A Közös Agrárpolitika 2013 után Magyar érdekek és lehetőségek PAPP GERGELY
Előadás szerkezete
A Közös Agrárpolitika jövője
Magyar érdekek és lehetőségek
Kérdések
A Közös Agrárpolitika jövője
FOLYAMATOS EVOLÚCIÓ
Mennyibe kerül a KAP? A KAP költsége 2007-ben
A KAP költsége 2007-ben
Az EU költségvetésének 44%-a
Az EU GDP-nek 0,43%-a
Forrás: Tassos Haniotis, DG for Agriculture and RD, European Commission, 2009
A KAP kiadásai és a reformok
Forrás: Tassos Haniotis, DG for Agriculture and RD, European Commission, 2009
A KAP támogatások megoszlása (2008) EU-15
EU-12
EU-15-ben magasabb a fajlagos területi támogatás, EU-12 ben magasabb a támogatásra jogosult területre vetített fajlagos vidékfejlesztési támogatás Forrás: European Commission
Az 1. pillér lehetséges iránya millió €
2002-ben rögzített korlát Franciaország és Írország reménye Moduláció és pénzügyi fegyelem pl. 20%
Német becslés
Brit verzió
Forrás: Buckwell [2009]
Egy hektárra jutó közvetlen támogatások
Forrás: Tassos Haniotis, DG for Agriculture and RD, European Commission, 2009
Tengelyek megoszlása a II. pilléren belül
A tagországok KAP reformmal kapcsolatos álláspontja Téma
A B B C C D E F F D G H I I L L L MN P P R S S E S U T E G Y Z K E I R E R U R T V T U T E L T O K I S WK
Javaslat
+
“Erős” KAP-ra van szükség”
KAP jövője
A kohéziós politikai szemléletnek meghatározóbbnak kell lennie KAP-ban
Piaci beavatkozás
A piaci beavatkozások formájára szükség van
I. pillér
- +++
+
+
+
+++
-
+
++
+
+- -
+
-
-
A KAP I. pillérje (közvetlen kifizetések) valamilyen formában maradjon meg
+
+
+- +++++
++++
Az I. pillér szerepe ne csökkenjen
+
- -
+-
Az I. pillér célja az élelmezés-biztonság P (F), vagy a közjavak előállítása (P) regionális
Regionális alapon támogatások a jogosultságokkal szemben
vagy
kiszámított történelmi
+
A II. pillérbe történő támogatás átcsoportosítás a moduláció segítségével A II. pillér szerepének erősítése
+
+- +
+++
P P P F F P F
+
++
+
++
A támogatások I. pillérből a II. pillérbe történő átcsoportosítása
II. pillér
+
valamilyen
Célzott támogatások ágazati alapon
I. pillér → II. pillér
++++
++
+ +++
++
F
P F
+
+ ++
+++- - - +
+
+
- +++
+ +
+
++- -
- ++
++- -
++
++- -
P F F
P
P P
+
+
-
- ++
- +
- ++
+
+
A piros bejegyzések bizonytalanok, ha nem áll rendelkezésre információ üresen hagytuk a cellát.
+
Költségvetési felülvizsgálat – tervezet I. Ajánlások a KAP átalakítására KAP hangsúlyai: klímaváltozás, ÜHG kibocsátás csökkentése, szénmegkötés, innováció és közös kutatás új technológiák kifejlesztésére; A támogatásoknak elsősorban a közjószágok előállítását és a valódi európai hozzáadott-érték növelését kell célozniuk; A támogatások átirányíthatók lehetnének a következő célokra: nem kötelező környezeti szolgáltatások, fenntartható gazdálkodási gyakorlat, kiemelt természeti értéket képviselő területek gondozása, agrár- és élelmiszer-promóció, szélesebb stratégiai fejlesztésekre, úgymint agrárkutatás, foglalkoztatás, regionális közlekedés (a vidékfejlesztés és kohéziós alapok kapcsolata szorosabb lehet);
Forrás: Agrafacts, 2009
Költségvetési felülvizsgálat – tervezet II. Ajánlások a KAP átalakítására I. pillér forrásainak jelentős mértékű csökkentése; II. pillér forrásainak esetleges növelése; III. pillér esetleges létrehozása a klímaváltozás hatásaival kapcsolatos agrárpolitikai intézkedésekre és azok finanszírozására; Közvetlen támogatások társfinanszírozottak lehetnének, és a KAP más elemeit is nemzeti hatáskörbe lehetne helyezni; SPS főbb elemei megmaradhatnak, de a támogatások összegét csökkenteni kell, és sokkal inkább a közjószágok előállítására, a fenntartható gazdálkodásra és a klímaváltozásra kell fókuszálniuk, alapjuk nem lehet történelmi bázis; Intervenciós mechanizmusok további leépítése, csak biztonsági háló szerep; Nagyon alacsony per capita jövedelmű tagállamok számára átmeneti időszak javasolt, annak érdekében, hogy modernizálni tudják agrárgazdaságukat. Forrás: Agrafacts, 2009
Magyar érdekek és lehetőségek
A NAGY DILEMMA
A magyar agrárium legfőbb problémái A 2008-ban végzett személyes interjúkon alapuló, teljes vertikumokat felölelő vizsgálataink alapján a magyar agrárium legfontosabb problémái a következők: EU versenyszabályozás Hazai makrogazdasági környezet
Elvonások
Bürokrácia
Fekete gazdaság
Piacvesztés, fogyasztók elengedése
Agrárpolitika
Feldolgozás Tőkehiány Ágazati torzulások Gyenge innováció
Termékpályák állapota Szervezettség Technológia Forrás: Popp, Potori, Udovecz, Csikai, 2009
Szubjektív jövőkép (2025) Hajózható Duna és Tisza Öntözés mezőgazdasági terület 15%-a 3-4 Közép-Európában ármeghatározó feldolgozó vállalat Újraszervezett, eredményes szakoktatás és felsőoktatás A belföldi piac 40-50%-a termelői ellenőrzés alatt (TÉSZ, BÉSZ) Érdemi érdekképviselet + szaktanácsadás A belföldi fogyasztás 10%-a direkt értékesítésből Kedvezményes mezőgazdasági adózás (kapcsolódó tevékenységek) Kockázatmérséklő, -megosztó pénzügyi konstrukciók Stabil birtokszerkezet: 10% törpebirtok, 40% középbirtok, 50% társasgazdaság Növénytermesztés/állattenyésztés 55:45 százalék Agrárexport: 10 Milliárd euró Agrárszaldó: 3 Milliárd euró Agrárnépesség: 3-4% Agrárkibocsátás: EU-15 70%-a Átlátható, fehér mezőgazdaság!
Magyar kívánságlista a KAP jövőjével kapcsolatosan I. A mezőgazdaság, élelmiszer-feldolgozás és vidék érdekei néhány pontban megfogalmazhatók a 2014/20 közötti Közös Agrárpolitikával kapcsolatosan Legyen Közös Agrárpolitika. A KAP Maradjon (legalább a jelenlegi arányban) közösségi finanszírozású. A KAP alapvetően a mezőgazdaságra vonatkozzon. A támogatások meghatározó része területi alapon kerüljön kifizetésre. A területei alapon kifizetett támogatások közösségi finanszírozásúak legyenek. A területi alapon fizetett regionális átalánytámogatás (decoupled) kiszámítása esetében vagy ne legyen nagy különbség a régiók között, vagy a differenciálás szempontjai ránk nézve kedvezőek legyenek. Az új KAP kereteiben lehetőség legyen az állattenyésztés kiemelt (és lehetőleg termeléshez kötött) támogatására. A kereszt megfeleltetés (Cross Compliance) rendszerének egyszerűsítése.
Magyar kívánságlista a KAP jövőjével kapcsolatosan II. A mezőgazdaság, élelmiszer-feldolgozás és vidék érdekei néhány pontban megfogalmazhatók a 2014/20 közötti Közös Agrárpolitikával kapcsolatosan A Közös Agrárpolitikának legyen része a kockázatkezelés valamilyen formája. A termelők önhibáján kívül létrejövő jelentősebb piaci zavarok és vis major események esetén legyen lehetőség közösségi, de legalább tagállami beavatkozásra. Az újonnan csatlakozó tagországok (EU-12) részére továbbra is lehetősége legyen a vidékfejlesztés keretein belül versenyképesség javítását vagy szerkezetátalakítást (esetleg mindkettőt) szolgáló intézkedések támogatására. A jelenlegi 3. tengely és LEADER típusú támogatások a jelenleginél jobban segítsék elő a vidéki munkahelyteremtést, a vidéki életminőség javítását szélesebb körben támogassák. A Közös Agrárpolitika egyszerűsítése, a támogatásokhoz és szabályozásokhoz kapcsolódó adminisztratív eljárások és költségek csökkentése.
A Közös Agrárpolitika szerkezetének és forrásainak átalakítása (AKI modell) A magyar modellben a KAP költségvetési forrása 14%-kal csökken, ezen belül az I. pillérbe tartozó közvetlen támogatások összege 34%-kal. millió euró 70 000
Az 1 ha mezőgazdasági területre jutó közvetlen támogatás összege 242 euróról 164 euróra csökken.
60 000 50 000
12 764
40 000
20 000
II. pillér (vidékfejlesztési támogatások)
30 000 20 000
45 480 30 000
10 000 0 2013 (status quo)
2014 (magyar modell)
Forrás: Az AKI Agrárpolitikai Kutatások Osztályán készült számítás, 2009
I. pillér (közvetlen támogatások)
euró/ha (2013)
Forrás: Az AKI Agrárpolitikai Kutatások Osztályán készült számítás, 2009 EU-27
Szlovénia
Szlovákia
Svédország
Spanyolország
Románia
Portugália
Olaszország
Németország
Nagy-Britannia
Málta
Magyarország
Luxemburg
Litvánia
Lettország
Lengyelország
Írország
Hollandia
Görögország
Franciaország
Finnország
Észtország
Dánia
Csehország
Ciprus
Bulgária
Belgium
Ausztria
Az I. pillérből 1 ha mezőgazdasági területre jutó közvetlen támogatás (2013/status quo) euró/ha
500
400
300
200
100
0
euró/ha (2013)
Forrás: Az AKI Agrárpolitikai Kutatások Osztályán készült számítás, 2009 euró/ha (2014/történelmi modell)
EU-27
Szlovénia
Szlovákia
Svédország
Spanyolország
Románia
Portugália
Olaszország
Németország
Nagy-Britannia
Málta
Magyarország
Luxemburg
Litvánia
Lettország
Lengyelország
Írország
Hollandia
Görögország
Franciaország
Finnország
Észtország
Dánia
Csehország
Ciprus
Bulgária
Belgium
Ausztria
1 ha mezőgazdasági területre jutó közvetlen támogatás
(2014/történelmi modell) euró/ha
500
400
300
200
100
0
1 ha mezőgazdasági területre jutó közvetlen támogatás (2014/AKI modell)
Az 1 ha mezőgazdasági területre jutó közvetlen támogatás összegének kiszámításához figyelembe vett tényezők a következők voltak: Csapadék éves átlagos mennyisége Mezőgazdasági területek aránya (a teljes területhez viszonyítva) 1 ha-ra jutó hozzáadott érték előállítása GDP (vásárlóerő paritáson)
euró/ha 500
400
300
200
100
euró/ha (2013)
euró/ha (2014/történelmi modell)
Forrás: Az AKI Agrárpolitikai Kutatások Osztályán készült számítás, 2009
euró/ha (2014/magyar modell)
EU-27
Szlovénia
Szlovákia
Svédország
Spanyolország
Románia
Portugália
Olaszország
Németország
Nagy-Britannia
Málta
Magyarország
Luxemburg
Litvánia
Lettország
Lengyelország
Írország
Hollandia
Görögország
Franciaország
Finnország
Észtország
Dánia
Csehország
Ciprus
Bulgária
Belgium
Ausztria
0
A II. pillérből Magyarországra jutó támogatások (AKI modell) A II. pillérbe tartozó támogatásokra a közösségi forrás 57%-kal emelkedik, így a Magyarországra jutó támogatási összeg 789 millió euróra nő 2014-ben. millió euró 900 800 700 600 500 400 300
789 585
200 100 0 2013 (status quo) Forrás: Az AKI Vidékpolitikai Osztályán készült számítás, 2009
2014 (magyar modell)
II. pillér (vidékfejlesztési támogatások)
A II. pillérből Magyarországra jutó támogatások lehetséges felhasználási területei (AKI modell) Feltételezve, hogy az EU nem változtat az eddigi gyakorlatán és széles keretek között lehetőséget ad a tagállamoknak a II. pilléren belül a tengelyek súlyának meghatározására, a következő főbb célok javasolhatók: Versenyképességet javító, strukturális alkalmazkodást, piacra jutást segítő intézkedések és beruházások [25%] Feldolgozóipar fejlesztése és a hozzáadott érték növelése [10%] Biomassza-hasznosítás ösztönzése [10%] Vízgazdálkodás fejlesztése [5%] Logisztikai fejlesztések [5%] Mezőgazdasági kockázatkezelés, -mérséklés és -megosztás elősegítése [10%] Önkéntes Cross Compliance+ (extra vállalások) [10%] ÜHG kibocsátásának csökkentése [5%] Vidéki életminőség (szociális/kulturális/infrastrukturális) javítása [10%] LEADER (alulról jövő kezdeményezések) [10%]
K ét ország, egy cél, közös siker! D ouă ţări, un scop, succes comun! KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
Jelen előadás tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.
www.huro-cbc.eu
www.hungary-romania-cbc.eu
