A lakosság körében végzett átfogó elemzés a közszolgáltatással kapcsolatos elégedettségről és felmerülő igényekről
I.
Felmérés
Lakossági elégedettségmérés a közszolgáltatásokkal kapcsolatban
Pilis, 2014. április 13.
Készítette: Hajdu Zsoltné
Tartalomjegyzék
I. A megvalósult rendezvény okainak és céljainak bemutatása - helyzetelemzés ............... 3 1. Az elégedettségmérés fontossága, a rendszer kialakításának alapelvei ............................. 3 1.1. Az elégedettségmérés fontossága ................................................................................ 3 1.2. Az elégedettségmérési rendszer kialakításának rögzített alapelvei ............................. 4 1.3. Az eredmények visszacsatolása ................................................................................... 6 2. A rendezvény által elért eredmények bemutatása .............................................................. 7 3. Lakossági kutatás előkészítése, lebonyolítása .................................................................... 8 II. A kutatási eredmények értelmezése .................................................................................. 9 1. A kitöltő lakhelye ............................................................................................................... 9 2. Értékelje a Polgármesteri Hivatal működésének hatékonyságát az ügyfélfogadás rendje és az ügyintézés minősége szerint. ....................................................................................... 10 3. Mennyire tartja megfelelőnek a közérdekű adatok honlapon való elérhetőségét? ........... 11 4. Mennyire látja az esélyegyenlőségi elvek érvényesülését a közszolgáltatások kapcsán? 12 5. Az alábbiak közül mely közszolgáltatás/közszolgáltatások esetében látja a fejlődést? ... 12 6. Az alábbiakban felsorolt közszolgáltatások közül mely/melyek esetében tartja indokoltnak a fejlesztést?...................................................................................................... 13 7. Kérem, az alábbi szempontok mentén jelölje elégedettségét a helyi közlekedéssel kapcsolatban! ........................................................................................................................ 14 8. Az egészségügyi szolgáltatások (szakrendelések) kapcsán hajlandó lenne fizetni, amennyiben azok magánrendelés formájában működnének? Kérjük, a megfelelő választ aláhúzással jelölje. ................................................................................................................ 16 9. Hogyan értesül leggyakrabban a közérdekű információkról? .......................................... 16 10. Egyéb javaslatok, észrevételek: ...................................................................................... 17 11. Az Ön kora...................................................................................................................... 17 12. Munkaerő piaci helyzete ................................................................................................. 18 13. Amennyiben dolgozó személy, Pilisen dolgozik vagy egyéb településen?.................... 18 14. Az Ön neme .................................................................................................................... 19
2
I. A megvalósult rendezvény okainak és céljainak bemutatása helyzetelemzés 1. Okok bemutatása
Pilis Város Önkormányzata az Államreform Operatív Program keretében projektet valósít meg, amelynek célja a szervezet működésének fejlesztése. A projekt keretében több konzultációt tart és minőségellenőrzési tanácsadást vesz igénybe annak érdekében, hogy a megvalósuló fejlesztés valóban képes legyen támogatni a működést, azt hatékonyabbá, gördülékenyebbé tegye. A
projekt
keretében
Önkormányzatának
megvalósuló
feladata,
hogy
programok felmérje
a
egyike
során
lakosság
Pilis
Város
elégedettségét
a
közszolgáltatásokkal kapcsolatban. Ennek során kitétel, hogy a lakosság legalább 5%-a vegyen részt ebben a kutatásban. Az elégedettségmérés megvalósításához elengedhetetlen az egységes és jól működő rendszer kidolgozása, ennek hiányában a felmérés sikertelensége is bekövetkezhet.
2. Célok bemutatása
Pilis Város Önkormányzatának legfőbb célja a konzultáció megtartásával az volt, hogy olyan rendszert dolgozzon ki a lakossági elégedettségméréshez, amely hatékonyan tudja támogatni a megvalósítást, valamint olyan eredmények eléréséhez segíti hozzá a szervezetet, amiből hosszú távra is leszűrhetőek hasznos információk. A fentihez közvetlenül kapcsolódó további célként mutatkozott meg az, hogy a konzultáción résztvevők közös munkájaként létrejöjjön a kérdőív, mely az elégedettségmérés legfontosabb elemét képezi.
1. Az elégedettségmérés fontossága, a rendszer kialakításának alapelvei 1.1. Az elégedettségmérés fontossága
A lakosság körében lebonyolításra kerülő elégedettségmérés több szempontból is fontos az Önkormányzat számára, mert: 3
- a meglévő állapot tetszési indexe felmerhető, - megismerkedik a közszolgáltatásokról alkotott véleménnyel, - a közszolgáltatások nyújtásának tárgyi feltételrendszeréről, valamint - megismerkedik a közvélemény álláspontjával.
A fentiek mellett mindenképpen figyelembe veendő, hogy az elégedettség rendkívül sokrétű fogalom, hiszen egy lakos szemszögéből számos tényező befolyásolhatja. Ilyenek lehetnek az alábbiak: - egyedi igények, - korábbi tapasztalatok - a szervezet kommunikációjának hatása az egyénre - a szervezet fizikai megjelenése - az általánosságban alkotott vélemény a közszektorról - az adott személy értékrendje
Fentiek minden esetben hatással lehetnek az adott elégedettségmérés eredményeire, azt mind pozitív, mind pedig negatív irányba befolyásolhatják. Éppen ezért fontos, hogy a kapott eredményeket ennek figyelembe vételével vizsgáljuk.
1.2. Az elégedettségmérési rendszer kialakításának rögzített alapelvei
A konzultáció keretében rögzítésre kerültek bizonyos alapelvek, amelyek végigkísérték a felmérés kialakítását. Ezek az alábbiakban kerülnek bemutatásra.
1.2.1 Alkalmazott módszerek
Az adatfelvétel során több módszer közül is választhat az Önkormányzat. Amennyiben kvalitatív eszközöket alkalmaz, úgy a minőségi adatfelvétel a fő cél, azonban az itt alkalmazható interjúk és fókuszcsoportos beszélgetések/megfigyelések sok időt és energiát igényelnek. Másik lehetőség a kvantitatív eszközök alkalmazása, ennek is tipikus példája, a kérdőívezés. Ugyan ez a módszer a mennyiségi szempontokat helyezi a középpontba, azonban a jelen projekt keretében megvalósuló felméréshez tökéletes eszközként alkalmazható. A kérdőívek lekérdezése kevesebb időt és energiát igényel
4
személyenként, emellett feldolgozásuk és kiértékelésük is gyorsabb, átláthatóbb és könnyebben értelmezhető adatokat szolgáltatnak. Ezt a módszert választotta az önkormányzat a megvalósuló felméréshez. Az önkormányzat az elégedettség mérését, a kutatás lépéssorozatát, az alkalmazandó módszereket az alábbiak szerint rögzítette.
1.2.2 Kutatás lépéssorozatai:
1. A kutatási igény és elégedettség mérés céljának és kiterjedésének meghatározása A 2013-ban megfogalmazott szervezetfejlesztési program az önkormányzat által megírt pályázatban célként rögzíti a lakossági igények, vélemények megismerését annak érdekében, hogy az Önkormányzat az elvárásokkal minél inkább összhangban, magas színvonalon tudja végezni tevékenységét.
2. A megkérdezendők körének beazonosítása A kutatást előre megszerkesztett kérdőívvel bonyolítottuk le, ezért a kérdezőbiztosokat a lakosság legszélesebb körének elérésére kértük. A kérdőívet azok fogják tudni kitölteni,
akik
találkoztak
már
az
önkormányzat
hivatalával,
szolgáltatási
folyamataival, így azokra vonatkozóan véleménnyel rendelkezhetnek.
3. Ügyféligény és elégedettségmérés szempontrendszerének kialakítása Az ügyfelek akkor elégedettek az általuk igénybe vett szolgáltatással, ha az gyors és eredményes, tehát választ ad kérdéseire, igényére, és mindezt teszi egyszerű írásos kommunikációval. Ezért a kérdőívet egyszerűen érhető, nyitott és zárt kérdésekkel fogalmaztuk meg.
4. Az igény és elégedettség mérés módszereinek meghatározása Kérdőíves megkérdezést rögzítettünk, melyeket személyes kérdezőbiztosi módszerrel kellett végrehajtani.
5. Az igény és elégedettség mérés mintanagysága A
pályázatban
meghatározott
lakossági
mintanagyságot
kellett
elérni
a
kérdezőbiztosoknak, illetve a kutatásban résztvevőknek.
5
6. Az ügyfél-elégedettségi mérés gyakorisága A felmérés elvégzésére március és a 8 hónappal későbbi novemberi kutatás elvégzését határoztuk meg.
7. Kutatás lebonyolítása, adatrögzítés, feldolgozás A kutatás lebonyolítását az önkormányzat önállóan végezte és dolgozta fel.
1.3. Az eredmények visszacsatolása
Szükséges volt átbeszélnünk az ügyfél-elégedettség mérés fontosságát, hiszen az ügyfélközpontú szervezetek életében az elégedettség mérése a szolgáltatás fejlesztésének része, eszköze az ügyfél megismerési technikáknak. Betekintést nyújt az ügyfelek igényeibe, magatartásába, motivációjába, melyek kulcsfontosságúnak tekinthetők a szolgáltatások fejlesztése és módosítása szempontjából.
1.3.1. A mérés idősíkjai
A konzultáció keretén belül számbavételre kerültek a lehetséges idősíkok, amelyek az alábbiak: - egyszeri alkalom - többszöri alkalom - folyamatos jelleg
Az Önkormányzat által megvalósított projekt esetében rögzített a lekérdezés alkalmainak száma, ugyanis egy lekérdezés a projekt elején, egy pedig a projekt végén valósul meg, tehát egy többszöri alkalommal lebonyolításra kerülő, összehasonlításra alkalmas kutatásra kerül sor.
1.3.2. A mérés időpontjai
Az adatfelvétel lehetséges időpontjai között több lehetőség is adott az Önkormányzat számára. Megtörténhet közvetlenül az Önkormányzaton történt ügyintézés után, azonban 6
megtörténhet semleges helyen is, amikor az adott személy általánosan képes gondolkodni elégedettségéről. Ennek az az előnye, hogy nem bír befolyásoló erővel az éppen megszerzett tapasztalat, a megkérdezett személy el tud vonatkoztatni pillanatnyi lelki állapotától. Ez cél is, hiszen az elégedettségmérés összességében veszi górcső alá a közszolgáltatásokat, így semleges helyen végeztük a felmérést.
1.3.3. Az adatfelvétel módja
A konzultáció keretében sor került az adatfelvétel módjának megválasztására is. Itt ugyanis lehetőség van a kérdőívek önkitöltés módszerével való lekérdezésére, ebben az esetben a megkérdezett személy teljesen önállóan ad választ a feltett kérdésekre. Másik lehetőség, hogy egy kérdezőbiztos közreműködésével történik az adatfelvétel, ekkor a válaszokat a kérdezőbiztos rögzíti. Pilis Város Önkormányzata esetében kérdezőbiztos hajtja végre a lekérdezéseket, ezáltal az intézmény tovább növeli a mérés hatékonyságát és sikerességét.
2. A rendezvény által elért eredmények bemutatása A fentiekben már utalás történt több eredményre is, hiszen a rendezvény keretében sor került az alapelvek rögzítésére. Mindemellett további eredmény, hogy tisztázásra kerültek különböző szempontok és szerkesztési elvek, melyek magára a kutatás során használt kérdőívekre irányulnak. Ezek az alábbiak: - a kérdőív lényegre törő, könnyen értelmezhető szövegezéssel készült - képes közvetíteni a kitöltő felé, hogy véleménye fontos az Önkormányzat számára - a kérdőív kötelező formai elemei: o cím o változatos kérdéssor o a könnyebb feldolgozhatóság és összehasonlítás érdekében a kérdőívben hangsúlyt kapnak a skálás értékelést és feleletválasztást használó kérdések o a kitöltések maximalizálása érdekében a kérdőív maximum két oldal terjedelemben kerül kialakításra o a megkérdezett véleményének további becsatornázása érdekében szabad szöveges kérdés is feltételre kerül. 7
A fentiek alapján a konzultáció legfontosabb eredménye is megszületett, maga a kérdőív, amelynek segítségével megvalósul a lakossági elégedettség felmérése. A kérdőív az 1. számú mellékletben olvasható. Négy kérdezőbiztos bevonásával biztosítani lehetett a pályázatban megfogalmazott és elvárásként teljesítendő, megkérdezettek létszámának teljesítését. A kérdezőbiztosok a kutatási terület teljese egészét bejárták, lehetőség szerint minden intézmény előtt és azon belül, közösségi terekben és tereken megállítottak helyi lakosokat és 5-7 perces irányított kérdés-feltétellel töltötték ki a kutatási adatlapot. A kutatási folyamatok eredményeinek visszacsatolása is azonban csak annyit ér, amennyit az irányítási feladatok végrehajtását biztosító vezetői kör abból végrehajt és hasznosít. A lakossági kutatások tekintetében ezért is javasoljuk a jelen pályázatban részt vevő partnereink számára a helyi sajtóban és egyéb médiafelületeken történő visszacsatolást, mert ezáltal biztosítható a korrekt tájékoztatás és az eredményekkel való lakossági azonosulás.
3. Lakossági kutatás előkészítése, lebonyolítása A projekt megkezdésekor a projektvezető által kijelölésre kerültek azok a belső munkatársak, akik az lakossági felmérést végezni fogják. A konzultáció során a lakossági kutatást előkészítettük, valamint a jelen dokumentum első fejezetében összefoglalt szakmai kereteit átbeszéltük, továbbá hozzárendeltük a lakossági kör megismerését. Ezen rendező elvek mentén összeállítottuk azokat a város számára legfontosabb kérdéseket, melyek a szolgáltatási folyamatoktól a kommunikációs folyamatokon át az egyes feladatok önkormányzati végrehajtásának lakossági megítéléséig tartott. A papír alapú kérdőíveket nyomdai úton előállítottuk és átadtuk a kérdezőbiztosoknak.
8
II. A kutatási eredmények értelmezése Az elégedettségi vizsgálat kérdőíveinek feldolgozását a Polgármesteri Hivatal munkatársa végezte. A kutatásnál alapvető szempontként kezeltük az anonimitást, mert ezzel volt biztosítható, hogy a 2014. évben az ÁROP pályázat kérdőívét alapos és megfontolt válaszokkal tölthessük fel. A mérés időpontjában Pilis Város lakosságának létszáma 11 683 fő. A kérdőívet 615 fő töltötte ki, közülük 3 fő más település lakosa volt. Kitöltési arány a város létszámának 5,26%-a.
1. A kitöltő lakhelye A kitöltők lakhely szerint megoszlása alapján a kitöltők 100%- a (612 fő) Pilisi lakos. A válaszadók közül 3 fő más település lakosa volt. Fontos volt, hogy a felmérés olyan személyekkel
készüljön,
akinek
ténylegesen
van
tapasztalata
a
kérdőívben
megfogalmazott kérdések megválaszolására.
Egyéb 0% Pilis Egyéb
Pilis 100%
9
2. Értékelje a Polgármesteri Hivatal működésének hatékonyságát az ügyfélfogadás rendje és az ügyintézés minősége szerint.
Az ügyfélfogadás rendje Teljes mértékig elégedett vagyok 9%
Elégedett vagyok, 38%
Egyáltalán nem vagyok elégedett 11%
Nem vagyok elégedett – lehetne jobb, 42%
Egyáltalán nem vagyok elégedett Nem vagyok elégedett – lehetne jobb, Elégedett vagyok, Teljes mértékig elégedett vagyok
A Polgármesteri Hivatal működésének hatékonyságát tekintve, a megkérdezettek 53%-a nem, vagy egyáltalán nem elégedett. Az ügyfélfogadás rendjével a válaszadók 11%-a egyáltalán nem volt megelégedve, a válaszadók 42%-a szerint pedig lehetne jobb.
Az ügyintézés minsége
Teljes mértékig elégedett vagyok 8%
Elégedett vagyok, 45%
Egyáltalán nem vagyok elégedett 14%
Nem vagyok elégedett – lehetne jobb, 33%
Egyáltalán nem vagyok elégedett Nem vagyok elégedett – lehetne jobb, Elégedett vagyok, Teljes mértékig elégedett vagyok
Az ügyintézés minőségével a megkérdezettek általában elégedettek voltak, a válaszadók 53%-a nyilatkozott pozitívan. Azonban a megkérdezettek 33%-a nem elégedett – lehetne jobb választ adott, míg a válaszadók 14%-a egyáltalán nem volt elégedett. E kérdéskört illetve az eredmény megállapítást eltorzíthatja az ügyintézők felkészültségéről, ügyfelekhez való 10
hozzáállásáról, szóló civil vélemény. Ez a hatósági szerepből adódhat, mert kevés olyan hatósági ügy van amiből „jókedvűen” távozik pl. az a személy, akit valamire kötelezett a hivatal, illetve vagy be kell fizetnie az adót. Javasoljuk ügyfélszolgálati iroda kialakítását az ügyfélfogadás minőségének javítására, ahol az ügyfelek teljes körűen intézhetik ügyeiket és nem kell irodáról irodára vándorolnia. Az ügyfélszolgálati munkatárs felkészültségével, azzal, hogy egyszerre csak egy ügyet intéz, hatékonyabb ügyintézést és elégedettebb ügyfeleket eredményezne.
3. Mennyire tartja megfelelőnek a közérdekű adatok honlapon való elérhetőségét?
Közérdekű adatok honlapon való elérhetősége 12% 24%
64%
Teljes mértékig megfelelőnek tartom, minden szükséges adat könnyen elérhető Fejlesztésre szorul
A megkérdezettek összességében elégedettek honlapunkkal. A válaszadók 12%-a teljes mértékben elégedett a honlapon közzétett adatokkal és azok tartalmával, (amely közzététel egyébként is jogszabályi kötelezettség) azonban 64 %-uk szerint a honlapunk fejlesztésre szorul. A megkérdezettek ¼-e nehezen éri el a honlapon lévő adatokat, így nem is elégedettek. Javasolt a későbbiekben a honlap olyan jellegű fejlesztése, amely átláthatóbb és az egyszerűbb, könnyebb eligazodást segíti. Javasoljuk, hogy az ügyintézők hívják fel a figyelmet a honlap használatára, ahonnan a nyomtatványok letölthetőek, információk elérhetők. Az e-közigazgatás elterjesztésével nem csak a gyorsabb e-ügyintézés valósulhatna meg, hanem a szokások is idővel megváltoznának.
11
4. Mennyire látja az esélyegyenlőségi elvek érvényesülését a közszolgáltatások kapcsán?
Esélyegyenlőségi elvek érvényesülése a közszolgáltatásokban Elégedett vagyok
18%
32%
Elégedett vagyok, azonban indokolt a fejlesztés ezen a területen
50%
Nem vagyok elégedett
A
válaszadók
68%-ban
pozitívan
nyilatkoztak
az
esélyegyenlőségi
elvek
közszolgáltatásban való érvényesüléséről. Elégedett a válaszadók 18%-a, de a további 50% fejlesztené ezt a területet. Ez a réteg az, aki nem éri el a honlapot akár az internet hiánya, vagy a számítógép kezelésének problematikája miatt. Javasoljuk e területen, a lehetőségekről szóló tájékoztató anyag és értesítő többszöri küldését az érintettek felé. Állásbörzék szervezésével az e kérdéskörben érintett lakosság munkához juttatása, - a közmunkaprogramba bevonása - lenne javasolt, mely által az esélyegyenlőségi elvek fokozottabban érvényesülnek.
5. Az alábbiak közül mely közszolgáltatás/közszolgáltatások esetében látja a fejlődést?
Fejlődés a közszolgáltatások esetében
3% 29%
közbiztonság
24%
Oktatás, nevelés Közmű ellátottság
19%
25%
Egészségügyi ellátás Egyéb:
A közszolgáltatások fejlődése területén megoszlanak a vélemények. A válaszadók 29%az egészségügy területén lát fejlődést az előző időszakhoz képest, amely elsősorban az új 12
egészségháznak is köszönhető. Az oktatás és a közbiztonság területén a válaszadók szinte azonos számban, míg legkisebb mértékben a közmű ellátottság terén van fejlődés a válaszadók 19%-a szerint.
6. Az alábbiakban felsorolt közszolgáltatások közül mely/melyek esetében tartja indokoltnak a fejlesztést?
Közszolgáltatások fejlesztésének indokoltsága
közbiztonság
1% 24%
34%
Oktatás, nevelés Közmű ellátottság Egészségügyi ellátás
19% 22%
Egyéb:
A megkérdezettek 34%-a a közbiztonság további fejlesztését tartja indokoltnak. Javasolt a fokozott rendőri jelenlét további biztosítása a város egész területén, melyet a városban a közterületeken elhelyezett még több kamera rendszer is segítene, a külterületen pedig akár mezőőri jelenléttel is javítani lehetne a közbiztonságot. Az egészségügyi ellátást a válaszadók 24%-a fejlesztené tovább, elsősorban a szakorvosi ellátások terén van még tennivaló, illetve a fogorvosi körzet is bővítésre szorul. Javasolt lenne több szakorvosi rendelés újbóli beindítása, és a 3. fogorvosi körzet létrehozása. Az oktatás további fejlesztésének szükségességét tartja fontosnak a válaszadók 22%-a. A közmű ellátottságot a válaszadók 19%-a tovább fejlesztené, mely elsősorban a külterületi részeket érintené.
13
7. Kérem, az alábbi szempontok mentén jelölje elégedettségét a helyi közlekedéssel kapcsolatban!
Vasuti közlekedés általában
10% 1
40%
20%
2 3 4
30%
A vasúti közlekedéssel általánosságban a válaszadók 70%-a elégedett. A megkérdezettek 30% egyáltalán nem, vagy kevésbé van megelégedve.
Vasúti menetrend
10% 1
40%
20%
2 3 4
30%
A vasúti menetrenddel a válaszadók 40%-a teljes mértékben elégedett, míg a 30% -a elégedett. Akik nem, vagy csak kevésbé elégedettek, azok a megkérdezettek között mindössze 30%-os arányt képviselnek.
14
Helyi közlekedés általában
10% 40%
1
20%
2 3 4
30%
A közlekedés egy sarkalatos kérdés a városban, miután nincs helyi közlekedés. A Volán biztosít buszjáratot a vasútállomástól a Tesco áruház érintésével Nyáregyházára, illetve a vasútállomásról Monorra, melyek igénybe vehetőek helyi viszonylatban is. Ennek ellenére a helyi közlekedéssel a válaszadók 40%-a teljes mértékben, míg a 30% -a elégedett. Akik nem, vagy csak kevésbé elégedettek, azok a megkérdezettek között mindössze 30%-os arányt képviselnek. A városban a helyi közlekedés túlnyomó részben a kerékpárra és a személyautóra korlátozódik. E közlekedési eszközök biztonságos tárolására a vasútállomás mellett P+R parkoló és őrzött kerékpártároló üzemel. Javasolt lenne egy felüljáró megépítése is, mely a vasút két oldalán elhelyezkedő településrészeket összekötve biztosíthatná a zavartalan közlekedést a vasúti átjáró mellőzésével.
Helyi utak minősége
10% 40%
1
20%
2 3
30%
4
A helyi utak minőségével a válaszadók 40%-a teljes mértékben, míg a 30% -a elégedett. Akik nem, vagy csak kevésbé elégedettek, azok a megkérdezettek között mindössze 30%os arányt képviselnek. 15
A fentiekkel kapcsolatos egyéb észrevételek: a város vezetésének tervei között szerepel a kerékpárút megépítése, az utak szélesítése, járdák kialakítása és a külterületi utak rendezése. Javasolt lenne a város egyetlen főutcájának a forgalmát más utcára átirányítani, akár kerékpárút építésével, vagy a másik utca szélesítésével, járdák kialakításával. A külterületi utak folyamatos karbantartásával a földutak kátyúi csökkenthetők lennének, mellyel a külterületi lakosok közlekedése könnyebbé válna.
8. Az egészségügyi szolgáltatások (szakrendelések) kapcsán hajlandó lenne fizetni, amennyiben azok magánrendelés formájában működnének? Kérjük, a megfelelő választ aláhúzással jelölje. Szakrendelések
39%
igen nem
61%
Az egészségügyet fejlesztené a megkérdezett lakosság, de fizetni a szakrendelések esetében is csak a válaszadók 39%-a szeretne. A többség (61%) térítésmentesen szeretné igénybe venni a szakrendeléseket.
9. Hogyan értesül leggyakrabban a közérdekű információkról? Értesülés a közérdekű információkról
Személyesen 26%
Helyi lapból 32%
Helyi lapból Interneten keresztül Ismerősök
Más helyi lakosoktól 16%
Kábel TV Ismerősök 0%
Interneten keresztül 26%
Kábel TV Más helyi lakosoktól Személyesen
16
A megkérdezettek elsősorban a helyi lapokból jutnak közérdekű információhoz, amely a megkérdezettek 32 %-át jelenti. Ez az ingyenesen elérhető helyi Hírnök újságot jelenti. A személyes informálódást vagy interneten keresztül történő informálódást a válaszadók (26%-26%) részesíti előnyben. Alacsony az internetet használók és a személyesen érdeklődők aránya, ami jelentheti az internet és a számítógép hiányát. Javasolt lenne a helyi Hírnök újság példányszámát emelni és bővíteni a terjesztési lehetőségét.
10. Egyéb javaslatok, észrevételek: Lehetőség volt a kérdőívben arra, hogy a megkérdezettek tegyenek egyéb észrevételt, javaslatot. A válaszadók a kulturális intézményeket hiányolták, kulturális központ létrehozását, művelődési ház és mozi létesítését fogadnák szívesen. A sport területén a sportlétesítményt és a kerékpár utat hiányolják a lakosok. A szelektív hulladékgyűjtés megszüntetését is javasolják.
11. Az Ön kora
A megkérdezettek kora 5% 10% 0-25
37%
26-44 45-60
48%
61 év felett
A válaszadók kor szerinti összetételét tekintve a legtöbben, 48% a 45-60 éves korosztályt képviselte. A 26-44 éves korosztályt a válaszadók 37%-a képviseli, és legkevesebben a 0-25 éves korosztály kategóriájába tartoztak, a válaszadók mindössze 5%-a volt. A 64 év feletti korosztály a válaszadók mindössze 10%-a volt.
17
12. Munkaerő piaci helyzete
A válaszadók munkaerőpiaci helyzete
4%
Dolgozó
16%
Munkanélküli 13%
Nyugdíjas
67%
Tanuló / hallgató
A megkérdezett lakosok köréből 67%-uk dolgozott. A tanulók a válaszadók 4%-t teszi ki. Munkanélküliek a megkérdezettek létszámának 13%-t jelentik, míg a nyugdíjas válaszadók 16 %-os arányt képviselnek.
13. Amennyiben dolgozó személy, Pilisen dolgozik vagy egyéb településen?
Munkavégzés helye
Pilisen 36%
Pilisen Egyéb
Egyéb 64%
A megkérdezettek közül 413 fő dolgozott. Közül 36%-uk helyben, míg 64 % -uk másik településen dolgozik.
18
14. Az Ön neme
A válaszadók neme
Nő 53%
Férfi 47%
Férfi Nő
Kérdőívünk kitöltésében inkább a nők voltak közreműködőbbek, ők a válaszadók 53%-t jelentik.
19
