GyMsMs
A M a g ya r NeMzeti L e v é Ltá r
G yőr -M oson -s opron M eGye s oproni L evéLtára
A Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai
M A g yA r o r s z á g l e v é lt á r A i
A M A g yA r n e M z e t i l e v é lt á r g y ő r -M o s o n -s o p r o n M e g y e s o p r o n i l e v é lt á r A
Mevezető agyar NeMzeti LevéLtár B A Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron MNL Országos Levéltára Megye Soproni Levéltára Magyarország legréMNL Bács-Kiskun Megyeiegyike Levéltára gebbi és leggazdagabb közlevéltárainak. Két jogelőd MNL Baranya Megyei Levéltára intézmény, Sopron vármegye levéltára és Sopron MNL Békés szabad királyiMegyei város Levéltára levéltára összevonásával jött létMNL Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára re 1950-ben. Az alábbiakban egy kis színes kalandozásra az olvasót, szeretnénk megismertetni MNLhívjuk Csongrád Megyeiakit Levéltára levéltárunk rövid történetével, MNL Fejér Megyei Levéltára jelenlegi működésével és feladataival. Nem utolsó sorban kutatóinknak, ügyMNL Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára feleinknek szeretnénk tájékoztatást nyújtani a levéltáMNL Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára runkban megtalálható iratanyagról. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára
S opron vármegye levéltárának MNL Heves Megyei Levéltára története a kezdetektől 1950-ig MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára A kiadványt támogatta:
Összeállította dr. Németh Ildikó Tervezés, nyomdai előkészítés MNL VeML
MNL Komárom-Esztergom Sopron vármegye levéltára azMegyei egykoriLevéltára törvényhatóság MNL Nógrád Megyei Levéltára fennmaradt iratanyagát tartalmazza. 1921-ben az akkor kialakított tartomány részeként AusztriMNL Pest Burgenland Megyei Levéltára ához a vármegye három teljes járását, valaMNL csatolták Somogy Megyei Levéltára mint a soproni járás településeinek egy részét – ös�MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára szességében 102 települést és két egykori szabad királyi MNL Tolna MegyeiésLevéltára várost (Kismarton Ruszt). 1950 márciusában a taMNL Vas Megyei Levéltára nácsi rendszer bevezetésével a Győr-Moson megyével összevont Sopron vármegye törvényhatósági önálMNL Veszprém Megyei Levéltára lóságát elveszítette. Ezzel egy időben a csepregi járás MNL Zala Megyei Levéltára 16 települése a szomszédos Vas megye része lett. Sopron vármegye közgyűléseit és törvényszékeit a középkor és a kora újkor folyamán több településen tartotta. 1651-ben Nemeskért jelölték a vármegye köz-
A
sorozAtbAn szereplő levéltárAk
pontjának. Bár a vármegye működése során keletkezett iratok rendbetételére az első intézkedések már 1732-ben megtörténtek, a tárolásra szolgáló helyiség kialakítása és a rendezések megindulása szempontjából az 1738as esztendő volt meghatározó. Esterházy Pál főispán Budapest Főváros Levéltára ekkor kért részletes írásbeli jelentést a vármegye közGyőr Megyeia Jogú Városfelszereltségéről, Levéltára állapotairól, megyeház egyúttal köTatabánya Megyei Városszámára Levéltára telezően előírva az Jogú archívum alkalmas helyiség biztosítását. 1741-ben indultak meg a rendezési és seVác Város Levéltára gédletkészítési munkák. II. József 1786. április 8-ai rendeletével, Sopron szabad királyi város megyeszékhellyé Hadtörténelmi Levéltár kijelölésével új lendületet nyertek a rendezési munkák. Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltáraz új megyeházáAz iratanyag Nemeskérről Sopronba, Magyar Felsőoktatási Szövetség ra költöztetése 1795-reLevéltári befejeződött. Az 1820’-as évek közepétől épült fel a Fő téren a vármegyeháza, ekkor alakították ki azokat a termeket, Győri Egyházmegyei Levéltár amelyekben az egykori vármegyei levéltár kapott helyet, és amelyek ma nem Tiszántúli Református Egyházkerületi és csak raktárként, hanem a Soproni Levéltár kiállító- és Kollégiumi Levéltár közösségi tereiként is funkcionálnak. Hatalmas jelentett a vármegyei levéltár életében az Veszprémitörést Érseki és Főkáptalani Levéltár első világháború vége. A béketárgyalások, az új államok létrejöttével kapcsolatos területváltozások a történeti Sopron vármegyét is érintették. A vármegye közigazgatási, területi egységének, illetve a megyei székhely hovatartozásának bizonytalansága a levéltár számára újabb, minden addigit felülmúló költözést, és e költözéssel együtt iratpusztulást, a rend felbomlását eredményezte. 1921. január 31-én indult Sopronból Eszterházára az első levéltári iratanyagot szállító vasúti kocsi, amit március 31-ig további három vagon követett, telve ömlesztett iratokkal. A tervszerűtlen szállítást súlyosbította, hogy a
2
négy nyitott vasúti kocsiban mintegy negyedévet állt az eszterházi (ma Fertőboz) állomáson csomagolatlanul a megyei archívum, míg 1921 júliusa során egy, a célra teljesen alkalmatlan üvegházba „sikerült tető alá menteni”. Az 1921. december 14-ei népszavazás, Sopron országhatáron belül maradása fordulatot hozott a levéltár sorsában is. A megyei hivatalok visszaköltözésével 1922-ben az iratanyagot újra Sopronba szállították, majd 1923 és 1938 között újrarendezték. A második világháború Sopront érintő eseményei során a megyei oklevelek többsége, és jelentős mennyiségű dualizmus kori járási iratanyag pusztult el. Az 1947. évi szakszerűtlen selejtezés az alispáni iratsorozatot csonkította meg. A vármegyei levéltárat 1950-ben egyesítették Sopron város levéltárával.
Sopron város levéltárának története a kezdetektől 1950-ig Sopron szabad királyi város levéltára egyike Magyarország legrégibb és legteljesebb iratanyaggal rendelkező
városi levéltárainak. A városi levéltár létrejöttének időpontja a városháza kialakításának évéhez (1422) köthető. Az első zárható hivatali helyiség levéltár céljaira történő használata előtt a város addig összegyűlt több száz oklevelét valószínűleg a városban lévő hiteleshelyi levéltárban vagy a Szent Mihály templom valamelyik tornyában, illetve sekrestyéjében őrizte. Az első rendezésre a XV. század közepén került sor, amikor a városi jegyző két csoportot alakított ki a város okleveleiből. Külön lajstromozta azokat, amelyeknek az ügyvitel vagy a jogbiztosítás szempontjából jelentőséget tulajdonított, illetve azokat, amelyek már aktualitásukat vesztették. 1497-ben a városháza – és vele együtt a levéltár is – új épületbe költözött, a mai városháza helyén álló házba. Az 1676. évi hatalmas tűzvész, melynek következtében csaknem a teljes belváros leégett, félbeszakította a rendezési munkálatokat. A tűzben a városháza is leégett, a levéltár anyagát az adóhivatal épületébe hordták át, ami az anyag egy részének pusztulását, a megmaradt nagyobbik rész teljes összekeveredését jelentette.
Majdnem száz év telt el a tűzvész után, míg újra felállították a városi levéltárat. 1760-ban a városi tanács a városházán két szobát bocsátott a levéltár rendelkezésére. Az adóhivatalból visszaköltöztetett iratokat azonban ugyanabban a rendetlen összevisszaságban rakták be a szekrényekbe – elintézettnek tekintve a levéltár ügyét. 1783-ban a város szerződést kötött egy soproni ügyvéddel, aki három év alatt lajstromozta és kivonatolta az addigi, tárgyi csoportosításban rendezett iratokat. A városigazgatás kútfőkbe (fasciculusokba) osztott iratain kívül jelentős forráscsoportot alkotnak a végrendeletek, valamint a polgári és büntetőperek dokumentumai. (Az 1526 előtti oklevelek később külön gyűjteménybe kerültek.) Ebben az iratanyagban, mely jelenleg az 1526 és 1786 közötti közigazgatási és törvénykezési iratokat foglalja magában, ma is az eredeti mutató segítségével lehet keresni. A későbbi – immár rendszeresített – városi levéltárnokok az 1786 után keletkezett városi iratokat más rendszerű, de ugyancsak tárgyi csoportosításban rendezték. A politikai, igazgatási és gazdasági iratok – az 1786 és 1902 közötti évekből – alkotják az ún. Acta Politica et Oeconomica gyűjteményt. A levéltárosok az I–XXIX. majd 1896-tól XXX. kútfőbe osztott iratanyaghoz darabszintű mutatót készítettek, mely évenként, a tárgyszavak betűrendjében sorolja fel az iratokat. Az 1902 utáni tanácsi iratok már eredeti irattári rendjükben, egykorú mutatóik és iktatókönyveik alapján kereshetőek. A városi levéltárat 1950-ben összevonták az azonos törvényhatósági jogállású vármegyei levéltárral.
5
Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltárának története 1950-től napjainkig A levéltár jogállásának és szervezetének változásai
A városi és a vármegyei levéltár 1950-ben bekövetkezett egyesítésével vette kezdetét a mai intézménystruktúra kialakítása, és annak a rendszernek a létrehozása, mely a mai napig meghatározza az itt őrzött iratanyag beosztását, szerkezetét. Az intézmény elnevezése kezdetben Soproni Közlevéltár, 1952-től Soproni Állami Levéltár, majd 1968-tól Győr-Sopron Megyei 2. számú Levéltár. Az intézmény 1983. január 6-tól az újonnan létrehozott Levéltári Igazgatóság része lett, elnevezése: Győr-Sopron Megyei Levéltári Igazgatóság Soproni Levéltára. 1993. január 1-jétől újra önállósodott, ekkor Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára fenntartója a megyei önkormányzat volt. 2012. október 1-jétől a levéltár a Magyar Nemzeti Levéltár tagintézménye lett.
A levéltár gyűjtőköre A Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára őrzi az egykori Sopron vármegye és Sopron szabad királyi város történeti értékű iratanyagát. A városi iratok hűen tükrözik a városi önkormányzatiság folyamatosságát. A vármegyei levéltár olyan dokumentumokat is tartalmaz, amelyek az 1921-ben Ausztriához került egykori kismartoni, nagymartoni és felsőőri járásokra vonatkoznak.
Ugyancsak megtalálhatóak itt az 1950-ben a szomszédos Vas megyéhez csatolt csepregi járás 1950 előtti iratai. A Soproni Levéltár a mai napig gyűjti és őrzi az egykori csornai, kapuvári és soproni járás, valamint Sopron város és intézményei dokumentumait.
A levéltárban őrzött iratanyag mennyisége, típusai, fondszerkezete A Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára által tárolt iratanyag mennyisége meghaladja a 6200 iratfolyómétert. Ez azt jelenti, hogy ha az aktákat oldalélükre állítanánk és egymás mellé sorakoztatnák, több, mint hat kilométeren keresztül érne a papírkígyó hossza. Az iratokat a proveniencia (származás) elve alapján, azaz iratképzők szerint csoportosítva, úgynevezett fondokba tagolva őrizzük. A fond a levéltári anyag tagolásának alapegysége. A hivatalos terminológia szerint egy fondot alkotnak az azonos iratképzőtől (lehet szerv vagy személy) származó iratok: így egy fondot alkotnak például Sop-
ron Város Tanácsa vagy XY személy, család iratai. A fondon belül tárgyuk vagy külső formájuk alapján elkülöníthető irategyüttesek alkotják az állagokat. Több azonos típusú fond egy-egy fondfőcsoporthoz tartozik. A fondfőcsoportok valamennyi megyei levéltárban azonosak. A levéltári iratanyagról az úgynevezett fondjegyzék nyújt tájékoztatást, amelyben a fondok és állagok számát, megnevezését, évkörét és iratfolyóméterben mért terjedelmét tüntetjük fel. Az államigazgatás felsőbb szervei számára fenntartott II. fondfőcsoportban két fond található: a neoabszolutizmus korában soproni székhelyű Soproni Cs. Kir. Rendőrigazgatóság iratai, valamint a második világháború idejéről származó M. Kir. Közellátásügyi Minisztérium Soproni Törzse töredékes iratanyaga. A IV. fondfőcsoport, amely Sopron vármegye és Sopron város közigazgatási szerveinek 1950 előtti iratait tartalmazza, levéltárunk leggazdagabb iratgyűjteménye. A vármegyei iratanyag értékét jelzi az 1578-tól induló vármegyei közgyűlési jegyzőkönyvek sorozata,
7
az 1597-től meglévő iratokkal. A társadalom-, település-, jog- és családtörténet szempontjából elsődleges adószedői, törvénykezési, árvaügyi iratsorozatok, nemességvizsgálati iratok és jegyzőkönyvek is viszonylag épségben megmaradtak. Említettük már a Sopron városi anyag kiemelkedő forrásértékét is. A 4000 darab 1526 előtti oklevél és egyéb forrás mellett több mint 350 kódextöredék maradt fenn. Különösen értékesek az 1480-tól vezetett telekkönyvek. 1533-tól szinte hiánytalanok a választott képviselet és a városi tanács jegyzőkönyvei, iratai. 1535-től szinte folyamatosan fennmaradtak a polgárkönyvek, 1600-tól a hagyatéki leltárak külön kötött kötetei. Hasonlóképpen gazdag sorozatot alkotnak az örökbevallási jegyzőkönyvek, számadáskönyvek többnyire német nyelvű sorozatai. A városi fondoknál bonyolítja az iratanyagban való keresést, hogy az 1960-as években a proveniencia – tehát az iratképzők szerinti csoportosítás – elve alapján alakították ki a fondrendszert. A hosszú évtizedekkel korábban darabszintre rendezett városi iratanyagot azonban értelmetlen lett volna a mesterségesen létrehozott tárgyi csoportosításból kivenni és az új elveknek megfelelően iratképzők szerint csoportosítva újrarendezni. Így a központilag meghatározott fondszerkezetbe igyekeztek a levéltárosok beilleszteni a tárgyi csoportokat. Az egyes fondok, illetve állagok címe után zárójelben utaltak a korábban kialakított gyűjteményre, kútfőre, illetve az iratnak azon belül elfoglalt helyére. Így például az „APOe” rövidítés a már említett Acta Politica et Oeconomica gyűjteményt jelzi.
A megyei városok és községek iratanyaga számára kialakított V. fondfőcsoport azonos szerkezeti elvek szerint a hajdani Sopron vármegye községeinek iratait tartalmazza 1950-ig bezárólag, körjegyzőségek szerinti csoportosításban. (A jelenleg is Magyarországhoz tartozó községeket, a Burgenlandhoz került községek közül egyedül a Lajtapordányi Körjegyzőség iratanyagának töredéke került be levéltárunkba.) Az iratanyag tagolása egységes elvek szerint készült, a feudális kori anyagot (amennyiben van), az önkormányzati, a közigazgatási, az adóügyi, illetve az egyéb kategóriába tartozó iratok követik. Külön gyűjteményes fondot alkotnak a fondfőcsoporton belül az egyes községek 1950 előtti képviselőtestületi jegyzőkönyvei. A közigazgatás területi szakszerveinek iratait tartalmazó VI. fondfőcsoport az eredeti ágazati tagolás szerint épül fel, a belügyi, pénzügyi, földművelésügyi, iparügyi, kereskedelem- és közlekedésügyi, oktatásügyi, valamint a fenti kategóriákba nem sorolható egyéb szakigazgatási szervek anyagát tartalmazza. Itt találhatóak a soproni,
csornai, csepregi adóhivatalok 1950 előtti iratai mellett a különféle erdőgondnokságok és erdőhivatalok, az iparfelügyelőségek, a posták, valamint a Magyar Állam Vasutak soproni osztálymérnökségének és a Győr-Sopron-Ebenfurt Vasút igazgatóságának iratai. A jogszolgáltatás területi szervei számára fenntartott VII. fondfőcsoportban elsősorban járásbírósági (Sopron, Csorna, Kapuvár), törvényszéki, ügyészségi ill. közjegyzői iratok találhatóak az 1950 előtti időszakból, sajnos nagyon töredékesen. A VIII. számú, intézetek, intézmények fondfőcso portjában az egészségügyi és szociális intézmények kisebb iratcsoportja mellett nagyszámú tanintézet, a hajdani vármegye területén lévő községi iskolák, ill. soproni és csornai középiskolák iratanyaga kapott helyet. A felsőfokú iskolák dokumentumai közül csak a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem Sopronban működő Evangélikus Hittudományi Kara iratai vannak a Soproni Levéltár őrizetében, mert a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Soproni Bánya-, Kohó-
8
és Erdőmérnöki Karának iratanyaga 1986-ban, az egyetemi levéltár megalapításakor, visszakerült a NyugatMagyarországi Egyetem Levéltárához. A középfokú tanintézetek között megtaláljuk a soproni bencés gimnázium, a főreáliskola, a Sopronban tanító két apácarend, a Szent Orsolya Rend és az Isteni Megváltó Leányai Rend által fenntartott számos leányiskola dokumentumait, az evangélikus tanítóképző intézet és a csornai premontrei gimnázium töredékes iratanyagát, valamint az 1950 után működő gimnáziumok és szakközépiskolák eddig levéltárba került iratait. Itt őrizzük a tudományos és népművelő intézetek, például a városi könyvtár vagy a Soproni Szemle szerkesztőbizottságának iratait, valamint a soproni, csornai és kapuvári kórházak dokumentumait. A IX. fondfőcsoport tartalmazza ipari, mezőgazdasági, érdekképviseleti és társadalomjóléti testületek iratait. Különösen értékes a Sopron vármegyei céhek iratainak 1602-től induló, és a Sopron városi céhek 1541-től induló levéltári gyűjteménye. Az egyesületek X. fondfőcsoportja az egyik gyakran kutatott irategyüttesünk, itt politikai pártok és politikai célú társulások, kulturális és népművelő valamint szakmai és gazdasági jellegű egyesületek kaptak helyet. A nagyszámú soproni és vidéki egyesület (tűzoltóegyletek, olvasóegyletek, különféle segélyegyletek) iratanyaga sok információval szolgáló lenyomata a 19-20. századi polgári társadalom élénk közösségi életének. A XI. fondfőcsoportba tartozó gazdasági szerveknél ipari üzemek, kereskedelmi és közlekedési vállalatok, hitel- és biztosításügyi szakszervek ill. mezőgazdasági üzemek, és gazdasági szövetkezetek kategóriákba
9
kerültek besorolásra az 1950 előtt keletkezett iratok. A hatalmas brennbergbányai bányaigazgatóság, a soproni textilipar neves gyárai mellett magánkézben lévő gyárak, a falusi Hangya szövetkezetek és vidéki hitelszövetkezetek iratait őrzi ez a fondfőcsoport. A XII. fondfőcsoportba tartozó egyházi szervek fondjai közül többet is megszűntettünk az évek során: mind a Csornai Premontrei Prépostság Magánlevéltára (a hozzá tartozó oklevelekkel és térképekkel együtt), mind az Isteni Megváltó Leányai Rendjének iratai visszakerültek eredeti tulajdonosukhoz. A Soproni Levéltárban továbbra is megtalálhatóak a bencés, a domonkos és az orsolyita rend soproni rendházainak 1950 előtti iratai, ezen fondok azonban csak az adott rend engedélyével kutathatóak. A családi és személyi iratgyűjtemények a XIII. és XIV. fondfőcsoportba kerültek besorolásra. A vármegyében élő nemesi családok és a városi polgárcsaládok levéltárai között itt találhatóak a Széchenyi család nagycenki levéltárának iratai is, valamint az Esterházy Hitbizomány különféle hivatalainak két világháború közötti töredékes iratai. A személyi gyűjteményben ügyvédek, építészek, tanárok, művészek, iparosok néha csak néhány szál iratot tartalmazó fondjait őrizzük. A családi és személyi dokumentumok java része adományozás útján került a levéltárunkba, de vannak köztük letétként őrzött irategyüttesek is. A gyűjtemények XV. számú fondfőcsoportja tartalmazza a térképtárat, a kiemelt gyűjteményeket –köztük Sopron város és vármegye 1526 előtti okleveleinek gyűjteményét, címeres leveleket, plakát- és aprónyom-
tatványokat, latin és héber kódextöredékeket, a soproni krónikák gyűjteményét -, a reprodukciókat (fotó-, dia-, fénymásolat-gyűjtemény), a vegyes gyűjteményeket, valamint a levéltári adattárat. Gyakorlatilag lezárt fondfőcsoportnak tekinthető a tanácsköztársaság irategyüttese (XVI. fondfőcsoport), ill. a XVII. fondfőcsoportot alkotó néphatalmi és különleges bizottságok iratanyaga. Ez utóbbi fond főcsoportban az 1945 utáni közigazgatási újjászervezést irányító nemzeti bizottságok, a dolgozók 1939. szeptember 1-je utáni politikai szerepét vizsgáló igazoló bizottságok, valamint a földosztást irányító fölbirtokrendező tanácsok és földigénylő bizottságok erősen töredékes fondjai kaptak helyet. A XXIII. fondfőcsoport a járások – soproni, kapuvári és csornai járás - és járási jogú városok valamint a megyei községek 1950 utáni iratai számára van fenntartva. Itt őrizzük a járási, városi és községi tanácsok iratanyagát. A közigazgatás területi szakszerveit magába foglaló XXIV. fondfőcsoport, és a jogszolgáltatás területi
szerveit tartalmazó XXV. fondfőcsoport, az 1950 előtti megfelelő fondfőcsoportokhoz kapcsolódva időrendben viszik tovább az adott szervek, szervezetek iratanyagát. A vállalatok XXIX. fondfőcsoportja is követi az előzményként aposztrofálható XI. fondfőcsoport belső tagolását, azzal a különbséggel, hogy a szövetkezeti gazdasági szervek (azaz a kisipari, kereskedelmi és mezőgazdasági szövetkezetek – a „tsz”-ek -) a különálló, XXX. fondfőcsoportba kerültek besorolásra. A XXXIII. fondfőcsoport a megőrzésre ill. kezelésre a levéltárba utalt iratokat tartalmazza. Itt találhatóak a családkutatás számára rendkívül fontos 1895 utáni megyei és városi anyakönyvek másodpéldányai, ill. az 1941. évi népszámlálási nyilvántartólapok gyűjteménye. Az 1990 után keletkezett, és a közeljövőben levéltáréretté váló iratok számára alakították ki a XXXVII. fondfőcsoportot. Itt őrizzük például a soproni díszpolgári cím és a városi kitüntetések adományozásával kapcsolatos iratokat.
11
A levéltár szakmai munkája Gyűjtőterületi munka, anyaggyarapodás, anyagvédelem
A levéltár törvényben előírt kötelessége, hogy felügyelje a gyűjtőterületéhez tartozó közfeladatot ellátó szervek és tartósan állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok iratkezelését. A levéltárosok évente előre meghatározott rend szerint irattár látogatáson ellenőrzik ezen hivatalok, vállalatok, intézmények iratkezelését, véleményezik az iratkezelési szabályzatokat, a selejtezendő iratok jegyzékeit, és az őrzési idő leteltével átveszik a nem selejtezhető, maradandó történeti értékű iratokat. Magánszemélyek, családok, egyesületek történeti értékű iratait is szívesen fogadja ajándék vagy letét formájában a levéltár.
Iratrendezési, selejtezési, segédletkészítési munkálatok
A levéltár feladatai közé tartozik, hogy a hozzá bekerült iratanyagot őrizze, feldolgozza és a kutatás számára hozzáférhetővé tegye. E munka keretében a beszállított irategyüttesek további rendszerezésére, rendezésére kerül sor: meghatározott szabályok szerint a felesleges, történeti értékkel nem bíró dokumentumokat kiselejtezésére (pl. borítékok, postai feladóvevények), majd belső, minél részletesebb levéltári segédleteket készítésére. Az összeállított hagyományos és elektronikus raktári jegyzékek, darabszintű mutatók, adatbázisok nem csak a megőrzést, hanem a tájékoztatást is szolgálják.
Kutató- és ügyfélszolgálat, internetes tájékoztatás
Minden felnőtt magyar állampolgárnak jogában áll levéltári kutatásokat folytatni, a levéltárban őrzött iratanyagokba betekinteni, a levéltári és az adatvédelmi törvény előírásainak betartása mellett. Az adatvédelmi törvény garantálja, hogy személyes adatokat harmadik, arra nem jogosult fél ne ismerhessen meg. Ennek megfelelően az érintett születési évétől számított 30, halálától számított kilencven, vagy ha egyik dátum sem ismert, akkor az irat keletkezésétől számított 60 év az általános védelmi idő a magyarországi közlevéltárakban. A kutatók a számukra fenntartott kutatóteremben tanulmányozhatják a kikért iratokat, azokat a levéltárból kivinni, kikölcsönözni nem lehet. A Soproni Levéltárban évente mintegy 800-1000 közötti a kutatási esetek száma: a legtöbben családkutatással, településtörténettel foglalkoznak, szakdolgozatot, disszertációt írnak. Az adatvédelmi korlátozás alá nem eső iratokról xerox, fotó vagy digitális másolat
készíthető, készíttethető, ez alól legfeljebb az állományvédelmi okokból nem másolható kötetek, iratok jelentenek kivételt. A kutatásra vonatkozó részletes szabályozás a levéltár honlapján elérhető. Ugyancsak interneten hozzáférhetőek digitalizált formában 1526 előtti okleveleink, címeres leveleink illetve kéziratos térképeink. A digitalizálás és az elektronikus nyilvántartások közzététele a Magyar Nemzeti Levéltár adta keretek között, egységesített formában folytatódik. A levéltár ügyfélszolgálata a beszállított, továbbra is jogbiztosító értékkel bíró, ügyviteli értékű iratokból (pl. közjegyzői iratok, földhivatali iratok) a hivatalos szervek és magánszemély megkeresésére adatokat szolgáltat, iratmásolatokat ad ki. Hagyományos vagy elektronikus levélben, illetve személyes megkeresés alapján szolgáltatunk adatokat: a legtöbb ügyfélszolgálati akta hagyatéki ügyekben, iskolai bizonyítványok másolatainak ügyében, munkaviszony igazolás kapcsán, tervrajzok, építési engedélyek, földhivatali bejegyzések másolatainak kiadása kapcsán keletkezik.
12
A levéltári könyvtár felépítése és szolgáltatásai
A levéltár tevékenységét egy kb. 30.000 kötetes szakkönyvtár is segíti, amely jelentős 18. és 19. századi történelmi és jogi könyvgyűjteménnyel rendelkezik. Ugyancsak fontos része könyvtárunknak a helytörténeti, illetve helyben megjelent kiadványokra fókuszáló Soproniensia gyűjtemény. A könyvtár kötetei kizárólag helyben olvashatóak. Az egykori vármegyei levéltár könyvtárterme műemléki védettség alatt áll, kutatóteremként, közösségi rendezvények, konferenciák színhelyeként is szolgál. A cédulakatalógus számítógépes adatbázisban történő feldolgozása folyamatos.
A levéltár közművelődési feladatai (kiállítás, levéltári órák, könyvbemutatók, közművelődési előadások ) A Soproni Levéltár élő kapcsolatot ápol társintézményeivel, részese Sopron kulturális életének, és folyamatosan törekszik arra, hogy minél szélesebb rétegekkel ismer-
13
tesse meg a levéltár tevékenységét, kincseit. Közművelődési munkánk keretében szervezett formában tartunk levéltárpedagógiai foglalkozásokat a velünk szerződéses kapcsolatban álló általános és középiskolák számára, de külső érdeklődőket is mindig szívesen fogadunk. A hajdani vármegyei levéltár műemlék raktár- és kiállítótermeiben megrendezett időszaki kiállításaink nagy népszerűségnek örvendenek, műemléki könyvtártermünk ismeretterjesztő előadásoknak és könyvbemutatóknak is otthont ad. Előzetes bejelentkezés alapján felnőttés gyermekcsoportokat invitálunk levéltárlátogatásra. Több éves múltra tekint vissza az évente megrendezett Közgyűjteményi Napunk, amelyen levéltárunk és a környékbeli múzeumok, levéltárak, könyvtárak munkatársai számolnak be munkájukról, aktuális kutatásaikról.
Tudományos munka, kiadványozás A Soproni Levéltár főlevéltárosai jelentős egyéni tudományos munkát is végeznek, kutatásaikról konferenciákon számolnak be, publikációik naprakész
jegyzéke az intézmény honlapján megtekinthető. Az intézmény kiadványozási tevékenysége az 1990-es évek óta egységes elvek szerint zajlik: három forráskiadvány sorozatunkban a városi könyveket, a kultúrtörténeti forrásokat és krónikákat, város- illetve megyeleírásokat teszünk közzé. Sorozaton kívül jelennek meg a munkatársak és külsős kollégák forrásközlései, tanulmány- és konferenciakötetek.
Jankó Ferenc - Kücsán József - Szende Katalin: Magyar Várostörténeti Atlasz I. / Hungarian Atlas of Historic Towns No. I. Sopron. Sopron, 2010.
Válogatás az utóbbi időszak
D.SzakácsAnita:MedizingeschichtlicheTestamente des 16–18. Jahrhunderts. Gesellschaftsgeschichtliche Quellen des Sanitätswesens der Stadt Ödenburg aus der Frühen Neuzeit / 16–18. századi orvostörténeti vonatkozású végrendeletek. A kora újkori Sopron város egészségügyének társadalomtörténeti forrásai Ödenburg/Sopron, 2008.
kiadványaiból
H. Németh István – D. Szakács Anita: Johann Wohlmuth soproni polgármester naplója. Das Tagebuch von Johann Wohlmuth Ödenburger Bürgermeister 1717-1737. Sopron, 2014. D. Szakács Anita: Sopron város tanácsa bírósági jegyzőkönyveinek regesztái III. 1570–1579. Sopron, 2011.
Dávid Ferenc – Goda Károly –Thirring Gusztáv: Sopron belvárosának házai és háztulajdonosai 1488–1939 /Häuser und Hauseigentümer der Innenstadt von Ödenburg 1488-1939. Sopron, 2008.
[Tóth Gergely:] Lackner Kristófnak, mindkét jog doktorának rövid önéletrajza / Vitae Christophori Lackhner I.U.D. Hominis, brevis consignatio C/sorozat, V. kötet - Reihe C/Band 5. Ödenburg/Sopron, 2008.
15
Dominkovits Péter: Egy gazdag városvezető Lack ner Kristóf polgármester javai (Végrendeletek, hagyatéki- és vagyonleltárak, osztályok 1591-1632) Sopron, 2007.
Házi Jenő / Németh János: Gerichtsbuch -Bírósági könyv 1423–1531. Sopron Város Történeti Forrásai A. sorozat 2. kötet (http://www.vein.hu/german/ gerichtsbuch.htm) Sopron, 2005.
Németh Ildikó: Sopron város és vármegye tanintézeteinek iratai Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltárában 1707-1945 (1950) Repertórium. Sopron, 2007.
Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században Dissertationes Sopronienses 1. Sopron, 2005.
Mollay Károly - Goda Károly: Gedenkbuch - Feljegyzési könyv 1492-1543. Quellen zur Geschichte der Stadt Ödenburg - Sopron Város Történeti Forrásai. Reihe A/Band 3. A/sorozat 3. kötet. Sopron, 2006. Tóth Imre: A nyugat-magyarországi kérdés 1922– 1939 Diplomácia és helyei politika a két háború között. Dissertationes Sopronienses 2. Sopron, 2006. Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása III./ Descriptio Comitatvs Semproniensis III. Sopron Város Történeti Forrásai C. sorozat 4. kötet. Szerkesztő: Szende Katalin Turbuly Éva - Kincses Katalin Mária. Sopron, 2006. Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása II. Descriptio Comitatvs Semproniensis II. Sopron Város Történeti Forrásai C. sorozat 3. kötet Szerkesztő: Szende Katalin - Turbuly Éva - Kincses Katalin Mária. Sopron, 2006.
Kincseink Tárgyak Sopron 725 éves történetéből Kiállítási katalógus. A Soproni Múzeum és a Soproni Levéltár közös kiadványa. Szerkesztő: Askercz Éva Tóth Imre. Győr, 2003. A város térben és időben (Sopron kapcsolatrendszerének változásai) Konferencia Sopron szabad királyi város 725 évéről. Sopron 2002. szeptember 25. Szerkesztő: Turbuly Éva. Sopron, 2002. Turbuly Éva: Sopron vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1595–1608. Sopron, 2002. Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I. Descriptio Comitatvs Semproniensis I.Sopron Város Történeti Forrásai C. sorozat 2. kötet Szerkesztő: Szende Katalin Kincses Katalin Mária. Sopron, 2001. Horváth József–Dominkovits Péter: 17. századi Sopron vármegyei végrendeletek. Sopron, 2001. A teljes lista honlaponunkon megtekinthető: a www.leveltar.sopron.hu
Elérhetőség MNL Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára Cím: Telefon/Fax: Honlap: E-mail:
9400 Sopron, Fő tér 1. H–9401 Sopron, Pf. 82. (+36) 99/312-198 www.leveltar.sopron.hu
[email protected]
Kutatóterem nyitva tartása Fő tér 1. központi kutatóterem: kedd–csütörtök: 8.00–15.30 péntek: 8.00–13.30 Fő tér 5. kutatóterem: kedd–csütörtök: 8.00–15.30
Képjegyzék
A Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai
M A g yA r o r s z á g l e v é lt á r A i
2. oldal A hajdani soproni vármegyeháza és a vármegyei levéltár épülete, közönségszolgálati termek és raktárak találhatóak itt ♦ Sopron vármegye címere kiegészítéseként magyar feliratot kap, 1837 sz.n.
10. oldal Műemléki védettség alatt álló raktár- és kiállítótermek a vármegyeháza épületében 11 oldal Központi kutatóterem a városháza épületében ♦ A műemléki védettségű könyvtárterem a vár-
A M n l taja, ma levéltár bejárati ajtaja g y ő r -M o s o n -s o12.p r o n Megye „Boszorkányok hagyatéka” című időszaki 4. Johann Wilfing rajztanár és festőművész megnyitója, 2013 s o p r o n i l ekiállítás v é lt árA terve a Tűztorony kapuja fölötti freskó megújítására , Atanácstermének g yA r e t i épületében e v é lt á r 3. oldal A kora újkori városháza aj-e M zmegyeháza oldal
oldal
1878 sz. n.
13. oldal Levéltári óra általános iskolásoknak a kiállítótérben, 2013 ♦ Levéltári óra középiskolásoknak a
Magyar NeMzeti LevéLtár
MNL Bács-Kiskun Megyei Levéltára MNL Baranya Megyei Levéltára
Budapest Főváros Levéltára
MNL Békés Megyei Levéltára
Győr Megyei Jogú Város Levéltára
MNL Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára
Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára
MNL Csongrád Megyei Levéltára
Vác Város Levéltára
MNL Fejér Megyei Levéltára MNL Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára
Hadtörténelmi Levéltár
MNL Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára
Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár
MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára
Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség
MNL Heves Megyei Levéltára
9. oldal Sopron szabad királyi város a címere kiegé-
MNL Tolna Megyei Levéltára
a székesfehérvári Regia Rex Nyomdában Felelős vezető Kis Ferenc ISBN 978-615-80184-5-6
sorozAtbAn szereplő levéltárAk
MNL Országos Levéltára
5. oldal A városháza és a városi levéltár épülete, ma „Nemesi családok, armálisok, kúriák” című időszaki az MNL GYMSM Soproni Levéltárának központja kiállítás kapcsán, 2014 ♦ A soproni Várkerület csatornázási terve, 1830 (MNL A kiadványt támogatta: 14-15. oldal Az úgynevezett Poncichter-negyed, Bécsi GYMSM SL IV.B.1106. APOe Fasc.XXIV.1527.) utca a 19. század második felében (MNL GYMSM SL 6-7. oldal Mátyás király 1464-ben kiadott AranyXV.32. Dia-gyűjtemény 184., 129.) bullájában megerősítette a város korábbi kiváltságait (MNL GYMSM SL XV.76. Dl 1983.) ♦ A bulla
szítéseként magyar feliratot kap, 1840 (MNL GYMSM SL IV.A.1003. Oe Lad. XX. Fasc. I. Nr. 13.) ♦ Kézzel rajzolt térkép a röjtökmuzsaji vizimalmokról, 1784 dr. Németh Ildikó Kiadja a Magyar Levéltárosok Egyesülete Összeállította Felelős kiadó Tyekvicska Árpád (MNL GYMSM SL IV.A.1.b. 114.d.) Készült 500 példányban Tervezés, nyomdai előkészítés MNL VeML
A
MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára
Győri Egyházmegyei Levéltár
MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára MNL Nógrád Megyei Levéltára
Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltár
MNL Pest Megyei Levéltára
Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár
MNL Somogy Megyei Levéltára MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára MNL Vas Megyei Levéltára MNL Veszprém Megyei Levéltára MNL Zala Megyei Levéltára
