INNOAXIS The borderline as an axis of innovation
A magyar-szerb határmenti térség környezeti-ágazati stratégiájának megalapozó dokumentuma
INNOAXIS PROJECT Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme
2011
1
© RTT, Serbia; MTA RKK, Hungary 2011 Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme IPA HUSRB/0901/2.1.3 Application ID: HU-SRB/0901/213/028
Project title: The borderline as an axis of innovation – INNOAXIS LEAD BENEFICIARY: Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of Sciences, Pécs PROJECT PARTNER: Regional Scientific Organisation, Szabadka ASOCIATED PARTNER: Mórahalom Város Önkormányzata
2
A SZERB-MAGYAR HATÁR MENTI TÉRSÉG KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGÁNAK LEGFONTOSABB TÉNYEZŐI ÉS LEHETSÉGES EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAMJAI ÁGAZATI STRATÉGIAI DOKUMENTUM - IPA INNOAXIS
TARTALOM
1. BEVEZETŐ..............................................................................................................4. 2. STRATÉGIAI KERETEK.....................................................................................6. 3. A VIZSGÁLT TERÜLET ÁLTALÁNOS FÖLDRAJZI JELLEMZŐI............10. 4. A TÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTÚ ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE ÉS SAJÁTOS PROBLÉMÁI.................................13. 5. KÖRNYEZETI SWOT...........................................................................................23. 6. A TÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI STRATÉGIÁJA..................................26. 7. A SZERB-MAGYAR HATÁR MENTI TÉRSÉGRE VONATKOZÓ KÖRNYEZETORIENTÁLT PROGRAMJAVASLATOK...27. 8. A STRATÉGIÁBAN MEGJELÖLT CÉLOKHOZ RENDELHETŐ FORRÁSOK............................................................................................................40. 9. ÖSSZEGZÉS............................................................................................................43.
3
1. BEVEZETŐ A vizsgált szerb-magyar határ menti térség (projektterület) komplex fenntarthatóságának szempontjából elsődleges kritérium az érintett tájak és településkörnyezeti rendszerek megóvása, valamint a környezetvédelmi tevékenységek intézményi és civil szférában történő összehangolása és felzárkóztatása. Az érintett társadalom életminőségének javítása a határ menti térség környezetbiztonságának megteremtésén keresztül érhető el, amely az élhető települési környezetet és az erőforrások fenntartható használatát együttesen jelenti. A környezeti erőforrásoknak és a természeti értékeknek az itt élő jövő generációk számára is hozzáférhetőnek kell lennie, ami csak tudatos térségi-települési környezetszempontú fejlesztésen keresztül garantálható. Az itteni természeti örökségek megőrzése, a táji adottságok és a településkörnyezeti rendszerek optimális kihasználása a határ mentén élő és tevékenykedő társadalom boldogulásának alapvető záloga. A vizsgált térség egyik legfőbb potenciálja a meglévő környezeti erőforrásaiban rejlik. Az itt fellelhető „vidéki-környezeti“ erőforrások közül kiemelkednek az ökológiai és agro-kultúrtáji adottságok és a rekreációs potenciál. Az érintett határ menti övezet ugyan nem tartozik a környezetszennyeződéssel vészesen súlytott térségek sorába, de egyes körzeteit nem kerülték el az ipai szennyezések, az átgondolatlan területhasználatból fakadó károk. A kedvezőtlen folyamatok közül elsősorban a közlekedés növekvő volumene és az elmaradó infrastrukturális beruházások érzékelhető rombolást okoztak. A térségben az urbanizáció folyamatát nem – illetve területtől függően igen eltérő módon – követte azon infrastruktúrák fejlesztése, amelyek a településkörnyezet terheltségének és károsodásának mérséklését, megakadályozását szolgálják. Számos ponton – főként a szerbiai települések esetén elmaradtak a klasszikus környezetvédelmi típusú, megelőző és védekező intézkedések és beruházások, pl. a hulladékgazdálkodás jelentősen elmaradt az európai színvonaltól. Nagy területi különbségek alakultak ki szinte valamennyi környezetvédelmi tevékenység terén. Alapvetően a magyarországi oldal – EU-s környezeti szabályozókkal működő térségei – kedvezőbb helyzetben vannak, de a magyar oldalon lévő kistérségek helyzete is más és más. A települések környezetgazdálkodása a szerbiai oldalon jelentősen elmaradt az európai színvonaltól. Éppen ezért úgy véljük, hogy rendkívül sürgetővé vált egy a településkörnyezeti rendszerek komplex védelmét lehetővé tevő, az EU-szabványokat figyelembe vevő területileg összehangolt, környezetgazdálkodási rendszer kialakítása, az innovatív és hatékony nemzetközi, valamint határmenti együttműködések révén erőforrás-kímélő fejlesztési célok meghatározása.
4
A vizsgált határterület földrajzi helyzetéből következik, hogy a környezetgazdálkodás problémáinak megnyugtató megoldása feltétlenül országhatáron átnyúló egyeztetéseket és kooperációkat követel. Az együttműködések kiterjesztése a környezetvédelem legtöbb ágazatában sürgető feladat. Ehhez szükséges lesz a közös környezet- és vízgazdálkodási, valamint természetvédelmi célok megfogalmazása, a határon átnyúló kultúrtájak közös gondozása, a településkörnyezeti rendszerek felzárkóztató fejlesztése, és a mindezt segítő információs háttér megteremtése. A térség településkörnyezeti rendszerei és táji ökoszisztémái a környezetgazdálkodás optimalizálásával fenntartható pályára állíthatók, a környezet dinamikus egyensúlya megteremthető és a lakosság számára is élhetőbb környezet alakítható ki (Nagy I. 2005).
5
2. STRATÉGIAI KERETEK EU irányelvek A környezetvédelem az Európai Unió egyik kiemelt politikája. Alapelvei nem csupán a tagországok, de a leendő csatlakozásra várók – így Szerbia – számára is mértékadók. A határ menti térség jövőjét illetően – a stratégiai elgondolások megfogalmazásakor – azt feltételezzük, hogy a környezetvédelmi jogharmonizációt Szerbia a következő években állami szinten felvállalja, így egy jelentős akadály szűnik meg a két ország határ menti területeinek együttműködésében is. A jogharmonizáció elmaradása súlyos következményekkel járna; a térség komplex fenntarthatóságát és az érintett térség együttműködési lehetőségeit vészesen csökkentené. A következőkben célszerűnek véljük röviden összefoglalni, melyek az EU-s környezetpolitika azon legmarkánsabb elemei, amelyek a környezetvédelmi- természetvédelmi határon átnyúló, államközi, illetve regionális megállapodások alapjait képezik. Meglátásunk szerint a térségi környezet-stratégiai programok csak ezen kitételek mentén alakíthatók ki a két ország között. Az EU környezetpolitikájának jelenlegi kiemelt célja az erőforrások pazarló fogyasztásának csökkentése és az energiahatékonyság növelése. A legfontosabb alapelvek: elővigyázatosság, megelőzés, a „szennyező fizet” elve, szubszidiaritás (az Unió csak a környezetvédelmi stratégiákat és programokat dolgozza ki, a megvalósítást a tagállamokra bízza), integráció (a különböző, a környezetvédelmet érintő szakterületek együttműködése). Jelenleg a 2012-ben záródó, „Környezet 2010: A jövőnk, a mi választásunk” elnevezésű, hatodik akcióprogram végrehajtása zajlik (hatályos 2001. január óta), amelynek kiemelt célterületei: az éghajlatváltozás, a táji és biológiai sokféleség megőrzése,
környezet-
és
egészségvédelem,
fenntartható
erőforrás-használat
és
hulladékgazdálkodás. Az akcióprogram kulcsszempontjai: az ágazatpolitikákba való integráció, az együttműködés a piaci szférával és a fogyasztókkal, több és jobb információ a lakosok számára, és a területhasználat környezetbarát módszereinek terjesztése. Az Európai Unió környezetvédelmi politikájának intézményi hátterét adó szervezetek közül a legfontosabbak: Európai Bizottság; Környezetvédelmi Főigazgatóság (Environment DG); Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environment Agency). A környezetvédelem szabályozását széles alapokra kell helyezni, mert a potenciálisan bekövetkező következmények nagyon súlyosak lehetnek, ugyanakkor a szabályozás hatása nem látható pontosan előre, hiszen az egyes környezeti elemekkel kapcsolatos minden beavatkozás hatással van a többire 6
is. Jelenleg kb. 300 közösségi szintű környezetvédelmi jogszabály (jellemzően irányelvek) van hatályban. Az irányelvek átvételének, a tagállamok jogrendszerébe való beillesztésének folyamata (az implementáció) nem zökkenőmentes, ami sokszor a környezeti jog sajátosságaiból (multiszektoriális megközelítés, célcsoportok, hatóságok nagy száma, megosztott felelősség filozófiája) adódik. Az EU környezetvédelmi jogszabályainak átvétele nem pusztán jogalkotói kérdés, mivel a szabályok betartása, érvényesülése nem érhető el a jogalkalmazó hatóságok tevékenysége (pl. engedélyezés, ellenőrzés és a környezeti állapot monitorozása) nélkül. A tagállamok környezeti jogalkotása is párhuzamosan fejlődött az uniós szabályozással, és így az utóbbi időben nőtt a koherencia. A csatlakozást megelőző években Magyarország szinte teljes egészében harmonizálta környezetvédelmi jogát az uniós szabályokhoz. Az alapos környezetpolitikai előkészületi fázisra Szerbia (illetve külön kezelve a Vajdaság Autonóm Tartomány részeit) esetében is különös szükség van! Az érintett irányelvek: – – – – – – – – – –
határ menti térség környezetvédelmi fejlesztései szempontjából legfontosabb EU Hulladék keretirányelv (75/442/EGK) A levegő minőségi keretirányelv (96/62/EK) A hulladéklerakókról szóló irányelv (99/31/EK) Víz keretirányelv (280/2004/EK) A környezeti zajról szóló irányelv (2002/49/EC) Az integrált szennyezés-megelőzés és ellenőrzés irányelv – IPPC direktíva (96/61/EEC) A környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelv (97/11/EC) A környezeti információhoz jutás szabadságáról szóló irányelv (90/313/EGK) Élőhely direktíva (92/43/EEC).
Az EU-taggá válás Szerbia – így a vajdasági települések - számára további új feladatokat és lehetőségeket jelent, így többek között: – Az EU környezetpolitikájának megismerése – Intézményfejlesztés – Beruházási programok – A környezeti jelentések rendszerének fejlesztése – A lakosság környezeti tudatosságának növelése – A környezeti információkhoz való hozzájutás biztosítása – A NATURA 2000 hálózat fejlesztése – Bekapcsolódás az európai környezetvédelmi régiók együttműködésébe – Az EU esedékes Környezeti Akcióprogramjának (KAP) megvalósítása – Az Európai Környezeti Ügynökség (EEA) programjaiban való aktív részvétel A Szerbia Köztársaságban jelenleg érvényben lévő Nemzeti Környezetvédelmi Stratégia alapvetően már az EU-s irányelveknek megfelelően, mintegy előkészítő jelleggel tematizálja és programozza az ország átfogó környezetvédelmi céljait. Ugyanakkor a területi szintű – regionális, tartományi, illetve községi szintű – környezeti stratégiai tervezés ehhez még csak 7
részben idomul, ezért számos ponton hiányoznak azok az elvi és konkrét jogi szabályozók, amelyek segítségével a szerbiai határ menti térség rövidtávon közös környezetpolitikát tudna kialakítani a már tagállami (magyarországi) területekkel. Ez az „időeltolódás” okozza a környezeti szektorban feltételezhető együttműködési nehézségeket, illetve a határ mentén felmerülő – környezeti stratégiaalkotással kapcsolatos nehézségeket és dilemmákat is.
A projekt területére vonatkozó nemzeti és térségi szintű stratégiai célok A térség környezeti stratégiájának kidolgozásakor mértékadó támpontot ad a jelenlegi magyarországi Nemzeti Környezetvédelmi Program, amely a 2009-2014-ig terjedő időszakra határozza meg a főbb környezeti irányelveket és beavatkozási területeket. A Program átfogó intézkedési közé tartozik a stratégiai tervezési tevékenységek összehangolása; az Európai Unió környezetpolitikájának fejlesztésében és végrehajtásában való közreműködés; a nemzetközi együttműködés általában; a környezetipari innováció; a szemléletformálás; a kommunikáció és a környezeti információ; valamint a társadalmi részvétel. Ezen fő irányok mellett e stratégiai dokumentumban tematikus akcióprogramok is megfogalmazódtak az alábbi témakörökben: 1. Környezettudatosság növelése 2. Éghajlatváltozásra való felkészülés 3. Környezet-egészségügy fejlesztése 4. Települési környezetminőség javítása 5. Biológiai sokféleség megőrzése és tájvédelem 6. Fenntartható terület- és földhasználat kialakítása 7. Vizeink védelme és fenntartható használata 8. Hulladékgazdálkodás fejlesztése 9. Környezetbiztonság megteremtése A térség jövőbeni környezeti fejlesztési lehetőségeit illetően számos támpontot nyújtatnak az érintett magyarországi megyékben, kistérségekben készült átfogó fejlesztési stratégiák, illetve a nagyobb városok és kistérségeik specifikus fejlesztési dokumentumai (Csongrád megye környezetvédelmi programja, Bács-Kiskun megye agrár-környezetvédelmi cselekvési programja, Öko-Baja város stratégia, Szegedi kistérség környezetvédelmi program). Ezek a legtöbb esetben sok általánosságot tartalmaznak, mégis mértékadó – a térségre vonatkozó - elképzeléseket is bemutatnak a környezetvédelem különböző ágazataiban. A szerbiai térséget érintő legfontosabb, konkrét fejlesztési elemeket is felsorakoztató alapdokumentum, a Dujmovics F -Nagy I. - Romelics J. által összeállított: „Az észak vajdasági határmenti községek környezetvédelmi stratégiája” c. kutatási kézirat.
8
A
helyzetfeltáró
elemzések
problémakataszterekre
épülnek,
jórészt a
ezen
stratégiai
dokumentumokban
leírt,
célok
az
alapvetően
korábban
ezekben
a
feltárt területi
dokumentumokban megjelölt feladatokra alapozva fogalmazódtak meg.
A Szerbiában érvényes környezetvédelmi törvények, szabványok és határozatok 2009-es és 2010-es év elején a szerbiai Környezetvédelmi Miniszter új környezetvédelmi törvényeket és szabványokat javasolt a Köztársasági Parlamentnek. A Vajdaságban is érvényben lévő újonnan elfogadott környezetvédelmi szabályozók Törvények
Környezetvédelmi törvény („Sl.gl.RS”, br ...72/09),
Környezetvédelmi hatástanulmányok törvénye („Sl.gl.RS”, br ...36/09),
Nejonizációs sugárzás elleni védelem törvénye („Sl.gl.RS”, br ...36/09),
Stratégiai hatástanulmányok törvénye („Sl.gl.RS”, br ...88/10),
Levegő védelmi törvény („Sl.gl.RS”, br ...36/09),
Zajszint védelmi és meghatározási törvény („Sl.gl.RS”, br ...88/10),
Hulladékgazdálkodási törvény („Sl.gl.RS”, br ...88/10),
Csomagolóanyag és hulladék kezelése („Sl.gl.RS”, br ...36/09),
Törvény a növényvédőszerekről és maradványairól („Sl.gl.RS”, br ...88/10),
Törvény a vegyi termékekről („Sl.gl.RS”, br ...88/10),
Természetvédelmi törvény („Sl.gl.RS”, br ...88/10),
Szabványok:
Stratégiai zajtérkép előállítása és bemutatása („Sl.gl.RS”, br ...88/10),
Hulladékgumi kezelése („Sl.gl.RS”, br 81/10),
Hulladék kezelése és tárolása („Sl.gl.RS”, br 80/10),
Hulladék lerakása, kezelése és tárolása („Sl.gl.RS”, br 104/09),
Nem ionizációs sugárzás mérése („Sl.gl.RS”, br 104/09),
Feltételek a védetterületek gondviselőinek („Sl.gl.RS”, br 85/09),
Hulladékot követő dokumentumo kitöltése („Sl.gl.RS”, br 85/09),
Határozatok:
Talajminőségellenőrzése („Sl.gl.RS”, br 88/10),
Levegőszennyező anyagok emisiós határértéki („Sl.gl.RS”, br 71/10),
9
3. A VIZSGÁLT TERÜLET ÁLTALÁNOS FÖLDRAJZI JELLEMZŐI A szerb-magyar határ mentén elhelyezkedő térségek táji, környezeti szempontból lényegében egybefüggőek, a két ország között lényegében nincs természetes határvonal. A határvonal keresztbevágja a Bácskai löszhátságot, a Szabadkai homokpuszta és alluviális síkság déli részeit. A Magyar Köztársaság és a Szerb Köztársaság közötti határvonal hossza 174,7 km, ebből 15,9 folyami, míg 158,8 km szárazföldi határ. A régió arculatát puszták, rétek, vizes élőhelyek, erdők és mezőgazdasági hasznosítású területek határozzák meg. A régió síkvidéki jellege ellenére változatos, természeti kincsekben gazdag terület, ökoszisztémái között megtalálhatók a homokpuszták, lösszhátságok, lösszteraszok és alluviális lapályok. A Duna–Tisza közé eső homoki és löszös felszínek és agrárhasznosítású kultúrtájainak mozaikját a folyóvölgyek irányában felváltják az árterek és a holtágak galériaerdei. A térségben nemzetközi jelentőségű természetvédelmi helyek is megtalálhatók. A vizsgált térség védett természeti értékei
Forrás: EEA 2010 adatok alapján MTA RKK ATI
10
A határmente területén a kontinentális éghajlat jellemző. A legfontosabb elemek tekintetében a régió helyzete sajátos vonásokat mutat: pl. a napfénytartam igen kedvező, a napsütéses órák száma évi átlagban elérheti a 2100 órát. Az évi középhőmérséklet 10,2–11oC, a júliusi középhőmérséklet pedig 20–22oC közötti, ami a Kárpát-medencében a legmagasabbak közé tartozik. A csapadék tekintetében az érintett térség a szárazabb Kárpát-medencei régiók közé tartozik – 600 mm körüli a mértékadó éves mennyiség. Néhol aszályra hajló mikroklímával találkozhatunk, az esőzések csökkenésében jól kimutathatóan érvényesül a globális felmelegedéshez köthető szárazodás is. A múlt század utolsó harmadához viszonyítva például, a déli határtérségekben több mint 110 mm-rel csökkent a csapadék mennyisége, ami a régióra jellemző évi 100–150 mm éghajlati vízhiányt tovább fokozza. Az ENSZ Sivatagosodás elleni egyezményéhez 1999-ben Magyarország is csatlakozott. Ebben a döntésben meghatározó tényezőként szerepelt a térségben tapasztalt szárazodás, s bár sivatagosodásról túlzás beszélni, a sztyeppesedés jelei már valóban mutatkoznak. Az okok alapvetően a klímaváltozásban és a helytelen környezet- és agrárgazdálkodásban keresendőek, részben természetes, részben viszont emberi eredetűek. Nyilvánvaló, hogy a kozmikus vagy földi méretű természeti tényezőket nem befolyásolhatjuk, azzal azonban tisztában kell lennünk, hogy a XX. századi emberi beavatkozások nagymértékben felelősek a térség vízháztartása kiszámíthatatlanságáért, környezeti konfliktusaiért. A talajvízszint süllyedéssel összefüggő kedvezőtlen változások, s az abból fakadó negatív, gazdasági, társadalmi tendenciák sora, a kedvezőtlen ökológiai változások károsan befolyásolhatják az egész régió versenyképességét. A természeti erőforrások közül kiemelkedik a térség talajkészlete. A talajok fizikai megújulása, a termőképesség fenntartása csak szigorú feltételek mellett lehetséges. Ezek a feltételek a talajkészletek védelmével és racionális hasznosításával biztosíthatók. A határ-régió mintegy harmadát kitevő részén a legjobb minőségű talajokkal találkozhatunk, meghatározva ezzel a térség fontos mezőgazdasági jellegét. A homokos, löszös és alluviális talajok megfelelő műfeléssel szintén hasznosíthatók. A térség természeti környezetének meghatározói a Duna, a Tisza és a hozzá kapcsolódó folyók, holtágak, és a védett területek. Ezek egyrészt lehetőséget adnak a zöldfolyosó-rendszerek kialakítására, másrészt rekreációs potenciált is képviselnek. Az egykori természetes növénytakaró csak kisebb foltokban tanulmányozható a régióban, mert azt az intenzív területi használat 11
kultúrtájakká formálta az eredeti környezetet. Az elmúlt időszakban problémát okozott, hogy az erdőfoltok, fasorok, erdősávok felszámolásával egyrészt ökológiai folyosók szakadtak meg, és ezzel az elkülönült életközösségek sebezhetősége megnőtt, másrészt a szárazodás és a helytelen talajhasználat miatt a vidék kopárabbá vált. A táj csak néhány foltban őrizte meg kiegyensúlyozottságát. Az elkövetkező évtizedek során egyre inkább stratégiai jelentősége lesz a víznek. Ez az előrejelzés azért is fontos, mivel a terület ezen a téren aránylag kedvező adottságokkal rendelkezik. A rétegek vízszolgáltató képessége ugyan területenként és mélységtartományonként is változó, de a több száz méter vastagságú folyóvízi üledéksor a régió nagyobb részén lehetővé teszi a kellő mennyiségű és jó minőségű felszín alatti vizek kitermelését. Az elmúlt évek víztermelési- és nyugalmi-vízszint adatai arra engednek következtetni, hogy ez a jelentős rétegvízkészlet átgondolt és takarékos hasznosítás mellett nagyobb részben újrapótlódik, ami körültekintő igénybevétellel a jelenlegi vízkészletek tartós hasznosítását teszi lehetővé.
12
4. A TÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTÚ ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE ÉS SAJÁTOS PROBLÉMÁI
A levegő állapota A térségben a mezőgazdaság és a meglévő ipari üzemek levegőtisztaság-védelmi szempontból mérsékelt terhelést jelentenek, a levegő a közepesen szennyezett kategóriába sorolható. A vizsgált komponensek túlnyomó többségénél (CO, NO2 és az SO2, szálló por) egy tél végi és egy őszi maximum figyelhető meg. A NO2, a CO és a szálló por maximumai között egyidejűség áll fenn, ami egyrészt utal a közös eredetre, mint a fűtés, közlekedés, másrészt utalhat a klimatikus viszonyok szerepére, melyek jelentősen befolyásolják a levegőszennyezettséget. Az országúti gépjárműforgalom növekedése miatt a közlekedésből származó NO2 kibocsátás az elmúlt évtizedben megnőtt (évi átlaga 30μg/m3 – 40μg/m3 között). A legjobban szennyezett területek főként a nagyobb városok forgalmas útszakaszai és közúti csomópontjai környékén találhatók. A vizsgált területen a levegő minőségét a nagyobb városokban, Szegeden, Baján, valamint Zomborban és Szabadkán kísérik állandó jelleggel, Magyarkanizsán és Törökkanizsán pedig a forgalmasabb közlekedési csomópontokon, vagy az ipari objektumok környékén jelentkező levegőszennyezettség idején végzik időszakosan (csökkent a mérőpontok száma). A határokon átmenő és városi közúti forgalom intenzív növekedése az érintett körzetekben erőteljesen fokozta a légszennyezettséget és a zajártalmakat. Nitrogén-dioxid határérték feletti kibocsátások a Dél Alföldön (1991-2003)
Forrás: KSH T-STAR
13
E tekintetben nagy kihívást jelent a vonalas infrastrukturális hálózati fejlesztések és a természeti környezet – ezen belül különösen a közlekedési útvonalak és a zöldfolyosók, illetve a védett természeti értékek tájban meglévő mintázatainak összehangolása. A konfliktusok szinte elkerülhetetlenek, ugyanakkor ez nem akadályozhatja meg a kulcsfontosságú infrastrukturális beruházások megvalósulását. A térségben élők számára rendkívül fontos a két érdek szembesítése. Az ülepedő por koncentrációja több évtizedes mérési intervallumban csökkenést mutat, az éves átlag koncentráció 3-7 g/m2/30nap között változik. Az antropogén kibocsátás mellett a terület sajátos földtani, klimatikus, növényzeti viszonyai együttesen befolyásolják az ülepedő por koncentrációját, mely szempontjából a térség levegője kiváló, a nagyobb városokban jó minősítésű. A határérték túllépések aránya 2002-2004 között főként Kisteleken volt magas. A szálló porból ólomkoncentrációt Kisteleken, Ásotthalmon és Szegeden mérnek. Az elmúlt években a koncentráció alakulásában jelentős változás nem figyelhető meg. A koncentrációértékek 0,1 és 0,44 μg/m3 között alakulnak. A térségben a magas ózontartalom leginkább májusban és a nyári hónapokban jelentkezik (egyedül Szegeden folyik ózonmérés). 2005-ben az órás koncentrációkból számolt átlag 34 μg/m3, a maximum 118 μg/m3 volt. A 24 órás átlag 3 és 74 μg/m3 között változott. Határérték (120 μg/m3) túllépés nem volt. A térségben egészségügyi problémát okoznak az allergén pollenek. Az ÁNTSZ mérései szerint ezek közül a parlagfű mennyisége minden nyár végén (augusztus, szeptember) magasan 100 db/m 3 felett van, ilyenkor a légköri pollenmennyiségnek több mint 90%-át ez teszi ki. Az elmúlt évek adatai alapján az allergén pollenek mennyisége nő, melynek okai között nagy súllyal szerepel a nagyszámú kül- és belterületi gondozatlan ingatlan. A vizek állapota A felszíni vizek tekintetében a térségben található két legnagyobb folyó vízminőségi állapotát lényegesen meghatározza a szomszédos országok vízgyűjtőterületeinek szennyezettsége. A Duna folyó a határnál az átlagos minősítés szerint a III-as kategóriához tartozik, a Tisza minősége a szerbmagyar határon a III-és a II kategória között ingadozik, időszakos terhelésétől függően. A szennyezettségért elsődlegesen a tisztítatlan, illetve a nem kellően tisztított kommunális és ipari szennyvizek, illetve a mezőgazdasági területekről elfolyó/elvezetett szennyezett többletvizek tehetők felelőssé. A folyóvizekkel kapcsolatos legsürgetőbb problémát, azonban nem a vízminőség, hanem a folyók meglehetősen szélsőséges vízállása jelenti, ami visszatérő (egyesek szerint katasztrofális) árvízveszéllyel fenyeget, különösen a Tisza alsóbb szakaszán. (A Tisza
14
vízszállítása Szegednél jellemzően mintegy 170 és 2200 m3/sec között változik, évi közepes vízhozama 740 m3/sec körül alakul. A vízjárási szélsőségek miatt a folyók által szállított hasznosítható vízkészlet 23,4 m3/s.) A szegedi állami vízmércén mért legnagyobb vízszint 1008 cm, melyet a 2006-os tavaszi árvíz során regisztráltak. Ez a rendkívüli vízállás több, korábban nem kellően ismert problémára is felhívta a figyelmet. Fontos, hogy ezeken a folyószakaszokon a töltések megerősítése adhat biztonságot a tartós vízállások káros következményeinek kivédésére. Az érintett Tisza szakaszokon az egész védelmi rendszer alapos biztonsági felülvizsgálatra szorul, hiszen a korábban készített védművek műszaki színvonala elavultnak tekinthető. A vízjárás valóban jelentős ingadozásokat mutat, ami a vízhasználat mennyiségi lehetőségein túl számottevő minőségi változásokat is okoz. A térség bizonyos részeit veszélyeztetik a belvizek. Ezek rendszerint a folyók menti mélyebb fekvésű, ritkábban a hátsági jellegű területeken jelentkeznek. A belvizek előfordulása is gyakori gond, ráadásul igen szeszélyes, a belvizes periódusokat hosszú, több éves száraz időszakok követhetik. A két országnak tehát mindenképp szüksége volna egy új környezetszemléletű közös árvízi-vízügyi (vízgazdálkodási) tervre.
A felszín alatti vizek minőségét leginkább a kommunális szilárd és folyékony hulladéklerakók és a veszélyes hulladékok kezelésének hiányosságai veszélyeztetik. A talajvizek kritikus mértékű süllyedése a kedvezőtlen meteorológiai viszonyok, valamint a vízkészlet kitermelése együttesen idézte elő. A talajvizek süllyedése nem csak a magyarországi homokháti részeken, de Szabadka környékén is jelentős, némely időszakban emiatt vészesen romlik a vajdasági Kelebiai tó helyzete is. Az utóbbi évek csapadékos időjárásának köszönhetően a talajvízszint-változás tendenciája megfordult, de ez még nem jelenti a probléma megszűnését. A térség felszín alatti vízkészleteinek (talaj- és rétegvizek) átfogó értékelése mindenképpen indokolt lenne. A rétegvíz-készlet a térség legnagyobb és földtanilag leginkább védett helyzetű felszín alatti vízfélesége. A víz minőségileg sok esetben közvetlenül is felhasználható ivóvíz-ellátási célokra, de az oldott vas-, mangán-, arzén-, ammónia- és metántartalma miatt – ivóvízként történő fogyasztás előtt – kezelést igényel. Az EU-s vízminőségi határértékek más komponensek mellett főként az arzén esetében eredményeznek jelentős szigorítást, ami mindkét oldalon, a települési önkormányzatokat számára igen nagy kihívást jelent.
15
Arzénnel veszélyeztetett ivóvizek a Dél-Alföldi Régióban
Forrás: 47/2005. (III.11.) Kormány Rendelet A térség jelentős termálvíz készlettel rendelkezik. A kedvező termál- és hévízi adottságok miatt kiemelkedő és sokoldalú a kommunális (fürdővíz, használati melegvíz, távfűtés), mezőgazdasági (kertészeti és állattartó telepek fűtése) és ipari (épületfűtés, technológiai vízellátás) célú használata. A jelentős kitermelés következtében a rétegvizekkel egységes hidrodinamikai rendszert képező hévíztárolók nyomása is csökkent (0,1–0,2 bar/év tendenciával), emiatt a jövőben a kitermelt vizek nagyobb hatékonyságú felhasználására kell törekedni. Máig nem tekinthető megoldottnak az energetikai célokra termelő hévízkutak nagy sótartalmú használt hévizének felszíni elhelyezése. A magyar vízgazdálkodási törvény, a kizárólag energetikai célra hasznosított vízkivételek esetén visszatáplálási kötelezettséget ír elő, ami a vízkészlet megőrzése szempontjából optimális megoldásnak tekinthető. A földtani adottságok miatt a visszasajtolás azonban nagy energiát igényel, ezért a használt termálvíz általában felszíni befogadóba kerül. A termálvíz összetétele miatt ez a megoldás környezeti szempontból nem fogadható el, ezért nem is alkalmazható.
Emiatt
különösen
aktuális
az
alternatív
környezetbarát
technológiák
kifejlesztése.
16
A
geotermikus
energia
hasznosításának
lehetősége
tehát
adott.
A
legcélszerűbb
(hévízkitermelést helyettesítő) módja a hőszivattyúk használata. Ez a módszer a vízkészletek veszélyeztetése nélkül hasznosíthatja a térségben kedvező geotermikus energiát. Hasznosítása több országban már bevált, míg hazai elterjesztése jelenleg kísérleti stádiumban van. (Jó gyakorlatként mutatható be az ATIKTVF irodaházában történt kiépítés). Hulladékgazdálkodás Nemzetközi tapasztalat, hogy ha a kibocsátott hulladékok biztonságos lerakása, illetve ártalmatlanítása, vagy valamilyen módon a termelési folyamatba való visszavezetése nem megoldott, akkor a hosszú évtizedek alatt felhalmozódó hulladék nemcsak a talajt és közvetve a felszíni és felszín alatti vízkészletet, a levegőt szennyezi, hanem jelentős tájromboló és életminőséget rontó hatása is van. Különösen igaz ez akkor, ha a lerakók helye, illetve az ott elhelyezett hulladékmennyiségek nem ismertek, mint ez a térség esetében sajnos általános. A hulladékprobléma kezelésének folyamatos halogatása miatt az ezzel összefüggő térségben jelentkező környezeti gondok felszámolása vélhetően a közeljövő egyik legnehezebb és legköltségesebb feladata lesz mind a hatóságok, mind a települések számára. A vajdasági településeken pedig kimondottan halaszthatatlan cél a hulladékprobléma megoldása, amely a keletkező hulladékok megfelelő gyűjtésén, elhelyezésén, ártalmatlanításán, illetve újrahasznosításán túl jelenti egyrészt a sok évtized alatt okozott károk felszámolását, másrészt pedig a hulladék mennyiségének és veszélyességének nagyarányú csökkentését. Hulladékgazdálkodás a projekt magyar területein A projektterület magyar oldalán lévő kistérségekben a hulladékgazdálkodási törvény megszületése 17
(2000) majd az EU csatlakozással járó kötelezettségek felgyorsították a hulladékkezeléssel kapcsolatos települési problémák megoldását. A települések korszerű hulladékgazdálkodási rendszerének kialakítását ISPA programok által sikerült megvalósítani: a Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Program és a Homokhátsági ISPA révén. A látszólag kibontakozóban lévő hulladékgazdálkodási szektorban azonban több tisztázandó probléma is maradt. A keletkezett kommunális
hulladék
összetételéről
nehezen
kapható
megbízható
érték.
A
szelektív
hulladékgyűjtés infrastrukturális háttere még nem teljesedett ki, a társadalmi részvétel pedig még kevés. Továbbra is jelentős probléma az illegális hulladéklerakók előfordulása, amely a szintén a környezeti tudatosságot minősíti. Hulladékgazdálkodás a projekt szerbiai területein A vizsgált szerbiai területen több településen nincs szervezett hulladékgyűjtés, ezért az itt élő lakosok maguk oldják meg a hulladék gyűjtését és elszállítását. A többségében egyedileg üzemelő hulladéklerakók környezetvédelmi és közegészségügyi szempontból kifogásolhatók, és magas a közműolló nyitottsága (ami a szennyvíz szakszerűtlen és szabálytalan elszikkasztását és tárolását eredményezi). A kommunális hulladék lerakásán kívül az ipar és a különböző szolgáltatások is ezekre a lerakókra telepítik veszélyes és kevésbé veszélyes hulladékukat. A községek településein a hulladéktárolás klasszikus lerakással történik. A zombori községben egy-egy lerakót átlagosan 1000–20000 lakos vesz igénybe. A lerakók infrastruktúrája az előírásoknak nem felel meg és környezetvédelmi szempontból kifogásolható. A lerakók környezeti szempontú tájolása, a településektől való távolság, a vízadó réteghez és a felszíni vizekhez való távolság tekintetében eltérő (a zombori körzetben csak 30% megfelelő, (lásd táb). Geológiai alapjuk nem mindig ismert, hiszen közülük nem mindegyik rendelkezik építkezési engedéllyel, így nem tudni, hogy azok környezeti kockázat szempontjából megfelelő telepítésűek vagy sem. Az esetek többségében azonban telepítésük agyagos rétegre történik, a zombori községben néhány településen fekete csernozjom képezi az altalajt, a szabadkai lerakó pedig mocsaras területen fekszik. A hulladéklerakás és lerakók minőségi állapota alapján fennáll a súlyos környezetterhelés kockázata. Elsősorban a hulladékégetés és az önbegyulladás miatti levegőszennyezés veszélye, a szél általi hulladékfragmentumok szétterjedése okoz környezeti problémát, valamint a talajvízszennyezés kockázata is fennáll annak ellenére, hogy hatása nem követhető. A térség hulladéklerakóinak befogadóképessége változó, tekintettel a községek lakónépességének nagyságára. Míg a magyar- és törökkanizsai lerakók 10–20 évig lesznek elegendőek, a zombori előreláthatólag az elkövetkező 10 évben fog betelni. 18
A többihez hasonlóan, a szabadkai sem felel meg az egészségügyi követelményeknek. Szabadkán a városi szeméttelep a Sándori mocsarak területén foglal helyet, mintegy 36 hektáros területen. Egyes részei az alacsony fekvés, és a magas talajvíz miatt nem használhatók. A depónia mai formájában 1987 óta működik. A szeméttelep várhatóan hamarosan megtelik, a kapacitás bővítése jónéhány nyitott kérdést vet fel. A vajdasági hulladéklerakók néhány jellemző adata Község
Terület/ha
Zombor
1-3
Szabadka
35
16
400000
Magyarkanizsa
5,7
4
100000
Törökkanizsa
14
2
Jelenleg igénybevett terület/ha
Köbtartalom /m3
Felszíni vizektől való távolság/m
A településtől való távolság/m
Vízadó rétegtől való távolság /m
1600-10000
200-3000
200-500
500-7000
5000 3000
10000 5000
5000
Forrás: ZZZ Kikinda, 2005. ZZZ Subotica 2003. ZZZ Sombor 2003. Meg kell jegyezni, hogy a Szerb Köztársaság Környezet és Egészségvédelmi Minisztériumának hiányos rendeletei ezen a téren is lehetővé tesznek mulasztásokat, és az előírások megkerülését. Közüzemi vízellátás, csatornázottság, szennyvízkezelés A magyar oldal minden településén van közüzemi vízmű, illetve vezetékes ivóvízellátás. A települések belterületén élő lakosság ellátottsága kb. 95%-os. Az alacsony ellátottsági mutatók elsősorban a tanyás településekre jellemzők. A szolgáltatott víz minősége az egészségügyi követelményeknek általában megfelel.
A települések szennyvíz-csatornázottsága, tisztítótelepekkel való ellátottsága a kívánatos alatt marad, főként a vajdasági térségben. Az elmaradottabb, tisztítóval nem rendelkező és tisztítóktól távol fekvő településeken a szervezett folyékony hulladék-szállítási közszolgáltatás nem üzemel. A legutóbbi időkig nem kezelték kiemelt problémaként a szennyvizek elhelyezésének szikkasztásos módját. A házi szikkasztókban elszikkasztott szennyvizeket helyi vállalkozók szállították eseti megrendelések alapján a többnyire műszaki védelem nélküli folyékony hulladék leürítő helyekre. A településeken kijelölt, földmedrű leürítő helyek kellemetlen bűzhatásúak voltak és jelentősen veszélyeztették a felszín alatti vizek minőségét, ezért a magyar környezetvédelmi hatóságok az összes folyékony hulladék-lerakó üzemeltetését megtiltották. A lerakott folyékony hulladék mennyiségére, illetve pontos összetételére vonatkozóan az önkormányzatok nem rendelkeznek (hivatalos) információval. Feltehetően elsősorban települési folyékony hulladék került lerakásra. A 19
szennyvízelvezető csatornahálózattal, tisztítóteleppel rendelkező településeknél is számos esetben előfordul, hogy az összegyűjtött, de nem megfelelően tisztított szennyvíz a környezetbe kerülve ugyancsak komoly károkat okoz. Számos esetben azonban a tisztításból visszamaradó szennyvíziszap ártalommentes elhelyezése sem megoldott. A projektterület magyarországi kistérségeinek hulladék- és szennyvízgazdálkodására jellemző általános adatok A kistérség neve
A közcsatornában elvezetett összes szennyvíz, ezer m³
Bácsalmási
Közcsatornában tisztítottan elvezetett szennyvíz, ezer m³
Elszállított települési szilárd hulladék, t
Hulladékgyűjtésbe bevont lakás
Lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék, t
32,5
32,5
5 946
4 528
3 478
2 292,8
2 292,8
25 362
23 562
18 202
Jánoshalmai
85,1
85,1
7 146
3 901
3 486
Kiskunhalasi
1 084,4
1 084,4
15 154
15 702
10 100
Kiskunmajsai
518,9
518,9
6 028
4 003
3 589
Kisteleki
145,2
145,2
5 286
3 847
3 182
Mórahalomi
421,9
421,9
9 276
4 687
3 926
Szegedi
18 754,1
17 847,6
89 824
77 160
50 154
Kistérségek összesen
23 334,9
22 428,4
164 022
137 389
96 115
Bajai
Forrás KSH 2009 A projektterület szerbiai térségeinek csatornahálózat ellátottságára jellemző általános adatok Körzet
Lakosság (fő)
Csatornahálózat- ellátottság
A csatornahálózat hossza (km)
% rákapcsolva fekáliás vezetékre
% WC-vel
Csatornahálózatba kibocsátott szennyvíz
Atmoszférikus vizek becsült mennyisége
Összesen (m3)
Összesen (m3)
Észak-Bácska
143400
77
48
215
12321
4040
Közép-Bánát
119800
74
45
214
12601
3410
Észak-Bánát
112500
72
45
186
10116
3090
Dél-Bánát
196800
76
37
219
22797
6240
Nyugat-Bácska
118100
80
39
144
12110
3415
Dél-Bácska
401400
84
57
999
40867
11510
Szerémség
167400
84
25
15,5
17774
4880
1259400
79
45
2081,5
128586
36585
Vajdaság
Forrás Nagy I. 2005
20
Különösen a mezőgazdasági termelésből származó műtrágyák és növényvédő szerek az állattartó telepekről kikerülő nehézfémek jelentenek komoly veszélyt, de a hulladéktelepekről, az iparból sőt a háztartási szemétből származó terhelések is nagymértékben terhelik a térség talajvizeit. Ez irányban a szerbiai területeken sajnos nem történik folyamatos megfigyelés és kutatás. A vajdasági területeken az ártézi kutak vizében kimutatott ammónia-tartalom, a vastartalom és a vízkeménység nem felel meg az EU-s követelményeknek. Pl. a zombori községben valamennyi iparág változatos összetételű szennyvizei terhelik a város és települések környezetét, pontosabban a befogadó csatornákat, mivel a városban működő fémfeldolgozó- és élelmiszeripar -ágakban nincs kiépítve az elsődleges ipari szennyvíztisztítás. Az elemzéseket a nagyobb városokban sem végzik megfelelő rendszerességgel, ezért a Szabadkai Szennyvíztisztítóműbe érkezett víz minőségének értékelése is szintén csak nagy hibahatárok között lehetséges. A szerbiai oldalon lévő ipari szennyvizek elemzésének gyakorlatát az EU-ban kidolgozott normáknak megfelelően kellene előkészíteni. Veszélyes hulladékok A veszélyes hulladék-gazdálkodással kapcsolatos adatok a termelők önbevallásán alapulnak. Korszerű, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő kórházi hulladékégető csak Szegeden működik. Jelentős mennyiségű vágóhídi, illetve állati hulladék keletkezik az élelmiszeripari üzemekben és állattartó telepeken. A térségben számos cég rendelkezik veszélyes hulladékszállítási, -átvételi, -kezelési engedéllyel. Kezelés szempontjából a veszélyes hulladék legjelentősebb hányada begyűjtésre, elenyésző része lerakásra, illetve égetésre kerül. A másodnyersanyag-visszanyerés és újrahasznosítás aránya 60% körüli (akkumulátorok és állati eredetű veszélyes hulladékok). Zaj- és rezgésvédelem Általánosságban megállapítható, hogy az ipari, üzemi jellegű zajkibocsátás mértéke, illetve a kisugárzott zaj által érintett környezet (lakóterület) nagysága fokozatosan csökken. Az ipari szerkezetváltás következtében jelentősen visszaesett a termelés, illetve sok ipari üzem bezárt, ami a zajkibocsátás csökkenését vonta maga után. Ezzel párhuzamosan azonban ugrásszerűen megnőtt a kisvállalkozások száma, ami telephelyek változását eredményezte. A kisvállalkozások sok esetben lakókörnyezetben, saját ingatlanon alakították ki telephelyeiket, amelyek lakossági panaszok sorozatát váltották, illetve váltják ki még ma is. Az építési munkákból származó zaj ugyan eseti, időszakos jellegű környezetterhelések, jelentőségük azonban nem elhanyagolható, számos esetben 21
lakossági panaszok kiváltói. A lakossági panaszok kiváltói elsősorban a rendkívül nagy zajjal járó éjszakai építkezések. A számításba vehető közlekedési zajforrások közül a közúti közlekedés zajterhelése legjelentősebb, azt követi a vasúti, végül pedig alárendelt módon, de meg kell említeni a vízi, illetve légi közlekedés okozta zaj- és rezgésszennyezést is. Legjelentősebb zaj- és rezgésterhelés a tranzit utakon, illetve a sűrű beépítésű, nagy forgalmú belvárosi területeken jelentkezik. Mindezt súlyosbítja az a tény, hogy miközben folyamatosan növekszik a gépjárművek száma, addig az utóbbi időben jelentősen romlott a másodrangú útburkolatok minősége. A korábban tervezett autópályák építése felgyorsult. Az építkezések környezetében élők időszakosan nagyobb zaj- és porterhelésnek voltak kitéve. Legjelentősebb forgalmú Szeged városa, ahol legutóbb 2008ban részletes zajtérkép is készült ábra).
22
5. KÖRNYEZETI SWOT Erősségek
A térségben számos környezeti erőforrás, természeti és kulturális érték található. A térség természeti, éghajlati, termőhelyi adottságai jók. A tájökológiai viszonyok igen kedvezőek az agrárium és az idegenforgalom egyes ágai számára A térségben az alternatív energiahordozók kiaknázási lehetőségei nagyok. A térségben stratégiai vízkészletek találhatók. A térség társadalma agrár-gazdálkodási hagyományokkal rendelkezik. Ezek a továbbfejlődés alapjai lehetnek, pl.: az agrártermelésben, a hagyományos gazdálkodás területén. A térségben több közép- és felsőfokú oktatási intézmény profiljában benne van a környezetvédelem, és a hozzá kapcsolódó szakértelmet nyújtó képzések (agrárvidékfejlesztés) A térségben olyan kutatóintézetek, szakmai műhelyek vannak, melyek munkáját, eredményei igen széles körben hasznosíthatók A térségben megjelentek a környezetvédelmi érdekeket érvényesíteni kívánó szakmai egyesületek és civil szervezetek A környezettudatosság egyik alapja a helyi identitástudat – ez a helyi társadalomban jelen van Gyengeségek
A Duna és a Tisza sérülékeny folyamok, szennyezésük mindkét országon belüli területen továbbra is fennáll
Bizonyos időszakokban a súlyos szárazodás jelei mutatkoznak, más időszakokban a belvíz jelent veszélyt. Bizonyos térszíneken (homokhát) gyenge a talajok minősége. A szélerózió komoly károkat okozhat
A térségben számos helyen találunk jelentősen talajszennyezett területet A felszín alatti vizeket veszélyeztető kommunális, ipari és mezőgazdasági szennyezőforrások (pl. a műtrágya vagy vegyszer használatból eredő források) nem kellőképpen kontrolláltak A nagyobb településeken és csomópontokban a közlekedés komoly szennyeződéseket (lég, zaj) okoz Számos településen jelentős a fűtési eredetű légszennyezőanyag-kibocsátás
A térségben erős a pollen- és porszennyezettség, amely komoly egészségügyi problémákat okoz Jelenleg igen jelentős a belterületnek nem minősülő, beépített településrészek aránya A múltból megörökölt, nem átgondolt területhasználat jelentős környezeti terhelést okoz az érzékeny területeken (pl. Dunamente, Szabadkai Homokhát)
A földtulajdon rendezetlenségek miatt kiterjedt parlag területek alakultak ki. Magas a mesterséges erdők aránya, így tájidegen fajok is jelentősen elterjedtek. A vizsgált északi községeknek rendkívül csekély az erdővel való borítása. A védett területek optimális területi aránya egyedül Szabadka község területén van meg.
A hulladékgazdálkodás, a vízgazdálkodás- és szennyvízkezelés, a természeti tájak megőrzése és az épített környezet terén a programterületen számos megoldatlan probléma már régóta várat magára Nagy számban találhatók illegális hulladéklerakók, nem megfelelően kialakított kommunális hulladéklerakók. A települések többségében a szelektív hulladékgyűjtés nem hatékony. A településeken keletkező jelentős mennyiségű zöld hulladék elhelyezése nem megoldott.
23
A hulladékok gyűjtésének, szelektálásának, kezelésének, újrahasznosításának, ártalmatlanításának hiányosságai komoly gondot jelentenek, A meglévő vízelvezető csatornarendszerek (településeken belül és kívül egyaránt) és művek elhanyagolt állapotban vannak, Elmaradások vannak a belterületi utak burkolatában, az úthálózat minőségében, állapotában, egyes települések megközelíthetőségében A közműhálózatra csatlakozás alacsony hajlandósága tapasztalható a költségek miatt A vízgazdálkodás - különösen az illegális tevékenység területén - komolyabb, következetes ellenőrzése és szankcionálása nem eléggé erőteljes A települések kiterjedt külterületei az infrastrukturális ellátást nehezíti Különösen a tanyás térségekben megoldatlan a tanyák elérhetősége, az utak mentén a vízelvezetés A biogazdálkodás terjesztéséhez szakképzett, tapasztalt biogazdálkodási tanácsadókra lenne szükség, ezekből hiány van, kevés a mintagazdaságok száma A térségben számos mezőgazdasági melléktermék keletkezik, amelyek hasznosítása alacsony fokon áll Az új földtulajdonosok közül nagyon sokan szakképzetlenek, A hagyományos tanyasi gazdálkodás alacsony jövedelmezőségű, A térségben egyszerre tapasztalható az öntözési kapacitások kihasználatlansága (elsősorban a magas költségek miatt) és a pazarló vízhasználat
A térséghez kötődő környezetvédelmi stratégiák nem kezelik egységes térségként az adott területet. Az országhatár szegregáló hatása megnehezíti az értékek védelmét, és csökkenti a közös környezetvédelmi programok hatékonyságát A települések egy része nem rendelkezik környezetvédelmi programmal A térségre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre kielégítő minőségű és mennyiségű környezeti információk, adatok A lakosság környezeti tudatossága alacsony, esetleges A tervezési területre készített környezetvédelmi tervek szakmai minősége változó, a tervek egymással nincsenek összhangban, végrehajtásuk lassan halad, monitorozásuk általában elmarad
Lehetőségek
Az előcsatlakozási alapok átgondolt felhasználása, a magyar tapasztalatokra építő környezetpolitika szerbiai kialakítása – a modellértékű tapasztalatok adaptációja és közös továbbfejlesztése - a szerbiai településeken felgyorsíthatja a környezetvédelmi tevékenységek kibontakozását.
A térség jelentős kiterjedésű, agrár-környezetgazdálkodásra alkalmas területein a környezettudatos szemléletű gazdálkodás széleskörű skálája valósítható meg. A térségben az öko-gazdálkodás számára kedvező adottságú helyek találhatók, amelyek lehetővé
teszik a környezetet kevésbé terhelő agrár-termelési módok további terjedését A természeti értékek kiváló lehetőséget biztosítanak az ökoturizmus és a környezeti nevelés és számára, a falusi és „szelíd” turizmus lehetőségei megvannak
A Magyarországon már elindult környezettudatosságot megalapozó képzési, nevelési szisztémák a szerb fél részére is átadhatók, a magyar tapasztalatok a környezeti nevelés terén számos együttműködési lehetőséget jelentenek – ökoóvodai, - iskolai programok adaptációja, felnőttképzés, valamint „zöld” közösségi rendezvénysorozatok, workshopok és roadshowk) terén.
24
A magyar oldalon kialakított hulladékgazdálkodási szisztémák elviekben adaptálhatók és a határ menti települések közös hulladékgyűjtési rendszereinek kialakításával továbbfejleszthetők. A térség adottságai alapján lehetőség van a megújuló erőforrások intenzívebb felhasználására Veszélyek
Szárazodás, talajvízszint süllyedés - súlyos aszályok Szélsőséges időjárási viszontagságok, árvíz és belvízkárok. Az árvízi védművek állapota romlik, az árvizek egyre nagyobb veszélyt jelentenek a lakosság számára, bizonyos szélsőséges időjárási viszonyok esetében katasztrófa is bekövetkezhet. A Duna és a Tisza, valamint a felszínalatti vízkészletek minőségromlása szigorú intézkedések nélkül felgyorsulhat. A nagyobb városok külterületein zajló további beépítések exponenciálisan növekvő környezeti terheléssel járnak, és veszélyeztetik a megmaradt természeti értékeket. A szabályozatlan turizmus megjelenése, illetve további erősödése a környezet eltartó képességét meghaladó terheket jelenthet A szabályozatlan technikai szabadidősportok súlyosan károsíthatják a legértékesebb és legérzékenyebb területeket is
Általános előítélet, bizalmatlanság a környezetgazdálkodás, az agrár-környezetvédelem új irányaival (pl. komplex tájgazdálkodás, ökoturizmus, bio- és ökogazdálkodás) szemben Jogszabályi rendezetlenség, hiányzó szabályozások elmaradása Európai Unió szigorú előírásaira felkészületlen társadalom és gazdaság A gazdasági értelemben fenntartható, de a környezeti hatásokat csak a jogszabályok erejéig figyelembe vevő beruházások komoly problémákat okozhatnak a környezeti rendszerek működésében és működtetésében.
Földbirtokok tulajdonviszonyainak tartós rendezetlensége Támogatási rendszerek hiánya Infrastruktúra hiányosságainak fennmaradása (pl. úthálózatban, közműhálózatban, térségi szilárd- és folyékony hulladékkezelő telepekben) súlyos, visszafordíthatatlan környezeti károkat okozhat A rendezetlen, rossz állagú csapadékvíz-elvezető rendszerek miatt helyi vízkárok keletkezhetnek a településeken A térség közúti forgalmának további növekedése miatt helyenként a kritikus szintre emelkedhet a környezeti terhelés (levegőszennyezés, zaj, élővilág veszélyeztetése).
25
6. A TÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI STRATÉGIÁJA
Legfőbb stratégiai cél A KÖRNYEZETTUDATOSSÁGRA ÉPÜLŐ FENNTARTHATÓ KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS KIALAKÍTÁSA, VALAMINT A JAVULÓ KÖRNYEZETMINŐSÉG BIZTOSÍTÁSA A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEK SEGÍTSÉGÉVEL
Prioritások
I.
II. III.
Együttműködések az erőforrásvédelem és a korszerű hulladékgazdálkodás terén (ivóvízvédelem, hulladékkezelés felzárkóztatása) Vízgazdálkodási együttműködések kialakítása és megújítása A környezettudatosság fokozása, tudatformálás, oktatási képzési metódusok átadása a szerbiai településeknek – know how transfer, információs háttér bővítése
IV.
Alternatív energiahasznosítás - a megújuló energiaforrások használatának elterjesztése, környezetkímélő „tiszta” termelési és fűtési technológiák elterjedésének ösztönzése, közös beruházások segítségével.
V.
VI.
Fenntartható tájgazdálkodás előmozdítása valamint vonzó ökogazdálkodói környezet biztosítása a vizsgált határterületen
rekreációs
és
Élhetőbb települési környezet kialakítása
26
7. A SZERB-MAGYAR HATÁR MENTI TÉRSÉGRE VONATKOZÓ KÖRNYEZETORIENTÁLT PROGRAMJAVASLATOK I. Együttműködések az erőforrásvédelem és a korszerű hulladékgazdálkodás terén (ivóvízvédelem, hulladékkezelés felzárkóztatása) I.1. Együttműködések az egészséges ivóvíz biztosítása terén A felszín alatti ivóvízbázisainak védelme, az ivóvízellátás műszaki feltételeinek javítása - az ivóvízvezeték-hálózat korszerűsítése, rekonstrukciója a határ mindkét oldalán a legfontosabb erőforrásvédelmi prioritás. Szükség van az EU-s szabványok és EU támogatási logikák szerinti legjobb települési és térségi vízfelhasználási gyakorlatok megismerésére, egy határon átnyúló ivóvízvédelmi stratégia kidolgozására. Ennek érdekében meg kell vizsgálni, hogy regionális, illetve önkormányzati szinten, mely területen alakíthatók ki közös vízügyi, vízfelhasználási szabályozók a következő szempontok szerint:
A felszín alatti ivóvízbázis védelme, kiemelten a rétegvízkészlet mennyiségi és minőségi védelme
A rétegvizek minőségét vizsgáló monitoring-rendszer felállítása működtetése az öntözési célú felszín alatti vízfelhasználás visszaszorítása és az engedély nélküli felszín alatti vízkitermelés szankcionálása.
A szennyvízkezelés korszerűsítése
A folyami hordalékkúpok vízbázisának védelme, a hidrogeológiai védőterületek kijelölése,
Az ivóvízellátás fejlesztése bővítése az alacsonyabb ellátottsági mutatókkal rendelkező tanyás településeken.
I.2. Együttműködések a korszerű hulladékgazdálkodás terén Kiemelt célkitűzés az EU-s szabványok és EU támogatási logikák szerinti legjobb települési és térségi hulladékgazdálkodási gyakorlatok megismerése, a határon átnyúló hulladékkezelési stratégia kidolgozása, illetve magyar részről a best practice átadása a szerbiai önkormányzatok részére. Ennek érdekében meg kell vizsgálni, hogy térségi, illetve önkormányzati szinten, mely területen alakíthatók ki közös hulladékgyűjtési közszolgáltatási 27
fejlesztések, hol és milyen keretek között javítható az érintett lakosság hulladékgyűjtési és elhelyezési szokásai. Az érintett szerb-magyar határ menti térségre kiható hulladékgyűjtési rendszer alapjainak kidolgozását a következőkben összefoglaltak alapján javasoljuk:
A térségben minden településen legalább egy – az egyes hulladéktípusok elkülönített gyűjtésére alkalmas – (a település lakosságszámának megfelelő) korszerű hulladékudvar kialakítása. A meglévő korszerűtlen lerakók szanálása.
Az illegális hulladéklerakásokat felszámolása
A veszélyeshulladék-gazdálkodás korszerűsítése a biológiailag veszélyes, a gyáripari és mezőgazdasági, az egészségügyi és állati hulladék kezelése terén
A komplex hulladékgazdálkodási rendszerek részeként a begyűjtött hulladék bizonyos típusainak ideiglenes tárolására átrakó teleprészek kialakítása.
A hulladékok begyűjtésére speciális szállítójármű-park kialakítása.
A települési folyékony hulladék és a kommunális szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítási lehetőségeinek konkretizálása. Az építési, bontási hulladék újrahasznosítása
A szelektív hulladékgyűjtés professzionalizálása
A térségi kezelő- és feldolgozó-kapacitások bővítése – a hulladék továbbhasznosítási arányának növelése
Térségi (Szabadka földrajzi, közlekedési helyzete optimális) korszerű hulladékégető vagy plazma erőmű megtervezése. A korábban kialakított térségi (szegedi, bajai) szennyvízprogramokhoz hasonló új regionális szennyvízprogramok kialakítása az észak-vajdasági települések csatlakozásával. Térségi szinten meg kell szervezni a - nem közművel összegyűjtött - települési folyékony hulladék ártalommentes elhelyezését és ellenőrzését.
Alternatív szennyvíztisztítási technológiák elterjesztése – a 2000 lakos alatti településeken környezetbarát (pl.: gyökérzónás) szennyvíztisztító rendszerek megvalósítása. Törekedni kell a szennyvizek tisztítására és helyben tartására – lokális szennyvíziszap-kezelési technikák kialakítása, valamint a tisztított szennyvíz és az iszap ártalommentes elhelyezése.
A lakosság környezeti tudatformálása. A környezeti nevelés terén a magyarországi nevelési programok és médiagyakorlat további erősítésre szorul – elsősorban a speciális vidéki programelemek kidolgozásában. A vajdasági települések részére a környezeti nevelési modellek a magyar fél részéről átadhatók, azok adaptációja lehetséges és szükséges
A lakosság bevonása a környezettudatos hulladékgazdálkodásba - a szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítése. (A tudatformálás kiemelt szempontja, hogy az illegális hulladék-elhelyezések megszüntetése érdekében a gyors és gyökeres szemléletváltására van szükség.) 28
II. Vízgazdálkodási együttműködések kialakítása és megújítása
Az elmúlt évtized árvízi eseményei felhívták a figyelmet arra, hogy mind a Duna mind a Tisza tekintetében a határ menti térségben is újabb átgondoltabb, az árvízi biztonságot növelő beavatkozások szükségesek. Az érintett terület, folyó menti szakaszain a növekvő vízállások mellett igen tartós árvizekre is fel kell készülni, ami szükségszerűen a töltések állékonyságának növelését feltételezi és a szükségtározás szerepét is felveti. Bár az vízgazdálkodással – különös tekintettel az árvízi védekezéssel - kapcsolatos feladatok nemzetközi stratégiai jelentőségük miatt nem igazán regionális környezetvédelmi feladatok, vannak azonban térségi és lokális aspektusaik és feladataik is. Az árvízi biztonság megteremtése, a szárazodó területek vízgazdálkodásának optimalizálása, valamint a felszíni vizek védelme és a holtágak és csatornák rehabilitációja (a folyami védművek és csatornahálózatok műszaki felülvizsgálata, és az adott objektumok korszerűsítése)
a
tájgazdálkodással,
mezőgazdasággal,
településrendezéssel,
környezeti
tudatformálással összefüggő, komplex feladatkörok, melynek elősegítése érdekében a következő térségi programok javasolhatók. Önálló térségi vízkészlet-gazdálkodási terv létrehozása az EU Víz Keretirányelvével összhangban A térség vízgazdálkodásában a következő szempontok a legfontosabbak:
A nagymértékű talajvízszint-süllyedésben megnyilvánuló vízháztartási probléma indokolttá teszi a térség felszín alatti vízkészleteinek átfogó értékelését, továbbá a vízvisszatartáson és vízkormányzáson alapuló vízkészlet-gazdálkodás kialakítását. Vízvisszatartó- és kormányzó létesítményekkel, elő kell segíteni a területen keletkező vízkészlet elfolyásának csökkentését. Támogatni kell az erre alkalmas műtárgyak építését és a meglévők rekonstrukcióját.
A településrendezési tervek készítése, felülvizsgálata során, a hullámtereken a területfelhasználás meghatározásához az árvízvédelmi szempontokat kell elsődlegesnek tekinteni. A hullámterekben csak a turizmust, rekreációt, sportolást szolgáló közösségi létesítmények, valamint a vízügyi karbantartáshoz kapcsolódó építmények helyezhetők el.
A hullámtéren a szántóföldi mezőgazdálkodást vissza kell szorítani, továbbá erdősítéskor az árvízelvezetés szempontjait fontos figyelembe venni.
A vízrendezésen alapuló tájhasználat megvalósítása szükségessé teszi az árvízvédelmi rendszerrel összehangolt új földhasználati, aszály- és belvízvédelmi stratégia kialakítását. Az ökológiai célú vízforgalom és az öntözővíz szétosztása területén fokozni kell a belvízi 29
főművek kihasználását, továbbá a belvíztározók többcélú használatát össze kell hangolni a két ország vízügyi és természetvédelmi érdekeivel.
A közös vízgazdálkodás számos ponton igényli az agrár-környezetvédelmi feladatok összehangolását. Csökkenteni kell a folyók mezőgazdasági eredetű szennyezését, és közös megállapodásokkal el kell érni a terhelések csökkentését. Az ártéri tájgazdálkodásra alkalmas mélyártereken ösztönözni kell a földhasználat átalakítását, az ártéri ökológiai- és vízrendszer rehabilitációját. Közös tájgazdálkodási programok megfogalmazásával ki kell dolgozni a falvak és a tanyák alternatív környezetgazdálkodási programjait; a „zöld falu” programokat.
III. A környezettudatosság fokozása, tudatformálás, oktatási képzési metódusok átadása a szerbiai településeknek – know how transfer, információs háttér bővítése
III.1. A környezeti nevelés erősítése az oktatásban – ökoiskolai típusú képzések meghonosítása a Vajdaságban Egy térség környezeti állapota jórészt attól függ, hogy az ott élő társadalom miként viszonyul a tájhoz a települési környezetéhez. A fenntarthatóság környezettudatos döntéseket, fogyasztási szokásokat, termelési módokat feltételez. A helyi társadalmi közösségek részéről mindez folyamatos tanulást és a környezeti szemlélet bővítését igényli. A határ menti kistérségek és szerbiai községek számára különösen fontos, hogy a környezettudatosság a hosszú távú fennmaradás szempontjává váljon. ezért az egyik leginkább javasolható programelem a társadalom környezeti tudatformálására irányul. A környezetvédelem, természetvédelem problémáinak, lehetőségeinek és eredményeinek egyik leghatékonyabb módja az ifjúság tudatformálása, erre különösen alkalmasak azok az ökoiskolák, amelyek az alapképzésükbe a helyi viszonyoknak megfelelően építik be a környezeti ismeretanyagot és már kisiskolás kortól szisztematikusan felépített tanrend segítségével adják át a „zöld szemléletet”. Erre vonatkozóan Magyarországon kiváló jó példák vannak, melyek sokéves tapasztalatai a vajdasági iskolákban is kamatoztathatók. A közoktatás minden szintjén fejleszteni szükséges a környezeti nevelést, el kell érni, hogy a környezettudatosság az általános műveltség része legyen. Tudatosítani kell, hogy a környezeti feltételek javítása nem külső érdekeket szolgáló kötelezettség teljesítése, hanem közvetlenül a személyes jólét javításának feltétele. 30
III.2. A határ menti területre vonatkozó térségi környezeti infotár és internetes weboldal kialakítása. A környezetvédelmi feladatok megalapozott, ütemezett végrehajtásához biztosítani kell a környezeti információk rendszerezését és megismertetését. A térségi szakmai információs rendszer betöltené a közérdekű környezetvédelmi tájékoztatás szerepét is, hozzájárulva a tervezett feladatok társadalmi elfogadtatásához. III.3. Környezeti monitoring-rendszer kialakítása A környezetvédelmi programok végrehajtásának és nyomon követésének fontos eszköze, az elvégzett feladatok követése a programok felülvizsgálata, amit rendszeresen el kell végezni annak érdekében, hogy meghatározhatók legyenek az újonnan felmerülő feladatok és célkitűzések, illetve biztosított legyen a naprakész tájékoztatás. III.4. Nyilvánosság és a társadalmi részvétel biztosítása a környezeti ügyekben A környezeti információk elérése nélkülözhetetlen a terület-és településfejlesztésben résztvevő döntéshozók, az oktatásban, kutatásban érdekeltek számára, de a környezeti demokrácia feltételezi a lakosság tájékoztatását is. A környezetvédelmi programok készítésének, végrehajtásának és felülvizsgálatának folyamatába be kell vonni az érdeklődő lakosságot, sőt törekedni kell a széleskörű nyilvánosság érdeklődésének felkeltésére. A környezet-egészségügy helyzetének javítása érdekében tudatosítani kell a környezeti tényezők egészségi állapotot befolyásoló szerepét, és rá kell mutatni a megelőzés lehetőségeire. Erősíteni és támogatni szükséges a társadalmi részvételt a közös környezeti értékek felismerésében és megőrzésében, valamint a környezeti problémák megoldásában. Erősíteni kell a felelősségtudat és az összetartozás érzését, melynek fontos eszközei a környezet értékeit bemutató rendezvények, kiállítások, a környezettudatosság elismerését szolgáló díjak. III.5. Társadalmi környezetvédelmi partnerségi koncepció elkészítése A környezettudatosság mélyítése érdekében a horizontális és vertikális kapcsolatok javítására, mélyítésére a társadalmi-gazdasági-környezeti problémák komplexitása miatt egyaránt szükség van. Indokolt a térségben tevékenykedő ágazati reprezentánsok- falugazdász, vidékfejlesztési menedzser, tanyagondnok, stb…- közötti együttműködések erősítése is, annak érdekében, hogy a környezeti szempontok érvényre juttatása, a napi rutin részévé váljon a helyiekkel való együttműködés során is.
31
IV. Alternatív energiahasznosítás - a megújuló energiaforrások használatának elterjesztése, környezetkímélő „tiszta” termelési és fűtési technológiák elterjedésének ösztönzése, közös beruházások segítségével. A szerb-magyar határ menti térség természeti adottságaira alapozó alternatív energiahordozók kiaknázása érdekében a következő lépések javasolhatók: Hosszú távon fenntartható alternatív erőforrás-gazdálkodás -
Az energiatakarékos technológiák bevezetésének támogatása (megújuló és alternatív energiaforrások – szoláris energia, szoláris építészet, geotermikus energia, biomassza, fűtéskorszerűsítés)
-
víztakarékos és vízvisszaforgatáson alapuló technológiák telepítése mindazon ágazatoknál, ahol a nagymennyiségű vízfogyasztás csökkenthető
-
Gyógyhatású termálvizek idegenforgalmi hasznosítása és környezetbarát elhelyezése
-
A biológiai energiaforrások hasznosításának támogatása a tanyákon és a falvakban
Megújuló energiaforrások hasznosítása – önellátó lokális rendszerek kiépítése - Az önkormányzatok, intézmények fejlesztése, energetikai korszerűsítése – a megújuló energiaforrásokon alapuló helyi energia-ellátási rendszerek kiépítése. - Középületek geotermikus vagy napenergiával történő fűtésének, melegvíz-ellátásának megoldásainak tervezése.
A biomassza energetikai célú hasznosítása - Alternatív energiahasznosítás egyedi formáinak elterjesztése a tanyás térségekben, kisebb,
önellátó
gazdaságok
infrastrukturális
alternatív
energiafelhasználási
programjainak kifejlesztése. az energetikai célú ültetvényeken termelt biomassza (energiafű stb.) hasznosítása - a mező- és erdőgazdaságban keletkező melléktermék (szalma, faapríték stb.) - az állattartás során keletkező nagy mennyiségű hígtrágya energetikai célú felhasználása
A „tiszta” termelési technológiák térhódításának erősítése („ipari ökoszisztémák”). -
A telephelyen belül megoldott hulladékkezelés és újrahasznosítás megvalósulásának támogatása
-
A legjobb elérhető technológiák alkalmazásának propagálása, támogatása
-
A környezetirányítási rendszerek szorgalmazása (ISO 14001, EMAS) és kombinált alkalmazása
32
Szelektíven gyűjtött hulladék fogadására alkalmas feldolgozó háttéripar kiépítésének támogatása -
A
feldolgozóipar
fogadókészségén
alapuló,
a
helyben
képződött
hulladék
feldolgozására épült háttéripar (másodlagos nyersanyag hasznosítás) támogatása (pl. a térségben
termelődő
papír-,
fémhulladék,
üveg,
műanyag,
könnyűfémek
újrahasznosítása, illetve környezetkímélő módon történő megsemmisítése, s az égetéssel keletkező hőenergia hasznosítása). A környezeti ipar letelepedésének ösztönzése (pl: szoláris elemek, háztartási szélgenerátorok gyártása) A fent felsorolt programjavaslatok alapjául a magyarországi BÜKK-MAK LEADER közösség legjobb gyakorlata szolgált. E LEADER célja, hogy megalapozza egy olyan zöld térségi gazdasági és jóléti övezet létrejöttét, amely az EU által kiemelten támogatott RES (megújuló energiaforrás) és EE (energia hatékonyság) komplex programokon keresztül, a tiszta technikák, technológiák megtelepítésének támogatásával megteremti a helyi településkörnyezeti rendszerek fenntartható fejlődését. Ennek érdekében – az„1 falu – 1 MW” program – mintájára az innoaxis térségben is elő kell készíteni egy olyan komplex környezeti-társadalmi projektet, mely lehetővé teszi, hogy a határ mentén élő közösségek kisméretű energiatermelő rendszerei a szigetszerű termelés mellett belépjenek az energiakereskedelembe, intelligens központon keresztül saját hálózat – „energianet” – formájában, üzleti alapon együttműködjenek, vagyis a saját mérlegkörükben elektromos energiát adjanak és vegyenek. A BÜKK-MAK LEADER sémája
33
V. Fenntartható tájgazdálkodás előmozdítása valamint ökogazdálkodói és rekreációs környezet biztosítása a vizsgált határterületen V.1. Az erdősültség növelése Az erdőtelepítésre alkalmas területek leginkább a folyók mentén találhatók, a síkvidéki tájakon az erdőtelepítés lehetősége korlátozott. A települések, illetve a mezőgazdasági területek széllel szembeni védelme azonban szükségessé teszi az egykori erdősávok megújítását. Célszerű volna a meglévő erdőfoltok kiegészítése, de nem kívánatos a természetvédelmi értéket képviselő pusztai élőhelyek fásítása. Az erdők elsődleges funkcióját illetően fontos megjegyezni, hogy védelmi rendeltetésű erdőket egyrészt levegőtisztaság- és településvédelmi, továbbá árvízvédelmi, talajvédelmi céllal, másrészt az ökológiai hálózat rendszerszerű fejlesztése érdekében természetvédelmi céllal indokolt telepíteni. A lakott területek környezetében törekedni kell az parkerdők telepítésére. Települések fásításánál előnyben kell részesíteni a kevésbé allergizáló fajokat, szorgalmazni kell az őshonos fajok telepítését. V.2. Degradált tájak, külterületek rehabilitációja A degradálódott felszínek helyreállításával, a szennyező forrásként működő, illetve szennyezésre érzékeny tájsebek (felhagyott bányák, hulladéklerakók, dögkutak) rekultivációjával, valamint a zöldfelületek minőségi és mennyiségi fejlesztésével kül- és belterületen egyaránt hozzá kell járulni a települések és a táj közötti szerves kapcsolat helyreállításához. Aktuális célkitűzés az épített tanyai környezeti rehabilitációs programok kialakítása, a leromlott állapotú külterületek, revitalizációja, ami a belterületek további eredményezheti.
szabályozatlan terjeszkedésének szabályozását is
Az épített környezet rehabilitációja túlmutat a környezetvédelmi célokon,
kihatással van a társadalmi életminőség javulására, a környezet-egészségügy minőségi fejlődésére. V.3. Mezőgazdasági termőterületek optimális hasznosítása, az ökogazdálkodás formáinak elterjesztése A határ menti térségek területének jelentős része jó agrártermelési adottságú. A legjobb talajú területek a mezőgazdasági termelésben kimagaslóan jó feltételeket kínálnak, ezért ezeket hosszú távon piaci versenykategóriás, ám környezetkímélő mezőgazdasági célterületekként kell kezelni. Távlatilag is meghatározó marad a gabona- és a zöldségtermesztés, a kertészeti és gyümölcsgazdálkodás. A térség környezeti szempontból érzékenyebb területein cél, hogy a tájhasznosítás magában foglalja a természet- és környezetkímélő, illetve hagyományos gazdálkodási módok megőrzését, fenntartását, ezáltal szolgálja az élőhelyek védelmét, a biológiai 34
sokféleség fennmaradását, a környezeti egyensúly fenntartását és a tájképi értékek megóvását. A környezetbarát agrotechnikák alkalmazását és elterjedését, a fenntartható területhasználat és talajvédelem céljainak megoldását a földhasználóknak nyújtott megfelelően ösztönző és ellenőrizhető támogatási rendszerrel kell elősegíteni. Fontos, hogy a mozaikos tájszerkezet – a tanyasi életforma sajátosságaival párhuzamosan – fennmaradjon. A térségben nagy hagyományai vannak a gyümölcs- és zöldségtermesztésnek, valamint a szőlőkultúráknak, tehát számolni kell azzal, hogy kisebb, intenzív művelésű területek a jövőben is lesznek. Emellett fontos a meglévő természeti, erdő- és gyepterületek megóvása, rehabilitációja, a vízvisszatartást szolgáló tájhasználati formák kialakítása. A folyók mentén a nagyfokú környezeti érzékenység és a viszonylag kedvezőtlen adottságok miatt elsősorban külterjes gazdálkodást kell folytatni. Az extenzív (külterjes) művelés lényege, hogy az ökológiai adottságokon, a természeti erőforrások fenntartható használatán alapszik, a gazdálkodás viszonylag
kevés
anyag-
és
energia-bevitellel
történik.
A
gazdálkodókat
célirányos,
jövedelempótló támogatással kell érdekeltté tenni a külterjes gazdálkodási mód folytatásában. A vidéki táj fenntartásából kiegészítő jövedelmek származhatnak az egyéb tevékenységek révén (pl. horgász-, vadász- és természetjáró turizmus, falusi vendéglátás, kézművesség stb.) E területeken társadalmi- gazdasági szempontból lényeges tényező az élőmunka-igényes, piacképes árut előállító szociális típusú mezőgazdaság támogatása és fenntartása, ezzel egyidejűleg a parlagterületek visszaszorítása. A külterjes mezőgazdálkodás nélkülözhetetlen eszköze a természetvédelemnek is, mivel a természeti értékek jelentős része ilyen műveléssel tartható fenn. Elsősorban a gyepek természetvédelmi kezelésében fontos a kíméletes legeltetés és kaszálás, de a nád-, hal-, vad- és erdőgazdálkodásnak is lehetnek természetvédelmi funkciói. V.4. Természeti-környezeti, ökológiai típusú együttműködési lehetőségek kidolgozása A vizsgált határterület versenyhelyzetének javítása stabil gazdasági és társadalmi környezetben, az erőforrások kölcsönös megegyezésen alapuló, hosszú távon fenntartható hasznosításával, az Európai Unió követelményrendszerének megfelelő, az egészséges és vonzó természeti környezet megóvásával
lehetséges.
A
térségbeli
ökológiai
folyosók
fennmaradására,
élőviláguk
sokszínűségének megőrzésére – a helyi értékeken kívül - csak a határon átnyúló és nemzetközi együttműködéssel van mód. Ennek előmozdítását az alábbi fejlesztési programelemek szolgálják: –
A Duna a vizsgált határterületi szakasza mentén, a Felső-Duna mentén kialakított idegenforgalmi-természetvédelmi övezetet (a rezervátumon belüli védett társulásokat) a 35
magyarországi Duna–Dráva Nemzeti Parkot és a horvátországi Kopácsi-rét Nemzeti Parkot magában foglaló Duna-menti Nemzeti Park kialakítása háromoldalú nemzetközi egyezmény keretei között; az öko-turizmus feltételeinek összehangolt fejlesztése az érintett területeken. –
A Szabadkai-erdők, a Palics–Ludas Regionális Park, valamint a Szelevényi-erdők közös gondozásának megszervezése a magyarországi határtérség Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó területeivel; hosszabb távon e területek egységes határmenti természetvédelmi területté alakítása.
–
A települések, városok belterületi zöldterületeinek parkjainak fenntartása és a külterületi zöldterületekkel történő hálózatos összekapcsolása (Törökkanizsa, Szabadka).
–
Öko-folyosók kialakítása a Duna, és a Tisza völgyében, valamint a Duna–Tisza-közi Homokhátságon, kiterjesztve azok védelmét Magyarország irányába.
–
A folyóvölgyek ökológiai felméréseken és hatásvizsgálatokon alapuló, a NATURA 2000 és ESA területek kijelölésének irányelveihez igazodó rehabilitációs programjainak elkészítése A Natura 2000 hálózatba tartozó kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területei részét képezhetik egy-egy határon átnyúló tájvédelmi körzetnek. Vizsgálni szükséges, hogy egyes védelem alatt nem álló Natura 2000 területek kiemelt természetvédelmi oltalma indokolt-e, és indokoltság esetén védetté kell azokat nyilvánítani. Gondoskodni kell a különleges tájalkotó elemek környezetében a tájképi értékek megőrzéséről, szükség esetén azok helyreállításáról.
–
Közös holtág-rehabilitációs célok és feladatok megfogalmazása (közös tájgazdálkodás).
–
Igen fontos határon átívelő természetvédelmi-ökológiai jellegű együttműködés lehet a magyarországi Madarász tó és a szerbiai Szelevényi puszta közös látogatóközpontjainak kialakítása. E látogatóközpont létjogosultságát alátámasztja, hogy a két védett területhez igen közel van mellet a Tisza partján a Kamarás természetvédelmi park, amely a Szegediek egyik kedvelt rekreációs helye. Közös természetvédelmi projektre nyílhat lehetőség a Szabadkai homokvidéken és a határ magyar oldalán lévő Kelebia község területén lévő “remélem” nevű védett területen.
–
A „három ország közötti” lehetséges együttműködés potenciális lehetősége is fennáll: a szerbiai Felső-Duna folyómellék, a horvát Kopácsi rét és a magyarországi Baja-Duna melléke által behatárolt háromszög-területen. Itt kitűnő ökoturisztikai tanösvények és „zöldvíziturizmus” alakítható ki. A vajdasági Felső-Duna mellék három községében (Zombor, Apatin és Hódság) is kialakíthatóak ökoturisztikai látogatóközpontok létrehozása, amelyekben
szervezetten
környezeti
oktatási,
„zöld-propaganda”
rendezvények
is
megszervezhetők mindkét ország lakosait és iskolásait érintve. –
Határon átnyúló, térségi Natúrpark létrehozása, amely elősegíti a természeti értékek és 36
erőforrások fenntartható használatát, valamint a környezeti problémák hatékonyabb kezelését a határon átnyúló együttműködési formákban is. –
Ökoturisztikai kerékpárutak kialakítása (pl. Kelebia – Palics)
V.5. Egyedi tájértékek kataszterezése Egyedi tájértéknek az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem minősülhet. Megállapításuk és nyilvántartásba vételük a magyar területeken a nemzeti parki igazgatóságok feladata, de a felmérésüket szolgáló kataszterezésben a települési önkormányzatok, civil szervezetek is szerepet vállalhatnak. A tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása, a terület- és településfejlesztési tevékenységek során gondoskodni kell az egyedi tájértékek fennmaradásáról. VI. Élhetőbb települési környezet kialakítása VI.1. A zöldfelületek fejlesztése Alapvető feladat a belterületi zöldfelületek védelme, e felületek beépítésének tiltása, a káros hatásokat csökkentő képességük fenntartása, nagyságuk növelése, a közparkok állapotának javítása, a belső kertek, intézményi kertek fejlesztése és rekonstrukciója. A települési zöldfelületi rendszer fejlesztése új funkciójú közkertek, közparkok, játszóterek, sportolásra alkalmas területek kialakításával új közösségi terek létrehozására is alkalmas. Külterületen a tájszerkezetet meghatározó, és a hálózatos zöldfelületi rendszerbe kapcsolható elemek az utak és a csatornák. A kísérő növénytelepítés szakszerű kialakításával elő kell segíteni e létesítmények tájba illesztését és a települési zöldfelületekkel való összekapcsolódását, zöldfolyosók kialakítását. VI.2. Allergén pollenek elleni védekezés A térségben az allergiás megbetegedések száma folyamatosan nő, különösen a városi lakosság körében, ahol a nagyobb légszennyezés miatt több stressz éri a szervezetet. A gondozatlan területeken az agresszív gyomok, invazív fajok elszaporodása gyors. A védekezés döntően az ingatlantulajdonosok és használók feladata. A jogkövető magatartásuk hiányában hatósági eszközökkel kell megakadályozni, hogy az elhanyagolt, nem megfelelő módon művelt vagy parlagon hagyott mezőgazdasági, esetleg művelésből kivett területek pollenszennyező- forrásokká váljanak. Köztulajdonban lévő ingatlanok esetében az allergén gyomok elleni védekezés állami és önkormányzati feladatot jelent. A települési önkormányzat jegyzőjének, valamint a növény- és 37
talajvédelmi igazgatóságnak ezen kívül hatósági feladata, hogy az ingatlantulajdonosok és használók mulasztása esetén közérdekű védekezést rendeljen el. Az allergén gyomok visszaszorítását hosszú távon az ingatlantulajdonosok és földhasználók szemléletváltása és jogkövető magatartása eredményezheti. Ennek érdekében szorgalmazni kell a megfelelő védekezés- és műveléstechnikák megismertetését és elterjesztését. VI.3. A környezetbarát közlekedésszervezés – kerékpárút-hálózat fejlesztés A közlekedési létesítmények tervezése és megvalósítása során fontos szempontként kell kezelni az emberi környezet védelmét, ideértve a forgalombiztonságot, a zaj-és levegőterhelés megfelelő szinten való tartását, illetve csökkentését, valamint a táj- és természetvédelem követelményeit. A tervezett új nyomvonalak, nyomvonalszakaszok, csomópontok és más közlekedési létesítmények területigényét a településrendezési tervek készítése során – hatástanulmány alapján – kell pontosítani, illetve biztosítani. A határ mentén pedig biztosítani kell az alternatív közlekedési kapcsolatok mielőbbi kiépítését. A térség településein hagyománya van a kerékpározásnak, amit továbbra is ösztönözni kell. Fontos feladat az egyes településeken belüli, illetve a szomszédos települések közötti hivatásforgalmi igényeknek megfelelő, azokat kiszolgáló kerékpárút-hálózat kialakítása és fenntartása. A lakóterületek közterületei nem mindig teszik lehetővé, és a forgalom nem mindig teszi szükségessé egy önállóan vezetett kétirányú kerékpárút építését. A kerékpárutak hálózatainak kialakítása első körben történhet a közepes méretű városok agglomerációs területeken, a határon átmenő főutak mentén, valamint az idegenforgalmilag frekventált folyóparti szakaszok mentén, az árvízvédelmi töltéseken vagy azokkal párhuzamosan épül ki. A dél-magyarországi Baja-Szeged kerékpárút megvalósításával érdemes lenne az észak vajdasági településeket (Zombor, Bajmok, Szabadka, Kanizsa erre a nyomvonalra becsatlakoztatni. V.4. Helyi építészeti örökség védelme A helyi építészeti örökség védelmével kapcsolatos feladatokat az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény értelmében a településrendezés egyik feladata a település épített értékeinek fejlesztése és védelme, az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdek összhangjának megteremtése. A települési infrastruktúra fejlesztésével és egyes településrészek rehabilitációjával egy időben figyelemmel kell lenni a sajátos – értékes – településszerkezet- és karakter megőrzésére. Az új köz-és magánépületek tervezésekor törekedni kell a helyi építészeti hagyományok felhasználására, az új épületek beillesztésére, valamint – különösen a tanyás területeken, a falvakban és a kisvárosokban – szorgalmazni kell a térségre és a 38
tájra jellemző építészeti hagyományok újraélesztését. A települési önkormányzatoknak gondoskodniuk kell a helyi építészeti örökség védelmével kapcsolatos helyi rendeletek megalkotásáról, amely szabályozza a gondozással, felújítással kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket és az ezekkel összefüggő önkormányzati támogatás feltételeit.
39
8. A STRATÉGIÁBAN MEGJELÖLT CÉLOKHOZ RENDELHETŐ FORRÁSOK Európai Bizottság Intelligens Energia Európa Program (IEE), amely az Európai Unió 2007-2013-ra vonatkozó energiahatékonyságot és megújuló energiák alkalmazását ösztönző, nem technológiai jellegű tevékenységeket támogató pályázati programja, mely hozzájárul a 2020-as célok eléréséhez is. A program a Versenyképességi és Innovációs Keretprogram (CIP) részét képezi. Az IEE program keretében az EU Energia Főigazgatósága (DG Energy) éves rendszerességgel hirdet meg pályázatot, 2010-ben közel 56 millió euró támogatás volt fordítható a program keretében energiahatékonyságot és megújuló energiák alkalmazását ösztönző projektekre. Ez az összeg az idei évben 67 millió euró, mely összeg az energiahatékonyság (SAVE - kb. 12 millió euró), a megújuló energiaforrások (ALTENER - kb. 16 millió euró), az energiahatékony közlekedés (STEER - kb. 12 millió euró), és az integrált kezdeményezések (kb. 27 millió euró) alprogramok között oszlik meg. Európai Bizottság LIFE+ Program, amely olyan projekteket támogat, amelyek új szakpolitikai ötletek, technológiák, módszerek és eszközök kialakításához járulnak hozzá, többek között a levegővel, a vízzel, a hulladékkal, az éghajlattal, a talajjal és a mezőgazdasággal foglalkozó szakterületeken. Az Információ és kommunikáció a környezet- és a természetvédelemmel, valamint a biológiai sokféleség megőrzésével kapcsolatos ismeretterjesztő és figyelemfelkeltő projektekhez, valamint az erdőtüzek megelőzését célzó beruházásokhoz (tudatosítás, különleges képzések) nyújt társfinanszírozást. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség A magyarországi Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Széchenyi Terv, valamint az Európai Területi Együttműködési programok keretében meghirdetett Magyarország-Szerbia IPA EU-s pályázati kereteken keresztül támogatja az egyes környezeti fejlesztéseket. Az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programja, valamint a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) a következő prioritásokat támogatja:
Környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban - E-környezetvédelem KEOP - 6.3.0/0911 A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok szemléletformálás, informálás, képzés Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő és villamosenergia-, valamint biometán termelés KEOP-2011-4.4.0 Helyi hő- és hűtési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokkal (A) KEOP-2011-4.2.0Helyi hő- és hűtési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokkal (B) A települési szilárd hulladéklerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése Megújuló energia alapú térségfejlesztés Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Közép-Magyarországon Geotermikus alapú hő-, illetve villamosenergia-termelő projektek előkészítési és projektfejlesztési tevékenységeinek támogatása KEOP-2011-4.7.0 Távhő-szektor energetikai korszerűsítése Települési szilárdhulladék-lerakókat érintő rekultivációs programok kiterjesztése A fenntarthatóbb életmódot és a fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek KEOP-6.2.0/A/09-11, KEOP-6.2.0/B/09-11
40
Az ÚMFT a további célokat is támogatja:
Élőhelykezeléshez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztés / KEOP - 3.2.0/09-11 Élőhelyvédelem és -helyreállítás, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése / KEOP-20093.1.2
Az INNOAXIS projekttel párhuzamosan futó, a térség környezeti fenntarthatóságát szintén elősegítő – alapvetően környezetvédelmi célokat szolgáló – Magyarország-Szerbia IPA pályázatok Development of sustainable farming model for the viable country life across the borders, Fenntartható tanyamodell kialakítása Szegedi Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft és a Zentai Kertészek Egyesülete. A projekt kutató és bemutató munkája rámutat a tanyai gazdálkodás előnyeire, a környezetközpontú gazdálkodás lehetőségeire és az egészséges környezetben, korszerű és természetbarát agrotechnikával kapott termékek minősíthetőségének és eladhatóságának lehetőségeire. Mindkét országból 3-3 tanya lett kiválasztva. A projekt keretében már megkezdődtek a szakértői felmérések, melyek a tanyákon lévő adottságokat és lehetőségeket térképezik fel. A turisztikai, ökológiai, növénytermesztési és állattenyésztési szempontból (elsősorban őshonos állatok tekintetében) történő felmérések irányt mutatnak a szükséges átalakításokra, és beruházásokra a hatékony tanyai gazdaság kialakítására céljából. A pályázati program alapján történő beruházások és átalakítások 2010 telén történnek meg, ezután pedig újabb felmérések vizsgálják ezek hatékonyságát, valamint feltérképezik a további fejlesztések lehetőségeit. A tanyákon elvégzett kutatómunka eredményeit, valamint a felvázolt lehetőségeket 2011 tavaszán, a tanyákon megrendezett nyílt napok alkalmával mutatja be a kutatócsoport. A kutatások és bemutatások végeztével egy tanulmánykötet készül, mely olyan gazdálkodási modelleket vázol fel a tanyai környezetre, melyet Szerbia és Magyarország illetékes hatóságainak átadva támpontként szerepeltethetnek Szerbia készülő vidékfejlesztési stratégiájában. Content Development of the SME related Services and the Establishment and Operation of a Unified Business Development Network A kis- és középvállalkozásokhoz (KKV) fűződő szolgáltatások tartalmi fejlesztése és egy egységes üzletfejlesztési hálózat megalapítása és üzemeltése Magyarkanizsa Község HÖKTE (Mórahalom) A projekt célja a határokon átnyúló gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi tevékenységek fejlesztése, fenntartható területfejlesztésre irányuló együttes stratégiák révén, és elsősorban a vállalkozói szellem ösztönzése, különösen a kis- és középvállalkozások együttműködése, mezőgazdasági felvásárlói hálózatok kialakítása, piacra-jutás elősegítése, élelmiszeripari, szállítási és raktározási infrastruktúra, valamint a határokon átnyúló kereskedelem és vállalkozói hálózatok fejlesztése, közös beruházás-ösztönzés és tőkebefektetés által. Handshake - development of Hungarian and Serbian vocational and adult education systems through competency based training activities Kézfogás – A magyarországi és szerbiai szak- és felnőtt oktatási intézmények fejlesztése képességi képzéseken keresztül Kecskeméti Regionális Képző Központ, OKU “Cnesa”, BKMÖ EGYMI Baja, Probitas A tizenhat hónapos projekt a kiegyensúlyozott régióbeli fejlődést célozza meg. Három féle képzés valósul meg a következő szakmai területeken: hotelsegéd, képzők képzése és ökológiai gazdálkodás. A projekt a hátrányos helyzetben élő lakosságot célozza meg. Building up and actuation of a Hungarian-Serbian cross-border flood and inland water management system Magyar-szerb határon átívelő ár- és talajvíz vízszabályozási rendszer kiépítése és üzembe helyezése Kisteleki Környéki Települések Többcélú Társulata, Partnerek: ICR, ATIKÖVIZIG A projekt célja minimalizálni az anyagi károkat és biztosítani a lakosság biztonságát egy esetleges árvíz vagy talajvíz-emelkedés esetén Kistelek és a határ menti áradási övezet régiójában. Cél egy többnyelvű Földrajzi Információs Rendszer (FIR) felállítása, amelyen keresztül percre készen folyna a községek közti kétnyelvű információcsere. A FIR nemzetközi adatbázisa előrejelzéseket is készít a bevitt adatok alapján, ezzel az óvintézkedések mértéke is megszabható. Lifelong Education and Regional Networking LEARN Szerb és magyar online nyelvtanfolyamon, továbbá népszerű kecskeméti képzéseken is részt vehetnek majd a szabadkai munkanélküliek. A Szabadegyetem és a kecskeméti Álláskeresők Egyesületeinek Bács-Kiskun Megyei Szövetsége közös IPA-projektjének neve (),
41
megvalósítása pedig már folyamatban van. A program magában foglalja a kecskeméti és a szabadkai felnőttképzési programok cseréjét, sőt egy új, közös tanterv is elkészül. Húsz hallgató számára megszervezik az online magyar–szerb tanfolyamot is. A programok mindegyike ingyenes lesz. Reconstruction Planning of Baja-Bezdan Canal Baja-Bezdáni-csatorna rekonstrukció Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság ADUKÖVIZIG és a Vode Vojvodine – Novi Sad Zapatna Bačka – Sombor vízügyi szervezet. Cél: a csatorna műtárgyi rekonstrukciójának engedélyezési-, egyeztetési-, kiviteli és tender tervei. Building up and actuation of a Hungarian-Serbian cross- border flood and inland water protection system along the Tisza river HUSEFLOOD (támogatásban részesülő partnerként veszünk részt) Az ATIKÖVIZIG biztosítja a partnerek tevékenységeinek vízgazdálkodással, kármegelőzéssel kapcsolatos szakmai hátterét. A vízgazdálkodás, az ár-és belvízvédekezés, az ökológiai vízigények valamint a közös vízminőség-monitoring metodikájának meghatározása tekintetében jövőkép és akcióterv felvázolása a közös érdekeltségű határmetszett terület vonatkozásában 3 db. tanulmány elkészítésével. A projekt eredményeinek hatékony felhasználása elképzelhetetlen az összefüggő vízrendszer kezelésének komplex látásmódja nélkül, melyet szervezetünk biztosít mind a megvalósítási, mind a fenntartási időszakban. Egyéb, főként a vízgazdálkodásban érdekelt nyertes IPA projektek
Tisza River Modelling on the common interest section of Hungary and Serbia and developing of the measuring equipment Optimization of Cost Effective and Environmentally Friendly Procedures for Treatment of Regional Water Resources Common preparation for floods Building up and actuation of a Hungarian-Serbian cross- border flood and inland water protection system along the Tisza river Drinking-water basis protectionon the Tisza-Maros field, Conservation management and animal health monitoring of NATURA 2000 species Animal health responsibility Implementation of Nature conservation rescue center and animal health monitoring system with crossborder cooperation
A programokban érdekeltek lehetnek a helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások, Regionális Fejlesztési Tanácsok, Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek, hulladékkezelési közszolgáltatást végző gazdasági társaságok, hulladékká vált termékek visszavételére kötelezett forgalmazók, másodnyersanyag hasznosító vállalkozások, oktatási intézmények, civil szervezetek Bányászati és Földtani Hivatal, Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, Agrárkamara és agrár érdekvédelmi szervezetek, Magyar Energia Hivatal földhasználók, gazdálkodók és maga a helyi társadalom egésze.
42
9. ÖSSZEGZÉS A térség fejlődésének egyik sarokpontja a korszerű környezetgazdálkodás megteremtése és a környezetminőség területi kiegyenlítődésének biztosítása. Magyarország korábbi EU-s csatlakozásának következményeként a határ két oldalán a környezeti állapotokat illetően ma jelentős különbség érzékelhető. Míg a nyolc Magyarországra eső kistérségben az elmúlt évtizedben, a korábban legkritikusabb szektorok (pl. hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés, ivóvízellátás) környezettudatos átalakítása jelentősen felgyorsult, (illetve a Natura 2000 programmal jelentősen megváltozott a természetvédelem helyzete is) addig a vajdasági községek esetében ezen területek környezetvédelmi tevékenységei az elmúlt években csak igen vontatottan haladtak, a környezetiinfrastrukturális fejlesztések elmaradtak. A Vajdasági Autonóm Tartományban tehát a környezetgazdálkodási intézkedéseket – a gyorsabb EU-s csatlakozás és a határmenti kooperációs lehetőségek reményében – minél előbb meg kell valósítani, új környezeti paradigmára épülő környezetgazdálkodási rendszert kell kialakítani. A környezeti szempontból kiegyensúlyozottabb fejlődés egyben környezeti tudatosságot, azaz környezetbarát társadalmi szemléletet és attitűdöt is feltételez. E téren ösztönözni kell a helyi környezetkímélő termelési formák, fogyasztási szokások és az alternatív környezeti technológiák terjedését, motiválni kell a termelőket és magukat a társadalmi közösségeket is a fokozatosan szigorodó környezeti normák maradéktalan betartására, a szűkössé vált erőforrásokkal való ésszerű, takarékos gazdálkodásra. Mindenképpen nagy hangsúlyt kell kapnia a táji értékek ésszerű használatának, a térségspecifikus fejlesztéseknek, továbbá a „best practices” lokális lehetőségeinek megvalósításának. A térség felzárkózásának alapvetően fontos feltétele a természeti, az épített és a társadalmi, kulturális-mentális környezet együttes fejlesztésének megvalósulása. Csak a komplexen értelmezett környezetvédelmi tevékenységek kibontakozásával őrizhetők meg hosszú távon a térség sajátos ökológiai-táji vonásai. A környezeti szemléletű fejlesztések által válhat a térség agrárkörnyezetvédelmi és ökoturisztikai célterületté, valamint a települések élhetőbbé tételével őrizheti meg társadalmát is. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a megnevezett prioritások és programok kizárólag egy olyan optimista szcenárió esetében valósíthatók meg, amely esetén a jövőben létrejön az országok megegyezésén alapuló környezetvédelmi törvények harmonizációja, valamint Szerbia részéről is megtörténik az EU-s környezeti alapelvek elfogadása, az Unióban használatos joggyakorlat bevezetése, a környezeti szabályozási előírások betartása és a környezeti demokrácia érvényre jutása. 43