Dr. Bíró Endre: (Jogismeret Alapítvány)
A közérdekûnek nem minõsülõ önkéntességrõl és végzésének törvényességi feltételeirõl (E tanulmány az Önkéntes Központ Alapítvány és a Jogismeret Alapítvány között, a TÁMOP – 5.5.2/09/1-2009-0001 „Integrált megyei Önkéntes Centrum fejlesztés országos szinten” címû projekt keretében „Tájékoztató anyag készítése a Köt.-ön kívüli önkéntes tevékenység jogi vonatkozásairól” feladat megvalósításához létrejött megbízási szerzõdés teljesítéseként készült.) I. A fogalomkör A közérdekû önkéntes tevékenységrõl szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény (Köt.) 1. § (3) bekezdése „legitimálja”, tartja a törvényesség keretein belül egyáltalán a Köt. hatálya alá nem tartozó, nem-közérdekû, egyéb önkéntességek gyakorlását: „(3) E törvény nem érinti a 3. § (1) bekezdésén kívüli személynél, szervezetnél, illetve tevékenységi körben más vagy mások javára, ellenszolgáltatás nélkül végzett önkéntes tevékenységet.” A fenti rendelkezés alapján ugyanis jogszerûen állítható, hogy az önkéntes tevékenység kategóriába tartozik az olyan esetkör is, amely ugyan nem felel meg a közérdekû önkéntesség törvényben leírt feltételeinek (például, mert a munkáltató szervezésében zajlik; nincsen a Köt. szerinti fogadó szervezet vagy van ugyan, de az nem tartozik a Köt. hatálya alá; nem született önkéntes szerzõdés; változó és ismeretlen számú önkéntes végzi a tevékenységet ad hoc tömegmunkaként; stb.), de nem is valósítja meg más jogviszonyok jellemzõ tényállási elemeit: például a megbízásét, a vállalkozásét, az ajándékozásét, a közérdekû kötelezettségvállalásét, a munkajogi viszonyét, az alkalmi munkáét, a bejelentés nélkül végzett munkáét, a közcélú munkáét, vagy az adózatlan jövedelemét, fekete természetbeni juttatásét. A jelen cikk arról szól, hogy miként kell, lehet a nem-közérdekû önkéntes tevékenység körülményeit úgy alakítani, feltételeit úgy megállapítani, nyilvántartását és adminisztrációját úgy végezni, szolgáltatásait úgy meghatározni, hogy ezek ne legyenek azonosak valamely másik polgári jogi, közigazgatási, munkajogi, szabálysértési, adóügyi tényállás lényeges elemeivel. Az elsõ leszögezendõ állítás, hogy a Köt. 3.§ (1) bekezdésében írt fogadó szervezetek csak a Köt. szerinti önkéntességet folytathatják. Tehát a számukra a Köt. mellõzése nem lehetséges! TÁMOP-5.5.2-09/1-2009-0001
1
A Köt.-ön kívüli körben létrejött önkéntes jogviszony általános fogalmához – törvényi definíció hiányában – segítségül kell hívnunk az elhatárolandó többi jogviszony lényeges fogalmi elemeit; ugyanis ezek hiánya és az önkéntesség alapvetõ fogalmi elemei (úgymint az önkéntes más jogviszonytól független saját elhatározása + az önkéntes tevékenység ellenszolgáltatás nélkülisége) adják ki ezt a kategóriát. Az önkéntes segítésrõl társadalmi kezdeményezésként az Önkéntes Központ Alapítvány szervezésében 2003. évben készített törvényjavaslat1 az „önkéntes segítés” fogalmát az alábbiak szerint fogalmazta meg: „Önkéntes segítés a magánszemély által más vagy mások javára kényszer és ellenszolgáltatás nélkül végzett tevékenység, ha ez nem tartozik más jogviszony által meghatározott jogok vagy kötelezettségek körébe. Nem önkéntes az a segítõ tevékenység, amelynek alapja munkaviszonynak vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonynak megfelelõ tartalmú jogok gyakorlása illetve kötelezettségek teljesítése. Ellenszolgáltatásnak minõsül minden olyan vagyoni elõny, amelyhez az önkéntes segítõ vagy közeli hozzátartozója az önkéntes segítéshez kapcsolódóan jut. Ellenszolgáltatásért történik a segítés abban az esetben is, ha egy másik jogviszonyból eredõ kötelezettséget az önkéntes segítéssel teljesítenek.” Az önkéntes jogviszony a fentiek értelmében tehát atipikus polgári jogi viszony, amely az önkéntes illetve a szervezõ, vagy/és az önkéntes illetve a segített személy között létrejött önkéntességre vonatkozó megállapodás, szerzõdés alapján jön létre. (Hasonlóan például a támogatási jogviszonyhoz, s az ezt létrehozó támogatási szerzõdéshez, amely szintén a Polgári Törvénykönyvben nem nevesített polgári jogi szerzõdéstípus, s a gyakorlat alakította ki elhatároló jellegzetességeit a közigazgatási hatósági szerzõdéshez vagy a polgári jogi megbízási szerzõdéshez viszonyítva.) II. Elhatárolás a hasonló jogviszonyoktól Az önkéntes tevékenységre létesült önkéntes jogviszony: a.) Nem a Ptk. 474.§-ában meghatározott megbízási jogviszony, mert az önkéntes nem feltétlenül a segített személy megbízásából jár el, s nincsen ellenszolgáltatása a tevékenységének. De nem is a Ptk. 484. §-a szerinti megbízás nélküli ügyvitel, mert az önkéntes által a segített személy javára nyújtott szolgáltatás nem feltétlenül a megbízás tárgyaként meghatározható valamely „feladat ellátása” történik, hanem lehet az önkéntesség tárgya bármi más: egy eredmény létrehozása, szolgáltatás nyújtása, jogok keletkeztetése és módosítása, stb.
1
Önkéntesség Magyarországon Konferenciakötet, ÖKA 2003. 23.old. TÁMOP-5.5.2-09/1-2009-0001
2
b.) Nem a Ptk. 389.§-ában meghatározott vállalkozási jogviszony, mert az önkéntes nem feltétlenül a segített személy javait gyarapítandó hozza létre az eredményt, s nincsen ellenszolgáltatása a tevékenységének. Nem feltétlenül a vállalkozási jogviszonyt meghatározó „eredmény” létrehozása történik, hanem lehet az önkéntesség tárgya bármi más is: egy feladat ellátása, szolgáltatás nyújtása, jogok keletkeztetése és módosítása, stb. c.) Nem a Ptk. 579.§-ában meghatározott ajándékozási jogviszony, mert nem valamely ingóság, ingatlan vagy jog átruházásáról szól (s nem is feltétlenül az önkéntes saját vagyonának rovására, amely az ajándékozásnak fogalmi eleme), hanem a segített személy javára szolgáló tevékenységrõl. d.) Nem a Ptk. 593 §-ában meghatározott közérdekû célra kötelezettségvállalás, mert nem feltétlenül valósít meg közérdekû célt az önkéntes segítõ, s nem is feltétlenül vagyoni szolgáltatást teljesít. e.) Nem a Munka Törvénykönyve által szabályozott munkajogi viszony, mert az önkéntes tevékenység nem feltétlenül a segített irányítása alatt zajlik, s nincsen a jogviszonyban jelen a munkabérnek megfelelõ ellenszolgáltatás. Ugyanezen okokból nem minõsül az önkéntesség alkalmi munkának (egyszerûsített foglalkoztatásnak) és háztartási tevékenységnek sem. f.) S nem is a 2005. évi LXXXVIII. törvény szerinti közérdekû önkéntes jogviszony, mert az önkéntes segítés keretszervezete, címzettje sem a Köt. szerinti fogadó szervezet, hanem más személy. A jogszabályok nagy mértékben harmonizáltak abban, hogy az „önkéntes”, „önkéntesség” alatt a Köt. szerinti közérdekû önkéntes tevékenységet, jogviszonyt értik és használják is. (A Köt. rendelkezései és hivatkozásai tekintetében szinte az összes vonatkozó jogszabályban – például az adójogban, munkajogban, idegenrendészeti jogban - a közérdekû önkéntesség jogi szempontból harmonizált hivatkozásai találhatóak.) Néhány kivétel van a jogi szabályozásban, amely jogszabályok a tágabb értelmû önkéntességet, „önkéntes segítõt” hivatkozzák, vagy sorolják fel a jogszabály egyegy rendelkezésében; meglátásunk szerint korántsem véletlenül, hanem kifejezetten tudatos jogalkotói döntés eredményeképpen: 1. Az egészségügyi tevékenységre mûködési engedély nélküli jogosultság az önkéntes segitõi tevékenységben. (2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseirõl 7.§ (2) bek. i) pont; 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeirõl, valamint a mûködési engedélyezési eljárásról 6. § (1) bek. TÁMOP-5.5.2-09/1-2009-0001
3
2. A közösségi pszichiátriai ellátást segítõ közösségi gondozó a munkájába bevonja az ellátott személy lakókörnyezetében megtalálható önkéntes segítõket, így különösen a családtagokat, szomszédokat és egyéb, az ellátottal kapcsolatban álló önkéntes közremûködõket. (1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és mûködésük feltételeirõl 39/G.§ (2) bek.) 3. A gyermekjóléti szolgálat családgondozója kezdeményezni köteles a társadalmi szervezetek és önkéntes segítõk közremûködését. (15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és mûködésük feltételeirõl (4) 23.§ (4) bek.)
III. A közérdekû önkéntes tevékenységen kívül esõ önkéntesség A közérdekû önkéntes tevékenységen kívül esõ önkéntességek az alábbi körülmények miatt nem minõsülhetnek a Köt. által szabályozottnak: a.) Nem a Köt. szerinti fogadó szervezetnél történik az önkéntes segítés, hanem fogadó szervezetnek nem minõsülõ más személynél (magánszemélynél, cégnél, jogi személynek nem minõsülõ közösségeknél) b.) Nem jön létre sem szóban, sem írásban önkéntes szerzõdés. c.) Nem érvényesülnek a Köt. korlátozó szabályai az önkéntes tevékenység idõtartamát és idõkorlátait, alanyait, az önkéntes szerzõdés tartalmát és alakiságát tekintve. d.) Az önkéntest nem illetik meg az önkéntes tevékenységhez kapcsolódó külön jogok; s az ezek érvényesülését biztosító kötelezettségek sem terhelnek senkit a jogviszonyban. (biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása, a szükséges pihenõidõ, tájékoztatás illetve irányítás, szolgáltatások, biztosítás, stb.) e.) Az önkéntest nem terhelik jogi kötelezettségek a szakmai mûveleteket, szervezeti szabályokat, adatkezelést, utasításfogadást illetõen. f.) Az önkéntes által a segítés során bárkinek okozott kárért csak és kizárólag az önkéntes felel, senki más. (Sem a fogadó, sem a segített személy vagy szervezet, ha nem volt a Köt. szerinti fogadó szervezet.)
TÁMOP-5.5.2-09/1-2009-0001
4
g.) Nincsen a Köt. szerint az önkéntes tevékenység esetleges szervezõje közigazgatási nyilvántartásba véve; s nincsenek az önkéntesek által végzett segítõ tevékenységek sem a Köt. szerint nyilvántartva.
Tipikus Köt.-ön kívüli önkéntesség-szituációk: - vállalati önkéntesség (a munkáltató szervezésében); - családi, rokoni, ismeretségi segítés (kaláka); - ad hoc, aktuális, spontán, sürgõs önkéntes segítés (például katasztrófa -, baleset -, veszélyek következményeinek elhárítása); - közösségek tagjainak egymást -, közösségüket -, és másokat segítõ tevékenységei; - közösségi célok egyéni tevékenységekkel vagy informális kis csoportok által történõ segítése (például szemétgyûjtés, közterület tisztítása, faültetés, stb.) A fenti esetekben és körülmények között nincsen mód és lehetõség arra, hogy a Köt. által szabályozott feltételek között valósuljon meg az önkéntesség. Nem állnak be azok a törvényességi feltételek, amelyek megléte szükséges a közérdekû önkéntes jogviszony létezésének bizonyításához, s ebbõl következõen a más fajta munkavégzésre irányuló jogviszonynak minõsítés kizárásához; valamint a kapcsolódó adó- és járulékkedvezmények igénybevételéhez. Ezek a kedvezmények és mentességek ahhoz kapcsolódnak, hogy a Köt. szerint nem minõsülnek ellenszolgáltatásnak azok a vagyoni elõnyök, amelyekhez az önkéntes vagy közeli hozzátartozója az önkéntes tevékenységhez kapcsolódóan jut: 1. az önkéntes segítéshez kapcsolódó munkaruházat, védõfelszerelés és anyag, 2. az önkéntes tevékenységhez szükséges utazásnak, szállásnak, étkezésnek az önkéntes részére történõ biztosítása, illetve ezek bizonylattal igazolt költségének az önkéntes részére történõ megtérítése; 3. az önkéntes részére kiküldetési rendelvény alapján a saját személygépkocsinak az önkéntesség érdekében történõ használatára tekintettel, bizonylat nélkül elszámolt költségtérítésként adómentesen kifizetett összegek; 4. az önkéntesnek a tevékenység biztonságos ellátása érdekében biztosított védõoltás, szûrõvizsgálat és más betegségmegelõzõ szolgáltatás; 5. az önkéntes részére biztosított - a közérdekû önkéntes tevékenység ellátásához szükséges - iskolarendszeren kívüli képzés költségei, TÁMOP-5.5.2-09/1-2009-0001
5
6. az önkéntes tulajdonában álló, az önkéntességhez igénybe vett állat élelmezésének, ellátásának, képzésének biztosítása, illetve ezek bizonylattal igazolt költségének az önkéntes részére történõ megtérítése, 7. az önkéntes tevékenységre kötött felelõsségbiztosítás illetve annak díja;
élet-,
egészség-,
baleset-
és
8. külföldön végzett vagy külföldi által Magyarországon végzett önkéntes tevékenység esetén adott napidíj, ha annak egy hónapra számított összege nem haladja meg a kötelezõ legkisebb munkabér mindenkori havi összegének húsz százalékát; 9. az önkéntes tevékenységéért nyújtott jutalom, feltéve, hogy annak éves összege nem haladja meg a kötelezõ legkisebb munkabér mindenkori havi összegének húsz százalékát; A fenti juttatások – abból következõen, hogy a Köt. rendszerében nem minõsülnek ellenszolgáltatásnak – adó és járulékmentességet élveznek az adójogszabályokban. Ha viszont ezeket a juttatásokat a Köt. feltételrendszerén kívüli önkéntes vagy más jogviszonyban nyújtják, ezek a mentességek és kedvezmények nem érvényesülnek feltétlenül. Adójogi megítélésük függ egyrészt attól, hogy a közérdekû önkéntes jogviszonyon kívül milyen másik jogviszonyhoz kapcsolható a juttatás; másrészt pedig attól, hogy a juttatás (szolgáltatás, vagyoni elõny, jövedelem) önmagában milyen adójogi minõsítésû. Azt nem állíthatjuk, hogy a Köt.-ön kívüli önkéntességhez nyújtott Köt. szerinti juttatások feltétlenül és teljes körûen adókötelessé válnak; de azt sem állíthatjuk, hogy megõrzik nem-ellenszolgáltatás minõsítésüket. Csak annyit állíthatunk jogalkalmazóként errõl a kérdésrõl, hogy amíg a Köt. szerint nyújtott juttatások nem-ellenszolgáltatás jellegét nem kell külön bizonyítani, mert azt a törvény kimondja; addig a Köt.-ön kívüli önkéntesség során az önkéntes tevékenységhez kapcsolódóan a magánszemély javára biztosított különbözõ juttatások adójogi minõsítéséhez szükséges tényeket egy esetleges ellenõrzéskor vagy jogvitában az önkéntesség szervezõjének, jogosultjának és magának az önkéntesnek kell bizonyítania! IV. A Köt.-ön kívüli önkéntesség szervezésekor fontos szempontok Kétféle szempontot szervezõjének:
kell
szem
elõtt
tartani
a
Köt.-ön
kívüli
önkéntesség
a.) egyik az adóköteles juttatások elkerülésének szempontja; b.) másik a munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól elhatárolódás szempontja. TÁMOP-5.5.2-09/1-2009-0001
6
A Köt.-ön kívüli önkéntesség szervezõjének a fentiek értelmében tehát arra kell ügyelnie, hogy: a.) Ha lehetõség van rá, akkor magát az önkéntes tevékenységet is, de különösen az önkéntességhez kapcsolódó juttatásokat a Köt. hatálya alá tartozó szervezeten, intézményen keresztül történõ lebonyolításban szervezzék meg. Ez jár a legkisebb kockázattal az önkéntes tevékenység, valamint az ehhez rendelt juttatások eltérõ jogi minõsítése és az ebbõl következõ hátrányos jogkövetkezmények alkalmazásának veszélye szempontjából. Akár az önkéntességgel támogatandó intézmény maga, akár annak fenntartója, akár az iskolák, óvodák, kórházak mögé szervezõdött alapítványok, akár az adott ágazatban segítõ szolgáltatásokat nyújtó és szervezõ közhasznú civil szervezetek fogadó szervezetnek minõsülnek a Köt. szerint; tehát a velük történõ együttmûködésben az önkéntesség nagyobb biztonsággal szervezhetõ, mint a megkerülésükkel, informális és direkt módokon. b.) A Köt.-ön kívüli körben foglalkoztatott önkéntesek ne részesüljenek ellenszolgáltatásnak minõsíthetõ juttatásokban; (mert sima jövedelemként és általános kifizetésként, természetbeni juttatásként fogja kezelni az adórendszer és a jogi személyek számvitele), vagy ha részesülnek, akkor a fenti juttatásokat az önkéntesek közvetlenül, egyenként, tételesen az önkéntes tevékenységhez rendelten kapják (az önkéntes tevékenység helyszínén, idõpontjában); s ne általánosan, semmiképpen ne tág alanyi körben (például a nagyvállalati dolgozói minõségükben), s még véletlenül sem a más jogviszony alapján járó juttatással együtt. (Például a munkavállalói útiköltség-térítéssel együtt számfejtve.) A Köt.-ön kívüli önkéntes tevékenységhez kapcsolódó szállítás, étkeztetés, munkaruha- és védõeszköz típusú természetbeni juttatásokat lehetõleg olyan személy (magánszemély, közösség vagy jogi személy) nyújtsa, akinek nem jogi kötelezettsége a szolgáltatás felhasználásának egyénre bontott, tételes igazolása. Egy sportrendezvény résztvevõinek nyújtott ellátást – ebbõl a szempontból – jobb, ha egy magánszemély szponzor nyújtja a helyi vendéglõs TÁMOP-5.5.2-09/1-2009-0001
7
útján, mint ha az önkéntességgel támogatott költségvetési intézmény, vagy a fenntartó önkormányzat. Ebben az esetben ugyanis minden szolgáltatás (ételrendelés, általános forgalmi adó, árbevétel a szabályszerû megrendelés ellenében) törvényesen valósul meg. c.) A Köt.-ön kívüli önkéntesség szervezõjének, fogadójának, jogosultjának bizonyítani kell tudnia, hogy nem munkajogi viszonyon, s nem valamely polgári jogi viszonyon (megbízás, vállalkozás, tagsági jogviszony) belüli tevékenység és juttatás történt. Ennek legbiztosabb módja, ha egy jelenléti ívvel vagy regisztrációval kombinált nyilatkozat (mintegy önkéntes szerzõdésként) kerül aláírásra, elfogadásra vagy rögzítésre bármilyen technikai módon az önkéntes illetve a szervezõ vagy a segített személy, intézmény által. Ily módon megállapításra kerül, hogy önkéntes segítésrõl van szó (nem más jogviszonyról); s hogy nem vélelmezhetõ több munkaidõ, más tevékenység, és további önkéntesek, mint amelyrõl a dokumentum tanúskodik. Hogyan lehet e követelményeknek megfelelni; milyen nyilvántartási, adminisztrációs módszerekkel lehet a Köt.-ön kívüli önkéntesség törvényességének bizonyíthatóságát elõsegíteni? Nézzük végig, hogy az egyes Köt.-ön kívüli önkéntességi esetkörökben milyen nyilvántartási, adminisztrációs technikákkal lehet a fenti, b.) pont alatti követelményeknek megfelelni: -
Vállalati önkéntesség (a munkáltató szervezésében) esetében az önkéntes tevékenység helyszínén a címzett, jogosult által aláírt dokumentum (jegyzõkönyv, emlékeztetõ, megállapodás, feljegyzés, segítési okirat, vagy valami hasonló) készüljön arról, hogy kik (magánszemélyek nevei), milyen idõtartamban (mennyi órát), milyen tevékenységet végeztek ellenszolgáltatás nélkül.
-
Családi, rokoni, ismeretségi segítés (kaláka) esetében annak bizonyítási lehetõségét kell megteremteni, hogy segítségével kizárható legyen a „feketemunka” gyanúja. Erre kiválóan alkalmas lehet például az amúgy is kötelezõen vezetendõ építési napló, amelybe az elvégzett munka bejegyzése mellett az ezt teljesítõ önkéntesek száma is feljegyezhetõ.
TÁMOP-5.5.2-09/1-2009-0001
8
-
Ad hoc, aktuális, spontán, sürgõs önkéntes segítés (például katasztrófa -, baleset -, veszélyek következményeinek elhárítása) esetében a segítéssel érintett személynek, szervezõ vagy fogadó szervezetnek kell tudnia bizonyítani, hogy a jelen lévõ munkát végzõk nem vállalkozók, s nem is hivatásos szolgálatukat teljesítõk, hanem szervezett vagy egyéni önkéntes segítõk. Ennek érdekében a lehetõ legegyszerûbb, de mindenképpen napi idõszerûséggel készült dokumentum (részvételi jegyzék, segítési napló, mentési krónika, stb.) bizonyítsa, hogy mikor, kik (hány önkéntes) és milyen tevékenységet végeztek ellenszolgáltatás nélkül.
-
Közösségek tagjainak egymást -, közösségüket -, és másokat segítõ tevékenységei (például rendezvények lebonyolításában, segítõ szolgáltatások nyújtásában, ellátások biztosításában, infrastruktúra karbantartásában, stb.). Ebben a körben elsõként azt kell hangsúlyozni, hogy az egyesületi tagok önkéntes tevékenységére a tagsági jogviszonyuk irányadó. Ugyanez a helyzet a társadalmi szervezet tevékenysége körében végzett önkéntes tevékenységre is; például a barlangi mentõk akcióban, vagy az egyesületi tagok segítõ közremûködése a rendezvény, fesztivál, bajnokság lebonyolításában. Ezekre a helyzetekre tehát az egyesületi mûködés szabályai irányadóak; a közremûködést kérõ személy adminisztrációs kötelezettsége arra vonatkozik, hogy legyen együttmûködési megállapodás, szerzõdés az egyesülettel. Ebben kell szólni a hozzávetõleges segítõi létszámról, az általuk ellátandó feladatokról és tevékenységekrõl; valamint az ellenszolgáltatás kizártságáról és a biztosítandó feltételekrõl.
-
Közösségi célok egyéni tevékenységekkel vagy informális kis csoportok által történõ segítése (például szemétgyûjtés, közterület tisztítása, faültetés, stb.). Az ilyen típusú önkéntességek szervezõje, címzettje, érdekeltje tipikusan a települési önkormányzat, vagy a lakásszövetkezet, társasház, egyházi közösség, szûkebb lakóközösség (utca, tér, körzet, lakótelep, városnegyed), intézményi érdekeltségi kör (iskola, óvoda, mûvelõdési ház). Az önkéntes tevékenységeknek ezek a „címzettjei” fordítsanak annyi gondot és figyelmet a civil erõforrás-bevonás törvényességének bizonyítására, hogy az akcióról készül egyszerû dokumentáció a résztvevõi létszám megállapításával, az önkéntes tevékenység rögzítésével, a szervezõ által biztosított eszköz, anyag, felszerelés
TÁMOP-5.5.2-09/1-2009-0001
9
felsorolásával, valamint a részt vevõ személyeknek nyújtott ellenszolgáltatás kizártságának megállapításával.
V. Összefoglalás A közérdekû önkéntes tevékenyégrõl szóló törvény (Köt.) hatályán kívüli körben végzett önkéntességet a lehetõ legnagyobb mértékben és arányban célszerû a Köt. szerint fogadó szervezetként is mûködõ jogalanyon keresztül szervezni és bonyolítani. Megéri ezt a fáradtságot és esetleges körülményességet, áttételességet az a körülmény, hogy ebben az esetben magának a tevékenységnek az önkéntes jellege -, valamint az önkénteseknek nyújtott juttatások ellenszolgáltatáson kívüli jellege nem igényel külön bizonyítást, mert hiszen törvényen alapul. Ha nem lehetséges az önkéntességet a Köt. hatálya alá bevinni, s abban a körben a törvénynek megfelelõen végezni, akkor a tevékenység az önkéntes segítésnek a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) alapján létrejött, atipikus polgári jogviszonya alapján zajlik. Az ilyen önkéntesség érintettjeinek (szervezõnek, fogadónak, segítettnek és önkéntesnek) arra kell jogi értelemben figyelni, hogy a tevékenység bizonyítottan elhatárolható legyen más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól; például a munkajogi viszonytól, megbízási jogviszonytól, a más kötelmi jogviszonyba történõ beszámítástól, stb.) Ennek lehetséges adminisztrációs, nyilvántartási és bizonyítási eszközeit (IV. fejezet) el kell készíteni, vezetni kell, figyelmet és energiát kell rájuk fordítani. A Köt.-ön kívüli körben végzett önkéntességhez kapcsolódó juttatásokat úgy kell nyújtani az önkéntesek számára, hogy azok a lehetõ legnagyobb mértékben feleljenek meg valamelyik másik kapcsolódó jogviszony törvényességi követelményeinek, s a lehetõ legkisebb arányban kelljen a juttatások nemellenszolgáltatás jellegét önkéntesenként, egyenként és tételesen bizonyítani. Az ehhez szükséges megoldások kialakítására (IV. fejezet) kellõ figyelmet kell fordítani, mert elhanyagolásuk vagy hiányuk esetében – a Köt. vonatkozó szabályainak hiányzó hatálya miatt – adóköteles jövedelemként, adóköteles természetbeni juttatásként kerülhetnek az önkéntesnek nyújtott szolgáltatások jogi megítélés alá.
Budapest, 2010. november 28.
TÁMOP-5.5.2-09/1-2009-0001
10
