„A ma gyermekei a holnap lehetőségei” című európai uniós konferencia rövid összefoglalása
Soltész Miklós Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkár megnyitója: A gyermekvédelem egyik elsőrendű feladata az iskolai nevelés-oktatás és a szülői felelősség összehangolása. A nevelés hiánya több problémából eredhet=> rossz házasság, anyagi problémák. A kormány elsőrendű feladatának tekinti egy kiszámítható családtámogatási rendszer létrehozását. Bár az unión belül nem szükséges egységes rendszer kiépítése, nagyon fontos a jó gyakorlatok beépítése. A gyermekvédelem feladatai: 1. jó gyermekvédelmi törvény megalkotása 2. A 70-80’as években gyermekotthonokban élt a gondozásba vett gyermekek 70%-a, ma a 45%-áról mondhatjuk el ezt, a többiek nevelőszülőknél nevelkednek, ezt a tendenciát kell követni a jövőben is. 3. szakemberek folyamatos képzése 4. az unió segítségével pályázati úton, a gyermekotthonok felújítása 5. megfelelő módon kezelni azt a problémát, hogy a súlyos viselkedési zavaros gyermekek száma növekvő tendenciát mutat 6. különösen fontos: - bántalmazott gyermekek védelme - drogkereskedelem áldozatainak védelme - fogyatékos gyermekek védelme 7. magzati védelem problémája: a teljes abortusztilalom nem lehetséges, de fel kell hívni a figyelmet a magzat védtelenségére és az anyára ható súlyos fizikai-lelki károsodásra 8. Fel kell hívnia média figyelmét a saját felelősségére, az erőszakos reklámok, filmek stb. terjesztése ügyében 1
Javaslat az alábbi nyilatkozat elfogadására:
2
Dr. Frivaldszky János, egyetemi docens, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar, (jogfilozófus) előadása: „Gyermekek jogai és család jogai” A gyermeki jogok tekintetében egy súlyos ellentmondás tekinthető meg: bár a gyermeki jogokat kiemelt jelentőségűekként kezelik, mégsem csökkennek az ezzel kapcsolatos bűncselekmények, azaz nem beszélhetünk elégséges jogvédelemről. Ki az a gyermek, aki ezt a kettősséget elszenvedi? -
Az erkölcsi személy jellemzője: rendelkezik öntudattal és értelmes mivolttal, erkölcse az autonómia vagyis az önrendelkezés a gyermekek ebben az értelemben nem személyek, mivel jogaik korlátozottak, „potenciális személyeknek” nevezhetjük őket.
Ezért a gyermekek a morális felnőtt közösség potenciálisan aktív tagjai. Csak a jogképesség gyakorlásában vannak hátrányban a felnőttekhez képest. A kisgyermekek nem kicsi felnőttek, ezért a gyermeki jogok a családban tudnak elsősorban kifejeződni. Ahogy nőnek, úgy teljesedik ki jogaik gyakorlásának lehetősége. A gyermeki jogok meg kell hogy védjék a gyermekeket az őket elszenvedett erőszakkal szemben, ezért nagyon fontos a korai jelzőrendszer kifejlesztése. Bár a házasság a privát szférába sorolódik, de ettől még a jogalkotási folyamat alanyai és tárgyai. A család az emberi lét szerkezetének konstitutív eleme, amely tételes jogi elismerést kíván. Nem a családi jogokról, hanem a családot alkotó egyének jogairól beszélünk. A családi jogok az individuális jogokkal párhuzamosan védendők. Ha a családi jogok és az individuális jogok antagonisztikus ellentétbe kerülnek, rossz működésre utal, hiszen a család az a közeg, ahol leginkább kiteljesedhetnek minden családtag (köztük a gyermekek) jogai is. Homoszexuális egyedülálló párok esetében a gyermeknek alanyi joga van, amely elsőbbséget élvez: legyen apja és anyja. A gyermek érdekének elsődlegessége a család belső kohéziójának, fejlődésének feltétele. Ezért az említett kétféle jog. családi és individuális, nem állítható szembe, hanem egy egészként kell felfogni s koordinálni. A család – ha konstitutív tagja a közösségnek – jogi személyiséget és védelmet kell, hogy kapjon.
3
Dr. Ádám Szilvia, egyetemi tanársegéd, Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet „A gyermekvállalás pszicho-szociális háttértényezői és hatása a szülők egészségi állapotára, jólétére.” Mi a kapcsolat a gyermekvállalás és a szülők egészsége között? -
a gyermekes családokban csökken a mortalitás a gyermekes férfiak egészségesebbnek, kompetensebbnek, hatékonyabbnak tartják magukat a gyermekes nők rosszabb életminőségi mutatókról számolnak be, mind a munka, mind az életük minősége szempontjából
A kíván és tervezett gyermekek száma között különbség elég magas: 4,14 a kívánt, és 1,28 a valóban megszületett egy családra eső gyermekek száma. Tervezett
Megszületett Férfi
Nő
Férfi
Nő
20-24 év
204
207
28
12
25-29év
210
210
89
55
30-34év
218
211
164
122
35-39év
218
219
185
170
40-45év
222
221
200
193
Az adatok 100 főre vetítve vannak megadva, figyelemreméltó, hogy az ún. „szülési korban” (20-24 év) a legnagyobb az eltérés. A tervezett gyerekszám minden csoportban hasonló, de a tényleges gyermekszám a végzettségek emelkedésével csökken. A tényleges gyermekszámot befolyásoló tényezők: -
partneri támogatás mértéke
-
egyéb társas támogatás mértéke (a szomszédsági támogatás különösen fontos tényezőként jelenik meg)
-
vallás fontossága
-
társadalmi-gazdasági tényezők (iskolai végzettség, családi jövedelem, rossz főnök, munkahelyi környezet) 4
Három Királyfi Három Királylány Mozgalom (ezen a címen megtalálható a neten) -
2009-ben indult
-
a népmesék archetipikus képére épít
-
gyermekvállalásra buzdít
-
a Népesedési Kerekasztal 8 munkacsoportot hozott létre, Pálinkás József védnöksége alatt
-
az alapítók: 32 szervezet: vállalkozók, tudományos és vallási közösségek
civilek,
kutatócsoportok,
Céljuk: -
a választás valódi lehetőségének megteremtése
-
szabadon választhassa a gyermekgondozást, aki ezt látja jónak
-
ne ítélje el senki azt a szülőt, aki szülés után gyorsan munkába akar állni,
-
választani lehessen teljes és részmunkaidős foglalkoztatottság között
Munkacsoportok (nem teljes a felsorolás): -
családtámogatási
-
család+munka
-
férfiak+nők
-
család és média
-
pénzkeresés
Dr. Darvas Ágnes egyetemi docens, ELTE Társadalomtudományi Kar „Szegénység-gyermekesélyek”
Gyermeki jogok az ENSZ Egyezmény 18 cikkelyében: 5
18. cikk 1.Az Egyezményben részes államok minden erejükkel azon lesznek, hogy biztosítsák annak az elvnek az elismertetését, amely szerint a szülőknek közös a felelősségük a gyermek neveléséért és fejlődésének biztosításáért. A felelősség a gyermek neveléséért és fejlődésének biztosításáért elsősorban a szülőkre, illetőleg, adott esetben a gyermek törvényes képviselőire hárul. Ezeket cselekedeteikben mindenekelőtt a gyermek mindenek felett álló érdekének kell vezetnie. 2. Az Egyezményben említett jogok biztosítása és előmozdítása érdekében a részes államok megfelelő segítséget nyújtanak a szülőknek és a gyermek törvényes képviselőinek a gyermek nevelésével kapcsolatban reájuk háruló felelősség gyakorlásához, és gondoskodnak gyermekjóléti intézmények, létesítmények és szolgálatok létrehozásáról. 3. Az Egyezményben részes államok megtesznek minden megfelelő intézkedést annak érdekében, hogy a dolgozó szülők gyermekei számára biztosítsák olyan szolgáltatások és gyermekőrző intézmények igénybevételének jogát, amelyekre jogosultak.
Ahhoz, hogy a gyermek alapvető joga (ti. hogy családban nevelkedjen) megvalósulhasson, hozzá kell e célhoz rendelni a társadalmi felelősséget. Az együttes szülői és társadalmi felelősségvállalás teszi ezt lehetővé. A szociális transzferek szerepei: Az Európai Unióból úgy látszik, mintha a magyar rendszer bőkezű lenne – de az elosztás egyenlőtlen. A szolgáltatások tekintetében ez a kis ország döbbenetes egyenlőtlenségekkel rendelkezik. A gyermekvédelmi törvény jó, de az ebben meghatározott gyermekvédelmi feladatok (minden gyermek ellátása) csak a nagyobb településeken elláthatók, a kicsiken nem. A szegénységi ráta: 18 éven alul gyermekek körében 30%- os. Milyen egyenlőtlenségekről beszélhetünk? -
települési és regionális egyenlőtlenségek, a szegénység hazánkban inkább vidékre szorul, szemben a nyugati tendenciákkal
-
2007 óta folyamatos romlás tapasztalható, ennek két fő oka egyrészt a foglalkoztatási mutatók romlása, másrészt munkabérek alacsony mivolta
-
a gazdasági válság következményei a s gyermekek életében, a gyermekes családok életében fokozott hátrányként jelentkezik 1. a munka sem emel ki a szegénységből 6
2. 2008 óta a szociális jövedelmek nem nőttek, viszont 15%os inflációt szenvedtek el, ezért a szociális transzferek értéke jelentősen csökkent 3. az önkormányzatok gyermekeket sújtják
anyagi
nehézségei
elsősorban
a
4. 12 régióban 300 települést vizsgáltak: nagyon sok iskolai napközi zárt be anyagi okokból (holott itt a gyermekek nevelést és ételt kaptak) 5. a szegénységben leginkább érintett nagycsaládosok, fogyatékosok és cigányok
csoportok:
6. a cigányságot nem csak a szegénység, hanem a társadalmi diszkrimináció is sújtja
Beavatkozás: -
a beavatkozás szükségessége egyértelmű. de az alkalmazás nem következetes
-
gazdasági érv: a leghatékonyabbak
-
a szegénység elleni küzdelemben született 2007-ben egy hat párti egyeztetéssel elfogadott Nemzeti Stratégia
-
szükséges, hogy a rászorulók számára a gyermekétkeztetés bölcsődétől a 8 általános elvégzéséig ingyenes legyen
-
Eu-s források felhasználhatók az alábbi célokra:
gyermekkorban
történő
befektetések
a
a
1. kora gyermekkorra irányuló szolgáltatások fejlesztése, főleg az elmaradott településeken: gyermekházak létrehozása, komplex gyermek esélyegyenlőségi programok kidolgozása (ez kb. 10-20 települést és 30-40 ezer embert érint) A szegénységben élő családok jellemzői: -
foglalkoztatási hiány: 1. a gyermekes háztartások 15%-ában nincsen jövedelemkereső felnőtt,
7
2. a gyermekes családok alsó huszadának 70%-ában nincsen jövedelemmel rendelkező szülő -
jövedelem felhasználás a gyermekes családokban: prioritások és korlátok. Prioritás: amíg lehet a gyermek szükségleteit előtérbe helyezik. Korlát: az óvodai, iskolai, továbbképzési programok nem finanszírozhatók ebben a közegben.
E tényezőkből alakul ki a „redukált gyermekkor” ténye: (a gyermekek nyilatkozatai alapján): -
legfájdalmasabb a baráti kapcsolatok beszűkülése
-
hogyan hat a megélt nélkülözés a vágyakra
Széchenyi Kistérségi program (2007) eredményei: 1. javult a be óvodáztatási arány 2. radikálisan csökkent az iskolai hiányzások száma 3. nőttek a szülői elvárások a gyermek iskolai végzettségét illetően
Benkő Ágota Nagycsaládosok Egyesületének korábbi elnöke „Nagycsaládosok a gyermekekért”
A NOE munkájának egy szeletét kívánja bemutatni, a NOE 24 éve alakult, az egyik legnagyobb magyarországi szervezet és Közép-Európa legnagyobb családszervezete. A gyermeke alapvető joga: hogy szüleivel együtt nőhessen fel, egy jogszabállyal nem biztosítható. A NOE céljai: 1. az élet és az anyaság tiszteletére nevelés 2. nagycsaládosok érdekeinek képviselete 3. nagycsaládos értékek felmutatása 4. nagycsaládosok számára közösség építése 8
Ezen előadás tárgy a NOE feladata: közösségépítés - érdekvédelem- értékek képviselete Érdekképviselet: szociális téren tudáshoz való hozzájutás területén Szociális érdekvédelem: együttműködés a különböző szakemberekkel, családi és gyermekellátások terén, a szegénység elleni küzdelemben, harc a családbarát foglalkoztatásért, a család és munka összehangolásáért. Gyermekek jogainak érdekvédelme: -
kapcsolat az állampolgári jogok biztosával
-
alkotmány vonatkozó paragrafusainak figyelemmel kísérése
-
gyermekek és választójog: érvelés a gyermekek választó joga mellett
Ismeretterjesztés: NOE hírlevelek, külön ifjúsági rovattal és tagozattal Egyéb tevékenység: -
médiafigyelés
-
oktatási tárca részvétel,
-
gyermekek-fiatalok társadalmi elkötelezettségének segítése
mellett
működő
érdekegyeztető
Nemzetközi kapcsolatok: Eurochild Word Family Organization Kárpát Medencei Családszervezetek Szövetsége
9
fórumokon
való
