IRODALOM
d e m o g r á
f i a i
f o l y ó i r a t
sz e m l e
POPULATION STUDIES a Londoni Közgazdasági Főiskola N épességkutató B izottságának folyóirata Vol. XX. \ o . :î. (1967)
K N O D E L , J .: L aw , M arriage and Illegitim acy in Ninteenth-Century Germany. (Jogszabály, házasság és tö r v é n y te le n születés a 19. századi N é m e to rszá g ban.) 2 7 9 - 2 9 4 . p. A 19. század első felében tö b b n é m e t á lla m b a n fe lm erült, h o g y a szegény népo sztá ly o k túlnép esedésének g á t a t kellene vetni. E z v e z e t e tt a z u tá n olyan tö r v é n y e k m e g h o za talára, am ely e k a h á z a s sá g k ö té st csak a z o k n ak engedé lyezték, a k ik e t erkölcsileg és anyagilag a lk a lm a s n a k ta l á l t a k a csalá d ala p ítá sra. A v izsg álato k szerint e jog sz abá lyo k a h áz a s sá g k ö té se k e t k o r lá t o z tá k ugyan, de távolról sem é rté k el a k í v á n t h a t á s t a rep ro d u k ció csökkentése terén, m e r t je len tő sen m e g n ö v e k e d e tt a ház asságon k ív ü li tö r v é n y te le n születések száma. A szerző r á m u t a t az analóg h a tá s o k lehetőségére, m in d a z o k b a n az országokban, am ely e k b en a te rm ék en y s ég csö k k en té sét a ház asságkö té si k o r felemelésével k ív á n já k elérni. T R E F F E R S , P. E.: Abortion in Am sterdam. (Az ab o rtu sz A m sz te r d a m b a n .) 2 5 9 - 3 0 9 . p. Az a b o rtu sz o k a r á n y a H o lla n d iá b a n a m á so d ik vilá g h áb o rú óta f o k o z a to san csökken. A m s z te r d a m b a n hozzávetőleges sz ám ításo k szerint éve n te 4000 a b o r tu s z tö rté n ik , am elyből kb. 2100 a m ű v i vetélés. A szociális h á t t é r h a t á s á n a k v iz sg á la tá ra v é g z e tt k u t a t á s szerint a foglalkozás és a m ű v i vetélés k ö z ö tt ne m m u t a t k o z o t t k ap c so la t, a vallás és az a b o r tu s z k ö z ö t t v isz o n t igen erős a n e g a tív korreláció. Sokkal g y a koribb az a b o r tu s z azok k ö z ö tt, a k ik n e k a sa ját, v a g y a v o lt szülői családi k a p c s o la ta k iegy en sú ly o zatlan , za v a rt. G yakori ok az elh ib á z o tt fogam zásgátlás. E b b e n n a g y sz erepe t já tsz ik a fo g am z ásg á tlá sra v o n a tk o z ó k o m m u n ik á c ió h iá n y a a férfi és a nő k ö zö tt. A t a n u l m á n y befejező részében a szerző m egkísérli m egform u lázn i az A m s z te r d a m b a n m e g k é rd e z e tt nő k m ű v i vetélései o k a in a k a te ó riá já t. P O T T E R , R. G. jr.— S A K O D A , J. М .: F a m ily P lanning and Fecundity. (Családtervezés és m e gterm é k enyülé s.) 3 1 1 —328. p. A ta n u l m á n y az ún. F E R M O D családépítési valószínűségi c o m p u te r m o dellt ism e rte ti és b e m u t a t j a az a l k a lm a z á sá t a családtervezés és a m e g te r m é kenyülés k ö z ö t ti összefüggések v iz s g á la tá ra az E g y e s ü lt Á lla m o k b an a fehér h á z a s p á r o k ra vo natk o zó a n . Az ilyen t íp u s ú modellek a re p ro d u k c ió t m in t sz to h asz tik u s f o ly a m a to t fo rm u láz zá k meg, és a lk alm asa k olyan összefüggések f e ltá rá sá ra is, am elye k k ö zv e tle n ü l n em figy elhetők meg. C O L L V E R , A . — S P E A R E , J . jr.— L i u , Р. К . C.: Local Variations of Ferti lity in T aiwan. (A te rm ék en y s ég lokális variációi T aiw anon.) 329 —342. p.
304
I R O D A L O M
Az 1961-ben v é g r e h a j t o t t v iz sg álat 292 k özigazgatási te r ü l e t t e r m é k e n y ségi differenciáit elemzi, az 1956 ó ta t a r t ó te rm ékeny ség c sök kené s o k a in a k feltárásá ra . A csalá dkorlátoz ás m á r n em csa k a városi k ö z p o n t o k b a n gyak ori, h a n e m gy o rsan te rje d a k is v á ro s o k b a n és a falusi te rü le te k e n is. CO C K S, E.: The M alth u sia n Theory in Pre-Civil W a r Am erica, an O riginal relation to the Universe. (A m a lth u s i elmélet a p o lg á rh á b o rú e lő tti A m e r ik á b a n , n é h á n y eredeti ad alék az á ltalán o s képhez.) 343 —363. p. A ta n u l m á n y a korabeli irodalom ból és sajtóból v e t t bőséges idézetek fel so r a k o z ta tá sá v a l, a vélem é n y ek és ellenvélem ények b e m u ta t á s á v a l igyekszik felderíteni, hog y m ilyen ok o k ra v e z e th e tő vissza M alth u s n a g y népszerűsége a po lg á rh á b o rú u tá n i A m erik á b an . D. V. G.: Nekrológ Sir Alexander Carr-Saundersról (1888 — 1966), a L ondoni K özgazdaság i Főiskola v o lt igazgatójáról. T. J .
POPULATION a Francia Demográfiai Intézet folyóirata 1967. No. 1.
B A U D O T , J . —d ’H U G U E S , Ph.: L a Conférence Démographique Européenne. (Az E u ró p a i D em ográfiai K o nferencia.) 9 —80. p. I sm e rte ti az 1966. sz ep te m b eri strasbourgi E u r ó p a i D em ográfiai K o n fe rencia ta n á c s k o z á s a it és az elfoga do tt a ján lá so k at. (A Demográfia 1966. évi 4. sz ám a az 557 —558. oldalon sz ám o lt be a K on fe re ncia m u n k á já ró l.) R É R A T , G. — V I M O N T , C.: L ’incidence du progrès technique su r la qualifica tion professionnelle. Le cas des agents de maîtrise, des agents techniques et des techniciens dans l’industrie. (A m ű sz ak i fejlődés h a t á s a a foglalkozások k ateg o rizá lá sára. A m ű v e z e tő k , m ű sz ak i a l k a lm a z o tta k és techn ikuso k.) 8 1 - 9 8 . p. A szerzők egy k o rá b b i ta n u l m á n y u k b a n a m u n k á s o k szakk é p zettsé g sze r in ti új k a te g o riz á lá sá t ja v a s o ltá k . K u t a t á s a i k f o ly ta tá s á n a k e r e d m én y e it közlik ta n u l m á n y u k b a n , m e ly n e k az az alap g o n d o la ta , h o g y a m ű sz ak i fejlő dés m i a t t a régi kateg o rizá lá so k egy része elavult. E z é r t az egyes m u n k a k ö r ö k részletes ta n u lm á n y o z á s a a la p já n kell új k a t e g ó r iá k a t kidolgozni. P E R E Z D E L A R I V A , ./.: L a population de Cuba et ses problèmes. ( K u b a n ép es sége és a n n a k problém ái.) 99 — 110. p. A szerző, — a h a v a n n a i e g y e te m földrajz és dem ográfia t a n á r a — b e m u t a t j a K u b a dem ográfiai h elyzetét. A legkiem elkedőbb jellem zők: az elm últ tíz év ben a népesség növekedése erősen m eggyorsult, ez részben a h a lan d ó sá g csökkenésének, de sokkal in k á b b az élveszületési a r á n y s z á m n övek edésén ek k ö v etk ez m én y e . A falv a k b ó l a v á r o s o k b a irány uló v á n d o rm o z g a lo m erős, de érdekes m ó d o n n e m a főváros népessége, h a n e m a vidéki v áro so k n ő n ek a leg g yorsabba n. E rőfe szítése k et te szn e k a vidéki népesség eloszlási egyenlőtlen ségeinek en y hítésére is. Н Е С ITT, J.: Pierre de Boisguilbert ou la naissance de l’économie politique. (Pierre de Boisguilbert v a g y a politikai g a z d a s á g ta n születése.) 1 1 1 —116. p. A F ra n c ia D em ográfiai I n té z e t k ia d v á n y s o r o z a tá b a n a f ra n c ia k ö z g a z d a s á g ta n i és dem ográfiai g o n d o la t n a g y k la sszikusainak nehezen hozzáférhető m ű v e it publikálja. Szerző e sorozat új t a g j á t m u t a t j a be. Ű ja b b felismeréseink közé ta rto z ik , h o g y a p o litikai g a z d a s á g ta n k e z d e té t Canlillon, Quesnciy, illetve Petty és Boisguilbert m u n k á ib a n kell k ere snünk. Boisguilbert a N a p k ir á ly k o r á b a n a h iva talos m e r k a n tilis ta á llá s p o n tta l szem b en a gazdasági liberalizm us h ív e v o lt. Az uralk o d ó g az d ag s á g á n a k növelése h e ly e tt a nép jó lé té n ek em elését
I R O D A L O M
305
t a r t o t t a a g az dálkod ás céljának. E lle nez te a b o n y o lu lt rend szerű és te rh e s a d ó k a t és á lta lá b a n az állam i b e a v a tk o z á s t. E b b e n a v o n a tk o z á s b a n a k a p ita liz m us apostola, de u g y a n a k k o r az o sz tályk ülönbsége k felismerésével M a r x elő f u t á r a is. M űveiben m e g ta lá lh a tó a legm o dernebb k ö z g a z d a sá g ta n n é h á n y go n d o la ta is, p éld áu l a teljes h a t é k o n y kere slet fontos szerepe (lásd Keynest), a gazdasági fellendülés és p an g á s id ő sz a k a in a k eg ym ás u t á n k övetkezése (lásd a k o n ju n k tú r a e lm é le te t). A F ra n c ia D em ográfiai I n té z e t k ia d v á n y a k é t k ö te tb ő l áll: az első neves közgazdászok és d em ográ fusok (S a u v y , Spengler stb.) Boisg u ilb e rttel foglalkozó ta n u lm á n y a it , v a l a m i n t életrajzi és bibliográfiai a d a t o k a t ta r t a lm a z , a m á so d ik b a n pedig B o isguilbert részben k ia d a tla n , részben alig. hozzáférhető m ű v e it ta lá l ju k meg. A . R.
STU DIA
DEMOGRÂFICZNE
a Lengyel Tudom ányos A kadém ia Demográfiai B izottságának folyóirata 1966. No. 11.
R O S S E T , E.: Problemy współczesnej demografii w świetle obrad I I Światowego K ongresu Ludnościowego. (A m o d e rn dem og ráfia p ro b lé m á i a II. N ép e se dési V ilágkonferencia ta n á c sk o z á sa in a k fényében.) 3 —40. p. A n em ze tkö zi kongresszusok t ö r té n e té n e k rö v id á tte k i n té s e u t á n ism e r te ti a belgrádi konferen cia lefolyását, szervezetét, a tá r g y a l t té m á k a t. R észletesen foglalkozik a ta n ác sk o zá so k egyik k ö z p o n ti v i t a té m á j á v a l : a dem ográfiai „ r o b b a n á s ” k övetk ez m én y e iv el, ill. az orvoslás m ódjaival. B e m u t a t j a a k é t n a g y t á b o r t : az o p tim is tá k n ézeteit, ak ik a népességnövekedés m e g g y o rsu lá sá n a k veszélyeit n em l á tjá k tr a g i k u s n a k ; és a pesszim istá k vélem é n y ét, akik szerint a jelenlegi növekedési ü te m f e n n m a r a d á s a igen súlyos k ö v e tk e z m é n y e k kel já rn a . E h h e z a v ita k é rd é s h e z k a p c s o ló d o tt a dem ográfiai p ro b lé m a g a z d a sági v a g y dem ográfiai m e g o ld á s á n a k v i t á j a is. B I L L I G , W. — O K Ó L S K I , М .: Rozrodnosé w Polsce w latach 1943 — 1950 na tie stosunków społeczno-ekonomicznych. (A te rm ék en y s ég L en gyelo rszágban az 1945 — 1950. években a tá rsa d alm i-g az d asá g i v isz onyo kkal összefüggés ben.) 4 1 —68. p. I s m e rte ti a m á sod ik v ilá g h á b o r ú t k ö v e tő id őszak igen n a g y külső és belső v án d o rm o z g a lm a it. 1950-ig tö b b m in t 500 000 em b er v á n d o r o lt ki a S z o v je tu n ió b a és közel 2,2 millió N é m e to rszá g b a, v isz o n t közel 2,3 millió v á n d o r o lt b e a n y u g a ti országokból és tö b b m in t 1,7 millió a S zovjetunióból. U g y a n a k k o r m e g in d u lt az ország iparosodása, v árosia sod á sa, radikális fö ldreform ot h a j t o t t a k végre. A szerzők szerin t a te rm é k e n y s é g n e k L engye lo rszá g b an soha m á sk o r n em ta p a s z t a l t m agas sz intje a h á b o r ú u t á n i é ve kb en ezekkel a gazdasági és tá r s a d a l m i v á lto zá so k k al fü g gött össze. A N D R Z E J E W S K I , A .: Rozwój demograficzny, urbanizacja, a p o ltzeby m ieszka niowe w świetle doświadczeń Polski oraz niektórych innych krajów socjali stycznych. (A dem ográfiai fejlődés, a v árosia so dá s és a lakásszükség letek L engyelország és n é h á n y m á s szocialista ország t a p a s z ta l a ta i alap já n .) 6 9 - 7 9 . p. Megvizsgálja, hog y az európai szocialista orszá g o k b an (az N D K és A lb á n ia kivételével) a városi népesség növekedése, a k o r s t r u k t ú r a á t a la k u lá sa , az egy h á z t a r t á s r a ju tó személyek sz ám a és a népesség la k ásigényeinek általán os növ ekedése a városiaso dással k a p c s o la tb a n stb. h o g y a n b efo ly á so ltá k a la k á s igényeket. Z A R E M B A , Z.: C z yn n ik i kształtujące wędrówki wieś-miasto w Polsce ze szcze gólnym uwzględnieniem w y pływ u warunków ekonomicznych i socjalnych. (A falu-város v á n d o r m o z g a lm a t alakító té n y e z ő k L eng yelország ban, k ü lö nös te k in te tte l a gazdasági és tá rs a d a lm i viszonyok ra.) 8 1 —89. p.
I Fi О D A L О М
A vizsgált 1945 —1950 id ő sz ak b a n tö b b m i n t három m illió em b er v e t t részt a falu-város v á n d o rm o z g a lo m b a n . K ésőbb , a m ik o r a n a g y ipa ri k ö z p o n to k „ t e l í t ő d t e k ” m u n k a erő v el, a v á n d o r lá s ném ileg csökkent. Jelenleg sok ipari üze m e t te lep íten e k vidékre, így a m ezőgazdaság i foglalkozást feladó népesség, lakóhelyének m e g v á lto z ta tá s a nélkül m e g y á t az ip a rba . K O S I X S K I , L.: Problemy m igrycyjn e na Św ia tow ym Kongresie L udnościow ym w Belgradzie. (A v án d o rlá s p ro b lém ái a belgrádi Népesedési V ilágkonfe rencián.) 9 1 —101. p. I s m e rte ti a belg rádi világ k o n feren c iára b e n y ú j t o t t v án d o rlá si tá rgyú dol gozatokat. M O R A W S K I , IV'.: Tem atyka bułgarskiego spisu ludności z 1. X I I . 11)05. (Az 1965. X I I . 1-i b ulg ár nép szá m lálás te m a t ik á j a .) 9 3 —110. p. 1965. d ecem b er 1-én B u lg á riá b a n nép szá m lálást végeztek. A ta n u lm á n y ism erteti a fe lte tt kérdéseket. A . R.
KÖNYVEK S Á R F A L V I B.: A mezőgazdasági népesség csökkenése Magyarországon. (Сокращ ение численности се л ьк охозяй с тве н н ого н асел ен ия в В енгрии. T he Decrease of th e A g ric u ltu ra l P o p u la tio n in H u n g a r y .) A kad. К . Bp. 1965. 122 p. Szerző tá rsa d a lm i-g a z d a sá g i fejlődésü nk egyik m e gold ásra v áró p r o b lé m á j á t : a faluból a v á ro s b a tö r té n ő m u n k a e r ő -v á n d o rlá s k é r d é s é t elemzi. H á r o m főfeladat m e goldására vállalk o zo tt, 1. az 1949 —1960 k ö z ö tti év tized v á n d o r lá s a ib a n a m o tív u m o k felderítésére, 2. a v án d o rlá so k n y o m á n a m e zőga zda ságba n k ia la k u lt új m u n k a e r ő h e ly z e t regionális felm érésére és végül 3. a v án d o rlá s jellege, m é rték e, a k iv á ltó fa k to ro k és a migráció k ö v e tk e z té b e n előállott m ezőgazdasági m u n k a e rő h e ly z e t a la p já n , v a l a m i n t a te rm előe rők k o n c e n trá c ió já n a k fokoza tai n y o m á n elkülönülő te rü le ti típ u s o k elh atá ro lásá ra . A ta n u l m á n y kiem eli, h o g y a termelési eszközök te rü le ti eloszlásában, a d o t t te rü le ti rend szerében b e k ö v e tk e z e tt jelen tő seb b v álto zá s m a g a u t á n v o n ja a népesség megfelelő m é re tű földrajzi átre n d e z ő d é sé t is. A belső v á n d o rlá s te h á t egy olyan o b je k tív tö r té n e lm i fo ly a m a t, a m e ly m in d a tőkés, m in d a szocialista o rszág okban az ip a ro sítás és a m e zőg a zda ság m ű sz ak i színvonala em elk edésének a k ö v e tk ez m én y e . A to v á b b ia k b a n elemzi a z t a tö rté n elm i fo ly a m a to t, am ely h a z á n k b a n a tá rs a d a lm i átré teg z ő d és és a m ezőgazdasági népesség fejlődése k ö z ö tt v ég b e m e n t. Részletes a d a to k k a l, té rk é p e k k e l (területi, tö b b n y ir e községi részlete zésben) a l á tá m a s z tv a vizsgálja a tá rs a d a lm i-g a z d a sá g i átré teg z ő d és f o ly a m a tá t a szocialista iparosítás, 1949 —1960 id ősz aká b an. H ang súlyozz a, hogy az új a n y a g i te rm elő e rők elosztása a n ép g a z d a sá g ág a z a ti és te rü le ti s t r u k t ú r á j a k ö z ö tti e g y e n sú ly t m e g b o n to tta , az ipari k o n ce n trác ió te rü le te k ib ő v ü lt n e m csak té rb e n , h a n e m in te n z itá s b a n is. A tá r s a d a l m i átrégeződés n em m inden esetben j á r m igrációval e g y ü tt, és k é t m ó d o n m e h et v égb e : a) a m e zőga zda ság ból kiváló m u n k a e r ő t felveszik a h e ly b e n fejlődő ipari v a g y egyéb n e m a g rá r ág a za to k , b) a m u n k a e r ő a migrációs fo ly a m a to k k e r e té b e n cserél foglalkozást. Szerző az átré teg z ő d és m in d k é t f o r m á j á t végigelemzi és részletesen foglalkozik a f o ly a m a to t k iv á ltó és irá n y ító té nyez őkkel. R á m u t a t a népesség tá rs a d a lm i átré teg e ző d é sén e k és te rü le ti á tre n d ez ő d ésé n ek k ö v e tk e z m é n y e k é n t az ország népességföldrajzi k ép é n észlelhető m ennyiségi és minőségi v áltozásokra. A szerző az országot a népességfelvevő, ill. k ibocsátó te rü le te k fő típ u s a ib a k a t e gorizálja: nevezetesen iparilag fejlett, gyorsan iparosodó és m érsékelten ip a ro sodó területekre. Végső k o n k lú z ió já b a n m e g á lla p ítja a z o k a t a p r o b lé m á k a t , a m ely e ket a f a lu város, illetve a m ezőg azd aság-ipar k ö z ö tti v á n d o rlá s fo ly a m a ta k iv á lto tt , és röviden váz o lja a fejlődés ú tjá t. H. M. M.
I H С) I) А 1. О М
307
P E R C Z E L К , —G E R L E Gy.: Regionális tervezés és a m agyar településhálózat. (Р е ги о н а л ьн о е п л а н и р о в а н и е и сеть п осе л ен и й в В ен грии. R eg ional P l a n n ing a n d t h e H u n g a r ia n N e tw o r k of S e ttle m e n ts.) A k ad. К . Bp. 1966. 445 p. A népességnek m i n t m in d e n te rü l e ti tervezés a l a p já n a k fo n to ssá g át hely e sen tü k r ö z ik a k ö te t dem ográfiai go nd o la tai és sokszor újszerű ja v a sla ta i. T e r mészetes, hogy ez az általán o s jellegű m ű n e m d o lg o z h a tta fel a regionális t e r vezés dem ográfiai a l a p ja it és a n n a k v izsgálati m e to d ik á já t. Szerzők nem is tö r e k e d te k erre. Már az előszóban h a n g o z ta tjá k , h o g y n e m k é z ik ö n y v e t v a g y tervezési segédletet a k a r ta k adni, h a n e m a szem lélet fejlesztéséhez t á m p o n t o k a t , elméleti a l a p o k a t k í v á n t a k n y ú jta n i. Azt is jelzik, h o g y a regionális te rvezés teljes enc ik lo p é d iá ját csak a f e la d a tk ö r b e n k ö zre m ű k ö d ő m in d e n s z ak m a k é p viselőinek k o o r d in á lt részvételével, sokkal n ag y o b b te rje d e le m b e n leh etne összeállítani. S h a szerzők ezt a f e la d a to t a tis z tá z a tla n , v itá s kérd é sek m i a t t csak k éső b b i id ő p o n tb a n lá tjá k is időszerűnek, indokolt v o ln a a d em o grá fiai m ó d sz erta n i a l a p v e té s t ehhez m inél előbb előkészíteni. A fe la d a to k m e goldásánál ug y an is m indig a jelenlegi helyze t regionális v iz sgálatából kell kiin dulni, a k k o r is, h a a v isz ony ok tá v la t i a l a k u lá s á t tö b b e k k ö z ö tt a tervezés eszközeivel befolyásolni le het. U ta l a m ű arra , h o g y m ivel az ország összenépessége a d o t t, b á r m e ly t e r ü l e t népességi v isz o n y ain ak m e g v á l to z t a tá s a m á s te rü le ti egységek népességének egyidejű, de ellenkező elő je lű v á l to z á s á t h o z z a m a g áv a l. Ezzel összefüggésben m u t a t j a b e M agyaro rszág jelenlegi települési h ely ze tét, a fejlesztés irán y e lv eit, a szétszórt v a g y k o n c e n t r á lt ipari telepítés kérdéseit. Az a h á r o m té rk é p , am ely a m u n k a h e ly e k felé v á n d o r lá s h á r o m sz akaszát áb rá zo lja , igen ta n u lsá g o s: az első s z ak a szb a n a m e zőgazdasági.vidékekről északra és B u d a p e s t k ö rn y ék é re , a m á s o d ik b a n a m ezőgazdasági v id é k e k la k ossága s a já t k ö z p o n tja ib a n létesülő új ipari gócok felé irányul, a h a r m a d ik b a n az ipari m u n k a e r ő v e l t ú l t e l í t e t t v idékekről az a u to m a tiz á lá s és m ű sz ak i fej lesztés során felszabaduló m unkaerő-felesleg a kisebb nép sű rű sé g ű vidékek felé. A dem o g rá fu s sz e m p o n tjá b ó l k ív á n a to s volna, hogy ebben a s é m á b a n a m á r le za jlo tt első, a cs írá já b a n levő m á so d ik és a jövőbeli h a r m a d ik periód us oda-vissza á r a m lá s á t a megfelelő tervezés lehetőleg mérsékelje. ,,Az elván dorlás dem ográfiai k ö v e t k e z m é n y e in e k te rv sz erű i r á n y í tá s a ” c ím ű fejezet a születéskiesés okait is elemzi (férfiak és nők, fia ta lo k és öregek egyenlőtlen v án d o rlá sa , la k ásé p íté s és kom m unális-szociális in té z m é n y e k lé te sítésének elm aradása). M egállapítja, h o g y a k u l t ú r a nö vekedésév el n ő n ek a ■családalapítás előfeltételeivel kapc so la to s igények. Az iparosítás k á ro s n é p e s ségi h a t á s a i t t e h á t megfelelő te rve zé s ú t j á n csö k k en te n i lGhet, elsősorban azzal, hogy a lakás-, ko m m u n á lis, szociális és egészségügyi fejlesztésének nem sz a b a d a m u n k a h e ly e k növekedési a r á n y á tó l elm aradn ia. D em ográfiai szem lélettel é rin ti a m ű a népesség-előreszám ítás alk ate le m eit, a sz ám ítási m ódszerek tá rg y a lá s a nélkül. K iem eli, hogy a kisebb te rü le ti egy ségekre az országosnál p o n to sa b b elő re szá m ítást v á r , a befolyásoló okok ( h a g y o m á n y o k , gazdasági kö rü lm é n y ek ) részletes ism erete révén. E z állhat a te rm ész ete s népm ozgalom tényezőire, m íg a v á n d o r lá s t éppen a tervezés k ív á n ja m e g h a tá ro z n i. E g y é b k é n t a z o n b a n éppen a népesség m oz gása teszi leg inkáb b b iz o n y ta la n n á a kis területrészek népességi előrebecsléseit. Az előreszám ítás felelősségét növelik, hogy a te lep ü lésh á ló za ti ren dszer ta r t ó s a b b , m in t a g a z d a sági k ö rü lm é n y e k , t e h á t a m ű sz a k i lé te s ítm é n y -k o m p le x u m o k tervezésénél n a g y t á v l a t o k fejlődését kell figyelem be venni. D em ográfiai érdekességű az A lom ar-P hilbrick-féle fo rm u la közlése is, m e ly lényegileg a népességi p o te nciá l kifejezésének felel meg. Szerzők valószí n ű n e k t a r t j á k azo n b an , h o g y az összefüggés a település n a g y s ág á v al és fo rd ítv a, a tőle való tá vo lsá g gal n e m lineáris, t o v á b b á — am i ny ilv á n v aló — hogy nem függv ényszerű, h a n e m sz toch a sztikus jellegű. T öbb dem ográfiai t a r t a l m ú részt csak m e g e m líth e tü n k . Ilyenek az ország regionális b e o s z tá sá ra v o n a tk o z ó k ü lö nböző ja v a s l a t o k összehasonlítása, a t á v lati regionális lakosságeloszlás s tr u k tu r á lis hipotézise, dem ográfiai m u t a t ó k a regionális m u ta tó s z á m r e n d s z e rb e n , a v áro so k racionális n ag y s á g re n d jé re v o n a t kozó vizsg álato k és szám os m á s a n é p e s s é g tu d o m á n y t közelről érintő v o n a t kozás. д.
308
IRODALOM
A z elme-idegbetegségek reprezentációs megfigyelése a kórházi felvételek alapján. (Выборочное наблю дение н ер в н о -п с и х и ч е ск и х болезней н а основе б ол ь ничного п рием а. A Sam ple S u rv e y of t h e M e n tal D isorders a n d Diseases of th e N erv o u s S y stem on Basis of H o s p ita l D ata .) Bp. 1965. S ta t. K iad ó soksz. 76 p. (A K ö z p o n ti S ta tisz tik a i H i v a t a l Közlése.) A K ö z p o n ti S ta tisz tik a i H iv a t a l Egészségügyi s ta tis z tik a i o sz tálya r e p re z e n ta tív a d a tf e lv é te lt h a j t o t t végre az e lm e-id e gkórhá za kra , osztályok ra p szichiátriai k ó rfo rm á v al f e lv e tt betegekről. A k é t h ó n a p o n k ere sztü l folyó' felvétel során összesen 4 698 beteg a d a t a i t g y ű j t ö t t é k be. A k ia d v á n y a feldol gozott a d a to k a la p já n egyrészt a m egfigyelt betegek tá rsa d a lm i-d e m o g rá fia i jellegzetességeit elemzi, m á s ré s z t a b e te g e k e t k ó rfo rm á k , a betegséget k iv á ltó okok és a betegségre nézve r ele v án s egyéb inform áció szerin t vizsgálja. A dem ográfiai sa játo sság o k szerinti csoportosítás a z t m u t a t j a , h o g y b á r a m egfigyelt id ő sz ak b a n a g y ó g y in té ze ti áp o lásra f e lv e tt elm e-idegbetegek k ö z ö tt valam iv el tö b b nő, m in t a férfi, mégis a felvételi a d a to k a la p já n sz á m íto tt beteg séggyakoriság a férfiak es etében valam iv el m a g a sa b b , m i n t a nőknél. K itű n i k to v á b b á , h o g y a 30 —39 éves k o r c so p o rtb a n a legnag yobb az eln.eidegbetegség g y ako risá ga; a n em - és k o r szerinti b o n t á s t k o m b in á lv a pedig: k iu g ró an m agas e m u t a t ó értéke, a 30 —39 éves férfiaknál: 1 8 % -k a l magasabb, m i n t a legm agasabb női gyakoriság, a 40 —49 éves n ő k felvételének g yakorisága. Az elme-idegbetegség m i a t t f e lv e tt 15 —19 évesek sz ám a is jelen tő s; e k o r c s o p o rtb a n a nő k k ö z ö tt n ag y o b b a felvétel gyakorisága. Öreg k o r b a n 60, k ü lö nösen pedig 70 éven felül, csökken e m u t a t ó értéke, kb. fele a m a x im á lis é r té k nek. A családi á lla p o to t vizsgálva feltű nő az elvált családi á lla p o tú a k elmeidegbetegségének ren d k ív ü l m a g a s gy ak o risá g a: ezer e lv ált család i á lla p o t ú férfira tö b b m i n t h étsze r a n n y i beteg j u t , m i n t a h á z a s o k n á l; a n ők eseté b en pedig tö b b m in t négyszerese az elv ált n ők betegségi g y ak o risá g a a h á z a s o k é n a k . A b etegek iskolai v ég z e ttsé g é t viz sgálv a m e g á lla p íth a tó , h o g y az általán os iskolai v égzettségű b etegek a r á n y a alac so n y ab b , m i n t a r á n y u k az össznépességen belül, ezzel szem ben a b e t e g e k n e k lényegesen n a g y o b b h á n y a d a v é g z e tt közép- illetve főiskolai ta n u lm á n y o k a t. Ezzel összefügg az a jelenség, hogy az elme-idegbetegségek előfordulása a szellemi foglalkozásúak kö réb e n lényegesen n ag y o b b , m i n t a fizikai foglalkozásúaknál. A tízezer a k t ív szellemi foglalkozású la k o sra s z á m í to tt a r á n y s z á m másfélszerese a fizikai dolgozók betegségi g y a k o riságának. A szellemiek k ö z ö tt a n ők betegségi a r á n y s z á m a 4 0 % -k a l m a g a sa b b , m i n t a férfiaké; ezzel szem b en a fizikai foglalkozásúak esetében a férfiak b e te g ségi g y akorisá ga m agasabb. Az elm e-idegbetegséggel f e lv e tte k 3 8 % -a v o lt elm ebeteg, 2 9 % -a n e u r o t i ku s és 33 % -n á l le h e te tt a jellem, a m a g a t a r t á s és az érte lem k óros z a v a r a i t m egállapítan i. Az elm ebetegek k ö z ö t t a legfontosabb cs o p o rto t a schizophren iá b a n szenvedők a lk o ttá k , ak ik a f e lv e tt beteg e k 1 6 % - á t a d t á k . A jellem, a m a g a t a r t á s és az értelem kóros z a v a r a iv a l já ró m e g beteged ések k ö z ö t t a leg jelen tő seb b cso p o rt az alkoh o listák é: az összes fe lv e tte k 1 5 % - á t k ép e zték , a férfi b etegek 2 7 % -á t. Az egyes betegségek g y ak o risá g a a dem ográfiai és t á r s a dalm i jellegzetességektől függően v á lto z ik : a k o r t te k i n t v e péld áu l a g y e rm e k k o r b a n az epilepszia a legjelentősebb felvételi ok, a serdülőkortól h a t v a n éves korig a schizophrenia, ezen felül az érelmeszesedéses ere d etű elm ezavarok. A k ó r fo r m á t a foglalkozással k o m b in á lv a kü lönösen sz em b e tű n ő a m á n iá k u s depresszió és a p a r a n o ia k é t-h á ro m s z o r m a g a sa b b g y ak o risá g a a szellemi d o l gozóknál, m in t a fizikai foglalkozásúaknál. Az elme-idegbeteg etiologiai v o n a t k o z á s a ir a k ite rjed ő megfigyelések ere d m é n y ei szerint az öröklődés szerepe az esetek m in te g y ötödénél v o lt k i m u t a t h a tó . A betegségek k iv á ltó d á s á b a n közel 8 0 % -n á l exogén té n y e z ő k j á t s z o t t á k a d ö ntő szerepet. Az exogén té n y e z ő k fele-fele a r á n y b a n biológiai, illetve pszi chés eredetűek. A biológiai o k o k a t te k in tv e elsősorban a betegségek, t o v á b b á a férfiaknál az alkoholizm us, a n őkn él pedig a h o rm on ális z a v a r o k je len tő sek ; a pszichés e r e d etű e k lé tr e jö tté b e n pedig a családi ko n flik tu s, a k edve zőtlen m u n k a k ö r ü l m é n y e k szerepe figyelem re m éltó. T erm é sze tesen az oki té n y e z ő k megoszlása betegségi f ő c so p o r to n k é n t és k ó r f o r m á n k é n t lényegesen k ü lö n böző.
I R O D A L O M
309
A f e lv e tt elm e-idegbetegek közel 1 6 % -á n á l fo rd u lt elő öngyilkossági k ísé r let. B ű n c se le k m é n y t a férfiak nyolc, a n ők alig m ásfél % -a k ö v e t e t t el. A k ie m e lt főbb ere d m én y e k ízelítőt a d n a k a ta r t a lm a s és az egyes k érdése k e t so koldalú an elemző k ia d v á n y b ó l, a m e ly b iz o n y á r a jelentős segítséget n y ú j t azok szám ára, akik az elm e-idegbetegségek p roblém áiva l a k á r közegészségügyi a k á r tá rsa d a lo m p o litik a i sz em p o n to k b ó l k ív á n n a k foglalkozni. Cs.-Sz. L.
FOLYÓIRATCIKKEK
S Z A B A D Y E.: A nők helyzetének néhány problémája. (Н е ко т о р ы е проблемы п о л о ж е н и я ж енщ ин . Some P ro b le m s of the Condition of W om en.) Társadalm i Szemle. 1967. 4. sz. 66 —78. p. N a p ja in k egyik so k a t v i t a t o t t kérdésével foglalkozik a szerző: a n ő k — közelebbről a kereső n ő k — h e ly z e té t vizsg álja a dem o grá fia szemszögéből. V izsgálód ásaiban a m a g y a r és külföldi népszá m lálások le gújabb a d a t a i r a t á m aszkodik. B e v ez ető k é n t a férfiak és n ő k a r á n y á t , v a l a m i n t családi á l la p o tá t m u t a t j a be. K iem eli, h o g y h a z á n k b a n a belső v án d o rlá s bizonyos te rü le te k e n n ő tö b b le te t id é z e tt elő; szem b e tű n ő t o v á b b á az özvegy n ő k n e k az özvegy férfiak ét csak n e m ötszörösen m eghaladó a r á n y a és az elvált nők feltűnő t ö b b lete. A n ők helyze téne k k o m p le x elemzése során szerző a kereső és az e l t a r t o t t n ő k a r á n y á t is vizsgálja. M egállapítja, h o g y korszerű term elési viszony ok k ö z ö t t az országok a női m u n k a e r ő k jelentős részének felh a szn á lá sára k é n y s z e rülnek. H a z á n k b a n a felszabadulás u tá n ugrásszerűen e m e lk e d e tt a kereső nők sz ám a (1949 és 1963 k ö z ö tt t ö b b m i n t félmillióval) és a n ő k gazdasági a k t i v i t á s a elérte n é h á n y f e jle tt k a p i ta l is ta országét, v isz o n t e lm a r a d t m ég n é h á n y európai szocialista ország m ög ött. A dolgozó n ők a r á n y á n a k növekedése k o r c s o p o r to n k é n t változó, a 19 éves és ennél fiatala bb k o rc so p o r tb a n a ta n u l m á n y i idő m e g növekedése f o ly tá n csök kent, az idősebb k o r c s o p o r to k b a n v isz o n t n ő t t az a k t ív keresők a r á n y a . A szerző a n ő k korspecifikus gazdasági a k tiv itá s i a r á n y sz á m a i a la p já n típ u s o k a t alkot. Az első típ u s b a az okat az o rsz á g o k a t sorolja, ahol a nők a r á n y a 20 és 54 év k ö z ö t t v a la m e n n y i k o r c s o p o r tb a n eg y fo rm án nagy. Ide sz á m íth a tó B u lg ária, L engyelország és R o m á n ia , ahol a kereső n ő k a r á n y a m in d e g y ik k o r c s o p o rtb a n m in te g y 60 —70% . B elgium ot, H o lla n d iá t, Olaszországot és Svéd országot szerző a b b a a k a t e g ó riá b a sorolja, am ely b e n a 20 —24 éves k o r c s o p o r tb a n a legtöbb a kereső nő, m a j d ez csökken a 25 —29 éves k o rc so p o r tb a n és m a r a d is ta r t ó s a n az alacson y szinten. A h a r m a d ik típ u s b a n ( E g y e sü lt Á llam ok, F ran ciao rszág, Anglia) a fiatalk o ri fog lalkoztatási csúcs u t á n á t m e n e ti csökkenés jelentk ezik , a 35 —39 •évesek k ö ré b e n ú jr a növek edés észlelhető, am ely 45 —54 éves k o r b a n ism ét csúcsot ér el. H a z á n k r a — a m in t a z t szerző m e g á lla p ítja — a m á so d ik és h a r m a d ik típus k ö z ö tti á t m e n e t jellemző. A 40 —44 éves k o r c s o p o r tb a n erősen nő a gazdasági a k t iv itá s és egy m ásodik, de a 20 —24 éves k o rcso p o rté n ál je len tő sen kisebb fo g lalkozta tási csúcs észlelhető. A népszám lálási a d a to k tü k r é b e n v izsg álva a n ő k a r á n y á t egyes foglal kozási csop o rto k b a n , a szerző r á m u t a t a n ők tú ls ú ly á r a az ad m in isz trá c ió b a n , a kereskedelem ben és a sz olgáltatás k örében. R észletesen elemzi a nők a r á n y á t egyes k ie m elt egyéni foglalk ozások ban és b e m u t a t j a a tip ik u s a n női foglalko zá soka t. É lesen r á m u t a t a r r a , hog y bizonyos értelm iségi p á l y á k „ e lő id é z n e k ” és felveti az ezzel já ró p r o b lé m á k a t . A n ők f o g la lk o z ta tá s á n a k p ro b lém áiv a l k ap c so la to sa n á lla p ítja meg, hogy a felszabad ulás ó ta eltelt id őszak v ív m á n y a i e té re n megfelelnek a szocialista erkölcs kö v etelm én y e in ek , a gazdasági fejlődés igényeinek és a dem ográfiai h e ly z e t a d o t ts á g a in a k is. Á nők f o g la lk o z ta tá s á n a k sz ab ályozásával k a p c s o la t b a n felveti, h o g y helyes lenne azon m u n k a k ö r ö k felülvizsgálása, a m ely e k n em á r t a l m a s a k u g y a n a női szervezetre, de n e m felelnek meg a n ők biológiai és
310
I R О D A L О M
pszichológiai a d o tts á g a in a k . N y o m a té k o s a n hangsúlyo zza, h o g y m e n n y ir e fontos a fo g lalk ozta tás során a férfi és nő k ö z ö tti a lk a ti különbség helyes fel ismerése. Végezetül felhívja a fig y elm et a n ők kereső m u n k á j a és az a n y a sá g k ö z ö tti g y a k r a n ta p a s z ta l h a tó összeütközésre. H an gsúly ozza, ho gy a tá r s a d a l o m n a k sa já t r e p r o d u k c ió já t is b iz to síta n ia kell. M egállapítja, h o g y a K S H N épesség t u d o m á n y i K u t a t ó c s o p o rtjá n a k v iz sg álata i szerint a kereső nők te r m é k e n y sége m in d e n k o r c so p o rtb a n e lm a ra d az e l t a r t o t t n ők é m ögött. R á m u t a t arra , hog y fo k o za to san olyan k ö r ü lm é n y e k e t kell te re m te n i, am ely b e n a nők egyfor m á n m eg t u d n a k felelni m in d k é t, a tá rs a d a l o m sz e m p o n tjá b ó l re n d k ív ü l fontos f u n k c ió ju k n a k : a g y erm e k ek szülésének és nevelésének, v a l a m i n t a gazdasági é letb e n való a k t ív részvételnek. H. M . M . M A J O R J .: A m agyar városok és városhálózat kialakítá sán ak kezdetei. (Н а ч а л о с к л а д ы в а н и я ве н ге р с к и х городов и сети городов. T he Origins of t h e F o r m a tion of th e H u n g a r ia n T ow ns a n d N e tw o r k of T ow ns.) Településtudományi K öz lemények. 1966. 18. sz. 48 —90. p. Az ulolsó évtizedek tö r té n e ti k u t a t á s a i egyre vilá g o sa b b an m u t a t n a k rá a r r a a té n y re , hogy M agyarországon a 12. század végén és a 13. század első felében n agy jelentő ségű v álto z á so k z a jlo t ta k le: a feudális tá rs a d a lm i r e n d m egszilárdult, a 13. század d e r e k á n a félnom ád gazdálkodás le zá ru lt, azaz az európai feudalizm ushoz és annale gazdasági életéhez közelebb álló viszonyok te re m tő d te k , s e válto zá so k fényénél a k o rá b b i á lla p o to k eltérő v o lta még éle sebbé válik. M ajor ta n u l m á n y a a k o rá b b i k o rsz a k ra v o n a tk o z ó la g igen fontos v o n á s o k a t fed fel, m e g állap ítv a, hog y a 11— 12. század fo ly a m á n k ia l a k u l t v á s á rh e ly e in k egyrészt igen eg yenlőtlen ül o sz lo tta k el (tú ln y o m ó részük a D u n á n tú lo n h elyezkedik el); m á sré sz t a m a g y a r sz álláste rület szélén, a m a g y a rszláv érintkezési k ö r z e tb e n h ely e z k e d te k el. N é h á n y kilom éteres k ö r z e tü k e t szem ügyre véve, bizonyos s tr u k tu r á l is jelleg is b iz o n y íth a tó v á válik, m e rt a legrégebbi n e v ü k b e n a ,v á s á r ' szót v a g y a v á s á r n a p j á t (V ásárhely, S zerda hely stb.) viselő te lepülések a c soportosan le telep e d ett ip arosok és kereskedők falvai m ellett, v á r a k v a g y kolostorok k ö z e lé b e n ta lá lh a tó k . E ze ket a funcionálisan egybekapcsolódó te lep ü lése k et e g y ü tte s e n „térbelileg nagyon s z é tta g o lt v á r o s n ak is fel leh etn e fogni” , bizonyos a z o n b an , ho gy a v ásá rh e ly -h á ló z a t teljesíti le g k o rá b b an a városok egyik legfontosabb fe la d a tá t, az árucserét. K ésőbbi s o r s u k a t vizsgálva, M ajor a r r a a m e g á lla p ítá sra ju t , h o g y csak egy tö r e d é k ü k (112 telepből m indössze 12) le tt m ezővárossá, a szabad király i v á ro s r a n g já t pedig csak 6 ( N a g y sz o m b a t, R im a s z o m b a t, M arosvásárhely, Csíkszereda és a mai S zo m b a th ely ) érte el. A la p r a jz u k elemzése u g y a n m a m é g igen n a g y nehézségekbe ü tköz ik, világos azo n b an , h ogy a v á s á r h e ly e k csak a régi (etnikai, tá rs a d a lm i és gazdasági) köte lék e k b ő l való k ib o n tá s által fejlőd h e t te k várossá. A m e g b íz h a tó a n elem ezhető a lap rajz o k a r r a m u t a t n a k , h o g y ilyen esetben a v á s á r helye a későbbi váro s té rb e li k ö z p o n t já v á lett. M ajor t a n u l m á n y á t szerényen kísé rletn e k nevezi, de m u n k á j a a korai m a g y a r település- és v á r o s tö r té n e t sok szem p o n tú , sikeres elemző fejezeteibe t a r tozik. F. E. H A N Á K K .: Talállco zás a nagyvárossal. (В стреч а с к р у п н ы м городом. M eet ing t h e City.) Valóság. 1966. 7. sz. 63 — 74. p. Mi t ö r té n t azokkal a százezrekkel, ak ik az utolsó egy-két évtized so rán h a g y t á k el a fa lu t a v á ro sé rt, az egyre in k á b b té r t h ó d ító u rbanizációs é rté k e k elsa já títá sá é rt — erre keres v á l a s z t H a n á k K a ta lin a szociográfia módszereivel. A k é r d é s t — a lehetőségek józ an mérlegelésével — e százezrek egy p o n to sa n k ö r ü lh a tá r o lt, tá rsa d a lm ila g r e n d k ív ü l fontos cso p o rtjára, az ú jo n n a n B u d a p estre k ö ltö z ö tt m u n k á s o k ra sz ű k íti le. A 600 részletes in te rjú a n y a g a m á r ebben az első feldolgozásban is számos lényeges és újszerű info rm áció t ad a v á r o s b a k öltözők csalá d i-társa d alm i h á t
í r o d
a l о .m
311
teréről, a költözés m otivációiról, várossal kapcsolatos elvárásaikról és első váro si ta p a s z ta la ta ik r ó l, a k o rá b b i hely ze th ez k é p e st b e á llo tt változáso król. C su p án ízelítő k én t e m lítü n k i t t n é h á n y e re d m é n y t. M e g tu d ju k pl. hogy a k ö l tözők, ak ik e g y é b k é n t n a g y ré sz t fiatalo k és m ég n e m házaso k, r e n d sz e rin t nem v a k o n v á g n a k a v ilá g n a k : több m in t felerészben rokoni v a g y b a r á t i h ív á sra jö tt e k . E g y é b k é n t B u d a p e s t n em előre e l h a tá r o z o tt végcél v o lt: a m e g k é rd e z e t tek közel fele előzőleg v id é k e n k e r e s e tt m u n k á t és m a is szívesebben dolgozna ott — h a lenne m u n k a a lk a lo m . V aló b a n a szinte k o r lá t la n n a k tű n ő m u n k a lehetőség je len ti az érkezők s z á m á ra B u d a p e s t legnag yobb v o n z e re jé t: ez a leggyakoribb elvárás is (54%). De figyelem re m é ltó a n m agas azok a r á n y a is (18, ill. 16% ), a k ik e t a szakm ai, a ta n u lá s i v a g y éppen a n ag y o b b szórakozási lehetőségek v o n z o t ta k a fővárosba. A k é r d e z e t te k zöm e v iszonylag h a m a r m e g ta l á lt a a h e ly é t: elég jól ism e rik B u d a p e s te t, sikerült — m in d e n e k e lő tt m u n k a h e ly ü k ö n — k a p c so la to k a i te re m te n iü k , tö b b m in t 9 0 % ú g y véli, h o g y sz á m ítá s á t le galább részben m e g t a lá l ta és 7 0 % -u k eg y é rtelm ű en jo b b n a k t a r t j a a v á r o s t, m in t a falut. (Igaz, e v álaszok értékelésénél n e m sz ab a d figyelm en kív ü l h a g y n i az önigazolás k é n y szerét, hiszen az o b je k tív té n y e k — m in d e n e k e lő tt a lakásv iszo n y o k — nem m in d e n b en t á m a s z t j á k alá ezt a d e rű lá tó m egelégedettséget.) Szerző e té n y m e g á lla p ítá s o k so rán érz ék enye n figyel a különböző leh etsé ges összefüggésekre, a m a g a ta r t á s o k tip ik u s kap c so ló d á saira . A r e n d k ív ü l kis te rjed elem m i a t t a s z in te tiz á lt m u t a t ó k ta r t a l m á r ó l alig a d h a t a szerző infor m ációt, és ez az egyes esetek ben — pl. a tá r s a d a l m i s tá tu s z eseté b en — z a v a r ja az értelm ezést. A teljes a n y a g ism ertetésé n él n y ilv á n a u t o m a t ik u s a n eltű n n e k ezek a hiányosságok. A cikk egy longitudinális vizsg álat első fázisáról ad k é p e t, érdeklődéssel v á r ju k a p a n e l-vizsgála t to v á b b i ere d m énye it. F. Z s. S O L T K.: A dato k a hepatitis átvés zeltsé g éhez Magyarországon. (Д анны е о п ере несение г еп ати та в Венгрии. A C o n trib u tio n to th e G ettin g o v er of H e p a titis in H u n g a r y .) Orvosi Hetilap. 1967. 5. sz. 209 —212. p. A m a gy arországi h e p a titis j á r v á n y g ö r b e az elmúlt 15 év a l a tt m ég nem m u l a t o t t kifejeze tt ciklikus ingadozást. A kisebb te rü le ti egységek jelen tő s része a z o n b an m á r u ta l az átvészelődésre. S zám osán a r r a a k ö v e t k e z te té s r e j u t o t t a k , h o g y a m in d e n n a p i g y a k o r la tb a n a lk a lm a z o tt m ódszerek kel csak m in d e n 12. eset ism erh ető fel. A tö b b i a b o r tív e n , in a p p a re n se n zajlik le. Az e lm ú lt 15 év a l a t t a népességnek m in te g y 2 5 % -a m á r átvész elte a h e p a tit is t. A m egb eteg edések n v u g a tró l-k e le tre a v á ro so k b ó l a fa lv a k b a te rjed n ek . J . P. K A R D O S G y .— V A R G H A М .: A da tok az alkoholizmus társaslélektani és epi demiológiai kérdéseihez. (4241 felvétel elemzése k é t időszak, 1953 —1955 és 1963 —1965 összehasonlítására.) (Д ан ны е об общественно п с и х о л о г и ч е с к и х и эп и де м и ч ес ки х в о п р о с а х а л к о г о л и з м а , A C o n trib u tio n to the Socio— P s y c h o logical a n d E pidem iological Questions of A lcoholism.) Orvosi Hetilap. 1967. 16. sz" 743 —747. p. A szerzők m e g á lla p ítjá k ho gy az alkoh o listák sz ám a és a szeszes i t alok fogyasz tása a le gtöbb országban n ö v ekvő te n d e n c iá t m u t a t . Az alkoholizm us „ le g itim iz á lt to x ic o m a n ia ” , s ez g y a k r a n ep idem iaszerű m é re te k e i ölt. Az alk o h o liz m u sn ak tö b b „ o k a ” v a n , ún. m u ltif a k to r á lis tü n e tc s o p o rt. L e h e t az alkoholizm us p s y c h ia tria i és lehet szociokulturális p ro b lém a. A k iv á ltó té n y e zők k ö z ö t t e g y a r á n t ta lá l u n k tá rsa d a lm i-g a z d a sá g i k ö r ü lm é n y e k e t, t á r s a d a l m i ku ltu r á lis o k o k a t és végül tá rsadalm i-p szichológ iai f a k to r o k a t. Szerzők az O rszágos Ideg- és E lm e g y ó g y in té z e t alk o h o lista b e t e g a n y a g á b a n v iz sg á ltá k az alkoholizm us tá rs a s lé le k ta n i szerepét és epidem iológiáját. H é t h á ro m é v e s, egym ástól egy év tiz e d n y ire levő idő periódus a d a t a i t össze h a s o n lítv a a z t ta p a s z t a l t á k , hogy M a gyarorsz ágon csakúgy, m in t a világ m ás o rszá gaib a n az alkoholizm us eltolódik a f ia ta la b b k o ro sz tá ly o k felé, ez a folya-
312
I R O D A L O M
m a t 10 — 15 évvel ezelőtt k e z d ő d ö tt. Az alkoholizm us ep idem ia főleg a jól kereső, k e v é sb é isk olázott, f ia ta la b b k o ro sztá ly o k k ö réb e n te rjed. A „ k u ltu r á lis k í n á l a t ” n e m n y ú jt kellő v é d e lm e t az alkoholizm us ellen. .7. P. P É N T E K L . — G Á L D I Z.: A gyomorcsonkolt betegek alkoholizmusa. (А л к ого л и зм ж елудоч но у веченн ы х больных. T h e A lcoholism in Cases of Gastric R e section.) Orvosi Hetilap. 1967. 11. sz. 503 —504. p. Szerzők gyom orcsonkolt b ete g e k k ö réb e n viz sg álták az alkoholizm us elter je d tsé g ét. Ü g y ta lá l tá k , h ogy az orvosok, b a r á to k t a n á c s á r a a g y om orcsonkolt b etegek közül sokan „ é tv á g y g e r je s z tő k é n t” k ez d en e k alkoh olt fogyasztani, külö nöse n jellemző ez a m ű t é t e lő tt h y p e r a c id n a k b iz o n y u lt betegekre. Mivel a m ű té t u tá n az alkohol tole rancia csökken, az alkoholizm us k ö n n y e b b e n alakul ki gyom o rcso nkolt betegeknél, m in t az egészséges alkoholizálóknál. J . P.
K ö zö ljü k olvasóinkkal, h o g y a D E M O G R Á F I A tízéves ju b ile u m a a lk a lm á ból neves külföldi d em o grá fusok tól t a n u l m á n y o k a t k é r t ü n k közlés céljára. A b e é rk e zett m in teg y 30 cikket, n é h á n y m a g y a r cikkel e g y ü tt, angol nyelven az A k ad é m ia i K iad ó g o n d o zá sá b an ju b ileu m i k ö te tb e n je le n t e tj ü k meg. _ A be é rk e z e tt d o lg o z ato k a t e sz á m tó l kezd ődően fo ly a m a to sa n a D EM O GR Á F I Á - b a n is közöljük, ezért a D E M O G R Á F I A 3. és 4. sz ám a összevontan, k e t tő s sz á m k é n t, decem ber hó fo ly a m á n jelenik meg.
IN D E X 2-1.191 j DEMOGRÁFIA Megjelenik negyedévenként Felelős szerkesztő: dr. Szabady Egon Szerkesztőség: Budapest, K SH Népességtudom ányi K utató Csoport, V., Veres Pálné u. 10. Telefon: 3S0— 121 K iadóhivatal: Budapest II. K eleti Károly utca lS /b . Telefon: 358— 530 Kiadásért felel a Statisztikai Kiadó Vállalat igazgatója Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben, és a Posta K özponti Hírlap Irodánál (K H I. Budapest V., József nádor tér 1.) közvetlenül, vagy csekkbefizetési lapon (csekkszámlaszám: egyéni 61 272, közületi 61 066), valam int átutalással a K H I. MNB. 8. sz. egyszámlájára. Előfizetési díj fél évre 32,— , egész évre 64,— F t 67.2312 Athenaeum Nyom da, Budapest. Felelős vezető: Soproni Béla igazgató
