A magyar mezőgazdaság versenyesélyei. Papp Gergely Agrárgazdasági Kutató Intézet

A magyar mezőgazdaság versenyesélyei Papp Gergely [email protected] Agrárgazdasági Kutató Intézet www.aki.gov.hu

Az élelmiszer-ársokkot kiváltó tényezők I.

Mezőgazdasági termelést és kereskedelmet befolyásoló ökológiai és biológiai természetű tényezők 

Lokális időjárási szélsőségek stb.

II. Makrogazdasági tényezők 

Népesség növekedése (mennyiségi igény)



Fogyasztói jövedelmek emelkedése (minőségi igény)



Befektetői tőke menekülése az árupiacokra



Kőolaj világpiaci árának alakulása stb.

III. Pszichés tényezők 

Előrehozott beszerzések

IV. Politikai tényezők 

Kereskedelemkorlátozó intézkedések (élelmezésbiztonság)



Bioüzemanyag-gyártás ösztönzése



Agrárpolitikai reformok (decoupling) stb.

A kukorica, búza és szójabab világpiaci árának alakulása (1992-2008) 700 600 USD/tonna

500 400 300 200 100

19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 9 19 8 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07 20 08 20 09

0

Kukorica (FOB Gulf)

Forrás: USDA

Búza (FOB Gulf)

Szójabab (CIF R'dam)

A mezőgazdaság termelés volumenének várható alakulása (2006 vs 2013) 132,6

140 120 100

108,1

100,5

105,5

125,1 111,9

%

80 60 40 20 0 2013 - A növénytermesztés

2013 - B állattenyésztés

Forrás: Az AKI Agrárpolitikai Kutatások Osztályának modellszámítási eredményei

Mezőgazdaság összesen

Átfogó következtetések „az egér nem tud macskát fogni”

 a spontán piaci mechanizmusok nem garantálnak méltó jövőképet  magunkon sokat segíthetünk, de nem eleget (társadalom, külvilág)  evidenciák (biológia, technológia, szervezettség...) mellett más is kell  kedvezőbb makrogazdasági feltételek nélkül kevés az esély

A magyar mezőgazdaság általános versenyhátrányainak gyökerei Szavazatmaximalizálás Magas „szociális juttatások”

Bürokrácia

Alacsony foglalkoztatottság Közmorál Vagyonbiztonság hiánya

Közkiadások magas szintje

Magas adó- és járulékterhek Feketegazdaság

Szerződéses fegyelem hiánya Földtörvény

Államháztartási hiány

Erodálódott politikai közbizalom

Változó és bonyolult jogi környezet Korrupció

Külföldi tőke kivonulása / távolmaradása Összefogás hiánya

Magas kamatterhek Technológiai lemaradás

Elhibázott fejlesztési koncepció

A magyar mezőgazdaság általános versenyhátrányainak gyökerei Szavazatmaximalizálás Magas „szociális juttatások”

Bürokrácia Többletköltségek

Alacsony foglalkoztatottság

Közkiadások magas szintje

Államháztartási hiány

Ágazatok leépülése

Közmorál

Magas adó- és járulékterhek Többletköltségek

Vagyonbiztonság hiánya Többletköltségek

Feketegazdaság Nyomott árak

Szerződéses fegyelem hiánya Földtörvény

Erodálódott politikai közbizalom

Változó és bonyolult jogi környezet Korrupció

Külföldi tőke kivonulása / távolmaradása

Magas kamatterhek

Összefogás hiánya

Technológiai lemaradás

Gyenge alkupozíció és érdekérvényesítő képesség

Piacvesztés

Elhibázott fejlesztési koncepció

A kukoricatermelés legnagyobb termelő országok szerinti megoszlása Összes termelés 2008: 791 mio t [2007: 791 mio t] (2017: 896 mio t)

Egyéb 24% (22%)

Mexikó 3% (3%)

Brazília 7% (7%)

EU-27 8% (6%)

EU-27 termelése 2008: 61,2 mio t [2007: 47,7 mio t] (2014: 67,3 mio t) Adatforrás: USDA, Európai Bizottság

EU-27 felhasználása Kína 21% (19%) USA 40% (43%)

2008/09: 60,5 mio t [2007/08: 63,5 mio t] (2014/15: 65,3 mio t) Adatforrás: USDA, Európai Bizottság

Zárókészletek 2008/09: 136 mio t [2007/08: 128 mio t] forrás: USDA, FAPRI

Kukoricahozam ingadozása Magyarországon, Németországban és az EU-ban (2004-2008) 15,0 12,0 9,0 T/Ha

DE 18%

EU (27)

6,0

23%

HU

3,0

110%

2004

2005

Körnermais Kukorica Forrás: Eurostat, MARS, BMELV, KSH

2006

Weizen Búza

2007

2008

Gerste Árpa

EU (27)

DE

HU

EU (27)

DE

HU

EU (27)

DE

HU

EU (27)

DE

HU

EU (27)

DE

HU

0,0

A kukoricatermelés növekedése Európában (2008 vs 2007) Európa 31  Összes többlettermés gabonából:  Többlettermés kukoricából:

+ 60,4 mio t + 16,9 mio t

EU27  Többlettermés kukoricából:  EU15    

Németország: Olaszország: Franciaország: Ausztria:

+ 13,5 mio t Magyar export 2008. I-X. hó: + 1,2 mio t 2,56 mio t (-49%) + 0,9 mio t + 0,7 mio t + 0,5 mio t

 EU12    

Magyarország: Románia: Bulgária: Szlovákia:

+ 4,9 mio t + 3,8 mio t + 0,8 mio t + 0,5 mio t

Nem EU tagországok  Szerbia:  Horvátország:

Forrás: USDA, Coceral

+ 2,2 mio t + 1,0 mio t

A kukoricatermelés költségének alakulása (2005-2008) 250

220 890

225 200 175

163 366

166 043

177 776

ezer Ft/ha

115,7

150 125

85,580

90,834

100,898

100 75

22,2 7,955

21,1

18,473

16,523

50

15,810

15,956

25

19,938

19,580

20,169

20,235

23,259

25,5

2005

2006

2007

2008

0

Vetőmagköltség Növényvédőszer-költség Egyéb közvetlen változó költség

18,814 23,659

33,1

Műtrágyaköltség Szárítási költség Egyéb költség

Forrás: AKI, Ágazati Ökonómiai Osztály, tesztüzemi adatok, piacmeghatározó gazdaságok átlaga (2005-2007); a 2008. évi adat becslés!

2007

Forrás: AKI, Ágazati Ökonómiai Osztály, tesztüzemi adatok

2006

Önköltségcentrumnál rosszabbak

Önköltségcentrum

29,3

58,3

79,3

92,9

50

Önköltségcentrumnál jobbak


39,4

52,7

25

Önköltségcentrum


kg/ha 100 kg/ha

A kukorica hektárhozamának alakulása önköltség-kategóriánként (2007 vs 2006) 100

2008. évi átlag: 7,47 t/ha

75

0

2007


2006

28,83

21,65

Önköltségcentrum


17,08

0 Önköltségcentrumnál jobbak


64,57

44,83

31,10

25

Önköltségcentrum


ezer ezerFt/ha Ft/t

A kukoricatermelés önköltségének alakulása önköltség-kategóriánként (2007 vs 2006) 100

2008. évi becslés: 29,6 ezer Ft/t

75

50

Az értékesítési ár jövedelemtartalma önköltség-kategóriánként (2007 vs 2006) 100

Önköltség

Értékesítési ár

75

2007


2006

26,40

28,83

-2 428 Ft/t


26,11

21,65

24,20

17,08



Önköltségcentrum


0

4 454 Ft/t

Önköltségcentrum

64,57

7 120 Ft/t 39,57

31,10

25

2 747 Ft/t

47,58

15 369 Ft/t

44,83

50

46,47

ezer ezerFt/ha Ft/t

-25 004 Ft/t

A hazai szántóföldi növénytermesztés legsúlyosabb problémái  Erős függőség a csapadék mennyiségétől és időbeni eloszlásától  Széttöredezett birtokszerkezet, földtörvény korlátozásai  Fémzárolt vetőmag felhasználásának folyamatos csökkenése  Nagy és homogén exporttételek hiánya  Gabonafélék fuzárium-fertőzöttsége (helyenként és időnként)  Állatállomány folyamatos csökkenése  Befektetők elbizonytalanodása a bioüzemanyag-gyártásban  Vasúti szállítás gyenge versenyképessége  Bizonytalanságok a belvízi hajózásban a vízszint ingadozása miatt  Számla nélküli bel- és külpiaci értékesítés  Szerződéses fegyelem és hosszú távú kapcsolatok hiánya  Erős áringadozások, kockázatkezelés hiánya  GMO szabályozás

Termelés  Gabona- és olajnövény-termelésünk alakulása elsősorban az időjárás, mindenekelőtt az éves csapadékmennyiség és -eloszlás függvénye  Az utántermesztett szaporítóanyag vetése egyre inkább jellemző  Gyakori hiba a korábbi év tapasztalata alapján sikeresnek vélt fajták vetése  Alapvető követelmény lenne, hogy a gazdálkodó tudatában legyenek annak, milyen céllal (feldolgozóipari szektorok vagy export) termel, és ennek megfelelően kellene két-három fajtából a szortimentet összeállítani  Tartósan alacsony felvásárlási áraknál nem lehet intenzív gazdálkodást folytatni, mert a ráfordításokat nem lehet az értékesítéskor érvényesíteni  A szerződéses fegyelem kritikán aluli, nincs bizalmi kapcsolat, nincsenek hosszú távú szerződéses kapcsolatok

Feleslegek levezetésének alternatívái (Bio)etanol-gyártás  Az európai (és észak-amerikai) etanolár döntően a brazil exportár + vám függvénye  A hazai kapacitások nincsenek kihasználva  A tervezett/beharangozott magyarországi projektek megvalósulását nehezítik és rövid, illetve középtávon megkérdőjelezik  Európában az etanol, a kőolaj és a gabonafélék ára között nincs korreláció  A keresleti oldal a kontinensen erősen behatárolt  Egy etanolgyár felépítése és teljes beüzemeltetése három évig is eltarthat  A melléktermék értékesítése nem megoldott  Nincs hajlandóság a hosszú távú szerződésekre, a közös kockázatviselésre, hiányzik a stabil beszállítói kör  Logisztikai feltételek nem megfelelőek

Globális (bio)etanol-termelés (2007)  Összes üzemanyagcélú etanoltermelés: 50 mrd l  Az iparág a világ kukorica- és cukortermelésének több mint 10%-át használta fel

EU-27

Kanada

Termelés: 1,9 mrd l

Termelés: 0,6 mrd l

Nyersanyag: gabona (85%) cukorrépa (15%)

Nyersanyag: kukorica búza

USA

Termelés: 24,5 mrd l Nyersanyag: kukorica

Kolumbia Termelés: 0,4 mrd l Nyersanyag: cukornád

Brazília Termelés: 19,7 mrd l Nyersanyag: cukornád

Adatforrás: F.O. Licht’s, OECD

Kína Termelés: 1,6 mrd l Nyersanyag: kukorica (80%)

Az etanolgyártás versenyképessége US és EU kukoricaalapú etanol költsége és jövedelme (2008; a DDGS értékesítésével együtt) 1,25

1,00

USD/l

0,75

0,50

0,25

US kukorica ― költség Adatforrás: FO Licht’s, USDA

US kukorica ― jövedelem

EU kukorica ― költség

EU kukorica ― veszteség

A ug us zt us

s Jú liu

Jú ni us

M áj us

s Áp ril i

M ár ci us

Fe br uá r

Ja nu ár

0,00

EU kukorica ― jövedelem

Az etanolgyártás versenyképessége US kukorica- és Br cukornádalapú etanol költsége és jövedelme (2008; a kukorica esetében a DDGS értékesítésével együtt) 1,25

1,00

USD/l

0,75

0,50

0,25

Br cukornád ― költség

Br cukornád ― jövedelem

US kukorica ― költség

Adatforrás: CEPEA – Centro de Estudos Avancados em Economia Aplicada, USDA

Au gu sz tu s

s Jú liu

Jú ni us

M áj us

Á pr ili s

M ár ci us

Fe br uá r

Ja nu ár

0,00

US kukorica ― jövedelem

Feldolgozóipar  A gabona-felhasználó szakágak többsége nincs kedvező helyzetben, ami magában hordozza annak veszélyét, hogy alapanyag-termelőkké válunk  Munkahelyeket exportálunk  A kereskedelemben az alapanyagköltség mellett a logisztikai költségek határozzák meg leginkább a lehetőségeket

 A versenyesélyeket rontó tényezők:  Kihasználatlan kapacitások  Gyenge műszaki színvonal  Feketegazdaság  Kereskedelmi láncok részéről az árakra gyakorolt nyomás  Szerződéses fegyelem hiánya

 Mivel a nyereségtermelő képesség csekély, elsősorban a külföldi tulajdonú feldolgozóipari cégeknél lehet beruházásokkal számolni  A hazai abrakfogyasztó állatállomány stagnálása, csökkenése miatt a takarmánycélú felhasználás nem fog bővülő felvevőpiacot jelenteni

Szemestermények szállítási költsége fuvarmódok és irányok szerint

30 €/t (FOT-fco) /500 km 30-32 €/t (FOBFOB)

30 €/t (FOT-fco) /500 km 15 €/t (FOR-FOR)

22-24 €/t (FOBFOB)

15-20 €/t (FOBCIF)

Mexikói-öböl – Európa, 2009. 01. 07.: 17 USD/t, 12,8 EUR/t (2008. 01. 07.: 76 USD/t) Brazília – Európa, 2009. 01. 07.: 26 USD/t, 19,6 EUR/t (2008. 01. 07.: 93 USD/t) Adatforrás: AKI, IGC

Logisztika – Közúti áruszállítás  A közúti terményszállítás előnyei  Országos úthálózat viszonylag gyors elérése  Fuvarkapacitások túlkínálata  Visszfuvarok lehetősége  Fuvardíjak viszonylagos stabilitása

 A közúti áruszállítás problémái  Szállítás ideje  Munkagépek és szállítójárművek elhasználódása  Szállítás költsége  Szállított áru mennyiségének és minőségének megőrzése

 A számla nélküli bel- és külpiaci értékesítésre leginkább a közúti áruszállítás kínál lehetőséget  Különösen a határmenti gabonakereskedelemben jellemző

Logisztika – Vasúti áruszállítás  A tengeri kikötőktől való elszigeteltségből eredő logisztikai hátrányunkat a vasúti áruszállítás csökkenő aránya, gyenge versenyképessége tovább erősíti  A vasúti szállítmányozók kifogásolják a gabonaszállítások időbeni ütemezését és a részben visszfuvarok hiányával magyarázták a magas költségeket  A belföldi áruszállításban 200 km alatti távolságra értelmetlen a vasút használata

 A vasúti áruszállítás versenyképességét rontja a hosszú fordulóidő  Pl. Olaszországban 20-25 nap (2008 novemberében 35 nap volt)

 A kereskedők fontosnak tartják a pályahasználati díjak csökkentését, a vasút munkájának megfelelő színvonalú szervezését, a berakó és szállító kapacitások bővítését, illetve a szolgáltatások minőségének javítását

Logisztika – Belvízi áruszállítás  A termények belvízi szállítása sem zökkenőmentes  Vízszint szélsőséges ingadozására  Gázlók és szűkületek  Fedett rakodóhelyek és hajókapacitások hiánya  Visszfuvar itt is kevéssé jellemző

 A fejlesztéseknek köszönhetően egyre több kikötő lát el termináltárolási feladatokat, aminek nagy jelentősége van, hiszen a közvetlen rakodások az éves forgalomnak legfeljebb 20%-át teszik ki, és komoly szervezést igényelnek  A fogadott áru többnyire közúton vagy hajón érkezik, mert a vasúti kocsik érkeztetése máig sem megfelelő

A versenyesélyek javításának lehetőségei  Hozambiztonság javítása  Öntözés fejlesztése  Fajtaválaszték szűkítése  Precíziós termesztéstechnológia alkalmazása  Biotechnológia alkalmazása stb.

 Minősítési rendszer átalakítása  Logisztika fejlesztése  Kockázatok kezelése  Derivatív piaci instrumentumok  Szerződéses kapcsolatok

+ Gazdasági, jogi és társadalmi környezet átalakítása!

Piaci tényezők a Zöldség-gyümölcságazatban

 A hazai fogyasztás egyre nagyobb hányadát importból biztosítjuk  Gyorsan változó piaci igények, a termékek áringadozása  A TÉSz-en kívüli értékesítés szervezetlen

A zöldség- és gyümölcstermékek külkereskedelme 700 600 Millió USD

500 400 300 200 100 2000

Zöldségfélék (friss)

2002

2003

2004

Gyümölcs (friss)

Import

2005

2006

Export

2007 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0

Zöldség- és gyümölcs készítmények Millió USD

0

2000

Zölds é gfé lék (fris s )

2002

2003

Gyüm ölcs (friss )

2004

2005

2006

2007

Zöldsé g- é s gyüm ölcs k é szítm é nye k

A zöldség- és gyümölcstermékek termelése

 Elaprózott birtokstruktúra és termelés  Öregedő ültetvények, elavult faj- és fajtaszerkezet  Alacsony termésátlagok  Öntözött területek alacsony aránya  Munkaerőhiány

Az ültetvények kora (2007)

50

46,2 42,0

40

%

30

26,4 21,9

20

20,7

22,5

10 alma

18,3 7,4

9,5

5,5

3,5

őszibarack 1 év alatt

Forrás: KSH

17,2 9,6

5,5

26,2

20,2 12,8

9,8

0

38,3

36,2

kajszibarack 1-10

10-20

20-25

körte 25 év felett

Az öntözött területek aránya (2007) 2007-ben vízjogilag engedélyezett öntözhető terület: Zöldségfélék: 33,2 ezer hektár Gyümölcsösök: 12,3 ezer hektár

Ezer hektár

100 80 60

66,9 72,5

40 20 0

23,1 5,2

Zöldségfélék öntözött

Forrás: KSH

Gyümölcs öntöze ttle n

Versenyhátrányok a tejvertikumban        

Az átlagos fehérje- és zsírtartalom viszonylag alacsony Termelői összefogás hiánya az inputköltségek csökkentésére Tejtermeléshez földterületre van szükség Vagyonvédelem tetemes többletköltség Hatósági díjak magasak (állatorvos, ATEV stb.) Felvásárlók általában 30 napon túl fizetek Nincs törekvés a feldolgozók között a racionális munkamegosztásra Kereskedelmi láncok koncentrációja és terjeszkedése  Kereskedelmi márkák térnyerése  Nagy az importtermékek aránya a kereskedelmi láncok polcain

 Elavult feldolgozóipari technológia, alacsony kapacitás-kihasználtság  Kisebb feldolgozók egyre gyengébb pozícióba kerülnek  Földrajzi hátrány  Kevés csapadék, intenzív tartás  Drágább fehérjeforrások, drágább export harmadik országokba

Versenyhátrányok a sertéstartásban  Szervezetlen termékpálya (kocasüldőt gyakran a hizlalók állítják elő)  Heterogén genetikai alapok, kevés tenyésztő, kis szelekciós bázis  Csúcsgenetika elavult istállókban nem tartható  Környezetvédelmi előírások teljesítése óriási versenyhátrányt okoz  Idegen tőke kamata nagyon magas (14-15%)  Sertéstartáshoz földterületre van szükség  Hatósági díjak magasak (állatorvos, ATEV stb.)  Vagyonvédelem többletköltsége (termelési érték 0,5-1%-a is lehet)  Alacsony élőmunka-hatékonyság  A hazai árak a németországi és hollandiai termelői árakhoz igazodnak  Forint/euró-árfolyam számottevően befolyásolja az export és import alakulását

 Felvásárlók általában 30 napon túl fizetek  Földrajzi hátrány  Drágább fehérjeforrások, drágább export harmadik országokba  Fűtés és hűtés költség magas, mert nagyobb az éves hőmérsékletingadozás

Versenyhátrányok a sertés-feldolgozásban  Fogyasztói szokások országonként, régiónként eltérőek  Hagyományos termékek piaci részesedése csökken  Kereskedelmi márkás termékek piaci részaránya növekszik  A magyar vásárló/fogyasztó közömbös az áru származása iránt  Fagyasztott sertéshús nálunk nem kedvelt  Vágás, darabolás és készítménygyártás nem válik szét  Gyenge logisztikai háttér  Feketegazdaság aránya a vertikumban 20 - 40%  Néhány nagyobb feldolgozó működése nehezen átlátható  Elavult technológia, alacsony kapacitás-kihasználtság  Párhuzamosan működő szakmai érdekképviseleti rendszer

Versenyhátrányok a baromfivertikumban  Genetika tíz évvel a tartástechnológia előtt halad  Állategészségügyi problémák, hazai állomány kirívó szalmonellafertőzöttsége

 Idegen tőke kamata nagyon magas (14-15%)  Feketegazdaság lehetetlenné teszi a koncentrációt  Vagyonvédelem tetemes többletköltség  Hatósági díjak magasak (állatorvos, ATEV stb.)  Felvásárlók általában 30 napon túl fizetek  Elaprózódott feldolgozói struktúra  Elavult feldolgozóipari technológia, alacsony kapacitás-kihasználtság  Nem megfelelően működő és érdekeket képviselő szövetségek  Földrajzi hátrány  Drágább fehérjeforrások, drágább export harmadik országokba  Fűtés és hűtés költség magas, mert nagyobb az éves hőmérsékletingadozás

Operatív mátrix I. Probléma

Megoldási javaslatok

Általános

Marketing

Piacra jutás feltételeinek romlása, az importáru arányának növekedése a hazai élelmiszerfogyasztásban.

Források növelése. Prémium termékek, márkázott termékek, földrajzi árujelzők és minőségi védjegyek használatának erősítése.

Adminisztráció és közterhek EU átlag felett terhelik a gazdaságot.

Gazdaságpolitikai feladat

Hatósági feladat

Vidékfejlesztés és támogatáspolitika

Szociális segélyek kiváltása élelmiszersegélyekkel. Helyi termékek értékesítésére szakboltok, regionális bolthálózat létrehozása („magyar lánc”).

Nyomonkövethetőség feltételeinek megteremtése és ellenőrzése. Élelmiszerek és élelmiszerforgalmazók fokozott élelmiszerbiztonsági ellenőrzése.

Feldolgozottság fokát növelő, fogyasztói szokásokhoz alkalmazkodó pályázatok előnyben részesítése.

Térségeket és vertikumokat átfogó, koordinált fejlesztési programok.

Élőmunkát terhelő adók és járulékok csökkentése. Egyszerűbb adórendszer. Adóigazgatási eljárások egyszerűsítése. Esetleg földadó bevezetése.

Párhuzamos adatszolgáltatás megszüntetése. Hatóságok közötti információáramlás összehangolása.

Stabil szabályokra, objektív és transzparens elbírálásra épülő támogatási rendszer.

Logisztika

Forrás: AKI, Agrárpolitikai Kutatások Osztálya és Magyar Agrárkamara: Versenyesélyek javításának lehetőségei a főbb termékpályákon (2008/7)

Operatív mátrix II. Probléma

Megoldási javaslatok Gazdaságpolitikai feladat

Hatósági feladat

Alacsony kapacitáskihasználtság a feldolgozói fázisban.

Agrárstratégia részeként a térségek közötti összhang javítása.

Előírásoknak meg nem felelő üzemekkel szembeni szankciók szigorítása.

Nincs hosszú távú együttműködés a piaci szereplők között.

Szerződők személyi felelősségének szigorítása. Termelői csoportok. Integrációk számára adókedvezmény.

Általános

Kereskedelem erőfölénye

Marketing

Kereskedelem visszaéléseinek, nyilvánossá tétele a nyomtatott és elektronikus médiában.

Szigorúbb állami, önkormányzati szabályozás. Etikai Kódexben elfogadottak gyakorlati végrehajtása

Vidékfejlesztés és támogatáspolitika Racionalizáció támogatása, a regionális összefüggések figyelembe vételével.

Logisztika Logisztikai rendszerek támogatása.

Horizontális vagy vertikális integrációkból érkező pályázatok előnyben részesítése.

Kereskedelmi láncokkal szembeni szankciók szigorítása (bezárás).

.

Termelők, feldolgozók részéről önálló kereskedelmi csatornák működtetése.


Operatív mátrix III. Probléma Általános

Megoldási javaslatok Marketing

Alacsony foglalkoztatottság szakképzés és oktatás alacsony színvonala, szakemberhiány.

Gazdaságpolitikai feladat Élőmunkát terhelő adók és járulékok csökkentése, szociális segélyek átalakítása, munkára ösztönzés.

Tudatos fogyasztói magatartás hiánya.

Fogyasztóvédelmi felvilágosító programok támogatása.

Feketegazdaság nagy aránya a termékpályákon.

Zöldszám és honlap az illegális tevékenységek bejelentéséhez .

Hatósági feladat Alkalmi munkavállalás adminisztrációs terheinek csökkentése.

Védjegyrendszerek alkalmazása.

Élőmunkát terhelő adók és járulékok csökkentése.

Vidékfejlesztés és támogatáspolitika Fiatal gazdálkodók megerősítése.

Oktatás, kutatás, szakképzés Gyakorlatorientált szakképzés továbbképzés ösztönzése.

A tudatos fogyasztói magatartásra nevelése már gyerekkortól (legyen iskolai tananyag).

Alkalmi munkavállalás újra szabályozása. Pénzbüntetés mellett a tevékenység korlátozása.


.

Operatív mátrix IV. Probléma


Szántóföldi növénytermesztés

Marketing

Hozamok szélsőséges ingadozása.

A Pannon Búza védjegy jelentőségének erősítése.

Árutöbblet levezetésének nehézségei.


Bioüzemanyagok kötelező bekeverési arányának növelése. Hazai előállítású bioüzemanyagok belföldi felhasználásának elősegítése.


Oktatás, kutatás, szakképzés

Logisztika

Öntözési rendszerek és csatornák karbantartásának támogatása.

Agrotechnikai szaktanácsadás.

Külterületi mezőgazdasági utak fejlesztése. Vasút és vízi út melletti raktárépítési programok előnyben részesítése.

Árupiaci, pénzügyi és kockázatkezelési ismeretek gyakorlatorientált oktatása.

Vasúti szolgáltatások színvonalának (pl. érkeztetés, megbízók informálása) javítása. Belvízi áruszállítást korlátozó gázlók és szűkületek rendezése.


Operatív mátrix V. Probléma Zöldségés gyümölcstermesztés


Marketing



Oktatás, kutatás, szakképzés

Koordináció és együttműködés

Alacsony hozamok, gyenge termésbiztonság, minőségi árualap hiánya.

Hazai és import termékek összehasonlító vizsgálata (pl. beltartalom, szermaradvány) eredmények publikálása.

A geotermikus energiát terhelő fizetési kötelezettségek mérséklése.

Öntözési rendszerek és csatornák karbantartásának támogatása.

Fajtakutatás, fajta-innováció, termesztéstechnológiai kutatások erősítése.

Minőségellenőrzés újraszabályozása és szigorítása.

Tárolókapacitások növelése, meglévő tárolók korszerűsítése (ULO tárolók). Csomagolásk megújítása.

Szétaprózott termesztés, árukoncentráció hiánya, értékesítés szervezetlensége.

Ágazatspecifikus marketingtevékenység erősítése TÉszek segítségével.

Tészek forgóeszközhitelhez jutásának elősegítése.

Pályázatok elbírálásánál TÉszek tagságának preferálása.

Piaci szemléletű alkalmazott kutatás, szakemberképzés a termelői szervezetek igényei szerint. Szaktanácsadás a tészek szervezésében.

Tészek vállalják át a piac szervezését, Többletszolgáltatás (Tészek együttműködése, társulása).

Hűtőházi központok létrehozása, postharvest tevékenységk javítása. Kereskedelmi infrastruktúra fejlesztése.

Logisztika


Operatív mátrix VI. Probléma


Állattenyésztés

Marketing

Állati eredetű termékek fogyasztásának visszaesése.

Tömegtermékek helyett nagyobb hozzáadottértékű speciális termékek gyártása.

Termékpályák szervezetlensége.

Hazai állati eredetű termékekre minőségi programok kidolgozása.

Termelési hátrányok, tőkehiány.


Hatósági feladat


Koordináció és együttműködés

Támogatási források koncentrálása az állattenyésztési ágazatokra.

Hitelfelvételi lehetőségek bővítése.

Mentesítési programok felgyorsítása. Kidolgozott minőségi programok monitoringja.

Vezető termelői csoportok, integrációk erősítése a piaci alkuerő növelése érdekében.

A hasonló feladatokat ellátó szervezetek összevonása. Szerződéses fegyelem erősítése, szankciók szigorítása (tagok kizárása).

Hatósági díjak csökkentése. Egyenlő elbánás az állati eredetű hulladékok megsemmisítése kor.

Zöldmezős beruházások lehetővé tétele.

A legjelentősebb termelők, feldolgozók szakosodása. Hosszú távú együttműködések elősegítése.


Operatív mátrix VII. Agrárpolitikai feladat: ágazati arányok!?

 Átfogó agrárstratégia részeként a megújuló mezőgazdasági energiatermelés komplex fejlesztési tervének elkészítése.  Átfogó agrárstratégia részeként a kertészeti vertikumok komplex fejlesztési tervének elkészítése.  Átfogó agrárstratégia részeként az állattenyésztési vertikumok komplex fejlesztési tervének elkészítése.


„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” – az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

A magyar mezőgazdaság versenyesélyei. Papp Gergely Agrárgazdasági Kutató Intézet

Recommend Documents