A MAGYAR RÁDIÓ Zrt észrevételei a „Javaslat a televíziózás és a rádiózás digitális átállásának magyarországi stratégiájára” című anyaghoz
Véleményező (egyén vagy szervezet):
MAGYAR RÁDIÓ ZRT.
Ha nem saját nevében küldi a véleményt, akkor megbízója:
SUCH GYÖRGY ELNÖK
A konzultációs folyamat szervezeten belüli kapcsolattartója:
MÉSZÁROS LÁSZLÓ ALELNÖK
e-mail cím:
[email protected]
Titkos*:
• • • • U
a válaszadó a teljes válasz a válasz egy része** semmi U
* a megfelelő rész aláhúzandó ** ha a válasz egy része titkos, akkor kérjük azt a részt egyértelműen megjelölni. Jelen dokumentum nem tartalmazza a Magyar Rádió Zrt. által tett összes észrevételt a „Javaslat a televíziózás és a rádiózás digitális átállásának magyarországi stratégiájára” című anyaghoz, csupán a Magyar Rádió Zrt. által nyilvánosnak minősített részeket. A további, a Magyar Rádió Zrt. által üzleti titoknak minősített, észrevételek nélkül nem tekinthető a Magyar Rádió Zrt teljes, hivatalos álláspontjának! U
U
1
Dr. Sarkady Ildikó Médiapolitika főtanácsadó Miniszterelnöki Hivatal Tisztelt Főtanácsadó Asszony! A Such György elnök úrtól kapott felkérés alapján kérem, engedje meg, hogy a Magyar Rádió Zrt. nevében a „Javaslat a televíziózás és a rádiózás digitális átállásának magyarországi stratégiájára” című vitaanyaggal kapcsolatos észrevételeinkről az alábbiakban tájékoztassam: Mindenekelőtt megköszönjük a stratégia véleményezésének lehetőségét. Összességében az anyagot jól strukturált, a problémakör minden elemére kiterjedő, hasznos munkának tartjuk, amely a konzultáció eredményeinek beépítésével alkalmas arra, hogy a hazai digitális átállás alapdokumentuma legyen. Helyes megközelítésnek tartjuk, hogy az anyag a rádiózás kérdéseit is tárgyalja. Meggyőződésünk, hogy a digitális átállásról folytatott szakmai párbeszéd a rádiózás digitalizációjának kérdései nélkül nem lehet teljes. Lényegesnek ítéljük azonban azt is, hogy a stratégia a rádiózásra vonatkozó része a későbbiekben elmélyüljön, és megtörténjen a konzultációs anyagnak a televíziózásról szóló fejezeteihez hasonló részletességű kibontása. Összességében szükségesnek látjuk, hogy az anyag kiegészüljön a rádiózás digitális átállása érdekében tett konkrét szabályozási lépésekkel és az ezek időzítésére vonatkozó tájékoztatással. A Magyar Rádió Zrt, mint az egyetlen hazai közszolgálati rádió, fontos feladatának tekinti, hogy a digitális átállás folyamatában vezető szerepet töltsön be. A rádiózás digitalizálása módot ad számunkra arra, hogy további tematikus szolgáltatásokat nyújtsunk, olyan hallgatói szegmenseket is elérve, amelynek tagjai számára a közszolgálati rádió hallgatása eddig nem jelentette a mindennapok részét. Összességében úgy ítéljük meg, hogy a digitális átállás a rádiózásban hozzásegít minket ahhoz, hogy közszolgálati feladatainkat minél teljesebben és minél hatékonyabban lássuk el. A digitális átállás során a Magyar Rádió mindenek előtt, mint multimédiás tartalomszolgáltató kívánja magát definiálni, szerepvállalásunkat elsősorban ez a felfogás határozza meg. Ehhez elengedhetetlenül szükségesnek látjuk, hogy • a Magyar Rádió közszolgálatisággal összefüggő feladatai egyértelmű rögzítésre kerüljenek, • a Magyar Rádió erős jogosultságokkal bíró önálló T-DAB multiplex szolgáltatóként vehessen részt digitális rádiózásban • a Magyar Rádió csatornái a „digitális alapcsomag” részeként elérhetőek legyenek a DVB platformokon is • a digitális rádiózásból adódó többletfeladatok finanszírozási háttere biztosított legyen.
2
A stratégiával kapcsolatos részletes észrevételeink a következők: 1) Helyzetértékelés A stratégia „Helyzetértékelés” fejezetének a rádiózásra vonatkozó megállapításaival alapvetően egyetértünk, e körben csupán kisebb pontosításokat tartunk szükségesnek: -
Meg kívánjuk jegyezni, hogy a World DAB fórum, a DAB technológia elterjesztését koordináló konzorcium, 2006. november 3.-án szabványmódosítást terjesztett elő, mely révén a DAB esetében alkalmazott hangkódolási és hibakorrekciós eljáráson, a visszirányú kompatibilitás megtartása mellett, módosítani kíván. A döntés következtében a rendszer sávhatékonyabbá válik. Egy DAB multiplexben közel megkétszereződhet a közreadható csatornák száma, s ezáltal csökkenhet a fajlagos, egy műsorra jutó üzemeltetési költség. A technológiát újonnan bevezetők számára várhatóan 2007. vége, ill. 2008.–tól már a módosított szabványú sugárzás kezdhető meg, melyhez a vevőkészülékek software-s frissítésére is szükség lesz.
-
A stratégia utal arra, hogy „egy rádiós műsor szerkesztése alapvetően mérsékelt költségvetésből is elvégezhető. Az országos rádiók esetében ehhez képest többletként az országos adóhálózat működtetése és a saját rádiós személyiségek, sztárok „felépítését” is magába foglaló brandépítés jelenik meg költségként.” (2.3.1.1.3) Kiemeljük, hogy ez – a kereskedelmi rádiók esetében kétségkívül helyes – megállapítás a Magyar Rádió tekintetében nem állja meg a helyét. Társaságunk az országos hálózatokon jelentős mennyiségű költséges saját gyártású minőségi műsort ad közre. Ezen felül regionális és nemzetiségi műsorokat is szolgáltat, amelyek kifejezetten az adott körzet lakosságához, illetve a kisebbség tagjaihoz szólnak. Az ilyen körzeti műsorok szerkesztése lényegében megtöbbszörözi a műsorkészítési költségeinket. Ennek figyelembe vétele különösen azért indokolt, mert az ország különböző régióiban élő hallgatóknak szánt műsorok készítése és sugárzása olyan feladat, amely a digitális sugárzás során is feltétlenül ellátandó. A regionális T-DAB adások műszaki hátterének kiépítése azonban a költségek jelentős növekedéséhez vezet a digitális átállás során.
-
Utalni kívánunk arra is, hogy 2007. februárjában elindul egy új, önálló országos nemzetiségi középhullámú hálózat, melynek kialakítása során a digitális átállási irány, a DRM kompatibilitás jórészt biztosított lesz. A középhullámon közreadott műsoraink minősége, a műsorhoz kapcsolódó értéknövelt szolgáltatások (név, ill. műfaj szerinti keresés) szándékaink szerint érzékelhetően meghaladják majd az analóg platform lehetőségeit. A DRM-re történő átállást segíti, hogy semminemű új koordinációra, frekvenciaegyeztetésre, kijelölésre, szabályozásban történő változtatásra nincs szükség, mert a technológia sávon, belül azonos frekvencián közreadható, mintegy 30%-kal alacsonyabb üzemeltetési költségek mellett.
3
2) Célok A stratégia célrendszerét jól kidolgozottnak tartjuk. A vitaanyagban megállapított médiapolitikai, információs társadalommal összefüggő, versenypolitikai és frekvenciagazdálkodási célok megítélésünk szerint a rádiózással összefüggésben is érvényesek és követendők.
3) Eszközök a) közpolitikai eszközök A földfelszíni multiplexek pályáztatásának feltételrendszerét tekintve a következő szempontokra kívánjuk felhívni a figyelmet: U
U
A T-DAB multiplexek pályáztatása körében: -
A Magyar Rádió Zrt. a rendelkezésre álló, mindösszesen hat T-DAB multiplex közül közszolgálati feladatai ellátásához két multiplex (egy a III. és egy az L sávban) működtetését tartja szükségesnek és elegendőnek, amelyek esetében erős multiplex szolgáltatói jogosítványokra tart igényt. A Magyar Rádió Zrt. javasolja azt is, hogy költséghatékonysági megfontolásokból kifolyólag a DVB platformokkal egy időben pályáztassák meg a most tervezett TDAB hálózatokat is.
-
A pályáztatás részletes menetrendjével összefüggésben a következő szempontokat vetjük fel: Megítélésünk szerint amennyiben 2007. végéig a pályázatok lezárulnak, a DVB hálózatokkal egy időben megindulhat a T-DAB hálózat kiépítése is, mely strukturáltságában, tervezési metódusaiban számos hasonlóságot mutat. Cél az, hogy minimálisan 2008. januárjától a T-DAB szolgáltatás az újonnan koordinált hálózaton a budapesti T-DAB kísérleti adás (13A) megszűnését követően, várhatóan a 10, vagy 11. sávban induljon meg. Kívánatosnak tartjuk, hogy 2008. január és 2009. decembere között épüljön ki az a teljes országos T-DAB hálózat – ez véleményünk szerint jelenleg frekvencia ütközés nélkül, 2 T-DAB multiplex, amelyből az egyik a Magyar Rádió Zrt. által koordinált –, melyre az átállást a simulcast-ot vállaló szolgáltatók folyamatosan biztosítják. Ezen idő alatt természetesen a T-DAB hálózaton közreadott simulcast és önálló csatornák lehetőségéről és egyáltalán a technológiákról a hozzáférhető vevőkészülékek típusairól, szolgáltatásairól folyamatos és intenzív tájékoztatást szükséges adni. A hálózatkiépítés során törekedni kívánunk arra, hogy az új digitális platformon lehetséges műsorhoz tartozó szöveges és képi információk együttes közreadása is
4
meginduljon. A hálózatépítés költségét a pályázat útján kiválasztott nyertes szolgáltatók viselik. Megítélésünk és az európai üzemeltetői tapasztalatok szerint, az önálló, közszolgálati multiplexként létrejött hálózat üzemeltetési költsége a beruházó tervezett megtérülése figyelembevétele mellett sem haladhatja meg a jelenlegi legtöbb telephelyből álló, CCIR-FM hálózaton üzemeltetési költségét. E körben célszerűnek tartjuk azt is, hogy a jelenlegi struktúrában műsorterjesztésre fordítható keretösszeg a jövőben ne kizárólag földi hálózatokon végzett műsorterjesztésre, hanem egyéb csatornákon (Internet) történő terjesztésre is felhasználásra kerülhessen. Ezt megítélésünk szerint a technológiai semlegesség kívánalma is indokolja. -
A digitális átállás a rádiózásban is össziparági érdek. Tisztában vagyunk azzal, hogy pusztán a Magyar Rádió Zrt. erőfeszítései nem elégségesek ahhoz, hogy a hazai rádióhallgatókat a digitális platformra migráltassuk. Éppen ezért a Magyar Rádió a kereskedelmi rádiókkal összehangoltan kíván lépéseket tenni a digitális átállás érdekében. Ezzel összefüggésben olyan szabályozás kialakítását tartjuk szükségesnek, amely a technológiaváltással és a platformválasztással járó üzleti kockázatokat nem csupán a Magyar Rádióra terheli, hanem az egész hazai rádiós piacon hoz létre kockázat- és érdekközösséget.
-
Javasoljuk azt is, hogy az országos kereskedelmi adók műsorszolgáltatási engedélyének 2010-es pályáztatásakor – a T-DAB platform elindítása esetén – a kiíró kötelezettségként fogalmazza meg a simulcast rendszerű szolgáltatás elindítását, illetve – az alábbiakban a frekvenciagazdálkodási eszközök körében részletezett – FM switch off esetén a kizárólag digitális platformon történő közreadási kötelezettséget.
A DVB-T hálózatok pályáztatása körében: -
A DVB-T hálózatok esetében a Magyar Rádió fontosnak tartja, hogy – éppúgy, mint ez a televíziók tekintetében rögzítésre került – a stratégia a rádió vonatkozásában is meghatározza a digitális alapcsomag tartalmát. A Magyar Rádió e körben igényt tart arra, hogy az így definiált digitális rádiós alapcsomagban az általa jelenleg sugárzott országos, regionális és nemzetiségi adások szerepeljenek. Ennek kapcsán a DVB platformokon rögzített sávszélesség definiálását tartja kívánatosnak a rádiós és a televíziós közönségnek célzott szolgáltatásokra, oly módon, hogy a képi, audio és adat tartalom aránya – s ily módon az általuk igényelt sávszélesség – mindkét esetben rögzített legyen. Indokoltnak tartjuk, hogy a szabályozás az így meghatározott rádiós digitális alapcsomag vételének lehetőségét valamennyi digitális műsorterjesztési platform esetében biztosítsa a fogyasztóknak. E rádiós műsorszolgáltatások (amelyek adott esetben multimédiás képi tartalommal is kiegészíthetők) beillesztése a DVB-T multiplexekbe nem igényel jelentős sávszélességet, ezért nem szűkíti jelentősen a – stratégia alkotói által erős pozícióban lévő szereplőként tételezett – multiplex üzemeltető mozgásterét.
5
Ugyanekkor a rádiós műsorszolgáltatások a digitális alapcsomag részeként történő meghatározása nagyban elősegíti a digitális rádiózás kultúrájának hazai terjedését, és lehetővé teszi, hogy a DVB-T bevezetése érdekében tett állami és szolgáltatói erőfeszítések a rádiózás digitális átállása körében is kedvező hatást fejtsenek ki. Ez növeli a szabályozói intézkedések hatékonyságát és hozzájárul ahhoz, hogy a jelenleg használt analóg rádiós frekvenciaspektrum korábban váljék szabaddá. -
A DVB-T esetében a Magyar Rádió Zrt. és a Magyar Televízió Zrt. természetes partnerként tűnnek fel. A szabályozó számára javasoljuk annak fontolóra vételét, hogy amennyiben a Magyar Televízió Zrt. egy önálló, közszolgálati DVB-T multiplex üzemeltetésére kapna lehetőséget, akkor ezt a szerepet kizárólag konzorciális formában, a Magyar Rádió Zrt.-vl együttműködve tölthesse be. Ez a megoldás jelentősen erősítené az adott multiplex közszolgálati jellegét, és lehetővé tenné a közszolgálati műsorszolgáltatók közös céljaiból adódó szinergiák hatékony kihasználását, a közszolgálati rádiózás és televíziózás integrált megjelenését a digitális technológiai feltételek között.
A közszolgálatiság, mint közpolitikai eszköz esetében arra kívánjuk felhívni a figyelmet, hogy a sikeres digitális átálláshoz nélkülözhetetlen a közszolgálat definícióinak, feladatainak a szakma által történő konszenzusos kialakítása és elfogadása, mely alapja lehet a jövő tervezhető, normatív közmédia-finanszírozásnak. A két folyamat, csak látszólag független egymástól: egymás erősítése nélkül nem hoz sikert. U
U
Egyetértünk a stratégia készítőivel abban, hogy a digitális archívumok kulcsfontosságú tényezői lesznek a digitális átállás során keletkező új műsorterjesztési kapacitások kihasználásának. A digitalizáció során keletkező feladatok megvalósításához a Magyar Rádió Zrt. esetében is az archívum digitalizálásának felgyorsítása szükséges. E mellett azonban a műsorkészítés folyamatait és az ehhez szükséges eszközrendszert is megújítani szükséges. U
U
b) szabályozási eszközök A frekvenciagazdálkodási eszközök körében mindenekelőtt azt tartjuk a szabályozás kiemelkedően fontos feladatának, hogy biztosítsa, hogy az audio tartalom átvitelének céljára optimalizált T-DAB technológia számára kijelölt frekvenciák a digitális átállás során valóban a rádiózás céljára allokálják, ne pedig más technológiai felhasználásra. U
U
-
Javasoljuk továbbá, hogy a háttéripar és a fogyasztók orientálása érdekében kerüljön sor az FM hullámsávon az analóg adások beszüntetésére vonatkozó céldátum („FM switch off”) meghatározására. A céldátum definiálása során kellően hosszú időt indokolt hagyni arra, hogy a piaci folyamatok érdemben csökkentsék az állami szerepvállalás szükségét a technológiaváltás finanszírozásában. Erre figyelemmel az FM switch off céldátumaként a Magyar Rádió 2015. december 31-ét javasolja meghatározni. (Az analóg lekapcsolás nem vonatkozna az AM hullámsávra, figyelembe véve a határon túli magyarok ellátásának kötelezettségét. Ez társadalmi szempontból kevésbé érzékennyé tenné a digitális technológiaváltást, mint a televíziózás területén, hiszen egy analóg alapszolgáltatás a „switch off” időpont után is fennmaradhatna.)
6
Az is feltételezhető, hogy az így meghatározott FM switch off lehetőséget teremt – természetesen kölcsönösségi alapon – arra is, hogy a szomszédos országok által birtokolt FM frekvenciák kapcsán a hazai rádiós frekvenciakészlet terhére jelenleg mutatkozó nyilvánvaló hátrányokat kiküszöböljük. Összességében úgy ítéljük meg, hogy ha a kikapcsolást nem valósítjuk meg, a rádiós átállás kezelhetetlenül elnyúlik és a párhuzamos szolgáltatás járulékos költségei is jelentősen növekedhetnek. Figyelembe kell venni a helyi és különösen a nonprofit rádiók pénzügyi lehetőségeit, amelyek vélhetően nem fognak költeni párhuzamos sugárzásra, viszont csak akkor lesznek hajlandók átállni, ha biztosított a vevőkészülék ellátottság. Egyébként az új T-DAB technológia nem biztosítja számukra az eddig kedvelt, önálló adóüzemeltetést, és az ebből adódó előnyöket. Vélhetően számunkra a DRM+ lehetősége sokkal inkább leképzi az elképzelt jövőt mint a T-DAB. -
Lépéseket kell tennünk annak érdekében is, hogy az ország ne válhasson az analóg rádió vevőkészülékek lerakatává. Az FM switch off megállapítása ennek is szükséges előfeltétele. Ennek érdekében javasoljuk, hogy 2010-től csak olyan analóg készülékeket lehessen behozni, amelyek multinormásak, így DAB, ill. DRM vételére is alkalmasak. 2013-tól pedig kizárólag DAB/DRM ill. DVB hangcsatornák vételére alkalmas vevőket lehessen az országba hozni.
A versenyszabályozás a digitális műsorszolgáltatás és –műsorterjesztés körében különösen hatékonyan képes hozzájárulni ahhoz, hogy közszolgálati feladatainak ellátása érdekében a Magyar Rádió a szolgáltatások változatos kínálatával jelenjen meg a műsorterjesztési piacokon. Fontos, hogy e kínálatot a hallgatókhoz nyílt és átlátható körülmények közt legyünk képesek eljuttatni. Ennek érdekében: U
U
-
Javasoljuk, hogy olyan szektorspecifikus, versenyjogi természetű számviteli szabályok kerüljenek kidolgozásra, amelyek biztosítják a multiplex szolgáltatók és a technológia üzemeltetők versenysemlegességét. Javasoljuk azt is, hogy a gazdaságilag racionálisan nem megkerülhető technológiai szolgáltatók számára a szabályozás írjon elő a hálózatuk átengedésére, költségalapú árazásra és nyilvános Általános Szerződési Feltételek megalkotására és alkalmazására vonatkozó kötelezettségeket.
-
Amennyiben a multiplex üzemeltető technológiai szolgáltató, illetőleg a tartalomszolgáltató multiplex szolgáltatóként is megjelenhet (akár konzorcium részeként is) akkor javasoljuk, hogy a szabályozás kötelezően írja elő az elkülönített számvitelt és a szolgáltatási körök szigorú szétválasztását a keresztfinanszírozás elkerülése végett.
-
Az elkülönített számvitelt és a szolgáltatási körök szigorú szétválasztását – szintén a keresztfinanszírozás elkerülése végett – abban az esetben is javasoljuk, ha a versenyző technológiai platform üzemeltetője, birtokosa jelenhet meg multiplex szolgáltatóként, vagy üzemeltetőként.
7
c) támogatási eszközök, finanszírozási feltételek A digitális átállás egy sor többletterhet ró a Magyar Rádióra. Ilyen többletfeladatként jelentkezik (a teljesség igénye nélkül): - az Archívum digitalizálása; - a műsorkészítő rendszer megfelelő átalakítása; - új közszolgálati műsorok előállítása; - a tartalomtöbblet fedezése, valamint a digitalizálás érdekében további szerzői és szomszédos jogi jogosultakat megillető jogdíjak megfizetése; - a digitális átállás műsorszolgáltatói kommunikációja. A Magyar Rádió az analóg AM és FM sugárzás határnapon történő kötelező beszüntetése (switch off) esetében mindezek mellett igényt tart a vevőkészülékek cseréjének platformsemleges támogatására is. A kikapcsolás vélhetően a háztartásokban található jelenlegi rádiókészülékek figyelembevétele mellett jóval több eszközt érint, mint a földi műsorszórással vett tv-k esetében, minimálisan háztartásonként egyet. A digitális vevőkészülék ára ma a televíziós set-top-boxokéhoz hasonlítható. Ez az összeg rászorultság-alapon osztva minimalizálható. Sajnos a fenti költségtételeket a stratégia 8. fejezetének 39. számú „indikatív pénzügyi táblája” csak részlegesen és a televíziós digitális átállás költségeivel összemosva jeleníti meg. Előzetes megítélésünk szerint e többletfeladatok megfelelő színvonalon történő ellátása jelentősen nagyobb többletforrásokat igényel, mint ami a jelenleg a stratégiában szereplő sarokszámokból a rádiózás esetében becsülhető. A rádiózás digitális átállásával kapcsolatos költségtételekre vonatkozó előrejelzések pontosításához, kiegészítéséhez a Magyar Rádió ezúton is felajánlja együttműködését. A Magyar Rádió, mint közszolgálati műsorszolgáltató digitalizációval kapcsolatos költségeinek finanszírozására javasoljuk bevezetni, hogy a csak analóg AM/FM vevőt tartalmazó készülékek árába (rádió, HIFI, mobiltelefon stb.) kerüljön beépítésre egy a készülék árához igazodó %-osan meghatározott díj, amelyet a forgalmazók kötelesek az erre a célra létrehozott alapba befizetni. Ezen alacsony, de általánosan alkalmazott díjat a készülék vásárlója nem érzékelné, vásárlási hajlandóságát nem befolyásolná hátrányosan, ugyanakkor a digitális készülékek kedvezményezésével forrást teremtene a közszolgálati feladatok ellátásához. Ezt a forrást viszont szektor-semleges módon, törvényben rögzített alapon, a kormányzat legyen köteles kizárólag olyan berendezések vásárlásának támogatására fordítani, amelyek elsődleges felhasználási céljuk tekintetében – a nemzeti digitális stratégiában kiválasztott, elsődlegesen a digitális rádiózás céljára szolgáló, technológiának megfelelő – digitális rádiós vevőkészülékeknek tekinthetőek. 4) Intézményrendszer, monitoring Fontosnak tartjuk, hogy a stratégia végrehajtását szolgáló konkrét lépések kidolgozásába a szolgáltatói oldal is bevonásra kerüljön. E körben szoros együttműködésre törekszünk a kormányzati oldallal. Úgy véljük, hogy az állam a digitalizációval összefüggő céljait kiemelkedően hatékonyan szolgálná, ha rendszeres külön egyeztetésekre is sor kerülne a folyamattal érintett állami szervek és intézmények (ideértve a közszolgálati műsorszolgáltatókat is) között.
8
Tisztelt Főtanácsadó Asszony! Reméljük, fenti észrevételeinkkel sikerült segítséget nyújtanunk a rádiózás hazai digitalizációját támogató további szabályozói lépések előkészítéséhez, a stratégia véglegesítéséhez! Ugyanakkor kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a Magyar Rádió a stratégiai célok megvalósításának következő fázisaiban is a digitális átállás cselekvő résztvevője lehessen, különös tekintettel a vonatkozó Kormányhatározat véglegesítésére, illetve a T-DAB frekvenciák pályázati feltételrendszerének kidolgozására. Természetesen Társaságunk a digitális átállás rádiós aspektusaival összefüggő egyéb kérdésekben is készséggel áll úgy az Ön, mint munkatársai rendelkezésére. Tisztelettel,
Mészáros László Magyar Rádió Gazdasági Alelnök
9
