A magántanulói jogviszony Magántanulói jogviszony jellemzői: •Beiratkozási kötelezettség. •Félévkor és év végén osztályozóvizsga. •A magántanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. •Megilletik ugyanazok a jogok, mint azokat, akik iskolába járnak. •Szülői kérelemre létesített magántanulói jogviszony esetén a szülő gondoskodik a tanuló felkészítéséről. •Szakorvosi javaslat alapján létesített magántanulói jogviszony esetén az iskola feladata a tanuló felkészítése. •A magántanuló szorgalmát és magatartását osztályzattal nem értékelik. •Bizonyítványában a magántanulói jogviszony rögzítésre kerül. A kérelem: Az írásban benyújtott kérelem iktatott, irattározott példányával igazolja az iskola a magántanulói státuszba helyezést. Minden olyan tanulót, akit nem szakértői bizottság szakvéleményére, és nem szakorvosi javaslatra mentettek fel a mindennapos iskolába járás alól, kérelemre magántanulónak tekintünk. •2014. január 1-jétől az Nkt. 91. § (3) bekezdés értelmében a külföldön tartózkodó tanuló számára is engedélyezhető a magántanulói jogviszony, függetlenül attól, hogy külföldi iskolában rendelkezik-e tankötelezettséget teljesítő jogviszonnyal. (Az Nkt. tv. módosítása alapján 2013. évi CCXLV. törvény 54. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.) Az igazgató hatásköre: A tankötelezettség mindennapos iskolába járással és magántanulóként teljesíthető. A magántanulóvá nyilvánítással a kérelmező a törvényben biztosított jogát érvényesíti [Nkt. 45. § (5)]. A kérelemre az iskola igazgatója jogosult a tanulót magántanulóvá nyilvánítani. Az erről szóló értesítést minden esetben írásba kell foglalni. Az értesítő irat nem határozat (ellene jogorvoslattal élni nem lehet), így annak formai követelményei sem kérhetőek számon.
Az értesítés: A magántanulóvá nyilvánításról szóló értesítésnek vannak kötelező tartalmi elemei. •Felmentést biztosít a tanórai foglalkozások alól. •A gyakorlati képzésről felmentés nem adható, meg kell állapítani a gyakorlati képzés foglalkozásain a részvételi kötelezettséget. •A tanulmányi kötelezettség megállapítása •A hatályos jogszabályok értelmében a magántanuló az iskola intézményvezetője által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról [Nkt. 55. § (3)] •A számonkérés módját a végrehajtási rendelet a félévi és tanév végi osztályozóvizsgában jelöli meg.[Mr. 64. § (2) a) pont] A magántanuló osztályozó vizsga kötelezettség alól nem mentesíthető (félévi vizsga alól sem) •Az értesítésnek rögzíteni kell, hogy a kérelemre magántanuló a tanulmányi követelmények teljesítésére egyénileg készül fel. •A tanulmányi követelményeket évenként kell megállapítani, akkor is, ha a magántanulói jogviszonyt az iskola igazgatója több évre engedélyezte. •Az értesítésben szerepelhet továbbá a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel engedélyezése [Mr. 75. § (2)] • A magántanulót az iskola az évfolyam és osztálybesorolásnak megfelelően bejegyzi az osztálynaplóba. A gyermekjóléti szolgálat véleménye: Az iskola igazgatója a hátrányos helyzetű tanuló magántanulóvá nyilvánításáról, csak a gyermekjóléti szolgálat véleményének ismeretében dönthet Két szempontra különösen figyelemmel kell lennünk: •A hátrányos helyzetű tanulókat érintő gyermekjóléti szolgálat megkeresésének kötelezettsége 2014. január 1-től hatályos. Az esetlegesen ezt megelőzően (több évre) magántanulóvá nyilvánított hátrányos helyzetű tanulóknál nem áll rendelkezésre a gyermekjóléti szolgálat szakvéleménye; •A gyermekotthonban élő kérelemre magántanulók esetében az iskola intézményvezetője nem fordulhat a gyermekjóléti szolgálathoz, mivel ezek a tanulók gyermekvédelmi szakellátottak, ügyükben a gyámhatóság járt el. A gyermekjóléti szolgálat feladata az alapellátás, családban nevelkedett gyermekek figyelemmel kisérése, és nem tartozik hatáskörébe a gyermekotthoni szakellátás.
•Az ilyen kivételes eseteket érdemes megjegyezni az adatfelvételi táblák észrevételek szövegdobozában •A gyermekjóléti szolgálat támogatásának hiányában sem utasíthatja el az iskola igazgatója a magántanulóvá nyilvánítási kérelmet, ebben az esetben is a kormányhivatalhoz kell fordulnia. A kormányhivatal határozata: •Az iskola intézményvezetője a kérelemre történő magántanulóvá nyilvánítást nem utasíthatja el. Abban az esetben, ha kockázatosnak tartja a magántanulói státuszba helyezést a területileg illetékes kormányhivatalhoz kell fordulnia, erről értesíteni szükséges a kérelmezőt. A kormányhivatal hatósági eljárás keretében folytat vizsgálatot és határozatba foglalja döntését. •Az elsőfokú határozattal szemben a kérelmező jogorvoslattal élhet. •A kormányhivatal engedélyezi a magántanulóvá nyilvánítást, az iskola intézményvezetője a korábban ismertetett tartalmi követelményeknek megfelelően értesíti a kérelmezőt. Határozat a szakvélemény alapján: A szakértői bizottság, vagy nevelési tanácsadó javaslatára magántanulóvá nyilvánított tanulót az intézményvezető a szakvéleményben foglaltaknak megfelelően nyilvánítja magántanulóvá Az iskola határozata •A határozat tartalmazza a felkészülést biztosító foglalkozások heti óraszámát, és az egyéni fejlesztő foglalkozások óraszámát, módját. •A határozat formai elemei megléte tárgya az ellenőrzésnek. •A határozat ellen jogorvoslat tehető. A határozat formai és tartalmi követelményei: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (Mr.): 85.§ (1)-(2) 85. § (1) A nevelési-oktatási intézmény által kiadmányozott iratnak tartalmaznia kell a) a nevelési-oktatási intézmény aa) nevét, ab) székhelyét, b) az iktatószámot, c) az ügyintéző megnevezését, d) az ügyintézés helyét és idejét, e) az irat aláírójának nevét, beosztását és f) a nevelési-oktatási intézmény körbélyegzőjének lenyomatát.
(2) A nevelési-oktatási intézmény által hozott határozatot meg kell indokolni. A határozatnak a rendelkező részben és az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmaznia kell a) a döntés alapjául szolgáló jogszabály megjelölését, b) amennyiben a döntés mérlegelés alapján történt, az erre történő utalást, c) a mérlegelésnél figyelembe vett szempontokat és d) az eljárást megindító kérelem benyújtására történő figyelmeztetést. Vizsgálandó elemek: •A szakorvosi igazolás/javaslat megléte szorul ellenőrzésre, érdemes az észrevételek rovatba feltűntetni a szakorvosi javaslatra vonatkozó információkat (háziorvos, szakrendelői szakellátás, kórházi szakellátás stb.) •Eljárás és annak dokumentumai azonosak a szakértői bizottság véleményére magántanulókkal. Magántanulói státusz a szakképzésben: 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 55. § •55. § (1) Az igazgató a gyakorlati képzés kivételével a tanulót kérelmére - kiskorú tanuló esetében a szülő kérelmére - felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. Az iskolában - kivéve, ha az intézmény e törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként működik - az igazgató a tanulót a szülő kérelmére felmentheti - az általános iskolában tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól. •(2) A magántanulót - az iskolában vagy azon kívül folyó gyakorlati képzés kivételével - az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. Az iskolai rendszerű szakképzésben a magántanulókra vonatkozó részletes szabályokat a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg. •(3) Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról. •Az intézmények pedagógiai programjukban tovább szabályozhatják a feltételeket.
A magántanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések: •2011. CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 45. §, 46. §, 50. §, 55., 91. § •Végrehajtási rendelet (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet) •2011. évi CLXXXVII törvény a szakképzésről •2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről[ •(1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról ( A 12/1995. (VI. 12. ) IM rendelet egyes rendelkezéseivel egységes szerkezetben – már nem hatályos) Magántanulói jogviszony leggyakoribb okai: Különleges bánásmódot igénylő tanulók •Betegség, szakorvosi javaslat •Házasságkötés •Versenyszerű sportolás Magántanulói jogviszony keletkezése: •szülő, nagykorú tanuló kérelmére •szakértői bizottság, nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján •szakorvosi javaslatra
