JAVASLAT
a „A győri vár” Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktárba történő felvételéhez
Készítette: Kovács László (név) ……………………………………………………. (aláírás) Győr, 2014. szeptember 24. (település, dátum)
(P. H.)
I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Kovács László 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név: Kovács László Levelezési cím: -----------Telefonszám: ---------------E-mail cím: -------------------
II. A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI 1. A nemzeti érték megnevezése A győri vár 2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása
3.
agrár- és élelmiszergazdaság
egészség és életmód
épített környezet
ipari és műszaki megoldások
kulturális örökség
sport
természeti környezet
turizmus
A nemzeti érték fellelhetőségének helye -
-
-
-
Győr, Káptalandomb-Bécsi kapu térKirály utca-Dr. Kovács Pál utca-Jedlik Ányos utca által határolt terület Dunakapu tér teljes közterület, valamint a teleki László utca-Bástya utca-Móricz Zsigmond rakpart-Új kapu utca által határolt terület Győr, Bajcsy-Zsilinszky utca-Pálffy utca-Teleki László út-Gárdonyi Géza utca által határolt terület Győr, Zechmeister út-Virágpiac-Aradi Vértanúk útja által határolt terület
Pontos terület meghatározás a mellékelt térkép szerint:
4.
Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik települési
5.
tájegységi
megyei
külhoni magyarság
A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása
1558-ban kezdték el megerősíteni a győri erődöt. A munkálatokat Salm Egon győri kapitány, Thonhauser György és Pietro Ferrabosco felügyelete mellett zajlottak. Hangsúlyozni kell, hogy az építés története még mindig feldolgozatlan, noha több nagynevű kutató publikált
már dokumentumokat a korszakról, jelenleg is több száz oldalnyi eredeti korabeli dokumentum vár lefordításra és elemzésre a bécsi, st. pölteni, és több európai levéltárban. A megerősítés során árkolták körül a várat, melybe a Rába folyó vizét vezették, s az addigi palánkfalakat kőfalakra cserélték. Eredetileg hat erődöt (bástyát) terveztek, végül azonban hetet (és egy felet) építettek meg az un. új-olasz rendszer szerint. Ennek köszönhetően Győr az akkori Magyarországon a kor technikája szerinti legmodernebb, legerősebb várral rendelkezett. Az építés több éven át zajlott, az 1566-os tűzvész elpusztította az addig többnyire rendezetlen belvárosi utcaszerkezetet. 1567-ben folytatták a megerősítést, s katonai mérnökök tervezték meg a korszerű (ma is fennmaradt) hálós utcaszerkezetet, szigorítva a városi építkezési szabályokon is. Az évek során több neves itáliai hadmérnök vett részt a vár erődítéseinek tervezésében, modernizálásában. Annak ellenére, hogy több európai állam, valamint az osztrák örökös tartományok minden évben több tízezer arannyal támogatták egyrészt a török ellenes háborút, másrészt pedig a győri erőd építkezését, 1575-ben sem álltak a tervek szerinti magasságban a falak és a bástyák. A haditanács nyomására azonban ez évben készre jelentették a várat. Az, hogy a tizenöt éves háborúban sem volt befejezve a vár, az 1594-es ostrom idején készült naplóbejegyzésekből tudjuk, ahol megemlítik azt is, hogy bár javarészt készen volt minden fontosabb bástya (ezek főleg a déli és dél-keleti, a szárazföld felé néző erődök), a Duna-bástya például akkor sem volt még befejezve. A győri vár XVI. századi története e város legkiemelkedőbb és legmozgalmasabb időszaka. Az 1594-es elfoglalást követően 4 év múlva visszafoglalták a töröktől Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf, s azután csak Napóleon előtt kapituláltak a vár védői. 6.
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett
A győri reneszánsz várat a török korban Európa védőpajzsának, a kereszténység védőbástyájának nevezték. 1594. szeptember 29.-i elvesztése hatalmas riadalmat keltett szerte Európában, a török ellen vívott háború egyik legmegrázóbb vesztesége volt. 1598. március 29-i visszafoglalása legalább ekkora nemzetközi jelentőséggel bírt, az európai hatalmak legtöbbje elismeréssel adózott a hadicselekményt véghezvivő Pálffy Miklósnak és Schwarzenberg Adolfnak. E haditett tiszteletére emeltek Európa-szerte Győrkereszteket, hálát adva Istennek a kereszténység védőpajzsának visszaszerzéséért. A pápa misét mondatott a győri hősök emlékére. A későbbi századok során, és sajnos a jelenlegi „felvilágosultabb” korban sem fordítanak kellő figyelmet a megmaradt elemeinek. A XIX. század elején például éppen egy Schwarzenberg nevű ispán javaslatára bontották el az egykori Közép-bástya maradványait, amikor a város a keleti, lápos területek felé kívánt terjeszkedni (a mai Árkád irányában). Legutóbb pedig a Duna-bástya alapfalai szenvedtek súlyos károkat, amikor mélygarázs épült a közvetlen közelükben. Számos eleme a XVI. századi várnak még ma is látogatható, azonban a nagyközönség számára nem elérhető. Ezek közül az egyik legjelentősebb a Káptalandomb alatt húzódó kazamata-rendszer, mely a kőtártól egészen a Püspökvár alatti, egykori boros pincéig végigjárható. Véleményem szerint fontos lenne mind a magyar nemzeti hagyományok, az épített örökség, és a magyar nemzeti kulturális örökség szempontjából, hogy Magyarország egyik legjelentősebb várának megmaradt részletei bekerüljenek a megyei értéktárba. Ezzel is hozzájárulva részben ahhoz, hogy ne fordulhasson elő a Dunakapu térihez hasonló eset
sem a Bécsi kapu téren, sem a Zechmeister tömb udvarán, sem a többi helyen, ahol a föld alatt még ott vannak a reneszánsz vár maradványai. 7.
A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)
Szávay Gyula – Győr: monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (1896) Borbíró Virgil, Valló István – Győr városépítéstörténete (1956) Dr. Winkler Gábor – Győr Pálffy Géza – A császárváros védelmében, a győri főkapitányság története 1526-1598 (1999) internet: https://www.yumpu.com/hu/document/view/6568883/palffy-geza-a-csaszarvarosvedelmeben-a-gyoriLeone Andrea Maggiorotti, Florio Banfi – Győr vára (Hadtörténeti Közlemények 1933) Leone Andrea Maggiorotti, Florio Banfi – Pietro Ferabosco (Hadtörténeti Közl. 1933) Fehér Ipoly – Győr megye és város egyetemes leírása (1874) internet: http://mek.oszk.hu/09100/09183/09183.pdf Pfannl Jenő – A győri vár és téglái (Győri Közlöny 1932) www.arrabona-varosvedo.hu http://library.arcanum.hu/hu/collection/muze/ Továbbá számos korabeli dokumentum a Bécsi Hadtörténeti Levéltárban, a St. Pölteni Tartományi Levéltárban, az interneten, különböző európai levéltárak digitális archívumában, melyeknek felsorolása több tíz oldalnyi terjedelmű lenne. 8.
A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: Nincs weboldala!
III. MELLÉKLETEK 1.
Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuálisdokumentációja
2.
A Htv. 1. § (1) bekezdés j) pontjának való megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek
Nem rendelkezem ajánlólevelekkel. A hivatkozott törvénynek megfelelést valószínűsítő dokumentumok azok a levéltári dokumentumok, melyek a fent felsorolt levéltárakban nyugszanak, illetve a hivatkozott irodalom teljes egésze. A győri vár volt egykor Európa és a kereszténység védőpajzsa. Az EU-n belüli megbecsülésünket, a magyarságtudatunkat erősítse az a tény, hogy a mai napig láthatóak azok az út menti Győr-keresztek, melyek a töröktől való visszafoglalásnak állítanak emléket immáron több mint 400 éve! 3.
A javaslathoz csatolt saját készítésű fényképek és filmek felhasználására vonatkozó hozzájáruló nyilatkozat
