A „Leleményes hősök” felmérés eredményei Alapadatok
906 olyan visszajelzést kaptunk, amelyek vagy ifjúsági szervezettől származtak, vagy olyan településekről érkeztek, amelyeken noha nem létezik ifjúsági közösség, lennének vállalkozók a projekthez való csatlakozásra. 572 településről érkeztek válaszok, az ország minden megyéjéből, kivéve Bács-Kiskun megyét, ahol a kérdőív nem került kiküldésre.
Területi adatok Ifjúsági szervezetek, szerveződések száma Budapest Komárom-Esztergom Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Vas Jász-Nagykun-Szolnok Veszprém Fejér Győr-Moson-Sopron Szabolcs-Szatmár-Bereg Nógrád Zala Tolna Pest Csongrád Somogy Baranya Hajdú-Bihar Békés 0
20
40
60
80
100
1. ábra Ifjúsági szervezetek, szerveződések száma (N=906)
A legtöbb válasz Békés, Hajdú-Bihar, Baranya és Somogy megyéből érkezett. Utóbbi két megye esetében a nagyobb aktivitás összefügghet a magasabb megyei településszámmal, ugyanis aprófalvas területnek számítanak.
1
A települések megoszlása
településszám
500
408
400 300
164
200 100 0 község
város
2. ábra A települések megoszlása (N=572)
Sokkal több községből (71%) kaptunk visszajelzés, mint városból. Ezek szerint a helyi példaképek szerepe a kisebb településeken jelentősebb. A mikroközösségekben valószínűleg jobban számon tartják azokat, akik sokat tettek a településért, a faluközösségért. Ezeket a személyeket és munkásságukat maguk a fiatalok, azok szülei, nagyszülei személyesen is ismerhették, a település méretéből adódóan rokoni, baráti kapcsolatok révén még közelebb kerülhetnek példaképeikhez. A „leleményes hősök”program tehát leginkább a községekben aktivizálta a fiatalokat. A 11 és 20 fő közötti csoportok vannak legnagyobb számban (346), és az 50 fő alatti csoportok adják az összes szervezet 91%-át.
„Helyi hősök” A válaszadók többsége (823 – 90%) ki tudott emelni egy, vagy több olyan személyt, aki(k) megérdemli(k) a „helyi hős” címet. Sokszor fordult elő, hogy nem írtak nevet, hanem egész csoportot jelöltek. A választottak a legkülönfélébb területeken tevékenykedtek, sokan akár több terepen is jeleskedtek.
2
A témakör, terület, amiben a település "hőse" alkotott A település biztonsága (tűzoltás, polgárőrség) Egészségügy Szociális (idősgondozás, gyermekvédelem, nagycsaládosok stb.) Településrendezés, faluszépítés Vallási, egyházi Ifjúságügy A település arculatának tudatos formálása Sport Helytörténet Amatőr művészet Népművészet Közösségi aktivitások motorja Oktatás, nevelés 0
50
100
150
200
250
300
350
említések száma
3. ábra A témakör, terület, amiben a település „hőse” alkotott
A legtöbb példakép művészeti területen tevékenykedett (a népművészetet és amatőr művészetet együtt nézve), a második legnépszerűbb kategória pedig az oktatás, nevelés volt. Sok pedagógus vált példaképpé szemükben, hasonlóan azokhoz, akik a közösségi aktivitások motorjainak tekinthetők. Az oktatás területén belül az óvodapedagógusok, tanítók, tanárok munkáját ismerték. Őket gyakran nem csak pedagógiai, hanem népművészeti, helytörténészi munkásságuk miatt is követendő példának tekintik a fiatalok. A művészetek terén a népművészek, táncoktatók; az egészségügyben főként a szakorvosok, védőnők, gyógyszerészek, ápolók; szociális területen az egyházi személyek, egészségügyi dolgozók váltak példaképpé.
3
Kapott-e valamilyen helyi díjat, kitüntetést? 240; 29%
407; 50%
176; 21%
igen
nem
nem tudom
4. ábra Kapott-e valamilyen helyi díjat, kitüntetést? (N=823)
A választott „hősök” felét az ifjúsági csoport információi szerint a lokális közösség korábban már díjazta valamilyen formában, 29%-ról nincsenek információik, 21%-uk pedig még nem kapott ilyen elismerést, ami arra utalhat, hogy ők valóban a hétköznapi emberek közül kerültek ki1.
Kapott-e valamilyen, a település határain túlmutató díjat, kitüntetést, elismerést? 307; 37%
300; 37%
216; 26%
igen
nem
nem tudom
5. ábra Kapott-e valamilyen, a település határain túlmutató díjat, kitüntetést, elismerést? (N=823)
Más településeken a választott példaképek 37%-a már kapott korábban valamilyen elismerést, kisebb arányuk nem részesült díjazásban a település határain kívül, ugyancsak 37%-ban pedig nincsenek információik arról, hogy a helyi hős munkásságát elismerték-e a feltüntetett formák valamelyikével.
1
Azok közül, akik ki tudtak emelni egy vagy több „helyi hőst”.
4
Létező elismerő forma a "helyi hősről" Emléknap Emlékplakett Szobor Utca, tér elnevezés Díj Emléktábla Kisfilm, videoanyag Weblap tartalom Említés helytörténeti gyűjteményben 0
20
40
60
80 100 120 említések száma
140
160
180
6. ábra Létező elismerő forma a "helyi hősről"
A „helyi hősök” életéről, munkásságáról a fiatalok válaszai alapján összesen 159 említés történt helytörténeti gyűjteményben, továbbá 145 weblap, 144 film, 133 emléktábla, 59 szobor készült. 117 alkalommal kaptak díjat és 59-szer emlékplakettet, 80 utca vagy tér a helyi példakép nevét viseli, 55 esetben emléknap során emlékeztem meg a róluk.
Készítenétek-e, szerveznétek-e, kezdeményeznétek-e közösen valamely elismerő dokumentumot ti, a ti közösségetek a "hősről"? szobor utcanév, tér elnevezése képeslap emléknap emlékplakett emléktábla weblap tartalom helytörténeti gyűjteménybeli említés díj kisfilm, videoanyag 0
20
40
60
80
100
120
140
160
180
200
említések száma
7. ábra Készítenétek-e, szerveznétek-e, kezdeményeznétek-e közösen valamely elismerő dokumentumot ti, a ti közösségetek a "hősről"?
Több mint 700 csoport készítene elismerő dokumentumot, vagy szervezne valamilyen rendezvényt a választott „hősről”. A díjak, és videók készítése számít a legnépszerűbb kategóriának. Sok csoport vállalkozna továbbá online tartalom létrehozására és a mintakép helytörténeti gyűjteményben való említésére. A válaszadók majdnem negyede azonban nem jelezte szándékát arra vonatkozólag, hogy a választott személy előtt valamilyen módon tisztelegne. 5
Közösségi aktivitás A csoportok 80%-a részt venne a programhoz kapcsolódó felkészítő napon2, ami a projekt iránti nagyobb fokú elköteleződésre utal. Az alábbi ábra megyei bontásban mutatja a csoportok aktivitását.
A projekttel kapcsolatos felkészítő napon való részvételi hajlandóság Komárom-Esztergom Budapest Heves Jász-Nagykun-Szolnok Vas Borsod-Abaúj-Zemplén Veszprém Győr-Moson-Sopron Fejér Szabolcs-Szatmár-Bereg Csongrád Zala Pest Nógrád Tolna Somogy Baranya Hajdú-Bihar Békés 0
10
20
30
40
50
60
70
80
ifjúsági közösségek, szerveződések száma
8. ábra Felkészítő napon való részvételi hajlandóság megyénként a csoportok, jelentkezések száma szerint (N=725)
Az ifjúsági közösségek lokális szerepvállalása jelentős, hiszen 78%-uk részt szokott venni a közösség egészét érintő akciókban. A válaszadók szerint a fiataloknak igen kicsi az esélyük a helyi ügyekbe való beleszólásra (az iskolai osztályzatnak megfelelő ötfokú skálán 2,64-es érték). Úgy tűnik, hogy noha a fiatalok a közös feladatokból kiveszik a részüket, a döntéseket már nem tudják befolyásolni.
2
A kérdés a következőképp hangzott: „Részt venne/vennének néhányan a közösségből egy felkészítő napon, közös gondolkodásban a projekttel kapcsolatban?” – az ábra az igennel válaszolt csoportok számát mutatja megyei bontásban.
6
Mely területhez köthető a közös ügy, amelyben szerintetek lépni kellene? Ifjúságügy Vallási, egyházi A település biztonsága (tűzoltás, polgárőrség) Egészségügy Szociális (idősgondozás, gyermekvédelem, nagycsaládosok, stb.) Népművészet Helytörténet Amatőr művészet Sport Oktatás, nevelés A település arculatának tudatos formálása, a település hírnevének öregbítése Településrendezés, faluszépítés Közösségi aktivitások motorja 0
50
100
150
200
250
300
említések száma
9. ábra Mely területhez köthető a közös ügy, amelyben szerintetek lépni kellene?
Arra a kérdésre, hogy vannak-e, illetve melyek azok a területek, amelyek érdekében közösségi összefogásra lenne szükség, számtalan egyedi válasz érkezett. Érdekes, hogy az ifjúságügyet említették a legkevesebbszer, a település arculatának formálása ezzel szemben kiemelt jelentőségű a fiatalok számára.
7
Lehetséges segítő a projekt megvalósításában 700 600 500 400 300 200 100 0
10. ábra Lehetséges segítő a projekt megvalósításában
A fiatalok leginkább az önkormányzatok (72%) és a civil szervezetek segítségére (56%) támaszkodnának az ügy megvalósítását illetően (több segítőt is megjelölhettek). Bizalommal fordulnának a művelődési házak dolgozóihoz (30%), az iskolák, óvodák és a megyei szervezetek segítségét (16% ill. 11%) azonban valószínűleg nem tartják elégségesnek. A sürgető feladatok jellegéből adódóan már látható volt, hogy a problémák megoldása nem feltétlenül a könyvtárak falai között fog zajlani (6%). A magánszemélyek, aktív polgárok (53%) támogatására a válaszadók fele számít, ami igen figyelemre méltó eredmény az alacsonyabb intézményi értékekhez képest.
Hősök régen és most
8
Az ifjúsági közösség tagjai szerint ma, vagy régen volt nehezebb „hősnek” lenni? 29; 3%
449; 50% 428; 47%
régen nehezebb volt
egyformán nehéz volt régen és most is
ma sokkal nehezebb
11. ábra Az ifjúsági közösség tagjai szerint ma, vagy régen volt nehezebb „hősnek” lenni? (N=906)
Erősen megoszlanak a vélemények abban, hogy mikor is volt nehezebb a hősök élete. A válaszadók 47%-a a korábbi és a jelenlegi helyzetet egyformán nehéznek tartja, a csoportok fele szerint viszont ma nehezebb a hőssé válás. A fiatalok jelentős hányada (67%) gondolja úgy, hogy a projekt megvalósítása esetén a saját közösségük is méltó lenne a „hétköznapi, leleményes hős” címre, harmaduk szerint viszont ez a teljesítmény még kevés a példaképpé váláshoz.
Összegzés Az ország számos pontjáról érkeztek visszajelzések a programmal kapcsolatban. A fiatalok Békés megyében voltak a legaktívabbak, a fővárosban és Komárom-Esztergom megyében pedig a jelentkezők száma, és a részvételi hajlandóság egyaránt alacsonynak tekinthető. A választott példaképek leginkább alkotó és oktató tevékenységet végeznek, a közösségi aktivitások motorjainak tekinthetők. A kiválasztottak igen nagy része korábban még nem részesült helyi, vagy a település határain túlmutató díjazásban, ami azt bizonyítja, hogy a mindennapok hőseire találtak rá a fiatalok. Az ifjúsági csoportok, szerveződések a „helyi hős” előtt filmekkel, díjakkal, helytörténeti gyűjteményben való említéssel, online tartalmakkal és számos más módon tisztelegnének. A Leleményes hősök programra jelentkezett szervezetek többsége részt szokott venni a közösség egészét érintő ügyekben, megmozdulásokban. A nagyarányú participáció ellenére sokuk úgy látja, hogy nem tudja befolyásolni a helyi döntéseket. Lakóhelyükön többek között a település arculatának formálását, az ifjúság segítését, az oktatás, a kultúra és a hagyományőrzés szerepének erősítését emelték ki, mint sürgető, megoldandó problémát. A válaszadók 80%-a jelezte, hogy közösségükből lenne olyan személy, aki a projekttel kapcsolatos felkészítő napos is részt venne.
9