A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL N ÉPESSÉGTUDOMÁ NYI KUTATÓ INTÉZETENEK ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DEMOGRÁFIAI BIZOTTSÁGÁNAK KÖZLEMÉNYEI
43.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL N épességtudom ányi Kutató Intézet Igazgató:
dr. Szabady Egon
Irta:
Pongrácz Tibomé dr. S. Molnár Edit
A m intavételi fejezetet k észitette:
Szabó Kálmán
Lektorálta :
dr. Vukovich György
ISBN 963 340 111 9
©
Központi Statisztikai Hivatal N épességtudom ányi Kutató Intézet, 1976
NÉPESEDÉSI KÉRDÉSEKKEL
KAPCSOLATOS
KÖZVÉLEM ÉNYKUTATÁS
Budapest
1976/1
TARTALOM
ELŐSZÓ
Oldal
A közvélem énykutatás c é l k it ű z é s e i ____________________________________________________________
11
I. VÉLEMÉNYEK AZ 1973. ŐSZÉN HOZOTT NÉPESEDÉSPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEKRŐL _____________________________________
13
2. A n épesedéspolitik ai intézkedések ism erete _________________________________________
14
3. Vélem ények a felem elt összeg ű családi pótlék, gyerm ekgon dozási se g é ly és az anyasági seg ély re n d s z e r é rő l ________________________________________________________
14
4. V élem ények a terh ességm eg sza k itá ssa l k apcsolatos uj re n d elk ezések ről
15
1. Ism eretek a születések számának alakulásáról
_________
5. A csa lá d terv ez ési m ód szerek iránti attitűdök és a m odern, o rá lis fogam zá sgátló e szk öz ök ről alkotott v é le m é n y e k ______________________________________ ______________ 6. Vélem ények a
16
19
fiatalok szexu ális f e lv ilá g o s it á s á r ó l_____________________________________
7. V élem ények a g y erm ek szü lési kedv ösztön ző e s z k ö z e i r ő l __________________________
19
II. VÉLEMÉNYEK AZ IDEÁLIS CSALÁDNAGYSÁGRÓL 1. A gyerm ek szám te rv e z é se és az ideá lis g y erm ek szá m ról alkotott vélem ények
___
2. Az általános, a la k á s -, és az anyagi helyzethez viszon yitott id eá lis gyerm ekszám 3. Vélem ények az állam által ideálisnak tartott g y erm ek szá m ról
23 24
____________________
26
________________________________
27
III. VÉLEMÉNYEK ARRÓL, HOGY A HÁZASSÁGKÖTÉS UTÁN HÁNYADIK ÉVBEN SZÜLESSEN AZ ELSŐ GYERMEK -------------------------------------------------------- ---------------- - ...........
29
4. Vélem ények a sok gyerm ek es, un. n agycsaládokról
IV. A GYERMEKSZÁMNÖVELÉSÉREVONATKOZÓ DÖNTÉSEK MOTÍVUMAI_______________
V.
31
V É L E M É N Y E K A KISG YERM EKES A N Y Á K H Á Z T A R T Á SO N K ÍV Ü LI FO G LALK O ZTA -
TÁSÁRÓL __________________________________________________________________
5
3
O ldal
VI. A VIZSGÁLAT MÓDSZERTANI LEÍRÁSA \
1. A m in tav ételi e ljá rá s és a m inta m egbizhatósága -----------------------------------------------
39
2. A kérdezők k iv á la sz tá sa . A kérdezők ta p a sz ta la ta i
47
-------------------------------------------
3. A k é rd ő iv k érd ések m eg értésén ek v izsg á la ta intenziv in terjú k k al
------------------------
49
------------------------------------------------------
53
5. K érdőiv ----------------------------------------------------------------------------------------------------------
55
4. A válaszok m egbízhatóságának e lle n ő rz é se
VII. T Á B L Á Z A T O K
. . . .................................... ...............'...............................................................
6
71
O ldal VII.
TÁBLÁZATOK
1 . NÉPESEDÉSPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK 1 .1 .
A válaszadók m eg oszlá sa a szü letések számának ism e re te és a szü lések alakulá s á ró l alkotott vélem ények szerin t ____________________________________________________
1 .2 .
A szü letések számának alakulásáról alkotott vélem ények m egyék szerin t
1 .3 .
A szü letések évi alakulásának ism e re te isk ola i vég zettség szerin t
1 .4 .
A szü letések évi alakulásának ism e re te településtipus szerin t
1 .5 .
A vélem ények m eg oszlá sa az állam i szervek s z e r e p é rő l ("M ilyen m értékben fo g lalkoznak a születések szá m á va l") foglalkozás szerin t ______________________________
1 .6 . 1 .7 . 1 .8 . 1 .9 .
__________
75 76-77
____________________
78
_______________________
A vélem ények m eg oszlá sa az állam i szervek s z e r e p é rő l ("M ilyen m értékben fo g lalkoznak a szü letések szá m á va l") településtipus s z e r i n t ___________________________
79 80-81 82
Az 1973 őszén hozott n épesed ésp olitik ai intézkedések ism e re te az egyes intézk e dések em lité s i gyakorisága alapján - településtipus szerin t ________________________
84-85
V élem ények a családi pótlék összegén ek fe le m e lé s é r ő l az életben lévő gyerm ek szám szerin t __________________________________________________________________________
86-87
V élem ények a családi pótlék összegén ek fe le m e lé s é r ő l településtipus s z e r i n t ______
1 .1 0 . V élem ények a gyerm ek gon dozási segély összegén ek fe le m e lé s é rő l - az életben l é vő gyerm ek szám szerin t ______________________________________________________________
88 89-90
1 .1 1 . V élem ények a gyerm ek gon dozási segély összegén ek fe le m e lé s é r ő l településtipus szerin t _________________________________________________________________________________ .'
91
1 .1 2 . V élem ények az anyasági seg ély összegén ek e m e lé s é r ő l településtipus szerin t
92
____
1 .1 3 . A művi abortuszok en ged ély ezésével k ap csolatos re n d elk ezések ről alkotott v é le mények életkor szerin t __________________________________________________________________ 1 .1 4 . A művi abortuszok en g ed ély ezésével kap csolatos re n d elk ezések ről alkotott v é le mények foglalkozás szerin t __________________________________________________________
93 94-95
1 .1 5 . A művi abortuszok en ged ély ezésével k apcsolatos re n d elk ezések ről alkotott v é le mények társadalm i státus szerin t _____________________________________________________ 1 .1 6 . A művi abortuszok en ged ély ezésével k ap csolatos ren d elk ezések ről alkotott vélem é nyek az életben lévő gyerm ekszám szerin t __________________________________________
96 9 7-98
1 .1 7 . A művi abortuszok en ged ély ezésével k apcsolatos re n d elk ezések ről alkotott v é le mények településtipus szerin t __________________________________________________________ 1 .1 8 . A művi szerin t
99
abortuszok k orlátozá sá va l k apcsolatos ren delk ezések m egitélése m egyék _________________________________________________________________________________ 100-101
1 .1 9 . A m odern fogam zá sgátlók ról alkotott vélem ények életkor szerin t
__________________
102
1 .2 0 . A m odern fogam zá sgátlók ról alkotott vélem ények fogla lk ozá s szerin t ______________
103
1 .2 1 . A m odern fogam zá sgátlók ról alkotott vélem ények az életben lévő gyerm ek szám szerin t ___________________________________________________________________ 1 .2 2 . A m odern fogam zá sgátlók ról alkotott vélem ények településtipus s z e r i n t ___________
105
1 .2 3 . A m odern fogam zá sgátlók ról alkotott vélem ények a m űvi abortuszok k orlátozásával kap csolatos ren d elk ezések m egitélése szerin t _________________________________________ 106-107 1 .2 4 . "A gyerm ekek szám át a h ázasélet te rm é sz e te s m enetétől kell függővé tenni, nem h ely es, ha azt m esterség esen b e foly á so ljá k " ___________________________________________
108
1 .2 5 . "A z é rt érd em es fogam zá sgátló m ód szerek et alkalm azni, m ert igy el lehet érn i, hogy a fe le s é g csak akkor legyen terh es, am ikor ezt e lő re e lte rv e z i" _____________
109
1 .2 6 . V élem ények a szexu ális
110
fe lv il á gositá s
kívánatos fo r r á s a ir ó l, foglalkozás szerin t
7
O ldal 1 .2 7 . Vélem ények a szexu ális felv ilá g osítá s kivánatos fo r r á s a ir ó l, településtipus szerin t
111
1 .2 8 . A szexu ális felv ilá g ositá s kivánatos éle tk o rá ró l alkotott vélem ények településtipus szerin t _________________________________________________________________________________
112
1 .2 9 . A fiuk és leányok szexu ális felvilágosításának kivánatos éle tk o rá ró l alkotott v é le mények _________________________________________________________________________________
113
1 .3 0 . A gyerm ek szü lés ösztön ző e s z k ö z e ir ő l alkotott vélem ények a h árom ford u lós s z a vazás alapján __________________________________________________________________________ 114-116 1 .3 1 . A gyerm ek szü lés ösztön ző e s z k ö z e irő l alkotott vélem ények életkor s z e r i n t ________
117
1. 32. A g y erm ek szü lés ösztön ző e s z k ö z e ir ő l alkotott vélem ények m e g o szlá sa foglalkozás szerin t _________________________________________________________________________________
118
1. 33. A g y erm ek szü lés ösztön ző e s z k ö z e irő l alkotott vélem ények m egoszlá sa az életben lévő gyerm ekszám szerin t ____________________________________________________________ 119-120 1 .3 4 . A gyerm ek szü lés ösztön ző e s z k ö z e irő l alkotott vélem ények m egoszlá sa tele p ü lé s tipus szerin t ___________________________________________________________________________
121
1 .3 5 . A gyerm ek szü lés ösztön ző e s z k ö z e ir ő l alkotott vélem ények a fontosságuk szerin t e lső és m ásodik h elyre ra n gsorolt ösztönzők együttes k iválasztása alapján ________ 122-125 1 .3 6 . A gyerm ek szü lés ösztön ző e s z k ö z e ir ő l alkotott vélem ények a fontosságuk szerin t m ásodik és harm adik h elyre ra n g sorolt ösztönzők együttes kiválasztása alapján 126-129 1. 37. A gyerm ek szü lés ösztön ző e s z k ö z e ir ő l alkotott vélem ények m egoszlá sa megyék szerin t _________________________________________________________________________________ 130-133
2.
TERVEZÉS 2 .1 .
A h ázas, elvált és özvegy csa lá d i állapotú válaszadók m e g o sz lá sa csa lá d terv ezői m agatartásuk és k o rc so p o rt s z e r i n t ___________________________________________________
137
A házas, elvált és özvegy csa lá di állapotú válaszadók m eg o szlá sa csa lá d terv ezői magatartásuk és isk olai vég zettség s z e r in t ___________________________________________
138
A házas, elvált és özvegy családi állapotú válaszadók m e g o sz lá sa csa lá d te rv e ző i m agatartásuk és foglalkozás s z e r i n t ___________________________________________________
139
A házas, elvált és özvegy családi állapotú válaszadók m eg o szlá sa csa lá d te rv e ző i m agatartásuk és településtipus szerin t _______________________________________________
140
2. 5.
A te rv e z ő válaszadók m eg oszlá sa a tervezett gyerm ekszám és életkor s z e r i n t ____
141-142
2. 6.
A terv ez ő válaszadók m eg oszlá sa a tervezett gyerm ekszám és isk ola i végzettség szerin t _________________________________________________________________________________
143
2 .7 .
A terv ez ő
válaszadók m egoszlá sa a tervezett gyerm ekszám és foglalkozás szerin t
144
2. 8.
A te rv e z ő válaszadók m egoszlá sa a tervezett és a kivánt gyerm ekszám s z e r i n t ___
145
2. 9.
A terv ez ő válaszadók m eg oszlá sa a tervezett gyerm ekszám és településtipus szerin t
146
2. 2. 2. 3. 2 .4 .
Ideális gy érmék szám 2. 10. A terv ez ő válaszadók m egoszlá sa az ideálisnak tartott és a tervezett gyerm ekszám szerin t _________________________________________________________________________________
148
2 .1 1 . Az ideálisnak tartott gyerm ekszám életkor szerin t
_________________________________
149
2 .1 2 . A z ideálisnak tartott gyerm ek szám isk ola i vég zettség s z e r i n t ______________________
150
2 .1 3 . A z ideálisnak tartott gyerm ek szám foglalkozás szerin t
151
____________________________ ________________
152
2. 15. Az ideálisnak tartott gyerm ek szám településtipus szerin t __________________________
153
2 .1 4 . Az ideálisnak tartott gyerm ek szám a kivánt gyerm ekszám szerin t
8
O ldal 2 .1 6 . A három gyerm ek et ideálisnak ta rtó válaszadók m egoszlá sa a szerin t, hogy ha v á lasztani kellen e, inkább két, vagy inkább négy gyerm eket találnak-e id e á lisn a k ____
154
2 .1 7 . A te rv e z ő válaszadók m egoszlá sa az anyagi körülm ényekhez képest ideálisnak ta r tott gyerm ek szám és a tervezett gyerm ek szám szerin t ____________________________
155
2 .1 8 . A z anyagi körülm ényekhez viszon yitott ideá lis gyerm ek szám a kivánt gyerm ekszám szerin t _________________________________________________________________________________
156
2 .1 9 . A z anyagi körülm ényekhez képest ideálisnak tartott gyerm ekszám a családonként egy fő re ju tó jöv ed elem szerin t ______________________________________________________
157
2. 2. 2.
20. A te rv e z ő válaszadók m egoszlá sa a lakáskörülm ényekhez képest ideálisnak tartott gyerm ek szám és a tervezett gyerm ek szám szerin t _________________________ ________
158
21. A lakáskörülm ényekhez képest ideálisnak tartott gyerm ek szám a kivánt gy erm ek szám szerin t -------------------------------------------------------'_____________________________________
159
22. A lakáskörülm ényekhez viszon yitott ideá lis gyerm ekszám a lakás tulajdonjoga s z e rint _______________________________________________________________________________________
160
2 .2 3 . A lakáskörülm ényekhez képest ideálisnak tartott gyerm ek szám a lak ássü rü ség szerin t __________________________________________________________________________________
161
2. 2.
24. V élem ények az ideális g y erm ek szá m ra vonatkozó, állam i szerveknek tulajdonított á llá s fo g la lá s ró l foglalkozás s z e r i n t _____________________________________ ;_____________ 25. V élem ények az ideá lis gy erm ek szá m ra vonatkozó, állam i szerveknek tulajdonitott á llá s fo g la lá s ró l településtipus sze rin t _________________________________________________
162 163
Nagy családok 2 .2 6 . A sokgyerm ekes csa lá dok ról alkotott vélem ények életkor s z e r i n t _____________________
166
2. 27. A sokgyerm ekes csa lá dok ról alkotott vélem ények foglalkozás s z e r i n t ________________
167
2. 28. A nagycsaládok gyerm ek szá m á r ól alkotott vélem én yek
életkor szerin t
__________
2 .2 9 . A nagycsaládok gy erm ek szá m á ról alkotott vélem ények a kivánt gyerm ek szám s z e rint _______________________________________________________________________________________ 2. 30. A nagycsaládok g y erm ek szá m á ról alkotott vélem ények településtipus s z e r i n t ______
168 169 170
3. AZ ELSŐ GYERMEK 3 .1 .
V élem ények az e ls ő
gyerm ek
szü letésén ek kivánatos időpon tjáról életkor szerin t
172
3 .2 .
V élem ények az e lső gyerm ek születésének kivánatos időp on tjáról településtipus szerin t -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
173
3 .3 .
A z e lső gyerm ek szü letési időpontjának indoklása életkor szerin t
_________________
174
3 .4 .
Az e lső gyerm ek szü letési időpontjának indoklása településtipus szerin t ____________
175
4. MOTÍVUMOK 4 .1 . 4 .2 . 4. 3.
A m eglévőn él több gyerm ek vállalását b e fo ly á so ló m otivum ok alakulása fogla lk ozá s szerin t __________________________________________________________________________________
178
A m eglévőn él több gyerm ek vá llalását b e fo ly á so ló m otivum ok alakulása az életben lévő gyerm ek szám szerin t _____________________________________________________________
179
A m eglévőn él több gyerm ek vá llalását b e fo ly á so ló , fon tossá g szem pontjából e lső és m ásodik h elyre s o ro lt m otivum ok együttes em litésének gyak oriságai ____________180-181
2. 43. sz. K özlem ény
9
O ldal 4. 4, 4. 5.
A m eglévőn él több gyerm ek vállalását b e fo ly á so ló , fontosság szem pontjából m á so dik és harmadik helyre s o ro lt m otivum ok együttes em lité si g y a k o r is á g a i__________
182-183
A m eglévőn él több gyerm ek vá llalását b e fo ly á so ló m otivum ok alakulása az e lső gyerm ek kivánatos szü letési időpon tjáról alkotott vélem ények szerin t a gyerm ek es válaszadók körében ____________________________________________________________________
184
5. KISGYERMEKES ANYÁK 5 .1 .
A k isgy erm ek es anyák háztartáson kivüli fogla lk ozta tásá ról alkotott vélem ények foglalkozás szerin t ____________________________________________________________________ 186-187
5 .2 .
A k is g y e r m e k e s anyák háztartáson kivüli fogla lk ozta tásá ról alkotott vélem ények, a szerin t, hogy va n -e 10 éven aluli g y e rm e k ü k _______________________________________ 188-189
5. 3.
A k isgyerm ek es anyák háztartáson kivüli foglalkoztatásáról alkotott vélem ények te lepüléstípus szerin t __________________________________________________ ,________________ 190-191
5 .4 .
A k isgy erm ek es anyák háztartáson kivüli fogla lkozta tásá ról, valamint a d olg ozó nők többségének n ézeteiről alkotott vélem ények ____________________________________ :____ 192-193
5 .5 .
A g y erm ek n evelésről alkotott vélem ények foglalkozás s z e r i n t ______________________ 194-195
5. 6.
Az aktiv k ereső válaszadók m eg oszlá sa a k isgy erm ek es anyák háztartáson kivüli foglalkoztatásáról és a 10 évesn él kisebb gyerm ekkel ren delk ező anyák munkahelyi m e g ité lé sé rő l alkotott vélem ények szerin t __________________________________________ 196-197
10
A KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS CÉLKITŰZÉSEI
A Központi Statisztikai Hivatal N épességtudom ányi Kutató Intézetének vizsgálatai között j e lentősek a népesedéspolitik ai intézkedések hatásával és tudományos m egalapozásával kap csolatos ku tatások. A n épesed ési helyzet
k érd éseit
kom plex módon e lem ző term ék enységi és csa lá d te rv e z é si
vizsgálatok sorába sze rv e s e n illeszk ed ik a népesedéspolitik ai k érd ésekk el kap csolatos k özvélem én y kutatói vizsg álat. Az o rs z á g valam ennyi m eg y é jé re k iterjed ő felvétel során a k ik érdezést vég ző védő nők m integy 2 000 véletlen szerű en kiválasztott háztartást kerestek fe l, s kérdőivet töltöttek ki minden 18-55 év közötti nővel és 18-60 év közötti fé rfiv a l. A mintába került szem élyek szám a 3 837. A felvétel
alapját képező k érd őivet a kutatás fő célkitűzéseinek m egfelelően alakitottuk ki,
középpontba állítva a M inisztertanács 1973. őszén hozott intézk edéseit. A csa lá d te rv e z é sse l, a k ö z vélem én y
által
ideálisnak
tartottuk, hogy a kapott
tartott gyerm ek szám m al k ap csolatos k érdések kialakításánál szem előtt
eredm ények
összehasonlíthatóak
legyenek korábbi, hasonló tém akörű, de
m ás m intasokaságot fe lö le lő vizsgálataink során nyert tapasztalatokkal is.
A k érd őív szerk ezete a következő volt:
A 32 vélem én yk érdést ta rta lm azó k érd őív h árom , egym ástól elkülönülő fe je z e te t tartalm az. Az e lső
fe je z e t a k isgy erm ek es anyák háztartáson kívüli foglalkoztatásával k apcsolatos vélem ények
iránt érdeklődik, v izsg á lva ezen belü l, hogy ha a k isgy erm ek es anyák háztartásában m aradása anya gilag, gazdaságilag
m egoldható lenne, a k özvélem ény szerin t inkább a z -e a kívánatos, hogy "otthon
m aradjanak", vagy pedig úgy v élek ed ik -e a többség, hogy a nőket nem elégítheti ki a háztartás, m ég akkor sem , ha kisebb gyerm ek ei vannak. Ugyanezt a problém át a gyerm ek szem pontjából felvetve az iránt is érdeklődünk: a gyerm ek egyes életszakaszaiban a vélem ények szerin t az otthoni, vagy pedig a k ö z össég i n e v e lé s -e a m egfelelőb b szám ára. A k érd őív
m ásodik
fe je z e te zöm ében a csa lá d te rv e z é si vizsgálatok ból ism e rt, un. " g y e r -
m ek szám k érd éseket" tartalm azza, am elyek se g ítség év el a család n agyságáról alkotott nézeteket i s m erhetjük m eg. A sokgyerm ekes un. nagycsaládok gyerm ek szám ára egy olyan k é rd é sse l együtt k é r deztünk rá, am ely a sokgyerm ekes családok iránti p ozitív, illetve negatív beállítódásokat is fig y e le m be v e s z i. A z id eá lis gy erm ek szá m ra vonatkozó kérdésünk öt k érd ésből á lló k é rd é sso ro za t: a v á la s z adó saját anyagi
h elyzetéhez, lakáshelyzetéhez
viszon yított ideálisnak tartott gyerm ek szám ra és a
családokban általában (anyagi és lakáskörülm ényektől függetlenül) ideálisnak tartott gy erm ek szá m ra vonatkozó k érdések után az általában három gyerm eket ideálisnak tartók vélem ényét külön is v iz s gáltuk abból a szem pontból, hogy azok.hogyan oszlanak m eg a k ét-h á rom , illetve a h á rom -n ég y g y e r m eket ideálisnak tartók között, s végül az iránt érdeklődtünk, hogy vannak-e, s ha igen, m ilyen v é lekedések
vannak az állam i
szervek
által kívánatosnak tartott, családonkénti g y e rm e k szá m ró l. A
11
k érd őív e fejezetében foglalkozunk azzal a k é rd é s se l is , hogy a k özvélem ény szerin t m ilyen m otívu mok alapján döntenek a házaspárok a r r ó l, hogy a m eglévőn él le g y e n -e eggyel több gyerm ekük, vagy ne legyen. Végül a k érd őív harmadik fejezete a családdal k apcsolatos állam i intézkedéseket k isé rő v é lem ények feltá rá sát c é lz ó k érdéseket tartalm azza. Ezen belül vizon y os, m inim ális d em ográfiai i s m eretek iránt is érdeklődünk
(születések szám a), továbbá ré szle te se b b e n az egy es, konkrét in téz
kedések fogadtatásáról (családi pótlék, gyerm ekgon dozási segély, szü lé si se g é ly összegén ek fe le m e lé s e , a terh ességm eg sza k itá sra vonatkozó ren d elk ezések, a m odern fogam zásgátlók tétele, a fiatalok
szexu ális
felvilágosításá val
k apcsolatos problém ák,
h ozzáférh etővé
s tb .). Külön k érdésblokkot
szerepeltettünk e fejezeten belül a rra vonatkozóan, hogy a közvélem én y szerin t - függetlenül a le g utóbbi, konkrét állam i intézkedésektől - m ilyen tényezők azok, am elyek alkalm as e szk ö z e i lehetné nek a gyerm ek vállalási kedv ösztönzésén ek.
12
I. VÉLEMÉNYEK AZ 1973. Ő SZÉN H O ZO TT INTÉZKEDÉSEKRŐL
1 . Ismeretek a születések számának alakulásáról Általánosságban azt tapasztaltuk, hogy a válaszadók nagy többsége pozitívan fogadja az á l lam n ép esed ési helyzetünk k edvezőbbé tétele céljá b ó l hozott intézkedéseit. A z utóbbi
évek
a lacson y
szü letési arányszám a a lak ossá g döntő többségében tudatosult: a
m egkérdezettek 61,3 % -a adta azt a választ, hogy a születések szám a kevesebb, mint amennyi k iv á natos lenne, 13, 8 % szerin t cs e c s e m ő születik, mint
m eg felelő
amennyi
m értékben
kivánatos.
alakult a születések szám a, 3, 5 % szerin t több
(A válaszadók 2 1 ,4 % -a nem tudott vélem ényt alkotni
e r r ő l a k é rd é s rő l. ) E lgondolkoztató, hogy m ig a töm egkom m unikációs eszk özök m egfelelően tájékoztatták a köz vélem ényt a term ék en ység kedvezőtlen alakulásának főbb von á sa iról, m ennyire nem vált ism ertté a lak ossá g szám ára a term ék en y ség i helyzet szá m szerű alakulása, holott ez- a stabil vélem ények k iala kítása szem pontjából feltétlenül fontos lennte. U gyanis, ha a vélem ények
m ellett azt is figyelem b e vesszü k , m ilyen ism eretek k el re n d e l
keznek a válaszadók a szü letések tényleges szá m á ról, akkor azt találjuk, hogy a vélem ények m e g le hetősen in form álatlanok. A zok aránya, akik m eg sem tudták k ísé re ln i, hogy jó l-r o s s z u l m e g b e cs ü l jék a születések tén yleges szám át, 66,9 % volt. A m egkérdezettek 16, 3% ugy gondolta, hogy a szü letések évi szám a
100 e z e r
alatt van, 5, 3 % szerin t több, mint 200 e z e r cs e c s e m ő születik évente.
M indössze 1 1,5 % volt azok aránya, kik h ozzá vetőlegesen elfogadhatóan b ecsü lték a szü letések s z á m át, s ezt 100-200 e z e r között jelölték m eg. A m agasabb isk olai vég zettség gel rendelkezők ism e r e te i is csak a lig haladták m eg az átlagot. A m egkérdezettek
55, 6 % -a
szerin t az állam i szervek je le n le g a szükségesnek m e g fe le lő
m értékben foglalkoznak a szü letések szám ával, 26, 0 % -a úgy látja, hogy a szü k ségesn él többet fo g lalkoznak e z z e l a k é rd é s se l, 9, 6 % -a annak adott hangot, hogy a jelen leg in él is többet kellene fo g la l koznia az államnak a szü letésszá m alakulásával, 9 ,1 % -a pedig nem tudott vélem én yt alkotni e r r ő l. Az állam i szerv ek ilyen irányú tevék en ységéről a k özség i lakosok k evésbé tudnak képet alkotni, mint a vá rosiak , és ugyanez volt je lle m z ő a segédm unkásokra, illetve a m ezőgazdasági fizik a i fo g la lk o zá súakra is .
13
2. A népesedéspolitikai intézkedések ism erete A m egkérdezettek az intézkedések ism eretéb en igen tájékozottnak bizonyultak, 7 % volt azok aránya, akik egyáltalában nem hallottak az uj ren d elk ezések ről. A k özség i lakosok között valam ivel magasabb volt a tájékozatlanok aránya ( 9 ,3 % ) mint a városokban ( 4 ,4 % ) és Budapesten ( 3 ,1 % ). A zoktól, akik hallottak az uj intézk ed ések ről, ezeknek a lényege. A válaszadók
azt is m egkérdeztük:
tudomásuk szerin t m i
leginform áltabbnak a pénzügyi juttatások ism eretéb en bizonyultak,
átlagosan 75 %-uk hallott a családi pótlék, a gyerm ekgon dozási se g é ly és az anyasági se g é ly ö s s z e gének fe le m e lé s é r ő l. A z intézkedések közül legtöbben - a m egkérdezettek 8 1 ,8 % -a - a családi pótlék fe le m e lé s é t em lítették, ezután a sorren d a következőképpen alakult: 2. A gyerm ekgon dozási se g é ly összegén ek fe le m e lé se (70,5 %); 3. A z anyasági segély összegén ek fe le m e lé se (5 8 ,0 % ); 4. A te rh e s s é g m e g sz a k itásra
vonatkozó
ren delk ezések
( 3 2 , 4 %) ; 5. A k isgy erm ek es
anyák
pótszabadsága (2 7 ,7 % ); 6.
6 éves k o rig a gyerm ek betegsége esetén táppénz b iztosítá sa (22, 9 %); 7. A nők, a gyerm ek es c s a ládok nagyobb m eg b ecsü lése
(2 2 ,2 % ); 8. A nők egészségén ek védelm e,
a fogam zá sgátló eszk özök
könnyebb h ozzáférh etővé tétele (2 0 ,8 % ); 9. Egyéb (1 1 ,2 % ). (Ezen belül leggyakrabban a n é p e se d é spolitikai határozat után röv id időn belül hozott, a többgyerm ekes családok soron kivüli lakásjuttatásá val k apcsolatos ren d elk ezést em litették. )
3. Vélemények a felem elt összegű családi pótlék, gyermekgondozási segély és az anyasági segély rendezéséről A felem elt összegű
családi pótlék,
gyerm ekgondozási se g é ly és az anyasági se g é ly ren d e
z é s é r ő l vallott vélem ények alapján m egállapítható volt, hogy a
családi pótlék a m egkérdezettek átla
gosan m integy 65 % -a szerin t ösztön zi a gyerm ek vá llalá si kedvet. É rdekes, hogy a gyerm ekkel re n delkezők között m agasabb az aránya azoknak, akik a családi pótlékot nem tartják ösztönzőnek, mint a gyerm ektelenek k özött. A 14 éven
aluli
gyerm eket nevelő szülők 5 6 % -a szerin t például a családi
pótlék sem m iféle form ában nem ösztönöz a gyerm ek vá llalá sá ra . A zok nagy többsége is , akik nem
tagadják a családi pótlék ösztön ző voltát; b izon yos v á lto
zásokat tart szükségesnek a jelen leg i ren d szerh ez képest. Ilyen ja va solt vá ltozá s, hogy az e ls ő g y e r mek után is fizessen ek , em eljék fel az ös sz e g e t, illetve hogy m egállapításánál s z o c iá lis szem pon to kat is vegyenek figy elem b e oly m ódon, hogy az alacsonyabb jöv ed elem -k a tegóriá k ba tartozók nagyobb anyagi tám ogatásban részesü ljen ek . A
gyermekgondozási segélyt a válaszadók 79 %-a tartja hatékony eszköznek a g y erm ek szü
lések számának n ö v e lé sé r e . Az állam i juttatások e form áján ál is b izon yos m ódosításokat javasolnak, mint a seg ély összegén ek fe le m e lé s é t, illetv e, hogy a segélyt az anya fizetésén ek százalékában á lla pítsák m eg, am i lehetővé tenné a m agasabb jö v ed elem m el ren delk ező anyáknak, hogy k isgy erm ek ü ket 3 éves korukig otthon n evelhessék. Az
anyasági segély érvényben lévő re n d sze ré v e l a m egkérdezettek döntő többsége (8 9 % )
egyet ért, m integy 8 % azok aránya, akik a je le n le g fizetett 2 500. - F t-o t alacsonynak Ítélik. A c s a
14
ládi pótlékot és a gyerm ek gon d ozási segélyt tehát a kérdezettek ösztönzőjének
többsége a gyerm ek vállalási kedv
ta rtja. Hogy m ilyen mértékűnek Ítélik m eg ezek tényleges szerep ét, a rró l akkor ka
punk csak re á lis képet, ha azt vizsgálju k : hol helyezkedik el a csa lá di pótlék és a gyerm ekgon dozási segély a k özvélem ény által ösztönzőnek tartott egyéb állam i juttatások fontossági rangsorában, e kér d é sre a későbbiekben visszatérü n k.
4. V élem ények a te rh e ssé g m e g sza k itá ssa l kapcsolatos u j re n d e lk e zé se k rő l
A m űvi abortuszok en ged élyezését többsége
k orlá to zó határozattal a vélem énnyel rendelkezők döntő
(60 %) egyetért. 20 % azok aránya, akik szükségesnek tartották ugyan az 1956-1973 között
érvényben lévő sza b á lyozá si ren delet felü lbírálását, az uj intézkedéseket azonban túl szigorúnak tart ják. Fenntartásaikat a következő
indokokra alapozzák:
a művi beavatkozás té ríté s i ö s sz e g e nagyon
m agas; nem h ely es, hogy három gyerm eket minden családnak "vá lla ln i k e ll"; túl m agas az é le tk o r határ. Az abortusz feltételek nélküli en ged élyezését kívánók ("mindenkinek m agánügye") és a teljes abortusz tilalom
m ellett
8 -9 % . Feltűnően
m agas
lándzsát
törők
aránya (e rk ö lcs i és egészség ü gyi okok) nagyjából azonos
volt a k érd ésre
válaszoln i nem tudók aránya, átlagosan 1 6 % . (A k özség i
lakosok között ez valam ivel magasabb (1 9 % ); budapesti lakosoknál pedig alacsonyabb, m integy 1 1 % ). * státus
A z alapvető
m egoszlá sok
ré s z le te se b b , nem , életkor, lakóhely, fogla lk ozá s,
társadalm i
és életben lévő gyerm ek szám szerin ti ele m zé se során az alábbi e ltérések mutatkoznak:
G yakori, hogy e g y -e g y csupán a m egkérdezett sze m é ly é re je lle m z ő tá rsa d a lm i-d e m o g rá fia i mutató (mint pl. a fogla lk ozá s) ö n m a g á b a n m ég nem h atározza m eg a vélem ényeket, sőt e lő fordu l, hogy a család életm ódjától függően (am elyet többek között a házastárs fogla lk ozá sa , a jö v e d e lem színvonala is alakit) a kérdezett vélem énye jobban hasonlít m ás társadalm i osztályok , rétegek vélem én yéh ez, mint a saját osztályához, rétegéh ez. Ez te rm é sz e te s következm énye annak, hogy a vélem ényalkotás általában az életm ód alakulásának, színvonalának szám os elem ét e g y ü t t e s e n b e fo ly á so lja . A vélem ények elem zésén él egy - korábbi s z o c io ló g ia i vizsgálatokban, közvélem énykuta tásokban m ár kipróbált, attól kism értékben eltérő - mutató használatát is bevezettük, am ely a család életm ódját m egh atározó néhány tényező együttes hatását is képes figyelem be venni. A m utató k épzé sénél a fé rj (család fő) fogla lk ozá sá ból kiindulva öt cso p o rto t (réteget) alakítottunk ki. A z e ls ő c s o portba a vezető állású, illetve é rte lm is é g i foglalkozású családfők kerültek. A m ásodik csop ortb a s o roltuk a fe ls ő szintű vezetőket, illetve a szakalkalm azottakat. A harmadik csop ortot az irod ai d o lg o zó, a szakképzett szolgá ltatá si d olgozó, illetve a szakmunkás családfők képezték. Negyedik csoportba kerültek a betanított munkások és a szakképzett m ezőgazdasági fizik ai dolgozók, végül az ötödik c s o portba a segédm unkások, illetve a szakképzetlen m ezőgazdasági fizik a i dolgozók. A csoportokba s o ro lá s já ru lék os k ritériu m ai a fe le s é g foglalkozása és a családokban egy fő re jutó jövedelem voltak. E két já ru lék os k ritériu m megváltoztathatta a b e so ro lá st, igy pl. ha a h ar madik csop ortba s o ro lt, szakmunkásként d olg ozó fé rj és fe le s é g esetében a család jöv ed elm e m e g haladta az egy fő re ju tó 2 000 F t-o t, az illető családtagokat "á tsoroltu k " a m ásodik csop ortb a. A továbbiakban e csoportokat sorrendben a következő elnevezések k el em lítjük: fe ls ő , fe ls ő közép, k özép ső, a lsó -k ö z é p és a ls ó társadalm i státus. (M egjegyezzük, hogy tapasztalataink szerin t a társadalm i státus esetenként jobban m agya rá zza a vélem én yeltérések et, mint a foglalkozás vagy a jöv ed elm i színvonal általában, e z é rt úgy v é l jük, indokolt lenne egy hasonló elveken alapuló, a s z o c io ló g ia i és statisztikai követelm ényeknek min den szem pontból m eg felelő, kom plex mutató kid olgozása. )
15
- A 35
évnél
idősebbek
általában m erevebbek az abortusz en ged élyezését illetően mint a
fiatalabb k orosztályh oz tartozók . Különösen e rő s ez a tendencia a férfiaknál, ahol a 35 év felettiek átlag 12 % -a szerin t
egyáltalában nem kellene m egengedni a te rh e s s é g m űvi m egszak ítását. Ugyan
akkor a 35 éven felü li k orosztályn ál a legm agasabb a k orlátozásokkal egyetértők aránya is , a nőknél nem szám ottevően
nagyobb, mint a férfiaknál.
A fiatalabb, 35 éven aluli k orcso p o rto k jelen tősebb
ré s z e vitatja az uj intézkedések szü k ségesség ét, ugyanakkor közöttük találjuk nagyobb arányban a z o kat is , akik túl szigorúnak tartják az életbeléptetett m ódosításokat. A m egkérdezett férfia k s z é ls ő s é gesebb m agatartására utal, hogy m ig közöttük találtuk legnagyobb százalékban a m űvi abortusz fe lté tel nélküli ellen zőit,ugyanak k or a férfia k , s azon belül e lsősorb a n a 35 évnél fiatalabbak k o r c s o p o r t ja ib ól
kerülnek ki a terh ességm eg sza k itá s
10-11%
feltétel nélküli en ged ély ezésével egyetértők is (mintegy
). - A vélem ények lakóhely
szerin ti
m eg o szlá sa érthető módon a k özség i lakosok m erevebb,
konzervatívabb álláspontját tü k rözi, az abortusz
ellen zői itt
11 % -ot képviselnek, szem ben a buda
pesti lakosok 3% -ával. A z intézkedéseket h elyeslők aránya, m ely a válaszok döntő többségét je le n tette, Budapesten, városokban és községekben gyakorlatilag azonos volt, eltérések a korlátozásokat túl szigorúnak m egitélők, illetve a ren delkezések m eghozatalát ellenzőknél mutatkoztak. Budapesten a községekhez viszon yítva, m integy k étszer annyian mondták, hogy a k orlátozások ra nem volt szük ség, valam int m agasabb volt közöttük a fenntartásokkal egyetértők aránya is . - A terh ességm egsza k itá s uj ren d jév el k apcsolatos állásfoglalásokat a m egkérdezett tá rs a dalm i
státusa
társadalm i
szerin t
vizsg álva az adatok s z o r o s k o r r e lá c ió r a utalnak. Szignifikáns a k apcsolat a
státushoz tartozás és az abortusz en ged élyezését betiltani kívánók állásfog la lá sa között.
Az a lsó státushoz
tartozók
közül
mint a fe ls ő státushoz tartozók
több mint ö tszö r annyian (1 3 ,6 % ) nyilvánítottak ilyen vélem ényt,
( 2 ,6 % ),
H asonló, de ellen tétes irányú összefü ggést tapasztalunk a
társadalm i státus és a korlátozásokat szükségtelennek itélők vélem ényének m egoszlá sa között. A fel ső státusuaknak 1 1,2 % -a van ezen az állásponton, m ig az a ls ó státusba tartozóknál ez az arány csak 6 ,9 % . A zon os irányú, de kisebb eltérések et ta rta lm azó kapcsolat állapítható m eg az intézkedéseket túl szigorúnak ta rtó vélem én y és a társadalm i státus között is .
k o zó
A válaszokat fogla lk ozá si
csop ortok szerin t elem ezv e m egállapíthatjuk, hogy az ott mutat
összefü ggések és tendenciák
alapvetően m egegyeznek a társadalm i státus sze rin ti ele m zé sn é l
tapasztaltakkal.
5. A c sa lá d te rv e zé si m ó d szerek irá n ti attitűdök és a m o d e m , o rá lis fo g a m zá sg á tló
eszk ö zö k rő l a lkotott vélem ények A tudatos
csa lá d terv ezés m ó d sz e re iv e l k ap csolatos attitűdöket többféleképpen igyekeztünk
m egvizsgáln i. E gyrészt azt kutattuk, m ilyen m értékben értenek egyet a m egkérdezettek azza l az á l lásponttal, hogy nem h elyes a gyerm ekek szám át ré s z t a r r ó l érdeklődtünk, m ilyen
m értékben
"m e s te r s é g e s m ód szerek k el"
b e fo ly á so ln i, m á s
értenek egyet a zza l, hogy a fogam zá sgátló m ód szerek
következtében a fe le s é g akkor legyen csak te rh e s, am ikor azt e lő re e lte rv e z i. Konzekvens vélem én y nyel rendelkezőnek azokat neveztük, akik az egyik állásponttal egyetértettek, a m ásik álláspontot p e d ig elvetették. A z eg ész m intára vonatkozóan a következő
16
adatokat kaptuk:
Az á llásfogla lá sok
településnagyság
szerin t eltérően oszlottak m eg, a városiak között na
gyobb a fogam zá sgátló m ód szerek alkalm azása m ellett á llásfoglalók aránya, mint a k özség i lakosok között. Ezt mutatják az alábbi adatsorok:
"Nem helyes a gyermekek számát mesterséges módszerekkel befolyásolni"
"Azért érdemes fogamzásgátló módszereket alkalmazni, mert igy el lehet érni, hogy a feleség akkor legyen terhes, amikor eltervezi"
A tudatos csa lá d terv ezés, a különböző te rh e ssé g m e g e lő ző m ód szerek iránti p ozitiv attitűdök tehát a m egkérdezettek igen nagy többségét je lle m z ik . Érdeklődésünket em ellett k iterjesztettük annak vizsgálatára is , hogy a m odern, o rá lis fogam zá sgátló eszk özök e lte rje s z té s é t, könnyebb h o z zá fé rh e tőségét
c é lz ó
intézkedések
fogadtatása m ennyire volt kedvező a válaszadók különböző rétegeiben .
(E rre vonatkozó kérdésünket a mintában
sze re p lő
férfiaknak is feltettük, hangsúlyozva szám ukra,
hogy a k érd és házastársukra, illetve partnerükre vonatkozik. )E r r e vonatkozó k érdésünkről az ö s s z e s 3.
4 3 . sz.
Közlem ény
17
m egkérdezett 57 % -a tudott vélem ényt alkotni, s 43 % azok aránya, akik "nem érintettek" a m odern, o rá lis fogam zásgátlók k érdésében (nem szoktak védekezni, nincsen véleményük a fogam zá sgátló mód s z e r e k rő l). A kérdésben érintettek aránya a nők k örében érthetően m agasabb. (Nőknél 60 %, fé rfia k nál 54, 2 %. ) Jelentős különbségek vannak a válaszadók életkora sze rin t: a 45 éven felüli férfiak 37,7 % -a, s a nők 29,1 % -a tudott csak vélem ényt alkotni, a "legin ten ziveb b" vélem ényalkotók a 25-34 év közötti nők (80, 6 %) és férfia k (70, 4 %). A férfia k 33 % -a, a nők 39 % -a nyilatkozott úgy, hogy az o rá lis fogam zásgátlók e lte r je s z té s é re vonatkozó intézkedés p o z i t i v a n
érintette őket: a 25-34 évesek körében ezek aránya lén y eg e
sen m agasabb: a férfia k 49, 2 % -a, a nők 56, 6 % -a .adott ilyen értelm ű vá la szt. A z átlagosnál m aga sabb a pozitivan érintettek aránya a s ze lle m i foglalkozású , illetve m agasabb isk olai végzettségű , v á r o s i lakosok között is. A pozitivan érintettek körében azok voltak legtöbben, akik eddig is tablettát alkalm aztak, de m ost könnyebben jutnak hozzá, mint korábban. Legfiatalabb válaszadóink többsége (a 18-24 év k ö z ö t ti nők és férfia k 24, 0 % -a) az intézkedések következtében határozta el, hogy a jövőben védekezni k iván. A 45 évesn él fiatalabbak átlagosan 8-9 % közötti aránya mondotta azt, hogy eddig m ás m ó d sz e rekkel védekezett, de m ost át szeretn e térn i o rá lis fogam zásgátlók alkalm azására. A m egkérdezettek 21, 3 % -a vélem énynyilvánítása
során
nem
je le z te , hogy az intézkedés
szem ély szerin t pozitivan érintette őt. Többségüknél ennek az az oka, hogy m ás módon szoktak v é d e kezni (ez inkább az alacsonyabb végzettségű, fizik a i foglalkozású , k ö z sé g i lakosok álláspontja), ille t ve eddig is könnyen hozzá jutottak o rá lis fogam zásgátlókh oz. (E le h e tő sé g e ik rő l e lsősorb a n az é r te l m isé g i foglalkozásúak, illetve egyetem i vég zettség gel rendelkezők számolhattak b e .) A férfia k 6,0 % -a, a nők 4, 9 % -a k ifejezetten ellen zi az o rá lis fogam zásgátlók használatát, az e vélem ényen lévők a r á nya az életkor em elk ed ésével nő. Adataink szerin t összefü ggés van a m odern, o rá lis fogam zásgátlók e lte rje s z té s é t c é lz ó in tézkedés és a művi abortuszok en ged ély ezésével k apcsolatos ren dek ezések m e gítélése között. A zok körében, akik az abortusz
en ged ély ezésére
vonatkozó ren d elk ezést szükségtelennek,
vagy túl szigorúnak találták, az átlagosnál nagyobb m értékű azoknak a nőknek az aránya, akiket p o zitivan érintett a m odern fogam zásgátlók könnyebb h o z zá fé rh e tő sé g e így például az a bortu szra vonat k ozó
ren delk ezéseket
túl
szigorúnak ta -tó nők 52 % -a é rz i úgy, hogy e m egszoritá sok a t a m odern
fogam zá sgátló eszk özök h ozzáférh etővé tétele kom penzálja. A m odern, o rá lis
fogam zásgátlók
elte rje szté sé b e n
pozitivan érintettek aránya azoknál a
nőknél a legk isebb, akik szerin t egyáltalán nem kellene engedélyezni a m űvi abortuszt. E s z é ls ő s é ges álláspontot magukénak vallók között azok vannak legtöbben, akik a m odern fogam zásgátló eszkö zök alkalm azását is k ifejezetten csa lá d te rv e z é sse l
ellen zik. E mindenképpen
k isebbséget
jelen tő réteg feltehetően a
szem ben általában elutasitó attitűdökkel ren delkezik, s körükben jelen tk ezik le g
sűrűbben az az á llá sfog la lá s, hogy "nem h elyes m e ste rsé g e se n b efolyá soln i a születendő gyerm ekek szám át".
18
6, Vélemények a fiatalok szexuális felvilágosításáról A zza l, hogy a fiatalokat m eghatározott életkorban szexu ális felvilágositásban kell r é s z e s í teni, lényegében mindenki egyetért, az ö s s z e s vá la sza d ó 1 ,9 % -a gondolja c s a k ú g y , hogy e r r e nin csen szükség. E zzel az állásponttal az átlagosnál va la m ivel gyakrabban találkozunk a nem m e z ő g a z dasági fizik a i foglalkozású férfia k körében. E gységes a közvélem ény a szexu ális
fe lv ilá g o sítá s
fe ls ő életkorának m e g jelöléséb en is : a
válaszadók m integy 90 % -a szerin t a lányokat legkésőbb 14, a fiukat pedig legkésőbb 16 éves korukig k ell felvilágosítan i. Abban azonban m ár m egoszlanak a vélem ények, hogy a szexu ális fe lv ilá g o sítá s a fiuk és a lányok szám ára azon os, vagy e ltérő életkorban s z ü k s é g e s -e . A kérdezettek 5 5 ,4 %-a azt látná célszerű n ek , ha a lányok fiatalabb életkorban kapnának fe lv ilá g o sítá st, mint a fiuk. Ezen b elü l legtöbben am ellett
szavaztak, hogy a fiukat 13-14 éves korban, a leányokat pedig 12 éves k o rig kell
felvilágositásban ré s z e s íte n i, általában ez a vélem ény a legelterjed teb b . A 42, 6 % -os arányt k épvi se lő
"e llen tá b or" a mindkét nem azonos életkorban történ ő felvilágosításá t tartaná célszerű n ek . Ez
az állásfogla lá s m indenekelőtt a budapesti lakosokat, továbbá az é rte lm isé g i és egyéb s ze lle m i fo g lalkozásúakat je lle m z i, akik körében - a k özvélem ény e g észétől eltérően - a fiuk és leányok a zon os, m égpedig 12 éves k orukig történő felvilá gosítá sa a leggyakoribb vélem én y. A szexu ális felv ilá g osítá s a válaszadók 4 9 ,5 % -a szerin t a szü lő, 2 ,2 %-a szerin t az e g é s z ségügyi szerv ek , 9 ,1 % szerin t az isk ola, 1 5 ,8 % szerin t a szülők és az iskola feladata. A nők álta lában nagyobb fontosságot tulajdonítanak a szülők szerepének , mint a férfia k . A m ezőgazdasági f iz i kai foglalkozásúak, illetve a k özség i lakosok minden m ás fogla lk ozá si csoportn ál gyakrabban e m líte t ték azt a vélem ényt, hogy a szexu ális felv ilá g osítá s az e gészség ü gyi szervek feladata, s az átlagosnál kisebb jelen tőséget tulajdonítottak a szülők fe lv ilá g o s ító tevékenységének. A válaszadók csak igen ritkán gondoltak a rra , hogy a szexu ális felvilá gosítá s a töm egkom m unikációs eszk özök feladata (1 ,2 % ), a barátokat, ism e rő s ö k e t pedig egyáltalán nem tekintik e c é l ra alkalmasnak (m in dössze 0, 3 % em lítette).
7. Vélemények a gyermekszülési kedv ösztönző eszközeiről A népesedéspolitik ai intézkedéseket tá rgyaló kérdéskom plexum során feltettük azt a k érd ést, hogy a m eghozott ren d elk ezések től függetlenül, m elyek lennének azok a társadalm i juttatások, a m e lyek a m egkérdezett szerin t a legjobban ösztönöznének a gy e rm e k szü lé sre . A kérdéshez k a p cso ló d ó an ö s sz e s e n k ilen c, leh etség es ösztön ző eszk özt soroltunk fe l olym ódon, hogy azokat külön-külön kár tyákra írva adtuk a válaszadók k ezébe. A kártyákra írott ösztön ző eszk ö z ö k , mint re n d sze r je le n le g is működnek, csak talán nem olyan m ódon, vagy nem olyan intenzitással, mint azt a k özvélem ény k ív á natosnak találná. Ennek
m egállapítását
szolgálta a k é rd e zé s
sajátos technikája. E lső lépésben az
volt a m egkérdezettek feladata, hogy a 9 közül válasszák ki azt, am elyik véleményük szerin t le g jo b ban ösztönözné a gy erm ek szü lést. A legfontosabbnak ítélt ösztön ző eszk öz k iválasztását m ég két f o r duló követte, e lő s z ö r a fennm aradt 8, m ajd 7 kártyából ism ét a legfontosabbnak tartottat kellett k i-
19
választaniok. Ilymódon a rró l is képet alkothattunk, hogy az egyes válaszadóknál egyénileg hogyan a la kult az általuk kiem elt három ösztön ző eszk öz fontossági ran gsora. Az e lső , m ásodik és harmadik választásnál összevon va a következőképpen alakult az ösztön ző eszközök m egoszlá sa :
A ra n gsor tehát
azt
mutatja, hogy a m egkérdezettek
legjelen tősebb
ösztönzőnek a fiatal
házasulandók lakáshoz juttatását tartják. H asonló jelen tős szerep et játszik a 3 vagy többgyerm ekesek soron kivüli lakáshoz juttatása mint ösztön ző tényező, és igy azt mondhatjuk, hogy a "la k á sk érd és'' m egoldását v éli a legfontosabbnak - a rangsorban
e lő s z ö r em litik - a m egkérdezetteknek több mint
50 % -a. A lakáskérdés jelen tőségét mutatja, hogy az ö s s z e s válaszadók 67, 3 %-a a fiatalok lakáshoz juttatását, 45, 3 % -a
a 3 és többgyerm ekeseknek biztosított lakást em l iti mint ösztönzőt a választás
e lső , m ásodik vagy harmadik
fordulójában.
Az össz e sített ra n gsor m ásodik helyén a b ö lcső d e i, óvodai férőh elyek biztositá sa s ze re p e l, a k érdés súlyát b izon yltja, hogy az ö s s z e s m egkérdezettnek 54, 5 % -a em lítette a válaszadás va la m e lyik fordulójában. A m egkérdezettek nagy arányban tartanák ösztönzőnek, ha m érsékelnék - ö s s z e s i-
20
tett ra n gsor 4. helye - a gyerm ekruházati cikkek árát. Megítélésünk
szerin t
ebben a vélem ényben
azonban nem az esetleg es árcsökkentés ösztön ző sze re p e , hanem a gyerm ekruházati cikkek v iszo n y lagosan m agas árfekvése jut k ife je z é s r e . A m egkérdezettek relative kis ösztön ző szerep et tulajdonítanak a pénzbeni juttatási form á k nak, mint a családi pótlék és a gyerm ekgon dozási segély. E két ö sztö n zé si form a a k ilen c v á la s z le hetőséget magában fogla ló
ra n gsor
7. és 8. helyén
sz e r e p e l. A m egkérdezettek m eglehetősen kis
arányban em litették az ö s s z e s választások során, a családi pótlékot m in dössze 13, 2 %, a gy erm ek gondozási segélyt 9, 7 %. A zt vizsg álva , hogy m elyek voltak az ösztönzők, am elyeket a leggyakrabban együtt választottak, m egállapítható, hogy a fiatal férőh elyek
b iztositását
házasoknak
juttatott
lakást és a b ö lc s ő d e -ó v o d a i
em litették együttesen a legtöbben, a m egkérdezetteknek m integy 25 % -a. A
három választást együttesen figyelem be véve legnagyobb gyakorisággal (34, 6 %) a lakáshoz jutás (fi atal házasoknak, vagy töb b-gyerm ek esek n ek ), b ö lc s ő d e i-ó v o d a i fé rő h e ly b iztositá sa és a gyerm ek es anyák szám ára részm unkaidő gyakorlatának k ite rje s z té s e sze re p e l. A gyerm ek szü lés ösztön ző e s z k ö z e irő l alkotott vélem ények össze síte tt ran gsorát d em ográ fiai ism érv ek , mint nem , fogla lk ozá s, lakóhely és életben lévő gyerm ekszám
szerin ti bontásban ele
m ezve az alábbi következtetések vonhatók le: - F érfiak és nők vélem énye az ösztön zés eszk özeinek m egegyezik , bár m egfigyelh ető, hogy a nők a gyerm ekruházati
m egítélését cikkek
illetően gyakorlatilag
á rm é rsé k lé sé t,
valam int a
b ö lc s ő d e i-ó v o d a i férőh elyek b iztositását nagyobb m értékben tartják jelen tősnek, mint a férfia k . - A vélem ényeknek lakóhely szerin ti m egoszlásán ál is csak kisebb e ltérések et tapasztalha tunk. A budapesti és v á r o s i lakosok - érthető m ódon, hiszen a lak ásk érdés első so rb a n a fővárosban és a nagyobb
városokban jelentkezik - a fiatal házasok lakáshoz juttatásának ösztönző szerep ét n a
gyobb arányban hangsúlyozzák, s ugyancsak többen em litik Budapesten gyerm ekeik b ö lc s ő d e i-ó v o d a i elhelyezésén ek szü k ségesség ét. A gyerm ekruházati cikkek árának csökkentése mint ösztön ző tényező nagyobb szerep h ez jut a községekben lakóknál, mint a fő v á r o s i lakosoknál. - Az egyes fogla lk ozá si
csoportokba tartozók vélem én yei között tapasztalható elté ré se k az
alábbiakban foglalhatók ö s s z e : nagyobb hangsúlyt kap az értelm iségiek és szellem iek - különösen az é rte lm iség i nők - m egítélésében a b ö lc ső d e i, óvodai férőh elyek b iztositá sa , valamint a részm unkaidőben történő foglalkoztatás szélesebb k örü alkalm azásának szü k ségesség e. A fizik a i
dolgozók
általában nagyobb jelen tőséget tulajdonítanak a gyerm ekruházati cikkek
á rm érsék lésén ek , valam int a terhes nőknek b iztosított nagyobb munkahelyi kedvezm ényeknek. - A m egkérdezetteket vélem én y nyilvánításukban oly módon befolyá solta élő gyerm ekeiknek szám a, hogy az 5 -6 és annál több gyerm eket nevelő szülők - érezh ető módon - ösztönzőbbnek tartják a többgyerm ekesek
lakáshoz
juttatását, a gyerm ekruházati cikkek árának csökkentését, valamint a
családi pótlékot, mint közvetlen anyagi tám ogatást. A gyerm ekkel nem rendelkezők - akiknek legnagyobb r é s z e a fiatal zik - saját érdekeit
korosztályokh oz ta rto
szem előtt tartva az átlagosnál nagyobb arányban véli ösztönzőnek gyerm ek vá l
la lá sra a fiatal házasok lakáshoz juttatását. A z e g y -, és kétgyerm ekesek á llásfoglalása a vélem ények átlagos m egoszlá sáv al esik egybe.
21
II. VÉLEMÉNYEK AZ IDEÁLIS C S A LÁ D N A G Y S Á G R Ó L
Az id eá lis csa ládn agyságról alkotott k özvélem ényt többfajta m egk özelitésben vizsgáltuk. A hagyom ányos k érd ésfeltev és m ellett (saját körü lm én yeitől függetlenül általában hány gyerm eket tart kívánatosnak egy e g é s z sé g e s csa lá d b an ?) külön k érdésekk el érdeklődtünk az iránt, hogy a k é rd e z e t tek hány gyerm eket tartanak ideálisnak az olyan családokban, am elyek a sajátjukhoz hason ló lak áskörülm ények között élnek, s hányat az olyan családokban, am elyek a sajátjukhoz hasonló anyagi k ö rülm ényekkel rendelkeznek. Az id eá lis gyerm ek szá m ra vonatkozó vélem ényeket a sok g yerm ek es, un. "n a gycsa lá d ok ról" alkotott nézetekkel egészíthetjük ki.
1. A gyermekszám tervezése és az ideális gyermek számról alkotott vélemények Az id eá lis g y erm ek szá m ról alkotott vélem ényeket vizsgálva érdeklődésünket kiterjesztettük a rra , hogy az e g y sz e r m ár házasságot kötött válaszadóink hány gyerm eket terveztek házasságukban, tehát v a n -e, s ha igen, m ekkora tá volsá g van a saját maguk szám ára elképzelt tényleges tervek és az ideális családn agyságról elgondolt vélem én yek között. Az un. tervezett gyerm ek szá m ot term é sz e te se n csak azoktól tudakolhattuk, akik házasságuk m egk ötések or, vagy pedig házasságuk során valóban rendelkeztek a gy erm ek szá m ra vonatkozóan t e r vekkel, elk ép zelések k el, vagyis "csa lá d terv ez ő n e k " bizonyultak. Ennek tisztá zását s z o lg á ló k é rd é sünk során figyelem b e vettük azt, hogy a gyerm ek szám e lte rv e z é s e többnyire a fé rj és a fe le s é g k ö z ö s döntésének eredm én ye, ez é rt kérdésünket e döntési szitu á cióra adaptáltuk. A kérdésünkre adott válaszok alapján a m egkérdezetteket három főbb csop ortb a sorolhattuk.
Tervezőnek m inősültek azok, akik házasságuk m egk ötések or közösen határoztak gyerm ekeik szá m á ról és szü letési időpontjukról.
Kvázi-tervezőnek azokat neveztük, akik az e lső gyerm ek m e g sz ü le té sé re mindenképpen vál lalkoznak, m ajd ezután (ennek tapasztalatai után) döntik el, hogy vállalk oznak -e m ég m ásodik g y e r m ek re, a m ásodik
után, hogy
akarnak-e
harmadik gyerm eket vagy sem , tehát csak később váltak
tervezőkk é.
Nem tervezőnek azokat m inősítettük, akik a gy erm ek szü lést voltaképpen a véletlen re bízva sem a házasságkötés előtt, sem pedig a h ázasság folyam án nem rendelkeztek a gyerm ekek szám ára és szü letési időpontjukra vonatkozó tervvel. Mintánkban 1 716 házasságot
kötött nő s z e re p e lt. Ezek 40, 7 % -át m inősítettük tervezőn ek,
33, 3 % -át k vá zi-terv ezőn ek , és 7 % -át pedig nem tervezőn ek. A kérdezettek 3, 2 % -a nem tudott v á lasztani a kínált alternatívák közül. (M egjegyezzük, hogy férfia k m eg oszlá sa is . )
23
nagyjából hasonló volt a házasságot kötött
Az adatok e lem zése során lin eá ris összefü ggést találtunk a fogla lk ozá s, illetve isk olai v é g zettség, valam int a csa lá d terv ezői m agatartás között. Az é rte lm isé g i foglalkozású nők 51, 7 % -a, az egyéb
s ze lle m i
foglalkozásúak
43, 5 % -a, a nem
m ezőgazdasági
s za k -, és betanított
munkások
27, 9 % -a, a segédm unkások 32, 5 % -a, a m ezőgazdasági fizik ai foglalkozásúak 27, 9 % -a te r v e z ő . Is kolai vég zettség
tekintetében az általános
isk ola
8 osztályánál
kevesebbet végzettek 30, 8 % -a, a
8 osztályt végzettek 42, 7 % -a, a középiskolát végzettek 53, 4 % -a, az egyetem et, főisk olá t végzettek 52,1 %-a m inősült tervezőn ek . A k v á z i-te rv e z ő i
m agatartás - úgy tűnik - m ár jóv a l u n iverzálisabb
m agatartás, e mutató nem m ozog ilyen érzékenyen a társadalm i változók szerin t. így pl. az átlagos 33, 3 % -os arányhoz képest a 8 általánosnál kevesebbet végzettek 30, 3 % -a, m ig az egyetem et, f ő is kolát végzettek 38, 0 % -a választotta ezt az alternativát. T ervezőn ek m inősített válaszadóink h áza s ságukban átlagosan
2, 08 gyerm eket terveztek (a tervezett gyerm ekszám átlaga a férfiaknál 2, 06, a
nőknél 2, 10). Ez’ jóv a l alacsonyabb az ideálisnak tartott gyerm ekszám átlagánál (2, 88). Egybevetve a tervezett és az ideálisnak tartott gyerm ekszám e lté ré s e it, az ö s s z e s v á la s z adó
65, 2 %-ának
ideálisnak, mint
vélem én yeire amennyit
gyerm ek szám ot saját maga terveztek ),
je lle m z ő az, hogy magasabb gyerm ek szám ot találnak családonként
saját
maguk szám ára terveztek , 32, 7 % az általában ideálisnak tartott
szám ára is elérhetőnek tartja (elsősorb an azok, akik három gyerm eket
s m in dössze 2,1 %, - főként a négy vagy több gyerm ekkel ren d elk ező válaszadók - v é le
ményét je lle m z i az, hogy a sajátmaguk szám ára tervezett m agas gyerm ekszám n ál általánosságban alacsonyabbat gondolnak ideálisnak.
2, Az általános, a lakás - és az anyagi helyzethez viszonyított ideális gyermekszámről Általában nyilatkozva a gyerm ektelen és egy gyerm ek es család eszm ényét lényegében e lv e tették, ezt a gyerm ek szám ot összesen 0, 5 %-uk választotta. A túlnyom ó többség (53, 7 %) vélem énye szerin t egy e g é s z sé g e s családban három gyerm ek a kivánatos, 28, 1 % a két, 12, 8 % a négy g y e rm e ket gondolja ideálisnak, négy gyerm eknél
magasabb
gyerm ek szám ot azonban m ár csak igen ritkán
je lö ltek . Az átlagos ideá lis gyerm ek szám 2, 88 (férfiaknál: 2, 87, nőknél 2, 89) ez jelen tősen m egha ladja mind a tervezett (2,08), mind pedig az életben lévő és m ég kivánt (1, 93) gyerm ek szám átlagát. Az általánosan ideálisnak tartott gyerm ekszám nál alacsonyabb értékeket kapunk akkor, a m i kor a kérdezettek e vélem ényüket saját la k á s -, illetve anyagi körülm ényeikhez viszonyitották. Mind két esetben a többség inkább a két gyerm ek re szavazott, s igy a lagosan 2, 30,
lakáskörülményekhez viszonyítva át
az anyagi körülményekhez viszonyítva pedig átlagosan 2 ,4 7 gyerm eket találnak c s a lá
donként ideálisnak m egkérdezettjeink. Ö sszehasonlitva a három féleképpen
fogalm azott k érd é sre adott válaszokat, az alábbi e r e d
ményeket kaptuk:
24
A la k á s- és anyagi kö rü lm én yekh ez v iszo n y íto tt g y e rm e k szám átlagok alakulása a kö rü lm én yektő l függetlenül,általában ideálisnak ta rto tt g y e r m e k s z á m s z e r in t
- A férfia k és a nők vélem én yei lényegében nem térnek e l egym ástól. A vezető állásúak, az é rtelm iségiek és egyéb s z e lle m i foglalkozásúak, a m agasabb isk ola i vég zettség gel rendelkezők é s a budapesti lakosok az átlagosnál alacsonyabb, a fizik a i foglalkozásúak, az alacsonyabb isk olai v é g ze tt séggel rendelkezők, illetve a k özség i lakosok pedig az átlagosnál m agasabb gyerm ek szám ot találnak ideálisnak. Az életkor em elk ed ésével növekszik a körülm ényektől függetlenül általában ideálisnak tartott gyerm ekek szám a:
a 25 évesn él
fiatalabbaknál
ez 2, 79, a 45 évesn él idősebbeknél 3, 01. Az egyes
életk orcsop ortok h oz ta rto z ó nők valam ivel m agasabb gyerm ek szám ot tartanak ideálisnak, mint a v e lük azonos korú férfia k . A h árom gyerm ek es család eszm ényét leginkább a 18-24 év közötti nők mond ják magukénak (60, 0 %). A lakáshelyzethez
viszon yitott
id eá lis
(a lakás tulajdonjoga, valam int a lak ósürü ség)
gyerm ek szám és a m egkérdezettek lak ásviszon yai
között s z o r o s összefü ggést találtunk. Az anyagi
kö
rülm ényekhez viszon yitott id eá lis gyerm ek szám és a válaszadók jöv ed elm e egybevetésén él azt á lla píthattuk m eg, hogy az a la cson y és a m agas
jö v ed elem m el
rendelkezők az átlagosnál m agasabb, a
k özepes jövedelm ű ek pedig az átlagos, vagy annál alacsonyabb gyerm ek szám ot vélnek anyagi h e ly z e tükhöz m érten ideálisnak. Az id eá lis g y erm ek szá m ról alkotott vélem én yek ről árnyaltabb képet kaphattunk, am ikor azt elem eztük:
hogyan esnek egybe a vélem ények a válaszadók tényleges g y e rm e k szá m á va l, (Az e g y b e
vetést az un. "kivánt gy erm ek szá m m a l"
végeztük el, am ely, mint ism e r e te s ,
magában fogla lja az
életben lé v ő , és ehhez m ég kivánt gyerm ek szá m ot. ) Mindhárom, az ideális g y erm ek szá m ra vonatko z ó kérdésünknél m egvizsgáltuk:
a) m ilyen m értékű a saját szám ukra reálisan
kivánt és az ideálisnak
tartott gyerm ek szám
egybeesése
b) m ekkora az aránya
azoknak, akik úgy
kivánt gyerm ekszám nál m a g a s a b b
4 . 43. sz. K özlem ény
gondolják, hogy a saját maguk szám ára reá lisan
lenne az id eá lis, és
25
c)
m ilyen arányt képviselnek azok, akik - m integy "so k a llv a " saját, többnyire m ár m eglévő
gyerm ekszám ukat - úgy vélik, hogy ennél a l a c s o n y a b b
gyerm ekszám lenne az id e á lis.
A három csop ortn ál kérdésenként je lle g ze te se n elté rő arányokat, és ennek m egfelelően e l té rő ideális gy erm ek szám -átlagok at kaptunk.
Az ideális gyermekszámról alkotott vélemények egybeesése az életben lévő és ehhez még kívánt gyermek számmal
F igy elem rem éltó, hogy mindhárom kérd ésn él a saját gyerm ekszám em elk ed ésével n övek szik azok aránya, akik a sajátjuknál kevesebb gyerm eket, és csökken azoké, akik a sajátjuknál több gyerm eket találnak ideálisnak.
3. Vélemények az állam által ideálisnak tartott gyermekszámról Közvéleménykutatásunk során az iránt is érdeklődtünk: va n -e a kérdezettek tudom ása s z e rint olyan "hivatalosnak tekinthető" á llásfog la lá s, am ely a családok szám ára kívánatosként ajánl egy b izon yos gyerm ek szám ot. Az ö s s z e s vá la sza d ó 23, 9 %-a bizonytalan abban, hogy egyáltalán van -e ilyen á llásfog la lá s, 7, 5 %-uk pedig határozottan úgy tudja, hogy nincsen. E tekintetben különbségek mutatkoznak a v á r o s i és k özség i
lak ossá g
között, a v á ro s i lakosok 75 %-ának, a k özség i lakosok 64, 2 %-ának van
csak olyan határozott vélem én ye, hogy létezik ilyen hivatalos á llá sfog la lá s. E vélem énnyel re n d e l kezők igen nagy töb bsége, 83, 2 % -a a családonkénti három gyerm eket tudja a n épesedés-propagan da kivánatosnak tartott állásfoglalásának, ettől eltérő gyerm ek szám ot esetleg esen em litenek. Ö s s z e s ségében tehát azok, akik a népesedéspropaganda ajánlott álláspontjának a három gyerm eket tudják, a felnőtt lak ossá g 57, 3 % -át jelen tik, s ez az arány valam ivel m eghaladja azokét, akik általában há rom gyerm eket tartanak ideálisnak a családok szám ára. így adataink alapján nem gondolhatunk a r ra , hogy a körülm ényektől függetlenül, általában ideálisnak tartott gyerm ekszám a zért m agasabb a körülm ényekhez viszon yított ideá lis gyerm ek szám oknál, m ert a válaszadók e k érdésnél igyekeztek a "hivatalosnak v élt" állásponttal összhangbaji vélem ényt nyilvánítani. A vélem énynyilvánitás e ten
26
den ciáját egy m ásik k é rd é s s e l is igyekeztünk kon tro lláln i. Azoktól, akik a körülm ényektől függetle nül, általában három gyerm eket ta rto tta k ideálisnak, azt is m egkérdeztük: ha m o st v á la sz ta n ia k e l lene, inkább két, vagy inkább négy
gyerm eket v álasztan a. E k é rd é s re a válaszadók 74, 6 %-a a k ét,
23, 3 %-a a négy g y erm ek et v á la sz to tta , 2,1 %-a pedig nem tudott v á lasztan i. Ha feltételezzü k , hogy a három gy erm ek et
id eálisn ak ta rtó k is hordozói annak a közvélem énynek, am ely - m int láthattuk -
kb. 2/3 - 1/3 arányban o szlo tt m eg a három gyerm eknél kevesebbet, illetv e három gyerm eknél tö b b et id eálisn ak ta rtó k között, akkor a kapott m eg o szlás nagyjából m egfelel a v árh ató értéknek.
4. Vélemények a sokgyermekes, un. nagy családokról A z id eá lis családn agyságról alkotott képet a sok gyerm ek es, un. "n a gycsa lá d ok ról" m eglévő vélem ényekkel egészíthetjük ki. A válaszadók 28, 8 % -a a négy, 31, 5 % -a az ötgyerm ekes családokat nagy családnak tekinti. 28, 8 % azok aránya, akik csupán a 6, illetve ennél több gyerm ekkel re n d e l kező családokat gondolják nagy családnak, de eléggé szám ottevő, 10, 9 % azok aránya is, akik m ár a h árom gyerm ek es családokat is ide soroljá k . A sokgyerm ekes családok átlagos gyerm ekszám a a v é lem ények alapján 4, 86.
- E m lité sre m é ltó különbséget m ig a budapestiek
tapasztaltunk a v á ro s i és k ö zsé g i
átlagosan 4, 49, a v á ro s i lakosok
tekintenek soknak egy családban. községiek n él azonban csak
lak ossá g vélem én yeiben :
4, 82, addig a k özség i lakosok 5, 00 gyerm eket
(Jellegzetes például, hogy a budapesti m egkérdezettek 19, 1 % -a, a
8, 2 % -a gondolja a három gyerm ek eseket nagy családnak. A vélem ények
életkor szerin ti m egoszlásában a lig van különbség. A fiatalok valam ivel kisebb gyerm ek szám ot Ítél nek nagycsaládnak, mint az idősebbek : a nagycsaládok átlagos gyerm ek szám a a 25 évesnél fiatalabbak szerin t 4, 85, a 45 évesn él idősebbeknél 4, 96. - A nagycsaládok gy erm ek szá m á ról alkotott vélem ényt az isk ola i vég zettség is m egh a tá roz za: az isk olai vég zettség em elk ed ésével fokozatosan csökken a gyerm ekszám átlaga. (Az egyetem et, főisk olát végzetteknél ez az átlag
4, 50, és csak a 8 általánosnál kevesebb osztályt végzetteknél h a
ladja m eg az ötöt. ) - Az életben lévő és ehhez m ég kivánt gyerm ek szám m al egybevetve a vélem ényeket azt ta pasztaljuk, hogy m ig a h árom gyerm ekeseknek csupán 9 ,0 % -a, a négygyerm ekeseknek m ár 2 4 % , az öt és ennél többgyerm ekeseknek pedig 35 % -ot m eghaladó aránya tekinti sajátm agát sokgyerm ekesn ek. Az ö s s z e s vá la sza d ó nem egész
egynegyede, 23, 1 % -a gondolkozik csak úgy, hogy a s o k -
gyerm ek es szülők többsége tudatosan vállalkozik az adott gyerm ek szá m ra, gy erm e k sze re tő , csa lá d s ze re tő (az e vélem ényt vallók aránya a 25 évesn él fiatalabbak körében m eghaladja az átlagot). A tú l nyom ó többség inkább azon a vélem ényen van, hogy a sokgyerm ekes szülők általában nem ism e rik a tudatos
csa lá d terv ez és, a véd ek ezés
m ód sz ere it, és e z é rt van sok gyerm ekük. Az é rte lm isé g i és
egyéb s ze lle m i foglalkozásúak, illetve a magasabb isk ola i végzettséggel rendelkezők körében az át lagosn ál is többen a sokgyerm ekes
vannak olyanok, akik az utóbbi nézetet vallják magukénak. E lgondolkoztató, hogy családok e negatívabb
m egítélését az ö s s z e s m egk érdezett 8, 8 % -a m ár a három ,
29, 8 % -a pedig a n égygyerm ekes családokra is érvényesnek tartja.
27
III. VÉLEMÉNYEK ARRÓL, H O G Y A HÁZASSÁGKÖTÉS UTÁN H Á N YA D IK ÉVBEN SZÜLESSEN AZ ELSŐ GYERMEK
A statisztikai adatok tanúsága szerin t az elm últ évek folyam án nőtt azoknak a házasságoknak az aránya, am elyekben a nők a h ázasságkötést Magas továbbá a h ázasságkötések szü k ségessé m egfontolások
utáni
követő
egy éven belül vilá gra hozzák gyerm eküket.
e lső és m ásodik
év együttes term ék enysége is . Mindezek
teszik annak vizsgálatát, hogy e tényleges term ék en ységi m agatartások m ögött m ilyen húzódnak m eg, és m ilyen szem pontok játszanak k özre az e lső gyerm ek szü letési id ő
pontjának m eghatározásában. A m egkérdezettek 4 3 ,5 % -a az első gyerm ek id eá lis szü le té si időpontját a házasság m ásodik évében je lö li m eg. Ez az arány a nőknél valam ivel m agasabb (4 5 % ), mint a férfiaknál (4 2 % ). V ala m ivel többen
vannak azok, akik
rögtön az e lső
évben tartják
szükségesnek a gyerm ek
jöv etelét
(3 0 % ), mint azok, akik ezt későbbi időpontra, a 3 -4 . évre halasztják (2 5 % ). A válaszok m eg o szlá sa azt tükrözi, hogy nem je le n tő s , m integy 1 % k örü li azok aránya, akik az e lső gyerm ek szü letésének ideá lis időpontját az 5 -6 évben je lö li m eg. A felv étel során a válaszadóktól az e lső gyerm ek szü le té si időpontjának m eghatározásán túl menően vélem ényük
r é s z le te s indoklását is m egkérdeztük. S zoros összefü ggés mutatható ki az e ls ő
gyerm ek vállalásának szem pon tjai és születésének kivánatos időpontja között. A kapott válaszok d em ográfia i ism érvek szerin ti bontásban az alábbi elté ré se k e t, je lle g z e • tességek et mutatják. - Valam ennyi
településtípusnál az e lső
gyerm ek jövetelén ek ideá lis időpontját legnagyobb
gyakorisággal a házasság m ásodik évében jelölték m eg. A z indokok között legnagyobb hangsúlyt a há za ssá g anyagi
alapjának
b iztositá sa , az anyagi
feltételek
m egterem tésén ek szü k ségesség e kapta.
A k ö zség i lakosok között azonban szám ottevően többen vannak azon az állásponton, hogy az e lső gyer mek a házasságkötés községekben
lakók
után
rögtön vagy legalábbis a m ásodik évben szü lessen m eg. Vélem ényüket a
nagyobb százalékában tám asztják alá olyan indoklással, hogy a "G yerm ek tartja
ö s sz e a családot" vagy "M ig fiatalok addig igyek ezzen ek ", mint a fő v á ro s i lak osok. A budapesti la kosok között m agasabb azok aránya, akik a gyerm ek vállalást későbbi időpontra halasztanák, a h áza s ság 3 -4 . év é re , a m ik orra m ár a házaspárok összeszokn ak , s stabilizálódik az együttélés. A kapott m egoszlá sok a rra utalnak, hogy a házaspároknál az e lső gyerm ek vállalásával k ap csolatos döntéseik meghozatalában a gondtalanabb, gyerm ek nélküli élet, a szóra k ozá s biztosításának szem pontja nem já tszik jelen tős szerep et. E tényezők legnagyobb hangsúllyal a budapesti nőknél jelen tkezik. - A válaszokat
k orcsop ortok
szerin ti
bontásban elem ezv e azt tapasztaljuk, az életk o rra l
párhuzam osan nő azok aránya, akik a gyerm eket tartva a család legfőbb értelm én ek, világrah ozatalát m inél korábbi időpontban - a házasság e lső vagy legfeljeb b m ásodik évében - tartják kívánatosnak. A házasság stabilitása, mint a gyerm ek vállalás feltétele nagyobb súllyal s z e r e p e l a fiatalok döntése iben, mint az idősebb k orosztályh oz tartozókéban.
29
- F ogla lk ozási csop ort, valamint társadalm i státus szerin t elem ezve a vélem ényeket m e g á l lapítható, hogy a sze lle m i
foglalkozásúak, s azon belül
elsősorb an a sze lle m i fogla lk ozá st folytató
nők viszon ylag k ésőbbi időpontra, a házasság 3 -4 . évére kivánnák halasztani az e lső gyerm ek s z ü le tését, a fizik a i foglalkozásúaknál
pedig m agasabb a rögtön az e lső évben gyerm eket óhajtók aránya.
A vélem ények ré s z le te se b b indoklása azt tükrözi, hogy valam ennyi társadalm i státusnál a m egk érd e zettek elsőd legesn ek az anyagi feltételek
biztositá sát tartják (átlag 4 0 ,7 % ). A fe lső társadalm i r é
teghez tartozók az anyagi stabilitás m ellett nagy jelen tőséget tulajdonitanak az é rz e lm i stabilitásnak, mint a gyerm ek vállalás feltételén ek . Mig azonban a fe ls ő státusú férfiak az anyagi tényezőknek tu laj donítanak nagyobb jelen tőséget (4 7 ,6 % ), ugyanazon réteghez ta rto zó nők döntéseinél mindkét s z e m pont azonos súllyal s z e r e p e l (3 6 -3 6 % ).
30
IV. A GYERMEKSZÁM NÖVELÉSÉRE V O N A T K O Z Ó DÖNTÉSEK M O T ÍV U M A I
K özism ert, hogy az utóbbi évtizedben a házas nők term ék enységi m agatartásában mindinkább általánossá vált az a gyakorlat, am ely szerin t a fiatal nők rövid idővel a h ázasságkötés után m eg szü lik e lső , nagyobb ré s z t m ásodik gyerm eküket is , de a későbbiekben m ár nem kivánnak szülni. Kuta tásunkat ezért kiterjesztettük a rra , hogy azok a házas nők és férfia k , akiknek legalább egy g y e rm e kük m ár van, a k özvélem ény gyen-e a m eglévőn él fe l, akiket kom petens e g y sze r m ár
szerin t
m ilyen motívum okat m érlegeln ek , am ikor a r r ó l döntenek: le -
eggyel több gyerm ekük, vagy sem . E rre vonatkozó kérdésünket azoknak tettük vélem énnyel
rendelkezőknek tekinthetünk, vagyis azoknak, akik életük során
kötöttek h ázasságot, és legalább egy gyerm ekkel rendelkeznek. Kérdésünk hét döntési
m otívum ot tartalm azott. A m egkérdezetteket a rra kértük: válasszák ki közülük azt a hármat, am elyik vélem ényük szerin t a legjobban szám ításba jöh et, am ikor egy házaspár a rró l dönt: le g y e n -e m ég egy gyerm ekük, vagy ne legyen. A hét döntési motivum tartalm ilag három fő csop ortba sorolh ató, követve a család m inden napi életének három fő szférá já t: az életvitel alapvető feltételeinek , a család b e ls ő élete alakulásá nak, valam int a család külső, társadalm i kapcsolatainak szférá já t, mint a m é rle g e lé s e k , döntések szem pontjait. Ezek alapján az alábbi m otívum okat fogalm aztuk m eg:
I. A z életvitel alapvető feltételeinek m é rle g e lé s e 1. A család életszinvonala lehetővé t e s z i-e , hogy m ég egy gyerm ek legyen. a) A család (tagok) eg é s z sé g i állapota lehetővé t e s z i- e , hogy m ég egy gyerm ek legyen.
II. A család b e ls ő életének alakulása a több gyerm ek következtében 1. Milyen hatással lenne a f é r j- f e le s é g együ ttélésére, a jó h ázaséletre m ég egy gyerm ek. 2. Tudnak-e majd annyit foglalkozn i eggyel több gyerm ekkel, mint a m eglévőv el.
III. A család külső, társadalm i kapcsolatainak alakulása a több gyerm ek következtében. 1. Hogyan alakul a szülők családon kivüli élete (kulturálódás, szóra k ozá s, baráti k a p cso la tok stb. ) a több gyerm ek következtében. 2. Ig én y li-e a m egkérdezett azt a m eg b ecsü lést, am elyben
a
körn yezet, a társadalom r é
s z e s íti a többgyerm ekes szülőket. 3. Szerepet já ts z ik -e a döntésekben, hogy a nagyobb létszám ú család e rő s iti a társadalm at.
31
A fe ls o r o lt, hét döntési m otívum ból a m egkérdezettek hogy ők
maguk is ran gsorolták
h elyre. Az alkalm azott
azokat fontosságuk
k érd ezés
hármat választhattak ki, olym ódon,
szem pontjából e lső , m ásodik, illetve harmadik
m ód szere m egegyezett a gy erm ek szü lés ösztön ző e s zk ö z e ire v o
natkozó k érdés korábban ism ertetett m ó d sz e ré v e l. A ra n gsorolá s egyes fordulóiban a m otívum ok k i választása a következőképpen oszlott meg:
Ö sszevonva a három fordulót, az egyes döntési m otívum ok em lítése a következőképpen o s z lott m eg:
A m egoszlá sok jó l mutatják, hogy a gyerm ekszám e m e lé sé r e irányuló döntések
elsődleges
szem pontja a családi életvitel alapvető feltételeinek m é r le g e lé s e . A család életszínvonalának m é r le gelését az ö s s z e s válaszad ó 73, 2 % -a, a családtagok e g é s z sé g i állapotát pedig 66,0% -a em lítette a választások valam elyik fordulójában. A döntéseknél
másodsorban a család b e ls ő életének alakulása jön szám ításba. A f é r j - f e l e
ség együttélését, a jó házaséletet
26, 2%, a gyerm ekkel fogla lk ozá s p roblém áit 47, 0% tartja e lső ,
m ásodik vagy harmadik fokon m érlegelen dő szem pontnak. Végül a család külső, társadalm i k a p cso latai azok, am elyek csupán a fontosságuk szem pontjából
harmadiknak ítélt m otívum ok között kapnak
csak nagyobb hangsúlyt, ezeket - a három fordulót együttesen tekintve - az ö s s z e s m egkérdezett az alábbi arányban em lítette: a többgyerm ekeseknek já r ó nagyobb m egb ecsü lés igényét 25,1% , a szülők családon kívüli életét
22, 8 % és a társadalom nagyobb létszám ú családdal való erősítésén ek s z e m
pontját 1 9 , 6 % .
32
A gyerm ekszám n öv elésév el k ap csolatos döntési m otívum ok sajátos szerk ezetét figyelhetjük m eg, ha azt vizsgálju k :
a legfontosabbnak Ítélt három motívumon belül m elyeket választották le g
gyakrabban együtt, egym ás m ellé a m egkérdezettek. L eg jelleg zeteseb b az össz esített
rangsorban is
e lső
három
helyen s ze re p lő m otívum ok
együttes kiválasztása. A család életszínvonalának m é rle g e lé s e és a család (tagok) e g é s z sé g i állapota a választások e lső két fordulójában a m egkérdezettek 3 3,5% -á n ál egym ás m ellett s ze re p e l. Közülük legtöbben
(42%-uk)
az em lítettek m ellé harmadiknak a gyerm ekkel foglalkozás problém áinak m e g
fontolását választották. Igen gyakori "a többgyerm ekeseknek já r ó e rő s íté s e a nagyobblétszám u családdal"
nagyobb
m egb ecsü lés igén ye" és "a társadalom
m otívum ok együttes választása is . Úgy tűnik, van a n é p e s
ségnek egy olyan - jó lleh et k isebbségben lévő - réteg e, amelynek a gyerm ek szám
n ö velésév el kap
csola tos döntéseiben a társadalm i irányultságú m otivációk alapvető fontosságúak, hiszen leh etség es választásaik kétharmadát ezek foglalják el.
- A férfia k és a nők döntési szem pontjai ra n gsor tekintetében nem térnek el egym ástól, b á r az m egfigyelh ető, hogy a gyerm ekkel több
nőt
fogla lk ozá s
feladatai és a jó h ázasélet fenntartása valam ivel
foglalkoztat, mint fé rfit, a férfiaknál viszon t a szülők családon kívüli életének latolgatása
és a társadalom erősítésén ek szem pontjai kapnak a nőkénél nagyobb hangsúlyt. A gyerm ekkel re n d e l kező elváltak és özvegyek a többgyerm ekeseknek já r ó nagyobb m egb ecsü lés igényének nagyobb je le n tőséget tulajdonítanak, mint azok, akik je le n le g is házasságban élnek. - Az életvitel alapvető feltételeinek és a család b e ls ő élete alakulásának m otívum ait fo n to s ságuk szem pontjából
azonosan Ítélik m eg a sze lle m i és fizik ai foglalkozásúak. Véleményük azonban
eltér akkor, am ikor a család külső társadalm i kapcsolatainak alakulását m é rle g e lik a családlétszám em e lé se szem pontjából.
A vezető állásúak, é rtelm iség i és egyéb s z e lle m i foglalkozásúak a döntések e típusában in kább azt v eszik szám ításba, hogy a szülők családon kívüli élete miként alakulna eggyel több gyerm ek következtében. A nem m ez őg a z d a sá g i-, és m ezőga zda sá gi fizik ai foglalkozásúak e z z e l szem ben in kább a rra gondolnak, hogy a magasabb gyerm ekszám u családokat a körn yezet, a társadalom jobban m egb ecsü li. A fizik ai foglalkozásúak körében a társadalom erősítésén ek szem pontja is nagyobb su lylyal s ze re p e l, mint a szellem iek n él, jó lle h e t a rangsorban őnáluk is 6 -7 . helyet fogla lja el ez a m o tívum. - Az életbenlévő gyerm ek szám em elk ed ésével párhuzam osan növekszik a töb bgyerm ek esek nek já r ó nagyobb m egb ecsü lés igénye, mint a csa lá dlétszám ra vonatkozó döntések m otívum a: az e g y gyerm ek esek ö s s z e s választásának 5, 9 % -a, de az öt, és ennél több
gyerm ek esek ö s s z e s v á la sztá
sának m ár több, mint 20 % -a esett e r r e a m otívum ra. Az e g y -, és k étgyerm ekesek döntéseit e r ő t e l jeseb ben m otiválják a m eglévőn él több gyerm ekkel foglalkozás n eh ézségei és a jó h ázasélet fenntar tása, mint azokét, akik három , négy, es e tle g öt életben lé v ő gyermekük m ellett döntenek egy további gyerm ek m eg sz ü letéséről.
5. 43. sz. K özlem ény
33
- A gyerm ekszám e m elésére vonatkozó döntés m otívum aira bizon yos fok ig az is kihatással van, hogy a m egkérdezetteknek m i az álláspontjuk az e l s ő gyerm ek m egszü letésével kapcsolatosan. Akik az e lső gyerm ek
m egszü letését amiatt teszik egy későbbi időpontra, m ert idő kell az anyagiak
m egterem tésére, azok az átlagosnál nagyobb szerep et tulajdonítanak az életszinvonal m érlegelésén ek a gyerm ekszám em e lé sé re vonatkozó döntésekben is . Ugyanakkor azok körében, akiknél a gy erm ek szám em e lé sé re irányuló döntések során az átlagosnál nagyobb jelen tőségű a többgyerm ekeseknek ró , nagyobb m egb ecsü lés igénye, sűrűbben találkozunk azzal a b eállítód á ssa l, hogy az e lső g y e rm e ket m inél előbb m eg kell szülni, minthogy a gyerm ek tartja ö ssz e a családot.
34
V. VÉLEMÉNYEK A KISGYEREKES A N YÁ K HÁZTARTÁSON KÍVÜLI FOGLALKOZTATÁSÁRÓL
Ma M agyarországon a nők helyzetének központi p roblém ája a k e re s ő foglalkozás folytatásá nak és a családi
sze re p
ellátásának
konfliktusa. Ez a kettős szerep k ör különösen a k isgyerm ek es
anyáknál b izon yos feszü ltség ek , ellentm ondások lehetőségét re jti magában. A p roblém a m egold ására a gyakorlatban
h árom féle
m egold ással találkozunk. Az e lső , hogy a gyerm ek es nő otthagyja, vagy
felfü ggeszti k e re s ő munkáját - evv el a gyakorlattal találkozunk a nyugat-európai o rszá g ok tö b b sé g é ben - , m ajd am ikor gyerm eke b izon yos életkort e lé r , ism ét folytatja k e re ső tevékenységét. M agyarország on a gyerm ek gon dozási seg ély leh etőség et nyújt az anyáknak a rra , hogy ezt a gyakorlatot k ö vessék gyerm ekük három éves k oráig. Ez a m egoldás ugyanakkor azzal a hátránnyal já r , hogy a m e l lett, hogy a csa lá di
jöv ed elem is m egcsappan, m egszakad a nő
szakm ai fe jlő d é s e , előm en etele is .
Ez utóbbi különösen nyom ós é rv a m agasabb isk olai vég zettség gel rendelkező nők esetében. Megoldhatók a gyerm ek szü letésév el jelen tk ező problém ák úgy is, hogy a gyerm ek gondozá sát a család egyik
tagja
(pl. n agyszülő), vagy fizetett segítség látja el. Ez a leh etőség is csak f é l
m egoldásnak tekinthető, m ivel a fokozott igén ybevétel károsan b e fo ly á so lja a d o lg o z ó anya m egn öve kedett otthoni feladatainak és munkahelyi feladatainak ellátását. Végül harmadik m egoldás az, ha a gyerm ek napközbeni felügyeletét gyerm ekintézm ények b ö lc ső d e , óvoda, napközi otthon - szakképzett n evelői látják e l. E m ellett azonban m ég m indig m e g m arad a k e re s ő anya otthoni munkája, a "m á sodik m ű szak ". Általános érvényű m egold ási sém á ról nem beszélhetünk, s bár az anya és a gyerm ek s z e m pontjai szorosa n összefü ggen ek , m égis változik az anya k e re ső tevékenységének folytatása m ellett és ellen s z ó ló indokok, m otívum ok súlya a gyerm ek életkora, a szülők társadalm i státusa, s m ás
de
m ográfiai tényezők szerin t. A kutatásunk kiterjedt annak vizsgálatára is , hogy miként oszlik m eg a k özvélem ény a k is gyerm ek es anyák k ereső tevékenységének folytatása kérdésében , és hogy m ilyen érvekkel tám asztják alá vélem ényeiket a m egkérdezettek. A felvétel során nyert
tapasztalatok szerin t a m egkérdezettek m integy 66 % -a szerin t egy
k isgy erm ek es anya m aradjon otthon, m ert szám ára legfontosabb feladat a gy erm ek n evelés, a h áztar tás ve zetése (37 %), illetve kedvező családi légk ör b iztositá sa (27 %). A m egkérdezettek 33, 8 %-ának vélem énye szerin t a gyerm ek es anya tovább k ell, hogy fo ly tassa k e re s ő tevékenységét
elsősorb a n a zért, m ert a család nem nélkülözheti az a sszon y k eresetét
(18, 9 %), illetve egy nőt nem elégítheti ki csak a háztartás vezetése (9, 3 %). A vélem ények alapvető m egoszlásán belül azonban e lé g jelen tős e lté ré se k mutatkoztak a v á laszok nemek, lakóhely és fogla lk ozá si csop ortok sze rin ti e le m zé se során.
35
- A férfiak a nőknél nagyobb
arányban
tartanák
helyesnek a nők hagyom ányos társadalm i
munkamegosztásának fenntartását. A m ellette és e lle n e s z ó ló indokok ra n gsora az együttes (fé rfi + nő) ra n g sorra l
gyakorlatilag
m egegyezik , a nőknél
azonban nagyobb súllyal s z e re p e l az "e g y nőt nem
elé g i ti ki a h áztartás" m otívum . - A lakóhely szerin ti
vélem én yeltérések az alábbiakban
foglalhatók ö s s z e : Budapesten v i
szonylag a legalacsonyabb, községekben a legm agasabb azok aránya, akik a nők háztartásbeli funk cióit tartják elsőd legesn ek . E vélem ényüket a községekben lakók nagyobb arányban tám asztják alá a gyerm ek n evelési feladatok ellátásával (40 %), mint a budapesti lakosok (2 9 % ). A k isgy erm ek es anya k e re s ő foglalkozásának fenntartását szükségesnek tartók településkategóriánként azonos arányban in dokolják álláspontjukat anyagi m otívum okkal (szükség van a nő k e re s e té re is ), m ig a nők k é p e s s é g e inek kibontakoztatása, a női egyenjogúság b iztosítá sa nagyobb szerep h ez jut Budapesten, mint a k ö z ségekben. A városban lakók csop ortján ál kapott értékek valam ennyi vélem én y m egoszlá sn ál a buda p esti és k özség i arányszám ok között foglalnak helyet. - S zoros összefü g g és mutatható ki a m egkérdezett fogla lk ozá si cso p o rtja és a gyerm ek es nők k ereső
tevékenységének
folytatása m elletti, illetve ellene s z ó ló á llásfogla lá sok között. Á ltálában a
fizik a i dolgozók - valam int az eltartottak
és
inaktívak
is - a s z e lle m i
foglalkozásúaknál nagyobb
arányban tartják kivánatosnak, hogy egy anya foglalkozásának feladásával vagy átmeneti szü netelte té sé v el csak családjának és gyerm ekeinek
éljen. Különösen
jelen tős ez az e lté ré s az é rte lm isé g i
pályán tevékenykedő férfiak és nők között. Ez utóbbiak többségének (6 4 ,2 % ) álláspontja szerin t a nőt nem elégiti ki a háztartás v ez etése, szükségesnek tartják, hogy gyerm ekük ellátása olyan form ában - e lsősorb a n m eg felelő gyerm ekintézm ényekben - történjék, am ely nem hátráltatja az anyát hivatása k ifejtéséb en . A d olg ozó anya szem pontjából vizsg á lt p roblém ak ört a továbbiakban a gyerm ek s z e m s z ö g é b ől felvetve azt tudakoltuk, hogy m i szolg á lja jobban a gyerm ek érdekeit: ha életének e g y -e g y elhatá rolh ató szakaszában otthon, vagy k özösségb en , gyerm ekintézm ényekben nevelkedik. A k orcsop ortok a t a gyerm ekintézm ények m eglévő form áinak m egfelelően alakítottuk ki, a z zal a különbséggel, hogy a b ö lcső d é s k ort (0-3 év) felosztottuk az anya és gyerm eke k özötti kapcsolat szem pontjából
igen
fontos, az 1 éves
k or
b e tö lté sé ig te rje d ő , illetve az azt követő 1-3 év közötti
id őszak ra . A válaszadók döntő többsége, 9 5 ,2 % -a úgy gondolja, hogy a gyerm ek fe jlő d é sé t b iológia i és p szich ológ ia i szem pontból alapvetően
m egh atározó
e lső életévében igen fontos, hogy az anya maga
gondozza gyerm ek ét. A többség vélem én ye (8 2 ,6 % ) szerin t m ég ez a legm egfelelőb b gondozási forma az 1-3 életév között is . Az óvodás és általános
isk olás korú gyerm ekeknél m ár előtérb e kerül a k ö z ö ss é g i nevelés
- különösen az óvodákban, ahol a m egkérdezettek 75, 9 % -a tartja ezt a form át a legm egfelelőbbn ek de m ég igy is átlagosan 24 % azok aránya, akik azt tartják
leghelyesebbnek, ha 3 és 15 éves kora
között az anya nevelné gyerm ekét otthon. Elem zésünk során
a rra az ered m én yre jutottunk, hogy e vélem ényeket a m egkérdezettek
dem ográfiai is m é r v e i jelen tősen nem befolyá solták .
36
Az aktív d olg ozó férfia k tól és nőktől egy külön pasztalataik szerin t a 14 éven
k é rd é s se l
érdeklődtünk az iránt, hogy ta
aluli gyerm ek k el ren d elk ező anyák munkahelyükön gyerm ekeik miatt
előn yös, átlagos vagy pedig hátrányos helyzetben vannak-e. A többség
úgy
tapasztalta, hogy a gyerm ek es
anyák h elyzete a munkahelyen átlagos, úgy
bánnak velük, mint bárki m á ssa l. V alam ennyivel több azoknak a férfiaknak a szám a, akik szerin t a munkahelyeken a gyerm ek es anyákat m egkülönböztetett tisztelettel kezelik (1 1 ,0 % ), mint a hasonló tapasztalatokkal ren d elk ező nőké ( 8 ,3 % ). Ugyanakkor a nők valam ivel m agasabb arányban gondolják úgy, hogy a nőket általában gyerm ekeik miatt hátrányosan Ítélik m eg (8, 3 %), mint a férfia k (4, 3 %).
37
V I. A VIZSGÁLAT M Ó D SZER TA N I LEÍRÁSA
1 . Mintavételi eljárás és a minta megbízhatósága K özvélem énykutatási célok ra általában kvóta szerin t kiválasztott mintákat használnak. A m ig pl. egyes
politikai
esem ényekkel
csülni, vagy különböző
k ap csolatos p ozitiv és negativ vélem ények arányát kívánják
be
intézkedések fogadtatását fe lm é rn i, stb. ez a m ó d sze r gyorsan vezet e r e d
m ényre, sőt gondos elők észítés m ellett m agas m egbízhatósági szintű eredm ényt szolgáltat. Esetünkben a k özvélem ény jóv a l tágabb é rte lm e z é s e és a vélem én yk érdések tárgyát képező dem ográfiai jelen ség ek sokrétű sége m iatt (figyelem bevéve a v izsg álat k öltségeit is) a n ép ességi m eg figy elések n él
szok á sos
összetett
s z e r v e z é s e és végrehajtása
m intavételi e ljá rá s vezetett célh oz. így te rm é sz e te se n a felvétel
valam ivel
minta rep rezen tativitását, a n ép esség
több időt vett igénybe, de a k iválasztás m ódja b iztosította a minden rétegének k épviseletét, és a m intabeli hibát is m érni
tudjuk. A m intavétel éves) n épessége
kerete
elvben az o rs z á g m e g fe le lő korú (férfiaknál 18-60 é ves, nőknél 18-55
volt. Gyakorlatban m intavételi keretként az 1970. évi n épszám lálás cim állom ányát
lehetett használni, k iegészítve a népszám lálás felvétele (1970. január 1. ) óta eltelt időszak lak ásép í té si je len téseiv el. A z uj lakások állom ányából arányos r é s z került a mintába, ez volt hivatva pótolni az ered eti cim állom án y bontások miatt hiányzó cím eit, valamint k épviseln i a lakásállom ány n öveke dését. K orábbi
tapasztalatok alapján, valam int az e lő ze te s szám ításoknak m egfelelően h árom lép
c s ő s rétegezett cso p o rto s k iválasztás végreh ajtása látszott célszerű n ek . * E lső lép csőb en a telepü lések k iválasztására került s o r rétegenként és nagyságukkal arányos valószín ű séggel. A telepü lések
nagyságuk és a m ezőgazdasági n ép esség aránya szerin t voltak r é te -
gezve, az alábbiak szerin t:
1. K özségek 0-499 lakóval és 40 % alatti m g -n é p e ssé g g e l, 2. K özségek 0-499 lakóval és 4 0-59 , 9 % m g -n é p e ssé g g e l. 3. K özségek 0-499 lakóval és 60 % feletti m g -n é p e ssé g g e l, 4. K özségek 500-999 lakóval és 40 % alatti m g -n é p e ssé g g e l. 5. K özségek 500-999 lakóval és 4 0 -5 9 ,9 % m g -n é p e ssé g g e l. 6. K özségek 500-999 lakóval és 60 % feletti m g -n é p e ssé g g e l. 7. K özségek 1 000 - 1 499 lakóval és 40 % alatti m g -n é p e ssé g g e l.
*
A kiválasztást a KSH N épszám lálási Osztálya hajtotta v é g re .
39
8.
K özségek 1 000 - 1 499
lakóval és 4 0 -5 9 ,9 % in g -n ép esség g el,
9. K özségek 1 000 - 1 499 lakóval és 60 % feletti m g -n é p e ssé g g e l.
10. K özségek 1 500 - 1 999 lakóval és 40 % alatti 11.
m g -n é p e ssé g g e l.
K özségek 1 500 - 1 999 lakóval és 40-59, 9 % m g -n é p e ssé g g e l.
1 2 . K özségek 1 500 - 1 999 lakóval és 60 % feletti m g -n é p e ssé g g e l.
13. K özségek 2 000 - 2 999 lakóval és 40 % alatti m g -n é p e ssé g g e l. 14. K özségek 2 000 - 2 999 lakóval és 4 0 -5 9 ,9 % m g -n é p e ssé g g e l. 15. K özségek 2 000 - 2 999 lakóval és 60 % feletti m g -n é p e ssé g g e l. 16. K özségek 3 000 - 4 999 lakóval és 40 % alatti m g -n é p e ssé g g e l. 17. K özségek 3 000 - 4 999 lakóval és 4 0 -5 9 ,9 % m g -n é p e ssé g g e l. 18. K özségek 3 000 - 4 999 lakóval és 60 % feletti m g -n é p e ssé g g e l. 19. K özségek 5 000 és több lakóval és 40 % alatti m g -n é p e ssé g g e l. 2 0 . K özségek 5 000 és több lakóval és 40-59, 9 % m g -n é p e ssé g g e l.
2 1 . K özségek 5 000 és több lakóval és 60 % feletti m g -n é p e ssé g g e l.
22. J á rá si vá rosok . 23. M egyei vá rosok . 24. Budapest.
Második lépcsőb en a településeken belül a szá m lálók örzetek et kellett kiválasztani úgy, hogy a szám lálók örzetek településrétegenként ism ét rétegeket alkottak, a következő ré te g e z é si ism érvek szerin t: 1. Intézeti háztartások. 2. Iparban és épitőiparban d olg oz ó aktiv n épesség 70 % felett. 3. Iparban és épitőiparban d olg oz ó aktiv n épesség 50-70 %. 4. Iparban és épitőiparban d olg ozó aktiv n épesség 50 % a latt.d e re la tiv többségben. 5. M ezőgazdaságban d olgozó aktiv n épesség 70 % felett. 6. M ezőgazdaságban d olgozó aktiv n épesség 50-70 %. 7. M ezőgazdaságban d olg ozó aktiv n épesség 50 % alatt, de rela tiv többségben. 8. Egyéb ágakban d olg ozó aktiv n épesség 70 % felett. 9. Egyéb ágakban d olg ozó aktiv n ép esség 50-70 %. 10. Egyéb ágakban d olg ozó aktiv n épesség 50 % alatt, de rela tiv többségben. 11. 100 főnél kisebb szá m lálók örzetek , am elyekben a többség a m ezőgazdaságban d olgozik . 12. 100 főnél kisebb szá m lálók örzetek , am elyekben a többség nem a m ezőgazdaságban d o l gozik. 13. Külterületi szá m lálők örzetek , am elyekben a többség a m ezőgazdaságban dolgozik. 14. Külterületi szá m lálók örzetek , am elyekben a többség nem a m ezőgazdaságban dolgozik .
Ebből az intézeti háztartások (a közvélem énykutatás je lle g e m iatt) nem vettek r é s z t a kivá lasztásban. A m ellék let l . s z . táblájában a szá m lálók örzetek te rü le t- és réteg szerin ti m egoszlá sát mutatjuk be. A rétegekbe
s o ro lt
szá m lálók örzetek
esetében is , a nagysággal arányos kiválasztást
hajtottuk v ég re. Végül a szám lálók örzetek ből községek esetén 10-10, v á rosok b ól pedig a szá m lá ló k örzet nagyságával
arányos
számú
lakás került a mintába. Ehhez minden telepü lésn él s z e r v e z é s i
40
tartalékként további lakások kiválasztására került s o r. M egjegyezzük, hogy a mintanagyság kontroll ja miatt b izon yos településeken az azonos k iválasztási valószin ü ségek m egtartása m ellett a fentiektől el kellett térni. A minta minden egyes háztartásában minden m e g fe le lő korú szem élyt m egkérdeztünk,vagyis a szem élyt tekintettük m eg fig y elési egységnek. A szem élyek mintába kerülésének valószin ü sége nem pontosan egyenlő, a házastársak k özel azonos kora és az egyedülállók (nőtlen, hajadon, nőtlen elvált) kor szerin t azoktól e lté rő e lo sz lá s a ,m á s ré s z t a háztartásban lévő gyerm ekeknek a szülők korától füg gő k o re lo sz lá s a az egyenlő k iválasztási valószin ü ségek betartását igen m egneheziti. Ugyanakkor m eg kell azonban jegyeznünk, hogy mind a férfia k , mind pedig a nők esetében az együttélő házasok a rá nya a mintában 75 % körül van, ezek re a mintába k erü lési va lószin ü ség azonos,tehát a minta nagyobb, a feld olg ozá s
szem pontjából
bizon yos m érték ig elkülönülő (vélem ényét tekintve leginkább érd ek es)
részéb en a b e cs lé s e k minden sú lyozás nélkül is elég pontosak maradnak. (Ez kitűnik többek között a dem ográfiai ism érv ek , pl. k or, életben lévő gyerm ekek szám a, isk olai végzettség, fogla lk ozá s stb. m intabeli
m eg osz lá sa ib ól, am elyek
egyébként is m eg felel.
nem tartalm aznak nagyobb hibát, mint am i a mintanagyságnak
(Lásd 2 -8 . táblák. )
E lm életben az em lített hibát teljesen kiszűrhetjük, ha minden egyes m intaelem et (jelen eset ben m egkérdezett szem élyt) a m intábakerülési va lószin ü ség re cip rok á va l sú lyozva veszünk figyelem be a feld olgozá sn á l. A gyakorlatban ez a m egoldás csak akkor segit, ha a m intaelem ek között s e m m iféle k apcsolat n in cs, az un. in tra cla ss k o r r e lá c ió (jó k ö z e líté ss e l) nulla. A közvélem énykutatás esetében viszon t az in tra cla ss k o r r e lá c ió bizonyosan nem nulla, m ert a n ép esség v ise lk e d é sfo rm á i, a "té rb en " egym áshoz k ö z e le s ő (azonos telepü lésen , sőt körzetben lakó, azon os társadalm i cs o p o r t hoz ta rtozó és főként azon os háztartásban élő) szem élyeknek valam ely kérdésben tájékozott vagy tá jékozatlan volta és vélem énye nyilvánvalóan erősen függ az egyes em berek k özötti kom m unikációtól, é rz e lm i és tekintély kapcsolatoktól. M ásszóval az in tra cla ss k o r r e lá c ió a cso p o rto s k iválasztás h a tását m é r i. A z em litett kapcsolatok szorossá g á t azonban csak a feld olg ozott adatok e le m zé s é v e l nyert in form ációk
alapján m érhetjük, ehhez m ég további szám itások ra van szü k ség. így a kötetben közölt
táblák m integy hordozzák saját standardizálásuk m érték eit. A feld olg ozott adatokból kiderü l, hogy a vélem ények háztartáson (méginkább családon) belül általában nagyon k evéssé szóródnak, b izon yos értelem ben tehát a háztartást (pontosabban a h áztar tásban a m eg felelő korú házaspárt) tekinthetjük a k özvélem ény elem i hordozójának. E le m zé s és fe lhasználás közben ennek m egfelelően az éppen szób a n forg ó je le n sé g tő l függően néha cé ls ze rű h áztar tá s-e g y ség ek et figyelem be venni. Ilyen szem lélet háztartás struktura
kiegyensúlyozatlanságából
zaspárt), a m intabeli
m ellett
szám oln i kell egyfajta to r z ítá ss a l, am i a
ered (m ert nem minden háztartás jelen t e g y -e g y há
sulyok azonban minden háztartásban azonosak. (T erm észetesen ez csak h áz
ta rtá s-e g y sé g e k re feld olg ozott adatokra iga z. ) Akár az előbb em litett sú lyozá si problém át, akár pedig az utóbbi (és jobb híján a to r z ítá so k hoz s o ro lt) h ib aforrá st tekintjük, az adatok érték elését - valam int az azokból levont k övetk eztetése ket - ezek nem zavarják . Ennek két oka van. A z egyik arányok
ok, hogy
az
adatok
érték elése elsősorb an
összeh a son lítá sát, vagy gyakoriságok arányba állítását jelen ti, m árpedig ezek a m űveletek
nagyon k evéssé érzékenyek a véletlen hibákra, m á sszóva l az amúgy is elkerülhetetlen m intabeli hiba csak különleges esetekben ford ítja m eg az arányokat. A m ásik ok pedig, hogy a súlyozás elm arad á
6. 43.
sz. K özlem ény
41
sából, illetve a h áza sp á r-egységű feld olgozá sn á l várható cse k é ly torzítá sb ó l eredő hiba alatta m arad a csoporth atással m egnövekedett véletlen hibának, ezt lényegében nem n öveli. A m intabeli hibát az összetett k iválasztási m ó d sze r miatt közvetlenül szám ítani csak h o s z szadalm as feld olg ozá sok segítség ével leh etség es, ezé rt az egy szerű véletlen kiválasztás hibatáblá zatát szokás használni ilyen esetekben is, k iegészítve az egyes ism é rv e k re vonatkozó hatásfok muta tókkal. A z egy szerű véletlen kiválasztás hibáját alternatív ism é rv e
form u lával szám ítjuk, ahol
D a rela tív
hiba, p az is m é r v
e lőford u lá si gyakorisága, q = 1 - p, n a
minta elem szám a és f a k iválasztási arány, azaz
ahol N a m egfelelő korú n épesség az országban, tehát az alapsokaság elem szá m a, és végül t a 95% -os va lószin ü ségi szintnek m egfelelő konstans. A 95% -os va lószín ű ségi szint azt jelen ti, hogy a v a ló s á gos hiba 0, 95 va lószín ű séggel kisebb, mint a k iszám ított D érték.
A m intabeli előfordu lás
42
A fenti táblázat azonban csak akkor adja m eg a tényleges hibát, ha az elem eket egy szerű v é letlen m ó d s z e r re l választottuk k i. Jelen esetben k étlép csős rétegezett cso p o rto s k iv á la sztá sról van s zó , igy a hiba - b ár arányos m arad a fenti értékkel - nagysága e lté r azoktól. A cs o p o rto s k iv á la sz tás általában csökkenti a m intavétel hatásfokát, am i azt jelen ti, hogy a hiba minden esetben nagyobb le s z , mint a fenti
táblázatban
adott értékek. A ré te g e z é s e z z e l szem ben hatásfok n övelő, vagy am i
e z z e l egyenértékű, hibacsökkentő hatású. A feld olg ozott adatok ezé rt hagyjuk figyelm en
elem zésén él
kivül a minta
cé ls z e r ű a várható
m axim ális hibát figyelem be venni,
rétegezett voltát és becsüljük m eg csupán a cs o p o rto s k ivá
la sztá sb ól ered ő hibanövekedést. így bizon yos fe ls ő b e cs lé s t kapunk a hibára, annak tényleges v á r ható értéke ennél a fe ls ő b e cs lé s n é l kisebb le s z . Közvéleménykutatásunk
mintájának
kiválasztása során két cso p o rto s k iválasztásra került
s o r . E gyrészt n épszám lá lá si szá m lálók örzetek et választottak a mintába, m á sré s zt ezekből lakásokat (háztartásokat) választottak ki. Minden m atem atikai szám ítás nélkül is nyilvánvaló, hogy az elem ek k apcsolata
háztartásokon
belül igen s z o r o s , viszon t a háztartások a szám lálók örzetek en belü l csak
laza kapcsolatokkal rendelkeznek. A szá m lá lók örzet szintű csoporth atásra később visszatérü n k, előbb k íséreljü k m eg a jelentősebbnek lá ts z ó h á zta rtá s-cso p o rt-h a tá st m egvizsgáln i.T együ k fe l m ost az egy s z e rű sé g k edvéért, hogy a háztartásokat eg y sze rű véletlen m ó d sz e r re l választottuk ki (nem vesszü k figyelem b e a hibacsökkentő hatású ré te g e z é st és a hibanövelő hatású szá m lá lók örzet
k iválasztást).
Ilyen feltételek m ellett a minta szórá sn égy zete az alábbi m ódon bontható fel
(2) ahol ff
2 b
2
a csop orton belü li szóród á s és ff к
a csoportátlagok szóródásának m érték e. M ásrészt a
cso p o rto s kiválasztás hatásfoka
(3)
ahol Hc s o p a hatásfok m érőszá m a , M az átlagos csoportn agyság és 5 in tra cla ss k o r r e lá c ió . Az átlagos csop ortn agyság a m intaelem szám ok és a m intabeli háztartások szám a is m e r e té ben egyszerűen m eghatározható, M= 1 ,9 2 . A δ é rték ére a következő ö ssze fü g g é s ism e re te s
(4)
43
T erm észetesen δ2b
-t és δ2k
-t nem ism erjü k , de s z é ls ő értékeik m egválasztásával nyerhetünk
5 -r a . Ha a csop ort (háztartás) a vélem én yk érd ésekre
azonos módon vá la szolt, va gyis
homogén
egy bizon yos ism é r v szem pontjából, akkor s z é ls ő esetben δ2b= 0. Ezt behelyettesitve a δ
(4)
form ulába, és
felhasználva a
(2) egyen lőséget, kapjuk, hogy
= 1 . Ebből azonban a (3) form ulába való h ely ettesítéssel a hatásfok Hcsop
= 0, 52-nek
adódik.
Lényegében tehát az egyik s zé ls ő helyzetben (tökéletesen hom ogén csop ortok esetén) a 2. tábla hiba értékeit átlag 2 -v e l s zo ro z v a kapjuk a tényleges hibát. Ha valam ely vizsgált jelen ség a csoporton
belül szóród ik és a csoportátlagok k özel azonos
értéket adnak, tehát nem szóródnak, akkor az in tra cla ss vagyis
k o r r e lá c ió a csop ortok között jelentkezik,
5 értéke viszon yla g ism ét m agas le s z . Ha azonban a szó ró d á s n agyrészt a csop orton belül
jelen tk ezik , de a csoportátlagok is szóródnak bizon yos m érték ig, akkor a (esetleg kis negatív)
érték le s z , igy a
5
értéke 0-h oz k ö z e le ső
(3) form ulába behelyettesitve a hatásfok 1 (sőt k ic s iv e l 1-n él
nagyobb is lehet). Megállapíthatjuk, hogy a háztartás
k iválasztásából
adódó hatásfok ro m lá s nem túlságosan
n a g ym érték ű (pl. egy 10 % -os m intabeli arányszám va lósá gos értéke 0 ,9 5 va lószín ű séggel 8,1 % és 1 1 ,9 % közé esik ). Nem vettük
azonban m ég figyelem be a szá m lálók örzet k iválasztásából ered ő ha
tásfok rom lá st. A szá m lálók örzetek ö s s z e ir á s i célok ra kialakított terü leti egységek, népességük v is e lk e d é se mind d em ográfia i, mind pedig egyéb esetben pedig kifejezetten nem túlságosan n öveli
téke (2) m iatt
δ 2 b
8
heterogén.
szem pontokból
kevésbé hom ogén mint a háztartásoké, sok
A (4) form u lából láthatjuk, hogy a b e ls ő szóród á s növekedés
értékét, ha δ2k
egyébként nem túlságosan nagy.
M ásrészt
δ2k
ér-
növekedésével együtt csökken, tehát a szám láló k ö rzeti kiválasztás s z e re n c s é s
esetben lehet határozottan hatásfok ja v ító hatású is. Ism ételten m egem lítjük, hogy a ré te g e z é s - amelynek cé lja éppen a szá m lá lók örzeti k ivá lasztás
hatásának
csökkentése - lényegében kiegyenlíti a cso p o rto s k iválasztás hatásfok csökkentő
hatását. Ennek ellen ére az adatok érték elésén él b izon yos óvatosság nem árt. A dem ográfiai és v é le m én yism érvek et három csop ortba sorolhatjuk a szá m lá lók örzeti csoporthatás szem pon tjából:
a) Szám lálókörzeten belül s z ó r ó d ó ism érvek - pl. k or, életben lévő vagy született g y erm ek szám stb. - ezek re a szá m lálók örzeti
kiválasztás
hatásos, a háztartás
k iválasztás miatt indokolt
k é tszeres hibahatárokon belül m arad a hiba, sőt többnyire a 2. tábla hibahatárai használhatók. b) Homogén és heterogén szá m lálók örzetek váltakozva fordulnak elő - pl. fogla lk ozá si, i s kolai vég zettség stb. ism érv ek re - ezek re a szá m lálók örzeti k iválasztás általában közöm bös hatású, az értékelésn él
óvatosan
kell
eljárn i, m ert b izon yos
fogla lk ozá sok ra (m ezőgazdaság, bányászat)
e setleg erősen hom ogén, azaz r o s s z hatásfokú szá m lálók örzetek ből kapunk adatot.
44
c)
Néhány is m é r v szem pontjából a szá m lá lók örzet d efin iciójá b ól eredően hom ogén - pl. te
lepüléstípus - ezek re a hatásfok r o s s z , a k é ts z e re s hibahatár helyett esetenként n é g y sze re s hibaha tárt fogadhatunk csak el m egbízhatónak. Különösen igaz ez azokra az esetek re, am ikor több olyan i s m érv k om binációját vizsgálju k , a m elyekre
nézve a szá m lá lók örzet hom ogén, p l. településtípus és
m ezőgazdasági foglalkozásúak.
A m intabeli adatok e le m zé s e , érték elése mindenkor m egkívánja a minta m egbízhatóságának ism e retét. Jelen közvélem énykutatás adatainak elem zéséh ez az előzőkben m eg ism ert táblázat és k i eg é szítő h ib ab ecslő szem pontok e lég ség es támpontot nyújtanak. Ezeket különösen akkor k ell igen gon dosan m érleg eln i, am ik or a feld olg ozott adatokat további szám ítások ra (esetleg bonyolult form ulákba b eh elyettesítve) használjuk fe l, vagy a n ép esség e g é s z é re kivetítve kívánjuk felhasználni. A k érd őív adatainak e lsőd leg es feld olg o zá sa k ézi uton (kódolás) történt; a fe ld o lg o zá si táb lák gépi utón a KSH Szám ítástechnikai Igazgatóságán készültek.
1. A mintába került számlálókörzetek száma terület (Budapest, megyei városok, megyek) és rétegek szerint A szá m lá lők örzeti ré te g szám a
45
2. A minta megoszlása nemek szerint
3. A minta megoszlása családi állapot és nemek szerint
46
6. A minta megoszlása foglalkozás szerint
2 . A kérdezők kiválasztása. A kérdezők tapasztalatai A közvélem énykutatás k é rd e z ő b izto si teendőinek ellátására - az E gészségü gyi M in isz té ri um m al egyetértésben - a védőnői hálózatot kértük fel. A lakossággal s z o r o s k apcsolatot ta rtó,
és
bizalm ukat élv ező védőnők, akik ilyen irányú munkatapasztalatokkal m ár rendelkeztek (pl. csa lá d te r v e z é si vizsgálatok adatfelvétele), ezúttal is sik eresen működtek k ö z re . A 167 k érd ezőt a minta-
47
vételi terv területi adottságainak m egfelelően a m egyei vezető védőnők választották ki, fig y e le m b e véve azt a követelm ényt, hogy leh etőleg
minden
védőnő a saját k örzetében folytasson k érd ezést. A
kérdezők k ije lö lé sé t a m egyei s zü lész-n őg y óg y á sz fő o rv o so k hagyták jóv á . A k érd ezői teendőket e l látó védőnőket előzetesen kiképzésben részesitettü k . Kérdőívünkön három olyan k érd és is s ze re p e lt, am elyek a kérdezőkhöz szóltak. Ezekben az iránt érdeklődtünk, hogy munkájuk során milyennek találták a kérdezettek válaszad ói k észségét, v a lamint az egyes k érd őiv -k érd ések m eg értését. K érdezőbiztosaink 90, 3 % -a
k észség g el
ré s z t
azt
tapasztalták, hogy
a felk eresett
szem élyek
túlnyom ó
többsége,
vett a közvélem énykutatásban, 374 esetben tűnt úgy szám ukra, hogy a
m egkérdezettek nem szivesen válaszoltak a k érd é se k re . Ez a kedvező arány e g y ré sz t a védőnők tapasztaltságának, a k érd ezésben va ló rutinjának tudható be, m á sré szt pedig annak, hogy kutatásunk tém ája az adatfelvétel időpontjában a közvélem én y érdeklődésének hom lokterében állt. A férfiak k ö zött, továbbá az alacsonyabb isk olai végzettségűek között valam ivel több volt a k érd ések re nem s z i vesen válaszolók szám a, mint a nők, illetve a m agasabb isk olai végzettségűek között. Az interjúk 9,1%-ában, vagyis ö s s z e s e n 348 szem élyn él úgy találták a védőnők, hogy egy egy k érd ésre
nem
válaszoltak
őszintén. A z őszintétlen válaszok zöm e a fogam zá sgátló eszközök
használatára vonatkozó kérdésekhez kapcsolódott, e lsősorb a n a férfiak esetében. K érdezőbiztosaink azt is m egfigyelhették, hogy az alacsonyabb isk olai végzettségűek között több volt a tartózk odó, ő s z in tétlen válaszadó, mint a m agasabb isk ola i végzettségűek között. Külön k é rd é s se l érdeklődtünk az iránt, hogy volta k -e olyan k érdések a kérdőívben, am elyek m egértése a válaszadók szám ára n ehézséget okozott, am elyeket a kérdezőknek töb b ször is el kellett m agyarázniok. E g y -eg y kérdéshez k a p csolód ó m eg é rté sb e li nehézséget a védőnők 1 042 szem élyn él, az ö s s z e s interjú 27, 2 %-ában tapasztaltak. A z átlag k örü li szó ró d á s isk olai végzettség szerin t szem betűnő: a 8 osztályn ál kevesebb v ég zettség gel rendelkezők 4 0,5 % -a, de az egyetem et, főisk olá t v é g zetteknek csak 11, 7 % -a értett m eg nehezebben e g y -e g y k érd ést. A m e g é rté sb e li problém ák e ls ő s o r ban az un. "k ártyás kérd ésekn él" jelen tkeztek. E k érdéseknél a szok ásosn ál hosszabban fogalm azott válaszalternatívákat külön kártyára irtuk, a kártyákat a k érd ező a vá la sza d ó kezébe adta. Olyan k é r déseknél alkalmaztuk ezt a m ód szert, a m elyekre - a d olog te rm é sz e té b ő l adódóan - "n eh ezebb " a v á la sz m egadása, am elyekre átgondoltabb, "m ed itativ" választ ségek elolvastatása
vártunk. A kártyára irt vá la szle h e tő
következtében m ódot adtunk a válaszadás alapos, h ossza s átgondolására. V a ló
színűnek tartjuk, hogy a h osszadalm as
válaszadás - am ely
voltaképpen c é l j a
a k é rd e zé s e m ód
szerén ek - keltette a védőnők egy részéb en azt a benyom ást, hogy a válaszadónak m e g é rté si p ro b lé m ái vannak. M á s ré s z rő l
kétségkívül
nehézséget jelenthetett az is, hogy a k é rd e zé s e m ó d sz e re , a
"kártyás k érd ések " k ezelése a védőnők szám ára eddig ism eretlen volt.
48
3. A kérdőivkérdések megértésének vizsgálata intenzív interjúkkal A k érd őíves m ó d s z e r re l folytatott kutatások ism e rt és v is sz a té rő p rob lém á ja m eggyőződni a r r ó l, hogyan értették a válaszadók a k érd őív k érd éseit. Az adatfelvétel előtt lebonyolított p ró b a fe l m é ré s alapján kiszűrhetők a legdurvább fé lr e é rté s e k , és a lehető legoptim álisabban m e g s z e rk e s z t hető a vég leg es k érd őív :
a kérd ések egyértelm ű vé válnak, m egfogalm azásuk lényegében fé lr e é r th e
tetlen le s z . A k érd ésm egértésn ek , a szövegek "fé lr e é rté s é n e k " azonban vannak olyan, sajátosan j e lentkező kom ponensei is , am elyeket a kutató e lőzetesen , a k érdések ö ssz e á llítá sa , m egfogalm azása során nem képes figyelem be venni. A z egyes kérdésekben sze r e p lő szavak, s zó ö s s z e té te le k , k ife je zések az adott kontextusban különböző tartalm akat közvetíthetnek a válaszadók szám ára, s ebből k ö vetkezően az e ltérő kultúrával, gondolkodásm óddal ren delk ező, e lté rő életkorú , stb. kérdezettek vá laszaikat sajátos értelm ezésm ódjuknak
m egfelelően
r ó l van s zó , hogy a kérdezettek egy r é s z e n e m désekből, hanem a r r ó l, hogy azokat
adják m eg. H angsúlyozzuk: ezesetben nem a r
ért
m e g b izon yos szavakat, k ife je zé se k e t a k é r
m ás tartalom m al
tölti m eg, mint a m elyre a kutató gondol. Az
eredm ények in terp retációján ál e sajátos jelen sé g e t is figyelem be kell venni, m ert előfordulhat, hogy az é rte lm e z é s b e li eltérések miatt maga az in terp retá ció k o rre k ció ra szo ru l. K eresve azokat a m ódszertan i leh etőségeket, am elyek kutatási eredm ényeink e tényezőit is figy elem b evev ő, pontosabb interpretálásáh oz nyújtanak segítség et, az un. "dupla interjú " m ód szerét választottuk. A közvélem énykutatás
adatfelvételének b e fe je z é s e után 100 sze m é lly e l intenzív, dupla
interjúkat készítettünk. Ennek m ód szere a következő volt: A kiválasztott 100 szem ély től m e g k é rd e z tük az ered eti k érd őiv et. Ezt követően 1-2 nap m úlva a k érdezők vissza tértek az érintett s ze m é ly e k hez, és ú jra végigk érdezték a k érd őív egyes k érd éseit.
E m ásodik k ik érdezés alkalm ából a k érd ező
által feltett k érdések kb. ig y hangzottak: "Ö n, am ikor az e lő z ő alkalom m al v á la szo lt e k érdésünkre, tulajdonképpen hogyan értelm ezte ezt a k érd ést (vagy kiem elten a k érd és e g y -e g y , általunk k u lcsfon tosságúnak tartott szavát, k ife je z é sé t, stb.) ? " Az ilym ódon fogalm azott k é rd ések re adott válaszokat ta rta lom elem zéses m ó d s z e r re l dolgoztuk fe l, am ely alkalm as volt az egyazon m ondatokhoz, szavak hoz, szóösszetételek h ez, k ifejezések h ez k ap csolód ó, egyes é rte lm e z é s típusok e lő fo rd u lá si gy ak ori ságának vizsg álatá ra . A vizsg á lt 100 szem élyt 50 budapesti házaspár képezte, am elyekben 25 fé rj s z e lle m i, 25 fé rj fizik ai foglalkozású , a fe le s é g fogla lk ozá sa ugyanaz, vagy háztartásbeli volt, a fe le s é g életkora nem haladta m eg a 35 évet, és a házaspár
legalább
egy
gyerm ekkel ren delkezett. A kiválasztást a zért
kötöttük e feltételek h ez, hogy b iztosítsu k a kérdezettek témában mutatott "é r in te tts é g é t", "k om p e te n ciá já t". A z interjúkat négy, az intenzív interjúk, m élyinterjúk k észítésében nagy rutinnal re n d e l kező k érd ező k észítette. A z ered eti k érd őív m egk érd ezését követő alkalom m al a k érdezők: a) A m eg értés, az é rte lm e z é s
szem pon tjából
általunk
fontosnak Ítélt, 18 kiem elt "k u lc s
s z ó r a " vonatkozóan tették fel azt a k érd ést, hogy a válaszad ó hogyan értelm ezte azokat; b) Hat k érd és
esetében
a rra kérték a válaszadókat, hogy a k orábbi "ö n b e s o r o lá s o s " v á la
szukat (am ikor vélem ényüket csupán a zza l kellett jelezniü k, hogy kiválasztották az e lő re m e g fo g a l m azott válaszalternatívák egyikét) m ost fejtsék ki ré szle te se b b e n , m agyarázzák m eg;
7. 43. sz. K özlem ény
49
c)
Egy kérdésünket tartalm ilag azon osan , de m egfogalm azásában eltérően fogalm aztuk m e
az e lső és a m ásodik interjú során, és azt vizsgáltuk, hogy a m egfogalm azás
e lté r é s e i
mennyiben
m ódosították a k érd é s re adott válaszok tartalm át.
Az intenzív eredm ények
te lje s
interjúk e három dem on strálása
célkitűzésnek
m e g fe le lő ta rta lo m e le m zé si m etodikája, s az
jelen kiadványunknak mind je lle g é t, mind k ereteit meghaladná,
e z é rt csak a főbb tanulságok vá zolá sá ra vállalkozhatunk.
1. A kérdésekben szereplő egyes szavak, szóösszetételek, kifejezések megértése, értelm ezése A z intenzív
interjúk során az alábbi k ifejezések m egértését, é rte lm e z é s i v a riá ció it tettük
vizsgálat tárgyává: H ázasságkötés előtt G ondolt-e a rra Kíván (hány gyerm eket) Ha m ost kezdené (a házaséletét) C salád tervezés Általában a családok E g é sz sé g e s család Anyagi körülm ények Lakáskörülm ények Tudatosan (vállalkozni nagyobb létszám ú családra) A h ázasélet te rm é sz e te s m enete A család (tagok) eg é s z sé g i állapota A család életszínvonala A gyerm ek k el foglalkozás A szülők családon kívüli élete A jó h ázasélet A többgyerm ek es szülők m egb ecsü lése A társadalom e rő s íté s e (nagyobb létszám ú családdal)
Az értelm ezések 75 % -a teljes m értékben k orrek t volt, 16 % -a általában k orrekt, legfeljeb b egy vonatkozásban félre é rte tt, 9 % -a ré s z le g e se n téves, de az é rte lm e zé s a rra utalt, hogy a k é rd e zett érti a k érd és lényegét, s 3 % teljesen téves. így az érte lm e zé se k szintje a rra utal, hogy érintett k érdéseinknél olyan
m értékű m e g értésb eli problém ák, am elyek a válaszadást alapvetően nehezítik,
lényegében nem voltak. Ugyanakkor m egfigyelhettük azt is , hogy a te lje s m értékben k orrek t és az általában k orrekt értelm ezések en
belü l
elég m agas volt az é rte lm e z é s i va riá ciók szám a, 3-17 között m ozgott. Hogy
e g y -e g y szóv a l, k ife je z é s s e l kapcsolatban hány fajta k orrek t é rte lm e z é s i v a riá ciót em lítettek in te r-
50
jualanyaink, azt nem tudtuk kapcsolatba hozni d em ográfiai sajátosságaikkal, de az é rte lm e z é s i v a r i ációk tartalm ában m ár m egfigyelhettük a férfia k és a nők, illetve a sz e lle m i és fizik ai foglalkozásúak közötti é rte lm e z é s b e li különbségeket is , így például a sze lle m i foglalkozásúak csa lá d te rv e z é si elgon dolásaikat, további g y erm ek szü lésre vonatkozó motivumaikat széleseb b skálán értelm ezték , mint a fizik a i foglalkozásúak:
az anyagi
szem pontok
m ellett kérd ésszövegein k be beleértették a m eglévő,
vagy születendő gyerm ek é rz e lm i világának, s ze lle m i fejlőd ésén ek szem pontjait, a családtagok hanmónikus együttélésének, ugyanakkor szem élyiségü k önállóságának b iztositá sát is , A fizik a i fo g la lk o zásúak ugyanezen kérdésekn él inkább az anyagi b izton ságra, a m eg fe le lő életszin von al b izto sítá sá ra , a nyugodt, kényelm es éle tre , a felnövekvő gyerm ekek jö v ő jé t m egalap ozó ta rta lék olás lehetőségein ek m é r le g e lé s é re gondoltak. A férfia k és nők é rte lm e z é s i különbségeiben is azt tapasztaltuk: a nők h a j lam osabbak voltak a rra , hogy csa lá d tervek re, ideá lis csa lá d létszám ra vonatkozó kérdésein k n él család pszich ik u s egyensú lyára, a családtagok k özötti harm óniára is gondoljanak, m ig a férfia k
a fi
gyelm e inkább az anyagi bizton ság szem pon tjaira irányult. Mindezek m ellett azt is m egfigyelhettük, hogy az értelm ezések v a riá ció it gyakran az egyéni adottságok, leh etőségek, körülm ények is b efolyá solták. P l. a r o s s z lakáskörülm ények között élőknél - bárm ilyen vonatkozású k é rd é s rő l is volt s zó , interpretációikban minduntalan előtört a lakás fon tosságára u talás. Azoknál, akiknek a k ije lö lt ku lcs szavak indokolatlanul az alk oh olizm u sra hivatkozást hivták e lő , é rte lm e z é se ik m ögött az
a lk oh oliz
m ussal va ló közvetlen kapcsolatba k erü lést sejthetjük. B izon yos szavak, k ife je z é se k (pl, cs a lá d te r v e z é s , e g é s z sé g e s család, szülők családon kivüli élete, család életszinvonala) egyes interjúalanyok nál a várhatónál hangsúlyosabban a szexu ális harm óniára hivatkozást hivták elő, em ögött is az v é l hető, hogy a szexu ális harm ónia m egléte
vagy
hiánya az átlagosnál
nagyobb
m értékben s z e r e p e t
hét életükben, s ezt "b ele é rtik " a lá tszóla g se m le g e s m egfogalm azású k érd ésszöveg ek b e is .
2. Az "önbesorolással" megadott válaszok és a tényleges vélemények közötti eltérések ellenőrzése Hat olyan kérdésünknél, am elyeknél a válaszadók feladata az volt, hogy válasszák ki a v é lem ényükhöz legk özelebb á lló válaszaltern ativát, a m ásodik interjúban a rra kértük az interjú alan yo kat, hogy e lő z ő le g
m ár m eg jelölt vélem ényüket fejtsék ki ré szle te se b b e n . A r é s z le t e s vélem én yk i
fe jté s alapján a vélem ényeket ú jra "b esorolh a ttu k ", s igy módunkban volt vizsg áln i a k é tsze r e lm on dott vélem ények eg y b eesését. Feltűnő volt, hogy mind a hat k érd és esetében voltak olyan szem élyek , akik az elő ze te s közvélem énykutatás során vá la szleh etőséget, de vélem ényüket
kiválasztották
ugyan
valam elyik e lő re m egfogalm azott
ré sz letese b b e n m ár nem tudták k ifejten i. A z un. "re jte tt v é le
m énynélküliség" sajátos m egnyilvánulása ez.
3. A kétszer elmondott vélemények egybevetése alapján az alábbiakat tapasztalhattuk: a)
Az "ö n b e s o r o lá s s a l" megadott
kérdezett fé lr e é r ti, tévesen
é rtelm ez i az e lő re
válaszok és a tényleges vélem ények eltérnek akkor, ha
m egfogalm azott
s z ó ö s s z e té te lé t, k ife je z é s é t.
51
v á la szleh etőség
e g y -e g y szavát,
P l. ön b esorolá ssa l úgy nyilatkozik m a gá ról, hogy a csa lá d terv ezés iránti beállítódása p o z i tív, ám a
c s a lá d t e r v e z é s
szón azt érti: "fe le s é g -v á la s z tá s ".
b) A z "ö n b e s o r o lá s s a l" m egadott válaszok és a tényleges vélem ények eltérnek akkor, ha a kérdezett tényleges vélem ényét nem kívánja deklarálni, é s egy saját vélem ényénél "sem legeseb b n ek " Ítélt válaszalternatívát je lö l m eg saját vélem ényének. Pl. az abortuszok k orlátozá sá ra vonatkozó vélem ényekkel kap csolatos k érd és (lásd 31. k é r dés) esetében, ahol a két s z é ls ő s é g e s vélem ényt az 1. és a 4. válaszaltern atíva tartalm azza, a v á la sza d ó e lő s z ö r a "s e m le g e s e b b "
2 ., vagy 3. válaszalternatívához s o ro lja vélem én yét. Az intenzív
interjú során azonban kiderü l, hogy vélem énye voltaképpen s z é ls ő s é g e s , am elyet az 1. vagy 4. v á laszalternatívához kell átsorolnunk.
c) A z "ö n b e so r o lá ss a l" megadott válaszok és a tényleges vélem ények eltérnek akkor, ha az e lő re m egfogalm azott válaszalternatívák
nem fedik teljesen azt a tartalm at, am elyre a k érdés i r á
nyul. P l. annak m egállapítására s z o lg á ló kérdésünk, hogy az interjúalany csa lá d te rv e z ő -e , vagy pedig a véletlen re b ízza születendő gyerm ek ei szám át, egy s z e m é ly re a k érd ezettre irányul. A g y e r m ek szá m ról
való
döntést
ugyanakkor a házaspár közösen hozza. így esetenként előfordu lt, hogy a
külön-külön kérdezett fé rj és fe le s é g , "ö n b e so r o lá sa i" alapján a fé rje t tervezőn ek, a fe le sé g e t nem tervezőn ek kellett minősítenünk, vagy ford ítva. Ugyanakkor, am ikor ré s z le te se n el kellett m ondaniok, hogyan döntötték el legutóbbi gyerm ekük m egszü letését, a döntési sziu tációt az eltérően m in ő sí tett házasfelek is lényegében azonosan Írták le . A va lósá gos helyzethez plasztikusabban alkalm azko dó k érd ezési mód tehát feloldotta a tényleges döntési szitu á cióból kiragadott egy sze m é ly m agatartá sának m erev b eso ro lá sá t, s lehetővé tette azt, hogy b e so ro lá sá t a m ásik fé l, a házastárs m agatar tásához va ló relá ciójáb an végezzük el. E tém akörhöz szorosa n tapasztalatunk is . Egyik
k apcsolódik intenzív interjúink harmadik célkitűzésének m egfelelő
kérdésünket az intenzív interjúk két alkalm ával tartalm ilag azonosan, de
m egfogalm azásában eltérően tettük fel. E különbség lényegében a kem ény és lágy k é rd e z é si technika eredm ényeinek
m egfigyelését
célozta. Megállapíthattuk azt, hogy különösen az olyan kérdésekn él,
am elyekkel az em berek bonyolultabb, összetettebb tevékenységeinek, döntéseinek, terveinek, kíván ságainak sajátosságait akarjuk feltárni, a feld o lg o zá si nehézségek elle n é re is jobb és célra vezetőb b e ljá rá s a lágyabb k érd ez ési technikák alkalm azása. Intenzív interjúnk tapasztalatai zésének
fon tosságára
hívják
elsősorb an a k érd őivkérd ések m egértése u tólagos e lle n ő r
fel a figyelm et, továbbá lehetőséget nyitnak ilyenirányú m ód szertan i
vizsgálataink tov á b b fe jle sz té sé re .
E tapasztalatok - ahol eddig m ód nyílt - segítséget adtak k ö z v é
leménykutatásunk eredm ényeinek árnyaltabb, körültekintőbb elem zéséh ez is.
52
4. A válaszok megbízhatóságának ellenőrzése Közvéleménykutatásunk m intavételének m ó d sz e ré b ő l, a m egkérdezendő szem élyek k iv á la sz tásának m ódjából következett az, hogy az eg é sz minta 75 % -át egym ással h áza stársi kapcsolatban lé vő férfia k és nők képezték. Ezt mind az adatgyűjtés, a k érd ezés m ód szerében , mind pedig az e re d mények érték elése során figyelem be kellett vennünk. K érdezőbiztosainknak azt az instru kciót adtuk, hogy mindenképpen törekedjenek a fé rj és a fe le s é g külön-külön k é rd e z é s é r e . Csak abban az esetben járuljanak hozzá ahhoz, hogy az interjú s o rán a kérdezett szem ély házastársa is jelen legyen, ha a k ik érd ezés sem m iképpen nem oldható m eg m ásképpen (pl. egy h elységből á lló lakás), vagy pedig ehhez a házastársak e rő se n ragaszkodnak, e l lenkező esetben megtagadnák a válaszadást.
K érdezőinket sp e ciá lis k é rd e zé s-m e to d ik a i u tasítások
kal láttuk el a rra vonatkozóan, hogy ilyen esetekben is a k é rd őiv re m indig csak az érintett sze m é ly vélem énye kerü ljön . A fe lk eresett 1441 házaspár 23 % -a volt olyan, akiknél vagy nem lehetett m egoldani a különkülön k ik érdezést, vagy pedig a házastársak
ragaszkodtak
egym ás jelen létéh ez a k ik érd ezés fo ly a
mán. Az ilyen interjúk több, mint fele községekben élő, m ezőgazdasági fizik a i foglalkozású h ázaspá rok körében történt. N yolc vélem én yk érdésn él
m egvizsgáltuk, m ilyen
jelen tő házasok vélem ényét az, hogy egym ással
m értékben határozta m eg a minta zöm ét
h ázastársi kapcsolatban vannak. E v élem én yk érd é
seknél - ha az érintett, házas státusú férfia k és nők vélem ényét nem b efolyá solta volna az, hogy e g y m á ssa l h áza stársi kapcsolatban vannak - vélem ényeik m integy 40%-ának kellett volna egybeesniük. A k érd ezett házastársak vélem én yei azonban - érthető m ódon - ennél szignifikánsan nagyobb m érték ben egyeztek m eg, vélem ényeik több, mint 60 % -a esett egybe. Elem zésünk
eredm én yei
valószin ü sitik azt a fe lté te le z é st, hogy a csak női n ép ességre k i
te rje d ő , term ék en ységi és csa lá d terv ez ési vizsgálatok k érd őivein s z e r e p lő , n épesed ési k érdésekk el k ap csolatos vélem én yk érdések eléggé jó l tükrözik nem csak a fe le sé g e k , hanem a fé rje k ,
tehát álta
lában a családok vélem én yeit is . A házastársak
vélem én yegybeesésén ek
m értékét a k é rd e zé s m ódja (az, hogy külön-külön,
vagy egym ás jelen létében k érd ez ték -e őket) nem b efolyá solta . K érdőives
vizsgálatokban
érvén yesülő, egyik ism e rt effektus a válaszadói m agatartásban
m egnyilvánuló k om form izm u s. A m egkérdezettek vélem énynyilvánitásában olyk or s ze re p e t já tszik az a m otivum , hogy a k érd ező stratégiát
előtt nem akarnak
választanak, am elynek
" r o s s z szinben feltűnni", e zé rt egy olyan válaszadói
során - függetlenül
saját, ese tle g e s s z é ls ő s é g e s vélem ényüktől,
vagy éppen vélem énynélküliségüktől - az adott k érdés m ellett sz e r e p lő , egyik válaszalternativát j e lölik saját vélem ényükként, a rra szám itva, hogy az e lő re m egfogalm azott válaszalternatívák a " h e lyes válaszok at" tartalm azzák. Közvéleménykutatásunkban a vá la sza d ói m agatartás e je lle g z e te s tipusát, az un. "fe jb ó lin tó effektust" is k ontrollálni kivántuk. A vá la sza d ói m agatartás e típusának érvén yesü lésén él azt ta pasztalhattuk, hogy a vá la szm egoszlások at ez lényegesen nem b efolyá solta, hatása első so rb a n a m o d ális, a töb bségi vélem ényektől elté rő , szé ls ő sé g e se b b , extrém ebb állásfogla lá sok arányaiban é r z é kelhető.
53
55
B izonyára Ön is tud a r r ó l, hogy a Központi Statisztikai Hivatal re n d sze re se n v izsg á lja , hogyan a la kul a házasságok szám a, a szü letések szám a az országban . Ezúttal a szá m sz e rű adatok m ellett azt is szeretnénk megtudni, hogyan vélekednek általában az em berek a gyerm ekek feln e v e lé sé v e l k a p c s o latos p rob lém á k ról, gondokról. A Központi Statisztikai Hivatal által felk ért védőnők ezekben a n a pokban k érdőivekkel keresn ek fe l töb bezer em bert, hogy az egész o rsz á g ra k iterjed ő k özv é le m é n y kutatás keretében m inél több vélem ényt ism erjünk m eg. A rra szeretn ém kérn i, hogy Ön is vegyen ré s z t ebben, és v á la szoljon k érd ésein k re. Ahhoz, hogy a válaszokat tudományosan is fe ld o lg o z h a s suk, elég sok k érd ést k ell feltennünk Önnek. K érem ehhez sziv e s türelm ét.
56
со
43. sz. Közlemény
KIK LAKNAK A LAKÁSBAN?
I. S ZE M É L Y I ADATOK
58
59
II. V ÉLEM ÉN Y EK
60
61
В . / V éle m é n y ek a c s a lá d te r v e z é s r ő l é s az id e á lis g y e rm e k s z á m ró l
62
63
64
9. 43 . sz. K özlem ény
65
67
69
TÁBLÁZATOK
N É P E S E D É S P O L IT IK A I IN TÉ ZK E D É S E K
