A Magyar Polgári Párt elektronikus hírlevele. I. évfolyam, 4. szám. 2010. július 9.
A Magyar Polgári Párt elnökségi ülése Székelyudvarhelyen, július 8.-án került sor a Magyar Polgári Párt elnökségi ülésére, amelyen a megyei szervezetek ügyvezető elnöki és alelnöki tisztségének létrehozásában állapodtak meg az elnökség tagjai, illetve a felállítandó szakbizottságok összeállítására és azok koordinálására felkért elnökségi tagokat nevesítették. A Magyar Polgári Párt elnöksége megállapította, hogy az alapszabályzat szerint az országos elnökség felhatalmazásával az elnök létrehozhatja a megyei ügyvezető elnöki és alelnöki tisztségeket, a személyek nevesítése viszont a megyei szervezetek hatáskörébe tartozik. A megyei elnök jelölhet személyeket ezekbe a tisztségekbe, az országos ügyvezető elnökkel való konzultáció után, megválasztásuk a megyei elnökségek hatáskörébe tartozik. A helyi szervezetek szintjén szintén lehetőség lesz az elkövetkezőkben ügyvezető elnök kijelölésére, a helyi szervezetek elnöksége által. Az országos elnökség tíz olyan szakbizottság felállításában állapodott meg, amelyek szakmai hátteret biztosíthatnak a különböző szakterületeken való döntések meghozatalában. Az Önkormányzati Szakbizottságot Rácz Károly, a Gazdasági és Régiófejlesztési Szakbizottságot, valamint a Mezőgazdasági, Vidékfejlesztési, Turizmus és Környezetvédelmi Szakbizottságot Fazakas Tibor, a Családügyi Szakbizottságot, illetve az Egyházügyi és Civil Társadalmi Kapcsolatok Szakbizottságot Simon Csaba, az Egészségügyi és Szociális Szakbizottságot, illetve a Média Bizottságot Dr. Farkas Csaba, a Jogi Szakbizottságot Orbán Balázs, a Külkapcsolati és Nemzetpolitikai Szakbizottságot pedig Szász Jenő fogja koordinálni. A felsorolt szakterületekről több neves személyiség neve is fölmerült, akiket a szakbizottságokat koordináló elnökségi tagok fel fognak kérni ezeknek a bizottságoknak a vezetésére, illetve a munkájukban való részvételre. a Magyar Polgári Párt sajtóirodája
A Magyar Polgári Párt Maros Megyei szervezetének közleménye Az Magyar Polgári Párt Maros megyei szervezete július 9.-én tartja soron következő elnökségi ülését, ezt követően az Önkormányzati Konzultatív Tanács ülésére kerül sor. Napirenden többek közt, egy határozattervezet elfogadása is szerepel, melynek értelmében a párt megyei vezetőinek átvilágítása tárgyában határoznak. A megyei szervezet elfogadja a Magyar Polgári Párt Marosvásárhelyi Szervezet Helyi Elnökségi gyűlésén hozott határozatát, az MPP
1
marosvásárhelyi tagjainak, a “Kommunista Állambiztonság Irattárát Vizsgáló Bizottság” (Consiliul Naţional pentru Studierea Arhivelor Securităţii – CNSAS) által történő átvilágitása tárgyában. Ugyanakkor ezt kiterjeszti a megyei szervezet vezetőire is. Ennek értelmében az 1999. évi 187-es sz. Törvény , 2. szakasza, (a-z). bekezdéseiben foglaltak alapján a Magyar Polgári Párt Maros Megyei Szervezet Helyi Elnöksége kérheti a párton belüli és kívüli közméltósági tisztségekbe vagy közalkalmazotti tisztségekbe jelölt tagjainak, átvilágitását , az ún. lusztráció elvégzését. Az ÖKT ülésén megválasztásra kerül a testület elnöksége és a működéssel kapcsolatos prioritásokról és teendőkről határoznak az önkormányzati tisztségviselők. A Magyar Polgári Párt Maros Megyei Szervezete üdvözli és támogatja a háromszékiek azon kezdeményezését, hogy Kovászna, Hargita és Maros megyék önkormányzatai hározatot fogadjanak el, melyben kimondják: Románia közigazgatási újrafelosztása esetén ezen megyék a történelmi összetartózás és a gazdasági ésszerűség érvei alapján is egy régiót kell képezzenek.
a Magyar Polgári Párt Maros Megyei Szervezetének elnöke, László György
Megújult a Magyar Polgári Párt Kézdivásárhelyen Tisztújító gyűlését tartotta június 30-án a Magyar Polgári Párt kézdivásárhelyi szervezete. Dr. Fekete Károly, a szervezet eddigi elnöke egészségügyi okok miatt nem tudott további tisztséget vállalni a pártban. Rácz Károly polgármester a párt és az önkormányzat kétéves tevékenységét foglalta össze. Amint az elöljáró beszámolt, a kézdivásárhelyi önkormányzat kétéves tevékenysége alatt több jelentős személyiségnek állított szobrot, ezek között Kratochwill Károlynak, Tuzson Jánosnak, valamint az 1956-os elítélteknek és meghurcoltaknak. A válság mindenhol érezteti a hatását, de mint mondta az elöljáró, most sem szabad leállni, ezért bárki szeretne vállakozást indítani, az önkormányzatban partnerre talál. Tevékenységük kapcsán kiemelte a közönségkapcsolati és személynyilvántartó irodák felújítását, illetve az ottani személyzet képzését, enenk következtében hatékonyabbá vált az intézmény háttérmunkája. A megvalósítások közé tartozik a nyugdíjpénztár helyi kirendeltségének a létrehozása is, valamint sofőrvizsga gyakorlati részének visszahelyezése a céhes városba. Az elöljáró felhívta a figyelmet a város megújult honlapjára, amely teljeskörű tájékoztatást nyújt a városvezetés munkájáról. Az ezt követő titkos szavazáson Lukács László kapott bizalmat az elnöki tisztség betöltésére, alelnök lett Deák Mihály. Lukács László megválasztása után javasolta az ügyvezető elnöki tisztség létrehozását és az elnök megválasztását, aki majd segíti
2
munkájában. Ezen tisztség betöltésére dr. Zs. Ambrus Ágnest javasolta, akire egyöntetűen voksoltak a tagok.
Interjú László Györggyel, a Magyar Polgári Párt Maros megyei elnökével Első, alakuló ülését tartja a Magyar Polgári Párt Maros megyei szervezetének Önkormányzati Konzultatív Tanácsa. Egy polgármester, egy alpolgármester és 62 tanácsos – ez a Maros megyei MPP önkormányzati tisztségviselőinek csapata. Indulásnak nem rossz, az RMDSZ- hegemóniáról híres, avagy hírhedt megyében – összegez a szervezet fiatal megyei elnöke, László György, aki ambiciózus tervekkel vállalta a kihívást. Pártépítés. Ez is meghatározott koncepció mentén; a fiatalokat megszólítva, bevonva a közéletbe, megkerülhetetlen erővé tenni az MPP-t Maros megyében a 2012-es választásokat követően. – Milyen esélyeket lát terve megvalósítására, mire alapozza optimizmusát? – Tudatában kell lennünk annak, hogy az emberek valami újat várnak. Tényleg megérett a helyzet a változásra, és ez nem üres szólam. Nagyon sok a fásult, kiábrándult polgár, akik már most fogadkoznak, hogy biztos nem szavaznak többet az RMDSZ-re. Persze ez most hatványozottan érződik a megszorítások miatt, de a tendencia nem újkeletű. Ha arra gondolok, hogy ’90 óta folyamatosan, hogyan nőtt a politikából kiábrándulók aránya bátran állíthatom, hogy van kit, kiket megszólítani. A jövőépítés szempontjából pedig feltétlenül szükségesnek tartom a fiatalok bevonását, motiválását. –Az MPP-t folyamatosan az a vád éri, hogy megoszt, ezáltal pedig gyengíti a magyar érdekérvényesítést. – Látja, én ezt épp fordítva látom. Nem azért vesztettük el a többségi magyar frakciót Marosvásárhelyen, mert a Polgári Párt indult, hanem azért mert sokan már nem szavaztak akkor sem az RMDSZ-re. Ráadásul a szövetség mindent elkövetett annak érdekében, hogy pártpolitikust indítson a polgármesteri tisztségre, az általunk javasolt, politika felett álló jelöltet, aki mellesleg minden marosvásárhelyi jelöltje lehetett volnam, nem akarták elfogadni. Innen kezdve azt is hibának, a mi kezdeti zöldfülűségünknek tudom be, hogy ezek után nem állítottunk saját polgármester-jelöltet. Másik fontos szempontunk az erkölcsi tisztaság. Ennek érdekében kezdeményezte a marosvásárhelyi szervezet a vezetőinek az átvilágítását. Olyan kezdeményezés, melyet a megye is magáévá tesz. Az MPP Maros megyei szervezetében nem tölthet be vezető szerepet egyetlen személy sem, aki a múlt rendszer elnyomó apparátusának kiszolgálója volt. – Hogyan zajlik a pártépítés? –Célul tűztük ki egy alapszervezet létesítését minden olyan Maros megyei településen, ahol a magyarság aránya meghaladja az 5%-ot. Úgy gondolom, a szórványban is ott a helyünk. Sajátos problémáival mást jelent a Küküllő vagy Nyárád mente tömbmagyar vidéke, ahol már most is hangsúlyosan jelen vagyunk és mást a szórvány. Azt hiszem, az emberek mindenütt egyformák.
3
Kiábrándultak élnek a szórványban is. Nem szeretném, ha őket a román pártok szippantanák fel, hiszen ez a beolvadáshoz vezető biztos út lenne. – Mit tud elmondani a Fidesszel való együttműködésről? –Amikor Kubatov Gábor személyében egy pártigazgató látogat meg minket, mint történt ez nem is olyan rég Gyergyóújfaluban, a Hargita megyei küldöttgyűlés alkalmával, illetve az azt követő baráti találkozón, akkor inkább beszélhetünk egy bennsőséges kapcsolatról, mintsem protokolláris találkozóról. Ilyen volt a Balaton -parti Kötsén lezajlott Fidesz – MPP találkozó is. Volt szerencsém ott lenni a magyar kormány beiktatásánál. Ha a kapcsolatoknál tartunk, talán jelzés értékű az is, hogy az RMDSZ – EMNT közös frakciója ugyanúgy négy helyet kapott a ceremónián, mint a Magyar Polgári Párt. – Úgy tűnik, nem unatkozik a nyáron. – Nem mondhatnám, hogy uborkaszezon van. A felsoroltak mind-mind olyan prioritások, amelyek őszire már eredményeket kell hozzanak. Persze, megvannak a nyárnak a kellemesebb pillanatai is. Most éppen a gyulakuti napokat készítjük elő. Amennyiben tudunk, segítünk ottani polgármesterünknek, László Árpádnak. Szeretnénk, ha a rendezvény egész Kis-Küküllő mente meghatározó fesztiváljává nőné ki magát. Gyulakuta példája igazolja, hogy az MPP-vezette önkormányzat Maros megyében is életképes. Polgári Élet
Frunda György: Igen, megcsinálta! Most már kezdem érteni, miért van Frunda György a szenátusban! Fontos törvénytervezetet erőltetett át a román parlamenten a közelmúltban, amelytől nagyot lendül majd az ország élete – különös tekintettel a kisebbségi magyarságé. Unokáink jótevőként fogják emlegetni, és minden bizonnyal szobrot emelnek majd Giginek! Eme gesztusa bocsánatossá tette eddigi összes vétségeit – ha voltak… de nem voltak, uram, bocsá’, hogy is tételezhetnék fel ilyesmit Frundáról?! Nem kevesebbet valósított meg a mi szenátorunk, minthogy az ANI-törvényben (ANI – a köztisztviselők átvilágítását végző szerv) olyan módosítást eszközölt, amellyel “lefejezte” az ügynökséget, tevékenységét fölöslegessé tette: ezután ugyanis a tisztségviselők vagyoni helyzetét nem ellenőrizheti ez a szerv. Elvették tőle ezt a jogot. Ez azt jelenti, hogy ezután Romániában nincs már olyan szervezet, amelynek jogában állna a politikusok összeférhetetlenségét, vagyoni helyzetét vizsgálni. Így küzd a korrupció ellen a mi szenátorunk! Ezzel egy időben a köztisztviselők vagyoni helyzetének titkosítására is javaslatot tett a mi emberünk. Eddig kötelező volt hozzáférhetővé tenni a vagyonnyilatkozatokat, ez a feladat szemmel láthatóan nagy fáradságába került honatyáinknak, egy részük nem is tett eleget törvényes kötelezettségének. Frunda azonban megkímélné őket ettől a 4
fáradságtól. Ez is érthető, hisz a közelmúltban számos gyanús vagyonosodási sztori került reflektorfénybe, ez pedig nem jó. Árt az országnak. Az ilyesmiről nem jó beszélni. Amiről nem beszélünk, az nincs is. Frunda tehát jól végzi a dolgát. Kollégái hálásak lehetnek neki, de a nép, igen, a nép is. És háláját minimum azzal kell majd kifejeznie, hogy újból rászavaz majd.
Önláncon tartott magyarok Kilenc romániai civil szervezet, köztük a Temesvár Társaság, sajnálattal vette tudomásul, hogy Frunda György szenátor, volt államelnökjelölt és ál(EU-képviselő)jelölt akadályozza a korrupció ellen tevékenykedőket. Teszi mindezt a szenátus jogi bizottságában arrogánsan, magabiztosan. Mentve azok bőrét, akik hozzá hasonlóan erőst rövid idő alatt, rendkívül gyanús körülmények között, etnobizniszből szemtelenül elgazdagodtak. A civil tiltakozók azt tanácsolják romániai magyar közösségünknek, hogy ne küldjön a bukaresti parlamentbe Frundákat, s gyakoroljon nyomást az RMDSZ-re, hogy az érdekszövetség a haladást és a reformokat szolgálja. Szép s jó. S gondolom, igaz is mindez. De hol vannak a romániai magyar civil szervezetek? Azok miért nem tiltakoznak? Féltik az „egységet”? Azt a hazugságot, mely régóta nem létezik? (Újabban az EMNT is párt lett...) Vagy talán azt a támogatást féltik, amelyet baninként szórnak nekik azok, akik gyermekeiket külföldre menekítik… Hol van a hazai magyar sajtó, amelynek kutyakötelessége elszámoltatni azt, aki szűk két évtized alatt erdők, szántóföldek, kastélyok, limuzinok, zsíros bankszámlák, külföldi ingatlanok, villák boldog tulajdonosa lett? Hol vannak azok a véleményformáló, aláírós, szókimondó értelmiségiek, akik az erdélyi magyarság fővédelmezőiként lépnek fel oly kérdésekben, melyekben nem kell konfrontálódni, csak nagyokat mondani a médiában? S miközben a becsületben megőszültektől elveszik a gyógyszerre valót, a fizetésből élők bérének egyharmadát nem adják ki, majd kisvállalkozások ezreit szüntetik meg e „becsületben” túlgazdagodottak, mi védjük is őket. Álszent meséiket megértően hallgatjuk a „szabadegyetemeiken”. Tisztára mossuk őket saját rádióikban. Helyettük magyarázzuk bizonyítványaikat bő támogatást kapó pártlapjukban. Gúnyt űzve szép hivatásunkból. Arcul csapva mindazokat, akik nem tudnak nyalni vagy ügyeskedni, ezért nem jutnak hozzá eme támogatásokhoz. De akik bármikor tiltakozhatnának... Mert komoly erkölcsi tőkével rendelkeznek. Mert őket még nem vették meg. Ami állítólag csak idő és drasztikusabb adóemelés kérdése. Hisz bárkit ki lehet éheztetni. Főleg, ha gyermekei vannak. Csíki Sándor, Zsidó Ferenc
5
ERDÉLYI KÁRPÁT EGYESÜLET XIX. VÁNDORTÁBOR 2010. JÚLIUS 27 - AUGUSZTUS 1. GYERGYÓSZENTMIKLÓS Az évente megszervezésre kerülő „Vándortábor” sorozatból a gyergyói EKE már kettőnek volt a házigazdája, a XI. mely 2002-ben, illetve a XIII. mely 2004-ben került megrendezésre. Az idei (2010) már a XIX. vándortábor lesz. A tábor célja bemutatni, népszerűsíteni a Kárpát medencében élő magyarok között Gyergyó és környéke természeti szépségeit és kulturális értékeit. A résztvevő személyek többsége az Erdélyi és a Magyarországi Kárpát Egyesület tagjai, valamint más természetbarátok a Kárpát medencéből. A közel 1200 vendéget váró tábor megszervezése, levezetése több mint 100 személy munkáját veszi igénybe. A rengeteg túra, melyet naponta indítunk, a tábori programok, a vendégek szórakoztatása mellett szükséges a tábori orvos, a tábori őrség, információs pult, stb. Kiépített hálózat gondoskodik a szemeteszsákok elszállításáról, a zuhanyzók és a mobil WC-k működéséről. A vendégek étkeztetése önellátó alapon történik. A napi friss zöldség, tejtermék, kenyér és más szükséges termékeket helyi árusok megbízásával oldjuk meg. A túravezetők és a tábori személyzet étkeztetésére külön konyhát indítunk. Több mint 15 autóbusz áll majd a rendelkezésünkre a túrázók szállításának céljából. A meghívott előadók mellett tábori múzeum keretében és fotókiállítással szeretnénk bemutatni az egyesület eddigi tevékenységét, múltját. A sikeres és odaadó szervezés eredménye a vendégek magas létszáma mellett az a tény, hogy vendégeink visszajárnak rendszeresen, hogy újra és újra láthassák hegyeinket. A táborban résztvevők többsége sátrakban száll meg, de nagyon sok az olyanok száma is, kik a Gyergyó környéki panziók, kulcsos házak szolgáltatásait veszik igénybe. Tapasztalatok alapján elmondhatjuk, hogy a vándortábor következtében az elkövetkező években látványosan megnő a környékre látogatók száma.
Vadász Szatmári István EKE elnök
6
Az EKE-Gyergyó ismertetése A legrégebbi civil szervezet Erdélyben, 1891-ben alakult. Az 14 EKE osztálynak és a 4 társszervezetnek közel 2.000 tagja van, így Erdély legtöbb tagot számláló szervezete. A gyergyói EKE osztály alakulása 1897. augusztus 19-ére tehető, tagjainak száma mára már túllépte a 120 főt. Tagjaink között fellelhető a kisgyerektől a nyolcvan évesig mindenki, végzettségre, vallásra való tekintet nélkül.Egy a fontos, a természetszeretet. Célunk minél több embert kivinni a szabadba, ezáltal környezetvédelemre, tudatos életmódra nevelni. Főbb célkitűzéseink: • Hegyeink megismertetése, túrák szervezése • Honismereti túrák szervezése • A Kárpát medence bejárása és kapcsolatok kialakítása • Természet ismeret és védelem • Bicikli túrák szervezése • Menedékházak építése • Természet közeli életforma kialakítása Persze nem utolsó sorban a hagyományőrzés, mely az alapszabályzatunkban is benne van. Évente közel 40 túrát szervezünk, több mint 800 résztvevővel, úgy hazánkban, mint határon túl. A most elindult honlapunkon (www.ekegyergyo.ro), szeretnénk minél több információt eljutatni mindazokhoz, kik érdeklődnek és fontosnak tartják a természetjárást. Bővebb információval, illetve a többi EKE osztály bemutatásával is foglalkozó országos honlap a www.erdelyikarpategyesulet.ro, mely átfogó képet nyújt az Erdélyi Kárpát Egyesület tevékenységéről. Az Erdélyi Kárpát Egyesületnek saját kiadványa van, melyet „Erdélyi Gyopár” néven kéthavonta jelentet meg. Ez olvasható a http://erdelyigyopar.ro honlapon is.
Vadász Szatmári István EKE elnök
7
Véget kell vetni a pénz hatalmának Beszélgetés Makovecz Imre építésszel, közösségi gondolkodóval Az idén hetvenöt esztendős, súlyos betegen is dolgozó Makovecz Imre cigány falut épít azoknak a romáknak, akiknek a házát romba döntötte az árvíz. Vallja: a sporttól az egészségügyig mindent átszövő pénzuralomtól csak hozzáállásunk gyökeres megváltoztatásával lehet szabadulni. A világszerte elismert Makovecz Imre cége az elmúlt években tönkrement. - Mikor beléptem ide, úgy éreztem, befogad az épület. Körülöttünk gombamód szaporodnak lakóparkok, irodaházak, áruházak, de azokban idegennek érzi magát az ember. - Mert a diktatúra elidegenít. - Diktatúrában élünk? - A pénz ural mindent, ezt mindannyian tudjuk, miközben eljátsszuk a demokráciát. A közbeszerzési rendszer korrupt. Az kapja meg a munkát, aki a legtöbbet adja vissza a megrendelőnek. Aki megnyeri a pályázatot, olyan alvállalkozókat alkalmaz, akik a legtöbb pénzt adják neki vissza. Ez egyre rosszabb minőséget hoz. Az én szakmámban is érvényesül a pénzdiktatúra parancsa: vedd meg az újat, dobd el a régit! Ezért mind silányabb tárgyakat és eszközöket hoznak létre. Például sorra építik be a műanyag ablakokat, amelyek teljes zártságot eredményeznek, így az épületek belül penészesek lesznek... öt év múlva a műanyag összevissza reped, s azt a funkciót sem képes betölteni, amit egy öreg faablak. A penészedés megakadályozására masinákat helyeznek el a homlokzaton, s mindez valakinek nagy haszonnal jár. - De miért nevezi ezt diktatúrának? - Mert átsző mindent. Megjelenik a könyvkiadásban is. A kiadó csak annak a könyvét teszi ki a kirakatba vagy az újdonságok közé, aki ezért külön fizet. Azért nem látni a könyveimet a kirakatokban, mert én nem fizetek. A Londonban vagy Berlinben megjelent Makovecz-albumokat sem lehet látni a magyar könyváruházakban. Mostanában van dolgom az egészségügyi rendszerrel is. A kórházak kiszolgáltatottak a gyógyszergyáraknak, amelyek osztalékot fizetnek nekik bizonyos gyógyszerek alkalmazása esetén. Mert ez a világ így működik. S ha így működik, mit mondunk egy gyereknek, ha arra kíváncsi, miért kell élni, miért jött erre a világra. Pedig tőlünk várja a választ. A pénz korlátlan uralma mindent felszámol, ami az életet életté teszi. Még a Miskolc fölötti árvízkár is összefügg ezzel.
8
- Hogyan? - Végigömlött a víz a völgyeken, és mindent elmosott, mert nem volt hová mennie. Ugyanis a Felsőzsolca melletti árteret, amelyet korábban lápos legelőként használtak, elzárták a víztől, és eladták a multiknak, amelyek teleépítették. Kíváncsi lennék, hogy aki eladta az árteret, milyen büntetést fog kapni ezért. Remélem, lesz ennek következménye itt, a földön is. A pénz hatalmi pozícióját meg kell változtatni. Ha ez nem sikerül, Magyarország teljesen leépül erkölcsileg, szellemileg és anyagilag. Az én cégem is emiatt ment tönkre. - Tönkrement a cége? - Hát persze. Gondolja el, befejezünk egy munkát, amelyen húsz-huszonöt alvállalkozó dolgozott, s mikor benyújtom a számlát, a végösszeg huszonöt százalékát ki kell fizetnem az államnak. És a megrendelő nem fizet. S mikor a második-harmadik ilyen történik, a vállalkozás tönkremegy. Tehetséges, fiatal építészeket el kellett küldenem emiatt. - Mit lehet tenni? - Hadd mondjak saját példát! Csíkszeredába katolikus templomot kellett terveznem. Mikorra odamentem, a plébános úr kirakott egy papundeklit, a tetejét felvágta, hogy abba lehessen pénzt bedobni a templomra. Láttam egy öregasszonyt, aki odament, a zsebkendőjét elővette, széthajtotta, és a lejecskéjét bedugta a dobozba. Rögtön tudtam, nem kérhetek pénzt. Mármost ha az ember ingyen dolgozik, pénzt ad. Az embereket ugyanis ki kell fizetni. Már épült a templom, mikor elterjedt a városban, hogy a Makovecz csak eljátssza Róbert bácsit, ugyanis az Orbán Viktortól zsebbe kapott harmincmilliót. Ezt elmeséltem Kairóban az akkori magyar nagykövetnek, aki korábban a titkosszolgálat egyik vezetője volt. Elnevette magát, azt mondta, ez a suttogó rágalmazás is titkosszolgálati munka. A világ ilyen. De akkor is a jó utat kell járni. Mert ez az út a világosság felé vezet. A másik meg a sötétség felé. - Nincs középút? - A legundorítóbb a világosság és a sötétség keveredése, a szürkeség. Annál az egyértelmű sötétség is jobb. A sötétség az ármányé. A világosság a megváltó Krisztusé. A kettőt összekutyulni nem szabad. Választani kell. Egy életünk van, nem lehet szórakozni. Én már a hetvenötödikben járok, nem vagyok egészséges, és a világosság útján akarok menni. - Most min dolgozik? - Erdélyben egymás után tervezem a templomokat. Egy kis kápolnát építek Mártélyra. A Felvidéken városok revitalizációjával foglalkozom, kemény politikai ellenszélben; de nem baj, ilyenkor eszembe jut, hogy megépült a kolozsvári református templom is. Tíz évig épült, s nem kaptunk engedélyt, 9
míg az előtte húzódó úton el nem készült egy ortodox templom, de végül sikerült, Funar ide vagy oda. Most azonban elsősorban az árvízkárosultak érdekelnek. Jelentős részük cigány. Felsőzsolca fölött egész telepük volt, és vállaltam, hogy tervezek oda egy új cigány falut. - Miért ezt a részt vállalta? - Mert ez a legnehezebb. Ezt a szerencsétlen népet is a pénzuralom tette tönkre, nemcsak anyagilag, morálisan is. Gyerekoromban öreganyám azt mondta: csak az oláhcigány lop, de az is csak almát. A csősznek sós puskája volt: sódarabok voltak benne sörét helyett, és ha valakit seggbe lőtt, abba belement a só, ordított kegyetlenül, de nem lett nagy baja, Viszont megdagadt a seb, és nem bírt ráülni, úgyhogy meg lehetett találni később a tolvajt. Akkoriban még létezett cigány kovács, teknővájó, rézműves. Egy csomó foglalkozásuk volt, és vajdák vezették őket, vagyis működött a belső közigazgatási rendszerük. Mindezt azóta felszámolták, a kultúrájuktól is megfosztották őket, azzal a hazugsággal, hogy a cigány ugyanolyan, mint a többiek. Miért lenne ugyanolyan? Más a tradíciója, a gondolkodása, a temperamentuma. Mára szörnyű mélyre süllyedt a cigányság. Felsőzsolca táján elhordták a töltésekről a homokzsákokat, szigetet raktak belőle maguknak, generátorral áramot fejlesztettek, úgy nézték a nagy képernyős tévéjüket. Olyan gyors motorcsónakon közlekedtek, amelyet a rendőr nem bírt utolérni, és mikor eljött az este, az összedűlt házakat kifosztották. - Mi a reménysége önmagával kapcsolatban? - Hogy még egy darabig dolgozhatom. - Mi villan eszébe, ha visszagondol? - Karácsony kilencéves koromban: az ostrom, amikor az oroszok körülvették Budapestet, és az Istenhegyen a ház lakóival együtt néztem, hogyan ég a királyi vár, égig érő lángokkal. Túléltem a Rákosi-rendszert, túléltem Biszku elvtárs vérengzését. Amikor Konrád és Szelényi kidolgozta, hogy 3300 magyar faluból 1300-at hogyan kell szerep nélkülivé tenni és megszüntetni, elindultunk a ma már halott barátaimmal, Beke Pállal, Varga Tamással és másokkal, gyáva tanácselnököket vittünk bátor tanácselnökökhöz, és faluházakat építettünk a pusztulásra ítélt településeken. Aztán Sevillában megépíthettem a magyarok pavilonját, és a japánok meg mindenféle népség ordítva rohant oda, amikor meghúztuk a harangokat, hogy megjöttek a magyarok. Mit akarhatnék még? - A következő generációk mennyire képesek átvenni az értékközpontú szemléletet? - Megint mondok egy példát az építészet területéről. A Kós Károly Egyesülés fenntart egy posztgraduális képzést, az úgynevezett vándoriskolát. Végzett építészeket veszünk fel, és aki bekerül, három és fél évig vándorol cégeknél, s ez idő alatt elsajátítja az értékközpontú szemléletet.
10
A végén fel kell mutatniuk egy mestermunkát. Ma körülbelül ötvenen vannak Magyarországon, akik ezen keresztülmentek. Nem sok, de ha mindenki megteszi a magáét, akkor jutunk valamire. - Hol kell kezdeni? - Kezdje mindenki a saját gyerekénél! Ne hülyeségekkel etesse, hanem beszéljen neki arról, ha tud, hogy mit jelent a megváltás! - Mit jelent? - Nemcsak keresztény hittételt, hanem az ember belső életének a megújítását. A Hargitától nyugatra, Csíkszeredától Barót felé található Vargyasról felhívott a nagytiszteletű úr, hogy van egy düledező fatemplomuk, tervezzek helyette valamit. Mondtam, ha ledöntik, szóljanak. Ledöntötték, és alatta XII. századi kora román templom alapjait találták. Mélyen leástunk: faragott kövek kerültek elő, rózsaablak és még sok minden. Ezekből és sok új gondolatból meg az innen-onnan kapott adományokból megépítettük a református templomocskát. Amikor elkészült, és körülállták a szomszéd falvak népei is, s a templomkert tele volt emberekkel, és fölzengett az ének, hogy Tebenned bíztunk eleitől fogva, az olyan pillanat volt, amikor az ember csöndesen azt mondja magában: rendben van, megérte. Magyar Nemzet
Szakmai fórumon tekintették át a tennivalókat Torockón Torockón, a Tóbiás-házban tartott turisztikai fórumot szombaton az MPP kolozsvári szervezetének gazdasági szakosztálya, olyan környékbeli és Kolozs megyei vállalkozó kedvű (főleg) fiatalok számára, akiket érdekel a faluturizmus hazai jövője. A találkozó célja azoknak a lehetőségeknek a felvillantása volt, a sorainkban elhatalmaskodó siránkozás helyébe, amelyek ismeretében könnyebben vállalkozásba kezdhetnek olyan erdélyi magyarok, akik eddig nem mertek belevágni a nálunk különben még mindig sok kihasználatlan értékkel rendelkező tevékenységbe. A jó szándék, stílusosan, témába vágó helyszínnel társult, hiszen jóformán az egész település vendéglátásból él, ahova annak ellenére is szakadatlanul érkeznek a turistákat szállító buszok és személygépkocsik, hogy a Borrévig húzódó néhány kilométeres országúti szakaszt az illetékesek évtizedek óta nem képesek, vagy nem is akarják felújítani.
11
A találkozón négy előadás hangzott el. László György (Türe) a turizmus kapcsolatteremtő és éntudatunkat szépítő szerepéről beszélt. Szerinte, amikor nincs megfelelő vállalkozói rétegünk, és hiányzik a megfelelő rálátás – mert faluturizmusunkat még mindig az előítéletek és a gátlások akadályozzák –, népművészek bevonásával kell erőltetni ennek a foglalkozásnak a térhódítását. Horváth Zoltán fizikus és vidékfejlesztő szakember a kulturált turizmus környezeti problémáit boncolgatta. A kulturált turizmus nemzeti mozgalom, de a kulturális turizmus mára sajátos iparággá nőtte ki magát. A környezetvédelem pedig a modern ember számára létszükségletté vált. Ezért kell fellépni a kocaturisták szemetelése ellen, ezért kell szorgalmazni a falvak egészséges ivóvízellátását, a szennylé elvezetését és víztisztítást, a hulladék kezelését. Csupa olyan dolgokról van szó, ami feltétele a faluturizmusnak, és amelyek hiánya miatt Romániát nem kellett volna felvenni az EU-ba. A faluturizmus ellenszere még az állattartásból eredő bűz, a szúnyoginvázió. Viszont vonzóerő lehet a virágtermesztés a háztáji kertekben, a panziókban régi mesterségek bemutatása, ifjúsági és művészeti táborok megszervezése. Mások sikeréből kellene példát vennünk Szász Csaba, informatikusként, a nemzetgazdálkodási stratégiában való gondolkodásról tartott előadást. Vázolta mindazokat a mentalitásbeli, más nemzetekhez képest erős polgári hagyományainkat, amelyek birtokában képesek vagyunk, akár a németek, felülkerekedni történelmiföldrajzi hátrányainkon: tudás, leleményesség, alkotóerő, szorgalom, kitartás, szervezettség, fegyelem. Nekünk nem Székelyföldben, Kalotaszegben vagy Mezőségben, hanem kárpát-medencei gazdaságban kell gondolkodnunk. És felidézett néhány magyar sikerélményt erősítő multinacionális vállalkozást régiónkban: MOL, OTP, Richter Gedeon, Danubius, Fornetti, Dunapack stb. Nehéz helyzetünk ellenére, de pozitív gondolkodással nem a trianoni térképet, hanem ezeknek a magyar sikercégeknek a befolyási világtérképét kellene tanulmányoznunk – mondta az előadó. Romániában 7900 magyar érdekeltségű vállalat működik, több mint 1 milliárd eurós össztőkével. Szervezkedjünk a Hangya-szövetkezetek mintájára Keizer Robert saját történetére utalt: családja hagyománya és elvárása miatt építőmérnöknek indult, amit hamar abbahagyott, és a reklámszakmában vállalkozott, miközben a turizmusba is bepillantást nyert. Szakértőktől tudja, hogy Erdély legfontosabb idegenforgalmi partnere Magyarország, ahonnan évente kb. 2 millió vendég érkezik. Felmérésből ismert, hogy sok magyarországi utazási iroda hajlandó lenne 50–60%-kal többet befektetni erdélyi utazásokra, ha lennének kidolgozott új programok, nem kellene a több évtizedes sablont követniük (Mátyás-ház, Házsongárd, Korond, Szováta stb.). A faluturizmus válasz lehetne erre, és néhány Kolozs megyei panzió sikerrel reagált a kihívásra. Ugyanakkor évente kb. 1 millió német turista keresi fel Erdélyt, akik viszont hiányolják nálunk a minőséget, a pontosságot, az infrastruktúrát és a programokat. Számítások szerint csak háromnapos programokkal, napi 60 euró/fő költekezéssel, 30 millió eurós bevételtől esünk most el, ami legalább 15 ezer munkahelyet biztosíthatna német részről, ahol az érdeklődés megvan, fenntartható és fokozható (főleg a nyugdíjasok körében). Ehhez adódik hozzá a magyarországi és más országbeli potenciális faluturista forgalom. Keizer szerint a két világháború
12
közötti, erdélyi Hangya-szövetkezetek mintájára kell szervezkedni, a turizmusban szakembereket képezni ki és tapasztalatszerzésre küldeni Magyarországra, Németországba, Olaszországba, Ausztriába. Ebben piackutatók, jogászok, biztosítók és bankárok ajánlották fel támogatásukat. Az MPP felmérést szorgalmaz minden erdélyi térségben, hogy mire van ott szükség, és honlapon fogja terjeszteni erre vonatkozó adatait. Az előadó a pozitív gondolkodás példájának hozta fel a széki származású fiatal Deák István esetét, aki az Arad megyei híres Pankotai Borospincék vállalat eladási igazgatójává küzdötte fel magát. Ördög I. Béla
Nemzetpolitikai figyelő HíREK A HATÁRON TÚLI MAGYARSÁGRÓL
Mivel a romániai fejlesztési régiók küszöbönálló átszervezése kapcsán Emil Boc kormányfő nemrég kijelentette, hogy az etnikai alapon létrehozott régiók számára elfogadhatatlanok, a székelyföldi magyar szervezetek éles hangon bírálják a kormányt és annak magyar tagját, az RMDSZ-t. A Magyar Polgári Párt (MPP) szerint a három székelyföldi megye önkormányzatának közös határozatot kellene elfogadnia, melyben kinyilvánítják, hogy Székelyföld „területe egységes és sérthetetlen”. Fazakas Tibor alelnök szerint úgy tűnik, hogy az RMDSZ nem tudja elérni, hogy Hargita, Kovászna és Maros megye egy régiót alkosson, így akár népszavazást is ki lehetne a kérdésben, hogy az itt élők döntsék el, melyik statisztikai fejlesztési régióba akarnak tartozni. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) közleményében szintén arra kérte a helyi és megyei önkormányzatokat, hogy „közösen lépjenek fel Székelyföld feldarabolása ellen, ítéljék el a kezdeményezést, helyezzék kilátásba az együttműködés megtagadását a kormánnyal, és készítsék fel a lakosságot tömeges tiltakozásokra”. A régióátszervezésről egyelőre nincs döntés, az RMDSZ erre vonatkozó tervezetét hallgatólagosan elfogadta a felsőház, most az alsóházon a sor. Az ellenzéki pártok durván támadják a magyar többségű fejlesztési régiót előirányzó átalakítást, a kormányzó demokrata-liberálisok viszont óvatosan nyilatkoznak a kérdésben. Elemzők ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy Boc csupán azt jelezte, hogy etnikai alapon nem szerveződhetnek a régiók, ami nem jelenti azt, hogy például kulturális vagy történelmi alapon sem.
13
