A MAGYAR AGRÁRINFORMATIKAI SZÖVETSÉG OKTATÁS-KUTATÁS TÁMOGATÁSA AZ AGRÁRINFORMATIKÁBAN

A MAGYAR AGRÁRINFORMATIKAI SZÖVETSÉG OKTATÁS-KUTATÁS TÁMOGATÁSA AZ AGRÁRINFORMATIKÁBAN

HUNGARIAN ASSOCIATION OF AGRICULTURAL INFORMATION- SUPPORTING EDUCATIONRESEARCH IN AGRICULTURAL INFORMATION

Herdon Miklós1, Rózsa Tünde2 , Szilágyi Róbert3, Lengyel Péter4 Összefoglaló: Az információáramlások és kapcsolatok agráripari szektorban nagyon bonyolultak, ha figyelembe vesszük azon intézményeket, ipari és kereskedelmi cégeket, bankokat, kormányzati intézményeket, amelyek kapcsolódnak az ágazathoz. A felsőoktatás és a kutatási intézmények nagyon fontos szerepet játszanak az ICT kutatásokban. Az eredmények közzététele és terjesztése elengedhetetlen a továbbfejlődés érdekében. A mezőgazdasági innovációban egyaránt érintettek a mezőgazdasági vállalkozók, kutatók, tanácsadók, döntéshozók, a szállítók, a feldolgozóipar szereplői, a kiskereskedelemi szereplők, és az ügyfelek és minden szereplőnek érdeke az új és újszerű eredmények közzététele, megismerése. A Magyar Agrárinformatikai Szövetség feladatának érzi a tudományos eredmények disszeminációját. A Társadalmi Megújulás Operatív Program, Új Magyarország Fejlesztési Terv keretén belül nyert támogatással valósítja meg az „Innovatív információtechnológiák agrárgazdasági kutatási, fejlesztési, alkalmazási eredmények disszeminációja”című projektjét. Kulcsszavak: K+F projekt, tudományos eredmények disszeminációja Abstract: The information flows and relations in agri-industry are very complex if we consider the institutes, industrial and commercial companies, banks, government, which are related to this sector. The higher education and research institutions play very important rule in research on ICT. It is essential to disseminate every research results in the agri-food sector. In the innovation systems several actors are seen as relevant to agricultural innovation, including agricultural entrepreneurs, researchers, consultants, policy makers, supplier and processing industries, retail, customers. Forces at play in today's economic and social environment create a need for greater communication and coordination among specialists in value-added partnerships. The dissemination of research and development on innovative information technologies in agriculture project is a part of the Social Renewal Operational Program, New Hungary Development Plan. Within this national program the project can help the diffusion of R&D research results on ICT in agriculture. Keywords: R&D project, dissemination of research results

1. Bevezetés A kutatási eredmények disszeminációja fontos a kutatók és a felhasználók számára egyaránt. Az információ a hatékonyság növelésének fontos eszköze (Kaaya, 1999). Információra van szüksége a kutatónak, aki felhasználva az eddigi eredményeket, új eljárásokat módszereket fejleszt ki, szüksége van a gazdálkodónak, aki a gyakorlatban igyekszik beépíteni a kutatók eddigi eredményeit, szüksége van az igazgatási szerveknek, hogy olyan szabályozásokat alakítsanak ki, amelyek az ágazat előrelépését segítik, szüksége van a bankárnak, aki megfelelő anyagi hátteret képes biztosítani a kutató, vagy a gazdálkodó számára, szüksége van a tanácsadónak, aki tevékenységével szintén hozzájárul az agrár-ágazat sikerességéhez (Klein Woolthuis et al., 2005).

1

Debreceni Egyetem, Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar, [email protected] 2 Debreceni Egyetem, Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar, [email protected] 3 Debreceni Egyetem, Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar, [email protected] 4 Debreceni Egyetem, Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar, [email protected]

A megfelelő időben, a megfelelő formában a megfelelő információ megtalálása nem egyszerű feladat. Ezért különösen fontos a specifikus portálok működése (Kaaya, 1999), hiszen az Internet adta lehetőségek kihasználásával rövid időn belül megtalálhatók a megfelelő információ források. A Magyar Agrárinformatikai Szövetség egy olyan Egyesület, melynek magánszemély és szervezet tagjai egyaránt érdekeltek az agrárinformatikai terület fejlődésében. A szervezet azzal a céllal jött létre, hogy képviselje azoknak az érdekeit, akik az agrár-ágazatban alkalmazni, használni akarják az információ technológia korszerű eszközrendszerét. Az Egyesület alapszabályában az alábbi célokat fogalmazta meg:  Az agrárinformatika hazai szakembereinek meghatározó szervezeteként járuljon hozzá az információs társadalom, azon belül agrárgazdasági kibontakozásához. Emellett ápolja a magyar agrárinformatikai, számítástechnikai hagyományokat.  Legyen a szakmai élet aktív résztvevője: vegyen részt szakmai kutatásokban, alkalmazásfejlesztésekben, szakvélemények készítésében; a szakmai közélet fórumainak kialakításával és rendezvények szervezésével segítse elő az agárinformatikai szakemberek tájékozódását, valamint ösztönözze a szakmai életben való konstruktív részvételt: írjon ki pályázatokat, alapítson, illetve ítéljen oda díjakat.  Az informatikai tájékozottság növelése érdekében vállaljon kezdeményező szerepet az informatikai ismeretek fejlesztésében, az Internet-kultúra terjesztésében. Szenteljen figyelmet a tehetséggondozásnak: rendezzen, illetve támogasson országos versenyeket az agrárinformatika területén.  Ápoljon hatékony együttműködésen alapuló kapcsolatokat az informatika területén a hazai állami és vállalkozói szférában működő, valamint nemzetközi szervezetekkel.  Nyújtson szolgáltatásokat egyéni és jogi tagjainak, képviselje a tagok érdekeit.  A szakmai feladatokkal és a Szövetség szolgáltatásaira való társadalmi igény növekedésével arányban biztosítsa a taglétszám növekedésének feltételeit, és fordítson különös gondot a fiatalok szakmai életbe történő bevonására. Figyelembe véve a megfelelő információ agglomerációs igényét, a szervezet 2009-ben elindította a „Innovatív információtechnológiák agrárgazdasági kutatási, fejlesztési, alkalmazási eredmények disszeminációja” című projektjét. A project főbb céljait a 1. ábra tartalmazza.

1. ábra: Projekt célok A megvalósítandó feladatok alapvetően az információterjesztés különböző formáinak segítségével teszik lehetővé a felsőoktatásban keletkezett új és újszerű eredmények megismerését. A tudományos portál hivatott összegyűjteni azon információforrásokat, melyek az agrárinformatika területén érdekesek és értékesek a szakemberek számára. Az e-folyóirat az új eredmények publikálásának teremti meg a lehetőségét. A tanulmánykötetben kiforrott esettanulmányok megjelenésének biztosítunk közzétételi lehetőséget. A tudományos konferenciák a fejlődés elengedhetetlen szinterei, a személyes vita a szakemberek között mindig jótékony hatással van az eredményekre és azok korrekciójára. A fiatal kutatók fejlődése a jövő zálogát jelenti, és biztosítja a tudományterület folytonosságát.

2. A projekt gazdasági, társadalmi és környezeti hátterének bemutatása Az Európai Unió életében a mezőgazdasági támogatások kiemelt szerepet játszanak. A közösség költségvetésének jelentős részét jelenleg is a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés témaköre teszi ki. A szervezet bővítésével és a belső változások szükségszerű előtérbe kerülésével, az agrárpolitika is jelentős változáson ment keresztül, sőt, ez a folyamat, részben a globális kihívásokra reagálva, részben a nemzetközi válságra tekintettel továbbra is tart. Mindeközben az EU a világ többi részével szemben is meg szeretné őrizni, illetve szeretné javítani pozícióit, az információs korszak kihívásainak is meg kell felelnie, ha állni akarja a versenyt. Egyértelműen látszik, hogy a mezőgazdasággal kapcsolatos további diskurzusoknak és kezdeményezéseknek a jövőben is kiemelten kell számolniuk az újabb Információs és Kommunikációs Technológiákkal (IKT). A fenntartható, multifunkcionális, globális környezetben létező mezőgazdaság sikerességéhez elengedhetetlenek a modern IKT-eszközök. A gazdálkodás számos összetevőjéhez kapcsolódhatnak ezek az eszközök, szakmai információk könnyebb elérését tehetik könnyebbé (az időjárástól a szaktanácsadásig), a termékek értékesítésében, új piacok felfedezésében, vagy éppen a támogatások bonyolult rendszerében történő eligazodást és a kérelmezés bonyolult folyamatát egyszerűsíthetik. Ez utóbbi kérdéskör vezet el két, az Európai Unióban kiemelten kezelt terület összefonódásához. A mezőgazdasági politika mindig is kiemelt szerepet játszott a Közösség életében (noha újabb és újabb, egyre komolyabb korrekcióra szorul), míg az újabban információs társadalomnak nevezett jelenségkör, az ezzel kapcsolatban álló versenyképességi kérdések egyik alappillére, az elektronikus közigazgatás, a közszféra modernizálása is jelentősen felértékelődött az utóbbi évek során. Az adatok alapján a bővülés üteméből arra következtethetünk, hogy a magyarországi információs társadalom fejlődése (az infrastruktúrát nézve) révén, a terjedési folyamatok felgyorsultak (11 százalékponttal nőtt az számítógéppel felszerelt háztartások aránya, és 14 százalékponttal az interneteléréssel rendelkező otthonoké) – és ez jótékony hatással van az e-közigazgatás fejlődésére is. A vonatkozó magyar kutatásokban folyamatosan megállapításra kerül, hogy hazánkban igen komoly digitális megosztottságot észlelhetünk az információs technológiákhoz történő hozzáférés tekintetében. Jelentős különbségek mutatkoznak a társadalomban településméret és iskolai végzettség szintjén is. Ez azért fontos, mert a magyar gazdatársadalom demográfiai jellemzőit ismerve könnyen beazonosítható, hogy a vidéken élő, az átlagosnál alacsonyabb végzettséggel rendelkező rétegről van szó, amely ezen tulajdonságaiból kifolyólag nem ideális célcsoport egy sikeres e-közigazgatási projekt megvalósításához, mint például amilyen az agrár-támogatások elektronikus kérelmezése. Település-méret alapján több mint húsz százalék különbség van az internethasználók arányában a községek és a főváros között, míg az előbbiekben a lakosság alig harmada használja a világhálót, a fővárosban ez az arány jóval meghaladja a lakosság felét. 2008 elején az e-kérelem elterjeszthetőségének, fogadtatásának feltérképezése céljából készült felmérés alapján a gazdálkodók kevesebb, mint feléről lehet elmondani, hogy számítógépet használnának (43%). A számítógépet használók többsége (68%) hetente többször, vagy naponta ül le gépe elé. Azok, akik nem használnak számítógépet leginkább kognitív okokkal magyarázzák távolmaradásukat a technológiától: harmadukat nem érdekli a számítógép, ötödük úgy érzi, nincs szüksége az eszközre, míg szintén ugyanilyen arányban túl bonyolultnak tartják annak használatát. Az anyagi okokat, megfontolásokat jóval kevesebben említik meg. Az internet használatával kapcsolatos készségeknél az e-mail küldése, fogadása a gazdák háromnegyede számára nem jelent problémát. Fontos tudni, hogy az internethasználó gazdák komoly információforrásként tekintenek a világhálóra, ezt bizonyítja, hogy közülük több mint 80 százalék keres munkájával kapcsolatos információkat a neten. Programokat letölteni már jóval kevesebben szoktak, az internetező gazdák kevesebb mint fele, míg bankügyleteket negyedük-ötödük végez el elektronikusan. Hazánkban is tapasztalható tehát az a nemzetközi trend, mely szerint a gazdálkodók az egyszerűbb, üzenetváltással és információkereséssel kapcsolatos eljárásokra használják leginkább a világhálót. A magyar gazdatársadalom számos problémával küzd, melyek jelentős része az információ hiányából fakad (Varga, 2003). Ez az információs deficit a modern információs- és kommunikációs

technológiákkal komoly mértékben csökkenthető, ám ehhez a tudatosság felkeltésére, valamint a készségek növelésére is szükség van. Az előbbi talán a legnehezebb feladat, mely egy sikeres eközigazgatási projekttel lendületet kaphat, hiszen a kérelmek pontos kitöltése, azok gyors elbírálása és ezáltal a támogatások időben történő kifizetése neuralgikus pont. Egy jól működő rendszer ráirányíthatja a gazdák figyelmét az életüket megkönnyítő alkalmazások hasznára. A projekt kezdetén az eredményekből részesülők körét két csoportba soroltuk:  Egyik célcsoport azon felsőoktatási intézmények szervezeti egységei, amelyek a projekt szempontjából releváns kutatási témákkal foglalkoznak és a szakmai szervezet jogi tagjai, valamint a felsőoktatásban dolgozó oktató/kutató személyek és doktori iskolák hallgatói (Herdon, 1997). A Magyar Agrárinformatikai Szövetség személyi és jogi tagjainak meghatározó többsége azon felsőoktatási intézmények köréből kerül ki, amelyek felsőoktatási alapszak, egyetemi szak, doktori iskola keretében a szakterület oktatásával foglalkoznak és kutatási témákat művelnek. Ezen intézmények a Debreceni Egyetem, Budapesti Corvinus Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Károly Róbert főiskola, Pannon Egyetem, Szent István Egyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem. A projekt hozzásegíti, lehetőséget nyújt ezen oktatók/kutatók/hallgatók számára tudományos eredményeik közzétételére, lektorált publikációkkal kutatási eredményeik elismertetésére és disszeminációjára.  2. A projekt másik célcsoportja az agrárgazdaság kormányzati, szakigazgatási és vállalati szereplői, akik számára a projekt révén a kutatási eredmények nagyobb hatékonysággal eljuttathatók, hasznosíthatók. Az ágazatirányítás, a köz- és szakigazgatás fontos feladata az információs rendszerek fejlesztése, nagyobb hatékonyságú működtetése, az e-szolgáltatások nyújtása saját szervezeten belüli felhasználóik, valamint külső partnereik, ügyfeleik, a gazdasági szereplők, a gazdálkodók számára. E feladatban résztvevők a rendszerek és szolgáltatások fejlesztése, működtetése során hasznosítani tudják a kutatók eredményeit, tanulmányait. A gazdálkodók számára a fenti rendszerek használata, saját gazdasági tevékenységük fejlesztése, hatékonyabbá tétele, a szükséges információk megszerzése rendkívül fontos, amelyet az portál információszolgáltatása támogat. A projekt a MAGISZ (Magyar Agrárinformatikai Szövetség) tevékenységén alapul. A kapott támogatásnak köszönhetően, azonban egy magasabb színvonalú tevékenységet végezhetünk azáltal, hogy a felsőoktatásban keletkező új és újszerű tudományos eredményeket különböző formában tudjuk megjelentetni. A támogatás lehetőséget nyújtott a Szervezet számára a tudományos portál fejlesztésére, az elektronikus folyóirat alapjainak létrehozására, valamint nyomtatott kiadványok megjelenítésére.

3. Eredmények 3.1.

Tudományos információs portál

A tudományos információs portál (http://tamop.magisz.org/) lehetőséget biztosít a felsőoktatásban keletkezett kutatás-fejlesztési, innovációs eredmények gazdasági szektor felé történő elterjesztésére, megismertetésére. Tagjai és a területen dolgozó oktatók, kutatók, szakemberek számára biztosítja a szakmai életben való aktív részvételt. Szolgáltatásokat nyújt egyéni és jogi tagok, valamint az érdeklődők részére. A fejlesztési folyamatot a 2. ábra szemlélteti:

2. ábra: Tudományos portál fejlesztés A portál tervezésnél és fejlesztésnél az alábbi követelményekre különös figyelmet fordítottunk:  interoperabilitás,  skálázhatóság,  modularitás,  könnyű használhatóság,  linkek biztosítása a társadalmi hálózatokhoz,  Web 2.0 alkalmazások (Facebook, RSS). A portál főmenüje az alábbi kategóriákat tartalmazza (3. ábra):  Projekt leírás, amely tartalmazza az alapvető célkitűzéseket.  Agrárinformatikai Folyóirat: átirányítja az érdeklődőt a tudományos folyóirat oldalaira,  Konferenciák: a szakterülethez kapcsolódó saját és társzervezetek által szervezett konferenciák, szakember találkozók felsorolása található, a rendezvény oldalra mutató linkekkel.  Kiadványok: a szakterületen megjelenő kiadványok felsorolása található a bejegyzés alatt, mint Agrárinformatikai Tanulmányok, Konferencia Kiadványok, Egyén kiadványok, szakkönyvek kategóriákban.  Hírek, események: itt kerülnek publikálásra a legújabb hírek, események.  Hírlevelek: itt olvashatók a meghatározott időközönként kiküldött hírlevelek.  Üzenőfal: lehetőséget biztosít a szerkesztők fele történő üzenetküldésre.  Hallgatói tudományos munkák: a meghirdetett hallgatói pályázatra beérkezett tudományos művek felsorolását tartalmazza.  Partnerek: az együttműködő szervezetek felsorolását biztosítja.  Dokumentumtár A projekt révén a tudományos portál működése nyomán vélhetően javul a szakterület információ ellátottsága. Az agárgazdaságban alkalmazott információ technológiákról, alkalmazási módszerekről, esettanulmányokról, kutatási eredményekről szélesebb kör számára nyílik lehetőség ismeretszerzésre, információ eléréshez. Ilyen fontosabb területek: e-kormányzati, és e-szakigazgatási rendszerekről információk, termék azonosítás és nyomonkövetés információtechnológiái és rendszerei, ekereskedelem, vállalati információs rendszerek, statisztikai adatbázisok, klímaváltozás és hatásai, precíziós gazdálkodás, mobil internet stb. E fontos tématerületekről igen szegényes az elérhető tartalmak köre. A projekt révén jelentősen javulna az információ ellátottság, javulna a meglévő tudományos eredmények hasznosulásának lehetősége, hozzájárulna a MAGISZ tevékenységének erősítéséhez. A tudományos portál hozzájárulna a szakterületen tevékenykedő oktatók, kutatók, szakemberek közötti szakmai információk hatékonyabb cseréjéhez, együttműködéséhez.

3. ábra: TÁMOP portál struktúrája A dokumentumok kezelése lényeges részét képezi a tudományos portálnak. Elsősorban a csoporton belüli kommunikációt szolgálja, de kiterjeszthető a különböző jogosultságokkal rendelkező felhasználói csoportokra is. A Dokumentumkezelő rendszer lehetőségei:  Felhasználói menedzsment: az Adminisztrátor beállíthat egyedi és csoportos jogokat a különböző felhasználókat, mellyel le és feltölthetnek dokumentumokat.  Kategóriák: a dokumentumok hierarchikus kategóriákba sorolhatók.  Cat-From-Dir: segítséget nyújt az állományok megfelelő struktúrába történő kezelésére.  Feltölthető linkek: lehetőség van linkek feltöltésére, amikor nem egy dokumentum kerül tárolásra az adatbázisban, csupán a rá való hivatkozás.  Dokumentum érvényességi idejének kezelése: a dokumentumok érvényességi ideje nagyon fontos a csoportmunka szempontjából, hisz minden felhasználó láthatja, hogy az általa használt dokumentumok meddig érvényesek, valamint feltöltés esetén saját dokumentumának is megadhat lejárati időt. A fejlesztéshez egy nyílt forráskódú, kifinomult tárolási és archiválási rendszert úgynevezett PolDoc rendszert használtunk, amely lehetővé teszi a felhasználók egy hálózatba történő feltöltési és letöltési műveletek elvégzését és a meta adatok tárolását egy MySQL adatbázisban. Így a felhasználók egy gyorsítósávon keresztül könnyen kereshetnek dokumentumokat és fájlokat, aminek alapja egy beágyazott keresőmotor.

3.2.

„Agrárinformatika” e-folyóirat

Az elektronikus folyóirat (http://journal.magisz.org/) jelentős hiánypótló szerepet tölt be és a szakterület számára fontos közvetítő médiumként szolgálja az új tudományos eredmények disszeminációját. E fontos innovatív feladattal új szolgáltatást nyújt tagjai, más szakmai szervezetek és gazdasági vállalkozások részére. A szakterület számára a hiánypótló magyar/angol nyelvű folyóirat

segíteni szándékozik a fejlett információtechnológiák agrárgazdasági alkalmazásának területén folyó kutatások eredményeinek publikálását, azok hasznosítását, hasznosulását szolgáló disszeminációját, az ágazat innovációs képességének javítását. Az elektronikus folyóirat anonim lektorálással, nemzetközi kuratóriummal és szerkesztőbizottsággal működő kiadványként tölti be funkcióját. A projektben megvalósuló folyamatot a 4. ábra szemlélteti.

4. ábra: Agrárinformatia e-folyóirat fejlesztési folyamata Magyarországon az e-tudományos folyóiratok száma kevés. Az agrárinformatikai területen pedig nem is volt. Ezért tekintjük a létrehozott folyóiratot hiánypótló jellegűnek. A folyóirat közzéteszi a mezőgazdaságban történő fejlett információs technológiák alkalmazásához kapcsolódó kutatási és az alkalmazási eredményeket. A eredmények közzétételével a folyóirat növeli a tudományos ismeretek terjesztését és fejleszti az innovációs folyamatokat. Magyarországon az utóbbi években, a makrórendszereben történő fejlesztések értek el jelentős sikereket, azonban a vállalkozások, gazdálkodók jelentős lemaradásban vannak. A cél, hogy a folyóirat kitöltse ezt az űrt azáltal, hogy a kutatási eredmények és a legjobb gyakorlatok vállalatok és a gazdaságok számára is elérhetők. Számos kutatási intézmény, egyetemi doktori iskola foglalkozik az agrárinformatikához kapcsolódó tématerülettel. A folyóirat nemzetközi szerkesztőbizottsága garanciát jelent a minőségi publikációk megjelenésére. Hazai viszonylatban az agrárinformatikai területen elsősorban a konferencia előadások és kiadványok jelentették és jelentik a publikálási lehetőséget. A konferencia kiadványok nagyon fontosak és nagyon hasznosak, viszont hiányzik egy megfelelő kontroll, egy lektorálási folyamat, amelynek hiánya hátráltatja a fiatal szakemberek minőségi publikálását. E folyóirat a tudományos eredmények közzététele mellett javítaná a külföldi publikációk, nemzetközi folyóiratokban való publikációs lehetőségeket. E publikálási forma elsősorban az új tudományos eredmények közzétételéhez, disszeminációjához, járul hozzá, amely széles felhasználói kör számára elérhető. E szolgáltatás az agrárképzést folytató 9 felsőoktatási intézmény és több Doktori Iskola köre számára jelentene hiánypótló lehetőséget. Az e-folyóirat 3 száma jelent meg eddig, melyben helyet kaptak angol és magyar nyelvű publikációk valamint az erre érdemes hallgatói munkák is.

3.3.

Tanulmánykötetetek megjelentetése

Az agrárinformatikai tanulmányok a témakörben elért kutatási eredmények publikálásával segíti az informatikai tájékozottság növelését. Segíti az agárinformatikai szakemberek tájékozódását. A szakterületen tevékenykedő oktatók/kutatók számára kutatási eredményeik megjelentetésére nagyon korlátozott lehetőségek állnak rendelkezésre. Mivel általában a publikálási költségforrások meglehetősen korlátozottak, az angol nyelvű források nem tartalmaznak hazai környezetre vonatkozó kutatási eredményeket, ezért az oktatók/kutatók, PhD kutatások eredményeinek közzététele, publikálása tanulmánykötetekben hasznos lehetőséget biztosít. A tanulmánykötetből egy került kiadásra,a második kötet szerkesztés alatt van. A projekt végéig még további két kötet kiadását terveztük.

3.4.

Konferenciák

A tudományos nemzetközi konferenciák, hazai rendezvények szervezésével fejleszti, elősegíti a hazai non-profit és vállalkozói szféra szakembereinek tapasztalatcseréjét, nemzetközi kapcsolatok fejlődését. A Magyar Agrárinformatikai Szövetség elmúlt 10 éves tevékenysége során rendszeresen szervezett hazai konferenciákat, valamint társszervezőként több rendezvény előkészítésében és lebonyolításában vett részt. A hazai szakemberek és a szakma támogatását, lehetőségeinek javítását a nemzetközi konferenciák magyarországi megrendezését javítani kívánja a projekt.

3.5.

Fiatal kutatók és hallgatók támogatása

A hallgatók és fiatal kutatók tudományos munkájának támogatását pályázatok kiírásával, díjak alapításával és odaítélésével segíti. A tehetséggondozás támogatására országos és helyi rendezvények szervezését támogatja. A szervezet immár öt éve ír ki diploma/szakdolgozat és TDK dolgozat pályázatokat. Ma már egyre több dolgozat születik olyan témakörben, melyek az informatika agrárgazdaságbeli alkalmazások különböző területivel foglalkoznak. Az egyesület tevékenységének kibővítése e területre három szempontból fontos.  Ösztönözi a színvonalas kutatómunkák végzését.  Lehetőséget biztosít a fiatal kutatók (PhD hallgatók) szakmai elismerésére.  A tudományos eredmények szélesebb körű megismertetését biztosítja.

4. Következtetések A társadalmi és tudományos szereplők számára egyaránt fontos az innováció az agrár területen, legyen szó mezőgazdasági vállalkozókról, kutatókról, tanácsadókról, döntéshozókról, szállítókról, feldolgozóiparról, kiskereskedelem szereplőiről, vagy akár az végfelhasználókról. Az innovációs folyamatban lényeges szereplők a felsőoktatási intézmények. Ezért különösen fontos, hogy a keletkezett eredmények közkincsé váljanak. Ebben játszik fontos szerepet a Magyar Agrárinformatikai Szövetség tevékenysége, mellyel hozzájárul az innovációs folyamatok hatékonyságának növekedéséhez. E tevékenység azonban nem érhet véget a projekt befejezésével, hiszen továbbra is rendkívül fontos elvégezni az eddig felvállalt feladatokat. A feladatok ellátása érdekében azonban együttműködés szükséges a felsőoktatási, a kutatási, intézményi és gazdálkodási szervezet között. Ezt a hídszerepet hivatott ellátni az Egyesület a jövőben is.

5. Köszönetnyilvánítás A project a TÁMOP 4.2.3-08/1-2009-0004 ("Innovatív információtechnológiák agrárgazdasági kutatási, fejlesztési, alkalmazási eredmények disszeminációja" támogatásával valósult meg. Irodalomjegyzék (IF2011_Irodalom_Cim) Herdon M. 1997. Agroinformatics Curriculum and Education. Why and how we need training agriinformatics experts? Demeter Conference. European Higher Education Conference on Virtual Mobility - Information and Communication Technologies in Agriculture and Related Sciences

(Video conferencing), Gent-Copenhagen-Montpellier, June 16-17,1997. DEMETER Proceedings, pp. 61-69. Janet Kaaya, 1999: Role of information technology is agriculture. Procedings of FoA conference Vol.4, 1999 315. http://www.tzonline.org/pdf/roleofinformatontechnologyinagriculture.pdf. Letöltés:2011.07.25 Klerkx, L., Leeuwis. C., 2008. Balancing multiple interests: Embedding innovation intermediation in the agricultural knowledge infrastructure. Technovation 28 (2008) 364–378 Li, J., Kozhikode R. K., 2009. Developing new innovation models: Shifts in the innovation landscapes in emerging economies and implications for global R&D management. Journal of International Management, Volume 15, Issue 3, September 2009, Pages 328-339 März, S., Friedrich-Nishio, M., Grupp, H., 2006. Knowledge transfer in an innovation simulation model Technological Forecasting and Social Change, Volume 73, Issue 2, February 2006, Pages 138- 152