A legnépszerûbb programok és támogatottságuk a Települési egészségtervekben

A legnépszerûbb programok és támogatottságuk a Települési egészségtervekben Az elõzõ hírlevélben arról írtunk, milyen volt a „nyerõ” egészségterves pályázat. Azaz, a Soros Alapítvány egészségterv kuratóriuma milyen szempontok szerint minõsített egy pályázatot megfelelõnek ahhoz, hogy anyagi támogatásban is részesítse. A jelenlegi Hírlevélben azt mutatjuk be, hogy a pályázók mely programokra kérték elsõsorban a Soros Alapítvány pénzügyi támogatását a Települési egészségterv programban, és végül is melyekre kapták meg azt. Az adatokat a korábbi számban hivatkozott dokumentumelemzés eredményeibõl emeljük ki. (Emlékeztetõül: a Soros Alapítvány 1997 és 2000 között öt alkalommal hirdette meg a Települési egészségterv pályázatot. E pályázati fordulókban összesen 445 település nyújtott be egészségtervet a kuratóriumhoz és kért programjai megvalósításához támogatást – legalább egy alkalommal. A dokumentumelemzés során e pályázatokat vizsgáltuk meg).

– szociális program – kultúra – „egyéb” programok A pályázott és támogatott programok típusai Programtípusok

Táplálkozás Mozgás, sport Környezetvédelem Egészség Beruházás Szociális programok Kulturális programok Egyéb Összesen

A programok száma A vizsgálatban szereplõ települések elsõ pályázatukban összesen 2102 programot dolgoztak ki, mely a 445 településre nézve településenként átlagosan 5,3 programot jelent. Ez a szám önmagában nehezen értelmezhetõ, de ha figyelembe vesszük milyen hatással lehet akár egyetlen jól megszervezett program is a település életére, jelentõsége egyetlen programnak sem hanyagolható el. A programok száma településenként meglehetõsen nagy szórást mutat (1-tõl 52-ig terjed), mely a pályázati munkák komplexitásában mutatkozó különbségeket jelzi. Míg egyes pályázók egy adott alkalomra szóló rendezvényre, egyszeri beruházásra kértek támogatást, mások egész éves rendezvénysorozatra, sokfelé ágazó témájú és több lakossági csoportra kiterjedõ programsorozatra pályáztak. A legtöbb település 1, 3, illetve 4 program támogatását kérte pályázatában. A Soros Alapítvány az említett 2102 programból végül is 489-et támogatott (a pályázott programok 23,0 százalékát). Ez azt jelenti, hogy a támogatást nyert települések átlagosan 2,4 program megvalósításához kezdhettek hozzá.

Pályázott programok

180 8,6% 359 17,2% 273 12,9% 315 14,9% 567 27,0% 62 2,9% 312 14,9% 34 1,6% 2102 100,0%

Támogatott programok

A támogatott programok a pályázott programok százalékában 16,6% 19,2% 49,1% 11,1% 28,0% 3,2% 19,2%

30 6,1% 69 14,1% 134 27,5% 35 7,1% 159 32,6% 2 0,4% 60 12,2% –– 0,0% 489 100,0% átlagosan: 23,3%

A legnépszerûbb programtípusnak a beruházásokon belüli „szabadidõs beruházás” bizonyult, amely az esetek többségében játszótér építését, játszó-pihenõ park, sportpálya, tanösvény létrehozását, valamint egyegy gyermekklub (játszóház játékokkal, kerékpárokkal való) felszerelését jelentette. Az öt fordulót együtt tekintve 314 ilyen támogatási kérelem érkezett, melybõl 132 a Soros Alapítvány támogatásában részesült. Ez a programtípus – beruházás jellegébõl adódóan – látszólag ellentmond a Települési egészségterv program célkitûzéseinek, azonban a közösségi élet olyan színterei teremthetõk meg segítségével, melyek több korcsoport hasznos szabadidõ eltöltését, a környezet szépítését, ezáltal az ott élõ emberek hangulatának javítását szolgálhatja egy idõben. Emellett, pl. egy játszótér vagy egy park megvalósítása olyan munkákat igényel, amelyben – a szakértelmet igénylõ fázisok kivételével – a lakosság is aktív szerepet vállalhat. A kuratórium e programok közül azokat támogatta, amelyekhez konkrét „hasznosítási terv” is tartozott: milyen közös rendezvényeket szerveznek ott, kiknek a bevonásával, hogyan lesz a létesítmény fenntartható stb. A szabadidõs beruházásokhoz hasonlóan népszerûek voltak a mozgással, sporttal kapcsolatos programok is (szám szerint 359), melyekbõl az alapítvány 69-et támogatott. A támogatást elsõsorban a sportnapi rendezvények, sportversenyek élvezhették, valamint az olyan rendszeres, egész évre szóló programok, ahol a kezdeti „befektetést” követõen a program fenntarthatósága biztosítottnak látszott. Ezért nem támogatta szívesen a kuratórium – a program fontosságának el-

A programok típusa A pályázott programokat tartalmuk szerint is tipizáltuk, azaz egy-egy nagyobb témacsoportba gyûjtve számoltuk össze a cselekvési programokat. A fõbb témacsoportok a következõk voltak: – táplálkozás – mozgás, sport – környezetvédelem és környezetszépítés – egészséges életmód, egészségnevelés – beruházás

5

ismerése mellett – pl. az úszásoktatást, a nagy költségigényû, egyszeri alkalomra szóló kirándulásokat stb. Az egészségi állapotra, a településen élõk egészségmagatartásának befolyásolására irányuló 315 pályázott programból mindössze 35 részesült támogatásban. Az egészség témája köré szervezõdõ programok körében a legtöbb igény ugyanis még mindig a – többnyire külsõ szakértõkre építõ, a lakosság passzív szerepére támaszkodó – hagyományos egészségnevelõ módszerekre irányult, melyek a Települési egészségterv program céljaihoz nem illeszkedtek (a 315 programból 163 program volt ilyen – nagyobbrészt a támogatást nem nyert települések pályázataiban). (A külsõ szakértõk többségét a közeli kórház, járóbeteg-rendelõ szakorvosai jelentették volna, valamint természetgyógyászok, a médiából ismert népszerû személyiségek stb. Érdekes módon a helyi orvos, védõnõ e feladatokban legtöbbször legfeljebb mint szervezõ jelent meg.) A kérések másik jelentõsebb csoportja (mely a pályázati program félreértésén alapulhatott) az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó infrastruktúra – mûszerbeszerzés, rendelõbõvítés, gépkocsi vásárlás stb. – fejlesztésére irányult (69 település fordult ilyen kérelemmel az Alapítványhoz). E programokkal szemben a kuratórium a közösségi összejövetelt is megteremtõ életmódklubok, egészség témájú vetélkedõk és az egészség fejlesztésére irányuló rendezvények szervezését ítélte támogatandónak (17 település). Fontos eredménynek könyvelhetjük el, hogy több pályázatban a hagyományos egészségnevelõ módszerek már megtapasztalt hatástalanságát is megfogalmazták, s ennek megfelelõen elálltak ezek folytatásától. (Természetesen találtunk példát ennek ellenkezõjére is, ahol a módszert – annak ellenére, hogy nem tartották megfelelõnek –, nem vetették el, csupán az elõadók személyén változtattak.) Környezetszépítésre, környezetvédelemre, többnyire fásításra és virágosításra 273 program irányult. Ezt a programcsoportot – a játszótérhez, pihenõparkhoz hasonlóan –, közösségteremtõ szerepe miatt a kuratórium támogatandónak találta, így közülük 134 program valósulhatott meg. E körben azokat a programokat utasította el a kuratórium, ahol a pályázók hagyományos elõadások, vagy az iskolai oktatás keretében tervezték a gyerekek és a felnõttek környezeti tudatosságának formálását. A közösségteremtés szempontjából is értékes, és többnyire támogatható programok születtek a települések többségében a kulturális élet megteremtésére, fejlesztésére irányuló törekvések mentén. 15 településen színjátszó körök, tánccsoportok, kézmûves és zenei szakkörök alakultak, 16 településen tartottak különbözõ rendezvényekkel, vetélkedõkkel színesített falunapot. Néhány helyen a támogatást a helyi kábeltelevízió mûsorkínálatának bõvítésére, vagy életmódtáborra fordították. A táplálkozási szokások megváltoztatására, közös fõzések rendezésére, tankonyha, biokert kialakítására 180 program irányult. Közülük elsõsorban a közösségben megvalósuló programokat támogatta az Alapít-

vány, szám szerint harmincat. A helyes táplálkozásról szóló felvilágosító elõadások elsõsorban az egyéni szokások megváltoztatására irányultak. Közösségteremtõ erejük hiánya, valamint az egyéni szokásokban bekövetkezõ változások bizonytalansága miatt, a kuratórium nem tartotta ezeket feltétlenül támogatandónak. Visszatérõ problémaként fogalmazódott meg a települések állapotleírásában, illetve a kulcsproblémák kiválasztását követõen az egészségfejlesztési stratégia kidolgozása során is az, hogy az emberek életminõségén szociális körülményeik javítása nélkül változtatni nem lehet. Így több település (62 program keretében) egy-egy lakossági csoport számára dolgozott ki különbözõ, a szociális feltételeken javítani szándékozó cselekvési tervet. A szociális programok egyharmada a gyerekekre (iskolatej, fogkefe, gyerekruhacsere, napközi, étkezési hozzájárulás stb.), további egyharmada a munkanélküliekre (a munkanélküliség csökkentését célzó tanfolyamok, képzések finanszírozására) irányult. Több program (11) keretében kívántak a pályázók az idõsek helyzetén változtatni, illetve 5 ilyen irányú kérés érkezett a romáknak/cigányoknak szánt szociális támogatásokra is. A 62 szociális programból a Soros Alapítvány mindössze két programot támogatott, mivel a programok – elismerve szükségességüket – nem illeszkedtek a pályázati kiíráshoz. A támogatott két program is olyan volt, melyben az érintett célcsoport tevékenyen vett részt helyzete javításában. Szakemberképzésre, illetve -átképzésre is pályáztak a települések (22 település), ez a törekvés azonban nem járt együtt a képzettek saját forrásainak beépítésével, így nem illeszkedett a pályázati célokhoz. Saját forrás alatt a következõket értjük: a képzettek is akarják a képzést és a saját sorsukon való változtatást, hozzájárulnak a képzés feltételeinek megteremtéséhez (pl. minimális önrész vállalása, vagy a szakképzéshez szükséges mûhely létrehozásában való fizikai részvétel, munkavállalás stb.), a képzés felhagyása szankciókkal jár (pl. csak akkor kapja vissza az önrészt, ha sikeresen vette a képzés akadályait stb.). E feltételek a benyújtott programoknál nem teljesültek. A nyertes települések körében végzett kérdõíves adatfelvételre válaszolók a pályázott programokkal kapcsolatban néhány pozitív és negatív tapasztalatot konkrétan is megfogalmaztak. A következõkben ezekbõl emelünk ki néhányat: – A program szellemiségének megfelelõen a települések pozitívan élték meg azt az önállóságot és tervszerû gondolkodást, amelyet a pályázat elkészítése során sajátítottak el. Jó alkalom volt ennek próbájára, hogy a települések önállóan döntötték el, mire pályázzanak (33 említés). Mindezek esélyt jelentenek a kistelepülések számára autonómiájuk növelésére és a további fejlõdésre. – Több település az Egészségterv pozitívumát annak komplexitásában látta. Egyszerre több részprogramra is lehetett pályázni, a programok több korcsoportot is érintettek, azaz „a program több volt, mint egyszerû pályázat” (21 említés).

6

– Nem értett egyet a pályázók egy része viszont a Kuratórium bírálatával, ami az esetek többségében azt jelentette, hogy a pályázat készítõi szerint a település szempontjából lényegesnek tûnõ részprogram nem nyert támogatást (13 említés). – Voltak olyan pályázók, akik – megítélésük szerint – az elõzetes segítség (tréning, Módszertani Útmutató)

igénybevétele, használata során nem kaptak konkrét információkat arról, mire is lehet pályázni (11 említés), s ez ambivalens érzést, tanácstalanságot okozott a pályázat elkészítésénél. Most lássuk kicsit részletesebben is milyen programokra pályáztak a települések:

A vizsgált pályázatokban szereplõ cselekvési programok A program típusa

A pályázott programok száma

A támogatott programok száma

Táplálkozással kapcsolatos programok Közétkeztetés Elõadások, elsõsorban az egyéni szokások megváltoztatására Közös fõzés, fõzõklub, bemutató, fõzõverseny Tankonyha, biokert, gyógynövények termesztése Biosarok az élelmiszerboltokban Egyéb Összesen

8 47 64 46 10 5 180

– 6 12 12 – – 30

Mozgás, sport Sportegyesület létrehozása, a meglévõ fejlesztése Gyógytorna, gyógyfürdõ-látogatás (óvodások, iskolások, idõsek, kismamák számára) Erõsítés, kondicionálás, aerobic, táncoktatás Úszásoktatáshoz való hozzájárulás Természetjáróklub, illetve egy–egy kirándulás Sportnap, sportversenyek Egyéb Összesen

14 94 46 69 61 72 3 359

2 21 11 3 9 22 1 69

Környezetvédelem, környezetszépítés Faültetés, parkosítás Hulladékkezelés, szelektív hulladékgyûjtés Parlagfûirtás Környezetszépítés (Tiszta udvar…, utcatáblák, virágosítás) Elõadások, iskolai oktatás Egyéb Összesen

112 25 28 92 14 2 273

67 9 6 47 3 2 134

Egészségi Felvilágosító elõadások, beszélgetések Hagyományos életmódklub, kismamaklub, baba-mama klub Egészségügyi vetélkedõk, alkalmi rendezvények (iskolai és településszintû is) Szûrés, állapotfelmérés (orvosi, szociológiai, mentálhigiénés) Egyéb Összesen

163 51 27 71 3 315

17 13 3 2 – 35

69 43

2 7

konditerem, focicsapat felszerelése, tanösvény kialakítása, kerékpárokkal és játékokkal való felszerelés)

314

132

szoborállítás, emlékkereszt) Szociális beruházás (WC, mosóhelyiség, higiénés feltételek javítása az iskolában)

104 20 17 567

14 2 2 159

Beruházások Egészségügyi beruházás (mûszerbeszerzés, rendelõbõvítés, gépkocsi-, lakás-, rádiótelefon-vásárlás) Környezetvédelmi beruházás (szennyvízcsatorna, szeméttelep kialakítása, fûnyíró-, szemetesvásárlás) Szabadidõs beruházás (park, sportpálya, sportöltözõ, játszótér kialakítása, lovak vásárlása,

Kulturális-oktatási beruházás (kultúrház-felújítás, könyvtár, számítógép, kábeltévé, Egyéb beruházás Összesen

7

Szociális programok, segélyek Gyerekeknek (iskolatej, fogkefe, gyerekruhacsere, napközi, étkezési hozzájárulás, veszélyeztetett gyerekek felkutatása és kapcsolattartás)

22 11 5

– 1 1

(virágkötõ-, nyelvtanfolyam, számítógépes tanfolyam, közmunkások bevonása)

22 – 2 62

– – – 2

Kulturális programok Színjátszó kör, kézmûves, zenei, mûvészeti stb. szakkörök, tánccsoport 50 Kommunikáció (helyi újság létrehozása, kábeltévé-fejlesztés, mûsorok, Teleház, falukönyv-összeállítás) 52 Egyéb kulturális programok 1 Utazás (színházlátogatás, Parlament-látogatás, nyaralás) 44 Rendezvény (falunap, „ki mit tud” vetélkedõ, kiállítások) 62 Nyugdíjas vagy más klubok (de nem egészség-, nem sport-, nem kismamaklub) 48 Táborok (életmód, erdei iskola, egészségmegõrzõ, kézmûves) 55 Összesen 312

15 9 – 5 16 7 8 60

Idõseknek (idõsek napközi otthona, gyógyszertámogatás, idõsek látogatása otthonukban, étkeztetés) Romáknak (szociális beruházás, segély) Munkanélküliség csökkentése, foglalkoztatás elõsegítése Bármilyen egyéb segélyezés Egyéb Összesen

Egyéb Civil szervezetek létrehozásának anyagi támogatása Kutatás, felmérés Továbbképzések (pl. gyógytornász, Gordon iskola szülõknek stb.) Összesen Mindösszesen

5 7 22 34 2102

A táblázatból is látható, de a pályázatok áttekintése még inkább meggyõzõvé tette, hogy jól döntöttek a Települési egészségterv program elindítói, amikor a településekre bízták, hogy „mire is pályázzanak”. Ennyi és ilyen sokszínû változatos programot, méghozzá olyanokat, amelyek a településen élõk szükségleteire „felelnek”, senki más nem tudott volna ki-

– – – – 489

találni csak azok, akik jól ismerik az adott település életét. Füzesi Zsuzsanna Szõke Katalin Fact és Soros Alapítvány Az elemzésben Péntek Eszter (Fact Alapítvány) vett részt, munkáját köszönjük.

Minden kedves Olvasónknak boldog, békés karácsonyt és sikerekben gazdag új évet kíváunk! 8

Portaszépítõ verseny Gönyû községben Volt, aki fésûvel járta a pázsitot

A portaszépítõ program értékelését 2001. június 30án bonyolítottuk le. Az akciót már május elejétõl hirdettük különbözõ figyelemfelhívó módon, például plakátokon, a helyi rádióban (Parti Rádió, FM 90,7 MHz), továbbá hangosbemondón. Mindenképpen szükségesnek tartottuk ilyen korán meghirdetni a versenyt, mivel a nevezetteknek már tavasztól szépítgetniük kellett a nagy napra az udvarukat, kertjüket, utcafrontjukat. Annak érdekében, hogy kellõ

Összességében elmondható a kezdeményezésünkrõl, hogy jól sikerült, a kitûzött célunkat elértük, vagyis a település lakói aktívabban fogtak hozzá a portáik, és ezáltal az egész falukép esztétikusabbá tételéhez. Egy egészséges „versenyben” a résztvevõk a szokásosnál jobban odafigyeltek a tisztaságra, a rendre, a növényzet egészségi állapotára. A kertbarátok között erõsödtek a kapcsolatok, azáltal például, hogy az egyik résztvevõ tanácsokat adott a másik résztvevõ számára olyan növényápolási kérdésekben, amelyekben például nem volt egyforma a vélemény, a tudás. Érdekességként mondjuk el, hogy a zsûrizés elõtti héten a helyi postahivatalban összefutottunk az egyik résztvevõ feleségével. Õ kissé panaszkodva, de mégis vidáman számolt be arról, hogy a férje annyira fellelkesedett az akciónk kapcsán, hogy szinte már fésûvel járja a pázsitot, hogy minden egyes fûszál úgy álljon, ahogy annak kell. Nagyon elkeseredett a száraz, mondhatni forró idõjárás miatt, hiszen így a zsûritagok nem a lehetõ legjobb állapotukban fogják látni a virágokat, még a sok-sok öntözés és magas vízszámla ellenére sem. Ez csak egy rövid kis kitérõ volt, ami szintén a kezdeményezésünk sikerességét igazolja.

számban jelentkezzenek az akciónkra, a felhívásban ösztönzésként feltüntettük az értékes díjakat is. A verseny elbírálására öttagú bíráló bizottságot állítottunk fel, hogy a döntést minél többféle indok támaszthassa alá. Így például a pontozólapon a következõ szempontok szerepeltek: összhatás, növények egészségi állapota, kerti kiegészítõk (pl. szökõTamás István elsõ helyezést elért kertje kút, kerti törpe stb.), növényzet összeválogatottsága (ez alatt azt értettük, hogy úgy vannak-e kiválasztva a növények, hogy az év bármely szakaszában legyen valami zöld, esetleg látványos virágzat a kertben). A „verseny” elsõ helyezettje egy fûnyírót, a második virágládákat, a harmadik vásárlási utalványt kapott, de az arra érdemesnek ítélt versenyzõket további ajándékcsomagok várták.

9

Steingartné Bódis Anna Amália védõnõ, programfelelõs

Mindenhol vannak nehézségek, de Balajton beszélnek is róla Sajnos a megvalósítás során a gyakorlatban több nehézség lépett fel, mint amire számítottunk, ezért kissé nehézkesen indultak be a programok. Remélt adományok elhúzódása, helyiségprobléma, témafelelõs hosszabb betegsége, illetve egyiküknél munkába állás, szállítási gondok, s még több részletkérdés volt, amit menet közben kellett megoldanunk. Ennek ellenére azt tervezzük, hogy a továbbiakban mindhárom beindított program – kisebb-nagyobb változtatással – folytatódni fog. A „Mi virít itt?” címen szervezett kis kirándulásokon kívül a témavezetõ olyan gyógynövénylistát adott át a polgármester úrnak, melynek alapján az eddigi gyûjtési repertoár jelentõsen bõvült. Az asszonytorna egyelõre gyerekeknek-fiataloknak aerobicként folytatódik a hétvégeken. A hagyományõrzõ szövés lehetõségei hosszabb idõn át, de folyamatosan alakulnak majd, hisz a szakmai segítség és az inspiráció rendelkezésre áll. Figyelemmel kísérünk a továbbiakban mindenféle pályázati lehetõséget, amely segíthet az elkezdett sokszí-

nû munka folytatásában, hogy a sok-sok jó szándék érvényesülhessen. Összességében tehát élénkítõ, színesítõ, mozdító erejû volt e pályázat, ami bõvítette a helyiek kapcsolatait, mind a községen belül, mind a környékbeli hozzáértõk vonzásával. Nagyon fontos ugyanis, hogy egy kis faluba jussanak el akár barátságos eszmecserére tanácsadóként, akár konzulensként értékes szakemberek, látókör-szélesítésre vagy egy-két ötlet megvalósítására. Mindenütt lehetnek eddig még fel nem tárt helyi lehetõségek, amire a tapasztaltabb külsõ szemlélõ ráirányíthatja a figyelmét a helyben lakóknak. „Több szem többet lát.” A Soros Alapítvány támogatásával szervezett egy éves munka keretet teremtett a továbbiakhoz, a folytatáshoz. Mindenképpen sokakat aktivizált. S még a negatívumok konzekvenciáit is le kell tudni vonni, hogy máskor jobban sikerülhessenek a dolgok. Most lássuk kicsit részletesebben is a programokat! Virágh Gyuláné programfelelõs

Ismerkedjünk meg a hagyományõrzõ szövéssel Balajt, a hajdani kisnemes falu nagy történelmi múlttal, gazdag néprajzi-, hagyományi- és szokásanyaggal rendelkezik. Az önellátó paraszti gazdálkodás idején a családok munkarendjébe szervesen illeszkedett a kender termesztésének és feldolgozásának munkája. Ez az aszszonyok fõ feladata volt, némi férfi és gyermeksegítséggel. Az eladósorban lévõ lányok stafírungjának elkészítése volt a fontos feladatuk, minden korosztály részt vett benne. A munka mellett sok társas összejövetel is kapcsolódott e tevékenységhez – fonás, áztatás, fonalvetés, szapulás, törõbe járás, közös hímzések stb. Sajnos az elmúlt évtizedekben feledésbe merültek az ezzel kapcsolatos szokások, így a textil remekek jobb esetben a ládafiók mélyére kerültek. Örvendetes, hogy e pályázat segítségével újra lehetõség kínálkozott e munkák felelevenítésére. Gyûjtõmunkával kezdõdött: októbertõl kezdve a téli hónapokban hétrõl-hétre, házról-házra, családról-családra járva. A kenderfeldolgozás tárgyai, fõként szövõszék után kutattunk, sikerrel. Két szövõszék is elõkerült a faluban, melyeket némi munkával sikerült mûködõképessé tenni. Többek voltak segítségemre. A nyüstkötés munkálatait már Edelényben készítettük el, helyben nem volt már, aki tudta volna és így volt ez a fonalfelvetéssel is. A gyûjtés növelte a helyiek önbecsülését, felhívta a figyelmüket a különbözõ értékekre. Az anyák, nagy-

anyák, dédanyák szép szõttesei, hímzései elõkerülvén, megeredt az asszonyok nyelve. A velük kapcsolatos történetek, a kenderáztatás, szövés-mosás emlékei megelevenedtek. Sajnos nem élnek a régi híres szövõasszonyok, de munkáik és emlékük igen! Remek zárása és igazolása volt több helyi asszonynak az Edelényi Hét a Borsodi Tájházban, ahol 2001. május 20-án textilházat nyitottak. Többen vettek részt a megnyitón és az azt követõ népzenei esten. Régi fotók és írások is elõkerültek. Volt, amely a mosókútról is hírt adott, 1918-ból rigmusba szedve. „Itt van a mosókút, korhadt lépcsõjével Hány bele esett már lefelé fejével, Ide járnak gyakran az asszonyok, lányok, Azért oly hófehér tiszta a ruhájuk. Hanem – meg kell adni – mosnak itt másra is. Mert aki idejár, az bizony mind hamis. A sulykoló fával versenyt jár a nyelve, Kit itt szóba hoznak, az oszt meg van verve! A mosókút nálunk a hírlap, az újság, A tanítót, a papot itten házasítják. Itt szidják a bírót meg a hiteseit, A jegyzõ urat is innen tiszteltetik. Gyerekszülés, halál, keresztelõ, lagzi Itt hirdettetnek ki.” Laki Lukács László okl. népmûvelõ Edelényi Borsodi Tájház vezetõje

10

Folyamatosan rengeteg ún. „háttérmunka” volt az aszszonytornában, ami az elért csekély eredményben nemigen látszik. A fontosabbakról: a miskolci Máltai Szeretetszolgálat megfelelõ, vastag tornaszõnyeget ígért részünkre, mivel rájöttünk, hogy a mûvelõdési ház télen mennyire nehezen fûthetõ fel. Várakoztunk rá, de nem kaptuk meg az adományt. Az általános iskola felajánlotta a szõnyegeit, de ezek kicsik voltak. Lassan rájöttünk, hogy más módon kell a tornaszõnyeg hiányát megoldanunk: hordozható, összehajtható szivaccsal, amelyet mosható anyaggal beborítunk. A sajóbábonyi mûanyaggyárban találtuk meg a legolcsóbb szivacsot, s megvettük, egyelõre 10 fõvel számítva. Az edelényi varroda maradék anyagot ígért a beborításhoz. Kiderült, hogy nem mûszálas anyagból csak feketét tudnának adni. Ezt nem fogadtuk el, hisz úgy néztünk volna ki, mintha „felravatalozásra” készülnénk. Néhány leendõ tornásznak olcsó melegítõt vettünk miskolci bálából. A kazetták lejátszásához a magnónkat megcsináltattuk. Mivel nem tudtuk, hogy az elhúzódó szervezés miatt a tényleges létszám melyik korosztályból jön össze, ezért többféle tornakazettát szereztünk be. Az ún.

„Etka-tornát” Edelénybõl Demeterné Magyar Piroska biztosította. Jómagam a miskolci Szt. Ferenc Kórházból a reumásoktól csípõtornát, válltornát és csontritkulást megelõzõ gyakorlatok kazettáját szereztem meg. Konzultáltam a háziorvossal, hogy kik, milyen betegek nem vehetnek részt a tornában. Kenyeres Ági a témafelelõs pedig aerobic kazettákat vett. Kisebb

„Betonbuli”-val a konditeremért Varsádon Nagyon örültünk, amikor a 2000 tavaszán beadott „Települési egészségterv” pályázatunkat kedvezõ elbírálásban részesítették. A pályázat tárgya „A településen élõk relatív hátrányos helyzetének csökkentése, életminõségének javítása”. Ezen belül konditerem kialakítása, mely a fenti cél megvalósítását hivatott szolgálni. A pályázat sikere lázba hozta az egész falut. A rendelkezésre álló összegbõl megvásároltuk a gépeket, ami állt egy bordásfalból, egy szobakerékpárból, egy futópadból és egy több funkciós kondigépbõl 50 kg súlyzógarnitúrával. Az önkormányzattól kapott helyiség padlózata sajnos nem volt alkalmas arra, hogy a gépeket biztonságosan tudjuk rögzíteni, mivel betonalap nélküli korhadt párnafákon fekvõ padlózata volt. Közeledett az év vége és az önkormányzat költségvetése nem tette lehetõvé, hogy a helyiség szilárd burkolatot kapjon. Ekkor jött az ötlet, és 2000. november 11-én „betonbuli” címen jótékonysági bált rendeztünk, melynek bevételébõl megvásároltuk a szükséges anyagokat. Egy helyi fiatal kõmûves és az Ifjúsági Klub tagjai lebetonozták a konditeremnek szánt helységet. A beton felületre padlószõnyeg került, melyet az önkormányzat biztosított. Egyik klubtagunk édesapja elújságolta munkahelyén, hogy a varsádi fiatalok milyen aktív közösségi munkát végeznek, és mit hoznak létre. Erre az egyik várdombi munkatársa felajánlotta, hogy vannak neki használaton kívüli kondigépei, melyeket használatra szívesen átad a klub részére. A gépeket és a betonozáshoz szükséges anyagokat egy varsádi fuvarozó vállalkozó hozta el nekünk térítésmentesen, támogatva ezzel célunk megvalósítását. Az ünnepélyes megnyitót ez év június 9-én tartottuk, melyre meghívtunk mindenkit, aki valamilyen szinten közremûködött a megvalósításban. Azóta a nyitva tar-

tás folyamatos, vagyis hétfõtõl péntekig 14-tõl 21 óráig, szombaton 14-tõl 20 óráig tart nyitva, természetesen igény szerint és a lehetõségekhez képest más idõpontban is. A gépek használatát edzéstervekhez igazítjuk, nemre, korra és testsúlyra való tekintettel, melyet a várdombi támogatónktól kaptunk. A terem felügyeletét egyik klubtagunk vállalta el. Jelenleg a legnagyobb érdeklõdés az aerobik torna iránt mutatkozik, ami heti három alkalommal ad lehetõséget a fogyni, illetve mozogni vágyóknak. Az elsõ órákon videókazettáról lestük el a gyakorlatokat, mára egyik tagunk végzi az irányítást. A résztvevõk között van nagymama, családanya, iskolások, óvódások, fiúk lányok egyaránt. Az ovisok szeptembertõl veszik igénybe a termet tornafoglalkozásaikhoz. A vidékiek részérõl is igen nagy az érdeklõdés a konditerem iránt, mivel környékünkön nincs hasonló szolgáltatást nyújtó lehetõség. Programunk megvalósításával sikerült (ha picit is) csökkenteni a városban és a falun élõk lehetõségei közötti különbséget. Hiszen egy városban élõ számára természetes dolog, hogy felkeres egy konditermet, míg számunkra eddig csak hosszas utazással volt ez elképzelhetõ, és nem volt mindenki számára elérhetõ. Ami ennél is fontosabb, sikerült egymáshoz közelebb hozni a különbözõ korosztályokat. A közös tornák szüneteiben beszélgetünk, és olyan dolgokat tudunk meg egymásról, amiket kívülrõl nézve egész más színben láttunk. A program megvalósításával bebizonyítottuk, hogy összefogással egy közös cél érdekében mi is tehetünk valamit lakóhelyünkért, Varsádért. Hiszen a nevünk sem véletlenül VARSÁDÉRT IFJÚSÁGI KLUB. Andrási Zoltánné programfelelõs

A Hírlevelek az Interneten A Soros Alapítvány az eddig megjelent Hírleveleket elérhetõvé teszi az Interneten is. A korábbi számokat nem csupán böngészni lehet, de aki kívánja, PDF-formátumban le is töltheti azokat: a letöltött Hírleveleket kinyomtatva, az eredetivel egyezõ példányokhoz juthat. A Hírleveleket a Soros Alapítvány honlapján, e programmal kapcsolatos tudnivalók között lehet megtalálni.

Kattintson a www.kkapcsolat.hu oldalra is!

12

Eddig nem volt játszótér és park Foktõn A 2000 tavaszán elkészített egészségterv programunkban szabadidõpark létrehozására, játszótér kialakítására, parkosításra és egy labdajátékokra alkalmas pálya építésére pályáztunk. Ezt a tervet fõként az motiválta, hogy községünkben nem volt egyetlen játszótér, illetve park sem, így kevés lehetõség volt az aktív pihenésre. E céloknak töredéke a Soros Alapítvány segítségével megvalósulni látszott, amikor pályázati úton 500 000 Ft-ot nyertünk parkosításra. Legfõbb célunk környezetünk szebbé tétele, a tisztaság megõrzése, településünk vonzóbbá tétele volt a lakosság aktív közremûködésével. Ez sikerült is. A lakosság örült az átalakításnak, elképzeléseinknek, szívesen segédkezett. Foktõ község képviselõ-testülete 1 000 000 Ft-ot különített el játszótér kialakításra 2001-ben többszöri költségvetési tárgyalás végeredményeként. A játszótér és a park létrehozásához azonban további szponzorokat kellett keresnünk ahhoz, hogy az teljes egészében megvalósulhasson. Végül a szabadidõpark és a játszótér egyszerre készülhetett el elképzeléseinknek megfelelõen. 2001 tavaszán a falu központjában virágládákat helyeztünk ki a lakosság gondjaira bízva. Fiataljaink azt vállalták, hogy az õsz folyamán elvégzik a tervezett facsemeték ültetését. A parkosításból aktívan kivette részét a Nagycsaládosok Egyesülete is. A játszótér kialakításához segítséget nyújtottak a faluban élõ vállalkozók, mégpedig társadalmi munkával, pénzzel és növények felajánlásával. A kialakított park és játszótér helyén korábban egy romos állapotú, régi lakóház állt, amit az önkormányzat megvásárolt és lebontott. A terepmunkákból nagy szerepet vállalt két helyi vállalkozó, valamint vidékrõl jött kivitelezõk is, akik a községben most készülõ szennyvízcsatorna hálózatot építik. Szakember irányításával a falu lakosai is részt vettek a terep rendezésében. A Paksi Atomerõmû és egy a községünkbõl már elkerült vállalkozó engedményekkel és ajándék játékelemekkel segített abban, hogy a játszótér komplex és esztétikus legyen, valamint maximálisan ellássa funkcióját. A falu lakosai most elégedettek a változással, nagyon örülnek a parknak és fõleg a játszótérnek. A parkrészen, az asztaloknál az idõseinknek is lehetõségük van jó idõben beszélgetni, megpihenni, esetleg egyet sakkozni.

A park kialakítása és a játszótér építése nyáron kezdõdött, s mostanra fejezõdött be. A község központjában létesített két utcára nyíló szabadidõpark és játszótér minden korosztályt „kiszolgál”. A Fõ utca felõl alakítottuk ki a szabadidõparkot, benne középen egy tetõvel ellátott pihenõt, mellette kétoldalt asztalokat padokkal. A park mögött kapott helyet a játszótér, igényesen kialakítva fajátékokkal, homokozóval, csúszdával, különbözõ hintákkal, várral, kötélmászókákkal, kosárpalánkkal. A legkisebbektõl kezdve több korosztály is talál benne korának megfelelõ játékokat. (A gyártó cég vállalta az évenkénti ellenõrzést, minõsítést). Még hátra van a füvesítés, de a fûmagot már megvásároltuk. A növények megerõsödése után a falu legszebb, leghangulatosabb helye lehet. A játszótér a szomszédok felõl a kerítésen kívül sövénytujával is körbe lesz kerítve. November hónapban néhány õshonos fa ültetésére is sor kerül a játszótér környékén, valamint a község utcáin (140-160 facsemete kerül elültetésre). Az utcafrontok parkosítását 2002-ben is tovább kívánjuk folytatni. A fiatalokkal különbözõ területeket „térképeztünk” fel, amelyeket folyamatosan rendbe kívánunk tenni. Amikor az egészségterv programja megfogalmazódott bennünk, a legnehezebbnek az emberek bevonása látszott. Kellemes meglepetés elõször a karácsonyi futás szervezésénél ért bennünket. A falu lakosai nagy számmal vettek részt és örültek az akciónknak. 2001 tavaszán a helyi iskola szervezésében megrendezett „TAVASZI FESZTIVÁL” során ismét a falura figyelhetett a környék. A kiállítások, a kulturális elõadások mind-mind nagy érdeklõdésre találtak. Természetesen a legfontosabb tanulság az, hogy a cél elérése érdekében igenis számíthatunk az emberek aktív támogatására, pozitív hozzáállásukra, összefogásukra, melyben a legnagyobb erõ rejlik. Számunkra is ez adott erõt ahhoz, hogy eredeti elképzeléseinket megvalósítsuk. Hosszú és nehézkes volt az út, amíg az 500 000 Ft-os támogatásból és a felajánlott társadalmi munkából közel 1 600 000 Ft-os „kis szabadidõ komplexum” elkészülhetett, de megérte. Az Egészségmegõrzõ csoport munkatársai Foktõ

13