A LEVÉLTÁRAKBAN ŐRZÖTT IDŐSZAKI ORVOSI JELENTÉSEK A XVIII. SZÁZAD VÉGÉRŐL

A L E V É L T Á R A K B A N ŐRZÖTT IDŐSZAKI ORVOSI JELENTÉSEK A XVIII. SZÁZAD VÉGÉRŐL írta: B A L Á Z S P É T E R (Budapest»

Levéltárban és a területi levéltárakban na­ A z g yOrszágos o n s o k — orvostörténeti szempontból érdekes — d o k u ­ m e n t u m o t őriznek. Bár ezeknek felkutatása és feldolgozása k i ­ tartó és elmélyült munkát kíván s n e m i s máról-holnapra megvalósítható feladat, mégis érdemes e r r e időt és fáradságot áldozni, m e r t ezek o l y a n a d a t o k k a l gyarapítják orvostörténeti i s m e r e t e i n k e t , a m e l y e k más kéziratos és n y o m t a t o t t források­ ban, v a g y az e d d i g i feldolgozásokban n e m találhatók meg. A kutatók értékes a d a t o k a t találhatnak i t t az elmúlt évszáza­ dok egészségügyi szervezetére és intézményeire, az egészség­ ügy irányítására és ellenőrzésére, de n e m utolsósorban a nép széles tömegeinek egészségügyi v i s z o n y a i r a , a nép között pusz­ tító betegségekre és a gyógyítások módjára vonatkozólag is. A néptömegek egészségügyi v i s z o n y a i n a k rendszeres f e l k u t a ­ tása az orvostörténeti kutatásnak eddig talán legelhanyagol­ tabb ága v o l t . Különösen eredményesnek ígérkezik a X V I I I . század utolsó évtizedeinek iratanyagában való kutatás és adatfeltárás. E b ­ ben az időszakban u g y a n i s hazánkban jelentős lépések tör­ téntek az e d d i g teljesen e l h a n y a g o l t közegészségügy f e l k a r o ­ lására, az egészségügyi személyzetnek — az a k k o r i tudomá­ nyos s z i n t e n történő — megfelelő képzésére, az egészségügyi szervezet kiépítésére, irányítására és ellenőrzésére. Ebbe az időszakba e s i k a m e g y e i és városi o r v o s i , sebész, bába és gyógyszerész hálózat tervszerű kiépítése, a nagyszombati o r 1

vosi k a r felállítása, m a j d Budára, később Pestre helyezése, az országos főorvosi állás ( r e g n i protomedicus) megszervezése.-' U g y a n a k k o r az egészségügyi hálózat tevékenysége e l l e n ­ őrzésének, de ezen túlmenően az orvosi tudomány továbbfej­ lesztése egyik célravezető eszközének b i z o n y u l t a n n a k a g y a ­ k o r l a t n a k kialakítása, hogy az egyes megyék területén mű­ ködő c h i r u r g u s o k a m e g y e i physicusnak, ezek p e d i g a H e l y ­ tartótanácsnak rendszeres időközi (évnegyedi, é v i ) jelentése­ k e t küldjenek területük egészségügyi viszonyairól. Ezek a j e ­ lentések, a m e l y e k e t m a is a levéltárakban őriznek, egyrészt sok — talán évszázados — népi gyógyítási eljárást Örökítettek meg, másrészt országos v i s z o n y l a t b a n elénk tárják a n a g y egészségügyi reformintézkedések előtti orvosi g y a k o r l a t o t is, hiszen az orvosképzés hazai megszervezése m é g n e m m i n ­ denütt éreztette teljesen hatását. Főképpen I I . József uralkodása a l a t t egymásután j e l e n n e k m e g azok a helytartótanácsi rendelkezések, a m e l y e k az egyes megyék és városok egészségügyi viszonyaira vonatkozó — részletekig lemenőén szabályozott — időszaki jelentések m e g ­ tételét írják elő, i l l e t v e a jelentések megtételét sürgetik v a g y formáját és s z e m p o n t j a i t módosítják. Egy 1787-ben m e g j e l e n t helytartótanácsi rendelkezés, m e l y az ország protomedicusának h i v a t a l i instructióját t a r t a l m a z z a , a protomedicus e g y i k fontos kötelességévé teszi, h o g y a m e ­ g y e i physicusok évi egészségügyi jelentéseit, továbbá a gyógy­ szertárak vizitációiról szóló jelentéseket, az egész egészségügyi személyzet magaviseletéről szóló kimutatást stb. vizsgálja felül. (Eddig ezt a feladatot n a g y részben az e g y e t e m o r v o s i k a r a látta el. A z o r v o s i k a r a Helytartótanácstól k a p t a m e g az egészségügyi jelentéseket, m a j d a feldolgozás és esetleges v é ­ leményezés után ide küldte vissza.) 3

A n n a k illusztrálására, hogy a m e g y e i physicusok jelentései az orvostörténet kutatói számára m i l y e n értékes a d a t o k a t t a r ­ t a l m a z n a k , néhány helytartótanácsi utasításból idézünk egy­ két o l y a n pontot, a m e l y e k r e a m e g y e i physicusoknak válaszol­ niuk kellett. 4

E g y 1784-ből származó helytartótanácsi rendelet arról i n ­ tézkedik, h o g y a m e g y e i physicusok a Helytartótanács részére készítsenek évi jelentést a megyéjükben uralkodó betegségek­ ről és azok gyógyításának módjáról. A jelentést m i n d a m a ­ g u k , m i n d a m e g y e i c h i r u r g u s o k megfigyelései és tapasztala­ t a i alapján havonkénti tagolásban, k e l l e t t megtenniök. A r e n ­ delethez csatolták a k o m a r o m m e g y e i physicus 1783. évről szóló egészségügyi jelentését, m e l y e t a b u d a i e g y e t e m orvosi k a r a mintaként küldött vissza a Helytartótanácsak. E ren­ deletre beérkezett jelentések közül való a csanádmegyei p h y ­ sicus jelentése, a m e l y n e k fordítását alább közöljük. 5

6

E g y 1785-ből származó helytartótanácsi rendelkezés előírja, h o g y a m e g y e i physicusok az egyes betegségeket, amelyeket évi jelentéseikben e d d i g csak táblázatosan i s m e r t e t t e k , ezután bővebben, k i f e j t v e ismertessék. 1788-ban a Helytartótanács ismét módosítja a m e g y e i p h y ­ sicusok évi jelentéseinek formáját. Ü g y látszik, h o g y a hoszszabb beszámolók az áttekinthetőség rovására m e n t e k , s nem is tartalmazták m i n d i g az előírt adatokat. Ezért az újabb r e n ­ delkezés a m e g y e i és városi physicusoktól táblázatos évi j e ­ lentések összeállítását kéri. A m e g y e i physicusok jelentéseik megtételénél általában nemcsak a saját p r a x i s u k tapasztalatait használták f e l , hanem a m e g y e i c h i r u r g u s o k szóbeli v a g y írásos beszámolóit is t e k i n ­ tetbe vették. {Valószínűleg i n n e n a jelentésekben a sok népi gyógymódra vonatkozó adat.) E g y 1789-ben m e g j e l e n t h e l y ­ tartótanácsi rendelkezés arról intézkedik, hogy a m e g y e terü­ letén élő c h i r u r g u s o k a „szegény adózó nép"' gyógyításával szerzett tapasztalataikról és saját gyógyítási eljárásaikról évente táblázatos beszámolót küldjenek a m e g y e i physicusnak. ( A m e g y e i physicusok évi jelentéseik mellékleteként g y a k r a n a c h i r u r g u s o k beszámolóit is felterjesztették a H e l y ­ tartótanácshoz.) A táblázatok érdekességét az is növeli, hogy pontosan feltüntetik az egyes betegségekből felgyógyult, i l l . a betegségben elhalálozottak számát. A rendszeres időszaki jelentéseken kívül a m e g y e i p h y s i c u s o k n a k g y a k r a n k e l l e t t egy-egy járvány v a g y pusztító beteg7

ség alkalmával, esetleg jellegzetes h a z a i v a g y táji betegségek esetében részletes jelentést küldeniök a Helytartótanácshoz. E z e k e t a jelentéseket az e g y e t e m o r v o s i k a r a i s feldolgozta, í g y p l . 1785-ben a hazánkban általános népi betegségek, kü­ lönösen a f u r u n c u l u s gangraenosus elterjedéséről, tudomá­ n y o s és népi gyógymódjairól kér részletes tájékoztatást a H e l y ­ tartótanács. 8

A felsorolás megközelítőleg s e m teljes. Példákat tovább l e ­ h e t n e említeni. A r e n d e l e t e k b e n f e l v e t e t t kérdésekre a fele­ l e t e t a levéltárakban őrzött o r v o s i jelentésekben találhatjuk meg. JEGYZETEK 1. M á r i a Terézia 1752. o k t . 26-án k e l t r e n d e l e t e kötelezi a megyé­ k e t o r v o s és sebész tartására. L d . G y ő r j ' T i b o r : A z o r v o s t u d o ­ m á n y i k a r története. B p . 1936. 22. 1. 2. A z első p r o t o m e d i c u s 1786-tól V e z a Gábor, az o r v o s i k a r igaz­ gatója. L d . D e m k ó K á l m á n : A m a g y a r o r v o s i r e n d története. B p . 1894. 527. 1. G o r t v a y G y ö r g y : az újabbkori m a g y a r o r v o s i művelődés és egészségügyi története. B p . 1953. 114. 1. 3. L i n z b a u e r : C o d e x s a n i t a r i o - m e d i c i n a l i s Hungáriáé. I I I . 1058. 4. A r e n d e l e t e k e t j ó l használhatóan közli z e t t művének I I I . kötete.

Linzbauer fentebb

5. Országos L e v é l t á r : Helytartótanács levéltára 1784. 12.557. sz. iktatmány.

idé­

1783. 6199. sz. és

6. A d a t f e l t á r ó cédulája a következő: S z e g e d i Á l l a m i L e v é l t á r Közgyűlési i r a t o k . 1785. (Csanád m e g y e l e v é l t á r a ) 6. szám. R i g l e r József m e g y e i p h i s i c u s é v i jelentése Csanád m e g y e egész­ s é g ü g y i állapotát érintő h a v i megfigyeléseiről. ( L a t i n nyelven.) M e l l é k e l v e a m e g y e i c h i r u r g u s o k é s bábák összeírása. 7. L i n z b a u e r : C o d e x . I I I . 895. 8. L i n z b a u e r : C o d e x I I I . 895. A m e g y e i p h i s i c u s o k n a k a k ö v e t k e z ő kérdésekre k e l l e t t f e l e l e ­ tet adniok:

a) M i l y e n összetételű földön törnek elő leginkább ezek a nedvek? b) A z év melyik szakában és m i l y e n éghajlati viszonyok mellett? c) M i l y e n korúakat és neműeket támad meg elsősorban? d) M i l y e n más betegségek után keletkezik leginkább? e) M e l y testrészeket támad meg leginkább? f) M e l y ételek fogyasztása tesz elsősorban hajlamossá a meg­ betegedésre? g) A betegségnek milyen a kezdete, folytatódása, kifejlődése, el­ fajulása, kimenetele és tartóssága? h) M i l y e n természetű láz kíséri? i) örökléssel átüt-e az utódokra? k) M i l y e n egyes esetek fordultak elő? I) A k i k egyszer már szenvedtek ebben a betegségben, vissza­ esnek-e másodszor vagy harmadszor is? m) A nép milyen gyógyszert használ ellene? Az orvosok milyen gyógyítási móddal érnek el jó eredményt, mely módok ártal­ masak és mérgesítik el a bajt?

R i g l e r József m e g y e i főorvos jelentése Csanád m e g y e egészségügyi állapotát érintő h a v i megfigyeléseiről

Előadta a megye 1785. január hó 21-én tartott egyetemes közgyűlésén Alulírott a K e g y e s és Főméltóságú M a g y a r Királyi H e l y ­ tartótanácsnak az elmúlt 1784. esztendő június hónap 7. n a p ­ ján Pozsonyban k i a d o t t 12.557. számú rendeletére, m e l y k i ­ m o n d j a , hogy a betegségek mikénti elburjánzásáról hónapok s z e r i n t i felsorolásában rendszeres jelentést k e l l készíteni, m i n d a saját p r a x i s o m és megfigyeléseim, m i n d a m e g y e i seb­ o r v o s h a v i jelentéseiből véve, a következőket t a r t o m szüksé­ gesnek a nemes közgyűlésnek j e l e n t e n i Bármely betegségnek m e g v a n a maga oka, és az orvoslás ritkán ér célt, h a csak előbb n e m i s m e r i m e g a betegség okát és az ennek megfelelő gyógyítási módot. A betegségek ezen okozói főképpen a m i n k e t körülvevő és általunk belélegzett

levegőből vétetnek. A m i n d e n n a p i megfigyelések a r r a taníta­ n a k bennünket, h o g y a levegőt a vérünkbe j u t t a t j u k , azzal összekeveredik, s ez által n a g y b a n hozzájárulunk egészségünk megőrzéséhez v a g y a betegségek megszerzéséhez, m e r t a tiszta levegő megőrzi az egészséget és az életet, a tisztátalan, t i k ­ kasztó, nedves, fagyos levegő pedig elveszi. A levegő v á l t o ­ zásai i g e n n a g y mértékben ártalmasak a testre nézve, midőn u g y a n i s a hőség, fagy, szárazság és nedvesség váltakoznak; f o l y a m a t o s pedig ez a levegőváltozás a lehető l e g n a g y o b b mértékben március, április, október és n o v e m b e r hónapokban, ezért ezek a hónapok a legveszedelmesebbek és a többi hóna­ poknál inkább bővelkednek a betegségekben; a hideglelésben (hectici) és sorvasztó betegségekben ( t a b i d i ) szenvedőket a tavasz, v a g y az ősz megöli, s általánosan i s m e r t , h o g y az i l y e ­ nek márciusban és áprilisban p u s z t u l n a k el. A m i k e t ételként és italként veszünk m a g u n k h o z , ha n a g y o b b mennyiségben vagy r o m l o t t minőségben fogyasztjuk azokat, ártalmasak és a betegségek egymás után következő láncolatát vonják m a g u k után. Igaz u g y a n , h o g y a megszokás által a betegségeknek ezen o k a i t le lehet győzni. Ezt o n n a n is láthatjuk, h o g y az évenkénti kiöntések folytán még meglévő posványos és féligm e d d i g rothadó állóvizeket és mocsarakat, a n y e r s e n fogyasz­ t o t t földi táplálékot s főképpen a n e m éppen friss h a l a k a t , az alacsony és nedves lakásokat — m e l y e k termékeny o k a i a l e g ­ több betegségnek — nálunk a megedzett nép már ártalom nélkül elviseli, v a n n a k azonban, ámbár kevesebben, a k i k n e k ezek az o k o k ártalmasak. Bizonyára ez a meggyökeresedett szokás teszi azt, h o g y ezeken a földeken, m e l y e k jólismertek a kiöntésekről és mocsarakról, kevéssé dühöngenek a j á r v á ­ n y o k . A z ezen okokból eredő betegségeknek m e g v a n a saját­ ságos gyógyítási módjuk. M i n d e z e k n e k előrebocsátása után rátérek a megyében u r a l ­ kodó speciális betegségekre és gyógyításuk megtalált módjá­ n a k leírására. Január hónap. E n n e k az esztendőnek elején az erős h i d e g tartóssá vált, állandóan bőséges hó h u l l o t t l e s tartósan m e g is m a r a d t . Ebben a hónapban a hidegtől származó téli b e t e g -

ségek u r a l k o d t a k . A hideg u g y a n i s m i n d e n t összehúz, a csa­ tornákat járhatatlanokká és az általuk szállított folyadékokat sűrüsödővé, lomhává és az eldugulások képzésére a l k a l m a ­ sakká teszi. A h i d e g igen ártalmas a kebelnek, s ebből folyól a g képes a v e l e kapcsolatos vérdús részekben gyulladásos be­ tegségeket o k o z n i , főképpen a mellhártyagyulladást és a tüdő­ gyulladást. A k i k mellhártyagyulladásban (pleuritis) betegszenek m e g , h i r t e l e n dermedtségbe esnek, s legtöbbször a m e l l j o b b o l ­ dalánál az oldalbordák alatt a belégzés alkalmával éles fájdal­ m a t éreznek. A köhögés ezek számára fájdalmas és szűnni n e m akaró, az érverés teljes, erős, nagyfokú bizonytalanságérzés tapasztalható, a lélegzetvétel pihegő. Ezeknél, m i v e l jó erőben v o l t a k , az érverésük erőteljes lévén, érvágást a l k a l ­ maztam, s ezt g y a k r a n m e g is ismételtem; h a székrekedésben szenvedtek, enyhítő beöntéseket (clysmata) k a p t a k , a fájós oldalra enyhítő borogatást icataplasmata) a l k a l m a z t a m . A do­ l o g természetéből kifolyólag a borogatáshoz t e j e t használtam, belsőleg a beteg lobellenes (antiphlogistica) nátriumos k e v e ­ réket kapott, bő mennyiségben kellett i n n i a enyhítő i t a l o k a t a szegények részére rendszeresen pipacsmák (Rhoeas) virág­ jából készült tea, v a g y mézzel és ecettel főzött árpáié a d a t o t t i t a l u l . Ezek alkalmazásával e l j u t o t t a m egészen a válság idő­ szakáig (coctio) és a m i k o r m u t a t k o z t a k a közelgő betegségfordulás (crisis) jelei, a m i a legtöbbször szerencsés esetben körülbelül a betegség k i l e n c e d i k napján köpködés formájá­ b a n történt m e g , ezt ezeknél még előmozdítottam azáltal, hogy langyos enyhítő i t a l t nagymennyiségben I t a t t a m , egé­ szen addig, amíg a betegség teljesen meg n e m szűnt. Azok pedig, a k i k e t tüdőgyulladás ( p e r i p n e u m o n i a ) táma­ d o t t meg, állandóan erős lázas állapotban v o l t a k , érverésük lázas és p u h a , a r c u k piros, lélegzetvételük nehézkes, pihegő és rövid, köhögésük gyors és élénk v o l t , szorongattatás vett. erőt r a j t u k és szokatlan súlyt éreztek keblükben. Ezeknél t e ­ k i n t e t b e v é v e az egyént, a k o r t és az erőnlétet, erőteljesebb érvágást határoztam, s ha a beteg erre n e m érezte j o b b a n magát, ezt m e g i s ismételtem. A k i k n e k székrekedésük v o l t ,

A ) melléklet

Csanád megyében levő chirurgusok (seborvosok, felcserek) összeírása az 1784. esztendőben i

Datkovics Antal

Szeemiller Henrik

Származáshely

Mely megyéből

Drezda

Szász­ ország

München

Bajor­ ország

Vallása

kath.

ua.

36

49

Minősége

sebészet mestere

borbély és kocs­ máros

tanult

Hol vizsgázott

Mióta van i t t

Ki

a budai egyete­ men

a budai egyete­ men

5 éve

Csanád megye

München

az előbbi sebész­ céhnél

17 éve

Hol

fogadta tel

csanádi püspök

Bére

300 forint

nincs

H o l szolgált eddig

Tanúsít­ ványa

a bánáti horvát ez­ rednél

a budai egvetemtől

Szentjobi Mihály

Szent-' Jób

Bihar

kath.

56

Kecske­ méten borbély volt s i t t is az

Kecske­ méten

a Kecs­ keméti céhnél

Erdély­ ből j ő ­ vén, 16 éve v a n itt

község é s a kama­ rai ura­ dalom

nincs

német, olasz, francia, hor­ vát tökéle­ tesen, magyar, sziavon közepesen

a Károly ez- a Károly német, m a ­ rendben ezredtől gyar, sziavon, oláh m i n t közka­ tona és gya­ korló fel­ cser 7

Nagylak helység

Nyelvtudása

a

2

leg­

job­

bak

jók

évig

Erdélyben, a kecske­ méti céh­ Bánfi-Hutől nyadon 2 évig, Somlyón 18, Nagyvára­ don é s Ma­ kón

Erköl­ csei

I Számuk

Makó püspöki város

••

Orvosok neve

Kora

Városok és helységek neve

3

magyar, oláh, l a t i n

köze­ pesek

1

évig

Battonya helység

Országh János

Nagy­ várad

Bihar

kath.

30

borbély

Nagy­ váradon

a nagy­ váradi céhnél

4 éve

Battonya község

nincs

sehol

a nagy­ váradi seb ész­ céhtől

l a t i n , ma­ gyar, oláh, i l l i r , német

jók

1

Palota helység

Schöner Ignác

Gyön­ gyös

Heves

kath.

27.

borbély és kocs­ máros

Egerben

egri sebész­ céhnél

1 éve

Palota község és ör­ mény árendá­ sok

nincs

Pétskán, A r a d me­ gyében 9 évig m i n t borbély

az egri sebész­ céhtől

magyar, sziavon, oláh, i l l i r tökéletesen, német közepesen

jók

1

Összesen

5

Csanád megyében levő bábák összeírása az 17«4. esztendőben J

B ) melléklet

Székely Borbála

Buda

Pest

kath.

33

bába

férjezett

budai egyetemen

budai egyete­ men

Csanád megye

Balogh Erzsébet, másképpen Jirkné

Kassa

Sáros

kath.

39

segéd

ua.

praxisból és a megvei bábától

a megyei bábánál

ua.

Ferenezi A n n a , másképpen Dobsa

Makó

Csanád

ref.

48

ua.

ua.

ua.

ua.

ua.

ua.

ua.

i t t 2 éve

ua.

ua.

magyar

jók

Herczeg Erzsébet, másképpen Bornár

Diószeg

Bihar

ref.

60

ua.

ua.

ua.

ua.

ua.

ua.

ua.

3 évig B i h a r megyében, Érsemlyén, Makón most vétetett fel

ua.

ua.

ua.

jók

Czakó A n n a , más­ képpen Lőrintzi

Lőrintzi

Heves

kath.

68

ua.

özv.

u a.

ua.

ua.

ua.

ua.

ua.

ua.

ua.

jók

Csanád helység

Jászin Mária

Szabolcs

Szabolcs

görög nem egy.

50

ua.

férjezett

ua.

ua.

ua.

ua.

17 k r . egy szü­ léstől

itt

ua.

ua.

magyar, oláh, horvát

jók

1

N a g y l a k hely­ ség

Odtahán Mária

Tinka

Bihar

ua.

54

ua.

ua.

ua.

ua.

ua.

ua.

ua.

14 éve i t t

ua.

ua.

oláh

jók

3

Krisán Vasziíie

Tulka

ua.

ua.

50

ua.

özv.

ua.

ua.

ua.

ua.

ua.

14 éve

itt

ua.

ua.

oláh

jók

Tyirity Alka

Nagylak

Csanád

ua.

50

ua.

ua.

ua.

ua.

ua.

ua.

ua.

itt

ua.

ua.

horvát

jók

Danieta Mária

Bél

Bihar-

ua.

50

ua.

férjezett

ua.

ua.

na'.

ua.

17 k r . és 1 ke­ nyér

12 éve i t t

ua.

ua.

oláh

jók

Moss A n n a

Mundorlok

Arad

ua.

59

ua.

ua.

ua.

ua.

ua.

ua.

ua.

10 éve

ua.

ua.

oláh, horvát

jók

Ládó A n n a

Napkor

Szabolcs

ua.

40

ua.

ua.

praxisból

ua.

ua.

ua.

ua.

6 éve

itt

ua.

ua.

oláh, horvát, s valamit magyarul

jók

Benták Julianna

Győr

Győr

kath.

50

ua.

ua.

ua.

ua.

ua.

ua.

ua.

7 éve i t t

ua.

ua.

német, magyar

jók

görög nem egy.

40

ua.

ua.

ua.

ua.

ua

ua.

ua.

7 éve i t t

ua.

ua.

horvát, oláh

jók

ua.

54

ua.

özv.

ua.

ua.

ua

ua.

az első szülők­ től duplája

8 éve i t t

ua.

ua.

oláh, magyar

jók

kath.

60

ua.

ua.

ua. megyei bá­ bától

ua.

ua

ua.

17 k r . és 1 ke­ nyér

Endrődön (Békés m . ) 15 évig, i t t 8 éve

ua.

ua.

magyar tót

jók-

1

ua.

; 38

ua.

férjezett

ua. bécsi egye­ temen

megyei orvosnál

Ui

ua.

14 k r . és 1 ke­ nyér, az első szülőktől dup­ lája

Bécsben 2 évig, i t t 4 éve

ua.

ua.

magyar, német

jók

2

Uí\

özv.

praxisból és a megyei bábától

ua.

Ili

ua.

ua.

ua.

magyar

jók

M e l y helyről

Bábák és segédek neve

M e l y megyéből

Vallása

Állapota

Hol

tanult

Hol vizsgázott

K i fogadta fel

Bére

Szülés után jár

Hol szolgált e d d i g

100 forint

először szülőktől 34 kr. és egy ké­ nvér, a többiek­ t o l 17 k r . és 1 kenyér

Budán 3 évig, Csanád megyé­ ben 4 évig

forint

ua.

Milyen minőségben

Tanúsítványa

Nyelvtudása

Erkölcsei

bába

b u d a i egye­ temtől

német, m a ­ gyar

jók

i t t 16 éve

segéd

nincsen

magyar, tót

jók

|

Számuk

Kora

~ Mely minőségben

Városok és helységek neve

összesen

!

Makó püspöki

város

6

5

•

itt

15 éve

13 éve

•

Sajtény helység

1

éve

2

•

T o r n y a helység

itt

2

•

Bosnyák Szaoka

B a t t o n y a hely­ ség

Palota helység

Kádár Mária

Szilágysom ló

Szilágy

Gáli Erzsébet, más­ képpen Foltán

Szék halom

Békés

Liées

A itszlria

2

•

Földeák ség

Szabó Terézia

hely­

1 • Nagy Erzsébet

Földeák

Csanád

u a.

45

16 éve

itt

ua.

1

Apáthfalva helység

1

Lutz

Katalin

Makó

Csanád

ua.

51

ua.

férjezett

ua.

ua.

Csongrád

ua.

49

ua.

ua.

ua.

ua.

' ua.

ua.

ua.

16 éve i t t

ua.

ua.

magyar, tót

jók

ua.

ua.

13 éve

ua.

ua.

magyar

jók

i

Takács Julianna

j Mindszent

ua.

itt

2

enyhítő beöntéssel serkenttették, a m e l l r e nyugtató b o r o g a ­ tást, a lábakra tisztító borogatást (epispastica) r a k t a m , belső­ l e g enyhítő, oldó, lobellenes gyógyítást a l k a l m a z t a m nátrium­ m a l és oldó gyümölcslével; az i t a l hasonlókból állott. A sze­ gények részére pipacsmák virágjából főzött tea, v a g y árpá­ ból mézzel és ecettel főzet készült. Ezek megtörténte után a legtöbbször megszűnt a beteg szorongó érzése és a lélegzet­ vételben is megkönnyebbülés következett be. Folytatódott ez az orvoslás m i n d a d d i g , míg a válság időszakának j e l e i n e m m u t a t k o z t a k . H a azonban a kiürülés megtörténte után t o ­ megterhelése, lázcsillapító vábbra is m e g m a r a d t a g y o m o r ( d i a p h o r e t i c u m ) a n t i m o n t , tengerihagymás ecetmézet ( o x y m e l s c i l l i t i c u m ) , s újra ismétlődő esetben kénantimont (chermes minérale) a l k a l m a z t a m , a mellre pedig hólyaghúzó gyógyszert (vasica). A szegény betegeknek azt p a r a n c s o l t a m meg, h o g y l e n o l a j a t szedjenek és melegvíz gőzét szívják be. Ezek megtörténte után már m u t a t k o z t a k a válság időszaká­ n a k és a közelgő betegségfordulásnak j e l e i . A betegségfordu­ lás ennél a betegségnél n e m c s a k a köpködés, h a n e m egyesek­ nél hasmenés, v i z e l e t és izzadás formájában is m u t a t k o z o t t . Bármelyik következett is be ezek közül, m i n d i g a jebbulás jeleként m u t a t k o z o t t . A k i k n e k kebléből hörgés h a l l a t s z o t t s ehhez még száraz köhögés is járult, azoknál kénantimont a l ­ k a l m a z t a m rákszemekkel (lapides c a n c o r u m ) , m e g p a r a n c s o l ­ t a m , h o g y szájukon enyhítő gőzöket szívjanak be, s í g y tör­ tént, h o g y rövidesen az érett köpetek (sputa cocta) bekövet­ keztek. Akinél a betegségfordulás hasmenés útján követke­ zett be, azoknál beöntést v a g y e n y h e tisztítószereket alkal­ maztam. A k i k n é l ez izzadtság formájában történt, azoknál gyenge izzasztószereket ( d i a p h o r e t i c a ) , végül akiknél vizelés formájában, azoknál szasszafrász teából és meghajtó gyöke­ rekből gyenge vizeletmeghajtót a l k a l m a z t a m . Mindkét betegségben lévők, h a orvosságokat n e m használ­ t a k , h a n e m óvakodtak a hidegtől, v a g y n a g y o n öregek v o l ­ t a k , elgyengülvén már szervezetük, többen belehaltak. Február hónap. E b b e n a hónapban a h i d e g u g y a n a z z a l a hevességgel tovább t a r t o t t , állandó havazások v o l t a k , ritkán

8

Orvostörténeti közi.

— 10J5

113

fújtak szelek, u g y a n a z o k a betegségek f o r d u l t a k elő és u g y a n ­ azon módon k e l l e t t azokat gyógyítani. Március hónap. E n n e k a hónapnak elejéről is állnak az elő­ zőekben m o n d o t t a k . A hónap v é g e felé azonban az éghajlat változni kezdett. Délkeleti szél ( e u r u s ) fújván, visszafért az égbolt derültsége, e l o l v a d t a jég, a nedvesség elpárolgott a földről. A z a betegség, a m e l y e b b e n a hónapban leginkább sújtotta az e m b e r i n e m e t a nátha ( c a t h a r r u s ) v o l t , éjjel­ n a p p a l kellemetlenül zakatoló köhögéssel párosulva, m e l y az időjárás szélsőségeiből s ebből folyólag a test kipárolgásának akadályoztatásából eredt. Láznélküli betegség v o l t . Ezeknek, amíg a köhögés száraz v o l t , általában frissen sajtolt keserű m a n d u l a o l a j a t ( o l e u m a m y g d a l i n u m ) , zabból v a g y árpából főtt l e v e t ( p t i s a n a ) , m e l y e t édes Szent János-kenyérrel ( s i l i q u a ) és kövéres fügével (corica) főztem össze, avagy teát a d t a m , s a m e l l r e való orvosságokból tengerihagymás ecet­ mézet, e r i z i m u m s z i r u p o t (a szövegben később e x i z i m u m szirupról v a n szó — a fordító megjegyzése), v a g y ezekből és cetfaggyúból (sperma ceti) álló l e v e t készítettem. A szegé­ nyeknél fehér mályva (althea) kifőzött leve, pipacsmákból főzött tea, árpából főzött leves, vöröshagyma leve k a n a l a n ­ ként szedve, korpaleves l e n o l a j j a l elkészítve a legtöbbször célhoz vezettek. H a ezektől n e m könnyebbült m e g a beteg, kénantimont a d t a m n e k i rákszemekkel és ópiummal, m e l y e ­ k e t , ha egyideig szedtek, m i n d a n n y i a n megkönnyebbültek s h a szigorúan megtartották a m o n d o t t a k a t , rövidesen m e g ­ gyógyultak. A folyó hónapnak vége felé rosszul érezték m a g u k a t a tüdő­ bajosok ( p u l m o n e laborantes), a sorvasztó betegségben és száraz nyavalyában szenvedők; m é l y és erős köhögés v e t t erőt r a j t u k , időnként estefelé visszatérő láz gyötörte őket, é j ­ szakánként megizzadtak, testük megsoványodott és némelyek­ nél ehhez még az is hozzájárult, h o g y h a n g j u k rekedtté vált. M i n d e g y i k n e k a d a t o t t sebre való orvosság ( v u l n e r a r i a ) , m e l y szegoráll fűből ( v e r o n i c a ) , földi aranyborostyán zöld ágaiból, párlófűből ( a g r i m o n i a ) , csengőfű ( h y p e r i c u m ) virágaiból, szarvasnyelvűfű ( s c o l o p e n d r i u m ) leveleiből, tüdőfűből (pul-

m o n a r i a ) f a t a r j a g g a l , i z l a n d i rózsák mézéből, útifű (plaiitago) megszárított leveleiből befőzött mirrhából és tejhozófű ( p o l i g u l a ) keserű gyökeréből készült. A láz és az éjszakai izzadás megszüntetésére mályva (salvia) a l k a l m a z t a t o t t kínakéreggel (cortex). Sokan ittak Selters-vizet ( S e l t e r a n a aqua) t e j j e l . S o k a n a teljes lesoványodás után m e g h a l t a k , s o k a n — m e g ­ enyhülvén betegségük — életben m a r a d t a k az újabb szenve­ désekre. Április hónap. Megőrizte természetét; m i k o r ugyanis — hóesés kíséretében — északi szól (bores) fújt, igen h i d e g v o l t , m a j d elállván a szél, mérsékelt l e t t az idő, m a j d a k e l l e ­ mes n y u g a t i szél (zephyrus) fújdogálván, nélkülözéseink után szerencsésebb időjárás köszöntött ránk, m e l y annál is inkább tartóssá vált, m i v e l a hónap végén az enyhülés is visszatért és h a l l a n i l e h e t e t t a mennydörgések k e l l e m e s moraját. A t a ­ vasz az esztendő több szakaihoz viszonyítva, a legegészsége­ sebb és legkevésbé halálthozó, m i v e l orvos nélkül is meggyó­ gyítja a legtöbb tartós betegséget. Megérkezvén ugyanis a mérsékelt meleg, szabadabb a levegő cirkulációja és a test k i ­ párolgása, a k e l l e m e s mozgástól bőségesebbek a lélegzetvéte­ l e k ; j ó a l k a l o m ez a tél által szerzett nedvek eltávolítására és így az egész test egészségessé válik. Ezért s e n k i sincs az esz­ tendőnek e legkellemesebb részében, ámbár h a már előre­ h a l a d o t t korú is, a k i a többiekkel együtt a természet erőinek újjászületésekor ne adná v a l a m i l y e n jelét a lélek elevenségé­ nek. Á m megjárjuk sokszor, midőn a n y u g a t i szél az északival felváltva fúj, s a levegő m e g az időjárás viszontagságai és változékonysága — éppen e rossz időjárásból kifolyólag be­ tegségeket okoznak. Ez igen n a g y mértékben m e g v o l t a jelen esztendő folyamán az időjárás változékonysága m i a t t . A z említett hónapban himlők és kanyarós megbetegedések ( v a r i o l a e et m o r b i l i ) pusztították nemcsak a g y e r m e k e k e t , h a n e m némely felserdültet is. Többen jöttek, a k i k segítséget kértek; s o k k a l rosszabbul jártak e l azok, a k i k a d o l g o t a t e r ­ mészetre bízták. N é m e l y serdületnek előbb váltakozó borzongásba ( h o r r o r vagus) estek, m a j d nyugtalanság, fejfájás és állandó erős láz 8* - 10-9

115

v e t t erőt r a j t u k , m a j d a betegség n e g y e d i k vagy ötödik n a p ­ ján p i r o s p o n t o k látszottak a n y a k o n és a mellen. A betegség­ n e k ebben a szakaszában annak, a k i n e k a himlő a bőrön k i ­ ütni kezdett, segítséget i g y e k e z t e m nyújtani: enyhítő beöntést, továbbá könnyű, lobellenes salétromos meghajtó és m e ­ leg hígító teákat a l k a l m a z t a m . E z e k n e k az lett a következ­ ménye, h o g y a test különböző részein mutatkozó tünetek n a ­ g y o b b tömegben előtörtek, a láz és egyéb symptomák heves­ sége alábbhagyott és a g y e r m e k e k j o b b a n érezték m a g u k a t . Más g y e r m e k e k u g y a n a z o n lázas állapotba esvén, erőtlen v o l t a p u l z u s u k , jóllehet, a betegség különböző jelei korán m e g ­ m u t a t k o z t a k , de csak kevés és csekély mértékben, m i v e l az erőtlenség m i a t t a himlő a bőrön n e m t u d o t t m u t a t k o z n i . Ezeknél izzasztó ( d i a p h o r e t i c u s ) orvosságot alkalmaztam, pézsmanedvvel (moschus) és kámforral, m e l y e k n e k követ­ kezménye az lett, h o g y a himlő könnyebben előjött és az egész testen szétterjedt. A betegségnek a h e t e d i k v a g y n y o l c a d i k napja körül a h i r n ­ los kiütések már m e g n a g y o b b o d t a k , n e d v v e l t e l t e k m e g és evesedni (gyűlni) k e z d t e k , az a l j u k o n vörös, a tetejükön fehér színűek v o l t a k , a bőr közbülső részei könnyen g y u l l a ­ dásba estek, érintésre fájtak és p i r o s a k lettek, az a r c és a szemhéjak megdagadtak, sokaknál a szemek b e r a g a d t a k . Akiknél a test belső részeit lepte m e g a himlő, azoknak a n y e ­ lés is fájdalmas v o l t . A betegség ezen szakaszában — f o l y t a ­ tódván a meleg, enyhítő orvosságok — sokan elhagyták ágyu­ k a t . Sokat segített az is, ha az anyák a megérett himlőkiüté­ seket ollóval felnyitották; a t o r o k bántalmai ellen mézes eny­ hítő i t a l t i t a t t a m s a k i k n a g y o b b a k v o l t a k , ugyanazzal gargalizáltak. A z anyák, h o g y a szemek megbetegedését m e g a k a ­ dályozzák, g y e r m e k e i k szemeit m e l e g t e j j e l , m e l y b e n sáfrány (crocus) v o l t feloldva, i g e n j ó hatással oltalmazták. A t i z e d i k vagy t i z e n e g y e d i k n a p körül széjjelszakadván a hólyagocskák, eltűnvén a test felpuffadása, v a r v o n t a be a himlős helyeket, m e l y e k leválása után annak elkerülésére, h o g y a testben v i s s z a m a r a d t himlő anyaga más-más testré­ szekbe vándoroljon át, azok részére, a k i k már gyógyulófélben

v o l t a k (reconvalescentes), gyenge lobellenes meghajtó gyógy­ szert a d t a m s ezt g y a k r a n m e g is ismételtem. Midőn a himlős kiütések kezdtek kiszáradni, s o k g y e r m e ­ k e t újból meglepett a láz. E n n e k o k a az v o l t , h o g y a halál t o r ­ kából k i r a g a d o t t g y e r m e k e k anyái, engedvén azok kérleléseinek, o l y a n d o l g o k a t adtak g y e r m e k e i k n e k , a m i k e t n e m l e t t volna szabad, v a g y hogy valamelyes himlő-anyag vissza­ maradván a testben, egy idő után előtört és újjáéledt. A legtöbb g y e r m e k , a k i át szokott esni a himlőn, ebben az időben esett át r a j t a és a már-már p a r t r a j u t o t t a k elmerültek. E z e k n e k kiürítvén az első u t a k a t ( p r i m a e v i a e ) , kínakérget és felhígított ásványi savanyúvizeket adván, s i k e r r e l s i e t t e m se­ gítségükre. Dühöngtek ebben a hónapban a kanyarós megbetegedések ( m o r b i l l i ) is. A g y e r m e k e k e n ellankadás, álmosság, száraz köhögés, m a j d hideglelés v e t t erőt, a h a r m a d i k v a g y negyedik n a p o n kitört a kanyaró, egyúttal megdagadt az a rész, ame­ l y e n a kiütések látszottak. Ezek kitörése után az összes symptomák észrevehetően m e g ­ enyhültek. Néhány n a p p a l a kiütések előtörése után a bőr l e ­ hámlott és többé s e m m i n y o m a s e m m a r a d t a betegségnek. N e m v o l t rosszindulatú betegség és m a j d n e m v a l a m e n n y i e n kigyógyultak belőle. A z egész gyógyítási eljárás gyenge láz­ ellenes és enyhítő m e l e g orvosságokból állt, a köhögés eny­ hítésére nyálkás sűrítő gyógyszereket ( m u c i l l a g i n o s a i n v i s centia) a l k a l m a z t a m . A betegség végén gyenge meghajtósze­ reket k a p t a k a betegek. Május hónap. E n n e k kezdete ugyancsak változatos v o l t , esők váltakoztak tavaszi szelekkel. A hónap végén derült l e t t az égbolt és szárazság köszöntött be, m e l y ennek a hónapnak végétől nagyrészt egészen október kezdetéig t a r t o t t . E b b e n a hónapban elterjedtek a naponkénti tavaszi és a h a r m a d n a p o s lázak (febres vernales quotidianae et t e r t i a n a e ) , a m e l y e k e t hány ta tószer ékkel ( e m e t i c a ) , emésztőszerekkel (digestiva), ammoniumsóból, kénsavas káliumból ( a r c a n u m d u p h c a t u m , sal polychrestus) készült sós v i z e k k e l (salina), rebarbarából

( R h e u m ) és kázsia beléből ( m a n n a Cassia) készült enyhe hashajtószerekkel (eccoprotica) szüntettem meg. E n n e k a hónapnak végén k e z d e t t elterjedni többeknél az első u t a k epés csorvájától ísaburra) eredő epeláz ( f e b r i s b i l i osa), m e l y e t a hátgerinc elviselhetetlen gyötrelmei és a belek fájdalmai kísértek. A k i k e t ez támadott meg, a z o k n a k szék­ rekedésük v o l t ( a l v u s a d s t r i c t a ) , nyugtalanság, kimerülés és hányásinger j e l e n t k e z e t t náluk. E z e k n e k k e z d e t b e n hánytató gyökérből (ipecacuana) v a g y (borkőből íftartarus emeticus) való hánytatószert, azután mannából, rebarbarából és t a m a rindából készült enyhítő hashajtót, m a j d a z a v a r o k elmúltá­ v a l máknedvből néhány csepp ópium hozzáadásával készült enyhítő orvosságot ( p a r e g o r i c u m ) a d t a m ; e z e k n e k néhány n a p o n át való megtartásánál a legtöbbször megszűnt a láz, akiknél viszont a csórva megszűnte után is tovább t a r t o t t a k a gyötrelmek, azoknál a néhány esetben a l k a l m a z o t t kína­ kéreg megszüntette a betegség maradványait. Június hónap. Gyengén fújván a déli szél ( a u s t e r ) , a n a p ­ p a l o k melegek v o l t a k és a n n y i r a szárazak, h o g y a mezők k i ­ égtek és kiszáradtak, bármerre is nézett az e m b e r . A z ele­ gendő tápláléktól megfosztott b a r m o k o l y a n n y i r a lesová­ n y o d v a kóboroltak a mezőkön, h o g y már a marhavész fenye­ gető veszélyét előre láttuk, ez a gyanakvásunk azonban rövi­ desen megnyugtatódott azáltal, h o g y ebben a hónapban g y a k ­ r a n ütközvén össze a levegőben villámlások kíséretében a f e l ­ legek, m i n d a n n y i s z o r jelentékeny csapadék öntözte m e g a száraz földet. Ezáltal széltében-hosszában kizöldült a fű és a b a r m o k a m a g u k h o z v e t t táplálék révén kezdték v i s s z a n y e r n i erejüket. Ez a hónap a betegségek tekintetében az év többi hónapjához viszonyítva, i g e n kedvező v o l t ; a l i g adódott eset, h o g y h a l o t t a t v a g y beteget k e l l e t t v o l n a nézni, k i v é v e azokat, a k i k az előző hónapban szerzett krónikus megbetegedésekben szenvedtek. Ebben a hónapban gyógyítás céljából egy asszonyt hoztak hozzám, a k i vérfolyásban ( h a e m o r h a g i a u t e r i n a ) szenvedett. Ez az asszony szerfölött átengedvén magát a korával járó i n ­ dulatosságnak, egy nagyobb bosszankodás után tüstént erőt

v e t t r a j t a a vérfolyás. A z asszony karján érvágást v é g e z t e m , külsőleg ecetes és hidegvizes kötést a l k a l m a z t a m , belsőleg hűtőhatású salétromokat a d t a m könnyű összehúzó szerekkel; ezek a b a j t u g y a n mérsékelték, de a z néhány óra múlva i s m é t kiújult. E z a l k a l o m m a l a beteg a n n y i r a e l e r ő t l e n e d e t t , h o g y az állandó eszméletlen állapot m i a t t a körülállók félholtnak hitték. E k k o r nagy adagban fahéjoldatot ( c i n a m o n i t i n c t u r a ) a d t a m n e k i , m e l y gyógyszert a l e g n a g y o b b mértékben t u d o k dicsérni, egyszersmind az isteni öreg, H y p p o k r a t e s tanácsa sze­ r i n t egy újonnan előkészített köpölyt ( C u c u r b i t a ) h e l y e z t e m a mellére s ennek o l y n a g y hatása l e t t , h o g y megszűnvén a vérfolyás, lassan erőre kapván, tökéletesen meggyógyult. U g y a n e b b e n a hónapban egy zsidó nő jött hozzám, hogy gyógyítsam meg. Ez a nő már n e g y e d i k hónapja terhes lévén (phraegnans) a legmélyebb búskomorságba ( m e l a n c h o l i a ) esett; e n n e k a jelenlegi székrekedése m i a t t gyenge hashajtót ( eccoprotica) adtam, m e l y a bajt u g y a n enyhítette, de t e l j e ­ sen n e m szüntette meg. Továbbra is szomorú m a r a d t és csen­ desen v i s e l k e d e t t egészen a szülés utánig. Most, m i n t g y e r megágyas nő, már örvend s a legjobb j e l e i t adja annak, h o g y rövid időn belül vissza f o g térni h a j d a n i vidámsága. Július hónap. Egész hónapon keresztül derült és tiszta v o l t az ég, hőség és szélcsend u r a l k o d o t t s n a g y v o l t a szárazság. Égzengések és villámlások csak elvétve f o r d u l t a k elő, de e k k o r is eső nélkül. A hónap vége felé szörnyű v i h a r k e r e k e d e t t , m e l y jégesővel végződött. A hónap kezdete egészséges v o l t , a hónap v é g e felé kezdtek e l t e r j e d n i az epés alábbhagyó lázak (febres biliosae rémittentes), melyekről — m i v e l a legnagyobb mértékben augusztus hónapban t o m b o l t a k — a következő hó­ napnál f o g o k beszélni. Augusztus hónap. A hőség ebben a hónapban, miként a nyár előző hónapjaiban, igen n a g y v o l t és szárazsággal párosult, ennélfogva megcsökkentek ( a t t e n u a t i ) a test nedvei és az izzadsággal elpárologtak, a visszamaradt n e d v e k megsűrűsöd­ t e k (inspissati) és m e g r o m l o t t a k (acres) v a g y hajlamosab­ bakká váltak a megromlásra, i n n e n az erők levertsége és a bágyadtság bármely feladat elvégzésére s i n n e n támadtak

különféle lázak. M i v e l a perzselő hőség a lehető legnagyobb mértékben ártalmas szokott l e n n i az eperendszerre (system a t i b i l i o s i ) , n e m csodálatos, h o g y ebben a hónapban s o k k a l inkább, m i n t más hónapokban u r a l k o d t a k az alábbhagyó epe­ lázak (febres biliosae rémittentes). A betegségek szülőoka •— ez látszik legvalószínűbbnek — a levegőben v a n . A hőség u g y a n i s (az e r e d e t i szövegben tévesen: color — a fordító megjegyzése) a levegő n e d v e i t , m e l y e k i g e n hajlamosak a megromlásra, szétfújván, a sekélyes v i z e k e t és állóvizeket m e g r o n t j a ; másrészt ehhez járul a rossz élelem, a m i r e az első u t a k csorvája tanít bennünket. A legfőbb mértékben m u t a t t a , h o g y az epe r o m l o t t meg ezekben a betegségekben: j e l e n t k e z ­ t e k a száj keserű íze, az epés hányások ( v o m i t u s biliosus) és epés hasmenések (deiectiones b i l i o s a e ) . Ez a betegség — t e k i n t e t nélkül a k o r r a —• merevedéssel, ellankadással, fejfájással, n a g y epesztő szomjúsággal, n y u g ­ talansággal, gyomorémelygéssel és hányásingerrel kezdődött, ez utóbbit g y a k r a n követte különböző színű epe kihányása és hasonló hasmenés. A láz a legtöbbször alábbhagyó ( r e m i t t e n s ) v o l t , g y a k r a n azonban r e n d s z e r t e l e n ( i r r e g u l a r i s ) , az érverés p u h a ( n i t i s ) , gyenge ( m o l l i s ) és n e m n a g y o n gyors. Azoknál, a k i k a betegség kezdetén orvoslást kerestek, h a bővérűek v o l ­ t a k ( p l e t h o r a ) , érvágásra került sor. H a az epés csórva a g y o m r o t ( v e n t r i c u l u m ) már ellepte, a beteg hánytatószert ( e m e t i c u m ) k a p o t t , ^agy hánytató gyökeret (ipecacuana) m a ­ gában v a g y néhány szem hánytató borkővel ( t a r t a r u s ) együtt. Akiknél ez már n e m v o l t javasolható, v a g y a csórva már m e g -ülte a beleket ( i n t e s t i n a ) , tamariscus-félekből, kázsia bélből és borkőből készült meghajtó szert (purgans) a d t a m ; ezek, h a a körülmények szükségessé tették, többször megismételtettek, a d d i g ugyanis, amíg a belek csorvája k i b a j fásának jelei a l e g ­ nagyobb részben m e g m u t a t k o z t a k . Azután italként t a m a r i s cus cserje savanyú gyökeréből készített meghajtó savanyú v i ­ zet k a p o t t a beteg, a szegények édesgyökeret és juhtejből k é ­ szült savót. Ezek használata által az epés csórva g y a k r a n t e l ­ jesen eltávolíttatott, 14 n a p o n belül a láz is megszűnt. A k i k ­ nél azonban a láz a csórva megszűnése után is m e g m a r a d t ,

azoknak főzetben b a r n a kinakéreg ( c o r t e x p e r u v i a n u s ) ada­ t o t t és a láz szerencsésen megszűnt. Ezután a b e t e g n e k néhány n a p i g boros tejsavót a d t a m , h o g y erejét visszanyerje. A z o k közül pedig, a k i k kezdetben semmiféle orvosságot n e m használtak, egyesek hónapokon keresztül is feküdtek, egészen addig, míg megkezdődvén a küzdelem a természet és a betegség között, a f i a t a l k o r v a g y a jó testalkat segítségé­ v e l , a természet győzedelmeskedett a betegségen. Mások v i ­ szont, a k i k már n a g y o n öregek, v a g y gyengébbek v o l t a k , a betegség által már legyőzetvén a természeti erő, m e g h a l t a k . Ezen epelázakon kívül g y a k o r i sajátságos betegségei v o l t a k ennek a hónapnak az enyhülő h a r m a d n a p o s és m i n d e n n a p o s lázak; a negyednaposak ritkábban f o r d u l t a k elő, néhány eset­ ben kettőzött h a r m a d n a p o s és kettőzött m i n d e n n a p o s lázak is v o l t a k . E z e n lázaknak o k a főképpen az első u t a k a t elzáró epés v a g y vastagnyálas (mucosa) csórva volt. M i n d e z e k n e k , ha a csórva a g y o m o r b a n v o l t , hánytatószert a d t a m , m e l y tisztavízben o l d o t t két szemcse borkőből állott; ezt f o l y a m a ­ tosan négyszer v a g y hatszor k e l l e t t bevennie, ezenfelül bő­ ségesen i t a l t k e l l e t t fogyasztania, felhígítva m e l e g vízzel. Azoknál, a k i k epés csorvában betegedtek meg, a legtöbbször elégséges v o l t az egyszeri hánytatószer; n e m így azoknál, akiknél a csorvát sűrű nyál idézte elő. A z utóbbiaknak g y a k ­ ran először sós nyákoszlató szereket k e l l e t t bevenniök, m e l y közönséges sókból, í g y a szegényebbeknél kénsavas kálium­ ból ( a r c a n u m d u p l i c a t u m ) , borkőből, a gazdagabbaknál g l a u bersóból (sal m i r a b i l i s ) , kénköves salétromból (sal p o l i c h r e s tus) készült. H a a csórva beleket ülte m e g , a beteg manná­ ból, borkőből, szennalevelekből (senna) készült meghajtó­ szert k a p o t t , a szegényebbek részére p e d i g alappá gyökeré­ nek porából készült orvosság. Ezekre a lázak legtöbbször m e g ­ szűntek, s h a visszamaradtak, közönséges sókkal, m i n t a m m o niumsóval és a többi leírtakkal k e z e l t e m a beteget, összefőzve azokat oldó ásványvizekkel, kappanőrvirágból ( a r n i c a ) és székfüvekből ( c h a m o m i l l a e ) készült teával. H a ezektől sem szűntek m e g a szorulások coruvia-gyökeret (cortex C o r u v i a nus) k a p o t t a beteg. A betegségbe való visszaesés ritkán k ö -

v e t k e z e t t be, ha utasításaimat szigorúan megtartották. H a a szorulások j e l e n t k e z t e k , előbb szappanos, mézgás és oldó gyö­ kerekből álló szert k e l l e t t használni s ezek egy v a g y két hé­ t e n át való f o l y t o n o s használata után a l k a l m a z t a m a barna kínagyökeret. (Valószínűnek látszik, hogy az előző oldalon szereplő cortex C o r u v i a n u s , m e l y n e k m a g y a r megfelelőjét n e m sikerült találnom, a cortex p e r u v i a n u s elírása — a f o r ­ dító megjegyzése.) S o k k a l nehezebb v o l t a dolog azoknál, a k i k kétszeres lázban v o l t a k (febres duplicatae) ; ezeknél úgy­ szólván sohasem v o l t lázmentes állapot ( a p y r e x i a ) , h o g y v a l a m i hashajtót lázrohamon kívüli állapotban ( e x t r a p a r o x i s m u m ) a l k a l m a z n i l e h e t e t t volna, o l y a n n y i r a , hogy a hánytató- és meghajtószereket ezeknél —• még n e m fejeződvén be a láz­ r o h a m —: az e n y h e elvezetés módszere szerint ( p e r epicrasim) k e l l e t t a l k a l m a z n i . í g y történt, h o g y a lázrohamok rövideb­ b e k lettek, v a g y a lázak egyszerű lázzá (febres simplices) változtak át, m e l y e k e t a f e n t e b b leírt módon gyógyítottam. E b b e n a hónapban a folytonos hevenylázak ífebres acutae continuae) is elhatalmasodtak, s a forró lázfélék sokakon v o l ­ t a k láthatók, a m i n e m is csoda, m i v e l az egész nyár száraz­ sága és ennek a hónapnak a hősége a szervezet vizes n e d ­ v e i t megfogyasztották s a v i s s z a m a r a d o t t a k a t sűrűbbekké tették és megrontották, a m i a legkisebb véredényekben e l d u ­ gulásokat idézett elő. Ezek érintésre tüzes színűek lettek, m i n t h a a kémlelő u j j a i tűkkel szúrták v o l n a m e g a pulzust, az egész test kiszáradt, kielégíthetetlen szomjúság, szorongat­ tatás, nyugtalanság, gyomorémelygéses hányásinger jelent­ keztek. E z e k n e k a n y i t o t t a b l a k o k o n keresztül friss levegőt engedtem, m e l y e t a padló fellocsolása, vízbe mártott bodza­ v a g y fűzfaágak által nedvessé t e t t e m . A b e t e g n e k bőségesen a d a t o t t savanykás i t a l , m e l y sóskának, oroszlánfogfűnek ( t a r a x a ­ c u m ) gyökeréből készült, a szegényebbeknek tejsavót, v a g y árpafőzetet a d t a m ecettel v a g y a n g o l kénsavas o l d a t t a l (Spiri­ tus v i t r i o l i ) . A székrekedést beöntéssel i g y e k e z t e m megindí­ t a n i , a jelentkező gyomoreldugulást hánytatószerrel vagy meghajtószerrel űztem el, a bővérűséget érvágással csökken­ t e t t e m , a hőség a lábakra helyezett szívószerek (epispastica)

és belsőleg lobellenes salétrom, bodzabogyóíz ( R o b sambuci) és szappanos oldó folyadékok alkalmazásával mérsékeltetett s ez segített a betegen. Bekövetkezvén a betegségfordulás ( m e l y i t t főképpen orrvérzés, széklet, izzadás és vizelés f o r ­ májában j e l e n t k e z e t t ) , ha a láz n e m múlt el, kínahéj a l k a l ­ mazásával szüntettem azt meg, a m i k o r a láz már megszűnt, ezt az orvoslást a láz visszatérésének elhárítására m e g k e l l e t t hosszabbítanom. E n n e k a hónapnak a végén jelentkezett a hasmenés ' d i a r r h e a ) és vérhas ( d y s e n t e r i a ) , m e l y e k e t ugyanazon o k o k idéztek elő. A m í g ugyanis a szervezet nedvei elpárologva e l vesztegetődtek, a visszamaradó n e d v e k megsűrűsödve és meg­ r o m o l v a a belekbe kerültek, v a g y a nagyobb mennyiségben v a g y ártalmas minőségben fogyasztott dolgok az emésztőszerv e k által kevéssé megdolgozva m e g r o m l o t t a k és a m e g r o m ­ l o t t anyagok ingerükkel a székletet gyakoribbá tették, néme­ lyeknél hascsikarással egybekötve, másoknál hascsikarás nél­ kül. Akiknél vérbőség j e l e n t k e z e t t (ez r i t k a eset v o l t ) , ér­ vágást a l k a l m a z t a m , azután ha a g y o m o r b a n eldugulás j e l e n t ­ kezett, hánytatógyökérből vagy borkőből álló hánytatószert a l k a l m a z t a m . H a p e d i g ez a b e l e k b e n jelentkezett (ez v o l t a g y a k o r i b b eset), a k k o r mannából, o r v o s i rebarbarából, tamarindából, csöveskászfából (cassia f i s t u l i ) készült lobellenes tisztítószert a d t a m n e k i k . G y a k r a n a l k a l m a z t a m enyhítő ola­ jos beöntéseket, m i n d a d d i g f o l y t a t v a , ameddig a dugulás jelei m u t a t k o z t a k , esetenkint a legtöbbször könnyű enyhítőszer a l k a l m a z t a t o t t , m e l y mákfejekből készült szörpből (diacodion) v a g y esetleg néhány csepp hígított ópiumból ( l a u d a n u m ) ál­ l o t t , külsőleg velencei theriakból ( t h e r i a c a A n d r o m a c h i ) g y o ­ m o r t a p a s z (scutum s t o m a c h i u m ) h e l y e z t e t e t t az alhasra (ab­ d o m e n ) , szűkös növényi táplálék engedtetett m e g ; italként árpából főzött lé v a g y fehér mályvából főzött lé, kosborgyö­ kér (saleb) leve és más sűrítő gyógyszerek adatták a beteg­ nek. A hasosikarásokat beöntések, melengetések, borogatások és enyhítőszerek, fehér ürömmel (absinthium) készített m e n t h a alkalmazásával és belsőleg a d o t t ópium segítségével szüntettem meg. Megszüntetvén a csórva, a beteg izzasztósze-

reket, zsongítószereket, főképpen teát v a g y s z k n a r u b a gyö­ kérből k a s z k a r i l l a gyökérből készült p o r t és ezenfelül ópiumot k a p o t t . H a ezek adása után sem szűnt m e g a hasmenés, a beteg somból, naspolyából, borbolyából ( b e r b e r i s ) , akácból készült főzetet k a p o t t fájdalomenyhítő s z e r e k k e l ( a n o d i n a ) , tejsavas vas­ ból (lac f e r r a t u m ) beöntést a l k a l m a z t a m , ha az erőlködéssel (te­ nesmus) járt, székfűvirág tejbe főzött virágjából való beöntést. arabs mézgaoldatból (mucillago g u m m i arabici) való beön­ tést v a g y balzsamos (balsamicum) beöntést a l k a l m a z t a m . A vágbélnyílás (anus) füstölése a t e n e s m u s m i a t t g y a n t a (col o p h o n i a ) , szurok ( p i x ) vagy t e r p e n t i n ( t e r e b i n t h i n a ) szem­ csékkel (trohiscus) történt, m e l y n e k végén a belek teljes helyrehozatalára kínakérget és vörösbort adtam. Szeptember hónap. Ugyanazok az éghajlati viszonyok, u g y a n a z a hőség, a levegőnek u g y a n a z a szárazsága továbbra is m e g m a r a d t a k . A z elmúlt hónap betegségei átnyúltak erre a hónapra is, m e l y e k h e z u g y a n a z o n okokból kifolyólag még hozzájárult a k o l e r a , többeknél j e l e n t k e z e t t az első u t a k csor­ vája; ezt hígítószerekkel, vagy h a az erőnlét m e g v o l t hozzá, utóbb e n y h e tisztító beöntéssel szüntettem meg, m a j d a r e n d ­ ellenességek megszüntetésére enyhítőszert a d t a m . A csórva elmúlása után az epés csípősség ( b i l i s a c r i m o n i a ) hígítósze­ r e k k e l , savanykás oldószerekkel o r v o s o l t a t o t t . Ez a betegség, h a az öregeket és a serdületleneket támadta m e g , a legtöbb­ ször a segítségkérés előtt el is r a g a d t a azokat. Október hónap. A z ősz sokaknak- sírásója s z o k o t t l e n n i az időjárás és légköri viszonyok i g e n nagy egyenetlensége, vál­ tozékonysága és a melegnek a h i d e g g e l és nedvességgel való h i r t e l e n váltakozása m i a t t ; u g y a n i s a déli időben m e l e g v a n , este azonban már folytatódik a r e g g e l megszakadt hideg idő, m e l y bővelkedik az alább felsorolt betegségekben. Végül t u d v a v a n , h o g y igen ártalmas a bennünket körülvevő levegő, a bű­ zös pára és a mindenféle kigőzölgések m i a t t , m e l y vagy a nedvességtartalom, v a g y a gázok n a g y bősége m i a t t n e m t u d ­ ván magasabbra e m e l k e d n i , visszaáramlik és í g y életünk e közös táplálékát már félelmessé és egyre inkább ártalmassá teszi. Ennek a hónapnak eleje derült v o l t és csak enyhe szel-

lők fújdogáltak. Ebben az időben a m i n d e n n a p o s , h a r m a d ­ napos, negyednapos lázban többen megbetegedtek, de a m e g ­ betegedések kevésbé v o l t a k m a k a c s természetűek, m i n t más­ k o r ebben a hónapban szoktak l e n n i . K e v é s betegnél v o l t u g y a n i s a láz visszatérő, kevesen a k a d t a k o l y a n o k , a k i k n e k láza oldó sósvizek hatására szűnt v o l n a m e g és akiknél f a j l a ­ gos gyógyszerekre (specifica) k e l l e t t v o l n a áttérni. E n n e k a hónapnak n y o l c a d i k napján n y u g a t i szél fújván, eső öntözte m e g a földet, a m e l y a szárazság m i a t t már sok h e l y e n hasadozott v o l t , s a már-már kiszáradt forrásokat m e g ­ töltötte. E k k o r éreztük először a hideget, m e l y főképpen azo­ k a t érintette kellemetlenül, a k i k a nyári ruhákat még n e m rakták le. Ez az esős időjárás egészen 15-ig t a r t o t t , a m i k o r visszatért a korábbi derült idő. A váltólázak, főképpen a ne­ gyednaposak, ebben az időben már inkább m a k a c s természe­ tűek (rebelles) k e z d t e k l e n n i , s többen, akiknél a láz kína­ kéreggel elűzetett, a n n a k kötelező folytonos használata révén, a visszatérő lázat elviselték, s o k a k n a k lázát a kínakéreg hely­ t e l e n használata felszöktette. U g y a n e z e n idő a l a t t sokakat megtámadott az epés felfúvódásos bélgörcs (colica biliosa f l a t u l e n t a ) , m e l y legnagyobb mértékben azokat támadta meg, a k i k a reggeli v a g y esti idő­ ben a levegő hidegének k i v o l t a k téve, s a kipárolgás (perspir a t i o ) elfolytatódott és a belekre helyeződött át. E z e k n e k igen v a d bélfájdalmaik v o l t a k , a legtöbbnél székrekedés (alvus a d s t r i c t a ) , gyomorémelygés (nausea), felböfögések (eructat i o n e s ) , félelemérzés, csuklás, sárga — némelyeknél zöldes — epehányás, igen n a g y nyugtalanság, n a g y szomjúság, g y a k o r i megdermedés, álmatlan éjszakák j e l e n t k e z t e k , az érverés egyenetlen, egyeseknél teljes és kemény v o l t . Ezeknél érvágást a l k a l m a z t a m , azután a hányást l a n g y o s vízzel v a g y teával elő­ mozdítottam, s h a ez n e m v o l t elég, hánytatószert a d t a m , m e ­ l y e t m e g is ismételtem, a gyengébbeknek pedig és akiknél éz a j a v a s l a t n e m v o l t helyénvaló, v a g y a k i k n e m hánytak, gyenge lobellenes tisztító i t a l t a d t a m , s ez az e n y h e elvezetés (epicrasis) módszerével történt, n e h o g y a beteg m i n d e n t k i ­ hányjon; bőséges enyhítő olajos beöntéseket is k a p o t t a beteg,

k ü l s ő l e g pedig a f á j ó t e s t r é s z r e e n y h í t ő m e l e g k ö t é s e k e t , v a g y b o r o g a t á s o k a t a l k a l m a z t a m . Ezen h e l y i e l v e z e t é s e k ( r e v u l s i o ) a l k a l m a z á s a u t á n enyhítő o r v o s s á g o t í p a r e g o r i c u m ) a d t a m , m e l y v í z b ő l , s z é k f ű v i r á g n a k v a g y m e n t h á n a k l e v e l é b ő l állt ópiummal v a g y menthaszirupból, e g y s z e r s m i n d g y a k r a n k e l ­ l e t t i n n i s z é k f ű v i r á g v i r á g j á b ó l k é s z ü l t teát. A f á j d a l m a k c s i l ­ lapítása után a n n y i r a j u t o t t a m , h o g y ezeknél g y e n g e s a v a n y ­ kás t i s z t í t ó s z e r e k e t a l k a l m a z t a m , m a j d m i u t á n az é r v e r é s t e r ­ mészetesre változott, elsősorban v ö r ö s b o r t e n g e d é l y e z t e m , a m i az elveszett erőket elég g y o r s a n visszaszerezte. V o l t a k néhá­ n y a n , a k i k visszaestek; ezeknek a v é g e felé kínakérget a l k a l ­ m a z t a m s a betegség n e m m u t a t k o z o t t többé. A z o k t ó b e r 15-i i g e n h i d e g é j s z a k a m e g f a g y a s z t o t t a a v i z e ­ k e t , a n a p p a l i i d ő e n y h e és d e r ü l t v o l t . Ebben az i d ő b e n s o k g y e r m e k esett fullasztó hörgő h u r u t b a ( c a t a r r h u s s u f f o c a t i v u s ) . Az arc b i z o n y o s fokú forróságán kívül s e m m i t s e m l e h e ­ t e t t é s z l e l n i a g y e r m e k n é l , a m í g n e m k ö h ö g ö t t ; m i h e l y t kö­ högni kezdett, rögtön igen n a g y félelemérzet jelentkezett, n a g y f é l e l e m a f u l l a d á s t ó l . G y a k r a n 10 p e r c i g e l t a r t o t t ez a köhögés, a r c u k elkékült, v é g r e az i l y e n kiköpött valamiféle n y á l k á t és j o b b a n é r e z t e m a g á t . Némelyek a m e g e r ő l t e t ő kö­ h ö g é s t ő l v é r e s e t k ö p t e k . E n n e k a b a j n a k oka a l e g t ö b b s z ö r az e l f o j t o t t k i p á r o l g á s és a r o m l o t t n e d v e k n e k ( a c r i a ) a tüdők h ö r g ő i n v a l ó l e r a k ó d á s a . Ezeknél b ő s é g e s e n a l k a l m a z t a m e n y ­ hítő gyógyszereket, fehérmályva t e j j e l , tengerihagymás ecet­ m é z , e x i z i m u m - s z i r u p , pipacsmákból készült s z i r u p , boros­ t y á n k ő tinktúra, borostyánkősavas a m m o n i a ( S p i r i t u s c o r n u c e r v i ) a m m o n i a s ó á n i z s o s szeszes o l d a t a ó p i u m m a l ( s p i r i t u s salis a m m o n i a c i anisatus c u m l a u d a n d o ) hasznosak v o l t a k . A h ó n a p 21-e k ö r ü l n y u g a t i s z é l k e z d e t t f ú j n i , a f e l h ő k b ő l e s ő h u l l o t t l e , é j j e l k ö d s z á l l t alá s e z a v á l t a k o z á s e g é s z e n 26-áig t a r t o t t . Ettől a n a p t ó l a h ó n a p v é g é i g d e r ü l t maradt az ég. November hónap. Ennek k e z d e t e mérsékelten csapadékos v o l t , 8-ától •— f ú j v á n a déli s z é l — az i d ő j á r á s v á l t o z é k o n y v o l t . 20-án l e e s e t t a z első hó, d e csak r ö v i d i d e i g m a r a d t m e g . 24-től esős v o l t a z i d ő 26-ig. E z e n a n a p o n v i s s z a t é r t a derűs

idő, m e l y e t a hónap végén felhők homályosítottak e l . E b b e n a hónapban kezdtek e l t e r j e d n i a lobos betegségek (morbi inflammatorii), mellhártyagyulladás, tüdőlob, mellhártya­ gyulladásos tüdőlob ípleuro-pneumonia) és mindenekelőtt so­ kaknál a torokfájdalmak és a torokgyík (angina i n f l a m m a t o r i a ) . E n n e k oka a nedves és változékony időjárás v o l t . A z előző évszak melegétől kiszárított és megsűrített nedvek, m i n t ezt a vérben jelentkező lobos alvadékhártya (crustaflogistical m u t a t j a , ezen betegség okozói v o l t a k . A betegnél fájdalom és pirosság j e l e n t k e z e t t a kifeszített t o r o k b a n , a nyelés fájdal­ mas, nemegyszer l e h e t e t l e n v o l t , az érverés a legtöbbször telt, kemény és lázas. Ezeknél tüstént bő érvágást a l k a l m a z ­ t a m , a m e l y e t a dolog szükségessége s z e r i n t m e g is ismétel­ t e m . A fájó részek enyhítő borogatásokkal ápoltattak, m e l y e k bodzafavirágokból, kamillából, lepkeszegmaglisztből ( f a r i n a s e m i n u m f o e n i graeci), lenmaglisztből t e j hozzáadásával ké­ szültek, a lábakra szívókötést (epispastica) a l k a l m a z t a m , e n y ­ hítő beöntésekre is sor került, toroköblítőszereket ( c o l u t o r i a et g a r g a r i s m a t a ) és befecskendezéseket (injectiones) is elő­ írtam. Belsőleg a h e l y i elvezetés céljából mannából, borkőből, tamariskusból, szennalevelekből készült tisztító lobellenes gyógyszert, azután salétromból és enyhítő szerekből készült lobellenes keveréket a l k a l m a z t a m . Megtörténvén a h e l y i e l ­ vezetés, nagyrészt megszűnt a gyulladás, akiknél viszont még m e g m a r a d t , a z o k n a k hólyaghúzó orvosságot. (vesicans) helyez­ t e m n y a k u k r a , a m i m i n d e n fájdalmat és a még melévő g y u l ­ ladást i g e n szerencsésen megszüntette. Ezen hónap időjárási v i s z o n y a i n a k változékonysága sok h u ­ r u t o t , h u r u t o s lázat, köhögést és folyást ( d e f l u x i o ) okozott. Váratlan köhögés, nehéz lélegzés és nátha (corysa) kíséreté­ b e n lázas izgultságot éreztek azok, a k i k e t h u r u t o s laz l e p e t t m e g ; a legtöbben a kipárolgás ( p e r s p i r a t i o ) elfolytásától szen­ vedtek. E z e k n e k hasznára v o l t a k : a belsőleg adott izzasztó a n t i m o n ( s t i b i u m d i a p h o r e t i c u m ) , görcsellenes por ( p u l v i s a n t i s p a s m o d i c u s ) , mályvával összefűzött salétrom, édesgyö­ kérből ( l i q u i r i t i a ) , szegorall-füből ( v e r o n i c a ) , édeskömény

( f o e n i c u l u m ) magjából, árpa- és zabfőzetből álló m e l l r e való tea, a láz megszűntével m a n d u l a o l a j . H a az, a k i t a köhögés elfogott, csekély nyáknál többet n e m t u d o t t kiköpni, m a n d u l a o l a j a d a t o t t n e k i magostól v a g y árpá­ ból készült főzet, sáfrányos zableves, pipacsmák virágjából, sikkantyúból (scabiosa), szegoráll-fűből készült tea, egyszerű tengerihagymás ecetméz, p i p a c s n a k virágjából, édes Szent Já­ nos-kenyér nedvéből, külföldi és fehérmák virágjából készült lé, e x i z i m u m - s z i r u p v a g y ezekből készített nyálat ( l i n c t u s ) cetfaggyúval v a g y firenzei nőszirom gyökérből (iris f l o r e n t i n a ) készült por, édesgyökér v a g y p a t i k a i m e l l r e való p o r ( p u l v i s o f f i c i n a r i u m p e c t o r a l i s ) . H a ezek alkalmazására s e m jött elő a köpet, naponként egy v a g y két szem kénantimont (chermes minérale) adtam, este altatóként pedig máktejet (emulsio p a p a v e r i n a ) v a g y ópiumos i t a l t v a g y ebnyelvfűből (cynoglossum) pilullát v a g y csekélyke ópiumot. Ezeknek hasz­ nálatától ezek a h u r u t o s folyások elég g y o r s a n megszűntek. Eeznkivül ebben a hónapban a zsidó g y e r e k e k között e l t e r ­ j e d t e k a kanyarós megbetegedések, de a n n y i r a jóindulatúan f o l y t a k le, h o g y egyetlen g y e r m e k sem p u s z t u l t el. Ezek a b e ­ tegek az április hónapnál e l m o n d o t t módon gyógyíttattak. December hónap. E n n e k a hónapnak kezdete mérsékelt és éppen a n n y i r a változatos, m i n t az előző hónapé. A z idő m a j d ­ n e m egészen csapadékos v o l t s ritkán szakította m e g ezt d e ­ rült nap. A legtöbbször n y u g a t i szél fújdogált. 15-én éjjel i g e n sűrű villámlások látszottak. 16-án elállt a szél, a n a p p a l o k és éjjelek nedvesek m a r a d t a k egészen 24-ig, a m e l y n a p o n h i r ­ telen k e l e t k e z e t t északi szél váratlan és n a g y hideget o k o z o t t , bőségesen havazott, s ez a hó egészen a hónap végéig m e g ­ m a r a d t . E b b e n a hónapban tovább t a r t o t t a k az előző hónap h u r u t o s ( c a t a r r h a l i s ) betegségei és hozzájárultak még a r e u más ( r h e u m a t i s m u s ) , a köszvényes ( a r t h r i t i s ) és zsábás (ischias) megbetegedések. E z e k n e k oka főképpen a t e s t n e k már előbb említett erős gyakorlásában v o l t ; a megizzadt testre rászabadulván a hideg, megakadályoztatott a kipárolgás. A k i ­ k e t ezek a betegségek támadtak meg, azok szerfeletti gyötrel­ m e k e t és a legvadabb fájdalmakat szenvedték el a lábuk t a l -

pától egészen a csípőig tagjaik ízületeiben, midőn t a g j a i k ne­ héz és fájdalmas mozgásától hideglelésben voltak, nemegyszer kiáltoztak, jajgatva sírtak, átvirrasztották az éjszakát s bár g y o m r u k egészséges v o l t , böjtöltek. A legkisebb mozgás fel­ szította a fájdalmat és növelte hangoskodásukat. Azoknál, a k i k bővérűek voltak, eret vágtam, azután sisakvirág kivonat ( e x t r a c t u m a c o n i t i ) , narancsszínű kénes a n t i m o n (sulphur a u r a t u m a n t i m o n i i ) a h a r m a d i k leülepedés után salétrommal és rákszemekkel, ugyancsak szasszafrász héjából, szantálfából, bojtorjángyökérből, édesgyökérből, rómaigyökérből ísassapar i l l a ) és kénantimonból, lekötött edényben készült főzet ada­ t o t t a betegnek, u g y a n a k k o r külsőleg langyos borogatást és fűszeres dörzsöléseket a l k a l m a z t a m . A szegényeknek az előbb e l m o n d o t t a k h e l y e t t belsőleg fekete kénantimont a d t a m és bojtorjánfőzetet, fájó t a g j a i k a t meleg gőzölésnek t e t t e m k i . A keletkező izzadság lassanként mérsékelte a bajt, s h a ez n e m következett be, hólyaghúzó gyógyítást ( v e s i c a t o r i u m ) a l k a l m a z t a m , a szükség szerint ezt megismételtem, a m i a várt hatásnak m i n d i g megfelelt. Tavasszal a szegények, a k i k e t ezek a betegségek megtámadtak, t o r z s i k a (ranunculus sceleratus) hajtását leveleivel összetörve a fájó részre szokták he­ lyezni, a m i ugyanazon célt szolgált, m i n t a hólyaghúzó o r v o s ­ ság (népiesen k i k i r i c s n e k nevezik és a betegségben a tapasz­ talat s z e r i n t enyhülést h o z o t t ) . Ezen idő a l a t t sokakat keményen k e z d e t t gyötörni a tüdő­ lob és a mellhártyalob, m e l y e k úgy kezeltettek, m i n t azt j a ­ nuár hónapban bővebben láttuk; a k i k idejében eret vágattak, azok kilábaltak, s ez a betegség n e m v i t t el másokat, csak a szerfelett legyengülteket és öregeket. Ezeken kívül m a j d m i n d e n hónapban u r a l k o d t a k ebben a megyében a nép között a következő betegségek: csömör, v i s z ketegség és pokolvar. A csömör gyomorémelygést (nausea) v a g y ételundorodást jelent, a m i v a g y n a g y o n kövér v a g y a n a g y mennyiségben f o ­ gyasztott ételektől veszi eredetét. A k i k e b b e n a betegségben kezdtek betegeskedni, azokat bágyadtság. borzongás, g y o m o r ­ émelygés, hányásinger fogta el. Ennek a betegségnek g y ó g y 9 Orvostörténeti közi. —10 19

129

módja a következőképpen végrehajtott dörzsölés (frictio) v o l t : a beteg hosszában hasrafeküdt, kinyújtózkodott, azután odalépett a masszírozó, a k i először a hátat, a g e r i n c ízületei körül fokhagymával és v a j j a l , v a g y fokhagymával és langyos ecettel gyöngén dörzsölte, m a j d azután erősítette a nyomást; ez a művelet az összeszorított hüvelykujj kiálló hegyes ízüle­ tével történt — n e m a beteg gyötrődése nélkül. Befejeződvén ez a művelet, u g y a n e z e n módon dörzsölte át a kezeket és k a ­ r o k a t , a m i által a bőr a l a t t i m i r i g y e k stagnáló nedvessége mozgásba h o z a t o t t . A k i k i z m o s a b b a k v o l t a k , ugyanezen cél­ ból eltűrték a hátukon v a l a k i n e k sétálását. Ü g y látszik, e g y i k művelet sem v o l t haszon nélkül való, legalábbis a gyomor és a belek nyomását t a r t a l m u k r a elősegítette. Dörzsölést k e l l a l ­ k a l m a z n i , valahányszor ártalmas dolgot k e l l eltávolítani v a g y erősíteni k e l l azt, a m i gyenge és erőtlen, azért ezen művelet alkalmazása, valahányszor a betegség az első u t a k b a n v o l t , meghozta a m a g a hatását. M i d ő n azonban a betegség anyaga már a másodutakba behatolt, többé már n e m csömör, h a n e m váltóláz v a g y alábbhagyó és visszatérő láz v o l t , m e l y az előbb e l m o n d o t t dörzsöléssel már n e m v o l t többé gyógyítható, h a ­ n e m csak az előző hónapoknál e l m o n d o t t módszerrel. A viszketegség (scabies) a vérsavó romlottságától és pangá­ sától, a zsíros és nyers tápláléktól, a kigőzölgés eldugulásá­ tól vette eredetét, vagy ragály útján a társaktól terjedt tovább. Ezeknek bőre leginkább az u j j a k közötti részen viszketett és piros v o l t , a tüszők ípustulae) vakarására tűntek elő, s a h e ­ vesebb dörzsölésre felszakadva fájtak, u g y a n a k k o r a test egyéb részei egészségesek v o l t a k . A k i k e b b e n a betegségben voltak, k e z d e t b e n jalapagyökérből készült p o r r a l vagy más tisztító gyógyszerekkel tisztíttattak. Bőséges mennyiségben i t a t t a m bojtorjánból, rómaigyökérből, szasszafrászból, sóslóromból ( l a p a t h u m a c u t u m ) , csomós kínakéregből (china n o ­ dosa) és édesgyökérből készült főzetet. Külsőleg kezdetben a viszketős h e l y e k e t mályvából készült kenőccsel, h u n y o r ( H e l leborus) leveléből készült p o r r a l és ammoniumsóval k e l l e t t bekenni, a szegényeknek dohánylevelet h e l y e z t e m oda, a m i által az történt, hogy a tüszők nagy bőségben k i f a k a d t a k és

a m e g t i s z t u l t vér tömege a viszketegség e l l e n i kenőccsel e l árasztota a tüszőket és együtt a testet g y o r s a b b a n megtisztí­ tották, í g y rövid idő a l a t t a viszketegségből megszabadultak s ha ez ismét kiújulni látszott, meleg fürdőt v a g y hamuból, szappanból és sóból álló házifürdőt k e l l e t t a k e z e k n e k készí­ t e n i s ennek m i n d i g igen jó hatása volt. A p o k o l v a r (carbunculus sporadicus) főképpen az arcon k e ­ letkezik, s a m i vidékünkön n e m r i t k a betegség. Váratlanul, anélkül, h o g y feltűnő oka l e n n e , elő szokott tűnni a feketés t u m o r a test bizonyos részén, m e l y e t ha magára hagynak, az ötödik v a g y h a t o d i k n a p o n felgyújtja a rosszindulatú lá­ zat, melyből nehezen szabadulnak a betegek, v a g y ha m e g ­ szabadulnak, mély, igen rút h e g látszik r a j t u k . Ezen részek lakói ebben a betegségben a következő orvosságot a l k a l m a z ­ zák: bizonyos masszával, a m e l y fokhagymából, puskaporból és pókhálóból készült (ha a t u m o r nemes testrészen, p l . az arcon, a m e l l e n s t b . v a n ) először a t u m o r körül kört írnak le, azután u g y a n a z o n masszával egyenes v o n a l a t húznak a t u ­ mortól egészen a kézfejig, ezen a helyen hagyják az egész m e g m a r a d t masszát és kötést erősítenek rá. 24 óra után eltű­ n i k a t u m o r azon a helyen, a h o l v o l t , a h o l p e d i g a massza hátrahagyatott, hólyagocskákat l e h e t látni, m e l y e t f e l n y i t v a a fentebbiek s z e r i n t kezelnek, s r ö v i d idő múlva megszabadul­ n a k tőle. Ezekhez csatolom a megyében található seborvosok és bábák jegyzékét, az előbbit A , az utóbbit B alatt. Mindezekről őszinte és alázatos jelentésemet teszem a nemes vármegyének, Makó, 1785. január 14-én.

9*

131

PE3fOA\r:

B öiioViHoreKax coxpanaioTca Mtiorne nuTepeciibie c TOWKII 3peHH5i n c T o p i i H Me/i i l u, H H c Kofi uayiíii — AO Ky Men Till o B o n p o c a x iiiipoAHoro 3/ipaBooxpaneiiHH. HanpiiMep : faKHMH A O K y M e i i T a M i i iiBv'i H loi c ii nepiiozuuiecKne O T i ë T b i KOMiiTaTHbix cTapumx Bpaqeii (phisieus) n xnpyproB. B KO HU, 6 X V I I I BeKa 3 T I I p e c h e p a T b i ü,a>Ke HX 4)opMbi

n pyKOBOAHuine

Ton K B 3 p e n H H

npeAnnca.THCb pacnopHJKeHHH-

B STOM c o o o u r e n n n , n a BeiirepcKORi s i 3 b i K e , nyőjiiiKveTCH r o A i i m i b i f i OTMOT H3 — 1788 roAa — CTaptuero Bpa ia K O M B Ta Ta „ M A I I A ü " OTMCT n o MecHHHOMy pa3Ae.'ieHiuo no3HaKOMUT MH

naMecTHOro

coßeTa.

i

c

MeTeopo.'ioniHecKUMii

MeTOjiaMii. n

o

Mëry

ToBopnTCH

6o.ae3H5ix öo.iee npii.ioweHa

yc.ioBiiHMii,

OTAe.ibHO

o

c

6ojie3iiHMii

npupo/iHbix

pacnpocTpaiieHUbix

T a d i n u a

o x n p y p r a x

Me>Kiiy

n

c

jieMeönbiMii

ycjiOBHHX

paiioHa

napoAaivni. K OT-

n aKViiiepKax

KOMinaia.

ZUSAMMENFASSUNG I n d e n A r c h i v e n w e r d e n viele medizingeschichtlich interessante D o k u m e n t e a u f b e w a h r t . So können d i e F o r s c h e r i n d e n p e r i o d i ­ schen B e r i c h t e n d e r Komitatsoberärzte (Physici) u n d d e r W u n d ­ ärzte ( C h i r u r g ! ) z a h l r e i c h e i n t e r e s s a n t e D a t e n e n t d e c k e n über d e n einstigen Stand d e n Volksgesundheitswesens. Derartige Berichte hatte. Ende des X V I I I . Jahrhunderts, d e r Ungarische Statthalte­ reirat (Consilium Regium Locumtenentiale Hungaricum) i m Ver­ o r d n u n g s w e g e e i n v e r l a n g t — u n t e r F e s t l e g u n g der F o r m w i e auch der Gesichtspunkte, nach welchen d e r Bericht zu verfassen w a r . W i r t e i l e n h i e r — i n u n g a r i s c h e r Übersetzung — d e n l a t e i n i ­ s c h e n J a h r e s b e r i c h t v o n 1784 m i t , w o r i n d e r O b e r p h y s i k u s des K o ­ m i t a t gemachten B e o b a c h t u n g e n M e l d u n g erstattet. D e r n a c h M o ­ naten gegliederte B e r i c h t schildert nebst W i t t e r u n g s a n g a b e n die i m K r e i s e d e r Bevölkerung v o r h e r r s c h e n d e n K r a n k h e i t e n w i e auch das z u r B e k ä m p f u n g dieser K r a n k h e i t e n a n g e w a n d t e Heilver­ f a h r e n . D e r B e r i c h t enthält b e s o n d e r e A n g a b e n über d i e B o d e n und k l i m a t i s c h e n Verhältnisse d e r G e g e n d u n d über d i e a l l g e ­ m e i n v e r b r e i t e t e n V o l k s k r a n k h e i t e n . Ü b e r d i e tätigkeit d e r W u n d ­ ärzte u n d d e r H e b a m m e n i s t d e m B e r i c h t e i n t a b e l l a r i s c h e r A u s ­ w e i s beigefügt.