A lakossági emlőszűrésen való részvétel motivációi

A lakossági emlőszűrésen való részvétel motivációi

Kutatási jelentés II. kötet A kutatás eredményei

ANOVA

Tel: 06-209-529-529 Fax: 240-23-19 E-mail: [email protected] 1038 Budapest, Dózsa Gy. út 21.

ANOVA

KUTATÁSI JELENTÉS II.

Összefoglaló

1. Összefoglaló ¾ Mind az egyén demográfiai jellemzői, mind társadalmi jellemzői szerint kimutathatók a külünbségek a mammográfiás emlőszűrésen részt vett és részt nem vett nők csoportja között. ¾ E változók azonban nem közvetlenül hatnak a nők szűrőprogram iránti attitűdjeire. Sokkal inkább általános tájékozottságukat, tájékozódó képességüket, szokásaikat, az egészségről, betegségről való ismereteiket, tévhiteiket, egészségés/vagy rizikómagatartásukat befolyásolják. Ezen ismeret (vagy az ismeret hiánya) határozza meg később az egyének igényeit, elvárásait egészségük védelmében és hat később a szűrésben való részvételi szándék erősségére. ¾ A

szűrőprogramban

való

részvételi

arány

növelésében,

a

szűrőprogram

hatékonyságának emelésében így döntő szerepet játszik a nők mellrákkal, mammográfiás szűréssel, a szűrés menetével, lehetséges kimeneteleivel, saját lehetsőségeikkel kapcsolatos ismereteinek bővítése. ¾ Ennek leghatékonyabb módja az országos elektronikus médiában meggyőző, érthető és hiteles elbeszélések, magyarázatok elhelyezése, inkább riportok és beszámolók, mint reklámok formájában. ¾ A

behívólevél

informármációtartalmának

emelésével,

külsejének

kevésbé

„reklámszagú” kialakításával is további eredmények remélhetők. ¾ Döntően hat a részvételi szándékra továbbá a háziorvosok hozzáállása, javaslatai, segítőkészsége. Felelősségük elismerése és elismertetése, meggyőzésük és részvételük a szűrőprogram országos kampányában szintén emelni fogja a részvételi arányt. ¾ Az igény felkeltésén és a részvételi szándék kialakításán túl a részvétel lehetőségét is meg kell teremteni, illetve segíteni kell azt. Ezt elsősorban a mobil szűrőállomások, az együttes, külön buszokkal való utaztatás érheti el, amelyhez a helyi, regionális vezetők bevonása szükséges.

Budapest, 2003. szeptember

2

ANOVA


2. Tartalomjegyzék

2. Tartalomjegyzék 1.

ÖSSZEFOGLALÓ ............................................................................................................2

2. TARTALOMJEGYZÉK .......................................................................................................3 2.1. TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE ......................................................................................................4 2.2. GRAFIKONOK JEGYZÉKE .....................................................................................................4 3. BEVEZETŐ ..........................................................................................................................6 3.1. A KUTATÁS CÉLJA ..............................................................................................................6 4. HÁTTÉRINFORMÁCIÓK .................................................................................................7 4.1. A SZŰRŐPROGRAMBAN VALÓ RÉSZVÉTELT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK – RÖVID KITEKINTÉS A NEMZETKÖZI IRODALM ALAPJÁN .................................................................................................7 5. A KUTATÁS MÓDSZERTANA ......................................................................................11 5.1. A KVALITATÍV KUTATÁS ....................................................................................................11 5.2. A KVANTITATÍV KUTATÁS .................................................................................................11 6. KUTATÁSI EREDMÉNYEK............................................................................................12 6.1. KVALITATÍV KUTATÁS .......................................................................................................12

6.1.1. Általános észrevételek a mammográfiás szűréssel kapcsolatos háziorvosokkal és területi koordinátorokkal készült interjúk alapján .....................12 6.1.2. Általános észrevételek a mammográfiás szűréssel kapcsolatos a szűrés célcsoportjába tartozó nőkkel készült interjúk alapján ............................................14

6.2. KVANTITATÍV KUTATÁS ....................................................................................................18 6.2.1. A minta megoszlása a szociodemográfiai jellemzők szerint .........................18 6.2.2. A szűrővizsgálatban való részvételt befolyásoló tényezők ...........................29 7. KÖVETKEZTETÉSEK ......................................................................................................39 8. MÉLYINTERJÚK..............................................................................................................43 8.1. TERÜLETI KOORDINÁTOROK .............................................................................................43 8.2. HÁZIORVOSOK.................................................................................................................57 8.3. A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI PROGRAM KERETÉBEN VÉGZETT MAMMOGRÁFIAI SZŰRÉS CÉLCSOPORTJÁBA TARTOZÓ NŐK ...........................................................................................60 9. NYITOTT KÉRDÉSEK ....................................................................................................66


3

ANOVA


2. Tartalomjegyzék

2.1. Táblázatok jegyzéke Táblázat 1. Ha NEM PANASZOK miatt kapta: Kérem, mondja el röviden miért kapott orvosától beutalót a szűrővizsgálatra? .......................................................... 26 Táblázat 2. Mit gondol, milyen előnye származik abból, hogy részt vett a szűrővizsgálaton? ....................................................................................... 27 Táblázat 3. Ha IGEN: Végül miért nem ment el mégsem a vizsgálatra? Egyéb, éspedig: .................................................................................................... 27 Táblázat 4. A képzett változók kapcsolaterőssége ................................................ 38 Táblázat 5. Ha NEM PANASZOK miatt kapta: Kérem, mondja el röviden miért kapott orvosától beutalót a szűrővizsgálatra? .......................................................... 66 Táblázat 6. Mit gondol, milyen előnye származik abból, hogy részt vett a szűrővizsgálaton? ....................................................................................... 66 Táblázat 7. Ha IGEN: Végül miért nem ment el mégsem a vizsgálatra? Egyéb, éspedig: .................................................................................................... 66 Táblázat 8. Részt vett-e az elmúlt két évben valamilyen más szűrővizsgálaton (a mammográfiás szűrővizsgálaton kívül)? ........................................................ 67 Táblázat 9. Ha IGEN: Hol hallott a szűrőprogramról mielőtt a behívó levelet megkapta? ................................................................................................. 67 Táblázat 10. Mit hallott a szűrővizsgálatról, a szűrőprogramról, mielőtt a behívólevelet megkapta? ............................................................................. 68

2.2. Grafikonok jegyzéke Grafikon Grafikon Grafikon Grafikon Grafikon Grafikon Grafikon Grafikon Grafikon Grafikon Grafikon Grafikon Grafikon Grafikon Grafikon Grafikon Grafikon Grafikon Grafikon Grafikon Grafikon Grafikon

1. Volt-e az elmúlt két évben mammográfiás emlőszűrésen? (N=1043) .... 18 2. A megkérdezett életkora – kategóriák (N=1041)................................. 19 3. A megkérdezett legmagasabb iskolai végzettsége (N=1041) ................ 19 4. A megkérdezett foglalkozási aktivitása (N=1041) ................................ 20 5. A háztartás nagysága (N=1041) ........................................................ 20 6. Együtt él-e házastársával, élettársával (N=1041) ................................ 21 7. Az egy főre jutó jövedelem kvintilisei (N=1041) .................................. 21 8. Roma volt-e a megkérdezett (N=1041) .............................................. 22 9. Mozgásában korlátozott volt-e a megkérdezett (N=1041) .................... 22 10. A lakóhely épületének állaga (N=1041) ............................................ 23 11. A lakás állaga (N=1041) ................................................................. 23 12. Telepi-e a megkérdezett (N=1041) .................................................. 24 13. A szűrésre hívó levél hatására vett-e részt a vizsgálaton (N=479)....... 25 14. Okozott-e valamilyen problémát a szűrésen való részvétel (N=479) .... 25 15. Panaszai/tünetei miatt kapta-e orvosától a beutalót (N=50) ............... 26 16. Szándékában állt-e eredetileg elmenni a szűrővizsgálatra (N=562) ..... 28 17. Nehezített társadalmi érdekérvényesítés (N=1043)............................ 29 18. Rizikómagatartás (N=1043)............................................................. 30 19. Mellrákról, mammográfiás vizsgálatról való tájékozottság (N=1043) ... 30 20. Médiahasználat gyakorisága (N=1043) ............................................. 31 21. Behívólevél információival való elégedettség (N=1043)...................... 31 22. Telefonos vagy személyes megkeresés igénye (N=1043) ................... 32


4

ANOVA


2. Tartalomjegyzék

Grafikon 23. Nehezített társadalmi érdekérvényesítés – Mellrákról, mammográfiáról való tájékozottság (N=1043) ....................................................................... 33 Grafikon 24. Nehezített társadalmi érdekérvényesítés – Médiahasználat gyakorisága (N=1043) .................................................................................................. 33 Grafikon 25. Nehezített társadalmi érdekérvényesítés – Behívólevél információtartalmával való elégedettség (N=1043) ....................................................... 34 Grafikon 26. Részt vett-e mammográfiás szűrésen – Nehezített társadalmi érdekérvényesítés (N=1041) ....................................................................... 34 Grafikon 27. Részt vett-e mammográfiás szűrésen – Rizikómagatartás (N=1041) ... 35 Grafikon 28. Részt vett-e mammográfiás szűrésen – Mellrákról, mammográfiáról való tájékozottság (N=1041) .............................................................................. 35 Grafikon 29. Részt vett-e mammográfiás szűrésen – Médiahasználat gyakorisága (N=1041) .................................................................................................. 36 Grafikon 30. Részt vett-e mammográfiás szűrésen – A behívólevél információival való elégedettség (N=1041) ............................................................................... 36 Grafikon 31. Részt vett-e mammográfiás szűrésen – Telefonos vagy személyes megkeresés igénye (N=1041)...................................................................... 37


5

ANOVA


3. Bevezető

3. Bevezető A népesség egészségégének befolyásolása nemcsak szakmai, hanem kommunikációs és – tágabb értelemben – marketing feladat is. Minden sikeres és hatékony marketing és kommunikációs munka legalapvetőbb feltétele a célcsoportok (esetleg a témában érdekelt intézmények) pontos ismerete.

3.1. A kutatás célja A szervezett, célzott lakossági emlőszűrés hatékonyságának fokozása, a szűrendő célpopuláció

egyes

rétegei

valószínűleg

eltérő

részvételének

javítása,

az

esélyegyenlőtlenség csökkentése. Kiinduló hipotézisünk, hogy a szűrési lehetőséget igénybe vevő (43%) és igénybe nem vevő (57%) részpopulációk szignifikánsan különböznek a főbb szociodemográfiai mutatók szerint . Ezt a külföldi tapasztalatok is alátámasztják (Pl. New Jersey Medicine, january – february 2002.). Kutatásunkkal a következő kérdésekre keressük a választ: •

Kik azok, akik elmennek, és miért?

•

Kik azok, akik nem mennek el, és miért?

•

Milyen

fogadtatása

lenne

a

különböző

rétegspecifikus

cselekvési

programvariánsoknak?


6

ANOVA


4. Háttérinformációk

4. Háttérinformációk 4.1. A szűrőprogramban való részvételt befolyásoló tényezők – rövid kitekintés a nemzetközi irodalm alapján A kutatás tervezése előtt egy szakirodalmi áttekintést készítettünk a mammográfiás szűrővizsgálatok hatékonyságával, a részvételi arányt növelő behívási stratégiákkal foglalkozó, azt elemző tanulmányok összefoglalásával. A következőkben ezeket ismertetjük röviden. (A felhasznált irodalom elérhetőségei e fejezet végén találhatók.) [Zárójelben ismertetjük e kutatásban szereplő azon kérdéseket, amelyek

elemzésével az idézett tanulmányok eredményei összevethetők.] Milyen tényezők befolyásolják a szűrésen való megjelenést: Szociodemográfiai tényezők[2] [3] [2]: Két háziorvosi körzetben végzett lakossági szűrővizsgálat alapján kimutatták, hogy a szűrésen nem megjelenők szignifikánsan alacsonyabb státuszú területeken élnek, a korösszetétel viszont hasonló a megjelentek és a meg nem jelentek között.

[kor, lakóépület állapota, lakás állapota, telepi-e, voltak-e utazási nehézségei] [3]: Mammográfia-regiszter adatai szerint „eset-kontrol” vizsgálatot végeztek 434 szűrésben részt nem vevő és 515 szűrésben résztvevő nő körében. Megállapították, hogy az idősebb (70 felett <–> 50 alatt), egyedülálló, gyermektelen, munkanélküli, más inaktív, dohányzó (az iskolai végzettség kiküszöbölése nélkül), a lakását bérli (nem tulajdonos), bevándorló (nem skandináv országbeli) nők körében a részvételi arány alacsonyabb.

[Kor, Együtt él-e valakivel, Hány gyermeke van, Foglalkozási kategória, Dohányzik-e] A kisebbségek [1]: Fókuszcsoport-vizsgálatokat végeztek: bár ezekből nem vonhatók le statisztikailag érvényes következtetések a populációra, a népegészségügyben mégis gyakran használatos módszer ez. Segítségével feltárhatók az ismeretek és tévhitek, az egészségmagatartás gátjai, valamint a célpopulációk (a leginkább veszélyeztetett rétegek) igényei.


7

ANOVA



A kutatás témái a következők voltak: általános egészségmagatartás (hova és mikor jár orvoshoz – elkülönítendő azokat, akik csak betegség esetén fordulnak orvoshoz; ezek e rétegek a legveszélyeztetettebbek), mit tudnak a rizikófaktorokról, tévhitek (kor mint rizikófaktor, „túl öreg már a mellrákhoz”, „a fizikai behatás okoz rákot”, ...),

attitűdök a rákkal szemben (félelem a diagnózistól...), a tünet nélküli szűrés fontosságának megértése (nem elég a mell rendszeres „ön-vizsgálata”, évenkénti szűrés jelentősége,...), a szűrés fontosságának okai, a szűrés gátjai (költségek, elérhetőség, utazás, fájdalmas a szűrés, kényelmetlen érzés, szégyenérzet, ...), a

háziorvos szerepe (ajánlás, „nem szeretik a kérdéseket”, ...). A résztvevők: New Jersey afro-amerikai és latin kisebbsége (nyelvi nehézségek, szociálisan hátrányos helyzet,...). Egyéb befolyásoló tényezők [2] [3]: Politikai, erkölcsi és ideológiai megfontolások[3] Készítettek fókuszcsoportos interjúkat, ahol felmerült: „az adót nem szűrésekre kellene költeni” <-> „a szűrővizsgálatokkal fontos lehetőséget adtak, nem szabad azt kihagyni” ellentéte. Egészségi állapot és egészség-magatartás[2] [3] [2]: A hormonpótló terápiában (rizikófaktor) részesülők körében szignifikánsan magasabb a részvételi arányt tapasztaltak; más terápiák/gyógyszerszedési szokások szerint nem különültek a szűrésben részt ill. részt nem vett nők. Általában, a szűrésben résztvevőknek kisebb az esélye, hogy súlyos betegségben szenvednek, más szűrővizsgálatokon is résztvesznek, és gyakrabban járnak orvoshoz.

[Részesül-e hormonpótló terápiában, Részt vett-e más szűrővizsgálaton az elmúlt két évben] [3]: Vizsgálataik szerint a részvételi arány alacsonyabb azok körében, akik az elmúlt 5 évben nem jártak orvosnál, nem voltak méhnyakrák-szűrésen, soha nem szedtek orális fogamzásgátlót, nem részesültek hormonpótló terápiában, nem fordult elő környezetükben, rokonságukban mellrák, háziorvosuk nem ajánlotta, nem hisznek az egészségügyi ellátásban, saját maguk rendszeresen vizsgálják a mellüket, nem szoptattak.


8

ANOVA



[Hányszor járt orvosnál (betegség ill. nem betegség miatt) az elmúlt 12 hónapban, Részt vett-e más szűrővizsgálaton, Szedett-e orális fogamzásgátlót, Részesül-e hormonpótló terápiában, Előfordult-e mellrák környezetében, Végzi e a melle rendszeres önvizsgálatát, Hány hónapig szoptatta gyermekét, Egyetért-e azzal, hogy “Akinél rákot állapítanak meg, azon a betegen az orvosok úgysem tudnak segíteni”, Jellemző-e rá, hogy háziorvosa tanácsát mindig megfogadja] Rákos betegségekkel, szűrésekkel kapcsolatos korábbi tapasztalatok:[3] Megállapították továbbá, hogy azok körében, akiknek nem voltak korábban mellproblémái, nem fordult elő környezetükben rák; korábban negatív mammográfia tapasztalatai voltak; negatív tapasztalatai voltak az egészségügyi ellátásokkal általában, a részvételi arány alacsonyabb. A mammográfiával kapcsolatos negatív tapasztalatok általában: nyomás, fájdalom, sugárzás – ártalmasak lehetnek; „álpozitív – álnegatív” eredményei a szűrésnek. Attitűdök, ismeretek, tévhitek[3] A részvételi arány alacsonyabb, ha a behívott nem hisz abban, hogy az egészségügy segíteni tud betegség esetén; azt gondolja, hogy drága a szűrés; elégedetlen azzal a hellyel ahova behívták; elégedetlen a mammográfia „tömegkommunikációjával”. A nők által általában észlelt/érzékelt rizikófaktorok: hormonpótló terápia, öröklődés, stressz, orális fogamzásgátlók, fizikai behatás, a mammográfia besugárzása, környezeti hatások (toxinok). Gyakran felmerülő probléma: „Ismerem a saját testem”, ezért fontos tudatosítani a tünet nélküli szűrés fontosságát.

Milyen módon lehet a szűrésen való részvételi arányt a kellő szintre emelni? [4] [5] [6] [4]: A szűrésen való részvétel esélyhányadosát növelő stratégiák: meghívólevél

önmagában (OR: 1,66); oktatási segédanyag postán (OR: 2,81); meghívólevél + telefonhívás (OR: 2,53); telefonhívás önmagában (OR: 1,94); tréning + emlékeztető (OR: 2,46). A szűrésen való részvételt nem befolyásoló, vagy hátráltató stratégiák:

személyes felkeresés (OR: 1,06); több szűrésre való meghívás + oktatási anyagok (OR: 0,62).


9

ANOVA



[5]: Azok a 65 év feletti nők is, akik korábban voltak már szűrővizsgálaton, amennyiben emlékeztetőt kapnak, hajlamosak elmenni újabb szűrővizsgálatra. [6]: 58 db kommunikációs anyag átvizsgálása után (Ausztrália) megállapították, hogy leggyakrabban említett információk a következők: Az életkor mint rizikófaktor a

mellrák kialakulásában (35 db); a szűrés szenzitivitása, azaz a mammográfiával felfedezett mellrák aránya (15); relatív rizikócsökkenés (13); azoknak a nőknek az aránya, akik a behívottak közül megjelentek szűrésen (8); a mellrák túlélési esélyei (3); az életkor mint rizikófaktor a mellrákban való elhalálozásban (1).

Felhasznált irodalom 1. Lewis MJ, Sammons-Posey D. Barriers to Breast and Cervical Cancer Screening among New Jersey African Americans and Latinas. In: New Jersey Medicine. Vol. 99, Nos. 1-2, Jan-Feb 2002. 2. Banks E et al.Comparison of various characteristics of women who do and do not attend for breast cancer screening. In: Breast Cancer Res 2002, 4: R1. 3. Lagerlund M. Factors affecting attendance at population based mammography screening. Karolinska University Press, 2002. Stockholm, Sweeden. 4. Bonfill X, Marzo M, Pladevall M, Marti J, Emparanza JI. Strategies for increasing the participation of women in community breast cancer screening (Cochrane Review). In: The Cochrane Library, Issue 4, 2001. Oxford: Updated Software. 5. Rubin G, Garvican L, Moss S. Routine invitation of women aged 65-69 for breast cancer screening: results of first year pilot study. BMJ Vol. 317. 8 August 1998. 6. Slaytor E, Ward JE. How risks of breast cancer and benefits of screening are communicated to women: analysis of 58 pamphlets. BMJ Vol. 317. 25 July 1998., 7. Grilli R, Freemantle N, Minozzi S, Domenghetti G, Finer D. Mass media interventions: effects on health services utilization (Cochrane Review). In: The Cochrane Library, Issue 4, 2001. Oxford: Update Software. 8. Organized Breast Cancer Screening Programs in Canada. 1996 Report. 9. Olsen O, Gotzsche PC. Screening for breast cancer with mammography (Cochrane Review). In: The Cochrane Library, Issue 4, 2001. Oxford: Update Software.


10

ANOVA


5. A kutatás módszertana

5. A kutatás módszertana 5.1. A kvalitatív kutatás A kvalitatív kutatásokból (mélyinterjúk, fókuszcsoport-vizsgálatok) bár nem vonhatók le statisztitikailag érvényes következtetések a populációra, a népegészségügyben mégis gyakran használatos módszer. Segítségével feltárhatók az ismeretek és tévhitek, az egészségmagatartás gátjai, valamint a célpopulációk (a leginkább veszélyeztetett rétegek) igényei. E célból mélyinterjúkat készítettünk négy, a szűrést szervező területi koordinátorral, két háziorvossal és négy, a szűrésre el nem ment 45-65 év közötti nővel. Az elkészült interjúk összefoglalását a 8. fejezet tartalmazza.

5.2. A kvantitatív kutatás 2003. júniusában – a megrendelő adatbázisából kiválasztott véletlen mintát – 1043 főt kerestünk fel, és velük a megrendelővel egyeztetett, strukturált kérdőíves, személyes megkérdezésen alapuló, kvantitatív kutatást végeztünk. (A megkérdezett személyek mindegyike kapott a mammográfiás szűrővizsgálatra invitáló levelet valamikor az elmúlt 24 hónap folyamán.) A véletllen mintába 479 olyan nő került, aki volt a kutatást megelőző 24 hónapban mammográfiás szűrésen, 562 nő a behívólevél ellenére nem vett részt a szűrővizsgálaton, két fő pedig elment ugyan a szűrőállomásra, azonban a vizsgálatban nem vettek részt. A részvétel szerinti almintákat külön-külön és egyben is elemeztük. A kérdésekre adott válaszok eloszlásait, valamint azok részvétel szerinti bontását a Kutatási

jelentés első kötete tartalmazza. A „Kutatási jelentés” második (jelenlegi) kötetében a kutatás részletes eredményeit ismertetjük. A harmadik kötet (Függelék) a kérdésekre adott válaszok demográfiai, szociológiai változók szerinti bontását tartalmazza a teljes mintára, valamint a két részmintára.


11

ANOVA


6. Kutatási eredmények

6. Kutatási eredmények 6.1. Kvalitatív kutatás 6.1.1. Általános észrevételek a mammográfiás szűréssel kapcsolatos háziorvosokkal és területi koordinátorokkal készült interjúk alapján A

területi

koordinátorok

mindegyike

említette

az

OEP

adatbázisának

hiányosságait, pontatlanságát (többek között olyanok is kaptak behívót, akik voltak két éven belül diagnosztikus emlőszűrésen; elhunytak vannak az adatbázisban; elégtelenül követik a lakcímváltozásokat…). A területi koordinátorok általában kevesellték a pénzt, illetve gondot jelent számukra, hogy az ÁNTSZ költségvetéséből gazdálkodnak. Így nem különíthető jól el, hogy mennyi a szűrésre költhető rész. Többük szerint az orvosoknak is kellene adni „pénzjutalmat”, ha jól dolgoznak, azaz sok betegük megy el a szűrésre. Mindenki említette az országos propaganda jelentőségét: a TV-ben és más médiumokban intenzívebben kellene foglalkozni a kérdéssel, akár társadalmi célú hirdetésként, akár rövid spotokkal, személyes hangvételű riportokkal, amiben az érintettek beszélnek a témáról (betegek és/vagy jó meggyőzőerejű orvosok). A háziorvosok szerint az egészségkultúrát kellene fejleszteni az iskola, a pedagógus, és elsősorban a média segítségével. Kevés az információs anyag is (van hely, ahol a Rákellenes Liga tájékoztatóját használják, van, ahol úgy kell kuncsorogni a szóróanyagokért, „házi” készítésű plakátokat készítenek fekete-fehér fénymásolatban). A szűrővizsgálatban való részvétel kulcskérdésének tűnik a háziorvosokkal kialakított viszony. Ebben fontos egyrészt, hogy az orvosokat is „megnyerjék” az ügynek, és elegendő információval tudják ellátni őket. Van, ahol például az orvos nem kap listát sem arról, hogy az ő betegei közül kit hívtak be, sem arról, hogy ki ment el a vizsgálatra. A megkérdezett háziorvosok is az országos program hiányosságának tartják, hogy csak „betegeik” kapnak behívót, őket e tényről nem értesítik.


12

ANOVA



A háziorvosok azonban nincsenek arról teljességgel meggyőzve, hogy az ő feladatuk lenne a szűrőprogramok propagálása. Azt, hogy a betegek törődjenek saját egészségükkel, azt „beléjük kell nevelni”, „azt nem a háziorvosnak kell felvállalni”. Érdekes módon, a területi koordinátorok szerint nem is számít annyira a nők demográfiai-szociológiai háttere abban, hogy elmennek-e, mert a jó orvos a szegényebb, hátrányosabb helyzetűeket is meg tudja győzni. Ahol készséges a polgármester és segítik a szervezést (kisebb települések esetében pl. külön busszal), ahol van egy jó cigány kisebbségi vezető, ott a romák is elmennek, stb. Nagyobb városokban és a fővárosban lényegesen nehezebb mozgósítani a nőket, és ott személytelenebb is a háziorvossal való kapcsolat. Ezeken a helyeken más stratégiát kell kidolgozni, illetve kellene olyan program, amelynek segítségével kerület és orvos szerint is le tudnak válogatni adatot, hogy mégis meg lehessen keresni az orvost és bevonni őt. Alapvető probléma, hogy a szűrőállomások „harcolnak” a nőkért, azaz leginkább a pénzért, emiatt esetleg egymás területén is „vadásznak”. A fővárosban – ahol 22 nem szerződött mammográfiás hely is van – az orvosok kevésbé készségesek a központi szűrés iránt, szívesebben küldik a helyi diagnosztikai mammográfiára a betegeket (akár azért – az orvos szemszögéből – mert abban ő jobban bízik, „házon belül”

van,

akár

azért

–

a

koordinátor

szerint

–

mert

akkor

a

saját

rendelőintézetének, kórházának hoz pénzt). A koordinátori munka nagy előnye, hogy kreatív, szervezőkészséget igényel, és ha valaki agilis és energikus, akkor sikeresnek érezheti munkáját. A területi koordinátorok közül a kevésbé agiliseknek esetleg jól jöhetne egy olyan fórum, visszacsatolási rendszer, ahol segítséget, tanácsot kaphatnak. Pl. egy hírlevél, hogy melyik megyében hogyan állnak, milyen módszerekkel érték el a jó részvételi arányokat, vagy internetes levelezőlista, ahol gyorsan kapnak választ, ha kérdésük van, nemcsak egymástól, de a központtól is. A központi behívólevél elfogadható, de van aki szívesen változtatna rajta. Lehetne kevésbé reklám-szerű, mert könnyen eldobják így az érintettek, és nem biztos, hogy a postásnak is tudnia kell, hogy mammográfiás szűrésről szól (ez ugyanis a boríték külsején van rajta). Budapest, 2003. szeptember

13

ANOVA



Általánosságban többet kellene tenni az egészségtudatos, felelős magatartásért, kampányolni azért, hogy természetes legyen a szűrővizsgálaton való részvétel, hogy a nők nagy része magától elmenjen, és ne úgy kelljen rábeszélni őket. Egyes vélemények szerint akár valamiféle jutalmazási-büntetési rendszert is be lehetne vezetni, például az, aki nem jár el a szűrésekre, az magasabb TB járulékot fizet. (Ez – a koordinátorok szerint - sem a legjobb módszer, csak ha nincs más eszköz.) Egy-két interjúban elhangzott, hogy jó lenne egy szakmai ellenőrző bizottság, amely a szűrőállomásokat, a sebészi és onkológusi munkát szakmailag megítéli, és az esetleges anomáliákra odafigyel. Például, a nem csak lelkiismeretességből fakadó gyakoribb visszahívások (ez is pénzt hoz), vagy a nem megfelelően udvarias magatartás elrettenti a nőket attól, hogy a következő szűrési ciklusban is részt vegyenek a szűrésen. 6.1.2. Általános észrevételek a mammográfiás szűréssel kapcsolatos a szűrés célcsoportjába tartozó nőkkel készült interjúk alapján A szűrővizsgálatokról ill. a mammográfiáról általában A szűrővizsgálatok értelmével kapcsolatban a legtöbb megkérdezett néhány szavas, „szlogenszerű” választ adott (azért fontos, „hogy megelőzzük a bajt”), tehát úgy tűnik, hogy a szűrővizsgálatok célja már bekerült a köztudatba, de részletes informáltságról nincs szó. Ez annak a hatása lehet, hogy a megkérdezettek nagyon nagy mértékben a médiából, mindenekelőtt a TV-ből rendelkeznek információkkal a szűrővizsgálatokról, ami sok esetben csak néhány perces, néhány kulcsmondatot tömörítő műsoregységeket jelent, nem tartalmaz részletes információt. Igaz ez a mammográfiás vizsgálatra általában és a népegészségügyi program keretében végzett vizsgálatra is, ezekről a megkérdezettek legalábbis a fogalom szintjén tudták hogy mit jelent, de pl. a vizsgálat menetéről már alig vannak információik. Az információszerzés másik, ettől nagymértékben eltérő módja a személyes tapasztalat: a családi, baráti körben bekövetkezett tragédiák kézzelfogható „elrettentő példával” szolgálnak, ösztönözve a szűrővizsgálatok iránti hajlandóságot.


14

ANOVA



Megjelenési hajlandóság Az interjúk alátámasztani látszanak a szakértői interjúk alapján kirajzolódott következtetést a tekintetben, hogy a mammográfiás szűrővizsgálaton való részvételre való hajlandóság nem feltétlenül függ össze a státusszal. A négy interjú mindegyike alacsony státuszú nőkkel készült, de mind a négyen nyitottak a szűrővizsgálatra, még akkor is, ha az adott időpontban nem mentek el. Természetesen elképzelhető, hogy azok, akik elzárkóznak a vizsgálattól az interjúra sem vállalkoztak, de az elgondolkodtató, hogy a „tévedésből” megkérdezett, a 45-65 éves korosztályon kívül levő nők között – akik között fiatalabb roma asszonyok és nyugdíjasok is voltak – a legtöbben kifejezetten hiányolták, hogy ők nem kaptak behívólevelet, pedig örülnének neki, és szívesen elmennének mert érzékelik hogy fontos. Ami a szűrővizsgálattól való elzárkózás okait illeti, a megkérdezettek szerint egyfelől az információhiány vezet ehhez. Kevés az információ egyfelől a vizsgálat értelmét illetően, ami miatt sokan nem veszik komolyan, másfelől a vizsgálat menetét illetően, ami miatt sokan tartanak attól hogy elmenjenek, félnek a vizsgálattól. Felmerült az egészségügyi rendszer iránti általános bizalmatlanság is mint a vizsgálattól való elzárkózás lehetséges oka, „Az emberek azért nem mennek el rákszűrésre, mert eleve utálják a kórházakat. (...) Szorongva mennek a kórházakba, rendelőbe.”

Lehetséges ösztönzők a szűrésen való részvételre A vizsgálat céljáról, értelméről minden megkérdezett több tájékoztatást igényelne és úgy gondolja, hogy sokakat rávenne a vizsgálatban való részvételre. Erről jelenleg kevésnek találják a rendelkezésre álló információt. Ugyanez igaz a vizsgálat menetéről vonatkozó információkra is: többen említették, hogy csökkentené a szűrővizsgálattal szembeni idegenkedést, ezáltal növelhetné a részvételt, ha pontosan lehetne előre tudni, hogy hogyan zajlik a vizsgálat, ahogyan az egyikük fogalmazott: „Ha tudom hogy mi fog történni akkor én


15

ANOVA



is tudok készülni rá, nem az van hogy bemegyek és azt sem tudom hogy miről van szó.” A fenti információknak egyfelől jobban meg kellene jelennie a behívólevélben, másfelől a médiában mint első számú információforrásban, mindenekelőtt a TV-ben. Mivel a megkérdezettek közül többen is tervezik, hogy bár elsőre nem mentek el, a jövőben erre sort fognak keríteni. Feltehetően értelme lenne néhány héttel vagy hónappal később újra kiküldeni egy behívót azoknak, akik a megadott időpontban nem mentek el. Ezáltal csökkenthető lenne azoknak az elmaradása a vizsgálatról, akik nem azért hagyták ki a vizsgálatot mert teljesen érdektelenek vagy elutasítják a szűrővizsgálaton való részvételt, hanem mert a megadott időpontban valami miatt nem tudtak elmenni (mert nem volt jó az időpont, vagy mert más dolgok elintézését előbbre helyezték stb.), aztán később „elfelejtődött” a dolog. Ami az „egyszerűbb” kommunikációs technikákat illeti, pl. szlogenszerű felhívásokat a részvételre, nem tűnik egyértelműen hatékony megoldásnak, mivel a kommunikáció e formája komolytalanná is teheti a hirdetett célokat, „nem jó ha a mammográfiáról szóló tájékoztató nagyon hasonlít pl. egy reklám-szórólaphoz, mert azzal együtt fogják kidobni. Akkor úgy lennék vele hogy még ha valóban hivatalos is lenne, hogy ez egy butaság mert hát be van dobálva a postaládába, az egyik átdobja a másiknak, ilyen dolgok. Valahogy hivatalosabban kéne.” Másfelől felmerült az is, hogy több más meggyőzési technika mellett ez is alkalmazható lenne, mivel bizonyos célcsoportokat feltehetően jól mozgósít, tehát a nők különféle csoportjai számára – mindenekelőtt

státusztól,

elsősorban

iskolai

végzettségtől

függően

–

eltérő

meggyőzési technikák alkalmazhatók. A meggyőzési technikák talán még hatékonyabb módja lenne, ha olyanok hívnák fel a figyelmet a vizsgálat szükségességére, akiket az illető személyesen ismer és akikben megbízik. E tekintetben kiemelt szerepe van a háziorvosnak, illetve a nőgyógyásznak, amihez az szükséges hogy az odafigyeljen az emberekre, ne csak a konkrétan felmerülő problémákra keressen megoldást. Úgy tűnik ugyanakkor, hogy a mammográfiás vizsgálaton való megjelenés az egészséggel, egészségmegőrzéssel kapcsolatos általános attitűd függvénye. Aki más


16

ANOVA



szűrővizsgálatokra is eljár – és ebben szerepe van a bizonyos munkahelyeken kötelezően előírt szűrővizsgálatoknak – a mammográfiai vizsgálatra is inkább elmegy. Ebből következően a figyelemfelkeltésnek nem kifejezetten a mammográfiára kellene

vonatkoznia,

kampányok,

amelyek

hatékonyabbak

lennének

eredményeképpen

az

azok

a

egészség

figyelem-felhívások, mint

érték,

az

egészségmegőrzés egészében véve válna fontosabbá a közvéleményben. Ha ez az egészség-tudatos szemlélet terjed, ebből következően a népegészségügyi program keretében végzett mammográfiai szűrésen is növekedne a részvételi arány.


17

ANOVA



6.2. Kvantitatív kutatás 6.2.1. A minta megoszlása a szociodemográfiai jellemzők szerint A megkérdezettek 46%-a vett részt az elmúlt két éven belül mammográfiás szűrővizsgálaton. Két fő elment ugyan a szűrővizsgálatra, de végül mégsem vett részt a szűrésben. Egyikük számára túl hosszú volt a várakozási idő, a másik válaszadó pedig végül „maga nem vállalta a vizsgálatot”.

Grafikon 1. Volt-e az elmúlt két évben mammográfiás emlőszűrésen? (N=1043)

Nem volt szűrvizsgálaton 54%

Igen, és el is végezték a szűrővizsgálatot 46%

Igen, de nem végezték el a szűrvizsgálatot 0%

A továbbiakban a válaszadók demográfiai jellemzőit ismertetjük a szűrővizsgálaton való részvétel szerinti bontásban. A szűrésen részt vettek körében magasabb volt a legfiatalabb (45 év vagy alatta) és az 51-60 éves korosztály aránya, mint a szűrésben részt nem vettek körében. Szignifikánsan magasabb volt a szűrésben részt nem vettek körében a kevésbé iskolázottak aránya: 43%-uk legfeljebb az általános iskolát végezte el, további 20%uk pedig szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezik.


18

ANOVA



Grafikon 2. A megkérdezett életkora – kategóriák (N=1041) Szűrésen nem vettek részt Szűrésen részt vettek

A megkérdezettek életkora (sorszázalékok) 0,2

NT/NV

0 12,8 11,9

61 éves vagy idősebb

23,7 25,1

56-60 éves

21,9 22,5

51-55 éves

46-50 éves

23,2

25,8

15,7 17,3

45 év vagy alatta 0

5

10

15

20

25

30

Grafikon 3. A megkérdezett legmagasabb iskolai végzettsége (N=1041)

Szűrésen nem vettek részt Szűrésen részt vettek

A megkérdezettek iskolai végzettsége (sorszázalékok)

0,2

NT/NV

0,2

8,4

Felsőfokú diploma

10,4

28,8

Érettségi

39,5

19,9

Szakmunkásképző

15,2

42,7

8 általános vagy alatta

34,7

0


5

10

15

20

25

30

35

40

45

19

ANOVA



Grafikon 4. A megkérdezett foglalkozási aktivitása (N=1041)


A megkérdezettek foglalkozási aktivitása (sorszázalékok) 0,5

NT/NV

0,6

11,2

Egyéb inaktív

7,5

53,6

Nyugdíjas (öregségi vagy rokkant)

52,6

34,7

Aktív

39,2

0

10

20

30

40

50

60

A szűrésen megjelentek körében az átlagosnál magasabb volt a gazdaságilag aktívak aránya (39%). Grafikon 5. A háztartás nagysága (N=1041)


A háztartás nagysága (sorszázalékok)

11

4 főnél több

7,7

72,2

2-4 fő

79,7

16,7

Egyedül él

12,5

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

A szűrésen meg nem jelentek körében magasabb volt a nagyobb háztartásban élők (4 főnél nagyobb háztartás) és az egyedül élők aránya, mint a szűrésen megjelentek


20

ANOVA



körében. Hasonlóan, a szűrésen nem megjelentek körében 6%-kal volt magasabb azon nők aránya, akik nem házastársi/élettársi közösségben élnek. Grafikon 6. Együtt él-e házastársával, élettársával (N=1041) Szűrésen nem vettek részt Szűrésen részt vettek

Együtt él-e házastársával, élettársával (sorszázalékok)

0,2

NT/NV

0

34,2

Nem együtt élő

28,2

65,7

Együtt élő

71,8 0

10

20

30

40

50

60

70

80

A szűrésen megjelent nők háztartásában az egy főre jutó jövedelem szignifikánsan magasabb volt, 48%-uk a felső három jövedelmi kvintilisbe tartozott. Ugyanez a szűrésen meg nem jelentek körében 38%. Grafikon 7. Az egy főre jutó jövedelem kvintilisei (N=1041) Szűrésen nem vettek részt Szűrésen részt vettek

Az egy főre jutó jövedelem kvintilisei (sorszázalékok) 29,5

NT/NV

27,1

12,8

Felső ötöd

15

12,6

Negyedik ötöd

17,1 12,6

Harmadik ötöd

15,9

14,2

Második ötöd

14,2

18,1

Alsó ötöd

10,6 0


5

10

15

20

25

30

35

21

ANOVA



Grafikon 8. Roma volt-e a megkérdezett (N=1041)


Roma volt-e a megkérdezett (sorszázalékok)

91,1

Nem roma megkérdezett 96,9

8,9

Roma megkérdezett 3,1

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

Az 1043 fős véletlen mintába 65 roma nő került. Közel 6%-kal volt arányuk magasabb a szűrésen részt nem vettek körében.

Grafikon 9. Mozgásában korlátozott volt-e a megkérdezett (N=1041) Szűrésen nem vettek részt

Mozgásában korlátozott volt-e a megkérdezett (sorszázalékok)

Szűrésen részt vettek

6

Mozgásában korlátozott 2,5

94

Nem mozgáskorlátozott 97,5

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

46 fő volt mozgásában korlátozott a megkérdezettek között, arányuk 3%-kal volt magasabb a szűrésen részt nem vettek körében, mint a szűrésen résztvettekében.


22

ANOVA



Grafikon 10. A lakóhely épületének állaga (N=1041)


A megkérdezett lakóhelyének épülete (sorszázalékok)

16,5

Új épület 18,6

73,1

Régi, rendbentartott 78,1

10,3

Rossz állagú 3,3

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

A szűrésen részt vettek körében magasabb volt az új épületekben, illetve a régi, rendben tartott épületekben, valamint a rendben tartott lakásokban lakók aránya. Grafikon 11. A lakás állaga (N=1041) Szűrésen nem vettek részt Szűrésen részt vettek

A megkérdezett lakásának állaga (sorszázalékok)

3,6 NT/NV

0,6

84,9

Rendben tartott

95,2

11,6

Elhanyagolt

4,2

0

10


20

30

40

50

60

70

80

90

100

23

ANOVA



A telepen illetve nem telepen lakók aránya szignifikánsan nem különbözött a két részmintában.

Grafikon 12. Telepi-e a megkérdezett (N=1041)


Telepi-e a megkérdezett (sorszázalékok)

92

Nem telepen lakik 93,3

8

Telepen lakik 6,7

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

A szűrővizsgálatban részt vett megkérdezettek jellemzői

A szűrésre elmentek 79%-a a behívólevél hatására vett részt a szűrővizsgálaton. Ebben a kérdésben mindössze életkor, és a lakóépület állaga szerint találtunk szignifikáns különbséget. A legfiatalabb korosztályban volt a legnagyobb azoknak az aránya (33%), akik azt vallották, hogy a behívólevél nélkül is elmentek volna a szűrővizsgálatra.


24

ANOVA



Grafikon 13. A szűrésre hívó levél hatására vett-e részt a vizsgálaton (N=479)

A szűrésre hívó levél hatására vett részt a vizsgálaton? (sorszázalékok) 61 éves vagy idõsebb

56-60 éves

51-55 éves

46-50 éves

45 év vagy alatta 0%

10%

20%

30%

40%

50%

Igen, a levél hatására vett részt a szűrésen

60%

70%

80%

90%

100%

Nem, egyébként is elment volna

A szűrővizsgálaton való részvétel inkább a diplomásoknak és érettségizetteknek okozott problémát (8% ill. 9%): ez elsősorban időpont-egyeztetési nehézséget jelentett számukra.. Grafikon 14. Okozott-e valamilyen problémát a szűrésen való részvétel (N=479)

Okozott-e valamilyen problémát a szűrésen való részvétel? (sorszázalékok)

Felsõfokú diploma

Érettségi

Szakmunkásképzõ

8 általános vagy alatta

0%

10%

20%

Igen


30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

Nem

25

100%

ANOVA



Grafikon 15. Panaszai/tünetei miatt kapta-e orvosától a beutalót (N=50) Panaszai/tünetei miatt kapta orvosától a beutalót? (sorszázalékok)

Egyéb inaktív

Nyugdíjas (öregségi vagy rokkant)

Aktív

0%

10%

20%

30%

40%

Igen, panaszai voltak

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Nem, más miatt kapta a beutalót

A szűrésre elmentek közel 11%-a orvosi beutalóval vett részt a vizsgálaton, 30%-uk ezt panaszai miatt kapta orvosától. Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy a fennmaradó 70%-ék miért kapta a beutalót: többségük maga kérte orvosát, illetve rendszeresen jár ellenőrzésre. Táblázat 1. Ha NEM PANASZOK miatt kapta: Kérem, mondja el röviden miért kapott orvosától beutalót a szűrővizsgálatra? N

%

Valamilyen szubjektív okból igényelte a beutalót

8

22,9

Rendszeresen jár ellenőrzésre

7

20,0

Megelőzés végett

6

17,1

Elérte a kort, amikortól kötelező a vizsgálat

5

14,3

Valamilyen más betegség miatt teljes kivizsgálásra volt szükség

3

8,6

Hormonpótló gyógyszert szed

2

5,7

Egyéb

2

5,7

NT/NV

2

5,7

Összesen

35

100,0

A szűrővizsgálaton részt vettek több mint egyharmadát (36%) „megnyugtatja a vizsgálat”, s ezt tekinti annak fő előnyének. Egynegyedük véleménye szerint számára


26

ANOVA



a szűrésből származó fő előny az, hogy „amennyiben időben felfedezik esetleges betegségét, akkor jobbak a gyógyulási esélyei”. Az alábbi táblázat a szűrésen részt vett megkérdezetteknek a szűrés előnyeiről kialakított véleményét tartalmazza.

Táblázat 2. Mit gondol, milyen előnye származik abból, hogy részt vett a szűrővizsgálaton? N

%

Megtudja hogy nincs semmi baj, megnyugtatja

174

36,3

Időben fedezik fel / tudja meg a betegséget, jobb gyógyulási esélyek

118

24,6

Megelőzés

64

13,4

Tisztában lesz a saját egészségi állapotával

26

5,4

Fontos

13

2,7

Egészsége érdekében történik

12

2,5

Kiderült, hogy daganatom van

4

0,8

Egyéb

12

2,5

NT/NV

53

11,1

Összesen

479

100,0

A szűrővizsgálatban részt nem vett megkérdezettek jellemzői A szűrésen részt nem vett megkérdezettek 60%-ának eredetileg szándékában állt elmenni

a

szűrővizsgálatra,

de

ezt

elsősorban

időpont-egyeztetési,

utazási

nehézségek, a szabadnap szükségessége, valamint az akadályozta, hogy nem talált megoldást gyermekei felügyeletére. A következő táblázat a megkérdezettek által felsorolt egyéb indokokat tartalmazza.

Táblázat 3. Ha IGEN: Végül miért nem ment el mégsem a vizsgálatra? Egyéb, éspedig: N

%

Betegség miatt

16

14,8

Családi okokból

16

14,8

Majd bepótolja

14

13

Munka/munkahely miatt

11

10,2

Közlekedés miatt

7

6,5


27

ANOVA



Lustaság, hanyagság

6

5,6

(A fájdalomtól vagy az eredménytől való) félelem miatt

6

5,6

Volt már előbb

4

3,7

Baleset miatt

3

2,8

Bizonytalanság

3

2,8

Máshol tartózkodott

2

1,9

Nem foglalkozott vele

2

1,9

Anyagiak miatt

2

1,9

Egyéb

9

8,3

NT/NV, nem pontosítja

7

6,5

108

100,0

Összesen

A roma megkérdezettek körében magasabb volt azok aránya (78%), akik eredetileg szerettek volna részt venni a szűrésen, de az számukra később valamilyen nehézségbe ütközött. Szignifikáns különbséget lehetett életkor szerint is kimutatni e kérdésben: minél idősebb korosztályt tekintünk, annál magasabb azok aránya, akik eredetileg sem szándékoztak a szűrésen részt venni (legfiatalabbak – 31%; legidősebbek – 62%). Grafikon 16. Szándékában állt-e eredetileg elmenni a szűrővizsgálatra (N=562) Szándékában állt-e eredetileg elmenni a szűrővizsgálatra? (sorszázalékok)

61 éves vagy idősebb

56-60 éves

51-55 éves

46-50 éves

45 év vagy alatta 0%

10%

20%

Igen


30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Nem

28

ANOVA



6.2.2. A szűrővizsgálatban való részvételt befolyásoló tényezők

Hipotézisünk szerint a szűrővizsgálaton való részvételt befolyásoló tényezőket öt nagyobb

csoportra lehet

bontani.

Ezek

az

érdekérvényesítési képesség, a

rizikómagatartás, a mellrákról és szűréséről való informáltság mértéke, a behívási stratégia ereje, valamint az egyén általános tájékozottsága, tájékozódási szokásai. A felmérés eredményeinek elemzése során összevont változókat képeztünk. (A képzett változók és a szocio-demográfiai változók, valamint a szűrésen való részvétel kapcsolatainak erősségét a 4. Táblázat mutatja.) A „nehezített társadalmi érdekérvényesítés” változót az iskolai végzettségből, a gazdasági aktivitásból, az egy főre jutó jövedelem kvintiliseiből, a gyermekek számából, valamint a szűrőállomás megközelítése során felmerült utazással, útiköltséggel kapcsolatos nehézségek kérdéseiből alkottuk. E változó eloszlását tartalmazza a következő grafikon. Grafikon 17. Nehezített társadalmi érdekérvényesítés (N=1043)

Nehezített társadalmi érdekérvényesítés

Nem érintett 23%

Érintett 29%

Erősen érintett 19%

Közepesen érintett 29%

A megkérdezettek „rizikómagatartását” a dohányzási szokások, a rendszeresen végzett mellvizsgálat léte vagy hiánya, az „Adókat fontosabb dolgokra kellene költeni Budapest, 2003. szeptember

29

ANOVA



- egyetért”, valamint a „Minél hamarabb ismerik fel a mellrákot, annál több esély van a gyógyulásra – nem ért egyet” változók összevonásával képeztük. Grafikon 18. Rizikómagatartás (N=1043)

Rizikómagatartás

Magas 17% Alacsony 40%

Közepes 43%

A „mellrákról és szűréséről való tájékozottság” változót a megkérdezettek attitűdjeit és ismereteit kutató kérdésekre adott válaszok (28.a. – 28.i., 29.b., 29.g.) összevonásával képeztük. Grafikon 19. Mellrákról, mammográfiás vizsgálatról való tájékozottság (N=1043)

Mellrákról, mammográfiáról való tájékozottság

Jól tájékozott 15%

Tévhitei vannak 15%

Közepesen tájékozott 70%


30

ANOVA



A „médiahasználat gyakorisága” változó az egyes, felsorolt médiumok – kivéve a hetilapok, női magazinok – napi rendszerességgel történő használatát tartalmazza

Grafikon 20. Médiahasználat gyakorisága (N=1043)

Médiahasználat gyakorisága

Aktív médiahasználó 18%

Nagyon ritkán él vele 25%

Közepes gyakorissággal él vele 57%

A „behívólevél információival való ’elégedettség’ ” változó a behívólevél egyes részeinek információtartalmával való megelégedettséget (31.a. – 31.d.) tartalmazza. Grafikon 21. Behívólevél információival való elégedettség (N=1043)

Behívólevél információtartalmával való elégedettség Egyáltalán nem elégedett 15% Közepesen elégedett 22%

Teljesen elégedett 63%


31

ANOVA



E változókon kívül, a lehetséges/eredményes behívási stratégiák elemzésénél felhasználtuk a kérdőív 32. kérdésére (Szívesen venné-e, ha a szűrővizsgálattal

kapcsolatban telefonon vagy személyesen is felkeresné egy egészségügyi szakember, egészségügyi dolgozó?) adott válaszokat is.

Grafikon 22. Telefonos vagy személyes megkeresés igénye (N=1043) Telefonos vagy személyes megkeresés igénye

Nem tudja 5%

Igen, mindkét mód megfelelne Igen, de csak telefonon 11% 5% Igen, de csak személyesen 3%

Nem, nem tartok erre igényt 76%

Várakozásainkkal ellentétben, a szűrővizsgálatban való részvételt nem elsősorban az egyén szocio-demográfiai jellemzői határozzák meg. Jelentősebb kapcsolatot találunk a szűrésben való részvétel és a rizikómagatartás, a mammográfiáról, mellrákról szerzett ismeretek és az egyes médiumok használatának gyakorisága között.

A

megkérdezett érdekérvényesítési képességei mindössze e tényezők befolyásolásán keresztül hatnak a szűrővizsgálaton való részvételre.


32

ANOVA



Grafikon 23. Nehezített társadalmi érdekérvényesítés – Mellrákról, mammográfiáról való tájékozottság (N=1043)

A "nehezített társadalmi érdekérvényesítés" A"Mellrákról, mammográfiás szűrésről való tájékozottság" szerint

Tévhitei vannak

Közepesen tájékozott

Jól tájékozott

0%

10%

20%

30%

Erősen érintett

40%

50%

60%

Közepesen érintett

70%

Érintett

80%

90%

100%

Nem érintett

A téves információkkal is rendelkezők több mint egyharmada erősen nehezített érdekérvényesítési képességekkel rendelkezik. Hasonló összefüggés állapítható meg a médiumok használatának gyakorisága kapcsán is. Grafikon 24. Nehezített társadalmi érdekérvényesítés – Médiahasználat gyakorisága (N=1043)

A "nehezített társadalmi érdekérvényesítés" A"Médiahasználat gyakorisága szerint" szerint

Aktív médiahasználó

Közepes gyakorissággal él vele

Nagyon ritkán él vele

0%

10%

20%

Erősen érintett


30%

40%

50%


60%

70% Érintett

80%

90%

100%

Nem érintett

33

ANOVA



Grafikon 25. Nehezített társadalmi érdekérvényesítés – Behívólevél információtartalmával való elégedettség (N=1043) A "nehezített társadalmi érdekérvényesítés" A"Behívólevél információtartalmával való elégedettség" szerint

Teljesen elégedett

Közepesen elégedett

Egyáltalán nem elégedett 0%

10%

20%

Erősen érintett

30%

40%

50%


60%

70%

Érintett

80%

90% 100%

Nem érintett

Az átlagosnál rosszabb érdekérvényesítő képessége azoknak, akik egyáltalán nem voltak a behívólevél tartalmával megelégedve. Mégsem az érdekérvényesítés „kiváltsága” az, amely meghatározza a szűrésben való részvételt. E képesség, illetve e képesség hiánya csak a leghátrányosabb helyzetű réteg részvételével mutat kapcsolatot. Grafikon 26. Részt vett-e mammográfiás szűrésen – Nehezített társadalmi érdekérvényesítés (N=1041) Részt vett-e mammográfiás szűrésen az elmúlt két évben A "Nehezített társadalmi érdekérvényesítés" szerint

Nem érintett

Érintett


Erősen érintett

0%

10%

20%

Részt vett


30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Nem vett részt

34

ANOVA



A részvételt sokkal inkább meghatározza az egyén rizikómagatartása, speciálisan az adott szűrésről való ismeretei, valamint általános tájékozódási szokásai.

Grafikon 27. Részt vett-e mammográfiás szűrésen – Rizikómagatartás (N=1041)

Részt vett-e mammográfiás szűrésen az elmúlt két évben A "Rizikómagatartás" szerint

Magas

Közepes

Alacsony

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

Részt vett

70%

80%

90%

100%

Nem vett részt

Grafikon 28. Részt vett-e mammográfiás szűrésen – Mellrákról, mammográfiáról való tájékozottság (N=1041)

Részt vett-e mammográfiás szűrésen az elmúlt két évben A "Mellrákról, mammográfiás vizsgálatról való tájékozottság" szerint

Tévhitei vannak

Közepesen tájékozott

Jól tájékozott

0%

10%

20%

Részt vett


30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Nem vett részt

35

ANOVA



Grafikon 29. Részt vett-e mammográfiás szűrésen – Médiahasználat gyakorisága (N=1041)

Részt vett-e mammográfiás szűrésen az elmúlt két évben A "Médiahasználat gyakorisága szerint" szerint

Aktív médiahasználó

Közepes gyakorisággal él vele

Nagyon ritkán él vele

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

Részt vett

70%

80%

90%

100%

Nem vett részt

A behívási stratégiák tervezése során érdemes azon elgondolkodni, hogy a behívólevéllel legkevésbé elégedettek és egyben a személyes megkeresést nem igénylők körében a legnagyobb a szűrésen részt nem vettek aránya. Grafikon 30. Részt vett-e mammográfiás szűrésen – A behívólevél információival való elégedettség (N=1041)

Részt vett-e mammográfiás szűrésen az elmúlt két évben A "Behívólevél információtartalméval való elégedettség" szerint

Teljesen elégedett

Közepesen elégedett

Egyáltalán nem elégedett

0%

10%

20%

30%

Részt vett


40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Nem vett részt

36

ANOVA



Grafikon 31. Részt vett-e mammográfiás szűrésen – Telefonos vagy személyes megkeresés igénye (N=1041)

Részt vett-e mammográfiás szűrésen az elmúlt két évben A "Telefonos vagy személyes megkeresés igénye" szerint

Nem, nem tartok erre igényt Igen, de csak személyesen Igen, de csak telefonon Igen, mindkét mód megfelelne 0%

10%

20%

30%

Részt vett

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Nem vett részt

A 4.Táblázatban látható korrelációs együtthatók a képzett változók, a szociodemográfiai változók, valamint a szűrésen való részvétel kapcsolatainak erősségét mutatják. A rizikómagatartás, a mellrákról és a mammográfiás szűrésről való tájékozottság, valamint a médiahasználat gyakorisága erős kapcsolatot mutat a szűrésen való megjelenéssel, míg a „nehezített társadalmi érdekérvényesítés” hatása kevésbé jelentős. Hasonlóan gyenge kapcsolat mutatható ki a szűrővizsgálaton való részvétel és a jövedelmi helyzet, a gazdasági aktivitás és a gyermekek száma között. A megkérdezett etnikai hovatartozása erős kapcsolatot mutat a részvételi hajlandósággal, a nehezített társadalmi érdekérvényesítési képességgel, ugyanakkor médiahasználatának gyakoriságával és rizikómagatartásával is.


37

ANOVA


Táblázat 4. Korreláció a képzett változókkal Részt vett-e a Nehezített szűrésen az társadalmi * = (p<0,05) ** = (p<0,01) elmúlt két évben érdekérvényesítés Corr 1 -,069(*) Részt vett-e szűrésen Sig. , 0,026 az elmúlt két évben N 1041 1041 Corr -,069(*) 1 Nehezített társadalmi Sig. 0,026 , érdekérvényesítés N 1041 1043 Corr ,138(**) -0,007 Sig. 0 0,826 Rizikó magatartás N 1041 1043 Corr ,176(**) -,122(**) Mammográfiás Sig. 0 0 vizsgálatról való tájékozottság N 1041 1043 Corr -,127(**) ,115(**) Sig. 0 0 Médiahasználat gyakorisága N 1041 1043 Corr -0,055 ,098(**) Behívólevél 0,074 0,002 információival való Sig. elégedettség N 1041 1043

* = (p<0,05) ** = (p<0,01) Corr Részt vett-e szűrésen Sig. az elmúlt két évben N Corr Nehezített társadalmi Sig. érdekérvényesítés N Corr Sig. Rizikó magatartás N Corr Mammográfiás Sig. vizsgálatról való tájékozottság N Corr Sig. Médiahasználat gyakorisága N Corr Behívólevél információival való Sig. elégedettség N

Jövedelmi kvintilisek -0,039 0,203 1041 ,870(**) 0 1043 -0,007 0,81 1043 -,098(**) 0,002 1043 ,062(*) 0,044 1043 ,075(*) 0,015 1043


Legmagasabb iskolai végzettsége -,110(**) 0 1041 ,552(**) 0 1043 -0,009 0,768 1043 -,061(*) 0,047 1043 ,172(**) 0 1043 0,044 0,156 1043

Rizikó magatartás ,138(**) 0 1041 -0,007 0,826 1043 1 , 1043 ,089(**) 0,004 1043 -,066(*) 0,032 1043 -0,037 0,229 1043

Foglalkozási aktivitás ,061(*) 0,048 1041 -,344(**) 0 1043 0,007 0,823 1043 ,064(*) 0,04 1043 -,135(**) 0 1043 -,063(*) 0,042 1043

7. Következtetések

Tájékozottság mammográfiás vizsgálatról ,176(**) 0 1041 -,122(**) 0 1043 ,089(**) 0,004 1043 1 , 1043 -0,054 0,082 1043 -0,033 0,289 1043

Roma/cigány volt-e a megkérdezett? -,119(**) 0 1041 ,243(**) 0 1043 -,146(**) 0 1043 -0,051 0,1 1043 ,124(**) 0 1043 0,037 0,231 1043

Médiahasználat gyakorisága -,127(**) 0 1041 ,115(**) 0 1043 -,066(*) 0,032 1043 -0,054 0,082 1043 1 , 1043 ,111(**) 0 1043

Megkérdezett lakóhelyének épülete -,088(**) 0,005 1041 ,140(**) 0 1043 -0,028 0,369 1043 -,087(**) 0,005 1043 ,081(**) 0,009 1043 ,069(*) 0,026 1043

Elégedettség a behívólevél információival -0,055 0,074 1041 ,098(**) 0,002 1043 -0,037 0,229 1043 -0,033 0,289 1043 ,111(**) 0 1043 1 , 1043

Milyen a megkérdezett lakása? -,074(*) 0,017 1041 ,126(**) 0 1043 -,111(**) 0 1043 -0,051 0,101 1043 ,070(*) 0,025 1043 ,062(*) 0,045 1043

Gyermekek száma 0,058 0,061 1041 -,424(**) 0 1043 0,04 0,194 1043 ,077(*) 0,013 1043 -0,043 0,166 1043 -0,042 0,175 1043

38

ANOVA




Mind az egyének társadalmi, mind demográfiai jellemzői szerint kimutatható a különbség a szűrővizsgálatban való részvételi hajlandóságban. Kevésbé mennek el a szűrésre az idősebb korosztályok tagjai, az egyedül, illetve a négy főnél nagyobb háztartásban élők, az alacsonyabb iskolai végzettségűek, a gazdaságilag inaktívak, az alacsonyabb egy főre jutó jövedelemmel rendelkezők. Mégsem az egyén szocio-demográfiai jellemzői, vagy tágabb értelemben vett társadalmi érdekérvényesítő képessége határozza meg közvetlenül a szűrésben való részvételét. E tényezők közvetlenül, sokkal inkább az egyén egészségmagatartását, társadalmi

kapcsolatait,

ismereteit,

tévhiteit

tájékozódási

képességeit,

befolyásolják,

amelyek

egészséggel

aztán

kapcsolatos

meghatározzák

a

szűrővizsgálatokkal kapcsolatos attitűdjeit. Az idősebbek, az egyedül vagy nagy családban élők, az alacsonyabb iskolai végzettségűek, alacsonyabb jövedelműek, a gazdaságilag inaktívak régebben voltak nőgyógyásznál, ritkábban szednek/szedtek fogamzásgátlót, gyakrabban vannak tévhiteik

a

egészségügyi

vizsgálatok

menetéről,

ellátórendszer

jelentőségéről,

működésével,

a

jóval

betegség

szkeptikusabbak

az

gyógyíthatóságával

kapcsolatban, inkább félnek a diagnózistól, szégyellik magukat egy ilyen vizsgálaton. Kapcsolatrendszereikre,

általános

tájékozottságukra

jellemző,

hogy

ritkábban

található környezetükben olyan nő, akinél mellrákot állapítottak meg, kisebb arányban

hallottak

a

behívólevelet

megelőzően

a

szűrővizsgálatról,

döntő

többségükben csak az országos televízió-, és – kisebb részben – országos rádiócsatornákból tájékozódnak naponta, jelentős részük más médiumokat soha nem használ tájékozódásra. A szűrésen részt vettek, illetve részt nem vettek almintáját összehasonlítva azt tapasztaljuk, hogy az életkor, a háztartás nagysága, a társ nélküli élet, az iskolai végzettség, a jövedelem, a gazdasági aktivitás által meghatározott különbségek az egyének

egészségmagatartásában,


társadalmi

kapcsolataiban,

tájékozódási

39

ANOVA

képességeiben,


egészséggel

kapcsolatos


ismereteiben,

tévhiteiben

mindkét

csoportban egyaránt fenn állnak. Azonban a szűrésen részt nem vettek csoportja e változók mentén lényegesen hátrányosabb helyzetben van: régebben jártak nőgyógyászati

vizsgálton;

önvizsgálatát;

kisebb

kevésbé

arányban

és

ritkábban

hallottak

a

végzik

a

szűrőprogramról

mell

rendszeres

a

behívólevél

megérkezése előtt, s többségük nem gondolta, hogy szüksége lenne egy ilyen vizsgálatra; nagyobb arányban rendelkeznek téves információkkal a szűrőprogramról, a mellrákról; kevésbé járnak általában szűrővizsgálatokra; kevésbé hisznek az egészségügyi ellátórendszerben, a mellrák gyógyításában; félnek a diagnózistól; kevésbé fogadjál mg orvosaik javaslatait. Ugyanakkor ritkábban használják a médiát a napi tájékozódásra; kevésbé elégedettek a behívólevél tartalmával, ám nagyobb arányban nem tartanak igényt a személyes felkeresésre. Tehát a szocio-demográfiai változók által előidézett nehezebb társadalmi érdekérvényesítési képesség önmagában nem magyarázza a szűrővizsgálatban való részvételi hajlandóságot. Kapcsolatot mutat azonban a tájékozódási szokásokkal, a megszerzett ismeretekkel, az egyén egészségével kapcsolatos magatartásával. Így az emlő daganat szűrésén való megjelenés befolyásolását a „betegségek megelőzése” köré csoportosított forrásokon kívül az egészségfejlesztésre és egészségvédelemre fordított fejlesztéssel is támogatni kell. Egy lakossági szűrővizsgálat akkor lehet hatékony, ha a szűrendő populáció tagjainak igénye van a vizsgálatra. Nem elsősorban a szűrésre jogosult nők meggyőzésén van a hangsúly, hanem az egyén egészségével kapcsolatos felelősségének tudatosításán, a betegséget, a vizsgálatot, a várható eredményeket körülvevő ismeretek széles körű elterjesztésén, s a szűrővizsgálat iránti igény felkeltésén. Ezt alátámasztja az is, hogy a felkeresettek többsége hallott ugyan valamit a szűrővizsgálatról a behívólevél megérkezése előtt, azonban kevesebb mint felük hallott a korai felismerés és a betegség gyógyítása esélyeinek kapcsolatáról, s csak egyharmaduk arról, hogy bizonyos kor felett számíthat a behívásra, arra fontos elmenni.


40

ANOVA



A szűrésen való részvételi arány növelésében a döntő lépés tehát az ismeretek szélesebb körű elterjesztése, a tévhitek megcáfolása, a felelős egészségmagatartás kialakítása. A

behívólevél

információtartalmával

általánosságban

elégedettek

a

megkérdezettek, de a szűrésen részt nem vettek nagyobb mértékben várnak mind a mammográfiás vizsgálatról általában, mind a szűrővizsgálat várható menetéről, mind a mellrákról és gyógyításáról bővebb tájékoztatást.. A szakemberek (területi koordinátorok, háziorvosok) azonban túl „reklámszerűnek”, indiszkrétnek érzik a levelet, a levél tartalmán is sokat változtatnának. Vannak területek, ahol civil szervezetek tájékoztató anyagait használják inkább a behívásra. Hogyan

lehet

tehát

az

ismereteket,

információkat

szélesebb

körben

elterjeszteni, ha a személyes vagy telefonos megkérdezésre sem a szűrővizsgálatban részt vettek, sem az attól távolmaradók csoportjának döntő többsége nem tart igényt? Mindkét almintában nagyon magas az országos elektronikus mediumokat naponta használók aránya, ezért rövidtávon kézenfekvő megoldásnak tűnik az információk, ismeretek e csatornákon való továbbítása. A területi koordinátorok és háziorvosok szerint is jóval meggyőzőbbek bármely behívólevélnél, személyes felkeresésénél az országos (vagy helyi) elektronikus médiában, televízióban, rádióban leadott riportok egy gyógyult beteg élményeivel, vagy egy-egy szakorvos, szakember érthető és meggyőző magyarázatával. Hasonlóan fontos médiumok lehetnek még az ismeretek terjesztésében a hetilapok és női magazinok, melyeket a szűrésben részt nem vett nők magasabb arányban lapozgatnak naponta, mint a szűrésen részt vett kortársaik. Hosszabb távon azonban elengedhetetlen az egészségtudatos magatartás kialakítása, az egészség megőrzésével kapcsolatos ismeretek bővítése már a korai életszakszokban, az iskola, a pedagógusok, egészségfejlesztők segítségével. A részvételi arányok regionális elemzése, és a területi koordinátorokkal, háziorvosokkal készítet interjúk is alátámasztják azt, hogy a részvételi arány


41

ANOVA



nagyrészt függ a helyi szakemberek (koordnátorok, háziorvosok) agilitásától, szervezőképességétől, a helyi vezetők (polgármesterek, kisebbségi önkormányzatok) hozzáállásától. A számukra munkájukban nyújtott segítség, velük a szűrések fontosságának megértetése és elismertetése szintén döntő faktor lehet az országos szűrőprogram hatékonyságának emelésében.


42

ANOVA


8. Mélyinterjúk

8. Mélyinterjúk 8.1. Területi koordinátorok 1. Megyei ÁNTSZ területi koordinátor A koordinátori munka nem csak szervezést jelent a megyében, hanem a rendszer működtetését is. Részben a szűrőállomások napi munkáját segítik, de emellett megpróbálnak besegíteni olyan szakmaközi munkába is, ami a háttere lenne a szűrésnek, mert rájöttek, hogy a megjelenési arányt aktuálisan csak egy szintig lehet fokozni. B. E. szerint azt, hogy valaki elmegy-e a szűrésre, abban a pillanatban eldönti, amikor a levelet megkapja, ezt megelőzően hosszabb ideig kell kampánytevékenységet folytatni ahhoz, hogy meggyőzzék a nőket. Aki távol marad a szűrésektől, azok egy részét nem is tudják elérni, másrészt őket nem lehet ½ órás beszélgetéssel sem meggyőzni. Probléma, hogy az ÁNTSZ szakmai felügyelő rendszere a háziorvosi ellátásnak, így nehéz partnerségi kapcsolatot létrehozni az orvosokkal, másrészről nem irányítói az orvosoknak, ők csak kérni tudnak tőlük, ebből az orvos azt végez el, amit jónak lát. A háziorvosi képzési programokban állandóan jelen van a szűrések fontossága, de szükséges lenne az is, hogy az orvos szakma is magáévá tegye ezt a szemléletet. Sokszor az orvosok maguk sem mennek el szűrésekre, stb. Az orvos-társadalom ezeket a problémákat sokszor kívül helyezi magán. A kampányokba kevesen szállnak be. Probléma, hogy a szűrések szervezésére nincs elkülönítve pénz. Probléma az is, hogy az eredményeik viszont nem realizálhatóak pénzben, csak nagyon hosszú távon jelenik majd meg, és nem jól mérhető a haszna. (Akiket így kiszűrnek, meggyógyulnak, …) Kellenének tájékoztató anyagok. A helyi, megyei média napirenden tartja az ügyet, ingyen reklámokat helyez el a helyi lapokban, stb. A civil szervezetek szórványosan aktívak, ha tudnak pályázni pénzt, akkor szoktak segíteni. A koordinátori munka „túl kreatív”, annyiban, hogy ez egy járatlan út, és elég kevés a szakmai segítség. Ők sokszor illetik kritikával az országos központot, mert azok nem figyelnek a helyi szervezési problémákra eléggé. Nem tájékoztatnak a nemzetközi helyzetről és országos rendezvényekről. Kevés a megyéknek nyújtott gyakorlati segítség. Lehetne ajánlani másokat, akik jól csinálták, vagy egy ideig írtak jelentéseket arról, hogy hogyan boldogultak az elmúlt hónapban, de ezekre sem kaptak visszajelzést. Pl. volt, ahol valamit ügyesen megszerveztek, pl. utazással kapcsolatban sok gond volt, volt olyan megye, ahol a Volánnal kötöttek egyezményt kedvezményes utazásról (amíg nem volt térítés), ennek a kiterjesztésében is segíthettek volna. „Legalább úgy tükröt mutatni. Azért 19 megye meg a főváros azért sok tapasztalatot összegyűjt havonta szerintem és egy kicsit el vagyunk szigetelve. De ha akarjuk, akkor mindenki segít a másiknak, csak akkor hívogatni kell a többieket.” Lehetne egy internetes fórum, amit akár forgórendszerben vállalnának, működtetnének, de nem talált pozitív fogadtatásra ez az ötlet.


43

ANOVA


8. Mélyinterjúk

Hajdú-Bihar megye eredménye belesimul az átlagba. A szakmai munka itt-ott szükségelne ellenőrzést, de ez nem az ő hatáskörük. Ezt is jó lenne országos szinten megoldani. Pl. az elvégzett vizsgálatok találati aránya megfelelő-e, mert ha feleslegesen rángatnak vissza embereket, az negatív tapasztalatot szülhet. Ők csináltak egy térképes programot, ahol településenként színekkel tudják jelölni az szűrési arányt. Ezt is ajánlgatták a többieknek, de nem volt erre sem igény. Volt más kezdeményezésük is: csináltak egy megelégedettségi kérdőívet, mert úgy gondolták az ott szerzett tapasztalatok nagyban befolyásolják, hogy következő alkalommal elmegy-e az illető. Kérték a szűrőállomásokat, hogy töltessék ki, de nem kötelező kitöltetniük. Eredményeik szerint a lakosság nagy része (annak aki elmegy) tájékozott a szűrés jelentőségével kapcsolatosan, megfelelőnek tartották a tájékoztatást. Persze az is lehet, hogy a szűrőállomások szelektálják, hogy melyik kérdőívet adják oda. Ezek szakmailag nem értékelhetőek teljes biztonsággal, mert vannak olyan körülmények, amik megkérdőjelezik annak validitását. Nem teljesedett ki ez a terv. Azért volt valami haszna, az egyik kórházban jelezték a váró túlzsúfoltságát, és ez alapján kérvényezték a megszüntetését, ebben eredményt értek el. Előfordul, hogy egy nő több szűrőállomásról is kap behívó levelet. „Sok a vadász, kevés a fóka”. Debrecenben pl. van egy szűrőállomás, aki korábban is foglalkozott ezzel, és ők pl. értesítették a korábbi pácienseiket, miközben ezek egy része átkerült a másik kijelölt szűrőállomáshoz. Előfordul, hogy harc folyik az ellátási területekért. Igyekeznek háziorvosi szintre lebontani, hogy ki ment és ki nem ment el, bár két levélnél többre nincs központi támogatásuk, de aki nem ment el, azt jelzik a háziorvosnak, és kérik, hogy ha egyéb ügyben találkoznak a páciensekkel, próbálják meg őket rávenni a szűrésre. Személyesen megkeresik azokat, akiket kiemelnek a rendszerből, hogy lehet, hogy problémájuk van, és eltűnnek, nem mennek vissza tisztázó vizsgálatra. Ez lehet azért is, mert nem oda fordulnak, vagy mert nem mennek el orvoshoz. Ez éves szinten néhány tucat. Az ő adataikat lekérik, ami nem szabályos, de hallgatólagosan elfogadott, és átadják a háziorvosnak, hátha el tudják érni őket, és igyekeznek nem durván, de rávenni őket, hogy vegyenek részt a további vizsgálatokban. Az adatnyilvántartó rendszerben vannak hibák, egyrészt az átfutási idő, másrészt amiatt, ha rossz volt az adatjelentés, és emiatt van aki úgy kap meghívólevelet, hogy volt közben diagnosztikus vizsgálaton, de ez nem olyan nagy arány. Aki az első hívásra elmegy, az leginkább olyan, aki vagy már korábban is járt ilyen szűrésre, vagy aki jobban törődik az egészségével. Közlekedéssel, utaztatással kapcsolatosan: a kisebb vidéki önkormányzatok szerveztek buszokat, nem olyan jó arányban, mint Szabolcsban, de nagyobb városok,


44

ANOVA


8. Mélyinterjúk

civil szervezetek nem nagyon szálltak be ebbe a részébe a munkának. Általában is nehezebb városban partnert találni, szervezni. A megyében az első körön már mindenhol túlvannak, most azokon van sor, akik újonnan kerültek a rendszerbe. Háziorvosokkal való kapcsolat: Az első körben minden orvost értesítették a behívókról, arról, hogy mikor kerül sor rájuk. A szűrőállomás bizonyos időnként megküldi a háziorvosoknak, hogy kik jelentek meg ott az elmúlt 3 hónapban. Az orvosok hozzáállása megoszló, van aki tényleg segít, mozgósít, van aki napi leterheltség miatt, vagy arra hivatkozva nem tud/akar ezzel igazán foglalkozni. Nincs háziorvosok szerinti kimutatás arról, hogy a betegeiknek hány százaléka ment el. A háziorvosokkal szerencsés lehetne az Internetes kommunikáció, könnyebb lenne a levelezés, leszámítva a személyi adatokat, amit nem lehet, de könnyebb lenne a kapcsolattartás. A szűrés indulásakor mind az orvos, mind a polgármester kapott egy névre szóló, a tisztiorvos által aláírt levelet, amiben arról volt szó, mi ez a program, hogy az adott településen hány nőt érint, hogy hová, mikor várják őket. Emellett kaptak plakátot, szóróanyagot, amit az érintetteknek adhattak. Idő hiányában személyes kapcsolatfelvétel nem történt minden településen. Országos területi kommunikációban mit lehetne másképp csinálni? – Rendszeres havi hírlevél, szervezési tapasztalatok, segítségnyújtás, jó példák és egy kis szakmai háttér, mert jó egy lelki kapaszkodó is. Egy közös ösztönző erő fontos lenne, mert egy két fős csapattal nehéz megváltani a világot, ezek ráadásul lassan változó, hosszú távú dolgok. – A lakossági kommunikációban: TV-ben lehetne pl. személyes, egy-egy konkrét esetet bemutató filmecske, riport. De nem tudja, hogy mi az a kommunikációs forma, ami igazán elér hozzájuk. Esetleg a heti magazinokban lehetne ezt elszórni, fenntartani a témát. „Híres emberekkel” nem nagyon hiszi, hogy lehetne reklámozni ezt a dolgot, aki meg komoly szakmai megalapozottságú értékes szakember, az nem örvend „köznépszerűségnek”. Úgy érzi még keveset dolgozott ebben a munkában ahhoz, hogy a maximálisat nyújtsa. Emellett vannak személyes korlátai: nem egy igazán nagy szájú típus, és néha erőszakosnak kellene lenni. És nem kap mintát, és visszajelzést, értékelést sem, ami pedig fontos lenne, és nem csak azzal a mutatóval, hogy hányan mentek el. Nincs állami pénzügyi bázis, emiatt szponzorokat kellene keresni, de hatóság, ezért nem tehetik meg, tehát jogi, etikai kötöttségek is vannak. Sok minden bene van abban, hogy sikeres-e egy program, vagy sem.


45

ANOVA


8. Mélyinterjúk

2. Megyei ÁNTSZ területi koordinátor Az egészségügyi ellátás szempontjából fontos a szervezett szűrés, bár ehhez kell egy egészségtudatos magatartás, ami van akinek van, van akinek nincs. Az egésznek a mikéntjét ők találják ki, az, hogy hogyan mozgósítják a lakosságot, az nincs központilag elrendezve. A többi az nagyjából igen. Van az adatbázis, olyan amilyen: 6-7%-a a leveleknek visszajön, mert a címzett elköltözött, meghalt, stb. Vajon új lakóhelyükön elérik-e az elköltözötteket? Igyekeznek a problémákat elkerülni a közös kommunikációval: TV, újság, egészségnapok segítségével. Ez rajta van a képújságon. A fővárosban 7 szűrőközpont van, a kerületek ezekhez vannak besorolva. Az a megállapodás az OEPpel, hogy aki nem kap levelet, de ott lakik, annyi éves, nem volt 2 éve, azt elszámolják a szűrőközpontnak. Az, hogy hogyan éred el, hogy minél többen elmenjenek, az nagyjából a területi koordinátorra van bízva. Ez múlik a személyen, meg a területen is: más egy kistelepüléses megye, mint egy nagyváros. Ez utóbbiban nehezebb mozgósítani. A fővárosban mindenhol elmennek a helyi laphoz, TV-hez kisebb-nagyobb reklámszerűséggel. A TV-nél, ha van rá lehetőség, összehozzák az adott központ orvosával a TV-t és behívják beszélgetésre, vagy kimennek és riportfilm készül… Nagyon lelkesek, megszállottak a szűrőközponti orvosok. A kolléganő felhívja az egyházakat, ott a tiszteletessel plébánossal beszél erről. 98% borzasztó lelkes, akkor odamegy a kolléganő a tájékoztatóval, kirakják a faliújságra, személyesen elbeszélget a pappal, a legtöbben azt mondják, hirdetni fogják. Aki eljár templomba, annak az tényleg fontos, meggyőző lehet ez a figyelemfelkeltési mód. Ezeken az utakon a környékbeli gyógyszertárakba is bemegy, és a vezetővel beszél, kirakja a plakátokat. Emellett az önkormányzatokon, okmányirodában, művelődési házakban is terjesztik a tájékoztató anyagokat, plakátot. Van egy egészségnevelési osztály, velük is jó a kapcsolat, és ha van valamilyen rendezvény, kimennek ők is oda, és próbálnak tájékoztatni. Akik elmennek egy egészségnapra, azok általában voltak már szűrésen. Tőlük azt kérik, hogy ismerőseiket is próbálják bevonni. A telefondoktorban is rendszeresen szerepelnek. Ezeken kívül a kerületi ÁNTSZ-ek segítségével a helyi rendelőintézetekbe is eljuttatják az anyagokat, de a háziorvosokkal nem tudnak személyesen beszélni. Ez probléma. A fővárosban nincs olyan intenzív kapcsolat az orvos és beteg közt, mint egy kisebb faluban. Mit várhatunk el a háziorvostól, és hogy lehet őket rávenni a segítségre? A fővárosban kb. 280.000 nő van ebben a korccsoportban, az OEP első listáján 200.000 fő volt, ami azt jelenti, hogy a maradék jó eséllyel volt az elmúlt 2 Budapest, 2003. szeptember

46

ANOVA


8. Mélyinterjúk

évben vizsgálaton. Ez elég magas arány. Ennyi kb. az egészségtudatos magatartású nő. „A fővárosban 7 szűrőcentrum van, őnekik van vadászterületük, és ezt, hogy ’vadászterület’ elég komolyan kell érteni, mert ez pénz.” Mammográfiás vizsgálóhely 29 van összesen, és a maradék 22 is dolgozik, és nem csak 45 alatt és 65 felett. A szűrőközpontok nem vizsgálhatják el egymás elől a nőket, nem léphetnek át a kerülethatáron. Az jó lenne, ha a nőket kerületre és háziorvosra is le lehetne válogatni, de erre a program nem alkalmas. Ha háziorvosra válogat, átfed kerületre, ha kerületre válogat, nem tud már orvosra válogatni. Egy csomagban 1500 nőt leválogat irányítószám szerint, és nekik 250-300 háziorvosuk van, de vidéken is bőven. Nem képes arra, hogy ennyit megkeressen egy-egy szűrés esetén. Ezt most nem lehet megcsinálni, az új programmal nem tudni mi lesz. Az első meghíváskor rengeteg nő, a második körre marad a fele. A XII. kerületben most kérték a kerületi háziorvosok, hogy legalább pácienseiket listázzák ki. A második körben kevesebb a nő, azt találta ki, hogy ha ilyen korosztályú nő megy a háziorvosi rendelésre, kérdezze meg az orvos, hogy volt-e már szűrésen, ha nem miért nem és mit tudna ebben segíteni. Az orvosok kaptak egy névre szóló levelet erről. A XII. kerületben azt mondták az orvosok, hogy kell nekik a lista. 2 nap alatt gyűjtötte le azokat, akik XII. kerületi és a háziorvosa is, kíváncsi rá, most dőlnek-e onnan a nők. Ez így elég nehéz, az lenne a megoldás, ha kerületre és háziorvosra is lehetne válogatni. Ettől függetlenül elég szkeptikus a háziorvosokkal kapcsolatban. Ha ő nagyon akarna, akkor lista nélkül is meg tudná kérdezni azokat, akik megjelennek nála. A szűrőközpontoknak havonta kellene listát küldeniük a háziorvosok részére arról, hogy ki volt náluk, de ennek különböző akadályai vannak. Például, volt egy szoftver, de a borítékot már kézzel kell megcímezni. Ezért nem kapnak plusz pénzt, ez csak azért a feladatuk, mert szűrőközpontok. Azóta volt egy módosítás a programon, és van, ahol nem vettek új szoftvert, nincs benne ez a modul. Amúgy is rossz volt a program. Ezért a sok munkáért semmilyen plusz juttatás nem jár, éppen annyi pénzt kap a vizsgálatért az OEP-től, mint a nem szűrőközpont, de rengeteg listát és jelentést kell csinálniuk érte. A szűrőközpontok kiválasztása egy optimum-számítással kezdődött, és pályáztatták a helyeket. Ám az is jogos igény, hogy ha van egy közeli mammográf, akkor oda szeretne a beteg menni és nem egy távolabbi nagyvárosba. Nem tudja, hol van az optimum: Pest megyében három hely van, a legtöbb embernek Budapesten keresztül kell utaznia ehhez, de nem jöhetnek szűrésre Budapestre. A szűrőközpontokkal kapcsolatban szerződési probléma is van: ők kötelesek napi 150 vizsgálatot elvégezni, és ha nem, ki lehet őket rakni, de ha összeszorozzuk a nőket a szűrőhelyeket, napokat, nincs annyi nő összesen a korosztályban. Ha 7 centrumban napi 100 nőt vizsgálni kell, nincs annyi nő, hogy ezt teljesítni tudják.


47

ANOVA


8. Mélyinterjúk

A fővárosban van busz is, ami inkább aprófalvas helyekre való, vagy lehetne a XX. kerületben … de az I. és II. kerületben a „Mammut” mellett? Persze, hogy elmennek máshová: beutaltatják magukat a háziorvosukkal inkább. „Aki fenntart egy mammográfot, az is meg akar élni.” Emiatt sokan máshová mennek. Ez nem gond, mert az a lényeg, hogy a nő elmenjen a szűrésre. A kérdés, hogy igaz, hogy ez mindegy-e. Tavalyig a szűrőközpontok legalább rendesen voltak felügyelve, és vannak kisebb rendelőintézeti mammográfok, azt is engedélyezték, de nem biztos, hogy ugyanolyan jó, mert ezek diagnosztikus vizsgálatokat végeznek, ami más, mint a szűrővizsgálat, a szűrőközpontokban dolgozó orvosok szeme erre áll rá, meg itt két független orvos nézi meg a filmet. Emiatt talán mégis érdemesebb a szűrőközpontba elmenni. A budapesti megjelenési átlag 37%-os. Az OEP nem ad „átszűrtségi” adatot. Pedig az valószínűleg 60-70%-os, mert sokan nem a központi szűrésre mennek el. Mert a szűrőközpontok is csinálnak diagnosztikus vizsgálatot is, és a maradék 22 hely is dolgozik. Kalózmeghívókat küldenek ki, vendégül látják a háziorvosokat, hogy oda utalják be a nőket. A másik oldal is megvan: nem biztos, hogy mindenkit lejelentenek a szűrőközpontok. Négy felvételt lehet elszámolni az OEP-nél. Van egy asszisztensi tapintó vizsgálat – ez része a szűrésnek – viszont nem tudják elszámolni. Szakmailag el kell végezni, de nem tudja elszámolni a plusz 500 pontot, míg a „beutalósnál” el tudják számolni, napi 100 vizsgálatnál ez elég szép szám. Van, ahol nap végén a felével átmennek a szomszéd háziorvoshoz, és a felét átírják „beutalósra”, és akkor elszámolják. Annyi minden ilyen van, és nem lehet tudni, mennyire valódiak az adatok, valójában mit jelentenek. Valahogy úgy kellene összerakni a rendszert, hogy kicsit átláthatóbb legyen. Ez egy jó ügy, és mindent meg kell tenni azért, hogy informáljanak. Információ hiánya miatt senki ne maradjon távol. A központi meghívólevélre ő nagyon haragszik, és információ nincs is benne elég. Ők a Rákellenes Liga szórólapját használják helyette. Miért van a 45-65 közötti korosztálynak címzett levélben csecsemős kép? Nincs elég hely az etikettnek. A borítékon miért kell kívül szerepelnie, hogy „mammográfias vizsgálat”? Ha már olyan, mint egy reklám, akkor kellenének TV-spotok, ahol ezt mutassák meg, hogy így néz ki, ezt ne tessék kidobni… Nem foglalkozik vele senki. Ha társadalmi célú reklámokat adnának, biztosan lenne hatása. „Ha egy mosóporgyártó cégnek megéri reklámozni, akkor biztos megéri nekik, és nem a TV-t akarják támogatni…” Nagyon hiányzik a központi országos propaganda. Szisztematikusan, napilapokban meg kellene jelenni különböző formákban: hol ismeretterjesztőt, hol statisztikát, stb. A civil szervezetekkel ők nem találták meg a hangot, nem találtak olyan partnert bennük, aki segítene. Neki úgy tűnik, ezek a szervezetek nem igazán működnek. A Rákliga is csak arról csinál propagandát, hogy az 1%-ot fizessék neki. „Én nem vagyok áthatva attól, hogy én a Rák Liga szórólapjával megyek. Ha már mi ÁNTSZ


48

ANOVA


8. Mélyinterjúk

aktivitást fejtünk ki, akkor most miért zavarjunk ebbe bele.” Szeretett volna ezen változtatni, meg a szövegezésen, de nem lehetett. Ez más, mint Svédországban, mert ott a nők harcolták ki maguknak, hogy legyen szűrés. Mégis éjjel-nappal az folyik ott a médiából, hogy „Nők menjetek rákszűrésre!” Probléma még az is, hogy nincs saját költségvetésük. A többi megyével való kommunikációra neki nincs akkora igénye, egyrészt felveszi a kapcsolatot, ha érdekli valami, másrészt eléggé eltérőek a problémák. Ami még nem tetszik neki: a borzasztó bürokratikus, lassú problémamegoldás, reagálási idő. Ha van egy probléma, amit ő jelez, nem történik semmi, még csak annyit sem mondanak, hogy álljon le ezzel. A rendszer eleve rosszul lett összerakva, de ezen már nem lehet javítani (szűrőközpontok vadászatai). Ha az OEP nyilvántartása valamennyire követné a valóságot, az jó lenne. 3. Megyei ÁNTSZ területi koordinátor A szűrővizsgálatok nagyon fontosak, de Magyarországon még nem érett meg erre a helyzet. Egy szűrőprogram akkor jó, ha önműködő, akiket érint, azok is akarják. Svédországban ezért működik. Mi még nem tartunk itt, és tapasztalata szerint mindig ugyanazok mennek el szűrésre. Tolna megye helyzete kivételes, Péntek főorvos úr révén kivételes itt a helyzet, 4-5 éve megy majdnem így a szűrés, behívólevelekkel, akik azóta járnak szűrésre, azok tényleg már rá is szoktak. Nekik most az a feladatuk, hogy akik eddig nem jöttek el, azokat rávegyék. Ha valaki nem látja egy dolog lényegét és fontosságát, azt rendkívül nehéz rávenni a szűrésre. Nagyon fontos ez a szűrés, ezzel látványosan lehetne csökkenteni a nők halandóságát. A férfiaknál más a helyzet: nincs olyan biztonságos szűrési metodika, és még kevésbé vehetők rá a szűrésre. Jó lenne a vastag- és vékonybélrák szűrés bevezetése is, de ott a metodika még több problémát jelent majd. A mammográfiás szűréssel kapcsolatosan a szervezett szűrés előtt sokkal jobban működött a rendszer, mert a MamMa klinika felkereste az orvosokat és ők, alulról szervezték meg a dolgot, ez sokkal jobban működött. Régen úgy volt, hogy amelyik háziorvos ezt fontosnak tartotta, az maga szervezte ezt; beutalóval működött. Ezzel 30-40%-os átszűrtséget értek el. Itt az volt a baj, hogy voltak olyan orvosok, akiknek ez nem volt fontos, ők nem küldték az asszonyokat. Amikor elkezdődött a szervezet szűrés, azt gondoltuk, az lenne a jó, ha őket (ti. orvosokat) is sikerülne rávenni. A régi és a mostani szűrés közt az a különbség, hogy most a MaMma klinika és a háziorvosok közé betették az ÁNTSZ-t. Továbbra is a Mamma klinika az egyedüli szűrőközpont, de az ÁNTSZ mondja meg, hogy honnan mikor hívják a nőket. Volt olyan orvos, aki ezt nehezményezte, de továbbra is ők működtetik a rendszert. A területi koordinátorok dolga, hogy szervezzék „pörgősre” ezt a dolgot, ne maradjon ki Budapest, 2003. szeptember

49

ANOVA


8. Mélyinterjúk

egy település se. Az orvosok nem állnak ellen, de van ahol passzívak. A megyében van ahol 1-2%-os és van ahol 100-os az átszűrtség, ez nagyban múlik a háziorvoson. Az ő (ti. koordinátorok) feladatuk segíteni a háziorvosnak abban, hogy jó, ütőképes egészségfejlesztési programokat találjanak ki, felébresszék az emberekben az egészség iránti felelősségtudatot, és a szűrővizsgálatok iránti igényt. És ez csak hosszútávon működik, és rengeteg pénz kellene hozzá, hogy jó előadókat tudjanak szervezni, akik meggyőzőek az emberek számára. Pénz kell ahhoz, hogy egy falunapon tudjanak teszteket vinni: koleszterinszint-mérés, vérnyomás-mérés, ezeket szeretik, és emiatt odajönnek, és ha már ott van, lehet vele beszélgetni, prospektust adni. Szerinte ez az elsődleges feladat, maga a szűrések szervezése egy pici részfeladat csak ebben. Tolnában probléma volt az első évben az is, hogy korábban ingyenes volt az utaztatás, a 2002-ben elkezdődött szűrésben meg nem finanszírozták. Az orvosok sokszor azt mondták emiatt, hogy a megye rosszabb helyzetbe került a szervezett szűréssel. Most az útiköltség-térítés már javulást jelent. Előtte sok energiát szántak rá, hogy a polgármestereket rávegyék, fizessenek ki buszokat erre. Volt ahol ment ez, volt ahol azt mondták, van aki kibírja ezt a költséget, és csak akinek problémája van, annak fizetik. És ebben valahol igazuk van, mert annyi felesleges dologra adunk ki pénzt, és az egészségünkre meg ezt a pár száz forintot is sajnáljuk. Az emberek azt gondolják, hogy ez az állam kötelessége, de szerinte (ti. megkérdezett) az ember saját egészsége elsősorban a saját kötelessége. Volt ahol az önkormányzat megszervezte, kifizették a buszt, és csak az asszonyok fele szállt fel a buszra, ez kicsit kedvüket szegte. Vannak települések, ahol probléma bejönni időre, mert három busszal jön Szekszárdra, és ha ide is ér, nem biztos hogy hazafelé is lesz csatlakozása. Ezen településeken fontos a szervezett busz. 2002-ben húztak egy vonalat a megyében, és kiszámolták, honnan mennyibe kerül a beutaztatás, ahol reális összeg volt, kérték tegyék meg, ahol meg túl drága lett volna (Dombóvár és Tamási környéke) megszervezték a mobil szűrőbuszt. Itt is óriási különbség volt, mert Dombóváron korábban is megszervezték, és most is rutinosan segítettek, és tényleg eljöttek az asszonyok a környékről is, odáig olcsóbb volt a busz is. A Tamási szűrés egy csalódás volt, mert ott rosszak a mutatók, azt remélték, sikerülhet, a Vöröskeresztesek segítettek a levelek bedobálásban (a mobil szűrőhelyről). Volt ahonnan szépen jöttek – aktív orvos, finanszírozott busz, ellenben Tamásiban, ahol buszra sem kellett szállniuk, összesen két asszony jött el. Nehéz megítélni ezek után az útiköltség szerepét. Szerinte ez azt bizonyítja, hogy aki nem jön, az nem az útiköltség miatt nem jön, hanem mert nem érzi szükségét. Múlik a jó orvoson, meg kisebb településeken könnyebb szervezni, ahol a orvos mindenkit ismer, ott napi kapcsolat van, ott az orvosok személyesen felkeresik a nőket. Ezt egy városban nem lehet: nem egy helyen laknak, mondjuk ott is el lehet őket érni, de nehezebb, nincs napi kapcsolat az orvos és beteg közt. Évekre visszamenően látszik, hogy Bonyhád, Paks és Szekszárd környékén jobb a szűréseken való részvétel, a mammográfiás szűrés szempontjából most még Dombóvár is jó volt.


50

ANOVA


8. Mélyinterjúk

Nagyon fontos a média, a helyi média szerepe. A kisebb településeken a helyi újság, TV is sokkal nyitottabb általában az ilyen műsorok befogadására. Készítettek egy filmet a szekszárdi Mamma Klub önkénteseivel és az onkológiai gondozó orvosával, szabadon beszéltek a betegségükről, és ezt a riportot levetítette az egyik TV, és 2 napra rá a nőgyógyászati szűrésen soha nem látott tömegben jelentek meg az asszonyok. Hatalmas ereje lenne a médiának, ha lépten-nyomon szóba kerülhetne ez. Ami fontos, hogy a helyi, megyei adatokat is ismertessük, sokkal jobban megfogja az asszonyokat, ha látják, hogy a saját területükön milyen a helyzet. A többség nagyon pozitívan reagált erre a filmre. Ha olyan asszonyok beszélnek erről, akik már túl vannak sok mindenen, az megfogja az embereket. Azt is látják, hogy ha időben fordulnak orvoshoz, akkor meg is lehet belőle gyógyulni. A szereplők mind maguk vették észre a problémát, és mind azt mondják, egészségesek, és hangsúlyozták, hogy el kell menni a szűrésre. Több helyen levetítették, és sok pozitív visszajelzést kaptak. (Váczi-Szabó Márta is készített ilyen rövid riportokat és azok is jók, ezeket be lehetne vágni a TV-ben két film, műsor közé.) Rövid, figyelemfelkeltő bejátszások kellenének. A behívólevél: lehet, hogy egy rövidebb, frappánsabb levél, ami kevésbé reklámszerű jobb lenne. A szóróanyagokkal kapcsolatosan probléma az, hogy keveset kapnak. A rákszövetségtől szereznek néha egy keveset. Amikor kezdték a szűrést, nem volt semmilyen anyaguk, és pénz se, fekete-fehér fénymásolt plakátokat, szórólapokat készítettek, ezeket kirakták gyógyszertárakba, boltba, iskolákba, egyházi épületekbe. A szűrőközpontnak nagyon nem tetszett a dolog, mert nem volt szép. Ellenben minden információ szerepelt rajta, hogy a településen mikor lesz a vizsgálat, hogy kiket várnak, a telefonszámok, stb. A szükséges információk rajta voltak. Erre a nők tömegesen elindultak a szűrésre, még olyanok is, akiknek nem kellett volna. Szekszárdon szerveztek egészséghetet. Pályázaton kaptak 140.000 Ft-ot ebből szervezték, egy-egy nap egy-egy dologról szólt. Volt egy nap amikor a nőgyógyászati daganatokról és az emlőszűrésről volt szó. Délelőtt az iskolásoknak, délután a fiataloknak, és este a felnőtteknek szerveztek programokat. Közben pedig szűréseket csináltak (koleszterin, testtömeg-index, stb.) és jöttek is, bár nem olyan sokan. Nagyon időigényes és nagyon pénzigényes dolog az egészségfejlesztés. És ha ez működik, akkor meglesz az igény a szűrővizsgálatokra. Tolna amúgy nem áll rosszul: 60%-os az átszűrés. De kényszerrel nem lehet senkit rávenni. Az egyik megoldás egy összehangolt egészségfejlesztési program, a másik dolog a biztosítási rendszer átalakítása úgy, ahogy az autóbiztosítás. Érdekeltté kellene tenni az embereket a saját egészségük megőrzésében. Ezt lehetne úgy beállítani, hogy ha elmegyek a szűrővizsgálatokra, akkor legyen kevesebb a biztosítási díjam, ha meg nem, akkor több. Nem kellene így működnie, de ha mással nem lehet őket motiválni, akkor a pénz még mindig hatásos. Az emberekben tudatosítani kell a saját felelősségét az egészségéért. Emellett persze a közösség is felelős, nem beszélve a genetikai adottságokról, de fontos erre odafigyelni. Az életmód rettenetesen fontos a daganatos betegségek kialakulásában. Aki elmegy és nem megy el, azok közt nincs akkora szocio-demográfiai különbség, amit egy jó háziorvos ne tudna áthidalni. Ahol olyan a háziorvos, van, ahol 100%-os Budapest, 2003. szeptember

51

ANOVA


8. Mélyinterjúk

az átszűrtség. Hiába kistelepülés, ahol általában rosszabbak a viszonyok, mégis onnan jobban eljönnek. Szóval ez nagyon orvos-függő. Mondjuk lehet, hogy az idősebbek szemérmesek, és ezért kevésbé mennek el. Ami még gond: a romákat nehéz elérni, nagyon kevés roma asszony megy el mammográfiás szűrésre, és nem is lehet őket elérni, mert a listából nem derül ki, hogy ki roma, és nem is lehet különbséget tenni. Ezt úgy próbálták áthidalni, hogy a településeken járva megkeresték a kisebbségi önkormányzat vezetőjét, és ez is személyfüggő volt: volt ahonnan tényleg eljöttek, és volt ahol teljes érdektelenségbe ütköztek. A szervezés egyik sarkalatos problémája az adatbázis tökéletlensége. Tolnában sokan voltak korábban is szűrővizsgálaton, és ők szerepeltek az OEP adatbázisban, annak ellenére, hogy voltak az elmúlt 2 évben, emiatt az első évben rengeteg felesleges levelet küldtek ki, ezért is volt rossz a statisztikájuk. És még akiről a háziorvosoktól tudták, hogy kik voltak, akkor sem vehették ki az adatbázisból, és ez sokat rontott a megítélésükön. De ő tudta, hogy mekkora az átszűrtség, és az nem volt rossz. Ő ezt folyton kérte, hogy ahol volt korábban is szűrés, vessék össze az OEP bázist a MaMma klinika adataival. Most már ezt maguknak megcsinálták, most már havonta frissítik az adatokat. Most már az OEP adatbázis is javult. A háziorvosok is kapnak listát, mind a behívottakról, mind arról, hogy ki jelent meg. Nagyon értékelik azt, hogy nem leveleznek velük, hanem személyes kapcsolattartás van. Háziorvos-értekezleteken és ő a rendelőkben is felkeresi őket, és odavisszajelzések működnek. Ezt fontos lenne országos szinten is bevezetni.

4. Megyei ÁNTSZ területi koordinátor SzSzB megye nagy létszámú megye, kb. 70.000 45-65 év közötti nő él itt, és ezeknek kellene 2 év alatt elmenni a mammográfiás szűrésre. Valamennyien korábban is voltak már szűrésen, lelkiismeretes nőgyógyász, háziorvos elküldhette őket, és volt egy rendelet is 51/1997. ami biztosította számukra a lehetőséget. (Eszerint a rendelet szerint 2 évente el kellett volna küldenie a háziorvosnak ezeket a nőket.) A program indulásakor SzSzB megye a 14. helyen állt a megyék rangsorában, ez elég gyenge helyezés, és Szabolcs szociális paraméterei és más szűrővizsgálatokban való részvételi adatai is elég rosszak. Emellett nagy a terület, sok helyen nehéz a közlekedés, nagy a munkanélküliek, az alacsony jövedelmi helyzetű emberek aránya… sok szempontból ez az ország egyik leghátrányosabb helyzetű megyéje. Két helyen van szűrőállomás: Nyíregyházán és Mátészalkán, ide kell eljuttatni a pácienseket.


52

ANOVA


8. Mélyinterjúk

Nekik sokkal többet kell dolgozniuk, mint egy szerencsésebb helyzetű megyében: kevés, ha csak rádióban, TV-ben hallják, esetleg újságban olvassák, csak erre nem fognak ugyanolyan arányban elmenni itt az emberek ettől, mint egy Dunántúli megyében. Azt gondolták, hogy a kulcsszereplők az orvosok és ápolónők, védőnők, mert az ember leginkább velük beszéli meg az egészségével kapcsolatos kérdéseket, bennük bíznak leginkább. Egy faluban hatalmas presztízse, hatása van egy orvosnak, és a megyében sok a jó orvos, tehát semmilyen levél, hirdetés nincs olyan nagy hatással a döntésére, mint az, hogy mit mond a háziorvos. Ezért ezt a dolgot meg kell beszélni a háziorvosokkal. Azonban ők ezért nem kapnak pénzt, ezért nem mindegy hogyan csinálják. Nagy háziorvos-értekezleteken egy rövid előadásban adnak tájékoztatást: miért fontos a mammográfiás szűrés, mit csinálnak, hogy is van ez. Biztos mindegyik tájékozott valamennyire, de nem egyformán. Emiatt, hogy a háziorvosban bíznak leginkább, emiatt háziorvosi körzetenként válogatják le a neveket (településen belül) És egy-egy háziorvos csoporttal (8-10), ha az ő területük szűrése következik, összejönnek és megbeszélik a teendőket. Röviden, mert utálják, ha elhúzódik. Aki nem megy el háziorvoshoz: ők is kapnak behívólevelet, másrészt megbeszélik az orvossal, védőnővel, hogy kerüljenek vele kapcsolatba telefonon vagy személyesen, ha lehet. Ezt nem lehet rájuk erőltetni, de a személyes megbeszélés mindennél többet ér. Az orvosnak van egy listája, hogy kiket várnak a szűrésre, és utána kap egy visszajelzést, hogy kik mentek el és kik nem. Elég nehéz volt elérni a szűrőállomásoknál, hogy küldjenek ilyen listát. Egy orvosra 200-250 asszony jut, akiről gondoskodnia kell, és legtöbbször este kell szaladgálnia utána, hogy elérje. Ez sok plusz munkát jelent. Ezért kellene valami díjazást kapniuk, nem csak az orvosnak, hanem a védőnőnek, ápolónőnek, mert még ha keveset is, de kellene nekik adni: arány szerint és létszám szerint súlyozva, aszerint, hogy hány embert tudott mozgósítani. Van egy orvos-beteg kapcsolat, ami alapján az orvos tudja, meddig mehet el, és lesz aki csak azért nem ment el, mert az unokájára kellett vigyázni, és lesz, aki nem megy el, mert fél, és azt az orvos tudja, hogy meddig mehet el vele, de ezt csak ő tudja. Ez munka, ehhez pénz kellene, mert lehet, hogy valakivel le kell ülni fél órát beszélgetni. Ha az orvos lelkiismeretes, és szerinte a nagy többség az, az időt és energiát fordít erre. Ráadásul ő csinálja végig a daganatos beteggel a szenvedéseket, és ezt nem akarja, nem kívánja a betegeinek. 4 hónappal az első szűrés után újabb behívólevelet küldenek, ekkor telefonálnak az orvosnak, hogy figyeljen erre, segítsen. Ez a két kör van, de nincs végső időpont, 1-2 beteg még később is pötyög. Ezt folyamatosan nyilvántartják, és időnként tartanak egy kis ünnepség-szerűt, amikor megköszönik azoknak a segítségét, akik nagyon nagy arányban elvitték a pácienseiket. „Semmi különös anyagi lehetőségünk nincsen, Budapest, 2003. szeptember

53

ANOVA


8. Mélyinterjúk

de mégis egy köszönet azért az embernek jól esik, meg az, hogy a kollégáik előtt azt mondja az ember, hogy idáig ők, és a többiek majd folyamatosan.” Ez egy csomó ember, és nem csak az orvosnak, a védőnőnek és az ápolónőnek is megköszönik. A háziorvosok mozgósítása mellett a másik hatalmas terület az önkormányzatok. Ez úgy ment, hogy mielőtt egy-egy terület szűrése következett volna elment a polgármesterhez ő, vagy a helyi orvost megkérte, hogy menjen el. Megkeresik őket, elmondják mennyire fontos a szűrés, hogy milyen nehéz ez, hogy a közlekedés nem túl jó, és elmondják, hogy 45-65 éves korosztályról van szó, és „pl. egy 60 éves kisvárdai néni, aki 5 évben egyszer jön Nyíregyházára, az nem fog egy levéltől rohanni Nyíregyházára, hogy meg akarom keresni azt a szűrőközpontot. Az „holt” ideges lesz attól, hogy: „Hova kell nekem menni? Micsoda? – Dehogy megyek, nincs énnekem semmi bajom!” – ezt fogja mondani. Ha viszont meg van szervezve egy busz az önkormányzat által, és még egy kis levéllel értesítik, hogy: Kedves XY! Lesz ez az emlőszűrés, feltétlenül tessék elmenni, mi ezt támogatjuk, a busz indul ekkor és ekkor innen és innen, elviszik meg hazahozzuk.” Az önkormányzatok nagy része ezt megcsinálja, és ezen nagyon sok múlik, SzSz B megye 70%-os részvételi arányát így sikerült elérni. A 13. helyről 1,5 év alatt az élre kerültek. (Vas megye eredménye hasonló még az övékhez.) Munkahelyeken is volt, hogy elérték, hogy segítsenek. Elment az ember, megpróbálja meggyőzni őket. Ez nem volt könnyű, mert a 70.000 nőből egy-egy munkahelyen dolgozókat kikeresni elég időigényes, de úgy gondolják, hogy: „Ha valaki hajlandó segíteni nekünk, akkor nem tud olyat kérni, hogy mi azt ne csináljuk meg.” Még mindig kevesebb ez a munka, mint hogy ő elengedi a dolgozóit, esetleg buszt szervez nekik… Amúgy az önkormányzat által szervezett buszokkal bemenő nőknél sosem volt probléma azzal, hogy elengedik-e a munkahelyről. Lehet, hogy van, ahol elengedik, van ahol szabadságot kell kérnie. A behívólevél országosan egységes, ezt a szűrőállomások küldik ki, náluk az egyik állomás más levelet küldött (ez nem biztos, hogy meg lehet mondani), ő ehhez alkalmazkodik, mert azt gondolja, hogy ha ő akar valamit, és azt gondolja, attól többen jönnek el, akkor csinálja úgy. „Én háziorvos voltam majdnem 20 évig. Én tudtam, hogy mit jelent az, hogy egy hivatal csak értelmetlen hülyeségeket mond, és csak előírásokat mond és csak szabályoz, és a világon semmi őhozzá el nem ér. És én is azt szerettem volna, hogy tudjam, hogy a hivatal azért van, hogy engem segítsen, mert én állok a beteg mellett reggeltől estig, ők azért vannak, hogy engem segítsenek, és akkor így próbáltam meg felfogni a helyzetünket, hogy azért vagyunk, hogy az össze szűrőállomást, háziorvost, önkormányzatot segíteni tudjuk. És nem gondolom magamról, hogy én jobbat akarok azoknak az embereknek, akiket én nem is ismerek, mint ők, akik ismerik őket. ” A központi levélről – szerinte nem ez a kulcs abban, hogy elmennek-e, szerinte nem annyira olvassák el a nők, ő csak átfutni szokta az ilyeneket.


54

ANOVA


8. Mélyinterjúk

Nem volt energiájuk rá, hogy a levéllel is foglalkozzanak, viszont plusz információt, ha tudtak, beletettek, hogy honnan indul a busz, vagy más szervezési kérdésekről megkérték a szűrőállomásokat, hogy tegyék bele a borítékba. Az egyén szempontjából 2 évente kerül sor a szűrésre, de mivel ők mindent túlbonyolítottak, ezért itt nem fejeződik be 2004. decemberében a munka, hanem egymásba folynak a ciklusok, és tartanak egy göngyölített nyilvántartást 2002. január 1-től, amiben az orvosokat értékelik. (Akire később került sor az első behívásra, annak is meg kell adni az időt, hogy elmehessenek még a páciensei.) Még egy fontos dolog: lett egy kormányrendelet, ami az utazási költségeket téríti és jó dolog, és még egy kellene: hogy az orvosok kapjanak valami finanszírozást. Neki egy dolog segítene még. Ők nap mint nap figyelik a rendszert, ebben nincsen probléma, de „vannak a szűrőállomások, onkológusok és sebészek munkájában olyan furcsa dolgok”. Az ő eredményeiket a szakmai protokollal összevetve különbségeket lát, de ezt ő igazán nem ítélheti meg, mert nem ez a szakmája, emiatt nem élhet kritikával. Az kellene, hogy megfelelő szakmai testületek a havonta, negyedévente leadott jelentéseket elemezzék, esetleg lejöjjenek a helyszínre ellenőrizni. Mert neki az is fontos, hogy ne legyen 40%-os visszahívás, mert tönkreteszi a rendszert, mert sok terhet jelent. Ilyen előfordult, és ez szakmai hiba. Kellene egy szakmai testület, aki ha lát ilyet, jöjjön ide, és nem az kell, hogy leszúrjanak valakit, hanem jöjjenek ide, ha valami differencia látszik, és kérdezze meg az itteni kollégákat, hogy mit tudnak segíteni, mert ők azt szeretnék, ha az itt kezelt betegek is ugyanolyan arányban gyógyulnának meg, mint máshol. Valaki jöjjön ide, ő nem is akar ott lenni, és nem akar senkit megszégyeníteni, de az lenne a jó, ha lenne egy erős szakmai kontroll. A munka sikere, hatékonysága: akármennyire túlbonyolították is maguknak ezt, és sok munkát csináltak maguknak, de eddig kb. 100 nőt szűrtek ki úgy, hogy más vizsgálattal nem lehetet volna kiszűrni, ők 90% feletti valószínűséggel meggyógyulnak, és nem olyan drasztikus, mintha később veszik észre, amikor már tapintható. Kommunikáció javítás: Jó lenne, ha TV csatornákon köznapi ember számára érthetően és élvezetesen elmagyaráznák a mammográfiás szűrést. Mert sokan nem tudják, hogy ha daganatuk van, az gyógyítható még. Sokan azt gondolják, hogy ha ez van, egy éven belül meghalnak, és sokan félnek ettől, nem akarják megtudni, hogy legalább addig nyugodtan éljenek. Akik nem mennek el: Ő azt látja, hogy akármilyen szegény, akármilyen kicsi falu, ha van egy jó háziorvos, vagy védőnő, vagy ha ezek nem olyan jók, de van egy jó jegyző, vagy polgármester, akinek ez szíve ügye, akkor onnan eljönnek. Meg kell találni azt a kulcsembert, aki tudja mozgósítani őket. És azt gondolja, ők megtalálták ezeket az embereket, mert egyetlen orvosi körzetben sem volt 50% alatti megjelenési arány, és sok a 80% körüli részvétel, miközben az országos átlag 43%.


55

ANOVA


8. Mélyinterjúk

Aki nem vesz részt, arról nem sokat tud, mert annyira el volt foglalva a szervezéssel, meg hogy ezeket az embereket mozgósítsa, hogy nem tud erről. Azért kellene valami juttatás az orvosoknak, védőnőknek, mert ez nem egy egyszeri munka, hanem újra és újra kell vele foglalkoznia ingyen. Jön a következő kör szűrés, meg még és mindig megkérjük, hogy dolgozzon újra és újra. A következő szűrési ciklusban attól tart, kevesebben mennek el, mert úgy gondolkodnak, hogy „én már voltam, nem kell menni”, és akinek negatív élménye volt, pl. visszahívták és kiderül, hogy nincs baja, az egy nagy lelki megterhelés, ami gátolhatja, hogy elmenjen. A szűrőállomásnak anyagi érdeke hogy visszahívja a betegeket, mert az pont nekik. Ezért kellene az erős szakmai kontroll. És ha azt mondja, hogy nem lát semmit, de jöjjön vissza egy év múlva, arra ki mondja azt, hogy felesleges? És ha közben tényleg kialakul egy daganat? Az kellene, hogy lelkiismeretesen dolgozzanak, és ne törődjenek vele, hogy a kórház mennyit keres. Fontos lenne az informálás, tájékoztatás, TV-ben, lehetne ingyenes telefonszám, amin lehetne érdeklődni, ilyeneket kellene csinálni. Fontos lenne rögzíteni, hogy a mellrák korai stádiumban felismerve jól gyógyítható, stb. Lehetne esetleg főműsor előtt társadalmi reklám szinten, vagy népszerű tudományos módon elmagyarázni azt, hogy mi ez az egész. Biztos az is számít, ha népszerű emberek beszélnek erről. Nekik van olyan háziorvosuk is, aki falunapokon, egészségnapokon csinál erről anyagot, ez is helyi szinten működik. Szerinte a négyszemközti személyes beszélgetés győzi meg leginkább az embereket, legalábbis SzSzB megyében ez a tapasztalat, hogy a háziorvosok hatása a legnagyobb. Fontos, hogy bízzon az orvosokban. „Tudom, hogy jó szakember – persze van egykét kivétel, de az más dolog – megbízom benne, hogy jó szakember, hogy szereti a betegeit, hogy meg akar tenni mindent a betegéért, hogy neki fontos a betege egészsége, és én azért vagyok, hogy az ő tevékenységét előmozdítsam. Hogyha én azt sugárzom, hogy azt gondolom, hogy sokkal különb vagyok nála és énnekem fontosabb az ő betege egészsége, az először is borzasztó nagy tévedés lenne a részemről, másrészt ezen teljesen jogosan megsértődne, és nem csinálna semmit, mert azt mondanák: „ha ilyen okos vagy, meg mindent tudsz, akkor csináljad! ” Más szűrővizsgálatok: méhnyakrák-szűrésben 14. helyen van a megye, 2001-ben így volt, szerinte most is így lehet. Szerinte a nőgyógyászati szakrendelési óraszám nem egyenletes az országban, SzSzB megyében szerinte ez kevés, emiatt nagy a zsúfoltság, és ez hat negatívan. A méhnyakrák-szűrést most fogják központilag kezdeni.


56

ANOVA


8. Mélyinterjúk

8.2. Háziorvosok 1. Háziorvos – szülész-nőgyógyász és onkológus Már korábban is sokakat küldött mammográfiára, őket igyekezett úgy küldeni vizsgálatra, hogy figyelembe vette hol laknak, hol dolgoznak. Korábban kapacitáshiány is volt, ez is befolyásolta az elküldöttek számát. Olyanokat küldött eddig, akinél gyanús volt, panasza volt, félt, vagy a családban előfordult már rák; őket küldte célzottan. A központi szűrővizsgálatra a betegek kaptak csak behívót, nem tájékoztatták a háziorvost, amit ő a program hiányosságának tart. Másrészt a betegek sem szóltak, hogy voltak-e. Ő nem kapott tájékoztatást, hogy most fognak menni a páciensei, hogy beszéljen velük, próbálja őket rávenni. És ezt hiányolja, neheztel is érte. Elég messzire kellett menni Kerepestarcsára. A szűrés menetéről sem kapott semmilyen tájékoztatást, ezt is hiányolja, csak annyit tud, amit a rádióban hallott. Az eredményekről sem tájékoztatták, a statisztikát sem ismeri. Azt észrevette, hogy nem mindenkit hívnak be, van aki kimaradt, de nem tudja, hogy tartják nyilván, hogy ki volt korábban, ki nem. Ő ezzel együtt igyekezett rábeszélni azt, aki mondta, hogy most megy. Sajnos az egyik településrész pont a nagy hidegek idején került sorra, próbálta rábeszélni őket, hogy kérjenek későbbi időpontot. A szervezett szűrésekre mindenképpen szükség van, másban is kellene – bélrákok, prosztata, elég jól lehetne szűrni. Ő maga eljár szűrésekre, amire lehet. A kerepestarcsai szűrőközponttal elégedettek voltak a páciensek, nem kellet sokat várni, pozitív véleménnyel voltak. Fontos lenne a média szerepe a szűrések reklámozásában. Az egészségkultúrát kellene fejleszteni, és ezt nem csak az orvos személyes hatásának kellene elérni, hanem a pedagógustól kezdve az iskolában, a médiában és az orvosnak is. Ha megkapta volna a listát, persze lenne egy kis munka vele, de nem neki, hanem az adminisztrátornak. Ha lenne egy jó felvilágosító tevékenység személyes példákkal, hogy valaki meggyógyult, mert időben elment… akkor sokkal kevesebb lenne az, akivel személyesen el kellene beszélgetni, meggyőzni. Ő a TB oldaláról fogná meg a dolgot: akit behívtak és nem jelent meg, azt kiszámlázná. 2-3000 Ft-ot fizettetne, hogy tudatosítsa, hogy az egészség nem ingyenes. Ahol értéke, ára van az egészségnek, ott kevesebb a gyógyszerhalmozás, jobban elmennek szűrésre, jobban vigyáznak rá. Aki nem ment el szűrésre, annak megemelhetnék a TB járulékát. A beteget érdekeltté kell tenni abban, hogy elmenjen. Vagy akár az orvosi vizsgálatért is lehet, hogy pénzt kellene kérni, és ha


57

ANOVA


8. Mélyinterjúk

nem megy el, azért többet fizetetni (Svédország pl.), hogy komolyan vegyék az egészségügyet. Ma már nincs megbecsültsége az orvosoknak. Valószínűleg a roma lakosság kevésbé megy el, de nincs róla adata, csak sejtése. Ha lenne egy listája, akkor tudna rá figyelni, hogy megkérdezze őket, ha már nála járnak. Bár furcsa az, hogy neki kell mennie a beteg után, inkább rá kellene venni őket, hogy fontos legyen nekik a saját egészségük. Ezt beléjük kellene nevelni, nem egyenként elmagyarázni, hogy van értelme. Ezt azért nem egy háziorvosnak kell felvállalni, ezt meg kellene tanítani az iskolában, hogy szűrésekre kell járni, hogy az egészségre éppúgy vigyázni kell, ahogy mosakodni kell.

2. Háziorvos, Budapest A tömegszűréssel szerinte az a probléma, hogy nincs megfelelő visszajelzése az orvos felé. A decentralizált szűrés szerinte jobb lenne, mert szerinte az, hogy kinek mikor és hogyan végeztet szűrést, azt a háziorvos tudja megítélni, mert ő tudja, milyen hormonpótló kezelést kap, mikor maradt el a menstruációja, stb. A központi szűrés kikerüli a háziorvost. Erőltetett. Aki nem jár el a háziorvosához, az mitől menne el egy országos szűrésre? Ma már a szűréseket decentralizálva kell végezni ott, ahol a beteg él, és ahol az orvosa van. Kistelepüléseken pedig mobilszűrőbuszokat kellene alkalmazni. (Más problémák is vannak a központi behívással: például a mammográfiás szűrésnél pl. az az optimális, ha a menzeszt követő 10. napon végzik. Ha központi behívás van, ez nem érvényesülhet.) A szűrésre nagy szükség van, de hogy ezt X intézmény kapja meg a másik rovására, aki esetleg saját erőforrásból szerzett egy mammográfot, és neki azt karban kell tartania, üzemeltetnie kell, az igazságtalan. (Az Auróra utcai rendelőintézetben van mammográf, és nincs benne a központi rendszerben.) Az egészségügyi dolgozóknak is van egy felelőssége, példát kell mutatniuk, ő például évente elmegy szűrésre, és ezt el is tudja mondani a betegeinek. Ő évente elküldi a betegeit szűrésre. Van, aki nem fogja fel ennek a jelentőségét, azzal alá szokott íratni egy kartont, mert arra emlékeznek. Mit tesz isten, kiderül, hogy nőgyógyászati daganata van. „Milyen igaza volt a doktornőnek, hogy forszírozta, hogy menjek el, és nem mentem el.” Ezzel nem az a cél, hogy szankcionáljon, vagy igazolhassa magát, hanem hogy tudatosítsa a beteggel, hogy ez valami komoly dolog, ettől sokan megriadnak, és inkább elmennek. Nyilván, ha valakit így presszionál, annak van valami fontos oka. A betegek közül az alacsony státuszúak, alacsonyan iskolázottak is elmennek szűrésre. Szerinte be lehetne vezetni egy olyan rendszert, hogy bonusz pontokat kapna az, akinek megfelelő a szűrése. Azaz az orvos, aki foglalkozik annyit a betegeivel, pluszmunkát áldoz erre, az kapjon valamit. Nincs visszacsatolás. Budapest, 2003. szeptember

58

ANOVA


8. Mélyinterjúk

Nem annyira megfogható, dokumentálható a rendszer, mint kellene. Pl. ha a Józsefvárosi újságban megjelenne, hogy az egyes orvosok milyen hatékonyan küldik el a betegeket szűrésre, annak lenne jelentősége. Azokat a pácienseket, akik nem járnak az orvoshoz, nem hívhatja fel, mert az zaklatás. „Erre való a média, amiben nagyfilm előtt azt kell mondani, hogy: Menj el rákszűrésre!” Korcsoportos tájékoztatási rendszert kellene bevezetni, ahol megmondanák, melyik korosztálynak mi a teendője azért, hogy a következő évtizedet egészségesen élje meg. És fontos, hogy ne csak délelőtti műsorokban legyen erről szó, hanem este is. Szimpatikusan, nem pánikkeltően, optimistán kellene ezt előadni. A központ nem értesíti az orvost, nem kapott listát arról, hogy ki volt, ki nem szűrésen. Gyakorlatilag egy párhuzamos rendszert építettek ki, anélkül, hogy értesítenék őt, hogy ki milyen vizsgálaton volt. A betegek meg nem beszélik meg a háziorvossal a dolgaikat, külön-külön használják a háziorvost, a szakorvosi szolgálatokat, stb. A szűrés és a többi hasonló munka úgy történik nála, hogy egy évben egyszer elővesz egy beteget, és mindet ellenőriz, a többi alkalom gondozás. Ez nem többletmunka, hanem része az orvosi munkának. Az egészségügynek ma már erről kell szólnia. Vérnyomásmérés, testsúlymérés, stb. – állapotkövetés. Szerinte nem a szocio-demográfiai háttéren, hanem az orvoson múlik, hogy honnan hányan mennek el szűrésre. Nincs statisztika a Józsefvárosra, de tapasztalatai szerint ez így van. A nőgyógyász és a háziorvos is részben – sajnos – párhuzamosan működik ebben. Szerinte önmagától javulni fog az átszűrtség. Mindig marad egy kis százalék, aki nem megy el, mert nem akar tudni róla, ha baja van, fél, ez 10% körül szokott lenni. Azért fog javulni a részvételi arány, mert az ember azt mondja: „A másik is volt, én is megyek!” Mert erről beszélnek, társasági beszédtéma a betegség. Aki egyszer elmegy, és nincs nagyon negatív élménye, az újra el fog menni.


59

ANOVA


8. Mélyinterjúk

8.3. A népegészségügyi program keretében végzett mammográfiai szűrés célcsoportjába tartozó nők 1. interjú 58 éves nő, érettségizett, a MÁV-nál dolgozik adminisztrátori munkakörben, VIII. kerületi lakos, tavaly kapott behívólevelet de nem ment el a vizsgálatra . Az interjú helye: Auróra utcai rendelőintézet (de nem nőgyógyászati rendelés) A szűrővizsgálatokról ill. a mammográfiáról általában A szűrővizsgálatok mindenekelőtt arra jók, hogy korán kiderüljön az, ha valami baj van, „a rákok miatt, meg a ciszták miatt.” Ő részt vesz több ilyen szűrésen, nőgyógyászatin, tüdőszűrésen, a munkahelye előírja neki, tehát muszáj. A mammográfia ilyen szempontból más, arról ezek között a keretek (munkahelyi keretek) között nem esik szó. A mammográfiás szűrésről nemcsak a behívólevélből szerzett tudomást, a médiából is volt valamennyi információja. A népegészségügyi programról nem sok információja van, legutóbb arról hallott, hogy az Országos Baleseti Intézetnek volt csontsűrűségvizsgálata és mammográfiás vizsgálata is. Ezt valahol olvasta, postaládában talált szórólap-szerű anyagban. Ezen kívül a METRO újságból tájékozódik, emellett a lánya egészségügyiben tanul, és a könyveiben sok minden benne van, beszélgetnek róla. Ismerősökkel, barátokkal ez nem kerül szóba, ez nem olyan téma. Ami a vizsgálat menetéről való informáltságot illeti, csak annyit tud róla, amennyit néhány hete egy TV-műsorban látott, ott mutattak valamennyit abból, hogy hogyan zajlik a vizsgálat, de ebből elég keveset tudott meg. Ezen túl a nőgyógyászától szerez információkat, akivel jó a kapcsolata. Miért nem ment el a vizsgálatra Elolvasta a behívólevelet, de mivel egyidejűleg más orvosi vizsgálatokra is kellett mennie (pajzsmirigy, nyakcsigolya) úgy döntött hogy „először a fontosabb dolgokat rendezi”, aztán megy el a mammográfiára. Nem is volt jó neki az időpont, aztán gondolta hogy elmegy, de valahogy elfelejtődött. A nőgyógyászával is konzultált a dologról, hogy az Aurórában is van szűrés, oda fog jönni. Az üzemorvos amúgy is elküldi szűrővizsgálatokra, ld. tüdőszűrés, csontsűrűség. Ami a kiküldött levelet illeti, az csak egy behívólevél volt, időpont hogy mikor mehet, nem emlékszik rá hogy ennél bővebb információt tartalmazott volna, ennél lehetne bővebb a szolgáltatott információ, de nem ez volt a döntő szempont abban, hogy nem ment el. Lehetséges ösztönzők a szűrésen való részvételre Több információra lenne szükség a behívólevélen, arról, hogy mire jó a vizsgálat, de különösen a vizsgálat menetéről. Információ híján „csak én magamban meditálok, hogy azt tulajdonképpen hogyan is csinálhatják, hogy mit csinálnak velem, ha én oda megyek. Ha tudom hogy mi fog történni, akkor én is tudok készülni rá, nem az van hogy bemegyek és azt sem tudom hogy miről van szó.”


60

ANOVA


8. Mélyinterjúk

Emellett a szégyellősség sokakat visszatart attól hogy elmenjenek orvoshoz, ezzel kellene valamit kezdeni. A személyes ismerősei között is van olyan, aki emiatt nem megy el, „mert ő nem rajka ki a mellét”. Sokat számít, hogy nők vagy férfiak csinálják a szűrővizsgálatot, jobb lenne ha nők csinálnák. Ami az egyéb, „egyszerű” kommunikációs eszközöket illeti, „a postaládába sok butaság kerül be, ha az ember valóban kap valami hivatalosat, akkor is azt gondolja hogy vagy igaz vagy nem igaz. Ilyen szempontból nem jó, ha a mammográfiáról szóló tájékoztató nagyon hasonlít pl. egy reklám-szórólaphoz, mert azzal együtt fogják kidobni. Akkor úgy lennék vele hogy még ha valóban hivatalos is lenne, hogy ez egy butaság, mert hát be van dobálva a postaládába, az egyik átdobja a másiknak, ilyen dolgok. Valahogy hivatalosabban kéne.” Azonban feltehetően még hatékonyabb lenne, ha olyanok hívnák fel a figyelmet a vizsgálat szükségességére, akiket az illető személyesen ismer és akikben megbízik, pl. a háziorvos, az üzemorvos, „az illetékesek”. 2. interjú 59 éves nő, érettségizett, jelenleg nyugdíjas, korábban irodai tisztviselő volt egy anyaggazdálkodási vállalatnál, lakóhelye: VIII. kerület. Az interjú helye: Auróra u.-i rendelőintézet (nem nőgyógyászati rendelés). Kapott behívólevelet és arra el is megy, de amúgy is elment volna. A szűrővizsgálatokról ill. a mammográfiáról általában A szűrővizsgálatok általában arra jók, „hogy megelőzzük a bajt”, hogy időben felfedezzék a betegségeket. Amúgy más szűrővizsgálatokra nem szokott elmenni csak a nőgyógyászatira, illetve aztán a mammográfiára. De amúgy nagyon fontosak ezek a vizsgálatok, minden évben mindenkinek vérképet kellene csináltatni, ennek megfelelően gyógyszerezni. „De ehhez az egészségügynek is úgy kellene hozzáállni az emberekhez, hogy mi gyógyítani akarunk.” Nem úgy kell hozzáállni, hogy nem figyelnek oda, „egyszer megállapították hogy glaukómám van, aztán másodszorra azt, hogy nincs”. A behívólevélen kívül is hallott arról, hogy „hogy bizonyos életkorban kiküldenek ilyen cédulákat, hogy menjenek el ilyen szűrővizsgálatra, mammográfiára”. Nem tudja, ez pontosan melyik életkorra vonatkozik. A vizsgálat menetével kapcsolatban kicsit bizonytalan, „végül is odatartjuk a géphez a mellünket és akkor megvizsgálják elölről és oldalról is, ha valaki gyanús, akkor csinálnak biopsziát is vagy mit, szövettani vizsgálatot.” Erről azért több információ kellene. Miért megy el a vizsgálatra (a jövő héten fog menni) Egyébként amúgy is bejelentkezett volna mammográfiára. Nem tudja pontosan azonosítani, hogy honnan hallott róla, innen-onnan, médiából, baráti körből. Azért döntött úgy, hogy mindenképpen eljön, mert „a megelőzés nagyon fontos, ha időben Budapest, 2003. szeptember

61

ANOVA


8. Mélyinterjúk

felfedezzük könnyebben gyógyítható, akkor esetleg nem kerül sor műtétre, hanem esetleg gyógyszeres kezeléssel is megoldható.” Más nők miért nem mennek el a vizsgálatra Sokan nem veszik komolyan egyáltalán, vagy halogatják, mert nincs idejük és nem tartják annyira fontosnak, hogy szakítsanak rá. Sokan vannak akik nem veszik komolyan. Valószínűleg a szégyellősség is számít, sokan mondják, hogy „hát nem szívesen vetkőzök le”, olyan is lehet, aki nem érti miért van rá szükség, „sokan azt hiszik hogy én egy kurva vagyok, azért kell odamenni?”. Lehetséges ösztönzők a szűrésen való részvételre Jobban fel kellene hívni az emberek figyelmét a dologra, TV-ben, rádióban, újságban, akár még ingyenes előadások formájában is. Meg az önvizsgálatra is tanítani kellene a nőket, jobban kellene hirdetni, hogy odafigyeljenek, fontos legyen nekik ez a dolog és akkor mammográfiára is könnyebben elmennének. Nem is csak a mammográfiára kellene felhívni az emberek figyelmét, hanem a nőgyógyászati szűrésekre is, „nőgyógyászati szűrésre, az ilyen rákszűrővizsgálatokra”. Az kellene hogy általában jobban odafigyeljenek ezekre a dolgokra és akkor nyilván a mammográfiára is többen elmennének. Emellett több információ kellene a vizsgálatról: miért jó, mit lehet megelőzni vele. Hangsúlyozni kellene azt is, hogy a vizsgálat nem fájdalmas. A háziorvosok is fontosak lennének ebben, hogy tájékoztassanak, mondják a nőknek, hogy menjenek el szűrésre, de van olyan orvos, aki nincs ilyen bizalmas viszonyban a betegeivel, meg az is probléma, hogy a háziorvosoknak sokszor nincs idejük foglalkozni a betegekkel, ezért nem kerül szóba a dolog, úgyhogy talán a nőgyógyászoknak is lehetne ebben szerepe. Az „egyszerűbb” meggyőzési technikákról: sok embernek számíthat mondjuk híres emberek ajánlása, „de azért az értelmes embereknek enélkül is fel kellene fogni hogy ez fontos”. A 45-65 közötti korosztálynak azért inkább a komolyabb meggyőzési formák közé kellene terelni. Bár különböző emberek vannak műveltségi szintben is, ezért különféle módokat kellene találni a meggyőzésre, ami különböző műveltségű embereket ér el. Hogy legyen olyan is amit a 7 osztállyal rendelkező is megért, „a nép nyelvén”. 3. interjú 63 éves háromgyerekes nő. Felvidékről 1945-ben áttelepített család, önkormányzati lakást kaptak a Naphegyen. A férj nemrég halt meg hepatitiszben, de májzsugora is volt. A két fiúgyermek munkaképtelen, az idősebb 24 éves és az esti iskolába jár, a fiatalabb 21 éves, nem vették fel a McDonaldsba. A nyolcadik osztályt kezdi, évekig kisegítőbe járt, de anyja szerint nem szellemi fogyatékos, az iskolarendszert okolja. Most tudta meg, hogy 23 éves korig jár a segély az iskolás gyerekekért. Az édesanyja is velük él, jelenleg kórházban van. Az interjú helye: egy budai park Budapest, 2003. szeptember

62

ANOVA


8. Mélyinterjúk

A szűrővizsgálatokról ill. a mammográfiáról általában A progamról hallott a tévében, hogy minden harmincöt év feletti hatvanöt év alatti nőnek küldenek behívót a szűrővizsgálatra. „Hallottam, hogy az az angol nő is akciózik, nagyon igaza van. Rádiót nem hallgatok, de a tévében az a hirdetés volt, amikor hazamegy a férj, meg a két fiú és nincs velük az anyjuk, csak a fényképét nézik. Ez engem nagyon megfogott. Ilyen filmeket kéne még leadni a tévében, úgyis annyi a reklám.” Egyetért vele, hogy legyen ilyen szűrővizsgálat, mert ezt a rákfajtát könnyű gyógyítani, ha időben észreveszik. Itt a házban is van egy nő, akinek levágták a mellét, meg a lánya egy kolleganőjénél is későn vették észre, és meg is halt. Nem hiszi, hogy erről ne tudnának az emberek. Meg azt sem hiszi, hogy kidobják a névre szóló levelet, „csak nem keverik össze a Budapesti piaccal, meg a többi hülye reklámmal”. Inkább azért nem mennek el, mert más gondjuk van. Napi gondok. „Most még ennünk sincs mit, tessék, ez a helyzet.” Miért nem ment el a vizsgálatra Május végén kapott először behívót a szűrővizsgálatra, mindjárt gondolta, hogy el is megy, mert a sógornője rendszeresen jár, behívó nélkül is. Aztán ez elmaradt, nyár közepén érkezett a következő értesítő, de a napi gondok, a férj és az édesanyja betegsége miatt nem ért rá elmenni. „A két fiam dohányzik, mi passzív dohányosok vagyunk. Tüdőszűrésen már voltam, rendszeresen járt az egész család, a fiam meg most volt külön, a McDonalds felvétel miatt. Semmi bajunk nincs. A nőgyógyászhoz nem járok, mert kipakoltak szüléskor. Mammográfián még nem voltam. Úgy tudom, egy műszerrel tapogatnak végig, nem fáj, nem is tart sokáig, szóval én gondoltam elmegyek. A sógornőmmel beszéltem erről. Csak a hajléktalanok nem foglalkoznak a szűrésekkel, azok már szarnak az orvosokra.” „Nem értem rá a vizsgálatokra. A vesémmel volt gond, hogy fájt, a nászfivéremnek is ez volt a baja, és azonnal kivették neki a veséjét. Úgyhogy azt kivizsgáltattam, de az orvos semmit nem segített, elküldött haza és kész. Most elintézem a fiam iskoláját, utána jönnek a végrehajtók, a lányom ránkküldte, a mobiltelefon-előfizetés tartozás miatt, bár én mondtam, hogy ellopták, de senki sem foglalkozott velem. A lányom kutyáját vihetik, mást úgysem találnak. Aztán a villanyt is ki akarják kapcsolni a tartozás miatt, ha ez elintézem, majd akkor megyek.” „A magyar orvosok szándékos gonoszsága miatt tartunk itt. Én csodálkoztam, amikor hallottam, hogy Németországban ingyenes fogászat van, meg Svédországban milyen magas a gyes. Itthon le kell fizetni az orvosokat, különben kiteszik a félhalott embereket. Akinek nincs pénze, az dögöljön meg, azt csak a jóisten segíti, vagy úgy segíti, hogy meghalasztja, hogy ne kelljen többet itt lenni ezen a mocskos földgolyón. Hát ez van, amíg élünk remélünk, ahogy mondani szokták.”


63

ANOVA


8. Mélyinterjúk

4. interjú 48 éves VIII. kerületi nő, két gyerekkel, kapott behívót, de nem ment el a vizsgálatra. Az interjú helye: egy budai park A szűrővizsgálatokról ill. a mammográfiáról általában Mire jók a szűrővizsgálatok: a mellrák, a bőrrák és a méhrák a legkönnyebben gyógyítható betegségek. Itt a megelőzés életet menthet. Egy idős rokon csak akkor ment el, amikor már a hónalja felfakadt, és ott jött ki a rák. Levágták a mellét, egy hónap múlva meghalt. A negyvenöt fölöttiek veszélyeztetettek. A rák oka a hajlam, meg a környezet, a rossz levegő, a stressz, a cigaretta. Más ráknál jobb nem tudni róla, mert a betegség akkor elvadul, ha felnyitják a sebet. Sok ilyen példa van. Meg tüdőszűrés is csak évente van, lehet, hogy másnap már rákos lett az ember. Nem szoktam félni előtte, hozzátartozik az életmenetemhez. „Az AIDS szűrésre soha nem mennék el, mert úgysem lehet már semmit sem csinálni ellene.” Ő nem ment el a szűrésre, a mammográfia szó elsőre nem ismerős neki, de ismeri az eljárást, két napja látott a Fókuszban egy öt perces műsort a témáról. „Nem a gépeket kellene ismertetni, mert már mindent géppel csinálnak, hanem azt kellene elmagyarázni, hogy mire jó ez. Rádióműsorokban, meg a tévében, pontos információkkal, nem kutyafuttában. A plakátok mellett elmegy az ember, annyi a reklám, ne arra költsék a pénzt. A legbiztosabb, amikor a barátaitól, ismerőseitől hallja az ember, hogy ez egyszerű, nem fáj, menjünk el együtt”. A jövőben tervezi, hogy el fog menni. Azt gondolja, hogy a szűréssel a veszélyeztetett korosztályt célozták meg, bár szerinte a fiatal, kisgyerekes anyák vizsgálata is fontos, van is olyan fiatalabb ismerőse, aki eljár szűrésre, de nem jó szemmel néznek rá, hogy miért megy oda rendszeresen. Miért nem ment el a vizsgálatra Azért nem ment el a vizsgálatra, mert más egészségügyi gondjai voltak, és azok elvitték az idejét, nem tudott elmenni, de tervezi. Lehetséges ösztönzők a szűrésen való részvételre Az emberek azért nem mennek el rákszűrésre, mert eleve utálják a kórházakat. A feltételek megalázóak, még ha a szakemberek jók is, elmagyarázzák a problémát, meghallgatják a beteget. Az olyan kórházakban, amik jól felszereltek, mint a Kútvölgyi, csak az ismeretség, meg a pénz számít. Egyedül a János intenzívén nem fogadtak el semmit, mert ott lehet, hogy meghal a beteg. Szorongva mennek a kórházakba, rendelőbe. Talán, ha a műszerek kitelepülnének, az jó lenne, de az biztos költséges. Rettegnek a betegség tudatától, de akinek gyereke van az nem engedhetné ezt meg, hogy ne merjen szembenézni. Igénytelenségnek tartja, ha valakit nem lehet rávenni a szűrésre. Kötelezővé kellene tenni, de nem csak a levélbe leírni, hogy kötelező, mert az nem számít. Nem is a körzeti orvosnak, meg az egészségügyeseknek kellene a problémával foglalkoznia, Budapest, 2003. szeptember

64

ANOVA


8. Mélyinterjúk

mert ők nem állnak napi kapcsolatban az érintettekkel, hanem a munkahelyi felvételnél kellene kötelezővé tenni, tehát a munkaadó kötelezné évente az alkalmazottakat. Ez a vendéglátásban és az iskolákban is így van. A pénzbüntetés nagyon rossz ötlet, a legszegényebbek nem tudnák kifizetni úgysem.


65

ANOVA


9. Nyitott kérdések


Táblázat 5. Ha NEM PANASZOK miatt kapta: Kérem, mondja el röviden miért kapott orvosától beutalót a szűrővizsgálatra? N

%

Valamilyen szubjektív okból igényelte a beutalót

8

22,9

Rendszeresen jár ellenőrzésre

7

20,0

Megelőzés végett

6

17,1

Elérte a kort, amikortól kötelező a vizsgálat

5

14,3

Valamilyen más betegség miatt teljes kivizsgálásra volt szükség

3

8,6

Hormonpótló gyógyszert szed

2

5,7

Egyéb

2

5,7

NT/NV

2

5,7

Összesen

35

100,0

Táblázat 6. Mit gondol, milyen előnye származik abból, hogy részt vett a szűrővizsgálaton? N

%

Megtudja hogy nincs semmi baj, megnyugtatja

174

36,3

Időben fedezik fel / tudja meg a betegséget, jobb gyógyulási esélyek

118

24,6

Megelőzés

64

13,4

Tisztában lesz a saját egészségi állapotával

26

5,4

Fontos

13

2,7

Egészsége érdekében történik

12

2,5

Kiderült, hogy daganatom van

4

0,8

Egyéb

12

2,5

NT/NV

53

11,1

Összesen

479

100,0

Táblázat 7. Ha IGEN: Végül miért nem ment el mégsem a vizsgálatra? Egyéb, éspedig:

Betegség miatt


N

%

16

14,8

66

ANOVA



Családi okokból

16

14,8

Majd bepótolja

12

11,1

Munka/munkahely miatt

11

10,2

Közlekedés miatt

7

6,5

Lustaság, hanyagság

6

5,6

(A fájdalomtól vagy az eredménytől való) félelem miatt

6

5,6

Volt már előbb

4

3,7

Baleset miatt

3

2,8

Bizonytalanság

3

2,8

Máshol tartózkodott

2

1,9

Be fogja pótolni

2

1,9

Nem foglalkozott vele

2

1,9

Anyagiak miatt

2

1,9

Egyéb

9

8,3

NT/NV, nem pontosítja

7

6,5

108

100,0

Összesen

Táblázat 8. Részt vett-e az elmúlt két évben valamilyen más szűrővizsgálaton (a mammográfiás szűrővizsgálaton kívül)?

Más, éspedig: N

%

Csontritkulás, csontsűrűség

67

63,8

Általános, többirányú vizsgálatok

10

9,5

Hasi

7

6,7

Szív

3

2,9

Pajzsmirigy

2

1,9

Műtét előtt

2

1,9

Egyéb

9

8,6

105

100,0

Összesen

Táblázat 9. Ha IGEN: Hol hallott a szűrőprogramról mielőtt a behívó levelet megkapta?

Egyéb helyről, éspedig: N Munkahelyen


21

% 40,4

67

ANOVA



Rokon vagy ismerőstől

13

25,0

Valamilyen előző vizsgálaton

8

15,4

Szórólap, plakát

5

9,6

Előadáson

3

5,8

Egyéb

3

5,8

Összesen

52

100,0

Táblázat 10. Mit hallott a szűrővizsgálatról, a szűrőprogramról, mielőtt a behívólevelet megkapta? N

A válaszok százalékában

A válaszadók százalékában

Ha időben elmegy szűrésre, megelőzhető a mellrák

309

35,1

42,0

Jó, ajánlott, fontos, sőt bizonyos kor felett behívják

255

29,0

34,6

Ingyenes

68

7,7

9,2

Nem fájdalmas

55

6,3

7,5

Országos szűrőprogram-kampány

34

3,9

4,6

Jó lehetőség, hasznos

24

2,7

3,3

Be kell állni egy gépbe, ahol átvilágítják a mellét

13

1,5

1,8

Fájdalmas

5

0,6

0,7

Ismeri a vizsgálatot, hallott, olvasott róla

2

0,2

0,3

Nem foglalkozik vele, nem érdekli

2

0,2

0,3

Egyéb

79

9,0

10,7

NT/NV

34

3,9

4,6

Összesen

880

100,0

N=830


68

A lakossági emlőszűrésen való részvétel motivációi

Recommend Documents