A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2007. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal

ÉVES JELENTÉS A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2007. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

Budapest, 2008

© Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN: 978-963-235-198-8

Felelős kiadó: Dr. Pukli Péter, a KSH elnöke Készült: a KSH Tervezési főosztályán Felelős szerkesztő: Dr. Kárpáti József, főosztályvezető További információk: www.ksh.hu

Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft. – 2008.254

TARTALOMJEGYZÉK

Előszó ..................................................................................................................................... 5 Bevezetés – A KSH kiemelt céljainak teljesítése........................................................ 6 Gazdálkodás az erőforrásokkal ....................................................................................... 9 Költségvetés ........................................................................................................................... 9 A KSH demográfiája ............................................................................................................13 Emberierőforrás-felhasználás és 2007. évi összköltség ..........................................................14 KSH-Iskola...........................................................................................................................16

Alaptevékenység .................................................................................................................18 Statisztikai tevékenység.........................................................................................................18 Szakmai kollégiumok .........................................................................................................18 Statisztikák a statisztikákról ...............................................................................................20 Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) .....................................................20 Adatszolgáltatói terhek ...................................................................................................20 Minőség ..........................................................................................................................22 Tájékoztatási tevékenység .....................................................................................................23 Kiadványok, KSH-honlap, sajtókapcsolatok.......................................................................23 Felhasználói elégedettség ...................................................................................................28

Stratégia ................................................................................................................................30 A statisztikai tevékenységgel kapcsolatos stratégiai fejlesztések ............................................31 A tájékoztatási és szolgáltatótevékenységgel kapcsolatos stratégiai fejlesztések ....................36 A szervezettel kapcsolatos stratégiai fejlesztések ...................................................................36 A hivatali kapcsolatokra vonatkozó stratégiai fejlesztések.....................................................38

A KSH nemzetközi kapcsolatai .....................................................................................39 Rövidítések jegyzéke ...........................................................................................................43

Előszó A Központi Statisztikai Hivatal éves jelentésének fókuszában a hivatal működését 2007-ben jellemző folyamatokra vonatkozó információk állnak. A KSH működéséről készült éves beszámoló azzal a célzattal készült el, hogy átlátható, mindenki számára értelmezhető összképet adjon az itt folyó munkáról. A felhasználókkal folytatandó nyíltabb kommunikáció és a nemzetközi elvárások kielégítése érdekében a hivatal vezetése úgy döntött, hogy a korábbi évek gyakorlatával szemben nemcsak munkatársaink, hanem a téma iránt érdeklődő külső felhasználók számára is elérhetővé tesszük ezt az átfogó elemző dokumentumot. A jelentésben bemutatjuk mind a hivatal intézményirányítási, működési rétegét, mind a szakmai feladatok elvégzésének eredményeit. A teljesség érdekében 2007-től jelentésünk részévé tettük az ezt megelőzően külön kiadványként megjelent, korábban is nyilvános éves stratégiai jelentések aktuális tartalmát. Most tehát egy jóval részletesebb elemző anyagot tárunk a nyilvánosság elé, amelynek szerkesztése során törekedtünk a különböző tartalmi elemek egyensúlyára és a közérthető fogalmazásra. Reményeink szerint az éves jelentések egymás utáni sorozata ki fogja rajzolni azt a szakmai és intézményi fejlődési pályát, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal évről évre bejár, miközben tájékoztatja a munkatársainkat és a felhasználókat a külső környezet bennünket befolyásoló tényezőiről is. A hivatal munkatársai számára az éves jelentés üzenete és jelentősége az, hogy segíti a szélesebb tájékozódást, azaz mindenkinek lehetőséget nyújt a saját szakterületét közvetlenül nem érintő, de fontos eredmények összefoglaló jellegű áttekintésére. Külső felhasználóink számára pedig annak alátámasztására szánjuk elemzésünket, hogy a Központi Statisztikai Hivatal mindennapi tevékenysége mögött hosszabb távú célokból táplálkozó, az érdekhordozókat figyelembe vevő, tudatos tervezésen alapuló fejlesztési törekvések állnak. Ezek eredménye egy jobb minőségű szolgáltatásokat nyújtó, tárgyilagos és modern, felhasználó-központú intézmény.

A jelentéshez kapcsolódó véleményüket, észrevételeiket örömmel vesszük!

5 ÉVES JELENTÉS – A Központi Statisztikai Hivatal 2007. évi tevékenységéről

Bevezetés A KSH kiemelt céljainak teljesítése 1. A 2007. évi programtervben rögzített tájékoztatási feladatok teljesítése, a hivatal belső és külső kommunikációs tevékenységének fejlesztése. Tájékoztatási feladatainkat a kitűzött elvárásoknak megfelelően teljesítettük. Az időszerűségüknek és összefogott, lényegre törő stílusuknak köszönhetően mindig nagy érdeklődésre számot tartó gyorstájékoztatóink rendre a kitűzött határidőkre jelentek meg. A tájékoztatási tervünk alapján több mint 300 további kiadványunk, elemzésünk készült az év folyamán, az interneten elérhető adataink köre pedig tovább bővült. A tájékoztatási és kommunikációs tevékenységünk részletei a Tájékoztatási tevékenység fejezetében olvashatóak. 2. Az adatgyűjtésekhez és az adatátvételekhez kapcsolódó termelési folyamat végrehajtása a minőségbiztosítás követelményeinek figyelembevételével. Az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program és önkéntes adatgyűjtéseink végrehajtása során kiemelt figyelmet fordítottunk mind a termelési folyamat dokumentálására, mind a statisztikai adatok minőségére. Stratégiai fejlesztéseink keretében az adatfelvételek tervezésére új, szabványos eljárásrend kidolgozását kezdtük meg. Adatgyűjtési programunk részletei az Statisztikai tevékenység fejezetben találhatóak. 3. A termelési folyamat lefedettségének növelése a termelési kompetenciájú szervezeti egységeknél. A kompetenciaközpontokkal működő modell kialakításával a korábbinál jóval jelentősebb, partnerségi viszonyt alakítottunk ki az igazgatóságok és a főosztályok között, a korábbi merev alá-fölérendeltségi kapcsolatokkal szemben. Létrehoztunk olyan, úgynevezett teljes kompetenciaközpontokat, amelyek a termelési folyamat teljes vertikumát egy szervezeti egységen belül hajtják végre. A témáról részletesen A szervezettel kapcsolatos stratégiai fejlesztések fejezetben olvashatnak. 4. Képzett felhasználók által üzemeltethető IT-háttér megteremtése a statisztikai termelési folyamat különböző szakaszaiban. Az év folyamán megkezdtük a tájékoztatási adatbázis és adattárház átalakítását, amelynek során megvalósítjuk a statisztikusok által üzemeltethető közvetlen adatpublikációt. Középtávú célkitűzéseink közé tartozik az egységes adatfeldolgozó rendszer kialakítása és a lakossági adatgyűjtések szervezését támogató informatikai rendszer létrehozása. Ezek tervezése és megvalósítása elkezdődött. Részletek a Stratégia című fejezetben találhatóak. 5. Integrált metaadatbázis-rendszer fokozatos kiépítése. Ugyancsak hosszabb idő alatt megvalósuló stratégiai fejlesztéseink közé tartozik a fogalmak, módszerek, nómenklatúrák teljes körű metaadatbázisba szervezésének, a szakstatisztikáink dokumentációjának és a metaadatok honlapunkon történő publikálásának feladata. A munka számos lépését 2007-ben már végrehajtottuk, fejlesztéseink 2008-ban meghozzák első eredményeiket. Részletek ugyancsak a Stratégia című fejezetben olvashatóak. 6 ÉVES JELENTÉS – A Központi Statisztikai Hivatal 2007. évi tevékenységéről

6. A negyedéves szektorszámlák rendszeres közzététele. Jelentős fejlesztés történt a negyedéves kormányzati számla módszertanának fejlesztése terén, és előkészületek folytak a negyedéves hazai kormányzati publikáció megjelentetése érdekében. Ennek eredményeképpen 2008. január 3-án publikáltuk az első negyedéves kiadványt. További statisztikai fejlesztéseinkről részletesebben a Stratégia című fejezetben olvashatnak. 7. ÁKM-adatokon és -technikán alapuló GDP-számítás bevezetése. Az ÁKM integrálása a nemzeti számlákba projekt keretében a munkák a terveknek megfelelően haladtak. Konzisztenciavizsgálatokat végeztünk a 2005. évi alap adatforrásokon, majd sor került az SNA-NT modell feltöltésére a 2004-2005. évi adatokkal. Az SNA-NT modell alapú 2005. évi változatlan áras számításokhoz az inputadatok összeállítása, ezen belül is az árindex-katalógus frissítése, valamint az input alapú kibocsátás átárazásához szükséges adattáblák összeállítása megtörtént. 8. Az alaptevékenységet segítő-kiegészítő tevékenységek racionalizálása, kiszervezése. Hosszabb előkészítő periódus után, 2007-ben döntés született arról, hogy a hivatal a rendszertechnikai szolgáltatások területén megkezdi a kiszervezés lehetőségeinek konkrét felmérését. Az elkészült megvalósíthatósági tanulmány nyomán az év végére lefolytattuk a kiszervezés lebonyolítását végző cég kiválasztását, közbeszerzési eljárás keretében. A rendszertechnikai szolgáltatások átalakítása 2008-ban kezdődik meg. 9. Az összeírási tevékenység racionalizálása, szilárd szervezeti kereteinek kialakítása, minőségének javítása. A kompetenciaközpontokkal működő modell keretében egyetlen igazgatóság, Debrecen hatáskörébe szerveztük a lakossági összeírások országos koordinációját, míg Szegedre került a mezőgazdasági összeírások végrehajtásának szervezése. Az új feladatmegosztás alapvetően pozitív hatással volt a felvételek végrehajtására. Megkezdtük a lakossági adatgyűjtés-szervezési rendszer kiépítését, amelynek segítségével az összeírásokhoz kapcsolódó nyilvántartási és szervezési feladatok egyszerűsödnek. 10. Az adminisztratív nyilvántartások statisztikai célú hasznosításának bővítése. Világszerte egyre nagyobb figyelemmel fordulnak a szakemberek az adminisztratív adatok statisztikai célú hasznosítása felé, és a tapasztalatok szerint jelentős hozadéka van a közigazgatásban, közszférában keletkező adatok továbbhasznosításának. A közvetlen statisztikai adatgyűjtések helyett felhasználható egyéb adatforrások csökkentik a gazdaság szereplőinek a statisztika által okozott terhelését. Jelentős koordinációs feladatokat látunk el ezen a területen, amelyekről a Statisztikai tevékenység és a Stratégia fejezetekben mutatunk be részleteket. 11. A statisztikai termékek és munkafolyamatok minőségbiztosításának kidolgozása, bevezetése. A hivatal által szolgáltatott statisztikai információ megbízhatóságának, minőségének javítását a stratégiai időszak alapvető elvárásaként fogalmaztuk meg. A minőségre vonatkozó garanciák megteremtése ezért a 2007. évben is fontos fejlesztési feladatunk volt. A statisztikai munkafolyamatok 7 ÉVES JELENTÉS – A Központi Statisztikai Hivatal 2007. évi tevékenységéről

megfelelő minőségű elvégzéséhez folytatódott a standardok, minőségi kritériumok kialakítása. Számíthatóságuk tesztelését követően 9 indikátor bevezetésére készült javaslat. A minőségbiztosítási rendszer kidolgozásának folyamatáról a Stratégia fejezetben további részleteket találhatnak. 12. A felhasználók elégedettségének mérése, az adatszolgáltatók terheinek mérséklése. Közvetlenebb kapcsolatra törekedtünk a felhasználókkal. Az igényeik felmérésére és elégedettségük mérésére alapozva változtatásokat fogunk végrehajtani szolgáltatásainkban, tájékoztatási tevékenységünkben. Az adatszolgáltatói terhek mérését egyelőre saját regisztereink adataiból elemezzük, a közvetlen megkeresések kiterjesztése és további módszerek bevezetése a következő évek feladata lesz. A témával kapcsolatban a Felhasználói elégedettség, illetve az Adatszolgáltatói terhek fejezetek tartalmaznak bővebb információkat. 13. A hivatal nemzetközi kötelezettségeinek teljesítése, a kapcsolatok fejlesztése. Az Európai Unió és a nemzetközi szervezetekkel szemben fennálló adatszolgáltatási kötelezettségeinket az előírásoknak megfelelően teljesítettük. Mind szakmai, mind menedzselési kérdésekben a korábbinál aktívabb szerepet vállaltunk nemzetközi szinten. 2007 őszén Magyarországon rendezhettük a Statisztikai Programbizottság (SPC) ülését és a Nemzeti Statisztikai Hivatalok Vezetőinek Konferenciáját (DGINS). A KSH nemzetközi kapcsolatai című fejezet részletesen bemutatja nemzetközi tevékenységünket. 14. A hivatal munkatársainak folyamatos, korszerű ismereteket nyújtó szakmai továbbképzése a karrierútba illesztve. Kiemelt feladatunknak tekintjük az emberi kapacitások fejlesztését, ezért 2007-ben is 30 különböző képzési programot szerveztünk a KSH-Iskola keretében, amelynek tevékenységéről a KSHiskola című fejezet szól.


Gazdálkodás az erőforrásokkal Költségvetés A hivatali szabályozott keretek között működtetett költségvetési gazdálkodást nagymértékben segítette a megalapozott, átgondolt pénzügyi terv. A pontos költségvetési tervezést igazolja, hogy a tervezett és a tényleges teljesítés adatainak eltérése mind a bevételeket, mind a kiadásokat illetően 1% alatti volt. Az Éves jelentés a költségvetés fontosabb adatait tartalmazza a KSH belső módszertana szerint, a részletesebb felbontásban és a Pénzügyminisztérium Zárszámadási köriratában előírt struktúrában elkészített pénzügyi jelentés pedig a KSH honlapján olvasható.

Bevételek A KSH bevételeinek 92%-a költségvetési támogatásból származik. A szakmai jellegű bevételek 7%-kal, míg a nem szakmai jellegű bevételek 1%-kal járulnak hozzá a gazdálkodáshoz. 1. ábra

A bevételek megoszlása, 2007

7%

1%

Szakmai jellegű saját bevételek Nem szakmai jellegű bevételek Támogatások

92%

A szakmai és nem szakmai jellegű bevételek, valamint a támogatások (az előző évi maradvány öszszege nélkül) 11 481,1 millió Ft-ot tettek ki. Ez 1,4 %-os csökkenést jelent a 2006-os évhez képest.

Szakmai és nem szakmai jellegű bevételek A szakmai jellegű bevételek magukban foglalják a kiadvány- és adatértékesítésből, a bel- és külföldi pályázatokból, valamint az informatikai jellegű szolgáltatásokból származó bevételeket. A 2006-os és 2007-es évi adatokat összehasonlítva jelentősebb eltérés a belföldi pályázati forrásoknál tapasztalható. 9 ÉVES JELENTÉS – A Központi Statisztikai Hivatal 2007. évi tevékenységéről

Gazdálkodás az erőforrásokkal

A KSH nemzetközi kapcsolatai

Stratégia

Alaptevékenység

Ennek legfőbb oka, hogy a gazdasági versenyképességi operatív programon elnyert forrásból a KSH a 2007. évben nem realizált bevételt, jóllehet 25,0 millió Ft-tal kalkulált (a teljes pályázati bevételt a KSH részére várhatóan 2008-ban utalják át). A nem szakmai jellegű bevételek a bérleti díjakból, a lakáskölcsönökből és a továbbszámlázott kiadásokból, elhasználódott, feleslegessé váló készletek értékesítéséből származnak. 1. táblázat

A szakmai és a nem szakmai jellegű bevételek alakulása 2007-ben Millió Ft Megnevezés Szakmai jellegű saját bevételek összesen Nem szakmai jellegű saját bevételek összesen Összesen

2006. évi tény

2007. évi terv

2007. évi tény

2007. évi tény /2007. évi terv,%

2007. évi tény /2006. évi tény,%

730,4

825,8

782,9

94,8

107,2

146,7

103,0

123,2

119,6

84,0

877,1

928,8

906,1

97,6

103,3

Költségvetési támogatások 2007-ben összesen 10 575 millió Ft támogatást kapott a hivatal, melynek 97,1 %-a (10 269,1 millió Ft) volt a költségvetési törvényben jóváhagyott támogatás. További jelentős forrást jelentett a kormányzati döntés alapján biztosított támogatás a prémiumévek programban résztvevők többletkiadásaira (123,9 millió Ft), illetve a fejezeti egyensúlyi tartalékból kapott 182 millió Ft is.

Kiadások A KSH kiadásainak megoszlása a következőképpen alakult 2007 során. A legnagyobb részt a személyi jellegű kiadások tették ki. Ezt követték a dologi kiadások, a munkaadókat terhelő járulékok, majd a felhalmozási kiadások. A pénzeszközátadás, a felújítások és a kölcsönök már csak 1% alatti hányadot képviselnek éves kiadásainkból. 2. ábra

A kiadások megoszlása a 2007. évben

1%

6% Személyi juttatások Munkaadókat terhelő jáulékok

23%

Dologi kiadások Pénzeszközátadás Felhalmozási kiadások 15%

55%



Stratégia

Alaptevékenység


A kiadások értéke (a 2006. évi maradványból befizetett összeg nélkül) összesen 11 974,5 millió Ft volt, ami 324 millió Ft-os emelkedést mutat a 2006-os értékhez képest.

Személyi juttatások Az alkalmazáshoz kapcsolódó kiadások köréhez tartozik többek közt a hivatalban dolgozó munkatársak részére kifizetésre kerülő havi illetmény, 13. havi illetmény, jutalom, végkielégítés, szociális juttatás, tanulmányi támogatás. 2. táblázat

A személyi juttatások alakulása 2007-ben Millió Ft 2007. évi tény /2007. évi terv, %

2007. évi tény /2006. évi tény, %

4 540,1

100,6

99,6

1 138,4

1 176,7

103,4

94,5

910,4

871,4

95,7

123,0

6 561,5

6 588,2

100,4

101,1

2006. évi tény

2007. évi terv

2007. évi tény

Rendszeres személyi juttatások

4 559,1

4 512,7

Nem rendszeres személyi juttatások

1 245,7 708,5 6 513,3

Megnevezés

Külső személyi juttatások Személyi juttatások összesen

A személyi juttatásokon belül a legjelentősebb (69%-os) részt a rendszeres személyi juttatások képviselik. A nem rendszeres személyi juttatásokhoz tartoznak többek közt a cafetéria- rendszer, a végkielégítések, a jubileumi jutalmak költségei. A „Teljesítményhez kötött juttatás” jogcímen 29,9%-os (81,3 millió Ft összegű) túlteljesítés történt, melynek oka, hogy a KSH tartalékát, illetve kötelező maradványképzésen felül rendelkezésre álló szabad forrásait a dolgozók teljesítményének anyagi elismerésére fordította, ami a korábban tervezetthez képest magasabb mértékű jutalmazást tett lehetővé. A külső személyi juttatások költségei elsősorban az összeírások kiadásaiból és a felmentési kiadásokból tevődnek össze. A KSH a 2007. évben két nagy összeírást is végrehajtott (Mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírás, Gyümölcsös ültetvények összeírása). Ezek a 2007. évi fenti jogcímen jelentkező kifizetései – amelyek értelemszerűen a 2006. évben nem jelentkeztek – 275,7 millió Ft-ot tettek ki. A külső személyi juttatásoknál a 2006. évhez képest mutatkozó 23%-os növekedés alapvetően erre vezethető vissza.

Dologi kiadások Az informatikai rendszer működtetésének kiadásai képezik a dologi kiadások csaknem 20%-át. Ezek három csoportja a hálózatüzemeltetés, a szerverüzemeltetés és a munkaállomásokkal kapcsolatos üzemeltetetési kiadások. A 2006-os és 2007-es adatok összehasonlítása során figyelembe kell venni, hogy a KSH-nak a befizetési kötelezettséggel korrigált maradványképzési előírása a 2006. évben 1 016,8 millió Ft, míg a 2007. évben 500,0 millió Ft volt, ezért a 2006. és a 2007. év között nagyobb mértékű átcsoportosítást kellett végrehajtania, mint a 2007. és a 2008. év között. 11 ÉVES JELENTÉS – A Központi Statisztikai Hivatal 2007. évi tevékenységéről


Stratégia

Alaptevékenység


3. táblázat

A dologi kiadások alakulása 2007-ben Millió Ft Megnevezés

2006. évi tény

2007. évi terv

2007. évi tény

2007. évi tény /2007. évi terv, %


Informatikai rendszer működtetésének kiadásai

441,8

769,3

673,9

87,6

152,5

1 578,3

1 709,0

1 702,8

99,6

107,9

470,8

594,8

594,5

99,9

126,3

Működési kiadások Ebből: Extrastat-, Intrastat-kiadások Egyéb dologi kiadások Dologi kiadások összesen

271,1

323,9

334,1

103,1

123,2

2 291,2

2 802,2

2 710,8

96,7

118,3

A működési kiadások között a KSH kezelésében lévő ingatlanépületek, gépjárművek fenntartásával, javításával kapcsolatos kiadások, a bérleti díjak, a közüzemi, a postai szolgáltatások, a takarítás, az őrzés-védés, a szervezett személyszállítás, a nyomdai munkák, a telefonbeszélgetések kiadásai, valamint a kiküldetések utazási kiadásai jelennek meg. A felsoroltak mellett legnagyobb kiadási tételként jelentkezik a külkereskedelmi statisztikai feladat ellátásához kapcsolódó külső szolgáltatás – Extrastat, Intrastat – igénybevételének kiadása. Az egyéb dologi kiadások a számlás összeírók, a nemzetközi szerződések végrehajtásához alkalmazott számlás szakértők, a segélyek, a tanulmányi szerződések, a szakmai tanfolyamok, a közbeszerzési díjak, a CD-jogtár, a különféle befizetési kötelezettségek, a reprezentációk, a folyóirat-előfizetések, a kis értékű eszközök beszerzéseinek kiadásait tartalmazza.

Felhalmozási kiadások Az informatikai beruházási kiadásokat is a dologiaknál megjelölt három csoportba – hálózatüzemeltetés és szerverüzemeltetés fejlesztéséhez, valamint informatikai eszközbeszerzéséhez kapcsolódó kiadások – lehet sorolni. 4. táblázat

Felhalmozási kiadások alakulása 2007-ben Millió Ft Megnevezés Informatikai beruházások Egyéb beruházások Felhalmozási kiadások összesen

2006. évi tény

2007. évi terv

2007. évi tény

2007. évi tény /2007. évi terv, %


690,4

539,7

552,2

102,3

80,0

43,3

160,5

150,5

93,8

347,6

733,7

700,2

702,7

100,4

95,8

Az egyéb beruházásoknál a 2006 és 2007 közötti növekedés legfőbb oka, hogy az étterem-beruházás kifizetései a 2006. évben 36,4 millió Ft-ot, a 2007. évben 140,4 millió Ft-ot tettek ki.




Stratégia

Alaptevékenység

A KSH demográfiája A KSH-ban 2007. december 31-én összesen 1 306 fő állt aktív alkalmazásban, közülük 1 271 dolgozó határozatlan idejű, 23 fő határozott idejű kinevezéssel volt állományban, 12 fő pedig helyettesként dolgozott. Az aktív állományból 863 fő a KSH-Központban, 443 fő valamely igazgatóságnál tevékenykedett. A tartósan távollévők között 11 fő volt felmentve, 103 fő pedig egyéb ok miatt (szülési szabadság, gyes, gyed, tartósan beteg, fizetés nélküli szabadság) került ebbe a besorolásba. 5. táblázat

A KSH-ban foglalkoztatottak száma Fő Tartósan távollévő

Dolgozók összesen

Időpont

felmentés alatt

egyéb ok

összesen

Prémiuméves dolgozók

2007.12.31.

1 306

11

103

114

41

2006.12.31.

1 368

72

102

174

38

A kor szerinti összetételt tekintve az 51–62 év közötti dolgozók vannak legtöbben az igazgatóságokon és a központban egyaránt, azaz a hivatal állományának több mint egyharmada a következő évtizedben nyugdíjas korú lesz. A KSH egészét tekintve a 31 és 40 év közöttiek aránya 22,2%, a 41 és 50 év közöttieké 26,8%. A hivatal dolgozói közül 8 fő 62 év feletti. 3. ábra

Az aktív alkalmazásban állók korcsoportok szerinti megoszlása 11%

1% 39%

22%

30 év és azalatt 31–40 év 41–50 év 51–62 év 62 év felett

27%

A KSH-ban dolgozó nők száma (982 fő) több mint háromszorosa a férfiakénak (324 fő), arányuk az igazgatóságoknál (81%) nagyobb, mint a központban (72,2%).



Stratégia

Alaptevékenység


A végzettség szerinti megoszlást illetően a legnagyobb a főiskolai végzettségűek (494 fő) hányada, utánuk a középfokú (403 fő) és az egyetemi (384 fő) végzettségűek következnek, míg az általános iskolai és egyéb végzettségűek száma 25 fő.

Emberierőforrás-felhasználás és 2007. évi összköltség 6. táblázat

A hivatal emberierőforrás-felhasználása tevékenységfajták szerint Tevékenységfajta Módszertan

2006. évi tény, embernap 31 321

2007. évi tény, embernap 36 298

137 518

130 405

94,8

43 296

34 117

78,8

Termelés Tájékoztatás Funkcionális Összesen

2007/2006. évi tény, % 115,9

93 271

70 605

75,7

305 406

271 425

88,9

7. táblázat

Az emberierőforrás-felhasználás megoszlása tevékenységfajták szerint 2006. évi tény, % 10,3

Tevékenységfajta Módszertan

2007. évi terv, % 13,7

2007. évi tény, % 13,4

Termelés

45,0

47,4

48,0

Tájékoztatás

14,2

14,4

12,6

Funkcionális Összesen

30,5

24,6

26,0

100,0

100,0

100,0

A KSH 2007-ben 11%-kal kevesebb emberi erőforrást használt fel, mint 2006-ban. Egyedül módszertanra fordított a hivatal több humán erőforrást 2007-ben, mint az előző évben; a növekedés mértéke 16% volt. A termelésre fordított humán erőforrás 5%-kal csökkent. A tájékoztatási és a funkcionális tevékenységek területén a csökkenés nagyobb mértékű, 21, illetve 24% volt. 8. táblázat

2007. évi munkaprogram fejlesztési, termelési és működtetési ráfordításai Tevékenységfajta

Milliárd Ft

Megoszlás, %

Fejlesztés

2,2

18,3

Termelés

7,1

59,5

Hivatal működtetése

2,6

22,1

12,0

100,0

Összesen



Stratégia

Alaptevékenység


A tevékenységek között a termelés képviselte a legnagyobb súlyt, 2007-ben ez a terület kötötte le a humán kapacitás csaknem felét. A funkcionális tevékenységek aránya 26% volt, módszertanra és tájékoztatásra egyaránt az emberi erőforrás 13%-át fordította a hivatal. 9. táblázat

A 2007. évi termelési programok ráfordításai Szakstatisztika

Milliárd Ft

Megoszlás, %

Gazdaságstatisztika

4,6

64,8

Társadalomstatisztika

1,7

23,9

Népességstatisztika

0,6

8,5

Környezetstatisztika

0,2

2,8

Összesen

7,1

100,0

A 2007. évben a költségek legjelentősebb részét a termelési jellegű programelemek tették ki (59,5%). A fejlesztési programelemekre fordított erőforrások ugyanakkor megközelítették a hivatal működtetésére fordított költségeket. A fejlesztési programjainkról a Stratégia fejezet ad részletesebb tájékoztatást. A legnagyobb erőforrás-igényű szakstatisztikák a gazdaságstatisztikai programelemek voltak a hivatalban (részarányuk a termelési programokban a költségek tekintetében 2007-ben 64,8%), ugyanakkor a környezetstatisztikai szakterület aránya a közvetlen adatfelvételek helyett döntően adatátvételekből építkező módszerek miatt rendkívül alacsony 2007-ben. A gazdaságstatisztikához tartozó termelési programelemek 2007. évi ráfordításai Szakstatisztika

Millió Ft

Árstatisztika

10. táblázat

Megoszlás, %

486,8

10,6

1 026,1

22,4

Ipar- építőipar-statisztika

123,4

2,7

Külkereskedelem

664,3

14,5

Makrogazdasági statisztika

251,1

5,5

1 163,2

25,3

Szolgáltatásstatisztika

689,1

15,0

Egyéb gazdaságstatisztika

184,6

4,0

4 588,6

100,0

Gazdasági szervezetek teljesítménye és ráfordításai

Mezőgazdaság-statisztika

Gazdaságstatisztika összesen

A gazdaságstatisztikai programokon belül a mezőgazdaság-statisztikai szakterület, valamint a gazdasági szervezetek EU szinten egységes adatgyűjtéseink költségei voltak a legjelentősebbek (1,2 milliárd, illetve 1 milliárd Ft). A szolgáltatási és a külkereskedelmi szakstatisztikák közel azonos éves ráfordítással részesedtek a hivatal költségvetéséből.



Stratégia

Alaptevékenység


11. táblázat

A társadalomstatisztikához tartozó termelési programelemek 2007. évi ráfordítása Szakstatisztika

Millió Ft

Megoszlás, %

Háztartások

402,9

23,8

Munkaügy

709,1

41,9

Társadalmi szolgáltatások

516,9

30,5

64,1

3,8

1 693,0

100,0

Egyéb társadalomstatisztika Társadalomstatisztika összesen

Társadalomstatisztikai programokra termelési költségeinek közel 24%-át fordította a KSH. A programok között a két legköltségesebb terület a munkaügyi statisztika és a társadalmi szolgáltatások statisztikája volt. Emellett jelentős (több mint 400 millió forint) volt a háztartási statisztika finanszírozási igénye is.

KSH-Iskola A KSH-Iskola a hivatal munkatársai számára szervezett, belső képzési program. A 2007. évben 44 képzést rendezett, 676 résztvevő és 125 oktató közreműködésével, összesen 830 tanórában. A központban megtartott 41, és az egy-egy igazgatóságon sorra került 3 program 30 különböző tematikájú kurzust jelentett, vagyis egy-egy tanfolyam több turnusban is indult. A 2007. év elején összeállított és elfogadott Képzési naptárban tervezett valamennyi tanfolyam megvalósult – 2 kivételével. Az előző tanévhez képest 11 új, illetve ad hoc igényt kielégítő tanfolyam indult 2007-ben. A KSH-Iskola tematikus területei mentén csoportosítva: 17 statisztikai és 27 szakmai háttérismeretet nyújtó – ezen belül 14 informatikai – jellegű képzés folyt.

A szervezeti egységek részvételi adatai A KSH-Iskola 2007-es kurzusain legnagyobb arányban (39%) a szakstatisztikai főosztályok vettek részt, beleértve a központi kompetenciaközpontokat, így az Árstatisztikai és a Vállalkozásstatisztikai főosztályt is. A funkcionális szervezeti egységek hasonlóan sok résztvevőt delegáltak (32%). Legkisebb arányban (29%) pedig az igazgatóságok jelentek meg, feltételezhetően azért, mert az előző évben nagyszámú kompetenciaközponti képzés folyt. A hallgatók véleménye szerint a tanfolyamok összességében igen jól megfeleltek a kitűzött céloknak és elvárásoknak. Kellőképpen bővültek a résztvevők elméleti ismeretei, valamivel kevésbé viszont a gyakorlati készségei, a kurzusoknak ez a vonatkozása tehát erősítésre szorul. A hallgatók elvárásait leginkább az informatikai tanfolyamok elégítették ki.



Stratégia

Alaptevékenység


Az oktatókról A KSH-Iskola a 2007. évben 125 oktató összesen 830 tanórában oktatott, átlagosan 6,63 órában. Egy-egy előadó átlagosan 1,4 tanfolyamban működött közre, de volt, aki az év során 4 vagy 5 kurzuson is tanított. Köztük néhányan ugyanannak a képzési programnak több turnusát vezették, mások viszont különböző tanfolyamok oktatóiként is szerepet vállaltak. A legtöbbet oktatók között igen sok volt a külsős megbízott, ők a szakmai angol, a vezetőképző, a nemzeti számlák, a statisztikai elemzés kurzusán, valamint a mintavételi terv készítésével foglalkozó tanfolyamokon tartottak előadásokat. A KSH-munkatársak legkiemelkedőbb óraszámban az informatikai kurzusokon oktattak.


Alaptevékenység Statisztikai tevékenység Szakmai kollégiumok A szakmai kollégiumok egy-egy jelentősebb (több szervezeti egységet érintő) szakstatisztikai, illetve termelési munkaszakaszhoz kapcsolódó témakör feladatainak folyamatos vagy ad hoc koordinálására létrehozott konzultatív, esetenként döntés-előkészítő testületek, melyek munkaszervezése túlnyúlik a hierarchikus szervezeten. A vezetőket a tagok maguk közül választják, munkájukról évente egyszer beszámolnak a Vezetői Tanácsadó Testület előtt. 2007-ben a következő kollégiumok működtek a hivatalban: Adminisztratív Adatforrások és Adatátvételek Szakmai Kollégiuma (AAASZK) Módszertani Szakmai Kollégium (MSZK) Lakossági Adatgyűjtési Kollégium (LAK) Nemzeti Számlák Szakmai Kollégium (NSZSZK) Vállalkozásstatisztikai Szakmai Kollégium (VSZK)

Adminisztratív Adatforrások és Adatátvételek Szakmai Kollégiuma A kollégium javaslatot tesz a jogi feltételek megteremtésére az adminisztratív adatforrások statisztikai hasznosításához, véleményezi az adminisztratív nyilvántartások egységes használatát támogató nyilvántartó és informatikai rendszer fejlesztési tervét. Ezenkívül javaslatot tesz a statisztikai hasznosításba már bevont adminisztratív adatforrásokkal kapcsolatos specifikus teendőkre az adatgazdáknál, illetve a KSH-ban. Előkészíti a statisztikai hasznosításba újonnan bevonandó adminisztratív adatforrások szakmai átvételét, évente egy alkalommal adatátvételi tervet készít az OSAP összeállításához kapcsolódóan, és folyamatosan regisztrálja a statisztikai felhasználásba bevonható adminisztratív adatforrásokat. Az AAASZK-nak 2007-ben két ülése volt, melynek főbb témái az alábbiak voltak: A 2007. évi munkaterv megtárgyalása. A hivatal adminisztratív adatátvételi listájának aktualizálása, a 2007-re tervezett adat átvételek. OEP-adatátvételek iránti igény felmérése. Adminisztratív adatforrások hasznosítása a Tájékoztatási főosztályon. A statisztikai törvény módosítása az adminisztratív adatforrások hatékonyabb hasznosítása érdekében. Az adminisztratív adatátvételek nyilvántartásának adatstruktúrájáról beterjesztett javaslat megtárgyalása és jóváhagyása.



Stratégia

Alaptevékenység


Módszertani Szakmai Kollégium A Módszertani Szakmai Kollégium 2007-ben alakult, a 2007. évben két ülése volt. Célja statisztikai módszertani koordinációt igénylő kérdések megoldásának, módszertani standardok kialakításának kezdeményezése, támogatása, véleményezése, továbbá a statisztika minőségéhez kapcsolódó ügyekben állásfoglalások kialakítása. 2007-ben az alábbi témák voltak napirenden: Minőségi irányelvek a KSH statisztikai munkafolyamatainak egyes szakaszaira. Termékminőséget jellemző standard indikátorok bevezetése. Módszertani metainformációs fogalmak első körének véleményezése.

Lakossági Adatgyűjtési Kollégium A Lakossági Adatgyűjtési Kollégium a 2007-es év folyamán az alábbi témakörökkel foglalkozott: A debreceni kompetenciaközpont és a Népességstatisztikai főosztály közös beszámolója a lakossági összeírások végrehajtásával kapcsolatos aktuális kérdésekről. Tájékozódás a címregiszter-fejlesztés állapotáról. A HKF-VÉKA harmonizációs kérdéseinek megtárgyalása. Az adatgyűjtési koncepció részeként májusban napirenden szerepelt az „Egyéni közösségi közlekedési szokások felmérése, 2008” felvétel előkészítése. Az „Életünk fordulópontjai”, illetve az „Időmérleg” felvétel szakmai, technikai, szervezési kérdéseinek megtárgyalása, a 2008. évi végrehajtás előkészítése. A népszámlálást érintő kérdések és annak a többi lakossági felvétellel is kapcsolatba hozható aspektusainak megvitatása.

Nemzeti Számlák Szakmai Kollégium Az Árstatisztikai főosztállyal kibővült kollégium a 2007. évben 9 ülést tartott. A megtartott munkaértekezletek az alábbi témakörökkel foglalkoztak: A nemzeti számlák összeállításával kapcsolatos napi feladatok koordinálása. Az új NACE/TEÁOR osztályozásra való átállás lehetséges legjobb ütemezése – figyelembe véve a szakstatisztikákra és a nemzeti számlákra vonatkozó (részben egymásnak ellentmondó) EU-s követelményeket is. A KSH és az MNB együttműködése a fizetésimérleg-statisztika, a külkereskedelmi statisztika és a nemzeti számlák harmonizálása érdekében. Az építőipari termelői árindex bevezetésének kérdése. Az elnökség jóváhagyása alapján 2008 I. negyedévétől a KSH bevezeti a kibocsátási típusú építőipari árindex számítását és publikálását.

Vállalkozásstatisztikai Szakmai Kollégium A Vállalkozásstatisztikai Szakmai Kollégium 2007 tavaszán – számos nem formális ülésen történő egyeztetésen túl – részleteiben megtárgyalta a készülő OSAP rá vonatkozó részét. Megvitatásra kerül19 ÉVES JELENTÉS – A Központi Statisztikai Hivatal 2007. évi tevékenységéről



Stratégia

Alaptevékenység

tek az akkor még le nem zárt szakmai, módszertani kérdések és állásfoglalás készült az OSAP tartalmát illetően. A közös adatbázissal foglalkozó ülés helyett – a várható munkamegosztásbeli változásra tekintettel – több alkalommal vezetői és szakértői szintű egyeztetésekre került sor.

Statisztikák a statisztikákról Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) Az OSAP 2007. évi tervezetét a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény értelmében a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek javaslatai alapján a KSH állította össze. Az OSAP két elemből tevődik össze, a statisztikai célú közvetlen adatgyűjtésekből és a statisztikai célú adatátvételekből. A hivatalos statisztikai szolgálat szervei 2007-re – mint tárgyidőszakra – 343 kötelező statisztikai adatgyűjtést terveztek végrehajtani. Ez 25-tel kevesebb az előző évinél. Nem hajtott végre statisztikai adatgyűjtést a Gazdasági Versenyhivatal, a Honvédelmi Minisztérium és a Külügyminisztérium. Az OSAP-ot évről évre nagyobb stabilitás jellemzi, 2007-ben az adatgyűjtések mindössze 29%-a, tartozott az újak vagy módosítottak közé. Összességében csökkent az adatgyűjtések száma, a 2006. évi adatgyűjtések közül 7 végrehajtása szünetelt, további 26 megszűnt, 2007-ben az új adatgyűjtések száma 4 volt. Az adatgyűjtések közül 256 került teljes körűen végrehajtásra, amely azt jelenti, hogy az alapsokaságba tartozó valamennyi szervezet adatszolgáltatásra kötelezett. A reprezentatív adatgyűjtések száma 55, míg 32 adatgyűjtés kombinált formában kerül végrehajtásra, ami azt jelenti, hogy a célsokaság egy része teljeskörűen, más része reprezentatív kiválasztás alapján kerül megfigyelésre. A 2007. évi OSAP-ban szereplő valamennyi adatgyűjtés végrehajtásának fedezete szerepelt az adatgyűjtést kezdeményező szervek éves költségvetésében. 12. táblázat

A 2007. évi adatgyűjtések és adatátvételek száma jelleg szerint Adatgyűjtő szerv

Adatgyűjtés

Adatátvétel

új

módosított

változatlan

összes

új

módosított

változatlan

összes

KSH

1

69

72

142

-

6

74

80

A hivatalos statisztikai szolgálat többi szerve

3

29

169

201

1

5

37

43

Összesen

4

98

241

343

1

11

111

123

Adatszolgáltatói terhek Az adatszolgáltatói teher az OSAP KSH-fejezetében a tárgyévre kormányrendelettel kötelezően elrendelt, a statisztikai törvény által előírt vagy külön törvényben elrendelt adatgyűjtések, valamint a KSH elnöke által a tárgyévre engedélyezett önkéntes adatszolgáltatások egy-egy adatszolgáltatóját – az adatszolgáltatás teljesítése miatt – terhelő ráfordítások összessége (felhasznált idő, anyagi, tárgyi,




Stratégia

Alaptevékenység

szellemi tőke ráfordítása). Az adatszolgáltatói teher magában foglalja a kérdőív megismerését, megértését, a szükséges adatok, információk összegyűjtését, előállítását, a kérdőív kitöltését, eljuttatását és a későbbi javítások terhét. Az adatszolgáltatói teher mértékét főként számszerűsíthető elemek befolyásolják, de hat rá az adatszolgáltató értékítélete, benyomása is. Az adatszolgáltatói terhelés mérésére kidolgozott indikátorrendszer elemei közül a legjobban mérhető az adatszolgáltatók megoszlása a beküldendő adat-gyűjtések/jelentések/adathelyek száma szerint, az elektronikusan beküldött jelentések aránya (valamint az egy kérdőív kitöltésére fordított átlagos idő (perc) adatgyűjtésenként). Az adatszolgáltatókra nehezedő terheket jól példázza az általuk éves szinten beküldendő jelentések1 száma. 2007-ben a GÉSA-körbe tartozó adatgyűjtések kijelölt adatszolgáltatói 1 590 890 darab jelentés beküldésére voltak kötelezve. A nemzetgazdasági ágakat vizsgálva a „G” Kereskedelem, javítás ágazatból került ki a legtöbb beszámolásra kötelezett egység, arányuk eléri a 20%-ot, de jelentős részt képvisel a „K” Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás és az „N” Egészségügyi, szociális ellátás (30 326, illetve 28 311 adatszolgáltató) is. 13. táblázat

Adatszolgáltatók száma a 2007-ben beküldendő jelentések mennyisége szerint, létszámkategóriánként Beküldendő jelentések száma, db Létszám-kategória

1-5

6-10

11-20

21-30

31-40

41-50

51-100

101-

Ismeretlen, 0 fő

28 780

1 469

1 865

172

13

4

2

0

32 305

1 fő

35 470

2 147

4 578

698

13

0

1

0

42 907

2 fő

15 580

1 581

2 829

308

10

2

2

0

20 312

3-4 fő

12 296

2 378

3 033

578

19

2

4

0

18 310

5-9 fő

17 732

2 898

3 371

4 408

429

103

41

0

28 982

10-19 fő

7 395

2 558

2 520

3 404

518

161

86

0

16 642

20-49 fő

4 079

1 074

1 805

2 989

733

280

236

0

11 196

351

320

325

2 116

1 332

647

1 804

30

6 925

50-249 fő 250 fő és afelett Összesen

Összesen

26

82

58

237

162

92

570

139

1 366

121 709

14 507

20 384

14 910

3 229

1 291

2 746

169

178 945

A létszámkategóriákat tekintve a kevesebb mint 50 főt foglalkoztató vállalkozások száma volt meghatározó, arányuk meghaladta a 95%-ot. Ezen belül kiemelkedő az 1 főt foglalkoztatók aránya, ami közel 24%. Az adatszolgáltatók döntő többségének (68%) éves szinten 5 vagy annál kevesebb jelentést kellett beküldenie a KSH-hoz, 8,1% azoknak az aránya, akik mindössze egyetlen kérdőív kitöltésére voltak kötelezettek. A közel 179 ezer adatszolgáltatóból 2 915 volt azoknak a száma, amelyek 50-nél több jelentést küldtek. Emellett két olyan adatszolgáltató volt, amelyek éves szinten több mint 1 300 jelentést küldtek. Az elektronikusan (KSHXML és Intrastat adatgyűjtési rendszereken keresztül) teljesíthető adatgyűjtésekbe bevont adatszolgáltatóktól egy év alatt beérkezett jelentések aránya meghaladta a 30%-ot. A legalább 250 főt foglalkoztató vállalatok esetében ez az arány megközelíti az 50%-ot. 1 Jelentések száma = a beküldendő adatgyűjtések és a gyakoriságok szorzata.




Stratégia

Alaptevékenység

14. táblázat

Az elektronikusan beküldött jelentések éves aránya létszámkategóriánként Létszámkategória

Elektronikusan beküldött jelentések aránya, %

Ismeretlen és 0-49 fő

16,89

50-249 fő

26,49

250 fő és afelett

48,99

Összesen

30,44

Minőség A minőségjelentés foglalja össze a felhasználók számára a legfontosabb információkat az egyes szakstatisztikák minőségéről. Az Eurostat az adatok mellé egyre több esetben kér minőségjelentést a tagországoktól, ami a főbb minőség-összetevőkre, azaz felhasználásra, pontosságra, időszerűségre, a közlés időbeli pontosságára, hozzáférhetőségére, érthetőségére (adatokhoz kapcsolódó fogalmak, egyéb magyarázó információk), más statisztikákkal való összehasonlíthatóságára vonatkozó információkat tartalmaz. A kitöltött minőségjelentéseket az Eurostatnál feldolgozzák, ezekből az Európai Unió tagállamaira vonatkozó összesített minőségjelentések készülnek, melyek részben elérhetők az Eurostat honlapján. A KSH-ban 2004-ben 18, 2007-ben már 33 statisztikai területre vonatkozóan állt rendelkezésre ilyen jelentés. Ezen területek között éppúgy vannak gazdaság-statisztikához tartozók (külkereskedelem, mezőgazdaság, vállalatok innovációs tevékenysége, kutatás-fejlesztése stb.), mint lakossági felvételek (háztartási felvétel, munkaerő-felmérés stb.). A minőség-összetevők egy részét számszerű indikátorokkal is jellemezzük. A pontosságot – a statisztikában tipikusnak tekinthető – mintavételes felvételek esetében a mintavételi hiba2 jellemzi, a legfontosabb mutatószámokra ez 5% alatt maradt. Az adatok pontossága nagymértékben függ attól is, hogy megkérdezett adatszolgáltatóink hajlandóak-e válaszukkal segíteni a valósághű statisztikai adatok előállítását. A nemválaszolási arány – bár minden adatfelvételnél számítható – az egyes felvételtípusoknál jelentősen különbözhet attól függően, hogy kötelező vagy önkéntes az adatszolgáltatás. A lakossági felvételeknél (amelyek mindegyike önkéntes válaszadáson alapul) a nemválaszolási arány3 általában 10-20% körül alakult, a nemválaszolás mértéke különösen a fővárosban volt magas. A kötelező gazdaságstatisztikai felvételeknél jellemzően 5-10% körül alakult, de az önkénteseknél sem haladta meg a 25%-ot.

2 Mintavételi hiba: A sokasági érték és annak mintából történő becslése között fennálló különbség azon része, amely abból fakad, hogy csak egy mintát figyelünk meg. 3 Nemválaszolási arány: A válaszadásra kijelölt, célsokasághoz tartozó adatszolgáltatók azon része ( %-os formában kifejezve), amelyekre a szükséges információt nem sikerült megszerezni.




Stratégia

Alaptevékenység

Tájékoztatási tevékenység Kiadványok, KSH-honlap, sajtókapcsolatok A 2007. évi munkaprogram tájékoztatási feladatainak teljesítése során 24 témában 218 gyorstájékoztató és további 313 kiadvány jelent meg. A kiadványok 84%-át elektronikus adathordozón tettük közzé, elsősorban a mindenki számára ingyenesen elérhető internetes oldalunkon. Saját gyártással több mint 1 200 db CD-ROM készült, ezen felül külső gyártásban 18-féle CD-t állítottunk elő. Az összefoglaló adatgyűjtemények témastruktúrája a szakstatisztikák rendszeréhez igazodva került átalakításra. A hivatal 2007-ben is hangsúlyt fektetett az elemzési tevékenységre, a hagyományos átfogó elemzéseken kívül újak megjelenésére is sor került. A komplex művek mellett a közérthető elemzések új tárát alakítottuk ki a Statisztikai tükör internetes sorozattal, melynek keretei között 48, közérdeklődésre számot tartó írás jelent meg. 4. ábra

Átfogó elemzések internetes látogatottsága

Társadalmi ellátórendszerek (10.02.) Társadalmi jellemzők (07.03.) Makrogazdaság (04.26.) Magyarország (06.01.) 0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

A letöltések száma (megjelenéstől 12.31-ig)

A tájékoztatási tervtől való eltérések A 2007. évi tájékoztatási tervben szereplő kiadványok közül 163-ról ad képet a hivatal Szervezeti és Vezetői Információs Rendszere. Ezen kiadványok 71%-a határidőre elkészült, 29%-a csúszott. A csúszás legtöbb esetben (44%-ban) adatminőségi probléma miatt vagy a lektorálás/engedélyezés során feltárt, javításra szoruló hiba miatt következett be. A megjelenés elhúzódását 25%-ban a szerkesztési/engedélyezési/nyomdai fázisban való torlódás okozta, mivel az év végére a tervezett kiadványok mintegy harmada összpontosul, illetve ősszel jelentős kapacitáshiány lépett fel a szerkesztésben is. 17%-ban külső körülmény volt a felelős (pl. az adatátadás csúszott, a minisztériumi egyeztetés és szerződéskötés elhúzódott stb.). 3 kiadvány (6%) esetében jelöltek meg a késés okaként kapacitáshiányt, 4 kiadvánnyal kapcsolatban pedig az engedélyezés során merült fel elháríthatatlan kifogás, ezek nagy valószínűséggel már nem is fognak megjelenni. 23 ÉVES JELENTÉS – A Központi Statisztikai Hivatal 2007. évi tevékenységéről


Stratégia

Alaptevékenység


5. ábra

A tájékoztatási tervtől való eltérések indoklása

6%

8%

17%

Minőségi problémák Szerkesztési / engedélyezési, nyomdai problémák Külső körülmények Kapacitáshiány 44%

Az engedélyezés során elutasítva

25%

Internet A KSH honlapján tavaly 1 674 772 látogató fordult meg, összesen 14,5 millió aloldalt töltöttek le. A látogatottsági adatok szerint a legnépszerűbb a témakörök menü, melyet a stADAT-táblák követnek. 6. ábra

Ezer

A honlap menüpontjainak látogatottsága (50 ezret meghaladó letöltéssel)

250 200 150 100 50 0

k k k k is si L s at ok ök áz yo M űjté rast ató ato ás atá ek blá ör b n t t á z d t l X k á z t t g a a H tgy In lyo űa ko lgá tsé iadv m ad AT ek zo zet KS ada si ájé ztá k Té s t d s á D t r s t e ő s a el r O ta et zé ku stA yo Ad köt oz lth ni Kö G k ö o é t r j t Le Tá ek El

A stADAT-rendszer jelentős tartalmi és strukturális átalakításon ment keresztül, a témák szerkezetét a KSH szakstatisztikai rendszeréhez igazítottuk. A korábbihoz képest nagyobb módosítást jelent a környezet, mint önálló téma kiemelése. A foglalkoztatottság, keresetek alcsoport az általános mutatók témából a társadalom témacsoportba, míg a kutatás, fejlesztés az általános gazdasági mutatók közé 24 ÉVES JELENTÉS – A Központi Statisztikai Hivatal 2007. évi tevékenységéről



Stratégia

Alaptevékenység

került. A táblák szerkezetében számottevő változás, hogy külön blokkban szerepelnek az éves és az évközi adatokat tartalmazó táblák. Ezek mellett a fontosabb mutatók hosszabb időszakra visszatekintő idősorai is elérhetők. A stADAT-nak a tartalma is bővült. A területi adatokat nemcsak megyékre, hanem régiókra bontva is közöljük. A változtatások eredményeképpen a táblák száma a korábbi közel kétszerese lett. 15. táblázat

A stADAT látogatottsági adatai (2007.07.16 - 2007.12.31.) Látogatások száma

Egyedi látogatók száma

4 815

3 042

Augusztus

10 059

Szeptember

15 977

Október

Letöltött oldalak száma

Oldal / látogatás

Oldalon töltött idő, perc

46 967

9,75

9:03

6 262

89 042

8,85

7:50

9 926

133 678

8,37

8:37

24 557

14 063

215 929

8,79

6:59

November

26 591

16 436

231 918

8,72

7:05

December

20 008

12 962

153 783

7,69

6:38

Összesen

102 007

54 944

871 317

8,54

7:04

Időszak Július

A valamilyen fogyatékkal (vak, gyengén látó, színvak, felső végtag hiányával vagy bénulásával) élő internetező felhasználók részére kialakításra került az akadálymentes (a köznyelvben „vakbarát”) honlap. 2007-ben a tájékoztatási adatbázis jelentős tartalmi bővítése kezdődött el, a mikrocenzus, a társas vállalkozások adatai mellett mezőgazdasági, külkereskedelmi és területi adatok is megjelentek.

Adat- és szolgáltatásértékesítés A közvetlen ügyfél-tájékoztatási feladatok keretében 2007-ben az Információszolgálat 2 731 levelet válaszolt meg, melynek 53%-a adat- vagy információkérés, 47%-a besorolási megkeresés volt. Az év folyamán kb. 600 ügyfél fordult meg személyesen az Információszolgálaton, és 14 ezer hívásra tehető a telefonos ügyfélszolgálat forgalma. 16. táblázat

Adat- és szolgáltatásértékesítés, 2007 Ezer Ft Megnevezés

Bruttó bevétel

Szerződéses szolgáltatás

101 947

Szakfőosztályok által teljesített adatszolgáltatás

4 246

Informatikai főosztály által teljesített adatszolgáltatás

11 196

Információszolgálat által teljesített adatszolgáltatás

2 166

Összesen

119 555



Stratégia

Alaptevékenység


A rendszeres adatkiadások is bekerültek az egykapus rendszerbe, az év közben kialakított munkaállomáson 254 CD-re írt és 143 e-mailben továbbított adat-összeállítást regisztráltunk. A bevételszerző tevékenység keretében 242 szerződést kötöttünk több mint 100 millió forint értékű szolgáltatás értékesítésére. 17. táblázat

Kiadványértékesítés, 2007 Ezer Ft Szervezeti egység

Bruttó bevétel

Információszolgálat

34 589

ebből: bizományosi

19 878

könyvesbolt

7 152

megrendelés teljesítése

7 559

Régiós igazgatóságok

11 137

Összesen

45 726

18. táblázat

A 20 legnagyobb példányszámban értékesített kiadvány 2007-ben A kiadvány címe

Értékesített darabszám

Statisztika közgazdászoknak

664

Magyar statisztikai zsebkönyv, 2005

556

Magyar statisztikai évkönyv, 2005

397

Magyar statisztikai zsebkönyv, 2004

376

Statistical Pocket-Book of Hungary, 2005

375

Statisztika

369

Magyar statisztikai évkönyv, 2004

344

Hungary in figures, 2005

243

Átmenet évei, az átmenet tényei, Magyarország 1990–2004

226

Pocket-Book of Hungarian Regions, 2005

209

Európai Unió statisztikai zsebkönyve

201

Magyar régiók zsebkönyve, 2005

196

Statisztikai képletgyűjtemény és táblázatok

191

Magyarország, 2005

189

FEOR–93 (2002)

182

Magyar Köztársaság Helységnévkönyve 2006. január 1.

155

Egészségügyi statisztikai évkönyv, 2004

154

Magyarország környezetstatisztikai atlasza

142

Területi statisztikai évkönyv, 2004

137



Stratégia

Alaptevékenység


A 2007. év során 45,7 millió Ft értékben számláztak ki kiadványértékesítést. A Statisztikai szakkönyvesbolt év közben átkerült az Információszolgálatra. A teljes adat-, szolgáltatás- és kiadványértékesítéshez kapcsolódóan több mint 3 000 számla került kiállításra.

Nemzetközi tájékoztatás A nemzetközi szervezetek részére 2007-ben 56 koordinációt igénylő adatszolgáltatást teljesített a hivatal: az ENSZ részére havi, a szakosított intézményei részére éves, az OECD részére havi rendszerességgel, a többit egyedi jelleggel. A Nemzetközi Valutaalap előírásainak való megfelelés monitoringjához csaknem napi rendszerességgel frissítettük az NSDP-oldalt. Az Eurostat grant pályázatának keretében működő EU-INFO szolgálat több mint 400 megkeresésre válaszolt.

Területi tájékoztatás 2007-ben a területi tájékoztatás tevékenységét, a tájékoztatási és ügyfélszolgálati feladatok ellátásának keretfeltételeit két körülmény befolyásolta jelentősen: a régiós igazgatóságok tevékenységi körének kompetenciaalapú átszervezése (ld. Gazdálkodás az erőforrásokkal című fejezet); a területi kiadványok jelentős tartalmi és formai átalakulása. A kompetenciaközpont-alapú működés hatására megszűnt a területi tájékoztatás korábbi szakcsoporti háttere, az adat-előállítási és -ellenőrzési feladatok is a tájékoztatással foglalkozó munkatársak feladatává váltak. Az információszolgálati feladatok kibővültek a számjelkiadási, valamint a kiadványterjesztési feladatokkal. A negyedéves megyei tájékoztatók bekerültek a Statisztikai tükör sorozatba, valamint a megyei évkönyvek készítése is új alapokra (Excel-es munkatáblákra) helyeződött. A tájékoztatási terv szerint elkészült 191 területi kiadványból mindössze 26 jelent meg kizárólag nyomtatásban (ebből 7 volt elemző kiadvány, a többi évkönyv, adattár), további 48 kiadvány internetes és nyomtatott változatban is készült. 2007-ben a tájékoztatási munka jelentős részét képezte az információszolgáltatás és a számjelkiadás, a megkeresések száma igazgatóságonként havi átlagban 300–450 között alakult. Rendszeres volt a helyi önkormányzatok adatokkal való ellátása (törzskönyvek); a különböző pályázatok adatigényének kielégítése; fejlesztési koncepciók, tervek, területi lehatárolások (új kistérségi rendszer) véleményezése. A százezer lakosnál nagyobb magyarországi városokra kiterjesztett URBAN AUDIT-program második és harmadik fázisának munkálatai – valamennyi igazgatóság részvételével – sikeresen lezárultak, az Eurostat részére az adatátadás határidőre megtörtént.

Sajtókapcsolatok A magyar médiában a KSH adataira hivatkozó vagy a hivatallal kapcsolatos publikációk és műsorok száma 5 494 volt, havi átlagban 458. Ezek túlnyomó része az országos sajtóban látott napvilágot, a televíziós megjelenések száma 140-re tehető. Három gyorstájékoztatóhoz (fogyasztóiár-index, előzetes ipari adatok, GDP) kapcsolódóan működött 2007-ben is a sajtószoba. Éves szinten csaknem 800 újságírói megkeresésre válaszolt a hivatal. Öt témában került megrendezésre sajtótájékoztató: gyümölcsösök összeírása, ”A fenntartható fejlődés 27 ÉVES JELENTÉS – A Központi Statisztikai Hivatal 2007. évi tevékenységéről


Stratégia

Alaptevékenység


indikátorai” kiadvány, Magyar statisztikai évkönyv, DGINS-konferencia, „Társadalmi ellátórendszerek” című kiadvány. A sajtóban megjelent téves információk helyreigazítására tízszer került sor: a HVG-ben 3, a Világgazdaságban 2, a Népszabadságban, a Népszavában, a Magyar Hírlapban, a Magyar Nemzetben és a Portfolio.hu-n 1–1 alkalommal.

Felhasználói elégedettség Összegzés a 2000 és 2007 között végrehajtott felhasználói véleménykutatásokról A KSH történetében számos esetben sor került olyan felmérésekre, amelyek a felhasználók véleményére támaszkodva próbálták meg a hivatal adatait, kiadványait, honlapját az igényeknek megfelelően kialakítani, változtatni, felhasználóbaráttá tenni. A felmérések vagy a KSH egészére (imázsvizsgálat) vagy egyes termékeire, szolgáltatásaira (KSH Jelenti-felmérés) vonatkoztak. A felmérések a megkérdezettek, illetve a válaszadók köre alapján három csoportra különíthetők el. Egy részük kiemelten a lakossági véleményekre (imázsvizsgálat, népszámlálással kapcsolatos felmérés, könyvtárral kapcsolatos felmérés, ügyfélelégedettség-mérés), más részük a kiemelt felhasználókra koncentrál, illetve voltak olyan felmérések, amelyek mindkét felhasználói kört érintették.

A központi információszolgálat, a regionális igazgatóságok és megyei kirendeltségek információszolgáltató tevékenysége felmérés alapján A központi információszolgálathoz 2007. augusztus és szeptember között beérkezett megkeresések túlnyomó többsége (92%-a) telefonon történt, a felhasználók leggyakrabban gazdasági vagy nonprofit szervezetek voltak. A megkeresések majdnem fele volt adatkérés, a szakfőosztályok közül a legnagyobb arányban az Árstatisztikai főosztály volt érintett. A kéréseknek több mint felét a honlapon található valamely forrás segítségével teljesítették a munkatársak. A szolgáltatással való általános elégedettséget mérő kérdések 88%-ára a legjobb, „5”-ös minősítést, 10%-ára „4”-est adtak a válaszadók. A regionális igazgatóságok és a megyei képviseletek 2007. októberi felmérésénél az ügyfelek fele gazdasági vagy nonprofit szervezet volt, a közigazgatás részaránya a legtöbb régióban megközelítette vagy meghaladta az egyötödöt, kivéve Nyugat-Dunántúlt. A megkeresések legnagyobb része (65%-a) telefonon érkezett, az adatkérések száma az összes megkeresés több mint 60%-a volt.

EU-INFO szolgálat – felhasználói véleménykutatás, 2007 A szolgálathoz évente mintegy 400 megkeresés érkezik, melyekre a jellemző válaszadási idő 1 nap. A közvetlen segítségnyújtás mellett a KSH-honlap főoldaláról elérhető aloldal segítségét vehetik igénybe a felhasználók. Az oldal látogatottsága a közvetlen megkeresések számához viszonyítva magas, havonta 900–2 600. Mivel a látogatóknak csak töredéke jelenik meg adatkérőként a nyilvántartásban, a felmérés indításakor feltételezhető volt, hogy az oldal heterogén igényeket szolgál ki magas színvonalon, és gazdag tartalma elegendőnek bizonyul a látogatók többsége számára, akik így nem kérnek közvetlenül információt. 28 ÉVES JELENTÉS – A Központi Statisztikai Hivatal 2007. évi tevékenységéről


Stratégia

Alaptevékenység


2007. szeptember 17. és november 30. között az EU-INFO szolgálat aloldalán magyar nyelven volt elérhető az elégedettséget mérő kérdőív. Ez idő alatt kb. 3 700-an kattintottak erre az aloldalra, ennek ellenére a kérdőívet csak 68-an töltötték ki legalább részben. A kérdések egy része az oldal struktúrájára, tartalmára, formai megoldásainak színvonalára vonatkozott, másik fontos része pedig az EU-INFO szolgálat munkatársaival közvetlen kapcsolatba kerülők véleményére kérdezett rá. Két kérdés irányult a felhasználói csoporthoz tartozásra, illetve a szolgáltatásról való ismeretek forrására. Az oldal struktúrájával, a menüpontokkal való elégedettség magas volt, a szolgálattal személyes kapcsolatba kerülők véleménye azonban az elvártnál kedvezőtlenebbnek bizonyult. Az ismertségen a szórólapok jobb terjesztésével lehet javítani, a régiós igazgatóságok és megyei képviseletek, továbbá a központi Információszolgálat munkatársainak pedig módjukban áll a nemzetközi adatkéréseket átirányítani.


Stratégia A Stratégiai Fejlesztési Tanács a KSH elnökének döntés-előkészítő és tanácsadó testülete, stratégiai kérdésekben. 2007-ben 19-szer ült össze és 46 előterjesztést vitatott meg. A 2005–2008-as stratégiai időszak második felére a stratégiai tevékenység a szervezetfejlesztési és infrastrukturális területekről egyre inkább a statisztikai területre és a kapcsolódó termelési folyamatra koncentrálódott. A munka intenzitása nem csökkent, ezt mutatja az a tény is, hogy az év folyamán több mint 20 előrehaladási jelentés került a testület elé. Az év során a 13 folyamatban lévő projekt mellett 12 új kezdte meg működését. A statisztikai termelési folyamathoz kapcsolódva elfogadott projekttervek a következők: a vonalkódos érkeztetés kialakítása, az adatgyűjtést, elektronikus adatküldést támogató KSHEMAIL-rendszer fejlesztése, a lakossági adatgyűjtés-szervezési rendszer és összeíró-nyilvántartó rendszer kialakítása. A KSH metainformációs rendszerének egyes területeire 3 fejlesztési projekt indult. A tájékoztatás területén a területi adatbázisok Tájékoztatási adatbázisba integrálása, a felhasználói véleménykutatás rendszerének kidolgozása és a GVOP-programból támogatott tájékoztatási eszközfejlesztés feladataira (közte a Kutatószoba létrehozására) alakult projektszervezet 2007-ben. A foglalkozások osztályozására szolgáló FEOR-nómenklatúra (FEOR) felülvizsgálata és új változatának bevezetése szintén projekt keretében valósul meg. A KSH Adattárházának és Tájékoztatási adatbázisának migrációja további jelentős új fejlesztés a hivatalban. A megelőző évhez hasonlóan 2007-ben is négy projekt zárult le. A vezetői döntéshozatal és az általános vezetői tájékozottság minőségének növelése, illetve a vezetők számára a hivatali folyamatokról küldendő visszacsatolás céljából kiépült a Szervezeti és Vezetői Információs Rendszer. Az elnökség döntése értelmében a SZEVIR mozaiknevű rendszer a hivatal minden dolgozója számára elérhető, és fontos tájékozódási pont a szervezeti-működési kérdésekben, illetve a stratégiai fejlesztések nyomon követésében is. Befejeződött a statisztikai címregiszter kialakítása, ami a lakossági adatgyűjtések számára rendkívül fontos fejlesztésnek tekinthető. Az üzleti szolgáltatások kibocsátási árainak megfigyelésére irányuló projekt is teljesítette valamennyi célkitűzését. A SAS-ORACLE-SPSS migráció lezárásával a hivatal jelentős hatékonyságjavulást ért el. Az év végén megkezdtük a következő négyéves időszak stratégiájának összeállításához szükséges előkészületeket is. A fejlesztési feladatok a hivatali munkaprogram 2007. évi költségeinek 18,3 %-át tették ki, és összesen 2,2 milliárd forint kiadást jelentettek. Részletesebb megoszlásukat az alábbi táblázat mutatja. 19. táblázat

Fejlesztési programelemek Szakstatisztika

Millió Ft

Megoszlás, %

Gazdaságstatisztika

562,3

25,6

Társadalomstatisztika

465,7

21,2

Népességstatisztika

259,5

11,8

Környezetstatisztika

228,6

10,4

Funkcionális feladatok

680,3

31,0

2 196,4

100,0

Összesen



Stratégia

Alaptevékenység


A funkcionális feladatok képviselték a KSH fejlesztési tevékenységéhez fűződő erőforrás-igény közel egyharmadát. Ez összhangban áll a 2005-2008-ra kitűzött stratégiai céljainkkal. A hivatal működésének, a funkcionális tevékenységek hatékonyabb ellátásának fejlesztésére tehát közel 700 millió forintot fordítottunk. A hivatali működés és a menedzsment eszközeinek jelentős megújulását eredményező, de kisebb erőforrásokat igénylő fejlesztéseinken túlmenően ezen a területen a legjelentősebb összeget (közel 150 millió Ft-ot) az étterem-projekt kivitelezésére fordítottuk. Emellett 144 millió forintot műszaki beruházásra, felújításra, 86 millió forintot pedig a munkatársak belső képzésére (KSH-Iskola) fordított a hivatal. A gazdaság-statisztika fejlesztésére több mint 560 millió forintot fordított a KSH; ebben a kategóriában kiemelkedően nagy ráfordítást - három programelemen több mint 80 millió forintot - számoltak el a tevékenységek alaposztályozásának tekinthető TEÁOR nómenklatúra új változatának (TEÁOR’08) elkészítésével kapcsolatban. Jelentős költségigénye volt még az éves tőkeszámla és vagyon számításoknak (29,7 millió Ft), az ÁKM integrálása a nemzeti számlákba projektnek (40,8 millió Ft), valamint a háztartások infokommunikációs eszközhasználatát kutató szakmai programnak (43,6 millió Ft).

A statisztikai tevékenységgel kapcsolatos stratégiai fejlesztések Szakstatisztikák stratégiai fejlesztései A 2006-ban lezárt és a hivatalos GDP-számításoknál bevezetett jelentős módszertani fejlesztések után 2007-ben a nemzeti számlák fejlesztése az ÁKM integrálása a nemzeti számlákba projektre koncentrálódott. Ennek keretében a termelési és felhasználási oldal adatainak ellentmondásait feloldó konzisztenciavizsgálatok elvégzésére került sor, valamint megtörtént az SNA-NT modell feltöltése a 2004-2005 évi adatokkal. A főirány másik jelentős projektje az üzleti szolgáltatások kibocsátási árának megfigyelése, melynek feladatai a 2007. év második felében zárultak le. A projekttervben megfogalmazott alapvető célkitűzések megvalósultak, vagyis elindult a 2006. évi üzleti szolgáltatási árstatisztika adatgyűjtése, előkészítették a 2007. évi adatgyűjtéseket. „Az üzleti szolgáltatások kibocsátási árjelentése” felvétel üzemszerű beindítása megtörtént. A projekt keretei között végzett módszertani fejlesztés alapján 2007 első negyedévétől kezdődően a rövidtávú mutatókról szóló EU-rendelet szerinti 20 szakmai területen indult el a kötelező adatgyűjtés az üzleti szolgáltatások kibocsátási árainak megfigyelésére. A vállalkozásstatisztika fejlesztése területén kiemelkedő jelentőségű fejlesztés volt az SBS és nemzeti számlák közös adatbázisának informatikai kiépítése. A közös adatbázison alapuló 2005. évi végleges és 2006. évi előzetes SBS-adatokat a vonatkozó EU-szabályozás szerint elküldtük az Eurostatnak. A 2005-ös adatokra Magyarország a legmagasabb, „very good” értékelést kapta. A fejlesztési javaslatok eredményeképpen a közös adatbázis jelenlegi formájában megfelelő informatikai eszköznek tekinthető az éves gyakoriságú gazdaságstatisztikai adatok előállításához. A 2008. februári adóállományon alapuló, 2006. tárgyévi végleges adatok előállítása a már kidolgozott, az adatbázis szokásos üzemmódjára vonatkozó részletes működési szabályzat szerint fog lezajlani. A vállalkozásstatisztikai fejlesztések keretében a NACE-átállás projektje megfelelő ütemben halad, bár a nómenklatúrák (TEÁOR, CPA, szakmakód jegyzék, ITO) előállítása és hatályba léptetése késett. Ez egyenes következménye volt az Eurostat határidőcsúszásának, mivel a megfelelő nó31 ÉVES JELENTÉS – A Központi Statisztikai Hivatal 2007. évi tevékenységéről


Stratégia

Alaptevékenység


menklatúráink csak az alapul szolgáló uniós nómenklatúrák hatálybaléptetését követően jelenhetnek meg. A csúszás érdemi fennakadást nem okozott, a GSZR új TEÁOR szerinti része időben elkészült. Az átsorolások megfelelően megtörténtek, az adatszolgáltatók kijelölésére így már a TEÁOR’08 szerint került sor. A szolgáltatásstatisztikával kapcsolatos jelentős előrelépés volt, hogy a 2007. évben befejeződött a baleseti adatok CARE-adatbázisba történő átadásának informatikai és szakstatisztikai fejlesztési folyamata. Az Európa Tanács határozatban intézkedett a közúti balesetekre vonatkozó közösségi adatbázis létrehozásáról, mely a CARE-adatbázis nevet kapta. Az európai uniós tagságunkkal a jogharmonizációs folyamat részeként Magyarországnak adatátadási kötelezettsége keletkezett a személysérüléses közúti közlekedési balesetek adatait illetően. Ennek kapcsán 2007 májusában kitöltésre és elküldésre került a nemzeti fogalmak űrlapja a megfeleltetési szabályokkal együtt, a végső változat pedig beintegrálódott a CARE-adatbázisba. Az árstatisztika több területén is történtek módszertani fejlesztések. Az építőipari árstatisztikában 2008 I. tárgynegyedévétől megindulhat a többéves fejlesztéssel kialakított új árindex széles körű felhasználása és publikálása. A mezőgazdasági árstatisztika egyik súlyponti területe volt a ráfordítási árindex módszertani fejlesztése, ezzel kapcsolatban a változások a 2008-tól esedékes bázisváltással párhuzamosan fognak életbe lépni. 2007 júliusában lezárult a Harmonizált fogyasztói árindex (HICP) minőségének fejlesztése alprojekt a Transition Facility 2004. projekt keretében. A vásárlóerő-paritásra vonatkozó számításokkal kapcsolatban elkészült a PPP-Inventory első és második fejezete, valamint a PPP Módszertani kézikönyv több fejezetének fordítása. A külkereskedelem-statisztika fejlesztése kapcsán két fontos terület emelhető ki, ezek a külkereskedelmi termékforgalmi statisztika és a szolgáltatás-külkereskedelmi statisztika. Az előbbi területén a becslési rendszer finomítása érdekében megtörtént a rendszer átvilágítása, és a dokumentáció kiegészült az Intrastat 2006-ban bevezetett módszertani változásairól. A 2006-ban kifejlesztett új ellenőrzési rendszer bevezetése jelentősen csökkentette a kijavítatlanul maradó feltételesen hibás tételek számát, ezek automatikus javításának lehetősége 2007-ben további vizsgálatok tárgyát képezte. A szolgáltatás-külkereskedelmi statisztika területén a Magyar Nemzeti Bank 3/2007 (II.21.) rendelete nyomán kieső pénzforgalmi adatok megszűnése helyettesítése érdekében szükségessé vált a KSH-s adatgyűjtések kiegészítése, illetve a statisztikai szolgálathoz tartozó egyéb szervek adatainak átvétele. Továbbá 2008-tól új mutatók beillesztésére kerül sor a szolgáltatás-külkereskedelmi felvételekbe (bunker üzemanyag és a külső gyártás), melyek módszertani tervezési munkálatai már 2007 során elkezdődtek. A lakossági adatgyűjtések módszertani fejlesztése, összehangolása keretében a Háztartási költségvetési felvétel (HKF) és Változó életkörülmények adatfelvétel (VÉKA, EU-SILC) harmonizálása, részbeni összekapcsolása megtörtént a 2007. évi adatgyűjtésre vonatkozóan. A 2007-ben végrehajtott felvételek jövedelmi és az adott-kapott támogatások blokkja megegyezett, a többi kérdéskörnél pedig átvételre került a megfelelő lakossági adatgyűjtési szabvány. A HKF havi kikérdezésében részt vevő háztartások egy része az éves kikérdezés során a közös jövedelmi rész mellett csak fogyasztási, más része emellett EU-SILC keretében feltett kérdésekre is válaszolt. A közösségi szolgáltatások statisztikájának fejlesztése terén a több forrásból táplálkozó, integrált statisztikai rendszerek kialakítása és a nemzetközi összehasonlítást segítő harmonizált felvételek adaptálása, végrehajtása volt a két fő cél. Az előbbi tekintetében 2007-ben a munkák a speciális regiszterek kialakítására, karbantartására, valamint a lakás-indikátorrendszer fejlesztésére összpontosultak. Az adminisztratív források felhasználásának kiterjesztése, illetve a kiterjesztés lehetőségeinek vizsgálata, előkészítése az egészségügy, igazságügy, szociális ellátás, nonprofit szféra, kultúra, oktatás területén, 32 ÉVES JELENTÉS – A Központi Statisztikai Hivatal 2007. évi tevékenységéről


Stratégia

Alaptevékenység


valamint az illetékhivatalok nyilvántartásából történő adatátvétel kialakítása és a lakásárindex-számítások továbbfejlesztése is fontos feladat volt. Az európai uniós igényeknek való megfelelés érdekében több felvétel esetén módszertani fejlesztések történtek, valamint a nemzeti egészségügyi számlák öszszeállítása és továbbfejlesztése is megvalósult. A hivatal teljesítette az OECD–Eurostat–WHO által kidolgozott közös kérdőív szerinti adatszolgáltatást három évre visszamenőleg (2003-2005). Az egészségügyi kiadásokra vonatkozó adatszolgáltatás módszertanának felülvizsgálata jelenleg is folyik a nemzetközi szervezeteknél, ezzel kapcsolatban a KSH számos konzultáción és értekezleten képviseltette magát. A teljes körű és nagymintás összeírások módszertani fejlesztéséhez kapcsolódóan a népszámlálási alapadatok nyilvántartásokból való átvehetőségének biztosítására a KSH együttműködési megállapodást kötött a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával (KEK KH). Ennek alapján megtörtént a 2005. évi mikrocenzus és az azonos időpontra vonatkozó népesség-nyilvántartási adatok összehasonlítása, valamint javaslat készült a KEK KH-címállomány és a KSH-címregiszter minőségének javítására. Előkészületek történtek a 2008. februári népszámlálási próbafelvétel elvégzésére, amely részben a két nyilvántartás minőségét vizsgálja, másrészt felvétel-technikai próba lesz. A népszámlálás előkészítésével kapcsolatban helyzetjelentés készült, és döntés született a Népszámlálási Bizottság megalakításáról. 2007 elején elindult a FEOR felülvizsgálatának, a, FEOR ’08 bevezetésének projektje. Az év folyamán elkészült a FEOR ’08 ún. „0.” változata, amelybe az ISCO-08 nómenklatúra anyaga is beépült. A munkák folyamatosan folynak a kb. 20 000 munkaköri megnevezést tartalmazó jegyzéken, melynek átvizsgálása eredményeképpen kb. 15 000 munkaköri megnevezés fog rendelkezésre állni. Ezt a munkaköri jegyzéket kell a foglalkozások tartalmi leírását készítő szakértőknek a tartalmi leírásokba beépíteni. A tartalmi leírások elkészítésekor anyagi források szükségesek. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet önálló pályázatot fog benyújtani a Szakképzési Alapot Felügyelő Tanács részére. A Gazdasági Szervezetek Regiszteréhez kapcsolódóan a visszamenőleges adat-előállítás módszertana a legtöbb területen kidolgozásra került, folyamatban van az informatikai megrendelések elkészítése. Minden gazdasági szervezet új tevékenységkódot kapott, ezek közül 52 ezer nem automatikusan átsorolható gazdasági szervezet TEÁOR’08-as kódja adatgyűjtés alapján lett beállítva. Megtörtént a Szakmakódjegyzék ’08 közzététele, a jegyzék átdolgozása a TEÁOR ’08 szerint, valamint egy fordítókulcs is elkészült a régi és az új szakmakódjegyzék között. Elkészült a CPA ’08-ra épülő, a PRODCOM ’08-nak teljesen megfelelő, új ipari termékosztályozás (ITO ’08) nulladik verziója, ennek hatályba lépése a külső és belső szakmai egyeztetések után, valamikor 2008 második negyedévében várható (ennek előfeltétele a CPA ’08-at és a PRODCOM ’08-at hatályba léptető közösségi regulációk kihirdetése). A mezőgazdasági- és környezeti statisztika területén is számos módszertani fejlesztés valósult meg. A „TAPAS”-projekt célja olyan vidékfejlesztési statisztikai mutatók kifejlesztése volt, amelyek a továbbiakban leíró mutatóként használhatók az Európai Unió tagországainak nemzeti vidékfejlesztési terveiben. A munka során értékelésre kerültek az EU meglevő vidékfejlesztési statisztikai mutatói, kidolgozásra kerültek újabb mutatók, valamint megtörtént a mutatók részletes módszertani leírása. Az ipari vízhasználatok és szennyvízkibocsátások statisztikai felmérésének javítása érdekében a 2009-es OSAP keretében bevezethető az ipari vízhasználatokra és szennyvízkibocsátásokra vonatkozó új OSAP-jelentés, illetve adatgyűjtési rendszer került kidolgozásra.



Stratégia

Alaptevékenység


A Transition Facility 2004 program keretében a KvVM-mel és a VITUKI Kht-vel közösen emissziós kataszter és települési szennyvíztisztító-telepi leltár kialakítására került sor. A környezeti szempontú energiastatisztika területén a megújuló energiaforrások felmérése érdekében megtörtént a biomassza feltárására és energetikai hasznosítására vonatkozó statisztikai becslési eljárás kidolgozása.

A statisztikai termelési folyamat stratégiai fejlesztései E stratégiai terület jelentős fejlesztése az Egységes Adatfeldolgozó Rendszer kialakítása, amelynek célja egy olyan informatikai rendszer létrehozása és bevezetése, amelynek alkalmazásával az adatfeldolgozási feladatokat a statisztikusok közvetlenül, a jelenleg alkalmazott informatikai programozás igénybevétele nélkül végrehajthatják. 2007-ben a közbeszerzési eljárás dokumentációi elkészültek és a hivatal megindította a tárgyalásos közbeszerzési eljárást. A részvételi szakasz lezárása a negyedik negyedévben történt meg A projekt határidőit a közbeszerzési eljárás lebonyolításának csúszása miatt 2007 őszén a projektvezető átdolgozta, az új ütemezést a KSH elnöke elfogadta. Az Input folyamatokat támogató alaprendszerek fejlesztései több projekt keretében valósulnak meg. Az „Adatgyűjtést támogató eszközrendszer rövidtávú fejlesztése” és kialakítása projekten belül létrehozásra kerültek azok a központi e-mailcímek, amelyeket az elektronikus sürgetésre és az adatfogadásra is használni lehet. A rendszer az adatszolgáltatók számára biztosítja, hogy a kérdőíveket e-mailen beküldhessék, továbbá a rendszer a kérdőívek fogadásán túl képes legyen azok tárolására, visszakeresésére, nyomon követésére és lehetőség szerint az adattartalom adatbázisba töltésére is. Megtörtént a kérdőívek átszerkesztése, a KSHEMAIL működtetéséhez szükséges egységes formai követelményeknek megfelelően minden kérdőív Excel formátumú. 2008 februárjától minden kérdőív fogadható e-mailen. A korábbi elektronikus adatgyűjtés terén több fejlesztést hajtott végre a hivatal. Az elektronikus kérdőíveket leíró XML/XSL sémák egyszerűsítésével a KSHXML-be bevonható kérdőívek száma növelhetővé vált. Az alkalmazásszerver bővítésével, a többgépes megoldás elkészítésével (klaszterizálásával) lehetőség nyílt az elektronikus adatszolgáltatók számának bővítésére. 2007 decemberétől a felhasználókat jobban támogató KSHXML3 verzió került az adatszolgáltatókhoz. Az intézményi adatgyűjtések számának és arányának jelentős csökkenése mellett bővült az általános rendszerek által kezelt adatgyűjtések köre, aránya (20. táblázat). 20. táblázat

Adatgyűjtés-lefedettségi mutatók Lefedettség mutatók 2007. év végén

Száma, 2007

Általános adatgyűjtés-szervezési rendszerbe bevont adatgyűjtések száma és aránya az összes adatgyűjtésben (adatátvételek nélkül) ADÉL-körbe vont adatgyűjtések száma és aránya az összes adat-előkészítő alkalmazásban A legalább 50 főt foglalkoztató elektronikus adatszolgáltatók száma és az adatszolgáltatások aránya az elektronikusan teljesíthető adatgyűjtéseknél

Aránya, % 2006

2007

150

83

794

90

68

71

2 565

17

26

4 A KSH által elrendelt kérdőívek számának csökkenése és az adatátvételként jelölt kérdőívek számának növekedése miatt.

Az adatgyűjtést támogató eszközrendszer hosszú távú fejlesztési programját 2008-ban kell kidolgozni. 34 ÉVES JELENTÉS – A Központi Statisztikai Hivatal 2007. évi tevékenységéről


Stratégia

Alaptevékenység


A kompetenciaközpontok kialakulásával a korábbinál koncentráltabb kérdőív-beérkezések vetették fel a kérdőívek postabontással egyidejű automatikus érkeztetésének szükségességét. Ennek kialakítására jött létre a „Vonalkódos érkeztetés megvalósítása” projekt. A vonalkódos érkeztetés megvalósításához elkészültek a vonalkóddal megszemélyesített kérdőívek, a postabontást, a kérdőívek szétosztását és érkeztetését támogató alkalmazási rendszer, megtörtént a vonalkódolvasók beszerzése. A projekt 2008 áprilisában várhatóan a tervek szerint lezárul. Megtörtént a címregiszter-adatbázis 2001-es népszámlálási adatokkal való feltöltése és 2007-re való aktualizálása, a történeti adatok, változásesemények tárolása. A címregiszter lekérdezéséhez, karbantartásához és a címregiszter külső állományokkal való összevetéséhez felhasználók által működtetett alkalmazási rendszer készült. A rendszer alapul szolgál a lakossági adatgyűjtések szervezéséhez. A címregiszterrel kapcsolatosan elkészült továbbá egy összehasonlító módszertani tanulmány a nyilvántartások népszámlálási célú felhasználásáról, amely azonos időpontra veti össze a mikrocenzus során felvett adatokat a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatokkal. Helyzetértékelés készült az adminisztratív adatforrások hivatali nyilvántartásának létrehozásáról. A metarendszer fejlesztéséhez kapcsolódva a gyakorlati megvalósítás folyamatban van. Létrejött az adminisztratív adatok átvételéhez kapcsolódó kötelező írásbeli megállapodások rendszere az új és a módosításra kerülő adatátvételekre vonatkozóan, valamint megtörtént ennek a KSH jogszabályi rendszerébe való illesztése. A KSH metainformációs rendszerének fejlesztése keretében három projekt végzi a feladatokat. Az első a fogalmak és nómenklatúrák nyilvántartási rendszerének és tartalmának megújítása, aktualizálása céljából működik. Eredménytermékeként elkészült a „Fogalmak, nómenklatúrák, osztályozások nyilvántartásának tartalma, a működtetés rendje” c. koncepció. Elnöki előírás készült a fogalmak, nómenklatúrák, osztályozások nyilvántartásának működési rendjéről. Kb. 2 300 fogalom feltöltésre került a fogalomtárba. A második projekt – Szakstatisztikák dokumentációja – keretében elkészült a projekt első eredményeként a „Szakstatisztikák dokumentációjának általános leírása és sémája”. A projekt célja a hivatal dokumentálandó szakstatisztikáinak pontos meghatározása és tartalmi, módszertani dokumentálása a külső felhasználók számára. A harmadik, a Metaadatok megjelenítése a honlapon elnevezésű projekt feladata az, hogy a KSH internetes honlapjához készített fejlesztéssel a külső felhasználók az adatok, publikációk mellett megtalálják az adatokra vonatkozó mögöttes információkat is. Vagyis hogy mi az adat forrása, milyen módszertan szerint, milyen eljárással történt az adat előállítása, melyek azok a fogalmak és mi a pontos jelentésük, amelyek az adott adathoz, publikációhoz kapcsolódnak, s hogyan jellemezhetjük a statisztikák minőségét. A projekt a metaadatok honlapon való megjelenítésének megtervezését elvégezte, az informatikai rendszer specifikációja elkészült. 2008 első felében elindul a rendszer. Szintén projektek keretében valósultak meg a statisztikai termékek és munkafolyamatok minőségbiztosításával kapcsolatban felmerülő feladatok. Teljeskörű felmérés történt 2007-ben a termékminőségre irányuló projekt kapcsán a külső felhasználók részére készült minőségjelentésekről, a minőségjelentésekben lévő indikátorokról. Megtörtént a nemzetközi ajánlások, felmérések eredményeinek értékelése, illetve a minőségindikátorok számíthatóságának tesztelése. Először 9, a feltételek megteremtése esetén pedig további 8 indikátor bevezetésére készült javaslat, valamint további indikátorok fejlesztésének szükségessége nyert megerősítést. Folyamatban van a minőségindikátorok számítására vonatkozó elnöki utasítás véglegesítése. A Termelési folyamatok minőségbiztosítása projekt eredményeként megtörtént a minőségi irányelvek kidolgozása, véleményeztetése, elfogadtatása. Elkészült a mintavételi terv dokumentációja, amelynek lektorálása folyamatban van. Mindkét többéves projekt néhány hónapos csúszásban van az eredetileg tervezett határidőkhöz képest. 35 ÉVES JELENTÉS – A Központi Statisztikai Hivatal 2007. évi tevékenységéről


Stratégia

Alaptevékenység


A tájékoztatási és szolgáltatótevékenységgel kapcsolatos stratégiai fejlesztések Tájékoztatás A tájékoztatási tevékenység stratégiai fejlesztése három projekt keretei között folyik. A „Területi adatok integrálása a tájékoztatási adatbázisba” projekt 2007-ben elvégezte a T-STAR adatbázis csaknem minden településsoros adatának, valamint a Budapest kerületeire vonatkozó BPSTAR adatainak a betöltését a Tájékoztatási adatbázisba. A projekt a tervek szerint 2008 szeptemberében fejezi be működését. A felhasználói véleménykutatás rendszerének kidolgozása keretében elkészült az Európai Unió tagállamainak statisztikai hivatalaira jellemző véleménykutatási gyakorlat áttekintése. Összegzésre kerültek a 2000 óta végrehajtott véleménykutatások eredményei. Meghatározásra kerültek a lehetséges véleménykutatások és a megkérdezendők köre, ezek alapján a prioritások figyelembevételével kijelölésre kerültek azok a 2008-ra tervezett véleménykutatások, melyekhez elkészültek a típuskérdőívek. A projekt feladatai tervszerűen haladnak. A „Tájékoztatási eszközök fejlesztése GVOP-programból” projekten belül történik a pályázatban vállalt projektek koordinálása és felügyelete (adattárház és tájékoztatási adatbázis tartalombővítése és migrációja, kutatószoba kialakítása, „vakbarát” honlapváltozat beindítása, valamint weblogelemző alkalmazásának fejlesztése).

Szolgáltatás A minőségi statisztikai szolgáltatások főirány munkáját érintő jelentős változások (szervezeti átalakítás, feladatátcsoportosítás stb.) miatt a statisztikai szolgáltatások tartalomfejlesztésére irányuló, 2007-re tervezett projekt megvalósíthatósági tanulmányának elkészítése, valamint a közszolgáltatások egységes díjszabási rendjének kialakítására vonatkozó projekt indítása 2008-ra tolódott. A munka tervezési fázisában, a kialakított rendszer működésének eddigi tapasztalatainak vizsgálata során olyan problémákra derült fény, mely indokolttá tette a hivatal szolgáltatási tevékenységének minden részletre kiterjedő helyzetértékelését. A főirány keretei között kerül sor a Kutatószoba kialakítására, ami lehetővé teszi az anonimizált mikroadatokhoz való tudományos célú hozzáférést, továbbá a kutatók számára statisztikai modellek futtatását, elemzések készítését. A projekt munkálatai során 2007-ben kialakításra került a kutatószoba rendszere, továbbá befejeződött az elemzés és a rendszertervezés. Elkészült a termelési adatbázis, betöltésre kerültek az induló adatkörök (népszámlálás, MEF, EUROFARM–GSZÖ). Beszerzésre kerültek a munkaállomások, kialakításra került a kutatószoba fizikai környezete, valamint elkészültek a működéshez szükséges szabályzatok, ügyrendek, tájékoztató dokumentumok. A kutatószoba informatikai alkalmazásai kialakítás alatt állnak, tesztelésüket követően, körülbelül 2 hónapos csúszással, 2008 májusában indulhat el a szolgáltatás.

A szervezettel kapcsolatos stratégiai fejlesztések Az államigazgatási reform során a KSH külső és belső szakértők segítségével felmérte működésének hatékonyságát, melynek eredményeképpen 2007. február 15-én megkezdték működésüket a régiós igazgatóságok helyén létrejött ún. kompetenciaközpontok. 36 ÉVES JELENTÉS – A Központi Statisztikai Hivatal 2007. évi tevékenységéről


Stratégia

Alaptevékenység


A kompetenciaközpontok olyan szervezeti egységek, amelyekben koncentrálódik az adott szakstatisztika elvégzéséhez szükséges ismeret és a kapcsolódó más erőforrás. Az igazgatóságok a hozzájuk tartozó statisztikák tekintetében országos hatáskört kaptak, a szakfőosztályokkal – esetenként más igazgatóságokkal – együttműködve az ország teljes területén koordinálják az adott statisztikai terület adatgyűjtési, -előkészítési folyamatát. A kompetenciaalapú szervezeti modellnek két alaptípusa van. Az egyik a részleges kompetenciaközpont, mely mellérendeltségi viszonyon alapul, azaz a feladatellátás keretében a szakstatisztikai és a termelési egységek együttműködése a termelési folyamat szakaszainak, tevékenységeinek jól elkülöníthető munkamegosztására épül. A teljes kompetenciaközpont egy adott szervezeti egységen belül az adott szakstatisztikára vonatkozóan az egész termelési folyamatot átfogja. A teljes kompetenciaközpontokhoz tartozik a vállalkozás- és a külkereskedelem-statisztika. A KSH az átalakítás előkészítése során, a szakstatisztika közvetlen előállítási folyamatának hat szakaszát különítette el. Ezek a következők: 1. módszertan; 2. programtervezés és -irányítás; 3. adatgyűjtés szervezése és végzése; 4. adatrögzítés és -javítás; 5. makroműveletek és becslés; 6. tájékoztatás. A teljes kompetenciaközpontban minden olyan tevékenységet, amely az érintett szakstatisztikában főosztályi szinten felmerül, egyetlen szervezeti egység végez, tehát a termelési folyamat hat szakasza egy helyen összpontosul. A részleges kompetenciaközpontok esetében a munkamegosztás alapja a termelési folyamat szakaszainak elkülönítése. Tipikusnak tekinthető az a mód, amely szerint az igazgatóságok az adatgyűjtés-szervezés és -végrehajtás, valamint az adatrögzítés és -javítás, a szakfőosztályok pedig a másik négy munkaszakasz feladatait látják el. A szervezeti átalakítás sikeresen végbement, a megfelelő előkészítésnek köszönhetően csak kisebb problémák merültek fel. Az összeírások megvalósulási aránya, a válaszolási arányok, a határidők betartása néhány kivételtől eltekintve minden esetben javult. Ugyanakkor gondot okozott, hogy a régión kívüli adatszolgáltatók nagy része a korábban megszokott helyre küldte a kérdőíveket. Bebizonyosodott, hogy a kompetenciaközponti működés eredményeképpen létrejött homogénebb feladatellátás elősegíti az adatelőkészítési munka színvonalának emelését. Szakmailag sokkal egységesebbé vált az adatgyűjtés, szemben a korábbiakkal, amikor megyénként, régiónként eltérően értelmezhettek bizonyos kérdéseket. A kérdőívek feldolgozása (hibajavítás, ellenőrzés) egységes szemléletben történik, ami a minőség javításának irányába hat. Számos esetben megtakarítást is jelentett az átalakulás, mivel a központokban kevesebb munkaerő is elegendő volt egyes feladatok ellátására. Nehézséget jelentett ugyanakkor, hogy az új távmunkahelyek közül nem mindegyiket sikerült időben kialakítani, illetve a már meglévőknél gyakran jelentkeztek informatikai problémák. A hatékonyság javítása érdekében a termelési folyamat egymásra épülő fázisainak időbeli megvalósítására a jövőben célszerű a jelenleginél is részletesebb ütemtervet készíteni, amelyben igazgatósági, informatikai és szakfőosztályi határidők a jelenleginél is átgondoltabban szerepelnek. A munkaterhelés egyenetlenségei folytán többször előfordult, hogy csak munkaidőkeretben történő munkavégzéssel tudták tartani a határidőket. Emellett a Győri és a Miskolci Igazgatóság megállapodást kötött a munkacsúcsok enyhítésére. A munkaszervezés szempontjából lényeges volt még a Gazdaságszerkezeti összeírás, mely jelentős kapacitásokat kötött le. A stratégiai terület keretében megvalósult a hivatali munkaértékelési rendszerek áttekintése és az új TÉR szabályainak figyelembevételével javaslat készült a hivatali teljesítményértékelési rendszer korszerűsítésére. Ennek kapcsán módosításra kerültek a szabályok, új útmutatók, valamint tájékoztatók, nyomtatványok készültek, illetve a régiek módosítására került sor. 37 ÉVES JELENTÉS – A Központi Statisztikai Hivatal 2007. évi tevékenységéről


Stratégia

Alaptevékenység


Szintén a humánerőforrás-fejlesztéshez kapcsolódóan a munkaerő-felvételi eljárás rendjének szabályozására elnöki előírás készült. „A munkakörök harmonizálása, mint a belső előmeneteli rendszer megalapozása” témában egy megvalósíthatósági tanulmány született, melynek célja, hogy minden szakterületre olyan munkatárs kerüljön, akinek végzettsége, szaktudása leginkább garantálja a magas szintű feladatellátást. Hatékony HR-intézkedésekkel el lehet érni, hogy minden feladatra megtalálható legyen a legmegfelelőbb munkaerő, és valamennyi munkatárs a képzettségének, tudásának megfelelő munkakörben dolgozzon. A Szervezeti és Vezetői Információs Rendszer (SZEVIR) elindulásával jelentős szolgáltatással bővült a hivatal belső információs-irányítási rendszereinek köre. A projekt eredménye egy olyan intranetportál a KSHálón belül, amely szintetizálja és automatizáltan előálló jelentésekbe és kereshető adatbázisba szervezi a KSH különböző területein keletkező szervezeti, működési, fejlesztési stb. információkat. A SZEVIR a működés teljes átláthatóságát, az áttekintés, orientáció és kontroll lehetőségét biztosítja a vezetőknek, és tartalmai a transzparencia jegyében minden KSH dolgozó számára egyformán elérhetőek.

A hivatali kapcsolatokra vonatkozó stratégiai fejlesztések E stratégiai területen felmerült egy átfogó koncepció készítésének szükségessége, amelynek célja, hogy az OST működése, funkciója átalakításra kerüljön, és a KSH-t segítő szakmai, tanácsadói, véleményező funkciója kiegészüljön tényleges felügyeleti tartalommal. Tekintettel arra, hogy az OST működésének ilyen irányú átalakítása csak a statisztikai törvény módosításával lehetséges, illetve a gyakorlati kódexben foglalt elvek teljes érvényesüléséhez is szükség van a jogszabály módosításra, döntés született egy a statisztikai törvény módosításával foglalkozó projekt indításáról. A projektterv első változata 2007. decemberében készült el, ezt az SFT átdolgozásra javasolta. A módosított projektterv a 2008. év elején elkészült, a feladatok végrehajtása az abban foglaltak szerint megkezdődött.


A KSH nemzetközi kapcsolatai A 2007. év kiküldetései a Központi Statisztikai Hivatalban A 2007. évi külföldi kiküldetések a KSH elnöke által jóváhagyott utazási terv alapján valósultak meg, illetve külön eljárásban terven felüli kiutazásokat is engedélyeztek az elnökhelyettesek. A 2007. évi utazási terv jóváhagyott összege 60 564 ezer Ft volt, amelyből 33 227 ezer Ft került felhasználásra. Ezen felül 3 733 ezer Ft-ot költöttünk 29 terven felüli utazásra. A külföldi kiküldetésekre fordított 36 960 ezer forintos összeg tartalmazta a dolgozók részére juttatott napidíjat, szállásköltségeket, repülőjegy költségeket, vonatjegyeket, biztosításokat, valamint egyes esetekben a regisztrációs díjat. 2007-ben 304 fő 259 értekezleten, szemináriumon, konferencián stb. vett részt. Ebből 133 az Európai Unió Bizottsága által finanszírozott út volt, ahol a repülőjegy árát az EU Bizottsága visszatérítette a KSH részére. 34 projekt vagy grant által finanszírozott út bonyolódott le és 92 egyéb nemzetközi értekezleten vettek részt a dolgozók. A Nemzetközi osztály az Oktatási osztállyal együttműködve koordinálta az Eurostat- és az EFTAtagállamok által meghirdetett különféle szakmai tanfolyamokon való részvételt. Az utazási tervben külön keret állt rendelkezésre az Európai Statisztikai Képzési Rendszer tanfolyamaira, amelyekre a hivatal 5 000 ezer Ft-ot különített el, ebből 2 893 ezer Ft került felhasználásra. 2007-ben 11 tanfolyamon tudtak részt venni a hivatal dolgozói.

A Tanácsi Statisztikai Munkacsoport ülései 2007-ben a Tanácsi Statisztikai Munkacsoport 19 üléséhez kapcsolódóan kellett a magyar álláspontot kialakítanunk. Ezen értekezleteken a részvétel fontos és hasznos volt, hiszen a résztvevő kifejthette Magyarország álláspontját az adott szakterületen, szavazhatott, tehát képviselte a hazai álláspontot.

Egyéb nemzetközi értekezleteken való részvétel A nemzetközi értekezleteken való részvételek KSH-forrásból kerültek finanszírozásra. Többnyire ENSZ, OECD, ISI stb. által megrendezett értekezletekről, konferenciákról volt szó.

Rendezvényszervezés 2007. szeptember 20-21-én a KSH szervezésében Budapesten került sor a DGINS – Nemzeti Statisztikai Hivatalok Vezetőinek – 93. konferenciájára. Résztvevők voltak a nemzeti statisztikai hivatalok képviselői mellett az Eurostat és más nemzetközi szervezetek (ENSZ, OECD, EFTA, IMF) delegáltjai is. A konferenciát évente egyszer rendezik meg, fő témaként választva egy-egy átfogó szakmai alapkérdést, ezúttal az Európai statisztikai rendszer és a globalizáció kapcsolatát. A tanácskozás plenáris üléseken, illetve több párhuzamos szekcióban is zajlott, amelyeken a globalizáció társadalmi, gazdasági és környezeti jelenségeinek statisztikai kihívásai kerültek megvitatásra. Az Európai Bizottság Statisztikai Programbizottsága a DGINS-konferencia előtt, 2007. szeptember 19-én tartotta 63. ülését, szintén Budapesten. 2007-ben Budapesten került sor egy MEDSTAT-Workshopra farmregiszter témában. A rendezvény célja az volt, hogy módszertani segítséget nyújtson a farmregiszter létrehozásában, ismertesse a regiszterrel kapcsolatos elvárásokat, megvitassa a lehetséges problémákat. 39 ÉVES JELENTÉS – A Központi Statisztikai Hivatal 2007. évi tevékenységéről


Stratégia

Alaptevékenység


Részvétel nemzetközi pályázatokon, grant- és donorprojektekben Magyarország európai uniós csatlakozását követően az addig elsősorban Phare-projekteken keresztüli pénzügyi támogatást felváltotta az ún. grantrendszer, amelynek révén az Unió közvetlen pénzügyi támogatást nyújt az uniós statisztikai igények, elsősorban az új acquis-hoz kapcsolódó feladatok teljesítéséhez. A csatlakozást követően az újonnan csatlakozott 10 tagállam számára a felzárkózás megkönnyítéséhez az Európai Unió fenntartott egy a korábbi Phare-támogatáshoz hasonló, ún. átmeneti támogatást (Transition Facility). Ehhez a támogatáshoz a statisztika területén a fenti granthoz hasonló pályázati rendszerben lehet hozzájutni. 2007. december 31-én sikeresen befejeződött a „Transition Facility 2004” szerződésben foglalt 14 alprojekt. Az év során folytatódott a „Transition Facility 2005” szerződés 8 alprojektjének végrehajtása, melynek feladatait az ütemterv szerint hajtották végre. A pályázatokon való részvétel harmadik formája az ún. donortevékenység, amikor általában 2-3 más uniós statisztikai hivatallal vagy magáncéggel konzorciumban veszünk részt nem uniós statisztikai hivatalok EU által finanszírozott statisztikai fejlesztésében. Ez történhet a kedvezményezett ország(ok) ban történő szakmai segítségnyújtás formájában, vagy Magyarországon, amikor a kedvezményezett ország delegációja látogat ide tapasztalatszerzés céljából.

A donorprojektekkel kapcsolatos, 2007-ben lezajlott tevékenységek: Szerbia, Montenegro, Törökország A projekt keretében – nemzetközi konzorcium tagjaként – a KSH szakértői segítséget nyújtottak a nemzeti számlák témakörében. A projektek menedzselésével kapcsolatos teendők ellátása megtörtént, illetve jelenleg is folyamatban van. Twinning Bulgária; Kaukázus (EU Statistics 10 Programme) A Kaukázus segítségnyújtási projektben a KSH Grúzia, Örményország és Azerbajdzsán statisztikai hivatalainak vállal szakértői segítségnyújtást munkaügyistatisztikai és input-output témában. Bulgáriának a területi átszervezésben szerzett tapasztalatait adja át a KSH. Ezen két donorprojektre – nemzetközi konzorcium tagjaként – beadott pályázataink sikeresek voltak, a megvalósításra 2008 folyamán kerül sor. Macedon Twinning projekt 2007-ben egy kiutazás és egy szakmai konzultáció történt a munkaügy- és a háztartásstatisztika fejlesztésének témájában, a projekt 2008-ban fejeződik be. Bosznia és Hercegovina twinning projekt 2007 folyamán elsősorban regiszter- és mezőgazdasági statisztika terén került sor a tapasztalatok átadására. MEDSTAT A francia, a spanyol, a portugál, az olasz, az egyesült királyságbeli és a magyar statisztikai hivatal alkotta konzorciumban Magyarország a mezőgazdaság- és a külkereskedelem-statisztika területén nyújt segítséget a többi partnerországnak.




Stratégia

Alaptevékenység

Moldova A projekt realizálására 2007-ben került külkereskedelmi termékforgalom témákban.

sor,

szolgáltatás-külkereskedelem

és

Az európai statisztika gyakorlati kódexe Az Európai Bizottság több közleményben tett javaslatot intézkedések, jogszabályok, szabályzatok megalkotására a minőségi, európai szinten is összehasonlítható, független statisztikai adatok előállítása érdekében. A 2005. május 25-én elfogadott közleményében ajánlásként jelentetett meg egy szabályzatot, „Az európai statisztika gyakorlati kódexe” címmel. A szabályzat az európai statisztikai rendszer intézményei (Eurostat, nemzeti statisztikai hivatalok, a statisztikai rendszerhez tartozó más intézmények) számára határoz meg 15 követendő elvet. A gyakorlati kódex különböző területekre fogalmaz meg követendő elveket. Ezek a következők: 21. táblázat

A gyakorlati kódex irányelvei Intézményi környezet

Statisztikai eljárások

Statisztikai termékek

1. Szakmai függetlenség

7. Megalapozott módszertan

11. Relevancia

2. Felhatalmazás adatgyűjtésre

8. Megfelelő statisztikai eljárások

12. Pontosság és megbízhatóság

3. Megfelelő erőforrások

9. Az adatszolgáltatók terheinek csökkentése

13. Gyorsaság/időszerűség és pontosság

4. A minőség iránti elkötelezettség

10. Költséghatékonyság

14. Koherencia és összehasonlíthatóság

5. A statisztikai adatok bizalmas kezelése (adatvédelem)

15. Hozzáférhetőség és érthetőség

6. Pártatlanság és objektivitás

Minden elvhez több ismérv tartozik, amelyek az elvnek való megfelelést hivatottak jellemezni, mérni. A gyakorlati kódex elveinek való megfelelés rendszeresen ellenőrzésre kerül a tagországokban és az Eurostatban egyaránt. Első körben az ellenőrzés kétlépcsős rendszerben valósult meg. Első lépésben az Eurostat és a nemzeti statisztikai hivatalok 2005 folyamán kitöltöttek egy, az elvek teljesülésére vonatkozó, önértékelő kérdőívet, amely tartalmazza az adott elvvel kapcsolatos erősségeket, gyengeségeket és a fejlesztésre vonatkozó terveket is. Az Eurostat feldolgozta a kitöltött kérdőíveket, és egy rövid jelentésben közzétette az eredményeket, amely megtalálható a KSH honlapján. Második lépcsőben a nemzeti statisztikai hivatalok és az Eurostat külső átvilágítására került sor egy konzultatív szakértői vizsgálat (peer review) keretében: a felülvizsgálat során az intézményi környezetre, valamint a tájékoztatásra vonatkozó elveknek való megfelelést vizsgálták. A konzultatív szakértői vizsgálat során az Eurostat és a tagállamok képviselőiből álló háromfős szakértőcsoport háromnapos látogatást tett az adott nemzeti statisztikai hivatalnál. Ezalatt a hivatal különböző beosztású munkatársaival (felső szintű vezetés, közép szintű vezetés, fiatal kollegák stb.), az adatszolgáltatók széles körét képviselő személyekkel, a sajtó és az adatfelhasználók képviselőivel is konzultáltak, valamint áttanulmányozták az előzetesen összeállított dokumentumokat, amelyek az adott elvekkel kapcsolatos eredményeket, előírásokat, jogszabályokat tartalmazták.



Stratégia

Alaptevékenység


A KSH felülvizsgálatára 2007. május 30. és június 1. között került sor. A felülvizsgáló csoport tagjai a következő szakértők voltak: Gerry O’Hanlon - Központi Statisztikai Hivatal, Írország, Tuulikki Sillajõe - Észt Statisztikai Hivatal, Pieter Everaers – Eurostat. A szakértői felülvizsgálat során minden vizsgált elvre vonatkozóan ajánlások kerültek megfogalmazásra, melyek megvalósításához konkrét fejlesztési lépéseket és határidőket hagyott jóvá a KSH vezetése. A felülvizsgálat során kiemelésre kerültek a KSH-ban jelenleg működő legjobb gyakorlatok, melyek tanulmányozása, alkalmazása más hivatalok számára is hasznos lehet. Ezek a következők voltak: KSH-Iskola, Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Regionális igazgatóságok átszervezése, Egységes szezonális kiigazítási rendszer, Költségalapú tervezés és ellenőrzés alkalmazása. A konzultatív szakértői felülvizsgálat zárójelentése teljes terjedelemben hozzáférhető a KSH honlapján (www.ksh.hu).


Rövidítések jegyzéke (1) Rövidítés

Megnevezés Az adatelőkészítés a KSH-ban a kérdőívek (jelentések) feldolgozásának az a lépése, amely során a kérdőívek adatait beviszik, ellenőrzik, javítják mindaddig, amíg elő nem áll az ellenőrzési szempontoknak megfelelő adatállomány. Ezt az állományt használják a feldolgozás további lépései során.

ADÉL

Általános adat-előkészítő rendszer

CARE

Az európai közúti balesetekre vonatkozó közösségi adatbázis

ECP

Európai összehasonlítási program

EMU

Elektronikus munkaidő-nyilvántartó és ráfordítás-elszámoló rendszer

A szociális védelem európai statisztikai rendszere

Az Eurostattal szemben elvárás, hogy olyan statisztikai mutatókat állítson elő, amelyek segítségével értékelni lehet olyan súlyos szociális kérdéseket, mint pl. a kirekesztettség, az aktív foglalkoztatottságjavító intézkedések.

FEOR

Foglalkozások egységes osztályozási rendszer

A jelenleg hatályos nómenklatúra követi az ISCO ’88 (nemzetközi foglalkozási osztályozási nómenklatúra) rendszerét, melynek felülvizsgálata 2008-ban fejeződik be.

GÉSA

Gazdasági szervezetek és statisztikai adatszolgáltatásaik – Egységes adatgyűjtés-szervezési rendszer

ESSPROS

GSZÖ

Gazdaságszerkezeti összeírás

A GSZÖ keretében olyan adatokat gyűjtenek a hazai mezőgazdaságról (gazdasági szervezetek és egyéni gazdaságok), melyek elengedhetetlenül szükségesek az agráriumot érintő hazai döntésekhez.

GSZR

Gazdasági Szervezetek Regisztere

A gazd.-i szerv.-k adatainak nyilvántartása, azok karbantartása és átadása, ezekből statisztikák készítése.

HICP

Harmonizált fogyasztói-árindex

HKF

Részletes információk biztosítása a társ. különböző csop.-jainak, rétegeinek kiadási, fogyasztási színvonaláról, szerkezetéről és ezek időbeni változásairól

Háztartási költségvetési felvétel


Rövidítések jegyzéke (2) Rövidítés

Megnevezés

KIRASZ

Központilag irányított adatgyűjtés-szervezési rendszerek

KISREG

Kiskereskedelmi regiszter

KSHXML

Elektronikus adatgyűjtési rendszer

LAKOS

Lakossági adatgyűjtés-szervezési rendszer

LUSZ

A lakosság utazási szokásai

MEF

Munkaerő-felmérés

MFA

Nemzetgazdasági anyagáramlás számlák

NACE

A gazdasági tevékenységek európai osztályozási rendszere

NAMEA

Környezeti számlákat is tartalmazó nemzeti számla-mátrix

NESZ

Nemzeti egészségügyi számlák

NSDP

National Summary Data Page

Szerkezetileg megegyezik a legújabb TEÁOR jegyzékkel.

Célja az eü-i kiadások pontos számbavétele, elemzések készítése, egészségpolitikák megalapozása, az eü-i reformok hatásainak mérése, eü-i kiadások európai összehasonlíthatósága.

OSAP

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program

A hiv. stat.-i szolg. körébe tartozó szerv.-k kötelező adatszolgáltatáson alapuló közvetlen stat.-i adatgyűjtéseinek és stat.-i célú adatátvételeinek jegyzéke. Nem tartalmazza az önkéntes, a tv. által elrendelt, a nem stat.-i célú adatgyűjtéseket és az államig.-i nyilvántartásokat.

stADAT

stADAT

A stADAT-rendszer olyan folyamatosan bővülő tábla-rendszer, mely a felhasználók széles körének az adatigényeit elégíti ki kész táblák formájában.

TEÁOR

Gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere

Az EU-tagországok számára kötelezően alkalmazandó NACE-osztályozás magyar nyelvű megfelelője.

TÉR

Teljesítményértékelési Rendszer

A közigazgatás személyi állománya teljesítményének értékelésére szolgáló rendszer.

TURA

Nemzetközi turisztikai felvételek modernizációs programja

VÉKA (SILC)

Változó életkörülmények adatfelvétel


A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

Recommend Documents