15. sz. melléklet
A LÁTVÁNYTÁRAK ÉS TANULMÁNYI RAKTÁRAK KIALAKÍTÁSÁNAK KONCEPCIONÁLIS TERVEZÉSI DOKUMENTUMAI ÉS FONTOSABB TERVEZÉSI SZEMPONTJAI I. A megvalósítási koncepció A pályázati projektleírásnak meggyızıen kell tartalmaznia a fejlesztési cél és az ahhoz szükséges eszközrendszer koncepció-szintő ismertetését, kiemelt figyelemmel a megvalósítási forrásigényt (költségvetést) érdemben alátámasztó szakmai és mőszaki munkarészekre, szükségletekre. E megvalósítási koncepció legfontosabb tartalmi egységei az alábbiak: 1. A fejlesztés összefoglaló ismertetése E munkarész összegzi röviden a megvalósítandó tanulmányi raktár/látványtár célját, fontosabb tartalmi elemeit, alapvetı paramétereit. 1.1. A megvalósuló tanulmányi raktár/látványtár célja, címe, a benne elhelyezésre kerülı győjteményi anyag, s a ráépülı bemutató lényegi elemeinek rövid ismertetése. 1.2. Elhelyezés. • Kiállításokkal, egyéb közönségforgalmi terekkel rendelkezı épületben történı megvalósítás esetén az ezekkel való kapcsolat, illetıleg a nagyközönség számára zárt „üzemi részlegektıl” való leválasztás biztosíthatóságának ismertetése. • Külsı telephelyen (raktárbázison) megvalósuló fejlesztés esetén a nagyközönség számára való jó megközelíthetıség, az egyéb elemi közönségfogadási feltételek, illetıleg a nagyközönség számára zárt „üzemi részlegektıl” való leválasztás biztosíthatóságának ismertetése. 1.3. A befogadó tér adottságai (alapterület, beosztás stb.), és a benne kialakítandó tanulmányi raktár/látványtár téregységei (pl. több helyiségre bontott bemutatótér, múzeumpedagógiai foglalkoztató, virtuális pont vagy részleg stb.). 1.4. A kihelyezett győjteményi anyag raktározási-bemutatási módja (tároló rendszerek stb.). 2. A megvalósítási koncepció kifejtı munkarészei 2.1. A tanulmányi raktár/látványtár kialakításának az állományvédelmi-, ırzésvédelmi-, mőtárgybiztonsági, közönségfogadási követelményeket biztosító mőszaki koncepciója, mely tartalmazza: • A nyilvánosan látogathatóvá tételhez szükséges – elızetes, koncepcionális szintő – építési, közmővesítési, belsı térkialakítási, ill. belsıépítészeti terveket. • A beépítésre kerülı mőtárgytároló rendszerek, a mőtárgy- és ırzésvédelmi rendszerek (pl. klíma-, tőz- és biztonságvédelmi berendezések), mérımőszerek igényét. • A nyilvánosan látogathatóvá tételt és közönségfogadást szolgáló egyéb infrastrukturális igényeket (pl. bútorzat), tanulmányi raktár esetében külön hangsúlyozva a jelen pályázat A) és B) komponense szerinti múzeumpedagógiai foglalkoztató és virtuális pont/részleg kialakítását. 2.2. A tanulmányi raktár/látványtár bemutatási koncepciója (szakmai szinopszis), amely tartalmazza:
2 •
•
•
A bemutatásra kerülı győjteményi anyag, ill. mőtárgyállomány részletesebb jellemzését, konkrétan annak jellegét (pl. szakág, kor, téma), összetételét (tárgy-, ill. anyagtípusok, tematika, ill. anyag szerinti belsı egységek stb.) és fıbb mennyiségi mutatóit. A győjteményi anyag, ill. mőtárgyállomány mővelıdéstörténeti hátterének feldolgozási és bemutatási koncepcióját, beleértve a kiállítás-technikai és az egyéb ismeretközvetítı módszereket (pl. tájékoztató tablók, papír alapú vagy virtuális katalógus alkalmazása, a katalógusban való visszakereshetıséget biztosító azonosító tárgyfeliratok, pozíciójelek, kódok rendszere stb.). A tanulmányi raktár/látványtár jellegébıl adódóan a sajátos bemutatási környezetet értelmezı és a korszerő (megelızı) állomány-, ill. mőtárgyvédelmi módszerekbe bepillantást engedı ismeretközvetítés koncepcióját, beleértve annak kiállítástechnikai és az egyéb ismeretközvetítı módszereit (pl. tájékoztató tablók alkalmazása stb.).
2.3. A tanulmányi raktár/látványtár komplex múzeumpedagógiai hasznosítási koncepciója, amely tartalmazza: • A különbözı látogatói célcsoportok bevonásának módszertani eszközeit, • a múzeumpedagógiai programok, továbbá a kapcsolódó esetleges múzeumpedagógiai kiadványok, virtuális szolgáltatások (pl. vezetı, múzeumpedagógiai foglalkoztató anyagok stb.) koncepcióját. A tanulmányi raktár/látványtár kialakításának az állományvédelmi-, ırzésvédelmi-, mőtárgybiztonsági, közönségfogadási követelményeit megalapozó részletes hatástanulmányt és az arra épülı, végleges és részletes mőszaki terveket a nyertes pályázók a projekt megvalósítás elsı szakaszában (a projekt elszámolható költségeinek terhére) készítik el, a 2.1. pontban meghatározott tartalmat részleteiben kidolgozva.
II. Általános szempontok 1. A tervezés 1.1. A megvalósítási koncepció kidolgozása a muzeológus, mőtárgyvédelmi-, biztonságtechnikai-, közmővelıdési szakemberek és a mőszaki tervezık csapatmunkája, mely világos múzeumszakmai követelményrendszerre alapozva, a hosszú távú hasznosítási cél, valamint a fenntarthatóság reális kilátásaira figyelemmel nyerhet csak megfelelı mőszaki tartalmat. 1.2. A fenntarthatósági realitások szükségessé teszik a mőködtetés jövıbeni költségeinek elıkalkulációját (pl. a közüzemiés esetelegesen a járulékos bérjellegő költségnövekedés, a berendezések karbantartási költségei stb.), mely alapvetıen befolyásolhatja a tervezett fejlesztés tartalmát, jellegét és léptékeit. 1.3. A tervezés során a legelsı feladat a tanulmányi raktár/látványtár megvalósítási céljának, s a bemutatandó mőtárgyanyag körének pontos meghatározása. Célszerő – az általános, tárgycsoportok szerinti anyagbemutatáson túllépı – tematikus jelleg erısítése (tehát többlet mondandót is hordozó, érdekesebb mőtárgy-együttes, hagyaték, esetleg restaurálási folyamat vagy kutatási program bemutatása). 1.4. A mővelıdéstörténeti háttér feldolgozási és bemutatási koncepciójának, az állományvédelmi módszereket közvetítı koncepciójának, valamint a komplex múzeumpedagógiai hasznosítás koncepciójának tervezése során az állandó kiállítások tervezése, elıkészítése során alkalmazott szakmai módszertan alkalmazandó, értelemszerő eltérésekkel.
3 2. A pályázó által kötelezıen teljesítendı szakmai feladatok elıkészítése 2.1. A győjteményi anyag kiválasztása során semmiképpen nem hagyható figyelmen kívül: kötelezı elıfeltétel, hogy a megvalósuló tanulmányi raktárba/látványtárba kizárólag tisztított, konzervált (lehetıség szerint restaurált), és muzeológiailag feldolgozott (szaknyilvántartásba vett, szakmai revízión átesett, digitális fotózással archivált, számítógépes nyilvántartásba rendezett) tárgyak kerülhetnek, melynek teljesítésére a pályázó kötelezettségvállalási nyilatkozatot tesz. Ennek szakszerő elıkészítése és lefolytatása tehát intézményi felelısség (csak teljesülését vizsgálja a pályázati monitoring). Azonban az elvárásoknak való megfelelés érdekében feltétlenül javasolandó a járulékos győjteményrendezési és mőtárgyvédelmi (tisztítási, konzerválási, restaurálási) intézményi belsı terv elıkészítése, még ha nem is része a benyújtandó pályázati dokumentációnak. 2.2. Hasonlóan intézményi felelısség a digitalizálási feladatok teljesítése és a virtuális szolgáltatások elıkészítése (tanulmányi raktár esetében a virtuális pont/részleg mőködtetése elvárás, mely látványtár esetében is megvalósulhat). A virtuális szolgáltatások körében elsıdleges cél, hogy a látogató önállóan használhassa a tanulmányi raktár/látványtár elektronikus katalógusát. Többlet szolgáltatás lehet, hogy az intézmény honlapján keresztül e katalógus, mint virtuális látványtár, elérhetı legyen interneten is. (Természetesen a szükséges felhasználói jogvédelem biztosításához szükséges eszközök alkalmazásával). 2.3. Virtuális ponttal nem rendelkezı látványtár esetén a tárgyak katalógusának hozzáférhetıségérıl egyéb módon (pl. lapozó, füzet formátumban), szintén célszerő gondoskodni.
III. Helykiválasztási szempontok Meglévı győjteményi raktár tanulmányi raktárrá, látványtárrá fejlesztése, látogathatóvá tétele vagy új tanulmányi raktár, látványtár kialakítása során alapvetı logisztikai feladat a helykiválasztás: a nagyközönség elvárható minıségő fogadásának biztosítása (megközelíthetıség, akadálymentesség, az egyéb látogatói szolgáltatások elérhetısége), a hatékony és gazdaságos üzemeltetés, az ırzés-védelem (biztonság) és az intézmény zavartalan belsı szakmai mőködése szempontjából egyaránt. 1. Múzeumépületben megvalósítandó fejlesztés elhelyezési szempontjai Amennyiben a fejlesztés az intézmény kiállításokkal, egyéb múzeumi szolgáltatásokat nyújtó közönségforgalmi terekkel rendelkezı épületében kerül megvalósításra, kiemelt szempontként érvényesítendı: 1.1. A tanulmányi raktárnak/látványtárnak a közönségforgalmi terek – pl. kiállítások, egyéb múzeumi szolgáltató terek (pl. ruhatár, múzeumi bolt, mosdó stb.) – és a megszokott látogatói útvonal rendszerébe való integrálása, a jó megközelíthetıség, átjárhatóság, akadálymentesség és a gazdaságos fenntarthatóság érdekében egyaránt (pl. múzeumi szolgáltatások, az ırzés, biztonság-védelem meglévı személyi és infrastrukturális feltételeinek ésszerő, s lehetıleg minél nagyobb arányú bevonása). 1.2. A megfelelı elkülönülés biztosítása a nagyközönség számára zárt „üzemi részlegektıl” (pl. múzeumi munkaterületektıl, kutatói részlegektıl, mőhelyektıl, egyéb győjteményi raktáraktól), a szabad közönségforgalom elısegítése és az intézmény zavartalan belsı szakmai mőködése és biztonsága érdekében egyaránt.
4 1.3. Alapvetıen kerülendı a nehezen megközelíthetı épületrészek bevonása a fejlesztésbe.
(pl. padlástér)
2. Külsı telephelyként mőködı raktárépületben megvalósítandó fejlesztés elhelyezési szempontjai Amennyiben a fejlesztés az intézmény külsı telephelyén megvalósításra, kiemelt szempontként érvényesítendı:
(raktárbázisán)
kerül
2.1. A közösségi közlekedéssel való megközelíthetıség elızetes felmérése, továbbá parkolási lehetıség biztosítása, ennek hiányában a fejlesztés látogatói hasznosulása igen kétséges. 2.2. Ebben az esetben a tanulmányi raktár létrehozatala (vagyis látványtár, múzeumpedagógiai foglalkoztató, virtuális pont/részleg funkcionálisan teljes körő együttese) lehet a reális cél, tekintettel arra, hogy egyéb múzeumi szolgáltató terek nem állnak rendelkezésre. Elengedhetetlen az egyéb közönségfogadási feltételek (pl. mosdó, ruhatár, akadálymentesítés) biztosítása is. 2.3. Ebben az esetben is alapvetı fontosságú a nagyközönségtıl elzárt „üzemi részlegek” (pl. múzeumi munkaterületek, mőhelyek, zárt győjteményi raktár-egységek) elkülönülésének biztosítása, a zavartalan belsı szakmai mőködés és biztonság érdekében egyaránt.
IV. Állományvédelmi és biztonsági szempontok Meglévı győjteményi raktár tanulmányi raktárrá, látványtárrá fejlesztése, látogathatóvá tétele vagy új tanulmányi raktár, látványtár kialakítása mindenképpen mőtárgykörnyezeti változást, egyfajta „többletterhelést” eredményez a benne elhelyezett mőtárgyak számára. A tanulmányi raktár vagy látványtár létesítésekor tehát elengedhetetlen a mőtárgyvédelmi/állományvédelmi alapszempontok érvényesítése, a megfelelı mőtárgykörnyezet és védelmi infrastruktúra kialakítása, hogy a szélesebb körő hozzáférés ne vonja maga után a győjteményi anyag romlását, veszélyeztetését. 1. A bemutatandó anyag kiválasztásának mőtárgyvédelmi szempontjai 1.1. Amennyiben a tervezett látványtár/tanulmányi raktár egyterő, abban csak azonos mőtárgykörnyezeti igényő tárgyak, együttesek mutathatók be. Több helyiség rendelkezésre állása vagy kialakíthatósága esetén ezekben a tárgyakat anyag-fajtánként szétválogatva kell elhelyezni/bemutatni. (Így könnyebb és gazdaságosabb az eltérı klimatikus viszonyokat igénylı tárgyfajták számára a nekik megfelelı mőtárgykörnyezetet biztosítani, pl. relatív páratartalom, megvilágítás). 1.2. A tárgyak kiválasztásánál figyelembe kell venni azok „látogató-érzékenységi” fokát. A megfelelı állagvédelmi munkálatok elvégzése után sem biztos, hogy minden tárgy elbírja a folyamatos bemutatással járó környezeti megterhelést. Ezért az ilyen típusú tárgyak (pl. csipke, papír alapú dokumentumok) esetében biztosítandó az idıszakonkénti csere, ill. a raktárban/tárban történı zárt „pihentetı” elhelyezés lehetısége is. 2. A tanulmányi raktár/látványtár helykiválasztásának, paramétereinek állományvédelmi követelményei
belsı
kialakítási
A tervezéshez elengedhetetlen a befogadó tér alkalmasságának, átalakítási igényeinek elızetes felmérése állomány-, ill. mőtárgyvédelmi szempontból is.
5 2.1. A kiindulási alapot a hımérsékletre és páratartalomra vonatkozó mérések adatsorai jelentik. Ezek ismeretében tervezendık az építészeti beavatkozások (pl. utólagos falszigetelés), a légállapot optimalizálásához meghozandó intézkedések, a mőszerbeszerzések stb. 2.2. A tetıtéri kialakítás állományvédelmi szempontból is kerülendı (szigetelési kockázatok, fokozott hımérséklet és páraingadozás, hőtés és főtés magasabb energiaigénye). 2.3. Pincében, alagsorban vagy földszinten való kialakítás esetén elengedhetetlen a falnedvesedési problémák elızetes szakvizsgálati kiszőrése, annak megléte esetén a hatékony megszőntetés, és megfelelı falszigetelés mőszaki kialakítása. 2.4. Amennyiben a helykiválasztásnál arra mód van, elınyt élvez az É–i fekvéső helyiség (kiegyenlítettebb környezeti hatásokból fakadó gazdaságossági szempontok). 2.5. A zavartalan közlekedési és mőtárgyszállítási körülmények biztosítása érdekében elengedhetetlen ezek elızetes logisztikai felmérése, tervezése. Kiemelt figyelem fordítandó a mőtárgymozgatási eszközök szabad forgalmára (pl. megfelelı mérető ajtók, beállók, emeleti elhelyezés esetén lift). 2.6. A tanulmányi raktár vagy látványtár terének építészeti kialakítása során az alábbi mőtárgyvédelmi követelmények az irányadóak: • Lehetıség szerint törekedni kell a két ajtó (bejárat-kijárat) kialakítására, a raktár két ellentétes oldalán. • Amennyiben a külsı klimatikus viszonyok (hımérséklet, páratartalom) nagymértékben eltérnek a helyiségben beállítottól, zsiliprendszer kialakítása szükséges, a klimatikus változások kiküszöbölésére. • A padlóburkolat korszerő, légszennyezıket ki nem bocsátó anyagból kell, hogy készüljön, melyet – a gyártó által kibocsátott biztonsági adatlap alapján – a mőtárgyvédelmi szakember (restaurátor) határoz meg. • A falakra páraáteresztı vakolatot és festékréteget kell felvinni, melyet – a gyártó által kibocsátott biztonsági adatlap alapján – a mőtárgyvédelmi szakember (restaurátor) határoz meg. • Tetıablak, üvegfal nem alkalmazható, klimatikus és megvilágítási szempontból egyaránt (nem tervezhetı, meglévı tér esetében teljes eltakarásuk szükséges). • A szellıztetést biztosítani kell (két ellentétes oldalon egy-egy nyitható ablakkal, vagy más módon pl. ventillátorokkal). • Víz (ivó-, szennyvíz), ill. főtıcsövek, kábelek ne fussanak keresztül a helyiségen. • Mőtárgybiztonsági szempontból megfelelı főtés kialakítása (szabályozható, szakaszolható, radiátorokkal a legcélszerőbb megoldani). Ne legyen padlófőtés (a padlóról fölfelé szálló légszennyezık veszélye), falfőtés (a felmelegedı falak mőtárgybemutatásra alkalmatlanok) és mennyezetfőtés (a beépített csırendszer fokozott veszélyforrás). • Amennyiben a légtér hőtése szükséges, a hőtırendszer kültéri egységének elhelyezését, és a kondenzvíz elvezetését megfelelıen kell kialakítani, és gondoskodni kell a légtér szükség szerinti párásításáról is. (Ajánlott ehhez légtechnikai szakember bevonása). Esetenként hangszigetelésre is szükség lehet. 3. Bútorzat, mőtárgytároló rendszerek 3.1. A bútorzat csak mőtárgyvédelmi szempontból megfelelı, káros anyagokat ki nem bocsátó anyagokból készülhet (megfelelıen felületkezelt fém, üveg, polikarbonát, plexi használható, esetleg keményfa), amelyeket – a gyártó által kibocsátott biztonsági adatlap alapján – a mőtárgyvédelmi szakember (restaurátor) választ ki.
6 3.2. A bútorzat kialakításánál elsıbbséget élveznek a stabil, a bennük elhelyezett tárgyakat legalább három oldalról láttatni tudó szekrény-, ill. vitrinrendszerek. 3.3. A tároló rendszerek nyithatóak, s könnyen kezelhetıek legyenek (raktárrendezési, kiállítás-technikai, mőtárgyvédelmi okokból egyaránt cserélıdhetnek benne tárgyak, s nem zárják ki esetenként az idıszaki, tematikus bemutatók lehetıségét sem). 3.4. A tömör raktározást szolgáló tároló rendszerek (pl. sínen mozgatható, összetolható szekrények) alkalmazása csak indokolt esetben javasolt. Ilyennek minısülnek a környezeti ártalmakra fokozottan érzékeny, így csak látogatói ott tartózkodás esetén bemutatható mőtárgyak (pl. bizonyos textíliák). 4. Hımérsékleti viszonyok, főtés-hőtés 4.1. A tél folyamán kb. 20±2°C biztosítandó (ez a hımérséklet ugyan magasabb az ideális raktározási hıfoknál, de figyelemmel kell lenni a látogathatóságra). 4.2. Amennyiben a helyiségben/helyiségekben – a korábbi mérési adatok alapján – a nyári hımérséklet rendszeresen meghaladja a 25°C-ot, hőtés tervezendı. Nyáron kb. 24±2°C-ot javasolt beállítani. 5. Páratartalom viszonyok, párásítás-páramentesítés 5.1. A helyiségben/helyiségekben biztosítandó relatív páratartalom-érték mőtárgyvédelmi szakember (restaurátor) által történı meghatározásához a szakirodalomban elıírt optimális értékek mellett figyelembe kell venni a mőtárgyak korábbi környezetében mért relatív páratartalom értékeket is. 5.2. Különösen szem elıtt tartandó, hogy amennyiben hőtıberendezés alkalmazására is sor kerül, az igen gyakran szárítja a levegıt, vagyis gondoskodni kell a nedvesség utánpótlásáról (ld. a légnedvességnél). 5.3. A relatív páratartalom mőszaki eszközrendszerének biztosítása során elınyt élvez a helyi vagy mobil párásító- és páramentesítı berendezések alkalmazása. (A központi klímaberendezés mőködtetése magasabb mőtárgyvédelmi kockázatú, gazdaságossági és fenntarthatósági szempontból sem javasolt). • A beüzemelendı készülékek kiválasztásában és számuk meghatározásában mőtárgyvédelmi szakember (restaurátor) közremőködése szükséges. A mőtárgyak garantált állományvédelmi biztonsága érdekében tartalék készülékek is biztosítandók. • A berendezések helyének kijelölése már a tervezés során meg kell, hogy történjen. A berendezésekhez biztosítani kell az éjszakai áramot. • A páramentesítı készülékek kondenzviz-elvezetésének, illetve a párásító készülékek vízutánpótlásának módját (amennyiben ez nem „manuálisan”, a megbízott személyek által történik), vagyis a csatornarendszerhez, illetve vízvezeték rendszerhez történı kapcsolódást már a tervezés során meg kell határozni. 5.4. A hımérséklet és páratartalom folyamatos ellenırzésére mérımőszerek biztosítandók. A számítógépes monitorozás és szabályozás kiépítése ajánlott. 6. Megvilágítás 6.1. A világítást – a nemzetközi normáknak megfelelıen – mőtárgyvédelmi és világítástechnikai szakember együttmőködésével kell tervezni és kiviteleztetni.
7 6.2. Az egyes anyagfajtákra elıírt lux/év, a konkrétan bemutatásra kerülı tárgyak állapota, illetve a nyitvatartási idı (ez a megvilágítás idejét határozza meg) ismeretében számítható ki a megvilágítás mértéke. Célszerő csak akkor világítani, ha látogató van. (A felügyelı személyzet kezelésével, illetve idıkapcsolóval ellátott világítótestekkel megoldható). 6.3. A világításhoz ultraibolya-sugárzás (UV-sugárzás) mentes, kevés hıt termelı, fényerı-szabályozóval ellátott lámpák tervezendık. 6.4. Egészen vagy részben szerves anyagból készült mőtárgyak tárolása és bemutatása esetén a szellıztetést biztosító ablakokon kívül minden nyílászárót takarni kell. A szellıztetést biztosító ablakokra spaletta vagy sötét függöny kerüljön, amelyet csak a rövid szellıztetés idejére nyitnak ki, illetve húznak el. Csak mesterséges megvilágítás tervezhetı ezekbe a raktárakba. 7. Légszennyezık elleni védelem A por és egyéb, szilárd halmazállapotú légszennyezık mennyiségének csökkentése érdekében cipıvédık, papucsok beszerzésére is célszerő gondolni. 8. Biztonságvédelem A nyilvánosan látogatható tanulmányi raktár, látványtár biztonságvédelme – a benne ırzött-bemutatott mőtárgyak vagyonbiztonsági kockázatainak kiküszöbölése érdekében – szintén megoldandó feladat. 8.1. A mőtárgyraktárakra és kiállításokra vonatkozó biztonsági besorolásnak megfelelı tőz- és biztonságvédelmi eszközöket kell beszerelni (pl. mechanikus-, és/vagy elektronikus biztonságvédelem, füstjelzık, behatolás jelzık, érintésés mozgásérzékelık, kamerás figyelırendszer stb.). 8.2. A korlátozott intézményi feltételek általában behatárolják a teremırzés személyi kereteit. E probléma, ha teljes körben nem is, de igen jelentıs mértékben kezelhetı (a személyi szükségletek tekintetében optimális szintet eredményezve) a biztonságvédelmi technika széles körő alkalmazásával (pl. más múzeumi részlegek teremır személyzete, az intézmény portaszolgálata által folyamatosan figyelt figyelırendszerek alkalmazása). A személyi ırzés teljes mértékben azonban aligha váltható ki, folyamatos biztosítása esetén (a múzeumi nyitvatartási idıben) a látogathatóság nem korlátozott, a látogatók folyamatos információkhoz juthatnak a tanulmányi raktár/látványtár használatában is, mely szolgáltatás interaktív virtuális pont/részleg mőködtetése esetén (pl. virtuális katalógus) különösen indokolt. A látogatói interaktivitásra fokozottan építı tanulmányi raktárak, látványtárak esetében, ahol a mőtárgyak egy része méreteibıl adódóan is szabadon álló és mőködıképes, ill. mozgó alkatrészei vannak, a balesetvédelem szempontjából is igény a személyi ırzés. 9. További támpontok Az állományvédelem vonatkozásában a Múzeumi Állományvédelmi Program keretében, a Múzeumi állományvédelmi füzetek sorozatban megjelent szakmai ajánlások, a biztonságvédelem tekintetében pedig (a vonatkozó jogszabályok alapján) az adott múzeum biztonságvédelmi dokumentumaiban és megfelelı szabályzataiban meghatározottak az irányadóak egyéb tekintetben.
8 V. A múzeumpedagógiai és közmővelıdési hasznosítás szempontjai 1. Térkialakítás és hozzáférhetıség 1.1. A befogadó tér alapterületének meghatározása, a győjteményi anyag mennyisége, a tároló rendszerek méretezése és elhelyezése, a közlekedı sávok kialakítása szempontjából egyaránt alapvetı fontosságú peremfeltétel, hogy a kialakítandó látványtár/tanulmányi raktár egyidejőleg legalább 15 fı fogadására képes legyen. (Az eddigi tapasztalatok szerint a látogatók egy része tartósan idızik el, szívesen nézelıdik, “felfedez”, több információt, eligazítást igényel.) 1.2. A látványtár/tanulmányi raktár jellegénél fogva egyszerre lát el győjteményi raktári és részleges kiállítási funkciókat. Így a kiállítás-rendezési szempontoknak bizonyos tekintetben itt is érvényesülnie kell, a győjteményi és állományvédelmi kritériumok mellett. A tároló rendszerek (pl. polcok, vitrinek) berendezésénél nem csak a tárolási kapacitás optimális kihasználása, hanem egyes kiállítási eszközökkel a látogatói hozzáférés (beláthatóság, tanulmányozhatóság, élvezhetıség) is biztosítandó. 1.3. Fontos szempont a kihelyezett győjteményi anyaghoz főzıdı alapinformációk biztosítása, és az egyes tárgyak egyértelmő azonosíthatósága. (Pl. a fıfeliratok, rövid, értelmezhetı leírások, pozíció jelek, ill. azonosító kódok következetes rendszerének kidolgozása, az egyes tároló rendszerek és belsı egységeik, a tárgycsoportok és tárgytípusok rendjében. Ezzel is összefüggésben a katalógus-használat módszertanának kialakítása stb.). 1.4. A tanulmányozhatóság és interaktivitás jegyében megoldandó feladatként merülhet fel egyes tárgyak kiemelése, speciális esetekben (pl. mőszaki emlékeknél) a mőködıképes állapot demonstrálása. Fontos az ilyen interaktív elemek elkülönítése a többi mőtárgytól, külön kiemelt egyezményes, egyértelmő jelekkel való megjelölése. 1.5. Fokozott élményt jelenthet – elsısorban múzeumpedagógiai foglalkoztatóval is rendelkezı tanulmányi raktárak esetében, a múzeumpedagógiai szakember által vezetett foglalkozás keretében – a kézbe adható tárgyak biztosítása (egyes, kisebb érzékenységő, duplumként kezelt és nyilvántartott győjteményi anyagból, vagy mőtárgymásolatok alkalmazásával). Ilyen jellegő interaktív tanulmányozhatóság esetén a megfelelı személyi felügyelet biztosítása elengedhetetlen. 2. A napi üzemeltetés humán-erıforrás igénye múzeumpedagógiai szempontból A biztonságvédelem kapcsán már tárgyalt személyi feltételeken túl, s tekintettel a tanulmányi raktárra/látványtárra épülı múzeumpedagógiai szolgáltatások körére, indokolt – a múzeumpedagógiai foglalkoztatóval is rendelkezı tanulmányi raktárak esetében pedig feltétlenül szükséges – a múzeumpedagógiai szolgáltatásokat biztosító szakember (képzett kísérı/tárlatvezetı/ múzeumi animátor, muzeológus) folyamatos biztosítása, a realitásokat figyelembe véve elsısorban a meglévı kapacitások kihasználásával. 3. A múzeumpedagógiai – közmővelıdési tevékenység egyéb igényei 3.1. Tanulmányi raktár esetében a fejlesztés egyik alapegysége a múzeumpedagógiai foglalkoztató, mely az A) komponens feltételrendszere szerint alakítandó ki, a győjtemény feldolgozását célzó “munkavégzés” céljából. Igen lényeges, hogy a hosszú távú hasznosulás érdekében az erre épülı múzeumpedagógiai szolgáltatások (pl. múzeumi órák, csoportos foglalkozások, szakkörök, speciális LLL programok) módszertana, kínálati csomagja is elkészüljön.
9 3.2. A tanulmányi raktár/látványtár bemutatási formái lehetıséget teremtenek az elmélyültebb és hosszabb egyéni tanulmányozásra, figyelmes szemlélıdésre is. Ez – a katalógus virtuális vagy más módon való biztosításán túl – egyéb múzeumpedagógiai eszközökkel is támogatható és ösztönözhetı, elsısorban muzeológiai foglalkoztató segédanyagok (pl. korosztályos feladatlapok) biztosításával. E „böngészésre” motiváló segédanyagok mellett egyéb kapcsolódó kiadványok (pl. vezetık, egy-egy tárgycsoportot körüljáró szóróanyag-sorozatok, a tanulmányi raktárak múzeumpedagógiai foglalkozásait segítı tematikus füzetek) segíthetnek tájékozódásban és a szokásosnál bıvebben informálhatnak az egyes tárgyakról.
