A MAGYAR HOSSZÚKARDVÍVÓ SPORTSZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) A Magyar Hosszúkardvívó Sportszövetség (a továbbiakban röviden: Szövetség) olyan országos sportági szövetség, mely tömöríti az európai középkori hagyományokra épülő hosszúkardvívást modern, sport szinten űző magyarországi civil szervezeteket, és összehangolja, segíti, támogatja hosszúkardvívással kapcsolatos sporttevékenységüket. A szövetség demokratikus önkormányzattal rendelkezik, tagjai kizárólag jogi személyiséggel bíró szervezetek lehetnek. A Szövetség az „egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény” (a továbbiakban: Civil tv.), a 2004. évi I. törvény a sportról” (a továbbiakban röviden: Sporttörvény); valamint a Polgári Törvényköny alapján működik. (2) A Szövetség fő tevékenysége a hosszúkardvívó sporttal kapcsolatos versenyszervezési, érdekképviseleti, sporttudományi, kutatási és egyéb feladatok koordinálása. (3) A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és pártoknak anyagi támogatást nem nyújt. (4) A Szövetség az alapszabálya szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a „http://hosszukardvivas.atw.hu” honlapja útján nyilvánosságra hozza. Ugyanitt elérhető a Szövetség létrehozás előzményének tekinthető, az alapító szervezetek által 2012.12.01-én elfogadott és aláírt Alapító Charta. (5) A Szövetség jogi személy, melyet elnöke képvisel. E jogkört az elnök más személyekre írásban átruházhatja. A Szövetség bírósági nyilvántartásba vételével válik jogi személlyé.
2. § (1) A szervezet neve: Magyar Hosszúkardvívó Sportszövetség. (2) A szervezet rövidített elnevezése: MHS. (3) Működési kör jellege, fő tevékenység: sport. (4) A Szövetség működési területe: Országos jelleggel, Magyarország. (5) Az alapítás éve: 2013. (6) Székhely és cím: 4032 Debrecen, Illyés Gyula u. 9. (7) Sportszövetségi jelleg: országos sportági szövetség. (8) A Szövetség nem közhasznú jogállású. (9) A Szövetség hivatalos logója: piros-zöld színű kört egy fehér színű, hosszúkardos vívóalak oszt sléhen ketté. (10) A szövetség hitelesítő pecsétje a szövetségi logót ábrázoló szárazbélyegző. (11) A Magyar Hosszúkardvívó Sportszövetség az alapszabályban bejegyzett sportágában, azaz a hosszúkardvívásban, az alapszabályban rögzítettek szerint sportversenyek, rendezvények, sportesemények szervezésére, érdekvédelemre, szolgáltatások nyújtására, valamint a nemzetközi kapcsolatok lebonyolítására létrehozott, jogi személyiséggel és önkormányzattal rendelkező országos sportági sportszövetség. A szövetség önálló jogi személy.
1
II. A SZÖVETSÉG FELÜGYELETE 3. § (1) A Szövetség nyilvántartásba vételét a Debreceni Törvényszék végzi el. (2) A Szövetség működése felett a az Ügyészség a reá irányadó jogszabályok szerint gyakorol törvényességi felügyeletet. (3) A Szövetség pénzügyi ellenőrzését az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal illetékes szerve látja el.
III. ELVEK, CÉLOK, FELADATOK 4. § A Szövetség elvi álláspontjai a következők: (1) A Szövetség a tagszervezetek szuverenitását tiszteletben tartja, és azoknak a víváson, mint sporttevékenységen túlmutató egyéb céljait és működését nem minősíti, és nem befolyásolja. A tagszervezetek, és a tagszervezetek természetes személy tagjainak világnézetét a Szövetség szintén semmilyen formában nem kívánja befolyásolni. Ugyanakkor a Szövetség a kiművelt lovagi ideált mint a hosszúkardvívás sajátosan egyedi és értékes, európai kulturális szülőközegét ismeri el. Ennek értékeit a sport keretein belül – a fair play szellemének feltétlen sportolói elvárásában, az ellenfélnek való kötelező tiszteletadásban, az egyenlő feltételek mellett vívott sportszerű küzdelmi feltételek biztosításában – érvényre juttatja. (2) A Szövetség a többségi vélemény érvényesítése alapján, a kisebbségi jogok és érdekek sérelme nélkül, azok maradéktalan tiszteletben tartásával, a demokratikus működés, anyagi önállóság, politikai függetlenség alapján fejti ki tevékenységét. A Szövetség pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el, országgyűlési jelölteket nem állít és nem is támogat. A Szövetség politikai és vallási tevékenységet nem folytat. (3) A Szövetség mentes a kirekesztés minden formájától, nem tesz különbséget a sportolók között bőrszín, vallási, politikai hozzáállás, nem, életkor, nemi identitás, származás alapján. A Szövetség elvárja sportolóitól és tagszervezeteitől, hogy szövetségi tevékenységük során ők maguk is tartsák tiszteletben ezen alapelveket. Ennek megfelelően a Szövetség tiltja saját rendezvényein a kirekesztésre bármilyen formában alkalmas-, illetve a nyíltan politikai- cselekedetek gyakorlását. (4) A Szövetség nem kívánja senkire sem ráerőltetni a hosszúkardvívás modernkori sportolási igényeket kielégítő, sportszerű művelését, vagy a versenyeken való részvételt. (5) A Szövetség nem profitorientált szervezet, vállalkozási tevékenységet csak jelen alapszabályban rögzített céljait nem veszélyeztetően folytathat. (6) A sportolók egészségének megőrzését, fizikai és szellemi képességeinek fejlesztését a szövetség kiemelt fontosságúnak ismeri el mint a felkészülés-felkészítés, mind a versenyek alatt.
2
5. §. A Szövetség céljai (1) A Szövetség célja az európai középkorig visszanyúló, erős történelmi gyökerekkel rendelkező, de a modernkori sportolási igényeket (úgymint jól szervezett, állandó, biztonságos és sportszerű versenyzési lehetőség; sporttudományi megalapozottságú felkészülés-felkészítés; egészséges életmódra nevelés) maradéktalanul kielégítő hosszúkardvívó sport önálló sportágként való elismertetése, elterjesztése, működtetése. E sportág és a sportolók érdekeinek képviselete. Az ezzel kapcsolatos feladatok elvégzése, koordinálása. A hosszúkardvívás, mint versenysport és önálló harcművészeti ág népszerűsítése. (2) A Szövetség célja a hosszúkardvívás, mint nemes értelemben vet amatőr versenysport kereteinek kialakítása, ideértve annak szabályrendszerét, technikai-, személyi-, infrastrukturális-, és egyéb feltételeit, mint amilyen az edzőképzés, bíróképzés, időszakos szakmai továbbképzések. (3) A Szövetség a sportág kialakításán és országos szervezeti működtetésén túl továbbá a közösségépítés valódi szándékával terepet kíván adni azon magyarországi civil szervezetek szakmai párbeszédének is, mely szervezetek céljai között szerepel a tradicionális európai hosszúkardvívás valamilyen szintű gyakorlása, függetlenül attól, érdekeltek-e annak sport szintű művelésében. 6. § A Szövetség céljai elérése érdekében végzett feladatai, tevékenységei (1) A Szövetség a hosszúkarddal való vívást sportszerűen űzni-, a vívóképességeket fejleszteni és tesztelni vágyóknak megteremti a szervezett felkészülés sportszerű kereteit és szakmai kontrollját. (2) A Szövetség a tagszervezetek számára a sporttal kapcsolatosan minimális elvárásokat fogalmaz meg, a mindenkori hazai jogszabályok tiszteletben tartásával. (3) A Szövetség céljai elérése érdekében olyan szabály-, és versenyrendszert fejleszt ki és működtet, mely mindenféle célzott ideológiától és zárt avittságtól mentesen, bárki számára szabadon választható, a valós vívóképességek összemérésére alkalmas sportszerű kereteket teremt. (4) A Szövetség minden év elején, legkésőbb az éves rendes közgyűlésen (január 31-ig) szakmailag felülvizsgálja a versenyszabályokat és felszerelés-követelményeket, s ezeket honlapján keresztül mindenki számára elérhetővé teszi. Ezzel együtt az éves versenynaptárt is meghatározza és közzéteszi. (6) A Szövetség részt vesz a sportág nemzetközi elismertetésében, nemzetközi kapcsolatok kialakítása révén igyekszik megteremteni a sportág olimpiai elismertetésének, kontinensviadalok megszervezésének feltételeit. Így a Szövetség céljainak megvalósítása érdekében – a jogszabályokban meghatározott keretek között – nemzetközi tevékenységet is folytathat. (7) A Szövetség a modern hosszúkardvívó sport történelmi gyökereivel – a középkori európai harcművészet írásos emlékeivel - kapcsolatban kutatásokat végez, támogat. Ismeretterjesztő előadásokat szervez. Szaktanácsadást végez. Kiadványokat publikál. (8) A Szövetség a bírók és az edzők számára képzést és időszakos továbbképzéseket, valamint vizsgát szervezhet. Ez ügyben szakanyagokat állíthat össze. (9) A Szövetség a sportág, és általában az egészséges életmód és a sportrekreáció elterjesztésének érdekében együttműködik a különböző állami, társadalmi és sportszervezetekkel. 3
(10) A Szövetség közhasznú szolgáltatásai bárki számára hozzáférhetőek. (11) A Szövetség feladatai megvalósítása érdekében gazdálkodik a Szövetség vagyonával és szükség szerint kizárólag kiegészítő jelleggel, közhasznú alaptevékenységét nem veszélyeztetve vállalkozási tevékenységet fejthet ki. (12) A Szövetség tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait nyilvánosságra hozza, a Szövetség „http://hosszukardvivas.atw.hu” című honlapján hirdetmény formájában. Éves beszámolóját és közhasznúsági jelentését a bíróságnál letétbe helyezi.
III. A SZÖVETSÉG TAGSÁGA 7. §. A rendes tagok tagsági viszonyának keletkezése és megszűnése (1) A Szövetség rendes tagja (a továbbiakban röviden: tag; mely jogviszony elkülönül a későbbiekben ismertetett tiszteletbeli tagságtól, ill. a pártoló tagságtól) lehet minden olyan sportszervezet (sportegyesület ill. sportvállalkozás), sportiskola, és utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány, amely: - tagfelvételi kérelmét írásban az Elnökség elé terjeszti - alapszabályában rögzítetten elsődleges céljának tekinti a sporttal kapcsolatos tevékenységek kifejtését - alapszabálya nem áll ellentétben a Szövetség alapszabályával - a Szövetség céljait erkölcsileg és anyagilag (tagdíj formájában) támogatja - a Szövetség alapszabályát elfogadja és azt nyilatkozatban vállalja - tagfelvételi kérelméhez csatolja annak igazolását, hogy tagjai között legalább egy fő hivatalos sportoktató vagy sportedző végzettséggel rendelkezik. (2) A Szövetségbe való belépés és kilépés önkéntes. A Szövetségi tagság felvétellel keletkezik. (3) A tagság kilépéssel, törléssel, vagy kizárással szűnik meg. (4) Tagfelvétel valamint törlés kérdésében a Szövetség elnöksége határoz. A tagsági viszony keletkezésének és megszűnésének időpontja az arra vonatkozó elnökségi határozat meghozatalának időpontja. A tagfelvételt megtagadó, ill. a tagsági viszony megszűnését kimondó elnökségi határozat ellen a Közgyűléshez lehet fellebbezni. A jogorvoslati kérelmet a soron következő közgyűlés köteles megtárgyalni és dönteni. (Ez esetben értelemszerűen már a Közgyűlés határoz már a tagfelvételi kérelemről ill. a tagsági viszony megszüntetésének jogosságáról.) (5) A Szövetség tagjairól az Elnökség nyilvántartást vezet. (6) A Szövetség rendes tagjai évenként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összegét a közgyűlés állapítja meg minden évben, évadnyitó közgyűlésén, de legkésőbb január 31-ig. Az alapítás évében a tagdíj 10.000 Ft. (7) A Szövetségből való kilépést az elnökséggel kell írásban közölni. (8) Törléssel szünteti meg az elnökség határozatában a tagságot a tárgyévre vállalt tagdíj március 31-ig írásbeli felszólítás ellenére történő be nem fizetése, vagy a szervezet jogutód nélküli 4
megszűnése esetén. Törléssel szünteti meg az elnökség annak a tagnak a tagsági viszonyát is, amely egy naptári évben egyetlen, a Szövetség által szervezett eseményen sem vesz részt (verseny, közgyűlés, továbbképzés, stb.). (9) Kizárást csak a fegyelmi szabályzatban meghatározott fegyelmi eljárás lefolytatása alapján hozott jogerős joghátrányként lehet alkalmazni. 8. § „A Szövetség tiszteletbeli tagja“ cím (1) „A Szövetség tiszteletbeli tagja“ cím azoknak a természetes személyeknek adományozható, akik kimagasló tevékenységükkel a Szövetség célkitűzéseinek, feladatainak megvalósítását hosszú időn keresztül eredményesen segítették elő. (2) A tiszteletbeli tag cím adományozása a Szövetség közgyűlésének hatáskörébe tartozik. (3) A Szövetség tiszteletbeli tagja meghívót kap a Szövetség Közgyűléseire, tanácsaival, felszólalásaival segítheti a döntéshozatalt, de a Közgyűlésen szavazati joggal semmilyen formában nem bír. 9. §. „A Szövetség pártoló tagja” cím (1) „A Szövetség pártoló tagja” cím azoknak a természetes személyeknek, ill. jogi személyeknek adományozható, akik a Szövetség célkitűzéseit, feladatainak megvalósítását elsősorban pénzeszközökkel, anyagi javakkal (minimum a rendes tagok által fizetendő aktuális éves tagdíj mértékével) támogatják, és a Szövetség Alapszabályában foglalt célokkal egyetértenek. „A Szövetség pártoló tagja” cím adományozása és visszavonása a Közgyűlés hatáskörébe tartozik. (2) Szintén pártoló tagságot szerezhet azon jogi személy (elsősorban egyesület), amely a jövőben rendes taggá kíván válni, minimum a rendes tagoknak megállapított éves tagdíj fizetését is vállalja (pénzeszközzel támogatva ezáltal a Szövetséget), a Szövetség céljaival is egyetért, ám valamely taggá válási feltételnek (pld. alapszabálya szerint elsődleges célja nem sporttevékenység; vagy tagjai között nincs legalább egy fő hivatalos sportoktató vagy sportedző végzettséggel bíró; stb.) egyenlőre nem tud megfelelni. Sportolóit azonban szívesen indítaná a Szövetség rendezvényein. (3) A pártoló tag minden esetben önkéntes vállalása alapján, erkölcsileg és anyagilag is támogatja a szövetséget. IV. A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 10. § A Szövetség rendes tagjának jogai: (1) Részt vehet a Szövetség tevékenységében és rendezvényein. (2) Képviselője útján vesz részt a közgyűlésen, és részt vehet más szövetségi fórumokon is. Szavazati joga van a közgyűlési határozathozatalban. (3) Képviselője választható a Szövetség szerveibe.
5
(4) Észrevételeket, javaslatokat tehet, illetőleg véleményt nyilváníthat a Szövetség, valamint annak szervei működésével kapcsolatban, felvilágosítást kérhet a szövetség tisztségviselőitől a szövetség működéséről, illetve - képviselője útján - betekinthet a szövetség irataiba. (5) Részesülhet a Szövetség rendelkezésére álló keretből; állami, cél- és egyéb támogatásokból. (6) Pályázatot adhat be a Szövetség által, vagy közreműködésével meghirdetett témákban. (7) Részesülhet a Szövetség által biztosított kedvezményekben és szolgáltatásokban.
11.§ A Szövetség rendes tagjának kötelezettségei: (1) A hosszúkardvívó sport és a hozzá kapcsolódó tevékenységek (pld. történelmi vívókódexek kutatása) fejlődésének, népszerűsítésének elősegítése. (2) A Szövetség alapszabályának és egyéb szabályzatainak – különösen a versenyszabályoknak - , valamint határozatainak betartása. (3) Vállalt anyagi kötelezettségének, az éves tagdíjnak a megfizetése. (4) A Szövetség által rendezett versenyek közül évente legalább egyen minimum 1 fő sportoló elindítása, vagy a versenyhez minimum 1 fő, a Szövetség által akkreditált bíró biztosítása. 12. § „A Szövetség tiszteletbeli tagja“ cím viselőjének és a „pártoló tag” cím viselőjének jogai és kötelezettségei (1) A tiszteletbeli tag cím viselőjének jogai: - tanácskozási joggal részt vehet a Szövetség közgyűlésén, - javaslatokat tehet és véleményt nyilváníthat a Szövetség, valamint szerveinek működésével kapcsolatban -javaslatokat tehet a Szövetséget, a Szövetség szerveit, valamint a Szövetség tevékenységét érintő kérdések megtárgyalására. (2) A tiszteletbeli tag cím viselőjének kötelezettségei: - a Szövetség Alapszabályának, egyéb szabályzatainak, valamint a Szövetség határozatainak megtartása, - a hosszúkardvívó sport népszerűsítése. (3) A Szövetség pártoló tagja cím viselőjének jogai: - személyesen (természetes személy esetén), ill. képviselője útján (jogi személy esetén) tanácskozási joggal részt vehet a Szövetség közgyűlésén, - javaslatot tehet, illetőleg véleményt nyilváníthat a Szövetség működésével kapcsolatban, - meghatározhatja, hogy anyagi hozzájárulását milyen célra lehet felhasználni. (4) A Szövetség pártoló tagja cím viselőjének kötelezettségei: - a hosszúkardvívó sport és a hozzá kapcsolódó tevékenységek fejlődésének, népszerűsítésének elősegítése, - a Szövetség működésének anyagi és erkölcsi támogatása, - a vállalt támogatás befizetése. 6
V. A SZÖVETSÉG SZERVEZETE 13. §. A Szövetség szervei és tisztségviselői (1) A Szövetség szervei: (a) A Szövetség közgyűlése. (b) A Szövetség elnöksége. (c) Amennyiben a Szövetség éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, alapszabály módosítás keretében elkülönült felügyelő szerv létrehozása válik kötelezővé. (d) Az alapítás évében a Szövetség bizottságokat nem működtet. A későbbiekben eseti szakbizottságok felállítása az Elnökség hatáskörébe tartozik, a célok, a feladatok és a hatáskörök pontos körülhatárolásával, írásban való rögzítésével. Állandó szakbizottságok felállításának joga azonban a Közgyűlés hatáskörébe tartozik, és alapszabály-módosítás szükségeltetik hozzá. (2) A Szövetség vezető tisztségviselői az Elnökség tagjai: - az elnök - a sport alelnök - a szakmai alelnök Az Elnökség által kinevezett Főtitkár, ill. Egészségőr nem vezető tisztségviselői a Szövetségnek! VI. A SZÖVETSÉG KÖZGYŰLÉSE 14. §. A közgyűlés összehívása (1) A Szövetség legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok képviselőinek összessége. (2) A Szövetség közgyűlését legalább évente egyszer, tárgyév január 31-ig össze kell összehívni. A közgyűlés időpontját a Szövetség elnökségének legalább egy hónappal korábban meg kell állapítani. Annak helyéről, időpontjáról és tervezett napirendjéről, valamint a beterjesztett javaslatokról a szavazásra jogosultakat írásban értesíteni kell, a közgyűlés időpontja előtt legalább 30 nappal. A részvételre jogosult egyéb személyeket és szerveket (pld. tiszteletbeli és pártoló tagok) a szavazásra jogosultakkal azonos módon kell tájékoztatni a közgyűlésről. (3) Rendkívüli közgyűlést kell összehívni: - ha azt a rendes tagok legalább 1/3-a írásban kéri, megjelölve a napirendet, - ha valamely megválasztott elnökségi tag kivált a testületből, - ha az arra illetékes szerv elrendeli, - a Szövetség Elnökségének határozata alapján, - egyéb, az Alapszabályban meghatározott esetben, különösen, ha az évi rendes közgyűlés az elnökség beszámolóját nem fogadja el. Rendkívüli közgyűlés összehívásáról az elnökségnek 30 napon belül gondoskodni kell!
7
(4) A közgyűlésen szavazati joggal rendelkeznek a tagok (vagyis a tagszervezetek) megbízott küldöttei. A közgyűlésen a tagokat két fő küldött képviselheti. Minden szavazásra jogosult küldöttet egy szavazat illet meg (vagyis minden tagszervezet két szavazattal bír). (6) A tagnak legkésőbb a közgyűlés megkezdésének időpontjáig írásban be kell jelenteniük azt a két személyt, aki küldöttként a közgyűlésen a tagot képviseli. 15. §. A közgyűlés határozatképessége (1) A közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosultak 50%-a + 1 fő jelen van. (2) Ha a közgyűlés eredeti időpontjától számított egy órán belül nem válik határozatképessé, a közgyűlést el kell halasztani és 15 napon belül ismét össze kell hívni az eredeti napirendekkel. A megismételt közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes, amennyiben a tagok figyelmét erre már az eredeti meghívóban kifejezetten felhívták. 16. §. A közgyűlés napirendje (1) A közgyűlés napirendjét az elnökség állapítja meg és terjeszti a közgyűlés elé. (2) Az éves rendes közgyűlés napirendjének az alábbi napirendi pontokat kötelezően tartalmaznia kell: - a Szövetség tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a számviteli törvény szerinti beszámoló (mérleg) és a közhasznúsági melléklet elfogadása, - a Szövetség előző éves költségvetése végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása, - a Szövetség éves költségvetési tervének elfogadása, melynek része az éves tagdíj mértékének meghatározása is, - a Szövetség rendes tagjainak azon napirendi javaslatai, melyeket a közgyűlés időpontja előtt legalább 10 nappal az elnökséghez írásban beterjesztettek. A határidő után érkezett, vagy a közgyűlésen beterjesztett javaslatokat akkor lehet a közgyűlésen tárgyalni, ha a küldöttek 2/3-a javasolja az előterjesztés megvitatását. 17. §. A közgyűlés hatásköre (1) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: - Az alapszabály megállapítása, módosítása, - Nemzetközi vagy hazai szövetségbe való belépés és kilépés, - A Szövetség évi költségvetésének megállapítása, az éves beszámoló elfogadása, - Az előző évi költségvetésről szóló számviteli beszámoló és a közhasznúsági melléklet elfogadása - A Szövetség feloszlásának kimondása, - Az elnökség tagjainak megválasztása - A tagfelvétel, illetve a kizárás tárgyában hozott határozatok ellen benyújtott panaszok elbírálása - A Szövetség versenynaptárának elfogadása. - A szervezeti és működési szabályzat, ill. a vagyonkezelési szabályzat elfogadása. - A Fegyelmi Szabályzat elfogadása, - A hosszúkardvívó sportág esetleges éves fegyvernemi szabálymódosításainak elfogadása (ideértve a védőfelszerelés-követelményt is) - A tiszteletbeli és a pártoló tagsági cím odaítélése és visszavonása. 8
- Állandó bizottságok felállítása és működésük alapszabályba foglalása. - Mindazok a kérdések, amelyeket jogszabály vagy az Alapszabály, a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal, illetőleg amelyeket a közgyűlés saját hatáskörébe von. (2) A Szövetség a közgyűlés által elfogadott mérlegbeszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét az adott üzleti év mérleg-fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig az Országos Bírósági Hivatalnál letétbe helyezi, ill. saját honlapján is közzéteszi. 18.§. A közgyűlés határozathozatala. (1) A közgyűlés határozatait többnyire nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg – személyi kérdésekben azonban (tisztségviselők megválasztása, tagfelvételi és kizárási kérdések, fellebbezések) titkos szavazást kell elrendelni. (2) A nemzetközi és hazai szövetségbe való be-és kilépés kérdésében, ill. a Szövetség feloszlásának kimondásában 2/3-os szótöbbség szükséges. Ugyancsak 2/3-os többségi döntéssel jogosult a közgyűlés valamely hatáskört (pld. elnöki hatáskört) magához vonni. (3) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. Ennek tartalmaznia kell az időponton túl a közgyűlésen elhangzottak lényegét, valamint a javaslatokat és a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke, és a jegyzőkönyvvezető írja alá; továbbá két, a közgyűlés elején megválasztott tag hitelesíti. (4) A határozatokról külön nyilvántartást kell vezetni, amelyből a közgyűlésen hozott döntések tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható. (5) A határozatokról az érintett szerveket, személyeket a határozat, vagy jegyzőkönyv, vagy a jegyzőkönyv-kivonat megküldésével értesíteni kell. (6) A Közgyűlés határozatai és számviteli beszámolója (beleértve annak közhasznú mellékletét is) bárki számára nyilvánosak és a szövetség Főtitkáránál hozzáférhetőek, abba bárki betekinthet, illetve saját költségére másolatot készíthet . (7) A Szövetség közgyűlése nyilvános. A nyilvánosságot a közgyűlés a jelenlevő szavazásra jogosultak kétharmadának „igen” szavazatával korlátozhatja és kizárhatja, amennyiben ezt üzleti titok, vagy személyiségi jogok védelme indokolja. (8) A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, valamint élettársa (hozzátartozó) a határozat alapján - kötelezettség vagy felelősség alól mentesül vagy, - bármilyen más előnyben részesül, illetőleg a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a Szövetség, cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Szövetség által a tagjának - tagsági jogviszony alapján - nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. 19. §. A tisztségviselők megválasztása, összeférhetetlenségi szabályok (1) A közgyűlés hatáskörébe tartozik a következő vezető tisztségviselők (egyben az Elnökség tagjai) megválasztása : 9
- az elnök - a sport alelnök - a szakmai alelnök (2) A közgyűlés hatáskörébe tartozó tisztségviselők a Civil tv. értelmében vezető tisztségviselőnek minősülnek. (3) A vezető tisztségviselőket a közgyűlés 5 évi időtartamra választja. A vezető tisztségviselők újraválaszthatóak. (4) Nem lehet vezető tisztségviselő a közhasznú szervezet megszűnését követő három évig az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -, - amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, - amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte. (5) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más szervezetnél is betölt. (6) A közgyűlés titkos szavazással hoz határozatot a Szövetség vezető tisztségviselőinek megválasztásakor. Egy jelölt esetén a közgyűlés nyílt szavazással is dönthet a tisztségviselő megválasztásáról. (7) A vezető tisztségviselők akkor tekinthetők megválasztottnak, ha a jelenlévő szavazásra jogosultak, több mint felének „igen” szavazatát megszerezték. Ha a több jelölt közül az első fordulóban senki sem kapta meg a szükséges mennyiségű szavazatot, akkor új fordulót kell tartani. Ezen a legkevesebb szavazatot kapott jelölt nem vehet részt. Ezt az eljárást kell ismételni mindaddig, amíg valamelyik jelölt a szükséges szavazatot nem kapja meg. (8) A Szövetség elnökségéből kivált tagok helyébe új tagokat közgyűlésen kell megválasztani. A közgyűlés által megválasztott tagok mandátuma az eredeti elnökség mandátumának idejéig tart. (9) A megválasztott vezető tisztségviselők a Civil tv. 53.§ (7) és (8) bekezdéseiben meghatározott esetben kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni a Szövetség éves pénzügyi és szakmai beszámolójának letétbe helyezését követő 90 napon belül. VII. A SZÖVETSÉG ELNÖKSÉGE 20. §. Az elnökség hatásköre (1) A Szövetség tevékenységét két közgyűlés közötti időben a Szövetség elnöksége irányítja. Az elnökség valamennyi, a Szövetséget érintő kérdésben jogosult határozni, kivéve azokat, amelyeknek eldöntését az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal, vagy amelyeket a közgyűlés saját hatáskörébe, illetve más szerv hatáskörébe utalt.
10
(2) Az elnökség feladatai és hatásköre: - a Szövetség rendes és rendkívüli közgyűlésének összehívása, - a Szövetség törvényes és alapszabályszerű működésének biztosítása, - a közgyűlési határozatok végrehajtása, illetve a végrehajtás ellenőrzése, - a Szövetség működésével kapcsolatos szabályzatok megállapítása, módosítása. - a Főtitkár kinevezése és felmentése. - az Egészségőr kinevezése és felmentése. - a Szövetség éves programjának összeállítása. - eseti szakbizottságok felállítása; azok pontos feladat és hatáskörének írásban való rögzítése. Ezen bizottság tagjainak kinevezése és felmentése. - a közgyűlési döntések előkészítése. - a bajnokságok, versenyek kiírása. - tagfelvételi kérelmek elbírálása, - éves költségvetés részletes elkészítése és elfogadása. - pályázatok kiírása és elbírálása, - állami és egyéb elismerések adományozására javaslattétel, - kapcsolattartás az állami szervekkel és hazai, ill. nemzetközi civil szervezetekkel. - éves számviteli beszámoló és közhasznú melléklet elkészítése, elkészíttetése a főtitkárral közösen. (3) Az elnökség - megfelelő fedezet birtokában - dönt a rendkívüli, a költségvetésben nem szereplő, valamint az előirányzatot meghaladó kiadásokról. Dönt a költségvetési előirányzatok évközi módosításáról, átcsoportosításáról. (4) Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik a Szövetség részére ingatlanvagyon megszerzése, hitel felvétele, jogról való lemondás, kiegészítő jelleggel gazdasági, vállalkozási tevékenység elhatározása. 21. §. Az elnökség tagjai (1) Az elnökség létszáma 3 fő. Tagjai a Szövetség vezető tisztségviselői. Az elnökségi tagok: - az elnök - a sport alelnök - a szakmai alelnök (2) Az Elnökségnek az lehet tagja, - aki cselekvőképes, kivéve, ha a cselekvőképességét a bíróság a képviseleti joggal érintett ügycsoportban korlátozta, és - a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és - aki magyar állampolgár (3) Az Elnökség tagjai tisztségüket társadalmi megbízatásként látják el. (4) Nem lehet tagja az elnökségnek az, akinek közvetlen hozzátartozója szintén elnökségi tag, ill. aki a 19.§ (4) bekezdése értelmében nem lehet vezető tisztségviselő. (5) Az elnökségi tagok jogai és kötelezettségei: - az elnökségi üléseken és az elnökség határozatainak meghozatalában való részvétel, - észrevételek, javaslatok tétele a Szövetség működésével kapcsolatban, - megbízás alapján a Szövetség képviselete, - a szövetségi határozatok és ajánlások megtartása, végrehajtása, 11
- a 19. § (9) bekezdésében meghatározott vagyonnyilatkozat megadása. (6) Az elnökségi tagság megszűnik: - a mandátum lejártával, - felmentéssel, - lemondással, - elhalálozás esetén. 22. §. Az elnökség működése (1) Az elnökség megállapítja ügyrendjét és munkatervét. (2) Az elnökség az ügyrendben meghatározott időszakonként, de legalább négyhavonta ülésezik. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt az elnök, vagy az elnökségi tagok egyharmada az ok és cél megjelölésével indítványozza. (3) Az elnökség ülései nyilvánosak. (4) Az elnökségi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni a Főtitkárt és az Egészségőrt. (5) Az elnökségi értekezletről emlékeztetőt kell készíteni. Ennek tartalmaznia kell az időponton túl az értekezleten elhangzottak lényegét, valamint a javaslatokat és a hozott határozatokat. Az emlékeztetőt a szövetség főtitkára és az emlékeztetőt készítő írják alá. (6) A határozatokról külön nyilvántartást kell vezetni, amelyből az elnökségi értekezleten hozott döntések tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható. (7) A határozatokról az érintett szerveket, személyeket a határozat, vagy az emlékeztető kivonat megküldésével értesíteni kell. (8) Az elnökség ülését a munkatervben meghatározottak szerint az elnök hívja össze. Az elnökségi ülés helyéről, idejéről és tárgyköréről az elnökség tagjait és a meghívottakat legalább egy héttel korábban értesíteni kell. Halaszthatatlanul sürgős esetekben az elnök ennél rövidebb határidőt is megállapíthat. (9) Az elnökség akkor határozatképes, ha az ülésen a tagok több mint fele megjelent. A határozatképtelenség miatt elhalasztott ülést 15 napon belül újra össze kell hívni. Az újra összehívott elnökség az eredeti napirendek vonatkozásában, a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. 23. §. Az elnökség határozathozatala (1) Az elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök, távolléte esetén az elnökségi ülést vezető elnökségi tag szavazata dönt. Az Elnökség titkos szavazással hoz határozatot bármely elnökségi tag indítványára. (2) A határozathozatalban nem vehet részt az a vezető tisztségviselő, aki, vagy akinek közvetlen hozzátartozója a határozat alapján - kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy 12
- bármilyen előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a Szövetség, cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Szövetség által a tagjának - tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. - Kétharmados minősített többség szükséges az ügyrendben megállapított esetekben. 24. §. A szövetség elnöke (1) A Szövetség legfőbb vezető tisztségviselője a Szövetség elnöke. Az elnök az elnökség közreműködésével irányítja és vezeti a Szövetség tevékenységét. (2) A Szövetséget az Elnök önállóan képviseli, a (3) pontban foglalt kivétellel. (3) Az Szövetség bankszámlája felett az Elnök és egy további elnökségi tag (azaz a sport alelnök vagy a szakmai alelnök) csak együttesen jogosult rendelkezni. (4) Az elnök feladatát társadalmi munkában látja el és tevékenységéért a közgyűlésnek felelős. (5) Az elnök feladata és hatásköre: - a Szövetség képviselete, - a közgyűlés és az elnökségi ülések vezetése, - az elnökségi tagok (azaz a két alelnök), az Egészségőr, és a Főtitkár munkájának koordinálása, számukra feladatok adása, - az alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint a közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtása, ellenőrzése, - döntések előkészítése - szükség esetén kezdeményezi a szövetségi határozatok és szabályzatok módosítását, - aláírási, utalványozási joga van, - a Szövetség alkalmazottai felett munkáltatói jogkört gyakorol. - kapcsolattartás a tagszervezetekkel és egyéb állami és civil szervekkel, ill. a médiával - döntés mindazon ügyekben, melyek nem tartoznak a közgyűlés, az elnökség, vagy más szerv kizárólagos hatáskörébe, - mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket a jogszabály vagy más határozat hatáskörébe utalt. (6) Az elnök helyettesítése. - az elnököt távollétében az elnökség által megbízott elnökségi tag vagy az ezzel megbízott főtitkár helyettesíti. - az elnök hatás és jogkörét belátása szerint átruházhatja az elnökség egyetértésével, az elnökség bármely tagjára vagy a főtitkárra. 25. §. A szövetség sport alelnöke (1) A sport alelnök az Elnökkel együtt jogosult rendelkezni a bankszámlaszám felett. (2) A sport alelnök feladatát társadalmi munkában látja el és tevékenységéért a közgyűlésnek felelős. (3) A sport alelnök jogosult az elnök akadályoztatása ill. távolléte esetén annak bármely, rá átruházott jogkörét gyakorolni. 13
(4) A sport alelnök feladata és hatásköre: - részt vesz az Elnökség ülésein, ill. annak munkájában - végrehajtja az Elnök által neki kiadott, ill. rá ruházott feladatokat (pld, munkáltatói jogkör, stb.) - gondoskodik az év eleji versenynaptár összeállításáról, szervezeteknek való kiküldéséről, honlapon való publikálásáról - gondoskodik a versenyek tapasztalatainak összegyűjtéséről - gondoskodik a szabályok és a felszerelés-követelmények szükség szerinti fegyvernemi felülvizsgálatáról, ez ügyben döntések előkészítéséről; ill. az e tárgyban született döntések tagszervezeteknek való megküldéséről, honlapon való közzétételéről - szükség szerint gondoskodik felszerelések fejlesztéséről, teszteléséről; sportszergyártó cégek megkereséséről - gondoskodik a versenyek megszervezéséről, versenykiírások megküldéséről, közzétételéről - gondoskodik a versenyek sportszínvonalának biztosításáról, a versenyzők és a bírók szervezéséről, ellátásáról - mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket a jogszabály vagy más határozat hatáskörébe utalt. - versenyfelkészülést elősegítő anyagokat állít össze a szakmai alelnökkel és az egészségőrrel közösen (5) A sport alelnök helyettesítése. - a sport alelnök feladatait szükség esetén az Elnök saját hatáskörébe vonhatja, vagy ideiglenesen másra ruházhatja át. 26. §. A szövetség szakmai alelnöke (1) A szakmai alelnök az Elnökkel együtt jogosult rendelkezni a bankszámlaszám felett. (2) A szakmai alelnök feladatát társadalmi munkában látja el és tevékenységéért a közgyűlésnek felelős. (3) A szakmai alelnök jogosult az elnök akadályoztatása ill. távolléte esetén annak bármely, rá átruházott jogkörét gyakorolni. (4) A szakmai alelnök feladata és hatásköre: - részt vesz az Elnökség ülésein, ill. annak munkájában - végrehajtja az Elnök által neki kiadott, ill. rá ruházott feladatokat (pld, munkáltatói jogkör, stb.) - kapcsolatot tart a nemzetközi szakmai szervezetekkel - kapcsolatot tart és ápol szakemberekkel (sportszakemberek, fordítók, történészek, stb.), szakmai csoportokat generál - gondoskodik az edzőképzésről, bíróképzésről, és egyéb sportszakmai kérdésekről (pld. versenyfelkészülést elősegítő anyagok összeállítása a sport alelnökkel és az egészségőrrel közösen) - felel a történelmi, vívótudományi kutatásokért, e kutatások hitelességének fenntartásáért - javaslatot tesz szakmai kiadványok, szakfordítások megjelentetésére, ill. koordinálja ezek munkáját - feladata az szövetség honlapjának karbantartása, szakmai tartalmának (cikkek, beszámolók) ellenőrzése, fejlesztése, ill. az ezzel kapcsolatos ügyek intézése - segíti a sport alelnök munkáját a versenyszabályzatok és versenykiírások összeállításakor - mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket a jogszabály vagy más határozat hatáskörébe utalt.
14
(5) A szakmai alelnök helyettesítése. - a szakmai alelnök feladatait szükség esetén az Elnök saját hatáskörébe vonhatja, vagy ideiglenesen másra ruházhatja át. VIII. A SZÖVETSÉG FŐTITKÁRA ÉS EGÉSZSÉGŐRE Az Elnökség által kinevezett Főtitkár, ill. Egészségőr nem vezető tisztségviselői a Szövetségnek! 27. §. A főtitkár (1) A Szövetség titkárságának a vezetője a főtitkár. Munkájáért díjazásban részesülhet, melynek mértékét az elnökség állapítja meg. (2) A főtitkár feladat és hatásköre: - gondoskodik a közgyűlési és az elnökségi jegyzőkönyvek, valamint emlékeztetők vezetéséről, őrzéséről, a határozatok nyilvántartásáról, azok nyilvánosságának biztosításáról, igény esetén az íratok térítés ellenében történő másolat készítéséről. - gondoskodik a szövetségi nyilvántartások vezetéséről, - archiválja és rendszerezi a felgyűlt anyagokat, gondoskodik a honlap tárhely-biztosításáról, annak szervezeti ügyeket érintő (vagyis nem szakmai) tartalmának frissítéséről. Levelezést intéz, és gyűléseket készít elő az Elnökségi tagokkal együttműködve, azok munkáját segítve. - állandó nyilvántartást vezet és kimutatásokat készít a szövetség aktuális pénzügyi helyzetéről. Beszedi a tagdíjakat. - állandó kapcsolatot tart a szövetség könyvelőjével. Felel az éves pénzügyi beszámoló és közhasznúsági melléklet összeállításáért. Az utalványozási rendért. Kezeli a számlákat, archiválásokat, papírokat. - az elnökséggel együttműködve összehangolja a szövetség tevékenységét, biztosítja az alapszabály szerinti működést, - összehangolja, irányítja a munkaviszonyban álló dolgozók munkáját, a kinevezés és felmentés kivételével munkáltatói jogkört gyakorolhat a Szövetség alkalmazottait illetően. - szervezi a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtását, - előkészíti az elnökségi üléseket, - irányítja a szövetség propaganda munkáját, - aláírási és utalványozási joga van az elnök felhatalmazása alapján. - ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket számára a szövetség dokumentumai, szabályzatai, az Elnök, esetleg a munkaköri leírása, vagy a munkáltatója előír, illetve hatáskörébe utal. (3) A főtitkár a tevékenységéről a szövetség elnökségének számol be. 28. §. Az egészségőr (1) A sportolók egészségének biztosításáért az Egészségőr felelős. Munkájáért díjazásban részesülhet, melynek mértékét az elnökség állapítja meg. Az egészségőrnek releváns egészségügyi végzettséggel kell bírnia. (2) Az egészségőr feladat és hatásköre: - segíti az elnökség tagjainak munkáját, elvégzi az Elnök által rá testált feladatokat - statisztikát vezet a versenyeken bekövetkező sérülésekről
15
- a versenyszabályok, és a felszerelés-követelmények éves felülvizsgálatakor az egészségmegőrzés szempontjait szem előtt tartva szabálymódosításokat fogalmazhat meg, segítve a sport alelnök és a szakmai alelnök munkáját - gondoskodik a mindenkor hatályos törvények figyelembevételével a sportolók verseny alatti egészségügyi biztosításáról, szükség szerint sportbiztosítások megkötéséről. Így minden versenyen önmaga vagy megbízottja által részt vesz. - gondoskodik a sportolók sportorvosi igazolásának ellenőrzéséről, ezen igazolások beszereztetéséről - a szakmai alelnök által összeállított verseny-felkészülési szakanyagokat egészség-megőrzési szempontok figyelembevételével ellenőrzi, lektorálja - részt vállal az edzőképzésből - ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket számára a szövetség dokumentumai, szabályzatai, az Elnök, esetleg a munkaköri leírása, vagy a munkáltatója előír, illetve hatáskörébe utal. - Gondoskodik az antidopping-szabályzat összeállításáról. (4) Az egészségőr a tevékenységéről a szövetség elnökségének számol be. IX. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG 29. §. Amennyiben a Szövetség éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, alapszabály módosítás keretében elkülönült felügyelő szerv létrehozása válik kötelezővé. X. SZAKBIZOTTSÁGOK 30. §. Az alapítás évében a Szövetség bizottságokat nem működtet. A későbbiekben eseti szakbizottságok felállítása az Elnökség hatáskörébe tartozik, a célok, a feladatok és a hatáskörök pontos körülhatárolásával, írásban való rögzítésével. Állandó szakbizottságok felállításának joga azonban a Közgyűlés hatáskörébe tartozik, és alapszabály-módosítás szükségeltetik hozzá.
XI. A SZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA 31. §. (1) A Szövetség éves költségvetés alapján gazdálkodik. (2) A Szövetség működéséhez szükséges bevételek a következők: - tagdíj, - gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel; - nevesített költségvetési támogatás - pályázaton nyert támogatás - nemzetközi vagy állami szervtől kapott támogatás - a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege; - az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel; - más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány; 16
- egyéb bevétel. (3) A Szövetség költségei, ráfordításai (kiadásai): - alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek; - gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek; - a Szövetség szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása; - szakértői díjak; - egyéb költségek. (4) A Szövetség bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A Szövetség tagjai, annak tartozásaiért - a befizetett tagdíjon túl - saját vagyonukkal nem felelnek. (5) A Szövetség gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott hosszúkardvívó sporttevékenységre fordítja. (6) A Szövetség bevételeit a (2) bekezdés szerinti részletezésben, költségeit, ráfordításait (kiadásait) a (3) bekezdés szerinti részletezésben elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván. A Szövetség kettős könyvvitelt vezet. (7) A Szövetség közhasznú céljai megvalósítása érdekében másodlagosan gazdálkodói, vállalkozói tevékenységet is folytathat. E tevékenység a közhasznú célt nem veszélyeztetheti. (8) A Szövetség gazdálkodását a közhasznú szervezetek gazdálkodásáról szóló jogszabályok rendelkezései alapján végzi, ennek részletes belső szabályait külön gazdálkodási szabályzat határozza meg. (9) A Szövetség bármely cél szerinti juttatásait - külön meghatározott szabályzat szerint pályázathoz kötheti.
-
XII. A SZÖVETSÉG MEGSZŰNÉSE 32. §. (1) A Szövetség megszűnik: - ha egy másik szövetséggel egyesül (összeolvad, beolvad), - a legfőbb szerve a feloszlásáról határoz, - a bíróság feloszlatja, - a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszűnteti vagy megállapítja megszűnését, - a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és az szövetséget a nyilvántartásból törlik. (2) A Szövetség megszűnése esetén vagyonának felhasználásáról a közgyűlés rendelkezik. Ha a közgyűlés a vagyonról nem rendelkezett, vagy a Szövetség feloszlatással szűnt meg, illetve megszűnését állapították meg, és vagyonáról nem történt rendelkezés; akkor a vagyon - a hitelezők kielégítése után - állami tulajdonba kerül és a Magyar Hosszúkardvívó Sportszövetség tagegyesületeiben sportcélokra kell fordítani. XIII. 17
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 33. §. A Szövetség közhasznú működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba a betekintés rendjéről, valamint beszámolói közlésének nyilvánosságáról az alábbiakban rendelkezik: (1) az iratokba a szövetség elnökének írásos engedélye alapján bárki betekinthet a Főtitkár segítségével, ill. saját költségére másolatot készíthet azokról. (2) A Szövetség beszámolói a „http://hosszukardvivas.atw.hu” elnevezésű honlapon tekinthetőek meg. 34. §. A Szövetség tagjai kötelezik magukat arra, hogy a Szövetséggel kapcsolatban vitás ügyeikkel mindaddig nem fordulnak bírósághoz, amíg a Szövetség elnöksége a vitás ügy megoldását meg nem kísérelte. Ezen alapszabályt a Magyar Hosszúkardvívó Sportszövetség alakuló közgyűlése 2014. 01. 13-én hagyta jóvá. Az alapszabályban nem szabályozott egyéb kérdésekre a Polgári Törvénykönyv és a 2011.évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadók. Az alapszabályt az szövetség elnöke, mint a tagok akaratával mindenben megegyezőt jóváhagyólag aláírta. Debrecen, 2014. 01. 13. ……………………… Dr. Pávay Tibor elnök
18
