A közvetlen előírások típusai (1) Környezetgazdaságtan
A környezeti szabályozás hatása a vállalati gyakorlatra
© 2014. BME Környezetgazdaságtan Tanszék
Tegyük fel a kérdést, hogyan tudnak megfelelni a gazdálkodó szervezetek az elvárásoknak?
A szükséges ismeretek: 1. A tevékenységek környezeti hatásainak azonosítása 2. A tevékenységekre vonatkozó követelmények (jogszabályi és egyéb) azonosítása
3. A követelmények teljesítését biztosító működési rend kialakítása (belső szabályozás)
Idézzük fel a kurzus előadásainak megállapításait!
Engedélyezési eljárások
egyszerű engedélyezések integrált engedélyezési eljárások (IPPC) környezeti hatásvizsgálat (KHV)
A környezethasználat megkezdése engedélyhez kötött. Az engedély kiadása előtt a hatóság megbizonyosodik, hogy a környezetet nem túlterhelő vagy veszélyeztető környezethasználat bizonyos feltételei fennállnak.
A közvetlen előírások típusai (2) Technológiai előírások pl. gépkocsik kötelező felszerelése katalizátorral vagy egyes anyagok (DDT, freonok) használatának betiltása
Pozitív (előíró) vagy negatív (tiltó) utasítás Vonatkozhat anyagra vagy technológiára/eljárásra
A tevékenységek környezeti hatásainak azonosítása
A tevékenységek környezeti hatásainak azonosítása
Anyagáramelemzés
Az anyagáramelemzés kiterjed
Az anyagáram-elemzés (Material Flow Analysis, MFA) számos olyan módszertan gyűjtőneve, amely alkalmas a társadalmi metabolizmus (az energiák és anyagok azonosítását elvégezve, nyomon követni az anyagáramokat a különböző rendszerekben) folyamatainak és a természeti erőforrások felhasználásának fizikai leírására.
a nyersanyagok kinyerésére, feldolgozására, a termelési folyamatokra, termékek előállítására, a fogyasztásra, (újra)hasznosításra és az anyagok „lerakására”, mint pl. egyes vegyi anyagok, nyersanyagok, alapanyagok, termékek, hulladékok és környezeti elemekbe történő emissziók társadalmi metabolizmus
1
A társadalmi metabolizmus 1.
Anyag és energia (fosszilis energia, ásványkincs, biomassza stb.)
GAZDASÁG
Az anyagáramelemzés szintjei 1.
Anyag és energia
(termékek, emissziók, hulladékok stb.)
és TÁRSADALOM
Az anyagáram elemzés elvén alapul például az egyedi anyagáramok elemzése (Substance Flow Analysis, SFA), a termékek anyagáram elemzése (Life Cycle Assesment, LCA) és anyagmérlegének felállítása, valamint a tömegesen használt anyagok (bulk materials) áramlásainak elemzése A teljes gazdaság anyagáramlási számlák
(Economy-wide material flow accounts, EWMFA) és az ebből képzett mutatók a
nemzetgazdaságok teljes metabolizmusának monitorozására szolgálnak.
A társadalmi metabolizmus 2. A fogalom megközelítése, leírása A TERMÉSZET ZÁRT, A GAZDASÁG NYITOTT LÁNCA
Input (anyag, energia)
Áru
OUTPUT Zárt láncú természeti körfolyamat
Nap en
Hulladékszennyezés
Bioszféra er
gia
2
Anyag és energia
3 1 Input (anyag, energia)
Áru
Gazdaság
4 Hulla
dék
O u t p u t
(fosszilis energia, ásványkincs, fémek, biomassza stb.)
5
GAZDASÁG és TÁRSADALOM
Anyag és energia (termékek, emissziók, hulladékok stb.)
6 Hő
A teljes gazdaság anyagáramlási számlák INPUT
Belföldi kitermelés Fosszilis erőforrások Ásványkincs Biomassza
Társadalom-gazdasági rendszer
Az anyagmérleg elve
OUTPUT
Akkumuláció
Akkumuláció (net addition to stock)
Anyagátvitel
Természetbe: Emissziók Hulladékok Disszipált áramok
(per év) Kihasználatlan belföldi kitermelés
Kihasználatlan belföldi kitermelés
Import
Export
Indirekt áramok az importhoz kapcsoltan
Az anyagáramelemzés: általános megközelítés)
recycling
Input
Rendszer
Output
ÖSSZES INPUT ≡ ÖSSZES OUTPUT + NETTÓ AKKUMULÁCIÓ
Indirekt áramok az exporthoz kapcsoltan
Forrás: EUROSTAT
2
Telephely szintű anyagáramok
Az anyagáramelemzés szintjei 2.
termék-szintű, egyéb folyamatok anyagáramai
„A folyamat”
Bemenő nyersanyagok tömege Bemenő víz
m3
1. művelet
Hulladékok
Energiaveszteség MJ
Output
Termék db, kg, m3 stb.
hasznosított
veszélyes
kommunális
tonna, m3 stb.
Energiaveszteség MJ
Környezet Levegő
output
Folyó
Folyamat-szint, példa a szemcseszórás INPUT
m3
2. művelet
3. művelet
Anyagveszteség
IPARI RENDSZER
A Shankey diagram
Egyéb szennyező anyagok levegőbe Szennyvíz
Bemenő segédanyagok
tonna, m3 stb.
SZENNYVÍZTISZTÍTÁS
Anyagáramok mérlegelemzése
tonna, m3
Bemenő energia
Eladható termék mennyisége
Bemenő energia
Összeszerelés
Külső csatorna
Anyagáramok mérlegelemzése
input Bemenő anyag tömege
Végtermék
Részegységek
telephely-szintű anyagáramok,
Forrasztás
RAKTÁR
technológia-szintű,
Hulladék
HULLADÉKKEZELÉS
TARTÁLY
Oldószer Segédanyag
folyamat-szintű,
Nyomtatott áramköri lapokat gyártó üzem
Nyersanyag
A szervezeti/telephelyi MFA lépéseit az alábbi szintekre bonthatjuk
Input
Telephely szintű anyagáramok
Levegő
Fémtest 13257 db Sűrített levegő 6600 l Éles szemcse 400 kg
OUTPUT
Szemcseszórás
Tisztított fémhenger 13257 db Por 134 kg Zaj 48 dB Elhasznált éles szemcse 400 kg Sűrített levegő 6600 l
Adorján Loránd: Egy hengergumizó cég vállalati szintű anyagáram-elemzése
Az anyagáram elemzésen alapuló módszer grafikus megjelenítése • az anyagáramokat nyilakkal jelezzük • a nyilak (nyíltörzsek szélessége) arányos az adott anyagárammal • a nyilak elágazásai a bemenő (egyesülő) és kimenő (szétváló) anyagáramokat mutatják A kontinuitás törvényéből következik, hogy az egyes nyilak szélességének összege megegyezik a végső nyilak szélességének összegével
3
A Shankey diagram
Integrált szennyezés megelőzés és ellenőrzés IPPC: Integrated Pollution Prevention and Control = Integrált Szennyezés-megelőzés és Csökkentés 314/2005. (XII. 25.) Korm. Rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról
Budapesti Műszaki Főiskola, Rejtő Sándor Könnyűipari Mérnöki Főiskolai Kar Könnyűipari mérnök szak: Technológiaelmélet I. Gyakorlati segédlet
A környezethasználó feladatai 2. • a hulladékképződés megelőzéséről, illetve hasznosításáról, ártalmatlanításáról, • a környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről, és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentéséről, • a tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról.
A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyben rendelkezik a meghatározott követelmények elérése érdekében alkalmazandó elérendő legjobb technikáról
Az egységes környezethasználati engedély A felügyelőség az e rendelet 2. számú melléklete hatálya alá tartozó meglévő tevékenység esetén a környezethasználót az egységes környezethasználati engedély első ízben történő megszerzése érdekében felülvizsgálat elvégzésére kötelezi Az egységes környezethasználati engedély meghatározott időre, de legalább öt évre adható meg. Az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat legalább ötévente a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint felül kell vizsgálni.
A környezethasználó feladatai 1. A környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika alapján intézkednie kell: • a tevékenység folytatásához szükséges, környezetterhelést okozó anyag felhasználásának fajlagos csökkentéséről, • a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról, • a kibocsátás megelőzéséről, illetve az elérhető legkisebb mértékűre csökkentéséről,
Az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek 1. • Energiaipar • Fémek kitermelése, illetve feldolgozása • Építőanyag-ipar • Vegyipar • Hulladékkezelés • Papíripar • Textilipar • Bőripar • Élelmiszeripar
4
Az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek 2. Állati anyagok feldolgozása Nagy létszámú állattartás Gépipar, feldolgozás Bányászat Egyéb létesítmények
Az elérhető legjobb technika 3. Az elérhető legjobb technika meghatározásánál figyelembe kell venni különösen a következő szempontokat, az intézkedés valószínű költségeit és előnyeit, továbbá az elővigyázatosság és a megelőzés alapelveit is : • kevés hulladékot termelő technológia alkalmazása, • kevésbé veszélyes anyagok használata, • a folyamatban keletkező és felhasznált anyagok és hulladékok regenerálásának és újrafelhasználásának elősegítése, • a műszaki fejlődésben és felfogásban bekövetkező változások,
Az elérhető legjobb technika 1.
Az elérhető legjobb technika 2.
Az elérhető legjobb technika olyan módszer, üzemeltetési eljárás, berendezés, amelyet a kibocsátások, környezetterhelések megelőzése illetve csökkentése, valamint a környezet egészére gyakorolt hatás mérséklése érdekében alkalmaznak. Ebben az értelemben:
• az elérhető technika az, amelynek fejlesztési szintje lehetővé teszi az érintett ipari ágazatokban történő alkalmazását elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett, figyelembe véve a költségeket és előnyöket, attól függetlenül, hogy a technikát az országban használják-e vagy előállítják-e és amennyiben az az üzemeltető számára ésszerű módon hozzáférhető,
• legjobb az, ami a leghatékonyabb a környezet egészének magas szintű védelme érdekében; (leghatékonyabb megoldás: a környezeti, műszaki és gazdasági körülmények között elérhető, legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó tevékenység),
• a technika fogalmába beleértendő az alkalmazott technológia és módszer, amelynek alapján a berendezést (technológiát, létesítményt) tervezik, építik, karbantartják, üzemeltetik és működését megszüntetik, a környezet helyreállítását végzik.
Az elérhető legjobb technika 4. • alternatív üzemeltetési folyamatok, berendezések vagy módszerek, amelyeket sikerrel próbáltak ki ipari méretekben, • a vonatkozó kibocsátások természete, hatásai és mennyisége, • az új, illetve a meglévő létesítmények engedélyezésének időpontjai, • az elérhető legjobb technika bevezetéséhez szükséges idő, • a folyamatban felhasznált nyersanyagok (beleértve a vizet is) fogyasztása és jellemzői és a folyamat energiahatékonysága, • annak igénye, hogy a kibocsátások környezetre gyakorolt hatását és ennek kockázatát a minimálisra csökkentsék vagy megelőzzék (ugyanígy a balesetek megelőzésére).
A 314/2005 (XII. 25.) Korm.rendelet A környezeti hatásvizsgálati eljárás kiterjed a környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységnek a) a környezeti elemekre (földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, ez utóbbi részeként a műemlékekre, műemléki területekre és régészeti örökségre is), b) a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, éghajlatra, természeti (ökológiai) rendszerre való hatásainak, továbbá c) az előbbi hatások következtében az érintett népesség egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében - különösen életminőségében, területhasználata feltételeiben - várható változásokra.
5
A környezeti hatásvizsgálat és a stratégiai környezeti vizsgálat A környezeti hatásvizsgálati eljárás alapvetően a megelőzést szolgáló eszköz, jövendő (tervezett) tevékenységek környezeti hatásainak értékelése (becslése) a jelenben A stratégiai környezeti vizsgálat stratégiai döntésekre vonatkozik, a célok konzisztenciáját kell felmérni. A célok felölelik a különböző kormányzati (adminisztrativ) szinteket (országos, regionális, települési), szakpolitikákat, programokat (ideértve az ágazati szintet is)
A környezeti hatásvizsgálat és a stratégiai környezeti vizsgálat
KHV
Alanya: projektek, beruházások Tárgya: jövendő környezeti kibocsátásokat, terheléséket (hatásokat) viszonyít környezeti határértékekhez. Módszere: előírásban rögzített eljárási lépések
SKV
Alanya: szakpolitikák, tervek, programok (=stratégiák) Tárgya: a stratégiákban megjelenő célkitűzéseket elemzi a fenntarthatósági célokkal való összhang szempontjából Módszere: nem rögzült, várhatóan teljesen nem is egységesíthető
A külső környezeti elvárások hatása a vállalatokra A környezetmenedzsment eszközeinek, technikáinak megerősödése A környezetmenedzsment eszközeinek, technikáinak megjelenése. A piacgazdasági eszközök térhódítása, a szabályozásban elfoglalt helyük megerősödése A piacgazdasági eszközök megjelenése
A jogszabályi előírások, kötöttségek megjelenése, tilalmak, feltételek állítása a gazdálkodó szervezetek számára
1960
1970
1980
1990
2000 -
6
