a Laborokról a Tüdőgondozó a fejlődésneurológia atyja Katona professzor

A MI KÓRHÁZUNK F ővárosi Önkormányzat Szent János Kórh áza és Észak-budai Egyesített Kórházai

2 0 1 1 . f e b ruár

• a Laborokról

• a Tüdőgondozó

• a fejlődésneurológia atyja – Katona professzor

Tartalomjegyzék

Csúcstechnológia a laborban Munkaterápia a Pszichiátrián A Rózsadombi Lions Klub és a Budai Gyermekkórház Az egészségügy egyik hungarikuma – A tüdőgondozói hálózat 7 millió forintos adomány az Onkológiai osztálynak Transzfúzió kapcsán kialakult ARDS esete a Központi Intenzíven Miért fáztak a Don-kanyarnál? – Dr. Révai Tamás a kutatócsoport élén Téli sportbalesetek Üvegház a János szélén ELTE Emlékérem – Beszélgetés dr. Katona Ferenccel Konferenciákról Európai Epilepszia Nap Hírek, események Búcsúzunk

3 6

8 9

10 11

12 14 15

16 17 19 20 22

Ez a lapszám a Pfizer (Magyarország) Kft. támogatásával készült.

A Mi Kórházunk • a Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórháza és Észak-budai Egyesített Kórházai ingyenes lapja Megjelenik 2000 példányban, szerkeszti a Szerkesztőbizottság Felelős kiadó: Dr. Pintérné dr. Gönczi Ágnes főigazgató Szerkesztőbizottság: Dr. Pintérné dr. Gönczi Ágnes, Dr. Badacsonyi Szabolcs, Lászlóné Dezső Kornélia, Dr. Demeter Pál, Dr. Katona József, Dr. Balázs Magdolna, Bősze Izabella • Újságíró: Székely Ilona • Címlapfotó: Bazánth Ivola • Képszerkesztő: Várkonyi Zoltán • Fotók: Bazánth Ivola, Szabadosi Béláné, Várkonyi Zoltán Nyomdai előkészítés és kivitelezés: fotoGOLD Kft. Felelős vezető: Borvető Béla

Kapcsolat: [email protected] • Budapest 1125 Diós árok 1–3. ISSN 1587-1193

A

Csúcstechnológia a laborban Központi Laboratórium a Margit Kórházban

Szent Margit Kórháznak saját központi laboratóriuma van. Jelenleg a laboratórium diagnosztikai szolgáltatást nyújt egyrészt a telephely járó- és fekvőbetegei, másrészt a Budai Gyermekkórház szakambulanciái és orvosi rendelői számára. „A laboratórium történetéhez hozzátartozik, hogy már a nyolcvanas évektől kezdve ez a labor szolgálta ki az akkor még önálló Margit Kórház mellett, a III. kerület szakrendelőit és háziorvosi rendelőit is – mondja dr. Szabó Ágnes, a laboratórium megbízott főorvosa. – 2006ban azonban az Óbuda-Békásmegyer Eü. Szolgáltató Kht. megpályáztatta a diagnosztikai szolgáltatást, amit egy magánkézben lévő laboratórium nyert el. A mi laboratóriumunk ekkor vizsgálati anyagainak kb. 60%-át veszítette el. Márpedig ezek a járóbeteg-vizsgálatok komoly bevételt jelentettek a kórház számára. 2007ben a vizsgálatszám-csökkenést létszámcsökkentés követte. A 2008-as kórházegyesítést követően fogadtuk a Budai Gyemekkórház vizsgálati anyagait, de ez nem pótolta a korábbi veszteséget. Míg 2006-ban kb. 1 300 000 vizsgálatot végeztünk, 2010-ben mindössze 679 000 vizsgálat volt az összteljesítményünk. Többek között ez az egyik oka a laboratórium költséges működésének. 2008-ban a menedzsment próbált

megoldást találni a laboratórium helyzetére, koncepciók születtek a laboratórium átszervezésével, ill sürgősségi laboratóriummá történő átalakításával kapcsolatban, de végül is ezek nem valósultak meg.” Dr. Szabó Ágnes 1994 óta dolgozik szakorvosként a Szent Margit Kórházban. Ebben az időszakban dr. Czikkely Rózsa volt az osztályvezető főorvos. Az ő nevéhez fűződik a laboratórium korszerűsítése, a számítógépes hálózat kiépítése és ekkor telepítették a laboratóriumba a nagy teljesítményű, modern automatákat. Czikkely főorvos asszony 2007 decemberében nyugdíjba vonult, azóta Ágnes vezeti a laboratóriumot. A központi laboratórium keretén belül egy orvosi diagnosztikai laboratórium és egy mikrobiológiai részleg működik. A laboratórium végez rutin- és sürgős klinikai laboratóriumi-, valamint mikrobiológiai vizsgálatokat. Speciális vizsgálatok elvégzése céljából mintákat is továbbít más laboratóriumokba, pl. a János Kórházban működő Synlab laboratóriumba. „Speciális mikrobiológiai vizsgálatokra mintákat az Országos Epidemilógiai Központba küldünk ki – folytatja Szabó főorvosnő. – Az OEK megfelelő laboratóriumai végeznek számunkra virológiai, parazitológiai vizsgálatokat, de küldünk ki mintákat gombatenyésztésre, ill Chlamy-

dia és Mycoplasma kimutatásra is. A laboratórium kliniko-farmakológiai vizsgálatokban is részt vesz. Ilyen szempontból szorosan együttműködünk az Onkológiai osztállyal. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a klinikusok számára megfelelő szakmai konzultációt biztosítsunk.” 2010 novembere óta a laboratórium szakgyógyszerésze felügyeli az ún. POCT, magyarul betegközeli készülékek működését. Ekkor telepítettek 6 db. cukormérő készüléket több belgyógyászati osztály mellett az újszülött- és az intenzív osztályra is. Életmentő esetekben különös jelentősége van annak, hogy ezek a kis műszerek azonnal eredményt tudnak nyújtani akár egy csepp kapilláris vérből is. Ráadásul ezeket a készülékeket a kórházban működő Medworks programba is becsatlakoztatták. Összefoglalva, a laboratórium a következő szakterületeken biztosít vizsgálatokat: klinikai kémia (pl. vércukor, koleszterin, májenzimek, stb), immunkémia (tumormarkerek, gyógyszerszintek), hematológia (pl. vérkép), haemostasis (véralvadási vizsgálatok: pl. prothrombin)., vércsoport szerológia (vércsoport és Rh meghatározás). A mikrobiológia területén elsősorban a bakteriológiai vizsgálatokat kell kiemelnünk. Szabó főorvosnő elmondja: szélesnek tűnik a vizsgálati paletta, de mivel rendelkezésre áll a megfelelő műszerkapacitás és szakértelem, érdemes volna a vizsgálati tevékenységet tovább bővíteni. Ennek azonban gátat szab a szűkös reagens keret. „Terveink között szerepel a műszerpark fokozatos felújítása is – avat be a fejlesztési tervekbe Ágnes. – Többmilliós automatáink nagy részét a 2000-es évek elején telepítették és szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy a géppark fokozatosan elöregedik. Ha a laboratórium a továbbiakban is korszerű, a szakmai igényeknek megfelelő szolgáltatást szeretne nyújtani, el kell kezdeni a géppark felújítását. Komoly eredményként könyvelem el, hogy tavaly

A Mi Kórházunk • 3

lecserélhettük az egyik teljesen elhasználódott hematológia automatánkat egy felújított, remekül működő készülékre. Most a legsürgősebb igényünk egy új véralvadási automata beszerzése volna, hiszen a jelenlegi már tizenöt éves: sok bosszúságot és tetemes szervizköltséget okoz. Minőségi előrelépést jelentene a labor számára, ha a mikrobiológiai részleget is becsatlakoztathatnánk a MedWorks rendszerbe. Ezen a területen egyelőre még mindig papír alapú leletkiadás történik.” Szabó főorvosnő azért megnyugtat: a közelmúltban történtek örömteli események is a laboratóriumban. Ilyen volt az új informatikai háttér kiépítése és a MedWorks program bevezetése 2009 nyarán a Szent Margit telephelyen. A laboratóriumban működő LabWorks program lehetővé tette az elektronikus kapcsolat kialakítását a Budai Gyer-

A

mekkórházzal és a Synlab laboratóriummal. Ez lényegesen megkönnyítette a közös munkát, az adatok továbbítását. A MedWorks rendszer gyógyszertári programjának köszönhetően a laboratórium 2009 decemberétől önállóan, a gyógyszertártól függetlenül rendelheti meg a reagenseit, ami átláthatóbbá és gördülékenyebbé tette a havi reagens rendelés bonyolítását. Az ügyeleti szoba új klímaberendezéssel büszkélkedhet. A labor szinte minden helyiségébe besüt a nap, az ablakok az erdőre nyílnak, időnként mókusokat, fácánokat is láthat mikroszkópja mellől a dolgozó. Kánikula idején viszont aggasztó a hőség. 30 fok fölött néhány automata felmondja a szolgálatot, ezért volt létfontosságú a klímaberendezés felújítása. A véralvadási vizsgálatoknak helyt adó szobában is elkelne egy. Valamikor még a folyosón foglal-

ták a helyet a hűtőszekrények, melyekben a mintákat és a reagenseket tárolták. 2007-ben erre is megoldás született: az egyik raktárhelyiséget modern hűtőszobává alakították át. A labor dolgozóinak nincs közvetlen kapcsolata a betegekkel, az átvevő szobába reggel 8 és 10 óra között érkezik a vizsgálandó anyag. A laboratóriumi dolgozók kivétel nélkül nők, a diagnosztika is elnőiesedett szakma. A Margit csapatában 18-an dolgoznak, sokan közülük több, mint tíz éve. A laboratórium 24 órás diagnosztikai szolgáltatást nyújt. Ezt folytonos munkarenddel lehet biztosítani. Öry Gabriella, vezető asszisztens körültekintően szervezi meg a reszortés ügyeleti beosztást. Ez valóságos bűvészmutatvány, tekintettel arra, hogy az integrációt követő években, a laboratórium bizonytalan helyzete miatt három asszisztens hagyta el a laboratóriumot, ami komoly nehézséget okoz az ügyeletek és a napi munkafolyamatok megszervezésében. „Sok türelem, precizitás és szorgalom kell a laboratóriumi munkához, örülök, hogy egy ilyen lelkes, öszszeszokott és kiválóan képzett közösséget vezethetek – mondja dr. Szabó Ágnes. – Szomorú, hogy egyre kevesebb fiatal választja ezt a szakmát, pedig ez a terület rendkívül látványos fejlődésen ment keresztül az utóbbi évtizedekben. De a legtökéletesebb automata sem pótolhatja az embert.” Sz. I.

Központi Laboratórium a Jánosban

János Kórházban a Diós árok mentén a Synlab Hungary Kft. működteti a laboratóriumot. A laboratórium szakmai igazgatóját, dr. Csernák Zsoltot kérdeztük munkájukról.

– Mióta létezik a cég, s hogy kerültek kapcsolatba a "Jánossal"? – A Synlab Hungary Kft. a németországi székhelyű Synlab Holding GmbH. magyarországi központja, mely hazánkban 12 irányító- és 16 ún. szatellita laboratóriumból álló országos hálózatot működtet. A kórház Központi Laboratóriumának

4 • A Mi Kórházunk

működtetését közel 10 éve, az akkor még magyar tulajdonban levő, országos laboratóriumi hálózatot üzemeltető Prodia Zrt. vette át. Néhány éve, tulajdonosváltást követően ez a hálózat a Futurelab GmbH. fennhatósága alá került, mely 2010-ben egyesült két másik nagy, európai laborhálózattal (Synlab GmbH. (Augsburg) és Fleminglabs Srl. (Brescia). A fúzió eredményeként létrejött a Synlab Holding GmbH., mely így Európa és Magyarország legnagyobb magán laborszolgáltatójává vált. – Külső szolgáltató igénybe véte-

le, illetve a hálózatos konstrukció miért jobb, mintha a kórház saját maga működtetné laboratóriumát? Mi ennek az előnye? – A János Kórház jelenleg Magyarország második legnagyobb egészségügyi intézménye. Egy ilyen nagy intézmény laboratóriumi kiszolgálása igen komoly kihívást jelent számunkra, hiszen munkánk alapvető fontosságú a betegellátás szempontjából. A laboratóriumtól elvárják, hogy széles vizsgálati palettával rendelkezzen, a vizsgálatokat megbízhatóan, gyorsan és magas minőségben végezze el, szakmailag

jól képzett személyi állományt foglalkoztasson, korszerű technológiákat alkalmazzon, az amortizálódó műszerparkot is folyamatosan cserélje, újítsa és mindezekkel együtt költséghatékonyan és ne veszteséget termelve működjön. Ezen célok megvalósítása a szűkös állami finanszírozásból egy kórház számára majdhogynem lehetetlen vállalkozás. Külső szolgáltató igénybevétele esetén ezek a feladatok, költségek áthárulnak a működtetést átvevő partnerre. A hálózatba kapcsolódás további előnyöket hordoz magában: a vizsgálatok centralizációja, hálózatos szervezése lehetővé teszik a paletta jelentős kiszélesítését és rövid leletátfordulási idő biztosítását. Mindez különösen igaz a Synlab esetében, hiszen jelenleg is több mint 300 féle vizsgálat érhető el, az anyacég pedig több mint 4000 féle vizsgálatot végez. Ez komoly perspektívát jelent a fejlődés szempontjából. Helyben lehetetlen lenne megoldani ennyiféle vizsgálat végzését.

– A laboratóriumnak melyek a fő részlegei? – A laboratórium a Főépületben található, három nagy egysége két szinten helyezkedik el. A magasföldszinten található a Járóbeteg Szakrendelés, valamint az Általános Laboratóriumi Részleg, az alagsori részen kapott helyet a Mikrobiológia.

– A Járóbeteg Szakrendelés kiket fogad és hogyan működik?

– A Járóbeteg Szakrendelésen fogadjuk a János Kórház ambulanciái, szakrendelései által beutalt betegeket, valamint a területi ellátási kötelezettségünknek megfelelően a háziorvosok által vizsgálatra küldött pácienseket. Itt történik a vérvétel és a járóbetegek által hozott minták leadása, valamint számukra a nyomtatott formában történő leletkiadás is. Itt jegyezném meg, hogy a János Kórház osztályai az egységes informatikai rendszernek köszönhetően automatikusan, online megkapják az elkészült vizsgálatok eredményeit, de háziorvosok felé is van elektronikus adattovábbításra lehetőség meghatározott keretek közt. A Járóbeteg Szakrendelésen a fő probléma a helyszűke. A több mint 100 éves épület jellegéből adódóan csak kevés hely áll rendelkezésre a várakozó betegek számára. A kórházzal együtt vannak terveink arra nézve, hogy milyen módon lehetne ezt némiképp bővíteni, reményeink szerint ezt előbb-utóbb sikerül megvalósítani. Addig is munkaszervezéssel próbáljuk a várakozási időt alacsony szinten tartani.

– Mi zajlik az Általános Laboratóriumi Részlegen? – Az Általános Laboratóriumi Részlegen fogadjuk a János Kórház osztályairól, valamint az ellátási területről beszállított rutin és sürgősségi mintákat. Ennek a részlegnek a fő feladata a beérkező minták vizsgálatra előkészítése, az általános laboratóriumi vizsgálatok elvégzése, a

speciális vizsgálatokra küldött minták szortírozása és továbbítása, továbbá az elkészült eredmények validálása (érvényesítése) és a leletek továbbítása beküldőinknek.

– Melyek a fő vizsgálattípusok ? Milyen laboratóriumi automatákkal dolgoznak? – Vizsgálattípusok szerint csoportosítva, ezen a részlegen történik a klinikai kémiai, immunkémiai, hematológiai, valamint az alvadási, vizeletdiagnosztikai és egyéb manuális laboratóriumi vizsgálatok végzése. A részlegen korszerű, a XXI. századi elvárásoknak megfelelő, nagy teljesítményű automatákkal dolgozunk. Az automaták kiválasztásánál minden esetben fontos szempont, hogy a gyors eredményszolgáltatás mellett a legmagasabb minőségi követelményeknek is képesek legyenek megfelelni. Az elmúlt néhány évben a géppark tekintélyes része lecserélésre került: új klinikai kémiai, immunkémiai, alvadási automatákat kaptunk, legújabb szerzeményünk pedig két vizeletüledék vizsgáló automata, melyek komoly fejlesztéseket tartalmaznak az előző generációhoz képest. A szolgáltatás folytonosságának fenntartása érdekében az is fontos, hogy legyenek háttérkészülékeink, melyek meghibásodás esetén képesek átvenni a kieső készülék funkcióit. Laboratóriumunk esetében ez az elvárás is teljesül.

– A Mikrobiológiai Részlegen milyen munka folyik? Mely osztályok, illetve betegségek igénylik, kérik ezt a fajta diagnosztikát? – A Mikrobiológiai Részlegen elsősorban klinikai vegyes anyag feldolgozása, aerob és anaerob bakteriális-, valamint gombadiagnosztika jelenti a fő vizsgálati profilt. A fertőzések diagnosztikájában, a kórokozók típusának és antibiotikum érzékenységének meghatározásában és így a célzott terápia kiválasztásában jelent nagy segítséget a klinikusok számára ennek a részlegnek a munkája. Gyakorlatilag minden terület, ahol az előbb említett kórokozók által okozott fertőzésekkel találkoznak, igényli a diagnosztikának ezt a formáját, tehát háziorvosok és kórházi beküldők egyaránt. – Van-e sürgősségi ellátás?


Synlab támogatja a továbbképzéseken, konferenciákon, kongresszusokon való részvételt, sőt maga is részt vesz továbbképzések szervezésében. 2011-ben laboratóriumi szakdolgozók számára 4 alkalommal lesz Synlab szervezésű továbbképzés, melyeken a szakma elismert képviselői adnak elő. Az állomány stabilnak mondható, és annak ellenére, hogy az elmúlt évek gazdasági problémái minket is nehéz helyzetbe hoztak, jelenleg nincs munkaerőhiány. – Laboratóriumunk 24 órás sürgősségi szolgáltatást biztosít. Erre azért van szükség, mert bizonyos klinikai helyzetek szükségessé teszik a gyors diagnosztikai és terápiás döntéshozatalt, ezt pedig nagymértékben elősegítheti az, ha a laboratóriumi eredmény mielőbb az orvos rendelkezésére áll. Adott esetben a gyors laboratóriumi eredményszolgáltatás életmentő is lehet. Ezért nagyon fontos az, hogy a sürgős minták feldolgozása elkülönítve tör-

K

ténjen a nagy tömegben érkező rutin mintákétól. A beküldő számára lehetőség van a sürgősség mértékének jelzésére is: jelölheti, ha pl.: életet veszélyeztető állapotról van szó, az ilyen mintákat a sürgős minták között is kiemeltként kezeljük.

– Szakemberek tekintetében vane valamely területen munkaerőhiány? – A személyi állományról elmondhatom, hogy jól képzett, a

– Melyek a megoldásra váró feladatok, rövidtávú fejlesztési tervek? – Terveink között szerepel a géppark és az informatikai eszközök további korszerűsítése, fejlesztése, valamint a vizsgálati paletta szélesítése. Szeretnénk megoldani a Járóbeteg Szakrendelés várórészlegének bővítését, és lassan elérkezik a belső felújítás ideje is. Minden évben végzünk elégedettségi felmérést beküldőink és a nálunk megforduló betegek között, és igyekszünk szolgáltatásunkat a felmerülő igényekhez igazítani.

Munkaterápia a Pszichiátrián Zalatnai Zoltán csoportjai

órházunk Pszichiátriai Osztályán többféle munkaterápiás foglalkozás folyik. Egy téli délelőtt az épület alagsorában 8-10 fős kis közösséget találtam: körbeülték a nagy asztalt, s épp gyógyszeres zacskókat ragasztottak. Kezük ügyében méretre vágott papír, gondosan

illesztették egyik oldalt a másikhoz. Az itt futó fűtéscsövek kellemes meleget árasztottak, a falakon régi magazinok lapjai idézték a tengerpartot, s a világ színes városait. Központi helyet kapott még a helyiségben egy vágógép, egy muzeális betűszekrény, s egy modern fénymásoló berendezés. Az egyik polcon keménytáblás borítók sorakoztak, a másikon bekötött könyvek. Kisebb könyvkötő műhelyben éreztem magam. „Itt szigorú szakmai protokoll és előírás szerint dolgozunk, túlnyomórészt olyan bejáró betegekkel, akiket korábban nálunk, a Pszichiátriai Osztályon kezeltek – meséli Zalatnai Zoltán szocioterapeu-

ta, a munkaterápia vezetője. – Reggel fél kilenctől fél egyig tart a műhelyben a munka. A kórház minden osztálya számára nagy mennyiségű fénymásolást végeznek, például elégedettségi kérdőívet, vagy kórlapot sokszorosítanak, s a gyógyszeres zacskókon kívül különféle könyvkötészeti munkákat készítenek: dokumentációkat, kórbonctani jegyzőkönyveket kötnek szakszerűen. Karácsonykor az osztály minden dolgozója egy kis jegyzetkönyvet kapott tőlük ajándékba, melynek kemény borítójára arannyal került mindenkinek a saját neve, mivel aranyozó készletünk is van. Havonta a kórház ún. terápiás jutalomban részesíti a műhelyt.” Zoltán nem tud mindig itt lenni a betegekkel, hiszen részt kell vennie nagyviziten, orvosi megbeszéléseken, csoportterápiákon. Ilyenkor helyettese, Sajti Elek felügyeli a munkát, betanítja az újakat, türelmesen segít

az ügyetlenebbeknek. Elek maga is pszichiátriai beteg volt, valamikor régen leszázalékolták, 2000 óta vesz részt a Jánosban munkaterápián. Hetvennyolc évesen mindennap bejár Óbudáról, megbízható és gondoskodó ember. Reggelente ő az első, mire Zoltán beér, Elek almát, szelet csokoládét, vagy egy napilapot csempész főnöke asztalára. „Eredeti szakmám szerint gépipari technikus lennék, de már megbékéltem a sorsommal – vall magáról Sajti Elek. – Örülök, hogy itt dolgozhatok, hiszen feladatom van, számítanak rám. Pár évvel ezelőtt egy anyajegyemet levették: bőrrákot diagnosztizáltak. Nem vállaltam a kemoterápiát, inkább visszajöttem a többiekhez dolgozni. Szerencsére a seb nem újult ki, jól vagyok. Feleségemmel élek, unokám is született. Minden nap egy ajándék.” Az alagsori foglalkoztatón kívül az osztályon is folyik munkaterápia, melyben az osztályon fekvő jobb állapotban lévő betegek, valamint a bejárós betegek fele-fele arányban vesznek részt. Vannak, akik ebédnél a nővéreknek segítenek: letörlik az asztalt, leszedik a tányérokat. A titkárságon, Menyhárt Zsófi titkárnőnek jelenleg két beteg is segédkezik: pl. elviszik a vért a laborba, vagy kimennek a postára. Az alagsorban a folyosó végén van még egy helyiség, ahol varrógépek várják, hogy a leszázalékolt pszichiátriai betegek ágyneműket, vagy egyéb ruhaféléket varrjanak rajtuk a kórház számára. Most folynak tárgyalások a kórház vezetőségével, hogy a HEFOP pályázat keretén belül elnyert program elindulhasson. „Az osztályon folyó kisebb munkák nagyon fontosak a betegek számára, mert ezzel kis lépésekben meg tudjuk őket győzni, hogy keljenek fel, elérhetjük, hogy mire kiíródnak az osztályról felvegyenek egyfajta munkatempót. A bejáró betegek számára pedig az itt folyó munka egy olyan biztonságos kapocs a Pszichiátriai Osztály és a saját életük között, melynek segítségével elértük, hogy sokaknak nem kellett visszafeküdniük az osztályra, elkerülték a visszaesést. A munkaterápia része még, hogy az osztályon lévő cserepes növényeket is a betegek gondozzák,

valamint tavasszal ők ültetik ki és locsolják az épület előtt a virágokat. ” Zalatnai Zoltán négy éve dolgozik a Jánosban, előtte 2001-től 2003-ig Kurimay tanár úr és Tunyi Tünde főnővér kérésére már külsősként tartott a nővéreknek esetmegbeszélő, konfliktuskezelő csoportot. Korábban a Goldschmidt-féle Pesthidegkúti Osztályon volt szocioterapeuta. Energikus mozgású fiatal fiút látok magam előtt, meglepődöm, mikor kiderül: közel húsz éve van a pályán, negyvenhat éves. A munkaterápián kívül non-verbális és verbális csoportokat is tart a betegeknek, egyeztetve a kezelőorvossal. Kreatív terápia során rajzolnak, festenek, gyurmáznak a betegekkel, vagy tépés-ragasztás technikával színes krepp-papírból képeket készítenek. Akik nehezen beszélnek magukról, problé-

„terápiás művész” rajzát, festményét kiállították már. Zoltán életmód csoportot is vezet. Vannak olyan betegek, akik olyan gyógyszereket szednek, melyek hízásra hajlamosítanak. Ők heti egyszer 40 percet tornáznak, majd háromnegyed órán át beszélget velük. Mérlegre állnak, különféle étkezési vagy életmódbeli tanácsot kapnak, mellyel visszaszerezhetik, vagy megőrizhetik normál súlyukat. Ki kell még emelnünk a szimbólumterápiát, melyet két évvel ezelőtt Magyarországon Zoltán kezdett el először alkalmazni Kurimay tanár úr kezdeményezésére. Ő adott a szocioterapeuta kezébe egy angol nyelvű anyagot, melynek segítségével Zoltán alkalmazhatta ezt a fajta egyéni terápiát. A rajzos szimbólumterápiával egy szkizofrén fiú állapotában jelen-

májukról, számukra különösen hatásos módszer, ha instrukció alapján képekben vetíthetik ki érzéseiket, élményeiket, s így vallhatnak életükről. Az osztályon nagyon kedvelt a művészetterápia, egyes betegek különleges tehetséggel alkotnak. Sokan itt vesznek életükben először ecsetet, rajzceruzát a kezükbe, s maguk is meglepődnek az eredményen. A művészetterápiás csoport szoros kapcsolatot ápol a SE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika keretein belül működő Moravcsik Alapítvánnyal, és a Budapesti Art-Brut Galériával, ahol több János kórházi

tős javulást értek el, s az esetet előadás keretében az idei MPT- Kongresszusán Sopronban, Kurimay főorvossal együtt be is mutatták. Zoltánt egyébként sokszor kérik fel előadásokra, szeptember óta tanít a VINCOTTE-n, s az MPTPSZF-nek (Pszichiátriai Szakdolgozók Szekciója) is alapító tagja. Orvostanhallgatók, pszichológusok és diplomás ápolók látogatják csoportjait, ő azonban elsősorban segítőnek tartja magát. Húsz évig pedig csak az marad a pályán, aki segítőnek született. Székely Ilona


A

A Rózsadombi Lions Klub és a Budai Gyermekkórház

Lions Klubok Nemzetközi Szövetsége a világ legnagyobb civil szervezete. 1917-ben alakult meg Chicagóban. Az évszázad harmincas éveiben már Európában is megjelentek az „oroszlánok”. Jelenleg 193 országban 45 000 klub 1,5 millió tagjával tevékenykedik. A mozgalom fő célja 1925 óta a látás megóvása és a látásukban korlátozottak segítése. Magyarországon 1991-ben csatlakozott a hálózathoz, jelenleg 53 önálló klubban 1000 tag tevékenykedik: az egészségmegőrzés, a betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, a családsegítés és időskorúak gondozása érdekében. A klubbok évente 150-200 millió forintnyi adományt gyűjtenek és juttatnak el a rászorulóknak a különböző programokon keresztül. A Rózsadomb Lions Klub közhasznú szervezet 2008. február 20án jött létre. Elnökük Ignácz Beáta Jelenleg 17 tagjuk van, akik arra vállalkoztak, hogy szabadidejüket emberi közösségek humanitárius szolgálatának szenteljék. Tagjaik között van pénzügyi szakember, aljegyző, kereskedelmi igazgató, közjegyző

(súlyosan mozgáskorlátozott, övé a Velo-tanya, ahol sok programot taranak), Komáromi Pisti énekes/zeneszerző, Papp János színész, de van sajtófőnök, hajómérnök, közgazdász, ügyvéd, orvos, újságíró és cégtulajdonos is. Fő célkitűzésük a fogyatékos, halmozottan sérült gyermekek támogatása. Természetesen emellett segítséget nyújtanak minden rászorulónak: más fogyatékos és egészségkárosodott személyeknek, idősek otthonában élőknek, árváknak, hátrányos helyzetű tehetséges gyermekeknek, fiataloknak is. A klubtagok és támogatók minden hónapban az óbudai Kéhly vendéglőben gyűlnek össze, s ott beszélik meg a jövőbeli teendőket. Többnyire különböző kulturális, szabadidős és sportprogramokat, táborokat próbálnak szervezni, hogy a sérült gyermekek életminőségét javítsák. Szerveztek például lovastábort Vácrátóton, balatoni kirándulást, adományoztak könyveket, alakítottak ki könyvsarkot fogyatékos egyesületeknél, gyűjtöttek ruhákat, élelmiszert, szerveztek gyümölcsdélutánt, részt vettek gyerekekkel az őszi népligeti SzepteEmber Feszten, el-

Dr. Medveczky Erika főorvos és a gyerekek

vittek gyerekeket a Vidám Parkba, életmentő tanfolyamokat szerveztek. A Budai Gyermekkórházzal tavaly nyáron vették fel a kapcsolatot szervezettebben. Vácrátóti lovastáborukban a Gyermekrehabilitációs Osztály két képzett gyógytornásza két napon keresztül foglalkozott a gyerekekkel, a szülőknek pedig megtanították az egyénileg felépített mozgásterápia gyakorlatait, így otthon is könnyedén folytathatják a fejlesztést. A szülőket ezenkívül számos szakember segítette tanácsokkal: allergológus szakorvos, pszichológus, valamint dietetikus. A gyermekek közül ugyanis többen epilepsziások voltak, illetve anyagcserezavarral küszködtek, ezért speciális étrendre volt szükségük. A Budai Gyermekkórház és az Aprónép Alapítvány nyári táboraiban pedig a Rózsadombi Lions klub tagjai voltak önkéntes segítők. Decemberben a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel közösen a budaörsi TESCO áruházban élelmiszeradományt gyűjtöttek a klub tagjai, köztük Madarasi Anna főorvos asszony is. Több mint egy tonna élelmiszert gyűjtöttek össze. December 16-án karácsonyi ünnepséget és pizza-partit szervezett a klub a Budai Gyermekkórház Gyermekrehabilitációs Osztályán fekvő kis betegeknek, valamint az őket ápoló személyzetnek. 25 családnak készítettek ajándékcsomagot, továbbá a kórházi osztály valamennyi munkatársának is. Papp János színész saját karácsonyi „színdarabját” olvasta fel. Jaksity Kata televíziós műsorvezető gyermekének osztálytársai énekeltek, és készítettek személyes ajándékot a sérült gyermekeknek. A Rózsadombi Lions Klub következő akciója az Aprónép Alapítvánnyal közösen szervezett ruhagyűjtési akció az ózdi mozgássérült emberek számára.

Az egészségügy egyik hungarikuma: a tüdőgondozói hálózat

N

em messze kórházunk patinás épületegyüttesétől, egy kisebb kőépületben a Pethényi közben található az intézményhez tartozó Tüdőgondozó Intézet és Szűrőállomás. Többek között itt zajlik az I. és II. kerület lakosainak kötelező tüdőszűrése. Eredetileg a szűrőállomásokat a tbc szűrésére hozták létre, hiszen az első antituberkulotikumot 1949-ben fedezték fel, s a régi időkben a halálos tüdőbaj rengeteg áldozatot szedett. 1950-ben országosan 45 ezer tbc-s beteget tartottak nyilván, a nyolcvanas évekre ez a szám 5 ezerre csökkent. 2009-ben 1448 tbc-s beteget regisztráltak. A II. világháború óta tehát radikálisan javult a helyzet, s ez a gyógyszereken kívül a tüdőgondozó hálózatnak is köszönhető. „Ez a rendszer unikumnak számít, nem is működik máshol a világon – mondja dr. Kunszenti Tamás az intézet vezető főorvosa. – Az országban kb. 165 tüdőszűrő állomás, ill. gondozó van, közülük jelenleg Budapesten, Borsodban és talán Szolnok megyében kötelező a szűrés évente egyszer a 30 év felettieknek. A fővárosban legtöbb a hajléktalan emberek száma, s köztük százszoros a tbc előfordulásának gyakorisága az átlag népességhez képest, ezért az ÁNTSZ elrendeli a kötelező szűrést. A két kerületből nálunk jelenleg tizenhat tbc-s beteg áll gondozás alatt. Habár szűrőállomásunk hivatalosan most is a tbc-t szűri, természetesen nem csak azt nézzük. Bármilyen kóros elváltozást észlelünk a tüdőn, azt jelezzük a betegnek. Különösen a rosszindulatú daganatok esetében van ennek jelentősége, hiszen a férfiaknál a tüdőrák vezeti a halálozási statisztikát, s a nőknél is nagyon gyakori. A tüdőrák a tbc-hez hasonlóan kezdetben teljesen tünetmentes, de röntgen segítségével még korai stádiumban felismerhetjük, s így nagyobb az esélye a gyógyulásnak. Sajnos a betegségeknek csak egy részét fedezzük fel a szűrésen, a röntgenen sem látszik min-

den. Ha a tumor a tüdő középső részén helyezkedik el, nem a periférián, akkor könnyen rejtve marad.” A Pethényi közben a Tüdőgondozói Szakrendelésre háziorvosi vagy egyéb beutalóval érkeznek első alkalommal a betegek, s ugyanitt vizsgálják azokat is, akiknél a tüdőszűrés során további vizsgálat szükségessége merül fel, valamint a visszarendelt betegeket. Sürgős esetben, pl. vérköpés esetén, természetesen nem kell beutaló. A szakrendelőt főleg asztmás, COPD-s betegek, vagy egyéb tüdőbetegségben szenvedők keresik fel, de sokan jönnek megfázásból eredő makacs köhögéssel is. Ha tüdőgyulladásra utalnak a tünetek, a röntgenvizsgálat bizonyossá teheti. S habár a tüdő vizsgálata alapvetően képalkotó diagnosztikához kötött, előfordult már olyan, hogy a röntgenfelvételen nem volt látható semmilyen elváltozás, de a köpetvizsgálat egyértelműen kimutatta a tbc fertőzést. A laborvizsgálatot és a CT-t a János Kórház épületében végzik el. „A CT sokkal érzékenyebb, sokkal jobb felbontású, ott is el tudja választani a képleteket, ahol a normál röntgen semmit nem tud tenni – folytatja Kunszenti főorvos. – Képletesen felszeleteli az embert, külön ki lehet emelni, nagyítani a részleteket, de nagyobb sugárterheléssel is jár, ezért

nem ajánlatos gyakran használni. Szűrővizsgálatra a hagyományos röntgenvizsgálat való. Tüdőrák esetén azonban fontos pontosan látni a folyamatot, ezért itt vállalni kell a sugárdózissal együtt járó kockázatot.” A röntgenvizsgálaton kívül a szakrendelésen légzésfunkciós vizsgálatot is végeznek közel a betegek felénél, mely a légzési térfogatok és az áramlási viszonyok vizsgálatára szolgál. Erre szükség van pl. légzési nehézség, elhúzódó köhögés kapcsán, vagy ha valaki erős dohányos és már „benne van a korban”, akkor is elvégzik rajta a vizsgálatot, ha nincs panasza. Ennek oka: mire érzékelhető tünetekkel keresi fel a rendelőt a dohányos, lehet, hogy már felét is elveszítette légzési kapacitásának. „Légzési tartalékaink természettől adódóan nagyok, s ha az ember szíve és tüdeje egészséges, akkor a fizikai terhelés korlátja kortól függetlenül nem a tüdő, hanem a szív – magyarázza dr. Kunszenti. – Ezért veszíthetünk a légzési kapacitásunkból akkor is, amikor még nem tűnik fel, mert akkor még csak abból veszítünk, amit amúgy sem tudunk kihasználni. Minél kevésbé fizikai dolgozó valaki, annál kevésbé érzékeli tüdőkapacitásának csökkenését. Az erős dohányosok (egy doboz cigaretta naponta) 15-20%-a lesz 40 év fölött COPD-s.”

A vizsgáló eljárások között fontos megemlíteni a test-pletysmographot,

A

ami lehetőséget ad egyes, egyébként csak fekvőintézetben elérhető légzés-

funkciós vizsgálatok végzésére (pl. tüdőtágulás mértékének meghatározása, hörgasthma kivizsgálása során provokációs vizsgálat végzése). Dr. Kunszenti Tamás 1973 óta dolgozik tüdőgyógyászként a János kórházban, néhány éve a szakrendelő és tüdőgondozó vezetője. Elmondja: 20 percenként jegyeznek elő beteget, a legtöbb orvosi rendelőtől eltérően itt van idő a beteggel beszélgetni, el tudják neki magyarázni betegségének lényegét, s ha a páciens bízik a terápiában, gyógyulásának is nagyobb az esélye. Székely Ilona

Magyarországon zajló 2. és 3. fázisú humán klinikai vizsgálatok magas nemzetközi adminisztrációs és archiválási követelményeinek tárgyi feltételeit biztosítják. Ma itthon a beteg pont ugyanolyan terápiát kap mint Nyugat-Európában, a gyógyítás ugyanazon protokollok mentén zajlik. Dr. Kuluncsics Zénó az Amgen Kft. orvos igazgatója hangsúlyozta, hogy a cég, mint a világ legnagyobb biotechnológiai vállalata a kezdetektől a rákos betegek terápiáját támogató kutatásokat is végzett, és ezek alapján már több gyógyszer is törzskönyvezésre került az Európai Unióban. A betegek egy részét a törzskönyvezett terápiák alkalmazásán túl ún. klinikai vizsgálatok keretén belül kezelik, ez történik a Szent Margit Kórház Onkológiai Osztályán is. A klinikai vizsgálatok során vagy új szerek, vagy a már törzskönyvezett gyógyszerek új indikációkban való alkalmazását tesztelik a betegek bevonásával. Ma már olyan gyógyszer nem kerülhet forgalomba, amit klinikai vizsgálatban nem elemeztek – tájékoztatta a jelenlévőket dr. Boér Katalin. A betegek kivizsgálása és utánkövetése szigorú szabályok szerint történik, ez egyrészről a betegek biztonságát jelenti, másrészről a részle-

tes vizsgálatok során olyan társbetegségekre derülhet fény, melyek kiküszöbölése hozzájárulhat a betegek hosz-szú távú gyógyulásához. Ugyanakkor ezáltal az orvosok és szakápolók a legkorszerűbb kutatásokban tudnak részt venni a folyamatos magas szintű továbbképzés mellett. A klinikai vizsgálatok végzésének fontos feltétele a vizsgálatok- és az adminisztrációs munka elvégzésére szükséges korszerű helyiségek és eszközök megléte is. A Szent Margit Kórház Onkológiai Osztályán a gyógyszer-kipróbálások 16 évvel ezelőtt kezdődtek, így a klinikai vizsgálatok végzésének hosszú hagyománya van. Az osztályon jelenleg nyolc olyan nemzetközi vizsgálat van folyamatban, melyben aktív kezelés történik, további 8 vizsgálatban a betegek utánkövetése zajlik. Az osztály elsősorban olyan nemzetközi vizsgálatokhoz csatlakozik melyekben a magasabb előfordulású daganatok kezelését célozzák, mint pl. emlő-, vastag- és végbélrák terápiáját. Ezekben a betegek kb. 5-10%-a vesz részt. Az Amgen Kft. 7 millió forintos támogatásának köszönhetően a vizsgálati eszközök mellett (pl. hordozható EKG, infúziós pumpa) a vérminták kezelésére és tárolására alkalmas készülékek is kihelyezésre kerülhettek mint pl. speciális hűtőszekrények, centrifuga, de beszerzésre kerültek irodai technikai eszközök is.

7 millió forintos adomány az Onkológiai osztálynak

z álmok néha valóra válnak… – mondta dr. Boér Katalin az Onkológia osztályvezető főorvosa a 2011. február 2-án megtartott sajtóbemutatón a Szent Margit Kórházban, ahol az Amgen Kft. által támogatott study-szobák átadására került sor. Az ünnepségen dr. Pintérné dr. Gönczi Ágnes főigazgató asszony felhívta a figyelmet arra, hogy hazánkban 27%-ban a daganatos betegségek felelnek a halálozásért, és szinte minden daganattípusnál az európai átlagot meghaladó a magyar halálozási arány. Ezért is nagyon fontos minden lépés, amit ennek a tendenciának a visszaszorításáért tehetünk. 15 vizsgálói szobát alakítottak ki az Amgen Kft. támogatásával Magyarországon, a klinikai kutatás élvonalát képviselő egészségügyi intézményekben – mondta dr. Stegena Diána ügyvezető igazgató. A vizsgálói szobák az Amgen Kft. megbízásából

Transzfúzió kapcsán kialakult ARDS esete a Központi Intenzíven A győztes neve: dr. Kocsi Zuzsanna

A

z idei Fiatal Diplomások Fórumán osztatlan elismerést arattál előadásoddal, még kórházunk főorvosai is csodálkozva kérdeztek rá a „TRALI” (transzfúzióhoz kötött akut tüdőkárosodás), az általad bemutatott, nehezen felismerhető betegségre. Az eredményhirdetés ideje alatt éppen ügyeltél az intenzíven, kollégáid hozták a hírt: elnyerted az első díjat. – Nem is akartam elhinni, azt hittem viccelődnek velem.

– De kezdjük az elején. Ki volt a beteg, akinek történetét feldolgoztad, mi történt azon a májusi napon? – Egy negyvenéves kismamát irányítottak át hozzánk a Szent Imre Kórházból, mert mesterséges megtermékenyítése volt és ikreket készült a világra hozni, s a 29. héten elkezdődtek a szülési fájdalmai. A Jánosban lévő koraszülött intenzív osztály (PIC)

biztonságos hátteret nyújtott az újszülöttnek. A szülészeten zavartalanul megtörtént a császármetszés, a kicsik elhelyezkedtek az inkubátorban, az anya azonban nagyon gyengének tűnt. Kiderült: vészesen vérszegény, vért kell neki adni. Szülés után pár órával megkapta a transzfúziót, a második egység vérnél azonban már levegő után kapkodott. A zihálás aggasztotta a szülészt, szólt a közelben lévő intenzíves kolleganőnek, hogy jöjjön gyorsan, valami gond van. Végeztek egy véroxigén vizsgálatot, aminek az eredménye fele volt a normálisnak. Én voltam az ügyeletes, javasoltam: azonnal készítsünk CT-t, mert tüdőembóliára gyanakodtam. A felvételen vettük észre, hogy nem vérrög képződött a tüdejében, hanem nagyon súlyos kétoldali tüdőkárosodása van. Áthoztuk az intenzívre, s azonnal lélegeztetőgépre tettük.

– Ekkor már tudtad, hogy a vérátömlesztés okozta a tüdőkárosodást? – Ezt nem lehetett azonnal felismerni, mert nagyon sok dologtól lehet ilyen jellegű tüdőkárosodást produkálni, szülés közben pedig különösen. Ráadásul az intenzív osztályon fekvő betegek jellemző második betegsége az ilyen típusú akut tüdőelégtelenség. Emögött lehet vérmérgezés, de hasnyálmirigy-gyulladástól vagy tüdőgyulladástól is kialakulhat. ARDS-nek, vagy becenevén „tralinak” azt szokták nevezni, ami a vérátömlesztést köve-

tően 1-6 órán belül alakul ki. Valójában kizárásos alapon lehet beazonosítani. Magam is napokig nem akartam elhinni, hogy erről van szó, csak amikor jobban elmélyültem a kismama kórtörténetében és utánaolvastam a korábban csak az egyetemen tanult betegségnek. Pénzes professzor ugyanis szigorúan számon kérte tőlünk a kollokviumon a „TRALI” jellemzőit, de a részleteket, hogy pontosan hogyan és miért alakul ki, nem tudtuk.

– Akkor most én is rákérdezek: kiknél és miért alakul ki vérátömlesztésnél ez a tüdőelégtelenség? Nem a számukra megfelelő vért kapják? – A hetvenes években írták le először ezt a reakciót. A transzfúziónak azonban rengeteg szövődménye van, nem ez volt az elsődleges. S amíg nem vezették be a nagyon szigorú vércsoport-meghatározásokat meg ellenőrzéseket, addig a rossz véradás okozta a legtöbb halálozást transzfúzió esetén. Amióta a világon ezt szabályozták, a vérátömlesztésnél a halálozás jelentősen csökkent. Ekkor vették észre, hogy a „TRALI” viszont sokszor vezet halálhoz, hiszen a beteg tüdeje „elvizesedik”, s ha nem ismerik fel időben a bajt, a beteg megfullad. Ha viszont felismerik, lélegeztetőgéppel nagyon gyorsan, hatékonyan gyógyítható. Az angolok, majd az amerikaiak kezdték el vizsgálni: kik a veszélyeztetettek, kiknél alakulhat ki ez gyakrabban? Ők mutatták ki, hogy a tumoros betegek, valamint a többször szült nők és azok, akiket már életükben többször transzfundáltak, jóval veszélyeztetebbek az átlagnál. Az így bekövetkező akut tüdőelégtelenség ugyanis nem a rossz vércsoport miatt fellépő azonnali típusú immunreakció következménye, hanem az egy korábban valamilyen oknál fogva kialakult antitest lép reakcióba egy hozzá illő antigénnel. Úgy lehet egyszerűen szemléltetni: mintha allergiás lenne a kapott, egyébként jó vércsoportú vérre. Hogy ezt a donor vére váltja ki, vagy annak a vére, aki kapja a


vért, azt soha nem lehet tudni. Bármelyik előfordulhat.

– És mi történt a kismama szervezetében? A többször szült nők miért hajlamosabbak erre a betegségre? – Ez azért van, mert a terhesség maga egy immunológiai csoda. Amikor a magzat fejlődik az anyaméhben, génállományának fele az apáé, s ez mégsem okoz zavart a kihordásban. Az anyában viszont nagyon komoly immunológiai válaszok alakulnak ki, még akkor is, ha ebből semmit nem érzékel. A hozzánk érkező édesanyáról is megtudtuk, hogy ez már a harmadik terhessége volt (első ikreit, melyek szintén lombikos babák voltak, koraszülés miatt elvesztette), évekkel korábban született egy egészséges kisfia, s hogy a kórházunkban történt ikerszülésen kívül vérszegénysége miatt életében többször is kapott transzfúziót. Az ő esetében is egy immunreakció alakult ki a kapott vér egy bizonyos összetevőjére, pedig a vércsoport megegyezett. Később utánanéztünk: az ilyen érzékenységű betegeknél a választott vérnél olyan transzfúzió szűrőt kell alkalmazni, amely kiszűri a donor fehérvérsejtjeit, amivel reakcióba léphet. A hivatalos vércsoport-eredményről értesítettük a családot, nehogy gond legyen egy következő transzfúziónál. – Az édesanya és az ikrek most jól vannak?

N

– Igen, az anya mindössze három napig volt lélegeztetőgépen, s ezalatt nagyon gyorsan javult. (Ez is jellemző a TRALI-ra.) Szteroidot és furoszemidet is adtunk neki, s két hét múlva a kórházat is elhagyhatták. Jó volt látni, hogy a család újra együtt van.

– Annak idején miért választottad az intenzíves szakmát ? – Talán sokan mosolyognak rajta, de rám kisgyerekként nagy hatást gyakorolt a Kórház a város szélén című csehszlovák tévésorozat. Itt szerepelt Dana, az intenzíves orvosnő. Aztán jóval később az államvizsga előtt szólt nekem dr. Slavei Krisztina, hogy Nyulasi főorvos keres néhány rezidenst a Központi Intenzívre a Jánosba. Jöttem és itt ragadtam. Nem bántam meg, szeretem és fontosnak érzem a munkámat. A győztes dolgozat létrejöttében sokat köszönhetek dr. Tinyei Ilonának és dr. Hoffer Izabellának a transzfúziós részlegről.

– Azt rebesgetik, hogy másért is rajongsz... – Hát igen. Évek óta szenvedélyem az ír sztepptánc, nemzetközi versenyeken is indulok. Akkor vagyok boldog, ha aranyéremmel, de legalább ezüsttel térhetek haza. Bevallom, néha még az orvosi szobában is gyakorolok. Székely Ilona

Miért fáztak a Don-kanyarnál? Dr. Révai Tamás a kutatócsoport élén

efrológusként különleges hadtörténeti és orvosi kutatást kezdeményezett: társaival a II. magyar hadsereg don-kanyarbéli tragédiáját vizsgálta a katonák ruházata szempontjából. Hogy jutott eszébe ennyi idő távlatából éppen ezzel foglalkozni?

– Már Korábban is érdekelt, hogy az emberek hőérzete mitől függ, s ezen belül a ruházat hogyan befolyásolja, hogy fázunk vagy éppen melegünk van. Természetesnek tűnik, hogy melegben jól érezzük magunkat, hidegben pedig fázunk, de tudományosan nem voltak


arról adataink, hogy a ruházat milyen mértékben határozza meg komfortfokozatunkat. Évekkel ezelőtt került hozzám a János Kórházba két doni túlélő, akiket a háborúban szerzett vesebetegséggel kezeltem. A nyugállományú százados és a másik katona részletesen elmesélte, illetve emlékirat formájában megírta tapasztalatait, szenvedéseit, s beszámolójukból kiderült: ruházatuk egyáltalán nem felelt meg az orosz tél körülményeinek, ezért is fagytak meg oly sokan a visszavonuláskor. Az ő sorsuk adta az ötletet, hogy a ruházat szerepét pontosabban megvilágítsuk, s a tömeges halál okát adatokkal is bizonyítsuk.

– Emlékeim szerint még a történelem órán is tanultuk, hogy ezek a katonák papírtalpú cipőben vonultak a hóban… – Igen, de mostanában mégis vannak olyan vélemények, miszerint ezek a ruhák jók voltak, s hogy nem a nem megfelelő öltözet okozta az emberek pusztulását.

– A magyar katonák inge, kabátja mennyiben különbözött a fronton velük lévő németek és olaszok egyenruháitól, illetve mit viseltek az oroszok? Az oroszok hazai terepen mozogtak, nemezcsizmát, ún. válenkit viseltek, hóleplük is volt, a magyarokénál

lényegesebben melegebb egyenruhában harcoltak. Az olaszok a magyarokénál rosszabb ruhában érkeztek, félelem gyötörte őket, számukra a terepviszonyok egyáltalán nem voltak jók, felsőbb parancsra hamar el is hagyhatták a frontot. A németeknek kicsit jobb minőségű ruhájuk volt, mint a mieinknek, jobb felszereltséggel bírtak és élelmiszerrel is bőségesebben ellátták őket. A magyarokhoz a zord időjárás és az útviszonyok, illetve a rossz szervezés miatt alig jutott ennivaló. Az én betegeim is leírták: csak „hitlerszalonnát” (dzsemet, gyümölcsízt) kaptak, s ezer kilométeren belül a visszavonulás során nem volt orvosi ellátás. A magyar hadsereg bőrcipőt, posztóruhát, térdmelegítőt és zsávolyinget viselt. Ezek nem voltak jó hőszigetelők, nem védtek a hideg ellen, ráadásul sok katonának nyári ruházata volt.

– Milyen időjárás volt akkor a Donnál, mínusz harminc fok? – Vannak könyvek, ahol mínusz 40 és 50 fokról írnak, de ez nem igaz. Alaposan utánajártunk, s egy hiteles szovjet híranyag – a voronyezsi front – adatai szerint januárban mínusz 19 fok volt. A hidegség érzetét azonban fokozta a vidéken jellemző erős keleti szél. A korabeli fotókon látható, hogy a katonák görnyedten, a széltől és hófúvástól hajlott háttal vonultak a hóban. A szél növeli a szervezet hőleadási teljesítményét, így sokkal nagyobb a fagyásveszély. Sajnos egyéb konkrét adatot, pl. páratartalmat nem tudtunk a történelmi helyszínről beszerezni, ilyen részletek csak a hatvanas évektől állnak rendelkezésre. Azt azonban a túlélők elmondták, hogy a Don-kanyarnál augusztusban 30-35 fok meleg is előfordul, nyáron még megfelelő volt az egyenruha: a magyar katonák is trikóban napoztak 1942 nyarán. Télen viszont alaposan fagypont alá sülylyed a hőmérséklet.

rodukcióban elektromérnökök alakítottak ki a hőleadás mérésére. A bábu össze van kötve számítógéppel, s a szoftver és az elektródák segítségével pontosan megfigyelhető a modell hőleadása. Ahhoz, hogy működhessen a bábu, szükségünk volt még egy klímaszobára. A 4×4 méteres klímahelyiséget, mely különböző hőmérsékletű falakkal rendelkezik, a Pécsi Tudományegyetem biztosította számunkra. Ezután már csak egy valódi, korhű ruházatot kellett keresnünk. Egy műgyűjtő barátomnak köszönhetően ezt is sikerült beszereznünk. A doni szakaszvezető uniformisát magam is felpróbálhattam, s kiálltam benne az erkélyre mínusz 4 fokban. Nagyon fáztam. Ezt követően felöltöztettük bábunkat a doni egyenruhába, s megszerveztük különböző hőmérsékleteknél azt a vizsgálati sort, melynek eredményei kétségkívül bizonyítják a fagyás lehetőségét. Ventilátor alkalmazásával még szélről is gondoskodtunk.

– A kutatási csapat tehát sikerrel járt, a tények nem hazudnak. A történelmi hadsereg vezetőit azonban már nem vonhatjuk felelősségre. Használhatjuk még valamire ezeket a mérési adatokat? – Etalonként ezek az adatok a jövőben is hasznosak lesznek, hiszen ilyen vizsgálat a korábbiakban nem történt. A honvédségnek ma sem mindegy, hogy a szélsőséges időjárási

körülmények közé milyen ruhában engedi ki katonáit. Afganisztánban például majdnem olyan hőingadozás van az évszakok között (télen mínusz 2528 fok, nyáron 30 fok), mint a Donkanyarnál. De a civil életben a hegymászók is fontos információhoz juthatnak az időjáráshoz szükséges ruházatot illetően.

– A János Kórház főorvosaként a Diós árok mentén a nefrológiai szakambulancián látja el a vesebetegeket. Egyedül végzi itt a szakrendelést? – Én délután fogadom a pácienseket, a délelőtti órákban a Fresenius cég nefrológus szakorvosai gyógyítanak a rendelőben. Jómagam az ambuláns kezelés mellett Polner Kálmán főorvos vezetésével részt veszek a Margit Kórházban folyó művese-kezelésben is. Tizennégy éve dolgozom a János Kórházban, kötődöm a pácienseimhez.

– Hogy vannak a doni betegei? – Idősek voltak, sajnos már nem élnek. Tavaly januárban ott lehettem egy don-kanyari emlékülésen, ahol többek között a megmaradt túlélőknek olvashattam fel elhunyt betegeim visszaemlékezéseit. Kutatásunkkal és a végzett vizsgálatokkal egyben emléket állíthattunk minden háborúban megfagyott és éhen halt magyar katonának. Székely Ilona

– Mi volt a következő lépés? Hogyan lehetett tudományosan bebizonyítani, hogy a háborús ruházat nem volt az éghajlatnak megfelelő? – A Budapesti Műszaki Egyetem egyik professzora segítségével kilenc hónap alatt „életre keltettünk”, azaz felújítottunk egy kirakati babát, amit a nyolcvanas években svéd és dán kop-


Téli sportbalesetek

K

órházunk a hét mind a hét napján 24 órában látja el a budai régió és vonzáskörzetének traumatológiai ügyeletét. A téli hónapokban nagyon gyakoriak a sí- és egyéb sportbalesetek, a téli sportok űzése következtében előforduló sokszor súlyos sérülések, amelyeket a két traumatológiai osztályunkon látunk el. Ezekről a balesetekről, a balesetek okairól, a leggyakoribb helyszínekről, az érintett körről és a megelőzés lehetőségeiről kérdeztük a Traumatológiai és Kézsebészeti Osztály vezetőjét, dr. Detre Zoltánt és az OrtopédTraumatológiai Osztály vezetőjét dr. Kiss Jenő főorvos urakat.

– Milyen sérülésekkel találkoznak legtöbbször a téli sportok időszakában? Ezeket mi idézheti elő? – A sípályákon elszenvedett leggyakoribb sérülések a lábszártörés, térdszalag-szakadások, vállficam, a kulcscsont és lapockacsont közötti

izület ficama. A korcsolyapályákon gyakori a csukló- és bokasérülés. Szánkózásnál a bukások, ütközések jellemzőek és ebből bármely sérülés kialakulhat. Sajnos a sérülések többségét figyelmetlenség, a szabályok áthágása vagy a téli sportokra való felkészületlenség okozza – válaszolta dr. Kiss Jenő. Gyakori sísérülés a síbot okozta hüvelykujjszalag-sérülés – fűzi hozzá Detre főorvos úr. Természetesen extrém sport mellett polytraumatisatio, gerincsérülés is előfordulhat. Külön típusos baleset a kétszemélyes szánkók hátul ülőjének sérülése, akik jellemzően nem látják a veszélyt, ezért védekezés nélkül sérülnek, és igen súlyos, akár életveszélyes (koponya-, has-, gerinc-) sérüléseket szenvednek. A szánkóbalesetek különösen azért tudnak súlyosak lenni, mert sokkal nehezebben irányíthatók, mint a sí, vagy a korcsolya, és sokkal nehezebben fékezhetők.

– A gyerekek, vagy az idősek számára jelent inkább nagyobb veszélyt a síelés? – Idősebbek számára veszélyesebb a síelés – mondják egybehangzóan mindketten. Különösen azoknál, akik felnőtt fejjel tanultak meg síelni, és nincs különösebb sportos előzményük – véli Detre főorvos úr. Az idősebbek csontozata törékenyebb, ízületeik sérülékenyebbek, másrészt koruknál fogva adott esetben lassabban reagálnak a vészhelyzetre – sorolja a kockázati elemeket Kiss Jenő. – Hol történik a legtöbb síbaleset, ami a kórházunkba érkezik? – A János Kórház elhelyezkedése alapján a téli szenzonban rendszeresen érkeznek sérültek a Normafától, de külföldről, főleg Ausztriából,

Olaszországból hazahozott síbaleset után akár már teljesen ellátott vagy még ellátást igénylő betegek is érkeznek hozzánk további kezelésre.

– Mit javasolnak, hogyan lehet felkészülni egy síbaleset ellen? – Elsősorban megfelelő edzéssel kell felkészülni a síeléshez, fontos a fizikai kondíció Nagyon gyakoriak például az utolsó menetnél bekövetkező sérülések. Nem elég az, ha valaki egy évben egyszer elmegy síelni és azon kívül az égvilágon semmilyen sportot nem űz.

Szükséges a megfelelő síelési technika elsajátítása – mondják mindketten. Korrekt sífelszerelés kell, és különösen fontos a kötések önkioldó szerkezetének beállítása és ellenőrzése. Ennek elmulasztása esetén a léc nem old le eséskor és jellemző térdsérülések, lábszártörések következnek be. A legdrágább síkötés is csak akkor véd a súlyos sérüléstől, ha jól van beállítva. Sisak viselése életet menthet. Számos helyen Európában is már kötelező, de az amerikai kontinensen csak sisakban szabad síelni. A sípályakresz betartása szintén kötelező, nem tudása nem ment fel a következményei alól, és már Ausztriában is a sérülésen túl pénzbírságolást von maga után a baleset okozójának. Sípályán szeszes ital fogyasztása életveszélyes lehet, tehát a forralt borok és alkoholos teák fogyasztása is.

Üvegház a János szélén János Kertészet

N

em messze a Budai Trauma Centrumtól hosszú üvegház fehérlik. A János Kert Kertészet bejáratát a Kútvölgyi lejtő felől találom. Az ajtó előtt jácintok virítanak: egy cserép tavasz a februári hidegben. Ahogy beljebb lépek: kaspók, kerámiák állják utamat, körülöttük megannyi hasznos kerti holmi. Az üvegházban kellemesen melegít a párás levegő, s lelket, szemet gyönyörködtető a virágzó és zöld növények végeláthatatlan sora. Az egyik páfrány pókhálószerűen növeszti gyökerét, orchideák, broméliák idézik a trópusokat, de van itt avokádó, ananász és banánfa is. „170 féle cserepes és virágzó növényünk van, s a növényeken kívül többféle kerti kiegészítő terméket árulunk, pl. vegyszert, seprűt, műtrágyát is – mondja Kovács Tamás kertészmérnök, a kertészet vezetője. – Amolyan sétálós kertészet vagyunk, azaz nem pusztán az a célunk, hogy, aki ide betér, gyorsan vegyen is valamit, hanem, ahogy egy botanikus kertbe: be lehet jönni nézelődni, kikapcsolódni, ismereteket szerezni. Szívesen adunk tanácsot a dísznövények gondozásával, természetével kapcsolatban, törzsvevőink ezért is járnak vissza hozzánk, pedig nem helyezkedünk el közlekedési csomópontban.” Kovács Tamás tíz éve műküdteti „János Kert” nevű üvegházát, mely korábban a kórház kertészete volt. (Itt termesztették azokat az egynyári virágokat: árvácskákat, begóniákat,

melyeket tavasszal kórházszerte kiültettek.) A kertészmérnök cége 1992-ben alakult, kezdetben a nagykereskedelem számára forgalmaztak dísznövényeket, valamint kertépítéssel foglalkoztak. Egyik nap a nagykereske delmi csarnok faliújságján vették észre a hirdetést: a János Kórház kiadná kertészetét. Tamásnak tetszett a lehetőség, s amúgy is változtatni akart: nyitni az egyéni vevők felé. Azóta két munkatársával együtt üzemelteti a 270 négyzetméternyi területet, a virágokkal teli üvegházban megvalósították régi álmukat. „A növények 60%-a magyar termék, ennek felét mi termesztjük – folytatja Kovács úr. – A többi virágot Hollandiából és Dániából szerezzük be. Magyarországon a nagyobb kereslet a különféle ünnepekhez, névnapokhoz (Erzsébet, Katalin, Mária), karácsonyhoz, ballagáshoz, halottak napjához kötődik, míg a nyugati országokban a virágot olyan gyakorisággal vásárolják, mint az élelmiszert. Télen a krizantémnak, mikulásvirágnak és a fenyőnek van szezonja, márciusban az egynyári virágoknak és a muskátlinak.” Tamás elmondja: a kórházba érkező látogatók, lábadozó betegek sokszor betérnek érdeklődni, vásárolni az üvegházba, s az intézmény orvosai, ápolói sem kerülik ki az üzletet. Jánosi professzor osztálya rendszeresen itt vásárolja a növényeket, s a Kardiológia messzi földön hí-

res virágos folyosóiról. Ugyanez elmondható Kurimay tanár úr osztályáról, a Pszichiátriáról, ők is régi ismerősök a János Kertészetben. Kovács Tamás cége jelentősen kiveszi részét a kerület környezetvédelmi tevékenységéből is. A polgármesterrel és az alpolgármeseterrel közösen minden évben kétszer megszervezik a „Virágot hulladékért” elnevezésű akciót. „Májusban pl. Pokorni Zoltán engedélyével kitelepültünk virágainkkal az önkormányzat épülete elé, s egyrészt mindenki kedvezményesen vásárolhatott növényeinkből, másrészt, aki hozott magával veszélyes hulladékot, pl. akkumulátort: egynyári palántát kapott ajándékba. Egy hulladéktovábbhasznosító céggel szerződést kötöttünk, ők saválló tartályokat helyztek ki, s ebben aztán elszállították a veszélyes árut. (2,5 tonna ólom volt az eredmény.) Ősszel papírt és elektronikai hulladékot gyűjtöttünk. Öt kiló papírért mindenki kapott egy cserepes krizantémot, vagy egy árvácskát. Legutóbbi alkalommal húsz mázsa papír és 3,5 köbméter elektronikai hulladék jött össze. Ezeket az akciókat nagyon kedvelik a kerület lakosai, ezt továbbra is folytatni szeretnénk. Most tavasszal könyveket és tankönyveket gyűjtünk erdélyi rászorulóknak.” Kovács Tamással tettünk egy sétát az üvegházban, még egyszer megcsodáltam a cserepes zöldeket, s közben egy néni vásárolt egy legyezőpálmát. Ha jól meggondolom, nemcsak a kórház osztályain, de otthon, a lakásban is elférne még egy-két virág. Székely Ilona

A

ELTE Emlékérem

Beszélgetés Dr. Katona Ferenccel

z Eötvös Loránd Tudományegyetem Szenátusa emlékérmet adományozott professzor úrnak az oktatásban kifejtett több évtizedes munkájáért. – 1973-ban az ön közreműködésével jött létre a Svábhegyi Állami Gyermekgyógyintézetben a Fejlődésneurológiai Osztály, mely három éve a Margit Kórházban működik. Az újszülöttek védőangyalának is nevezték már, túl van a nyolcvanon, mégis fáradhatatlanul gyógyít, s a jelek szerint az oktatást sem hagyta abba. Úgy tudom, professzor úr kezdeményezésének köszönhető, hogy a fejlődésneurológia nemcsak az orvostudományi egyetemen, de a gyógypedagógiai főiskolán is kötelező tantárgy lett. Elmondaná bővebben: mit takar ez a kitüntetés?

– Nagy megtiszteltetés számomra, hogy az ELTE vezetői a munkát, amit részben én, részben pedig munkatársaim, tanítványaim az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gyógypedagógiai Karán végzünk, ilyen módon értékelték. A gyógypedagógiai karral, mely valamikor főiskola volt, több, mint harmincéves az oktató kapcsolatunk. A gyógypedagógiai egyetemi kar egyik tanszéke (szomatopedagógiai tanszék) oktató és kutató osztállyá minősített minket. Nemrég pedig a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kara is oktató osztállyá nevezte ki osztályunkat. Mindez kiegészíti azt, amit a Semmelweis Egyetem keretein belül az orvosi és szakorvosi oktatásban végzünk, hiszen az ideggyógyászokból, vagy gyermekgyógyászokból gyerekideggyógyásszá váló szakemberek képzése is ezen az osztályon folyik: egy hónapot kell itt eltölteniük ahhoz, hogy vizsgát tehessenek. A gyakorlati élmény, minden szakágazatban, akár orvosokat, gyógytornászokat, gyógy-


pedagógusokat, vagy védőnőket képzünk, rendkívül fontos része az oktatásnak. Hazai körülmények között, szinte tradicionálisan háttérbe szorul a gyakorlati képzés. Márpedig ezen a területen, hogy mi történjék egy idegrendszerileg károsodott csecsemővel, mik az előzmények, mit kell csinálni, hogyan kell gyanút fogni: ez mindmind gyakorlati kérdés. A védőnők

számunkra kiemelten fontosak, mert ők azok, akik ellátogatnak a családokhoz, előkészítik mindazt, ami a családorvosra hárul, rábeszélik a kismamákat, hogy vegyenek részt a terhesgondozásban. Mindez elősegíti, hogy kevesebb károsodott idegrendszerű csecsemő szülessen. Ha a születés utáni hónapokban felmerül a károsodás gyanúja, a védőnőnek nagy szerepe van abban, hogy ez mielőbb a háziorvos tudomására jusson. – Az agy fejlődése az újszülötteknél, illetve a három év alatti gyere-

keknél történik a legradikálisabban, s a fejlődésneurológiai kezelések általában annál hatékonyabbak, minél korábban kezdik el végzésüket a csecsemőn.

– Ezért a jelszavunk: „Milyen korán van már későn?”. Az agy fejlődése szempontjából az első hetek, hónapok óriási jelentőséggel bírnak. A 250-300 gramról 700 gramra gyarapodó agy ideghálózatainak plaszticitása, az első hónapokban jóval hatékonyabban befolyásolható neuroterápiával, mint később. Ezért van kiemelt jelentősége a védőnők, orvostanhallgatók, orvosok és a gyógypedagógusok gyakorlati és elméleti oktatásának. Azt hiszem, nem lehet elég korán elkezdeni az idegrendszerről szóló ismeretek elsajátítását, s ez nemcsak a betegellátásra igaz, hanem az oktatásra is. Mi az idegrendszeri működéssel kapcsolatban megtanítjuk, hogy az idegrendszer hogyan tanul, s mi a különbség a tanulás és a tudás között. A vizsgán kiderül, hogy a tantermi előadás és a gyakorlat mennyire volt hatékony.

– Professzor úr nevéhez fűződik egy különleges vizuális rendszer kiépítése, melyet az oktatásban használ. Több mint tíz évvel ezelőtt egy kecskeméti filmes szakember segítségével létrehozott egy számítógépes animációs programot, mellyel látványosan bemutathatók az idegi folyamatok. A mozgalmas komputervilágon nevelkedett fiatalok bizonyára lelkesen üdvözölték a modern technikát. – Nem mindegy, hogy hogyan oktat az ember. Szóban, vetített képekkel, vagy filmmel: egyáltalán nem ugyanaz. Amit mondunk, láthatóvá kell tenni. Úgy gondoltuk, mozgással

még tökéletesebbé tehetjük az előadást. A videók az osztályon készültek, a rajzokat is mi követtük el.

– Orvosi szakkönyvek, tankönyvek szerzőjeként, a Katona-módszer

névadójaként, orvosként és tanárként nem csak hazánkban, de a nemzetközi tudományos életben is hírnevet mondhat magáénak. Módszereit alkalmazzák a szomszédos Ausztriában, vagy a távolabbi USA-ban, Mexikóban, vagy Ausztráliában. Külföldi közlemények is rendszeresen hivatkoznak önökre. 2003-ban egy mexikói városban, Queretaróban módszertani központot is neveztek el önről. Oktató munkája ezek szerint jócskán átlépte a határokat.

– Berényi Marianne főorvos asszonnyal évek óta tartunk kurzusokat többek között Ausztriában, Spanyolországban, Mexikóban és az Amerikai Egyesült Államokban. – Kerültek ki tanítványai közül olyanok, akik az ön módszerével az osztályon dolgoznak és oktatnak? – Igen, Berényi főorvosnőn kívül, osztályunkról már sok fiatal munkatársam vesz részt az oktatásban önálló tanfolyamokkal is és nagyon örülök, hogy tovább tudják vinni az el-

A

kezdett munkát. Az osztály alapfeladata a betegellátás. Azonban az, hogy a rászorulók hány százaléka érkezik idejében a szakemberhez, az sok tekintetben megint csak az oktatástól függ. Amit az ember kifejtett élete során a szóbeli és írásbeli oktatásban, reményeim szerint megtérül a betegellátásban. Székely Ilona

Konferenciákról MPT Konferencia, Sopron

Magyar Pszichiátriai Társaság XVI. Vándorgyűlése 2011. január 26–29. között került megrendezésre Sopronban Civilizáció, Lélek, Agykutatás címmel. A szakmai találkozó tudományos programja tükrözte az aktuális tudományos, szakmai, szakmapolitikai és társadalmi folyamatokat, válaszokat keresett azokra a kihívások-

ra melyekkel nap mint nap szembesülünk egészségesen, páciensként, szakemberként. A rendezvényen 1479 regisztrált résztvevő volt jelen, közülük 68 külföldi, 37 fő határon túlról érkezett magyar kolléga. A rendezvényen még soha ennyi szakdolgozó nem vett részt, mint ebben az évben. Ez nagy mértékben annak is köszönhető, hogy fél évvel ezeDr. Kurimay Tamás és dr. Molnár Károly lőtt megalakult a Magyar Pszichiátriai Társaság Szakdolgozói Szekciója, melynek alapító tagjai között többen is kórházunk dolgozói. (Atkári Gizella, Kovács Zsuzsanna, Táncsics Diána Tunyi Tünde és Zalatnai Zoltán). A Tudományos Bizottság 248 absztraktot fogadott el, melyek közül 202 tudományos előadás

és 46 poszter formájában került bemutatásra. A tudományos előadások közül 12 workshop, ill. kerekasztal formájában került megrendezésre. A Szent János kórház Pszichiátria Osztálya 5 előadással 2 poszterrel vett részt a konferencián. Osztályunkról a szerzők ill. az előadók a következők voltak.: dr. Kurimay Tamás, Dr. Molnár Rita, Dr. Paksy Mária, Dr. Hegedűs Éva, Fenyves Tamás, Seres Gabriella, Zalán Hermina, Atkári Gizella, Kovács Zsuzsanna, Táncsics Diána, Tunyi Tünde, Zalatnai Zoltán, valamint kórházunk gyermekosztályáról Dr. Madarasi Anna és Babus Eszter A nagy sikerű „Van-e megoldás?” – Humán erőforrás hiány a pszichiátriai ellátásban című MPT szimpóziumon részt vett dr. Cserháti Péter, helyettes államtitkár úr is (Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Egészségügyi Államtitkárság), valamint dr. Kurimay Tamás az MPT elnöke és Tunyi Tünde az MPT PSZSZ elnöke is.


A

A Magyar Kardiológiai Társaság munkacsoportjának üléséről

Magyar Kardiológiai Társaság Nukleáris Kardiológia és Hibrid Képalkotás Munkacsoportja 2011. január 14-én tudományos ülést rendezett a Pozitron Diagnosztika Központjában. Az ülésen az Európai Kardiológiai Társaság új állásfoglalását járták körül, amely a koszorúér betegek revaszkularizációs kezeléséről szól. A program keretében előadást tartott dr. Jánosi András professzor úr is, kórházunk Tudományos Bizottságának elnöke, aki az alábbiak szerint foglalta össze számunkra a konferencia mondandóját: A kardiológia az orvostudomány azon ága, ahol folyamatosan új útmutatók (guideline-ok) jelennek meg az evidenciákon alapuló kezelés gyakorlati vonatkozásairól. Néhány

hónapja jelent meg, az Európai Kardiológus Társaság állásfoglalása a koszorúér betegek revaszkularizációs kezeléséről. Az állásfoglalás abban a tekintetben foglalja össze jelenlegi ismereteinket, hogy koszorúérbetegség esetén mikor indokolt a perkután koszorúér-tágítás, ill. a koszorúér-műtét. Az útmutató egyik érdekessége, hogy a döntés csapatmunka („heart team”) alapján születik meg, amelyben részt vesz a beteget kezelő kardiológus, a szívsebész és az invazív kardiológus. Természetesen a kezelésre vonatkozó javaslatról, amelyet a team a beteg számára felkínál az érintett dönt, akit részletesen fel kell világosítani, a javaslatot alátámasztó érvekről a különböző beavatkozások várható előnyéről és veszélyeiről. Jelenleg

Magyarországon 16 szívkatéteres és 6 szívsebészeti centrum van, és 2010-ben 18 000 értágítás és több mint 5000 szívműtét történt. Dr. Jánosi András

Beszámoló két nemzetközi tanfolyamon való részvételről

J

anuár-február hónapban két rangos nemzetközi tanfolyamon volt módom részt venni mint meghívott előadó. Mindkét rendezvény az Európai Váll és Könyöksebészeti Társaság (SECEC/ESSSE) szakmai támogatásával jött létre. Lengyelországban január 17–19. között Poznanban ötödik alkalommal rendeztek 3 napos tanfolyamot a váll, a könyök és a csuklóízület betegségeinek kezeléséről. Európa számos országából meghívott nemzetközileg ismert szakember és nagyszámú lengyel előadó tekintette át 15-20 perces


angol nyelvű előadások formájában a három felső végtagi nagyízület betegségeinek diagnosztikáját, konzervatív és sebészi kezelési lehetőségeit. Az előadások mellett délidőben minden nap 10-15 különböző workshopban zajlott gyakorlati oktatás. A tanfolyamon a gyógytornászokkal együtt több mint 500 regisztrált résztvevő volt, többségében Lengyelországból és a környező államokból. A gyógytornászok számára szervezett program részben külön szekcióban zajlott. Jómagam második alkalommal voltam meghívott, két előadást tartottam (egy könyök és egy vállsebészeti témájút) továbbá szekció elnök voltam és esetmegbeszéléseken vettem részt. Rajtam kívül még egy magyar előadó volt. Szabó Zsolt főorvos úr Miskolcról, aki a csuklóízület betegségeiről tartott előadást. Sokadik alkalommal volt módom lengyelországi rendezvényen szerepelni és élvezni a lengyel vendégszeretet és a semmit nem halványodó lengyel–magyar barátságot.

A

második rendezvény február 7–9. között zajlott le Ausztriában, Innsbruckban. A háromnapos intenzív gyakorlati oktatással egybekötött vállsebészeti tanfolyamnak nagy hagyománya van

a városban. Korábban német nyelven elsősorban hazai orvosok számára szervezték a programot, de tavaly első alkalommal, illetve idén angol nyelvű nemzetközi volt a rendezvény. A tanfolyam gyakorlati része két fő téma köré csoportosult. Az egyik a vállízület arthroscopos sebészete, a másik a vállízületi endoprotézis beültetés, de emellett az előadásokban számos más kérdés megvitatása is szerepelt. A fele részt hazai és fele részt európai oktatók minden nap előbb előadásokat tartottak, majd részben modelleken részben az Anatómiai Intézet bonctermében cadaveren irányították a gyakorlatokat. A rendkívül jól berendezett helyszínen, 11 munkaállomáson összesen 44 hallgató tanulhatta és gyakorolhatta a szakma fogásait. Örömmel nyugtázhattuk, hogy a 10 országból összegyűlt hallgatók közül a Magyarországról érkezett 8 orvos volt az egyik legnagyobb különítmény. Az Ortopéd-Traumatológiai Osztályról Nyíri Péter főorvos, mint hallgató, jómagam már második alkalommal, mint előadó és instruktor vehettem részt a társasági programokkal is színesített rendezvényen. Dr. Kiss Jenő osztályvezető főorvos Ortopéd-Traumatológiai Osztály

Európai Epilepszia Nap

„Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen” Gróf Széchenyi István

A

z Egészségügyi Világszervezet (WHO) két nemzetközi szervezettel 1997-ben kampányt indított „Ki az árnyékból” jelszóval az epilepsziával élők hátrányos megkülönböztetésének leküzdésére. Az egyik a Nemzetközi Epilepsziaellenes Liga (ILAE), az epilepsziával élő emberek gyógyítását támogató szakmai szervezet, mely 1909-ben alakult meg Budapesten és ugyanitt tartotta 2009 júniusában a Nemzetközi Epilepszia Kongresszus alkalmával centenáriumi ünnepségét. A másik, a betegszervezeteket összefogó Nemzetközi Epilepszia Iroda (IBE), mely idén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját. Ez a két testület azt szorgalmazza, hogy mindenhol korszerű lehessen az epilepszia diagnosztizálása és gyógyítása, és hogy az epilepsziával élő emberek társadalomba illeszkedése minél jobb legyen. A világ különböző régióiban azonban jelentősen eltérőek a körülmények és a megoldásra váró feladatok. Ezért rendeztek idén először külön Európai Epilepszia Napot. Az Európai Epilepszia Nap legfontosabb eseménye az Európai Parlamentben volt. Az egyes országok betegszervezetei és az ILAE képviselői megismertették a képviselőkkel az epilepsziával élők gondjait és az ezzel kapcsolatos társadalmi feladatokat. Mitől lett egy látszólag orvosi, betegellátási teendő társadalmi feladattá? Ha visszatekintünk a 100 évvel ezelőtti időkre – a minden korszerű diagnosztikai és terápiás eljárást nélkülöző korszakra –, a betegek több mint 80%-a kezelhetetlen ro-

hamoktól szenvedett és intézeti körülmények között szinte folyamatos ellátásra szorult. A közösségek nem vagy alig szembesültek az epilepsziával élők problémáival. Az eltelt évtizedek alatt, a terápiás lehetőségek ugrásszerű fejlődése következtében, megfordult az arány, az epilepsziások 70-80%-a élhet tünetmentesen, és képességeinek megfelelően aktív tagja lehet a társadalomnak. Ma hazánkban is adott a gyógyszeres kezelés lehetősége az összes (50-60 ezer) epilepsziával élő ember számára. Ennek ellenére a magyar epilepsziával élők társadalmi helyzete elmarad a fejlett országokban élő betegtársaikéhoz képest. A társadalom integráló készsége nem haladt a szakmai fejlődéssel, megmaradtak a tévhitek, az előítéletek, az óvatossággal indokolt korlátozó intézkedések. Az epilepszia nem egységes kórkép, igen sok formája van – a hozzá tapadó stigma viszont egyaránt érinti a vele élőket. Európában 6 millió ember él epilepsziával, de az érintettek száma ennek többszöröse, mivel a betegség következményei érintik a szűkebb-tágabb környezetet is, annak szociális, gazdasági kihatásaival. Az epilepsziával élő ember kezelése, gondozása tehát nem kizárólag egészségügyi, gyógyászati kérdés. Az esélyegyenlőség megteremtéséhez többféle megközelítésen át vezet az út. Szükséges a korszerű ismeretek széles körű terjesztése a szakemberek által, a média segítségével.

Szükség van továbbá a hátrányos megkülönböztetés megszüntetésére, társadalmi elfogadottság megteremtésére, részben olyan kutatások támogatásával, amelyek az újabb gyógyító eljárásokkal hoznak majd megoldást és jobb életminőséget a jelenleg még nem orvosolható epilepszia esetekben.

A „Mi Kórházunkban” a Szent János Kórházban igen sok, gyermek és felnőtt, epilepsziával élő kerül évente vizsgálatra és marad gondozásunkban. Ellátásuk során a szakszerű orvosi ellátáson kívül életminőségük javítására, társadalmi beilleszkedésük elősegítésére egyaránt törekszünk. Dr. Jerney Judit főorvos Budai Gyermekkórház Epilepszia Szakrendelés a Magyar Epilepszia Liga elnöke


HÍREK – ESEMÉNYEK Új orvosigazgató-helyettes a kórházban

Új osztályvezető főorvos a III. Belgyógyászat-Kardiológia élén a Jánosban

Jánosi professzor úr nyugdíjba vonulásával 2011. január 1-jétől pályázat útján dr. László Zoltán főorvos úr lett a III. Belgyógyászati osztály új vezetője. Ő eddig a Szent Margit Kórház Kardiológiai Osztályát irányította. Ott megbízott osztályvezetőként dr. Varjú Imre főorvos irányítja a betegellátást. Gratulálunk László főorvos úrnak az új beosztáshoz, és sok sikert kívánunk a munkájához! A Főigazgató asszony az orvos-igazgató általános szakmai és klinikai helyettesi feladatok ellátásával dr. Székely Györgyöt, az Idegsebészeti Osztály osztályvezető főorvosát bízta meg 2011. január 10-től június 30-ig tartó határozott időre. Dr. Nyulasi Tibor orvos-igazgató helyettesi feladatok ellátására szóló megbízása 2010. december 31-én megszűnt. Dr. Jánosi András professzor úr búcsúztatása

2010. december 11-én a Lugas étteremben gyűlt össze a kardiológiai osztály, a kórház vezetése, meghívottak, ismerősök, hogy egy jókedvű és jóízű vacsora mellett köszönjék meg Jánosi András főorvos úrnak, főnöküknek, kollégájuknak, barátjuknak az együtt eltöltött 21 évet. Leírni is sok, hát még megélni ennyi időt, problémáival, örömeivel, bajaival és sikereivel, lassú gyarapodással, fejlődéssel, a napi problémákkal

való küszködésekkel. Életek mentésével, gyógyítással, a hivatás legnemesebb értelmű szolgálatkész gyakorlásával és a mindig fájdalmas, az orvosokra és asszisztensekre tehetetlenséget kényszerítő halálokkal. Kórházunk vezetése és összes dolgozója nevében köszönjük Jánosi András főorvos úrnak a János Kórházban eltöltött áldozatos és tartalmas, betegeket és a gyógyítást mindenek elé és fölé helyező munkáját. Főorvos úr természetesen úgy búcsúzik, hogy marad, a tudományos bizottság elnökeként, tudományos szaktanácsadóként folytatja munkáját, amelyhez sok sikert és a hely szelleméhez adaptálódva sok egészséget kívánunk!

Új szociális koordinátor a Kórházban A Humánpolitikai Osztály keretein belül január 1-től megalakult a Szociális csoport, melynek minden, az intézményben dolgozó szociális munkás tagja. A csoport vezetésével új munkatársat, Sánta Zoltánné Marikát (4878-as mellék) bízta meg a kórház. Ő több évtizedes szakmai tapasztalattal és folyamatosan megújított szakismerettel érkezett hozzánk. A csoport munkatársai a betegek és a dolgozók szociális, mentálhigiénés problémáinak megoldásában segítenek valamennyi telephelyen. A csoport célja a pszichoszociális rizikótényezők felmérése és csökkentése, és ennek révén jobb életminőség elérése. Biztatunk minden kollégát, hogy használja a csoport tudását, tapasztalatát. A betegekkel kapcsolatos szociális segítségnyújtási igényt a kezelőorvos, vagy főnővér jelezheti a csoport tagjainak, a dolgozók pedig közvetlenül is fordulhatnak hozzájuk. Az Év Kórháza 2010 orvosszakmai elismerés intézményünknek

A www.hazipatika.com internetes oldalon hatodik alkalommal lehetett 1–5-ig terjedő skálán értékelni az ország kórházaiban az orvosszakmai ellátás minőségét, az ápolási és szakszemélyzetet, az infrastruktúrát, az ellátást, illetve a környezetet és a tisztaságot. Az évek folyamán egyre finomodott a szavazás menete, így idén már egy telefonszámról csak egy kórházra lehetett szavazni, egy alapdíjas sms elküldésével. Nagy örömmel olvastuk az eredményhirdetéskor, hogy intézményünk az orvosszakmai kategóriában 3. helyezést ért el. Köszönjük a bizalmát annak az évente mintegy 50 000 fekvőbetegnek, akiket mi látunk el, és köszönjük valamennyi munkatársunknak a magas színvonalú, áldozatos munkát, amivel ezt az elismerést kiérdemelhette az intézmény.

Főorvosi értekezlet A január 27-i értekezleten dr. Laczkovits Gabriella főorvos asszony tartott előadást a barlangterápia szakrendelésről, ami a Szemlőhegyi barlangban kapott helyet. A jelenlévők egészen különleges ellátási formával ismerkedhettek meg, hiszen egy természeti képződményben folyik a betegek gyógyítása. A szakorvos mellett így mindig barlangász szakszolgálatos is tevékenykedik a rendelés idejében. A tüdőgyógyászati ellátást tornaprogramok egészítik ki, melyekre pl. a szülők együtt járnak a gyerekeikkel. A főorvos asszony kiemelte, hogy ez több mint légúti terápia, hiszen mikor van ideje egy családnak 5-6 héten keresztül minden reggel másfél órát együtt tölteni? Terveik között szerepel a jelenleg használt terek bővítése, ahol játszóteret alakítanának ki.

Ezt követően dr. Szilágyi Szabolcs mb. munkaügyi osztályvezető beszélt a 2011. évi munkavállalókat érintő törvényi változásokról. A GYES 3 éves korig jár a szülőnek, de csak akkor, ha heti munkaideje a 30 órát nem haladja meg, a gyermek egy éves koráig pedig egyáltalán nem vállalhat munkát az ellátásban részesülő szülő. Új szabályozás, hogy a magasabb vezetői megbízatás ezentúl legfeljebb 5 évre szól, akik határozatlan idejű kinevezéssel dolgoznak, azoknak 2011. január 1-jétől kezdődik az 5 év. Ez a rendelkezés nem érinti a vezetői megbízás visszavonásának lehetőségét. Dr. Páli Sándor a Finanszírozási és Módszertani Osztály vezetője a 2011es OEP finanszírozás változásairól beszélt, mely alapján a tvk-n felüli 10%-ot 30%-on finanszírozza az

Mit nekünk a Nescafe…

3:1-ben gondolnánk, ennél jobb nincs, pedig van, 7:1-ben! A Műszaki osztály új védőruházata, melyből 48 db-ot vásárolt az intézmény ilyen 7:1-ben felsőöltözet. Lehet esőkabát, lecipzárazható ujjal mellény, visszahelyezhető béléssel télikabát, rikíthat neonsárga színben, de kifordítva lehet sötétkék és… A darabonként 20 000 Ft-ba kerülő dzsekik részben cégek felajánlásából (Mediust Plus Kft., Forex Kft., Kreisz&Kreis Kft., Sinthes Med. Kft.), részben saját erőből (20 db) kerültek beszerzésre. Ez utóbbinak a fedezete a felújításkor fennmaradó fémhulladék eladásából keletkezik. Az elmúlt két évben ezek a hulladékok már nem a sittbe kerültek, hanem külön értékesítette az intézmény az ERECO Zrt.-nek. Az ebből befolyt összeg 2010-ben 1,5 millió Ft volt, és a védőruha mellett elektromos kéziszerszámokat (fúrógépeket, csiszolókat, csa-

OEP, azonban ezzel párhuzamosan 180-nal csökkent az intézményi súlyszám. Beszámolt a tavalyi év végén célzottan (várólista csökkentés) kapott támogatás (22,5 millió Ft) sorsáról, mely alapján 43 plusz protézisműtét végez el az intézmény az év első felében. Felhívta azonban a figyelmet, hogy ezzel nem csökkenthető hathatósan a várólista. Horváthné Bajzár Ágnes gazdasági igazgató asszony az intézmény általános pénzügyi helyzetéről és a tervezett beruházásokról, felújításokról beszélt. A Kórház nehéz év előtt áll, mivel jelen állapot szerint 848 millió Ft fedezethiány van a rendszerben. Az értekezlet végén parázs eszmecsere bontakozott ki a rtg-leletek mozgatásának szabályozásáról. A felvetések alapján ennek néhány pontját újra kellene gondolni.

varbehajtókat) vásárolt a Kórház a DeWalt-tól jutányos áron. 2009-ben ugyanebből a keretből kisebb védőfelszerelések (sisak, kesztyű, szemüveg, maszk) kerültek a Kórházba mintegy 0,8 millió Ft értékben.

Márai Sándor Kaland című filmjének forgatása kórházunkban

Film készül Márai Sándor Kaland című művéből Sipos József rendezésében, amely a tervek szerint ősszel kerülhet a mozikba. A forgatáshoz a kórházi helyszínt a János Kórház területén található 25. épület II. emeletén biztosítottuk a PCN Filmstúdió számára. A forgatásért a cég bérleti díjat fizetett az intézménynek. Mint azt Sipos József producer elmondta: a Szent János Kórházban most már befejezték a forgatást, a Gellért Hotel után egy lakásban dolgoznak, közben pedig rögzítenek néhány utcai felvételt is. A rendező-producer felidézte, hogy a második világháború előtt játszódó történet középpontjában Kádár Péter professzor áll, akinek élete épp akkor hullik darabokra, amikor kinevezik az egyik legnevesebb klinika ve-

zetőjévé. Fogadott fia, Zoltán ugyanis épp szökni készül a doktor gyönyörű feleségével, Annával. A professzort a német Gerd Böckmann alakítja, aki például a Derrick és a Tetthely című tévésorozatokból lehet ismerős a magyar nézők számára. Annát, a feleséget Marozsán Erika, míg Zoltánt Csányi Sándor játssza. Sipos József kiemelte, hogy Márai neve a magyar színészek esetében is „kulcsnak” bizonyult, mindenki szinte azonnal igent mondott. Szekeres doktor szerepében Eperjes Károly látható, Nonót Törőcsik

Mari, Olga grófnőt Nagy-Kálózy Eszter alakítja. A filmben feltűnik még Moór Marianna, Szilágyi Tibor, Tordai Teri, Kautzky Armand, Pogány Judit, Martinovits Dorina, Mihály Pál, Ubrankovics Júlia és Galkó Balázs is.

HÍREK – ESEMÉNYEK ElKÉPesztő India

ben megdöbbentő. Az indiaiak kedvessége, nyíltsága, az élethez való pozitív hozzáállásuk elfeledteti az európai utazóval, hogy mennyire szegény helyre érkezett. Bár az utóbbi évtized reformjai Indiát a világ második leggyorsabban bővülő gazdaságává tették, ugyanakkor az ország még mindig a nagyarányú szegénység, az analfabétizmus és az alultápláltság súlyos problémáival küszködik. Kultúrsokk címmel nyílt meg kolléganőnk, Huszár Orsi kiállítása a Békásmegyeri Közösségi Házban 2011. január 24-én. A kiállítást Bús Balázs, Óbuda polgármestere nyitotta meg. Korunk Indiája, ez a kontinensnyi kiterjedésű ország sok tekintet-

A fotózás egyszerre jelent számomra kikapcsolódást, kapcsolatot a környező világgal és egyben kifejező eszközt is. Örülök, hogy most először lehetőségem nyílik szélesebb közönség előtt bemutatni fotóimatírja a kiállítás meghívójában Orsi, s mi csak gratulálhatunk képeihez és az élményhez, amit megszerzett.

Minden egyes fotó mögött egy történet lapul, ezek az emlékek teszik igazán fontossá számomra a kiállított képeket. Bízom benne, hogy a személyes élmények nélkül is mesélnek a képek, a színek, az arcok, a szemek és a mosolyok.

Búcsú dr. Szentkirályi Zoltántól A döbbenet nem múlik. A reggeli referálókon a szemem mindig az üres székére siklik, és várom, hogy leüljön a helyére. Amikor más ül a székére, akkor ocsúdok fel, és szakad fel bennem ismételten a fájdalom. Mert űr maradt helyén, fájdalmas űr! 11 éve, hogy belépett osztályunkra a magas, kissé darabos mozgású, indulatos, fiatal szőke kollega. Döngő, fapapucsos járása minden ügyeletvezetőt felébresztett, mikor az orvos szoba feletti vizsgálóban vizsgált. Rögtön a vizsgálat után már szólt is a telefon, mert mindenről mindent azonnal jelentett. A darabossága az évek során mackóssá szelídült, a fapapucsát kicserélte hangtalan papucsra, a jelesen letett szakvizsgája után már nem kellett mindenről azonnal jelentenie, az ügyeletvezetők is nyugodtan aludhattak. A részletes jelentésekről utóbb kiderült, hogy aprólékos lelkiismeretességet takar. Azok közé tartozott, ki beszélgetés közben a beszélgető partner szemébe néznek, figyelnek arra, hogy mit mond a másik, és azt meg is jegyzik.


(1976-2011)

A betegei is ezt szerették benne, az odafigyelő gondoskodást, ami egyben szeretetteljes is volt. Ezért a kollégák is szívesen kérték fel helyettesítésre, mert tudták, hogy betegeik maximális figyelemben és ellátásban fognak részesülni. Nem tudtunk olyat kérni Tőle, amit azonnal ne teljesített volna. Hihetetlen, de szinte mindenütt jelen tudott lenni, ha kellett a szülőszobán, ha kellett a műtőben, ha kellett az ultrahangban és mindenütt a legnagyobb készséggel.

Kiváló teljesítménye alapján fiatalon nevezték ki ügyeletvezetőnek, hol kitűnően érvényesült szakmai megalapozottsága, mindenre kiterjedő figyelme. A megterhelő munkához biztos hátteret nyújtott a diákszerelemből kinövő házassága, a gondos feleséggel és a három gyerekkel kibélelt meleg családi fészek. Ebbe az idilli képbe villámként csapott bele a november végi szörnyű hír a betegségéről. Decemberben a kezelések hatására a kezdeti döbbenetet felváltotta a fokozódó bizakodás. Januárban a hirtelen kialakult rosszabbodás után érkezett a mindmáig elfogadhatatlan hír: meghalt. Kedves Zoli! Itt ülök kamaszmosolyú fényképed alatt, és nézem szemedet , melyből az a vidámság, melegség, és bizakodás árad , mely meghatározta szeretetreméltó egyéniségedet. Köszönöm az Úrnak, hogy 11 évet dolgozhattam Veled. Nagyon hiányzol, Isten Veled! Dr. Szathmáry Gábor

Bohócdoktor-kisugárzás-terápia

Ez nem vicc, kedves Olvasó! A Bohócdoktorok évek óta minden szerdán pár perc örömet visznek a beteg gyermekek közé a Kórház Gyermeksebészetén valamint Gyermekosztályán, ahol együttesen közel 5200 gyereket kezelnek évente. Tessék ezt megszorozni a sok aggódó hozzátartozóval, akik ugyanúgy kapnak néhány kedves szót, hisz a szülők gyakran éppúgy rászorulnak a támogatásra és a mosolyra, mint a kezelés alatt álló gyerekek. A Bohócdoktorok varázslatot visznek a kórtermekbe, a folyosókra és a szívekbe, ami távozásuk után még napokig hat.

Látszólag egyszerű a feladatuk, énekelni, viccet mesélni mindenki tud – vagy nem?, de valójában többfordulós válogatás és hónapokig tartó pszichológiai, művészeti, és szakmai tréningek után lehet csak bekerülni a csapatba. Tisztában kell lenniük pl. azzal, hogy a különböző gyermekosztályo-

kon kezelés alatt állókat mibe lehet bevonni, és mibe nem. Küldetésüket – hisz ez más, több mint munka – hihetetlen átéléssel végzik, ami azokról a fotókról is kisugárzik, melyeket a február 9-e óta megtekinthető kiállításon bemutatunk. 3 tehetséges fiatal fotós örökítette meg a bohócdoktori-viziteket, és most ezek a képek díszítik a Gyermekosztály első emeletének falait. A Bohócdoktorok, ahogy egyikőjük fogalmazott, most már nem csak hetente egyszer varázsolnak el, hanem a falakon a Bohócdoktor-kisugárzásterápia segítségével is „gyógyítanak”.

Főnővéri értekezlet

Február 1-jén Nagy Magdolna főnővér tartott érdekes beszámolót az Ortopéd-traumatológiai osztály ápolásszakmai tevékenységéről. Rövid történeti áttekintésben megtudhattuk, hogy a Szt. János Kórháznak úttörő szerepe volt az ortopédia elterjedésében Magyarországon. Ma is elismert gyógyító osztály, bár a szakképzett ápolók hiánya néha érezteti hatását. Nagyon jó a kapcsolat a társosztályokkal, ami elengedhetetlen, mivel hetente kétszer az

osztály látja el a budai trauma-ügyeletet, ami közel 750 ezer ember ellátásáért felel. Dr. Rákay Erzsébet a Kórházhigiéniás Osztály osztályvezető főorvosa előadásában újból felhívta a figyelmet, hogy a fertőzés átvitelében a kéznek van a legkiemelkedőbb szerepe, így ennek fertőtlenítése a leglényegesebb. Kéri a főnővéreket, akik a kórház-higiéné egyik letéteményesei, hogy továbbra is fektessen nagy hangsúlyt erre a területre.

Etka-jóga oktatás

A múlt év novemberétől lelkes kis csapat részvételével heti rendszerességgel Etka-jóga foglalkozásokat tartunk a Jánosban az Auditóriumban. A ma 92. életévében járó Kártyikné Benke Etka felismerései eredményeként közel 40 év alatt alakult ki az Erőgyűjtő és Erőfejlesztő Módszer és mára több ezer ismerője és követője van az országban és a határon túl is. Az Etka-jóga szorgalmas művelői látványos és tartós sikereket érnek el az óvodás korosztálytól kezdve az idős emberekig, férfiak, nők, fiatalok körében az egészség megőrzésében, viszszaszerzésében, a mozgékonyság, rugalmasság megtartásában és visszaszerzésében. Mindezt külön időráfordítás nélkül is, a mindennapi életbe illesztve, tudják alkalmazni.

A módszer gyakorlói a fentiek mellett segítséget kapnak a tudatos energiagazdálkodás elsajátításához, a belső harmónia megteremtéséhez, az önmagunkért, gondolatainkért, tetteinkért, és testünkért történő felelősségvállaláshoz. Ezeket a lehetőségeket szeretnénk átadni és biztosítani heti egy alkalommal hétfőnként 15.15-től az Etka-jóga foglalkozásokon, melyekre minden érdeklődőt szeretettel várunk. Jelentkezés, bővebb felvilágosítás a 4503-as melléken Felföldi Katalinnál. Kertész Anna Etka-jóga oktató

Biztonságunk érdekében Tavaly év végétől a Szent János Kórház területén 8 új biztonsági kamerát szereltek fel. A képek folyamatos figyelemmel kísérésére 24 órás diszpécser-központot alakított ki a Védelmi osztály. A betegek és látogatók figyelmét táblák hívják fel az érintett helyeken, Ugyan még csak pár hónapja készülnek a felvételek, melyeket 8 napig megőriznek, máris több sikeres elfogást segítettek elő. Ilyen volt pl. a Traumatológiai és Kézsebészeti osztályon egy rongáló esete, akivel a kamera felvételeinek köszönhetően lehetett megtéríttetni az okozott kárt. Egy másik

alkalommal a munkatársak jelentették, hogy lopás történt egy osztályon. A diszpécser azonnal visszanézte a felvett képeket, és sikerült beazonosítania az elkövetőt, akinél ott volt a leírásban szerepelt táska. Az információt továbbították a helyi rendőrkapitányság felé. A szolgálatban lévők gyors közbelépésének köszönhetően a Moszkva téren elfogták a tettest. A rendőrséggel nagyon jó együttműködés alakult ki, a diszpécserek pl. megkapják a bűnügyi tablót, mely a rablással, lopással elítéltek fotóját tartalmazza, így célzottan is tudnak figyelni.

Ezek az intézkedések sokat segítenek a bűnesetek megelőzésében, felderítésében. Azonban önmagukban nem „csodaszerek”. Ahhoz, hogy biztonságban éljünk mindannyiunknak – munkatársaknak, betegeknek, látogatóknak – figyelemmel kell lennünk sajátmagunk és mások irányába is.

Kedves Betegek! Kedves Hozzátartozók! Kedves Munkatársak!

Köszönjük, hogy eddig is megtisztelték Kórházunkat bizalmukkal. Reméljük Önök is úgy érzik, hogy eddigi fáradozásaink az ellátás javítása és bővítése érdekében sikeresek voltak. Kérjük, amennyiben tehetik, támogassák a Kórház alapítványait! Köszönjük!

Alapítványaink a Szt. János Kórházban

Prof. Horváth Mihály Alapítvány Ortopédiai és Egyéb Mozgásszervi Betegségek Kutatására és gyógyítására Adószám: 18049574-2-01

Götze Árpád Alapítvány, a Fej-nyaki és Szájüregi Daganatos Betegek, Hallássérültek és Allergiások Gyógyításáért Adószám: 18237137-1-43

Peter Gortvai Alapítvány a Budai Idegsebészetért Adószám: 18233425-1-43

A Szent János Kórház Krónikus Belosztályain Kezelt betegekért Adószám: 18232125-1-43

Noszkay Aurél az Urológiai Rosszindulatú Daganatos Betegekért Adószám: 18231777-1-43

Dr. Palich-Szántó Olga Alapítvány (Szemészeti Osztály) Adószám: 18233133-1-43

Szent János Kórház Nővéreiért és Egészségügyi Dolgozókért Adószám: 18239988-1-43 Spiritusz Alapítvány (Pszichiátriai betegekért) Adószám: 18182893-1-10

Égett Gyermekek Javára Alapítvány Adószám: 19677756-1-43 Szív Adj a Szívnek Adószám:19654621-1-43

Lipcsey Attila Klinikai Idegtudományi Alapítvány (Neurológiai Osztály – Stroke Centrum) Adószám: 18259247-1-43

Gyermekért és Családért Alapítvány (Pszichiátriai Osztály) Adószám: 1811301-1-41

Csepp Emberkék Koraszülöttekért Alapítvány (PIC) Adószám: 18258002-1-43

Neuron Alapítvány (Idegsebészeti Osztály) Adószám: 18075890-1-41

Aneszteziológia és Intenzív Terápia Fejlesztéséért Alapítvány Adószám: 18249815-1-43

Hedri Endre Alapítvány a sérültekért (Traumatológiai Osztály) Adószám: 18049574-2-01

Segíts Gyorsan (Gyermekosztály) Adószám: 18052882-1-43

Dr. Kunitzer István (Gasztroenteorológiai Osztály) Adószám: 18227901-2-43

Dr. Jánossy Tibor Szülészeti-nőgyógyászati Alapítvány Adószám: 18054530-1-43

Szemlőhegyi Barlangterápia Alapítvány Adószám: 18061794-1-41

Salus Aegroti (Diabetológiai ellátásért) Adószám: 18047527-1-43

Alapítvány a Szent János Kórházért Adószám: 18034257-1-43 Védőháló a Lelki Egészségért Adószám: 18252154-1-43

Alapítványaink a Szt. Margit Kórházban

Dr. Bak Géza Közhasznú Alapítvány az Emésztőszervi Betegekért Adószám: 18117259-1-41

Szt. Margit Kórház Kardiológiai Alapítvány Adószám: 18123508-1-41

Oncordia a Daganatos Betegekért Alapítvány Adószám: 18126673-1-41

Pilishegyi János Alpítvány (Szülészet-Nőgyógyászati Osztály) Adószám: 18097254-1-41

Agykárosodott Csecsemők Gyógykezelése – Neurohabilitáció Alapítvány Adószám: 19652485-1-43

Szt. Margit Kórház Vese Alapítvány Adószám: 18087183-1-41

Szt. Margit Kórház Újszülött Alapítvány Adószám: 18108828-1-41

Óbudai Geriátriai Alapítvány Adószám: 18079801-1-41 Szt. Margit Kórház Intenzív Alapítvány Adószám: 18050017-1-41

Alapítványaink a Budai Gyermekkórházban

Juvenilis-Diab-Help (Cukorbeteg gyermekek gondozásáért) Adószám:19668356-1-41

Aprónép Alapítvány a Gyermekek Megsegítésére Adószám: 19677749-1-41

Child Epi Help Epilepsziás Gyermekek Gyógyítását Támogató Alapítvány Adószám: 19623362-1-41

Anna Alapítvány Légzésbénult (Heine-Medin) betegekért Adószám: 18085992-1-41

a Laborokról a Tüdőgondozó a fejlődésneurológia atyja Katona professzor

Recommend Documents