A KÖZFOGLALKOZTATÁS, MINT A MUNKANÉLKÜLISÉG CSÖKKENTÉSÉNEK ESZKÖZE

MUNKAÜGYI SZEMLE STÚDIUM

2012. SZEPTEMBER

___________________________________________________________________

OLÁH JUDIT

A KÖZFOGLALKOZTATÁS, MINT A MUNKANÉLKÜLISÉG CSÖKKENTÉSÉNEK ESZKÖZE Ahhoz, hogy a munkanélküliség problémáját minél hatékonyabban tudjuk kezelni, meg kell ismernünk az okait – ami nagyon sokféle összetevőből áll –, illetve a lehetséges megoldásokat. Ki kell tudnunk választani, hogy konkrét esetben melyik az a lehetőség, forma, amivel a leghatékonyabban tudjuk kezelni a problémát. Külön figyelmet szentelek a közfoglalkoztatásnak, mint az egyik legjelentősebb eszköznek a munkanélküliség csökkentése terén, az általa nyújtott lehetőségeknek, illetve ezek hatásának. BEVEZETÉS A közfoglalkoztatás alakulása az Európai Unióban

Nézzük meg, hogy az Európai Unió országaiban milyen jellegű közmunkákkal találkozhatunk, mennyiben hasonlóak illetve különböző jellegűek, mint nálunk. Ausztriában senkit sem lehet közmunkára kényszeríteni. Bizonyos büntetések esetén áll fenn annak a lehetősége, hogy az elítélt a kirótt bírságot szociális vagy kommunális munkával ledolgozza. Önként jelentkező munkanélkülieknek adnak közhasznú munkát, akik eközben kapják a juttatásukat. Angliában ismeretlen a kényszerrel végeztetett közmunka. A munkanélkülieket programok segítik az aktív álláskeresésben, melyben 13 hét munkanélküliség után kötelező részt venni a segély megtartása érdekében. Franciaországban a segélyezettek egy részét kötelezik közmunkára, ami heti egy nap. Erre az időre a minimálbér összege jár, a segély összege lecsökken, de anyagilag így is jobban jár a segélyezett. A közmunkát megtagadók támogatását fokozatosan 10%-kal csökkenthetik, a notórius közmunka kerülők segélyét megszüntethetik. Oroszországban a közmunka a munkát keresők szociális támogatásának eszköze, egyes területeken az egyetlen megélhetési forma. Csak a munkanélküliként regisztráltak vehetnek benne részt, előnyt élveznek a munkanélküli segélyből kiesettek. Határozott idejű szerződés szabályozza, ami megfelelő munka találása esetén azonnal felbontható. Ezek a munkák általában szakképzettséget nem igénylő munkakörök. A munkáltatók a bérköltség és a szervezési költségek nagy százalékát a költségvetésből kapják támogatásként (Buják, 2011:30-33). A Nemzeti Közfoglalkoztatás Programja

A közfoglalkoztatás szükséges rossz, de csak ezáltal érhető el, hogy az embereket munkaképes állapotban tartsák mindaddig, amíg az elsődleges munkaerőpiacon el tudnak helyezkedni (Czomba, 2010). A közfoglalkoztatás eddigi rendszerét 2011. évtől kezdődően a Nemzeti Közfoglalkoztatás Programja váltotta fel, amelynek legfőbb célja, hogy minél több munkára képes és kész, aktív korú szociálisan rászoruló ember számára biztosítson munkalehetőséget. Az ellátásra való jogosultságot a települési önkormányzat továbbra is szociális rászorultság alapján állapítja meg, de az érintetteknek az eddiginél aktívabban kell közreműködniük a munkakeresésben. A rendelkezésre állási támogatást a bérpótló juttatás váltotta fel. A bérpótló juttatásban részesülő személy elhelyezkedése érdekében továbbra is köteles álláskeresőként együttműködni a lakóhelye szerint illetékes munkaügyi központ kirendeltségével. A bérpótló juttatásban részesülő köteles az Oláh Judit egyetemi adjunktus, Debreceni Egyetem, Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma, Vezetés- és Szervezéstudományi Intézet.

1


2012. SZEPTEMBER

___________________________________________________________________

iskolai végzettségétől és szakképzettségétől függetlenül, a kirendeltség által felajánlott munkát – beleértve a közfoglalkoztatást is – elvállalni. Köteles továbbá a munkaügyi központ által felajánlott képzési lehetőséget, vagy munkaerő-piaci programban való részvételt elfogadni. A jogosultsági feltételek új eleme a saját lakókörnyezet rendben tartása, amely önkormányzati rendeletben kerülhet szabályozásra. A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program új elemének számít, hogy aki 2011-ben nem tud 30 napos munkaviszonyt igazolni, az a következő évben semmilyen támogatásra nem lesz jogosult. Az új rendszer a munkaügyi kirendeltségekkel való szoros együttműködést, folyamatos párbeszédet feltételez, hiszen a szociálisan hátrányos álláskeresőkről való gondoskodás közös felelősségen alapul. A közfoglalkoztatás új rendszerében 4 típust különböztetünk meg: 1. Önkormányzati rövid időtartamú közfoglalkoztatás (napi 4 órás munkaidő): a települési önkormányzatok mindennapi közfeladatai ellátását segítő támogatás. 2. Önkormányzati huzamosabb idejű közfoglalkoztatás (napi 6–8 órás munkaidő). Közérdekű célok programszerű támogatása. 3. A vállalkozások közmunka támogatása A kis- és közepes vállalkozások a munkaügyi központ kirendeltségéhez benyújtott pályázat alapján kaphatnak támogatást, ha bérpótló juttatásra jogosult álláskeresőt foglalkoztatnak. A támogatás legfeljebb 12 hónap időtartamú foglalkoztatáshoz nyújtható. 4. Országos közfoglalkoztatási programok Az országos szintű pályázatos támogatásokat éves programokra tervezik munkaidőkeretben történő foglalkoztatással. A pályáztatás és a döntés minisztériumi szintű. Itt valósíthatók meg az egész ágazatokat érintő átfogó országos közfoglalkoztatási programok. Ez a szint fogja össze az állami tulajdonú infrastruktúra és vagyonkezelés vertikumát. Az ár- és belvízvédelem, a közutak, vasutak, az állami erdőterületek mellett újabb területként vizsgáljuk a megújuló energiaforrásokhoz, és az energiatakarékossághoz kapcsolódó közfoglalkoztatás lehetőségét (I1). 2011. szeptember 1-jétől a közfoglalkoztatás támogatása módosult

Fenti időponttól jelenik meg új típusú foglalkoztatási jogviszonyként a közfoglalkoztatási jogviszony, mely a közfoglalkoztató és a közfoglalkoztatott között munkavégzés céljából létesített jogviszony. A rövid és hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatására eddig kizárólag önkormányzat, egyház és civil szervezet volt jogosult. Lényeges módosítás, hogy mind a rövid, mind a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása ezentúl független a közfoglalkoztató személyétől. Emellett a rövid időtartamú közfoglalkoztatás akkor támogatható, ha a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (bérpótló juttatásra) jogosult személy foglalkoztatása 1-4 hónap időtartamra szóló, határozott idejű közfoglalkoztatási jogviszony keretében, napi 4 órás munkaidőben történik. Új elem a közfoglalkoztatás mobilitását szolgáló támogatás, amely a közhasznú kölcsönző részére nyújtható, amennyiben foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (bérpótló juttatásra) jogosult személy legalább 60 nap időtartamra szóló, határozott idejű közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő foglalkoztatását vállalja. A támogatási időszak a közfoglalkoztatási jogviszony időtartama, de legfeljebb egy év lehet. Másik új elem 2011. szeptember 1-jétől a közfoglalkoztatási bér és a garantált közfoglalkoztatási bér megjelenése, mely összegében kevesebb, mint a munkaviszony keretében foglalkoztatottak részére fizetendő bér. Alkalmazni a törvény hatályba lépését követően létesített közfoglalkoztatási jogviszonyban dolgozók bérének megállapítása esetén kell (I2). A kutatásomban a következő hipotézisekre kerestem a választ: Hipotézis 1: A közfoglalkoztatásban résztvevő személyek nagy része legfeljebb alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik, többségük szakképzetlen. Hipotézis 2: Az alacsony iskolai végzettségből adódóan főleg fizikai munkakörben foglalkoztatják őket.

2


2012. SZEPTEMBER

___________________________________________________________________

Hipotézis 3: Többségük szeretné képezni magát, szakmát szerezni, hogy elhelyezkedési esélyeik javuljanak. Hipotézis 4: A jövőben elsősorban az elsődleges munkaerő-piacon szeretnének munkát vállalni, bár ha más lehetőségük nincs, a közfoglalkoztatást is elvállalják. ANYAG ÉS MÓDSZER A kutatásom szándéka Szolnok város közfoglalkoztatottságának lehetőségeit feltárni. Szolnok helyzetének elemzése elválaszthatatlan az egész országban érvényesülő gazdasági és társadalmi folyamatoktól. Hazánk gazdasági helyzete pedig szorosan összefügg az Európai Unióban végbemenő gazdasági folyamatokkal, az ott tapasztalható változások és tendenciák jelentős mértékben hatnak ránk is. Csak ezek tükrében, ezzel párhuzamosan vizsgálva kaphatunk reális képet, és próbálhatunk meg megoldási lehetőségeket keresni. Az időbeli lehatárolást tekintve egyszeri keresztmetszeti, hiszen kutatásom során a megkérdezett személyek véleményét egyszer mértem fel. A kutatásomat 2011 novemberében végeztem 45 fővel, akiket rétegzett mintavételi eljárás során választottam ki. A kérdőív 19 kérdésből áll, melyet 4 csoportra lehet osztani a kérdéskör alapján: 1., A válaszadó nemére, életkorára és legmagasabb iskolai végzettségére vonatkozik. 2., A közfoglalkoztatásra vonatkozó kérdések: a közmunka jellegére, időtartamára kérdez rá. 3., Az álláskereső személy jövőbeni elhelyezkedési esélyeit tárja fel. 4., Az álláskeresés módszereit és a munkahelykeresésben kapott segítséget, valamint a munkanélküli lét nehézségeit világítja meg. EREDMÉNYEK Tartós munkanélküliek

Napjaink egyik legégetőbb problémája a tartós munkanélküliség, amely jelentős részben a gazdasági szektorok átalakulásának, a gyorsan változó munkaerő-piaci viszonyoknak a következménye. A szakképzetlen munkavállalók, továbbá a gazdaság által már nem keresett szakképzettséggel rendelkezők sajnos kiszorulnak a munkaerőpiacról, és egyre jelentősebb arányban válnak a segélyezési rendszer alanyaivá. Az újbóli munkába állításuk igen nehéz feladat. Egyrészt a munkáltatók is elzárkóznak a foglalkoztatásuktól, hiszen a szakmai tapasztalatuk leértékelődik, az életmódjuk pedig megváltozik. Elszoknak a munkába járással kapcsolatos rendszeres életmódtól. „A társadalomból kiszorult munkát vállalni képtelen és munkát vállalni már talán nem is akaró emberek hosszú idő alatt jutottak el abba a fizikai, szellemi és mentális állapotba, amiben most vannak. Nyilvánvaló, hogy ha a befelé vezető út hosszú volt, a kivezető út sem lehet nagyon gyors, rövid és könnyű” (Luczek, 2008:15). A több éve munkátlanok azért aktiválhatók nehezen, mert fizikailag-lelkileg tönkrement, gyakran magányos, rosszul képzett emberek. Ezen emberek többségének se esélye, se reménye arra, hogy önerőből elhelyezkedjék (Ferge, 2008:3). Ennek a többszörösen hátrányos helyzetnek a leküzdésére Európa számos országában próbáltak már megoldást keresni. Az egyik legsikeresebb program a munkaerőpiaci hátrányt szenvedők számára az állami hivatalok és civil szervezetek összefogásaként működtetett tanácsadói rendszer, amelyben egyéni és csoportos tanácsadást biztosítanak. (Móré, 2012:114) A tartós munkanélküliség elszegényedést, a lakhatási körülmények romlását, a szegénység átörökítését idézheti elő, kitörni belőle az idő előrehaladtával egyre nehezebb. Ahhoz, hogy ezen a helyzeten változtatni lehessen, a segélyezési rendszer passzív eszközeiről az aktív eszközökre, azaz a közfoglalkoztatásban, a munkaerő-piaci programban való részvételre és a képzésre kell a hangsúlyt és a segítés módjait helyezni. A tartós munkanélküliek azok, akik általában a támogatott foglalkoztatás területén kapnak munkát. A tartós munkanélküliek számának és arányának változása figyelhető meg a szolnoki nyilvántartottak körében az 1. táblázatban.

3


2012. SZEPTEMBER

___________________________________________________________________

1. táblázat: A tartós munkanélküliek létszáma és aránya Szolnokon Időszak

Nyilvántartott álláskeresők átlagos létszáma (fő)

Tartós álláskeresők átlagos létszáma (fő)

Tartós álláskeresők aránya (%)

2007

2067

364

17,6

2008

2177

449

20,6

2009

3003

478

15,9

2010

3473

804

23,1

2011. I-III. n. év

3922

996

25,4

Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ adatai alapján, saját szerkesztés, 2011

Az 1. táblázat adatainak elemzése során megállapítható, hogy a tartós álláskeresők létszámának változása az összes regisztrált létszámon belül lineárisan növekedő tendenciát mutat. Az arányuk változása hullámzó, 2007-ben 17,6%, 2008-ban 20,6%, 2009-ben lecsökkent 15,9%-ra, 2010-ben újra emelkedett 23,1%-ra, 2011. I-III. negyedévében tovább nőtt, 25,4%-ra. A folyamatos növekedés több okra vezethető vissza. Egyrészt a nyugdíjkorhatár emelése miatt csökken a regisztrációból nyugdíjazás miatt kilépők száma. Ez pontosan azt a korosztályt érinti, akiknek az elhelyezkedési esélyei a munkaerő-piacon minimálisnak tekinthetők. Amíg nyugdíjra nem lesznek jogosultak az álláskeresők létszámát növelik, mégpedig a tartósakét. Másik ok, hogy azok, akik a válságban munkanélkülivé váltak - és korábban tartósan dolgoztak, éveken, évtizedeken keresztül egy helyen - nem tudnak új munkahelyet találni. Pályakezdők

A pályakezdők aránya az utóbbi három évben szintén emelkedő tendenciát mutatott. Annak ellenére, hogy ők a legmobilabb réteg, elhelyezkedésük mégis nehéz. Az iskolai végzettségen túl az életkor is nagyban befolyásolja a munkaerő-piaci helyzetet. A munkáltatók nagy része nem szívesen alkalmazza az iskolapadból éppen kikerült, friss végzettségű fiatalokat. A szakmával vagy diplomával rendelkezők esetében a leggyakoribb „hiányosság”, amit a munkáltatók kérnek, a munkatapasztalat, a gyakorlat. A pályakezdők másik csoportja, az alacsony iskolai végzettségűek. Legnehezebb az ő helyzetük, mert gyakran hátrányos helyzet is társul az alacsony végzettségükhöz. Nagyon szűkek és behatároltak az élet- és a munkaerő-piaci lehetőségeik. Összességében elmondhatjuk, hogy a pályakezdők munkanélküli státuszban induló élete nagyon lehangoló és negatív hatású az egyén szempontjából. A 2. táblázat adatai megmutatják, hogy a szolnoki regisztrált álláskeresők között milyen számban és arányban találhatók a pályakezdők.

4


2012. SZEPTEMBER

___________________________________________________________________

2. táblázat: A pályakezdők létszáma és aránya Szolnokon Időszak

Pályakezdők átlagos létszáma (fő)

Pályakezdők aránya (%)

2007

202

9,8

2008

179

8,2

2009

258

8,6

2010

324

9,3

2011. I-III. n. év

373

9,5

Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ adatai alapján, saját szerkesztés, 2011

A 2. táblázat adataiból látható, hogy a pályakezdők száma és aránya 2007-hez viszonyítva 2008ban csökkent, 2009-től azonban folyamatosan emelkedik. Számuk emelkedik, hiszen az álláskeresők összlétszáma is nő. Sok a szakképzetlen közöttük. Ők kevésbe keresettek, hiszen sem szakmával, sem munkatapasztalattal nem rendelkeznek. A szakképzettek és diplomások esetében a szakmai gyakorlat hiánya akadályozza meg sokszor a munkahelyre való bekerülést. A munkáltatók gyakran csak támogatással vesznek fel pályakezdőt. A támogatásra fordítható pénzügyi keret viszont évről évre csökken. A közfoglalkoztatottak helyzete

Szolnokon is az egyik legjelentősebb eszköz a munkanélküliség kezelésére a közfoglalkoztatás. Az „Út a munkához” program keretén belül 2009-ben 539 fő, 2010-ben 401 fő foglalkoztatása valósult meg. Az 1. ábrán a közfoglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti megoszlását figyelhetjük meg. 1. ábra: A közfoglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti megoszlása

8 általánosnál kevesebb

13%

0% 4% 0% 2%

Általános iskola 11%

Szakmunkásképző Szakiskola Szakközépiskola

11% 41% 18%

Gimnázium Technikum Főiskola Egyetem

Forrás: Saját kutatás, 2011

5


2012. SZEPTEMBER

___________________________________________________________________

Legnagyobb arányban az általános iskolai végzettségűek vannak 41%-kal, ezt követik 18%-kal a szakmunkás végzettségűek, 13%-kal a szakközépiskolát, 11%-kal a szakiskolát végzettek, illetve ugyanilyen arányban vannak a 8 általánosnál kevesebb végzettségűek. Gimnáziumot végzett 2%, főiskolát pedig 4%. A közmunka természetéből adódóan, amely elsősorban fizikai munkát jelent, magas az alapfokú és középfokú végzettségűek aránya. A törvény értelmében 2011. január 1-től közfoglalkoztatásra kötelezhető minden bérpótló juttatásban részesülő személy, és végzettségre való tekintet nélkül, bármilyen munkakört el kell vállalnia. A felsőfokú végzettségűek és a szakmával rendelkezők bizonyos százaléka nem fogad el bármilyen közmunkát, inkább vállalja, hogy megvonják tőle a bérpótló juttatást. Természetesen nem csak fizikai munkakörben lehet dolgozni közmunka keretében, vannak szellemi munkakörök is, számuk azonban jóval csekélyebb. Magas a 8 általános iskolát sem végzettek száma, vizsgálatomnál mind az 5 fő a nők köréből került ki. Ők azok, akik többnyire gyermekszülés miatt abbahagyták tanulmányaikat, és az a legelszomorítóbb, hogy nem is akarják befejezni. Így az ő helyzetük nem javítható, hiszen képzésbe sem vonhatóak be, munkaerő-piaci esélyük nem növelhető. Számukra egyetlen lehetőség a közfoglalkoztatás marad. Más független szervezeti kultúrához kapcsolódó kutatások is kimutatták, hogy az alacsony végzettségű nők a szakmaisághoz, munkatapasztalthoz való hozzállása alacsonyabb affinitást mutat mind a férfiakéhoz képest, mind magasabb, szakmával rendelkezőkéhez képest (Terjék– Dienesné, 2011:226). A 2. ábrán azt látjuk, hogy a vizsgált személyek közül hányan vettek részt rövid és hosszú idejű közfoglalkoztatásban. 2. ábra: A közfoglalkoztatás napi időtartama

40 35 30 25 f ő 20 15 10 5 0 4 órás

6 vagy 8 órás


A 2. ábrán látjuk, hogy a 45 fő közül 36 fő napi 4 órás, 9 fő napi 6 vagy 8 órás foglalkoztatásban vett részt. A 4 órás foglalkoztatás aránya jóval magasabb, amit a meghatározott létszámkeret magyaráz. Szolnokon a közfoglalkoztatásba bevonhatók létszámkerete 2011 évre: 924 rövid idejű foglalkoztatás és 71 fő hosszú idejű foglalkoztatás tekintetében. Természetes tehát, hogy a vizsgált személyek is jóval többen kerültek ki a rövid idejű közfoglalkoztatásban résztvevők közül. A létszámkeret ilyen arányú alakulása egyrészt a finanszírozás eltérése miatt alakult ki: rövid idejű közfoglalkoztatás esetében az állami támogatás 95%, az önrész 5%, míg hosszú idejű közfoglalkoztatásnál az állami támogatás 70%, az önrész 30%. Másrészt annak érdekében, hogy minél több álláskeresőt lehessen bevonni a munkába, sokkal nagyobb létszámkeretet kellett adni a rövid idejű közfoglalkoztatásnak. A 3. ábrán azt látjuk, hogy a kérdőívet kitöltők közül hányan mennyi ideig dolgoztak.

6


2012. SZEPTEMBER

___________________________________________________________________

3. ábra: A közfoglalkoztatás hossza

25 20 15 fő 10 5 0 1-2 hónap

3-4 hónap

5 vagy annál több hónap


A 3. ábra alapján megállapíthatjuk, hogy a foglalkoztatottak nagy része - 40 fő - maximum 4 hónapig dolgozott, 5 vagy annél több hónapig csak 5 fő. Megvizsgáltuk, hogy milyen előnye illetve milyen hátránya van a két foglalkoztatási formának. A rövid idejű foglalkoztatás hátránya, hogy a napi 4 órás bér, mely munkakörtől függően havi bruttó 39.000 Ft vagy 47.000 Ft nem elég a megélhetéshez, illetve nem sokkal több, mint a segély összege. Időtartama maximum 4 hónap, mely szintén nagyon kevés. Ez nem jó sem a munkavállalónak, sem a munkáltatónak. Bizonyos munkakörök esetén, mint például a pedagógiai asszisztens, gyermek és ifjúsági felügyelő, vagy akár egy iskolai portás esetében is, kifejezetten hátrányos a gyakori személycsere. Mivel a törvény értelmében nincs lehetőség a hosszabbításra, új embereket kell megszoknia mind a munkaadónak, mind - példám esetében - a gyerekeknek is. A munkaadó nagyon sokszor ragaszkodna a jól bevált munkaerőhöz, de nincs lehetőség a továbbfoglalkoztatására. A rövid idejű foglalkoztatás előnye, hogy jóval több személyt lehet így bevonni a munka világába. Ez volt a cél is, hogy az esetlegesen évek óta segélyből élő emberek újra visszakerüljenek a munkaerőpiacra, illetve a segélyért tegyenek is valamit, ne csak elvárják azt az államtól. Kérdés az, hogy a pár hónap leteltével át tudnak-e menni a piaci foglalkoztatásba, el tudnak-e helyezkedni, vagy visszakerülnek a segélyezettek körébe, és várják a lehetőséget az újabb közfoglalkoztatásra. A hosszú idejű közfoglakoztatásnak csak az előnyös oldala látszik. A munkabér összege 78.000 Ft, vagy 94.000 Ft, illetve ezek 6 órára számított arányos része. Itt nem csak a bérpótló juttatásban részesülők lehetnek a munkavállalók, hanem bármely regisztrált álláskereső. A hosszabb időtartam miatt több perspektíva látszik, illetve a munkáltatónak lehetősége van ugyanazt a személyt egymás után többször is alkalmazni. Egyetlen hátránya, hogy jóval kevesebb álláskereső vonható be ilyenformán a foglalkoztatásba. A 4. ábrán a közfoglalkoztatásban résztvevők elhelyezkedési esélyeit láthatjuk.

7


2012. SZEPTEMBER

___________________________________________________________________

4. ábra: A közfoglalkoztatásban résztvevők elhelyezkedési esélyei

80% 70% 60%

Szakmájában el tud helyezkedni

50%

Végzettsége alkalmas az elhelyezkedésre

40% 30% 20% 10% 0% Igen

Nem


A 4. ábrán látjuk, hogy bár a megkérdezettek 40%-a alkalmasnak tartja végzettségét az elhelyezkedésre, erre esélyt csak 27% lát. 60% szerint a végzettségük nem alkalmas az elhelyezkedésre, ők nem is látnak rá esélyt. Szakmájában nem lát esélyt az elhelyezkedésre, aki még nem dolgozott szakmájában, nincs gyakorlata. Másik réteg, akit az életkora miatt nem alkalmaznak a munkáltatók, mondván, hogy öreg. Tapasztalatom szerint napjainkban már sok 40 éves munkavállaló is ezt az elutasítási indokot kapja, persze nem hivatalosan. Mindkét esetben az segíthet az elhelyezkedésben, ha valamilyen támogatást tud a munkáltató igénybe venni az adott személy alkalmazása során. Egyetértve Vántus (2010) véleményével, azok helyzetén, akiknek a végzettsége nem alkalmas az elhelyezkedésre, elsősorban át- vagy továbbképzésben való részvétel segíthet. Ezek után érdekes lesz összevetni a fenti eredményt az 5. ábrával, mely a közfoglalkoztatásban résztvevők képzési hajlandóságát mutatja. 5. ábra: A közfoglalkoztatásban résztvevők képzési hajlandósága

2% 42%

Igen Nem

56%

Később


8


2012. SZEPTEMBER

___________________________________________________________________

Az 5. ábra szerint képzésben 42% venne részt, mely meglepően kevés ahhoz képest, hogy a válaszadók 60%-a nem tartja meglévő szakképzettségét alkalmasnak az elhelyezkedésre. Nagyon fontos lenne, hogy minél többen szerezzenek szakmát, hiszen a mai munkaerő-piacon jól képzett szakmunkásokból van hiány. Szolnokon például jóval több fémipari szakmunkásra lenne szükség (hegesztő, lakatos, stb. ). KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az első feltevésem, mely szerint a közfoglalkoztatásban elsősorban alacsony iskolai végzettségű, többségében szakképzetlen személy vett részt, beigazolódott, mivel a megkérdezettek több mint fele legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Ehhez kapcsolódóan a második feltevésem is igazolást nyert, főleg fizikai munkakörben dolgoztak. Ez azt is jelenti, hogy a közfoglalkoztatás elsősorban ennek a munkanélküli rétegnek jelent megoldást. Az a hipotézisem, mely szerint a helyzetük javítása érdekében szeretnék magukat képezni, nem igazolódott be. A helyzetük javítása érdekében csak kisebb részük hajlandó tanulni, képezni magát, növelni esélyét az elhelyezkedésre. A képzési hajlandóság elsősorban azoknál jelenik meg, akik már rendelkeznek valamilyen szakmával, vagy legalább középfokú végzettséggel. Ők szeretnének új szakmát, vagy valamilyen kiegészítő ismeretet meglévő tudásuk mellé. Akik eddig is „jól” elvoltak segédmunkásként, nem nagyon akarnak változtatni, nehéz őket rávenni a tanulásra. A negyedik hipotézisem is igazolást nyert, mely szerint az elsődleges munkaerő-piacon szeretnének inkább dolgozni, illetve hosszú idejű közfoglalkoztatásban. A megkérdezettek többsége 2011-ben rövid idejű közfoglalkoztatásban vett részt, mindössze napi 4 órás munkában, jellemzően 2-4 hónap időtartamban. A bérük is ennek megfelelően igen alacsony volt. Szeretnének a jövőben hosszabb ideig, tartósan, legalább napi 6 órában dolgozni. Ez jelentene számunkra előrelépést anyagilag is a segélyhez képest. A többség szeretne a közfoglalkoztatás helyett az elsődleges munkaerő-piacon állást találni, és hosszú távon dolgozni. Ez csak kevés esetben sikerül, ennek azonban elsősorban nem a munkakeresők az okai, hanem az, hogy Szolnokon nincs elég munkahely. A város vezetésének egyik legfontosabb feladata, hogy minél több befektetőt „csábítson” a városba, ami a gazdasági válságnak köszönhetően nem kis feladat. Az aktív foglalkoztatáspolitikai programok közül - bár az elemzések szerint a legdrágábbak a képzések, melyeknek célja a foglalkoztathatóság hosszú távú növelése - úgy gondolom, hogy a képzés az egyik legfontosabb. A nagytömegű szakképzetlen munkaerő csak a szakképzés vagy átképzés után lesz piacképes. Egyik cél az, hogy minél több embert bevonjunk a képzésbe. Azt azonban látni kell, hogy a munkanélküliek nem minden rétege képes és hajlandó ebben részt venni. Egy részük nem rendelkezik a tanuláshoz szükséges feltételekkel, nincs motivációjuk, az ő számukra a képzés nem jelent megoldást. Másik célként azt kell kitűzni, hogy minél több pályakezdő legalább egy szakmával a zsebében kerüljön ki a munkaerő-piacra, minél kevesebb legyen a csupán nyolc általános végzettségű fiatal. Úgy gondolom, hogy a képzettségi szint növekedése egy városon, egy országon belül mindenképp a gazdaság fejlődéséhez vezet, melyre már az Európai Unión belül született is pozitív példa (Írország 1995-2006 között). A foglalkoztatottság növelésében az egyéb munkaerő-piaci programok is hathatós segítséget adhatnak. Itt szeretném megemlíteni a foglalkoztatáshoz adható támogatásokat, pl. a bértámogatás, mely közvetlen formában segíti a munkavégzéshez az adott személyt. Ide sorolható még a vállalkozóvá válási és az önfoglalkoztatási támogatás, mely a vállalkozások számát hivatott növelni. Lehetőség szerint minél nagyobb keretösszeget kellene biztosítani ezekre a támogatásokra és minél több ember számára elérhetővé tenni. Az elhelyezkedés elősegítésében nagy szerepe van a munkakeresésben való aktív segítségnyújtásnak, melyben fontos feladata van a munkaügyi központoknak. Az itt dolgozó szakemberek a pályakezdőknek, a munkanélkülivé válóknak hathatós segítséget nyújtanak.

9


2012. SZEPTEMBER

___________________________________________________________________

Pályatanácsadással, álláskeresési technikák megismertetésével, állásinterjúra való felkészítéssel, önéletrajz-írással, és egyéb, munkahely-kereséssel kapcsolatos információkkal segítik a hozzájuk fordulókat. Különböző tréningeket szerveznek az előzőeket segítendő, melyeken a részvétel lehetősége mindenki számára adott, és amelyen véleményem szerint minden álláskeresőnek részt kellene vennie. Az előzőek alapján megállapítható, hogy a közfoglalkoztatás rendszere, bár vannak kisebbnagyobb hiányosságai és buktatói, mégis csak hasznos mind a gazdaság, mind a társadalom szempontjából. A folyamatos módosító rendelkezések a rendszer tökéletesítését kívánják szolgálni. Irodalomjegyzék: Buják A. (2011): Ásóval, lapáttal a világ ellen, 168 Óra XXIII. évf. 44. sz. 30-33. p. Czomba S. (2010): Nemzeti Közfoglalkoztatási Program című előadás, 2010.10.26. Szolnok Ferge Zs. (2008): Rögös út a munkához, Népszabadság 2008. április 13. 3. p. Luczek S. (2008): Egy út, amely valóban elvezet a munkához, Kapocs 7. évf. 39. sz. 15. p. Móré M. (2012): A tanácsadás és a kommunikáció szerepe a munkaerőpiaci hátrányok leküzdésében. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen 110-116. p. Terjék L. – Dienesné K.E. (2011): A biztonsági kultúrának, mint a szervezeti tőke egyik elemének a vizsgálata, A Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására Közleményei, Vezetéstudományi tematikus szám, III. évfolyam 1-2. szám (No. 5-6.) Egyesület Közép-Európa Kutatására kiadása, Szeged.. ISSN 2062-1396, HU ISSN 2062-1396 INTERNET 1: http://www.afsz.hu 222-229. p INTERNET 2: Közfoglalkoztatásról kormányrendeletben http://www.jogiforum.hu/hirek/26288 Vántus A. (2010): A foglalkoztatottság jellemzőinek változása Hajdú-Bihar megyei állattenyésztő gazdaságokban. IV. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl konferencia. Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására Közleményei. II. évf. 2-3. sz. (No. 3-4.) ISSN: 2062-1396 24-31. p.

10

A KÖZFOGLALKOZTATÁS, MINT A MUNKANÉLKÜLISÉG CSÖKKENTÉSÉNEK ESZKÖZE

Recommend Documents