljából az intézményvezetők, nemzetközi kapcsolatokért felelős dékánok, dékánhelyettesek, tanszékvezetők megkérdezésére került sor, a határ mindkét oldalán, 2011. február és márciusa folyamán (összesen 12 interjú) 8. Az interjúk helyszinei: Szabadka, Szeged, Baja, Kecskemét. Az interjúk – tekintettel az alanyok betöltött funkciójára, elfoglaltságára – hosszas egyeztetések eredményeként szerveződtek. Az interjúalanyok mégis érdeklődéssel és nyitottan álltak a terepmunkához. A felsőoktatási intézmény vezetők érzik a probléma súlyát, fontosságát. Az empirikus kutatás célja volt felmérni az INNOAXIS projektrégió (Dél-Alföld déli határmente, Észak-Vajdaság) felsőoktatási intézményeinek határon átívelő együttműködési pályáját, kapcsolataik jellemzőit, mélységét, irányát, szándékait és „kapacitálhatóságát” a jövőben. Az intézmények régión belüli és határon átnyúló (transzés interregionális) kapcsolataikon keresztül, képet kaphatunk az intézmények regionális beágyazottságáról is. Továbbá lehetőség nyílik: - a meglévő együttműködések elemzésére (irány, tartalom, tartósság, rendszeresség, nagyságrend, versengés), - az együttműködést hátráltató tényezők, a felek hozzáállásának összegzésére, 8

Eötvös József Főiskola Baja - Rektor, Kecskeméti Főiskola - oktatási rektor helyettes, SZTE TTIK Természettudományi és Informatikai Kar - oktatási dékán helyettes, SZTE Általános Orvostudományi Kar – intézetvezető, osztályvezető főorvos, SZTE Bölcsészettudományi Kar – dékán, tanulmányi osztályvezető, SZTE Állami-és Jogtudományi Kar - közkapcsolati dékán-helyettes, Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar – dékán, dékán-helyettes, Újvidéki Egyetem, Építőmérnöki Kar – tanszékvezető, Újvidéki Egyetem, Közgazdasági Kar – dékán-helyettes, Műszaki Szakfőiskola – igazgató, Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, konzultációs központ – intézményvezető.

23

-

a lehetséges kapcsolatok, szervezési és működési kereteinek meghatározására, létszám, szerkezet, külső kapcsolatok, oktatási programok, kutatási irányok, diák mobilitás, stb. elemzésére. gazdasággal kialakított kapcsolatok bemutatására, valamint a felsőoktatási intézmények munkaerőpiaci informáltságának összegzésére, integrált társadalom-gazdasági megközelítésben.

A szekunder és primer adatok összegzéséből látható a határ menti térség intézményeinek különbözősége, eltérő helyzete. A nemzetgazdasági-és társadalmi különbségek is nyomon követhetők. Magyarország oktatási (és gazdasági) versenypozíciója, eltérő képzési és munkaerőigénye a szerb határrégióval történő összehasonlítás során szintén bebizonyosodott. A felsőoktatási együttműködések a határon átnyúló régiókapcsolatok szakpolitikai kezdeményezései között mindenképpen sarkalatos pontot képviselnek. Ezért a munkacsoport, a következőkben április 15-i határidővel a versenypozíció javulását szolgáló szakpolitikai ajánlásokat tesz. Ennek alapján igyekszünk jövőképet felvázolni a határ menti felsőoktatást, képzést illetően. Határokkal szabdalt régió és versengő felsőoktatási intézmények A határrégióban működő mintegy harminc felsőoktatási intézmény az egységes felsőoktatási piacon egymással versenypozícióban áll. A határvonal megléte miatt (egységes régió hiányában) a verseny más értelmezést kap. Nyelvi korlátok miatt (szerb iskolavezetés) nem lát versengési problémákat országhatárokon átívelően. Újvidék és Belgrád szerepe fontos a régióban. Ők az igazi versenytársak, bár az interjúalanyok véleményét összegezve, a szabadkai székhelyű (cca. 40 éves hagyományokkal rendelkező) állami karok presztízse, megítélése mindenképpen pozitív országon/régión belül. Verseny helyett inkább pozitív együttműködésekről számolnak be az intézmények (Pl. SZMSZ, SRB). Budapest a műszaki tudományok terén mindenképpen fontos szereplő, a határrégión túl. A hallgatók számára biztosított a könnyű átjárhatóság a teljes felsőoktatási vertikumon (mester, Ph.D. képzés). Annak ellenére, hogy vannak paralel működtetett szakok-programok a határ két oldalán (Szabadka-Kecskemét, műszaki tudományok, Szabadka-Szeged, közgazdaságtudományok, SzabadkaSzeged, pedagógiai tudományok), mégsem érzik a versengést, konkurenciát az intézmények. Ennek egyik oka a nemzet államok országhatárainak „felszámolhatatlansága”, Európai Uniós távlatok bizonytalansága. Ez nem zárja ki a régión belüli verseny meglétét. A mezőgazdasági képzés területén ez kifejezésre is jut: Topolya (Megatrend Biofarming magánkar), Újvidék (ÚE Mezőgazdaság TK, SRB). „Verseny a határ két oldalán nincs, inkább a határokon belül – Szeged-Baja, Szeged-Pécs, Szabadka-Újvidék” – igazgató (EJF, HU), közkapcsolati dékán helyettes (SZTE ÁJTK, HU). „A szerb oldalon a versenyt az dönti el igazából, hogy tud-e az intézmény magyar nyelven, tandíjmentesen oktatni. … Ugyanis a régió hallgatói számára ez a szempont a meghatározó… másrészt a verseny az intézményeket változásra kényszeríti, ezért jutnak versenyelőnyhöz a kicsi, flexibilis, a változásokhoz könnyen alkalmazkodó intézmények” – intézetvezető (BCE KK, SRB).

A versenytársak, paralel képzések között megfigyelhető egy fajta spontán szakosodás, munkamegosztás a régióban. Ez a munkamegosztás (elsősorban a szerbiai oldalra vonatkozólag) a hallgatók igénye, lehetőségei által kap támogatottságot (magyar nyelvű intézmény, közeli intézmény, tandíjmentes oktatás vagy ezzel ellenkezőleg magánoktatás, könnyű diplomaszerzés, stb.). Több féle hallgatói célcsoportot koncentráló piac igényeit változatos és sokfajta felsőoktatási intézmény (állami kar, magán kar, tiszta magyar képzés, minőségi kategóriák, stb.) tudja kielégíteni. Ezzel teremtődnek meg a munkamegosztás és a pozitív verseny feltételei a régióban. A párhuzamosságok elkerülése érdekében hatékony felsőoktatási együttműködésekre lenne szükség:

24

„Debrecen és Újvidék például kitűnően tudnának együttműködni, közösen működtetett programokkal (agrárképzés). Sokszor olyan képzések ezek, amelyekre csak 3-4 évig van szükség. Itt kellene alkotni olyan programot (az él tanári gárda), akik ugyan azt a programot több helyen, felváltva oktathatnák, párhuzamosság nélkül”. … „Itt az intézményeknek be kell látni, hogy változni, együttműködni, összefogni kell.” – az intézményvezetőt idézve (BCE KK, SRB). „A szerb-magyar kapcsolatok terén jelenleg inkább kooperáció látható, mintsem komppetíció. Tény, hogy Szeged vonzásereje nagy, ezért célszerű lenne jobban összehangolni a képzéseket”. – dékán (SZTE BTK, HU).

Pályázatok – az együttműködések európai kerete Az IPA 2009, 2010 sikeres pályázatokat, ezzel együtt sikeres projekteket, sikeres intézményi együttműködéseket hozott a régió felsőoktatási intézményeihez. „Az IPA pályázatok jók, ezzel épülnek a kapcsolatok. Látják az emberek a párhuzamosságokat, az együttműködési lehetőségeket…” – intézményvezető (BCE KK, SRB)

A 2010-es IPA kiírásban néhány intézmény elbizonytalanodott, nem készült pályázattal. A bizonytalanság oka részben anyagi jellegű, mivel az intézmények még nem tapasztalták meg teljesen, hogy hogyan is működik a (megbízható, kockázatmentes) forrásszabályozási mechanizmus az IPA-n belül, másrészt rövid volt a felkészülési idő. Fontos momentum, néhány intézmény esetében az önkormányzat bekapcsolása, elsősorban az adminisztratív-és szervezési ügyek intézése, bonyolítása miatt. Ezért fontos (lenne) pályázatkövető községi munkacsoport működtetésére, esetleg regionális szervre, aki a technikai előkészítéstől kezdve a lobbiig menedzselni tud több felsőoktatáshoz-kutatáshoz kapcsolódó nemzetközi projektet (ÚE ÉK, ÚE MTTK, SZMSZ, SRB). Hátráltató tényezők/hiányosságok: laborfeltételek (a felszereltség hiánya kizárólagos ok a kutatási projektekben), angol nyelvtudás, magas előfinanszírozás (20%, gyakran hitelekből, forgótőke hiányában), anyagilag stabil partnerek, közbeszerzési felkészületlenség/tudatlanság, lobbi hiánya. Kutatások esetében a fundamentális kutatások nehézkes (elégtelen) támogatottsága, adminisztratív felkészületlenség (egyetemi tanár nem projektmenedzser), stb. A tapasztalatlanság, felkészületlenség abból is látszik, hogy az intézmények az előző programozási időszakokban (Phare CBC 2004, Interreg HU-SRB-RO Szomszédsági Program 2005, 2006) kevésbé voltak sikeresek a különböző pályázati konstrukciókban. A jó stratégiai partnerek megválasztásával, a legtöbb pályázati tapasztalat és forrás intézményi szinten a Kertészettudományi Karon koncentrálódik. Példaértékű az EU-s és egyéb nemzeti (szerb) és anyaországi pályázatokon való sikeres részvétel, és ezek pozitív hozadéka (BCE KK, SRB). Külön pályázatíró csapattal rendelkeznek. Ugyan ez a sikeres projektmenedzsment gyakorlat jelenik meg a Közgazdasági Karon is, ahol egy hazai és nemzetközi projektiroda működik, még nagyobb kapacitásokkal (ÚE KK, SRB). Együttműködésekre való nyitottság a magyar és szerb oldalon Általánosságban a szerb vezetőségű szabadkai székhelyű (Újvidéki Egyetem székhelyen kívüli képzései) intézmények vezetősége nem nyitott az együttműködésekre. Ez a következőkben nyilvánul meg: - Diákcsere: Sem országon belül, sem határokon túl nincs, illetve nem jellemző. Hátráltató körülmények: a Bolognai folyamatok nagyon nehézkesen kelnek életre, a jogi keret nehezen ültethető a gyakorlatba, az implementáció késik. Nehézkes a megszerzett vizsgák elismertetése különböző rendszerek között, főleg Szerbiában. 25

-

-

Oktató csere: Nem működik, vagy csak személyi kapcsolatokon keresztül (a szerb oldalon okként említették a korábbi vízumkényszert). Közös kutatási projektek (országon belül és határokon túl): nem igazán vannak folyamatos hálózati kapcsolatban működő kutatások, inkább csak alkalmi pályázati feladatok kereteiben.. Ennek oka (a szerb érdekeltségű intézmények esetében) főleg az indifferens iskolavezetési hozzáállás, passzivitás, bezártság („nem beszélünk angolul”), egyéni anyagi érdek (tipikus példa a helyi építőmérnöki kar (ÚE ÉK) beutazó tanárokkal, magáncégekkel). Együttműködési motiváció: Hasonló problémák: (pl.: vízügyek, Duna, környezetvédelem, agrárgazdaság, tanyavilág, gyümölcskutatás, magnemesítés, néprajz, nemzetközi balkán tanulmányok, stb.) Ösztönző keret: IPA, pótlólagos anyagi források, amely nagyon fontosan lehetnek a szűkülő anyagi lehetőségek (eszközbeszerzés, labor-fejlesztések, stb.) között, így az intézmények tudatos projektmenedzsment tevékenységekre törekszenek. Önfelismerés: A tartalmakat az intézmények maguk kell, hogy kitalálják, előre fel kell készülni az egyes kiírásokra, aktív szerepvállalást kell mutatni, a potenciális partnerek listáját mindig szem előtt kell tartani (kapacitások, érdekeltség, stb.). „Igazából nem az a probléma, hogy elzárkóznának az intézmények, hanem sokkal inkább a közös téma kérdése, felkutatása? Ezt kell először megfogalmazni, a közös téma és a közös érdek. Ha ez megvan, akkor lehet továbblépni a sikeres együttműködések irányába” – a tanszékvezetőt idézve (ÚE ÉK, SRB)

A magyar érdekeltségű intézmények elsősorban az Anyaország felé orientálódnak, ebből kifolyólag nyitottak, erős és sok esetben impulzív együttműködéseik vannak. Bizonyos esetekben nemzetközi konferenciáknak is helyet adnak (SZMSZ, SRB, SISY konferencia). A BCE Kertészettudományi Karának zentai kihelyezett képzése támogatja a diákcsere programokat, bekapcsolva az újvidéki mezőgazdasági kar diákjait, akik Budapesten tanulhatnak, rövidebb időre. Ugyanitt intenzív magyar-magyar tanárcsere is zajlik. Az együttműködések sok esetben vendégtanári foglalkoztatásban (MTTK, SZMSZ, SRB) nyilvánul meg, ez azonban átmeneti időszaknak tekintendő. Közös képzési programok akkreditálása van folyamatban (MTTK, SZMSZ, SRB), amely a határon átívelő kapcsolatok egyik legmarkánsabb és leginnovatívabb tartalmi formája, igaz nagy erőfeszítések árán. A magyar érdekeltségű intézmények esetében az integráció kérdése megoldatlan. Komoly politikai akarat mentén elképzelhető egy regionális igényeket szolgáló, önálló, multietnikus felsőoktatási intézmény létrehozása, Szabadka székhellyel, ami egyrészt megoldást jelentene a délvidéki magyarság felsőoktatási igényeire is, másrészt az együttműködéseket tovább erősítené a határrégióban, tágabb régióban. 5.táblázat: Potenciális – együttműködésekben érdekelt intézmények és működő együttműködések a régióban, 2011. Intézmény BCE Kertészettudo mányi Kar

Együttműködés – Intézmény HU/SRB Gabonakutató nonprofit Kft. Szeged, ÚE Mezőgazdasági Kar, Mezőgazdasági Növénynemesítő Intézet Bácspetrőc

Város

Tartalom

Szeged Budapest Újvidék

IPA, EAR RSEP Fenntartható tanyagazdálkodás modell a szerb-magyar határtérségben, magok kísérletezése, genetikai potenciál-kutatás, öntözőrendszerek tesztelése, minőségügyi rendszerek, gyümölcs-feldolgozási kutatás, környezetvédelmi konferencia, szociográfiai tanulmányok, tanár-diák cserék

Potenciális partnerek Szegedi Tudományegyetem , Mérnöki Kar (Élelmiszeripari képzési program), Egészségtudomány i és Szociális Képzési Kar

26

Szabadkai Műszaki Szakfőiskola

Kecskeméti Főiskola (Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Kar Kecskemét Budai Egyetem (Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, Bánki Donát Gépészmérnöki Kar) Budapest

Kecskemét , Budapest, (Eszék)

ÚE Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Szabadka

Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar, Eötvös József Főiskola Baja, Debreceni Egyetem, Gyokonay Mihály Tanítóképző Főiskola Kaposvár, Selye János Egyetem, Komárom, Uciteljski fakultet u Osijeku

Szeged, Baja, Debrecen, Kaposvár, (Komárom ) (Eszék)

ÚE Építőmérnöki Kar Szabadka

Bajai Eötvös József Főiskola, Baja Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Baja, Szeged,

ÚE Közgazdasági Kar, Szabadka

Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar, Dél-Alföldi Regionális Környezetvédelmi és Környezetfejlesztési Alapítvány, Széchenyi István Egyetem, Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Győr, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar Sopron, Budapesti Corvinus

Szeged, Győr, Sopron, Budapest, Pécs, Debrecen,

(vendégtanárok) nemzetközi publikációk (Újvidék-Budapest reláción) IPA Konferencia (éves konferencia, Eszék), közös új szak indítása (mechatronika) műszaki tudományok (Kecskemét-Szabadka), Tempus, CEEPUS, diák-és oktatói csere, „Átoktatás” Pécs, Dunaújváros, Szeged IPA Tartósan hospitalizált – kórházi kezelésen lévő gyerekek – társoktatási rendszere, Bácskai mikrorégió munkaerő-piaci felzárkózást segítő felnőttképzési és felsőoktatási együttműködések (BajaSzabadka), Pedagógus továbbképzések (hátrányos helyzetűek felzárkóztató oktatása, demokratikus polgári nevelés) (SzegedSzabadka), Közösen indított képzés, közös kutatási projektek (tervek), diák-csere, vendégtanár-csere (CEEPUS), konferencia-szervezés, publikációs lehetőségek a tanítóképző intézményekkel IPA Duna-Tisza, vízügyek, fenntartható fejlődés, revitalizáció környezetvédelem (BajaSzabadka)

Győr, Pécs, Baja, Szeged Horvátország, Szlovénia, Románia

Budapesti Közgazdasági és Műszaki Egyetem, Belgrádi Egyetem, Építőmérnöki Kar, Szegedi Tudományegyetem, Mérnöki Kar,

IPA Határon átnyúló üzleti-és innovációs fejlesztések, információs központ (SzegedSzabadka) Modern vállalkozási minőségellenőrzési rendszerek (Szeged-Szabadka) További kutatási projektek: hulladékgazdálkodás, informatika (DebrecenSzabadka), nem tárgyi tőke kutatása, nyelvi képzések (Pécs-Szabadka), stb. Tempus, CEEPUS, oktató-és diákcsere Külföldi vendégtanárok alkalmi szereplése, a bilaterális keretegyezmények alapján,

27

Egyetem, Közigazgatás Tudományi Kar Budapest, Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar, Idegen Nyelvi Titkárság, ECL Központ, Pécs, Debreceni Egyetem, Informatikai Kar Debrecen SZTE Természettud ományi és Informatikai Kar, Szeged

Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar

Újvidék

SZTE Mérnöki Kar SZTE Bölcsészettud ományi Kar, Szeged

Újvidéki Egyetem, Műszaki tudományi KAr Újvidéki Egyetem, Filológiai Kar, Újvidék, Belgrádi Egyetem, Filológiai Kar, Belgrád, (Hungarológia Tanszékek)

Újvidék

SZTE Általános Orvostudomá nyi Kar, Szeged

Újvidéki Egyetem, Orvostudományi Kar, Belgrádi Egyetem, Orvostudományi Kar, Belgrád Kárpát-medencei Orvosszövetség

Újvidék, Belgrád

SZTE Állam-és Jogtudományi Kar, Szeged

Újvidéki Egyetem, Jogi Kar

Újvidék

Kecskeméti Főiskola, Kecskemét

Szabadkai Műszaki Szakfőiskola, Szabadka

Szabadka

Újvidék, Belgrád

IPA Kutatás: Belvízvizsgálat, hidrológiai rendszerek (Szeged-Újvidék), Közös szak akkreditálása: geoinformatika (Szeged-Újvidék), Oktatói részvétel az újvidéki képzésben (geográfusképzés), 1-2 szerbiai magyar kolléga vesz részt a szegedi oktatásban, Oktatói szakértői részvétel -

Szabadka, Temesvár

Lektori kapcsolatok Belgráddal (szerb-magyar szótár megjelentetése (Szeged-Belgrád), Tempus - a szerb irodalom digitalizációja (Szeged-Belgrád), mivel a SZTE BTK erőssége az EU-ban igen aktuális digitális könyvtár kiépítése. További képzési-együttműködési tartalmak: oktatás-fejlesztési, felsőfokú szakképesítés, nyelvi képzések (SzegedBelgrád), régészet és néprajz (SzegedSzabadka), Konferenciák, Tanárcsere (kölcsönös) Kutatási pályázatok (távlatok, megbeszélések) (Szeged-Újvidék, Belgrád) Regionális (világszínvonalú) orvos képző központ – délvidéki hallgatók számára lehetőség, Konferenciák (Hálózatszerű együttműködés, továbbképzési szándékkal) IPA, 4 éves kutatási projekt-tervezet (SzegedÚjvidék), IPA, oktatási-képzési know-how transzfer, későbbi mesterszak beindítása (SzegedÚjvidék, SZIME magánkar) Konferenciák,

Szabadka, Újvidék

Érdeklődés: Agrár-és vidékfejlesztési kihelyezett képzés, közösen indított program (Kecskemét-

Szabadka

-

Újvidék

Újvidéki magánkarok

28

Eötvös József Főiskola, Baja

ÚE Pedagógiai Kar, Zombor, ÚE Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka ÚE Építőmérnöki Kar, Szabadka

Zombor, Szabadka, (Eszék)

Szabadka), Eddigi tapasztalatok: Gazdaképzés (szőlészet, borászat), felnőttképzési forma (KecskemétPalics), Konferencia részvételek, IPA Duna, arzénmentesítés – Építőmérnökivel (Baja-Szabadka), Pro Cultura Alapítvány „Duna táji népek kutatása” Bilaterális keretszerződések, Tanár-és diákcsere (Baja-Zombor ÚE PK, Szabadka ÚE ÉK), Konferenciák („Nyári Akadémia”, Tudománynapi konferencia) (Baja-Szabadka, Újvidék), Publikációk

Szabadka

Forrás: Empirikus kutatás, esettanulmányi ívek, 2011.

A magyarországi intézménykapcsolatok jellemzői A magyarországi intézményvezetők véleményét összegezve a következő következtetések fogalmazhatók meg: - Az együttműködések a határ túloldalán (szerb oldal) működő felsőoktatási intézményekkel jóval intenzívebbek és tartalmasabbak lehetnének. - Az elmúlt 20 évben a meglévő kapcsolatok/ hagyományokra épülő együttműködések kiüresedtek. - Laza tartalmi formák a jellemzők (lényegi kooperációk helyett): konferenciák, tudományos diákversenyek (SZTE ÁJTK, SZTE ÁOK, SZTE BTK, KF, EJF, HU). - Szerbia EU tagságának közeledtével, és az IPA pályázatok révén ma a kapcsolatok felélénkülése figyelhető meg (kutatási elsősorban, de oktatási együttműködések is fellelhetők). - Az együttműködések mozgatórugói a személyi kapcsolatok. - A korábbi korlátozó tényezők feloszlani látszanak (vízum, autópálya, határ, stb.), viszont a „szerb” oldal magatartása aggasztó: „A szerb partnerek passzív elodázó magatartása miatt néhány kezdeményezésünk nem jött össze (könyvtárszak), a munka-attitűd akadályozó tényező, nincs előrehaladás. A magyar közösségek bevonása is rendkívül nehézkes, a magyarok sem képviselnek egységes álláspontot, bizonyos szempontból még hátráltatják is egymást. Nagy a generációs árok a kinti értelmiség esetében. A fiatalok tapasztalatlanok, az idősek sérelmeket hordoznak… ”. – igazgató (EJF, HU).

-

Az együttműködések tárgya a közös (történelmi, kulturális, földrajzi) régió, és annak társadalomgazdasági problémái, kutatási kihívásai. Sokszor hasonló munkák zajlanak a határ két oldalán, mert az intézmények nem informáltak egymás munkáiról. „Az együttműködéseket motiválja maga pályázati forrás” a szerb oldalon a háttér-infrastruktúra, nálunk a bérek javítása is elsődleges szempontok. „Az adathozzáférés a szerb oldalon nagyon körülményes, néha ezt Magyarországról oldjuk meg” – oktatási dékán helyettes (SZTE TTIK, HU).

-

Az együttműködések aktív részeseivé, kezdeményezőivé válnak a magánkarok, akik keresik a magyarországi kapcsolatokat (Újvidéki magánkarok) 29

-

Sok esetben az együttműködések nem a sajátos „magyar-magyar kapcsolatokra” épülnek, a magyar nyelv használatának szüksége pl. az IPA esetén fel sem merül (SZTE ÁJTK, HU). A tanárcserék kisebb mértékű intenzitással jelennek meg (vendégtanárok Szerbiából). Viszont, „Kölcsönös merítési bázisai vagyunk egymásnak a tanerő terén, ezek elsősorban specifikusak, néhány kollégát érintenek” – dékán (SZTE BTK, HU).

-

A hallgatói létszámokban a vajdasági magyar hallgatók minden karon szép létszámot képviselnek. A SZTE teljes felsőoktatási vertikummal (BSc, MSc, Ph.D.) várja a hallgatókat a 11 karon (továbbá 1 egyházi főiskolán, és 1 kihelyezett mezőgazdasági képzésen). A SZTE hallgatói létszáma az elmúlt időszakban stagnáló, beleértve a délvidéki magyar hallgatók létszámcsökkenését is, az elmúlt időszak kedvezőtlen ösztöndíj politikája miatt. „Sajátos kis szubkultúrát alkotnak a határon túli hallgatók, 80%-uk Márton Áron kollégista. Nagyon rendes gyerekek, a vajdasági fiatalok az átlagnál szorgalmasabb attitűddel rendelkeznek, megbecsülik a képzést, oktatást. Valamennyien könnyen el tudnak helyezkedni, sokan „megkapaszkodnak” Magyarországon, de szülőföldjükön is szívesen látják őket.” – intézetvezető (SZTE ÁOK, HU).

-

-

Öregdiák monitoring csak ritka esetben fordul elő (EJF, HU), szinte minden intézmény beismeri. További lehetőség a vajdasági diákok számára szakmai gyakorlat szervezése (intenzív gyárlátogatás, 2 hét) (EJF, HU). Közös képzési programok akkreditálása (is) fellelhető, mivel a partnerintézmények felismerik az egymásrautaltságot, és a piac igényei szerint próbálnak képzéseket indítani, amelyhez sok esetben oktatóra van szükség, Magyarországról (SZTE TTIK, HU geoinformatikai képzés, 3+2, Újvidéken, KF, HU mechatronika szak Szabadkán) Kihelyezett képzési érdeklődés – potenciális közös képzések: „A kar vezetése számára úgy tűnik, hogy volna igény a további együttműködésekre. Ezek pontos körvonalazása nagyon fontos volna. Mindenképp egy átfogó regionális oktatáspolitikai koncepcióra volna szükség a szerbek részéről – nyilván ennek a vajdasági intézmények fontos szereplői lennének.” – dékán (SZTE BTK, HU).

 Balkán tanulmányok (mediterrán tanszéken belül, keleti mediterrán, bulgarisztika, bizánci specializációs kurzusok, SZTE BTK, HU), Európa szinten kuriózum szakot is létre lehetne hozni nemzetközi balkán tanulmányok formájában (EJF, HU).  Agrárképzések, vidékfejlesztés - mivel a régió fejlődésének kulcsa az agrárium, ahol prosperáló magyar-szerb vállalkozásokat is lehetne befektetésekre ösztönözni (KF, HU). A Kecskeméti Főiskola a jövőben sokkal erőteljesebben szeretne bekapcsolódni a határrégió specifikus oktatásába.  Egészségügy és szociális védelem (SZTE ETSZK, HU) (zentai interjúalany beszámolója alapján),  Élelmiszeripari képzés (SZTE MK, HU),  Könyvtár, andragógia, neveléstudományok (EJF, HU). Országon belüli intézménykapcsolatok A kérdéscsoport elsősorban a sajátságos helyzetben lévő szabadkai intézményekre vonatkozik. Mivel többnyire állami intézmény (Újvidéki Egyetem) székhelyen kívüli központjaiként működnek, így az anyaintézménnyel, ezzel párhuzamosan pedig erős tartományi (regionális) együttműködési kapcsolatokkal rendelkeznek. Újvidék központi szerepe nem vitatható el. Intézményi függőségről mégsem számoltak be az interjúalanyok. A szabadkai intézmények (karok, főiskolák) számára az önálló fejlődési pálya, autonóm működés biztosított. A tudományszervezés koncentráltabb, fokozottabb megléte miatt jelent Újvidék elszívó erőt a vidéki intézményekkel szemben. Az intézményi átjárhatóság (Bologna) miatt szükségszerűek az együttműködések 30

(SZMSZ, SRB). De említhetjük itt a diplomahonosítást, a budapesti kihelyezett kertészképzés esetében (BCE KK, SRB). A budapesti kihelyezett képzés a hallgatók számára, saját belső informatikai rendszerén keresztül hozzáférést biztosít az intézmény teljes infrastruktúrájához. Ezzel a kihelyezett képzések oktatás-módszertani feltételei bővülnek, amely akár országon belül, akár országhatárokon kívül, az együttműködéseket, intézményi, hallgatói felzárkóztatást nagymértékben segíteni tudja a jövőben. Nemzetközi kapcsolatok (Szerbia, Magyarország, Horvátország, Románia) Minden felsőoktatási intézmény rendelkezik magyar (többé–kevésbé intenzív) kapcsolatokkal. Értelemszerűen a magyar felsőoktatási intézmények is rendelkeznek Szerbia felé irányuló nemzetközi kapcsolatokkal. Nem egyértelmű azonban a kapcsolatok iránya, tehát a kapcsolódási pontok nem kötelező jelleggel találkoznak a határrégióban. Jellemzően a magyar fél érdekeltsége, kezdeményezése dominál. A szerb oldalról a tudományos elismerés jellemző. Románia szerepe a felsőoktatási intézmények közötti együttműködések esetében elenyésző (közös kutatási projekt-próbálkozás, nemzetközi konferencia meghívás van, de inkább volt, viszont tanár-diák csereprogram, közös oktatási program nem jellemző – formális kapcsolatok). Horvátországgal formális kapcsolatok, személyi kapcsolatok, esetleg közös konferenciák szerveződnek (SZMSZ, MTTK, SRB), vagy együttműködési szándék formájában léteznek (ÚE ÉK, SRB), mint ahogyan más volt Jugoszláv tagköztársaságok felé is, viszont ezek a „tudományos területek”, „együttműködési felületek” továbbra sem konfliktusmentesek. Ezekben az országokban (Románia, Horvátország, Bosznia) továbbra is sok az etnikai alapú ellentét, a tudomány sem képez kivételt. Ehhez a magyar-magyar kisebbségi dialógus sem tekinthető működtethető formációnak. Pozitív példával a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola szolgálhat, Horvátországgal, Romániával közös Tempus, CEEPUS projektumot működtet (tanár-és diákcsere). Ezek a lehetőségek persze minden említett ország felé léteznek, az intézmények egymás felé nyitása azonban nem gördülékeny. Széleskörű nemzetközi kapcsolatokkal (román, olasz, francia, szlovák, boszniai, macedón), tanár-diák cserékkel, oktatás-fejlesztési kutatási projektekkel a szabadkai közgazdasági kar rendelkezik (ÚE KK, SRB). Egyetemi-főiskolai központok közötti intézménykapcsolatok a tágabb régióban A vizsgált határrégió elemzése során az intézményvezetői vélemények összegzésével a következő fontosabb következtések fogalmazódnak meg: - az intézményközi kapcsolatok nem szoríthatók egy bizonyos „projektrégió” határi közé. A felsőoktatási intézményvezetők egybehangzóan pozitív tapasztalatokról számolnak be az együttműködéseket illetően, és kiemelik, a határon átívelő kapcsolatok sok esetben nem vonatkoztathatók csak egy bizonyos fizikai határszakaszra: „ A tudományos érdekeltségű, tartalmú határátjárás, együttműködés nem csak a határ egyik és másik oldalán, egymás közvetlen közelében lévő intézményekkel valósítható meg. Az átjárhatóság: ha már az ember elindult, akkor mindegy, hogy 10km, 100 vagy 1000km-t tesz meg. Ennél fogva stratégiai partnerek lehetnek Budapest, Temesvár is!” – a tanszékvezető egyetemi tanár véleményét idézve (ÚE ÉK, SRB). „Nincsenek most már határai ezeknek az együttműködéseknek…” – intézményvezető (BCE KK, SRB).

-

A partnerek együttműködési érdeklődése, annak iránya eltérő lehet. Minden országhatáron – periférikus helyzetben található intézmény törekszik nagyon intézményközpontokkal intenzív kapcsolatokat kialakítani. A határrégióban – projektrégióban nincs intézményi egymásrautaltság. A felsőoktatási intézmények nagyon eltérő skálán mozognak (hallgatói létszám, alapítók, új intézmények,

31

-

-

-

-

tradicionális intézmények, nyelvi-, minőségi különbségek, stb.), így szorosabbra fűzhető együttműködési tartalmak is nehezebben találhatók. A kapcsolattartás irányvonalai/érdekeltségei között kiemelhetjük: 1. A magyar érdekeltségű szerbiai intézmények integrációs törekvései (minőségi-közös programok, tanerő biztosítása, diákcsere, konferenciák, publikálási lehetőségek, stb.), 2. A szerb állami intézmények nemzetközi magyar regionális egyetemi központokkal működtetett formális keretegyezményei, 3. A projektrégió magyar oldalán, szintén periférikus helyzetbe szoruló kisebb intézmények aktív és intenzív szerepvállalása a határon átívelő kapcsolatok kapacitálása céljából, 4. A magyar patinás intézmények „magyar-szerb” kapcsolatai, szerbiai egyetemi központokkal. A együttműködések kerékkötői között említhető a (hallgatólagos) intézményi konkurencia, személyi ellentétek intézményeken belül és kívül, kemény személyi angazsáltság hiánya, érdektelenség, motiválatlanság… Az együttműködések tartalmi háttere változatos:  Bilaterális szerződések (intézményi együttműködési keretegyezmények, „híg,”, „képlékeny” tartalommal;  Kisebb volumenű (elsősorban magyar érdekeltségű) diák-és tanárcsere;  Oktatói hiánypótlás elsősorban Magyarországról, a projektrégió területéről (Szerbiában a polgárháború miatt 15 év kiesett, nincs minőséges egyetemi tanár, rengeteg a nyugdíj előtt álló és nyugdíjas oktató);  Új szak akkreditálása (Kecskemét-Szabadka, műszaki tudományok, IPA);  A szakmai együttműködési lehetőségek között minden intézmény kiemeli az IPA projekteket, kutatás-fejlesztési programokat, közösen akkreditált programokat, felnőttképzést, konferenciákat, közös publikációs megoldásokat.  Az angol nyelvű képzésekre a szerb fél nehezen kapacitálható. Vannak intézmények, amelyek az angol nyelvű oktatásban lehetőségeket látnak (nyitás, pótlólagos források, stb.), de ezek egyelőre csak víziók. A megvalósítás emberi és anyagi erőforrásbeli hiányok miatt nem fektethető reális alapokra; Az együttműködések sikere az intézményvezető megfogalmazásában a személyes kapcsolatoktól függ: „személyes kapcsolatokból kell kiindulni, az fejleszthet ki majd intézmények közötti kapcsolatot, aminek aztán meg kell találni egy financiális keretét. Egyedül ez az út járható” – tanszékvezető (ÚE ÉK, SRB). „Sokszor több terület is összetalálkozik, megbízható embereken keresztül. Egyetemi tanárokon keresztül jönnek a kapcsolatok, később már dominó-effektusként. Kicsit koordinálatlanná válik idővel, de mindenképpen ezek a személyes kapcsolatok alapozzák meg az együttműködéseket, bármiről is legyen szó” – intézményvezető (BCE KK, SRB).

32

6.táblázat: A projektrégió intézményi kapcsolatainak területi háttere, 2011. Intézmény

Szabadka

Újvidék

Eötvös József Főiskola Baja





Kecskeméti Főiskola SZTE Állami-és Jogtudományi Kar



SZTE Általános Orvostudományi Kar SZTE Bölcsészettudományi Kar SZTE Mérnöki Kar SZTE TTIK Természettudományi és Informatikai Kar

Belgrád

Szeged

Kecskemét

Baja

Pécs

Debrecen

Budapest





 















Temesvár

 



  



 ÚE, Közgazdasági Kar  ÚE, Építőmérnöki Kar ÚE, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar  Szabadkai Műszaki Szakfőiskola  Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, konzultációs központ Forrás: Empirikus kutatás, esettanulmányi ívek, 2011.

  

  



A vizsgált projektrégióban Szeged regionális felsőoktatási szerepe vitathatatlan. Mégis Szegeddel az intézményi kapcsolatok szegényesek. Nem történik felkeresés/felkérés, annak ellenére, hogy a szerbiai oldal is elismerően nyilatkozik az egyetemi központról. Szabadka-Szeged reláción nincs kellő együttműködés műszaki tudományok területén. A műszaki, határon átívelő tudományszervezés intenzív együttműködési célpontjai Kecskemét, Budapest. Néhányan Ph.D. képzést folytatnak Szegeden (SZMSZ, MTTK), de intézményi formális kapcsolat nem működik. Ennek az oka oktatási programbeli különbségekkel magyarázható - az interjúk összegzéséi alapján. Mezőgazdasági tudományok, pedagógia tudományok és gazdaságtudományok területén kutatási együttműködések léteznek. A humán-és társadalomtudományok területén elsősorban személyi kapcsolatok működnek. Országhatárok nélküli kitekintésben Újvidék és Szeged szorításában Szabadka hátrányos helyzetben van. A magyar hallgatók miatt vívott harcban Szeged kerül ki nyertesen (a széleskörű kínálat miatt), míg Újvidékkel szemben csak „kihelyezett tagozatként” funkcionál, nem tud megfelelő, önálló regionális feladatköröket minőségesen ellátni. További hátráltató tényező a minőségtelen képzési palettával megjelenő magánkarok, amelyek az elmúlt 5 évben teljesen szétforgácsolták a vajdasági magyarság szempontjából felsőoktatási központnak tekintett Szabadka regionális kapacitásait. A magyar fél véleménye szerint a Vajdaságban egy átrendeződés zajlik, amelyben Szabadka helyzete megerősödhet. Meg kell őrizni a magyar nyelvű képzést Szabadkán: „A magyar nyelvű képzések megtartása a Vajdaságban művelődés és nemzetpolitikai kérdés. A nyelvi és kulturális sokszínűség egy igen fontos érték, ezt meg kell őrizni” – dékán (SZTE BTK, HU). „Szabadkának nagy lehetősége

33

lesz a magyar-magyar oktatási együttműködésekben, amelyekben Baja aktívan szeretne szerepet vállalni”. – igazgató (EJF, HU).

A magyar felsőoktatási intézmények esetében megfigyelhetjük azt az általános tényállást, hogy Újvidék és Belgrád dominál a hálózatos együttműködésekben, Szerbia irányában. A szabadkai székhelyű intézmények is igen erős budapesti együttműködési igényeket fogalmaztak meg az interjúk során. Maga a határrégió (HUSRB) a felsőoktatási intézmények vonatkozásában, szinte Szeged-Szabadka reláción nem kooperál. Jellegzetes együttműködési relációk: - Szabadka-Baja, Kecskemét, Budapest, Debrecen, Pécs, Győr - Szeged-Újvidék, Belgrád Változó értelmezést kap a hálózatszerű együttműködés fogalma az intézményvezetők megfogalmazásában. Gyakran a tanár-és diákcserék formájában működő bejáródott intézménykapcsolatok is hálózatszerű jellemzőkkel ruházzák fel az intézmények közötti nemzetközi kapcsolatokat. Valós értelmezésben, azonban nem működik hálózatos intézményi kooperáció a projektrégióban. „Nincs. Hálózatszerű, határozottan szervezett intézményi együttműködés, ami nem az egyéni viszonyok, kapcsolatok, érdekek következménye. Országon belül sem igazán fordul elő. Minisztériumi kezdeményezésekre jönnek létre ad hoc. munkacsoportok” – a tanszékvezetőt idézve (ÚE ÉK, SRB). „Tudományos társaságok szintjén változó intenzitással élnek hálózatszerű – ideiglenes formációk” – intézetvezető (BCE KK, SRB).

Tanerő – személyi kapcsolatok által mozgatott hálózatok A határrégió felsőoktatásának humán erőforrás kapacitása (szerbiai oldal) igen összetett. A képzések vendégtanárok, ingázó egyetemi oktatók, és helyi tanárok által valósulnak meg. Az ingázás irányai: Budapest, Szeged, Újvidék, Belgrád, Novi Pazar. A magyar érdekeltségű intézményekben szükség mutatkozik minősített, fokozattal rendelkező tanárok iránt. Ezeket a hiányosságokat pótolják a vendégtanárok (illetve Magyarországról utazó tanárok) (MTTK, SZMSZ, KK BCE). Százalékos részarányuk a régió oktatói kapacitásainak cca. 4-5%. „A itten jó káder áttanít Szegedre, a hiányzót pedig behozzák Szegedről. Gyakorlatilag ez így működik. Egy ember tanít 5 egyetemen, Győrtől Niš-ig” – intézményvezetőt idézve, aki szkeptikus véleményének ad hangot, hogy ez EU-s integrációs folyamatokkal, a „határok légiesedésével” bármit is változna. (BCE KK, SRB).

A helybéli tanerőt tekintve egyes karok/intézmények erős regionális beágyazottsággal rendelkeznek (SZMSZ, MTTK, ÚE KK, SRB), ahol a tanári gárda 80-90%-a szabadkai, míg más karok esetében beutazó, jobb esetben vajdasági (újvidéki), vagy belgrádi tanárok az óraadók. A magánkarokon esetében teljes „vándorcirkuszi” hangulat uralkodik. A tanárok 90%-a beutazó (elsősorban Belgrádból, Novi Pazar-ról). A szerb érdekeltségű iskolavezetés nem igen ismeri a külföldi vendégtanár fogalmát. Sokszor annak ellenére, hogy káderproblémákkal küszködik az intézmény, sőt a magyar (esetleg horvát) oldalról is lenne jelentkező, mégsem történik tanárcsere/vendégtanár alkalmazása. „Meg kell érteni ezt az intézményt. Ide eljön a belgrádi (vagy újvidéki) tanár, ideérkezik kilenckor. Akkor zsinórban tart egy csomó előadást (felét meg sem tartja...). Beül a kocsijába, és elmegy. Aztán ideges, ha valaki zavarja. Tehát ezt az igényt (egy nem szokványos vendégtanári- együttműködési formát) nem akarják fölismerni… …Passzív-impotens az iskolavezetés. Ha formálisan rákényszerítik a vezetőséget és a tanári kart, és hivatalos keretet biztosítanak, csak akkor fognak ezek az együttműködések működni”. – a tanszékvezető egyetemi tanár véleményét idézve (ÚE ÉK, SRB).

34

Jelentős probléma az oktatói minősítések kölcsön elismerése, amit nemzetközi, nemzetek közötti (országok közötti, Szerbia-Magyarország) szinten kellene elrendezni (erős politikai lobbi mentén). Elsősorban a tanerőhiány pótlása, szabadabb munkavállalás miatt. Nyelvi korlátok is vannak, ugyanis Szerbiában egyetemen oktatni szerb illetve angol nyelven lehet. Általános probléma, hogy nincs intézményi szinten kezdeményezés a gazdaságból/iparból gyakorlati szakemberek felkérésére. Ebben a problémában az akadémiai hierarchikus humánerőforrás politika is közrejátszik, negatívan. A szükséges fiatal oktatói gárda (minősített, fokozattal rendelkezők) kinevelése érdekében a magyar érdekeltségű intézmények magyarországi MSc. és Ph.D. képzésekre küldik a hallgatókat (Budapest, Gödöllő, Kecskemét, Szeged, Debrecen, Pécs) (BCE KK, SZMSZ, ÚE MTTK, SRB). A felsőoktatási intézmények regionális gazdasági kapcsolatai A regionális gazdasággal működtetett kapcsolatok szegényesek a régióban. A felsőoktatási intézmények és a gazdaság között a ’80-as évek végéig működtetett példás kapcsolatok mára teljesen megkoptak/megszűntek. Ez a gazdaságban, társadalomban, felsőoktatásban végbement leépülési - izolációs folyamatoknak tudható be. Jelen pillanatban a gazdasági szubjektumokkal ígéretes kapcsolatok működnek a műszaki tudományok terén (SZMSZ, SRB) és a mezőgazdasági-kertészettudományi területeken (BCE KK, SRB). Sok más esetben az egyéni érdekek atomizált rendszerében elvesznek az intézményi szinten képviselt fő csapásvonalak, érdekek, így a tudományos tevékenységek gyakorlati átörökítésében néhány egyetemi tanár magáncége profitál, mindössze. A gazdaságban is tevékenykedő, gyakorlati szakemberek, akik egyben egyetemi tanárok is, biztosítják a két (egymástól sok esetben elkülönülő) szektor közötti átmenetet, tudásátörökítést (SZMSZ, BCE KK). Intézményi kapcsolatok pozitív példájaként említhető a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola ATB Sever és Loher-Siemens cégekkel kialakított megrendeléses munkakapcsolata, továbbá a Nordnet, BIS doo. Szabadkai Üzleti Inkubátor, Elektrovojvodina cégekkel működő kapcsolatok. A kertészeti- illetve agrárképzés területén szintén jelentősek a regionális gazdaság fejlődését szolgáló kutatási bázisokkal kialakított kapcsolatok (Újvidéki Növénynemesítési Kutatóintézet, Újvidéki Egyetem, Mezőgazdaság Tudományi Kar, Karlócai Kutatótelep, Tangazdaság, Magyarkanizsa, Semenarnacoop Pétervárad, Quality Consulting doo Szabadka, valamint a magyarországi partnerek közül ZKI Kecskemét, Hagyó Kft. Miskolc). Az intézményvezető elmondása szerint: „vannak együttműködések, a gazdaság felé iskolánk nyitott, de ezek az együttműködések nem jelentősek és szerteágazóak, mert az érdekeltség a gazdaság felől nagyon instabil” – igazgató (SZMSZ, SRB).

Fontos megemlíteni azt a tudásátörökítési mechanizmust, amelynek Zenta a kihelyezett képzés által részese lesz. A Corvinus pályázati irodája és a számos alkalmazott kutatás eredményeként sok környékbeli termelő, cég, vállalkozó bevonásra kerül (felmérések, lekérdezések). A projektek, kutatások eredményeként felszerelések és pozitív gyakorlati példák maradnak a régióban. Az intézmény teljes költségvetésének mintegy 70%-át ezek a pályázati pénzek adják. A Kertészettudományi Kar mögött, a többi régióbeli intézmény – alig pár százalékos – megrendelésekből származó bevételeket tud csak megvalósítani. A gazdasági szubjektumok negatív viselkedési formája, érdektelen és elutasító magatartása kezd kirajzolódni az utóbbi időben, a régióban. Sok esetben a végzős hallgatók kötelező szakmai gyakorlata elől is elzárkóznak. A diákok szakmai gyakorlatával kapcsolatban minden intézményre egyaránt érvényes: „A diákok szakmai gyakorlata valóban a Bologna-terv szerve része. Viszont, nincs olyan munkaszervezet pillanatnyilag, aki ezeket a diákokat fogadni tudná. Ennek több oka van: adminisztratív- és törvényi korlátok, munkavédelmi szabályzat, munkáltatói érdektelenség, továbbá a munkaszervezőnek (munkáltatónak) vállalnia

35

kell, hogy olyan munkát ad a gyakornoknak, amivel gyakorlati tudását gyarapíthatja. Sajnos, ilyen munkaszervezet ma nincs. Ez egy fikció”. – a tanszékvezető egyetemi tanárt idézve (ÚE ÉK, SRB). Pozitív példaként említhető a kertészképzés, amely gyakorlatorientált, és megköveteli a szakmai ismeretek begyakorlását: „Itt tudni kell metszeni, tudni kell a rovarvédelmet. Tömbösített gyakorlatokra küldjük a hallgatókat” – intézményvezető (BCE KK, SRB). „A gyakorlati oktatás megszervezéséhez két szabadkai általános iskola tud hozzájárulni” – dákén-helyettes (ÚE MTTK, SRB).

A munkaerőpiac, mint a társadalom-gazdasági együttműködések mérlege A regionális alapokon szerveződő felsőoktatás alapvető funkciója, hogy a gazdaság számára biztosítson megfelelő emberi erőforrást, a piac és a gazdaság elvárásaival összhangban. A felsőoktatási intézmények ex post. információs tevékenysége is mindenképpen fontos. Mégis a régióban nincs hagyománya a diplomás pályakövetésnek, munkaerő-piaci monitoring-nak. Az intézményvezetők elmondásai alapján néhány kivételes esetben személyi kapcsolatokon alapuló információk, e-mail-ek, telefonok támasztják alá a sikeres elhelyezkedést. A képzésbe történő bekapcsolódást megelőző pályaorientációnak sincs hagyománya a régióban. Nincsenek megfelelő információk a hallgatók számára, sem a képzésekről, sem a munkaerőpiac igényeiről. A Bolognai folyamatokkal és az országban uralkodó általános társadalmi érdektelenséggel (a gazdasági erőtlenséget fokozottan kiemelve), a központi – minisztériumi felsőoktatás koordináció hiánya/nemléte miatt, a diákok nem tudnak tervezni, nem tudnak megfelelően helyezkedni. „A piac farkastörvényei szerint helyezkednek el a diplomás fiatalok. Senki nem tudja megmondani, hogy mi lesz 510 év múlva, tehát pályaorientáció sincs iratkozáskor. Nehéz is ezt elvárni egy olyan országban, ahol a Minisztérium sem képes tájékoztatót kiadni, tervezni…” – a tanszékvezető véleményét idézve (ÚE ÉK, SRB). Szabadkai iskolaigazgató megfogalmazásában: „a fiatalokat a körülmények sodorják… Kénytelenek képezni magukat, be kell látniuk, mert nagy versengés alakul ki, de ez mindenképpen javítani tudja jövőjüket, esélyeiket” (SZMSZ, SRB).

Ugyanakkor flexibilisebb intézmények (SZMSZ, BCE KK, SRB) esetében új, piacképes szakok (mechatronika, műszaki kommunikációs menedzsment, illetve környezetgazdálkodói agrármérnök) bevezetése is folyamatban van. Pozitív példaként szolgál, hogy új szak bevezetése IPA-s projektum formájában, nemzetközi együttműködése keretei között, külföldi partnerrel (Óbudai Egyetem) valósul meg. Az igényfelmérés kérdőívek formájában, előkészületekkel történt meg. A diplomázás utáni pályakövetésre szintén a szóban forgó intézmény pályázatot dolgozott ki. Tehát, némely intézmény igyekszik piaci stratégiai viselkedésformát felölteni. A diplomát szerzett tanulók (az interjúalanyok becsléseire hagyatkozva) mintegy 90%-a szülőföldjén talál munkát. A gyakorlatorientált képzéseknek (SZMSZ, BCE KK, SRB) köszönhetően a fiatal diplomások valós gyakorlati tudásra tesznek szert, amelyet akár magánvállalkozóként (konyhakertészet) is tudnak kamatoztatni. Egy profi „üzleti –koordinációs iroda (fejvadász ügynökség)” létrehozásának és működtetésének gondolata és pályázati megfogalmazása született meg a zentai intézményvezető fejében. A cél, az elszármazott vajdasági magyar értelmiséggel való kapcsolat felvétele, folyamatos működtetése, intézményi hálózatokba történő bekapcsolása, másrészt a munkaerőpiac folyamatos szükségleteinek elemzésével, ellenőrzésével pontosan meg lehet határozni a szükséges képzéseket a régióban. Ez a hatékony logikai-fejlesztési rendszer, értelmiségi kapcsolati hálózat stabilizálhatja a jelenlegi kaotikus képzési mechanizmusokat. A rendszerhez szükséges anyagi források IPA 2010-es EU-s pályázati pénzekből vannak előlátva. Hiányszakmák – felsőoktatási kínálatbővítési lehetőségek 36

A gazdasági térszerkezet, valamint a társadalmi (politikai) közeg változásával változik a régió humántőke iránti igénye is. Vezérelv a piacorientáltság. A gyakorlati –megvalósulást (új szak, kar, stb.) az akkreditációs feltételek határozzák meg. Az intézmények saját ágazatukból származó információkra alapozva, hiányszakmákként a következőket említik: - Útépítő szak (akkreditációs feltételeknek oktatói hiányosságok miatt nem tud megfelelni az Építőmérnöki Kar) – ÚE ÉK, SRB. - Városrendezési és kommunális szak (erős műszaki kiegészítő képzést igényelne (erre is van részleges kapacitás) – ÚE ÉK, SRB. - Mechatronika (SZMSZ, SRB). - Műszaki kommunikációs menedzsment (SZMSZ, SRB) - Környezetgazdálkodói agrármérnöki szak (BCE KK, SRB)

6. Következtetések Általános következtetések: 1. A gazdasági fejlesztés és az oktatástámogatás közös eleme a feltörési lehetőségeknek a kistérségekben. A teljes magyar népesség iskolai és szakmai képzésének hatékony feljavítása a munkaerőpiac igényeinek megfelelően, saját erőforrásaink bevetésével és az elérhető anyaországi/külföldi(EU) támogatások tudatos összpontosításával lehetséges, emelve a továbbtanulási szándékot. Át kell gondolni az oktatási intézmények régióban működő hálózatát, kikerülve ezzel az átfedéseket, párhuzamos szakok és szakirányok létesítését (Szabadka-Szeged mellett Újvidék-Pécs-Eszék-Temesvár között). A többnyelvű egyetemek keretében is nélkülözhetetlen folyamatosan fenntartani a magyar (részben magyar) intézményeket. 2. Prioritást élvezhetnek: az identitásőrző felsőoktatási intézmények. Szabadkán a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar (az alapképzéses pedagógusszakmát kívánatos mesterkurzussal vagy másoddiplomával kiegészíteni!), valamint a tanár- és színészképzés (Újvidéken), valamint a presztízsszakmákat kibocsátó karok (Közgazdaságtudományi-, Építőmérnöki Kar, Műszaki-informatikai Főiskola és a kertészképzés Zentán, egy szakkollégiumi rendszerrel a szórványban (Újvidéken, Nagybecskereken) és a tömbben (Szabadkán és Zentán). 3. Az oktatás és regionális intézmények támogatásában a versenyképességre fókuszáljunk. Előnyös volna, ha a határon túli magyar felsőoktatás (a vajdasági is) integrálódhatna egyfajta „magyar felsőoktatási térbe”, rajta keresztül pedig az egységesülő európai felsőoktatási térbe9. Az egységes európai felsőoktatási térség új összefüggéseket helyez előtérbe, melynek következtében nemzeti felsőoktatási stratégia kidolgozására van szükség. E célból újragondolandó a térség magyar-magyar és magyar-nem magyar nyelvű intézményei közötti regionális együttműködések gyakorlata, finanszírozása, amely nyomán egy olyan regionális felsőoktatási tömörülés jöhet létre a Kárpát-medencében, amely az egységes európai felsőoktatási piacon is megállja helyét. 4. Szükségesek a szakmakínálat megtervezéséhez a határon átívelő magyar-magyar és magyar-szerb párbeszédek kezdeményezése (az oktatási rendszerekben, a Foglalkoztatásügyi Hivatalok képviselőivel, 9

Lásd a 2001–2004 között lezajlott projekt eredményeit A határon túli felsőoktatási és K+F támogatások és hasznosulások címmel. A magyarországi intézmények által nyújtott támogatások a határon túli régiókba és hasznosulásuk.

37

továbbá a munkaadókkal). A cél, a széleskörű szakoktatás, flexibilis gyakorlatias programokkal. Szerbiában még hiányzik az egységes egész életen át tartó tanulási koncepció operatív programjai, a rugalmasabb, interdiszciplináris képzési magatartás, amihez a magyarországi tapasztalatok jelentősen hozzájárulhatnának.

Konkrét következtetések: -

-

-

Kidolgozni az integrált informatikai rendszerek működtetését az oktatási i kutatói intézmények között (könyvtárhozzáférés, szoftverhasználat, labor-feltételek igénybevétele, stb.) – e-learning. A határon átívelő közös szakok akkreditálása és a kihelyezett tagozatok nosztrifikálásának érdekében ország közi egyezmény keretében kell legalizálni az oktatási intézmények együttműködését (például, integrálni kell a BCE KK kihelyezett képzését valamelyik szerbiai intézménybe). Szükséges több pályázatkövető községi munkacsoport működtetésére, esetleg regionális központi szervvel, amely a technikai előkészítéstől kezdve a lobbiig menedzselni tudja a hálózati együttműködésen alapuló felsőoktatáshoz-kutatáshoz kapcsolódó nemzetközi projekteket. A felnőttoktatás lehetőségeit mihamarabb ki kell használni, ugyanis Szerbiában/Vajdaságban (néhány önkormányzati vagy művelődési központ kivételével) nem működik hatékony felnőttképzési program az azonos tevékenységi területen jegyzett munkanélküliek szabad munkahelyre történő irányításához.

7. Javaslatok 1. A szerb-magyar határrégióban elégtelen a határon átívelő intézményesen (oktatói és kutatói státusban) szervezett hálózati kapcsolattartás. A koordinált tevékenységre irányuló intézménykapcsolatok szükségessége látható, de kivitelezhetősége homályban van; a stratégiai megfontolások gyakran keverednek a személyes, rövidtávú konkrét tervekkel, feladatokkal. 2. Támogatandó a határokon átívelő, kutatói és felsőoktatási intézmények hálózatos tevékenysége közös projektumok, konferenciák és kiadványok révén. Ehhez fontos, hogy a vajdasági tudós elit megfogalmazza a saját tudásalapú regionális fejlesztési elképzeléseit, meghatározza a megvalósításhoz szükséges legfontosabb teendőket, prioritásokat, körvonalazza a realizáláshoz szükséges forrásstruktúrát (szerbiai, magyarországi és uniós csatornák). A feladatmegoldás sarkpontjai: 

Célirányos Európai Uniós és magyarországi és szerbiai alapítványok és intézmények forrásaiból eredő támogatás;



Fontos a magyarországi, szerbiai és a vajdasági politikum hathatós támogatása az intézmények együttműködésében, miközben a konkrét felsőoktatási és kutatóintézmények autonóm együttműködési tevékenységet folytathatnak;



Szükséges egy átlátható oktatásügyi és kutatási regionális helyzetkép, átjárható szervezettségi szint kialakítása, valamint a térség (a határ mindkét oldalán) egyetemi káderállományának (tanszékek és hallgatói önkormányzatok) a hatékony ösztönzése.

38

3. A magyar-szerb határ menti érdekelt felek, az elkövetkező 10 évben, a következő teljesíthető célkitűzéseket hivatottak megfogalmazni: 

Intézményfejlesztés: felsőoktatási és kutatóintézeti (egyetemi, kari és tudományos intézményi) új együttműködési prioritások meghatározása a határ menti térségben. Közös szakok nyitása, az oktatók együttműködése közös konferenciák, publikációk és projektumok keretében.



A nemzetközi kapcsolatok fejlesztése: szükség van egy határ menti kistérségi kutatói stratégiára, a közösen meghatározott prioritást élvező témákban (közlekedési infrastruktúrafejlesztés, környezetvédelem, turizmus, tehetséggondozás, káderutánpótlás, élelmiszertechnológia stb.) amihez közös pályázati forrásokat is biztosítanának egy projekt-menedzseri iroda segítségével, biztosítva az intézményhálózatok folyamatos kommunikációját.



A szakemberi mobilitás és cirkuláció mellett fontos lenne a tudományos információcsere. Fontos a különböző profilú tudományos kutatóműhelyek (kari és tanszékkapcsolatok) létrehozása, egyes felsőoktatási programok keretében azért, hogy találkozhassanak az érdekelt szerb régióbeli és magyarországi tudományos és felsőoktatási intézmények képviselői. Így kidolgozhatók az összehangolt kutatási projektek (tematikai prioritások). A hatékonyabb munka érdekében fontos egy közös kutatási tervcsomag (kivitelezőket és forrásokat megjelölő kutatási terv) elkészítése.



Alapvetően fontosak a vajdasági (magyar) társadalomtudományi kutatások, amelyeket az egyes kutatóműhelyek anyaországi partnerrel együtt folytatnak: akár az alapkutatások (átfogó Kárpátmedencei kutatások), akár az alkalmazott kutatások (szociológiai magatartásvizsgálatok: identitás, médiafogyasztás, migrációs-, vállalkozási hajlam, karrierépítés, kisebbségi állapotvizsgálatok, demográfiai trendek, ifjúságkutatás), vagy éppen az esettanulmány jellegű vizsgálódások (tehetséggondozás, településfejlesztés, néprajzkutatás, egészségi állapotvizsgálat, munkaerőpiacimozgások) terén.



Fontos egybehangolni a természettudományi kutatásterveket, amelyeknek közös érintkezési problémakörük van a Kárpát-medencében. Olyan nemzetközi kutatócsoportok alakulhatnak, melyek kutatási témái egybecsengenek Vajdaság tartományi fejlesztésügyi programjaival (környezetvédelem, mezőgazdaság-fejlesztés, technológiai újítások, minőségellenőrzés).

39

SWOT – felsőoktatás

Erősségek Megfelelő színvonalú, minősített oktatógárda Kiváló szakmai műhelyek Változatos és rugalmas kínálatú karok és intézmények Komoly bevételszerző képesség Nemzetközi beágyazottság Nemzetközi K+F kooperációk Hazai K+F kooperációk Fejlett informatikai hálózat Szervezett akkreditációs mechanizmusok „Elit”-képzés hagyományai - erős elméleti képzés Végzettek jó átlagszínvonala

Gyengeség Gyenge kapcsolattartás az intézmények között Oktatói utánpótlás hiánya (magyar oktatók) Magánkarok (felhígult minőség) Heterogén színvonalú infrastruktúra - amortizációs deficit Lobby-erőn alapuló finanszírozás Heterogén szintű oktatói nyelvtudás Oktatói, vezetői „verseny” hiánya Számos hasznosíthatatlan/infunkcionális képzés Számos nem EU kompatibilis oklevél Ellentmondásos, nem kidolgozott felvételi rendszer Centralizált hallgatói létszám-allokáció Gyakorlati képzés hiányosságai Gazdasági kapcsolatok hiánya Lehetőség Veszélyek Új oktatási „technológiák” bevezetése Versenytársak egymást gyengítő hatása Külföldi oktatók/kutatók bevonása Oktatók/kutatók „elszívása” Hozzáférés EU-forrásokhoz Éles verseny az EU-forrásokért Privát források bevonása - üzleti szféra Verseny a privát forrásokért szakembereinek belépése Oktatáspolitika rövidtávú döntései - reformot Nemzetközi és hazai hálózatok bővítése megszakító kurzusváltások Csatlakozás az európai K+F térhez - EU-konform Átértékelődő kompetenciák felsőoktatási irányítás Globális versenytársak Hozzáférés nemzetközi standardokhoz Képzési programok rövidülő „élete” Hallgatók nemzetközi mobilitása Képzési igények gyors változása Intézményi határok feloldódása – partnerség bővítése Hallgatók heterogén színvonala Belépés a globalizálódó tudáspiacra Felsőoktatás „elszakadása” a piaci igényektől Élethosszig történő tanulás kialakítása Felsőoktatás „elszakadása a gazdaságtól Regionális – határon átnyúló – speciális „magyar” tudáscentrumok létrehozása

40

41

Mellékletek A kutatásba bekapcsolt intézmények és adatszolgáltatók: Magyarország

Szerbia

Helyszín Baja Kecskemét

Intézmény Eötvös József Főiskola Baja Kecskeméti Főiskola

Szeged

SZTE Állami-és Jogtudományi Kar

Szeged

SZTE Általános Orvostudományi Kar

Szeged

SZTE Bölcsészettudományi Kar

Szeged

SZTE Mérnöki Kar

Szeged

SZTE TTIK Természettudományi és Informatikai Kar Újvidéki Egyetem, Közgazdasági Kar

Szabadka Szabadka Szabadka Szabadka Zenta

Újvidéki Egyetem, Építőmérnöki Kar Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Műszaki Szakfőiskola Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, konzultációs központ

Adatszolgáltató Prof. Dr. Majdán János, rektor Prof. Dr. Ferencz Árpád, oktatási rektor helyettes Dr. Karsai Krisztina, közkapcsolati dékán-helyettes Prof. Dr. Hajnal Ferenc intézetvezető, Dr. Kellermann Péter, igazgató főorvos Dr. Csernus Sándor dékán, Dr. Kothetcz Mihály tanulmányi osztályvezető Dr. Dr. Gulyás László, Ökonómiai és vidékfejlesztési Intézet Dr. Mucsi László, oktatási dékán helyettes Kiss Tibor, Oktatási dékánhelyettes Prof. Dr. Fábián Gyula, tanszékvezető Prof. Dr. Kaich Katalin, dékán

Realizált igen igen

Dr. Pataki Éva, igazgató Dr. Lengyel László, intézetvezető

igen igen

igen igen

igen

igen

igen igen igen igen

Összesen 12 interjú

42

IRODALOM: ARANDARENKO, M. – OGNJENOVID, K. (szerk.) 2008: Reforma tržišta rada u Srbiji i Slovačkoj. Beograd: Ineko. BERÉNYI DÉNES 2005: Eredmények, következtetések és javaslatok összefoglalása. In: GÁBRITY MOLNÁR IRÉN – MIRNICS ZSUZSA (szerk.): Támogatás és hasznosulás. Hatástanulmányok az anyaországi juttatásokról. Szabadka, Magyarságkutató Tudományos Társaság. 13-23. o. BOŽID, M. 2005: Nezaposlenost radne snage – uzrok i posledica procesa tranzicije na Balkanu. Komunikacija. Beograd. Letöltve: http://www.komunikacija.org.rs/komunikacija/knjige/index_html/knjiga19/pdf24.pdf (2009-11-20) GABRID MOLNAR, I. 2000: Obrazovni sistem – osnov raslojavanja i artikulisanja ljudskog potencijala. In: KALINID, V. (szerk.): Anali ekonomskog fakulteta u Subotici. Broj 5. Szabadka, Szabadkai Közgazdasági Kar. 91-97. o. GÁBRITY MOLNÁR IRÉN 2003: Anyanyelvű felsőoktatás feltételei a Vajdaságban. In: A vajdasági magyar felsőoktatási konferencia publikációs anyaga. Szabadka, Magyar Nemzeti Tanács. GÁBRITY MOLNÁR IRÉN 2005a: A kihelyezett tagozatok támogatásának hasznosulása. In: GÁBRITY MOLNÁR IRÉN – MIRNICS ZSUZSA (szerk.): Támogatás és hasznosulás. Hatástanulmányok az anyaországi juttatásokról. Szabadka, Magyarságkutató Tudományos Társaság. 165-195. o. GÁBRITY MOLNÁR IRÉN 2005b: Magyar vagy multietnikus egyetem alapításának indoklása Vajdaságban. In: KONTRA MIKLÓS (Szerk.): Sült galamb? Magyar egyetemi tankönyvpolitika. Somorja – Dunaszerdahely, Forum. 211-228. o. GÁBRITY MOLNÁR IRÉN 2006a: Oktatásunk jövője. In: GÁBRITY MOLNÁR IRÉN – MIRNICS ZSUZSA (szerk.): Oktatási oknyomozó. Szabadka, Magyarságkutató Tudományos Társaság: 61-122. o. GÁBRITY MOLNÁR IRÉN 2006b: Oktatásügy – a tudásalapú társadalom felé. In: GÁBRITY MOLNÁR IRÉN – RICZ ANDRÁS (szerk.): Kistérségek életereje – Délvidéki fejlesztési lehetőségek. Szabadka, Regionális Tudományi Társaság. 103-130. o. GÁBRITY MOLNÁR IRÉN 2006c: A vajdasági magyar felsőoktatás szerveződése. In: JUHÁSZ ERIKA (szerk.): Régió és oktatás. Debrecen, Doktoranduszok Kiss Árpád Közhasznú Egyesülete. 105-113. o. GÁBRITY MOLNÁR IRÉN 2007: Vajdasági magyar fiatal diplomások karrierje, migrációja, felnőttoktatási igényei. In: MANDEL KINGA – CSATA ZSOMBOR (szerk.): Karrierutak vagy parkolópályák? Friss diplomások karrierje, migrációja, felnőttoktatási igényei a Kárpát medencében. 132-172. o. Apáczai Közalapítvány honlapja: http://www.apalap.hu/letoltes/kutatas/karrierutak_vagy_zarojelentes.pdf (Letöltve: 2008. február 15.) GÁBRITY MOLNÁR IRÉN 2008: Oktatásunk látlelete. Újvidék – Szabadka, Fórum Könyvkiadó, Újvidék és Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar. GÁBRITY MOLNÁR IRÉN 2009a: Képzési igények és kínálatok térszerkezete. In: SOMOGYI SÁNDOR (szerk.): A Regionális Tudományi Társaság Évkönyve 2008. Szabadka, Regionális Tudományi Társaság. 223-248. o. GÁBRITY MOLNÁR IRÉN 2009b: Magyar közoktatási intézmények részvétele a vajdasági felnőttoktatásban. In: SARNYAI KÁROLY (szerk.): Esélyt adó felnőttképzés. Magyarkanizsa, Cnesa Oktatási Művelődési Intézet. 21-32. o. HORVÁTH GYULA 2003: Európai regionális politika. Budapest –Pécs: Dialóg Campus Kiadó. HORVÁTH TAMÁS – RíZ ÁDÁM 2006: Határon túli magyarok támogatása: belső kényszerek és külső kihívások. Gyorsjelentés a határon túli magyarokkal kapcsolatos kormányzati politika megújításának eddigi

43

látható irányairól = Kommentár. 4. sz. http://www.mtaki.hu/docs/all_in_one/horvath_riz_hatarontuli.htm (Letöltve: 2009. február 1.) HRUBOS ILDIKÓ 2004: A gazdálkodó egyetem. Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó. IVOŠEVID, VANJA – MIKLAVIČ, KLEMEN 2009: Financing higher education: comparative analysis. In: VUKASOVID, MARTINA (ed.): Financing higher education in South-Eastern Europe: Albania, Croatia, Montenegro, Serbia, Slovenia. Belgrade, Centre for Education Policy. 64-110. o. KAJÁRI KAROLINA 2006: Életminőség – humánháttér, kultúra. In: GÁBRITY MOLNÁR IRÉN – RICZ ANDRÁS (szerk.): Kistérségek életereje. Szabadka, Regionális Tudományi Társaság. 72-82. o. KOZMA TAMÁS 2004: Kié az egyetem? A felsőoktatás nevelésszociológiája. Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó. KOZMA TAMÁS 2005: Kisebbségi felsőoktatási és tudományszervezési kezdeményezések Közép- és KeletEurópában. In: GÁBRITY MOLNÁR IRÉN – MIRNICS ZSUZSA (szerk.): Támogatás és hasznosulás. Hatástanulmányok az anyaországi juttatásokról. Szabadka, Magyarságkutató Tudományos Társaság. 35-39. o. MARKOVID, Ž. D. 2009: Globalna ekonomija i ljudski faktor = Pedagogija. 64. évf. 1. sz. 68-79. o. MEZEI KATALIN 2007: A felsőoktatás és a területi fejlődés kapcsolata, elméleti összefüggései. In: RECHNITZER JÁNOS – SMAHÓ MELINDA. (szerk.): Unirégió – Egyetemek a határ menti együttműködésben. Pécs – Győr, MTA RKK. 73-104. o. NÉMETH SZILVIA 2005: Élethossziglani tanulás az Európai Unió dokumentumainak tükrében. In: PAPP Z. ATTILA (szerk.): Kihasználatlanul: A romániai (magyar) felnőttképzés rendszere. http://adatbank.transindex.ro/vendeg/htmlk/pdf3632.pdf 14-32. o. PÁSZTOR ADÉL 2004: Iskolázottsági esélyegyenlőtlenségek kisebbségben http://www.szochalo.hu/uploads/media/iskolazottsagi_eselyegyenlotlensegek.pdf (Letöltve: 2008.december 5.) PEJID, R. 2005: Poslodavci traže kompletne ličnosti = Obrazovanje i Razvoj 1. Évf. 3. sz. 10- 11.o. RADID, J. 2005a: Politika tržišta rada i strategija zapošljavanja = Privredna izgradnja. 48. évf. 1-2. sz. 81-92. o. RADID, J. 2005b: Socijalna dimenzija integracionih procesa u Evropi = Ekonomske teme. 43. évf. 2. sz. 441-446. o. RECHNITZER JÁNOS – SMAHÓ MELINDA 2007: Interregionális, határ menti kapcsolatok. In: RECHNITZER JÁNOS – SMAHÓ MELINDA. (szerk.): Unirégió – Egyetemek a határ menti együttműködésben. Pécs – Győr, MTA RKK. 52-71. o. ŠULJMANAC-ŠEDEROV, M. – DURMAN, D. 2006: Zapošljavanje i zaposlenost u Vojvodini i kretanje na tržištu rada. = Zbornik Matice srpske za društvene nauke. 121 sz. 503-512. o. SZLÁVITY ÁGNES 2008: Állásvadász. Kézikönyv diplomás pályakezdőknek. Szabadka, Vajdasági Módszertani Központ. SOKID, S. 2008: Teorijska zasnovanost tržišta rada = Godišnjak 2008. Univerzitet u Beogradu. Fakultet političkih nauka. 2. évf. 2. sz. 429-444. o. TAKÁCS ZOLTÁN 2008a: A felsőoktatás regionális dimenziói a Vajdaságban. In: BUDAY-SÁNTHA ATTILA – ZEMPLÉNYINÉ BARTHA JÚLIA (szerk.): A Pécsi Tudományegyetem Regionális politika és gazdaságtan Doktori Iskolájának Évkönyve. Pécs, PTE KTK. 271-283. o. TAKÁCS ZOLTÁN 2008b: A munkaerő-kompetencia és az oktatás viszonya. In: GÁBRITY MOLNÁR IRÉN – MIRNICS ZSUZSA (szerk.): Regionális erőnlét – a humánerőforrás befolyása Vajdaságban. Szabadka, Magyarságkutató Tudományos Társaság. 267-292. o. TAKÁCS ZOLTÁN 2010: Egyetemalapítási helyzetkép a Délvidéken. Abszolutóriumi dolgozat – összegzés. In: SOMOGYI SÁNDOR (szerk.): Évkönyv 2009. Regionális Tudományi Társaság. Szabadka, RTT. 61-85. o. 44

TÓTH PÁL PÉTER 2005: A kutatás során alkalmazott módszerek. In: GÁBRITY MOLNÁR IRÉN – MIRNICS ZSUZSA (szerk.): Támogatás és hasznosulás. Hatástanulmányok az anyaországi juttatásokról. Szabadka, Magyarságkutató Tudományos Társaság. 31. o. ZJALID, M. LJ. 2009: Ljudski resursi i njihova osposobljenost za uključivanje u razvoj privrede i društva = Međunarodni problemi. 61. évf. 1-2.sz. 92-111. o. Stratégiai dokumentumok DKMT Euroregio Stratégiája Községi stratégiai fejlesztési tervek Nacionalna strategija održivog razvoja (2008) Nacionalna strategija privrednog ravzoja Republike Srbije od 2006. do 2012. godine Program prekogranične saradnje Mađarska Srbija u okviru IPA Program privrednog razvoja AP Vojvodine (2006) Razvoj politike i strategije stručnog obrazovanja u Srbiji (2005) Regionalna razvojna strategija – BANAT 2009-2013 Strategija naučnog i tehnološkog razvoja Republike Srbije za period od 2010. do 2015. Strategija razvoja obrazovanja odraslih u Republici Srbiji (2006) Strategija razvoja stručnog obrazovanja u Republici Srbiji (2006) Strategija regionalnog razvoja Republike Srbije za period od 2007 do 2012. godine Statisztikai elemzések Educatio Kht. adatbázis-elemzések, 2010. Központi Statisztikai Hivatal adatbázisai, 2010-2011. Magyarságkutató Tudományos Társaság Archívuma, Szabadka Nacionalna služba za zapošljavanje – NSZZ, 2010-2011. Népszámlálás 2001. Budapest, Központi Statisztikai Hivatal. Opštine u Srbiji, 2001, 2002, 2005, 2010. Oktatás-statisztikai Évkönyv 2001/2002, 2009/2010. Popis 2002. Beograd, Republički zavod za statistiku Srbije. Statistički godišnjak Srbije 2002, 2010. Beograd, Republički zavod za statistiku Srbije. Tartományi Oktatásügyi és Művelődési Titkárság archívuma, Újvidék.

45