A
K Ö Z P O N T I STATISZTIKAI HIVATAL N É P E S S É G T U D O M Á N Y I ÉS A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S
KUTATÓ
INTÉZETÉNEK
AKAD ÉM IA D EM O G R Á FIA I B IZ O T T S Á G Á N A K KÖZLEM ÉN YEI
29.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: D r. S Ż A B A D Y EGON
A fe lv é te li, feld o lg o z á si munkákat irányította és a tanulmányt irta : Dr. NEMESKÉRI JÁNOS
A m intavételi eljá rás m egbízhatósági vizsgálatát v é g e z te : Dr. BENE LAJOS
K észü lt: HARSÁNYI KÁR OLY VARGA GYULA k ö zrem ű k öd ésével
L ektorálták: Dr. G Y UL A Y FERENC D r. FEHÉR MIKLÓS
K iadó: S tatisztik ai K iadó V á lla la t B udapest, II. K eleti K á r o ly u. 1 8 /b . F e le lő s v e z e tő : K e c s k é s J ó z s e f ig a z g a tó B o r itó te rv : B og á r Im re F orm á tu m : A / 4 T e r je d e le m : 32 (A /5 ) iv P é ld á n y sz á m : 800 S tatisztikai K iadó V á lla la t, N yom daüzem - 68470
1966. ÉVBEN EGYETEMI (FŐISKOLAI) FELVÉTELRE JELENTKEZETTEK DEMOGRÁFIAI ÉS TESTFEJLETTSÉGI VIZSGÁLATA
BUDAPEST 1970/3
TARTALOMJEGYZÉK
5
6
7
8
9
ELŐSZÓ
A K özpon ti S tatisztik ai H ivatal N épességtu dom á n yi K utató Intézete az elm últ év ek folyam án b io d e m o g r á fia i tém ákkal is sz é le s íte tte kutatási p r o g r a m j á t . A b io d e m o g rá fia a n ép esség tu d om á n y eg yik fia tal és dinam ikusan fe jlő d ő ága. Ennek kettős
magya
rá za ta van. E g y r é s z t a n épességtu d om án y sz á m o s k érd ésén ek - a rep rod u k ción a k , a h alandóságnak, az é le t tartam nak, a n é p e ss é g n e m -,
kor és sz á m o s eg y éb is m é r v s z e r in ti ö ss ze té te lé n e k stb. - v izsg á la ta ,
e lm é
lyü ltebb e le m z é s e b io ló g ia i is m e re te k e t té te le z fe l és a d em og rá fia , valam int a b iológ ia sa já to s m ó d sze re in e k együ ttes alk a lm a zá sá t ig é n y li. M á s r é s z t a h um án biológia, a hum ángenetika és azon belül a p op u lá cióg en etik á i sa já tos k é rd é se in e k - a k o ra sz ü lö tts é g okainak,
a fe jlő d é s i ren d ellen esség ek n ek , az ik e r sz ü lé s e k n e k , a s z ü
le t é s k o r i testsú lyn ak , s testh osszn a k ; a n é p e ss é g te s ti fe jle tts é g é n e k , állapotának, struktúráinak s m indezek v á ltozá sa in a k stb. - tanu lm án yozása ma m ár sz ü k s é g s ze rű e n m e g k ö v e te li azok n ép ességtu d om á n yi m ó d s z e r e k k e l tö rté n ő e le m z é s é t és é r te lm e z é s é t . A b io d e m o g rá fia i irányú kutatások hivatottak tov áb bá ma és m é g inkább a jöv őb en az ú gyn evezett h a tá rterü leti p rob lém á k , fela datok v iz sg á la tá ra . A k om plex s z e m lé le t és az eg y eztetett m ó d s z e r e k a lk a lm a zá sá v a l a b io d e m o g rá fia i kutatások e lm é le t ile g é s m éginkább a gya k orla t sz e m p o n tjá b ó l m a ga sszin tű tá jék ozta tá st nyújthatnak a jöv őb en a n ép esség m in d en k ori á lla p o tá ró l,
n o rm á lis é s p a th o fizio ló g ia i fe jlő d é sé n e k ,
változásán ak tr e n d je ir ő l,
valam in t m in d
azon endogén és exogén té n y e z ő k rő l, am elyek e je le n s é g e k kialaku lását, m eg létét b e fo ly á s o ljá k , m e g h a tá ro z zák. E kutatások a "k v a lita tív d e m o g r á fia i" e le m z é s e k k örét bővítve - p l. a n é p e ss é g isk o lá zo ttsá g a , m ű v elt ség e stb. - o ly terü letek re is k iterjed n ek , am ely ek eddig ennek k eretében nem nyertek je le n tő s e b b hangsúlyt. A b io d e m o g rá fia i kutatásokban k ülönösképpen is hangsúlyt nyer a b io ló g ia i státust b e fo ly á s o ló és m e g h a tá ro z ó tén y ezők v izsg á la ta és é r t e lm e z é s e .
E z z e l a b io d e m o g rá fia h ozzájáru lh a t a n é p e s s é g op tim á lisa bb
t e s ti és s z e lle m i állapotának e lé r é s é h e z és a k ó ro s - ö r ö k le te s és nem ö r ö k le te s - ten den ciák c s ö k k e n té s é h e z, esetenkén t k ik ü sz ö b ö lé sé h e z . A fen tiekben vázoltak fig y e le m b e v é te lé v e l kezdte m e g a N épességtu dom án yi K utató Intézet 1966-ban az é r te lm is é g i pályákra k é szü lő fia talok , valam in t az ip a ri szakm á kra jelen tk ezettek te s tfe jle tt s é g i je l le m z ő inek e le m z é s é t ; É s z a k k e le t-M a g y a r o rs z á g (B o d g r o g k ö z -B o r s o d -A b a u j-Z e m p lé n m egye) r e la tiv e e lz á rt, e n d o gám n ép esség én ek c s a lá d r e k o n s tr u k c ió s és pop u lá cióg en etik a i kutatását;
valam int a sú lyon alu li szü letettek
é s a k ora szü löttek b io ló g ia i v izsg á la tá t. A c s a lá d r e k o n s tr u k c ió s és p op u lá cióg en etik a i v izsg á la tok a t a m a in zi A n th ro p o ló g ia i Intézet m u n katársaival, n em zetk özi együttm űködés k eretében v égezzü k . M indhárom b io d e m o g rá fia i terv tém a v izsg á la ta sorá n alap v ető szem p on tn a k tekintjük a b io ló g ia i á lla potot, struktúrát m eg h a tá roz ó je le n s é g e k , je lle g e z e te s s é g e k n orm atív m egállapítását,, v ala m in t az azokat b e fo ly á s o ló tén y ezők h atásm ech an izm usán ak m eg á lla p ítá sá t. A b io d e m o g rá fia i kutatásoknak vannak h agyom án yai a m agyar statisztik a történ etéb en . utalnunk K ő r ö s s y J ó z s e f,
E legen d ő itt
k ö z e l szá z év v e l e z e lő tt v égzett n a g yjelen tőség ű kutatásaira (M agyar és m ás n em
ze tisé g ű k aton a kötelesek te s tfe jle tts é g i v izsg á la ta - 1 8 7 8 -7 9 ).
11
A z elm últ évtizedekben d em ográfu sa in k és
statisztik u sain k u gyan csak v ég eztek m ár é r té k e s b io d e m o g rá fia i v izsg á la tok a t p l.
a z ú jsz ü löttek testsú ly á ra
és te s th o s s z á r a ; a c s e c s e m ő k o r ú a k t e s tfe jlő d é s é r e , n ö v e k e d é s é re vonatkozóan .
Jelen kiadvány az 1966. évben Budapesten eg y etem i (fő is k o la i)fe lv é te lre jelen tk ezett fiatalkorú ak d e m o g r á fia i és te s tfe jle tt s é g i v izsgálatá n a k adatait,
leg fon tosa b b e red m én y eit ta rta lm a z z a . A v izsg á la tok a t a
M ű v előd ésü g y i M in iszté riu m által e lre n d e lt a lk a lm a ssá g i fe lü lv iz sg á la tta l e g y id e jű le g végeztük az Ipari T an u lók E g é s z s é g v é d e lm i Intézetében, az intézet m unkatársainak k ö z r e m ű k ö d é sé v e l. A z e g y s z e r i " k e r e s z t m e t s z e t i" m in ta v ételi v izsg á la t cé lk itű z é s e az v olt, h ogy m egállap ítsu k az é r t e l m is é g i pályákat v á la szta n i s z á n d é k o z ó k te s ti fe jle tts é g é t, a szü lők leg fon tosa b b d e m o g r á fia i, tá rs a d a lm i, g a z d a ság i je lle m z ő iv e l v a ló összefü g g ésü k b en . A te s ti fe jle tts é g je lle m z ő in e k m eg h a tá roz á sá v a l e g y id e jű le g a fe lv é te lr e jelen tk ezettek e g é s z s é g i állapotát is felm értü k . A z e g y e te m i (fő is k o la i) fe lv é te lr e pá lyá zók " k e r e s z t m e tsz e ti"v iz s g á la tá n a k sa já tossá g á t az adja m eg, h ogy e ls ő s o r b a n is a fia ta lok te s ti fe jle tts é g e , általán os j e l le m ző in e k m eg h a tá roz á sa v olt a c é l,
az ip a ri szak m á k ra jelen tk ezettek "lo n g itu d in á lis" v iz sg á la ta i sorá n v i
szon t a fe jlő d é s és n övek ed és foly a m a tossá gá n a k , valam in t az e g y e s iparágak tá m a sztotta k övetelm én y ek , f i zik a i m e g te r h e lé s hatásainak ö ss z e fü g g é se ib e n igyekeztün k m e g h a tá ro z n ia te s ti fe jlő d é s je lle m z ő it. A tanulm ányban az adatok is m e r te té s e két r é s z r e különül. A z e ls ő r é s z ta rta lm a zza a jelen tk ezettek n em , é le tk o r, v á la sztott egyetem (fő is k o la )s z e r in ti m e g o s z lá s á t, továb bá a tanulm ányi e lő m e n e te lr e , s p o r t o lá s r a , v ala m in t a szü lők d e m o g rá fia i, tá rs a d a lm i és k e r e s e ti v is z o n y a ir a v on a tk ozó adatokat. A k ö rn y e z e ti t é n yezők hatásainak m e g íté lé s e szem p on tjá b ól kü lönös r é s z le t e s s é g g e l elem eztü k - töb bek közt - a jelen tk ezettek la k á sk ö r ü lm é n y e ire ,
a gyerm ek k orb an kiállott b e te g s é g e k r e és a tá p lá lk ozá sra v on a tk ozó fe lv é te li adatokat.
K ülönösképpen je le n tő sn e k tekinthető a tá p lá lk o zá s i adatok é r té k e lé s e , ugyanis a kom plett fe h é r je fo g y a s z tá s és a te s ti fe jle tts é g e g y e s je lle m z ő i között s z o r o s ö s s z e fü g g é s állapítható m eg . A tanulm ány m á sod ik r é s z é b e n a jelen tk ezettek b io m e tr ia i adatait érték eltü k nem , tott egyetem (fő is k o la ), valam in t a szü lők s z ü le té s i h ely e,
fo g la lk o z á s a s z e r in ti bontásban,
é le tk o r,
v á la s z
a v a r iá c ió s s ta
tisztik a m ó d s z e r e in e k a lk a lm a zá sá v a l. V ég ü l ö s s z e h a s o n lító e le m z é s r é s z le t e z i az 1966. év i és az elm ú lt év tizedek b en v iz s g á lt e g y etem i h allga tók leg fon tosa b b b io m e tr ia i adatait. A v iz s g á lt fia talok te s ti fe jle tts é g é r e von a tk ozó e g y e s r é s z le t k é r d é s e k behatóbb é s d ifferen ciá lta b b e le m z é s e it külön tanulm ányokban fogju k pu blikálni.
D r. Szabady E gon
12
A VIZSGÁLAT ELMÉLETI ALAPJA, TÁ RGYA, CÉLKITŰZÉSE
A b iod em og rá fiá n a k (A c s á d i, 1959) alapját az a fe lis m e r é s adja,
h ogy s z á m o s n épességtu d om án yi
k é rd é s b io ló g ia i ta rtalm a n yilvá n v a ló. A k orá b b i s z e m lé le t e b io ló g ia i ta rtalm ú d e m o g r á fia i k érd ések et e l s ő sorb a n a tá rs a d a lm i is m é r v e k r é s z le t e s e le m z é s é v e l k özelítette m eg ,
s - az é r te lm e z é s t ille tő e n is - a t á r
sadalom tu dom án yokban kialakult e lm é le ti m eg g on d olások a t r é s z e s íte t te előn yb en .
A h um án biológia h a so n ló
képpen s z á m o s d e m o g r á fia i ta rtalm ú p ro b lé m á t tá rs a d a lm i,
foly a m a tok fo r m á lis v agy
té n y s z e r ű sz á m b a v é te lé v e l k ö ze líte tt m eg,
g a zd a sá g i tén y ezők ,
anélkül, h ogy a d em og rá fia e lm é le ti és m ó d s z e r ta n i v on a tk ozá
sa it súlyuknak és m értéküknek m e g fe le lő e n alkalm azta volna kutatásaiban.
M indkét szaktudom ányban az e m
líte tt von a tk ozá sok m e llő z é s e , v a g y c s a k r é s z le g e s a lk a lm a zá sa , a m a ga sa b b szintű é r te lm e z é s t tette e s e te n ként k é r d é s e s s é , v ita tottá. A z e m b e r i tá rs a d a lo m g y o rsu lt fe jlő d é s e m ind több és igényében elm ély ü lteb b k i d o lg o zá st m e g k ö v e te lő p ro b lé m á t vet fe l, a m ely ek az e g y e s szaktudom ányok zá rt e lm é le ti és m ó d sz e r ta n i h a tá ra in belü l e re d m é n y e s e n m a m ár c s a k r é s z le g e s e n oldhatók m eg . A z e lőb b iek b en e m lített m a ga sa bb igények ,
k övetelm én y ek a dem ográ fiá b a n é s a hum án biológiában
m a m ár s z é le s k örb en is m e r e te s e k és nem vitatottak. N yilván való,
h ogy a s z a p o r o d á s és r e p r o d u k c ió v i z s
g ála tak or a b io ló g ia i tén y ezők is m e r e te ala p v ető. A h alandóság és az e m b e r élettarta m a a b io ló g ia i s a já to s sá gok e le m z é s e nélkül nem tekinthető t e lje s értékűn ek. A z é le tk o r és a m u n k ak épesség p ro b lé m á ja - jó lle h e t e ls ő s o r b a n is tá rs a d a lm i von a tk ozású - fe lt é t e le z ia p r o g r e s s z ív és r e g r e s s z ív é le tk o ri v á lto zá s o k sz á m b a v é te lé t. A n em i d im o r fiz m u s b ó l ad ódó e lt é r ő b io ló g ia i, m én y . A n é p e s s é g te s ti fe jle tts é g é n e k , fog y a té k o so k v iz sg á la ta b io m e tr ia i,
fiz io ló g ia i s a já to ss á g o k fig y e le m b e v é te le a la p k ö v e te l
állapotának m eg á lla p ítá sa ,
v agy a fe jlő d é s i r e n d e lle n e s sé g e k ,
te s ti
fiz ik a i a n trop ológ ia i is m e r e te k e t s a zok m ó d s z e r e ib e n v a ló já rta s s á g o t
té t e le z f e l. Az
előb b iek h ez
a p á rv á la sztá s
és
h ason la tosan
g é n g y a k o ris á g o k
a nem ek
aránya,
egyen sú lyán ak
a n em h ez
típ u s a i,
kötött ö r ö k lő d é s ,
a g én m u tá ció,
az együtt ö r ö k lő d é s és k a p cso ló d á s , vagy a
k örn y ezet é s az ö r ö k lö tts é g k ölcsön h a tá sa és az itt m eg nem em lített, de d e m o g r á fia i tartalm ú p rob lém á k h u m ángen etik ai, p op u lá ció g e n e tik a i já rta s s á g o t követeln ek m e g . A z ala p elv ek é s a k ö lc s ö n ö s ö s s z e fü g g é s e k m a m á r tisztá zód ta k , s inkább a z ok g y a k o rla ti m e g v a ló s ítá sa ,
rea liz á lá sá n a k m ód ja a k é rd é s . A b io d e m o g rá fia i
kutatásokban a h u m án biológia e lm é le ti m eg g on d olá sa it, m ó d s z e r e it, e r ed m én y eit a tá rs a d a lm i-g a z d a s á g i f o ly a m a to k is m é r v e in e k , tén y ezőin ek ,
kölcsön h a tá sain a k fo k o zo tt fig y e le m b e v é te lé v e l k e ll érv é n y e s íte n i, é r
té k e ln i. E kutatások m e g te r v e z é s é b e n és a v iz s g á la t m ó d s z e r e in e k m eg v á la sztá sá b a n az em lített tén y ezők et é s az ered m én y ek é r té k e lé s é b e n ,
tekintetbe
k ell venni
m agyaráza tá ba n , a k övetk eztetések levon á sá ba n igy
é rv én y esíth etők k e llő h an gsú llya l a d e m o g r á fia i szem pon tok. A z e lő b b ie k b ő l k övetk ezően e kutatások e lm é le ti a lapjait az endogén tén y ezők a z on os m érték ű fig y e le m b e v é te le m e lle tt az exogén tén yezőknek (e ze k e g y fe lő l te r m é s z e tie k ;
b eteg ség ek ,
já rv á n y ok ,
g e o g r á fia i
h e ly z e t, kl im a, su gárh atás, ta la j, iv ó v íz s t b ., m á s fe lő l tá rsa d a lm ia k ; fo g la lk o z á s , k e r e s e t, jö v e d e le m , é le t szín v on a l, életm ód , la k á sv is z o n y o k , tá p lá lk ozá s, is k o lá z o tts á g , ku ltú ráltság, u rb a n iz á c ió , s p o rto lá s , h ig ié n iá s v is z o n y o k s t b .) a sz o k á so s n á l fok ozotta b b sz á m b a v é te le , ö ss z e fü g g é se in e k m a ga sa bbszin tű é r te lm e z é s e h a tá ro z za m eg .
13
A tá r s a d a lm i-g a z d a s á g i tén y ezők d iffe r e n c iá lt é r té k e lé s e sz o lg á lta tja azt a töb b letet, a m e ly a b io d e m o g r á fia i kutatások k eretéb en v ég zett v iz sg á la to k sa já to s é s a b io m e tr ia i,
fiz ik a i a n tro p o ló g ia i,
hum ángenetikai, p op u
lá ció g e n e tik a i v iz s g á la to k tó l e lt é r ő je lle g é t k id o m b o rítja . A z e m lített töb b let é s e kutatások e lt é r ő je lle g e eg yb en azt is je le n ti, h o g y az en dogén, n yern ek .
aza z a b io ló g ia i tén y ezők is k özvetetten b ő v ü lte b b és m á s ta rtalm at
A tén y ezők ö s s z e fü g g é s e in e k é s k ö lc s ö n ö s eg ym ásrah atásán ak v izsg á la ta a z é rt is je le n tő s , m e r t a
t ár s a d a lm i-g a z d a s á g i foly a m a tok tudatos irá n yítá sa v iss za h a t o ly b io ló g ia i je le n s é g e k r e ,
am elyekn ek a s p e k
tu sa i m a, s m ég inkább a jö v ő b e n le s zn e k az eddigiek n él m ég nagyobb fon tosságú a k . A KSH N ép esség tu d om á n y i Kutató In tézetében - a b io d e m o g rá fia i kutatások k eretéb en v é g ze tt - az eg y e te m i (fő is k o la i),
v ala m in t ip a r i szak m á k ra je le n tk e ze tte k re v on a tk ozó
- az előszóba n bem utatott - t e s t
fe jle t t s é g i v iz sg a la to k s z e r v e s r é s z é t k ép ezik annak a h o ssz a b b id őta rta m ra te r v e z e tt v iz sg á la ts o ro z a tn a k , m e ly az a la p sok a sá g ot k é p e ző n é p e ss é g m indkét n e m é r e , k o r c s o p o r t ja ir a , valam in t annak sp e ciá lis a n m eg h a tá ro z o tt e g y s é g e ir e te r je d n e k ki. O ly in fo r m á c ió k
sz o lg á lta tá sa a c é l,
m ely ek az é s z le lt b io ló g ia i je le n s é g e
k e t - je le n esetb en a te s ti fe jle tts é g e t - e ls ő s o r b a n a z endogén és ex ogén té n y e z ő k ö s s z e fü g g é s e ib e n tá rjá k fe l. A te s ti fe jle tts é g v izsg á la ta a je le n s é g e k k om p lex együ ttesét hivatott e le m e z n i, fe ltá r n i é s
így nem m e llő z h e ti
azokat a k é rd é se k e t, a m e ly e k a n övek edés általán os e lm é le té b ő l k övetkezn ek. A n övek ed és az e m b e r i s z e r v e zetnek - mint m inden é lő sz e rv e z e tn e k - a la p v ető m e g h a tá ro z ó ja ,
a m e ly k ü lön b öző e lő je lle l és in ten zitá ssa l
é r v é n y e s ü l m in d v ég ig az élet foly a m á n . Éppen a z é rt, m e rt m inden n övek edés - m int je le n s é g - v ala m ib en k ö z ö s és am i m ég fon tosa b b ,
a n övek edés form á in a k és en n élfogva a n öv e k e d é si e lm életek n ek o s z tá ly o z á s a i a
leg töb b szaktu dom ány k on v en cion á lis h atárait érin tik , a já n la tos néhány u talást tenni a n övek ed és általán os e l m é le té r ő l. B ou lding (1953) nyom án, a n öv e k e d é si je le n s é g e k h á rm a s osz tá ly o z á sá t k öv etv e, e g y s z e r ű , p o p u lá ció s é s stru k tu rá lis n övek edés kü lönböztethető m eg . A z e g y s z e r ű n övek edés e se té b e n eg yetlen v á lto z ó (quantitativ v a g y qualitativ) n övek ed ése v a g y csö k k e n é s e gya ra p od ást v agy fo g y á st e r e d m é n y e z . E zek s z e rin t a n övekedés éppúgy leh et p o z itiv v a g y n egativ,
s e z u tóbbi esetb en b ek öv etk ező csö k k e n é s t csupán n egativ n övek edésk én t
k ezeljü k . P o p u lá c ió n ö v e k e d é s esetéb en a n övekvő m e n n y is é g e t nem h o m o g é n e g y s é g n e k (aggregátum nak)tekintjük, hanem a z t k o rm e g o s z lá s b a n s z o k á s o s e le m e z n i. A "n ö v e k e d é s t" a szü letések n ek (h ozzá a d á sok az a g g reg á tu m hoz) a h a lá le se te k k e l (lev on á sok az agg reg átu m b ól) sz e m b e n i töb blete gyanánt tekintik, foly am atá t olyan fu n k ciók jeg y éb en v izsg á ljá k ,
s m agát a n övek ed és
a m ely ek a sz ü le té se k e t é s a h a lá lozá sok a t a k o r m e g o s z lá s h o z
v is z o n y ítjá k . A z e g y s é g , a m e ly "n ö v e k e d ik " e g y m á ss a l s z o r o s k ap csolatban le v ő s z e r v e z e tt r é s z e k k om p lex stru k tú rá já b ól alakult és íg y a n övek ed és nem e g y s ze rű e n m e n n y iség i v á ltozá st, hanem fo ly a m a tb e li v á ltozá st is von m aga után, a r é s z e k k apcsolatában. lis n övek ed és folyam atá ba n az alkatot,
A z e m b e r i s z e r v e z e t, m int az " e g é s z n ö v e k s z ik ",
fo r m á t m e g h a tá ro z ó r é s z e k n em csa k quantitative,
s a stru k tu rá
qualitative is v á l
tozn a k. A stru k tu rá lis n övek ed és so rá n m eg h a tá rozott r é s z e k , alkati je lle g z e t e s s é g e k fe jlő d n e k ki, s m á sok v is s z a fe jlő d n e k ,
fu n k cióik m egszűn nek,
m eg v áltozn a k . A stru k tu rá lis n öv ek ed és je lle g z e t e s s é g é t éppen az
adja m eg , h og y a r é s z e k n övek ed ése é sz r e v é tle n ü l m e g y át a stru k tu rá lis v á ltozá sb a ,
fe jlő d é s b e .
A növe
k ed és je le n s é g é n e k a fen tiek b en v á zo lt o sz tá ly o z á sa inkább az a b s z tr a k c ió h á rom k ü lön b öző sz in tjét je lö li, v a lósá g b a n azok együ ttesen jelen tk ezn ek . M inden té n y le g e s n övek ed és stru k tu rá lis, és inkább az e le m z é s s o rán - a g y a k o rla ti szem p on tok követelm én y ein ek m e g fe le lő e n adódva - a kitűzött
c é lo k (le h e tő s é g e k ) szabják
m eg azt, h og y a stru k tu rá lis e lem ek k özü l m e ly e k n yern ek e ls ő b b s é g e t, ill . m ely ek r é s z le t e z é s e k ev ésb é hang sú ly ozott. A b io d e m o g r á fia i kutatások éppen a stru k tu rá lis n övek ed ést n agym értékben m e g h a tá ro z ó tá r s a d a lm i g a zd a sá g i tén y ezők et r é s z e s ít ik előn yben, c élk itű zéseik n ek m e g fe le lő e n . A z e m b e r i s z e r v e z e t n övek edésén ek v izsg á la ta m int a stru k tu rá lis n övek ed és rendk ivü l bon yolult péld ája , m e g k ö v e te li a fo ly a m a t e le m z é s é t, h ogy annak kü lön b öző je le n s é g e i b iz o n y o s általán os je lle g ű e lv e k ben n y e rh e s se n e k m e g fo g a lm a z á s t.
14
.
E k ö zle m é n y te r m é s z e te s e n ma m ég nem válla lk ozh at az em lített ö ss z e fü g g é s e k m in den re k it e r je dő fe ld o lg o z á s á r a . A te s ti fe jle tts é g v a g y a n övek edés e lt é r é s e i a k ü lönböző endogén tén yezők ön kivül nem c s a k e g y v a g y több - e g y m á s s a l lá ts z ó la g nem is k özv etlen ü l ö ss z e fü g g ő - ex ogén tén y ező,
hanem e ze n fe lü l
m ég szá m ítá sb a nem is vett tén yezők k om p lex h atásai ered m én yén ek tulajdoníthatók. A z e le m z é s és az é r t e l m e z é s le h e tő s é g e ir e h e ly e z v e a hangsúlyt,
az é s z le lt ered m én y ek m eg á lla p ítá sa ,
s a fe lté te le z h e tő és b e fo
ly á s o ló tén y ezők h atásainak k ö rv o n a lo z á sa v olt a c é l. .A m ik o r a b e fo ly á s o ló tén yezők hatásainak á ttételére v o n a tk o z ó in fo rm á c ió k bővü lnek, akkor az annak m e g fe le lő és feltétlen ü l m egkívánt m atem atikai apparátus ig é n y b e v é te lé v e l adhatunk a fe lm e rü lt p ro b lé m á k ra adekvát v á la szok a t. A te s ti fe jle tts é g b io d e m o g rá fia i v izsg á la ta I
aktuális k é rd é s . A z é v e z r e d fo r d u ló ja - 2000 - m a m á r oly id ők özeib e k erü lt, h ogy nem leh et k ö z ö m b ö s s e n ki sz á m á ra a z , v a jon m ilyen t e s ti és s z e lle m i fe jle tts é g ű e k le s z n e k e szá za d u to ls ó é v tiz e d e ire a zok a sz a k m unkások é s é r te lm is é g ie k ,
akikre a m e g g y o r su lt vá ltozá sok , az akk or m á r lén y eg esen m agasabb k ö v e te lm é
nyek, fela d atok m e g o ld á sa h á ru l. Korunk sokrétű en o rg a n izá lt tá rsa d a lm a , a fe lm e r ü lő ,
s m ég inkább a k ö
z e ljö v ő b e n fe lm e r ü lő igényeknek m e g fe le lő e n m a m ár a te r v e z é s b e n is sz á m ot ta rt az ez irányú v izsg á la to k m e g á lla p ítá s a ira . A v iz sg á la to k m e g te r v e z é s e k o r , s annak v ég reh a jtá sa sorá n , valam in t az ered m én y ek é r té k e lé s é b e n a b io d e m o g rá fia s z o r o s a b b k örén tú lm enően figyelm ü n k et oly h u m án biológia i, tá rs a d a lm i, g a zd a sá g i é s o r v o s tudom ányi v on a tk ozá sok ra is k iterjesztettü k , a m ely ek közvetetten sz o lg á ljá k az e red m én y ek é r te lm e z é s é t .
15
MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK
A z előb b i fe je z e tb e n r é s z le t e z e tt e lm é le ti m eg g on d olá sok és cé lk itű z é s e k h atá rozták m eg a v iz s g á lat te r v e z é s é t,
e lő k é s z íté s é t, valam in t a v é g r e h a jtá s, fe ld o lg o z á s so rá n k övetett e ljá r á so k a t. A z alá b b ia k
ban a Budapesten e g y etem i (fő is k o la i) fe lv é te lr e jelen tk ezettek te s tfe jle tt s é g i vizsg álatá n a k m ó d sz e r ta n i v o natkozásait ism e rte tjü k . A M űvelődésü gyi M in isztériu m 1966. fe b ru á r hónapban a fe ls ő o k ta tá s i in tézm én yek nappali ta g o z a tá ra v a ló je le n tk e z é s r e n d jé r ő l in tézk edett. E re n d e lk e z é s alapján a fe ls ő o k ta tá s i in tézm én yek nappali ta g o za tára jelen tk ezők e lő z e te s o r v o s i és a lk a lm a ssá g i v iz s g á la tá ra az E g é s z s é g ü g y i M in isztériu m az Ip a ri T a nulók E g é s z s é g v é d e lm i Intézetét (IT E I) je lö lte k i. A M ű v előd ésü g yi M in isztériu m em lített r e n d e lk e z é s e ad ta azt az alapot,h ogy a K. S. H. N ép esség tu dom á n y i Kutató Intézete az o r v o s i v iz sg á la tta l eg y id e jű le g , együ tt m űködés k eretéb en v é g e z z e a jelen tk ezők t e s tfe jle tt s é g i -b io d e m o g r á fia i - v izsg á la tá t. A fe lté te le k és le h e tő s é g e k
is m e r e té b e n h atároztu k m eg
az
e g y s z e r i (" k e r e s z t m e t s z e t i" ) v iz sg á la t kon krét
c é ljá t,
te r v é t.
A "k e r e s z t m e t s z e t i" v izsg á la t kon krét c é lja az e g y etem i (fő is k o la i) fe lv é te lr e je len tk ezők te s ti fe jle t t s é g é nek, b io ló g ia i státusának m eg á lla p itá sa az azt b e fo ly á s o ló d e m o g r á fia i, tá rs a d a lm i tén y ezők ö s s z e fü g g é s e i ben. A v izsg á la t tárgyának és c é lk itű zésén ek m eg állap itását k övette a követelm én yeknek m e g fe le lő v i z s gálati lap ö s s z e á llít á s a . A v iz s g á la ti lap 5 r é s z r e ta golt, s 41 k é rd é st, b io m e tr ia i, alkattani adatot, o r v o s i m e g á lla p ítá s ra von atk ozó tételt ta rta lm a z. E z e k az alábbiak :
I. A vizsgá lt egyén nyilvántartási adatai (Név, la k h ely, k ö z é p is k o la m e g n e v e z é s e ,
é re tts é g it
tett
egyén ek esetéb en , am ennyiben azok alk alm azá sba n vannak je le n le g i m unkahely, b e o s z tá s ; fe ls ő fo k ú oktatási in tézm én y ;feg y etem (fő is k o la ), k a r, szak m e g n e v e z é s e , am ely en fe lv é te lr e jelen tk ezett. )
II. 1-12. k érd és. A vizsgá lt egyén és a s z ülők (anya, apa, c s a lá d fő ) s z e m é ly i és fog la lk ozá si adatai (V iz sg á lt egyén s z ü le t é s i id e je , év , h ó , nap; szü lein ek s z ü le t é s k o r i állan dó la k h ely e; az anya leá n y k o ri neve, sz ü le té s i h e ly e , é v e , fo g la lk o z á sa , ill. fo g la lk o z á s v á lto z á s a i - e ls ő fo g la lk o z á s , a v iz s g á lt eg yén s z ü le t é s e k o r i és je le n le g i fo g la lk o z á sa - ; az apa s z ü le t é s i h ely e, id e je , fo g la lk o z á sa , fo g la lk o z á s v á lto z á s a i, az anya esetéb en m egadott r é s z le t e z é s s z e r in t; a v iz s g á lt eg yén anyjának hányadik g y e rm e k e ; életben le v ő s m e g halt te stv é re in e k sz á m a . )
III. 13-24. k érd és. A vizsgá lt egyén szü lein ek vagy eltartóinak k e r e s e té r e , a lakáskörülm ényekre é s a vizsgá lt egyén táplálkozására, alvására, sp ortolásá ra , higiéniai viszonyaira és iskolai tanulmányára vonatkozó adatok (la k ásn ag y ság , la k á s fe ls z e r e lts é g ; heti te j, sa jt, to já s , hús, g y ü m ö lc s, z ö ld s é g fo g y a s z tá s ; hányán alsza n a k egy szobáb an , eg y fek h elyen ; m ilyen sp ortág at üz, m ilyen form á b a n ; fü rd é s , fo g á p o lá s ; i s k ola id őb en i tá volsá g a a la k h ely től; is m é t e lt -e tanévet, u tolsó tanulm ányi átlag; te s tn e v e lé s a ló l v o lt -e f e l m en tése, m i ok b ól, m ennyi id ő r e . )
I V. 25 -28. k érd és. Szülők e g é s z s é g i állapotára, családi h e ly z e té r e és a vizsgált egyén családi eg y ü ttélésére vonatkozó adatok
(anya, apa e g é s z s é g e s -e ; ha n em , b e te g s é g e ,
16
m e g h a lt-e
és m ik o r,
mi
v o lt a h alá lok ; a szü lők együtt v a g y külön éln ek , anya v a g y apa ö z v e g y , e lv á lt; anya v a g y apa m ostoh a ; együtt é l - e m indkét s z ü lő v e l, csa k an yjával,
csa k a p jáv al, rok on ok n ál, id eg en ek n él, álla m i gon dozott -
k ih e ly e zv e n ev elő sz ü lők h öz. )
V. 29 -3 5 . k érd és. A vizsgált egyén antropom etriai és alkattani adatai (te s tm a g a ss a g , te s ts ú ly , v á lls z é le s s é g , c s ip ő s z é le s s é g ; m e llk e rü le t - n o rm á l, b e lé g z é s k o r , k ilé g z é s k o r ;
k é z s z o r it ó e r ő ; alk at
tani m e g á lla p itá s . )
VI. 36-41. k érd és. A vizsgá lt egyén korábbi és jelen leg i e g é s z s é g i állapotára vonatkozó adatok (g y e r m e k k o ri - és fe r t ő z ő m e g b e te g e d é s e k , k éső b b ie k b e n k iá lló it b e te g s é g e k , m űtétek, m aradan dó e lv á l to z á s s a l já r ó b a le s e te k , v é rn y o m á s - s y s t o lé s , d ia s to lé s - , p u lzu ss za m , lá tá s é le s s é g , egyéb e s e tle g e s la b o r a tó r iu m i és rön tgen v iz s g á la to k , a lk a lm a ss á g . ) A B udapesten fe ls ő o k ta tá s i in tézm én y ek re je le n tk e z ő egyén ek alapsokaságának ö s s z e t é t e le , v a la m int az érték elh ető és m érh ető is m é r v e k je l le g e i é s s a já to s s á g a i m iatt az eg y sz erű , v életlen m intavételi k iv á la sz tá s , a zaz a mechanikus m intavétel (Y u le - K endall, 1964) b iz to s íto tta legin k ább és
p on tossá g betartá sán ak le h e tő s é g é t.
E
m in ta v ételi e ljá r á s
v á la sztá sá t
a torzita tla n sá g
ig a z o lja az a tény is , h ogy
a v iz s g á la t előtt - az e lő z ő évek ta p a szta la ta i alapján - c s a k b iz o n y o s irá n y szá m ok v olta k is m e r e te s e k . A z e g y e te m e k re , azok k a r a ira és a fő is k o lá k r a tö rté n ő je le n tk e z é s a k ü lön b öző években h etőség ek , k öv etelm én y ek s z e rin t - igen je lle g z e t e s e ltolód á sok a t m utat,
az ig é n y e k ,le
é r te lm is é g i p á lya vá la sztá sb a n
évenként eltérő.Stendenciák é r v é n y e s ü lé s e é s z le lh e tő .A z z a l, hogy a m intán belü l annak vala m en n yi e le m e , azaz m inden egyén egyen rangú
és e g y fo r m a je le n tő s é g ű , m intavételünk e g y s z e r ű ; s réte g z e tt annyiban,
hogy a fé r fia k és nők arán ya a m intán belü l m e g e g y e z ő . A 20 % -o s
m inta az 1966. m á r c iu s 15. -m á ju s 31.
időpontok k özött B udapesten e g y etem i (fő is k o la i) fe lv é te lr e jelen tk ezettek a la p sok a sá g á b ól r é s z t je le n ti.
k iv á la sztott
Ennek k ie m e lé s e a z é rt fo n to s, m e r t a B udapesten jelen tk ezettek egy r é s z e nem a fő v á r o s
ban le v ő fe ls ő o k ta tá s i in tézm én yek v a la m ely ik éh ez jelen tk ezett fe lv é t e lr e , a k ö z é p is k o la i tanulm ányaikat vidék en v é g ző k v iszo n t a h e ly ile g ille té k e s k ö r z e ti v agy sz a k re n d e lő intézetek hez fordu ltak az eg y etem i (főiskolai) a lk a lm a ssá g m e g á lla p itá s a v ég ett. A k iv á la sztott m inta e r e d m é n y e i - az em litett k örü lm én yek m iatt - az adott időpontok k özött B udapesten e g y etem i (fő is k o la i) fe lv é te lr e je le n tk e ze tt 803 0 egyént m a g á b a fog la ló a la p s o k a sá g ra vonatkoztathatók. A z eg y s z e r ű és n em s z e rin t r é te g z e tt m in ta v étel é s a d a tfe lv é te l a k övetk ezők éppen történ t.A k ö te le z ő o r v o s i v iz s g á la tr a m eg jelen tek n ek az ITE I e lig a z it ójá ba n történ t je le n tk e z é s t k öv etően a la b o r a tó riu m ot k ellett fe lk e re sn iü k . A jelen tk ezők foly ta tóla g osa n s o r s z á m o z o tt ru h atári je g y e t kaptak, la b o r a tó riu m i le le te ik h e z csa to lta n . A z 5 - r e és 0 - r a v ég ző d ő sorsz á m u a k k erü ltek b io d e m o g r á fia i v iz s g á la tr a és addig a tov á b b i v iz s g á la to k r a nem k erü lt s o r , s az in tézetet nem hagyhatták e l, am ed d ig a b io d e m o g rá fia i v izsg á la to k k a l nem v é g e z te k . A v iz s g á lt m inta e le m s z á m a (n) 1607; eb b ől a m intába k erü lt fé r fia k szá m a 813 (n^), a nőké 794 (n^). M intavételünk 20 % -o s , azaz a k iv á la s z tá s i arán y, f= 0 ,2 . A m intába k erü ltek te s tfe jle tt s é g i v izsg á la tá t az IT E I e r r e a c é lr a k ije lö lt, elkü lön ített h e ly is é gében a n trop ológ u s és a m e llé b e osztott védőnők v ég e zté k . A v iz s g á la t a hét m inden napján a z on os id ő b e n ,r e g g e l 8-11 ó r a k özött k erü lt s o r r a . A z egyénenként v é g ze tt v iz s g á la t s o r á n e lő s z ö r a védőn ők a n y il v á n ta rtá si adatokon k ivü l a v iz s g á la ti lap 1 -2 8 .
p on tja ira , k ik é r d e z é s alapján v e ze tté k b e a v á la szok a t.
E zt k övette az a n tr o p o m e tria i, alkati adatok fe lv é te le és v égü l a s z a k o r v o s i v iz sg á la t.
A v iz s g á la ti lap
m e g fe le lő rova ta ib a je g y e z té k be a sz a k o rv o s o k az e g é s z s é g i státu sra von a tk ozó adatokat, é s z le lé s e k e t , m eg á lla p itá sok a t, kü lönös tekin tettel a r r a , h ogy a fe lv é te lr e je le n tk e ző az általa v á la szto tt eg y e te m ,
(fő
is k o la ) e g é s z s é g i k övetelm én y ein ek m e g fe le lő e n a lk a lm a s -e , v agy s e m . A m intába kerü ltek a je le n t k e z é s i la p ju k ra történ t o r v o s i b e je g y z é s után hagyhatták e l az in té ze te t. A m intába k erü ltek v izsg á la tá n a k t e l je s s é g é t az o r v o s i b e je g y z é s e lb o cs á tá s e lő tti e lle n ő r z é s e b izto s íto tta .
17
A v iz sg á la to k m e g k e z d é s e előtt a védőnők írá sb a n , a k é rd é se k fo g a lm i,
ta rta lm i is m e r e t e ir e ,
pontokba fo g la lt r é s z le t e s u tasítást kaptak
valam in t az a z o k ra kapott v á la sz o k e g y s é g e s m e g n e v e z é s i
r e n d s z e r s z e r in ti b e je g y z é s é r e . A védőnők beok tatása és a próbam unka sz olg á lta tott alkalm at a r r a , hogy sza b a tosa n m eg fog a lm a zott és se g ítő p ótk érd ések fe lt e v é s é v e l gya k orla tot s z e r e z z e n e k a k é rd e z é sb e n , s a valóságn a k m e g fe le lő v á la szok a t fogadják e l. K ülönösen lé n y e g e s v olt e szem p on tok é r v é n y e s íté s e a s z e m é ly i, szü lők fo g la lk o z á s i (k orá b b i és je le n le g i), valam in t a tá p lá lk o zá s i adatok k ik é r d e z é sé b e n . A z a n trop om etria i adatok fe lv é te lé b e n M artin (M a r tin -S a lle r , 195 7 -1 9 6 6 ) m é r e t-fe lv é te li e lő ir á sait követte a v iz s g á la t.A k o rlá to zo tt szám b an felv ett m etrik u s adatok a k öv etk ezők : te s tm a g a ss á g (M . 1. ), te s ts ú ly (M . 71. ), v á lls z é le s s é g (M .
6
. ), c s ip ő s z é le s s é g
j e s b e - és k ilé g z é s n é l (M . 6 1 ., 6 1 /a , 61/b . ),
(M .4 2 /a . ), m e llk a s k e rü le t nyugodt lé g z é s , t e l
k é z s z o r it ó e r ő . A m é re te k e t a n tr o p o m é te rr e l, to ló k ö r z ő v e l,
m e d e n c e k ö r z ő v e l (S ie b e r, H egner und C o. Z ü r ic h ), a c é lm é r ő s z a la g g a l, d y n a m o m é te rr e l (A baw erk G. m . b. H. P r ä z is io n s m e s s w e r k z e u g fa b r ik A sch a ffen b u rg - B a yern ) vettük fe l. A sz a k o rv o s o k az ad atfelvételek et az o r v o s i gyakorlatban h aszn á latos m ű sz e re k k e l v é g e z té k . A lá tá s é le s s é g m e g á lla p ítá sa Snellen f. v isu s tá blá va l történ t. A B udapesten 1966.
évben e g y etem i (fő is k o la i) fe lv é te lr e jelen tk ezettek v izsg á la tá t b e fe je z v e a
BO TE E g é s z s é g v iz s g á ló arch ívu m áb an ő r z ö tt v iz s g á la ti la p o k ró l az 1 94 0 /4 1 , 1 9 41/4 2 , 1 9 4 5 /4 6 . tanévek I. év es e g y e te m i hallgatók (P ázm án y P é te r Tudom ány E g y etem jo g á s z ,b ö lc s é s z , o r v o s , hittudom ányi h a ll g atói) te s tm a g a ss á g ,
te s ts ú ly adatainak k ig y ű jté s é r e k erü lt s o r (n em , éle tk o r, s z ü le t é s i h ely adataival
együtt). A z ö s s z e h a s o n lító m inta e le m s z á m a 4536,
eb b ől f é r fi 3220,
nő 1316). A z
ö ss z e h a s o n lítá s az
1922 -192 3; 1923-1924 és 19 27-1928 és annál k orá bb i években sz ü letettek re von a tkozó adatokat ta rta lm a zza . A z em lített budapesti e g y etem i a d a tsoron tú lm enően kitűnő ö s s z e h a s o n lítá s r a nyújtott le h e tő s é g e t a h azai a n trop ológ ia i kutatások k eretéb en v é g ze tt s e k orév ek h ez ta rto zó k (1 8 -2 2 é v e se k ) te s tfe jle tt s é g i vizsg á la ta in a k ere d m é n y e i is . A m intába kerü lt egyén ek előb b iek b en r é s z le t e z e tt adatainak fe ld o lg o z á s a h á rom k é r d é s r e k iv án feletet adni. 1.
/ A z e g y etem i (fő is k o la i) fe lv é te lr e je le n tk e z é sb e n a d e m o g r á fia i, tá r s a d a lm i-g a z d a s á g i tén y e
zők m ilyen m érték b en jutnak é r v é n y r e ; 2 ./ A z eg y etem i (fő is k o la i) fe lv é te lr e jelen tk ezettek te s ti fe jle tts é g é n e k norm aadataiban, s azok m a n ife sztá ció já b a n a tá r s a d a lm i-g a z d a s á g i tén y ezők hatása m e g á lla p ith a tó -e ; 3 ./ M egá llap ith atók -e e lté r é s e k te s ti fe jle tts é g b e n , tanulm ányi átlagban a k ü lön b öző é r te lm is é g i pályát v á la s z tó e g y etem i (fő is k o la i) fe lv é te lr e jelen tk ezettek n él. A tá b la terv ek ö s s z e á llítá s á t és a fe ld o lg o z á sb a n k övetett v a r iá c ió s sta tisztik a i m ó d s z e r e k a lk a l m a zását az em lített h á rom k é rd é s h atározta m eg. A v iz s g á la ti ered m én yek et r é s z le t e z ő tá blá zatok e g y r é s z t két a ltern a tiv v á lto z ó s z e r in t az ab szolú t és sz á z a lé k o s m e g o s z lá s t dokum entálják,
m á s r é s z t b izo n y o s tá rs a d a lm i,
tá p lá lk o z á s i (k om p lex
fe h é r je fo g y a s z tá s ) és a te s tfe jle tt s é g i adatok, m é r e te k leg fon tosa b b p a ra m é te r e it ta rta lm a zzá k . A z 1966,
é v i v iz s g á la t e ls ő s o r b a n is a m inta adta m eg b izh a tósá g határain b e lü l k iv án
szolg á lta tn i az eg y etem i (fő is k o la i) fe lv é te lr e jelen tk ezettek te s ti fe jle t t s é g é r e .
adatokat
A z ism e rte te tt adatok,
e red m én yek egyben m indazon tá rs a d a lm i-g a z d a s á g i tén y ezők hatásainak e le m z é s é t is ta rta lm a zzá k , a m e lyeket a h a son ló tárgyú kutatások többségü kben csu pán álta lá n ossá g b a n tett u talások form á já b a n é r té k e l nek. A z é r té k e lé s sorá n n yert ered m én yek te r m é s z e te s e n in form a tiv je lle g ű e k , a k ev ert (R a jkai, 1966) " k e r e s z t m e t s z e t i"
s " h o s s z m e t s z e t i" v izsg á la to k nyújthatnak a jö v ő b e n tén y leg es le h e tő s é g e t a r r a , hogy a
tén y ezők k om plexen m egn yilván u ló h atásait behatóbban érték eljü k s é r te lm e zzü k .
18
AZ ADATOK ISMERTETÉSE
1. Az egyetemi (főiskolai) felvételre jelentkezettek demográfiai, társadalmi adatai
A z é le tk o ri ö s s z e té t e l em litett sa já to ss á g a két té n y e z ő v e l m a gy a rá zh a tó. A 18. é le té v n é l id ő seb bek nagyobb hányadát k ép ezik azok a fia ta lok , akik m á r a m e g e lő z ő években jelen tk eztek és nem n y e r tek akkor e g y e te m i (fő is k o la i) fe lv é te lt. A kisebb hányadot azok az egyén ek alkotják, akik 4 - 5 , vagy annál több tagú családok b an a m á s o d -, h a r m a d -, n e g y e d -, v a g y ötöd szü löttek é s anyagi, egyéb c s a lá d i k ö r ü l m én yek k övetk eztéb en nem a k ö z é p is k o la i tanulm ányaik b e fe je z é s é t k övetően , hanem k é s ő b b i időpontban jelen tk ezh ettek e g y e te m i (fő is k o la i) fe lv é t e lr e .
A k ésőb b i k orév ek b en történ t je le n tk e z é s oka leh et t e r
m é s z e te s e n b e te g s é g és nők esetéb en h á za ssá g k ötés is .
A m intába k erü lt fé r fia k nőtlenek, a nők k özü l
10 h áza s. A nem és é le tk o r s z e r in ti m e g o s z lá s t az 1. tá blázat (és az 1. 1 tábla) ta rta lm a zza .
F é r fi (< /) K or
F é r f i- n ő együtt
Nő (? )
(év )
1
N
%
N
%
N
%
2
3
4
5
6
7
18
395
4 8 ,6
3 81
48, 0
776
48, 3
19
162
19, 9
198
24, 9
360
2 2 ,4
20
92
11 ,3
77
9 ,7
169
10, 5
21
74
9,1
61
7, 7
135
8 ,4
22
49
6,1
40
5, 0
89
5, 5
23 és id ősebb
41
5, 0
37
4, 7
78
4 ,9
813
10 0, 0
794
100, 0
1607
100, 0
Ö sszesen
19
1 .2
K Ö ZÉ PFO K Ú ISKOLAI V É G Z E T T S É G
A v iz s g ála tra kerü lt jelen tk ezettek k özép fok ú is k o la i v é g ze ttsé g é t tekintve e ls ő h elyen
ál l a g im n á
ziu m , azt k öveti az ip a ri és v égü l a k özg a zd a sá g i tech niku m . A két nem k özött, ha nem is je le n tő s , de m é g is fig y e le m r e m é ltó e lt é r é s állapíth ató m eg ,
am ennyiben a leányok ( " f é r f i " , " n ő " m e g n e v e zé s t követjük a
táblákon, tek in tettel a r r a , hogy a v izsg á lta k nem m ind juvenis, fia t a lk o r ú a k ) nagyobb u m ot,
a g im n á z i
a fiuk 1 / 4 - e ip a ri technikum ot v é g e zv e jelen tk ezett a fe ls ő o k ta tá s i in tézm ények nappali ta goza ta ira . A v é g ze tt k ö z é p is k o la tipus s z e rin ti m e g o s z lá s á t a 2.
F é r fi
A v é g ze tt k ö z é p is k o la tipusa
1
G im názium K özg a zd a sá g i technikum Ipari technikum
táblázat (és az 1 .2 tá bla ) ta rta lm a zza .
Nő
(ď )
F é r f i- n ő együtt ( c f - £)
if )
N
%
N
%
N
%
2
3
4
5
6
7
584
8
670
8 4 ,4
26
3 ,2
76
9,
6
102
6 ,4
2 03
25, 0
48
6
,
0
251
1 5 ,6
100, 0
1607
О
o’
о
813
71,
1—1
Ö sszesen
1 .3
tö b b s é g e
794
1254
78, 0
100
,
0
A V Á L A S Z T O T T E G Y E T E M (FŐ ISK O LA)
A z 1 9 6 6 /6 7 . ta n év re hazánkban 3 4 8 9 9 -en jelen tk eztek fe ls ő o k ta tá s i in tézm én yek be fe lv é te lr e (F e l v é te li v iz sg a e r e d m é n y e k a fe ls ő o k ta tá s i in tézm ényekben 1 9 6 6 /6 7 , 1967). E b b ől 6 4 ,3 % jelen tk ezett e g y e te m e k re , ta n á rk ép ző fő isk olá k b a és 35, 7 % egyéb fő isk olá k b a és fe ls ő fo k ú ip a ri, m e z ő g a z d a s á g i te ch n i kum okba, fe ls ő fo k ú sza k isk olá k b a . A B udapesten k iv á la sztott m inta alapján eg y e te m e k re és ta n á rképző f ő isk olák b a 7 4 ,8 % , m ű v é sze ti egyéb főisk olá k b a é s fe ls ő fo k ú ip a ri, m e z ő g a z d a s á g i technikum okba, f e l s ő fokú sza k isk olá k b a a pá lyá zók 25, 2 % -a jelen tk ezett. A fen ti adatok k özötti e lt é r é s m a gy aráza tá t e g y fe lö l az adja,
hogy a fő v á r o s több oly fels ő fo k ú oktatási in tézm én n yel ren d elk ez ik , a m e ly e k b ő l o r s z á g o s a n csa k
egy van (pl. M arx K á roly K özg a zd a sá g tu d om á n y i-, s t b .) ,
Álla to rv o s tu d o m á n y i E g yetem , Z e n e m ű v é sze ti F ő is k o la
m á s fe lő l a n é p e s s é g lé le k s z á m á b ó l k öv etk ezően B udapesten az eg yetem en (főisk olá n ) továbbtanulni
kivánó fia ta lok szá m a m a ga sa bb, m int vidéken. Mintánk igy az e g y e te m e k re (fő is k o lá k r a ) történ t je le n tk e z é s e k m e g o s z lá s á t tek in tve,
a tén y leg es h elyzetn ek m e g fe le lő e n r e p r e z e n tá lja a továbbtan ulás,
p á ly a v á
la sz tá s ten d en ciá it. A z 1607 m intába kerü lt és v iz s g á lt egyén közü l m inden hatodik az o r v o s - , m inden ötödik a m ü sz a k i- és tu dom án yegyetem ek k a r a ira (b ö lc s é s z k a r), ill. ta n á rk épző fő is k o lá k r a nyújtotta be fe lv é t e li k é r e l m ét.
E z z e l sz em b en a tu dom án yegyetem ek á lla m - és jogtu dom á n yi k a r a ira m inden h u szon ötödik , a k ö z -
g a zd a sá g i e g y e te m r e m inden tizen h arm a dik ,
az
agrá rtu d om á n y i e g y e te m re m inden h arm in ca d ik fia tal
p á lyá zott fe lv é t e lr e . A jelen tk ezettek k özü l m inden tizen h eted ik kívánta tanulm ányait foly ta tn i a m ű v é sz e ti főisk olá k on , am ely ek m eg h a tá rozott m ű v észeti k é p e ss é g e k e t k öveteln ek m e g a p á ly á zók tól.
20
N em ek s z e r in ti bon tásban a m in tára n yert adatok a követk ezőként alakulnak. A
m ű s z a k i-,
b io ló
g ia i- és orvostu d om á n y ok irá n ti fok ozottab b é rd ek lőd és jut k ife je z é s r e (bá r eg yéb tén y ezők is döntő je le n ttőség ü ek ) a fé r fia k ese té b e n , akik k özü l m inden harm adik m ű s z a k i-, m inden hetedik o r v o s - és
csa k
m inden
tized ik a tu d om á n y eg y etem re, annak b ö lc s é s z k a ra ra , ill, a ta n á rk épző fő is k o lá k r a jelen tk ezett fe lv é te lr e . A nők k özü l m inden harm adik a tu dom án yegyetem b ö lc s é s z k a r á r a ,
ill. a ta n á rképző fő is k o lá k r a ,
m inden hatodik az orvostu d om á n y i e g y e te m re és c sa k m inden k ilen ced ik jelen tk ezett a m ű sza k i eg y e te m re . A n em ek s z e r in ti m e g o s z lá s o n túlm enően igen je lle g z e t e s a jelen tk ezettek é le tk o ri m e g o s z lá s a az e g y e s fe ls ő o k ta tá s i in tézm én yek et tek in tve. A 18.
életévb en jelen tk ezettek aránya leg k ed v ezőb b - mintánk
s z e rin t - a m ű s z a k i-, a tu dom án yegyetem T T K tanári sz a k a ira , valam in t az á lla m - és jogtu dom án yi k arok on, a K özga zda ságtu dom á n yi E g y etem en , ugyanakkor az orvostu d om á n y i e g y e te m re és a m ű v é sz e ti fő is k o lá k r a p á lyá zók k özött a 18 év es k orn á l id őseb b ek aránya igen szá m ottev ő (e g y e s m ű v é sz e ti főisk olá k k ü lön leges k ö v e te lm é n y e i is s z e r e p e t já tszan ak e je le n s é g b e n ). E z azt je le n ti, h ogy az utóbb em litett fe ls ő o k ta tá s i in té z m én yeken egy 18 é v e s fe lv é te lr e je le n tk e z e ttr e 2, ill . 3 id őseb b k orb an p á ly á zó ju t. A két nem fe lv é te li j e le n tk e z é s e k özött m é g egy tov á b b i k ü lön b ség is é s z le lh e tő . A 18 é v e s k orn á l id őseb b leá n yok , nők egy vagy k é t s z e r i s ik e rte le n fe lv é t e li után is eg yetem en kivánják tanulm ányaikat foly ta tn i, t ö b b s z ö r próbá lk ozn a k e s e t le g m á s eg yetem en . A fiuk tö b b s é g e s ik e rte le n fe lv é te li je le n tk e z é s után a fő is k o lá k , fe ls ő fo k ú technikum ok, fe ls ő fo k ú sz a k isk olá k fe lé o rien tá lód ik . A fiuk e se té b e n döntő je le n tő s é g e van az e s e tle g e s év v e s zté s n e k . A m ű v é sz e ti fő is k o lá k r a jelen tk ezett m indkét n em b eli fia ta lok többségü k ben kitartanak e r e d e ti e lk é p ze lé s ü k m e lle tt, általában 4 - 5 - s z ö r k ís é r lik m eg a fe lv é te li je le n tk e z é s t. A 3. tá blá zat r é s z le t e z i a fe ls ő fo k ú oktatási in tézm én y ek re jelen tk ezettek k özü l az egy 18 é v e s r e ju tó 19 é v e s és id őseb b jelen tk ezettek arányát.
F e ls ő fo k ú okta tá si in tézm én y m egnevezése
Egy 18 é v e s e g y etem i fe lv é te lr e je le n tk e z e ttr e ju tó 19 é v e s és id őseb b jelen tk ezők szám a F é r fi (
1
Nő (£)
2
Á tlag [ é -
3
4
M űszaki eg y etem
0,66
0, 91
0, 72
O rv ostu dom án yi eg yetem
1 ,5 2
2, 24
1,9 6
A g rá rtu d om á n y i eg yetem
0, 85
2
,
T u d om á n y egy etem - b ö lc s é s z k a r, ta n á rk ép ző
1 ,3 0
1
, 08
1
T u d om á n yegyetem - te r m é s z e t tudom ányi, nem tan ári
0, 52
1
,
20
0, 70
T u dom á n yegyetem - á lla m és jogtu dom án yi
0, 91
0, 95
0, 94
K özga zda ságtu dom á n yi egyetem
0, 92
0, 85
0 , 88
M ű v észeti
3 ,4 0
2 ,6 0
2, 96
E gyéb fő is k o lá k
1, 71
0, 74
1
E gyéb fe ls ő fo k ú tanintézm én yek
1 ,4 4
0, 52
1, 04
fő is k o lá k
21
00
1,12
,
,
00
00
1 .4
A SZÜ LŐ K SZÜ LE TÉ SI H ELYE
A k ésőb b iek b en is m e rte te n d ő te s tfe jle tt s é g i m é re te k , adatok é r té k e lé s é b e n fon tos is m é r v a szü lők és k ü lönösképpen az anya sz ü le té s i h ely e. A v iz sg á lt m intán b elü l a jelen tk ezettek 1 /5 -é n e k m indkét sz ü lő je Bu dapesten sz ü letett; 2 /5 -é n e k sz ü le i az o r s z á g m á s v á rosá b a n , h ely s é g é b e n szü lettek ; s k ö z e l l / 3 - a a v iz s g á l taknak olyan, akiknek anyja v agy apja szü letett a fő v á r o sb a n . A v iz s g á lt fia ta lok 1/ 8 -án ak sz ü le i
k ü lfö l
dön, többségü k ben a s z o m s z é d o s állam okban szü lettek . A k ésőb b i e le m z é s e k végett 5 fö ld r a jz i e g y s é g e t k ü lön ítet tünk el az o r s z á g o n belü l. E zek a k övetk ezők :B u d apest, Dunántúl, D u n a -T isza k ö z e , É s z a k -M a g y a r o r s z á g , szán tú l.
Mint je lle g z e t e s s é g
em líten dő m eg,
T i
hogy a szü lők vagy azok egyikét tekintve leg töb b en Dunántúl
r ó l szá rm a zn a k és igen je le n tő s a T is z á n tú lr ó l a fő v á r o s b a szá rm a zotta k sz á m a . A szü lők s z ü le t é s i helyén ek e le m z é s é v e l ö ss z e fü g g ő e n a v iz s g á la t k ite rje d t a r r a is , hogy az e g y e te m i (fő is k o la i) fe lv é te l já r n a -e la k ó h e ly v á lto z á s s a l. A v iz s g á lt fia talok 1 6 ,6 % -a változtatn a la k óh ely et e g y e te m i fe lv é te l e se té n (1 .1 1 tá b la ). A 4. táblázat (valam int az 1 .3 * tábla) r é s z le t e z i a jelen tk ezettek szü lein ek s z ü le té s i h ely s z e r in ti m e g o s z lá s á t.
4. A vizsgáltak szü lein ek sz ü le té s i hely s z e rin ti m egoszlása
F é r fi ( é )
Nő
F é r fi-n ő együtt (ď £)
(*>
A szü lők sz ü le té s i helye
1
1 .5
N
%
N
%
N
%
2
3
4
5
6
7
A SZÜ LŐ K É L E T K O R A A z anya és apa éle tk o ra , a m ik o r a g y e rm e k sz ü letett, valam in t a z , h ogy a szü lők k özü l m ely ik fé l
id őseb b é s az, h ogy a k ork ü lön b ség hány év, ig en je le n tő s leh et adott esetek ben , m int endogén és ex og én té n y e ző a testn öv ek ed ésb en , ill. a kialakulóban le v ő testi fe jle tts é g státusában. A fe lv é te lr e jelen tk ezett fiuk és leányok nagy többségü kben az anya és apa adultus k o rc s o p o rtjá n a k (2 3 -3 9 év ) m á sod ik fe lé b e n és a m aturus
22
k o r c s o p o r t (40 -59 év) k ezd etén szü lettek . F ig y e le m r e m é ltó ez a s a já to s s á g , am i e lté r é s t je le n t a D e m o g rá fia i É vkönyv, 1966. k ötetében k ö zö lt 1948. év i sz ü le té s e k r e von a tkozó adatoktól. A fe ls ő o k ta tá s i in tézm én yek be f e l v é te lr e je le n tk ezettek sz ü le i felteh etően az átlag osn á l id ő s e b b korban kötöttek h á za ssá g ot, v agy a re p ro d u k c ió éppen ebben a c so p o rtb a n szen v ed ett a h áború m iatt az o r s z á g o s átlagnál nagyobb arányú elto ló d á s t. E je le n s é g tov á b b i, m ély eb b e le m z é s t ig én y el. Ö ss z e h a s o n lítá s v é g e tt az 5. táblázatban adjuk az 1948. év i adatokat é s m intánk a d a tsora it.
Az adatok k ö r e
30-34
25-29
20-24
2 0 évnél fiatalabb
35-39
40 évn él id őseb b
éves
Ö sszesen
s z á z a lé k b a n 4
3
2
1
5
7
6
8
A z anya éle tk o ra , a m ik or a g y e rm e k szü letett Ö s s z e s h á za ssá g b ó l é lv e szü letettek adatai, 1948
8
,4
33,
V iz s g á lt m inta adatai
8
,9
11; 6
8
2 8 ,9
13 ,1
1 1 ,8
4 ,0
100
,
0
28,
21, 2
27, 7
2, 6
100
,
0
,
0
0
A z apa é le tk o ra , a m ik or a g y e r m e k szü letett Ö s s z e s h á za ssá g b ó l é lv e szü letettek adatai, 1948
0, 7
17, 0
29, 5
1 8 ,8
1 9 ,1
14 ,9
100
V iz s g á lt m inta adatai
0, 9
2, 9
14, 4
20, 6
45, 2
16,
100, 0
A
6
0
. táblázat (valam in t az 1. 4 tábla) a m inta e g é s z é r e vonatkozóan r é s z le t e z i az anya é s apa é letk ora
s z e rin ti m e g o s z lá s t, a m ik o r a v iz s g á lt s z e m é ly szü letett.
A z anya é le tk o ra , a m ik or a v iz s g á lt s z e m é ly szü letett (é v e s) 1
1 8 -2 0
A z apa életk ora ,, a m ik o r a v iz s g á lt s z e m é ly szü letett 21-22 23-26 2 7 -3 0 3 1 -3 9 év es
3
4
0 ,4
2
1,1
3,
21-22
0,1
0
23-26
0,3
0, 8
2 7 -3 0
-
3 1 -3 9
1 8 -2 0
40 é s id ősebb Ö sszesen
40 éves és id őseb b 7
5
6
Ö sszesen
8
,
8
4, 0
3,
8
5 ,6
9 ,5
10 ,3
1 ,5
28,
0
0,1
0, 9
4 ,4
1 3 ,3
2 ,5
21
,
2
0,1
0,1
0,1
1,1
16,
8
9 ,5
27, 7
-
-
-
-
0, 5
2,1
2,6
0 ,9
2 ,9
1 4 ,4
6
45, 2
,
8
8
1
20
,
1,6
0,2
8,
2, 7
0, 2
11,6
A 6 . tá b lá za t adatai s z e r in t 30, 1 % -ba n e g y id ős az anya é s az apa;
16,
65,
8
0
9
100, 0
% -b a n az apa id őseb b és
4 ,1 % -ban az anya id őseb b a jelen tk ezett sz ü le té s e k o r . A z alább k ö zö lt ö s s z e h a s o n lítá s b ó l az tűnik ki, h ogy v iz s g á lt m inták esetéb en az 1956. év i adatokhoz k ép est a jelen tk ezettek apja az anyánál adatokhoz k ép est 9 ,4 % -k a l több esetb en id őseb b .
23
8
, 2 % -k a l, az 1966. évi
K ork ü lön bség (év) 1
A z anya id őseb b
A z apa id őseb b N
%
N
%
2
3
4
5
2 -3
81
7, 7
15
22, 7
4 -5
152
1 4 ,4
15
22, 7
6 -7
489
46, 2
32
48, 5
8-10
29
11-15
250
2 3 ,6
3
4,
57
5 ,4
1
1 ,5
66
100, 0
16 és több Ö sszesen
2, 7
1 058
100
,
-
0
6
A nem eg y id ős sz ü lők k özü l 3 1 ,7 % -ba n az apa és 6 ,1 % -ba n az anya 8-16 és annál több é v v e l id ő sebb.
1 .6
SZÜ LE TÉ SI SORREND ÉS A Z É L E T B E N L E V Ő T E S T V É R E K SZA M A A m inta je lle g z e t e s s é g e ,
h ogy a fe lv é te lr e jelen tk ezettek nagy tö b b s é g e (84, 1 %) az anya. l , ill. 2.
g y e rm e k e (1. g y e rm e k 52, 4 %; 2. g y e rm e k 31, 7 %). A 3 . , 4 . ,
5 . , é s a s z ü le té s i so r r e n d b e n k ésőb b szü letett
g y erm ek ek r é s z e s e d é s e 1 5 ,9 %. A két nem k özött az adatok ö s s z e s íte tt sorá b a n lé n y e g e s e lt é r é s nem á lla pítható m eg . A z 1966.
évben fe lv é te lr e jelen tk ezettek s z ü le t é s i s o r r e n d jé t az 1948. é v i (1956) o r s z á g o s é lv e -
sz ü le té se k s z ü le t é s i s o r r e n d jé v e l ö ss z e h a so n lítv a , annak sz e le k tív je lle g e tűnik k i. M ég inkább é r v é n y e s ez a m in tára, ugyanis a v izsg á lta k töb b, m int 50 % -a 1940 -194 7. évek k özött sz ü letett. Mintánk és az 1948. év i s z ü le té s e k s o r r e n d je in e k m e g o s z lá s a a k övetk ező e lté r é s e k e t m utatja: m intánkban az 1948. é v i s z ü le t é s i s o r r e n d ben
1.
m eg .
g y e rm e k s z á m b e li arán yáh oz k épest + U gyanakkor
11
,
6
% -o s ; a
2
. g y e r m e k e se té b e n + 5 , 7 % -o s töb b let állapítható
a 3. és k ésőb b szü letettek r é s z e s e d é s e mintánkban - 17, 3 % hiányban je le n tk e zik . E z az
adat is je l z i, hogy az e ls ő - és m á sod szü löttek a továbbtanulás " e lv i le h e tő s é g é t" tekintve m ily en előn yben van nak a sz ü le té s i so rre n d b e n k ésőb b szü letettekk el szem ben . A c s a lá d fő je le n le g i fo g la lk o z á sa és a jelen tk ezettek s z ü le t é s i s o r r e n d m e z v e , az e l s ő - ,
s z e r in ti m e g o s z lá s á t e le
m á sod szü löttek fe lv é te li je le n tk e z é s é t tekintve a két nem k özött k ism érték ű e lt é r é s á lla p ít
ható m eg a fiuk ja v á ra . Az e ls ő -,
m á sod szü lött fiuk és leá n yok fe lv é te li je le n tk e z é sé b e n az e lt é r é s abban m u tatkozik, hogy
m ig az é r t e lm is é g i és a s z a k - (betan ított) m u n k ás- fiz ik a i d o lg o zó c s a lá d fő e s e té b e n az anya m ek ei 87,
8
1
. és
2
. fiú g y e r
% - 90, 1 % -ba n , addig az anya 1. és 2. le á n y g y e rm e k e i 79, 8 % - 83, 7% -ban jelen tk eztek fe lv é t e l
r e fels ő fo k ú oktatási in tézm én yek n él. A m intán b e lü l v is z o n y la g a la c s o n y a segéd m u n k ás, n a p szá m os és nyug d íja s c s a lá d fő e s e te ib e n az anya 1. és 2. g y erm ek ein ek (fiú és leá n y egya rá n t) je le n tk e z é s e ( ď : 73, 5% -7 6 , 1%;
24
A v iz s g á lt sz sm ély az anya hányadik g y erm ek e A c s a lá d fő je le n le g i fo g la lk o z á sa 1
1.
2
.
3.
4.
5 -X
Ö sszesen
6
7
sz ü le té sű g y e rm e k 3
2
4
5
F é r fi (d ) M g. fiz ik a i d o lg o z ó , m g . ön á lló, se g ítő csa lá d ta g
50, 0
35,
Nem m g. s z a k -, v agy betanított m unkás, b e d o lg o z ó
55, 1
32, 7
Segédm unkás, n a p szá m os
42,
3 3 ,3
1 4 ,3
N em m g . ön á lló, se g ítő csa lá d ta g
40, 0
40, 0
12
8
8
7, 1 9 ,4
,
0
,
7 ,1
100
1 ,4
1 ,4
100, 0
4,
8
4,
8
100
,
0
4, 0
4,
0
100
,
0
,
0
0
É r t e lm is é g i és v e z e tő á llá sú
5 4 ,9
35, 2
’ 7 ,0
2,2
0, 7
100
E gyéb s z e lle m i d o lg o z ó
48,
3 3 ,5
13, 7
2
,
1 -4
1 ,0 0 , 0
N y u g d íjas, já r a d é k o s , v ag yon áb ól é lő
42, 9
30,
6
22, 5
2,0
Á lla m i gon dozott
80,
20
,
0
33,
8
Együtt
6
0
51, 9
10
,
8
,
100
,
0
-
-
-
100
,
0
6
2,2
1 ,5
100
,
0
9, 1
100
,
0
2
0
N ő (£) M g. fiz ik a i d o lg o z ó , m g . ön á lló s e g ítő csa lá d ta g
4 5 ,4
2 7 ,3
1 8 ,2
N em m g . s z a k - , v agy betanított m unkás, b e d o lg o z ó
51, 9
2 7 ,9
1 4 ,4
3, 9
1 ,9
100
,
0
Segédm unkás, n a p szá m os
43, 5
26,
21
,
8
4 ,3
4 ,3
100
,
0
N em m g . ö n á lló , se g ítő csa lá d ta g
5 9 ,1
2 7 ,3
13,
6
100
,
0
É r te lm is é g i és v e z e tő á llá sú
4 9 ,1
3 4 ,6
12
,
8
E g yéb s z e lle m i d o lg o z ó
63, 1
2 7,2
N y u g d íjas, já r a d é k o s , v a g yon á b ól é lő
37, 1
25,
Á lla m i g on dozott
2,6
0, 9
100
,
0
7 ,9
0, 9
0, 9
100
,
0
8
1 1 ,3
9 ,7
1
100
,
0
50, 0
50, 0
-
-
-
100
,
0
53, 0
29,
100
,
0
6
to о
Együtt
1
2 ,9
16,
2, 5
A továbbtanulni kíván ó je len tk ezettek 26, 3 % -a eg y ed ü li g y e r m e k ; 4 4 ,1 % -nak van eg y és 2 0 ,3 % -nak van két t e s tv é r e . A je len tk ezettek k özü l m in d ö s s z e 9 ,3 % -n ak van h á rom és annál több te s tv é r e . A je le n tk e zettek te s tv é re in e k sz á m a leg m a g a sa b b a szakm u n kás és é r t e lm is é g i d o lg o zó k c s a lá d ja ib a n . A 9. tá blá zat t a r ta lm a zza a v izsg á lta k s z ü le t é s i s o r r e n d s z e r in ti m e g o s z lá s á t és az életben le v ő te s tv é r e k sz á m á t. (A z 1 .5 tá bla r é s z le t e z i az életb en le v ő te s tv é r e k szá m á t a c s a lá d fő je le n le g i fo g la lk o z á s a s z e r in t.) 4
25
A v iz s g á lt s z e m é ly az anyának hányadik g y erm ek e 1. 2. 3. 4. 5 -X
A z életben le v ő te s tv é re k szam a
0
22, 7
1
20
,
2
2
7, 0
3
1
4 5 és több
,
2
,
4
,5
1, 6
0, 3
,
0, 5
-
0, 7
0, 5
5 ,3
0 ,3
0 ,3
2, 3
0 ,4
0, 6
1 ,5
,
2
1 ,5
,o
0 ,4
3, 2
6
8
1 ,4
1,
0 ,7
0, 7
0, 3
0 ,3
0,1
0
51, 9
33,
V
0,1 10,6
8
7
6
F é r fi ( J ) 0, 1
0
23 ,1 6
5
СО
3
2
to
1
Együtt
Ö sszesen
sz ü letésű g y erm ek
0,1
4 5 ,3 20
,
8
,
0
0,1
27,
8
0 ,3
0,2
42,
8
2
100
Nő (£) 24, 1
1
О
CD
0
2,2
1
20,1
2
7 ,4
5 ,3
6 ,4
0, 5
0 ,3
19, 9
3
2
,
1 ,4
1,
1,
o
0 ,4
5,
4
0, 5
0, 3
0 ,3
0, 1
0, 6
1 ,8
-
0, 3
0
,
0,6
0, 9
1 ,9
2, 9
2, 5
100, 0
5 és több Együtt
0
53, 0
29,
6
o
1
12, 0
8
1 ,7 , A SZÜ LŐ K F O G L A L K O Z Á S A A V IZ S G Á L T S Z E M É L Y SZÜ LE TÉ S E K O R ÉS A V IZ S G Á L A T IDEJÉN
A z e lő z ő fe je z e te k b e n is m e r te te tt d e m o g r á fia i és tá rs a d a lm i adatok oly a la p b io ló g ia i is m é r v e k , a m e ly ek m e g h a tá ro z ó
je lle g e
alapul s z o lg á l, a tov á b b i adatok é r té k e lé s é b e n . A követk ezők ben is m e rte te n d ő ad a
tok a tá rs a d a lm i, k u ltu rá lis és "ig é n y " k ö rn y e ze t sz e m p o n tja ib ó l lé n y e g e se k , ugyanis m int P ortm a n n (1960) m on dja nem k is m érték b en a fo g a m z á s
p illa n a tá tól "a tá rs a d a lm i u te r u s " döntően b e fo ly á s o lja a fe jlő d ő
é le
tet, m a jd az egyén te s ti n ö v ek ed ését, s z e lle m i fe jlő d é s é t , mondhatnánk ú gy is, h ogy ö s z t ö n -, akarat é s é r z e l m i fe jlő d é s é n át h u m a n izá ciójá t. M inden fe lv é t e lr e je le n tk e ze tt anyjának és apjának s z ü le té s k o r i és je le n le g i fo g la lk o z á s a is m e r e té b e n k öveth ető az a k ö rn y e z e t, a m ely et n agym érték b en h atá roz m e g a sz ü lők fo g la lk o z á sa . A m inta adatai egyben azoknak a v á ltozá sok n a k képét is adják, am ely ek az elm ú lt két és f é l év tized alatt társadalm u n kban végb em en tek .
a ./ A szülők foglalkozá sa a vizsg á lt s z e m é ly s z ü le té s e k o r А z alá b b i néhány adat s z e m lé le t e s k ép et nyújt a sz ü lők a k k ori (1 9 4 0 -1 9 4 8 években ) fo g la lk o z á s i m e g o s z lá s á r ó l.
A z 1607 jelen tk ezett s z ü le t é s e k o r 10 00 -n ek (6 2 ,2 %) v olt anyja h á zta rtá s v e z e tő és m in d ö s s z e 606
esetb en d o lg o z o tt, Ш . a lk a lm a zá sb a n á lló v o lt. (N yu gdijas, v ag yon áb ól élő 1 v o lt. ) A z akkor d o lg o z ó nők k ö zül 11, 2 % v o lt fiz ik a i és 26, 5 % é r t e lm is é g i és eg yéb s z e lle m i d olg ozó. A je len tk ezettek s z ü le té s e k o r 9 -n ek (0, 6 % ) apja v o lt n yu gd ija s, já ra d é k o s , 45,
6
% v o lt fiz ik a i és 53,
8%
é r te lm is é g i és egyéb s z e lle m i d o lg o z ó v o lt. A m intán b e lü l a jelen tk ezettek legn a gyobb c s o p o r tjá t azok a lk ot já k , akiknek ap ja s z a k -, v a g y betanitott m unkás v o lt (32,
26
8
%).
J e lle m z ő adata a m intának, hogy k ö z e l eg y n em zed ék k el e z e lő tt - a fe lv é te lr e je len tk ezettek sz ü le i k özü l - m in d ö s sz e 3 7 ,4 % -ba n (601) v olt az anya és apa egyaránt aktiv k e r e s ő és 62, 0 % -ba n csa k az apa v olt aktiv k e r e s ő , s ig y csa lá d fen n ta rtó. A tov áb bi b./ A szülők
0,6
% az id ő s e b b szü lők et je le n t i, a m ik o r az e g y ik fél nyugdijas.
foglalkozá sa a fe l v é t e lr e jele n tk e z é s idején
A v izsg á lta k s z ü le té s e k o r 62, 2 % -ba n v o lt az anya h á z ta r tá s v e z e tő , a je le n tk e z é s id e jé b e n m á r csa k 25, 1 % -ba n . E z a 3 7 ,1 % -o s v á lto z á s a jelen tk ezettek s z ü le t é s k o r i m e g o s z lá s á h o z v isz o n y ítv a , az egyéb s z e l le m i (+ 1 1 ,6 % ), a s z a k - betan ított munkás (+ 1 1 ,6 % ), az é r t e lm is é g i é s v e z e tő á llá sú (+ 3 ,2 %) d o lg o z ó k k a te g ó riá ib a n je le n tk e zik m int töb b let, valam in t abban, hogy az anyák eg y r é s z e n em é l a c sa lá d d a l (4, 5 %) és m á s r é s z t m e z ő g a z d a s á g i fiz ik a i (+0, 4%), segédm un k ás(+ 2, 9%),
nem m e z ő g a zd . ön á lló, se g itő csa lá d ta g (+ 0 , 3%) lett
é s inaktiv k e r e s ő v é v ált arán ylag k is hányaduk (2 ,6 % ). A z apa fo g la lk o zá sá b a n a s z a k - betanított m unkás, v a la m int az egyéb s z e h e m i d o lg o z ó k k a tegóriá ib a n k öv etk ezett b e csö k k e n é s ( -9 ,8 % ; - 6 , 2 %) és 3 ,3 % -k a l több lett az é r te lm is é g i és v e z e tő á llá sú d o lg o z ó . E z t e r m é s z e te s k öv etk ezm én y e r é s z b e n az életk orb a n történ t v á l tozá sn a k , v ala m in t annak, h ogy id ők özb en feln őtt k orb an v é g e z te k az apák k özü l töb ben eg y e te m e t (fő is k o lá t) és á t ré te g e z ő d é s sorá n k erü ltek az é r te lm is é g i k a teg óriá b a . A jelen tk ezett s z ü le t é s k o r i h e ly z e té h e z v is z o n y ít v a lé n y e g e s v á lto zá s t je le n t, h ogy az apák 1 / 7 - e n em é l együtt a csa lá d d a l. A 10. táblázatban (é s az 1.
6
.1 . 7 táblákon) a fe lv é t e lr e je le n tk e ze tte k m e g o s z lá s á t adjuk n em ek és a
sz ü lők s z ü le t é s k o r i és a fe lv é te l id e jé n le v ő g a zd a sá g i ak tiv itá sa s z e rin t.
F é r f i- n ő együtt (
A sz ü lők fo g la lk o z á sa 1
as
£ )
N
%
2
3
A n ya, apa aktiv k e r e s ő
6 01
3 7 ,4
A n ya h á z ta r tá s v e z e tő , apa aktiv k e r e s ő
996
62,
0
£ 4D
A n ya inaktiv k e r e s ő , apa aktiv k e r e s ő
1
0,
1
bű ^ Cű ISI N •r* Cű
A nya aktiv k e r e s ő , apa inaktiv k e r e s ő
5
0 ,3
A n ya h á z ta r tá s v e z e tő , apa inaktiv k e r e s ő
4
0, 2
1 607
100, 0
A n ya, apa aktiv k e r e s ő
828
5 1 ,5
A n ya h á z ta rtá s v e z e tő , apa aktiv k e r e s ő
3 73
23, 2
N “ ±j
> <
Ö sszesen
A nya inaktiv k e r e s ő , apa aktiv k e r e s ő 41) •r—J
>
С
22
1 .4
A nya aktiv k e r e s ő , apa inaktiv k e r e s ő
50
3 ,1
A n ya h á z ta rtá s v e z e tő , apa inaktiv k e r e s ő
20
1 ,3
2
0,1
A n y a, apa inaktiv k e r e s ő A n ya n em é l a csa lá d d a l A pa nem é l a csa lá d d a l A sz ü lők nem élnek Ö sszesen
27
69
4 ,3
240
14, 9
3
0,2
1 607
100, 0
Külön elem eztü k a s z ü le té s k o r és a fe lv é te l id e jé n g a zd a sá g ila g aktiv anya, apa (s z ü le t é s k o r a v iz s g a la t id ején 828) h á za sfelek et a s z e r in t,
601,
h ogy a zok a z on os v a g y e lté r ő tá rs a d a lm i réteg h ez ta r t o z ó k -e .
A jelen tk ezettek s z ü le té s e k o r 5 0 ,6 % -ba n a sz ü lők a z o n o s , 4 9 ,4 % -ba n a h á za sfe le k e lt é r ő tá rs a d a lm i r é te g h ez ta rtozta k . A je le n tk e z é s id e jé n ez n é m ile g m ód osu lt és p ed ig olyként, h ogy 43, 1 % -ba n ta rtozn ak a je le n t kezettek s z ü le i a zon os és 56, 9 % -ba n e lté r ő tá rs a d a lm i r é te g h e z . M egem líten d ő, h ogy az é r t e lm is é g i és v e z e tő állású anya e se té b e n g y a k o ri a m á s réteg h ez ta rto z ó apa. A z a z on os és e lté r ő tá rs a d a lm i réteg h ez ta rto z ó h á za sfe le k e t fo g la lk o z á s i k a teg óriá k s z e rin t adjuk a l l . táblázatban. A z ig en b on yolu lt és h atá sm ech an izm u sáb an igen k e v é s s é is m e r t vonatkozású je le n s é g tá rg y a lá sa a z é rt fo n to s, m e r t a sz ü lő i k ö r n y e z e t (é r te lm i, p s z ic h é s stb. )
sok tekintetben e lő r e v iv ő vagy éppen h átráltató té
n yező leh et a te s ti és m éginkább az é r te lm i fe jlő d é s b e n . E r r e a k ö z é p is k o la i tanulm ányi átlagok is m e r t e t é s é b en történ ik m ég u talás.
A z anya fo g la lk o z á sa e lté r ő az ap áétól
a z o n o s az apáéval
1
M g. fiz ik a i d o lg o z ó , m g. ö n á lló, seg itő csa lá d ta g
>) г—)
Ф9 +-> H vcd bű
со
N J> <
2
5
3
1, 0
1
0 ,4
3 1 ,3
50
16,
8
3
1 ,0
11
N em m g . ön á lló, se g itő
6
csa lá d ta g
É r te lm is é g i és v e z e tő állású
M g. fiz ik a i d o lg o z ó , m g. ö n á lló ,s e g itő csa lá d ta g N em m g. s z a k - , v agy betanított m unkás, b e d o lg o z ó Segédm unkás, n a p szá m os
É r te lm is é g i és v e z e tő
47
17
5 ,7
150
49, 3
2 09
70 ,4
,
0
297
2
0, 6
5
1, 1
126
3 5 ,3
130
2 7 ,6
100
7 67
állású
145 357
Ö sszesen
100
,
0
8
34
7, 2
1 ,9
8
1, 7
2
10
Nem m g. ön á lló, se g itő csa lá d ta g
9
1 ,9
15, 5
304
E g yéb s z e lle m i d o lg o z ó
1 .8
%
4
95
Ö sszesen
a
N
3
Segédm unkás, n a p szá m os
E gyéb s z e lle m i d o lg o z ó
4U
%
со
<
N
о
M 'S •S ra >
N em m g . s z a k - / v a g y betanított m unkás, b e d o lg o z ó
£ )
r>
*0 CŰ 411 •+-> Ф ^
(< /-
со
s & £ N 03 -+-> 1—1 voJ bű
F é r fi-n ő együtt
F é r fi-n ő együtt (ď - £ )
A z ара fo g la lk o z á sa
,
18,
8
21
4 0 ,6
273
100
,
0
471
4 ,4 58, 0 100
,
0
A C S A L Á D F Ő F O G L A L K O Z Á S A A V IZ S G Á L T S Z E M É L Y S ZÜ L E T É S E K O R ÉS A V IZ S G Á L A T IDEJÉN
A c s a lá d fő fo g la lk o z á s a és annak (a fe lv é t e lr e jelen tk ezett s z ü le té s e és a v iz s g á la t időp on tja között történ t) v á lto z á s a k özv etett m ód on b e fo ly á s o ló té n y e ző a t e s ti fe jlő d é sb e n .
M indazon v á lto z á s o k ,
am ely ek
a c s a lá d fő fog la lk ozá sá b a n történ tek , s z e re p e t já tsza n a k abban is , h ogy a továbbtanulni kívánó fia ta l m e ly fe l-
28
s ő ok ta tá si in tézm én yh ez je le n tk e ze tt és m ily e n tanulm ányi á tla g g a l. V ég ü l a c s a lá d fő fog la lk ozá sá n a k a két időpont s z e r in ti e le m z é s e - m intánk e s e té b e n - a z é rt is je le n t ő s , m e r t n em k is szám ú a c s a lá d fő
s z e m é ly é
ben történ t v á lto z á s (v á lá s, h a lá l, stb. ). E tá rs a d a lm i von a tk ozású je le n s é g e k igen lé n y e g e s b io ló g ia i k ö v e t k e z é s e k e t jelen th etn ek , a m elyek n ek m e g ité lé s e c s a k is az elő b b ie k sz á m b a v é te lé v e l tekinthetők re á lis n a k . A c s a lá d fő fo g la lk o zá sá b a n b ek öv etk ezett v á lto z á s irán yá t és m érték ét a 12. tá blázat és az 1 .8 tábla r é s z le t e z i.
A c s a lá d fő fo g la lk o z á sa a v iz s g á lt s z e m é ly a v iz s g á la t id ején s z ü le té s e k o r N N % % 2 3 5 4
F o g la lk o z á s c s o p o r to k 1
M g. fiz ik a i d o lg o z ó ,m g . önálló, s e g itő csa lá d ta g N em m g . s z a k -, v agy betanitott m unkás, b e d o lg o z ó
-
% -ban (5 -3 ) 6
49
3, 0
25
1,6
518
3 2 ,3
422
2 6 ,3
-1 ,4 -6,
0
Segédm unkás, n a p szá m os
54
3 ,4
44
2, 7
-0 , 7
N em m g . ön á lló, s e g it ő család tag
98
6
,
47
2, 9
-3 ,2
1
É r te lm is é g i é s v e z e tő állású
423
2 6 ,3
507
3 1 ,5
+5, 2
E g yéb sz eH em i d o lg o z ó
436
2 7 ,1
440
2 7 ,4
+ 0,3
29
1, 8
111
-
-
11
0
1 607
N y u g d ijas, já ra d é k o s , v a g y on á b ól é lő Á lla m i gon dozott Ö sszesen
1 607
100
,
,9
+5, 1
0 ,7
+ 0, 7
6
100
,
0
_
A c s a lá d fő fo g la lk o zá sá n a k a két időpont (jelen tk ezett s z ü le té s e és a v iz sg á la t id e je ) k ö zö tti e lt é r é se it e le m e z v e , az állapíth ató m e g , h ogy a fiz ik a i d o lg o z ó k k a teg óriá já b a n csö k k e n é s , (m e z ő g a z d a s á g i fizik a i d olg o zó k k a teg óriá já b a n 1 ,4 % a c s ö k k e n é s , 9 ,9
n em m e z ő g a z d a s á g i fiz ik a i d olg o zó k c sa lá d fő in e k c sö k k e n é s e
%) a s z e lle m i d o lg o z ó k k a teg óriá já b a n (é r t e lm is é g i és v e z e tő á llá sú , egyéb s z e lle m i) 5 ,5 % e m elk ed és
követk ezett b e . A két időpont k ü lö n b sé g é b ő l te r m é s z e te s e n k öv etk ezik , hogy a n yu gd ija s, já ra d é k o s c s a lá d fők sz á m a 5 ,1 % -k a l em e lk e d e tt. A fe lv é t e lr e jelen tk ezettek 0, 7 % -a vált id ők özb en á lla m i g on dozottá . A v á la sztott e g y etem (fő is k o la ) és a c s a lá d fő fog la lk ozá sá n a k (s z ü le t é s k o r és a v iz s g á la t id e jé n ) e le m z é s e m é g d iffe re n ciá lta b b a n je l z i a v á lto z á s o k hatását. A m e z ő g a z d a s á g i fiz ik a i d o lg o z ó c sa lá d fő k k özü l a jelen tk ezett s z ü le té s e és a v iz s g á la t időpontja k özött 49, 0 %, a s z a k - és betan ított m unkás c sa lá d fő k k özü l 18, 5 % k erü lt át m á s tá rs a d a lm i r é te g b e , ugyan akk or a s z e lle m i d olg o zó k ré te g é b e 1 0 ,2 % k erü lt át. A n yu gdijas és já ra d é k o s c sa lá d fő k sz á m a a s z ü le t é s k o rih o z v is z o n y ítv a m e g n é g y s z e r e z ő d ö tt. A tá rs a d a lm i á tré te g e z ő d é sn e k m e g fe le lő e n m ás képet kapunk az e g y e te m e k re (fő is k o lá k r a ) történ t je le n t k e z é s e k r ő l, a m ely ek r é s z le t e z é s é t a 13. tá blá zat adja. A 14. tá blázat az eg yetem ek (fő is k o lá k ) és a két nem csa lá d fő in e k e lté r ő arán yban m u tatkozó fo g la lk o z á sv á lto z á sá n a k m e g o s z lá s á t r é s z le t e z i. A 13. tá b lá za tb ól kitűnik, h ogy az á tré te g e z ő d ö tt csa lá d fő k esetéb en a fe lv é te lr e je le n tk e ző k , kü lönösképpen a s z e lle m i fo g la lk o zá sú r é te g b ő l, a m ű sza k i eg yetem en kiván ják tanulm ányaikat folyta tn i. (1. 9, 1. 10 tábla)
29
F e ls ő fo k ú oktatási in tézm én y m e g n e v e z é s e
m g. fiz ik a i v olt
1
M űszaki egyetem
2
je le n le g 3
nem m g . fizik a i v olt
je le n le g
s z e lle m i v olt
je le n le g
4
5
6
7
n yu gd ija s, já ra d ék os, (á lla m i g o n d o z o ttá v olt 8
je le n le g 9
11
• 7
145
101
169
200
8
25
O rvostu dom án yi egyetem
8
4
84
60
159
169
3
21
A g rá rtu d om á n y i eg y etem
3
1
19
13
31
34
-
5
10
4
129
102
172
179
1
27
T u d om á n yegyetem b ö lc s é s z k a r , ta n á rk épző T u dom á n yegyetem te rm é s ze ttu d o m á n y i, nem tan ári
2
25
20
35
33
1
10
T u d om á n yegyetem á lla m -é s jogtu dom án yi
1
21
15
41
45
1
4
K özgazdaságtu dom án yi eg yetem
5
1
52
43
65
73
1
6
M ű v észeti fő is k o lá k
1
1
38
30
50
50
6
14
E g yéb fő isk olá k
1
-
54
44
47
57
4
5
E g yéb fels ő fo k ú tanintézm én yek
7
7
103
85
90
107
4
5
49
25
b 70
513
859
947
29
Ö sszesen
30
122
A c s a lá d fő je le n le g i fo g la lk o z á sa N em m g. M g. f i z i s z a k -, v . F e ls ő fo k ú oktatási kai d o lg ., beta n itott in tézm én y m e g n e m g. ön á llf , se g itő m unkás, vezése családtag b e d o l gozó 3
2
1
+33,
O rvostu dom án yi eg yetem
5
4
6
N yugdi ja s , já r a d ék os, v a gyon ából é lő
7
8
Á lla m i g on d o zott
9
Ö ssze sen
10
+ 2 5 ,4
+ 10 ,3
+16,
0
+16, 7
+ 1 9 ,2
+ 16 ,1
-1 6 , 7
+ 1 9 ,6
- 3 ,9
- 9,
+
+14, 9
+ 5 ,8
-3 ,9
.
8,8
+ 3 ,3
- 1 ,9
A g rá rtu d om á n y i eg y etem
+ 7,1
+ 1 ,4
+ 4 ,8
- 4 ,6
.+
+ 4 ,4
-
1,2
+40, 0
+
T u d om á n y eg y e te m b ö l c s é s z k a r ,ta n á r k é p z ő
-3 6 ,3
-1 8 , 5
-3 0 , 0
-3 2 ,3
-1 6 ,1
-1 7 , 2
-1 8 , 5
- 3 3 ,2
-1 8 ,6
T u d om á n y eg y etem te r m , tu d., n em tan ári
+ 4 ,6
+ 1 ,3
-
-
0,6
+ 2 ,5
+11 ,
-1 6 , 7
+
2,2
T u d om á n y eg y etem á lla m - és jogtu dom á n yi
- 1 ,5
+ 9 ,9
- 5 ,9
- 3 ,3
+ 0, 9
-
2,8
- 4 ,5
-
1,8
+ 3, 0
-1 6 , 7
- 3 ,0
-
- 2 ,4
+ О CD
M űszaki eg yetem
S eg éd N em m g. É r te lm i E gyéb m unkás, ön á lló, sé g i és s z e lle m i seg itő v e z e tő n a p szá d o lg o z ó c sa lá d ta g állá sú m os
+2 0 ,
0
-
_
- 3 ,9
0
+ 8 ,4
8
8
0
,
8
0,6
0,6
1
K ö zg a zd a sá g tudom ányi eg y etem
- 9 ,1
-4 ,5
+
M ű v észeti fő is k o lá k
- 9 ,1
- 3 ,5
+ 4,
8
-
1,6
E gyéb főisk olá k
-
- 4 ,0
- 8 ,7
-
10,2
- 2 ,7
-3 ,0
-
+ 1 7 ,5
+ 1 0 ,4
+
+ 1 8 ,4
+ 8 ,3
+ 5 ,5
+ 4 ,6
E g yéb fe ls ő fo k ú ta n in téz m ények
1 .9
0, 8
6,0
1,6
8,1
+2 0 ,
2,0
2
,
0
K Ö ZÉ PISK O LA I TAN U LM Á N Y I Á T L A G
A t e lje s m inta tanulm ányi átlaga 4, 00; a fiuk átlaga 3,
88
(a m inta átlag ától e lt é r é s -0 ,1 2 ); a la n y ok
átla ga 4 ,1 3 (a m inta átla g a tól e lt é r é s +0, 13). F iuk és leá n yok a le g jo b b tanulm ányi á tla g g a l az o r v o s tu d o m á n yi é s a tu d om án yeg yetem term é s ze ttu d o m á n y i karán (a nem ta n á ri k a ron ) jele n tk e zte k (együ ttes tanul m ányi átlag 4, 21 - 4, 21);
ezt k öveti a m ű szak i és a k özg azd a sá gtu d om án yi e g y e te m re je len tk ezettek tanul-
31
m ányi átlaga (együ ttes átlag 4, 17 - 4 , 17). A leg gy en géb b tanulm ányi átlagok
a m ű v é s z e ti fő is k o lá k r a , egyéb
fő is k o lá k r a és egyéb fe ls ő fo k ú ta n in tézm én yek re jelen tk ezettek n él állapíth ató m eg . (3 , 82, 3, 75, 3, 67) A fe lv é te lr e jelen tk ezettek k ö z é p is k o la i tanulm ányi átlagait a v á la sztott e g y etem (fő is k o la ) s z e rin t a 15. tá blá zat és az 1 .1 2
tá bla ta rta lm a zza .
15. A közép iskolai tanulmányi átlag és a vá la sztott eg y etem (főiskola)
F é r fi ( ď ) F e ls ő fo k ú ok ta tá si in tézm én y m egn evezése Á tlag
1
E lté r é s a fé r fia k á tla gától 3
2
F é r fi-n ő együtt
Nő (? )
Á tla g
lé 1- ? ) E lté r é s a nők á tla g á tó l
Á tlag
E lté r é s a m inta átla g ától
5
6
7
4,
M űszaki eg y etem
4, 06
0,
18
4, 29
0,1 6
4, 17
0, 17
O rv ostu dom án yi eg yetem
4, 15
0, 27
4 , 27
0, 14
4 ,2 1
0 , 21
A g rá rtu d om á n y i eg yetem
3, 91
0, 03
4, 01
12
3, 96
- 0 , 04
T u d om á n y egy etem b ö lc s é s z k a r , tanárk épző
3, 96
0
, 08
4, 17
0, 04
4, 06
0
T u d om á n y egy etem te r m , tud., nem ta n á ri
4, 11
0, 23
4 ,3 2
0,
19
4, 21
0 , 21
01
4, 23
0 , 10
4, 06
0
- 0,
, 06
T u d om á n y egy etem á lla m - és
K özga zd a ság tu d om á n y i eg yetem
4, 08
0 , 20
4 ,2 7
0, 14
4, 17
0, 17
M ű v észeti főisk olá k
3, 71
- 0 , 17
3, 94
- 0 , 19
3, 82
- 0 , 18
E g yéb fő is k o lá k
3, 76
- 0,
12
3, 75
- 0 ,3 8
3, 75
- 0 , 25
E g yéb fe ls ő fo k ú tanintézm én yek
3 ,5 7
-0 ,3 1
3, 78
-0 ,3 5
3 ,6 7
-0 ,3 3
3,
- 0,
4, 13
0, 13
4, 00
-
Á tla g
03
со со
, 06
0
jogtu dom án yi
88
,
12
A c s a lá d fő je le n le g i fo g la lk o z á s a s z e rin t a fe lv é te lr e je len tk ezettek k ö z é p is k o la i tanulm ányi átlaga (18 év n él id ő s e b b e k n é l az é r e t t s é g i v iz s g a á tlag a) a k öv etk ező je lle g z e te s s é g e k e t tünteti fe l. A z e g é s z m in tán b e lü l a két n em e g y esitett tanulm ányi átlaga leg m a g a sa b b az egyéb s z e lle m i fo g la lk o z á s ú c sa lá d fő k g y e r m ek e in é l, s le g a la cso n y a b b az é r t e lm is é g i c sa lá d fő k g y e r m e k e in é l. A lányok tanu lm án yi á tla g a i a m e z ő g a z d a sá g i és a n yu gd ija s, já ra d é k o s csa lá d fő k a tegóriá ib a n a lacson ya bb ak a fiu kénál, v is z o n t az eg yéb s z e lle m i c s a lá d fő e s e té b e n a leá n yok tanulm ányi átlaga +0, 3 7 -d a l és az e g é s z m intához v isz o n y ítv a +0,
50
-d a l m a g a
sa bb . A fiuk csu pán egy k ategóriá ban , a segédm u n kás, n a p szá m os c sa lá d fő e se té b e n lép ik túl a 4, 00 átlagot, az ö s s z e s tö b b i fo g la lk o z á s i k a teg óriá b a ta rto z ó c sa lá d fő e se té b e n a fiuk tanulm ányi átlaga 4, 00 a latti. M agyarázatát adja r é s z b e n az előb b iek b en r é s z le t e z e tt je le n s é g n e k a z , h ogy a leá n yok n á l a s z o r g a lo m , a fiuknál p ed ig v a la m e ly sz a k tá rg y irányában történ ő fok ozottab b é r d e k lő d é s b e fo ly á s o lja átlag ot.
32
a tanulm ányi
A 16. tá blá zat é s az 1 .1 3 tá bla ta rta lm a zza a c s a lá d fő je le n le g i fo g la lk o z á s a s z e r in t a fe lv é te lr e jelen tk ezettek nem s z e r in ti bon tásában a tanulm ányi átlagokat.
K ö z é p is k o la i tanulm ányi átlag A c s a lá d fő je le n le g i fo g la lk o z á s a
F é r fi ( ď )
3
2
1
Nő (£)
F é r f i- n ő együtt {
M g. fiz ik a i d o lg o z ó , m g . ön á lló, se g itő csa lá d ta g
3 , 98
3, 95
3, 96
N em m g . s z a k -, v agy betan ított m unkás, b e d o lg o z ó
3, 84
4 , 09
3, 96
Segédm un kás, n a p szá m os
4 , 02
4, 13
4, 08
N em m g . ön á lló, se g itő csa lá d ta g
3, 78
4 , 05
3, 91
É r te lm is é g i és v e z e tő á llá sú
3 , 79
3, 97
СО со со
E g yéb s z e lle m i d o lg o zó
3 ,9 4
4 , 50
4, 22
N yu gdijas, já ra d é k o s , v ag yon áb ól élő
3 , 92
3, 89
3, 90
Á lla m i gondozott
3, 76
4 , 43
4 , 09
3,
4 , 13
4 , 00
Á tlag
88
A fe lv é te lr e je len tk ezettek k ö z é p is k o la i tanulm ányi átlagainak d iffe r e n c iá lta b b e le m z é s e le h e ts é g e s , ha fig y e le m b e v e s s z ü k a c s a lá d fő fog la lk ozá sá n a k v á lto zá s á t a je le n tk e ze tt s z ü le té s e és a fe lv é te lr e történ t je le n tk e z é s id e je k ö z ö tt.A tá rs a d a lm i á tré te g e z ő d é sn e k m e g fe le lő e n b iz o n y o s m érték ű e lt é r é s e k m u tatkoznak. A z e g é s z m inta esetéb en a s z e lle m i é s nem m e z ő g a z d a s á g i fiz ik a i c sa lá d fő k k a teg óriá ib a n a ta nulm ányi átlagban az e lt é r é s m in im á lis . A z e g é s z m intán b e lü l a tanulm ányi átlag a fiu knál, de k ü lön ösen a leányoknál ott a leg m a g a sa b b ,
ahol a c s a lá d fő a fe lv é t e lr e jelen tk ezett
s z ü le té s e k o r é s a fe lv é te lr e t ö r
tént je le n tk e z é s id ején is s z e lle m i d o lg o z ó . Külön k iem elen d ő, hogy a nem m e z ő g a z d a s á g i fiz ik a i d olg ozók k özü l azok,
ah ol a c s a lá d fő az á tré te g e z ő d é s ered m én yek én t s z e lle m i d o lg o z ó le tt, ott a fiuk é s a leányok
tanu lm án yi á tla g a i m a ga sa bba k . A m e z ő g a z d a s á g i fiz ik a i d olg o zó k és a n yu gd ija s, já ra d é k o s c s a lá d fő k g y e r m ek ein él az á t ré te g e z ő d é s t k övetően a tanu lm án yi átlagok n em v áltozta k lén y e g e se n . A z 1. 14 tábla r é s z le t e z i a csa lá d fő fog la lk ozá sá n a k v á lto zá s á t é s annak hatását a tanulm ányi átlag alak u lására. 1 .1 0
A F E L V É T E L T N Y E R T E K TAN U LM Á N Y I Á T L A G A A z e g y e te m i (fő is k o la i) fe lv é t e lr e jelen tk ezettek d e m o g r á fia i,
tá rs a d a lm i adatainak is m e r te té s é t
k övetően , v é g e z e tü l m e g v izsg á ltu k , h ogy a M űszaki E g y e te m r e , O rv ostu dom án yi E g y e te m r e (B O T E ), T u d o m á n y eg yetem (E L T E ) b ö l c s é s z (+ T T K ) ta n á ri. T u d om á n y egy etem (E L T E ) nem ta n á ri (T T K ), T u d om á n y e g y etem (E L T E ) á lla m - é s jogtu dom án yi k a r a ir a , valam in t a M arx K á ro ly K özga zda ságtu dom á n yi E g y e te m re a
5
20
% -o s m intát k é p v is e lő jelen tk ezettek m ily e n arányban n yertek fe lv é te lt (e lő fe lv é t e l is ) és m ilyen
33
m egn evezése F é r fi (d*)
2
1
N ö (£ )
I
N 3
Nő (£)
F é r fi (ď )
F é r fi-n ő együtt (< /-£ )
a je le n tk e ze tt fé rfia k % -ában
N
4
5
a jelen tk ezett nők % -ában
N
7
6
8
86
333
94
38, 1
36
41, 9
121
133
254
26
21, 5
29
21
T u d om á n y egy etem (E L T E ) b ö lc s é s z ( + T T K ) tan ári
36
106
142
15
41, 7
32
30, 2
T u d om á n y egy etem (E L T E -T T K ) nem ta n á ri
38
20
58
15
3 9 ,5
6
30, 0
T u d om á n y egy etem (E L T E ) á lla m - és jo g tudom ányi
21
43
64
1
4,
8
6
14, 0
M arx K. K özga zda ságtu d. E gy.
46
72
118
14
3 0 ,4
22
5 09
460
96 9
165
3 2 ,4
131
M űszaki eg yetem
24 7
O rv ostu d om án yi eg yetem (B O T E )
Együtt
F e ls ő fo k ú okta tá si in tézm én y m egnevezése 1
,
3 0,6 28, 5
F e lv é te lt n yertek J elen tk ezettek tanulm ányi átlaga Nő о Nő 9 F é r fi é F é r fi f + 2 3 4 5
M űszaki eg y etem
4 ,0 6
4 , 29
4, 39
4, 83
O rv ostu dom án yi e g y e te m (B O T E )
4, 15
4 ,2 7
4, 56
4, 54
T u d om á n y egy etem (E L T E ) b ö lc s é s z + (T T K ) ta n á ri
3 , 96
4 , 17
4, 64
4 , 56
T u d om á n y egy etem (E L T E -T T K ) nem tanári
4, 11
4 ,3 2
4,
4,
T u d om á n y egy etem (E L T E ) á lla m - é s jogtu dom á n yi
4, 08
4, 25
.
M arx K á ro ly K özga zda ságtu dom á n yi E gyetem
3, 89
4, 23
4, 22
+/ =
34
1
eset
68
+/
8
86
4, 75 4, 53
2. Az egyetemi (főiskolai) felvételre jelentkezettek életkörülményei
A m a g za ti élet k ezd etétől a h a lá lig az egyén te s ti, potát k ettős m ech a n izm u s alakitja, h a tá rozza m eg . dó b io ló g ia i "p r o g r a m o t " ,
s z e lle m i fe jlő d é s é t ,
g a zd a sá g i, p s z ic h ik a i tén y ezők az
de kü lönösen a t e s t i fe jlő d é s p r o g r e s s z ív szak aszáb an je le n tő s e k . A n élkü l, hogy
az e le m z e tt k ö rn y e z e ti tén y ezők et lé n y e g e s e k ), a v ag y eg yik ét, 2 .1
b io ló g ia i á lla
m e g a m e g v a ló s íta n
m á s fe lő l e " p r o g r a m o t" szakadatlanul b e fo ly á s o ljá k a k ö rn y e z e ti (p eriszta tik u s)
tén y ezők . A z életk örü lm én y ek b en ö s s z e fo g la lt k ö rn y e z e ti - tá rs a d a lm i, é let m inden szak aszáb an ,
v á lto z á s a it,
E g y fe lő l a genetikus kód h a tá roz za
(exogén )
tekintenénk k izá róla g osa k n a k
m ásikát r é s z e s íte n é n k előn yb en ,
(p l.
a p s z ic h ik a i tén y ezők igen
is m e rte tjü k azokat az
aláb bi fe je z e te k b e n .
A V IZ S G Á L T A K ÉS A SZÜ LŐ K C SA LÁ D I H E L Y Z E T E A z a k ö rn y e ze t, - e ls ő s o r b a n is a c s a lá d i k örn y ezet - am ely ben a fe lv é te lr e je len tk ezett korábban
élt és je le n le g é l , a t e s ti, 70, 2 % -a
s z e lle m i fe jle tts é g e t je le n tő s m érték b en b e fo ly á s o ló té n y e z ő , m indkét s z ü lő jé v e l,
29, 8 % -a a szü lők e g y ik é v e l,
A m eg v izsg á lta k
újonnan lé t r e jö tt
m á so d
la g o s c s a lá d i k ö z ö s s é g b e n , rokon n ál, idegen n él, k ollégiu m b an , a lb é rle tb e n (á g y b érletb en ) é l. A z,
h o g y a v izsg á lta k k ö z e l 30 % -a nem az e ls ő d le g e s c s a lá d i k ö z ö s s é g b e n é l,
n a g y r é sz t a szü lők
c s a lá d i h e ly e z té b ő l k övetk ezik . A sz ü lők eg yik én ek v a g y m indkettőnek e lh a lá lo zá sa m iatt 7, 8 % -b a n ,
s az,
h og y a sz ü lők nem éln ek együtt (2, 2 %) v a g y elv á lta k (5, 5 %), tov áb bi 12, 9 % -ba n a v izsg á lta k c s a lá d i k ö z ö s s é g h elyett rok on n á l, idegen n él, k ollégiu m b an , a lb é rle tb e n (á g y b érlet) éln ek . T e r m é s z e te s e n a fő v á ro sb a n a rokon n ál, eg yü ttélő szü lők g y e r m e k e ,
akik v idék en éln ek .
id egen n él,
k ollégiu m b an ,
a lb érletb en é lők e g y r é s z e o ly
M intánkban a z elv á lt szü lők aránya az o r s z á g o s aránynak
h é t s z e r e s e (D e m o g rá fia i É vkönyv, 1966). A sz ü lők c s a lá d i h e ly z e té t tekintve e z a le g je lle g z e t e s e b b adat, s ez n yilvá n v a ló azokkal a v á ltozá sok k a l (p l. tá rs a d a lm i á tré te g ző d é s) k a p c s o la to s , am ely ek az elm ú lt két é v tiz e d ben társadalm u n kban végb em en tek . A z elv á lt sz ü lők szá m a a c s a lá d fő k vala m en n yi fo g la lk o z á s i k ategóriá iba n , de kü lönösképpen a s z a k - és betanított m unkások, az é r t e lm is é g i és v e z e tő állásúak k a tegóriá ib a n legn agyobb. A csa lá d d a l v a ló eg yü ttélés és a sz ü lők c s a lá d i állap otára v on a tk ozó adatokat a 19. tá blá zat és a 1. 5 táb la ta rta lm a z z a .
F é r fi l é )
A v izsg á lta k szü lein ek c s a lá d i állapota 1
Nő
N
%
2
3
35
N 4
F é r f i - n ő együtt
(?)
U
- %)
%
N
%
5
6
7
2 .2 LAK ÁSK ÖRÜ LM ÉN YEK
A la k á sk örü lm én yek et a v izsg á la t s p e c iá lis k öv etelm én y ein ek m e g fe le lő e n h á rom m eztü k. E ze k a k övetkezők : a la k ás tipusa, a lakás fe ls z e r e lt s é g e ,
szem p on tb ól e l e
a v iz s g á lt s z e m é ly hányad m agával a lszik
a szobában . a . / A lakás tipu sa. (A z a lb é r le t,
ill .
A v izsg á lta k 1 6 ,9 % -a e g y s z o b á s lakásban,
a lb érletb en ,
ágy bérletb en lakik.
á g ybérletb en élők b izo n y o s m érték b en sz ü le ik tő l fü ggetlen ítettek - pl. h áza s nők) E zek
nagyobb r é s z e a s z a k - és betanított munkás szü lők g y e r m e k e i. s z o b á s lakástipu s alk otja ,
A mintán belül legn a gyobb c s o p o r to t a k é t
48,8 %. A h á r o m - és több s z o b á s lak ások aránya 28, 9 %. A c s a lá d fő je le n le g i
fo g la lk o z á sá t tekintve e lakástipust az é r te lm is é g i és eg yéb s z e lle m i d olg ozók lakják. b./ A la k ás fe ls z e r e lt s é g e .
A te s ti fe jle tts é g e t b e fo ly á s o ló tén y ezők k özü l - a lakástipu son kivül -
k ü lönösen je le n tő s annak közm ü vek kel v a ló ellá tottsá g a ,
ugyanis a h igién ia i v iszon y ok a t sok tekintetben ez
h a tá roz za m e g . A la k á s fe ls z e r e lts é g n e k 5 fok ozatát különböztettük m eg , és e sz e rin t a v izsg á lta k 81, a "k ie lé g itő fe ls z e r e lt s é g " állapítható m eg,
a zaz a v ize n ,
gázon ,
6
% -án ál
villa n y on kivül ren d elk ezn ek W .C .- v e l és
fü rd ő s z o b á v a l. 1 8 ,4 % -ban a lakás fe ls z e r e lt s é g e r é s z le g e s (fü rd ő s zo b a n incs és a h á rom közm ű v ala m ely ik e h ián yzik ). 1 4 ,8 % -n á l a lakásban n incs W .C . c . / A z e g y szobában a lvók szá m a . A z eg y sz o b á s lakástipu sban a v iz sg á lt sz e m é ly e k harm adm agukkal alszanak átlagban a szobában ,
esetenként a konyhában.
(A z ott a lv ó sz e m é ly e k m a x im á lis szám a 5 .) A k ét
s z o b á s lakásokban eg y szob á ra ju tó a lvó egyén ek szám a 2.
(A z ott a lv ó s z e m é ly e k m a x im á lis szám a 3. )
A h á rom és több sz o b á v a l ren d elk ezők esetében a v izsg á lta k 79, 3 % -a a ls z ik egyedü l e g y szobában és 45,
6
%-
nak van ön á lló s z o b á ja . A vizsg á lta k valam en nyien e g y fek h elyen , egyedü l alsza n a k . A la k á stip u sra v onatkozó r é s z le t e s adatok az 1.1 6 táblán, a la k á s fe ls z e r e lts é g adatai a 2 0 . táblázaton, valam in t az 1 .1 8 , 1 .1 9 táblán kerülnek k ö z lé s r e .
F é r fi ( d)
A lakás fe ls z e r e lts é g e
1
F é r fi-n ő együtt (
Nő ( ? )
N
%
N
%
N
%
2
3
4
5
6
7
1
-
-
1
0, 1
A f e ls z e r e lt s é g m in im á lis
82
10, 0
99
12, 4
181
11,3
A fe ls z e r e l t s é g r é s z le g e s ( I )
28
3, 5
26
3, 3
54
3, 4
57
3,
6 6
F e ls z e r e lt s é g n élküli
1
A f e ls z e r e lt s é g r é s z le g e s ( I I ) A fe ls z e r e lt s é g k ielég itő Ö ss z e se n
0
,
30
3, 7
27
3, 4
672
82, 7
642
80, 9
1 314
81,
813
100, 0
794
100, 0
1 607
100, 0
A la k á sn a g y sá g g a l ö sszefü g g ően m eg v izsg á ltu k a je le n tk e ze tte k tanulm ányi átlagainak m e g o s z lá s á t. A z átlagokat tekintve lé n y e g e s különbség a k ü lönböző la k ásn agyságok között nem m utatkozik. Itt utalni k e ll a rra , h og y az átlag (V e k e r d i, 1968),
mint je lle m z ő ,
sok esetben nem nyújt k e llő in fo rm á c ió t,
ugyanis a fin om abb
kü lönbségek a k ieg y en lítés során eltűnnek. A z e g y s z o b á s lakástipu sban állapítható m eg a leg töb b a la c so n y t a nulm ányi átlag, de ugyanakkor a 4 ,7 é s 5 0 - ö s tanulm ányi ered m én yü ek e m e lik fe l az átlagot. A h á r o m - és több s z o b á s lakásban la k ó vizsg á lta k n á l k ev eseb b az a la c so n y é s inkább a k ö ze p e s és annál m a ga sa bb tanulm ányi át la g a je lle m z ő . a la cson y a b b
A nem k ie lé g itő (egy szob a és r é s z le g e s la k á s fe ls z e r e lts é g ) la k ásk örü lm én yek esetében az
tanulm ányi
átlag nagyobb g y a k o ris á g a az en dogén
36
tén yezőkön
kivül az
exogén tén y ezők k el,
s u gyanígy a k ie lé g ítő
(3 és több s z o b á s + jó la k á s fe ls z e r e lts é g )
la k á sv iszon y ok
között élők
esetéb en a
k ö ze p e s és annál m agasabb tanulm ányi átlagok e g y r é s z e az em lített exogén (külön sz o b a , csen d , n agyob bfoku k o n ce n tr á c ió le h e tő s é g e , s t b .) tén y ezők k el m a gy arázh a tó. E m eg á lla p itá st a p e d a g ó g ia i- a n trop ológ ia i ku tatások is m e g e r ő s ít ik (K a c su r, 1958). A lak ástipu s és a tanulm ányi átlagok r é s z le t e z é s e a 21. táblázatban és az 1. 17 táblán k özölt.
L akástipu s Á tla gosan 2
1
F é r fi-n ő együtt (ď - j)
Nő ( ? )
F é r fi (c?)
T anulm ányi átlag 4, 0 2, 5 4, 0 2, 5 Á tla 5, 0 3, 9 5, 0 3, 9 gosan % -ban % -ban 5 6 1 3 4
Á tlagosan 8
3, 9
46, 2
53,
4 ,2
30, 2
69,
8
4, 05
3, 9
46, 5
53, 5
4, 1
33, 0
67, 0
4, 00
3 és több sz o b á s
3, 9
43,
56, 2
4, 1
3 1 ,0
69, 0
4, 00
Szoba n élküli
4, 2
,
3 ,7
K ollég iu m
3,
8
60, 9
39, 1
A lb é r le t
3,
6
34, 3
Á g y b érlet
3 ,7
50, 0
1 2
sz o b á s szob á s
8
-
8
-
3, 95
4, 1
34, 2
65,
8
3, 90
65 ,7
4, 1
28,
0
72, 0
3, 85
50, 0
4, 1
-
100, 0
3, 90
100
0
100, 0
2 .3 A SZÜ LŐ K E G Y Ü TTE S H AVI K ERESETE A m inta k eretéb en v iz s g á lt jelen tk ezettek életk örü lm én y eit alapvetően m e g h a tá ro z ó anyagi fe lté te le k e le m z é s e sorá n a c s a lá d fő ,
sz ü lők együ ttes havi k e re s e te s z o lg á lt alapu l. J ó lle h e t, a h avi jö v e d e le m r e v o
n atk ozó adatok is m e r e te is lé n y e g e s lett volna a r e á lis h e ly z e t m e g íté lé s é h e z , azonban a v izsg á la t fe lté te le i m e lle tt a zok h itelt é r d e m lő m e g á lla p ítá sa nem v olt le h e ts é g e s . A c s a lá d fő ,
sz ü lők együ ttes havi k eresetén ek átlaga a te lje s m intára szá m ítv a 2 810 F t. A le g a la
cson y a b b együ ttes havi k e r e s e t 300 F t (k egy d ij), k e r e s e ti átlaga
2 720 F t, a la cson y a b b ,
a leg m a ga sab b 13 000 F t.
A fiuk szü lein ek együ ttes havi
m int a leányok szü lein ek k e r e s e ti átlaga; 2 900 F t. E tén y v alószin ü
m a gy a rá za ta az, h ogy a fiuk e g y e te m i(fő is k o la i) továbbtanulását a szü lők m ég az a la cson y a b b , v a g y éppen nem k ed v ező anyagi fe lté te le k m e lle tt is b izto s íta n i kívánják,
kü lönösen ak k or,
ha a jelen tk ezett fiú tanulm ányi
átlaga az e r e d m é n y e s fe lv é te lt in dok olja. A sz ü lők együ ttes h avi k e re s e té n e k h árom k a teg óriá já t különböztetve m eg,
4 3 ,4 % ta rto zik az " a la
c s o n y és k ö z e p e s " , 43, 2 % a " j ó k ö z e p e s " és 12, 7 % a "m a g a s " havi együ ttes k eresetű ek k a teg óriá ib a . A c s a lá d fő je le n le g i fo g la lk o z á sa sz e rin t a szü lők együ ttes havi k ere s e té n e k átlaga leg m a ga sab b az é r t e lm is é g i és v e z e tő állásúak, m ajd az eg yéb s z e lle m i és a s z a k - betanított m unkások k ategóriá ib a n . A tö b b i k ategóriá kb an k ö z e l a z on os szintű az együ ttes havi k e re s e t átlaga. A c s a lá d fő , szü lők együ ttes havi k e r e s e té r e v on a tk ozó adatok r é s z le t e z é s e a 22. és 23. tá b lá za tok ban valam in t az
1.20
táblán s z e r e p e l.
37
A c sa lá d fő je le n le g i fog la lk o zá sa
F é r f i (ď )
F é r f i- n ő együtt (ď - ?)
Nő ( ? )
2
Á tlag Ft 3
4
14
2 089
11
1 954
25
2 021
214
2 825
208
3 356
422
3 090
21
2 202
23
2 304
44
2 253
25
2 420
22
2
818
47
2 619
É r te lm is é g i és v e z e tő állású
273
4 104
234
4 357
507
4 230
E g yéb s z e lle m i d o lg o z ó
212
3 235
228
3 343
440
3 289
49
2 142
62
2 189
111
2 165
5
-
6
-
U
-
813
2 717
794
2 903
1 607
2 809
N 1
M g. fiz ik a i d o lg o zó , m g . ön álló, se g itó csa lá d ta g Nem m g . s z a k -, v a g y betanított m unkás, b e d o lg o z ó Segédm unkás, n a p szá m os Nem m g . ön álló, se g itó csa lá d ta g
N yugdijas, já ra d é k o s, vag yon áb ól é lő Á lla m i gondozott Ö ss z e se n
A sz ü lők együ ttes havi k e re s e te (Ft)
Átlag Ft 5
N
F é r f i (J ) N
Átlag Ft 7
N 6
F é r f i- n ő együtt ( é - ?)
Nő ( o )
N
2
% 3
N 4
% 5
- 1 500
66
8,1
74
9, 3
140
8
1 501 - 2 000
92
11 ,3
81
10, 2
173
10, 8
2 001 - 2 500
89
10, 9
91
11, 5
180
11, 2
2 501 - 3 000
108
13 ,3
96
12
.
1
204
12, 7
3 001 - 3 500
113
13, 9
90
11, 3
203
12, 6
3 501 - 4 000
107
13, 2
105
13, 2
212
13, 2
4 001 - 5 000
137
16, 9
142
17, 9
279
17, 4
96
11, 8
109
13, 7
205
12, 7
8
11
0, 7
100, 0
1 607
1
5 001 Á lla m i gon dozott Ö sszesen
5 813
0
,
100,
38
6
Ö
6
794
0
,
6
% 7
100
,7
,
0
A tá r s a d a lm i á tré te g e z ő d é s ré v é n a csa lá d fő fo g la lk o z á s v á ltozá sa a szü lők havi együ ttes k e r e s e té r e je le n tő s
m érték b en hat,
e m e lk e d é s, csö k k e n é s
s a s z e lle m i d olg ozók k á váltak
a szak-
betanított m unkásokká lett d olg ozók 3 1 ,9 % -án ál,
5 8 ,9 % -á n á l je le n tk e zik .
A
szakm unkásokká lett
csa lá d fő k
esetéb en az
"a la c s o n y a b b " k e re s e tű k a teg óriá k nagyobb aránya fig y e le m r e m é lt ó . A zokban az esetek b en , m ik or m e z ő g a z d a ság i s z a k - v agy betanított m u n kások ból fo g la lk o z á sv á lto z á s so rá n s z e lle m i (é r te lm is é g i és v e z e tő állásu és e g y éb s z e lle m i) d o lg o z ó k lettek, v ala m in t a v olt s z e lle m i fog la lk ozá sú a k n á l a " k ö z e p e s " é s " m a g a s " k e r e s e tűek nagyobb arán ya állapith ató m eg . A z id ev on a tk ozó adatokat az 1. 21 tábla ta rta lm a zza . A k ésőb b iek b en is m e r te té s r e k e rü lő tá p lá lk o zá s i
adatok (fog y a sztott á lla ti fe h é r je , stb.), valam int
a te s tfe jle tt s é g e t k ife je z ő e g y e s je lle g e k p a ra m éterein ek é r té k e lé s é h e z je le n tő s h o z z á já r u lá st jelen t a szü lők együ ttes havi k e re s e té n e k csa lá d n a g y sá g s z e r in ti e le m z é s e .
A z alábbiakban k özölt adatok tá jék ozta tó j e l l e
gűek, u gyan is a zok pon tos fe lm é r é s e és r é s z le t e z é s e a v iz s g á la t k e re te it m eg h ala d ja . A k é t- és hattagú c s a lá dn a gysá g között az e g y csa lá d ta g ra fo rd íth a tó á tla g k ereset fiuk esetéb en 1 227 - 603 F t,
a l á n y o k esetéb en
1 3 1 5 - 6 1 2 Ft k özött v á lta k ozik .
E g y csa lá d ta g ra ford ith a tó á tla g k ereset ( F t )
C salá d n ag yság
F é r f i (/ )
2
1
3
tagú
1 227
1 315
3 tagú
1 169
1 170
4 tagú
1 013
957
5 tagú
753
744
tagú
603
612
2
6
2 .4
Nő ( $ )
TÁPLÁLKOZÁS
A s z e r v e z e t fe jlő d é s é n e k ,
n övek ed ésén ek b io ló g ia i p r o g r a m já t b e fo ly á s o ló tén y ezők között k iem elt
fon tossá g ú a tá p lá lk o z á s . A m enn yiben a tá p lá lk ozá s jó , k ie lé g itő ,
a z a z a fo g y a szto tt táplálék m en n yiségéb en ,
m in ő s é g é b e n b iz to s ítja a fe jlő d é s h e z , n övek ed ésh ez, a k tivitá sh oz sz ü k s é g e s e n erg iá t, úgy a b io ló g ia i p r o g r a m "m e n e tre n d jé b e n "k ó d o lt id őb en és m érték b en követk ezn ek be a fe jlő d é s szom atik u s é s f iz io ló g iá s Sőt,
am int annak tanúi vagyunk,
a v á ltozott tá rs a d a lm i,
e s e m é n y e i.
g a zd a sá g i é s h ig ién ia i fe lté te le k m ellett a fe jlő d é s
g y o r su lt (a k c e le r á c ió ) s az e m lített e se m é n y e k g yorsa bba n követk ezn ek be, a m etrik u san érté k e lh e tő je lle g e k o p tim á lis érték et érn ek e l. Nem k ie lé g itő , h ián yos, fe h é r je s z e g é n y tá p lá lk ozá s esetéb en a sú ly gy a ra p od á s és n öv ek ed és le la s s u l, a n em i é r é s k é sik és a b io ló g ia i és k ro n o ló g ia i é le tk o r k özött az e lt é r é s n egativ é r t e le m ben je le n t ő s s é v á lik (B r o ž e k , 1963; 1965; D ah lberg, 1959; G a rn -S h a m ir, 1958; T an n er, 1964; Tuppa, 1954). A h áború utáni v iz sg á la to k (G re u lich , 1951) mutatták ki,
h ogy a ta rtósa n r o s s z (nem k ielég itő) tá p lá lk ozá s a
p u bertá s k or előtt é s alatt oly m érték ű v iss z a m a r a d á st (r e ta r d á c ió ) ered m én y ezh et e k ritik u s időben, am ely et a s z e r v e z e t m á r k ésőb b p ótoln i nem tud. A fe lv é te lr e jelen tk ezettek v iz sg á la ta so rá n a sz é n h id rá tfé le sé g e k s a g y ü m ö lc s fo g y a s z tá s (v ita m in szü k ség let) m ellett a k ik é r d e z é s sú llya l a t e lje s érték ű (kom plett) f e h é r je fo g y a s z tá s r a m e g fe le lő e n ,
ö ss z p o n to s u lt.
E m eg g on d olá st in dok olja, h ogy az e s s e n tiá lis am in osa va k, a szü k ségletek n ek
a fo g y a szto tt fe h é r je utján fed ezh etők , m iv e l azt a s z e r v e z e t
39
önm aga
fe lé p ite n i
nem
k ép es,
(Á d á m -B á lin t és tá rs a i, 1968). A t e s t i fe jle tts é g eg y es je lle m z ő in e k e le m z é s e k o r is az állati fe h é r je fo g y a s z tá s m érték e sz o lg á lt ö s s z e h a s o n lítá s i alapul.
A m intába k erü ltek tá p lá lk ozá sa általán osságban
k ie lé g itő ,
sőt
e g y e s esetek ben tu ltápláltság v olt m egállapíth ató. A sa já to s m a gy ar n ép tá p lá lk ozá si ad ottság ok ból k övetk e z ő le g , fokozottnak m ondható a sz é n h id rá tfé le sé g e k és z s ir s z ü k s é g le t fe d e z é s e , és ig y a s z e r v e z e t fe h é r je sz ü k ségletén ek fe lé t, a v izsgáltak n ak je le n tő s sz á za lék a m á sod ren d ű fe h é r jé v e l fe d e z i. A v izsg á lta k 67, 9 bo ánál 2 0 -3 0 g az elsőren d ű fe h é r je fo g y a s z tá s napi d e fic it je , k ö z e l 20 % -n á l a fog y a sztott állati fe h é r je 3 /4 r é s z ben fe d e z i a napi 65 g sz ü k ség letet és 12,
8
% -n ál állapíth ató m eg a szü k ség let m e g fe le lő k ie lé g íté s e .
A z e g y s z e r i "k e r e s z t m e t s z e t i" v izsg á la t ad ottság aib ól k övetk ezően a k özölt adatok a v izsg á la t id ő pon tjára és r e tr o s p e k tiv e 1-2 é v re tekinthetők é rv én y esn ek . A z állati (te lje s értékű) fe h é r je fo g y a s z tá s m é r tékében a két nem között a fiu k ja v á ra m utatkozik je le n tő se b b töb b let. A z id ev on atk ozó adatok m e g o s z lá s á t a 25. táblázat r é s z le t e z i.
25. A te ljes értékű (állati) feh érjefo g y a sztá s egy napra
F é r f i (cf)
F og y a sztott napi állati fe h é rje (g)
Nő
(g-ban)
F é r fi-n ő ( / -
?>
együtt ?>
N
%
N
%
N
%
2
3
4
5
6
7
1
- 29
78
30 - 45
6
209
26, 3
287
17,
377
46, 4
428
53, 9
805
50, 1
46 - 59
187
23, 0
123
15, 5
310
19, 3
60 és több
171
21, 0
34
4, 3
205
12, 8
813
100, 0
794
100, 0
1 607
100, 0
Ö ss z e se n
9,
8
A napi te lje s értékű fe h é r je fo g y a s z tá s t a szü lők együ ttes havi k e re s e te s z e rin t e le m e z v e a 30 -45 g napi fo g y a sz tá s áll e ls ő h elyen m inden k e r e s e ti k ategóriá ban és csa k 5000 F t-o n fe lü li együ ttes havi k e re s e t m e lle tt állapítható m eg a 46 -5 9 g é s 60 g fe le tti kom plett fe h é r je fo g y a s z tá s nagyobb arán ya.
Napjainkban
M a g y a ro r sz á g o n egy la k o s r a napi 3000 k a ló ria fo g y a s z tá s jut. Ennél a jelen tk ezettek á tlagos k a ló r ia fo g y a s z tá sa v a la m iv e l m agasabb (átlag 3150 k a lória ).
A fentiekben r é s z le t e z e t t adatok s z e rin t az á lla ti f e h é r je fo
g y a sztá s is m e g fe le l az o r s z á g o s átlagnak. E lőrelá th atóan a napi 41 -4 2 g állati fe h é r je fo g y a s z tá s (Z a la , 1967) a z 1 9 7 0 -e s évek e le jé r e é rh ető e l o r sz á g o s a n . (A II. v ilág h áb orú e lő tt az o r s z á g o s napi állati fe h é r je fo g y a s z tás átlaga 28 -29 g v o lt .) Ö sszegezve:
a jelen tk ezettek k a ló ria fo g y a s z tá sa e lé r i a k ed v ező szin tet,
v iszo n t a te lje s értékű f e
h é r je fo g y a s z tá s m é r té k é b ő l k övetk ezik , hogy az é le lm is z e r fo g y a s z t á s ö ss z e té te le m ég nem f e le l m e g az op ti m á lis követelm én yeknek (S ós, 1942; T a rjá n , 1958; T a r já n -L in d e r , 196 8 ). A te s tm é re te k is m e r te té s e k o r m ég r é s z le t e s e n v iss za té rü n k az e g y napi állati fe h é r je fo g y a s z tá s r a , m int azok fe jle tts é g é t különösképpen b e fo ly á s o ló té n y e z ő r e .
40
A sz ü lők együ ttes h avi k e re s e té t é s a te lje s érték ű fe h é r je fo g y a s z tá s t a 26. tá blázat (valam in t az 1, 22
1. 22, 1. 23 tábla) ta rta lm a zza .
E g y n apra ju tó te lje s érték ű fe h é r je fo g y a s z tá s (%) A sz ü lők együttes h avi k e re s e te (Ft)
30 - 45
- 29
46 - 59
60 és több
Ö ss z e se n
g 1
3
2
41
4
5
6
60-g 46-59 30-45 -29
2 .5
K IÁ L L O T T B E TE G SÉ G E K , EG ÉSZSÉG I Á L L A P O T A
te s ti fe jlő d é s t ,
n övek ed ést,
kü lönösképpen
(A ch eson , 1957) a beteg ség ek b e foly á solh a tjá k . ség ek k özött. A h ossz n ö v e k e d é sb e n ,
a váz
cson tja in a k
ö s s z e c s o n to s o d á s i folyam atá t
K ülönbséget k e ll tennünk a r ö v id é s h o s s z ú id eig ta rtó b e te g
sú lygyarap odásban és a fiz io ló g ia i e se m é n y e k időpontjainak b ek öv etk e
z é s é b e n idézh etn ek e lő je le n tő s zava rok at a p re p u b e rtá s és p u b ertá s k orban a h o s s z a n ta r tó , sú ly osa b b b e te g ség ek .
42
A v iz sg á lta k e g é s z s é g i m ú ltjá ra , je le n é r e v on a tk ozó adatokat h á rom r é s z le tb e n b izto s ito tta a f e l m érés. m en tés,
E ze k a k övetk ezők : o r v o s i v iz s g á la t a fe lm é r é s időpontjában (a); annak oka és időtarta m a (b);
te s tn e v e lé s a ló li e s e t le g e s f e l
a sz ü le té s é s v iz s g á la t időpontja k özött k iá llott b ete g sé g e k ,
m űtétek,
b a lesetek , k ó r h á z i-s z a n a tó r iu m i beu ta lá sok r é s z le t e s k ik é r d e z é s e (c). O r v o s i m e g á lla p itá s s z e rin t a v izsg á la t időpontjában a fe lv é te lr e je len tk ezettek 96, s é g i állapota jó , k ie lé g itő v olt,
8
% -án ak e g é s z
s ig y e g y etem i (fő is k o la i) továbbtan u lásra alkalm asn ak m in ősü ltek . A fen n
m a ra dt 3 ,2 % nagyobb r é s z é b e n e g é sz e n m in im á lis é s n a g y ob b részt é r z é k s z e r v i fo g y a té k o ss á g o t állapítottak m eg (alk alm as lá tá s k o r r e k c ió v a l). A r é s z le g e s e n é s o r v o s i e lle n ő r z é s m e lle tt alkalm asn ak m in ősü ltek szám a 14 (0 ,9 % ). A r é s z le g e s e n és o r v o s i e lle n ő r z é s m e lle tt alk alm asak k özött több a leá n y . A z okokat tekintve e ls ő h elyen áll az ö r ö k le te s k e r in g é s - és s z e r v i m e g b e te g e d é s ,
s végü l a fe jlő d é s i r e n d e lle n e s s é g . A r é s z
le g e s e n a lk a lm a s e g y e te m i (fő is k o la i) továbbtanulók esetéb en az o r v o s i v iz s g á la t az e r e d e tile g v á la sztott s z a k ma h elyett m á s pályát ja v a s o lt (pl. s z in té v e s z té s e se té b e n m ű szak i,
o r v o s i pálya h elyett b ö lc s é s z k a r o n ,
könyv t á r o s i, v a g y n ép m ű v elési szak e lv é g z é s é r e történ t ja v a s la tté te l). A lkalm atlannak m in ősü lt a m intán b e lü l hat fő (3 fiú , 3 lány, 0; 3% ). E z utóbbiak e se té b e n olyan m eg b e te g e d é s e k ,
k á r o so d á so k volta k m e g á lla p ít
hatók, a m ely ek m ellett e g y e te m i (fő is k o la i) továbbtanulás e re d m é n y e s e n nem b iz to s íto tt.
Igen j ó in fo rm á c ió t
nyújt a jelen tk ezettek k orá b b i e g é s z s é g i állapotára vonatkozóan a te s tn e v e lé s a ló l történ t fe lm e n té s , annak oka é s id őta rta m a . Á ltalán os é s k ö z é p is k o la i tanulm ányaik alatt 313 fő v olt h o ssz a b b , r öv id eb b id ő ta rta m ra te s t n e v e lé s a ló l felm en tv e; eb b ő l 115 fiú (a fiuk 14, 1 % -a) és 198 leá n y
(a
leá n y ok
2 4 ,9 % -a ).
E gészségi
á l
lapot sz e m p o n tjá b ó l 313 felm en tett közül 191 (55 fiú , 136 leá n y ) v o lt ta rtósa n (1 éven túl) e g é s z s é g i okokból te s tn e v e lé s a ló l fe lm e n tv e . M indkét n em n él a fe lm e n té s okaként e ls ő h elyen a c a r d itis és a fe b r is rh eu m a tica áll (40, 0 %, 36, 1 % ). L eán yoknál m ég feltűn ő a g e r in c fe r d ü lé s m a ga s g y a k orisá g a m iatti fe lm e n té s. A 27. táblázatban r é s z le t e z z ü k a felm en tettek szá m á t a fe lm e n té s oka és időtartam a s z e r in t.
27,
T estn ev elés a ló l felm en tettek szám a a felm en tés oka é s a fe lm e n té s időtartama s z e r in t
A fe lm e n té s oka
1
Á tm en etileg 1-3 hónap
H ossza b b id őre 4 -1 2 hónap
N
%
N
%
2
3
4
5
43
T a rtó sa n 1 éven túl N
%
6
7
C a rd itis , fe b r is rh eu m a tica H yperton ia , érszű k ü let H epatitis E m é s z t ő - és h u g y -iv a r r e n d s z e r m e g b e te g e d é s e i Heine M edin C h orea m in or TBC S c o lio s is O ste o m y e litis G e r in c v e lő m űtét E g yéb m űtét utáni állapot R é s z le g e s látás E g yéb (id e g r e n d s z e r i-, cson t és iz ü le ti m e g b e te g e d é s , fe jlő d é s i r e n d e lle n e s s é g , ba leset) Együtt
_
.
6
-
-
2
-
-
-
-
49 9
7
10, 3 3, 5 12, 1
6
1 0 ,3
10
-
-
-
-
-
-
4 4 -
-
-
-
-
-
8
-
-
-
4
100, 0
21
4
100, 0
58
-
9 6, 9 6,
13,
,
-
7, 4 2, 2 0, 7 3 ,7 19, 1 0, 7 0, 7 6, 6 4, 4
1
5 26 1 1
8
9
-
6
0
-
3
-
36, 2 100
36, 1 6, 6
16
11,8
136
100
,
0
A v izsg á lta k b io h is to r ia i m últjának é s testi fe jle tts é g é n e k é r té k e lé s é h e z a s z ü le té s és a v iz s g á la t id ő pontja között e lte lt idő alatt kiállott b e teg ség ek e le m z é s e je le n tő s in fo rm á c ió t sz olg á lta t. A z 1 .2 4 táblán k özölt adatok a m e g b e te g e d é s e k e t e ls ő s o r b a n is m en n y iség i vonatkozásban elem zik . A m en n y iség i e le m z é s t tekintve a leányok e se té b e n n é m ile g m agasabb (55, 4 %) a k iá llott m eg b e te g e d é s e k arán ya, m int a fiuk e setéb en (5 1 ,1 %). A k ik é r d e z é s sorá n az an am n ezisb en fe lv e tt k iá llott m e g b eteg ed ések m e g o s z lá s a te r m é s z e te s e n nem fogadh ató e l fen ntartás nélkül, ugyanis a v izsg á lta k r é s z b e n az e m lé k e z e tr e h agyatkozva, r é s z b e n a szu b jek tív m e g íté lé s b ő l k övetk ezően nem m inden re tudtak k e llő v á la s z t sz olg á lta tn i. Ennek e lle n é r e a k iá llott m eg b eteg ed ések qu alitativ é r té k e lé s é r e az in form a tiv adatok eleg en d őek és a r r a is felh aszn á lh atók, h ogy a te s ti fe jle tts é g e g y e s je le n s é g e it esetenk én t eze n adatok alapján é r te lm e z z ü k . A z an am n ezis so rá n fe lv e tt m eg b eteg ed ések et, m űtéteket, G y e r m e k k o r i fe r tő z ő m eg b eteg ed ésen m inden v iz s g á lt átesett;
b a lesetek et 16 cso p o r tb a fog laltu k ö s s z e .
a két nem között az a kü lönbség,
h ogy a fiuk
átlagban l , 5 - s z e r ( e z g y a k orla tila g 1-3 g y e r m e k k o ri fe r t ő z ő m e g b eteg ed ést je le n t), a leányok átlagban 2 m e g beteg ed ésen (g y a k orla tila g 2 -4 ) e stek át. A te lje s m intára szá m itv a egyedenként 1, 7 g y e r m e k k o ri fe r t ő z ő m e g b e te g e d é s ju t. G ya k orisá g á t tekintve a m o r b illi, v a r ic e lla , p e r tu s s is , s c a r lá t állanak az e ls ő h elyen . A z eg yéb f e r t ő z ő m e g b eteg ed ések tekintetében a h ep atitis tekinthető a le g jelen tőseb b n ek ; aránya m in d két nem e s e té b e n 4, 1 -4 , 3 %. A H eine M edin k ór a te lje s m intában m in d ö s sze 9 e s e t te l k é p v ise lt. F e r t ő z é s e s T B C -b e n (g yerm ek k orb an ) m eg beteged ettek aránya 1 ,6 %, eb b ő l a fiuk 16 e s e tte l k ép v iseltek . A z eg yéb fe r tő z ő m e g b e te g e d é s e k szá m a együ ttesen 117, 7, 3 %. A I I I ., IV. , V . pontokba fo g la lt endokrin, v é r k é p z ő s z e r v i m e g beteg ed ések n ek ,
és a m en ta lis r e n d e lle n e s sé g e k n e k g y a k o ris á g a a te lje s mintán belü l 0, 1 -0 , 1 %. A s z iv - és
k e r in g é s s z e r v i m e g b eteg ed ések v iszon y la g osa n m a ga s g ya koriság u a k , kü lönösen a leányok e se té b e n (fe b r is rh eu m a tica 55 e s e t -
6,
9 %).
A z influenzában történ t m e g b eteg ed ések et a v izsg á lta k nem tekintették külön m eg em liten d őn ek, j ó l leh et azon az influenza já rv á n y ok idején nagy többségü kben átestek . A m inta je lle g z e te s s é g e k é n t em líten dő m e g a je le n tő s e b b fe jlő d é s i r e n d e lle n e s sé g e k e lő fo r d u lá s a (0 ,9 % ). E z e se te k igén yeltek ugyanis o r v o s i b e a vatk ozást, ill. g y ó g y k e z e lé s t. A v izsg á lta k 38, 4 % -án v ége ztek m ű tétet, a m e ly n e k 2 5 ,0 % -a v o lt to n s ille c to m ia .
44
A b a lesetek et tekintve fé r fia k esetéb en m utatkozik nagyobb e lő fo r d u lá s , e z a zok nagyobb v ita litá sá v a l és é le t m ódju kkal fü gg ö s s z e . A sz ü le té s é s a v izsg á la t időpontja között k iá llott m e g b eteg ed ések et, 1 4 ,4
azok su ly o ss á g i fokát tekintve,
% tekinthető olyannak, a m ely fe lté te le z h e tő e n b e fo ly á so lta a v izsg á lta k te s ti fe jlő d é s é n e k folyam atá t és
annak in ten zitásá t. A 28. táblázat r é s z le t e z i nem enként,
b e te g s é g c s o p o rto k b a fog la lta n a k iá llott m e g b e te g e
d ések et, m űtéteket, b a le setek et.
Nő
F é r fi (ď )
K iá llott m eg b e te g e d é s e k
N
% 3
2
1
F é r f i - nő együtt ( ?)
(
2
)
N 4
% 5
N
53, 1 38, 0 41, 8 3 1 ,0 15, 9 12, 2
45, 2 33, 9 37, 0 29, 9 13, 9 7, 6 2, 2
6
% 7
I. G y e r m e k k o r i fe r t ő z ő m eg b e te g e d é s e k
6
422 302 332 246 126 97 14
1.8
726 545 595 480 223 123 35
188
146, 1
1 539
19 3,8
2 727
169, 7
H ep a t'tis H eine M e din TBC V a rio la , typhus a b d ., b r u c e llo s is , d y sen teria , P fe iffe r m ir ig y lá z
33 4 16
4,1 0, 5 1, 9
34 5 9
4, 3 0, 6 1, 1
67 9 25
4 ,2 0, 5 1, 6
7
0, 9
Együtt
62
304 243 263 234 97 26
M o r b illi V a r ic e lla P e r tu s s is S carlá t P a r o titis Rube óla D iph téria Együtt
21 1
37, 29, 32, 28, 11, 3, 2,
4 9 3 8
9 2
II. E g yéb fe r t ő z ő m eg b eteg ed ések
9
1, 1
7,
6,
9
16
1, 0
117
7 ,3
6
55
-
2
0,2
2
0
,
1
1
0
,
1
1
0
,
1
1
1
0
,
1
2
o,
1
4
0, 5
8
8
1.0
III. E n dokrin m eg b e te g e d é s e k Strum a
-
IV. V é r k é p z ő r e n d s z e r i m e g b eteg ed ések A n aem ia V.
M en talis r e n d e lle n e s s é g N e u ro s is
1
0
,
V I. Id e g r e n d s z e r i és é r z é k s z e r v i m eg b e te g e d é s e k M en in g itis, en cep h a litis E p ile p s ia N eu ritis O titis
4 9 15
0, 5 1, 1 1, 8
19
2, 4
34
0, 5 1, 0 0, 1 2, 1
Együtt
28
3, 4
32
4, 0
60
3, 7
55
6,
80
5, 0
1
0,1
17 1
VII. S z í v - és k e rin g é s s z e r v i m eg b eteg ed ések F e b r is rh eu m a tica , c a r d itis H y perton ia , sz ív b illen ty ű szűkü let, c h o r e a m in or
25
3, 1
4
0, 5
Együtt
29
3,
45
6
9
3
0, 4
7
0, 4
58
7, 3
87
5, 4
F é r f i (ďT
K iállott m eg b eteg ed ések 1
Nő
F é r f i - n ő együtt (c?7- ? )
(? )
N
%
N
%
N
%
2
3
4
5
6
7
VIII. L é g z ő s z e r v i m eg b eteg ed ések Pneum onia A sth m a , influenza, P le u r itis
48
5 ,9
48
6, 0
96
5 ,9
7
0, 9
7
0, 9
14
0, 9
Együtt
55
9
110
6, 8
1
0, 1
1
0
IX.
E m é s z t ő s z e r v i m eg b eteg ed ések
X.
H u g y -iv a r r e n d s z e r i m e g b eteg ed ések
6,8
P e r ito n itis
XI.
55
6,
,
1
N eph ritis P y e litis , n ep h rolith ia sis
0, 7 0, 4
7 2
0, 9 0, 2
13 5
0
3
Együtt
9
1, 1
9
1, 1
18
1, 1
S zív és k e r in g é s s z e r v i, h u g y -iv a r s z e r v i, iz o m -id e g r e n d s z e r i, nyulajak 4
0, 5
1 ,4
15
0, 9
6
,8 0, 3
F e jlő d é s i r e n d e lle n e s sé g e k
XII.
11
B ő rb e te g s é g e k P s o r ia s is , ek cem a , ly m p h a d en itis
2
0
,
2
2
Ó,
2
4
0
2
0
,
2
3
0 ,4
5
0 ,3
T o n s ile c to m ia 155 A p p en d ectom ia , h ern ia, érdaganat, fü lé s z e t i, s z e m é s z e ti, v e s e , n y ir o k c s o m ó e ltá v o litá s i 107 m űtét
19, 0
247
31, 1
402
25, 0
13, 2
108
13,
6
215
13, 4
262
32, 2
355
44, 7
617
38, 4
99
12, 2
54
6,8
153
9, 5
1,1
17
2
,
2
XIII. C s o n t- iz o m r e n d s z e r i és k ö tő s z ö v e ti m e g b eteg ed ések O ste om y elitis ten dov ag in itis XIV. M űtétek
Együtt XV.
B a lesetek
XVI. A z an am n ezis alapján be nem s o r o lh a tó
2 .6
9
,
1
26
1,6
SPO R TO LÁ S
A fe lv é te lr e jelen tk ezettek v izsg á la ta szám b a vette a sp o rto lá s t is ,
m int a t e s ti fe jle tts é g e t
b e fo ly á
s o ló , lé n y e g e s tén y ezők eg yik ét (A p or, 1938; A rn old , 1930; B r e itin g e r , 1933; C o r r e n ti, 1965; E iben, 1969; R a jk ai, 1 9 5 7 ;). A m inta e von atkozásban igen tan u lság os, ugyanis az é r te lm is é g i pályát v á la szta n i szán d ék o zók közül c s a k 3 8 ,3 % sp o r to l r e n d s z e r e s e n ,(
46
S portágak s z e rin t e le m e z v e a r e n d s z e r e s e n és a lk a lo m sze rű e n sp ortolók a t, m egállapíth ató, h ogy az ú sz á s, a tletik a, e v e z é s , te n is z ;
a té li sp ortok k özü l a s íe lé s állanak e l s ő h elyen .
Leányok esetéb en je le n tő s
a k osá rla b d a m ég és m indkét nem ben v iszon y la g osa n a tu r isz tik a . A kü lön leges k é p e ss é g e t, tot ig én y lő sp ortág ak
e r ő n lé ti á lla p o
(p l, v iv á s , v ito r lá z ó r e p ü lé s , sz e rto rn a , öttusa) m ű v elése m á r c s a k e g y ed i je le n s é g
ként é r té k e lh e tő . A fe lv é te lr e jelen tk ezettek k özü l r e n d s z e r e s e n é s a lk a lom szerű en sp o rto ló k sp ortág ak s z e r in ti m e g o s z lá s á t a 29. táblázat r é s z le t e z i.
F é r f i (J ) 1
Ú szás
2
112
F é r f i (
Nő ( $ ) N
% 3
4
% 5
3 6 ,2
75
55,
8
A tletika
30
9 ,7
E vezés
27
8
T e n is z
19
6,2
,7
N 6
6
48
35
45, 4
6 3 ,2
5
6,
5
-
-
-
-
3
3, 9
5
6, 6
7
5 ,2
-
-
4
4, 9
-
-
-
-
8
9, 0
-
-
15
19, 5
-
-
-
S íe lé s
19
6, 2
8
5, 9
6
-
-
6
,
-
-
-
-
-
7
3
3 ,7
7
-
-
-
-
9,
-
-
-
1
9
11,8
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
14
1 0 ,4
-
-
-
-
3
3, 9
5
-
-
-
-
-
-
9
-
-
6
7, 3
4
-
3
3 ,4
-
V it o r lá z ór epü lé s
4
1 ,3
-
A s z ta lite n is z
8
2,6
8
-
5,
V ito r lá z ás
6
1,
9
B irk ó z á s
8
2
,
6
-
-
-
-
-
18
5 ,8
13
9 ,6
11
12, 4
8
S zertorn a
8
2,6
-
-
-
-
-
-
Öttusa
3
1,0
-
-
-
-
-
-
309
100, 0
135
0
89
0
82
Ö sszesen
48
,5
-
T u ris z tik a
% 13
12
8
1 ,5
3, 9
11
2 ,4
-
12
10
2
2
K osá rla b d a
N
7
4 ,9
1, 6
%
4 ,5
4 ,2
0,6
N
10,1
15
5
52
% 9
9
13
2
53, 9
8
Nő ( (j>)
F é r fi (JÍ)
(? )
4
L abdarú gás
Ö kölvívás
N
5, 9
V iv á s
L o v a g lá s
Nő
% 7
СО СО
N
100
,
47
100
,
9,
100
,
5,
6, 6
-
-
-
2
7
9 ,2
-
-
-
-
-
-
-
-
-
8
5
6 ,5
2
-
-
-
-
-
-
-
-
0
76
0
77
100
,
2
,
6
100, 0
3. Az egyetemi (főiskolai) felvételre jelentkezettek testi fejlettsege
A te s ti fe jle tts é g m etrik u s,
alkati je lle g e in e k e le m z é s e , é r té k e lé s e - a je lle g e k m ily e n s é g é tő l fü g
gően - az 1 .1 , 1 .2 fejezetek b en tárgyaltak ta goltsá gá t k öv eti.
Ennek m e g fe le lő e n az e le m z é s h á rm a s, adott
esetek ben k ettős ta goltsá gu . E zek a követk ezők : 1. / Általános
e le m z és . A m etrik u s, alkati je lle g e k sz á m itott, fon tosabb p a ra m é te re in e k nem , é le t
k o r , fö ld r a jz i m e g o s z lá s , v á la sztott eg yetem (fő is k o la ) bontásában adott e le m z é s e . E zen a la p e le m z é s a v i z s gált m inta je lle g e in e k általán os m eg h a tá roz óit sz o lg á lta tja . 2./ D ifferen ciá lt e le m z é s . A z eg y es je lle g e k p a ra m éterein ek a tá rs a d a lm i is m é r v e k és az é le t fe lté te le k (s z ü lő k - csa lá d fő fo g la lk o zá sa , se te ,
tá rs a d a lm i á tré te g e z ő d é s , szü lők együ tt-kü lön é lé s e , szü lők havi k e r e
la k á s, tá p lá lk ozás s t b .) bontásában adott e le m z é s e . A d iffe r e n c iá lt e le m z é s a te s ti fe jle tts é g és a k ö r
n yezeti (exogén ) tén y ezők k özötti ö s s z e fü g g é s e k je lle g é r e é s m é r té k é r e nyújtanak tájék oztatá st. 3 ./ Ö sszehasonlító e le m z és . A te s tm a g a ss á g , te s ts ú ly m ére te k e se té b e n a r é s z le t e s id ő b e li ö s s z e h ason litás az utóbbi évtized ek b en bek öv etk ezett v á ltozá sok a t illu s z tr á lja . A z ö s s z e h a s o n litó e le m z é s e se te n ként a tov áb bi v iz sg á lt m etriku s je lle g e k ö s s z e fü g g é s é r e is k ite rje d t. A z e le m z é sb e n ,
is m e r te té s b e n k övetett e ljá r á s e ls ő s o r b a n is a te s ti fe jlő d é s , n övek ed és genetikus
kódjában adott p r o g r a m és a k ö rn y e z e ti fe lté te le k eg yü ttesében m eg v a lósu lt e g y en sú ly i állap ot r e á lis m e g is m e r é s é h e z kivan - a v izsg á la t adottságának k eretén b elü l - adatokat sz olg á lta tn i. F ok ozott m érték ta rtá s
kö
te le z ő a k öv etk eztetések le v o n á sa k o r, ugyanis nem hagyható fig y elm en kivül az a tén y, hogy a r e a liz á lt j e l l e gekben a k ö rn y e z e ti tén yezők h atá sm ech an izm u sa igen bon yolu lt k ölcsön h a tá sba n jut é r v é n y r e .
3 .1
TESTM AGASSÁG (T E R M E T )
A z em ber
egyik le g sa já to sa b b je lle g e s annak " k e r e s z t m e t s z e t i" és m éginkább
"h o s s z m e t s z e t i"
v izsg á la ta alapvető in fo rm á c ió t sz olg á lta t az eg yén te s ti fe jle t t s é g é r e , b io ló g ia i stá tu sá ra . A z ö r ö k le te s s é g döntő v olta m ellett a k ö rn y e ze ti tén y ezők h atásai je le n tő se n b e fo ly á s o ljá k a h o ssz n ö v e k e d é s folyam atá t, an nak inten zitását,
ritm u sát, a g y e r m e k k o r k ü lön b öző sz a k a sza ib a n . E k é r d é s s e l fo g la lk o z ó kutatók a k örn y e
z e ti tén yezők k özü l - azok fon tossá g á t tekintve - k iem elten e m litik a tá rsad a lm iak at (H a r r is o n -W e in e r -T a n n e r -B a r n ic o t, 1964);
az a n y a g i-k e r e s e ti fe lté te le k e t,
(Lundm ann, 1962); az elő b b ie k k e l ö s s z e fü g g ő e n a
tá p lá lk ozá si v iszon y ok a t, kü lönösképpen a te lje s értékű fe h é r je fo g y a s z tá s m érték ét (Tuppa, 19 5 4 ; L e n z ,,1959; B rožek
1965: l); a szü lők tanultságát, sza k k ép zettség ét, fo g la lk o zá sá t, ku ltu rá ltság i szín von alá t (M eredith ,
1955; 1 9 5 6 ); az általán os e g é s z s é g ü g y i ku ltu ráltságot (T a n n e r,1964); az ip a ro s o d á s és u rb a n izá ció m értékét és ez utóbbiakkal ö s s z e fü g g ő e n a p s z ic h ik a ila g ható in g e re k (B en n h old t-T h om m sen , 1954) nagyobb in ten zitá sát.
A h e te r o s is és az izolátu m ok fe lla z u lá s a (D ah lberg, 1959) u gyan csak je le n tő s e k a term etn ek , mint poli
m e r je lle g n e k g y o r su lt n övek ed éséb en .
48
A fe ls o r o lt tén y ezők beható e le m z é s e e fe lm é r é s k e re te it - annak "k e r e s z t m e t s z e t i" v o ltá b ó l k ö v e t k e z ő e n is - m eg h ala d ja , éppen e z é r t, a v iz s g á la t a hangsúlyt néhány k iem elt fa k to rr a h e ly e z te , a m ely ek k ö z vetv e a külön nem tá rg y a lta k ra is utalnak.
3 . 1 . 1 T estm agasság nem és életk o r szerin t A z e g y e te m i (fő is k o la i) fe lv é te lr e jelen tk ezett m indkét n em b eli fia talok te rm e te tú ln yom ó töb b ségb en "m a g a s ". E zt tanusitják az alábbiakban r é s z le t e z e tt p a ra m é te re k és te r m e t c s o p o r t m e g o s z lá s o k . A 813 v i z s gált 18-23 év es
(és id ő s e b b ) fiuk testm ag asság án ak átlaga 95 % -o s v a ló s z ín ű s é g g e l 174, 45 + 0 ,3 9 6 , v ag yis
a 174, 05 és a 174, 85 c m - e s h atárok k ö z é e sik . A 794 18-23 é v e s (é s id ő s e b b ) leányok átlaga 95 % -o s v a ló s z in ü ség g el 16 1,31 + 0, 297 c m ; azaz 161, 02 és 1 6 1 ,6 0 c m k özött fo g la l h elyet. A te r m e tc s o p o r to k m e g o s z lá s á b ó l k öv etk ezően a fiuk 77 ,6 % -a , a leányok 6 0 ,8 % -a ta rto z ik a "m a g a s " te r m e tc s o p o r tb a . A te r m e tc s o p o r to k m e g o s z lá s á t a 3 0. táblázat ta rta lm a zza .
Nő (£)
F é r fi (d*) T e r m e tc s o p o r to k (E . Schm idt)
H atárértékek c m -b e n 2
1
N
%
H atárértékek c m -b e n
N
%
3
4
5
6
7
-1 4 1 ,9
2
0,3
1,6
0
,
2
A la c s o n y
1 5 3 ,0 -1 6 2 ,9
21
2
,
6
142, 0 -1 5 0 , 9
13
K isk özep es
1 6 3 ,0 -1 6 6 ,9
69
8,
5
1 5 1 ,0 -1 5 4 ,9
87
K özep es
167, 0 -1 6 9 , 9
90
11, 1
155, 0 -1 5 7 , 9
105
13, 2
N agyközepes
170, 0 -1 7 2 , 9
122
15, 0
158, 0 -1 5 9 , 9
105
13, 2
M agas
173, 0 -1 8 2 , 9
418
5 1 ,4
160, 0 -1 6 9 , 9
422
53, 2
Igen m agas
1 8 3 ,0 -
91
11,2
170, 0 -1 8 8 ,9
60
7 ,6
813
100, 0
X
Együtt
X
794
100
,
со
2
X
О
-1 5 2 ,9
Igen a la cso n y
0
A n o rm á lv a riá n s o k (X + 2 s ) fiuk esetén 16 1 ,5 - 18 7,3 cm k özött, lányok e s e té b e n 1 4 9 ,4 - 1 7 3 ,2 cm k özött h elyezked n ek e l,
a zaz
az " a la c s o n y "
" ig e n m a ga s" te r m e tc s o p o r to k k özött. A z "ig e n a la c s o n y " és
az "ig en m a g a s " ex tr é m v a riá n sok a m inta e g é sz é b e n a lá ren d elt jelen tőség ű ek
49
A m indkét n em re szám ított a ritm etik a i átlagok k o ré v e k s z e rin t
szign ifik á n s
e lté r é s t nem m utat
nak. N em jelen tk ezik az adatokban az é le tk o r r a l a te s tm a g a ss á g h atá rozott n öv e k e d é s e . N yilván valóan fe lté te le z h e tő , hogy a n yert ered m én yek et sok tén y ező k ü lön b öző irányú beh atása z a v a rja . Ilyenek
leh etn ek
az alábbiak: 1 . / K ülönböző k ü lső (ren d k ív ü li) körü lm én y ek k özött szü letett g e n e r á c ió k e lté r ő te s tm é r e t e i. (A 21 év e sek éppen 1 9 4 5 -b en a fiatalabb és id őseb b évjáratuak e k ritik u s év k ö rü li időben szü lettek . ) 2. / T á r sa d a lm i és fö ld r a jz i (az o r s z á g o n b elü l) m e g o s z lá s sz e rin t e lt é r ő ö s s z e té t e l. 3 . / A f e l v é t e l r e je le n t k e z e t t fia ta la b b k o rú a k k ö z ö t t n a g y o b b a r á n y b a n va n n a k e ls ő s z ü lö t t e k , a z i d ő
seb bek m á sod ik és többedik szü löttek . 4. / V életlen s z ó r á s , a m in ta v ételb ől e re d ő e n , a m ely n ek le h e ts é g e s h atárain b elü l m aradnak a töb bi tén y ező á lta l e lő id é z e tt, r é s z b e n elle n té te s irányú kü lönbségek e r e d ő i.
50
E zek et a körü lm én y ek et jó l sz e m lé lte tik - a k ü lön b ség ek s z ig n ifik a n c iá já r a v on a tk ozó szá m ítá sok n élkül is - a 31. táblázatban r é s z le t e z e tt adatok.
Ennek m e g fe le lő te s tm a g a ss á g K or (év )
1
T e s tm a g a s s á g átlag (c m ) és annak m eg b izh a tó s á g i h atá ra i, 95 % - o s v a ló s z in ü s é g i szin ten
Min. (cm ) 3
2
Á tlag (c m )'
M ax. (c m )
4
5
F é r fi {(?) 18
174, 70 + 0, 58
174, 12
174, 70
175, 28
19
174, 19 + 0, 89
1 7 3 ,3 0
174, 19
175, 08
20
174, 27 + 1, 23
173, 04
174, 27
175, 50
21
173, 64 + 1 ,3 0
1 7 2 ,3 4
1 7 3 ,6 4
174, 94
22
175, 55 + 1, 72
173, 83
175, 55
177, 27
23 és id őseb b
173, 76 + 1, 74
172,
02
173, 76
175, 50
Nő ($)
18
1 6 1 ,1 3 + 0 ,6 2
160, 51
16 1,13
1 6 1,75
19
1 6 1 ,2 8 +
0, 68
1 6 0 ,6 0
1 6 1 ,2 8
16 1,96
20
161, 28 + 0, 71
160, 57
1 6 1 ,2 8
1 6 1 ,9 9
21
161, 25 + 0, 72
1 6 0,53
1 6 1,25
1 6 1 ,9 7
22
162, 20 + 0, 97
1 6 1,23
1 6 2 ,2 0
1 6 3 ,1 7
23 é s id őseb b
161, 90 + 0, 94
160, 96
1 6 1 ,9 0
162, 84
A tá blázat ad ataiból kitűnik, hogy a m eg b izh a tósá g i határok átfedik a töb b i k orév h ez k ép est m u tatko zó k ü lön b ség ek et. A fe lv é te lr e jelen tk ezettek te s tm a g a ss á g á r a az előb b iek b en adott általán os m eg h a tá roz ók , je lle m z ő k is m e r te té s é t k övetően a d iffe r e n c iá lt e le m z é s nyújt a je lle g m intán b e lü li s a já to s s á g a ir ó l tá jé k o z ta tá st.
51
52
3 .1 . 2
T estm agasság a szülők s z ü le té s i h elye s zerin t M inthogy a fe lv é te lr e jelen tk ezettek tö b b s é g e - m ég akkor is , ha nem B udapesten szü lettek - a fő v á
ro s b a n élték m e g gyerm ek k oru k nagy r é s z é t , te s tm a g a ss á g
r e g io n á lis
ig y a n a g y v á r o si k örn y ezet hatott te s ti fe jlő d é s ü k r e , e z é r t a
e le m z é s é b e n az anya, a szü lők s z ü le té s i h elye sz o lg á lt alapu l. A te s tm a g a ss á g r e -
g ion a litá s s z e r in ti e le m z é s e e g y r é s z t közv etetten a m e g e lő z ő k ö rn y e ze ti tén y ezők h a tá sa ira , m á s r é s z t a rra a p o p u lá ció r a sz o lg á lta t in fo rm á c ió t, ahol a v izsg á lta k sz ü le i szü lettek . A jelen tk ezettek te stm a g a ssá g á t és az anya s z ü le t é s i h elyét v é v e alapu l,
az alábbiak állapithatók
m e g . M indkét n em b eli fia ta lok , akiknek anyja b u da pesti sz ü le té sű (fiuk +1, 0 c m - r e l , lányok +1, 7 c m - r e l , á t lagban ) m a ga sa bb term etü ek ,
mint azok , akiknek anyja az o r s z á g m ás terü letén sz ü letett. T o v á b b i je l le g z e
tesség k én t em liten d ő m é g , hogy a fiuk k özü l, azok akiknek anyja T iszá n tú lon ( - 1 , 8 cm ) a zok ,
és a la n y o k
k özü l
akiknek anyja D u n a -T isza k özén ( - 3 , 1 c m ), T iszá n tú lon szü letett, a la cson y a b b term etü ek , m in tá z o k ,
akiknek anyja b u da pesti sz ü letésű . Ennek m a gy aráza ta k ettős. A D u n a -T isz a k özén és T iszá n tú lon született anyák oly su bp opu lációk h oz ta rtozn ak ,
ah ol a te r m e t érték h a tá ra i alacson ya bb ak . (A z ö r ö k le te s s é g e vonat
k ozásba n e ls ő d le g e s .) A z endogén tén y ezők m ellett sz á m ítá s b a veen dő az i s , hogy a v izsg á lta k anyjának s z ü le i k orá bb an m ezőg a zd a sá g b a n foglalk oztatotta k v olta k , s igy k özv etetten oly é le tfe lté te le k k özött éltek, am ely n em eg y e zik a m á r m e g e lő z ő g e n e rá ció b a n is n ag yv árosb an éltek k ö rn y e z e ti fe lt é te le iv e l. A z o r s z á g eg yes tá je g y s é g e i k ö z ö tti e lt é r é s e k Dunántúl -É s z a k -M a g y a r o r s z á g , D u n án tu l-T iszán tu l k özött fig y e le m r e m éltók. M indez azt je l z i ,
hogy a n a g y v á ro s, v á r o s , falu és az o r s z á g eg yes tá ja i k özött a sz á za d e ls ő fe lé b e n a te s ti
fe jle tts é g e t ille tő h atá rozott e lt é r é s m a m á r a k ieg y en litőd és irányában v á lto z ik , s ez ö s s z e s s é g é b e n az eddig v égb em en t tá rs a d a lm i és g a zd a sá g i v á lto z á s o k k öv etk ezm én y e. A v iz s g á lt m in tával k ap csolatban nem hagyható fig y e lm e n kivül te r m é s z e te s e n az a tén y, hogy az e g y e te m i (fő is k o la i) fe lv é t e lr e jelen tk ezettek te s ti fe jle tts é g é b ő l fen ntartás n élk ü li á lta lá n ositá s nem teh ető. A v izsg á lta k te s tm a g a ss á g átlagainak érték eit az anya s z ü le té s i h elye (az em litett fö ld r a jz i eg y ség ek ) és k o ré v e k s z e rin t a 32. táblázat (é s a 2. 1 tá b la ); az átlagok k özötti k ü lön b ségek m in ta v ételi hibája és s z ig n ifik án s v olta sz e rin t a 33. táblázat ta rta lm a zza .
A z anya s z ü le t é s i helye K or (év )
1
B udapest
Dunántúl 3
4
17 5,1 1 7 3 ,4 174, 8 1 7 4 ,4 176, 5 1 7 3 ,9
175, 2 17 3 ,3 172, 2 171, 6
173, 2 175, 4 17 4 ,3
2
É szakM a g ya r ország 5
D u n a -T isz a k öze
T iszá n tú l
K ülföld 7
6
F é r fi(c /) 18 19 20 21 22
23 és id őseb b Á tlag
174, 1 1 74, 7 -
20 21 22
23 é s id ősebb Á tlag
1 7 3 ,3 176, 0 178, 7 175, 1 176, 1 -
-
-
-
-
_
_
-
-
-
-
174, 7
173, 1
17 4.3
1 7 4 ,4
172, 9
175,
8
161, 162, 162, 162, 163,
162, 5 161, 1 162, 2
159, 6 159, 1
161, 9 160, 7
158, 9 16 1,6 16 0, 5 161, 1
159, 161, 159, 160,
8
Nő 18 19
175, 0 1 7 3 ,6 170, 7 172, 4
7 1
3 9 5 -
162, 5
-
(? )
-
-
-
_
0 8 6
-
-
_
-
-
-
-
-
1 6 1 ,9
159, 4
16 1,3
160, 5
16 0,3
53
_
Á tlag (cm ) Ö ss ze h a so n lítá s a m intán b elü l, páronként, az anya s z ü le t é s i h elye sz e rin t X
Á tlagok k ü lön b özeié (c m )
X
Y
2
3
X - Ý
A k ü lönbözet standard hibája er____ X -Y
Y 1
4
A különbözet 9 5 % -os v a ló s z in ü s é g i s z in ten s z ig n ifi káns (s z ) - e , vagy nem ( - )
5
6
F é r fi (< /) 18 év es Dunántúl - É s z a k -M a g y a r o r s z á g
175, 19
174, 14
+ 1, 05
1,11
-
Nő (^) 18 év es Budapest - A z o r s z á g töb b i terü lete
1 6 1 ,7 0
160, 54
+
1
, 16
1, 23
-
Budapest - D u n a -T isz a k öze
161, 70
159, 60
+
2
,
0, 98
sz
Budapest - T iszá n tú l
1 6 1 ,7 0
158, 90
+
2
, 80
0, 94
sz
Dunántúl - É s z a k -M a g y a r o r s z á g
1 6 2 ,4 9
161, 94
+ 0, 55
1 ,4 9
-
Dunántúl - T iszá n tú l
1 6 2 ,4 9
158, 87
+ 3 ,6 2
0, 92
sz
A zokn ak a vizsgáltak n ak ,
10
akiknek an yja k ü lföldön szü letett (többségü k ben az o r s z á g g a l s z o m s z é d o s
állam ok terü letén ) testm a g a ssá g a az á tla g tól e lt é r ő . A fiuk te r m e te m a ga sa bb ( X = 1 7 5 ,8 c m ); a leányoké a la cson y a b b ( X = 1 6 0 ,3 c m ). A z a la c so n y e s e ts z á m m iatt itt s z e r e p e leh et a véletlen n ek. A továbbiakban elem eztü k m ég a v izsg á lta k te r m e té t, oly szem p on t s z e r in t, a m ik or a szü lők azon os és oly szem p on t s z e rin t, a m ik or a sz ü lő k nem a z on os f ö ld r a jz i e g y ség terü letén szü lettek . A 34. és 35. tá b lá zatok (é s a
2.2
tábla) az e s z e rin t szám itott átlagokat ta rta lm a zzá k .
A m ik o r m indkét szü lő a zon os fö ld r a jz i e g y ség h ez ta rto z ó h e ly s é g b e n szü letett - m ind a fiuk, m ind a lányok esetéb en - a te s tm a g a ss á g átlagok nem térn ek e l lé n y e g e se n a z o k tó l az átlag ok tól, a m ely ek et csak az anya s z ü le té s i h elye s z e rin t szám ítottun k. É r te lm e z é s s z e rin t fe lté te le z h e tő a tág é r te le m b e n vett en dogám ia, valam in t a m e g k ö ze litő e n azon os k ö rn y e z e ti fe lté te le k hatása. A m ik o r m indkét sz ü lő B u dapesten született (fiuknál és leányoknál egya rá n t) gyerm ek eik n ek term etá tla g a á ll s o r r e n d s z e rin t az e ls ő h elyen . A te s tm a g a s sá g átlagainak e lt é r é s e árn ya lati, de m é g is fig y e le m r e m é ltó azon szü lők g y e r m e k e in é l, akik
nem
azon os
fö ld r a jz i e g y ség b en szü lettek . Dunántúl és B udapest esetéb en leg szem b etű n őb b az e lt é r é s . M agyarázatként fe lté te le z h e tő a h e te r o s is s z e r e p e , a m ely ezú ttal az ex og á m iá v a l k a p c s o la to s .
54
F é r fi (J ) A sz ü lők s z ü le t é s i h elye 1
B udapest
-
Nő (o)
X
X
2
3
B udapest
1 74,
Dunántúl
1 7 3 ,1
"
1 6 1 ,8
"
1 7 3 ,3
"
1 6 0 ,4
"
É s z a k -M a g y a r o r s z á g - É s z a k - M a g y a ro r sz á g
1 7 2 ,0
"
16 1 ,6
"
T iszá n tú l -
1 7 4 ,3
"
1 5 9 ,7
"
17 5,1
"
1 6 0 ,8
"
Dunántúl -
D u n a -T isz a k ö z e
K ülföld
-
- D u n a -T is z a k öze
T iszá n tú l
K ülföld
6
cm
1 6 1 ,8 cm
35. T estm agasság átlagok a szülők e lt é r ő s z ü le té s i h elye szerin t B u dapest
- az o r s z á g m á s te rü le te
174, 7 cm
1 6 2 ,5 cm
1 7 5 ,7
"
1 6 3 ,2
"
1 7 4 ,7
"
1 5 9 ,7
"
É s z a k -M a g y a r o r s z á g - az o r s z á g m á s te rü le te
1 7 4 ,4
"
1 6 0 ,4
"
T is z á n tú l - az o r s z á g m á s terü lete
1 7 5 ,4
"
1 6 2 ,2
"
K ülföld - az o r s z á g m á s te rü le te
1 7 5 ,0
"
163,1
"
Dunántúl -
az o r s z á g m á s terü lete
D u n a -T is z a k ö z e
3 .1 .3
-
az o r s z á g m á s
terü lete
T estm agasság a választott eg yetem (főiskola) sz erin t A te s tm a g a ss á g átlagok (fiuknál és leányoknál egya rá n t) e s e te ib e n a v á la sztott
egyetem
(fő is k o la )
s z e r in t e lt é r é s e k állapith atók m e g . A m eg á lla p ított e lt é r é s e k é r té k e lé s e k o r ó v a to s sá g a já n la tos, ugyanis k é r d éses,
hogy az átlagok k ü lö n b sé g e i a m in tav étel sz órá sá n a k k ö v e tk e z m é n y e i-e csupán, v agy sz ig n ifik á n s a k -e
té n y le g e s e n a jelen tk ezettek eg y es c s o p o r tja ir a . A z e ls ő d le g e s é r té k e lé s t tekintve a m ű v é sz e ti fő is k o lá k r a , A g rá rtu d om á n y i e g y e te m re jelen tk ezett fiu k, v ala m in t a m ű v é s z e ti fő is k o lá k r a és a M ű szaki e g y e te m re jelen tk ezett leányok a leg m a ga sa b b a k . A z á t la gn á l a la cson ya b b a k a ta n á ri (E L T E b ö lc s é s z k a r i,
P e d a g ó g ia i F ő is k o la ) p á ly á ra k é sz ü lő fiuk és leányok.
S zem betűn ő, h ogy a fiuk k özü l az á lla m - é s jogtu dom á n yi k a rra , lányok k özü l az egyéb fe ls ő fo k ú ok tatási in té z m é n y r e je len tk ezettek te r m e te az átlag osn á l a la cson y a b b . A m inta átlaga k ö rü l ‘ h elyezk ed n ek
el az O r
vostu d om án yi (B O T E ), a K özga zd a ság tu d om á n y i e g y e te m re (M a rx K á roly K özga zda ságtu dom á n yi E g yetem ) és az egyéb fő is k o lá k r a je le n tk e ze tt m indkét n em b eli fia ta lok . A v á la sztott eg y etem (fő is k o la ) s z e r in t szám itott te s tm a g a ss á g átlag ok kü lön b ség ein ek szig n ifik á n s voltát kétm in tás t-p r ó b á v a l
e lle n ő riztü k .
Az
e lle n ő r z ő
t-p r ó b á t páron ként a zon e g y e te m e k re (fő is k o lá k r a ) je le n tk e ző k átlag ai e s e te ib e n nem végeztü k e l, sa m ik o r az e lt é r é s e k n yilván valóan n em volta k szign ifik á n sak . A te s tm a g a ss á g átlagok e lt é r é s e fiuk esetéb en P = 1 sz á z a lé k o s szin ten ig a z o lt a M űszaki e g y e te m E L T E b ö lc s é s z e t i k a r á r a , a M űszak i eg yetem - E L T E á lla m - é s jogtu dom á n yi k a rá ra je len tk ezettek között. L eán y ok esetéb en a M ü szak i egyetem - E g yéb fe ls ő fo k ú ta n in tézm én yek P = 1 sz á z a lé k o s é s M űszaki eg y e te m E L T E b ö l c s é s z k a rá ra je le n tk e ze tte k között P = 5 s z á z a lé k o s szinten ig a z o lt a te s tm a g a ss á g átlagok e lt é r é se . A m ű v é sz e ti fő is k o lá k r a je len tk ezettek te s tm a g a ss á g átlagának je le n tő s e lt é r é s e (fiuk é s leá n y ok e s e t e i ben t e lr e
egyaránt) a töb b i e g y e te m e k re tek in tettel
(fő is k o lá k r a ) je len tk ezettek átlagától - az a la p sok a sá g b ól v a ló m in tav é
- c s a k fen n ta rtá ssa l fogadható el.) A 2. 3 tábla ta rta lm a z z a a v á la szto tt eg y etem ek
k olák) s z e r in t a te s tm a g a ss á g fon tosa bb p a ra m é te r e it. )
55
( f ő is
56
3 .1 .4 T estm agasság a szü lők, valamint a család fő foglalkozá sa és foglalkozásváltozása, sz er in t
A jelen tk ezettek testm a g a ssá g á n a k e le m z é s é t a sz ü lők , a c s a lá d fő fo g la lk o z á sá t tekintve öt szem pon t s z e r in t végeztü k el. 1 . / A z apa je le n le g i fo g la lk o z á sá t tekintve az á tlagn ál m agasabb és k ö z e l az á tla g g a l m e g e g y e z ő a fiu k tes tm a g a ss á g a , abban a k ategóriá ban , ah ol az apa é r t e lm is é g i és v e z e tő á llá s ú é s tott m unkás. A h ol az apa je le n le g i fo g la lk o z á sa segédm u n k ás,
n a p s zá m o s,
s z a k -, v a g y b eta n í
ott a te s tm a g a s s á g á t l a g a - 3 ,
6
c m - r e l , a m g . se g itő c sa lá d ta g e se té b e n - 1 , 1 c m - r e l t é r e l a m inta á tla g á tól. L eán yok e se té b e n ,a z apa je le n le g i fo g la lk o zá sá t tekin tve,
valam en nyi k a tegóriá t fig y e le m b e v é v e - m in im á lis e lt é r é s s e l - k ie g y e n líte ttsé g
állapíth ató m eg . 2 . / A z anya fo g la lk o zá sá t v év e alapu l, m á r d iffe r e n c iá lta b b képet kapunk a je le n tk e z e tte k te s tm a g a s s á g á r ó l. A z e setb en , a m ik o r az anya é r t e lm is é g i é s v e z e tő á llá sú a fiuk testm a g a ssá g á n a k átlaga + 2 ,3 c m - r e l , a leá n yoké + 2 ,4 c m - r e l té r e l a m inta á tla g a itól. A h ol az anya n yu gd ija s, já r a d é k o s , v a g y on á b ól é lő , a fiu k n ál h ason ló e lt é r é s e k adódnak a term etátlagba n . L eán yoknál - eltek in tve a segédm un kás és nem m g . csa lá d ta g fo g la lk o z á sú anyák e s e t e itő l ( - 2 , 1 c m , m e g e g y e z ő e k a te rm e tá tla g o k
-
1,8
c m az á tla g tól v a ló e lt é r é s ) - a fiú
seg itő
gyerm ek ek ével
e lt é r é s e i. A z anya je le n le g i fo g la lk o z á s a tö b b i c s o p o r tjá b a n a 1te s tm a g a ss á g
átlag ok a m inta átlaga k ö rü l h elyezk ed n ek e l, szign ifik á n sn a k n em tekinthető e lt é r é s s e l. 3./ Ha a je len tk ezettek term etá tla g a it a s z e r in t v iz s g á lju k , h ogy az apa é s anya je le n le g a z o n o s fo g la lk o z á s i c s o p o r tb a t a r t o z ik -e , több m eg á lla p itá st tehetünk. Ha m indkét sz ü lő m a ga sa b b s z e lle m i é s e g é s z ség ü gy i k u ltu rá ltsági szinten é lő , é r te lm is é g i é s v e z e tő á llá s ú , g y e r m e k e ik te s tm a g a ss á g a P = 5 sz á z a lé k o s szin ten ig a zolta n m a ga sa bb a m inta átlagainál. A töb bi c so p o r tb a n - ahol a szü lők fo g la lk o z á s a a z o n o s - a fiuk és
leá n yok testm ag asság án ak sz á m itott adatai szign ifik á n sn a k m in ősith etők , e lt é r é s a m inta á tla g a itól nem
állapíth ató m eg. 4 ./ A c s a lá d fő je le n le g i fo g la lk o z á s a s z e r in t e le m e z v e a je le n tk e ze tte k testm a g a ssá g á n a k átlagait, ig a zolta n szign ifik á n sn a k m in ősith ető kü lön b ség állapíth ató m e g fiú g y e rm e k e k e se té b e n az é r t e lm is é g i és v e ze tő á llá sú é s eg yéb s z e lle m i d o lg o z ó , valam in t az é r t e lm is é g i és v e z e tő ál l ásu és szakm u n kás csa lá d fő k e se te ib e n . S zign ifikáns kü lön b ség van a term etb en az é r t e lm is é g i v e z e tő á llá s ú é s szakm u n kás d o lg o z ó
csa
lá d fők le á n y g y e rm e k e i k özött. A 36. táblázat r é s z le t e z i a te s tm a g a s s á g átlag ok k ö zö tti k ü lön b ség ek m in ta v é t e li h ibáját és szign ifik á n s voltát, a c sa lá d fő je le n le g i fo g la lk o z á s á t v é v e fig y e le m b e . A z apa, anya; a c s a lá d fő je le n le g i fo g la lk o z á s a s z e r in ti te s tm a g a s s á g átla g ok r é s z le t e z é s e a 2 .4 , 2 .5 és
2.6
táblákon ta lálh a tó.
57
>
X
Y 1
A kü lönbözet A kü lön bözet Á tlagok stan dard 9 5 % -os v a ló kü lönbözete hibája sz in ü sé g e (c m ) szig n ifik á n s (s z ) X-Ý *X -Y v agy nem ( - )
Á tla g (c m )
Ö s s z e h a s o n lítá s a m intán b elü l, páron ként, a c sa lá d fő je le n le g i fo g la lk o z á sa sz e rin t X
Ý
2
3
4
5
6
F é r fi (< /) 175, 56
173, 84
É r te lm is é g i é s v e z e tő á llá sú N em m g . s z a k -, v agy betanított m unkás, b e d o lg o z ó
175, 56
174, 10
+
É r te lm is é g i é s v e z e tő á llá s u M g. fiz ik a i d o lg o z ó , m g . ön á lló, se g itő csa lá d ta g
175, 56
174, 21
E g yéb s z e lle m i d o l g o z ó N em m g . s z a k -, v agy betanított m unkás, b e d o lg o z ó
1 73, 84
174, 10
-
26
0, 53
+ 1, 72
sz
0, 52
sz
+ 1 ,3 5
1, 94
H
0,53
CD
É r te lm is é g i és v e z e tő állású E gyéb s z e lle m i d o lg o z ó
0,
-
Nő (£) É r te lm is é g i és v e z e tő á llá sú E g yéb s z e lle m i d o lg o z ó
1 6 2 ,0 0
16 1,61
+ 0, 39
0, 52
É r te lm is é g i é s v e z e tő á llá sú N em m g . s z a k -, v agy betanított m unkás, b e d o lg o z ó
1 6 2 ,0 0
1 6 0,33
+ 1 ,6 7
0, 521
É r te lm is é g i é s v e z e tő á llá sú M g. fiz ik a i d o lg o z ó , m g . ön á lló, se g itő csa lá d ta g
162,
160, 09
+ 1, 91
1 ,3 6
00
5./ A c s a lá d fő fo g la lk o z á sa és annak v á lto z á s a k özv etetten je le n tő s
b e fo ly á s o ló
tén yezők én t
hat
hat a fe lv é t e lr e jelen tk ezettek te s ti és s z e lle m i fe jlő d é s é r e . A 2. 7 tá b la fo g la lja ö s s z e a jelen tk ezettek t e s tm a ga sságán ak fon tosa bb p a r a m é te r e it, a s z e r in t, h ogy a c sa lá d fő n e k m i v o lt a fo g la lk o z á s a a je le n tk e ze tt s z ü le t é s k o r é s a v iz s g á la t időpontjában. A tá bla adatainak tanúsága s z e rin t leg m a ga sa b b a te s tm a g a s s á g a zon je le n tk e z e t tek n él ( f é r fi és nő egyaránt
X = 162,00cm ), a h o la
c sa lá d fő s z e lle m i d o lg o z ó v o lt és je le n
le g is a z , továbbá leá n yokn á l (X = 162, 06 c m ), ah ol a c s a lá d fő s z e lle m i d o lg o z ó v olt és je le n le g n yu gd ija s, j á ra d é k o s, v a g yon á b ól é lő .
Fiuk te stm a g a ssá g á n a k átlaga leg a la cs o n y a b b érték ű (X = 1 7 2 ,1 0 c m ) az esetb en ,
a m ik or a c s a lá d fő n em m e z ő g a z d a s á g i fiz ik a i d o lg o z ó v o lt
é s je le n le g s z e lle m i d o lg o z ó . L eán yok esetéb en
a m intán b e lü li leg a la cs o n y a b b te r m e tá tla g (X = 1 5 9 ,3 3 c m ) ott ad ód ik ,ah ol a c s a lá d fő m e z ő g a z d a s á g i fiz ik a i d o lg o z ó v olt és je le n le g n em m e z ő g a z d a s á g i fiz ik a i d o lg o z ó . A z e le m z é s so rá n n yert érték ek et két m intás t-p r ó b á v a l v iz s g á lv a , az állapíth ató m eg , - fiuknál és leá n y ok n á l egyarán t
- h ogy,
ah ol a c s a lá d fő nem m e z ő g a z d a s á g i sz a k -,b e ta n íto tt m unkás v olt és je le n le g is
a z , a te s tm a g a s s á g átlaga P = 0 ,1 s z á z a lé k o s szin ten ig a zo lta n e lt é r ő a z ok te rm e tá tla g á tó l, a h ol a c s a lá d fő s z e lle m i d o lg o z ó v o lt a je le n tk e ze tt s z ü le t é s e k o r és je le n le g is az. A z alábbiakban k ö zö lt 3 7. tá blá zat r é s z le t e z i,, te s tm a g a s s á g ra v on a tk ozóan , c s a lá d fő fo g la lk o z á s v á lto z á s a s z e r in ti t-p r ó b a adatokat.
58
ö ss z e h a so n lítá s b a n
a
Ö ss ze h a so n lítá s a m intán b e lü l, p á ronkén t, a c s a lá d fő fo g la lk o z á s v á l to z á s a sz e rin t X
Á tla g (c m )
X
Y
Á tla g ok k ü lön b ö z e te (c m )
Sz ó rá sné gyz et
X 2
X -Ý
Y 1
Ý
S 1 2
3
5
4
59
2
t
Szf
P %
S1 6
7
8
9
3 .1 .5
T estm agasság é s a te lje s érték ű feh é r je fo g y a s z tá s A z 1 . 2 . 4 fe je z e t r é s z le t e z i az e g y s z e r i fe lv é te l so r á n s z e r z e t t adatok e le m z é s e alapján
zettek eg y n apra ju tó fe h é r je fo g y a s z tá s á t.
a
je le n tk e
A k övetk ezők ben adott e le m z é s azt hivatott m e g v iz sg á ln i, hogy a
te lje s érték ű fe h é r je fo g y a s z tá s é s a te s tm a g a ss á g k özött m ily en ö s s z e fü g g é s á llapíth ató m eg . A z e g y s z e r i h o riz o n tá lis - v iz s g á la t lén y eg éb en c sa k in fo rm a tiv értékű adatokat szolgá lta th at - az a d ottság ok ból ző e n - , de m ég ennek e lle n é r e is szem betű n ő e fa k tor je le n tő s é g e a t e s ti fe jlő d é s b e n . A 2.
8
tá bla
k ö v etk e
ta rta lm a z
za a jelen tk ezettek testm a g a ssá g á n a k fon tosa bb p a ra m é te r e it az egy n apra ju tó te lje s értékű fe h é r je fo g y a s z tá s s z e r in t, nem enként és korév en k én t. M indkét n em m inden k o ré v é b e n fig y e le m r e m é ltó , h ogy a 29 g és k ev e s e b b fe h é r je fo g y a s z tá s esetén a te r m e t a la cson y a b b a m inta átlagán ál, a 4 6 - 59 g ( s k ü lön ösen a 6 0 - és annál több g fe h é r je fo g y a s z tá s e s e t e i ben a te r m e t m a ga sa b b . M a x im á lisa n a k ü lön b özet az á tla g tól a 20 é v e s és id őseb b k orév ü fiuknál + 5, 00 c m , leányok e se té b e n a k ü lön bözet m a xim u m a 18 é v e s k o ré v b e n je le n tk e zik , + 4 ,2 c m - r e l .
A fe h é r je fo g y a s z tá s
m érték ét é s a te r m e tb e n m u tatkozó k ü lön b özeiét év év e alapul a két nem k özött e lt é r é s m u tatkozik. M ig a fiu k n ál a m in im á lis és o p tim á lis fe h é r je fo g y a s z tá s t tekintve a term etá tla g ok
m a x im á lis k ü lön bsége
20
é v e s és
id őseb b k o ré v e k n é l, leányoknál a m a x im á lis k ü lön b ség a 18 év e se k n é l je le n tk e z ik . M agyarázatként fe lt é t e le z h ető, h ogy fiuknál a 20 é v e s (é s id ő s e b b ), leá n y ok n á l a 1 8 -1 9 é v e se k s z ü le i (c s a lá d fő ) fog la lk ozá sá n a k , k e r e setén ek s z é ls ő s é g e i e re d m é n y e z ik a fe h é r je fo g y a s z tá s k övetk ezm én yek én t je le n tk e z ő ig a zolta n szign ifik á n s te rm e tá tla g o k e lt é r é s e it . A z em litettek en tú l, a két nem e lt é r ő fe jlő d é s i d im o rfiz m u s a is s z e r e p e t já ts z ik az é s z le lt , fo rd ito tt so rre n d b e n . A 38. tá blá zat a m in im á lis és op tim á lis te lje s értékű fe h é r je fo g y a s z tá s m e lle tti te rm etá tla g ok a t, e l té r é s e k e t és a zok sz ig n ifik á n ciá já t ta rta lm a zza ,n em en k én t és k oréven kén t.
38. A testm agasság átlagainak e lt é r é s e m inim ális és optim ális fe h ér jefo g y a s z tá s esetéb en
Ö ss ze h a so n litá s a m intán belü l a m in im á lis és o p tim á lis fe h é r je fo g y a s z tá s s z e rin t X Y
X
18 é v e s 29 g és k ev eseb b 4 6 -5 9 g 29 g és k e v eseb b 6 0 és több g 19 év es 29 g és k ev eseb b 4 6 -5 9 g 2 0 é v e s és id ő s e b b 29 g és k e v eseb b - 4 6 -5 9 g
Y
X
-
Y
S z ó rá sn é g y ze t X 2 S 1
1
18 év es 29 g és k ev eseb b 60 é s több g 19 év es 29 g és k ev eseb b 6 0 és több g 2 0 é v e s és id őseb b 29 g és k ev eseb b 30 -4 5 g 29 g és k ev eseb b 60 és több g 3 0 -4 5 g 6 0 és több g
Á tlagok különb ö z e t e (c m )
Á tla g (c m )
3
2
4
t
Y 2 s,
5
Szf
7
6
8
P % 9
F é r fi (ď ) 119
4 0>P>3 0
80
43
5 0>F M 0
4 3 ,4 2
1 ,3 4
134
2 0>P>10
26, 35
43, 79
3, 21
81
P<1
4 3 ,4 2
4 3 , 79
2, 90
118
P<1
174, 10
1 7 5 ,3 0
- 1,
20
48, 80
43, 57
0, 93
173, 27
17 5,33
- 2 , 06
85, 27
56,
0,
17 1,59
173, 93
-2 ,3 4
26, 35
171, 59
176, 59
- 5 , 00
1 7 3,93
176, 59
-
2,66
68
Nő (£) 159,
88
162, 28
-2 ,4 0
3 8 ,4 8
48, 71
2
,
20
158
5>P>2
159,
88
164, 04
- 4 , 16
3 8 ,4 8
54, 50
2
, 81
128
P -= l
159, 28
16 3,21
-3 ,9 3
31, 94
29, 26
3, 22
86
P -c l
160,
162, 03
- 1 , 82
27, 96
3 7, 23
1 ,4 7
82
2 0>P>1 0
21
60
61
3 .1 . 6
A z 1966. évben Budapesten f e l v é t e lr e jelen tk ezettek é s az 1935-1966. évek k özött vizsgált eg y etem i (főiskolai) hallgatók term et adatainak összeh asonlítása
A z elm ú lt n égy év tized foly am án k ö z e l 40 000 e g y e te m i (fő is k o la i) h a llg a tó e g é s z s é g ü g y i,
a n tr o p o
m e tr ia i ad a tfelv ételét v é g e zté k fe ls ő o k ta tá s i in tézm én yek k eretéb en m űködő E g é s z s é g v iz s g á ló Intézetek és m á s e g y e te m i in tézetek (E g y etem i E m b erta n i In tézetek ). E n agyértékü v iz sg á la to k k e z d e m é n y e z é s e i
1 9 3 3 -ra
nyúlnak v is s z a , a m ik o r is D arán yi G yula e g y e te m i tanár az e g y e te m i h allgatók e g é s z s é g ü g y i v iz sg á la ta tá rg y á ban a bu dapesti T u dom ány E g yetem (P ázm án y P é te r T u dom ány E g yetem ) T a n á csá h oz beadványt é s r é s z le t e s te r v e z e te t nyújtott b e . A z E g y e te m i T an á cs akkor a beadványt nem fogadta e l. N égy é v v e l k ésőb b az E g y e te m i T a n á cs 1937. fe b r u á r 4. -é n kelt h atá rozata re n d e li e l v égü l is a b e ira tk o z o tt h allgatók k ö te le z ő e g é s z s é g ü g y i v iz sg á la to n v a ló m e g je le n é s é t. (I. é s VI. félév b en ) A n őhallgatók m e g je le n é s e ek k or m ég ön kéntes. A b u d a p es ti, a k k ori P ázm án y P éter T u dom ány E g yetem E g é s z s é g v iz s g á ló Intézete 1937.
s z e p te m b e ré b e n kezdte m eg
m ű k öd ését (M oln á r, 1943). D arán yi Gyula k e z d e m é n y e z é s é v e l k ö z e l e g y id e jű le g N euber Ede p r o f e s s z o r e l s ő ként v é g z e tt az 1 9 3 4 /3 5 . tanévben d e b re c e n i e g y e te m i h allgatókon s z é le s k ö r ű e g é s z s é g ü g y i é s a n tro p o m e tria i v iz s g á la to t. A bu dapesti M űszak i és G azdaságtudom án yi E g yetem en nem sokkal k é ső b b F r e y J ó z s e f v e z e t é s é v e l (1935) m eg k ezd i m ű k ödését az E g é s z s é g v iz s g á ló In tézet. A z 1 9 3 0 -a s évek v é g é r e vala m en n yi eg yetem en b ev ezették az e g y e te m i h allgatók r e n d s z e r e s o r v o s i v iz sg á la tá t. A z 19 3 9 -1 9 4 4 . év ek k özött a bu dapesti és r é s z b e n a d e b re c e n i E g y e te m i E g é s z s é g v iz s g á ló Intézetek v é g e zté k e r e d e ti ren deltetésü k n ek m e g fe le lő e n az e g y e te m i h allgatók e g é s z s é g ü g y i v izsg á la tá t é s a n tr o p o m e tria i fe lv é t e le z é s é t .
1945 után m eg sz a k ítá s nélkül
e g yed ü l a bu dapesti E g y e te m i E g é s z s é g v iz s g á ló Intézet v é g e z te és v é g z i r e n d e lte té s s z e r ű e n fela d a tá t. A z In téz et 32 évet f e lö le lő te lje s arch iv u m a m agában á lló fo r rá s a n y a g o t ta rta lm a z h á ro m év tized e g y e te m i h a llg a tóinak e g é s z s é g ü g y i és alap v ető a n tro p o m e tria i ad ataira v on atkozóan . M indez M oln á r V ilm o s d r . , az o r v o s tudom ányok kandidátusának é r d e m e e ls ő s o r b a n ,
aki sz a k m a i tu dásával, ü g y s z e r e te té v e l v e z e ti
a bu dapesti
(B O TE ) E g é s z s é g v iz s g á ló In tézetet, m egalak u lása óta. D eb recen b en , N euber E dét követően, Jen ey Im re, Balogh B éla , M alán M ih á ly p r o fe s s z o r o k é s R ajkai T ib o r v é g e z te k a d e b re c e n i e g y e te m i h allgatókon (K L T E , DOTE) n agyértékü e g é s z s é g ü g y i é s a n tro p o m e tria i v izsg á la to k a t. M egem líten d ő m ég S zegeden (JA T E ) F a rk a s G yu la ezirá n y u m u n k ásság a. A z e g y e te m i ifjú s á g e g é s z s é g ü g y i v izsg á la ta in a k e v á z la to s áttekintése a z é r t is fo n to s, m e rt e v i z s gálatok e r ed m én y eit ta rta lm a zó ö s s z e fo g la ló tu dom án yos k özlem én y ek szolgá lta tták je le n v iz s g á la ti m inta é r ték elt adataihoz az ö ss z e h a so n litá s le h e tő s é g é t. A z e v iz s g á la to k r ó l m e g je le n t tanulm ányok,
k özlem én y ek
a n tr o p o m e tria i adatokra vonatkozóani a m eg v izsg á lta k k ö z e l 50 % -á r ó l szolgá lta tn ak eseten kén t r é s z le t e s és általán os,
eseten kén t igen s z a k s z e r ű , r é s z le t e s fe ld o lg o z á s t , érté k e lt adatokat. (N e u b e r 1936; A llo d ia to r is ,
1940; J en ey, 1940;
M e z e i, 1940; A p o r ,
1941;
J en ey ,
1942;
1952; R a jk ai, 1954; R a jk a i-J a n c s ó , 1955; R a jk ai, 1957; E iben , E ib e n -G y e n is ,
1969).
m aznak ö s s z e s it ő ,
B alogh,
1942; M oln á r, 1943; A llo d ia to r is ,
1965; M oln á r, 1 9 6 8 - kandidátusi é r t e k e z é s - ;
A je lz e tt tanulm ányok 23 57 2 egyén (17 669
5 903 cj>) a n tr o p o m e tria i ad ataira ta r t a l
e le m z ő é r té k e lé s t. Jelen k ö zle m é n y tov á b b i 4 566 I. fé lé v e s e g y e te m i h a llg a tó (budapesti
E g y e te m i E g é s z s é g v iz s g á ló b a n v iz s g á lt 1 9 4 0 /4 1 ; 1 9 4 1 /4 2 ; 1 9 4 5 /4 6 . tanévek h a llga tói) te r m e t és te s ts ú ly a d a tainak fe ld o lg o z á s á t ta rta lm a zza , különös tekin tettel az 1966. é v i je len tk ezettek a n tr o p o m e tria i adatainak ö s z s z e h a s o n litá s á ra . A z ö ss z e h a so n litá s alapjáu l s z o lg á ló m inta 16 e g y e te m i tanévet ö le l fe l, s e le m s z á m a 28 138 f ő . E b b ől 20 919 f é r fi é s 7 2 1 9 n ő . A 39. és 40. tá blá zatok id ő re n d i so rre n d b e n , az e g y etem ek (főisk olá k ) m e g n e v e z é s é v e l,
a v iz s g á la to t, fe ld o lg o z á s t v é g z ő s z e r z ő k nevének fe ltü n te té sé v e l r é s z le t e z ik a v iz s g á lt 28 138
e g y e te m i h a llg a tó testm a g a ssá g á n a k átlagait nem és é le tk o r s z e r in ti bon tásban .
62
A z 19 66 -ban jelen tk ezettek te r m e t adatainak ö ss z e h a so n lítá s a a m e g e lő z ő év tized ek b en v iz s g á lt e g y e te m i h allga tók te s tm a g a ss á g ad ataival az alábbiakban r é s z le t e z e t t szem p on tok fig y e le m b e v é te lé v e l v é g e z h e tő e l. A sz a k irod a lom b a n k ö zö lt és r e n d e lk e z é s r e á lló adatok nem vonatkoznak az o r s z á g v ala m en n y i e g y e tem én ek (főisk olá já n a k ) h a llg a tó ira . A z ö ss z e h a so n litá s le h e tő s é g e it, m érték ét b e fo ly á s o lja tov áb bá az a k ö rü lm é n y is , h og y 1 9 3 5 -1 9 5 6 . évek k ö zö tti id ő s za k b ó l c s a k 17 e g y e te m i ta n év re vonatk ozóan rendelkezün k k ö zö lt,
fe ld o lg o z o tt adatokkal. A d iffe r e n c iá lt ö ss z e h a s o n litá s m érték ét k o rlá to z z a végü l, h o g y a fe ld o lg o z á s o k
nem m in deg y ik e ta rta lm a zza a k orév ek s z e r in ti m e g o s z lá s t, valam in t a k o ré v e k s z e rin t sz á m íto tt p a ra m é te r e k e t. A s z e r z ő k esetenk én t több e g y e te m i tanév ö s s z e v o n t p a ra m é te r e it adják m eg , m e llő z v e a bu dapesti, v id é k i e g y etem ek ,
s azokon belü l k arok , szakok s z e r in ti e le m z é s t . E k örü lm én y is határt szab a s z é le s e b b -
k örü ö s s z e h a s o n litá s leh e tő s é g é n e k . A z ö ss z e h a so n lítá s t k o rlá to z ó körü lm én y ek e lle n é r e az 1 9 35 -195 6. évek k özötti id ősza k és hat e g y e tem 20 919 f é r f i és 7 219 nő h allga tó te rm e tá tla g a in a k , adott esetek b en a fon tosa b b p a ra m é te r e k is m e r e te m ód ot nyújtanak az 1966. év i m inta és a k orá b b i év tized ek b en v izsg á lta k adatainak ö s s z e h a s o n lítá s á r a . A 3. 1 tábla ta rta lm a zza az 1 9 4 0 /4 1 , 19 41 /4 2 és 1 9 4 5 /4 6 é v e k b e n v iz sg á lt é s je le n k özlem én y b en k özölt f é r f i é s nő h allga tók te r m e t é r e von a tk ozó p a ra m é te re k e t, E zen é v foly a m ok term eta d a ta i
nem ,
é le tk o r é s az anya s z ü le té s i h ely e s z e r in ti bontásban.
k épezik a r é s z le t e s ö s s z eh a son litá s alapját, s egyben áthidalják azt a h éza g ot,
a m e ly az 19 3 5 -1 9 4 1 , v ala m in t az 1 9 5 1 -1 9 5 6 . évek k özötti v iz s g á la ti adatok között az ö s s z e h a s o n lítá s t m e g n e h ezítették v oln a . A r e n d e lk e z é s r e á lló adatok le h e tő s é g e in e k m e g fe le lő e n az ö s s z e h a s o n litá s az alá b b i h á rom fo k o z a t ban le h e ts é g e s : a . / A z 1966. é le tk o r r a ,
é v i é s az 1 9 3 5 -1 9 5 6 . évek k özött v iz s g á lt fia ta lok term etá tla g a in a k {ö ss z e h a so n lítá s a ,
v ala m in t az e g y e s m inták n a g y s á g re n d jé re tekintet n élkül, b. / a 18, 19 é v e s e k term etátlag ain ak
d iffe r e n c iá lt ö ss z e h a s o n lítá s a ; c . / 19 66 -ban , ta n á ri és term észettu d om á n y i,
az orvostu d om á n y i eg y etem en ,
tu dom án yegyetem
b ö lc s é s z
-
nem ta n á ri szakon , valamintS az á l la m - é s jog tu d om á n yi karon fe lv é te lr e j e
len tk ezettek , és az 1 9 4 0 /4 1 . tanévben a bu dapesti T u d om á n y egy etem h a llg a tói te r m e t adatainak ö s s z e h a s o n lí tá sa .
F e lté te le z h e tő e n h e ly e s ö ss z e h a s o n lítá s t csa k e r r e az e g y e te m re k o rlá to z o tt adatok adhatnak, m iv e l az
1966. é v i m in tából az em lített szak ok s z e rin t kiv ála sztottak a bu dapesti T u d om á n y eg y etem re (E L T E ), O r v o s tudom ányi E g y e te m re
(B O TE ) jelen tk eztek .
A z általán os és d iffe r e n c iá lt ö ss z e h a s o n litá s sorá n az 1966. év i és az 1 9 35 -195 6. évek k özötti term et adatokat h á rom id ő e g y s é g r e tagoltan; 1 9 3 5 /3 6 , 1 9 3 9 /4 0 ; 1 9 4 0 /4 1 , 1 9 4 5 /4 6 ; 1 9 5 1 /5 2 , 1 9 5 5 /5 6 ,
r é s z le t e z z ü k .
A z e ls ő és m á so d ik id ő e g y s é g éveiben v izsg á lta k az e ls ő v ilá g h á b orú és az azt k övető 1 9 2 0 -a s években s z ü le t tek (1 9 1 7 - 1921.; 1 9 1 8 -1 9 2 7 ). A h arm ad ik id ő e g y s é g év eib en v izsg á lta k se rd ü lé sé n e k é v e i a m á sod ik v ilá g h á b o rú é s az 1 9 5 0 -e s évek e le jé r e jut. M indhárom id ő e g y s é g év eib en v izsg á lta k e s e te ib e n a m a gza ti, k o ra i g y e r m ekkorban v a g y a p r e p u b e rta s -p u b e rta s korban hatottak oly r e ta r d á ló tén y ezők , a m ely ek a g en etik ai kódban ö rö k lö tt term eth a tá rok k özött az op tim á lis testn öv ek ed ést n egativ é rte le m b e n b e fo ly á so ltá k . A z ö ss z e h a s o n litá s leg fon tosa b b e r e d m é n y e i, m e g á lla p ítá s a i az alábbiakban fog la lh a tók ö s s z e . 1
. / A z 1966.
évben fe lv é t e lr e jelen tk ezett fia ta lk orú fé r fia k -é le t k o r r a v a ló tekintet nélkül - átlag
ban 2 ,4 3 c m - r e l m a ga sa bb term etü ek ,
mint az 1 9 3 5 -1 9 5 6 . évek között v iz s g á lt I. f é lé v e s a z on os korú fé r fi
e g y e te m i h a llga tók . A z á t la g a h á rom id őeg y ség b en a k övetkezők én t alakul: az 1 9 3 5 -1 9 4 0 . k özött v izsg á lta k 2 ,7 0 c m - r e l a lacson ya bb ak ; az 19 4 1 -1 9 4 6 . években a legn a gyobb az e lt é r é s - nyilván a h á b orú s évek n élk ü lö z é s e i a se r d ü lé s korában 1, 54 c m az e lt é r é s .
3 ,1 5 c m - r e l a lacson ya bb ak m intánk á tla g á n á l; az 1 9 5 1 -1 9 5 6 .években, m ár csa k
A bu dapesti é s d e b re c e n i e g y etem ek te s tm a g a ss á g átlagaiban a v á r o s i és v id ék i ifjú
sá g testn öv ek ed ésén ek e lt é r ő je lle g z e t e s s é g e i h atá rozotta n kim utathatók. + / A budapesti E g é s z s é g v iz s g á ló In tézetben .
63
S or szám
1
.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
E g y etem (főisk ola ) m e g n e v e z é s e , helye
A v izsg á la t id ő pontja
1
2
A v izsg á la tot v é g e z te , a s z e r z ő neve 3
19
18
A k ö z lé s id ő pontja
N
X
N
X
4
5
6
7
8
év es
T is z a István T u dom á n yegyetem , D e b re ce n
1 9 35 /3 6
N eu ber
1936
46
171, 69
69
170, 64
P ázm án y P é te r T u dom á n yegyetem , Budapest
19 37 /3 8
A por
1941
289
17 2,73
238
172, 10
P ázm án y P é te r T u dom á n yegyetem , Budapest
19 3 8 /3 9
A por
1941
228
1 7 1,90
310
172, 20
T is z a István T u dom á n yegyetem , D e b r e ce n
19 38 /3 9
J en ey -B a log h
1942
39
1 7 1,80
149
171, 30
J ó z s e f N ádor M ű szak i- és G azdaság tudom ányi E g yetem , Budapest 19 35 /3 9
M ezei
1940+
T is z a István T u dom án yegyetem , D e b r e ce n
19 39 /4 0
Jen ey
1942
38
172, 61
109
172, 11
P ázm án y P é te r T u dom á n yegyetem , Budapest
1940/41
A llo d ia to r is N e m e sk é r i
1970
359
171, 85
389
171, 94
P ázm án y P é te r T u dom ányegyetem , Budapest
19 41 /4 2
A llo d ia to r is N e m e sk é ri
1970
234
172, 34
119
170, 96
T is z a István T u dom án yegyetem , D e b r e ce n
19 41 /4 2
J e n e y -B a lo g h
1942
48
172, 80
102
1 7 1 ,9 0
P ázm án y P é te r T u dom ányegyetem , Budapest
19 45 /4 6
N e m e sk é ri
1970
370
172, 71
304
171, 60
K ossuth L a jo s T u dom ányegyetem , D e b r e ce n
1951
R ajkai
1954
E ö tv ö s L órán d T u dom án yegyetem , O rvostu dom án yi E g yetem , Budapest
1951/52 19 55 /5 6
M oln á r
1968++ 627
175, 90
990
1 7 4,90
E L T E , B O TE , M űszaki E g yetem , B udapest, K L T E , D O TE , D e b r e ce n , M űszaki E g yetem , M isk o lc
1956
M oln á r
1968+++446
1 7 3,90
811
172, 70
T e s t n e v e lé s i F ő is k o la , Budapest
1966
E ib en -G y en is
1969
172, 38
70
172, 30
64
-
-
-
-
-
-
63
172, 13
-
170, 49
20
22
21
23 év es és id őseb b
é v es
9
E gyü ttesen S or szám
N
X
N
X
N
X
N
X
N
X
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
35
1 7 1 ,2 4
57
170, 71
30
169, 38
-
-
237
1 7 0 ,7 7
1.
206
1 7 1,97
277
1 7 1 ,5 0
186
172, 60
358
1 7 0,86
1 554
1 7 1,87
2
187
172, 95
200
172, 10
167
172, 95
335
1 7 1 ,7 9
1 427
172, 23
3.
133
1 7 1,00
133
171, 10
96
1 7 1 ,9 0
192
169, 21
742
170, 77
4.
-
-
-
-
-
-
-
-
3 000
172, 00
5.
164
1 7 1,53
120
168, 97
108
171,01
200
170, 49
739
170, 90
6
166
170, 78
114
171, 25
44
1 7 1,16
217
170, 09
1 289
1 7 1,37
7.
78
170, 26
45
170, 64
35
1 6 8,94
94
170, 77
605
171, 24
8
132
172, 50
138
172, 50
118
172, 60
210
170, 98
748
172, 00
9.
224
171, 37
135
169, 52
77
170, 97
246
170,51
1 356
170,
86
10
.
-
170, 99
-
170, 51
-
170, 60
-
169, 38
1 000
170, 42
11
.
758
1 7 4 ,0 0
467
1 7 3 ,8 0
257
1 7 3 ,3 0
442
169, 43
3 541
174, 00
12
.
924
173, 10
850
172, 90
644
171, 80
815
171, 58
4 490
172, 61
13.
30
1 7 2 ,4 0
28
1 7 4 .0 4
172, 60
14
-
-
-
-
65
191
.
.
.
S or szá m
E g y etem (fő is k o la ) m e g n e v e z é s e , helye
A vizsg álat id ő pontja
A v izsg á la to t v é g e z te , a s z e r z ő neve
A k ö z lé s id ő pontja
N
X
N
X
2
3
4
5
6
7
8
1 1.
2
.
3.
4.
5.
6
.
7.
8
.
9.
10
.
11.
18
19 év es
P ázm án y P é te r T u dom á n yegyetem , Budapest
1940/41 19 4 4 /4 5
A llo d ia to r is +
1952
868
160, 82
-
P ázm án y P é t e r T u dom á n yegyetem , Budapest
1940/41
A llo d ia to r is N e m e sk é ri
1970
139
161, 62
75
P ázm án y P é te r T u dom á n yegyetem , Budapest
19 41 /4 2
A llo d ia to r is N e m e sk é r i
1970
202
1 6 1,00
116
160, 34
T is z a István T u dom á n yegyetem , D e b r e ce n
19 41 /4 2
J e n e y -B a lo g h
1942
3
-
27
159, 00
P ázm án y P é te r T u dom á n yegyetem , Budapest
19 45 /4 6
N e m e sk é r i
1970
181
160, 39
117
160, 41
19 55 /5 6
M oln á r++
1968
631
162, 90
894
162,
K ossuth L a jo s T u dom á n yegyetem , D e b r e ce n
1952/53
R a jk a i-J a n c s ó +++ 1955
-
-
-
-
K ossuth L a jo s T u dom á n yegyetem , D e b r e ce n
19 53 /5 4
-
E L T E , B O T E , M űszaki E g yetem , B udapest, K L T E , D O TE , D e b r e ce n M ű szaki E g y etem , M isk o lc
E ö tv ö s L órá n d T u dom á n yegyetem , O rv ostu d om á n yi E g yetem , Budapest
-
160,
11
19 51 /5 2
„
10
.++++ R ajkai
1957
-
-
-
1956
™ ^ +++++ M olnár
1968
169
160, 40
291
T an ítók ép ző In tézet, S zom ba th ely
1964
E iben
1965
-
-
-
-
T e s t n e v e lé s i F ő is k o la , Budapest
1966
E ib e n -G y e n is
1969
69
162, 09
51
161, 29
+ ++ +++ ++++ ■I-++++
161,
= A s z e r z ő 5 e g y etem i tanév anyagából a 18 é v e se k a n trop om etria i adatait d olg ozta fe l = A s z e r z ő kandidátusi é r te k e z é s e ; 5 e g y e te m i tanév anyagát fog la lta ö s s z e = A s z e r z ő k k orév ek s z e rin t az e se tsz á m o t és átlagot nem adták m eg = A s z e r z ő k o ré v e k sz e rin t az e se tsz á m o t és átlagot nem adta m eg =1956-ban az E g y etem i E g é s z s é g v iz s g á ló Intézet m u n k a k özössége 6 e g y etem h allgatóin v égzett e g y s z e r i fe lm é r é s t
66
20
20
23 é v e s és id őseb b
22
21
év es N
X
N
X
9
10
11
12
E gyü ttesen
N
X
N
X
N
X
13
14
15
16
17
18
Sor szám
-
-
-
-
-
-
-
-
868
160, 82
1
55
160, 76
42
160, 74
11
1 6 0,55
25
1 5 8,72
347
160, 78
2
50
1 5 8,48
20
15 8,80
16
159, 87
42
161, 62
446
160, 46
3
36
159, 00
23
160, 80
21
15 7,30
16
159, 53
126
159, 10
4.
62
160, 50
63
161,
11
19
159, 52
81
158, 44
523
160, 17
S
496
1 6 1 ,1 0
202
161, 30
108
161, 70
348
159, 92
2 679
1 6 2,20
G.
-
-
-
-
-
-
-
-
133
158, 40
?.
_
_
_
_
_
_
_
.
262
159, 14
8
67
.
A fe lv é te lr e jelen tk ezett leá n yok és az 1 9 4 0 -1 9 5 6 . évek k özött v iz s g á lt e g y e te m i nö hallgatók te r m e t átlagainak ö s s z e h a so n litá s a két szem p on tb ól is fig y e le m r e m é ltó . A z 1966 -ban és az 1 9 40 -195 6. év ek között v iz s g á lt nő h allga tók term ete m in im á lis e lt é r é s s e l azon osn a k tekinthető. E z a term etb en m u tatkozó a z o n o s sá g az 1966. év i és az összeh a son litott m inták s z é ls ő s é g e s e n e lt é r ő ö s s z e té t e lé b ő l k övetk ezik . A z 1945 előtti e g y e te m i nő h allga tók , kü lönösen a bu dapesti P ázm án y P é te r T u d om á n y eg y etem en ,szelek tá lt mintáknak m in ő sith etők, miután azokban a munkás é s sz eg én y p a r a s z ti sz á rm a zá sú a k r é s z e s e d é s e m in d ö s sz e 3 ,4 % v o lt. A z e lő b b ie k b ő l k övetk ezik , h ogy a bu dapesti eg y etem nő hallgatóin ak testn öv ek ed ését "k iv á lts á g o s an" k ed v ező k ö rn y e z e ti tén y ezők h atá rozták m eg ,
és e z é r t azok átlagai nem fe je z ik ki re á lis a n az a k k ori 18-23
é v e se k te r m e té t. A vid ék i e g y etem ek 1 9 40 -195 6. év ek k ö zö tti nő hallgatóin ak az 1966. év i átlagtól v a ló s z i g nifikáns e lt é r é s e ,
az a n trop ológ ia i,
a v á ro s és vidék k ö rn y e z e ti fe lté te le in tú lm enően abból is adódik, h ogy
azok ö s s z e té t e le nem v olt o ly m érték b en e lt é r ő , m int B u dapesten . V égü l, az 1966. é v i m inta leá n y ok ra v o n atkozó term etátlagán ak az 1 9 40 -195 6. é v i átlagokkal v a ló e g y e z é s e , ille tv e m in im á lis e lt é r é s e nem azt je l e n ti, m intha a nők term etn öv ek ed éséb en nem k övetk ezett volna be az a v á lto z á s , am it a fé r fia k átlagai o ly s z e m lé le te s e n példázn ak, hanem e lle n k e ző e n ,
éppen az 1966. év i m inta átlaga utal a r r a , h ogy a m a i fia ta lk orú nők
- leg yen ek azok m unkás v a g y p a ra s z ti sz á rm a zá sú a k - az a k c e le r á c ió k övetk eztéb en b e é rté k azt a te r m e tá tla got, a m ely 1945 előtt c s a k a k iv á ltsá g os tá rs a d a lm i r é te g e k h e z ta r t o z ó nő h allga tók ra v olt je lle m z ő .
6. A vizsgáltak testm agasságának összeh asonlitása (1966; 1940/41; 1941/42; 1945/46 év ek ) F é r fi
68
A z 1 9 3 5 -1 9 5 6 . évek k özött v iz s g á lt f é r f i h allgatók term etátlagain ak e lt é r é s e i az 1966. é v i m inta át la g á tó l a z é rt is o ly m érték ű ek , m ert az 1945 e lő tti é s utáni években azok tá rs a d a lm i ö s s z e té te le nem v o lt -oly s z é ls ő s é g e s e n e lt é r ő , 1 9 3 5 -1 9 5 6 .
év ek
m int a nő h allga tók é. A z 1966. évben v iz s g á lt m inta term etátlag ain ak e lt é r é s e it az
között
v iz s g á lt
f é r fi
és
nő
h allgatók
term e tá tla g a itó l, h á rom id ő e g y s é g tagolásában
(1 9 3 5 /3 6 -1 9 3 9 /4 0 ; 1 9 4 0 /4 1 -1 9 4 5 /4 6 ; 1 9 5 1 /5 2 -1 9 5 5 /56) a 41. táblázat ta rta lm a zza .
41. A z 1935-1956. években vizsgált eg y etem i hallgatók testm agasság átlagai (cm) és e lt é r é s e az 1966. évi minta átlagaitól 19 35 /3 6 A v iz sg a la t h elye
X
1
2
19 39 /4 0
1940/41
-
19 4 5 /4 6
19 51 /5 2 - 19 55 /5 6
X -Ý
X
X -Ý
X
X -Ý
3
4
5
6
7
F é r fi (ď ) B u dapesti eg yetem ek
172, 02
- 2 ,4 3
1 7 1,13
- 3 ,3 2
174, 00
- 0, 45
V idék i eg yetem ek
170, 83
- 3 ,6 2
172, 00
- 2 ,4 5
170, 42
- 4, 03
171, 75
- 2 ,7 0
171, 30
- 3, 15
172,91
- 1, 54
160, 58
- 0 ,7 3
162,
20
+ 0 ,8 9
-
159, 10
-
2
,
21
158, 89
- 2 ,4 2
-
160, 50
-
0
, 81
161, 41
+
Együtt
Nő (? ) B u dapesti eg y etem ek
.
V id é k i eg yetem ek
-
Együtt
•
0
,
10
A z é le tk o rr a tekintet nélkül tett általános ö ss z e h a so n litá s sorá n m eg á lla p ított e lté r é s e k e t két m intás t -p r ó b á v a l e lle n ő riztü k .
A z 1966. é v i m inta átlagainak e lt é r é s e it, páron kénti ö ss ze h a so n lítá s á t, sz ig n ifik á n -
c ia e lle n ő r z é s é t m indazon eg y etem ek , s a zok ta n év eire vonatkozóan végeztü k e l, a m ely ek e se te ib e n az ö s s z e h ason lítan dó m inta p a r a m é te r e i is m e r e te s e k voltak.
69
A z 1966. év i 18-23 é v e s (é s idősebb ) jelen tk ezettek term etá tla g á t az 1 9 3 8 -1 9 5 6 . években v iz s g á lt e g y e tem i hallgatók term etá tla g a iv a l
8
páronkénti (eg yetem ek ,
s azok ta n évei sz erin t) összeh a son lítá sb a n e lle n
ő riztü k . A z 1938 -195 1. évek k özött v iz s g á lt fé r fi h allgatók 5 m intából képzett te rm e tá tla g a i P =
1
s z á z a lé k o s ,
aza z "k ife je z e tte n " szign ifik á n san térn ek e l az 1966. é v i m inta term etá tla g á tól. A z 1 9 4 1 /4 2 . év i bu dapesti és az 1956.
é v i,
az o r s z á g hat egyetem én ek h a llg a tó ira v on a tk ozó te s tm a g a ss á g átlagok e lt é r é s e az 1966-ban
v izsg á lta k tó l P = 1 sz á z a lé k o s szinten ig a zo lt. A z 19 51 /5 2 - 1 9 5 5 /5 6 . évek között v iz s g á lt (E L T E , BO TE) öt év foly a m hallgatóin ak sú ly ozott term etátlagán ak e lt é r é s e az 1966-ban v izsg á lta k testm a g a ssá g á tól P = 5 s z á z a lék os szinten m ár nem sz ig n ifik á n s. A z 1966-ban jelen tk ezett leányok term etátlagain ak az 1940 -195 6. években v izsg á lt nő hallgatók t e r m etá tla g a itól v a ló e lt é r é s t m ár csa k öt p á ro s összeh a son lítá sb a n e llen őrizh ettü k t-p r ó b á v a l. A z 1966. é v i j e len tk ezett
leányok term etátlag ain ak
öt p á ro s
ö ss z e h a so n litá s a
közü l
P = 1 sz á z a lé k o s szin ten ig a zolt az
1 9 5 1 /5 2 -1 9 5 5 /5 6 . években v iz s g á lt nő hallgatók term etén ek e lt é r é s e . A 42. és 43. táblázatok r é s z le t e z ik a bu dapesti, vid ék i eg yetem ek 1 9 38 -195 6. években v iz s g á lt 18-23 é v es és id őseb b korú hallgatók term etá tla g a i és az 1966.
év i m inta átlagainak e lt é r é s e it , valam in t t-p r ó b a
adatait.
A z 1966. évben je le n tk e z e t tek és az 1 9 3 8 -1 9 5 6 .é v e k ben v iz sg á lt hallgatók ö s z szeh a son litá sa évenként és eg yetem ek sz e rin t X
Átlag
X
Átlagok kü lönböze' te (cm )
(cm )
Ý
X -Ý
Y 1
S z ó rá sn é g y ze t
X 2 S1
2
3
4
70
5
Y
2
S
t
S z f.
P %
2 6
7
8
9
A z 1966. évben je le n tk e z e t tek é s az 1 9 4 0 -1 9 5 6 .é v e k ben v iz s g á lt h allgatók ö s z s z e h a so n lita sa évenként és eg y etem ek s z e rin t X
Á tlagok k ü lön b özete (cm )
Á tlag (cm )
X
Ý
X -Ý
S z órá sn ég y zet
Ý
X 2 S 1
Y 2
1
3
4
s
2
t
Szf.
P %
7
8
9
2
5
6
2 . / A z u tóbbi év tized ek b en a fia ta lok testn ö v e k e d é s é b e n bek öv etk ezett v á lt o z á s o k r ó l az é le tk o rr a t e kintet nélkül tett ö s s z e h a s o n lítá s s a l s z e m b e n , r e á lis a b b kép kapható az é le tk o ri bontásban, d iffe r e n c iá lt ö s s z e h a so n lító e le m z é s é s e lle n ő r z é s so rá n . A z e le m z é s a 18 és 19 é v e s e k re te r je d ki, miután eze n életk orn ak k é p e zik az 1966.
év i é s az ö ss z e h a so n lito tt m inták (1 9 3 5 -1 9 5 6 .évek) nagyobb hányadát. A 20 é v e s és annál id ő
seb bek k ü lön v álasztása a z é r t is in dokolt, m e rt az e g y e s mintákban ese tszá m u k a la c so n y , m á s r é s z t
közöttük
v isz o n y la g o sa n több az a la c s o n y te rm e tű . F e lté te le z h e tő , h ogy a 20 év n él id őseb b ek e g y r é s z é n é l az e g y e te m i fe lv é te lb e n ,a tanulm ányok foly ta tásáb an olyan okok is k özrejá tsza n a k , a m ely ek te s ti fe jlő d é s ü k e t, te s tn ö v e k e désüket is gátolták. A z 1 9 3 5 -1 9 5 0 . években v iz s g á lt f é r f i 18 é v e s e g y e te m i h allgatók 2, 40, 2 ,3 8 c m - r e l v olta k nyabb term etü ek ,
m int a z
1966-ban je le n tk e ze tt
a la c s o
18 é v e s fia ta lo k . 1950 után k öv etk ezik lé n y e g e s v á lto z á s ,
am ennyiben az 19 5 1 -1 9 5 6 . években v izsg á lta k m á r c s a k 1 ,1 0 c m - r e l ala cson ya b b a k . A fő v á r o sb a n é s vidéken (D e b recen )
1 9 3 5 -4 0 , 1 9 4 0 -4 5 .
években v iz sg á lt 18 é v e s f é r fi hallgatók term etá tla g a in a k e lt é r é s e az 1966. év i
v izsg á lta k h oz v iszo n y itv a k ö z e l a zon os szintű, e z z e l szem b en az 1 9 5 1 -5 6 . években a bu dapesti (E L T E , BO TE) 18 é v e s e g y e te m i h allga tók 1, 20 c m - r e l m agasabbak. A z u gyanezen időben vid ék i eg y etem ek en (D eb recen , KLTE,
DOTE, M ű szak i E g y e te m , M isk o lc) v iz s g á lt a z on os korúak 2, 57 c m - r e l a lacson ya bb ak az 1966. évben
je le n tk e z e tte k testm a g a ssá g á n á l. A z a tén y, h ogy az 1 9 5 1 -5 6 . években bu dapesti eg yetem ek en v izsg á lta k t e r m etén ek átlaga 175, 90 c m é s az 1966. év i m intában a 18 év es korúak term etá tla g a c s a k 174, 70 c m , k öv etk e z é s e annak a k ü lön b ségn ek ,
a m i a fe lv é te lt n yertek é s a jelen tk ezettek között fen n á ll. A v á r o s és v idék k ö r
n y e z e ti fe lt é te le ib ő l adódik a v id ék i eg y etem ek h allgatóin ak a la cson ya b b te r m e te , ez az 1966. év i v izsg á lta k m e z ő g a z d a s á g i fiz ik a i d o lg o z ó szü lők g y e r m e k e i e se té b e n is , ha k isebb m érték b en , de m ég kim utatható. A 19 é v e s korúak e se té b e n az 1966.
év i m inta é s az 1 9 35 -195 6. év ek között v iz s g á lt f é r f i e g y e te m i h allga tók t e r
m etá tla g a i k özötti e lt é r é s e k n ag y sá g ren d je és irán ya c s e k é ly k ü lön b ség gel a zon os a 18 é v e s e k é v e l. A v id ék i eg y etem ek h allga tóin ál m u ta tk ozó e lt é r é s e k á rn ya latila g m ég h atározottabbak.
71
A z 1966-ban fe lv é te lr e jelen tk ezett 18, 19 év e se k (1 6 1 ,1 3 cm , 161, 28 cm ) és az 19 4 0 -1 9 5 6 . években a bu dapesti,
vid ék i eg yetem ek en v izsg á lt nő h allgatók te rm e tá tla g a i között az e lt é r é s e k az é le tk o rr a tekintet
nélkül tett ö ss z e h a so n litá s e r e d m é n y e iv e l m e g e g y e z ő e k . A z 1 9 40 -194 2. években a d e b re c e n i eg yetem en v i z s gált nő hallgatók te s tm a g a ss á g átlagának az a la cson y a b b te rm e t irányában m u tatkozó 2 , 28 c m - e s e lt é r é s e a v á r o s i és vid ék i k örn y ezet é le tfe lté te le ib ő l,
valam int a nem a zon os tá rs a d a lm i ö s s z e té t e lb ő l m a gy arázh a tó.
A z 1966. évben v iz s g á lt és az 1 9 4 0 -4 5 . évek bu dapesti 18, 19 év es nő h allga tók term etátlag ain ak c s e k ély m értékű e lt é r é s e ,
a z o n o s sá g a a k öv etk ező két je lle g z e t e s s é g g e l m a gy arázh a tó; az e g y ik a m a r em litett
m á sod ik v ilág h áb orú előtti nő h allgatók tá rs a d a lm i ö ss z e té te lé n e k e lt é r ő v olta az 1966. év i jelen tk ezettek étől, a m á sik , h ogy az 1966. év i je le n tk e ze tt m unkás és p a ra s z ts z á rm a z á s u leányok te rm e te az a k c e le r á c ió k ö v e t keztében e lé r te a m á so d ik v ilág h áb orú e lő tti k ed v ezőb b életk örü lm én y ek között é lő nő h allga tók te r m e té t. A v á ltozott fe lté te le k ered m én yek én t,
jó lle h e t a jelen tk ezettek között je le n tő s a munkás és p a r a s z ti
szá rm a z á sú a k arán ya, a testn övek ed ésb en m á r nem érvén yesü ln ek azok a r e ta r d á ló tén y ezők , am ely ek a k ö ze l h á rom é v tized d el e z e lő t ti munkás és sz e g é n y p a ra s z ts z ü lő k g y erm ek ein ek a k k ori te s tm a g a ss á g á t m e g h a tá ro z ták. E ténnyel k apcsolatban eleg en d ő itt utalnunk B a rtu cz adataira, (1938) aki nagy ö s s z e fo g la ló m unkájában a 18,
19 év es m a g y a r o r s z á g i nők term etén ek k özé p é rté k é t 155,81 c m -b e n adja m eg . K ritik a ila g vitatható a
m egadott term et k özép érték h e ly tá lló v olta , m á r csa k az a la c so n y e s e ts z á m m iatt is . Ennek ellenére-, az ant r o p o ló g ia i tén yezők et is szá m itá sb a véve, szem betű n ő ezen k özépérték n ek e lt é r é s e az 1 9 4 0 -1 9 4 5 . évek buda p e s ti 18, 19 é v e s nő hallgatók term etá tla g á tól. A 18, 19 é v e s fe lv é te lr e je le n tk e ze tt és az 19 3 5 -1 9 5 6 . években v iz s g á lt a z on osk oru e g y e te m i h allgatók term etá tla g a it és azok e lt é r é s e it a 44. tá blázat r é s z le t e z i.
B u dapesti eg yetem ek V id ék i eg yetem ek Együtt
172, 36 172, 01
-2 , 34 -2 , 69
172, 30 1 7 2 ,8 0
-2 , 40 -1 , 90
175, 90 172, 13
+1 , 2 0 -2 , 57
172, 30
-2 , 40
1 7 2 ,3 2
-2 , 38
173, 60+/
- 1,
1 6 0,87
-0 , 26
162, 90
+ 1 ,7 7
1 6 0,87
- 0 ,2 6
162, 37+/
+1, 24
10
Nő (? ) B u dapesti eg yetem ek V id ék i eg yetem ek Együtt
19 é v e s F é r fi ( é ) B u dapesti eg y etem ek V id ék i eg yetem ek Együtt
172, 16 17 1,43
- 2 , 03 - 2 ,7 6
1 7 1 ,6 7 1 7 1 ,9 0
-2 ,5 2 -2 ,2 9
174, 90 170, 49
+ 0,71 - 3 ,7 0
171, 89
-2 , 30
171,69
- 2 ,5 0
172, 20+ ^
-1,99
16 0,31 159, 00
-0 ,9 7 -2 ,2 8
1 6 2 ,1 0
+0 , 82
160,
- 1 , 08
1 6 1 ,8 8 +/
+ 0 , 60
Nő (? ) B u dapesti eg yetem ek V id ék i eg yetem ek Együtt
72
20
A 18, 1 9 é v es fe lv é te lr e jelen tk ezettek é s az 19 3 5 -1 9 5 6 . években v iz s g á lt a zon os korú e g y e te m i h a ll gatók te rm e tá tla g a i k özötti e lté r é s e k e t, az e lő ző e k h e z h ason lóan , t-p r ő b á v a l e lle n ő riztü k . A 4 5 ., 4 6 ., 47. tá b lá zatok , az em litett k orév ek vonatkozásában , a szig n ifik á n cia v izsg á la ton túlm enően, in fo rm á c ió t szolgáltatn ak az é r te lm is é g i pályát v á la sztott fiatalok term etéb en bek öv etk ezett v á lt o z á s r ó l és annak m é r t é k é r ő l. P =
1
szá
za lé k o s szinten ig a zo lt az 1966. évben fe lv é te lr e jelen tk ezett 18 é v e s fé r fia k term etátlagán ak e lt é r é s e a d eb r e c e n i (TITE ) 1 9 3 5 /36. év i, a budapesti (P P T E ) 1 9 3 8 /3 9 ,1 9 4 0 /4 1 , 1 9 4 5 /4 6 . évek hallgatóin ak te rm e tá tla g a itó l. A 18, 19 év e se k
term etátlagain ak
e lt é r é s e nem szign ifik á n s az 19 51 /5 2 - 1 9 5 5 /56. bu dapesti és az 1956. é v i
hat eg yetem hallgatóin ak term e tá tla g a itó l. E zen adatok a r r a utalnak, h ogy a fia ta lok testn öv ek ed éséb en je le n tő s v á lto zá s 19 50 - t k övető években je le n tk e zik . A 18, 19 é v e s fe lv é te lr e jelen tk ezettek és az 1 9 40 -195 6. évek k özött v izsg á lt nő e g y e te m i hallgatók te rm e tá tla g a i e lté r é s e in e k t-p r ó b a v izsg á la ta ig a zolá sá t adja az nos ö ss z e h a so n litá s k eretéb en tett m egállap itások n a k . A so n litá s b ó l m in d ö s sze eg y m intánál P = 1
8
á lta lá
eg y etem és tanévek s z e rin ti, pá ron k én ti ö s s z e h a -
sz á z a lé k o s szinten ig a zolt az 1 9 6 6 .év i 18, 19 év es leányok t e r m e t
átlagainak e lt é r é s e az 19 51 /5 2 - 1 9 5 5 /5 6 . években v iz s g á lt nő hallgatók term etá tla g a ih oz k ép est. A z , h ogy az 19 4 0 -1 9 4 6 .
évek k özötti 18, 19 év es nő hallgatók term etá tla g a m agasabb, m int az 1966. év i a z on os korú j e
len tk ezettek é, a m á r e m litett tá rs a d a lm i ö s s z e té te le n túl ö ss z e fü g g a z z a l is , h ogy az 1966. év i v iz s g á lt m in ta jobban r e p re z e n tá lja az a z on os k o ré v e s e k átlagát.
45. A z 1966. év i 18 é v es vizsgáltak és az 1935-1956. évek k özötti 18 é v es hallgatók term etátlagainak e lt é r é s e , t-próba vizsgálata A z 1 9 6 6 .évben és az 1 9 3 5 -5 6 . években v i z s gált h allgatók ö s s z e h a son lita sa évenként é s eg y etem ek sz e rin t X Y 1
Atla g (cm )
X'
2
Y
3
Á tlagok k ü lön b özete (cm ) X -Y
4
S z órá sn ég y zet
X 2
Y 2
1
2
5
t
6
S z f.
7
8
P %
9
A z 1966. évben és az 1 9 3 5 -5 6 .években v iz s g á lt h allgatók ö ss z e h a so n lítá s a évenként é s e g y e tem ek sz e rin t
Á tlag (cm )
X
Ý
Átlagok k ü lön b öz e te (c m ) X -Ý
S z ó rá sn é g y ze t
X 2 s 1
X
Ý
2
S zf.
t
P %
S2
Y 1
2
3
4
5
6
7
8
9
F é r fi [(f) 1. 1966. év i v izsg á lta k T is z a István Tud. e g y e t e m ,19 35 /3 6
174, 19
1 7 0 ,6 4
+ 3 ,5 5
42, 51
22, 37
4, 08
231
P-=;0, 1
174, 19
172, 20
+1, 99
42, 51
36, 00
3, 32
470
P<0, 1
3. 1966. év i v izsg á lta k T is z a István Tud. e g y etem , 1938/39
174,19
171, 30
+2, 89
42, 51
36, 42
4, 07
309
P<0, 1
4. 1966. év i v izsg á lta k T is z a István Tud. e g y e te m , 19 39 /4 0
174, 19
172, 11
+ 2 , 08
42, 51
31, 92
2, 70
269
1>P^0, 1
5. 1966. év i v izsg á lta k P ázm án y P é te r Tud. eg y e te m , 1940/41
174, 19
171, 94
+2, 25
42, 51
32, 27
4, 02
549
P<0, 1
. 1966. é v i v izsg á lta k T is z a István Tud. e g y etem , 19 41 /4 2
174, 19
171, 90
+2, 29
42, 51
31, 36
2, 94
262
1>P>0, 1
7. 1966. é v i v izsg á lta k P ázm án y P é te r Tud. eg y e te m , 19 45 /4 6
174, 19
171, 60
+2, 59
42, 51
36, 99
4, 25
4 64
P -íO , 1
. 1966. év i v izsg á lta k E L T E , B O TE , 1 9 5 1 /5 2 , 174, 19 19 55 /5 6
174, 90
-0 , 71
42, 51
40, 19
1,31
1150
20>P>10
9. 1966. é v i v izsg á lta k E L T E , B O TE , M űszaki E g yetem , B udapest, K L T E , D OTE, D eb recen M ű szaki E g yetem , 174, 19 M is k o lc , 1956
172, 70
+1, 49
42, 51
40, 70
2,71
972
l>Ps-0, 1
2
6
8
. 19 6 6 . év i v izsg á lta k P ázm án y P éter Tud. e g y e te m , 1 9 3 8 /39
74
A z 1966. évben és az 1 9 4 1 -5 6 .években v i z s gált h allgatók ö s s z e h a son litá sa évenként és eg yetem ek sz e rin t X
Á tlagok különbözete (cm )
Átlag (cm )
X
Ý
X -Ý
S zórá sn ég y zet
X 2 s
Y 1
Ý
s
1 2
3
4
5
75
2
t
S z f.
P %
2 6
7
8
9
A k orá b b i év tized ek e g y e te m i h allgatóin ak te rm e tá tla g a i é s az 1966. év i m inta átlagai k özötti é lt é r é sek h e ly tá lló voltának
e lle n ő r z é s e
végett
az
1 9 4 0 /4 1 .
tanév bu dapesti T u d om á n yegyetem h allga tói é s az
19 66 -ban az E L T E és BOTE ugyanazon k a ra ira , sz a k a ira jelen tk ezettek term etátlagain ak e lt é r é s e it s t a t is z tik a ila g külön is elem eztü k . A két m inta között m u tatkozó e lt é r é s e k standard hibájának m eg á lla p itá sá n á l fig y e le m m e l k ell lenni arra,
h ogy az 1966.
év i adatok 20 % -o s m in ta v ételb ől szá rm a zn a k , m ig az 1 9 4 0 /4 1 . tanév adatai te lje s k ö r ü
v iz sg á la to k ra vonatkoznak,
v a g y is az akkor b eira tk ozott ö s s z e s bu dapesti tu dom án yeg yetem i h allgatókat f e l
ö le lik . Ilyen szem p on tb ól tehát az 1 9 4 0 /4 1 . é v i adatoknak n in cs m in ta v ételi h ib á ja . A z e g y ed i m é r é s i ad atok nak azonban - te r m é s z e te s e n - akkor is v o lt b izon y os n agyságren dű s z ó r á s a éppúgy, mint 19 66-ban . A z ö sz s z e s akkor beira tk ozott hallgatók c s o p o r tja tehát szintén b izo n y o s é rte le m b e n mintának tekinthető, az ö s s z e s h a so n ló korú fia ta lok tö m e g é b ő l. A z adott k örü lm én yek k özött a sz á m ítá s t töb b féle fe lt é te le z é s b ő l kiindulva lehetne elv ég ez n i: a . / M in im á lis sz á m ítá sn á l az 1 9 4 0 /4 1 .
év i adatok,
m int te lje s k ö r ü e k , m in ta v ételi hiba nélkülinek
tekinthetők és c sa k az 1966. év i adatok stan dard h ib á já va l k ell sz á m o ln i. b ./ M a x im á lis sz á m ítá sn á l m indkét év adatait úgy tekintjük,
mintha v égtelen n agy a la p sok a sá gb ól
s z á r m a z ó m inta v oln a . E z fe le l m eg annak a fen tebb je lz e tt elgon d olásn a k , h og y az e g y e te m i fia ta lsá g m ár e le v e az ö s s z e s h a son ló korúak töm egén ek e g y m intáját - bár k étségtelen ü l nem v é letlen , hanem b izo n y o s szem p on tb ól kiválogatott m intáját - k é p v is e li. A z e ö s s z e h a so n lítá s h o z k özölt tá blá zatok " m " je lű adatait e r e deti nagyságban és nem a 20 % -o s is m é tlé s n élküli m inta
Ifi - f = 0, 894 s z o r z ó já v a l csök k en tett adatait kell
h a szn á ln i. A szign ifik á n s ered m én y ek tekintetében a k étféle e lle n ő r z é s i sz á m ítá s lén yegében h a son ló ta n u lsá gokat sz o lg á lta t és csa k ott van e lt é r é s közöttük,
ah ol a kü lönbségek m á r e le v e k ö z e l já rn ak az alapul vett
95 % -o s v a ló s z in ü s é g i szintnek m e g fe le lő h atá rh oz. A z 1 9 4 0 /4 1 .
és 1966.
év i term etá tla g ok öss ze h a so n lítá s á n á l feltűn ő, h ogy az é r te lm is é g i pályákra
k é szü lő , ille tv e jelen tk ezett fé r fia k testm a g a ssá g a e 27 év alatt 2, 4 c m - r e l lett m agasabb, m ig a nőknél b e k ö v etk ezett te s tm a g a ss á g n övek edésén ek m érté k e c s e k é ly és nem is sz ig n ifik á n s. A nők testm ag asság áb an b e követk ezett c s e k é ly m értékű v á lto zá s azonban c s a k lá ts z ó la g o s - m int a r r a m ár az általános ö s s z e h a s o n lítá s ban utalás történ t - és az ok a volt nő hallgatók és az 1966-ban jelen tk ezettek ö s s z e té te lé n e k e lt é r ő v oltá b ól ered.
A z e lt é r ő ö s s z e té te le n tú lm enően a munkás és p a ra szt sz á rm a z á sú leá n y gy erm ek ek a fiu khoz hason lóan
az a k c e le r á c ió k övetkeztéb en e lé r té k az 1945 e lő tti k iv á ltsá g o s tá rs a d a lm i k örn y ezetb en élt nő h allgatók t e s t m a g a ssá g á t. Ö s s z e fo g la lá s .
1
. / A z 1966-ban fe lv é te lr e je le n tk e ze tt fé r fia k te rm e te az elm ú lt
30
eszten d őben
v iz s g á lt e g y e te m i h allgatókhoz k ép est 2 ,4 6 c m - r e l m a ga sa bb. 2 . / A z 19 40-1945 évek között v iz s g á lt nő h a ll gatók term etátlag ain ak c s e k é ly m értékű e lt é r é s e az 1966-ban jelen tk ezett leá n y ok étól csa k lá ts z ó la g o s , u gy a n is az ö ss z e h a so n líto tt minták tá rs a d a lm i ö ss z e té te le fiu kénál lén y eg eseb b en e lt é r ő . 3 . / A z 1 9 35 -195 6.
évek k özötti és az 1966.
év i term etá tla g ok összeh a son lított a d a tso ra i a v ár ő si
é s v id é k i e g y etem ek h allgatóin ak te rm e tá tla g a i k özötti k ü lön b séget, m indkét nem esetéb en kitünően illu s z t r á l já k . 4. / A 30 e sz te n d ő re v iss za te k in tő ö s s z e h a s o n lító a d a ts o ro k b ó l az tűnik ki, h ogy a fia ta lsá g testn öveked ését r e ta r d á ló tén yezők je le n tő s m értékű csö k k e n é s e az 1 9 5 0 -e s évek derekán k övetk ezett be. Mintánk m in d két nem szám ított átlagaitól ek k or leg a la cson y a b b a k az e lt é r é s e k . A d e b re c e n i eg y etem f é r f i é s nő h a llg a tói term etátlag ain ak e lt é r é s e i
m ég
az
1 9 5 1 /5 2 -1 9 5 5 /5 6 , évek
<j> = - 2, 54 c m ) .
76
id őeg y ség éb en
is
je le n tő s
(«3 =
-4 ,0 3
cm ;
3 .2
TESTSÚLY
A m etrik u s je lle g e k közt a te s ts ú ly a le g é rz é k e n y e b b m utatója a te s ti állapot és annak m inden
v á lt o
zá sán ak. E z in dok olja e je lle g beható v izsg á la tá t a testn öv ek ed és, te s tfe jlő d é s sz em p on tjá b ól. A te s ts ú ly s a já to s s á g a ,
h ogy azt a k ü lső k örn y ezeti tén yezők igen nagy m érték b en b e fo ly á s o ljá k . T an n er (1962) sz erin t a
genom hatása m in d ö s sz e k é ts z e r e s e a k ö rn y e z e ti hatásoknak és ez m a g y a rá zz a , h ogy a te s ts ú ly o ly nagy m é r tékben ingadozhat é s o ly g yorsa n v áltozh a t. A k ü lső tén y ezők k ed v ező (m e g fe le lő és é s z s z e r ű tá p lá lk ozás, a s z e lle m i és fiz ik a i munka ará n y os v é g z é s e , pih en és - alvá s s t b . ) v agy h átrán yos (a lu l-, v agy tu ltápláltság, m e g e r ő lte tő s z e lle m i, fiz ik a i munka, pih en és hiánya, p s z ic h é s tén y ezők , b e te g s é g stb) é r v é n y e s ü lé se esetén igen g y orsa n k övetkezh et be sú ly gy a ra p od á s, illetv e sú ly cs ö k k e n é s . A z ex ogén tén y ezők h atásainak nagy j e len tő s é g e m ellett h an gsú lyozan dó az alkat és a h o rm o n á lis v á lto z á s o k fo n tossá g a a te s ts ú ly kialakításában és annak v á ltozá sa ib a n . A z alkati és h o rm o n á lis von a tk ozások v izsg á la ta kü lönösen je le n tő s azokn ál,
akiknél
a sú lytöb blet a n o rm á l súlyt m eg h ala d ja . A te s ts ú ly kialakulásában és annak a te s tm a g a ss á g g a l s z o r o s k o r r e lá ció b a n történ ő gyarapodásában döntő a pu bertá s korban, a zaz a kritiku s időszak ban a k ü lső tén yezők hatása. E kritiku s időszakban a fe jlő d ő sz e r v e z e te t é r t h atások ö s s z e s s é g e , e g y en sú ly i h elyzet m eg b om lá sá t id ézh eti e lő ,
a m ely a k on stitu cion á lis adottságok kal együtt az adott term etn ek m e g fe le lő te s ts ú ly v á lto zá s á t :m eg ak a-
d á lyozh a tja . A k ritik u s időszakban bek öv etk ezett n agym értékű lesov á n y od á s, v agy e lh izá s n em csa k a testsú ly sta b iliz á ló d á sá t k é sle lte th e ti, hanem m indkét vonatkozásban (le s o v á n y o d á s ,
e lh izá s) a s z e r v e z e t
e lle n á lló
e r e jé t csök k en ti, s alapját k épezh eti a k ésőb b i életk orok ba n b ek öv etk ező m eg b eteg ed ések n ek . A te s ts ú ly d if fe r e n c iá lt e le m z é s e e z é r t is oly je le n tő s a testn öv ek ed és, te s tfe jlő d é s v é g s ő , b e fe je z ő szak aszáb an , 18 - 23 é v e s koruaknál.
3. 2 .1
T estsú ly nem és é le tk o r sz er in t
F érfiak É le tk o rr a v a ló tekintet nélkül, a 813 jelen tk ezett testsúlyán ak átlaga k o z á s á b ó l követk ezően a v a r iá c ió te r je d e le m 4 6 ,9
% -a ,
54 kg (V = 46 - 99 kg).
a p lu sz v a riá n sok h oz 53 ,1 % -a ta rto zik ,
66,
15 kg. A je lle g alkati von a t
A m inu sz v a riá n sok közé az egyének
e z a m e g o s z lá s az 5 0 - 5 0 % - o s id e á lis m e g o s z lá s t igen
m e g k ö z e líti. A z X + Is öv b e az ö s s z e s je len tk ezettek 7 9 ,3 % -a ,
az x + 3 s övbe
a m eg v izsg á lta k 99, 1 % -a
ta rto z ik . E x tr é m v arián sn ak tekinthető az a 7 egyén , akiknek testsú ly a 93 -9 9 kg k ö zö tti. 4 egyén esetéb en a term eth ez v iszo n y ítv a a sú lytöb blet 10 % -o s és 3 egyén esetéb en 15 -2 0 % -o s - fe lte h e tő le g k ó r o s - sú ly töb b let állapíth ató m eg ,
testm ag asság u k h oz v isz o n y ítv a . E k ó ro s k ö v é r s é g (ob esita s) h o rm o n á lis d iszfu n k cióv a l
k a p c s o la to s . A 18-23 é v e s (é s idősebb) jelen tk ezettek között az évenkénti átlag su ly v á lto z á s a követk ezőként alakul: -0 , 29;
+ 1, 47;
-0 , 33; + 2, 54; - 1, 26 kg. M a x im á lis su lyk ü lön b ség a 19 é s 22 év esek k özött á lla p ít
h ató m eg (3 ,6 8 k g). F ig y e le m b e v éve a - és + e lő je lű vá ltozá sok a t, a 18 -23 é letév ek között az átlag os s ú ly gya ra p od ás 2, 13 kg.
Nők A 18 -23 é v e se k (é s idősebb) testsú lyán ak átlaga 55, 32 kg. A v a r iá c ió te r je d e le m m ég nagyobb m é r tékű,
58 e g y s é g (V = 36 -93 kg). A jelen tk ezettek több m int 50 % -a ta rto zik a m inu sz v a riá n so k k özé, v iszon t a
p lu sz v a riá n sok a nagyobb sú lyhatárok irányában oszlan ak m eg . A z X + I s te r je d e le m b e gáltak 85,
6
% -a , az X + 3s
övbe az egyén ek 97, 9 % -a .
77
ta rto z ik a v i z s
78
A te s tm a g a ss á g o t fig y e le m b e véve 21 egyén esetéb en 5 -1 0 % a sú ly töb blet, tov á b b i
leány esetéb en
8
a sú lytöb blet m á r k órosn a k ítélh ető, am ennyiben 165-17 0 c m - e s te s tm a g a ss á g m ellett testsúlyu k 85 -9 4 kg k ö zö tti. K órosa n sován y, alultáplált nem v o lt a m intában. A 18-23 é v e s (é s id ősebb ) leá n y ok
évenkénti su ly v á ltoz á sa igen ta n u lsá g os,
a te s ts ú ly átlag e lt é r é s évenként oly m in im á lis,
ugyanis g y a k orla tila g
h ogy s ú ly g y a r a p o d á s ró l nem is szólhatunk. A z adatok a kö
v etk ezők : + 0, 74; 0, 00; + 0, 82; - 1, 07; - 0, 23 kg. A 18 -23 évek k özött az á tlagos sú ly gy arap od ás
m in d ö s sze
+ 0, 26 kg. A z itt k özölt adatok a nők r a c io n á lis a b b tá p lá lk ozá sá ra utalnak. A 48. tá blázat nem és é le tk o r s z e rin t r é s z le t e z i a jelen tk ezettek sú ly cs o p o r to k s z e rin ti m e g o s z lá s á t.
18
Súly c s o p o r to k (kg)
N
1
2
19 N 4
% 3
21
20
é v e s N % 7 6
% 5
N
N
% 9
8
23 év es
22
% 11
10
Ö ss ze se n
és id őseb b N % 12 13
N 14
% 15
F é r f i (ď ) - 44 45 - 49
2
50 - 54
26
6, 6
3
55 - 59
58
14, 7
29
60 - 64
115
29, 1
46
28, 4
18
19,
o, 5
3
1,
9
1,
9
17, 9
1, 1
1
1 ,4
-
-
-
-
7
0, 9
5
5 ,4
4
5, 4
3
6, 1
1
2 ,4
42
5, 2
8
8
2 ,4
105
12, 9
1
,7
8
6
10
,
,
8
1
1
1
21
28, 3
10
20, 4
14
65 - 69
74
18, 7
43
26, 5
27
29, 3
16
21
6
12
24, 5
7
7 0 0 - 74
66
16, 7
17
10, 5
21
22
,
8
10
13, 5
10
20, 4
13
75 - 79
28
7, 1
10
6, 2
8
8
,7
8
8
8
16, 3
4
80 - 84
14
3,
6
8
4, 9
1
1, 1
4
5, 4
5
10
85 - 89
6
1, 5
2
1.2
3
3, 3
1
1 ,4
-
-
90 - 94
2
0, 5
1
0
,
-
-
1
1 ,4
-
-
95 - 99
4
1,0
-
-
-
-
-
-
-
92
100
Együtt:
395
100
,
-
162
0
6
100
,
0
,
0
10
74
100
,
2
,
,0
49
,
2
100, 0
34, 2 224
27,
6
17,
1
179
22
,
0
3 1 ,7
137
16,
8
,
1
9,
8
66
-
-
32
3, 9
-
-
12
1, 5
-
-
4
0, 5
1
2, 4
5
0
41
,
8
,
6
0
813
2
0 ,3
5 ,4
27
3 ,4
100
100, 0
Nő (£) - 39 40 - 44
17
4, 5
4
45 - 49
73
19, 2
35
1
1 ,3
1
1,6
0
1
1,3
2
3 ,3
1
2, 5
2
17, 7
12
15, 5
7
11 ,5
5
12, 5
6
2
,
138
1 7 ,4
35, 2 228
28, 7
16,
2
50 - 54
107
1
62
3 1 ,3
22
2 8 ,6
12
19, 7
12
30, 0
13
55 - 59
97
25, 5
49
24,
8
20
26,
0
20
32, 7
14
35, 0
8
21
,6
208
2 6 ,2
60 - 64
46
12
,
1
25
12
,6
13
16, 9
12
19, 7
6
15, 0
4
10
,
8
106
13,3
65 - 69
24
6 ,3
9
4, 5
5
6 ,5
4
6,6
1
2, 5
.2
5, 4
45
5, 7
70 - 74
13
2, 7
25
3 ,1
28,
3 ,4
8
4, 1
1
1 ,3
2
3 ,3
-
-
1
79
2
0, 5
2
1
,
0
1
1 ,3
1
1,6
1
2, 5
-
■-
7
0, 9
80 - 84
1
0, 2
2
1
,
0
-
-
-
-
-
-
1
2, 7
4
0, 5
85 - 89
1
0, 2
1
0, 5
1
1 ,3
-
-
-
-
-
-
3
0 ,4
90 - 94
-
-
1
0, 5
-
-
-
-
-
-
-
-
1
0
198
100, 0
77
0
794
75 -
Együtt:
3 81
100
,
0
100
,
61
0
79
100
,
0
40
100
,
0
37
100
,
,
1
100, 0
80
3 .2 . 2
T estsú ly az anya s z ü le té si h elye s zerin t Igen ta n u lságos ered m én yek et sz olg á lta t a jelen tk ezettek testsú lyán a k e le m z é s e az anya s z ü le té si
h elye s z e rin t. É le tk o rr a v a ló tekintet nélkül, átlagban 2 ,6 3 k g -m a l k iseb b a testsú ly u k azon v iz s g á lt fiuknak, akiknek anyja vidék en sz ü letett, azokkal sz em b en , akiknek anyja B udapesten sz ü letett. A jelen tk ezett leányok esetéb en ez a kü lön b ség átlagban 3, 13 kg. A m inta átlagáh oz k ép est a fiuk e se té b e n azoknak le g k ise b b a te s t súlyuk,
akiknek anyja T iszá n tú lon (63, 70 k g ), leá n yok e se té b e n azoknak, akiknek anyja É s z a k -M a g y a r o r s z á
gon szü letett (5 2 ,2 8 k g ). A 18 év es k orú a k esetéb en k e v é s b é , a 1 9 -2 0 é v e s koru akn ál e k ü lön b ség ek h a tá ro zottabban jutnak k ife je z é s r e .
A bu dapesti és v id ék i sz á r m a z á s ú anyák g y e r m e k e i e s e te ib e n m utatkozó su ly -
k ü lön b ség é r te lm e z é s é t ille tő e n az a n tro p o ló g ia i, alkati tén y ezők ön tú l a v á r o s i és v id ék i tá p lá lk ozá s m ily e n ség én ek , m in őség én ek k ü lön b özőség e, a szü lők anyagi h e ly z e te , a k u ltu rá ltsá g i szin t, s tá rs a d a lm i á t r é te g e ző d é s esetéb en az é le tfo rm a vá ltá sa já tszan ak fon tos s z e r e p e t . A z a tén y, hogy átlagban több a testsúlyu k m indazoknak, akiknek an yja B udapesten sz ü letett,
a r r a utal, h ogy tápláltságuk k ed v ezőb b fe lt é te le i jobban
adottak v olta k , m int azok esetéb en , akiknek anyja v idék en szü letett é s a sz ü lő k c sa k k ésőb b k öltöztek a fő v á r o s b a ( 2 .9 t á b la ).
A
49.
táblázat r é s z le t e z i a 18 -23 év e se k testsú ly án a k e lt é r é s e it az anya s z ü le t é s i h elye
s z e r in t.
É é r fi (
' Nő (p)
A z anya sz ü le té s i h elye
X
E lté r é s a m inta átlagától (kg)
X
1
2
3
4
E lté r é s a m inta átlag ától (kg) 5
+ 1, 73
56, 70
+ 1 ,3 8
65, 19
- 0, 96
56, 26
+ 0, 94
67,
+ 0, 85
5 4 ,4 3
- 0, 89
B udapest
6
Dunántúl D u n a -T isz a k öze
7,
88
00
É s z a k -M a g y a r o r s z á g
65, 13
-
02
52, 28
- 3, 04
T iszá n tú l
63, 70
- 2 ,4 5
5 4 ,3 2
-
1 , 00
K ülföld
68
+
55, 60
+
0,
3 .2 . 3
,
01
1
1
,
,
86
28
T estsú ly a család fő foglalkozása és foglalkozásváltozása szerin t A te s tm a g a ss á g g a l sz e m b e n a testsú ly b a n - a k ö rn y e z e ti tén y ezők nagyobb hatásának m e g fe le lő e n -
a m inta á tlag ától, az eg y e s fo g la lk o z á s i c s o p o r to k s z e rin t, az e lt é r é s e k c s e k é ly m érték ű ek , n em sz ig n ifik á n sak. E z a r r a utal, h ogy a tá rs a d a lm i k ie g y e n lítő d é s eredm én yek én t a c s a lá d fő e lt é r ő fo g la lk o z á s i c s o p o r t ja i ban a sz ü lő k a te s ti fe jlő d é s h e z , testn öv ek ed ésh ez sz ü k s é g e s tápanyagokat b izto s íta n i ig y ek eztek és tudták g y e rm e k e ik s z á m á ra . A z e lő z ő fe je z e tb e n je lz e tt sú ly b eli e lt é r é s e k is inkább a r r a utalnak, h ogy a v á r o s és vid ék tá p lá lk ozá sa k ö z ti kü lön b ségek je le n tő se b b e k .
A c s a lá d fő fo g la lk o z á s a s z e r in ti s u ly e lté r é s e k a fiukkal
sz em b en job ba n jutnak k ife je z é s r e a leá n y ok esetéb en . L egn a gyobb e lt é r é s a m e z ő g a z d a s á g i fiz ik a i d o lg o z ó k leányai n ál m u tatkozik,
akiknek á tla g o s te s ts ú ly a 2, 5 0 k g -m a l k ev eseb b a m inta átlagán ál. K iseb b m érték b en é r v é
n yesü l e je le n s é g a segédm un kás (-1 , 97 k g) és a szakm unkás csa lá d fő k leá n y a i e s e te ib e n ( - 0 , 70 k g). A z é r t e l m is é g i c sa lá d fő k leányainak te s ts ú ly átlaga m e g e g y e z ik a m inta á tla g á v a l. A leá n yok e se té b e n a c s a lá d fő fo g la lk o z á s a s z e r in ti sú ly b e li e lté ré s e k m a gyaráza tá t v a ló s z ín ű le g abban k eresh etjü k , h ogy a k orá b b i é v tiz e d e k k el sz em b en nagyobb szám b an jelen tk eztek e g y etem i (fő is k o la i) fe lv é te lr e olyan szü lők g y e r m e k e i, akiknek anyagi h e ly z e te sz erén y eb b n ek tekinthető. A c s a lá d fő fo g la lk o z á s v á lto z á s á b ó l k öv etk ező s ú ly b e li e lté r é s e k a m inta á tla g a itól u gyan csak a jelen tk ezett leányoknál m u tatkozik je lle g z e te s e b b e n . A tá rs a d a lm i á tr é t e g e z ő -
11
81
dés k övetk eztéb en a legnagyobb e lt é r é s ( - 2 , 3 2 k g) az á tla g tól azon leányoknál m u tatkozik, ah ol a c s a lá d fő k o rábban m e z ő g a z d a s á g i
fizik a i d o lg o z ó v olt és je le n le g nem m e z ő g a z d a s á g i fiz ik a i d o lg o z ó . K iseb b m érték ű , de
u gyan csak n egativ e lő je lű
az e lt é r é s ( - 1 , 91 kg) azon esetek b en , ah ol a c s a lá d fő k orá bb an s z e lle m i d o lg o z ó v o lt
és je le n le g szakm u n kás,
ille tv e segédm u n k ás. A fo g la lk o z á s v á lto z á s töb b i c s o p o r tjá b a n a p lu sz vagy m inu sz
e lt é r é s e k jelen ték telen ek és nem szign ifik á n sa k ( 2 .
10,
2. 12 tábla). A z 50. tá blá zat r é s z le t e z i a c sa lá d fő fo g la l
k o zá s a s z e r in t a te s ts ú ly e lté r é s e k e t a m inta á tla g a itól, tekintet n élkül az é le tk o r r a .
Nő {q )
F é r fi (ď )
E lté r é s a m inta átlag ától (kg)
A c s a lá d fő je le n le g i fo g la lk o z á sa 1
3
2
Mg. fiz ik a i d o lg o z ó , m g . ön á lló s e g itő c sa lá d ta g
+
06
- 2 ,5 0
N em m g . s z a k -, v a g y betanított m unkás, b e d o lg o z ó
- 0 ,3 8
- 0, 70
Segédm unkás, n a p szá m os
+
- 1, 97
N em m g . ön á lló, se g itő csa lá d ta g
+ 0, 09
- 0,91
É r te lm is é g i és v e z e tő állású
+
+
1,
0,
28
0,66
0 , 02
E g yéb s z e lle m i d o lg o zó
- 0, 72
+ 1, 05
N yu gdijas, já r a d é k o s , vag yon áb ól élő
+ 0, 09
+ 0, 19
3 .2 .4
T estsú ly és a te lje s érték ű fe h é r jefo g y a s ztá s A te s ts ú ly alaku lásában , v á ltozá sa ib a n a tá p lá lk ozá s e g é s z é t tekintve nem e ls ő d le g e s e n ható tén y ező
a fe h é r je fo g y a s z tá s .
Ennek e lle n é r e a te s tm a g a ss á g g a l m e g e g y e ző e n m indkét nem m inden k orév éb en a 29 g
é s k e v eseb b fe h é r je fo g y a s z tá s e se té n a te s ts ú ly k ev eseb b a m inta átlagán ál; gy a sztá s e s e te ib e n a testsú ly
60 g é s annál több fe h é r je fo
v is z o n t töb b. A z em litett e lté r é s e k fiuknál nagyobbak, leá n yok n á l k iseb b ek .
A 3 0 - 4 0 g te lje s értékű fe h é r je fo g y a s z tá s e s e te ib e n a m inta á tla g a itól v a ló e lt é r é s e k a 19 é v e s leá n y ok tól e l tek intve,
nem je le n tő s e k . A z 51. tá blá zat é le tk o r r a v a ló tekintet nélkül fo g la lja ö s s z e a m in im á lis
és
op ti
m á lis fe h é r je fo g y a s z tá s s z e r in ti te s ts ú ly átlagokat és azoknak e lt é r é s e it a m inta á tla g a itól.
F é r fi
E gy napi te lje s értékű f e h é r je fo g y a sz tá s (g) 1
((f)
Nő (? )
X
E lté r é s a m inta átlagától
X
2
3
4
- 29
64, 45
- 1, 70
30 - 45
65, 52
46 - 59
66
60 -
6
, 13
7, 94
E lté r é s a m inta átlagától 5
54, 39
- 0, 93
- 0,6 3
55, 90
+ 0, 58
-
0 , 02
55, 76
+ 0, 44
+ 1, 79
56, 13
+
0,
81
4
A fe lv é t e lr e jelen tk ezettek testsú ly átlagait - az egy napi te lje s értékű fe h é r je fo g y a s z tá s t v éve a la pul - k orév en k én t is elem eztü k és a kapott e lté r é s e k e t két m intás t-p r ó b á v a l e lle n ő riztü k .
P = 5 % -o s és
P = 1 % -o s szin ten ig a zolta n szig n ifik á n s a m in im á lis és o p tim á lis fe h é r je fo g y a s z tá s e se te ib e n m utatkozó sú ly b e li k ü lön b ség m indkét nem 19 é v e s c s o p o r tja ib a n (2 .1 1 tá bla ). A z 5 2 .táblázat a m in im á lis és op tim á lis te lje s érték ű fe h é rje fo g y a sz tá s n a k m e g fe le lő te s ts ú ly átlagok at, ta rta lm a z z a nem enként és k oréven k én t.
82
e lté ré s e k e t és azok szig n ifik á n cia p róbá ját
83
Ö ss ze h a so n litá s a m in tán belül) páron ként, a m in im á lis és op tim á lis fe h é r je fo g y a s z tá s s z e rint X
Á tlagok k ü lön b özete(kg)
Á tlag (kg)
_ X
X
Y
S z ó rá sn é g y ze t
X 2 X - Y
S 1
Y 2
1
3
4
5
Y 2
t
Szf
P %
S2 6
7
8
9
08
119
30>P^20
18 év es F é r fi 29 g é s k ev e s e b b 60 g és több
3 .2 .5
65, 32
67, 31
-1 ,9 9
(
9 6 ,6 7
81, 97
1,
T estsú ly és a szülők együ ttes havi k e r e s e te A sz ü lők együ ttes h avi k e r e s e te és a fe lv é t e lr e jelen tk ezettek te stsú ly a k özött nem olyan m érv ű az
ö s s z e fü g g é s , mint az várható v oln a . M intánkban "a lu ltá p lá lt" jelen tk ezett n in cs. E z azt je le n ti, h ogy a szülők a le g a la cs o n y a b b k e r e s e ti k a te g ó riá tó l a le g m a g a sa b b ig egvaránt b izto s íta n i ig y ek eztek és tudták a t e s t i f e j l ő d é s h e z, sú ly g y a ra p od á sh oz feltétlen ü l sz ü k s é g e s tápanyagokat. F iu k esetéb en az e g y e s k e r e s e ti k ategóriá k h oz ta rto z ó te s ts ú ly átlagok s z o r o s a n a k o r c s o p o r t átlaga k örü l h elyezked n ek e l és nem mutatnak a k e r e s e tte l em elk ed ő ten den ciát.
L eán yoknál is csa k a 18 és 19 é v e se k 1500 F t - o s k e r e s e ti k ategóriá jáb an m u tatkozik
- 3, 90 és -1 , 87 k g -o s e lt é r é s . A töb b i k e r e s e ti k a tegóriá h oz ta rto z ó te s ts ú ly átlagok nem térn ek el s z ig n ifi kánsan a k o r c s o p o r t o k átlag aitól. M eg jeg y zen d ő m ég , h ogy a k e r e s e ti kategóriákat nagyobb e g y ség ek b e fo g la lv a (1 5 00 -250 0 Ft, 25 01 -400 0 F t; 4001 Ft és több) úgy tűnik, h ogy a zok b iz o n y o s é le tfo rm á t és annak m e g fe le lő e n tá p lá lk ozá sb a n
e lté rő norm ákat k ép v iseln ek . K ise b b vá la szték ú , nagyobb m en n yiségű , kom plett f e
h é rjé b e n sz eg én y eb b és nagyobb vá la szték ú , k iseb b m en n yiségű és fe h é rjé b e n gazdagabb tá p lá lk ozá s e r e d m é n yezh eti a te s ts ú ly átlagokban m utatkozó k ieg y en litőd ést. A z előb b iek h ez ta rto zik annak e m lité s e is , h ogy a te s ts ú ly é r té k e lé s é b e n az in d iv id u á lis v on a tk ozá sok rendkivü l je le n tő s e k és a nők esetéb en a te s ts ú lly a l k ap c s o la to s "d iv a t" tén y ezők s e m m ellő zh e tő k .
84
18 Szülők együ ttes havi k e r e s e te (Ft)
X 2
1
19
éves E lté r é s a min ta átlagától 3
X 4
9.П
E lté r é s a m in ta átlagától 5
тНЛяоЪЪ
X 6
'
E lté r é s a m in ta átlagától 7 " '
F é r fi (
65, 65, 67, 64, 65, 65, 65, 64,
37 43 93 98 35 70 49 76
-0, -0, +2 , -0 , -0 , +0, -0, -0 ,
-1500 1501-2000 2001-2500 25 01-3000 3001-3500 3501-4000 40 01 -500 0 5001-
51, 55, 54, 54, 54, 54, 57, 55,
06 06 48 92 14 58 06 30
-3 , +0 , -0 , -0 , -0, -0 , +2 , +0,
28
65, 63, 67, 66, 64, 64, 65, 65,
22
28 67 30 05 16 89
89 52 67 33 29 71 17 38
+0, -1 , +2, +0, -1 , -0 , -0 , +0 ,
53 84 31 97 07 65 19
68
02
, 65, 68, 66, 67, 66, 68, 65,
09 45 54 74 82 73 23 38
+0, 78 - 1,86 +1, 23 -0 , 57 +0, 51 -0 , 58 +0, 92 -1 , 93
-1 , +2, +1, +0 , -2, - 1, +0, +1,
87 07 75 18 82 06 85 96
57, 57, 58, 53, 53, 54, 55, 55,
36 75 33 97 76 73 50 61
+1, 59 +1, 98 +2, 56 -1 ,8 0 - 2 , 01 -1 , 04 -0 , 27 - 0 , 16
Nő (ę) 90
53, 57, 57, 55, 52, 54, 56, 57,
10
48 04 82 38 10
34
83 77 45 88 88
64 55 66
3 . 2 . 6 A z 1966. évben Budapesten fe l v é t e lr e jelen tk ezettek és az 1935-1966. évek k özött vizsgá lt eg yetem i (főiskola i) hallgatók testsú ly adatainak összeh asonlitása A z 19 66 -ban v izsg á lta k és az 19 35-1966. év ek k özötti e g y etem i h allgatók te s ts ú ly adatainak ö s s z e h a son litá sa , a te rm e th e z h a son lóa n ,előb b tekintet nélkül az é le tk o rr a , m ajd k o ré v e k s z e r in t történ t. A z e lt é r é s e ket t-p r ó b á v a l ellen őriztü k . A z ö ss z e h a s o n lito tt m inták eg yesitett e le m sz á m a 26 989. E b b ől fé r fi h allgató 20 953, nő h allgató
6
036. .
A z é le tk o rr a v a ló tekintet nélkül tett ö ss z e h a s o n litá s a fé r fia k esetéb en kü lönösen érzék en y en je l z i az 19 41-1946.
évek - II.
v ilág h áb orú - nem m e g fe le lő tá p lá lk o zá s i k örü lm én y eit és ahhoz v iszo n y ítv a
az
1966-ban v izsg á lta k te s ts ú ly átlagának e lt é r é s e 2 ,4 2 kg. (3 .2 táblák) E m élyp on ttól eltekin tve az 1 9 35 -194 0. és 1951 -195 6. évek id ő e g y sé g e ib e n v iz sg á lt f é r fi h allgatók testsú ly a m e g e g y e z ő átlagban az 1966-ban je le n tk e zett fia ta lok te s ts ú ly átlagával. A testm a g a ssá g h oz h ason lóan a v á r o s és v id ék v iszon y la tá b a n je le n tk e ző e lt é r é s m in dh árom id ő e g y sé g b e n kim utatható, kü lönösképpen az 19 51 -ben v iz s g á lt K L T E f é r fi h allgatók esetéb en , akiknek te stsú ly a -3 , 32 k g -m a l k ev eseb b az 1966-ban vizsg áltak én ál. L eán yok e s e té b e n c sa k az 1941 -46. és 1951-56. évek id ő e g y sé g e in e k adataival le h e ts é g e s az ö s s z e h a son litá s.
A z 19 66 -ban v izsg á lta k testsú ly a k eveseb b ,
te s ts ú ly a v olt.
m int az em litett időszak ok b an v iz s g á lt nő hallgatók
A z e lt é r é s nem nagy m értékű és nem tekinthető szign ifik ánsnak . E sú ly cs ö k k e n é s e g y fe lö l az
é s s z e r ű b b tá p lá lk o zá s b ó l, m á s r é s z t a "d iv a tb ó l" adódik. A z 19 35-1966.
évek között v iz s g á lt - az irod a lom b a n k özölt - e g y etem i h allga tók te s ts ú ly átlagai
a v izsg á la t h elyén ek , időpontján ak és a s z e r z ő m e g je lö lé s é v e l az 54. és 55. táblázatokban k erü ltek ö s s z e fo g la lá s r a .
85
S or szám
E g y e te m (fő is k o la ) m e g n e v e z é s e , h ely e
1
1 .
2
.
3.
4.
5.
6
.
7.
8
.
9.
10
11
12
.
.
.
13.
14.
18
19
A v iz sg á la t id ő pontja
A v izsg á la to t v é g e zte, a s z e r z ő neve
A k ö z lé s id ő pontja
N
X
N
X
2
3
4
5
6
7
8
62, 76
éves
T is z a István T u d om á n y egy etem , D e b r e ce n
19 3 5 /3 6
N eu ber
1936
46
63, 55
69
P ázm án y P é te r T u d om á n y egy etem , Budapest
19 3 7 /3 8
A por
1941
284
65, 98
231
68
P ázm án y P é te r T u d om á n y egy etem , Budapest
19 3 8 /3 9
A por
1941
243
65, 52
307
65, 35
T is z a István T u d om á n y egy etem , D e b r e ce n
19 3 8 /3 9
J en e y -B a lo g h
1942
39
62, 90
149
62, 70
J ó z s e f N á dor M ű s za k i- és G a zd a ságtudom án yi E g y e te m , Budapest
19 3 5 /3 9
M ezei
1940+
-
-
T is z a István T u d om á n y egy etem , D e b r e ce n
1 9 3 9 /4 0
Jen ey
1940
38
64, 82
109
64, 63
P ázm án y P é te r T u d om á n y egy etem , Budapest
19 40 /4 1
A llo d ia to r is N e m e sk é r i
1970
359
65, 91
389
65, 64
19 4 1 /4 2
A llo d ia to r is N e m e sk é r i
1970
234
62, 61
119
63, 06
T is z a István T u d om á n y egy etem , D e b r e ce n
19 4 1 /4 2
J e n e y -B a lo g h
1942
48
63, 70
102
62, 60
P á zm á n y P é te r T u d om á n y egy etem , Budapest
19 4 5 /4 6
N e m e sk é r i
1970
370
60, 43
304
60, 56
K ossu th L a jo s T u d om á n y egy etem , D e b r e ce n
1951
R ajkai
1954
-
-
-
19 5 5 /5 6
M oln á r
1968++ 627
65, 10
990
65, 70
E L T E , B O TE , M ű szak i E g y etem , B udapest, K L T E , D O TE , D e b r e ce n , M ű szaki E g y etem , M isk o lc
1956
M oln á r
1968+++446
66
, 40
811
66
, 30
T e s t n e v e lé s i F ő is k o la , Budapest
1966
E ib e n -G y e n is
1969
66
,
70
66
, 26
P á zm á n y P é te r T u d om á n y egy etem , Budapest •
E ö tv ö s L órá n d T u d om á n y egy etem , O rv ostu d om á n yi E g y etem , Budapest
-
, 57
-
-
19 51 /5 2
63
86
20
22
21
23 é v e s és id ő s e b b
éves N 9
35
X
N
X
10
11
12
61, 16
57
N
E gyü ttesen
X
N
X
14
15
16
30
62, 55
-
86
181
65, 25
343
66
66
, 49
334
67,
13
63, 53
S or szá m
N
X
17
18
-
237
62, 83
1
.
, 71
1 527
65, 63
2
.
86
1 486
6 6 ,4 9
3.
63,
88
4.
00
283
65,
, 59
245
66
, 95
173
130
63, 50
133
64, 20
96
64, 00
194
64, 96
741
-
-
-
-
-
-
-
-
3 000
65, 00
5.
164
64, 98
120
64, 03
108
6 4 ,3 9
200
66
, 36
739
65, 05
6
166
65, 73
114
67, 21
44
69, 35
217
68
, 47
1 289
78
61, 62
45
63, 20
35
61, 09
94
66
, 79
605
63, 19
8
132
64, 50
138
64, 60
118
64, 60
210
65, 31
748
64, 40
9.
224
61, 38
135
60,
20
77
61, 27
246
61, 53
1 356
61,
02
10
.
-
-
-
-
-
-
-
-
1 000
62, 83
11
.
758
65, 40
467
65, 80
257
65, 30
445
65, 03
3 544
65, 40
12
.
924
66,
50
850
66,
40
644
66
,
20
815
66,
49
4 490
66,
34
13.
67, 80
-
-
-
-
28
69, 64
191
67, 20
14.
205
60,
184
66
30
Ö s s z e s e n : 20 953
87
66
, 44
.
7.
.
S or szá m
E g y etem (főisk ola ) m e g n e v e z é s e , h elye 1
1.
T is z a István T u dom á n yegyetem , D e b r e ce n
A A k ö z lé s v izsg á la to t v é g e z te , id ő a s z e r z ő neve pontja
A v izsg á la t id ő pontja
3
2
4
19
18 év es N
X
N
X
5
6
7
8
Jen ey
1940
10
60, 50
22
59, 77
P ázm án y P é te r T u dom á n yegyetem , Budapest 1940/41
A llo d ia to r is N em esk éri
1970
139
58, 21
75
56, 56
P á zm á n y P é te r T u dom á n yegyetem , Budapest 1 941/42
A llo d ia to r is N e m e sk é r i
1970
202
56, 92
116
56, 35
T is z a István T u dom á n yegyetem , D e b r e ce n
J e n e y -B a lo g h
1942
-
27
55, 70
P ázm án y P é te r T u dom á n yegyetem , Budapest 1945/46
N e m e sk é r i
1970
181
54, 67
117
55, 77
E ö tv ö s L órá n d T u d om á n y egy etem , O rv ostu d om á n yi E g yetem , B udapest
19 55 /5 6
M oln á r
1968+
631
57, 50
894
56, 50
E L T E , B O T E , M űszaki E g y etem , Budapest K LTE , DOTE, D ebrecen , M űszak i E g y e te m , M is k o lc
1956
M oln á r
169
57, 10
291
56, 40
8.
T a n ítók ép ző In tézet, S zom b a th ely
1964
E iben
1966+++
9.
T e s t n e v e lé s i F ő is k o la , B udapest
1966
E ib e n -G y e n is
1969
2.
3.
4.
5.
6.
7.
1 939/40
1 941/42
-
19 51 /5 2
88
-
69
54, 83
-
51
-
55, 47
T -----------------------------------------------------------------
20
21
22
23 é v e s és id őseb b
év es N
X
9
10
E gyü ttesen
N
X
N
X
N
X
N
X
11
12
13
14
15
16
17
18
21
53, 90
9
54, 00
55
56, 87
42
55, 96
50
55, 58
20
36
55, 10
62
496
9
S or szá m
56, 00
9
54, 33
80
56, 64
1.
11
55, 72
25
56, 60
347
57, 46
2
53, 85
16
57, 00
42
56, 33
446
56, 43
3.
23
58, 40
21
5 5 ,4 0
16
54, 01
126
55, 70
4.
56, 17
63
55, 33
19
54, 00
81
55, 39
523
55, 26
5.
56, 40
202
55, 90
108
57, 60
348
56, 70
2 679
56, 80
6.
89
.
A z 56. tá blázat az 19 66 -ban fe lv é t e lr e je le n tk e ze tte k és az 1 9 35 -195 6. év ek között v iz s g á lt f é r fi és nő h allga tók te s ts ú ly átlagainak álta lá n os (1 8 -2 3 é v e s és id ő s e b b ), valam in t a 18 és 19 k o ré v e k s z e rin t r é s z le t e zett ö s s z e h a s o n litá s e r ed m én y eit fo g la lja ö s s z e . A tá blá zat a d ata iból az is kitűnik, h ogy a v olt 18 és 19 éve*s fé r fi és nő h allga tók e se te ib e n a te s ts ú ly átlag ok e lt é r é s e
az 19 66 -ban v iz s g á lta k é tó l
ugyanolyan
e lő je lű
és m érték ű , m int a 18-23 é v e s é s id ő s e b b e k esetéb en .
56. A z 1935-1956. években vizsgált 18, 19 é v e s , valamint a 1 8 -23 é v e s és idősebb eg y etem i hallgatók testsú ly (kg) átlagai és e lt é r é s e i az 1966. évi minta átlagaitól
1935 40 A v iz s g á la t h elye 1
X 2
1 9 5 1 /5 6
1941 /46 X -Y
X
X -Y
X
X -Y
3
4
5
6
7
90
A z 1 9 66 -ban e g y e te m i (fő is k o la i) fe lv é te lr e je le n tk e ze tte k és a m e g e lő z ő év tized ek b en v iz s g á lt e g y e te m i h allga tók te s ts ú ly átlagainak általán os (1 8 -2 3 é v es) és k o ré v e k s z e r in ti ö s s z e h a s o n litá s a e r ed m én y eit a kétm in tás t -p r ó b a e lle n ő r z ő v iz sg á la to k is m e g e r ő s ítik . 1966.
K ü lön ösen v on a tk ozik ez fé r fia k vonatk ozásában az
é v i és az 1 9 4 5 /4 6 . é v i te s ts ú ly átlagok igen k ife je z e tt sz ig n ifik á n s k ü lö n b ö z e ié r e , a m e ly a 18, 19 év es
k oru a kra is é r v é n y e s . F é r fia k esetéb en a Budapesten és D e b re ce n b e n v iz s g á lt e g y e te m i h allgatók te s ts ú ly kü lö n b s é g e i is ig a z o lt szig n ifik a n ciá t mutatnak az 1966. é v i je len tk ezettek testsú ly á h oz v iszon y ítv a . A z 1 9 40 -194 5.
évek között v iz s g á lt nő h allga tók testsú ly a szign ifik á n sa n n agyobb, mint az 1966-ban
v iz s g á lt jelen tk ezett leá n y ok te s ts ú ly a . 1 9 4 0 -tő l k e zd őd őleg a nő h allga tók te s ts ú ly c sö k k e n é s e fig y e lh e tő m eg ; az 1 9 4 5 /4 6 . tanév nő h allgatóin ak testsú ly a e g y e z ik m eg m intánk te s ts ú ly átlagával. A z ezt k övető években kis m érték ű e m e lk e d é s fig y elh ető m eg. A s z ig n ifik a n c ia v iz sg á la to k adatait az 57. , 58. , 59. , 60. , 61. táblázatok r é s z le t e z ik .
11. A vizsgáltak testsúlyának összeh asonlitása (1966; 1940/41; 1941/42; 1945/46 évek) F é r fi
91
92
A z 1966. évben je le n tk e zettek és az 1938:-1956. években v iz s g á lt h a llga tók ö ss z e h a so n litá s a évenként és eg yetem ek s z e r in t X Y 1
Á tlagok k ü lö n b ö ze te (kg)
Á tlag (kg)
S z órá sn ég y zet t
X
2
Y
3
X -Y
X
4
2
Y 2
S1
S2
5
93
6
7
Szf.
P %
8
9
A z 1966. év ben je le n tk e zettek és az 1935 -195 6. években v iz s g á lt h a llg a tók ö ss z e h a s o n litá s a é venként és eg y etem ek sz e rin t X
Á tlag (kg)
Á tlagok k ü lön b özete(kg)
Szf.
P %
7
8
9
t X
Y
X
X -Y
Y 1
S z ó rá sn é g y z e t
3
2
2
Y 2
S1
S2
5
4
6
18 év es F é r fi ( 3 ) 1. 1966. é v i v iz sg á lta k T is z a István Tud. eg y etem , 1935
65, 65
63, 55
+2 ,
10
72, 22
33, 98
1, 63
438
20>P>1 0
2. 1966. é v i v iz s g á lta k P á zm á n y P é te r Tud. eg y e te m , 1 9 3 8 /39
65, 65
65, 52
+ 0 , 13
72, 22
66
, 09
0, 19
636
90>P>80
3. 1966. év i v izsg á lta k T is z a István Tud. eg y etem , 19 38 /3 9
65, 65
62, 90
+2, 75
72, 22
39, 81
1, 96
432
P = 5
4. 1966. é v i v izsg á lta k T is z a István Tud. eg y e te m , 19 39 /4 0
65, 65
64, 82
+0,
3
72, 22
52, 99
0, 58
431
60>R>50
5. 1966. é v i v izsg á lta k P á zm á n y P é t e r Tud. eg y e te m , 1940/41
65, 65
65, 91
- 0 , 26
72, 22
108, 28
0, 38
751
P c# 7 0
. 1966. év i v izsg á lta k P á zm á n y P é te r Tud. eg y etem , 19 41 /4 2
65, 65
62, 61
+3, 04
72, 22
58, 81
4 ,4 7
627
P ^
65, 65
63, 70
+1, 95
72, 22
57, 61
1, 51
440
20>P>10
65, 65
6 0 ,4 3
+5, 22
72, 22
41, 24
9 ,4 9
763
P<&0, 1
9. 1966. é v i v iz sg á lta k E L T E , B O TE , 1 9 5 1 /5 2 ,1 9 5 5 /5 6
65, 65
65, 10
+0, 55
72, 22
57, 91
1,
08
1020
30>P>20
10. 1966. év i v iz sg á lta k E L T E , B O T E , M ű sz a k i E g yetem , B udapest, K L T E ,D O TE , D e b r e ce n , M ű szak i E g y etem M is k o lc , 1956
65, 65
66
, 40
-0 , 75
72, 22
56, 40
1, 36
839
20>P>10
6
7. 1966. é v i v iz s g á lta k T is z a István Tud. eg y e te m , 1 9 4 1 /4 2 8
. 1966. év i v iz sg á lta k P á zm á n y P é te r Tud. eg y etem , 19 45 /4 6
8
94
0
,
1
A z 1966. évben je le n tk e zettek és az 19 35-1956. években v iz s g á lt h a llg a tók ö s s z e h a s o n litá s a évenként és eg yetem ek s z e rin t X
Á tlagok k ü lön b özete(k g)
Á tlag (kg)
Szf.
t X
Y
"x - y "
Y 1
S z ó rá sn é g y ze t
2
3
4
X 2
Y 2
S1
S2
5
7
6
8
P %
9
19 év es F é r fi (c5 ) 1. 1966. é v i v izsg á lta k T is z a István Tud. eg yetem , 1935
65, 36
62, 76
+ 2 , 60
59, 93
36, 12
2, 50
6 5 ,3 6
65, 35
+0 ,
01
59, 93
3. 1966. év i v izsg á lta k T is z a István Tud. eg y etem , 19 38 /39
65, 36
62, 70
+2 ,
66
4. 1966. év i v izsg á lta k T is z a István Tud. eg y etem , 19 39 /4 0
65, 36
64, 63
5. 1966. év i v izsg á lta k P ázm án y P é te r Tud. eg y etem , 19 40 /4 1
65, 36
. 1966. év i v izsg á lta k P ázm án y P é te r Tud. eg yetem , 1 9 4 1 /4 2
2
6
. 1966. é v i v izsg á lta k P á zm á n y P é t e r Tud. eg y etem , 1 9 3 8 /3 9
7. 1966. év i v iz s g á lt a k T is z a István Tud. eg y etem , 19 41 /4 2
229
2>P>1
62 ,41
0
01
467
P>90
59, 93
45, 42
3, 24
309
l>Ev0 ,
+0, 7 3
59, 93
31, 92
0, 84
269
Pü#40
65, 64
- 0 , 28
59, 93
63, 06
0, 38
549
P s*70
6 5 ,3 6
63, 06
+2, 30
59, 93
55, 29
2, 50
279
2^P=».l
65, 36
62, 60
+2, 76
59, 93
45, 83
2, 97
262
1>P»0, 1
*
95
,
1
A z 1966. évben je le n tk e zettek és az 1940-1956. években v iz s g á lt h a llga tók ö s s z e h a s o n litá s a évenként és eg yetem ek s z e r in t .л. Y i
Á tlagok k ü lön b öze ié (kg)
Á tlag (kg)
X
Y
2
3
S z ó rá sn é g y ze t
X -T
t
Szf.
P %
7
8
9
У s2 2
4
5
96
6
A z 1966. évben je le n tk e zettek és az 1940-1956. években v iz sg á lt h a ll gatók ö ss z e h a so n litá s a évenként és eg yetem ek s z e r in t X Y
1
13
Á tlagok k ü lön b özete (kg)
Á tlag (kg)
X
2
X -Y
Y
3
4
S z órá sn ég y zet t X 2
Y 2
S 1
S2
5
97
6
7
Szf.
P %
8
9
3. 3 TESTARÁNY JELZŐK A te s tm a g a ss á g és a te s ts ú ly m int alapvető fon tossá g ú m etrik u s adatok önm agukban is a lk alm asa k a t e s tfe jle tt s é g m érték én ek m e g á lla p itá s á ra . A z e m é r e te k b ő l szám itott alkati je lz ő k ezen tú lm enően az alkat általán os k ife je z é s é r e nyújtanak le h e tő s é g e t.
E c é lb ó l le g a lk a lm a sa b b a k a Kaup és L iv i je lz ő k . A Kaup je lz ő
az egyén alkatát n em eg y s ze rű e n a te s tm a g a ss á g és te s ts ú ly v iszon y á b a n adja, hanem a te s tm a g a ss á g és a test h a rá n tm etszetén ek v iszon yába n . Ily é rte le m b e n e je lz ő b e n a s z é le s s é g i m é r e te k n agysága, a b e ls ő s z e r v ek és iz o m z a t fe jle tts é g e is k ife je z é s r e jut. A L iv i je lz ő a Каир je lz ő t ő l annyiban t é r e l, h ogy a testsú ly t l i n e á r is m e n n y is é g re reduk álva, m in tegy a te s tm a g a ss á g g a l a zon os m é r té k r e n d s z e r b e n fe je z i ki az alkatot.
3 .3 .1
Каир j e l z ő A fe lv é t e lr e jelen tk ezettek m intáján belü l a je lz ő átlaga fiuk e se té b e n X = 2 ,2 7 . A z átlag a n orm á l
te s ti fe jle tts é g e t k ife je z ő 2, 2 értékn ek m e g fe le l 1 8 -2 3 é v e s korban . L eán yok e se té b e n az átlag X = 2, 19. E z az érték ,
ha kis m érték b en is , de m á r a gyen gébb te s ti fe jle tts é g irányában v a ló elto ló d á s t je l z i. Igen ta n u l
sá g o s a je lz ő c s o p o rtg y a k o ris á g a in a k e le m z é s e ,
am ennyiben a fiuk 48, 5 % -a , a leá n y ok 58,
8
% -a ta rto z ik a
gyen gébb te s ti fe jle tts é g e t jelen tő alkati c s o p o r tb a . E z az im ént em litett m e g o s z lá s azt je le n ti, h ogy 394 egyén a fiuk közü l és 467 eg yén a leá n y ok k özü l,
akik a "m a g a s " ,
"ig e n m a g a s " term e tü e k , azoknak h o ssz irá n y ú
te s tn ö v e k e d é s e té n y le g e s e n a k c e le r á lt, a m ely et nem követett u gyanolyan m érték b en a s z é le s s é g i, azaz h arán tirán yú n övek ed és. A 2. 26, 2. 28 tábla adatai a Каир je lz ő c s o p o r t k a te g ó r iá i s z e rin t r é s z le t e z i a te s tm a g a ss á g és t e s t sú ly p a ra m é te r e it és eze k b ő l v ilá g o sa n k iolv a sh a tó, h ogy a h arán tm etszetben a testn öv ek ed és m ilyen m é r té k ben m aradt e l a h o ssz n ö v e k e d é stő l. A Каир je lz ő k o ré v e k s z e r in ti átlagait a 62. ,a je lz ő c s o p o r t g y a k orisá g a it a
K o r (év)
Nő (5 )
X
X 3
2
, 18 , 18 2, 24 2, 27 2, 40 2, 35
2
2
20 21 22
23 és id őseb b
98
3. táblázat ta rta lm a zza .
F é r fi (d0
1
18 19
6
2, 2, 2, 2, 2, 2,
15 16 19 20 21
27
A z 1966.
évi jelen tk ezettek és az 1938 -195 6. évek között v iz s g á lt e g y etem i f é r fi h allgatók m in táib ól
h á ro m s o r o z a t adataival v olt le h e ts é g e s az ö ss z e h a s o n litá s (6 4 .táblázat - 1 9 3 8 /3 9 ; 1951; 1 9 5 1 /5 2 - 19 5 5 /5 6 ). A k o ré v e k s z e r in ti 1966.
év i Kaup je lz ő átlagok é r té k e i m inden esetb en m agasabbak,, m int a h á ro m s o r o z a t
b á rm e ly ik k orév én ek átlaga. E z az e g y s é g e s és m inden k o r é v r e vonatkozó e lt é r é s utal a r r a , h ogy b á r az ak c e le r á lt h o ssz n ö v e k e d é s nagyobb m érték ű ,
de az u tóbbi években é sz le lh e tő m á r a h arán tm etszetben is a n a
g yobb m érték ű n öv ek ed és, a m e ly a k ieg yen sú ly ozottab b testn öv ek ed és ten den ciájá n a k é r v é n y e s ü lé s é t je lz i.
•
19
18
20
A v iz sg á la t h ely e és id e je 1
21
22
5
6
év es
.
..
2
3
.
4
23 év es és id ő seb b 7
3 .3 . 2 L ivi j e l z ő
A z előb biek b en tá rg y a lt Каир je lz ő v e l sz e m b e n a L iv i je lz ő m ég h atározottabban utal a h o s s z - é s s z é le s sé g i n övek ed és között fen n á lló e lt é r é s e k r e .
A je lz ő
átlaga fiu k e s e t é b e n X = 2 3 , 3 3 ,
leányoknál X = 2 3 , 5 1 .
M indkét átlag - a m inta e g é s z é r e vonatkoztatva - a n o rm á lis te s ti fe jle tts é g m érték ét f e je z i ki. A z átlag a z on ban a b s z tra k ció , és annak értékben igen je le n tő s e k a m in u sz, ille tv e p lu sz v a riá n sok . K ife je z é s r e ju t ez a L iv i je lz ő c s o p o rtg y a k o ris á g a ib a n , am ennyiben a v iz sg á lt fiuk 5 8 , 0 % -a , a l e á nyok 37, 4 % -a ta rto zik az átlagon alu li c so p o rto k b a . A L iv i je lz ő sa já tosa n je l z i fiuk és leá n yok esetéb en e g y aránt,
h ogy az "ig e n m a g a s" term etü ek (
<j> X = 165, 29 c m term et) s z é le s s é g i n övek ed éséb en
m en n yire m aradtak el a h o ssz n ö v e k e d é sh e z k é p e s t. A 6 5 . tá blá zat a L iv i je l z ő k o ré v e k 66. táblázat a je l z ő c so p o r tg y a k o r is á g a it
fo g la lja ö s s z e .
99
s z e r in ti á tla g a it,
a
F é r fi
Nő
ď
K o r (év)
¥ "<
1 18 19 20 21 22 23 és
2 22, 23, 23, 23, 23, 23,
id őseb b
3 38 00 80 46 67 73
22, 23, 23, 23, 23, 23,
95 24 61 68 72 88 •
A L iv i je lz ő c s o p o r tg y a k o r is á g i tá blá zatáb ól le o lv a s h a tó továbbá a két nem te s ti fe jle tts é g é n e k e lté rő ad ottsága is . A L iv i je lz ő "2 4 , 01- X " cso p o rtjá b a n m utatkozó igen m a ga s g y a k orisá g m inden v a ló s z in ü s é g s z e rint a m á r em litett su lytöb bletü ek k el függ ö s s z e
(2. 27, 2. 29 tábla).
3. 4 SZÉ LE SSÉ G I M É R E TE K , M E LLK A SK E R Ü LE T A v á ll- (b ia c r o m ia lis ) és c s ip ő s z é le s s é g (b isp in a lis), valam in t a m e llk a sk erü let m érték én ek m eg á lla p itá sá n túlm enően,
a te s ti
fe jle tts é g
e g y fe lő l a k ö rn y e z e ti tén y ezők (te s tn e v e lé s, sp ort, s t b . ), m á s fe lő l
- a c s ip ő s z é le s s é g esetéb en - a n em i d im o rfiz m u s m e g íté lé s e sz e m p o n tjá b ó l lé n y e g e s , m etrik u s je lle m z ő k .
3 .4 .1
V á llsz éles ség M indkét n em b eli fia ta lok ra a "k ö z e p e s e n s z é l e s " , " s z é l e s " v á ll a je lle m z ő .
F érfia k : É le tk o rra v a ló tekintet nélkül a v á lls z é le s s é g átlaga 38, 87 cm . A 18 -2 3 év e se k k özötti v á ll s z é le s s é g átlagok külö n b ö ze te m in d ö s s z e 0, 41 cm . F ig y e le m r e m éltó, - de nem szign ifik á n san - h ogy a
je
le n le g is m e z ő g a z d a s á g i fiz ik a i d o lg o zó k , valam in t az é r te lm is é g i és v e z e tő állású c sa lá d fő k fiainak v á lls z é le s s é g e 39, 40 cm ; 39, 10 cm ; a töb b i fo g la lk o z á s i c s o p o r tb a ta rto z ó c sa lá d fő k g y erm ek ein ek v v á lls z é le s s é g e s z o r o s a n az átlag körü l h elyezk ed ik el.
Nők:
A c s o p o r tg y a k o r is á g és az átlag s z e rin t (3 4 ,4 5 cm ) a " k ö z é p s z é le s " , " s z é l e s " v á ll a m e g h a tá ro
zó. A z a la cso n y e s e ts z á m m ellett is m eg em líten d ő, hogy a vid ék i sz á rm a z á sú és m e z ő g a zd a s á g i fiz ik a i d o l g o zó k leányainak válla 1, 65 c m - r e l s z é le s e b b a m inta átlagánál. A 67. táblázat r é s z le t e z i koréven ként, m in d két n em b eli fia talok v á lls z é le s s é g c s o p o r to k s z e r in ti m e g o sz lá s á t.
100
-
36
59
15, 0
23
14, 2
10
10, 9
6
8, 1
3
6, 1
4
9, 7
105
12, 9
37
-
38
132
33, 4
50
30, 9
27
29, 3 17
23, 0
12
24, 5
12
29, 3
250
30, 7
39
-
40
134
33, 9
58
35, 8
30
32, 6
27
36, 4
15
30, 6
17
41, 5
281
34, 6
41
-
42
57
14, 4
27
16, 7
23
25, 0
20
27, 0
14
28, 6
7
17, 1
148
18, 2
43
-
44
12
3, 0
3
1, 8
2
2, 2
3
4, 1
5
10, 2
1
2, 4
26
3, 2
45
-
46
1
0, 3
1
0, 6
-
-
1
1 .4
-
-
-
-
3
0, 4
100, 0 162
100, 0
92
100, 0
74
100, 0
49
100, 0
41
100, 0
813
100, 0
Együtt
395
Nő -
26
1
0, 2
-
-
1
1, 3
-
-
-
-
-
-
2
0, 3
27
-
28
1
0, 2
1
0, 5
2
2, 6
-
-
-
-
-
-
4
0, 5
29
-
30
7
1, 9
7
3, 6
4
5, 2
-
-
1
2, 5
1
2, 7
20
2, 5
31
-
32
38
10, 0
22
11, 1
6
7, 8
5
8, 2
4
10, 0
2
5 ,4
77
9, 7
33
-
34
129
33, 9
67
33,8
25
32, 5
17
27, 8
9
22, 5
8
21, 6
255
32, 1
35
-
36
176
46, 2
83
41, 9
27
35, 1
28
45, 9
18
45, 0
18
48, 7
350
44, 1
37
-
38
28
7, 4
15
7, 6
12
15, 5
9
14, 8
7
17, 5
8
21, 6
79
9, 9
39
-
1
0, 2
3
1, 5
-
-
2
3, 3
1
2, 5
-
-
7
0, 9
381
100, 0
100, 0
77
61
100, 0
40
100, 0
37
794
100, 0
Együtt
198
100, 0
100, 0
V á lls z é le s s é g r e vonatkozó adataink összeh a son lítá sa k én t m in d ö s s z e eg y adat k ie m e lé s e A z 1937 -193 9.
kívánatos.
tanévek fé r fi e g y e te m i hallgatóin ak (A p or, 1941) v á lls z é le s s é g átlaga (X = 3 7 ,4 0 cm ) az 1966.
é v i v iz s g á lt m inta átlagától - 1 ,4 7 c m - r e l t é r e l. A m a i fia ta lok nagyobb v á lls z é le s s é g e ö s s z e fü g g a m agasabb te r m e tte l, ille tv e m indazon k ö rn y e ze ti tén y ezők k el, a m ely ek a k ed v ezőb b testn öv ek ed ést b iz to s ítjá k . A te lje s értékű fe h é r je fo g y a s z tá s és a v á lls z é le s s é g k oréven k én ti átlagait két m intás t-p r ó b á v a l e l le n ő r iz v e , m egállapíth ató, h ogy P = 1 % -o s és P = 5 % -o s szin ten szign ifik á n sa n e lté rő k a 18, 19 év es fé r fia k és nők v á lls z é le s s é g é n e k átlagai, a 29 g és annál k ev eseb b , ille tv e a 4 6 -5 9 g és 6 0 g -n á l több t e lje s értékű f e h é r je fo g y a s z tá s eseteib en .
102
103
A v á lls z é le s s é g b e n m utatkozó ezen ö s s z e fü g g é s a s z e r v e z e t e g é sz é n e k k e v é s b é , ille tv e jobban fejlett voltában m int r é s z je lle g z e t e s s é g m utatkozik. A 68. táblázat a 18, 19 é v e s e k v á lls z é le s s é g é n e k páronként ö s z szehasonlit.ott átlagait, e lt é r é s e it és azok sz ig n ifik a n cia v izsg álatá n a k adatait r é s z le t e z i; m in im á lis, k ie lé g itő és op tim á lis te lje s értékű fe h é r je fo g y a s z tá s eseteib en . (2. 13,
Ö ss ze h a so n litá s a m in tán b elü l, páronként, az eg y napra jutó á lla ti f e h é rje fo g y a s z tá s sz e rin t X Y
Á tlag (cm )
1
Á tlagok kü lön b ö z e ié (cm )
X
Y
x-Y
2
3
4
2. 14, 2. 24 tábla)
S z ó rá sn é g y ze t
X
2 S1
Y 2 S2
5
6
t
S zf
P %
7
8
9
18 év es F é r fi (
38, 07
39, 05
- 0, 98
6, 01
5, 45
2, 13
119
5>P>2
4, 76
3, 13
43
P<1
3, 88
3,4 6
86
P<1
19 év es F é r fi (
37, 00
39, 10
- 2, 10
4, 07
Nő (? ) 29 g és k ev eseb b - 4 6 -5 9 g
3 .4 . 2
33, 52
34, 94
- 1, 42
3, 31
M ellkaskerü let
A z e m b e r i te s t s z é le s s é g i fe jle tts é g é n e k igen sa já to s és fon tos je lle m z ő je a m e llk a s k e rü le t n a g y sá ga. A c so n to s m e llk a s , valam in t a háti és m e llk a s i iz o m z a t fe jle tts é g e h a tá roz za m eg e m é r e te t. A m ellk a s fe jle tts é g e ,
alakja alkattani, a b e - és k ilé g z é s k özötti m e llk a s k e rü le t k ü lönbség élettan i von atk ozásban s z o l
gáltat érté k e s tá jék oztatá st.
F érfia k : A n o rm á l m ellk a s k e rü le t, é le tk o rr a v a ló tekintet n élkül, az átlagot (X = 88, 81 cm ) és c s o p ortg y a k o ris á g o t tekintve "k ö z e p e s m e llk a s ü r e g " alk otásu (35, 5 %).
A z átlagokat e le m e z v e a 18, 19, 20 é v e
sek m e llk a sa " k ö z e p e s " ; a 21, 22, 23 é v e se k é "t á g ". A m ellk a s 23 -2 5 év es k o rig n öv ek szik , ez kitűnik abból is ,
h ogy a 18 és 22 é v e s e k m e llk a s k erü let átlaga k özötti k ü lön b ség + 3 ,6 5 cm . A z egyén i v a r iá c ió nagy, 46
(cm ) e g y ség et fo g la l m agában.
104
14
105
A "k ö z e p e s " és "tá g " m ellk a sk erü let é le tk o r s z e r in ti d iffe r e n c iá ja a k o ré v átlagoknak m e g fe le lő e n jut k ife je z é s r e c s o p o rtg y a k o ris á g o k b a n is , am ely ek et a 69. tá blázat r é s z le t e z .
A
A
A
A
igen szűk - 80, 90 25 m e llk a sk erü let szűk 81, 0 0 -8 5 , 90 88 m e llk a sk erü let k ö ze p e s 86, 0 0 -9 0 , 90 138 m e llk a sk erü let tág 99 91, 0 0 -9 5 , 90 m ellk a sk erü let igen tág 96, 00 45 Együtt
395
6, 3
4
2, 5
3
3, 3
22, 3
33
20, 4
15
16, 3
8
34, 9
67
41, 3
25
27, 2
25, 1
40
24, 7
33
11, 4
18
11, 1
100, 0
162
100, 0
1
2, 1
33
4, 1
10, 8
2
4, 1
1
2 ,4
147
18, 1
25»
33, 8
15
30, 6
19
46, 4
289
35, 5
35, 8
23
31, 1
17
34, 6
15
36, 6
227
27, 9
16
17, 4
18
24, 3
14
28, 6
6
14, 6
117
14, 4
92
100, 0
74
100, 0
49
100, 0
41
100, 0
813
100, 0
A n o rm á l m e llk a s k e rü le t fe jle tts é g é t a te r m e tte l ö s s z e v e tv e m egállap íth ató, h ogy a m a ga sa bb t e r m ettel a rán y osan nagyobb a m ellk a sk erü let is .
A 70. táblázat a d a ts o ra i s z e m lé le t e s e n m utatják a n orm á l
m e llk a s k e rü le t átlagok em e lk e d é sé t az " a la c s o n y " te r m e t c s o p o r t b ó l az "ig e n m a g a s " te r m e t c s o p o r t ig . E zen ö s s z e fü g g é s a h arm on ikus te s tfe jle tts é g e t ig a z o lja . B ru g sch -L e w y (1931) h á rom c s o p o r to t kü lönböztet m eg, a s z e r in t, h ogy a m e llk a s k e rü le t hány sz á za lé k a a testm a g a ssá g n a k . A z 5 0 -5 0 % k ö rü li érték ek et n o rm á l m e ll kasunknak ta rtja . E s z e r in t a c s o p o r to s itá s s z e rin t a v izsg á lta k n agy töb b ség én ek m e llk a s fe jle tts é g e a t e r m eth ez v iszo n y ítv a m e g fe le lő .
17. A vizsgáltak m ellk a sk erü lete (normál lég zésk o r) nem enként, k o rév ek sz er in t
T e stm a g a ss á g c s o p o r t (cm )
N
X
1
2
3
s
2
4
s 5
A m ellk a sk erü let é r té k e lé s é h e z h o z z á ta r to z ik a b e - és k ilé g z é s k ö zö tti k ü lön b ség m é r le g e lé s e is . A m ellk a s tá gu lá sa átlagban 9, 08 cm . E lé g g é je le n tő s a k ism érték ű m ellk a s tágulás c s o p o r tja (1 -8 c m ), g y a k o risá g a 42, 5 %; az átlagnak m e g fe le lő 9 -1 0 c m ,b e - és k ilé g z é s k özti kü lönbség g y a k o ris á g a 32, 3 %.
107
A 11 -18 c m - e s ,
je le n tő s m ellk a stá g u lá s 2 5 ,2 % -ba n fo rd u l elő.
E z u tóbb i c s o p o r tb a n a g y ob b részt
a r e n d s z e r e s e n s p o r to ló k ta rtozn ak. A 71. táblázat k o ré v e k sz e rin t r é s z le t e z i a m e llk a s k e rü le t b e - és k ilé g z é s k özötti k ü lön b özeiét, k o ré v e k sz e rin t.
M ellk a sk erü let kü lö n b ö z e ié , b e - és k ilé g z é s között (cm ) 1
20
19
18 N
%
N
2
3
4
é v es N
% 5
N
% 7
6
N
% 9
8
23 é v e s és id ő s e b b
22
21
10
% 11
Ö sszesen
N
%
N
12
13
14
% 15
F é r fi ( é ) 1 3 5 7 9 11 13 15 17
-
1 1 18 43 57 32 9 1 -
2 4 6 8 10 12 14 16 18
5 40 117 131 63 28 8 3
Együtt
395100, 0 162
1, 10, 29, 33, 15, 7, 2, 0,
3 1 6 2 9 1 0 8
0, 0, 11, 26, 35, 19, 5, 0,
6 6 1 5 2 8 6 6 -
1 7 29 30 18 6
1 0 0 ,0
1, 7, 31, 32, 19, 6,
2 23 18 19 9 1 2 -
1 6 5 6 6 5
-
-
1
1, 1
92
100, 0
2, 31, 24, 25, 12, 1, 2,
1 9 11 98 2 8 235 5 263 2 133 54 5 9 14 4 -
0, 1 1 ,4 12, 1 28, 9 32, 3 16, 4 6, 6
813
1 0 0 ,0
2 6 7 3 1 1 -
2 5 11 8 5 8 2 -
4, 12, 26, 19, 12, 19, 4,
100, 0
41
1 0 0 ,0
7 1 3 7 2 3 7 -
-
-
5 17 18 6 2 1 -
10, 34, 36, 12, 4, 2,
74 100, 0
49
1, 1 0, 5
A z 1966. é v i v izsg á lta k n o rm á l m e llk a s k e rü le t átlagait ö ss z e h a s o n litv a az 1937 -193 9. években B udap e s te n (1 5 1 5 e g y é n )(A p o r, 1941); 19 38 -1 9 3 9 .(7 4 2 egyén) (B alogh , 1942) és 1951. év ekb en (1000 egyén) (R a jk a i, 19 54 )D eb recen ben v iz s g á lt a z o n o s k o ru eg y etem i h allga tók átlag aiva l az aláb bia k állapíth atók m eg. A z 1966-ban é s a m e g e lő z ő év tized ek b en v iz s g á lt 18 é v e se k n o rm á l m e llk a s k e rü le te k özött - a d e b r e c e n i 1 9 38 -39. é v i á t la g tó l eltek in tve - a k ü lön b ség lén y eg telen . E z z e l sz e m b e n az 19 66 -ban v iz s g á lt 1 9 -2 2 k o ré v e k k özötti fia ta lok n o rm á l m ellk a s k e rü le té n e k átlagai az 1 9 3 7 -3 9 -e s évek b u da pesti e g y e te m i h allga tók átlagait kis m érték b en , a d e b re c e n i e g y e te m i h allga tók 1 9 38 -39. és 1951. év i átlagait je le n tő s és m á r sz ig n ifik á n s m érték b en h ala d já k m eg (az ö s s z e h a s o n litá s adatai a 72. táblázatban).
1966. év i v izsg á la t
1 9 37 -39. év i bu dapesti
K o r (év)
d e b re c e n i e g y e te m i h allga tók v iz sg á la ta
(A por)
X 2
1
X1
(Balogh)
X - X
88, 89, 90, 91, 92, 91,
80 40 63 79 45 83
88, 88, 89, 90, 90, 90,
35 50 88 84 87 87
+0, +0, +0, +0, +1, +0,
108
45 90 75 95 58 96
(R ajkai)
X - X 2 6
5
F é r fi 18 19 20 21 22 23 é s id ő s e b b
X2
4
3
1951. év i
1938- 39. év i
X
X 3
-
X3
8
7
(c?) 89, 88, 89, 90, 89, 89,
80 80 70 40 60 80
-1 , +0, +0, +1, +2, +2,
00 60 93 39 85 03
88, 00 87, 70
+0, 80 +1, 70
-
-
-
-
-
-
-
-
Nők: N yugodt (n orm ál) lé g z é s m ellett a m inta átlaga a "k ö z e p e s m e llk a s k e rü le t" a ls ó határához k ö z e lit ; X = 82, 24 cm . C s o p o rtg y a k o r is á g o t tekintve a "s z ű k " és " k ö z e p e s " m e llk a s k e rü le t c s o p o r to k a le g n a g y o b bak. A 18 és 23 é v e s e k között nem e g y en letes a m e llk a sk erü let átlagok érték ein ek e m e lk e d é se . E z e g y r é sz t a m inta h e te ro g é n v o ltá b ó l és az igen d iffe r e n c iá lt a lk a tötvözetek b ől követk ezik . A 18 és 21 é v e se k m e llk a s kerü lete k özötti k ü lö n b s é g +1,23 cm . A z egyén i v a r iá c ió t e r je d e le m 39 (cm ) e g y s é g . A 73. tá blázat ta rta lm a z za a m e llk a s k erü let c s o p o r to k s z e r in ti g y a k o ris á g o t, k o ré v e k s z e rin t.
73. A m ellk a sk erü let csoportgyakorisága k o rév ek sz e r in t
N 1
2
20
19
18
M ellk ask e rü l et c s o p o r t (cm )
% 3
N
Ío
4
5
év f N 6
21
23 é v e s és
22
id ő s e b b
s % 7
N
% 9
8
N 10
%
N
11
12
% 13
Ö sszesen N 14
% 15
A nyugodt lé g z é s m e lle tti n o rm á l m e llk a s k e rü le t átlaga a fé r fia k é h o z h ason lóan , az " a la c s o n y t ó l" , a z "ig e n m a g a s" te r m e tig ará n y osa n em elk ed ő érték ű és az e setek túlnyom ó töb b ség éb en m é r té k e 50 % -o n fe lü li, a te s tm a g a ss á g h o z v iszo n y itv a . A 74. tá blázat fo g la lja ö s s z e a n orm á l m e llk a sk erü let fon tosa b b p a ra m é te r e it, te r m e t c s o p o r t o k sz e rin t.
74. A norm ál m ellka skerü let p a ra m éterei testm agasság csop ortok sz e r in t
T e s tm a g a s s á g c s o p o r t (cm )
. i
2
N
X
s
2
3
4
109
s 5
A m ellk a sk erü let b e - és k ilé g z é s közti kü lön bségén ek átlaga 8, 52 cm . C s o p o rtg y a k o ris á g b a n is az á t lagnak m e g fe le lő e n adódik a m a x im á lis g y a k o ris á g , 32, 5 % -ban. É le tk o r s z e rin t e le m e z v e a c s o p o r tg y a k o r i ságokat a 18 év esek n él a 9 -1 0 c m - e s tágulás esetéb en van a m a xim u m (3 5 ,4 %).
A
m a ga sa bb
é le tk o r fe lé
a m e llk a s tágulásának érté k e , ha v á lto zó m érték b en is , csökken,. (7 5 .tá blá zat, 2. 15, 2. 16 tá b la ).
M ellk a sk erü let kü lön b özeié, b e és k ilé g z é s k ö zött (cm )
N
%
N
%
N
%
N
%
N
%
N
%
N
%
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
18
19
20
21
22
23 é v e s és id ő s e b b
é v e s
Ö sszesen
Nő (£) 1
-
2
3
-
4
5
- 6
7
-
9
5
1, 3
6
42
1 1 ,0
33
8
111
29, 1
- 10
135
11 - 12
2
2, 6
1
1, 6
-
-
1
2, 7
15
1, 9
16,
25
32, 5
17
27, 9
16
40, 0
4
10, 8
137
17, 3
62
31, 3
25
32, 5
27
44, 3
13
32, 5
20
54, 1
258
32, 5
3 5 ,4
55
27,
19
24, 6
13
21, 3
7
17, 5
5 13, 5
2 34
29, 5
62
16, 3
34
IV,
5
6, 5
2
3, 3
2
5, 0
7 18, 9
112
14, 1
13 - 14
24
6, 3
6
3, 0
1
1, 3
1
1, 6
2
5, 0
-
-
34
4, 2
15 - 16
1
0, 3
2
1, 0
-
-
-
-
-
-
-
3
0, 4
17 - 18
1
0, 3
-
-
-
-
-
-
-
-
1
0, 1
381
100, 0
198
40
100, 0
794
100, 0
Együtt
3, 0
-
1 0 0 ,0
77
100, 0
61
100, 0
37 100, 0
3. 4. 3 C sipősz é le s s ég
A b isp in á lis c s ip ő s z é le s s é g e t - m int a r r a m á r utalás történ t - e ls ő s o r b a n is az általán os te s ti f e j le ttsé g h a tá roz za m eg. A kü lső k ö rn y e z e ti tén y ezők a c s ip ő s z é le s s é g r e k ev ésb é hatnak, m int m ás s z é le s s é g i m é r e te k r e ,
h isz annak nagyságát a cso n to s m ed en ce m é r e te i h a tá rozzá k m eg . E z egyben azt is je le n ti, h ogy
az é le tk o ri v áltozások n a k k e v é s b é kitett - k o rs ta b il - m é r e t a c s ip ő s z é le s s é g . A fé r fia k c s ip ó s z é le s s é g é n e k átlaga - é le tk o rr a való tekintet nélkül - 28, 24 c m ; a nőké 27, 37 cm . M indkét átlag a k ö z é p s z é le s c s ip ő s z é le s s é g i csop ortn a k fe le l m e g .A z eg yén i v a r iá c ió fé rfia k n á l 1 8 (23 -40 cm ), nőknél 13 (2 3 -3 5 cm ) e g y s é g e t fo g la l m agában.
110
A m intán b elü l k o ré v e k sz e rin t a 18 é v e s fé r fia k c s ip ő s z é le s s é g é n e k eg y én i v a r iá c ió ja a legn a gyobb , 24 -4 0 cm , ennek m a gyaráza tá t a te rm e t m a ga s átlaga és r e la tiv nagyobb v a r iá c ió te r je d e lm e adja. A nők e s e téb en az eg y es k o ré v e k sz e rin t k iseb b m érték ű az eg yén i v a r iá c ió is .
20. A vizsgáltak c s ip ő s z é le s s é g e , nem enként, k o rév ek s zerin t
A c s ip ő s z é le s s é g é s a te s tm a g a ss á g ö s s z e fü g g é s é t e le m e z v e az alábbiak állapíth atók m eg. A c s ip ő s z é le s s é g
egyes
168, 97 c m - t ő l
fok ozatain ak m e g fe le lő e n
az
azokh oz
ta rto z ó
term etá tla g ok
fok oza tosa n
em elkedn ek a
a 180, 44 c m - ig (fé rfia k ), ille tv e a 157, 17 c m - t ő l a 168, 31 c m - ig (nők). A c s ip ő s z é le s s é g és
a term etá tla g hányadosa eg y értelm ű en f e je z i ki, h ogy m indkét n em b eli fiatalok nál a c s ip ő s z é le s s é g a rán yos a testm a g a ssá g g a l. A nem i d im o rfiz m u s jut k ife je z é s r e abban, h ogy a nők esetéb en a c s ip ő s z é le s s é g m inden cso p o rtjá b a n
e hányados m agasabb a fé rfia k é h o z v iszo n y ítv a .
A
c s ip ő s z é le s s é g
e g y e s c s o p o r tja i s z e rin ti
m e g o s z lá s t,
az azokh oz ta r to z ó te s tm a g a ss á g átlagokat é s a c s ip ő s z é le s s é g - te s tm a g a ss á g s z á z a lé k o s a r á
nyát a 76. táblázat fo g la lja ö s s z e .
76. C sip ő s z éle s s ég , testm agasság átlagok m egoszlása és a k ét m é re t szá za lék os aránya
C s ip ő s z é le s s é g (cm )
N
%
1
2
3
C s ip ő s z é le s s é g / T e stm a g a ss á g átlag (cm);- te s tm a g a ss á g X átlag % 4
5
F é r fi (d ) 168, 97
14, 8
10, 1
170, 49
15, 3 15, 7
- 25
39
4, 8
26
82
27
156
19, 2
171, 95
28
199
24, 5
173, 97
16, 1
29
160
19, 7
176, 19
16, 5
30
105
12, 9
177, 61
16, 9
31
45
5, 5
179, 76
17, 2
32 -
27
3, 3
180, 44
17, 8
813
100, 0
174, 45
16, 2
Együtt
Nő (£) - 25
115
14, 5
157, 17
15, 9
26
130
16, 4
159, 32
16, 4
27
184
23, 2
160, 37
16, 9
28
183
23, 0
162, 55
17, 2
29
102
12, 9
1 6 3 ,4 2
17, 8
30
51
6, 4
166, 14
18, 1
31
13
1, 6
167, 23
18, 6
32 -
16
2, 0
168, 31
19, 1
794
100, 0
161, 31
17, 0
Együtt
A s z é le s e b b k ö r ü ö ss z e h a s o n lítá s t m e llő z v e , m in d ö s s z e az 1 9 3 7 -3 9 -b e n v iz sg á lt a z on os korú eg y etem i h allgatók c s ip ő s z é le s s é g é t ö ss z e h a so n lítv a az 1966. év i v iz sg á la t a d a ta iv a l, az állapíth ató m eg , h ogy lé n y e g e s e lt é r é s nem m utatkozik. k is
E z önm agában is a r r a utal, h ogy a k ö rn y e z e ti tén y ezők b e fo ly á sa e m é r e tr e e g é sz e n
m érték ű (1. 17, 2. 18, 2. 25 tábla). 112
3. 5 A KÉZ SZORÍTÓ EREJE
A kéz
s z o r ít ó e r e je , m int a n tro p o m e tria i je lle g - élettan i von a tk ozásain á l fog va - k iem elt fo n to s s á
gú. W e is s e n b e r g (1911), Bunak (1928), T an n er (1955) valam in t a hazai kutatók k özü l E iben (1951) é s k ü lön ös képpen R ajkai a kéz p o tá ra
(1952),
1957,
1963,
1966,
1969) fog la lk ozta k testn öv ek ed ési v iz sg á la to k k eretéb en behatóan
s z o r ít ó e r e jé n e k v izsg á la tá v a l. A z egyén izom zatán ak fe jle tts é g é r e , e r e jé r e és a s z e r v e z e t r e la tiv álla az
élettan i funkciónak k g-ok b a n k ife je z e tt s z á m s z e r ű adataiból igen k ie lé g itő tá jék ozta tá s n yerh ető.
A kéz s z o r ít ó e r e je az izo m za t általán os fe jle tts é g é n tú lm enően , e ls ő s o r b a n is a fe ls ő végtag é s azon belü l az a lk a r, valam in t a h a jlító iz o m z a t élettan i fu nkciójának m é rté k é t adja. E m é r e t je le n tő s é g e m ég az is , hogy az általán os k öv etk eztetések en túl ítélet alkotható az egyén fizik a i m unkavégző k é p e s s é g é r ő l is . A kéz s z o r ít ó e r e jé n e k m eg h a tá rozá sa C o llin -fé le d in a m o m é te rr e l történ t. (Jobb é s bal k éz e g y a r á n t.) A jo b b k e z e s sé g n e k m e g fe le lő e n a v iz s g á lt fé r fia k jo b b k éz s z o r ít ó e re jé n e k átlaga (X = 5 0 ,7 5 kg), 3 ,8 5
k g -m a l
nagyobb a bal kéz s z o r ít ó e r e jé n é l(X = 46, 90 kg). Mindkét kéz esetéb en az eg yén i v a r iá c ió te r je d e lm e (jobb k éz: 65 e g y s é g 18 -82 kg; m egállapíth ató,
bal k é z: 55 e g y s é g ,
nagy
20 -7 4 kg). A 18 -23 é v e se k k özötti k orátlagokat tekintve
h ogy em elk ed ő é le tk o r r a l a rán y osan nagyobb a kéz s z o r ít ó e r e je is . A 2 3 év es és id őseb b ek
job b k ezén ek s z o r ít ó e r e je +3, 75 k g -m a l, b a lk é z esetéb en + 3, 85 k g -m a l n agyobb, m int a 18 é v esek é. Igen ta n u lságos az 1966. év i és az 1 9 5 1 -b e n , D e b re ce n b e n v iz sg á lt (R ajk ai, 1954) a zon os k orév ek h ez ta rto z ó eg y etem i h allgatók k é z s z o r it ó e r ő átlagának ö s s z e h a so n litá s a . A z 1966-ban fe lv é te lr e jelen tk ezett fia ta lok k é z s z o r it ó e re jé n e k átlaga + 10, 74 k g -m a l nagyobb, mint az 19 51 -ben v iz sg á lt K L T E e g y etem i h allgatók é (4 0 ,0 1 kg). M ég szem betű n őbb a B udapesten v izsg á lta k á tla gának e lt é r é s e a R a jk ai által k özölt (1969) tú ln yom ó r é s z t m e z ő g a z d a s á g i fiz ik a i d o lg o z ó k a zon os k orú fia ta l jainak átlag aitól.
A z é s z a k - és k e le t -m a g y a r o r s z á g i 333 18 -2 5 év es egyén job b kéz s z o r ít ó e re jé n e k átlaga
(X = 36, 31 kg) 14, 44 k g -m a l,
a bal kéz átlaga (X = 34, 11 kg) 12, 79 k g -m a l k iseb b a fe lv é te lr e jelen tk ezettek
k é z s z o r it ó e r e je átlagainál. A v iz s g á lt nők k é z s z o r it ó e r e jé n e k átlaga job b kéz e se té b e n 28, 97 kg, bal k ézn él 27, 39 kg. A két kéz s z o r ít ó e r e je k özötti átlagk ü lönbség 1, 58 kg. A n em i d iffe r e n c ia h atározott m eg n yilvá n u lá sa, h ogy az átlagok a fé rfia k é h o z v iszo n y ítv a 2 1 ,7 8 k g -m a l (jobb k éz), ille tv e 19 ,51 k g -m a l (b a lk é z ) alacson ya bb ak . A z egyén i v a r iá c ió te r je d e lm e szükebb, 33 (16 -48 kg), ille tv e 39 e g y ség (14 -52 kg). A k orá tla g ok m é r s é k e lt e m e lk e d é se állapítható m eg 18 -2 3 éle té v e k között,. (0, 75 kg). A z 1940 -194 5.
években ,a bu dapesti T u dom á n yegyetem en v izsg á lt 18 év es nőhallgatók k é z s z o r it ó e r e
je (X = 15 ,7 7 kg) (A llo d ia to r is ,1952) 13, 20 k g -m a l kisebb az 1966. évben v izsg á lta k én á l. A fé r fia k é h o z h a son lóa n az é s z a k - és k e le t -m a g y a r o r s z á g i,
nagy többségü k ben m e z ő g a z d a s á g i sz ü lők a z on osk oru leányainak
k é z s z o r it ó e r e je 11, 35 k g -m a l (job b ), ille tv e 9, 29 k g -m a l (bal) k iseb b az 1966. év i v iz s g á lt nők átlagainál. V é g e ze tü l m eg em líten d ő m ég , hogy a férfia k n á l 22,8 % -b a n ,- a nőknél 27, 4 % -ba n v olt nagyobb a bal kéz s z o r ít ó e r e je a jo b b kézn él. E lem eztü k az egy fő r e ju tó napi t e lje s értékű fe h é r je fo g y a s z tá s , valam int a te s tm a g a ss á g , a te s ts ú ly é s a k é z s z o r it ó e r ő k özötti ö ss z e fü g g é se k e t. A
77 tá blázat adatainak tanúsága sz e rin t az ö s s z e fü g g é s p o zitiv irán yban jelen tk ezik , ezt az átlagok
alakulása és a r e g r e s s z ió s együttható ig a zo ljá k . A z eg yed i adatok s z ó r á s a azonban a i r e g r e s s z ió t k ife je z ő eg yen es k örü l olyan nagy, h ogy az eg yed ek k özötti e lté ré s e k n e k csa k kis r é s z é t m a g y a rá zz a m eg a fe h é r je fo g y a sztá s m é rté k e . A n agyszám ú, töb b i tén y ező együ ttesen h a tá rozza m eg a v iz s g á lt m é r é s i adatok k ü lö n b ö ző ség ét. Ennek m e g fe le lő e n a k o r r e lá c ió s együttható (r) érték e c s e k é ly ,
113
kü lönösen a nők te stsú ly a esetében .
A te lje s értékű fe h é r je fo g y a s z tá s és a nők testm a g a ssá g a , valam int a fé r fia k k é z s z o r it ó e r e je k özötti ö s s z e fü g g ések n él k is s é nagyobb k o r r e lá c ió s együttható m utatkozik. (2, 19, 2. 20 tábla)
77. T eljes értékű feh érjefo g y a sz tá s és antropom etriai m é r é s i adatok közötti kapcsolatra vonatkozó szám ítások ered m én yei
M eg n ev ezés
J e lö lé s
1
2
S ztoch a sztik u s k a p cso la t m é r ő s z á m a i egy napi állati fe h é r je fo g y a s z tá s , g (X) és k é z s z o r it ó te s tm a g a ss á g , c m (Y) te s ts ú ly , kg (Y) e r ő , kg (Y) k ö z ö t t F é r fi ( é )
Nő (g)
3
4
F é r fi (
Nő (g)
5
6
F é r fi ( é ) 7
Fü ggetlen v á ltozó átlaga
X
47, 6
38, 0
47, 6
38, 0
47, 6
Függő v á ltozók átlaga
Y
174, 4
161, 3
66, 1
55, 3
50, 7
Fü ggetlen v á ltozó s z ó rá s a
X
16, 1
11, 0
16, 1
11, 0
16, 1
Függő v á ltozók sz ó rá s a
У
6, 8
6, 1
8, 7
7, 3
8, 2
L in e á r is r e g r e s s z ió s egyen let együtthatója
b
0, 0418
0, 0757
0, 0656
0, 0338
0, 0658
A r e g r e s s z ió s b e c s lé s standard hibája
s
6, 73
6, 05
8, 65
7, 24
8, 10
L in e á r is r e g r e s s z ió egyen lete
Y ' =a+ +bX
K o r r e lá c ió s k o e ffic ie n s
r
У
1 7 2 ,3 1 + + 0, 0418X 0, 10
15 8 ,4 2 + +0, 0757X 0, 14
63, 03+ +0, 0656X 0, 12
54, 02+ +0, 0338X
47, 17+ +0, 0658X
0, 05
0, 13
3. 6 T E S T A L K A T ÉS FO N TO SABB T E S T M É R E T E K
A v izsg á lta k alkattipusának és te s tö s s z e té te lé n e k m eg h a tá roz á sa a k la ssz ik u s és m od ern szem p on tja in ak ,
alkattan
k öv etelm én y ein ek m e g fe le lő e n történ t. A kettős m eg h a tá rozá s a k ö lc s ö n ö s e lle n ő r z é s t s z o l
gálták annak érd ek éb en , hogy a m e g á lla p itá sok e s e tle g e s sz u b jek tív e le m e i m in é l te lje s e b b e n kik ü szöb ölh etők leg yen ek .
K r e ts c h m e r (1955) és m ás s z e r z ő k a lk a tr e n d sz e r e i sz e rin t - a te s tfe lé p ite ttsé g e g é s z é r ő l alkotott
ö s s z b e n y o m á s alapján - állapítottuk m eg az alkattipust, alk a tötvözetet, r ó m a i sz á m je l z é s s e l. A je lle g z e te s te s tö s s z e té te lü (body c o m p o s itio n ) csop ortok a t a fon tosa bb te s tm é re te k eg yü ttesében h atároztu k m eg.. A kettős m eg h a tá rozá st követte az alkattipusok és je lle g z e te s te s tö s s z e té te lü c s o p o r to k e g y e z te té se , valam int a zok e l té r é s e in e k k ü lön b özőség én ek két m intás t-p r ó b á v a l történ ő e lle n ő r z é s e . A k la ssz ik u s alkati r e n d s z e r e k s z e rin ti tipusok m e g n e v e z é s e it (K re ts c h m e r - le p to s o m , piknikus, atletikus; C onrad - le p to m o r f, p ik n o m o r f,n o r m o m o r f; V io la - m ik rosp la n ch n ik u s, n orm osp la n ch n iku s, m egalosplanchnikrus; Sigaud és M ac A u liffe - c e r e b r a lis ,
m u s c u la r is ,
r e s p ir a to r ik u s , d ig estiv ; Bunak - sten op la stik u s, eu ry p la stik u s, m es o p la stik u s , su b p la s-
tikus;
Sheldon - e c to m o r f, en d om orf, m e s o m o r f) elh agyva, r ó m a i szám ok k a l történ t a je lö lé s , azon m e g g o n
dolás alapján , hogy a szu b jek tív tén yezők et k ik ü szöb ölv e inkább a zok ra a ten d en ciák ra utaljunk, a m ely ek az a lkattipusban, a lk atötvözetben a r e a liz á lt te s tö s s z e té te lt legin kább k ife je z i. Tudatában vagyunk annak, inkább k ö z e lité s , mint tám adhatatlan va lósá g .
114
h ogy ez
M indezen m eth od ik ai k érd ések et a z é rt is kivánatos e lő r e b o c s á ta n i, m ert az alkat (k o n s titu ció ), a m ely az egyén ö rö k lö tt és s z e r z e tt alapvető tu lajdon ságain ak ö s s z e s s é g e , ta rta lm a z n e m - és é le tk o r tó l fü ggően s ta b il és la b il elem ek et.
A z elő b b ie k b ő l k övetk ezik , h ogy az egyén i fiz ik a i alkatnak v á lto z á s a i ig en je le n tő s m é r
tékűek leh etn ek, attól fü ggően , hogy a kiállott b e te g s é g e k , tá p lá lk ozá s, fizik a i munka, s p o r to lá s m iként m ó d o sítjá k azt.
B r o z e k - K ey s (1951) k itételét alk alm azva e v á lto z á s o k "d rá m a ia n " m ód osith a tjá k a fiz ik a i alkatot,
a te s tö s s z e té te lt. V é g e ze tü l sz ü k s é g e s m ég annak e m lité s e is , h ogy az alábbiakban r é s z le t e z e tt és alkattipusok sz e rin t
c s o p o r to s íto tt
fon tosa bb te s tm é re te k
m e g o s z lá s á r a
vonatkozó
adatok e ls ő s o r b a n is tá jék ozta tó j e l
legűek. A v iz s g á lt fia tal férfiak n ak k ö z e l a fe le (48, 7 %) ta rto z ik az I. (A tletik u s) testa lk attip u sh oz. T e s t m a gasságuk, testsú ly u k a m inta átlagával k ö z e l m e g e g y e z ő ; a v á lls z é le s s é g átlaga nagyobb. M ellkasuk e r ő t e lje s , t ö r z s - és végtag izom za tú k k id olg ozott, testa rá n y aik jó l p rop ortion á lta k . A vizsgáltak n ak m in d ö s s z e 18, 3 % -a ta rto z ik a két s z é ls ő s é g e s , a III. (lep tosom ) és II. (piknikus) t e s t alkati ipu sok h oz. A III. tipusba ta rto z ó k term etá tla g a m agasabb; a II. alkattipushoz ta rto zó k é árn ya latila g a la cson ya bb a m inta átlagánál.
Igen je lle g z e te s m indkét alkattipus esetéb en a testsú ly ba n m utatkozó e lté r é s .
A III. testalkatuak -6 , 35 k g -m a l k iseb b , a II. testalkatuak 9, 08 k g -m a l nagyobb testsu ly u ak a m inta átlagánál. A k ife je z e tte n alkattipus ö tv ö ze te k c s o p o r tja ib a a v izsg á lta k 33, 0 % -a so ro lh a tó . A III-I és a I - III a l katötvözet tipu sok a le g je lle g z e te s e b b e k . A z előb b iek h ez a m a ga sa bb te rm e t, k esk en yebb v á ll, la p osa b b m e ll kas és a re la tiv e r ő t e lje s végtagok; az u tóbbiakra a m a ga s te rm e t, s z é le s v á ll, e r ő t e lje s t ö r z s , m ellk a s és a re la tiv gyen ge izom za tú végtagok a je lle m z ő m eg h a tá rozók .
A k ifejez etten d y sp la sia s alkat g ya k orisá g a
m in d ö s sz e 3, 2 %. A z é le tk o ri m e g o s z lá s t tekintve igen je lle g z e t e s a 18 é v e s k ortól a 20 é v e s és id ő s e b b e k irányában az I.
alkatuak em elk ed ő,
a III. alkatuak csök k en ő aránya. A ju v en is k or v é g é r e alakul ki a d efin itiv alkattipus -
az é le tk o r s z e r in ti m e g o s z lá s is ezt ig a z o lja . A nők esetéb en a testa lk attipu sok m e g á lla p itá sa sok k a l n ehezebb feladat,
m á r c sa k a z é rt is , m ert
n orm a tiv m eg h a tá rozók is e ls ő s o r b a n a fé r fia k r a adottak. A v iz sg á lt n ők re a k evert alkattipusok, a k ife je z e tt alk atötvözetek je lle m z ő k . G ya k orisá g u k 35, 8 %. A z alkatötvözetek közül is , m int igen je lle g z e t e s , k iem elen d ő a II-III testalkattipu s. E d iszh a rm on ik u s alk at ö tv ö z e tr e a k is k ö ze p e s te r m e t, a gyengén, la p osa n fe jle tt t ö r z s és m e llk a s , a s z é le s c sip ő tá jé k , a m e g v a sta godott, röv id a lsó v égtagok , a gyen ge izo m za t és a je le n tő s h a s - és c s ip ő tá ji z s ir fe lr a k o d á s je lle m z ő . T e r m e tük 4, 60 c m - r e l a la cson y a b b az átlagnál. A r e la tiv ,
e g y értelm ű en elh atárolh ató alkattipu sok k özü l a II. testalkat a leg n a gy obb gya k orisá g ú .
A te s tm a g a ss á g (158, 69 cm ) 2, 62 c m - r e l a la cson ya b b , a te s ts ú ly v iszon t 4, 64 k g -m a l (59, 96 kg) nagyobb a m inta átlagánál.
A te s tö s s z e t é te lt a zöm ök , k ö ze p e s te r m e t, a nagyobb tes ts ú ly , a r ö v id t ö r z s és végtagok ,
valam int a je le n tő s z s ír r é t e g és gyenge iz o m z a t je lle m z i. A II. testalk attipu sba ta rtozók k a l k ö ze l a z on os arányban k ép v iseltek a m intán b elü l a III. testa lk a tu ak. T estm a g a ssá g u k a m inta átlagától c sa k á rn ya latila g té r e l, e z z e l sz em b en testsúlyu k átlaga 5, 31 k g -m a l k iseb b . K ülönösen feltűnő a III. testalkattipu sba sorolta k n á l a t ö r z s és m e llk a s , valam int az izom za t gyenge fe jle tts é g e , a re la tiv k esk en y v á ll- és c s ip ő s z é le s s é g . A z I. testalk attipu sba a v izsgáltakn ak m in d ö s sz e 15, 9 % -a ta rto zik . sabb; term etü k m a ga s,
T e s tö s s z e té te lü k a le g a r á n y o
a m inta átlagától + 3, 10 c m - r e l t é r e l és testsúlyu k is k ö ze l 2 k g -m a l (1, 95 kg) n a
gyobb. A z a tény, hogy a m intán belü l ez az alkattipus a le g k is e b b gya k orisá g ú , a r r a enged k öv etk eztetn i. hogy az eg y etem i (fő is k o la i) fe lv é te lr e jelen tk ezett nők igen e le n y é s z ő hányada folytatott a m e g e lő z ő években ren d s z e r e s sp o rto lá s t.
115
A kórosnak tekinthető dysplasias testalkattipus gyakorisága 4, 8 %. A 78. , 79. tá b lá za tok r é s z le t e z ik n em ek é s k o ré v e k s z e rin t az alkattipu sok m e g o s z lá s á t, valam int a te s tö s s z e t é te l leg fo n to sa b b te s tm é r e ti je lle m z ő it (, 2. 21, 2. 22, 2. 23 tábla ).
18
20 év es és id ő s e b b
19
T estalk attipu s
Ö sszesen
é v es N
1
% 3
2
i
N
%
N
%
N
%
4
5
6
7
8
9
F é r fia k l é )
Együtt A lkattipu s ötv özetek Ö sszesen
172 29 60
43, 6 7, 3 15, 2
85 15 16
52, 5 9, 2 9, 9
139 16 13
54, 3 6, 2 5, 1
396 60 89
7, 4 10, 9
261
66, 1
116
71, 6
168
65, 6
545
67, 0
134 395
33, 9 100, 0
46 162
28, 4 100, 0
88 256
34, 4 100, 0
268 813
33, 0 100, 0
O co
I II III
Nő (? ) I II III Együtt A lkattipus ötv özetek Ö sszesen
53 95 101
13, 9 24, 9 26, 5
34 54 39
17, 2 27, 2 19, 7
39 45 50
18, 1 20, 9 23, 3
126 194 190
15, 9 2 4 ,4 23, 9
249
65, 3
127
64, 1
134
62, 3
510
64, 2
132 381
34, 7 100, 0
71 198
35, 9 100, 0
81 215
37, 7 100, 0
284 7 94
35, 8 100, 0
T e stm a g a ss á g (cm ) T estalkattipus
18
1
2
19 éves 3
T e s ts ú ly (kg)
20 év es és id őseb b
18
4
5
V á lls z é le s s é g (cm )
20 é v e s és id őseb b
19 éves 6
20 év es és id ősebb
19
18 éves
7
8
9
10
67, 31 74, 56 60, 31
39, 01 39, 10 37, 73
38, 96 38, 20 37, 44
63, 14
37, 50 38, 42
38, 79
39, 14
57, 44 60, 84 50, 32
35, 53 35, 00 34, 08
34, 88 34, 48 33, 77
35, 85 34, 04 34, 00
F é r fi [ é I II III K iem elt je lle g z e t e s alkat ötv özet: III- I I -III
174, 44 173, 93 175, 45
173, 66 174, 00 175, 00
176, 79 175, 41
175, 86
17 4,51 172, 69 174, 70
-
-
175, 89
65, 97 78, 14 59, 78
65, 20 73, 00 59, 31
64, 93 63, 44
63, 79
-
-
-
39, 73 38, 63 37, 92
-
Nő (? ) I II III
1 6 4,96 158, 88 162, 09
164, 32 158, 70 16 1,87
163, 94 158, 49 1 6 1 ,4 0
57, 98 59, 46 49, 93
56, 40 59, 57 49, 79
K iem elt je lle g z e te s a lk a t ötv özet: II-IIl
156, 71
-
51, 50
-
116
-
-
33, 86
-
-
A m eg h a tá rozott a lk a t- és a lk atötvözet típusoknak, valam int a te s tö s s z e té te lt m eg h a tá rozó
fo n to s s á
gú t e r m e t - és te s ts ú ly e lt é r é s e k e lle n é r z é s e n em - és k o rév ek sz e rin t, páron kénti öss ze h a so n lítá s b a n ,
t-p r ó
b á va l történ t. A 80. táblázatban fog la lt t -p r ó b a ered m én y ek sz e rin t az I és III testalkatu fé r fia k és nők t e r m e tén ek alkattipu sok s z e r in ti e lt é r é s e i nem jelen tősek . K ife je z e tt sz ig n ifik a n cia állapítható m eg a I és II testalkatuak te r m e té b e n a 18, 19 év es nők, valam int a 20 év es és annál id ő s e b b fé r fia k cso p o rtja ib a n .
Ö ss ze h a so n litá s a m in tán b elü l, páron k ént,a testalk at tip u sok sz e rin t X
Y 1
Á tlag (cm )
Á tlagok k ü lön b öze ié (cm )
X
Y
X - Y
2
3
4
S z ó rá sn é g y ze t X 2 S1 5
t
Szf
P %
7
8
9
¥~ 2 S2 6
18 év es F é r fi ( é ) I -
II
1 7 4 ,4 4
173, 93
+ 0, 51
37, 54
44, 93
0,4 1
199
70> P>60
I -
III - I
174, 44
1 7 6,79
- 2, 35
37, 54
44, 55
1, 37
184
20>P>10
Nő ( £ ) II
164, 96
1 5 8,88
+ 6, 08
43, 12
33, 39
[5, 85|
146
P < 0, 1
I - III
164, 96
162, 09
+ 2 ,8 7
43, 12
43, 47
2, 56
152
2>P > 1
35, 06
88, 20
0, 75
99
50>P>40
.1 -
19 év es F é r fi ( ď ) I - III
173, 66
175, 00
- 1, 34
Nő ( £ ) I - III
164, 32
161, 87
+ 2 ,4 5
29, 32
39, 69
1, 76
71
10>P > 5
I -
164, 32
158, 70
+ 5, 62
29, 32
28, 85
[4,1б1
86
P < 0, 1
45, 96
22, 82
1, 04
153
30
II
20 é v e s és id őseb b F é r fi ( é ) I -
174, 51
II
172, 69
+ 1, 82
Nő ( cj> ) I I -
I- II II
1 6 3 ,9 4
161, 85
+
2 ,0 9
2 8 ,0 0
2 1 ,6 2
1, 87
39
10>P > 5
163, 94
1 5 8 ,4 9
+
5 ,4 5
2 8 ,0 0
2 8 ,2 8
|4, 7p|
82
P < 0, 1
117
A te r m e tte l szem b en ,
am int az a 81. táblázat t-p r ó b a adataiból kitűnik, a testsú ly t tekintve, a p á
ronként öss ze h a so n líto tt alkattipu sok esetein ek töb b ség éb en , férfia k n á l és nőknél, m inden k o rc s o p o rtb a n igen e r ő t e lje s és k ife je z e tt szign ifik á n s e lt é r é s állapítható m eg. M in d össz e
az I és II párban öss ze h a so n líto tt 19, valam int 20 év es és annál id ő s e b b nők te s ts ú ly e l
t é r é s e i nem szign ifik á n sak .
Ö ss ze h a so n litá s a mintán b elü l, páronként, a t e s t alkat tipusok sz erin t X
Y
1
Á tlag
(kg)
Á tlagok k ü lön b ö z e ié (kg)
S z órá sn ég y zet
X
Y
IT - Y
X 2 S1
Y 2 S2
2
3
4
5
6
118
t
Szf
P %
7
8
9
3. 7 VÉRNYOMÁS
A fe lv é te lr e jelen tk ezett fia ta lok v é rn y o m á s m é r é sé n e k adatai s z ű r ő v iz s g á la t
értékűek
és
éppen
e z é r t a zok b ól m e s s z e m e n ő k öv etk eztetések nem vonhatók le . A s y s to lé s és d ia s to lé s v é rn y o m á s adatok m e g o s z lá s a m e g fe le l a ju v en is és adultus k o r c s o p o r to k b e fe je z é s i, ille tv e k ezd eti k o ré v e in e k n orm á l sta tisztik a i átlagainak. A 82. táblázat ta rta lm a zza az e g y s z e r i v izsg á la t v é rn y o m á s adatainak m e g o s z lá s á t nem és k o r c s o p o rto k sz e rin t (2. 30 tábla).
82. A vizsgáltak s y s to lé s és d iastolés vérnyom ás érték ein ek m egoszlása
100
D ia s to lé s 1
100 - 1 4 0
Ö ss z e se n N %
140=-
N
%
N
%
N
%
2
3
4
5
6
7
8
9
F é r fi (
70
4
100, 0
429
5 6,6
5
9, 8
4 38
53, 9
90
-
-
277
36, 5
30
58, 8
307
37, 8
-
-
15
2, 0
12
23, 5
27
3, 3
4
100, 0
721
95, 1
47
92, 1
772
95, 0
90 >
Együtt
2 3 év es és id őseb b < 70 -
70
25
3, 3
1
2, 0
26
3, 2
90
-
-
11
1, 5
2
3, 9
13
1, 6
-
-
1
0, 1
1
2, 0
2
0, 2
Együtt
-
-
37
4, 9
4
7, 9
41
5, 0
Ö sszesen
4
100, 0
758
100, 0
51
100, 0
813
100, 0
90 >
Nő (g) 1 8-22
év es
<
70
17
89, 5
440
58 ,5
3
13, 1
460
57, 9
70 -
90
2
10, 5
266
35, 4
15
65, 2
283
35, 6
-
-
9
1, 2
5
21, 7
14
1, 8
19
100, 0
715
95, 1
23
100, 0
757
95, 3
90 >
Együtt
23 év es és id őseb b < 70 -
70
26
90
90
Együtt Ö sszesen
-
-
10
-
-
1
-
-
19
100, 0
3, 5
26
3, 3
10
1, 3
-
1
0, 1
-
-
37
4, 7
23
100, 0
794
100, 0
1, 3
-
-
0, 1
-
37
4, 9
752
100, 0
119
•
3. 8 LÁTÁSÉLESSÉG
A z a lk a lm a ssá g i v iz s g á la t k eretéb en a m intába k erü ltek r é s z le t e s s z e m é s z e t i státusának m e g á lla p í tá sá ra is s o r kerü lt. E zúttal a lá t á s é le s s é g r e vonatk ozó adatokat is m e r te tjü k (2. 31 tábla). A jelen tk ezettek 14, 0 % -a rö v id lá tó , 5, 2 % -a tá v ollá tó és 0, 7 % -a ř e g y ik s z e m é v e l rö v id lá tó , a m á s ik kal tá v ollá tó. A röv id lá tók k özü l, m indkét n em nél k ö z e l a z on os arányban, 22, 8 % () m indkét sz e m e g y fo rm a m érték b en m yop.
A m yop fia talok közü l a két sz e m e n k ü lönböző m érték ű a r ö v id lá tá s,
férfia k n á l
a bal szem en (50,.9 %), nőknél a jo b b szem en (42, 0%)| e r ő s e b b a rö v id lá tá s. A röv id lá tók k özé szám ítottu k a z o kat is ,
akiknek eg yik s z e m e v olt csa k rö v id lá tó , a m á sik p edig em m etrop . A rövid látókn a k ez 35, 0 % -a (Ć),
ille tv e 44, 7 % -a (<j>). M inél nagyobb fokú v olt a m y op ia ,
annál k ev eseb b esetb en v olt a m á sik s z e m em m etrop .
íg y az
5 /1 0 - 5 /2 0 v isu su s z e m esetén 20, 6 %; az 5 /5 0 v isu su n ál m á r c sa k 16, 7 % -ban v olt a m á sik s z e m em m etrop . A jelen tk ezettek közü l 7 esetben ford u lt elő "g y e n g e lá tá s " (am blyopia ).
120
4. Az egyetemi (főiskolai) felvételre jelentkezettek mintavételi adatainak megbizhatósága
4. 1 A M IN T A V É T E L MÓDJÁNAK JE L L E M Z É S E A M EG BÍZH ATÓ SÁG I SZÁM ÍTÁSO K SZ E M P O N T JÁ B Ó L
A z e g y e te m i (fő is k o la i) fe lv é te lr e je len tk ezők a lk a lm a ss á g i v iz sg á la tá h o z k a p c s o ló d ó m in tav étel m ód s z e r e abban á llt, h ogy a la b o r a tó r iu m i le le te k h e z kapott s o r s z á m s z e r in t az 5 -re k erü ltek d e m o g r á fia i és te s tfe jle tt s é g i v iz s g á la tr a .
és 0 - r a v é g ző d ő sorsz á m u a k
A m inta ennek m e g fe le lő e n 20 % -o s v olt. (A k iv á la s z tá s i
a rá n y , f = 0 ,2 ) E z az e ljá r á s lé n y e g ile g m echanikus m intavételn ek f e le l m eg. M inthogy a so r s z á m o k a t a je le n tk e z é s s o r r e n d jé b e n adták k i, e lv ile g ren d ezetlen a la p sok a sá g b ól történ t a m echanikus m in tav étel. Ilyen m ód on se m autom atikus r é te g z é s (am i a m inta jó s á g á t ja vitan á), s e m a s z isz te m a tik u s m inta e le m p á r ja i k özött k o r r e lá c i ós ö s s z e fü g g é s (a m i a p on tossá g ot rontaná) ö s s z e té te lé b e n
nem tételezh ető fe l. L e g fe lje b b akorábban és k ésőb b en je le n tk e ző k
m u tatkozó e s e tle g e s e lt é r é s e red m én y ezh et n ém i r é te g z é s t. A z elm ondottaknak m e g fe le lő e n
a
k iv á la sztá s az e g y s z e r ű v é le tle n m in ta v é te lle l egyen értékűn ek tekinthető és ig y a k övetk ező s z á m itá s o k e z z e l a fe lt é t e le z é s s e l dolgozn ak. A fé r fia k (fiuk) és nők (leá n yok ) o r v o s i v izsg á la ta azonban elk ü lön ítve fo ly t, ennek m e g fe le lő e n a s o r s z á m o z á s is külön történ t. A f é rfią k és nők k özü l tehát egyaránt b iz to s ítv a v olt a 20 %-nak m intába k e r ü lé s e , v a g y is a k iv á la sz tá s nem ek s z e r in t ré te g z e tt volt. E zt a sz á m ítá s o k n á l m e g fe le lő e n fig y e le m b e v e ssz ü k .
A m intába k erü lt fé r fia k s z á m a : a n őké: az ö s s z e s lé ts z á m tehát:
E z a m inta e le m s z á m a (n, ille tv e n em ek s z e r in t k ü lön -k ü lön
813 794 1 607 volt.
és n^). M inthogy a fe lv é t e lr e je le n tk e ze tt f é r
fiak és nők s z á m a igen k ö z e l á ll eg y m á sh o z, az e ljá r á s e g y s z e r ü s ité s e érd ek éb en a h ibahatárok táblázatainak h asználatán ál n^ = ng = 800, e g y fo r m a e le m sz á m m a l v eh ető, v a g y is ugyanaz a tábla h asználh ató.
4. 2 A N T R O P O M E T R IA I MÉRÉSI
Á T L A G O K M EG BÍZH ATÓ SÁG I H ATÁ RAI
A n tr o p o m e tria i m é r é s e k k e l k a p c so la to s fe lv é te le k e r e d m é n y e i sorá b a n je le n tő s sz e re p ü k van az átla goknak, sok k a l inkább, m int az egyébkén t sz o k á s o s d e m o g r á fia i fe lv é te le k n é l.
16
1 21
122
123
124
125
Nem
K orév
F é r fi
Á tlag os te s tm a g a ssá g és annak m eg b izh a tósá g i h atá ra i, 95 % -o s v a ló s z in ü s é g i szin ten
18
Ennek m e g fe le lő te s m a g a ssá g
m in.
174, 70 + 0, 58
17 4,12
átL
m ax.
174, 70
175, 28
19
174,19 + 0, 89
173, 30
174, 19
17 5,08
20
174, 27 + 1, 23
17 3,04
174, 27
17 5,50
21
17 3,64 + 1, 30
17 2,34
173, 64
17 4,94
22
175, 55 + 1, 72
173, 83
175, 55
177, 07
23
173, 76 + 1, 74
172,02
173, 76
175,50
A m eg b izh a tósá g i h atárok tehat átfedik a többi k o ré v h e z k épest a m utatkozó k ü lön b ségek et. e) A te s ts ú ly a csa lá d fő je le n le g i fo g la lk o z á sa s z e r in t : A kü lön b ségek általában nem szign ifik á n sak .
4 .4
A Z E G Y E TE M I H ALLG ATO K 1 9 4 0 /4 1 ., 19 45 /4 6. ÉS 1966. ÉVI MÉRÉSI A D A TA I K Ö Z Ö T T I KÜLÖNBSÉGEK SZIGNIFIKÁNS V O L T A
M inthogy az 1 9 40 /4 1. év i adatok nem az ö s s z e s e g y etem ek re (fő is k o lá k r a ), hanem csa k a P ázm án y P é te r T u d om á n y egy etem h a llg a tó ir a vonatkoznak, h e ly e s ö ss z e h a s o n lítá s t csak e r r e az e g y e te m re k o rlá to zo tt adatok adhatnak. E z é r t az ö ss ze h a so n líto tt 1966. év i adatok csa k az orvostu d om á n y i eg y etem en , a tu dom án yeg y etem b ö lc s é s z - t a n á r i és term észettu d om á n yi nem .-tanári karán , valam in t az á lla m - és jogtu dom á n yi karon fe lv é te lr e je le n tk e z e tte k r e vonatkoznak. A m u tatkozó k ü lön b ségek
standardhibájának m eg á lla p ítá sá n á l
és az e z z e l k a p cso la to s sz ig n ifik a n cia
v iz sg á la tn á l fig y e le m m e l k e ll len n i a r r a , h ogy az 1966. év i adatok 20 % -o s m in ta v ételb ől sz á rm a z n a k , m ig a 19 4 0 /4 1 . éviek te lje s k örű v iz sg á la to k r a vonatkoznak,
v ag yis az akkor b e ira tk o zo tt ö s s z e s
P ázm án y P é te r
T u dom á n y egy etem i hallgatók at, legalá bb e lv ile g , fe lö le lik . Ilyen sz e m p o n tb ó l tehát az 1 9 40 /4 1. év i adatoknak n in cs m in ta v ételi h ibája. A z e g y ed i m é r é s i adatoknak azonban - te r m é s z e te s e n - akk or is b izo n y o s n agyság rendű s z ó r á s a v olt, éppúgy,
mint 1966-ban. A z ö s s z e s akk or b e ir t hallgatók c s o p o r tja tehát szin tén b izo n y o s
é rte le m b e n mintának tekinthető, az ö s s z e s h ason ló korú fia ta lok töm eg éb ől. A z adott k örü lm én y ek k özött a sz á m ítá s t tö b b fé le fe lt é t e le z é s b ő l kiindulva leh et e lv é g e z n i. a) M in im ális sz á m ítá sn á l az 19 40 /4 1. év i adatok, m int te lje s k ö r ü e k , m in tav ételi hiba nélkülinek te kinthetők és csa k az 19 66 .év i adatok standard h ibá já va l k e ll sz á m o ln i. b ) M ax im á lis sz á m ítá s n á l m indkét év adatait úgy tekintjü k,m intha v ég telen nagy a la p osok a sa g b ól s z á r m a zó m inta v oln a .
E z fe le l m eg annak a fent je lz e tt elg on d olásn a k , h ogy az e g y e te m i fia ta lsá g m á r ele v e az
ö s s z e s h ason ló korúak töm egén ek eg y m intáját - b á r k étség teleln ü l nem v éle tle n , hanem b izo n y o s sz em p on t b ó l k iv á log a tott m intáját - k é p v ise li. A táblázatok "m " jelű adatai e r e d e ti nagyságban és nem a 20 % -os is m é tlé s n élküli m intaV 1 - f = 0 ,8 9 4 s z o r z ó v a l csök k en tett adataival h asználandók.
A szám ítások n a k e fe lfo g á s b a n v a ló v é g z é s e indokul is s z o lg á l
a tá blá zatos anyagban az " m " je lű adatok k ö z lé s é h e z .
126
A szig n ifik á n s ered m én y ek tekintetében a k é tfé le sz á m itá s lén yeg éb en h ason ló tanulságokat h oz és csa k ott van e lt é r é s közöttük , ahol a kü lön b ségek m ár e le v e k ö z e l já rtak az alapul vett 95 % -o s v a ló s z in ü s é g i sz in t nek m e g fe le lő határh oz. A z e g y e te m i h allgatók testm agasságán ak ö ss z e h a so n litó adatai a k öv etk ezők :
18-23 év es fé r fia k
nők
T e stm a g a ss á g m é r é s i átlaga (c m ): 1 9 4 0 /4 1 . évben 1966. évben K ü lön b özet A k ü lön b özet standard hibája
X
171, 37
160, 78
173, 78
160,99
X -Y
+ 2 ,4 1
+
m_ _ X -Y
0 ,4 2
Y-
0,21 0, 40
A fé r fia k testm a g a ssá g a e 26 év alatt 2,4 c m -r e l nagyobb lett és e z a kü lön b ség h atározottan s z ig n ifi káns. F eltű n ő, hogy a nőknél a term etb en m utatkozó e lt é r é s m érték e c s e k é ly és n e m is sz ig n ifik á n s. Ennek f e l tételezh ető oka a női h a llga tósá g ö s s z e té te lé b e n b ek öv etk ezett lé n y e g e s vá ltozá sb a n r e jlik . H asonló sz á m itá s ered m én yek ép p en a testsú ly tekintetében 1940/41 és 1945/46 k özött a fé r fia k átlagos sú ly a jelen ték en y en és szign ifik á n sa n csök k en t, m ig a nők k özött csa k a 18 é v e se k é , akiknek 1 9 4 0 /4 1 -b e n f e l tűnően nagy v olt az átlagos testsú ly a .
127
128
E zek et a tén y ezők et, m ely ek k el a 4. 4 tábla adatai m ég sz o rz a n d ó k , a re la tiv g y a k o r is á g b izon y os je lle m z ő é r té k p á r ja ir a ,
a 4. 5 tábla ta rta lm a z z a , m ég p ed ig az ille tő is m é rv n e k a k é t n em n él e lfo g la lt aránya
függvényében. Ha a két arán y k ö z e l á ll eg y m á sh o z, ak k or a r é te g z é s nem sokat változtat a m eg b izh a tósá g i v i szon y ok on , a fen ti oC té n y e z ő az e g y s é g h e z á ll k ö z e l. M in él
inkább e lté r a két n em az ille tő is m é r v sz em p on tjá
b ó l e g y m á stó l, annál inkább é r v é n y r e lép a ré te g z é sn e k a hibahatárok cs ö k k e n té s é r e g y a k orolt hatása.
17
129
5. Összefoglalás
A N ép ességtu dom á n yi K utató Intézet 1966. m á r c iu s -m á ju s hónapokban b io d e m o g rá fia i fe lm é r é s t v é g zett az e g y e te m i (fő is k o la i) fe lv é te lr e je le n tk e ze tt fia talok on . A fe lm é r é s , kutatás c é lja az é r te lm is é g i pályát v ála sztan i szá n d ék ozó fia talok testi fe jle tts é g e m é r tékének m eg á lla p itá sa v olt, továbbá m indazon fon tosa bb d e m o g r á fia i, tá rsa d a lm i tén yezők e le m z é s e , m egha tá r o z á s a , am ely ek m int k ö rn y e z e ti tén yezők a testn öv ek ed ést, a f e jl ő d é s b io ló g ia i foly am atá t befolyá solh a ttá k . A z a d a tfelv étel a M ű v előd ésü g yi M in iszté riu m
által e lr e n d e lt "a lk a lm a s s á g i" v izsg á la t k eretéb en az
Ipari Tanulók E g é s z s é g v é d e lm i Intézetében történ t. A v iz sg á la t a fe lv é te lr e jelen k ezettek
20 % -á r a te rje d t ki,
e g y s z e r i, v é le tle n s z e r ű k iv á la sztá s alapján. A m inta e le m s z á m a 1607 fő. A v iz sg á lt fia talok d e m o g r á fia i, tá rsa d a lm i je lle m z ő i, valam in t a testi fe jle tts é g r e vonatk ozó adatok e le m z é s e alapján n yert fon tosa bb ered m én yek az alábbiakban foglalh atók ö s s z e . 1. A v izsg á lta k n em - és é le tk o r s z e r in ti m e g o s z lá s a a k ö v e tk e ző : 813 f é r fi , m in d ö s sze 4 8 ,3 % -a 18 é v e s ,
794 n ő . A vizsgáltak n ak
2 2 ,4 % -a 19 év es és 2 9 ,3 % -a 20 év es és id őseb b . A z 5 1 ,7 % -ban 18 év esn él
id őseb b ek r é s z e s e d é s e a m intában m á s o d s z o r i, h a r m a d s z o r i, ille tv e tö b b s z ö r i fe lv é te lr e történ t jelen tk ezést! je le n t. K ü lön ösen vonatkozik e z a n ők re, akik 4 - 5 a lk a lom m a l is m e g k ís é rlik az eg y etem i (fő is k o la i) fe lv é te l r e a je le n tk e z é s t. 2. A v iz sg á lt fia talok t ö b b s é g e ,78, 0 % -a g im n á ziu m ot, 15,6 % -a ip a r i- és 6 ,4 % - a k ö zg a zd a sá g i tech nikum ot v égzett. 3. A v á la sztott eg yetem ek (főisk olá k ) s z e r in ti ö s s z e té te lt tekintve m egállapíth ató, hogy a vizsg á lta k 7 4 ,8 % -a e g y e te m e k re , tanárk épző fő is k o lá k r a , 2 5 ,2 % -a m ű v é sz e ti,e g y é b fő is k o lá k r a és fels ő fo k ú ip a r i, m e zőg a zd a sá g i tech niku m okba, fe ls ő fo k ú sz a k isk olá k b a jelen tk ezett. A m ű sza k i, b io ló g ia i és orvostu d om á n y ok irá n ti fokozottabb é rd e k lő d é s jut k ife je z é s r e a fe lv é te lr e je le n tk e ze tt fé r fia k ese té b e n , akik k özü l m inden harm adik m ű sza k i, m inden hetedik o r v o s i és csak m inden ti zedik je le n tk e ze tt a tu d om á n yeg yetem re, b ö lc s é s z -t a n á r i k a r r a , ille tv e a tanárképző fő is k o lá k r a . A nők e s e tében e m e g o s z lá s e lt é r ő .
A nők k özü l m inden harm adik a tu dom án yegyetem b ö lc s é s z k a rá ra , ille tv e tanár
képző fő is k o lá k r a , m inden hatodik az orvostu d om á n y i e g y e te m re és csa k m inden k ilen ced ik je len tk ezett a m ű sza k i e g y e te m re . 4. A v izsg á lta k szü lein ek s z ü le t é s i h elye s z e r in ti m e g o s z lá s t v iz s g á lv a je lle m z ő sa já tossá g k én t k i em e le n d ő , hogy 7 9 ,4 % -ban az apa vagy az anya nem a főv á rosb a n sz ü le te tt, hanem az o r s z á g m ás terü letén . Legnagyobb arányban D unántúlról és T is z á n tú lr ó l s z á r m a z o tt a szü lők egyike és csak 20,6 % -ban szü letett m indkét sz ü lő B udapesten. 5. A v izsg á lta k s z ü le t é s i s o r r e n d s z e r in ti m e g o s z lá s á t e le m e z v e kitűnik, hogy 5 2 ,4 % -ban e ls ő g y e r m ek a je le n tk e z e tt, 3 1 ,7 % -a m ásodik és m in d ö s sze 15 ,9 % -a h arm ad ik , negyedik és annál többedik a s z ü le té s i sorren d b en .
130
A
sz ü lö k
é le tk o ra ,
a m ik or
a v iz sg á lt
s z e m é ly
sz ü letett,
d e m o g rá fia i
sz em p on tb ól je lle g z e t e s .
16, 8 % -ban a v izsg á lta k apja a 31-39 év es k o r c s o p o r tb a ta rtozott. F e lté te le z h e tő , hogy a m á sodik v ilágh áb orú ok ozta k é ső b b i h á za ssá g k ötések k el vagy a huzam osabb id e ig való tá v o llé tte l (katonai sz o lg á la t, h adifog sá g, stb. ) m a gyarázh a tó e m e g o s z lá s i s a já to ss á g . A továbbtanulni kivánó fia ta lok 26, 3 % -a eg yedü li g y e rm e k , 44, 1 % -nak van eg y és 20, 3 % -nak van két élő te s tv é r e . A jelen tk ezettek k özü l m in d ö s sz e 9, 3 % -nak van h á rom és annál több életben lev ő te s tv é re . A jelen tk ezettek k özü l a s z a k -, betanított munkás és é r te lm is é g i szárm azásu ak n ál leg m a ga sab b a tes tv é re k szá m a . 6. A v izsg á la t k ite rje d t a szü lők fog lalk ozá sá n a k e le m z é s é r e is . A v iz s g á lt fia talok s z ü le té s e k o r az apa, fo g la lk o z á sá t tekintve, 4 5 ,6 % -ban v olt fiz ik a i, 5 3 ,8 % -ban é r te lm is é g i és egyéb s z e lle m i d o lg o z ó és m in d ö s sz e 0 ,6 % -ba n v olt n yu gd ija s, já ra d é k o s.
A mintán b e lü l, e ls ő h elyen , 32, 8 % -k a l k ép v iseltek azok,
akiknek apja s z a k -, vagy betan ított munkás v olt a v iz s g á lt eg yén sz ü le té s e k o r . A v izsg á la t id e jé n , a tá rsa d a l m i á tré te g e z ő d é s ered m én y ek én t, m á r csa k 2 3 ,0 % -ban v olt az apa s z a k -, vagy betanított m unkás. 30, 1 % -ra em elk ed ett azoknak az arán ya,' akiknek apja é r te lm is é g i és v e ze tő állású. A v iz s g á lt fia talok s z ü le té s e k o r 62, 2 % -ban v olt az anya h á zta rtá sv e z e tő . A v iz sg á la t időpontjában ez az arán y 25, 1 % -r a csökken t. A fe lv é te lr e jelen tk ezettek s z ü le té s e k o r a s z a k - , vagy betanított munkás anya aránya 9, 1 %, a v iz s g á la t id e jé n 2 0 ,7 %. 11,6 % -k al több a v izsg á la t id ején az olyan v iz s g á lt, akinek anyja egyéb s z e lle m i d olg ozók én t v á lla lt munkát. F ig y e le m b e véve a csa lá d fő fo g la lk o z á sv á lto z á sá t a jelen tk ezettek s z ü le té s e és a v iz sg á la t időpontja k özött, 6 ,0 % -k a l csök k en t a s z a k -, vagy betanított m unkás, 5 ,2 % -k al és 5, 1 % -k a l em elk ed ett az é r te lm is é g i és v e ze tő á llá sú , valam in t a n yu gd ijas, já ra d é k o s csa lá d fők aránya. A m e z ő g a zd a s á g i fiz ik a i c sa lá d fők k özü l a jelen tk ezett sz ü le té s e és a v izsg á la t időpontja k özött 4 9 ,0 %, a s z a k -, vagy betanított munkás csa lá d fők k özü l 18, 5 % k erü lt át m ás tá rsa d a lm i réteg b e. A z é r te lm is é g i és egyéb s z e lle m i d o lg o z ó k r é te g e ib e átkerültek aránya 10, 2 %. 7. A v iz sg á la t id e jé n a jelen tk ezettek 7 0 ,2 % -a m indkét s z ü lő v e l, 29, 8 % -a a sz ü lők e g y ik é v e l, vagy újonnan lé t r e jö tt m á so d la g o s csa lá d i k ö z ö ss é g b e n , rok on n ál, id eg en n él, k ollég iu m b an , a lb é rle tb e n élt. A k ö r n y ezeti fe lté te le k e t tekintve k iem elen d ő,
hogy a v izsg á lta k s z ü le i 5, 5 % -ban elváltak, az á lla m i gondozottak
aránya 0 ,7 %. 8. A jelen tk ezettek te s ti fe jle tts é g e sz e m p o n tjá b ó l nem lén yeg telen a szü lők lakásh ely zetén ek e le m zése.
A la k ástipu st tek intve,
a jelen tk ezettek sz ü le i 48, 8 % -ban k é ts z o b á s, 28, 9 % -ba n h árom és több s z o
bá s lakásban laknak, és csupán 16, 9 % ren d elk ezett e g y s z o b á s la k á ss a l. A v izsg á lta k közü l m in d ö s sz e 0,1% lakott a lb érletb en , ille tv e
ág y bérletb en
és
5, 3 % -a k ollégiu m b an . A v izsg á lta k szü lein ek la k ása 81,6 % -ban
m in ősü l "k ie lé g it ő " -n e k és 1 8 ,4 % -ban " r é s z le g e s " fe ls z e re lts é g ü n e k . •
9. A sz ü lők együttes havi k e r e s e te s z e r in ti m e g o s z lá s t tekintve 12, 7% m inősíth ető m agasnak, az ala c s o n y k ö ze p e s és jó k özep es k e re se tű e k aránya k ö z e l a z o n o s , 43,4% és 4 3 ,2 %. A szü lők együ ttes havi k e r e se te csak k orlá tozotta n érték elh ető. A k e r e s e t nem eg y ezik a jö v e d e le m m e l és c sa k is a csa lá d n a g ysá g is m e retéb en e le m e z h e t ő . 10.
A v izsg á lta k tá p lá lk ozá sá ra vonatkozó r é s z le t e s adatokból je le n é r té k e lé s
a te s tfe jle tts é g e t nagy
m érték b en b e fo ly á s o ló napi "t e lje s érték ű " fe h é r je fo g y a s z tá s s a l fog la lk ozik . A v izsg á la t so r á n fe lv e tt táplál k o z á s i adatok (1 h eti étren d k ik é r d e z é s e alapján) tájék oztató je lle g ű e k és m indenek e lő t t is a tá p lá lk ozás s z ín v on a lára nyújtanak re tr o sp e k tiv e fe lv ilá g o s itá s t. A v iz s g á lt fia ta lok 17 ,8% -án ak napi te lje s értékű fe h é rje fo g y a s z tá s a igen a la c s o n y (29 g ), 50,1% -ának k ö z e p e s , 1 9 ,3 % -ának k ie lé g itő (4 6 -5 9 g) és csak 1 2 ,8 % -a J k ö z e liti m eg az o p tim á lis k övetelm én y t (60 g).
131
A m agas szén h id rá t tartalm ú tá plá lk ozás - mint általában - ezú ttal is k ife je z é s r e jut. A te lje s értékű fe h é r je fo g y a sz tá s m en n yiségén ek je le n tő s é g é t - m ás tén y ezők k el együtt - ig a z o lja az a tén y, hogy nagyobb (napi) te l je s értékű fe h é r je fo g y a s z tó k testm éretein ek átlagai is m agasabbak. A z ö s s z e fü g g é s , ha nem is m inden vonat k ozá sb a n sz ig n ifik á n s , de ten d en ciája m egállapíth ató. 11. A v iz s g á la t id ején a fe lv é te lr e je le n tk e ze tt fia talok e g é s z s é g i állapota 96, 8 % -ban jó , k ie lé g itő v olt. A z a lk a lm a ss á g i és s z a k o r v o s i v izsg á la t 3, 2 % -ban á llapitott m eg m e g b eteg ed ést, k ó r o s foly a m a tot, é r z é k s z e r v i fo g y a té k o ss á g o t. A 3, 2 % -on belü l 0, 9 % -o t k ép v iseltek azok a fia ta lok , akinek továbbtanulása csak o r v o s i e lle n ő r z é s m ellett engedhető m eg. A z 1607 v iz s g á lt egyén k özü l e g é s z s é g i ok ok ból 6 fő b izon y u l e g y e tem i továbbtan u lásra alkalm atlannak. A v iz s g á lt fia ta lok k orá b b i b io ló g ia i státu sára az is k o la i testn ev elés a ló l történ t r ö v id e b b -h o s s z a b b id őta rta m ra s z ó ló fe lm e n té s sz o lg á lta t tájék oztatá st. A v izsg á lta k k özü l 313 fő (19, 5 %) v olt is k o la i tanu lm á nyai alatt (tf 14, 1 %; ^ 2 4 ,9 %) k ü lönböző id őta rta m ra te s tn e v e lé s a ló l felm en tve. Is m e re te s ok ok ból a fé l év n él h o ssz a b b időtartam ú fe lm e n té se k tekinthetők jelen tősek n ek . A k iá llo tt és a tes tn e v e lé s a ló li felm en tések alapjáu l s z o lg á ló m eg b eteg ed ések k özü l e ls ő h elyen á ll a c a r d itis és fe b r is rh eu m a tica . A g yerm ek k orb a n k i állott m e g b eteg ed ések 2 9 ,7 % -a m inősith ető sú lyosa bb n a k,
ta rtós jelle g ű n e k ,
am ely ek k ó rh á z i, sz a n a tó r i
u m i b eu ta lá st, ille tv e m űtétet ig én yeltek . A v izsg á lta k sz ü le té se és a v izsg á la t időpontja k özött k iá lló t m eg b eteg ed ések et és azok su ly o ss á g i fokát tekintve 1 4 ,4 % -ban tekinthetők o ly m értékű nek, hogy azok fe lté te le z h e tő e n b e fo ly á so ltá k a te s tfe jlő d é s , n övek edés folyam atá t. 12. A v izsg á lta k k özü l a fé r fia k 48, 9 % -a , a nők 27, 3 % -a folyta tott tanulm ányi év e i folyam án ren d s z e r e s sp o rtte v é k e n y sé g e t. A m ű s z a k i-, o r v o s i e g y e te m e k re jelen tk ezettek k el sz em b en
a tu dom án yegyetem
b ö lc s é s z -t a n á r i és á lla m - és jogtu dom án yi k a r a ira jelen tk ezettek k özött igen k ev és szám ú a r e n d s z e r e s e n s p o r t o ló ; 6 9 ,3 % csa k alk a lm ila g folyta tott rö v id e bb- h o s s z a b b id e ig sp orttev ék en y ség et. 13. T estm agasság.
M indkét n em beli fia talok testm ag asság án ak átlaga "m a g a s ". A fé r fia k 77 ,6 % -a ,
a nők 60, 8 % -a ta rtozik a "m a g a s " te r m e tcs o p o rtb a . A v izsg á lta k term ete és a szü lők s z ü le té s i h elye s z e r in ti m e g o s z lá s s z e r in ti e le m z é s b ő l m e g á lla p ít ható, h ogy a m inta átlagait m indkét nem ben azok a fia ta lok k ö z e litik m eg legin kább, akinek ap ja, anyja Buda p esten szü letett (cř = 174,6 c m ; <£= 161,8 cm ). Azoknak a fiataloknak a te rm etá tla g a i m agasabbak ( 0 я = + 1, 0 c m ; = + 1 ,7 c m ), akiknek anyja bu d a p esti sz ü letésű , sz em b en azokk a l, akiknek anyja az o r s z á g sz á r m a z o tt.
m ás te r ü le té r ő l
E je le n s é g b e n a v á r o s és vidék igen sok rétű k ö rn y e z e ti tén y ezőin ek ö s s z e s s é g e ju t k ife je z é s r e ,
am elyek az en dogén fak torok m ellett a k o ra i g y e r m e k k o rtó l b e fo ly á so ltá k a v izsg á lta k testn övek ed ését. A v izsg á lta k term etét? az apa és anya je le n le g i fo g la k o z á sa s z e r in t e le m e z v e m egállapíth ató, h ogy az é r te lm is é g i és v e ze tő állásúak g y e rm e k e i az átlagnál m agasabb term etü ek (
a
= 174, 2 c m ; ) a lányok te r m e
te 1 ,3 c m - r e l a la cson ya b b (<j> = 16 0 ,0 cm ). A segédm u n k ás, n ap szám os fog la lk ozá sú apák fiainak term ete az átlagnál a la cson y a b b ,
x" = 17 0 ,8 c m ,
a nőknél X = 161, 2 c m , a m inta átlagát e g é s z e n m e g k ö z e liti. A z anya
je le n le g i fo g la lk o z á sá t is tekintetbe v éve a s z a k -, vagy betan ított m unkás,
valam in t az é r te lm is é g i fo g la lk o
zású anyák g y erm ek ein ek term ete m ég inkább e lt é r - p o z itiv irán yban - az átlagtól. Ennek ellen téte á llapít ható m eg a segéd m u n k ás, n a p szá m os fog la lk ozá sú anyák g y e r m e k e in é l. M indez a z is k o la i v é g z e tts é g g e l, sz a k m ai k é p z e tts é g g e l, a lé tfe lté te le k k e l és nem u tlo ls ó sorb a n a sz ü lő k kulturáltságának m é rté k é v e l függ ö s s z e . A tá rsa d a lm i
á tré te g e z ő d é s , valm int a
csa lá d fő fog la lk ozá sá n a k v á lto zá sa a v iz sg á lt sz ü le té se és
a v iz sg á la t időp on tja k özött a term etá tla g ok e lté ré s e in e k d iffe re n ciá lta b b em lith ető m eg , h ogy azokban az esetek b en , a m ik o r
e le m z é s é t b iz to s ítja .
a csa lá d fő nem m e z ő g a zd a s á g i fiz ik a i
132
P éldaként
d o lg o z ó v olt és
je le n le g s z e lle m i d o lg o z ó , a fia talk orú fé r fia k term etátlag a 172,10 c m ; a nőké 159, 33 c m . Akiknek a s z ü le té s e k o r a csa lá d fő s z e lle m i d o lg o z ó v olt és je le n le g is a z,
a v iz s g á lt term etátlag a fé rfia k n á l 175, 50 c m , nők
n él 162, 00 cm . A v á la sztott e g y e te m (fő is k o la ) s z e r in t igen je lle g z e t e s a v izsg á lta k m e g o s z lá s a . A z a g rártu dom án yi e g y e te m re és m ű v é sze ti fő isk ok á k ra jelen tk ezett fé r fia k term etátlag a m agasabb (a g rá rtu d .cf = 175, 29 c m , mű v é s z e t i fő is k . c? = 175, 87 c m ), ugyanakkor a nőknél csak a m ű v észeti fő is k o lá r a jelen tk ezettek n él
m utatkozik
a m agasabb te r m e t (agrártu d. <j> = 160, 56 c m , m ű v é sze ti fő is k . <j> = 163, 65 cm ).
A b ö l c s é s z - tanári sz a k ra jelen tk ezett
fia talok term ete az átlagnál a lacson ya bb -{(cf = 172,90 cm ,
<j> = 1 6 0,64 c m ); az á lla m - és jogtu dom án yi k aron fe lv é te le z ő fé r fia k az átlagnál alacson ya bb ak ( 172, 27 c m ), a nők az átlagot m e g k ö ze lítik (160, 76 cm ). A z e g y napra} ju tó m in im á lis (29 g) és o p tim á lis (60 g) te lje s é r té kű fe h é r je fo g y a s z tá s
m érték e
s z e r in t fé r fia k
esetéb en
a k o rév ek te rm e tá tla g a i k özötti kü lönbözet
1 ,2 0 -
5 ,0 0 c m - ig , nőknél 1 ,8 2 - 4 , 16 c m -ig te r je d . A kü lön bözet fe ls ő határát e lé r ő értékek szign ifik á n sak . A z 1966-ban e g y etem i (fő is k o la i) fe lv é te lr e jelen tk ezett fé r fia k te rm e te az elm ú lt h a rm in c eszten dő folyam án v iz s g á lt a zon os korú e g y e te m i h allga tóh oz k ép est 2,46 c m - r e l m agasabb. A z 19 40-1945. évek k özött v iz s g á lt a zon os korú nő h allgatók term etátlagain ak c s e k é ly m értékű e lté r é s e az 1966-ban je le n tk e ze tt n ők étől csak lá ts z ó la g o s , ugyanis az ö ss ze h a so n líto tt minták tá rsa d a lm i ö s s z e t é tele lé n y e g e s e n e lt é r ő . A z 1935-1956. évek k özötti és az 1966. év i v izsg á lta k term etátlagain ak összeh a son litott a d a tsora i a v á r o s i és v idéki eg yetem ek hallgatóinak term etá tla g a i k özötti k ü lön b ség ek et, m indkét nem e s e t é b en , kitünően illu s z tr á ljá k . A h a rm in c e s z te n d ő re v issza tek in tő ö ss z e h a so n litó a d a tsorok b ól az tűnik ki, hogy a fia talok testn öv ek ed ését re ta rd á ló tén yezők je le n tő se b b m értékű csök k en ése az 1 9 5 0 -es évek k özep én k övet k ezett b e. Mintánk m indkét n em re szá m itott á tla g a itól ek k or leg a la cson ya b b a k az e lté r é s e k . A d e b re c e n i e g y e tem fé r fi és nő h allga tói term etátlagain ak e lt é r é s e i m ég az 1 9 5 1 /5 2 , 1952/56 évek id őeg y ség éb en is je le n tő s (d7 = - 4 , 03 c m ; (j> = - 2, 54 cm ). 14. É le tk o rr a v a ló tekintet nélkül a fe lv é te lr e jelen tk ezett fé r fia k testsú ly a 66,15 k g; a nőké 55, 32 kg. • A sz ü lők s z ü le t é s i h elye s z e r in t e le m e z v e a v iz s g á lt fia ta lok testsú ly átlagait, a k övetk ezők állapithatók m eg. A m inta átlagait azok a fia talok k ö ze litik m eg legin k ább , akiknek a p ja , anyja B udapesten sz ü letett. 2,.6 3 k g m a l [c f ), ille tv e 3, 13 k g -m a l ((j>) k ev eseb b súlyúak átlagban azok a fia ta lo k , akiknek anyja nem B udapesten, ha nem az o r s z á g m á s h e ly ség éb en - fő le g k özség ek b en - szü letett. A csa lá d fő fo g la lk o z á s a s z e r in t a m inta átlagától fé r fia k esetéb en e m lité s r e m éltó e lt é r é s nem mu tatkozik. A nők e se té b e n az e lt é r é s e k m á r je le n tő se b b e k . g ozók leá n yain á l
L egnagyobb e lt é r é s a m ez őg a zd a sá g i fizik a i d ol
m u tatkozik, akiknek átlagos testsú ly a 2 ,5 0 k g -m a l k e v eseb b a női m inta átlagánál. A zokn ál,
ah ol a c sa lá d fő segédm u n k ás,
ott az e lt é r é s - 1 , 9 7 k g ; a s z a k -, v a g yb eta n itott munkás csa lá d fők leányainál
az e lt é r é s m in d ö s sz e - 0 , 7 0 kg. A z é r te lm is é g i és v ezető állású csa lá d fők leányainak testsú ly átlaga a minta átlagával m e g e g y e z ő . A napi 29 g és annál k e v e s e b b , ille tv e 60 g és annál több te lje s értékű fe h é rje fo g y a s z tá s esetén a te s t sú ly átlagok k ü lön b özeié fé rfia k n á l 3 ,4 9 k g; nőknél 1 ,7 4 kg. M egjeg y zen d ő, hogy az em litett sú ly b e li kü lönbö zetnek csupán egyik té n y e z ő je a te lje s értékű fe h é r je fo g y a s z tá s , s sokk al inkább k a p c so la to s ezen e lt é r é s a két h a tá rérték k el ö ss z e fü g g ő táplák ozás m in ő s é g i k ü lön b ség eiv el. A szü lők együ ttes havi k e r e s e te , s a vizsg á lta k testsú ly a k özött lén y eg es ö s s z e fü g g é s nem m utatkozott. A z 1966-ban fe lv é te lr e jele n k e ze tte k és az elm ú lt h á rom év tized so r á n v iz sg á lt azon os korú eg yetem i h a llg a tó k t e s t s ú ly á tla g a in a k ö s s z e h a s o n lit ó e l e m z é s e a k ö v e t k e z ő e r e d m é n y e k e t s z o lg á lt a t t a .
A z 1966-ban v iz s g á lt fé r fia k (18-23 é v e s) testsúlyán ak átlaga
0 , 7 5 - 5 ,1 3 k g -m a l n agyobb,
mint az
1938-1955. évek k özött v iz s g á lt, a zon os k orú f é r fi e g y etem i h a llg a tó k é . L egnagyobb a sú ly b eli e lt é r é s (+5,13kg) az 1 9 4 5 /4 6 . tanévben v izsg á lta k k a l sz e m b e n , m a gyaráza tá t az a k k ori idők sú ly os é le lm e z é s i v isz o n y a i adják.
133
A z 1940-19 56. évek k özött és 1966-ban v iz sg á lt fia talk orú nők k özött a testsú ly k ü lön bözet e lt é r ő , am ennyiben a m ai fia talok testsú ly a k e v eseb b . E z az é ss z e r ű b b táplákozásnak és a divatnak tulajdonítható. 15. A testm a g a ssá g és testsú ly együ ttes é r té k e lé s é t a te s ta rá n y je lz ő k k e l fejezh etjü k ki. A Каир és L iv i je lz ő k s z e r in t a fe lv é te lr e je len tk ezett m indkét n em b eli fiatalok a n o rm á l te s tfe jle tts é g i k ategóriá ba ta r toznak (Каир je l z ő : = 2, 19, L iv i je lz ő
= 23, 51).
16. A s z é le s s é g i m éretek ö s s z e fo g la ló é r té k e lé s e alapján a fe lv é te lr e je le n tk e ze tt fia talok je lle m z ő i az alábbiakban foglalh atók ö s s z e . M indkét n em b eli fia ta lo k ra a " k ö z e p e s e n - s z é le s " , " s z é l e s " v á ll ( X = 3 4 ,4 5 c m ); a fé r fia k r a a "t á g " és "k ö z e p e s " m ellk a sk erü let { X = 82, 24 cm ) a je lle m z ő .
A m e llk a sk erü let kü lön b özete b e - és k ilé g z é s k özött fé rfia k n á l átlagban
9, 08 c m ; nőknél 8, 52 cm . A fé r fia k c s ip ő s z é le s s é g é n e k átlaga X = 28, 24 c m ; a nőké X = 27, 37 c m . 17. A bal kézben
fe lv é te lr e
je len tk ezett fia talok
k é z s z o r it ó
ere jé n e k
átlaga job b k ézben , fé r fia k n á l 50, 75 kg;
46, 90 kg. N őknél job b kézben 28, 97 kg; bal kézben 27, 39 kg. A r e n d e lk e z é s r e á lló ö ss z e h a so n lító
adatok s z e rin t az 1966-ban v izsg á lta k k é z s z o r it ó e r e je 10, 74 k g -m a l (cT), ille tv e 13, 20 k g -m a l (<j>) nagyobb a m e g e lő z ő év tized ek folyam án v iz s g á lt a zon os k orú eg y etem i h allgatók k é z s z o r it ó e r e jé n é l. 18. A v iz s g á lt fia ta lk orú fé r fia k 67, 0 % -ában , a nők 64, 2 % -ában állapítható m eg K r e t s c h m e r r e n d s z e r é t ít alapul v é v e , v a la m ely ik alkattipust m eg h a tá rozó t e s tö s s z e t é te l. F é r fia k esetében a I (atletik u s), n ők n él a II (piknikus) testalkattipu s a z e ls ő d le g e s . F é r fia k k özött g y a k ori a III-I (le p to s o m -a tle tik u s ); a nők között a sok esetben diszh arm on ik u s te s tö s s z e té te lb e n je le n tk e ző II-III (pik n ik u s-le p to s o m ) alk atötvözet. A d y sp la siá s
alkattipus
g y a k orisá g a fé rfia k n á l 3 ,2 % ,nőknél 4 ,8 %. A z alkattipus és a lk atötvözetek
m eg h a tá roz á sa az általán os b en y om á s és a te s tö s s z e t é te l fig y e le m b e v é te lé v e l történ t, éppen e z é r t e z nem tekinthető m inden vonatkozásban a b szolú t értékűnek. 19. A s z ű r ő v iz s g á la t értékű v é rn y o m á s m é r é s adatokból m e s sze m e n ő m e g á lla p ítá sok nem tehetők. A s y s t o lé s és d ia s to lé s v érn yom á sa d a tok m e g o s z lá s a a ju v en is és adultus k o r c s o p o r t o k h a tá ra ira m e g á lla p itott n o rm á l sta tisztik a i átlagoknak fe le ln e k m eg . 20. A v izsg á lta k 14 % -a röv id lá tó, 5 ,2 % távollátó és 0,7% egyik s z e m é v e l r ö v i d - a m á sik s z e m é v e l tá v ollá tó. K ife je z e tt "g y en g e lá tá s t" (am bly op ia ) a s z a k o r v o s i v iz s g á la t 7 eg yén n él állapított m eg. 21. A z 1966-ban e g y etem i (fő is k o la i) fe lv é te lr e jelen tk ezett fia ta lok k ed v ező te s ti fe jle tts é g e , b io ló g ia i állapota az alábbi v é g s ő m egállapítások ba n ö s s z e g e z h e tő . A v iz s g á lt fia talk orú fé r fia k fon tosabb te s tm é re t átlagai a m e g e lő z ő h á rom év tized (193 5-196 5) fo ly a mán v iz s g á lt azon os korú eg y etem i hallgatók te s tm é re t átlagainál m agasabb értékűek. A v iz s g á lt fia talk orú nők esetéb en a m é r é s i átlagok a k orá b b i év tizedek b en v izsg á lta k m é r é s i átlagaiva l általán osság ban m eg eg y ezők , ille tv e az e lté r é s e k m érték e c s e k é ly . E z a m e g e g y e z é s lá ts z ó la g o s , ugyanis a k orá b b i évtized ek b en (19 4 0 -1 9 4 5 ) és az 1966-ban v iz sg á lt minták tá rsa d a lm i ö s s z e té t e le igen e lté rő . A B udapesten és az o r s z á g m ás h e ly s é g e i ben szü letettek te s tm é re t átlagainak kü lönbözete ma m á r nem szign ifik á n s. A h a rm in c e s z te n d ő re visszatek in tő a d a ts o ro k b ó l m egállapíth ató, hogy a fiatalk orú ak testn öv ek ed ését r e ta r d á ló tén yezők je le n tő s m érték ű csö k k e n ése 1956-1965. évek k özött követk ezett b e. A z endogén tén yezők ön k ivü l ez m inden ekelőtt is azoknak a je le n tős tá rs a d a lm i, g a zd a sá g i változások n a k, k ed v ezőb b é le tfe lté te le k n e k tu lajdonítható, am elyek a fiatalk orú ak ked v ezőbb te s ti fe jlő d é s é t , n öv ek ed ését b iztosítottá k .
134
6.
Irodalom
ACSÁDI, GY. (1959):
A d e m o g rá fia b io m e tr ia i von a tk ozá sa iva l k a p cso la to s néhány ta paszta lat. - D e m o g r á fia . 2; 460-4 64.
ACHESON, R. M. (1957):
T h e O xford m ethod o f a s s e s in g sk e le ta l m a tu rity. -C lin . O rthop. 10; 1 9 -3 9 .
A LL O D IA T O R IS , I. (1940):
A L o r e n t z -fé le index v á lto zá s a tizen n y olc esz ten d ős k ö z é p o s z tá ly b e li leá n y ok n á l.S p ortorv os8 , 524-530.
A LLO D IA TO R IS, I. (1952):
E g y etem i hallgatónők te s ts ú ly , te stm a g a ssá g , tü dőkapacitás és dyn a m om éter m é r e t e ir ő l. -A nn. H ist. Nat. M us. Nat. Hung. 2; 193-197,
A P O R , L . (1938):
A n th rop olog ia i v izsg á la tok a s p o r to ló és nem s p o r to ló I. év es eg yetem i kon. -S p o r t o r v o s . S; 943-9 47.
A P O R , L . : (1941):
A bu dapesti egyetem i hallgatók 1 9 37 -39. tanévekben végzett a n th rop olog ia i v i z s gálatának e red m én y ei. - M TA Math, és T e r m . T ud. O szt. K özi. (Ю; 933-971.
h a llg a tó
K örperen tw ick lu n g, K örperba uZ und . g es.L eibesü Anat. bu2;ngen Z . .K onstit.
AR N O LD , A . (1930): L e h r. 15^ 353-4 33. ÁD ÁM , GY. - B Á L IN T , P.
F E K E T E , Á . - HÁRSING, L . (1968): A z élettan tankönyve. - M ed icin a K önyvkiadó, B udapest.
BALOG H , B . (1942):
A d e b re c e n i eg yetem i hallgatók a n trop ológ ia i v izsg á la ta az 19 38 /1 93 9 tanévben. - D e b r e ce n i T is z a István Tud. T á r s . II. O sztályán ak M unkái. _8_; 1 -7 7 .
B A R T U C Z , L . (1938):
A m a gy ar e m b e r. - K irá ly i M agyar E g y etem i N yom da, B udapest.
BENNHOLDT - THOMSEN, С. (1954): D ie E n tw icklu ngsbeschleun igun g d er Jugend. - E r g e b n is s e d. inn. Med. 62; 1154. BOULDING, K. (1953):
G en era l S ystem T h e o ry . 23; 303-3 61.
New A p p roa ch to Unity o f S c ie n c e .
BR EITIN G E R , E. (1933):
K ö r p e r fo r m und s p o rtlic h e L eistu n g Jü g en d lich er. M ünchen. D is s z te r tá c ió . 1-110.
B R O Ž E K , J. (1963):
Quantitative d e s cr ip tio n o f body co m p o s itio n : p h y s ic a l a n th r o p o lo g ic a l's "fou rth " d im en sion . -C u rre n t A n th rop ology . _4_; 3 -4 0 .
B R O Ž E K , J. (1965):
Changem ents avec 1’ age et v a ria tion s s e x u e lle s des Constituantes du c o r p s 1' enfant et ch ez 1' ad oloscen t. - B io ty p o lo g ie . 26j 98-144.
B R O Ž E K , J. - K EY S, A . (1951): The E valuation o f L e a n n e s s -F a tn e s s in Man: -B r it . J. N u trition. 194-2 06.
- Human B iolog y .
chez
N orm s and In terrela tion sh ip s.
BRUGSCH, T . - LE W Y , F . H. (1931): D ie B io lo g ie d er P e r s o n . Urban und S ch w a rzen b erg , B e r lin -W ie n . BUNAK, V. V. (1928):
Une sy sté m e nouveau d es m en su ra tion s d yn a m om étriqu e des d iv e r s g rou ps m u sc u la ir e s . - Jou r. R u ss. Anthr. 13; 125-218.
CH AM BERS, E .G . (1958):
S ta tistica l C alculation . C a m b rid g e at the U n iv ersity P r e s s . C a m b rid g e.
CONRAD, K. (1941):
D er K onstitution stypu s B erlin .
CO RR EN TI, V. (1965):
P a n n icolo a d ip oso sottocu tan eo e attivita s p o rtiv e . - A nthrop. A n z. 29; 3 3 -46 .
als g en etisch es P r o b le m .
C O R R E N T I, V. - Z A U L I, B. (1964):
O lim p io n ici 1960. L e g g e r a , R om a.
D AH LBE RG , G. (1959):
V e r la g
v.
Julius S p rin g er,
R ic e r c h e di A n tro p o lo g ia M o r fo lo g ic a
Süll’ A tle tica
K orrela tion sersch ein u n g en b e i nicht erw a ch sen en Individuen und eine T h e o r ie ü ber den W ach stu m sm ech an ism u s im H in blick auf in term ittieren d e U m w eltfaktoren . - Z . M orph, u. Anthr. 29; 288-3 06.
D EM OG RÁFIAI ÉVKÖNYV, 1966. (1967): M a g y a ro rszá g n é p e se d é s e . Stat. K iadó V. B udapest. EIBEN, О. (1951):
J ó z s a i g yerm ek ek testm a g a ssá g a Hung. 1; 2 1 5-2 25.
EIBEN, О. (1965):
F ő is k o lá s nők so m a to m e tria i és d y n a m om etria i v izsg á la ta . S zem le. 6; 95-111.
135
és
8 3 -8 7 .
kezüknek s z o r it ó e r e je . - Ann. B io i. Univ. T e stn e v . Sporteü.
EIBEN, О. (1969):
A z a n trop ológ ia és a te s tn e v e lé s - és sporttu dom án y k a p csola ta , valam int ujabb e re d m é n y e i. - N á d ori, L . ( s z e r k .) : A te s tn e v e lé s és sp o rt id ő s z e r ű k é r d é s e i. 1; 4 1 -6 5 .
EIBEN, O. - GYENIS, G y. (1969): A lkattani v izsg á la to k te s tn e v e lé si dom ány (m e g je le n é s alatt).
T e s tn e v e lé s tu -
fő is k o la i hallgatókon.
FE H É R , M. (1941):
A z e g r i k e re s k e d e lm i k ö zé p is k o la n öven dék ein ek a n trop om etria i v izsg á la ta . E g e r, Kny. 16.
F R E Y , J. (1940);
A m .k ir . J ó z s e f N ádor M űszaki és G azdaságtudom ányi E g yetem E g é s z s é g v iz s g á ló In tézetének Tudom ányos K ö z le m é n y e i. B udapest, L
GARN, S. M. -SHAM IR, Z .
(1958): M ethod fo r R e s e a r c h in Human Illin o is .
GREU LICH, W .W . (1951):
T h e G row th and D evelop m en t o f status o f Guamanian s c h o o l C h ild ren in 1947. -A m . J. P h ys. A nthr. 5 5 -70 .
G row th . , C h a rles С. T h om a s,S p rin g field ,
HARRISON, G. A. - W EINER, J. S. -T A N N E R , J. M. and BA R N IC O T, N. A . (1964); Human B io lo g y , An In tr o du ction to Human E volu tion , V ariation and G row th. C larendon P r e s s , O xford . JÁNOSSY, A . - M U RAK Ö ZY , T . - AR A D SZK Y G ézáné (1966): B io m e tr ia i é r te lm e z ő s z ó tá r .M e z ő g a z d a s á g i K i adó, Budapest. JEN EY, E. (1940):
A d e b re c e n i egyetem i h allgatók e g é s z s é g ü g y i v izsg á la ta az 193 9 /4 0 tanévben. T is z a István Tud. E gy. N yom da, D eb recen .
JE N EY , E. (1940):
A d e b re c e n i eg yetem i h allgatók e g é s z s é g ü g y i v izsg á la ta az 1 9 3 8 /3 9 tanévben. T i sz a István Tud. E gy. N yom da, D e b re ce n .
JEN EY, E . (1942):
A d e b re c e n i egyetem i hallgatók e g é s z s é g ü g y i v izsg á la ta az 19 41 /4 2 tanévben. T i sza István Tud. E gy. N yom da, D e b re ce n .
JU V A N C Z, I. H l 965):
Index tu lajdon ságok s z e r e p e az o r v o s i és b io ló g ia i kutatásban. A k a dém ia i K iadó, B udapest.
KACSUR, I. (1958):
K ü lönböző k örn yezetb en é lő tanulók te s tfe jlő d é sé n e k Anthr. K ö zi. 2; 85-103.
KNUSSMANN, R. (1961):
Z u r M ethode d er objek tiv en K örp erb a u ty p og n ose. K on stitu tion sleh re. 36; 1 -4 1 .
K RETSCH M ER, E . (1955):
K örperba u und C h arakter. 2 1 /2 2 A u fl. B e r lin -G ö ttin g e n -H e id e lb e r g .
L E N Z , W. (1959):
U rsa ch en des g e ste ig e rte n W ach stum s d e r heutigen Jugend. W issen . deut. G e s . E rn äh r. 4; 1 -3 3 .
LUNDMANN, B . (1962):
Etwas ü ber die U rsa ch e d er je tzig e n K örp erh öh en steig eru n g in -H om o. 12; 65-66.
ö ss z e h a s o n litó -
M AG YA R O R SZÄ G NÉPESEDÉSE 1956. (1958): Statisztikai Id ősza k i K özlem én y ek . B udapest. 64.
Z . m e n sch l.
1 4 /1 9 5 8 .
v izsg á la ta . V ererb ,
u.
V e r ö ff.
Skandinavien.
Stat.
K iadó V. ,
M ARTIN , R. - SA L L E R , K.
(1 9 5 7 -1 9 6 6 );L eh rbuch d e r A n th rop olog ie, I-IV . 3. kiadás, Gustav F is c h e r V erla g , Stuttgart.
M EREDITH , H .V . (1955):
L ongitudinal a n th rop om etric data in the study o f individual G row th. Ann. N .Y . -A c a d . Sei. 63; 510-527.
M EREDITH , H .V . (1956):
T h e Rhytm o f P h y s ic a l G row th: A Study o f 18 a n th rop om etric m ea su rem en ts on Iow a City W hite M ales Ranging ingage betw een birth and 18 y e a r s . - Univ. Iowa Stud. Child. W elf. 1 1 .3 ; 1 -1 2 3 .
M E Z E I, G. (1940):
A n th rop om etria i és n orm á lfu n k ciós v izsg á la tok . - A m .k ir . J ó z s e f N á d or M űszaki és G azdaságtudom ányi E g yetem E g é s z s é g v iz s g á ló In tézetének Tud. K özlem én y ei. Budapest.
M OLN ÁR, V. (1943):
5000 tu dom án yegyetem i h allga tó e g é s z s é g v iz s g á la t i adatai. - E g észség tu d om á n y i K özlem én y ek . 1 -2 : 1 -3 5 .
M OLN ÁR, V. (1968):
B u dapesti tu dom án yegyetem ijjh allgatók m o r b id itá s i és fiz ik a i fe jle tts é g i v iszo n y a i az E g é s z s é g v iz s g á ló Intézet adatai alapján. K andidátusi é r té k e z é s .
NEUBER, E . (1936):
A d e b re c e n i m . k ir. T is z a István T u d om á n yegyetem I. év es h allgatóin ak g á lá s á ró l, e g é sz s é g ü g y i sz em p on tb ól. - O r v o s i H etilap, 80; 1 -4 4 .
OED ER, G. (1909):
Das K örp erg ew ich t des erw a ch sen en M ensch en b e i n orm a len E rn äh ru ngszustan d und se in e B erechnung. - Z ts c h r . f. V e r s ic h e r u n g s -m e d iz in . - c it. M e r s e lis and T e x le r (1925).
136
á t v iz s
P A R IZK O V Á , J. (19 59 -196 0): T h e D evelop m en t o f Subcutaneous F at in N o r m a l and O b ese C h ild ren and the E ffe c t o f P h y s ic a l T ra in in g and S p o r t .-P h y s io lo g ia B o h e m o s lo v e n ic a , 8; 1 1 2-1 17. és 9; 5 1 6-5 23. P A Ř IZK O V Á , J. (1961):
T o ta l Body Fat and Skinfold T h ick n e ss in C h ild ren . -
PO RTM AN N , A . (1951):
B io lo g is c h e F ra g m en te zu e in e r L e h r e von M en sch en . Schw abe C o. V e r la g B a s e l 147
M e ta b o lis m , j_0; 7 94 -80 7.
PO RTM AN N , A . (1960):
Z o o lo g ie und das neue B ild des M en sch en . R ow oh lt V e r la g H am bu rg.
RAJK AI, Т . (1952):
A d e b re c e n i eg y etem i h allgatók a n trop ológ ia i v izsg á la ta az 1951. é v b e n ,B iol.H u n g . 2; 2 6 3-2 77.
RAJK AI, Т . (1957):
A d e b re c e n i eg yetem ek női h allgatóin ak a n th rop om etria i adatai. D e b r . 4; 2 5 7-2 65.
RAJK AI, Т .
(1963):
K örp erh öh e und H anddruckkraft d e r S ch ü ler in d e r T ie fe b e n e und im B erg la n d . A n th rop os, B rn o, _7_; 21 3 -2 1 6 .
RAJKAI, Т.
(1966):
T e s t fe jlő d é s i v izsg á la tok g y a k orla ti v on a tk ozá sa i. - Anthr. K ö z i. 10; 1 3 3-1 38.
RAJK AI, Т .
(1969):
S z o ritó e rő v iz s g á la to k . - A nthr. K ö zi. 13; 3 9 -5 7 .
-
A cta
Ann. Univ.
RA JK AI, Т . - JAN CSŐ, J.
(1955): A r e n d s z e r e s te s tn e v e lé s h atása az I -II. év es e g y e te m i hallgatóknál az 19 52 /1 95 3 és az 19 53 /1 95 4 években . - T e stn e v . Tud. 1_; 12 9 -1 4 6 .
SCH OTT, L. (1964):
Z u r D iffe re n z ie r u n g d er W a ch stu m sg esch w in d ig k eit b ei K in dern und Jugendlichen u n te rs ch ie d lich e r eth n isch er H erkunft. W is s . Z . d. H um bold Univ. - M a t-N a tw iss. R eih e Jhg. 13; 9 0 3-9 16.
SHELDON, W. H. (1940):
T h e V a rie tie s o f Human P h ysiq u e. H a rp e r and B r o th e r s P u b lis h e r s , New Y o rk and London.
SK ER LJ, B. - B R O Ž E K , J.
-H UNDT, E. E . (1953): Subcutaneous F at and age changes in B ody build and Body fo r m in W om en . - A m . J. P h ys. A nthr. 1Л; 5 7 7-6 00.
SÓS, J. (1942):
M agyar n éptáplálk ozástan . M agyar O r v o s i K önyvkiadó T á r s u la t. B u d a p est.
ST E E L , R. G. D. - T O R R IE , J .H . (1960): P r in c ip le s and P r o c e d u r e s o f S ta tistics with S p e cia l R e fe r e n c e to the B io lo g ic a l S c ie n c e s , M cG ra w -H ill, B ook Com pany, 73. SZ A B A D Y , E. (1963):
B e v e z e té s a d em og rá fiá b a . K özga zd . és J og i K önyvkiadó, B udapest.
TAN N ER , J. M. (1960):
Human G row th: S ym p osiu m o f the S ociety fo r the Study o f Human B io lo g y . 3; P e r gam on P r e s s , O xford.
TAN N ER , J. M. (1962):
G rowth at A d o le s c e n c e , 2nd ed. B la c k w e ll Sei. P u bl.,O x ford .
TAN N ER , J. M. (1964):
T h e Human G row th -C u rv e, in: H a r r iso n , G. A .-W e in e r , J. S. - T a n n er, J. M .- B a r n ic o t, N. A . : Human B io lo g y , C laredon P r e s s , O x ford .
TAN N ER , J. M. (1964):
Human G row th and C onstitution. In: H a rriso n , G .A . - W e in e r, J. S. -T a n n e r, J. M. - B a rn ico t, N .A . : Human B io lo g y , C la red on P r e s s , O x ford .
TA R JÁ N , R. (1953):
A z étrend és c so n to so d á s ö s s z e fü g g é s e . K andidátusi é r te k e z é s .
TA R JÁ N , R . (1958):
A z é le lm e z é s ü g y h e ly z e te és fela d ata. -N é p e g é s z s é g ü g y . 39; 30.
TA R JÁ N , R. - LIN D ER, K.
(1968): É le lm e z é s -e g é s z s é g ü g y i zsebk ör.yv. (T ápan yagtáblázat) M ed icin a , B udapest.
TH O M A, A. (1956):
F oly to n o s e lo s z lá s ú je lle g e k v a r iá c ió já n a k m é r é s e . - A nthr. K ö z i. 4; 6 7 -79 .
T U P P A , K. (1954):
Ü ber den Z usam m enh ang zw isch en K ö r p e r g r ö s s e und E rn ä h ru n g sla g e. 3 5 -3 6 .
TU SZK AI,Ö . (1911):
Is k o la o r v o s i ta paszta latok. - K özeg , és T ö r v . O r v o s i Ú jság 31_. s z . m e llé k le te 2 5 -3 2 .
V E K E R D IjL .
A z átlag u ra lm a és r ém u ra lm a . - T e r m . V il. 12, (99). 6; 2 6 7-2 70.
(1968):
5;
-H om o. 5;
O rv ostu d . S z e m le , m int a B udapesti
VE K E RD I, L . (1968):
A m atem atikai b io ló g iá r ó l. - M. Tud.
V É L I, G Y. (1956):
Ujabb tanulm ány a tanuló ifjú s á g te s ti f e jlő d é s é r ő l. - B io i. K ö zi. _3j_ 97 -11 4.
W EINER, J. S. (1964):
N u trition a l E c o lo g y . In: H a rriso n , G .A . - W e in e r, J. S. co t, N. A . : Human B io lo g y , C laredon P r e s s , O x fo rd .
W EISSENBERG, S. (1911):
D as W achstum des M ensch en nach A lte r , G esch lech t S c h rö d e r V e r la g Stuttgart. 220.
13
,
6. bővitett kiad.
2 8 7 -2 9 7 .
T a n n er, J. M. - B a rn i-
und R a s s e .
S tr e c k e r und
Y U L E ,G .U . - K E N D A L L , M .G . (1 964): B e v e z e té s a sta tisztik a e lm é le té b e . K ö zg a zd . é s Jogi K önyvkiadó, B pest.
18
137
7. Fogalmak magyarázata
ALKAT A z eg yén ö r ö k lö tt és s z e r z e t t tu lajdon ságain ak ö s s z e s s é g e ; vonatkoznak a t e s tfe lé p ité s r e ,
az alkat álta l d eterm in á lt tu lajdon ságok
(h abitu s) az a n y a g cs e re d in a m ik á já ra , a b e ls ő és kü lső in g e r e k r e b e
k öv etk ező re a k ció k m in ő s é g é r e ; a fiz ik a i és fe r t ő z ő , k á r o s ártalm akkal sz e m b e n m utatott e lle n á llá s ra és a p s y c h é s m a g a ta rtá sra .
ALKATTAN L á s d : alk attipu sok
ALK A TTIPU SO K A z egyén i alkatok k ö z ö s v on á saik alapján alkati tipu sok b a fog la lh a tók . A z alkati típusokkal fo g la lk o z ó tu dom án y az alkattan. A laktan i, élettan i és lélek ta n i je lle m z ő k alapján az orvostu d om á n y ba n , a n tro p o ló giában , alkattanban s z á m o s alkattani r e n d s z e r t d olg ozta k k i, m elyek k özü l le g is m e r te b b e k a K r e t s c h m e r , S t ille r , C on rad, V io la , Bunak, Sheldon, stb. alkati r e n d s z e re k .
A N TR O PO M E TR IA L á s d : b io m e tr ia
AN TROPOM ÉTER K ét m é te r Jh osszu , m m -e s b e o s z tá s ú ,h e n g e r e s fé m r ú d ,a m e ly a könnyebb s z á llith a tó sá g végett n égy, p on tosan e g y m á sb a ille s z th e tő r é s z b ő l á ll. A z a n tro p o m é te r fe ls ő végén r ö g z ite tt fém k a r van, m e ly he g y e s c s ú c s b a v ég ződ ik és m e r ő le g e s a fém rú d te n g e ly é r e . A fém rú d te n g e ly é r e u gyan csak m e r ő le g e s az a fé m k a r , a m e ly csú szta th a tó a ten g ely vonalában, fé m k e r e t vágattal, a m ely en a m ért m é r e t pon tosan le o lv a s h a tó . A z a n tr o p o m é te r f e ls ő , e ls ő r é s z le t e s z é ts z e d v e ru d k örzők én t használható.
A M B L Y O P IA A m b ly op ia = g yen gelátá s L á s d : lá tá s é le s s é g
138
Á L L A T I FE H É R JE L á s d : tá p lá lk o zá s i adatok fe lv é te lé n e k m ó d ja , s z á m ítá s a ; te lje s értékű f e h é r je ; k om plett fe h é r je
BIACROM IALIS SZÉLESSÉG L á s d : v á lls z é le s s é g
BIO D EM O G RÁ FIA B io ló g ia i tartalm ú n ép ességtu d om á n yi je le n s é g e k d e m o g r á fia i és h u m án biológia i v izsgálatá n a k te r v e z é s é v e l, ered m én y ein ek é r té k e lé s é v e l és é r t e lm e z é s é v e l fo g la lk o z ó tu dom án yterü let.
B IO M E TR IA B io ló g ia i je le n s é g e k kvan titatív vizsg álatá n a k te r v e z é s é v e l, a v iz sg á la to k ered m én y ein ek é r té k e lé s é v e l és é r t e lm e z é s é v e l fo g la lk o z ik . T é m á i b io ló g ia ia k , je le n esetb en a n tro p o m e tria i
B O D Y COM POSITION L á s d : te s tö s s z e t é te l
c o l l ín f é l e
d in a m o m é t e r
L á s d : em b erta n i m ű s z e re k , k é z s z o r it ó e r ő
CSIPŐ SZÉLESSÉ G A z ilio s p in a le m érőp on tok k özött m é r t tá v o lsá g , a lá g y r é s z e k fe le tt, a zok ö ss z e n y o m á sa nélkül. R udk ö r z ő v e l, m e d e n c e k ö rz ő v e l s z o k á s o s m érn i.
D IASTOLES L á s d : v é rn y o m á s
D IN AM O M ÉTER L á s d : em b erta n i m ű sz e re k
E M B E R TA N I M ŰSZEREK A z e m b e r i test m en n y iség i je lle g e in e k : m é r e te in e k ,
adatainak fe lv é te lé r e s z o lg á ló e sz k ö z ö k . A le g
fon tosa b b a k : a z an tropom éter, a te s tm a g a ss á g m é r é s é r e ; rudkörző, a nagyobb h o s s z - és s z é le s s é g i te s tm é re te k , valam in t v etü leti m é r e te k fe lv é t e lé r e ; a tapintókörző, h a jlított szá ra k k a l, n ehezen h oz zá férh ető m ére te k fe lv é t e lé r e ; a m ed en cekörző, a m e d e n c e -, c s ip ő s z é le s s é g m é r é s é r e ; k ö rfo g a t m é r é s r e ; a dinam om éter a k éz s z o r it ó e r e jé n e k m é r é s é r e s z o lg á l. (C o liin fé le ).
139
m érősza lag ,
E M M E T R O P IA E m m e tro p ia = sz a b á ly o s látás L á s d : lá tá s é le s s é g ÉLE TK O R M E G Á L L A P ÍT Á S A A v iz s g á lt eg yén é le tk o rá t a s z ü le té s és a v iz sg á la t időpontjának k ü lön b ség éb ől sz á m itju k , oly m ódon, hogy a hónap és napok szá m á t is sz á m ítá s b a v essz ü k . B etöltött év , hat hónap 1 naptól az éle tk o rt 1 é v v e l n öveln i k ell. P l. A v iz s g á lt eg yén sz ü le té sé n e k id e je : 1946. aug. 8. A v iz s g á la t időp on tja
1966. áp r. 9.
A v iz s g á lt egyén
19 é v e s ,. 8 h ón a pos, 1 n apos,
tehát a m eg á lla p ított é le tk o r 20 év F O G L A L K O Z Á S I CSOPORTOK A z 1960. évi N ép szá m lá lá s "E g y é n i fo g la lk o z á s o k je g y z é k e " alapján n y o lc c s o p o r tb a történ t a szü lők (apa, anya, c s a lá d fő ) fog la lk ozá sá n a k b e s o r o lá s a . A fo g la lk o z á s i c s o p o r to k az aláb bia k: M e ző g a zd a s á g i fiz ik a i d o lg o z ó , m e z ő g a z d a s á g i ön á lló, se g itő csa lá d ta g : A lk a lm a zá sb a n á lló m e z ő g a z d a s á g i fiz ik a i d o lg o zó k , te r m e lő s z ö v e tk e z e ti tagok, m e z ő g a zd a s á gi ön állók és se g itő csa lá d ta g ok . N em m e z ő g a z d a s á g i s z a k -, vagy betanított m unkás, b e d o lg o z ó : M indazon fiz ik a i d olg o zó k (k iv év e a m ez őg a zd a sá g ia k a t),
akik s z a k k é p e s íté s s e l,
vagy anélkül
s z a k -, ill. betan ított munkás m unkakörben dolgozn ak. Segédm unkás, n a p s z á m o s: S z a k k ép zettség g el n em re n d e lk e z ő , n em m e z ő g a z d a s á g i fiz ik a i d olg ozók . N em m e z ő g a z d a s á g i ö n á lló , se g itő csa lá d ta g : Ö nálló k is ip a r i tev ék en y ség et foly ta tók és s e g itő csa lá d ta g ja ik . (M e z ő g a z d a s á g i ön állók k iv é te lé v e l) É r te lm is é g i és v e ze tő á llá sú : M indazon e g y e te m i és fő is k o la i v ég zettség ű ek ,
akik v égzettségü kn ek m e g fe le lő m unkakörben
d olg ozn a k , valam in t a v ezető b e o s z tá sú á lla m ig a zg a tá si és g a zd a sá gi d o lg o z ó k , akkor is , ha m agasabb is k o la i v é g z e tts é g g e l n em ren d elkezn ek . E gyéb s z e lle m i d o lg o z ó : M inden m ás s z e lle m i pályán d o lg o z ó ,a z é r te lm is é g i és v ezető állásuakon kivül. N y u g d ijas, já r a d é k o s , v ag yon áb ól é l ő : M indazok, akik n yu gd íjb ól, já ra d é k b ó l v agy m eg lev ő vagyonukból tartják fenn m agukat és c s a ládjukat. H á z ta r tá s v e z e tő : A v izsg á lta k an yja, ha nem áll m unkaviszonyban. Á lla m i g on d ozott: A zok a v izsg á lta k , akik a v iz s g á la t időpontjában állam i gon dozá sb an r é sz e s ü lte k . A " je le n le g i" fo g la lk o z á s m e g n e v e z é s - a sz ö v e g b e n és táblákon - az a d a tfelv étel id e jé r e vonatkozik.
140
G YE N G E LÁ TÁ S G yen gelátás = am blyopia L á s d : lá t á s é le s s é g
H Y P E R M E T R O P IA H y p erm etrop ia = tá vollátás L á s d : lá tá s é le s s é g
IN K O M P L E T T FEH É RJE F o r r á s a n övén yi.
A m i v iszon y a in k m ellett k ülönösképpen a buza és burgonya fe h é rjé jé n e k van nagy
je le n tő s é g e . L á s d : tá p lá lk o zá s i adatok fe lv ételén ek m ó d ja , sz á m ítá s a
KAU P JE L Z Ő A g ra m m b an m é rt te s ts ú ly és a c m -b e n m é rt te s tm a g a ss á g n égyzetén ek v iszo n y szá m a . É rték e 1, 803, 00 k özött v á ltozik .
ahol
P = testsú ly L = te s tm a g a ss á g (te s th o s s z )
K É Z S Z O R IT Ó E R Ő A fe ls ő v égta g,
azon b e lü l az a lk a r, v ala m in t a h a jlító iz o m z a t élettani funkciójának m érték ét a
a k é z s z o r it ó e r ő k ilog ra m ok b a n k ife je z v e adja. E m é re t az egyén izom zatún ak fe jle t t s é g é r e ,
e r e jé r e ,
a s z e r v e z e t re la tiv á lla p otá ra , s az eg yén fiz ik a i m unkavégző k é p e s s é g é r e nyújt tá jék oztatá st. h a tá roz á sa C o llin -fé le d in a m o m é te rr e l s z o k á s o s .
A k é z s z o r ít ó e r e jé t job b és
M eg
bal k ézen s z o k á s o s
m eg h atá rozn i. (H á r o m s z o r i is m é t lé s s e l)
K O M P L E T T FEH É RJE L á s d : tá p lá lk o zá s i adatok fe lv ételén ek m ód ja , sz á m ítá s a ; te lje s értékű fe h é r je ; álla ti fe h é r je ;
LÁ TÁ SÉ LESSÉG A z a leg k iseb b lá tó s z ö g , tapasztalat s z e r in t c c a .
a m ely n él két tárgypontot a s z e m e g y m á stó l m egkülönböztetni k ép es. E z a egy s z ö g p e r c .
Ha a leg k iseb b lá tó s z ö g ,
m ely m ellett a v iz sg á lt s z e m m ég
képes r é s z le te k e t é s z le n i c c a . eg y s z ö g p e r c , akkor a lá tá s é le s s é g eg y ség n y i. Ha a r é s z le t e k f e lis m e r é s e csa k nagyobb lá tó s z ö g esetén k övetk ezik b e ,
a lá tá s é le s s é g egyn él k iseb b . A lá tá s é le s sé g ;»
klin ikai v izsg á la ta a Snellen által ö s s z e á llíto tt b e tü -s z á m s o r o z a t o k s e g ít s é g é v e l történ ik. A táblám, feltüntetett betűk fe lis m e r é s é h e z sz ü k s é g e s r é s z le te k a m egadott tá v olsá g b ól (5m . ) egy p e r c e s lá tó s z ö g alatt esn ek a s z e m b e . Ha a v iz s g á lt egyén a betűt vagy sz á m ot j ó l o lv a s s a 5 m é te r tá v o lsá g b ó l, a lá tá s é le s s é g (v is u s ) t e lje s : 5 /5 = 1. Ha a látás é le s s é g e csök k en t, az érték 1 -n é l k iseb b le s z . 5 /1 5 = a v iz s g á lt egyén azt a betűt, sz á m o t tudja e lo lv a s n i, sz ö g e t. ) (E m m etrop ia , m y op ia , h y p e r m e tro p ia , am blyopia).
141
a m ely 15 m é t e r r ő l ad e g y p e r c e s
(P l. lá tó
LIVI J E L Z Ő A testsúly köbgyökének szorzata 1 000 -rel, osztva a testmagasággal. = ÍOOO^P L
ah ol P = testsú ly L = te s tm a g a ss á g (te s th o s s z )
M ED E N C E K Ö R ZŐ L á s d : em b erta n i m ű sz e re k
M E L L K A SK E R Ü L E T M indkét old a li la p ock á k a ls ó c sú cs á n a k é s a m e s o s t e r n a le m a ga ssá g b a n m é r t k e rü le ti m é r e t. H á rom m e llk a s k e rü le te t sz o k á s m egk ü lön b öztetn i. a / N o rm á l m e llk a s k e rü le t; a m e llk a s k e rü le t nyugodt b e lé g z é s m e lle tt m é r v e ; b / M ellk a sk erü let b e lé g z é s k o r ; a m e llk a s k e rü le t m a x im á lis lé g v é t e l m e lle tt m é rv e с / M ellk a sk erü let k ilé g z é s k o r ; m e llk a s k e rü le t m a x im á lis k ilé g z é s esetén m é rv e M é r é s é r e a n tro p o m e tria i c é lo k r a s z o lg á ló a c é l m é r ő s z a la g h a szn á la tos.
M E L L K A SK E R Ü L E T B E L É G ZÉ SK O R L á s d : m e llk a s k e rü le t
M E L L K A S K E R Ü L E T K ILÉ G ZÉ SK O R L á s d : m e llk a s k e rü le t
M É R Ő SZA LA G L á s d : e m b erta n i m ű sz e re k
M YO PIA M yopia = röv id lá tá s L á s d : lá tá s é le s s é g
N O RM ÁL M E L L K A SK E R Ü L E T L á s d : m e llk a s k e rü le t
RÖ V ID LÁ T Á S R öv id látá s = m yopia L á s d : lá tá s é le s s é g
RU DK Ö RZŐ L á s d : em b erta n i m ű sz e re k
142
SN E LLE N L Á T Á SÉ LE SSÉ G VIZSG Á LÓ T A B L A L á s d : lá tá s é le s s é g
SYSTOLES L á s d : v érn y om á s
SZ A B Á L Y O S L Á T Á S S zabá ly os látás = e m m e tro p ia L á s d : lá tá s é le s s é g
SZÜLŐK E G Y Ü T T E S HAVI K E R E SE T E A v iz s g á lt eg yén je le n t k e z é s i lapján feltün tetett, a s z ü lő (-k ) m unkáltatója által iig a z o lt havi k e re s e t. A m e z ő g a z d a s á g i te r m e lő s z ö v e tk e z e t i tagoknál az év i m u n kaegység fo r in tra á tszá m ított ö s s z e g é t v et tük alapu l, a ta n á csi ig a z o lá s alapján.
TAN U LM Á N YI Á T L A G A tanulm ányaikat be nem fe je z e tte k esetéb en a k ö z é p is k o la negyedik osztályá n a k e ls ő fé lé v i; é r e tts é g izettek e se té b e n az é r e tts é g i v izsg á n e lé r t tanulm ányi átlagot vettük alapul.
TA P IN T Ó K Ö R Z Ő L á s d : em b erta n i m ű sz e re k
TÁJEG YSÉG EK B u dapest Dunántúl: (B a ra n y a, F e jé r , G y ő r -S o p r o n , K o m á r o m , S om ogy , T oln a , V a s, V e s z p r é m és Z a la m egye) D u n a -T is z a k ö z e : (P e s t és B á cs -K is k u n m eg y e) É s z a k -M a g y a r o r s z á g : (B o r s o d -A b a u j-Z e m p lé n , H eves és N ógrád m eg y e) T is zá n tú l: (B é k é s , C son g rá d , H a jd u -B ih a r, S z a b o lc s -S z a tm á r és Szolnok m eg y e) K ü lföld
T Á P L Á L K O Z Á S I AD ATO K F E L V É T E L É N E K M ÓDJA, SZÁM ÍTÁSA 1 / A z a d a tfelv ételezés módja: a / K ik é r d e z é s i m ó d s z e r r e l, eg y heti étrend m eg állap ítása.
Napok és é tk e z é s i alkalm ak s z e rin t,
(r e g g e li, tíz ó r a i, ebéd , u zson n a , v a c s o r a ) fe ls o r o lv a a fo g y a szto tt é t e l - , g y ü m ö lc s -
és z ö ld
s é g fé lé k e t (sa lá ta ), m eg n ev ezv e a fo g y a szto tt tápanyagok m ily e n sé g é t (pl. m arh ah ú s, se r té s h ú s , h ú sk észítm én y ek , c s ir k e , h al, stb .) és m en n yiségét (pl. két s z e le t s e r té s rántott hús, 1/2 kg al m a, stb. ). b / A h eti étren dben bem on d ottak ból történ t az eg y hét foly am án
fog y a sztott tej (lite rb e n ), tojás
(da ra bba n ), hús, sa jt, tú ró, g y ü m ö lc s , z ö ld s é g (k ilog ra m b a n ) m en n yiségén ek m egállap itása.
2 / A z egy napra ju tó te lje s értékű fe h é rjefo g y a s ztá s szá m ítá sa :
T a rjá n R .: L in d e r K .: Tápanyagtáb
lázatán ak fe lh a s z n á lá sá v a l, fig y e le m b e v év e az é tk ezés h e ly é t, (csa lá d b a n , m unkahelyen, diákott honban, é tte re m b e n , s t b .) é s a szü lők együ ttes h avi jö v e d e lm é t, egy n apra ju tó te lje s értékű fe h é r je
állapítottuk m eg egyénenként az
fo g y a s z tá s t. A m e llé k e lt táblázat r é s z le t e z i a szá m itá s
m ód já t.
143
A testi n övek ed ésh ez és m ég inkább az e n e rg ia term eléséh ez m e g fe le lő m en n yiségű és m in őségű táp lá lé k , a zon b elü l te lje s értékű (kom p lett, á lla ti) fe h é r je s z ü k s é g e s . A v iz s g á la t e z é r t fo g la lk o zik b e hatóan a te lje s értékű fo g y a sztá s m é r té k é v e l és a testi fe jle tts é g b e n v a ló je le n t ő s é g é v e l. A táplálk o z á s r a vonatkozó adatokból a k ésőb b iek b en f e h é r j e -, v ita m in - és k a ló ria s z ü k s é g le t r é s z le t e s é rté k e lé s e le h e ts é g e s . A z e g y s z e r i v izsg á la t t e r m é s z e ts z e r ű le g inkább tájék oztató je lle g ű és e ls ő s o r b a n is a tá plálk ozás s z in t jé r e nyújt fe lv ilá g o s itá s t.
Heti te jfo g y a s z tá s /1 ./ 0, 1 1, 2 2, 3 3, 4 4, 5 5, 6 6, 7 7, 8 8, 9
E gy napra ju tó fe h é rje /к /
5
2 ,6 5, 1 7, 7 10, 3 12, 9 15 ,4 18,0 20,6 23, 1 25, 7 28, 3 30, 9 3 3 ,4 3 6 ,0 38,6 41, 1 43, 7 46, 3
5 5 5 5 5 5 5 5
E gy napra jutó fe h é r je (g) Heti hús, to já s , sa jt fog y a sztá s együtt (dkg)
2-2 0 0 1 -4 000
- 2 000
4 001-
F t együttes jö v e d e lm ű szü lők n él 30 40 50 60 70 80 90 100 110 120 130 140 150 160 170 180 190 200
18,0 20, 2 22, 4 2 4 ,6 26, 8 2 9 ,0 31, 2 33, 4 3 5 ,6 37, 8 4 0 ,0 42, 2 44, 4 4 6 ,6 48, 8 51, 0 53, 2 5 5 ,4
18 ,0 20, 2 2 2 ,4 24, 9 2 7 ,4 2 9 ,9 3 2 ,4 35, 5 38,6 4 1 ,7 44, 8 47, 9 5 1 ,0 54, 5 58 ,0 6 1 ,5 6 5 ,0 68, 5
144
18 ,0 20, 2 22, 4 25, 3 28, 2 31, 1 34, 0 37, 5 41, 0 44, 5 48, 0 51, 5 55, 0 5 9 ,0 6 3 ,0 6 7 ,0 7 1 ,0 7 5 ,0
TÁR SA D A LM I Á T R É T E G E Z Ő D É S F o g la lk o z á s i, tá rs a d a lm i-g a z d a s á g i c s o p o r th o z való ta rtozá s v á lto z á s a , két időpont k özött. (A v iz s gáltak s z ü le ir e vonatk ozóan , a v iz s g á lt s z ü le t é s e k o r és a v iz sg á la t időpontjában).
TÁVOLLÁTÁS T á v ollá tá s = h y p erm etrop ia L á s d : lá tá s é le s s é g
TE L JE S É R TÉK Ű FEH É RJE A te lje s értékű fe h é r je alatt á lla ti ered etű fe h é r je érten d ő, m á s m e g n e v e z é s s e l kom plett fe h é r je . F o r r á s a i a hús (h al), tej és te jte rm é k e k , to já s . L á s d : tá p lá lk ozá si adatok fe lv é te lé n e k m ód ja , sz á m ítá s a
TERMET L á s d : testm a g a ssá g
T E S T A R Á N Y JE L ZŐ K A z élő e m b e r i test e g é s z e s az e g y e s te s tr é s z e k arányainak k ife je z é s é r e szolgá ln ak . Id eta rtozik a Kaup és a L iv i te s ta rá n y je lz ő . A z em lített je lz ő k ö n kivül m ég m egkülönböztethető a b r a c h ia l is - , a th o ra c a lis je l z ő , valam in t a F lo r s c h ü tz és a B r u g s ch je lz ő k .
TESTM AGASSÁG E gyike a leg job b a n tanulm ányozott e m b e r i jelle g e k n e k . É lő eg yén e se té b e n á lló h elyzetb en , zá rt lá b ta rtásban , eg yen es testta rtá sb a n , a fejtető és a talp k özött m é rt eg y en es tá v olsá g . Ö ssze te tt m é r e t; a fe j m a g a ssá g a , a tö r z s és végtagok h o s s z a h a tá rozzá k m eg. M é ré s é t k é tm é te re s a c é l m érőru d d a l, a n tr o p o m é te rr e l s z o k á s o s v é g e zn i.
TESTÖ SSZETÉTEL A z egyén t m eg h a tá rozó k van titatív alaktani, élettan i, b iok ém ia i m é r e te k , érték ek együ ttesében fe je z hető ki a t e s tö s s z e t é te l (b od y co m p o s itio n ). A k orábban kialakult alkattipusokkal sz e m b e n objek tiv en állapíthatók m eg az elkülöníthető te s tö s s z e té te lü egyén ek c s o p o r tja i.
TESTSÚ LY É lő eg yén ruhátlanul m é rt sú ly a. O r v o s i te s ts ú ly m é r le g g e l sz ok á s m érn i. Jelen v iz s g á la t
so rá n a
fé r fia k a t a lsón a d rá g b an, a nőket könnyű te s ti feh érn em ű ben m értük. A te s ts ú ly m é r é s időp on tja a v iz s g á la ti napokon 9 h. - 11 h. k özött történt.
VÁLLSZÉLESSÉG A c r o m io n m érőp on tok (v á llc s u c s o k ) k özött m é r t eg y en es tá v olsá g . N ev ezik b ia c r o m ia lis s z é le s s é g nek is . M é ré s e a n tr o p o m é te r r e l vagy ru d k ö r z ő v e l s z o k á s o s .
VÉRNYOM ÁS A s z ív c ik lu s két fá z isá b a n , (s y s to le = s z ív ö s s z e h ú z ó d á s , d ia stole = s z iv e le r n y e d é s , az ü tőerekb en fen n á lló
19
145
n yom á sk ü lön b ség, a m ely et a s z iv s y s t o le s m unkája tart fenn.
A vérn yom ásnak két érték ét m érik .
S y sto le s n y o m á s: a s z iv iz o m z a t k o n tra k ció ja alatti m a x im á listé rté k ; d ia s to le s n y om á s: a s z iv iz o m z a t e le r n y e d é s e alatti m in im á lis n y om á sérték . A v iz sg á la t so r á n in direk t úto n, R iv a -R o c c i m ó d s z e r r e l történ t a fe lk a r ü tőerében m egállapíth ató s y s t o le s és d ia s to le s v érn y om á s m é r é s e , h iganyos v é rn y o m á s m é r ő v e l. Az érték ek H g m m -b en k ife je z e tte k .
L á s d : lá tá s é le s s é g
146
T Á B LÁ Z A T O K 1. D e m o g rá fia i, tá r s a d a lm i a d a to k
