A Magyar Szegénységellenes Hálózat Stratégiája a 2013-2016 közötti időszakra
Bevezető A Magyar Szegénységellenes Hálózat prioritásait, fejlődésének fő irányát, legfontosabb tevékenységeinek körét meghatározó első stratégiánkat a 2011-2013-as időszakra készítettük el. Az azóta a szervezeten belül és a külső környezetben történt változások, az elvégzett munka eredményei és nehézségei fényében a következő három éves időszakra szóló tervezés szükségessé tette a korábbi prioritások és az ezek elérését szolgáló eszközök átértékelését és újrafogalmazását. Bár a magyarországi közeget jellemző folyamatosan változó gazdasági és társadalmi viszonyok, a civil szervezetek működési körülményeinek fokozatos ellehetetlenülése megnehezíti az akár hároméves középtávra történő tervezést, mégis úgy gondoljuk, hogy szükséges azokat a legfontosabb ügyeket, hívjuk őket prioritásoknak és legfontosabb eszközöket, módszereket, illetve elérendő célokat megfogalmazni, amelyek irányt mutatnak majd a napi munkában, projektek tervezésében, tevékenységeink megvalósításában. A Hálózat 2004-ben azzal a céllal alakult meg, hogy civil szervezetek összefogásaként hozzájáruljon a magyarországi szegénység csökkentéséhez. Az azóta eltelt kilenc évben ez a cél nem, hogy nem vesztett fontosságából és aktualitásából; hanem elmondható, hogy ma minden korábbinál kilátástalanabb a szegénységben élő emberek helyzete, s súlyosabb a kormányzat szegény-ellenessége. A szegénység 2007 óta megfigyelhető nagyjából folyamatos növekedésének eredményeként ma (az Unióban használt statisztikák szerint) a népesség 31 százaléka él szegénységben Magyarországon (ezzel az adattal az ötödik legrosszabb helyen állunk az Európai Unió országai között). A szociális ellátásokhoz való hozzáférés fokozatos szűkítésének következtében jelenleg kb. 300 ezer ellátatlan munkanélküli ember él az országban. A „Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia 2006-ban történt elfogadása dacára a gyerekszegénység folyamatosan nő. A közelmúlt kormányzati intézkedései a szegénység – és különösen a hajléktalanság – egyre súlyosabb kriminalizációja irányába mutatnak. Az egyre mélyülő és bővülő szegénység problémájától elválaszthatatlan a társadalmi egyenlőtlenségek növekedésének kérdése. Javarészt a szegények jövedelmeit szűkítő, ugyanakkor a középosztály és a magasabb jövedelműek bevételeit növelő kormányzati intézkedéseknek köszönhetően az utóbbi években az egyenlőtlenségek dinamikus növekedése indult meg. A Hálózat megalakuláskor megfogalmazott és folyamatosan prioritásként kezelt célkitűzése a szegénységben élő emberek társadalmi részvételének erősítése – annak biztosítása, hogy az érintettek véleménye, javaslatai eljussanak a döntéshozókhoz. E párbeszéd mindkét fél részéről felkészültséget és nyitottságot igényel. Sajnos elmondható, hogy a civil társadalom szervezettsége és részvétele a döntéshozatali folyamatokban úgy általában gyenge, és ezen belül különösen alacsony a szegénységben élő emberek aktivitása. Néhány szervezettől eltekintve (ilyenek a Hálózat mellett pl. a Város Mindenkié Csoport, roma önszerveződések) ma is hiányoznak a szegénységben élő érintettek önszerveződésével létrejött érdekérvényesítő csoportok, szervezetek; s gyerekcipőben járnak az e célból indított programok, kezdeményezések. Az ideális párbeszédhelyzet másik oldalán található központi és helyi kormányzat partnerségre, egyeztetésre való felkészültsége és nyitottsága terén pedig drámai 1
visszalépés tapasztalható – az egyébként sem ideális – 2010 előtti állapotokhoz képest. A formális egyeztetési struktúrák kiüresedtek és jobbára látszattevékenységet folytatnak. A civilek jogszabályalkotásba történő bekapcsolódási lehetőségeinek szűkülése mellett olyan – a szektort hátrányosan érintő – lépések fémjelzik az elmúlt éveket, mint a Nemzeti Civil Alap megszűntetése, illetve átalakítása; s ezzel párhuzamosan a civil társadalom fejlődésére, aktivitásaira rendelkezésre álló elérhető források jelentős csökkentése. A fentiekben röviden vázolt – a szegénységben élő embereket és a szegénység csökkentése érdekében érdekérvényesítő tevékenységet folytató civil kezdeményezéseket érintő – problémák sora még hosszasan folytatható lenne. Jelen dokumentum célja azonban nem a problémák feltárása, hanem annak meghatározása, hogy ezen társadalmi viszonyok között milyen prioritások mentén és milyen tevékenységeken keresztül segítheti elő a Hálózat saját meghatározott céljainak elérését. A Hálózat 2013-2016 közötti időszakra megfogalmazott stratégiája három fő pillérre épül, amelyek egymással is összefüggnek, illetve egymást is támogatják. A három pillér a következő: - az időszakra meghatározott három fő téma, amelyekre az érdekérvényesítő tevékenységünket fókuszáljuk, s amelyek mentén az érintettek részvételére, tagjaink aktivitására, széles körű civil partnerségre, szakmai háttérmunkára és kommunikációra épülő komplex kampányokat valósítunk meg. A Stratégia által meghatározott fő témáink a foglalkoztatás (ezen belül is kiemelten a közmunka rendszere), a garantált minimum jövedelem és a gyerekszegénység. - a szegénységben élő emberek hatalommal való felruházását, önszerveződését és a társadalmi változások érdekében történő közös fellépésüket célzó munkánkban az elkövetkező három évben kiemelt szerepet kap a közösségszervező módszer alkalmazása, fejlesztése és elterjesztése. A jelenleg Budapesten közmunkások körében folyó közösségszervező munkát képzéseken, mentoráláson; a módszer iránt nyitott civil szervezetek, informális csoportok bevonásán keresztül tervezzük országszerte elterjeszteni. - egyrészt a Hálózat erőforrásainak növelése, másrészt pedig az érintettek szervezeten belüli részvételének erősítése érdekében dolgozzuk ki és valósítjuk meg a szegénységben élő aktivisták szervezeti „karrier útját”. A munka, amely elválaszthatatlan a szervezetfejlesztés és kapacitás bővítés kérdésétől, egyben egy olyan modell-program létrehozására irányul, amelynek alkalmazásával tudatosan tervezett és támogatott szervezeten belüli utak járhatóak be az első kapcsolatfelvételtől akár a vezetőség munkájában való részvételig.
2
I. A HÁLÓZAT ÚJRAFOGALMAZOTT MISSZIÓJA A Hálózat korábban megfogalmazott missziójának1 összetettsége (és értehetetlensége) tette szükségessé missziónk/küldetésünk újrafogalmazását. Eszerint: A Hálózat egy olyan platform, ami összehozza azokat a szereplőket (szakembereket és érintetteket), akik a szegénység ellen küzdenek; folyamatosan hangot ad a szegényeknek; érdekképviseletet lát el (nemzetközi és hazai színtéren, illetve más civilekkel együttműködve), szakmai háttérmunkát végez; összefogja és szolgáltat a szegénység ellen küzdő civil szervezeteket/szervezeteknek; saját, kiemelt témák mentén dolgozik, kampányokat valósít meg. A fenti misszió elérését szolgáló tevékenységek két fő ága: - a tematikus érdekérvényesítő munka és - a szegénységben élő emberek megszervezése, kiemelten a közösségszervezés II. A STRATÉGIA ELSŐ PILLÉRE – AZ ÉRDEKÉRVÉNYESÍTŐ TEVÉKENYSÉG FÓKUSZÁBAN ÁLLÓ TÉMÁK: 1) A HÁLÓZAT ÁLTAL MEGVALÓSÍTANDÓ KOMPLEX TEMATIKUS KAMPÁNYOK Tisztában vagyunk azzal, hogy az érdekérvényesítő munka jelentős része szükségszerűen reaktív, azaz az aktuális (Európai Uniós, hazai központi és helyi) kormányzati intézkedések, tervek és társadalmi jelenségek kapcsán kell véleményt megfogalmazni, támogató vagy éppen ellentétes nyomásgyakorlást kifejteni. Bár a Hálózat a jövőben is felvállalja, hogy kapacitásai függvényében megszólal és fellép a szegénységben élő embereket és általában a társadalmi összetartás kérdését érintő aktuális ügyekben, ugyanakkor az érdekérvényesítő munkánkat fokozatosan a proaktív érdekérvényesítés irányába kívánjuk elmozdítani. Meggyőződésünk, hogy jól tervezett és felépített kampányokon keresztül a kormányzati nyomásgyakorlás, a társadalmi mozgósítás és a társalmi véleményformálás is hatékonyabban végezhető. Ezen túlmenően a tagszervezeteink, a szegénységben élő aktivistáink, támogató önkéntesek és együttműködő civil szervezetek és más releváns szereplők bekapcsolása is sokkal inkább megvalósítható egy-egy előre és közösen megtervezett kampány mentén. A Hálózat következő három évre meghatározott kampány témái: a) Foglalkoztatási kérdések, foglalkoztatás bővítés (speciálisan a közmunka rendszer kérdései)
1
„A Magyar Szegénységellenes Hálózat alapvető célja, hogy széles társadalmi támogató bázist megteremtve, a szegénységben élők aktív részvételére építve alapvetően közösségépítő, a társadalmi nyilvánosságot megszólító és érdekképviseleti tevékenységével hozzájáruljon a magyarországi szegénység és társadalmi kirekesztés csökkentéséhez. Információt gyűjtsön és osszon meg, szolgáltatásaival támogassa a tagszervezetei munkáját, erősítse az öntevékenységet, növelje a társadalmi tudatosságot a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők véleményét, javaslatait, érdekeit figyelembevevő, a társadalmi összetartozást erősítő jogszabályok, stratégiák, helyi, területi, országos és nemzetközi akciók, programok megvalósulásának, a szegénység elleni küzdelem ügyének nyilvánossága érdekében.” (A Hálózat 2011-2013-as időszakra szóló Stratégiájában szereplő misszió megfogalmazás)
3
A Hálózat tagjainak bevonásával már 2012-ben meghatároztuk a közmunkát, mint a közösségszervező munkánk első témáját. Közösségszervező munkatársunk vezetésével 2012 nyár vége óta dolgozunk együtt jobbára budapesti közmunkásokkal. E munka eredményeként körvonalazódtak azok a legfontosabb problémák, amelyek megváltoztatása a közmunka rendszerének jobbá tétele (vagy inkább „kevésbé rosszá” tétele) érdekében szükségesek. Ilyenek a teljesség igénye nélkül a minimálbért el nem érő közmunkás bér, a heti kifizetés, rövid időre szóló és bizonytalan szerződések, a rossz munkakörülmények, a megalázó bánásmód, illetve a közmunkából a nyílt munkaerőpiacra vezető utak hiánya. Bár jelenleg a közmunkásokkal folytatott közös érdekérvényesítő munka a közmunka rendszerére koncentrál, a kampányban a jövőben egyre inkább ki kívánjuk szélesíteni a kampány tematikáját, s egyre inkább azzal foglalkozni, hogy milyen módokon, milyen feltételek teljesülése mentén növelhető a foglalkoztatottság szintje Magyarországon. A kampányban elsősorban a rossz munkaerő-piaci helyzetű (alacsony iskolai végzettségű; pályakezdő, tartós munkanélküli; hátrányos helyzetű településeken élő stb.) társadalmi csoportok foglalkoztatási lehetőségeinek szociális és gazdasági vetületeivel is foglalkozni kívánunk majd. A kampány felelősei (a kampánystratégia kidolgozói és megvalósítói) elsősorban a megszervezett közmunkások lesznek, ugyanakkor – természetesen – a Hálózat a megtervezett tevékenységeket szakmai háttérmunkával, mozgósítással stb. segíti. b) A megfelelő szintű garantált minimum jövedelem bevezetése Az Európai Szegénységellenes Hálózat (EAPN) tagjaként évek óta foglalkozunk a megfelelő szintű garantált minimum jövedelem ügyével2. A garantált minimum jövedelem biztosítását az Unió évtizedek óta sürgeti3 a tagállamokban. Magyarország az egyike azon kevés Uniós országoknak, amely nem rendelkezik garantált minimum jövedelemmel. A helyzet azonban az Uniós tagállamok többségében sem rózsás. Uniós összehasonlító jelentések, tanulmányok szerint a legtöbb helyen probléma van a minimum jövedelem szintjével (az valóban biztosítjae az emberi méltósághoz szükséges életfeltételeket), a lefedettségével (mindenki jogosult-e, aki rászoruló lenne) és az igénybevétel arányával (akik jogosultak milyen arányban veszik igénybe az ellátást, illetve milyen arányban szorulnak ki a bonyolult adminisztráció, a megbélyegzés és egyéb okok miatt). A helyzet feltárása, a megfelelő szintű minimum jövedelmet biztosító rendszerek kialakítása irányába megteendő legfontosabb lépések azonosítása érdekében az EAPN 2013 januárjában két éves projektet indított, amelyben a Magyar Szegénységellenes Hálózat is részt vesz. A projekt gyakorlatilag egy kétéves kampány, amely az érintett szereplők mozgósítására, bevonására, társadalmi támogatás megnyerésére; szakpolitikai ajánlások megfogalmazására és ezek mentén történő nyomásgyakorlásra épül. A kampány során – terveink szerint – módunk lesz arra, hogy az érintettek és szakértők bevonásával közösen dolgozzunk annak meghatározásán, hogy mennyi is lenne ma Magyarországon az a jövedelmi szint, amely biztosítja az emberhez méltó életfeltételeket. E mellett társadalmi vitát és párbeszédet kívánunk majd generálni a segélyezéssel kapcsolatos tévhitek és előítéletek lebontása érdekében.
2
Az Európai Szegénységellenes Hálózat által indított kampány honlapja itt elérhető: http://www.adequateincome.eu/ 3 Az 1992-es Európai Tanácsi ajánlás a témában: http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:31992H0441:EN:NOT és a 2008-as Európai Bizottsági ajánlás: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2008:307:0011:0014:EN:PDF
4
c) A gyermekszegénység csökkentése A Hálózat 2005-ben szervezte meg a Szegénységben Élők Találkozóját, ahol az akkor funkcióban lévő miniszterelnök egy átfogó szegénység elleni stratégia kidolgozását jelentette be, s kérte fel a munka irányítására Ferge Zsuzsát. A munka eredménye a 2006-ban az országgyűlés által egyhangúlag elfogadott „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia lett. A tagszervezeteink, szegénységben élő aktivistáink részvételével 2006 és 2010 között évente monitoroztuk a Stratégia megvalósulását, s jelentettük meg Vágóképek – rögzítve c. jelentéseinket a szegénységben élő gyerekes családok helyzetéről. A Hálózat kötődése tehát a gyermekszegénység elleni küzdelem ügyéhez sokéves múltra tekint vissza. A téma – ha lehet ilyet mondani – még inkább aktuális, mint 2005-ben volt. A gyerekek szegénységi rátája folyamatosan nő, Magyarországon kiugróan magas a gyerekek és a teljes népesség szegénységi rátája közötti különbség (a gyerekek és a sokgyerekes családokban élők sokkal nagyobb valószínűséggel szegények, mint az átlagnépesség) dacára a hét éve elfogadott gyerekszegénység elleni stratégiának. Nem csoda, hiszen az utóbbi évek kormányzati intézkedéseinek jelentős része ellene ment a Stratégiában megfogalmazottaknak, s hátrányosan érinti az alacsonyabb jövedelmű családokban élő gyerekeket.4 Egy, a gyerekszegénység témájára fűzött kampányon keresztül – véleményünk szerint – erősíthető a társadalmi szolidaritás általában a szegénységben élőkkel, s alkalmas lehet annak tudatosítására, hogy a gyerekek szegénysége elsősorban a családjuk, az őket nevelő és eltartó szülők szegénységének csökkentésén keresztül érhető el. A Hálózat kampányában nagymértékben szeretnénk építeni azoknak a civil szervezeteknek az együttműködésére, amelyek célzottan a gyerekszegénységgel (és ennek különböző aspektusaival), illetve a gyerekes családok helyzetének javításával foglalkoznak. A potenciálisan bevonandó szervezetek között tagszervezeteink (pl. a NOE) és a Hálózaton kívüli szervezetek (pl. a Gyerekesély Egyesület vagy az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány) is szerepelnek. 2) A SZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐK TÁRSADALMI RÉSZVÉTELÉNEK ERŐSÍTÉSÉT CÉLZÓ KAMPÁNY Ahogyan a bevezetőben írtuk, a Hálózat egyik alapértéke és célja a szegénységben élő emberek részvételének erősítése. Ennek a Hálózaton, mint szervezeten belüli megvalósulásáról, valamint a közösségszervező munkáról a későbbiekben még lesz szó. A kampány-szerű megközelítés kapcsán elsősorban a részvétellel, a részvételt lehetővé tevő struktúrák létrehozásának szükségességével kapcsolatos, jobbára a döntéshozók és a média felé történő kommunikációt, szakmai háttérmunkát értjük. A kampány számára – egyelőre – két kapcsolódási pontot tudunk azonosítani: 1) Jelenleg számos olyan civil szervezet és civil kezdeményezés van Magyarországon, amelyek általában a részvételi demokrácia fontosságára, társadalmi hozadékaira hívják fel a figyelmet. Fontos azonban, hogy ezekkel együttműködve beemeljük a diskurzusba a részvételi folyamatokból leginkább kirekesztett társadalmi csoportok „szóhoz juttatásának” ügyét. 2) Bár ezek munkája jobbára kiüresedett, a Hálózat jelenleg is részt vesz több olyan kormányzati egyeztető fórum munkájában (pl. a „Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottsága; a Roma Koordinációs Tanács; a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács), ahol a szegénységben élő és kirekesztett emberek helyzetét érintő döntésekről, stratégiákról zajlik az eszmecsere jobbára az érintettek 4
Részletes elemzések a Gyerekesély Egyesület honlapján találhatóak: www.gyere.net
5
részvétele nélkül. Ugyanakkor ezek a még működő egyeztetési struktúrák lehetőséget adhatnak a részvétel ügyének „belülről” történő képviseletére. A fentiekben bemutatott négy kampány tervezése különböző szinteken áll, s ezek bemutatása túlfeszítené jelen Stratégiai dokumentum kereteit, ugyanakkor folyamatosan frissülő munkaanyagokként a Stratégia és az annak alapján elkészülő éves munkatervek mellékleteit kell, hogy képezzék majd. A kampányok tervezése és megvalósítása kapcsán is fontos leszögezni, hogy ezeket csak úgy van értelme megvalósítanunk, ha az adott témákban érintett és aktív tagszervezeteink részvételére tudunk építeni. Ez a gyakorlatban nagyon intenzív közös munkát jelent, amelynek kereteit a későbbiekben tudjuk majd kidolgozni. III.A STRATÉGIA MÁSODIK PILLÉRE – A KÖZÖSSÉGSZERVEZÉS A közösségszervezés gyakorlatilag az érintettek képessé tételének, megszervezésének és a saját érdekeik képviseletében társadalmi változásokért közösen kiállni képes csoportjainak felépítése (illetve ennek támogatása). Az általunk alkalmazott módszer eredeti meghonosítása és elterjesztése az USA-ban Saul Alinsky nevéhez fűződik5. A Hálózat 2011-ben – amerikai közösségszervezők magyarországi képzési körútjának szervezésében való részvétele után kezdeményezőként és alapítóként vett részt az ún. Közösségszervező Tanulókör létrehozásában. A Tanulókör az első (és jelenleg is egyetlen) olyan fórum, illetve informális csoport, amelynek célja a közösségszervezés módszerének megismerése, adaptálása és elterjesztése Magyarországon. A csoport munkájába, illetve az Európai Közösségszervezők Hálózata tevékenységeibe történő bekapcsolódás alapozta meg és készítette elő a Hálózat első közösségszervező munkatársának alkalmazását 2012 márciusától. Bár a közösségszervező programunknak a kezdetektől egyik fontos szempontja a módszer átadása – egyrészt az érdeklődők gyakorlati munkába történő bekapcsolásán, másrészt pedig egy (a tapasztalatok megosztására létrejött) munkacsoportba történő bevonásán keresztül, fontos, hogy a következő három évre szóló Stratégiánkban kiemelt figyelmet kapjon a közösségszervező munka elterjesztése, mint cél. A célhoz vezető utak: 3.1.
A jelenleg folyó – közmunkásokat célzó - közösségszervező munka folytatása
A 2012 második felében Budapesten a közmunkások körében elkezdett közösségszervező munka eredményeként mára egy kb. 6-8 aktív tagból álló csoport-mag jött létre, akikre a további munka építhető. A csoport bővítése és fenntartható működése érdekében a közösségszervező munkát e célcsoport körében folytatni kívánjuk. Ennek keretében: -
-
Folytatjuk az elérést és bevonást, azaz a közmunkásokkal való kapcsolatfelvételt a munkavégzésük helyének megfelelően közterületen, illetve intézményekben. Az elérés területén az éves szinten megfogalmazott célkitűzés kb. 300 új emberrel történő kapcsolatfelvétel Folytatjuk a csoport szervezését, illetve a csoport működési kereteinek tisztázását, valamint a csoport találkozók megtartását
5
A közösségszervezésről magyarul bővebben: http://kozossegszervezes.wordpress.com/ és http://szervezzesszervezodj.blogspot.hu/
6
-
-
3.2.
Képzési tematikát dolgozunk ki és képzéseket szervezünk az aktív csoporttagoknak a sikeres aktivista tevékenységük elősegítése érdekében A fentiektől elválaszthatatlan kérdés a vezetők fejlesztése/”kinevelése” (leadership development), aminek elemei a képzések, de legalább ennyire fontos a lehetőség biztosítása, hogy a közmunkás aktivistáink különböző szerepekben kipróbálhassák magukat, s ezáltal fejlődjenek képességeik, bővüljön a tudások (pl. az elérésbe történő bevonásukon; média szerepléseken; akciók szervezésében való részvételükön keresztül). A közmunka rendszer megváltoztatására, illetve fokozatosan kibővítve a témát a foglalkoztatás bővítésére irányuló kampányokhoz a kampány-stratégiák kidolgozása a megszervezett közmunkás csoport tagjainak aktív részvételével történik folyamatosan és a kampányokat egymásra építve zajlik. A közösségszervező munka kiterjesztése
Ahhoz, hogy elérjük a „kritikus tömeget”, illetve a változtatásokat kikényszerítő erővel tudjunk fellépni – a koalíciók építése mellett – szükség van a közösségszervező munka kiterjesztésére. Ez egyrészt jelenti közmunkások elérését és megszervezését Budapesten kívül, illetve közösségszervező munka elindítását más témák és ügyek mentén akár Budapesten, akár az ország más településein. E továbblépés számos feltétel függvénye, ezek megteremtésével kapcsolatos stratégiai terveink: -
-
-
A közösségszervezés eddigi gyakorlati tapasztalataira és elméleti hátterére építve egy olyan fejlesztési csomagot dolgozunk ki, amely tematikaként használható közösségszervező munkák megalapozásához és elindításához. A fejlesztési csomag tartalmazza majd az elképzeléseinket a szükséglet és erőforrás felmérésekre, képzésekre, szakmai mentorálásra/támogatásra, amelyek feltételei annak, hogy olyan civil szervezetek (akár tagjai a Hálózatnak, akár nem) és informális csoportok, amelyek nyitottak a módszer alkalmazására a tényleges gyakorlati munkát meg tudják kezdeni. A tudatos építkezés és a fejlesztő munka tervezett elindítása érdekében meg kell határoznunk, hogy milyen szempontok alapján kerülnek kiválasztásra azok a civil szervezetek/informális csoportok, akikkel el tudunk kezdeni dolgozni; mit várunk el tőlük és ők mit várhatnak el tőlünk, illetve hogyan/honnan tudjuk előteremteni a tényleges megvalósításhoz szükséges forrásokat. A kiterjesztett közösségszervező munka szakai háttértámogatására, a gyakorlati problémák megvitatására, a különböző helyszíneken szervező munkát végző szakemberek, önkéntesek és az aktivisták közötti kapcsolat biztosítására a jelenleg is működő közösségszervező munkacsoportunk munkáját folytatjuk és az újonnan felmerülő igényekhez igazítjuk.
3.3. Az közösségszervezés eredményeként létrejövő csoportok bevonása a Hálózatba A közösségszervező munka célja – mi alkalmazásunkban –, hogy bizonyos, meghatározott ügyek mentén az érintetteket elérjük, mozgósítsuk, segítsük őket abban, hogy képesek legyenek közösen fellépni az adott ügy kapcsán meghatározott pozitív változásokért. A 7
csoportokban történő bekapcsolódás, a közös fellépés ösztönzése és segítése alapvetően az állampolgári aktivitás, kezdeményezés és a helyi, országos döntéshozatalba történő bekapcsolódás vagy a döntéshozatal befolyásolásának terepe. A létrejövő csoportok szükségképpen autonóm módon kell, hogy működjenek – ők határozzák meg a saját működésük szabályait, kereteit, ők határozzák meg a közösen megvalósítandó kampány stratégiákat, és ők vállalják a vezető szerepet magában a megvalósításban. A kiterjesztett közösségszervező munka kapcsán a Hálózat tudatosan tervez és készül fel arra, hogy hogyan fog tudni a létrejövő csoportokkal együttműködni, milyen szerepet vállalhatnak (ha akarnak) a Hálózat munkájában. Az együttműködés egyik magától értetődő terepe a kampányok közös megvalósítása, ám ennek formájáról, szabályairól, a munka és felelősség megosztásról minden csoport és kampány esetében külön-külön megállapodásra kell jutni. Tekintettel a Hálózat stratégiai céljára, miszerint középtávon a szegénységben élő emberek saját szervezetévé kíván válni, kulcskérdés, hogy azt elősegítsük, hogy a közösségszervező munkával létrejövő informális csoportok csatlakozzanak a Hálózathoz, aktívan részt vállaljanak a közös munkában. IV. A STRATÉGIA HARMADIK PILLÉRE – A SZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐ EMBEREK RÉSZVÉTELE A HÁLÓZATBAN Ahogyan korábban már szerepelt a Stratégiában, a Hálózat egyik alapvető célja a szegénységben élő emberek társadalmi részvételének erősítése, amelynek elősegítése érdekében számos tevékenységet végzünk. A Hálózat hitelessége és demokratikus működésmódjának biztosítása érdekében kiemelt figyelmet fordítunk az érintettek szervezeten belüli részvételének biztosítására is. Ezen Stratégia keretein túlmutat, de a Hálózatnak hosszú távú stratégiai célja, hogy egy olyan szervezetté váljon, amely valóban a szegénységben élő emberek saját szervezete. Bár a Hálózat missziójából fakadóan a szegénységben élő emberek széles körének érdekeit kívánja megjeleníteni, a tevékenységeinken, projektjeinken, kampányainkon keresztül szükségképpen az érintetteknek egy limitált körével tudunk közvetlenül együttdolgozni. A továbbiakban e kör részvételének erősítéséhez kapcsolódó stratégiai céljainkat, tevékenységeinket mutatjuk be a részvételen keresztül történő szervezet fejlesztés és kapacitásbővítés szempontjából. A Hálózat hosszú évek óta biztosít részvételt szegénységben élő embereknek a saját szervezeti struktúráján belül (pl. a korábbi koordinációs testületben, illetve jelenleg a vezetőségben), illetve delegál érintetteket különböző hazai és nemzetközi rendezvényekre, programokra (pl. a Szegénységben Élők éves Európai Találkozói és egyéb EAPN rendezvények). E mellett 2005 óta több-kevesebb rendszerességgel szervezünk a képessé tételt és kapacitásfejlesztést célzó képzéseket szegénységben élő embereknek. Mégis azt tapasztaljuk, hogy egyrészről a képzéseken, illetve egyéb egyedi alkalmakon keresztül velünk kapcsolatba kerülő emberek többsége nem kap lehetőséget és módot a folyamatos részvételre; másrészről pedig a feladatok kiosztásakor (legyen az akár szerepvállalás a vezetőség munkájában vagy egy média megjelenéskor) nehezen találunk a szerepekre felkészült és vállalkozó aktivistákat. Egyszerre szembesülünk tehát egy „bemeneti” és egy „kimeneti” problémával, amiknek együttes kezelésére egy ún. szervezeten belüli karrier út, illetve karrier utak (továbbiakban „szervezeti karrier”) kialakítása vált szükségessé. A „szervezeti karrier” kialakítása és érvényesítése a gyakorlatban nem jelent mást, mint annak tudatos végiggondolása és meghatározása, hogy 8
-
-
-
melyek azok a pontok és tevékenységek, amelyeken keresztül a Hálózat kapcsolatba kerül szegénységben élő emberekkel (ez lehet a közösségszervező munka; képzés; tagszervezet általi ajánlás, delegálás valamilyen feladatra stb.) melyek azok a szerepek/funkciók, feladatok, amiket fel tudunk felajánlani azok számára, akik szeretnének mélyebben és aktívan bevonódni a Hálózat munkájába (pl. kutatásokban, mozgósításban és toborzásban való részvételen keresztül; a saját településén érzékelhető problémák hírhozójaként; a Hálózat külső megszólalójaként; a Hálózat képviselőjeként különböző rendezvényeken; képzőként vagy éppen a vezetőség tagjaként) melyek azok a képességek és tudások, amelyeket az egyes szerepek és feladatok megkívánnak, s ezekre milyen képzéseken keresztül és milyen gyakorlati munkával (csinálva tanulás) és külső támogatással lehet az aktivistáinkat felkészíteni milyen az a szervezeti struktúra és működésmód (átláthatóság; kiválasztás, támogatás, értékelés, visszajelzés módja), amely lehetővé teszi a szegénységben élő aktivisták eredményes részvételét
A „szervezeti karrier” gyakorlati alkalmazásának és a megfelelő számú belépő érintett aktivista biztosításának feltétele, hogy a Hálózat olyan tevékenységeket végezzen, amelyeken keresztül nem csak kapcsolatba kerül szegénységben élő emberekkel, hanem számukra egy vonzó szervezetté tud válni, egy olyan közösséggé, amelyben érdemes aktívan részt venni, dolgozni. A kapcsolatba kerülésekhez mindenképpen szükség van a kiterjedt közösségszervező munkára, képzésekre és a tagszervezetek aktivizálására annak érdekében, hogy a velük kapcsolatban lévő potenciális aktivistákat a Hálózat felé „továbbítsák”. Az évente elvárt és stratégiai célként megfogalmazott belépői létszám: min. 10-15 fő (akik tudnak a Hálózatról és szándékukban áll aktívan és rendszeresen részt venni a közös munkában). V. A STRATÉGIA ALAPJAI 1) HÁLÓZATÉPÍTÉS Az elmúlt évek intenzív tagtoborzó munkájának köszönhetően a Hálózat tagszervezetein keresztül az egész országot lefedi, a csatlakozott szervezetek száma elérte a 150-et. Ilyen taglétszám mellett a szervezet legitimitása biztosított, s az erőforrásokat a további bővítés helyett a meglévő tagok érdemi részvételének elősegítésére kívánjuk fordítani. A Hálózat korábbi, a tagoknak szóló tevékenységeit számos jogos kritika érte. Az eddigi munkánk értékeléseként elmondható, hogy a szervezet miközben mindenkinek próbált valamit nyújtani (pl. országszerte megszervezett regionális fórum), valójában alig tudott érdemi és szoros munkakapcsolatot bármely tagszervezetével kialakítani. Az így kialakult helyzet – nevezetesen az információk, bekapcsolódási lehetőségek hiánya miatti nagyon alacsony tagszervezeti aktivitás és elkötelezettség – megváltoztatása érdekében a jelen Stratégia időszakára a tagszervezeteknek szóló szolgáltatások és az együttműködések körét különböző fokozatokra osztjuk. A Hálózat továbbra is valamennyi tagját érintő és elérő szolgáltatásként, tevékenységként végzi a közös érdekérvényesítő munkát (amelybe bármely tag becsatornázhatja a saját javaslatát, s amelynek sikerei esetén azokból valamennyi tagszervezet részesül); az információ szolgáltatást (havi hírlevél elindításával szervezettebbé téve), valamint a Hálózat rendezvényein (konferenciák stb.) való részvétel lehetőségének biztosítását. 9
A tagszervezetek egy szűkebb körével a Stratégiában meghatározott pilléreken keresztül, nevezetesen a kampányok (foglalkoztatás/közmunka; garantált minimum jövedelem; gyerekszegénység) tervezésében és megvalósításában való közös részvétel; a közösségszervező munkába történő bekapcsolódás, tudunk szorosabban és aktívan együttműködni. Ez a szorosabb együttműködés jó esetben közös projektek, pályázatok megvalósítását is jelenti. A hálózatépítés szempontjából némiképpen speciális kérdéskört képeznek a Hálózathoz majdan csatlakozó, a szegénységben élő érintettek önszerveződésével létrejött informális és formális csoportok. Ezek támogatásával – lévén még egy sem csatlakozott – jelen Stratégia nem kíván foglalkozni; azt a kérdés aktuálissá válása esetén a vezetőségre bízza. 2) ERŐFORRÁS SZERVEZÉS (HUMÁN ÉS PÉNZÜGYI) A Hálózat jelenleg egy kis stábbal (hálózatigazgató, közösségszervező, pénzügyi és adminisztratív munkatárs) és viszonylag kiterjedt önkéntes és szakértői hálózattal valósítja meg szakmai projektjeit, végzi érdekérvényesítő munkáját. Ahhoz, hogy a stratégiában megfogalmazott célok mentén érdemi eredményeket tudjunk felmutatni, a szervezet humánerőforrásainak további bővítésére van szükség. Ennek módjára az alább lehetőségeket határozzuk meg: - Szakmai gyakornokok bevonása a szakmai munkába (pl. közösségszervezés), a külső és belső kommunikáció szervezésébe, valamint az általános és projektekhez kapcsolódó adminisztrációba. Az előrelépéshez szükséges, hogy felvegyük a kapcsolatot a megfelelő képzőhelyekkel (egyetemek, OKJ-s képzéseket végző intézmények stb.), megtegyük a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy elismert gyakorlati hely legyen a Hálózat, illetve a hallgatók tudjanak róla, hogy gyakorlati helyként választhatnak minket. - További önkéntesek bevonása és az önkéntesek munkájának megfelelő koordinációja, támogatása a Hálózat tevékenységeinek különböző területein. Az előrelépéshez szükséges éves tervek összeállítása arra vonatkozóan, hogy melyek azok a folyamatos tevékenységek és melyek lesznek azok az egyedi rendezvények, akciók stb., amelyek megvalósításához önkéntesek bevonására van szükség. Ki kell alakítanunk egy olyan rendszert, amely biztosítja az önkéntesek munkájának megfelelő koordinációját – a koordináció megvalósítását célszerű lenne egy-két stabil önkéntesünkre bízni idővel. - A Hálózat mögött/mellett álló szakértői háttércsapat bővítése, munkájuk szisztematikusabbá tétele. Ennek érdekében a közgyűlés egy ún. Tanácsadó Testület létrehozásáról döntött 2012-ben, amelybe szakértőket a jelen Stratégia által meghatározott stratégiai pillérek (kampány témák, közösségszervezés, szervezetfejlesztés) mentén tartunk célszerűnek behívni és felkérni. - A pénzügyi források függvényében szükség van a Hálózat fizetett, állandó alkalmazottai körének bővítésére. A betöltendő pozíciók (közösségszervező(k); szervezeti szervező (belső kapacitások bővítése; tagszervezetekkel való kapcsolattartás; belső kommunikáció szervezése stb.); érdekképviseleti munkatárs/koordinátor (pl. a minimum jövedelem téma vagy a gyerekszegénység téma/kampány összefogására); önkéntes koordinátor; nemzetközi koordinátor, fundraiser). A Stratégia megvalósításának részletes terve tartalmazza majd annak lebontását, hogy 1) milyen fontossági sorrendben töltjük be a fenti pozíciókat; 2) milyen pénzügyi forrásokat igényel az egyes pozíciók betöltése, és honnan lenne lehetséges a szükséges források előteremtése. 10
Mivel a közeljövőben kezdjük el, s a jelen Stratégia elfogadásának függvényében véglegesítjük majd a Hálózat forrásteremtési stratégiáját, az alábbiakban csak néhány főbb pontot említünk meg. A tervezés kapcsán „legrosszabb forgatókönyv”-vet vesszük figyelembe, miszerint nem lesz jelentős változás az elkövetkező három év civil szervezetekkel kapcsolatos stratégiájában és továbbra sem lesznek, vagy legfeljebb nagyon korlátozott mértékben hazai források civil érdekérvényesítő munkára. A forrásteremtés lehetséges főbb útjai: - nemzetközi projektekben való részvétel – elsősorban az EAPN-en és az ECON-on (Közösségszervezők Európai Hálózata) keresztül kialakított nemzetközi együttműködésekre építve - hazai és külföldi intézményi adományozók elérése - egyéni adományozók elérése (elsősorban a közösségszervező munkán keresztül és a közösségszervező munkára.
11
12
