A magyar kultúrában rejlő ellenállás a fejlődéssel szemben Kutatási összefoglalókból szerkesztette: Katona Csaba Kaláka Program 2009. Július 3. Részvételi Demokrácia Hálózat E-book 1. lecke.
Innovatívnak láthat-e bennünket a világ? • Számos feltaláló magyar származású, olyan fontos dolgok kidolgozása hozzánk köthető, mint a töltőtoll, számítógép, atom energia... • A sportokban élenjáró hazánk fiai öregbítik az ország nemzetközi hírnevét.
Mi az oka annak, hogy… • A 11 Nobel díjas magyar közül egyik sem idehaza lett elismert tudós, művész. • A feltalálóink javarésze elhagyta az országot ahhoz, hogy megvalósíthassa terveit. • Számos csúcsteljesítményt nyújtó sportoló (például Puskás is), külföldön fut be karriert. • Miért nem tudunk a tehetségeknek idehaza megfelelő kibontakozási lehetőséget biztosítani?
Egy 61 országban lefolytatott adatsor • A 70-es években Hoffstede • Majd a 90-es években Globe kultúra összehasonlító vizsgálatot végzett, amely 11 szempont szerint összehasonlít különböző attitűdöket.
A Globe - Hoffstede kutatásban megjelenő szempontok • • • • • • • • •
•
1. Mi vagyunk a 2. leg individualistabb kultúra. 2. Mi vagyunk a 3. leg nőiesebb kultúra (ez most leginkáb azt jelenti, hogy előbbre való a magánélet mint a hivatalos). 3. Mi vagyunk a 3. legkudarcfélőbb kultúra. 4. Mi vagyunk a 2. legbizonytalanságtűrőbbek. 5. A humáorientetáságunk (ez egyfajta kedvesség faktor), a második legrosszabb. 6. A jövőorientátságunk harmadik legrosszabb. 7. Asszertivitás tekintetében a mérés szerint középmezőnyben vagyunk. 8. Az Globe kutatás az Individualizmus kollektivizmus kérdést szét bontotta kisközösségi és intézményi síkokra. Eszerint az intézményi idividualizmusban vagyunk a másodikok, a kisközösségi szinten ez átlagos az individualizmus a hazai hozzálláásban. 9. A hatalmi távolság (tekintély tisztelet) a 12.
Az individualizmus és az „első a magánszféra - hozzáállás” együttes kölcsönhatása
Döntés előkészítés – döntés – végrehajtás (Varga Károly-féle kutatás) UK - USA
Magyar
Japán
Döntés előkészítés
Döntés előkészítés DÖNTÉS
DÖNTÉS Döntés előkészítés és értékelés Végrehajtás DÖNTÉS Értékelés
Végrehajtás
Végrehajtás
Versengés ügyben készült Fülöp Márta kutatás • A kutatás az angolszász, a japán, és a magyar kultúra összehasonlító vizsgálata. • Melyből kiderül, hogy mi a versengést destruktív konfliktus generáló, nem kívánatos jelenségnek tartjuk, míg a másik két vizsgált kultúra szükségesnek és konstruktívnak tartja a versengést.
A játszma, a verseny, a demokrácia, a piac - és a bizalom paradoxa • A diktatúra nem adja meg a szabad polgároknak járó bizalmat. Nem bízza a döntéseket a szakértőkre vagy az érintettekre. • Léptünk a bizalom irányába a rendszerváltással, de nem változott a döntés előkészítés kultúrája. Továbbra is szokás kihagyni az érintetteket és a szakértőket a döntés előkészítésekből. • Ennek következménye egy szélsőségesen kirekesztő gazdasági - politikai és kulturális korszak. • A kirekesztettség miatt a magasabb bizalom előhívhat egy rendkívül alacsonyabb bizalmi szintre jellemző állapotot. • A demokrácia a kirekesztés szabadságát hozta el, és nem a részvétel, az integráció szabadságát.
A dezintegrációs paradox • Nagyon nehéz egy együttműködő, irányítható szervezeti kultúrát felépíteni, a korábbi ellenhatásokkal szemben • A hazai pártok kicsik és ellenségesek a társadalmi kontroll intézményekkel szemben. • A pártok integrációs teljesítménye a független állampolgári önszerveződésekkel szemben fogalmazódik meg. • A FIDESZ és az MSZP a pártépítéshez szükséges források előteremtéséhez olyan módszereket használt, amely ellehetetlenítette az állampolgári önszerveződések működését. • A pártok „integrációs sikere” felőrölte a társadalom integrációhoz szükséges erőforrásait. Ma lényegesen nehezebb a helyi állampolgári önszerveződések támogatása közösségfejlesztő eszközökkel, mint a rendszerváltás környékén volt. Pedig mára nyilvánvalóvá vált ezek égető szüksége.
A nagy magyar vesztes – vesztes játszma • Polányi Károly a gazdaság – társadalom integrációs formáiként beazonosított 3 elkülönülő logika mentén működő kultúrát. Piac
Redisztribúció Reciprocitás
A hazai keresőképes munkaerő 50%-a kirekesztett a munkaerőpia cról.
Az állami újraelosztás nyilvánvalóan fenntarthatatlan mértékű: 2 millió polgártársunk tartja el 8 millió polgártársát.
Az EU, a jelenlegi kormány, és a növekvő mélyszegénység elvette az önellátáshoz való jogot, és a családi kölcsönös segítségnyújtáshoz való jogot a vidéki lakosságtól.
Fülöp Márta verseny attitűd kutatása • Összehasonlító kutatás amely az amerikai a japán és a magyar kultúra versenyhez való hozzáállását helyezi nagyító alá.
Versenyhez való hozzáállás USA – magyar összehasonlítás • Az amerikai magyar összehasonlítás alapján elmondható, hogy az amerikaiak sokkal pozitívabb képpel rendelkeznek a versengésről, mint a magyarok. • Számukra olyan a verseny, mint víz a halnak, természetes, a magyar diákoknak viszont közel sem annyira természetes jelenség. • Ez jórészt annak a szocializációs folyamatnak köszönhetnek, ami a két különböző kultúrából fakad: az USA-ban sokkal nagyobb hagyománnyal rendelkeznek a meritokratikus értékek, így a tisztességes versengés is. • Itthon a versengés koncepcióját beárnyékolja a szocializmus és a rendszerváltás versenykoncepcióra gyakorolt ellentmondásos hagyatéka.
A versengés pozitív következményei Magyar
Amerikai
Fejleszti az országot (14.3%) „Ha nem lenne verseny, akkor nem lenne fejlődés sem.” Fejleszti a gazdaságot (10.7 %) „Véleményem szerint a versengés fejleszti a gazdaságot.” Motiválja az embereket (3.6%)
Fejleszti az országot (15.1%) „A verseny hajtja előre az USA-t. Ez az, ami létrehozza az amerikai álmot.” Fejleszti a gazdaságot (13.9%) „Ez tette az USA gazdaságát erőssé, e nélkül lemaradtunk volna.” Motiválja az embereket (12.7%) „A verseny rákényszeríti az embereket, hogy dolgozzanak keményebben.” Önfejlesztő hatású (15,1%) Mindannyian fejlődünk és jobbak leszünk a versengés által
A versengés negatív következményei
Magyar
Amerikai
Konfliktus és agresszió (40%) „Az emberek törtetnek és könyökölnek. Én ezt szörnyűnek tartom és félek is tőle.”
Konfliktus és agresszió (11,5%) „A versengés által az emberek könyörtelenek lesznek.” A többi 3,6% alatti!!!
Tisztességtelenség (25%) „Az emberek tisztességtelen dolgokat tesznek a győzelem érdekében, pl. megvesztegethetők.” Stressz, idegesség (17,5%) „Nem tudom, hogy hogyan tudok megküzdeni ezzel az állandó stresszel és feszültséggel.” Énközpontúság (17.5%) „Az emberek önzőkké válnak” Pénzorientált emberek (17.5%) „Az embereket csak a pénz érdekli, nem foglalkoznak semmi mással.”
Passzív individualizmus a magyar kultúrában • A szélsőséges individualizmus és a verseny ellenesség érdekes egyveleget alkot. • Nem hatnak az individualizmus előnyei, nincs szolidaritás és a kollektivizmus védelme a családi térben hat, a közösségi térben nem. • A család intézményét rombolja, ha megoldhatatlan újraelosztási kihívások feszítik. A családok képtelenek diszkrecionális jövedelemhányadot előállítani. A társadalom alsó 2/3-ában élők a szocializmus vagy a rendszerváltás kora körül alatt keletkezett vagyont élik fel. A tőkefelhalmozás – képtelenség akadályozza a munkához jutás megszervezését, a fiatalok életkezdését és kisvállalkozások létrejöttét.
Kikinada (India) projekt • 50-ből 9 ember volt teljesítménymotivált a faluban. Növelték a tréninget, ennek következtében 50-ből az 50 % teljesítménymotiválttá vált. Virágzó falu lett a kis település, és 10 év múlva is az maradt.
