Mûhely
Jámbor Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem PhD-hallgatója E-mail:
[email protected]
A magyar gabonafélék megnyilvánuló komparatív elônyei és hátrányai
A
magyar mezőgazdaság versenyképességének elemzése az utóbbi időben a szakma figyelmének középpontjába került. Számos tanulmány és elemzés jelent meg arról, hogy a mezőgazdaság egészének vagy egyes részeinek versenyképessége hogyan alakult az elmúlt néhány évben. Kevés olyan munka született azonban, amely hosszú távú, 10-15 évet átfogó időszakot elemez és azok alapján von le következtetéseket. Ezt a hiányt szeretné pótolni ez az ismertetés, amely a magyar gabonafélék külkereskedelmének megnyilvánuló komparatív előnyeit és hátrányait elemzi 15 év távlatában és megmutatja, hogyan alakult a vizsgált 45 országgal szemben a magyar gabonafélék versenyképessége. Az eredmények azt mutatják, hogy európai szinten a vizsgált időszakban Magyarországnak megnyilvánuló komparatív előnyei vannak a gabonaféléknél, míg világszinten ennél már sokkal árnyaltabb a kép. Magyarország mezőgazdaságának a gabonaágazat mindig is meghatározó eleme volt. Az éves termésmennyiség 2004-ben és 2005-ben is meghaladta a 16 millió tonnát, amelyet közel 3 millió hektár vetésterületen értek el, ami önmagában a mezőgazdasági kibocsátás 27, illetve 26 százalékát adta (KSH [2006]). Az ágazat jelentősége azért is nagy, mert a szektorban végbemenő változások más mezőgazdasági ágazatokat (tej, hús) is befolyásolnak. Magyarországon jelenleg mintegy 100 000 termelő foglalkozik gabonatermeléssel, ezek nagyobb része számát tekintve egyéni gazdaság (KSH [2006]). A gabonatermelés több mint 90 százalékát már évek óta három meghatározó termény adja: 1. étkezési búza, 2. takarmánykukorica és 3. őszi árpa. Szakértők szerint a gabonavertikum nemzetközi viszonylatban is versenyképesnek mondható, mivel földrajzi adottságaink és termelési kultúránk jó (Szűcs– Udovecz [1998]). Mindezek ellenére a gabona exportpiacain az utóbbi években pozíciókat veszítettünk, azaz exportpiaci versenyképességünk romlott (Fogarasi [2003]). Az írás célja, hogy az utóbbi 15 év (1991–2005) magyar gabonaexportjának piaci tendenciáit számszerűsítse és kimutassa, hogy mely országokkal szemben hogyan
Statisztikai Szemle, 85. évfolyam 9. szám
Jámbor: A magyar gabonafélék megnyilvánuló komparatív elônyei és hátrányai
845
alakult gabonaexport-piaci versenyképességünk. Úgy gondoljuk, egy ilyen hosszú távú elemzés képes a múltbeli teljesítmények széles körű vizsgálatára és a jövőre nézve is tanulságokkal szolgálhat. Az ismertetés az RCA- (megnyilvánuló komparatív előny) indexek módszertanának bemutatása után néhány egyszerűbb statisztikai eszköz segítségével elemezi a magyar gabonaexport-piacokon végbement változásokat. Bemutatja négy RCA-index gabonapiaci alkalmazásának eredményeit, majd az eredmények gyakorlati hasznosíthatóságát. 1
Versenyképesség mérése RCA-indexekkel
A megnyilvánuló komparatív előnyök eredeti indexét Balassa [1965] tanulmányában mutatta be és a következőképpen határozta meg:
⎛ X ij ⎞ ⎛ X nj ⎞ Bij = ⎜ ⎟ ⎜ ⎟, ⎝ X it ⎠ ⎝ X nt ⎠ ahol
x – az exportot, i – egy adott országot, j – egy meghatározott terméket, t – a termékek egy csoportját, n – az országok adott csoportját mutatja. Ebből következik, hogy a referenciaországokba irányuló termékexport megnyilvánuló komparatív előny vagy hátrány indexét úgy határozzuk meg, hogy összevetjük adott ország termékexportjának részesedését az adott ország teljes exportjában a referenciaországok termékexport részesedésével a teljes exportban. Ha B>1, akkor adott országnak megnyilvánuló komparatív előnye van a referenciaországokhoz viszonyítva, ellenkező esetben megnyilvánuló komparatív hátránya. Vollrath három különböző új indexet dolgozott ki a B-index mellé a megnyilvánuló komparatív előnyök összetevőinek mérésére (Hoen–Oosterhaven [2006]): 1. a relatív kereskedelmi előny indexet (RTA), 2. a relatív exportelőnyök logaritmusát (lnRXA), és a 3. relatív versenyképességet (RC). Mindhárom mutató esetén igaz, hogy ha pozitívak, akkor relatív kereskedelmi előnyt, ha negatívak, relatív kereskedelmi hátrányt jelentenek. Az RTA-indexet a relatív exportelőny és relatív importelőny különbségeként (RTA=B–RMA) számítják és ha RTA>0, akkor egy országnak relatív kereskedelmi 1
Ez a rész Fertő [2003] alapján készült, az ettől eltérő hivatkozások a szövegben megtalálhatók.
Statisztikai Szemle, 85. évfolyam 9. szám
846
Jámbor Attila
előnye van a vizsgált referenciaországokhoz viszonyítva, ellenkező esetben kereskedelemi hátránya. Ez az index figyelembe veszi a kínálat mellett a kereslet hatásait is, így közelebb áll a komparatív előnyök felfogásához, mint az exporton alapuló megnyilvánuló komparatív előnyök indexei. Minél nagyobb az értéke, annál versenyképesebb egy ország. A relatív importelőny index (RMA) a B-indexszel ellentétben nem az exportban, hanem az importban megnyilvánuló előnyöket vizsgálja, azaz összeveti adott ország termékimportjának részesedését az adott ország teljes importjában a referenciaországok termékimport részesedésével a teljes importban. Ha RMA>0, akkor egy adott országnak relatív előnye van import tekintetében, vagyis jobb feltételekkel importál a világpiacról. Vollrath második indexe a megnyilvánuló komparatív előnyök mérésére vonatkozóan a relatív exportelőnyök logaritmusa (lnRXA), amely a szerző szerint kiküszöböli a B-indexben levő kereskedelmi szerkezettorzítást és adott ágazat relatív súlyának túlbecslését. A harmadik indexet pedig Vollrath relatív versenyképességnek (RC) nevezte el, amely a relatív exportelőnyök logaritmusának és a relatív importelőnyök logaritmusának a különbsége (RC=lnRXA–lnRMA). Egyesíti az lnRXA- és az RMA-index előnyeit, előbbihez hasonlóan szimmetrikus az origóra. További előny, hogy tartalmazza az export- és importoldali kereskedelemtorzítást, másrészt képes az ágazaton belüli kereskedelem kezelésére. Ez utóbbi előny persze egyben az RC-index hátránya is: ha nincs ágazaton belüli kereskedelem, a mutatót nem lehet értelmezni.
Néhány egyszerű statisztika a magyar gabonakereskedelemről A következőkben néhány egyszerű statisztikai módszerrel vizsgáljuk a magyar gabonakereskedelemben az elmúlt 15 évben végbement változásokat. Először az agrárkereskedelem és az annak részét képező gabonakereskedelem egyenlegeinek alakulását és összetételét vizsgáljuk, majd az EU 15 tagországgal folytatott kereskedelem szerkezetét elemezzük. Az 1. táblázat tanúsága szerint a magyar agrárkereskedelem értéke az átlagokat tekintve 1991 és 2005 között 1,6 és 3 milliárd dollár között mozgott és kisebb ingadozásokkal, de fokozatosan növekedett. A vizsgált 15 év alatt az összes agrárkereskedelem – ezen belül a gabonakereskedelem is – pozitív egyenleget produkált. A legrosszabb időszak az összes egyenleg tekintetében a vizsgált időszakban 1991–1993, a legjobb 1997–1999 volt. A gabonakereskedelem egyenlege az 1991–1993 évek átlagában volt a legrosszabb és 2003–2005-ben a legjobb. Az összes agrárexport értéke 1991-ről 2005-re közel háromszorosára, az import értéke közel négyszeresére nőtt, a változásokat részletesen mutatja az 1. ábra. Statisztikai Szemle, 85. évfolyam 9. szám
847
A magyar gabonafélék megnyilvánuló komparatív elônyei és hátrányai
1. táblázat A magyar agrárkereskedelem, ezen belül a gabonakereskedelem alakulása, 1991–2005 (ezer dollár) Megnevezés
1991–1993
1994–1996
1997–1999
2000–2002
2003–2005
Összes export
1 612 369
2 012 069
2 063 534
2 050 355
3 056 982
Összes import
557 594
739 295
778 872
901 434
1 841 736
1 054 774
1 272 774
1 284 662
1 148 920
1 215 246
Gabonaexport
294 680
322 967
406 816
374 987
565 931
Gabonaimport
53 251
50 227
53 114
76 093
184 915
241 429
272 740
353 701
298 894
381 016
Összes egyenleg
Gabonaegyenleg
Forrás: Itt és a következőkben a szerző saját összeállításai és számításai az ENSZ-(COMTRADE-) adatok alapján. 1. ábra. A magyar gabonakereskedelem szerkezetének változása
Százalék 100 100% 80 80%
60% 60 40% 40 20% 20 0%0 1992
1994 1996 1998 2000 2002 Gabonaexport Gabonaimport Gabona-export Gabona-import
2004
A legfőbb gabonakereskedelmi partner a vizsgált időszakban az EU 15 tagországok voltak. 1992 és 2005 között Magyarország EU 15-be irányuló gabonaexportjának aránya hazánk összes gabonaexportjából az éves kilengések ellenére fokozatosan növekedett. (Lásd a 2. ábrát.) A legalacsonyabb arányt 1992-ben mutatta (9,2%), a legmagasabbat pedig 2005-ben (58,1%). Az import aránya az összes gabonaimportból enyhe emelkedés után 1995-től fokozatos csökkenésnek indult, a legalacsonyabb arány 1992-ben (35,2%), a legmagasabb 1994-ben (75,4%) volt megfigyelhető. Érdekesség, hogy az EU 15 országokkal kötött kereskedelmi egyezmények csak az uniós csatlakozást követően éreztették számottevően hatásukat. A 2. ábra alapján elmondható, hogy a vizsgált időszakban a gabonaimport aránya a gabonaexport aránya alatt volt az utolsó két év kivételével, amikor a tendencia megfordult. Statisztikai Szemle, 85. évfolyam 9. szám
848
Jámbor Attila
2. ábra. A magyar gabonakereskedelem az EU 15-tel a teljes gabonakereskedelem százalékában Százalék 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
Export
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
Import
Az RCA-eredmények bemutatása Az RCA-indexek eredményeinek bemutatása előtt az elemzéshez felhasznált adatokról szólok néhány szót. Az adatokat az ENSZ világkereskedelmi adatbázisából (COMTRADE) (http://comtrade.un.org/ (2007. március)) SITC- (Standard International Trade Classification) szerinti kétszámjegyű bontásban kérdeztem le, gabonaés gabonakészítmények összesítésben. Az elemzés eredményei hármas bontásban láthatók: 1. Magyarország és az EU 15, majd 2. az EU 10+2 (a 2004-ben és 2007-ben csatlakozott országok), végül 3. a főbb Unión kívüli versenytársak vonatkozásában. Magyarország és az EU 15 viszonyában mind a négy RCA-index azonos eredményeket mutat: a vizsgált időszakban Magyarországnak megnyilvánuló komparatív előnye volt az EU 15 tagállamok közül 13-al szemben (Franciaország és Görögország volt kivétel) a B- és lnRXA-mutatót vizsgálva, míg az RTA- és RC-mutatóknál az összes országgal szemben megnyilvánuló komparatív előny mutatkozik meg. Az egyik legfontosabb eredmény, hogy az RC-mutató (megnyilvánuló versenyképesség) minden országgal szemben pozitív volt. A legnagyobb EU 15-ös gabonatermelő vetélytárssal, Franciaországgal szemben az RTA- és RC-mutatók szerint megnyilvánuló komparatív előnyünk van, míg a B- és lnRXA-mutató alapján megnyilvánuló komparatív hátrányunk (azaz kereskedelmi előnyünk, de komparatív hátrányunk van). A szórás értékei a legtöbb esetben magasak, ami az egyes évek közötti nagy eltéréseket mutatja. Különösen magas szórással bír Ausztria, Finnország, Hollandia, Írország, Portugália és Svédország, amely az indexek alacsony stabilitását tükrözi. Statisztikai Szemle, 85. évfolyam 9. szám
849
A magyar gabonafélék megnyilvánuló komparatív elônyei és hátrányai
2. táblázat A magyar gabonakereskedelem megnyilvánuló komparatív előnye vagy hátránya az EU 15 tagállamokban, 1991–2005 Átlag, 1991-2005
Megnevezés
Megnyilvánuló komparatív előny
Szórás, 1991-2005
B
RTA
lnRXA
RC
>1
>0
>0
>0
B
RTA
lnRXA
RC
Ausztria
3,92
3,31
1,12
1,73
334
325
64
59
Belgium
1,92
1,63
0,53
1,84
111
115
44
66
Dánia
1,21
0,83
0,13
1,16
49
55
34
53
Egyesült Királyság
2,33
1,83
0,76
1,49
113
119
39
56
Finnország
5,46
4,79
1,57
2,1
326
335
46
73
Franciaország
0,82
0,33
-0,28
0,49
39
46
39
57
Görögország
0,92
0,66
-0,18
1,23
48
54
43
74
Hollandia
3,17
2,88
1,05
2,34
171
174
42
58
Írország
4,65
4,38
1,47
2,8
204
207
34
49
Luxemburg*
3,25
2,87
1,17
2,14
48
52
15
29
Németország
3,28
2,63
1,08
1,55
179
185
44
58
Olaszország
1,93
1,6
0,54
1,69
112
116
45
53
Portugália
7,25
7,09
1,71
3,56
633
633
69
78
Spanyolország
2,71
2,43
0,89
2,22
147
149
42
61
Svédország
4,85
4,12
1,38
1,78
370
369
58
60
* Luxemburg adatai az adatbázis hiányosságai miatt 1999–2005-re vonatkoznak.
A 3. táblázat a magyar gabonakereskedelem EU 10+2 tagállamokkal szemben megnyilvánuló komparatív előnyét vagy hátrányát mutatja. Az adatbázis hiányosságai miatt itt már kevésbé megbízhatók az adatok, mint a 2. táblázatban, mégis érdekes következtetések vonhatók le belőlük. Az EU 10+2 tagállamokkal kapcsolatosan elmondható, hogy gabonakereskedelem tekintetében 15 év átlagát vizsgálva mind a négy mutató alapján hazánknak megnyilvánuló komparatív előnye van, habár a sokszor irreálisan magas szórásértékek jelzik, hogy a változás évről évre igen nagynak mondható. A legmagasabb Bérték Máltával és Szlovéniával, míg a legalacsonyabb Szlovákiával szemben áll fenn. Az egyes éveket külön-külön vizsgálva valószínűleg más eredményekhez jutnánk, ám hosszú távon ezek a számok mindenképpen biztatók. A világ többi országával szemben már korántsem ilyen egyértelmű a helyzet. (Lásd a 4. táblázatot.)
Statisztikai Szemle, 85. évfolyam 9. szám
850
Jámbor Attila
3. táblázat A magyar gabona-kereskedelem megnyilvánuló komparatív előnye vagy hátránya az EU 10+2 tagállamokban, 1991–2005 Megnevezés
Megnyilvánuló komparatív előny Bulgária***** Ciprus Csehország** Észtország**** Lengyelország Lettország*** Litvánia*** Málta Románia Szlovákia** Szlovénia*
Átlag, 1991–2005 B
RTA
>1 8,5 8,42 2,82 6,84 4,83 4,92 2,07 14,91 8,5 1,95 11,77
>0 8,18 8,3 2,17 6,55 4,31 4,58 1,66 14,71 8,18 1,49 11,5
lnRXA
>0 1,25 1,95 0,97 1,8 1,37 1,17 0,47 2,54 1,25 0,63 2,36
Szórás, 1991–2005 RC
>0 2,59 4,14 1,44 3,13 2,24 2,31 1,43 4,26 2,59 1,49 3,69
B
RTA
lnRXA
1541 563 99 334 323 453 187 1151 1541 50 728
1550 563 105 335 328 458 198 1151 1550 60 730
121 58 36 50 63 95 66 49 121 26 41
RC
177 72 49 64 102 118 105 63 177 53 52
* 1992–2005. ** 1993–2005. *** 1994–2005. **** 1995–2005. ***** 1996–2005. 4. táblázat A magyar gabonakereskedelem legfontosabb versenytársainak megnyilvánuló komparatív előnye vagy hátránya a világpiacon, 1991–2005 Megnevezés
Megnyilvánuló komparatív előny Argentína Ausztrália Banglades****** Brazília Egyiptom** India Indonézia Japán**** Kanada Kína* Mexikó Oroszország*** Pakisztán Thaiföld Törökország Ukrajna*** Egyesült Államok Új-Zéland
Átlag, 1991–2005
Szórás, 1991–2005
B
RTA
lnRXA
RC
B
RTA
lnRXA
RC
>1 0,19 0,42 312,35 27,86 0,73 0,81 16,34 33,06 0,92 4,19 10,83 4,76 0,34 0,53 1,12 0,54 0,93 5,8
>0 –1,46 –1,31 312,28 27,76 0,71 –4,2 16,24 32,86 0,37 3,47 10,63 4,53 0,07 –0,29 0,69 –0,03 –0,32 5,48
>0 –1,78 –1,06 5,1 2,35 –0,53 –0,39 2,51 3,32 –0,15 1,01 2,14 1,31 –1,27 –0,73 0,05 –0,79 –0,16 1,58
>0 –2,06 –1,55 7,95 4,8 3,11 –1,22 4,98 4,97 0,63 1,69 3,8 2,97 0,59 –0,42 1,15 –0,05 –0,3 2,81
11 33 32 585 3 838 66 60 1 394 2 210 40 582 1 027 286 25 26 42 34 41 409
119 69 32 586 3 838 66 553 1 395 2 212 60 602 1 028 298 44 54 60 54 77 406
44 56 174 149 58 53 71 64 34 78 60 76 58 38 33 58 39 56
83 64 160 161 69 170 101 73 72 142 71 132 146 62 74 112 59 63
* 1992–2005. ** 1994–2004. *** 1996–2005. **** Az 1992-es év adatainak kivételével. ***** Az 1994es év adatainak kivételével.
Statisztikai Szemle, 85. évfolyam 9. szám
A magyar gabonafélék megnyilvánuló komparatív elônyei és hátrányai
851
Magyarország legfontosabb gabonakereskedelmi versenytársait2 vizsgálva elmondható, hogy hazánknak tizennyolc országból kilenccel szemben van komparatív előnye és kilenccel szemben komparatív hátránya. Előbbi csoportba tartozik többet között Kína és Oroszország is, míg utóbbiba az Egyesült Államok vagy Ukrajna. A 4. táblázat minden index esetében azonos eredményeket mutat, ellentétben a 2. táblázatban tapasztaltakkal. A szórások a legtöbb esetben itt is igen magasak, azaz az indexek stabilitása a 15 éves periódust vizsgálva megkérdőjelezhető.
Gyakorlati tapasztalatok A gyakorlati szakemberek az írást olvasva feltehetik a kérdést, hogy vajon mire hasznosíthatók ezek a számítások a gyakorlatban. Véleményünk szerint több dologra érdemes kitérni. Egyrészt a számítási eredményekből látható, hogy hazánk az utóbbi 15 évben az EU 27 szinte minden országával szemben versenyelőnnyel rendelkezett a gabonakereskedelemben. Így tehát a jövőre nézve azoknál az országoknál, amelyekkel szemben a legnagyobb előnnyel rendelkezünk, meg kell tartani piaci részesedésünket, ahol pedig alacsony az előny vagy hátrányunk van, meg kell vizsgálni annak okát. Ezen felül látható, hogy a világpiacon már csak néhány főbb országgal szemben vagyunk versenyképesek, így azokat a piacokat kell megcélozni, ahol ez az előny létezik. Összességében tehát a táblázatok célpiacokat és azokhoz rendelt versenyképességet mutatnak, amelyeket elemezve a magyar gabonakereskedelem jövője is kiszámíthatóbbá válik. * Az ismertetés a magyar gabonafélék külkereskedelmének megnyilvánuló komparatív előnyeit és hátrányait vizsgálta 1990–2005 között 45 országgal szemben. A vizsgált időszakban mind az agrárkereskedelem, mind az annak részét képező gabonakereskedelem értéke jelentősen megnőtt, a legfontosabb partnerek az EU 15 tagországok voltak. Az eredmények azt mutatják, hogy EU 27 szinten 15 év távlatában 25 országgal szemben volt a magyar gabonakereskedelemnek megnyilvánuló komparatív előnye, amely a jövőre nézve mindenképpen bíztató. A világ többi országánál a legfontosabb gabonakereskedelmi versenytársakat vizsgálva elmondható, hogy hazánknak tizennyolc országból kilenccel szemben volt megnyilvánuló komparatív előnye és kilenccel szemben volt megnyilvánuló komparatív hátránya. Tisztában vagyunk ugyanakkor az elemzés korlátaival is. Tudjuk, hogy más módszerek esetleg más eredményekre vezettek volna, illetve az időszak megválasztása is 2 Legfontosabb versenytársakon a világon Magyarországnál a 1991–2005 évek átlagában több gabonát termelő és exportáló országokat értjük, az EU-tagországok kivételével.
Statisztikai Szemle, 85. évfolyam 9. szám
852
Jámbor: A magyar gabonafélék megnyilvánuló komparatív elônyei és hátrányai
torzíthatja a kapott értékeket. Mégis úgy gondoljuk, hogy a vizsgálat olyan folyamatokat tárt elénk, amelyek egyfajta elemzési keretül szolgálhatnak a gabonapiaci versenyképesség vizsgálatával foglalkozó szakembereknek. A jövőben érdemes lenne több módszerrel is azonos időszakot és országokat megvizsgálni az eredmények megerősítése vagy cáfolata végett.
Irodalom BALASSA B. [2001]: Trade liberalisation and „revealed” comparative advantage. The Manchester School. 33. évf. 2. sz. 99–123. old. FERTŐ I. — HUBBARD, L. J. [2001]: Versenyképesség és komparatív előnyök a magyar mezőgazdaságban. Közgazdasági Szemle. 48. évf. 1. sz. 31–43. old. FERTŐ I. [2003]: A komparatív előnyök mérése. Statisztikai Szemle. 81. évf. 4. sz. 309–327. old. FERTŐ I. — HUBBARD, L. J. [2003]: Revealed comparative advantage and competitiveness in Hungarian agri-food sectors. The World Economy. 26. évf. 2. sz. 247–259. old. FOGARASI J.[2003]: A magyar gabonafélék versenyképessége. Doktori (PhD-) értekezés. Budapesti Corvinus Egyetem. Munkaanyag. FREEBAIRN, J. [1986]: Implications of wages and industrial policies on competitiveness of agricultural export industries. Australian Agricultural Economics Society Policy Forum. Canberra. Munkaanyag. FROHBERG, K. – HARTMANN, M. [1997]: Comparing measures of competitiveness. IAMO Discussion Paper. 2 sz. Halle (Saale). HOEN, A. R. – OOSTERHAVEN, J. [2006]: On the measurement of comparative advantage. Journal The Annals of Regional Science. 40. évf. 3. sz. 677–691. old. KSH [2006]: Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv 2005. Budapest SZŰCS I. – UDOVECZ G. (szerk.) [1998]: Az agrárgazdaság jelenlegi helyzete és várható versenyesélyei. Agrárgazdasági Tanulmányok. AKI. Budapest.
Statisztikai Szemle, 85. évfolyam 9. szám