Hegyi Csaba - Horváth Adrián
A logisztikai szolgáltatások és az elosztási hálózat kapcsolata
1. Elosztási hálózatok jellemzői A disztribúció szűkebben értelmezve a termékek tárolását és mozgatását jelenti a termelő és a fogyasztó között. A disztribúció a jövedelmezőség egyik kulcsa, mert közvetlen hatással van mind az elosztási hálózat költségeire mind az ügyfelek kapcsolatára. A jól szervezett disztribúciós rendszer hatékonyan valósítja meg a rendszer szervezésekor annak megfelelőségét az alacsony költségek és a gyors reagálás irányába. Ennek eredményeképpen az azonos iparágon belül tevékenykedő vállalatok gyakran választanak egymástól eltérő megoldásokat az elosztási hálózatok kialakítására. Azon vállalatok, akiknek ügyfelei nem támasztanak szoros követelményeket a reagálási időre vonatkozóan, több pontban, nagyobb távolságra is elhelyezkedhetnek az ügyfelektől és az egyes pontok kapacitásának növelésére helyezhetik a hangsúlyt. Abban az esetben azonban, ha a vállalat gyors reagálási időt biztosít az ügyfelek felé, elengedhetetlen a rendszer hatákony működéséhez az ügyfelektől való kis távolság. Ez azonban azt is jelenti, hogy az egyes pontok kapacitása szükségszerűen alacsony lesz. Ezen túlmenően a reagálási idő csökkentése növeli az elosztási hálózat létesítményeinek számát is. Az elosztási hálózat struktúrájának módosítása szoros befolyással van az alábbi költségösszetevőkre: raktárkészlet (inventories), szállítás (transportation), létesítmények és azok üzemeltetése (facilities and handling), információáramlás (information). Az elosztási hálózat teljes logisztikai költsége a raktárkészlet költségéből, a szállítási költségekből és a létesítmények fenntartási, üzemeltetési költségeiből áll össze. A létesítmények számának növekedése a teljes logisztikai költségek nagyságát először csökkenti majd egy bizonyos ponton túl növeli. Amennyiben a vállalat hosszabb távon csökkenteni szeretné partnerei felé a reagálási időt, úgy csak addig érdemes a rendszer létesítményeinek számát növelni, amíg a logisztikai költségek minimum pontját el nem érik. A vállalatnak csak akkor érdemes a létesítmények számát növelni a logisztikai költségek minimum pontján is túl, ha a vezetés bizonyos abban, hogy ezen plusz költségek megtérülnek, vagyis a kiépítendő létesítmények okozta költségnövekedésnek egyensúlyban kell lennie azzal a haszonnal amit a felgyorsult reagálási idő eredményez.
1.ábra A logisztikai költségek főbb elemei
2.ábra A teljes logisztikai költség és a válaszidő
A stratégiai döntéshozás hosszú távra szól, itt kerül meghatározásra az elosztási hálózat minden fontosabb jellemzője (a hálózat struktúrája, a raktárak kapacitása, az ellátandó terület nagysága, stb.), ezzel szemben az operatív döntes szinte kizárólag a napi tervek megoldására, a napi problémák leküzdésére szól. A stratégiai döntések meghozatala után a következő lépés a taktikai szintű döntések meghozatala. Itt kell felmérni azon paramétereket és meghozni azon döntéseket, amelyek az operatív terület működését megalapozzák és biztosítják a teljes disztribúciós hálózat optimális ponthoz közeli működését. A taktikai döntéshozás feladata a középtávú célok kitűzése: a járműpark meghatározása, az útvonalak kialakítása, tevékenységek kiszervezése és alvállalkozók bevonása, valamint a rendszer újratervezéséhez szükséges eszközök kitűzése. 2. Járattervezés A disztribúciós költségek csökkentése komoly kihívást jelent a legtöbb vállalat számára. Különösen igaz ez azok esetében, akik a kiskereskedelmi elosztást végzik, ahol a versenyképesség szoros összefüggésben áll hatékonysággal, mivel ezen a szinten minden egyes megtakarított százalék komoly költségcsökkenést vonz. A kiskereskedelemben jellemző, hogy az árrés alacsony, a szétosztandó áruk mennyisége nagy és a földrajzi lefedettség jelentős. Ezen költségek szerepe azon esetekben szükségszerűen fontos a vállalat és annak vezetése számára, ha a vállalat franchise módon működik, elkülönül a szállítást végzőktől vagy az anyacég határozza meg a disztribúciós rendszer szerkezetét és annak működését. Pedig a vásárlók felé nyújtott szolgáltatások szintje komoly hatásokkal bírhat úgy a rendszer működőképességére, mint a vállalat egészére. Ezért tehát a kiskereskedelemmel foglalkozó cégek számára fontos szempont a disztribúciós költségek és a vásárlók felé nyújtott szolgáltatások közötti egyensúly megteremtése, amelynek egyik fontos és kritikus eleme a járattervezés. A járatervezés alkalmazása lehetőséget teremt a hatékony működésre és az igényeknek való megfelelésre, de ehhez elengedhetetlen a hatékony módszer meghatározása. 2.1. Rendelések szétdarabolása A disztribúciós problémákban egy adott járműflotta áll rendelkezésre, ezek segítségével kell kiszolgálni a vevők meghatározott csoportjának igényeit. Általánosságban minden vevőt egy külön jármű szolgál ki. Azonban költséghatékonyabbak lehetnek a disztribúciós tervek, ha egyes rendelések feldarabolhatóvá válnak több járműre is, vagyis ha a rendelések megbonthatósága lehetővé válik. A disztribúciós redszerben érdemes a szállítási feladatokat elemezni, vajon melyek azon rendelések, amik megbonthatók több jármű között és ennek végrehatjásával a rendszer hatákonysága növekszik. Amennyiben lehetővé váil a szállítmányok megbontása, úgy annak segítségével közvetlenül elérhető lesz a szállító járatok számának csökkenése is, mely aztán a szállítási költségek csökkenését okozza. A szállító járatok csökkenésének másik előnye lehet annak azon költségcsökkentő hatás, mely a kisebb járműflottából eredeztethető. A legnagyobb megtakarítások ilyen esetben akkor érhetők el, ha az átlagos igény nagyobb mint a jármű kapacitásának fele, de kisebb mint annak háromnegyede, továbbá az igények nagyságának változatossága viszonylag alacsony. A rendelések megbontásából adódó előny tehát az átlagos rendelési mennyiség nagyságával és a járművek kapacitásával van összefüggésben, a partnerek elhelyezkedése itt jelentőséggel nem bír.
2.2. Mozgásban lévő készletek Ez egy speciális disztribúciós koncepció, mely az intermodális szállítás lehetőségeit használja ki. Ilyen esetekben a válaszidők valamint a tárolási költésgek alacsonyabbak lesznek, hasonlóan ahhoz mint amikor csővezetékben történik áruszállítás – a szállítási folyamat elkezdődik már az előtt, hogy az igény jelentkezne. Az alapötlet hasonló mint a seregek mozgó csatarendbe állításánál, alapja az igények pontos összehangolása a szállítási módokkal. Így lehetőség nyílik a raktárakban álló készleteket csökkentésére, a feltöltési idők lerövidítésére, a rendelések kiszolgálási hatékonyságának növelésére. Ezen stratégia előnye a készletek mozgásából és az intermodális terminálok lehetőségeinek kihasználásából, a rendeltetési helyek meghatározásának kitolásából áll. Továbba alkalmazásakor a rendelésfelvétele folyamata, az áru komissiózása és a kiszállításhoz kapcsolódó egyéb tevékenységeg időigénye lecsökken, az árunak az ügyfélekhez való eljutásának folyamata felgyorsul. A gyors szállítás a kiskereskedelmi rendszer beszerzési láncolatábanban komoly jelentőséggel bír. A piaci verseny soran az elérhető előnyöket kizárólag azok a kiskereskedelmi láncban tevékenykedő vállalatok tudják kiaknázni, akik képesek maradéktalanul megfelelni a just-intime rendszer feltételeinek. Ebből kifolyólag kevesebb tárolókapacitásra van szükségük a rendszer működtetésében, így csökken a működéshez kapcsolódó költségük (mind üzemeltetési, mind tárolási) valamint beruházási költség igényük is alacsonyabb lesz. A rendelési igény beérkezéstől annak kiszolgáslásáig a folyamatok ideje lecsökken, biztosítottá válik a gyors kiszolgálás. Ez a rendszer azonban akkor működik igazán hatékonyan, ha a gyártási idő és a rendelések kiszolgálási ideje a gyártótól megköveteli a rendelésre történő termelést. Ha a termelés folyamatos rendben történik, nem konrét rendelésekre történik, a készletek hatékony kezelése már a kiskereskedőtől és a beszállítótól függ. Ebben az esetben a beszállító csak akkor tudja biztosítani az elvárt gyors kiszolgálási időket, ha térben közel tárolja készleteit a kiskereskedőkhöz vagy képes a rövid időn belül történő kiszállításra. Ez azonban feltétélenül megköveteli, hogy a szállítóeszközök száma ne okozhasson fennakadást (kellően magas számú jármű alkalmazás), valamint eze járművek kizárólagosan kiszállításokra való alkalmazását (a járműveknek a nap minden órájában indulásra készen kell állniuk). 2.3. Az informatika kiemelt szerepe Az elosztási lánc hatékony működésének ma már elengedhetetlen alapfetételei az új információs technológiák és az információmegosztás alkalmazása, ezekre azért van szükség, mert az ellátási lánc hatékony működtetése megköveteli az egyes rendszerek és részrendszerek hatékony együttműködését, a folyamatok előrejelzhetőségét, a készleteket gazdaságos utántöltését, beszállító által működtetett készletgazdálkodást, kapcsolatot a vevő készleteivel és ezáltal folyamatos feltöltést és a hatékony fogyasztói választ. Ezek eredményeképp a vállalatok szerkezeti felépítése átalakul, azok teljesítőképessége megnövekszik, azonban az ezekből eredő előnyökön nem egyenlő mértékben osztoznak a gyártói és a kiskereskedői oldal szereplői. A vállalatoknak lehetőségük van hatékonyan újratervezni elosztási láncukat a valós idejű információmegosztás révén megszerezhető új adatok alapján az elektronikus kereskedelmi technológiák nyújtotta keretek közt, mint például az elektroikus adatcsere vagy az Internet. A a vásárlók és a szállítók megosztják egymással a készletszintekre vonatkozó információkat így a készletek utántöltésének időpontja és mennyisége jobban ütemezhetővé válik, ez pedig maga után vonja a készletek alacsonyabb
szinten tartását. A beszállítók jogosultságot kapnak a vásárlók készleteinek kezelésére, vagyis az ő feladatuk lesz ezen készletek megfelelő szinten tartása, a készletek menedzselése. 3. Hálózattervezés A fejezetben, a téma sokrétűségéből kiválasztva, egy valóságos példán keresztül elemezzük a hálózattervezés egy fontos kérdését, a központ és a depó távolság változásának hatását egyrészt az összes elosztási költségre, másrészt a depó területének alakjára, akkor, ha a területen csak egy depót alkalmazunk.
3-1. ábra. Átrakódepó helye Kistelek, illetve Kiskunfélegyháza városokban Legyen az elsődleges árukibocsátó hely (pl. gyár) Budapesten. A továbbiakban azt vizsgáljuk, hogy miként alakul az összes elosztási költség, ha az egyetlen átrakóraktárt közelítjük a gyár (azaz Budapest) felé. Ha a depó távolsága a gyártól csökken, eleinte az elosztási költségek is mérséklődnek, de ez a gyárhoz közelítve ellenkezőjére fordul. Ahogy közelít a depó a gyárhoz, egyre nő az ellátandó területe és a terítés költsége. Bár az átszállítási költségek csökkennek, s a gyárból való közvetlen terítés költségei is mérséklődnek, ha a depó nagyon közel van a gyárhoz, akkor ezek nem ellensúlyozzák a depóból történő áruszállítás költségnövekedését. 1000 Ft-ban
Depó helye
Távolság
Terítés
Terítés
Átszállítási
Összes
a depótól
a gyárból
a depóból
a depóba
költség,
Szeged
180
2559
242
129
2930
Kistelek
151
2428
367
155
2950
Kiskunfélegyh.
122
2378
407
132
2917
Kecskemét
94
2161
604
135
2900
Lajosmizse
78
2188
638
112
2938
Örkény
64
2167
709
92
2968
Ócsa
38
2161
785
64
3010
Szállítási költségek alakulása az átrakódepó helyétől függően (példa)
A táblázat mutatja, hogy az összes költségnek minimuma van. Ezt Kecskemét város esetében találtuk. A költséggörbét a 3-2. ábra mutatja. Az eredmény természetesen nem általánosítható, mert ezt erősen befolyásolják a nagyobb városok vonzásai (Kecskemét, Szeged), a közlekedési lehetőségek (autópálya), az országhatár alakja stb. Hasonló számításokat végezve mondhatjuk, hogy az optimális depótávolság egy Budapest közelében fekvő gyártól mérve Magyarországon mintegy 100 – 150 km között van, ami természetesen csak akkor igaz, ha az elosztás területe nem lépi túl az országhatárokat.
1000 Ft/nap
3-2. ábra. Szállítási költségek alakulása az átrakódepó helyétől függően (példa)
3020 3000 2980 2960 2940 2920 2900 2880 30
80 130 A depó távolsága , km
Összegzés Az elosztási hálózat struktúrájának kialakításakor figyelemmel kell lenni úgy a hálózatban elosztadó termék sajátos tulajdonságaira mint a hálózat speciális tulajdonságaira. A potenciálisan alkalmazható hálózatok mindegyikének más és más az erőssége, gyengesége. Ezért nem egyszerű olyan elosztási hálózatot tervezni és üzemelteteni, mely kellő rugalmassággal tud alkalmazkodni a felmerülő változásokhoz - ilyen lehet a szezonális változás vagy a rendelési mennyiségek előre nem látható felfutása, zuhanása – induljon az a bemenő oldalról (termelés) vagy a kimenő oldalról (fogyasztás). A működéshez meghatározott stratégiától függően a rendszer különböző pontjain várakozási pontok jelennek meg, ahol vagy a fogyasztó várakozik a termékre, vagy a termék várja, hogy valaki megvásárolja. A rendszerben egyenetlenül, asszimetrikusan jelentkező rendelési igények kritikus tényezői minden rendszerek készletezési (kapacitás, készletfeltöltés időtartama) és szállítási (gyorsaság, szállítandó mennyiség) összetevőjének. Gyakran azonosítják az anyagáramlást kereskedelmi tevékenységként, amely nem hordoz magában költségeket. Felhasznált irodalom: [1] Chopra, S.: Designing the distribution network in a supply chain, Transportation Research Part E 39, 2003, pp. 123-140
[2] Bachmann, R., Langevin. A.: A vehicle routing cost evaluation algorithm for the strategic analysis of radial distribution networks, in Transportation Research Part E, 2008. doi:10.1016/j.tre.2008.02.009 [3] Archetti, C., Savelsbergh, M. W. P., Speranza, M. G.: To split or not to split: That is the question, in Transportation Research Part E 44, 2008, pp. 114–123, doi:10.1016/j.tre.2006.04.003 [4] Pourakbar, M., Sleptchenko, A., Dekker, R.: The floating stock policy in fast moving consumer goods supply chains, in Transportation Research Part E, 2008. doi:10.1016/j.tre.2008.06.001 [5] Yao, Y., Dresner, M.: The inventory value of information sharing, continuous replenishment, and vendor-managed inventory, in Transportation Research Part E 44, 2008, pp. 361–378, doi:10.1016/j.tre.2006.12.001
