A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÁRSADALMI ATLASZA 2010

KDRFU borito_OK:Layout 1

201. Lesencetomaj 202. Litér 203. Lókút 204. Lovas 205. Lovasberény 206. Lovászpatona 207. Magyaralmás 208. Magyargencs 209. Magyarpolány 210. Malomsok 211. Mány 212. Marcalgergelyi 213. Marcaltô 214. Máriahalom 215. Márkó 216. Martonvásár 217. Mátyásdomb 218. Megyer 219. Mencshely 220. Mezôfalva 221. Mezôkomárom 222. Mezôlak 223. Mezôszentgyörgy 224. Mezôszilas 225. Mihályháza 226. Mindszentkálla 227. Mocsa 228. Mogyorósbánya 229. Moha 230. Monostorapáti 231. Monoszló 232. MÓR 233. Nadap 234. Nádasdladány 235. Nagyacsád 236. Nagyalásony 237. Nagydém 238. Nagyesztergár 239. Nagygyimót 240. Nagyigmánd 241. Nagykarácsony 242. Nagylók 243. Nagypirit 244. Nagysáp 245. Nagytevel 246. Nagyvázsony 247. Nagyveleg 248. Nagyvenyim 249. Naszály 250. Nemesgörzsöny 251. Nemesgulács 252. Nemeshany 253. Nemesvámos 254. Nemesvita 255. Nemesszalók 256. Németbánya 257. Neszmély 258. Nóráp 259. Noszlop 260. Nyárád 261. Nyergesújfalu 262. Nyirád 263. Óbarok 264. Óbudavár 265. Olaszfalu 266. Oroszi 267. OROSZLÁNY 268. Öcs 269. Örvényes 270. Ôsi 271. Öskü 272. Pákozd 273. Paloznak 274. PÁPA 275. Pápadereske 276. Pápakovácsi 277. Pápasalamon 278. Pápateszér 279. Papkeszi 280. Pátka 281. Pázmánd 282. Pécsely 283. Pénzesgyôr 284. Perkáta 285. Pétfürdô 286. Piliscsév 287. Pilismarót 288. Polgárdi 289. Porva 290. Pula 291. Pusztamiske 292. Pusztaszabolcs 293. Pusztavám 294. Rácalmás 295. Ráckeresztúr 296. Raposka 297. Réde 298. Révfülöp 299. Rigács 300. Salföld

2010.08.17.

19:19

Page 1

301. SÁRBOGÁRD 302. Sáregres 303. Sárisáp 304. Sárkeresztes 305. Sárkeresztúr 306. Sárkeszi 307. Sárosd 308. Sárszentágota 309. Sárszentmihály 310. Sáska 311. Seregélyes 312. Sóly 313. Somlójenô 314. Somlószôlôs 315. Somlóvásárhely 316. Somlóvecse 317. Soponya 318. Söréd 319. Sukoró 320. Súr 321. SÜMEG 322. Sümegprága 323. Süttô 324. Szabadbattyán 325. Szabadegyháza 326. Szabadhidvég 327. Szákszend 328. Szápár 329. Szár 330. Szárliget 331. SZÉKESFEHÉRVÁR 332. Szentantalfa 333. Szentbékkálla 334. Szentgál 335. Szentimrefalva 336. Szentjakabfa 337. Szentkirályszabadja 338. Szigliget 339. Szomód 340. Szomor 341. Szôc 342. Tabajd 343. Tác 344. Tagyon 345. Takácsi 346. Taliándörögd 347. TAPOLCA 348. Tardos 349. Tarján 350. Tárkány 351. Tát 352. TATA 353. TATABÁNYA 354. Tés 355. Tihany 356. Tokod 357. Tokodaltáró 358. Tordas 359. Tótvázsony 360. Tüskevár 361. Ugod 362. Újbarok 363. Ukk 364. Úny 365. Úrhida 366. Úrkút 367. Uzsa 368.Vajta 369.Vál 370.Vanyola 371.Várgesztes 372.Várkeszô 373.Városlôd 374. VÁRPALOTA 375.Vaszar 376.Vászoly 377. Velence 378.Vereb 379.Vértesacsa 380.Vértesboglár 381.Vérteskethely 382.Vértessomló 383.Vértestolna 384.Vértesszôlôs 385. VESZPRÉM 386.Veszprémfajsz 387.Veszprémgalsa 388.Vid 389.Vigántpetend 390.Vilonya 391.Vinár 392.Vöröstó 393. Zalaerdôd 394. Zalagyömörô 395. Zalahaláp 396. Zalameggyes 397. Zalaszegvár 398. Zámoly 399. Zánka 400. Zichyújfalu 401. ZIRC

A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÁRSADALMI ATLASZA 2010

ÚMFT infovonal: 06 40 638 638 [email protected] www.nfu.hu

1. Aba 2. Ábrahámhegy 3. Ács 4. Ácsteszér 5. Adásztevel 6. ADONY 7. Adorjánháza 8. AJKA 9. Aka 10. Alap 11. Alcsútdoboz 12. Almásfüzitô 13. Alsóörs 14. Alsószentiván 15. Annavölgy 16. Apácatorna 17. Ászár 18. Aszófô 19. Bábolna 20. Badacsonytomaj 21. Badacsonytördemic 22. Baj 23. Bajna 24. Bajót 25. Bakonybánk 26. Bakonybél 27. Bakonycsernye 28. Bakonyjákó 29. Bakonykoppány 30. Bakonykúti 31. Bakonynána 32. Bakonyoszlop 33. Bakonypölöske 34. Bakonyság 35. Bakonysárkány 36. Bakonyszentiván 37. Bakonyszentkirály 38. Bakonyszombathely 39. Bakonyszücs 40. Bakonytamási 41. Balatonakali 42. BALATONALMÁDI 43. Balatoncsicsó 44. Balatonederics 45. Balatonfôkajár 46. BALATONFÜRED 47. Balatonfûzfô 48. Balatonhenye 49. Balatonkenese 50. Balatonrendes 51. Balatonszepezd 52. Balatonszôlôs 53. Balatonudvari 54. Balatonvilágos 55. Balinka 56. Bana 57. Bánd 58. Baracs 59. Baracska 60. Barnag 61. Bársonyos 62. Bazsi 63. Béb 64. Békás 65. Beloiannisz 66. Berhida 67. Besnyô 68. BICSKE 69. Bodajk 70. Bodmér 71. Bodorfa 72. Bokod 73. Borszörcsök 74. Borzavár 75. Cece 76. Csabdi 77. Csabrendek 78. Csajág 79. Csákberény 80. Csákvár 81. Császár 82. Csatka 83. Csehbánya 84. Csém 85. Csép 86. Csesznek 87. Csetény 88. Csókakô 89. Csolnok 90. Csopak 91. Csór 92. Csót 93. Csögle 94. Csôsz 95. Dabronc 96. Dabrony 97. Dad 98. Dág 99. Dáka 100. Daruszentmiklós

101. Dég 102. Devecser 103. Doba 104. DOROG 105. Döbrönte 106. Dömös 107. Dörgicse 108. Dudar 109. Dunaalmás 110. Dunaszentmiklós 111. DUNAÚJVÁROS 112. Egeralja 113. Egyházaskeszô 114. Elôszállás 115. ENYING 116. Eplény 117. Epöl 118. ERCSI 119. ESZTERGOM 120. Ete 121. Etyek 122. Farkasgyepû 123. Fehérvárcsurgó 124. Felcsút 125. Felsôörs 126. Füle 127. Ganna 128. Gánt 129. GÁRDONY 130. Gecse 131. Gic 132. Gógánfa 133. Gyepükaján 134. Gyermely 135. Gyulakeszi 136. Gyúró 137. Hajmáskér 138. Halimba 139. Hantos 140. Hárskút 141. Hegyesd 142. Hegymagas 143. Héreg 144. Herend 145. Hetyefô 146. Hidegkút 147. Homokbödöge 148. Hosztót 149. Igar 150. Iszkaszentgyörgy 151. Iszkáz 152. Isztimér 153. Iváncsa 154. Jásd 155. Jenô 156. Kajászó 157. Káloz 158. Kamond 159. Kapolcs 160. Kápolnásnyék 161. Káptalanfa 162. Káptalantóti 163. Karakószörcsök 164. Kecskéd 165. Kékkút 166. Kemeneshôgyész 167. Kemenesszentpéter 168. Kerékteleki 169. Kerta 170. Kesztölc 171. Kincsesbánya 172. Királyszentistván 173. Kisapáti 174. Kisapostag 175. KISBÉR 176. Kisberzseny 177. Kiscsôsz 178. Kisigmánd 179. Kisláng 180. Kislôd 181. Kispirit 182. Kisszôlôs 183. Kocs 184. Kolontár 185. KOMÁROM 186. Kömlôd 187. Környe 188. Kôszárhegy 189. Kôvágóörs 190. Köveskál 191. Kulcs 192. Kup 193. Külsôvat 194. Küngös 195. Lábatlan 196. Lajoskomárom 197. Leányvár 198. Lepsény 199. Lesencefalu 200. Lesenceistvánd

KDRFU_230x280_7:Layout 1

2010.08.17.

21:34

Page 3

ELÔSZÓ AZ ELSÔ KIADÁSHOZ Tisztelt Olvasók, A hazai területfejlesztési gyakorlatban - érthetetlenül - még mindig újszerû, példamutató vállalkozás eredményét tartják a kezükben: a Közép-dunántúli régió társadalmi-gazdasági folyamatait, illetve fejlôdését a térinformatika segítségével bemutató, igényes kivitelû atlaszt. A Fejér, Komárom-Esztergom, és Veszprém megyéket magába foglaló régió az ország második legkisebb területû (11,116 km2), és harmadik legkisebb népességû (1,103 ezer fô) térsége. Kedvezô földrajzi fekvése, változatos tájtípusai, gazdag történelmi hagyományai, hazai viszonylatban magas fokú urbanizáltsága, fejlett közlekedési kapcsolatai egyrészt kedvezô lehetôségeket kínálnak az európai régiók innovációs tevékenységébe való bekapcsolódáshoz, másrészt a turizmus kiemelt fejlesztését is indokolják. Ugyanakkor a térség kiegyensúlyozott fejlôdését súlyos ellentmondások is terhelik: a külsô és belsô perifériák igen kedvezôtlen társadalmi-gazdasági mutatókkal rendelkeznek, beleértve a magas munkanélküliséget és az infrastrukturális alulfejlettséget. Az atlasz e sokszínû, gyakran ellentmondásos, összetett folyamatok izgalmas törvényszerûségeinek elemzéséhez nyújt hasznos eszközt. Meggyôzôdésünk, hogy a szakemberek és a döntéshozók mellett laikus értelmiségiek, valamint az oktatás szereplôi is érdeklôdéssel forgatják majd. Lukovich Tamás és Galina Beáta ügyvezetô igazgatók 2010 júliusa

1


2010.08.17.

21:34

Page 4

Szerzôk: Farkas Zsuzsanna – geográfus, területfejlesztô Némethné Hubay Nóra – közgazdász, területfejlesztô Jakab Csaba – okleveles földrajz tanár, területfejlesztô Kígyóssy Gábor – közgazdász, területfejlesztô Répás Marietta – nemzetközi kapcsolatok szakértô Adatbázisok összeállításában részt vett: Farkas Vivien – gyakornok Lektorálta: Dr. Gordos Tamás– Pro Régió Ügynökség programiroda vezetô, geográfus-területfejlesztô A térképek a KSH és a VÁTI által üzemeletetett Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) T-STAR adatbázisainak és térképeinek, illetve ADOBE Photoshop és Illustrator CS3 programok felhasználásával készültek. Ahol ettôl a forrástól eltértünk, jelezzük. A 2001. évi, illetve az elôtti adatokat tartalmazó térképek esetében az azóta a Közép-dunántúli régió területérôl levált nyolc település adatai is szerepelhetnek! A településsoros adatbázisok miatt a kistérségeket ábrázoló térképeken kivétel nélkül a 2007. évtôl a Közép-dunántúli régióra érvényes kistérségi felosztást jelenítettük meg, tekintet nélkül az adatforrás vonatkozó évére. Elsô kiadás, 2010

2

© KDRFÜ Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Grafikai tervezés: Terjéki Eszter

Nyomdai elôkészítés, nyomdai kivitelezés:


2010.08.17.

21:34

Page 5

TARTALOMJEGYZÉK

A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TELEPÜLÉSEINEK JEGYZÉKE

4.

1. RÉGIÓ, TELEPÜLÉSEK, TÁJEGYSÉGEK, ADOTTSÁGOK

6.

2. DEMOGRÁFIA

11.

3. NEMEK

19.

4. CSALÁDI ÁLLAPOT

26.

5. ISKOLÁZOTTSÁG

32.

6. KISEBBSÉGEK A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

39.

7. FELEKEZETEK

44.

8. A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGA

49.

9. TURIZMUS A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

59.

10. FOGLALKOZTATOTTSÁG

66.

11. JÖVEDELMEK

75.

12. KÖZLEKEDÉS

81.

13. INFRASTRUKTÚRA

86.

14. LAKÁSOK

90.

15. KISTÉRSÉGEK, TÁRSULÁSOK, PARTNERSÉG

96.

16. KREATÍV KISTÉRSÉGEK

100.

17. ÖSSZESÍTETT TÁRSADALMI MUTATÓ

104.

Irodalomjegyzék

108.

Térképek jegyzéke

110.

Ábrák és táblázatok jegyzéke

113.

3


2010.08.17.

21:34

Page 6

4 1. Aba 2. Ábrahámhegy 3. Ács 4. Ácsteszér 5. Adásztevel 6. ADONY 7. Adorjánháza 8. AJKA 9. Aka 10. Alap 11. Alcsútdoboz 12. Almásfüzitô 13. Alsóörs 14. Alsószentiván 15. Annavölgy 16. Apácatorna 17. Ászár 18. Aszófô 19. Bábolna 20. Badacsonytomaj 21. Badacsonytördemic 22. Baj 23. Bajna 24. Bajót 25. Bakonybánk 26. Bakonybél 27. Bakonycsernye 28. Bakonyjákó 29. Bakonykoppány 30. Bakonykúti

31. Bakonynána 32. Bakonyoszlop 33. Bakonypölöske 34. Bakonyság 35. Bakonysárkány 36. Bakonyszentiván 37. Bakonyszentkirály 38. Bakonyszombathely 39. Bakonyszücs 40. Bakonytamási 41. Balatonakali 42. BALATONALMÁDI 43. Balatoncsicsó 44. Balatonederics 45. Balatonfôkajár 46. BALATONFÜRED 47. Balatonfûzfô 48. Balatonhenye 49. Balatonkenese 50. Balatonrendes 51. Balatonszepezd 52. Balatonszôlôs 53. Balatonudvari 54. Balatonvilágos 55. Balinka 56. Bana 57. Bánd 58. Baracs 59. Baracska 60. Barnag

61. Bársonyos 62. Bazsi 63. Béb 64. Békás 65. Beloiannisz 66. Berhida 67. Besnyô 68. BICSKE 69. Bodajk 70. Bodmér 71. Bodorfa 72. Bokod 73. Borszörcsök 74. Borzavár 75. Cece 76. Csabdi 77. Csabrendek 78. Csajág 79. Csákberény 80. Csákvár 81. Császár 82. Csatka 83. Csehbánya 84. Csém 85. Csép 86. Csesznek 87. Csetény 88. Csókakô 89. Csolnok 90. Csopak

91. Csór 92. Csót 93. Csögle 94. Csôsz 95. Dabronc 96. Dabrony 97. Dad 98. Dág 99. Dáka 100. Daruszentmiklós 101. Dég 102. Devecser 103. Doba 104. DOROG 105. Döbrönte 106. Dömös 107. Dörgicse 108. Dudar 109. Dunaalmás 110. Dunaszentmiklós 111. DUNAÚJVÁROS 112. Egeralja 113. Egyházaskeszô 114. Elôszállás 115. ENYING 116. Eplény 117. Epöl 118. ERCSI 119. ESZTERGOM 120. Ete 121. Etyek 122. Farkasgyepû 123. Fehérvárcsurgó 124. Felcsút


2010.08.17.

125. Felsôörs 126. Füle 127. Ganna 128. Gánt 129. GÁRDONY 130. Gecse 131. Gic 132. Gógánfa 133. Gyepükaján 134. Gyermely 135. Gyulakeszi 136. Gyúró 137. Hajmáskér 138. Halimba 139. Hantos 140. Hárskút 141. Hegyesd 142. Hegymagas 143. Héreg 144. Herend 145. Hetyefô 146. Hidegkút 147. Homokbödöge 148. Hosztót 149. Igar 150. Iszkaszentgyörgy 151. Iszkáz 152. Isztimér 153. Iváncsa 154. Jásd 155. Jenô 156. Kajászó 157. Káloz 158. Kamond 159. Kapolcs 160. Kápolnásnyék 161. Káptalanfa 162. Káptalantóti 163. Karakószörcsök 164. Kecskéd 165. Kékkút 166. Kemeneshôgyész 167. Kemenesszentpéter 168. Kerékteleki 169. Kerta 170. Kesztölc 171. Kincsesbánya 172. Királyszentistván 173. Kisapáti 174. Kisapostag 175. KISBÉR 176. Kisberzseny 177. Kiscsôsz 178. Kisigmánd 179. Kisláng 180. Kislôd 181. Kispirit 182. Kisszôlôs 183. Kocs 184. Kolontár 185. KOMÁROM 186. Kömlôd 187. Környe 188. Kôszárhegy 189. Kôvágóörs 190. Köveskál 191. Kulcs 192. Kup 193. Külsôvat

21:34

Page 7

194. Küngös 195. Lábatlan 196. Lajoskomárom 197. Leányvár 198. Lepsény 199. Lesencefalu 200. Lesenceistvánd 201. Lesencetomaj 202. Litér 203. Lókút 204. Lovas 205. Lovasberény 206. Lovászpatona 207. Magyaralmás 208. Magyargencs 209. Magyarpolány 210. Malomsok 211. Mány 212. Marcalgergelyi 213. Marcaltô 214. Máriahalom 215. Márkó 216. Martonvásár 217. Mátyásdomb 218. Megyer 219. Mencshely 220. Mezôfalva 221. Mezôkomárom 222. Mezôlak 223. Mezôszentgyörgy 224. Mezôszilas 225. Mihályháza 226. Mindszentkálla 227. Mocsa 228. Mogyorósbánya 229. Moha 230. Monostorapáti 231. Monoszló 232. MÓR 233. Nadap 234. Nádasdladány 235. Nagyacsád 236. Nagyalásony 237. Nagydém 238. Nagyesztergár 239. Nagygyimót 240. Nagyigmánd 241. Nagykarácsony 242. Nagylók 243. Nagypirit 244. Nagysáp 245. Nagytevel 246. Nagyvázsony 247. Nagyveleg 248. Nagyvenyim 249. Naszály 250. Nemesgörzsöny 251. Nemesgulács 252. Nemeshany 253. Nemesvámos 254. Nemesvita 255. Nemesszalók 256. Németbánya 257. Neszmély 258. Nóráp 259. Noszlop 260. Nyárád 261. Nyergesújfalu 262. Nyirád 263. Óbarok

264. Óbudavár 265. Olaszfalu 266. Oroszi 267. OROSZLÁNY 268. Öcs 269. Örvényes 270. Ôsi 271. Öskü 272. Pákozd 273. Paloznak 274. PÁPA 275. Pápadereske 276. Pápakovácsi 277. Pápasalamon 278. Pápateszér 279. Papkeszi 280. Pátka 281. Pázmánd 282. Pécsely 283. Pénzesgyôr 284. Perkáta 285. Pétfürdô 286. Piliscsév 287. Pilismarót 288. Polgárdi 289. Porva 290. Pula 291. Pusztamiske 292. Pusztaszabolcs 293. Pusztavám 294. Rácalmás 295. Ráckeresztúr 296. Raposka 297. Réde 298. Révfülöp 299. Rigács 300. Salföld 301. SÁRBOGÁRD 302. Sáregres 303. Sárisáp 304. Sárkeresztes 305. Sárkeresztúr 306. Sárkeszi 307. Sárosd 308. Sárszentágota 309. Sárszentmihály 310. Sáska 311. Seregélyes 312. Sóly 313. Somlójenô 314. Somlószôlôs 315. Somlóvásárhely 316. Somlóvecse 317. Soponya 318. Söréd 319. Sukoró 320. Súr 321. SÜMEG 322. Sümegprága 323. Süttô 324. Szabadbattyán 325. Szabadegyháza 326. Szabadhidvég 327. Szákszend 328. Szápár 329. Szár 330. Szárliget 331. SZÉKESFEHÉRVÁR 332. Szentantalfa 333. Szentbékkálla

334. Szentgál 335. Szentimrefalva 336. Szentjakabfa 337. Szentkirályszabadja 338. Szigliget 339. Szomód 340. Szomor 341. Szôc 342. Tabajd 343. Tác 344. Tagyon 345. Takácsi 346. Taliándörögd 347. TAPOLCA 348. Tardos 349. Tarján 350. Tárkány 351. Tát 352. TATA 353. TATABÁNYA 354. Tés 355. Tihany 356. Tokod 357. Tokodaltáró 358. Tordas 359. Tótvázsony 360. Tüskevár 361. Ugod 362. Újbarok 363. Ukk 364. Úny 365. Úrhida 366. Úrkút 367. Uzsa 368.Vajta 369.Vál 370.Vanyola 371.Várgesztes 372.Várkeszô 373.Városlôd 374. VÁRPALOTA 375.Vaszar 376.Vászoly 377. Velence 378.Vereb 379.Vértesacsa 380.Vértesboglár 381.Vérteskethely 382.Vértessomló 383.Vértestolna 384.Vértesszôlôs 385. VESZPRÉM 386.Veszprémfajsz 387.Veszprémgalsa 388.Vid 389.Vigántpetend 390.Vilonya 391.Vinár 392.Vöröstó 393. Zalaerdôd 394. Zalagyömörô 395. Zalahaláp 396. Zalameggyes 397. Zalaszegvár 398. Zámoly 399. Zánka 400. Zichyújfalu 401. ZIRC

SZÉKESFEHÉRVÁR – MEGYEI JOGÚ VÁROS ESZTERGOM – VÁROS/KISTÉRSÉG-KÖZPONT;

Balatonkenese – egyéb város; Aba – község/kistérség-központ; Lesenceistvánd – község

5


2010.08.17.

21:34

Page 8

1. BEVEZETÉS

6

önmagában jelentôs vonzóerôt fejt ki a Középdunántúli régióra, illetve a régió területén keresztül – RÉGIÓ, TELEPÜLÉSEK, érintkezik a fent említett két európai fejlôdési zónáTÁJEGYSÉGEK, ADOTTSÁGOK val. A közvetítôi szerepeket, transzfer-kapcsolatokat A Dunántúl középsô-, észak-keleti részén elhelyez- erôsíti, hogy három Helsinki folyosó érinti a régiót kedô Közép-dunántúli régió hazánk második leg- (IV.,V. és VII.).A közeli Gyôr és tágabb környezetének kisebb területû, harmadik legkisebb népességû fejlôdési dinamikája is jelentôs vonzerôt jelent a régiója (1.1 térkép). A Fejér, Komárom-Esztergom régió észak-nyugati, nyugati térségeire. Ezeknek és Veszprém megyékbôl álló térség kiterjedése köszönhetôen az európai fejlôdési trendek köz11 116 km2, mely az ország területének majdnem vetlenül és erôteljesen alakítják Közép-Dunántúl fej12 százalékát teszi ki. A régió lakónépességének lôdését. A régió és Szlovákia közötti, 77 kilométer száma 2008-ban 1 103 132 fô volt, ami az ország hosszú határszakasz Duna menti átjárhatósága egyelôre gyenge (két korlátozott forgalmú híddal a népességének 11 százaléka. szakaszon), és az országhatár menti együttmûködések eddig kevés szerepet kaptak, bár vannak hagyományai és gyakorlata (Vág-Duna1.1. táblázat: A régiók sajátosságai, 2008 Ipoly Eurorégió, Ister-Granum együttmûködés). Terület NépRégiók Lakónépesség Települések A települések népsûrûség szerinti területi száma sûrûség megoszlása (1.2. térkép) jól érzékelteti a réaz or s zág %-ba n gióra általában jellemzô térszerkezeti képletet: 13,2% 19,7% 8,1% 67,0% Dél-Alföld a fô közlekedési ütôerek (10-es, 11-es, 1-es, 81-es, 9,5% 15,2% 20,8% 62,4% Dél-Dunántúl 8-as, 7-es, 6-os fôutak) menti településeken 15,0% 19,1% 12,3% 78,6% Észak-Alföld koncentrálódik a népesség jó része, illetve 12,2% 14,4% 19,4% 84,5% Észak-Magyarország agglomerálódó térségek jelennek meg a (Gyôr)11,0% 11,9% 12,7% 92,0% Közép-Dunántúl Komárom-Esztergom vonalon, Tatabánya, Szé29,2% 7,4% 6,0% 392,3% Közép-Magyarország kesfehérvár, Veszprém és kisebb mértékben 10,0% 12,2% 20,8% 81,7% Nyugat-Dunántúl Dunaújváros térségében. 100,0% 100,0% 100,0% 100% Magyarország A régión belüli városiasodottság fokát tükrözi (Forrás: KSH T-STAR alapján, KDRFÜ szerkesztés) az 1.3. térkép. A mutató értéke – a városi A régiót északon Szlovákia, keleten a Közép-magyar- népesség számán túl – függ attól, hogy a kistérségen országi és a Dél-alföldi régió, délen és nyugaton a belül mekkora a népesség, és milyen a telepüDél-dunántúli és a Nyugat-dunántúli régió határolja. lésstruktúra. A Közép-Dunántúlon egyedül az Abai A Közép-dunántúli régió földrajzi helyzete kedvezô, kistérség központja nem város, Aba ugyanis nagyterülete a közép-európai térség új fejlôdési zónáit, községi rangú település. Az egy-egy városi rangú innovációs erôcentrumait felfûzô, meglévô és for- központtal bíró kistérségek városiasodottsági mumálódó tengelyek környezetében helyezkedik el, és tatóját nagyban befolyásolja az adott város mérete így összeköttetésben áll Európa magtérségeivel. (Tatabánya versus Kisbér). A Közép-Dunántúl megyét apLegnagyobb jelentôségû a dél-bajor innovációs településhálózata változatos. Veszprém 2 -en 4,8 település rófalvak jellemzik, ahol száz km térséghez csatlakozó Bécs-Pozsony-Gyôr-Budapest fejlôdési és kommunikációs tengely, valamint a me- található, Komárom-Esztergomban 3,4, Fejér mediterrán „sunbelt övezethez” kapcsolódó Velence- gyében pedig mindössze 2,5 (lásd 1.4. térkép). Trieszt-Ljubljana tengely lassan alakuló meghosszabbítása a Kijev-Trieszt folyosón keresztül. Budapest, mint országos szintû növekedési pólus

1. Bevezetés – régió, települések, tájegységek, adottságok


2010.08.17.

21:34

Page 9

A régió kedvezô közlekedési kapcsolatokkal, kiemelkedô gazdasági, munkaerôpiaci adottságokkal rendelkezô nagyvárosai fontos szerepet töltenek be a hazai társadalmi-gazdasági térben: Székesfehérvár, mint régióközpont, illetve Tatabánya gazdasági, logisztikai, Veszprém komplex felsôoktatási, Dunaújváros ipari központ. A régió egyik legfontosabb térszerkezeti sajátossága, hogy Budapest és Gyôr közelsége és vonzáskörzeti jellegzetessége miatt nincs egy domináns, országos jelentôségû vagy többrégiós kihatású növekedési pólusa. A hazai fejlesztési pólusok között Székesfehérvár és Veszprém, mint egy képzeletbeli fejlôdési tengely két fejlesztési társközpontja tölthet be kiemelt szerepet azzal, hogy Dunaújvárossal és Tatabányával kiegészülve a régió többközpontú városhálózatának meghatározó elemeiként funkcionálhatnak megfelelô szintû és tartalmú együttmûködésen keresztül. Ez utóbbira azért is nagy szükség lenne, mert megyei jogú városaink egyenkénti régiós funkciója továbbra is csonka, még Székesfehérvár esetében is. A térszerkezetben meghatározó irányokat jelölnek ki Budapesten, Gyôrön keresztül a fejlett Európai régiókkal kapcsolatot teremtô fejlôdési zónák, illetve a Balaton térsége, amely alapvetôen a turizmus révén rendelkezik jelentôs jövedelemmel. A régió nagyobb városi településeinek zöme igen jelentôs történelmi hagyományokkal rendelkezik (Székesfehérvár,Veszprém,Tata, Esztergom), közülük több napjainkban is a regionális gazdasági fejlôdés motorja. A népességkoncentráló erô és a fejlettségi színvonalat jelzô társadalmi-gazdasági mutatók alapján kiemelkedik a négy megyei jogú város (Székesfehérvár, Tatabánya,Veszprém, Dunaújváros). A nagyvárosok körüli agglomerálódó térségek mellett erôs az urbanizáció a Balaton és a Velencei-tó part menti térségeiben, valamint a Duna mentén is. A régió organikus fejlôdésû és középvárosi térségei közül több regionálisan meghatározó növekedési potenciállal rendelkezik, mint például Balatonalmádi, Balatonfüred, Esztergom, Gárdony, Komárom, Mór, Pápa, vagy Tata. A Dunántúli-középhegység mentén a szocialista iparfejlesztés során új kis- és

középvárosok települtek (például: Ajka, Dorog, Oroszlány, Várpalota). Az elmúlt két évtizedben struktúraváltásuk kisebb-nagyobb megtorpanásokkal folyik, de gazdaságuk még nem kellôképpen erôsödött meg. Kis- és középvárosi központtal rendelkeznek a döntôen agrárjellegû Abai, Adonyi, és Ercsi kistérségek, valamint a legkedvezôtlenebb társadalmi-gazdasági mutatókkal rendelkezô külsô és belsô perifériák: Enying, Sárbogárd, Sümeg, Tapolca, Kisbér térsége. A városállományban a többi régióhoz képest kevesebb a törpeváros, habár az utóbbi évek várossá nyilvánítási döntései itt is növelték a 3-4000 lakosú városi települések számát (Rácalmás, Bodajk, Balatonkenese, stb.), 2010-ben közigazgatásilag a régió településállományának kereken 10%-a városi rangú. Veszprém megye nagy részére az aprófalvak, a régió többi megyéjére a kis- és középfalvak jellemzôk, bár Fejér megyében a Mezôföld területén az agrárgazdaság történeti fejlôdése okán a nagyfalvak is jelen vannak. A régió táji-természeti adottságai kiemelkedôk. Területén a Dunántúli-középhegység mészkô- és dolomithegyei a Kisalföld folyóvízi feltöltéssel kialakított peremvidékeivel és a vastag lösztakaróval borított Mezôfölddel találkoznak. Utóbbiak a mezôgazdaság, míg az elôbbiek az ásványkincsekben való gazdagság (barnakôszén, lignit, bauxit, mangánérc, stb.) alapjait adják, továbbá felszíni és karsztvizekben bôvelkednek. A régió vízfolyásainak fô vízgyûjtôje a Duna, kisebb vízgyûjtôi a Marcal, a Balaton, a Sárvíz-Sió, az Által-ér, a Cuha-patak rendszerei. A régión belül Veszprém megye az országos átlagnál jóval erdôsültebb (31%). Éghajlati szempontból a Dunántúli-középhegység jelöl ki markáns területeket a régióban. A mezôföldi-alföldi jellegû térséget száraz-kontinentális, a hegységi területeket csapadékosabb kontinentális éghajlat jellemzi, míg a Balaton-felvidéken speciális helyi mikroklímák különböztethetôk meg. A Duna 130 km, Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton (592 km2) mintegy 100 km hosszan határolja a régiót. Itt található az ország második legnagyobb természetes tava, a Velencei-tó.


7


2010.08.17.

21:34

Page 10

A Közép-Dunántúl tájtípusokban bôvelkedô régió, értékeit több nemzeti park és tájvédelmi körzet védi. A természeti értékekben leggazdagabb tájak a régió legnagyobb részét elfoglaló ÉK-DNY csapásirányú Dunántúli-középhegység területén találhatók: ezek a Balaton-felvidék, a Bakony, a Vértes és a Dunazug hegység, valamint a vonulatok között húzódó medencék, völgyek, Duna-parti teraszok. A régió Natura 2000 hálózat alá tartozó területei a Duna-Ipoly Nemzeti Park, valamint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kezelése alá tartozó területeken találhatóak meg. Lefedik a Dunántúliközéphegység természetvédelmi szempontok alapján értékes területeinek régiónkra esô részét, a Balaton-felvidéket, a Velencei-tó tágabb környezetét, illetve néhány folyóvízi élôhelyet (Sió-Sárvíz völgye, Marcal-völgye, Duna-mente) foglalnak magukba. A Velencei-tó, a Dinnyési-Fertô, a Rétszilasi-tavak, a Tatai Öreg-tó, valamint a Balaton – a Nemzetközi Jelentôségû Vizes Élôhelyek védelmérôl szóló – ún. „Ramsari-egyezmény” hatálya alá kerültek.

A hegységperemeken és dombvidékeken, valamint a Tapolcai-medence tájképi kuriózumait adó tanúhegyein híres történelmi borvidékek húzódnak. A régió geológiai, geomorfológiai és éghajlati viszonyai alapján a domb- és hegyvidékeinken a felületi és lineáris erózió, valamint a derázió jelentôs; a hegységek és dombvidékek összegyûjtött vizét levezetô vízfolyások mentén (Séd, Sárvíz, Által-ér) a völgyek, medencék egy része elláposodott, tôzegképzôdéssel jellemezhetô. A Bakony vizét összegyûjtô vízfolyások mentén nagy és hirtelen esôzés következtében kialakuló helyi vízkárok, belvizesedés, valamint a régióban sok helyen megtalálható löszfalak és egyéb löszképzôdmények eróziója idôszakosan szintén problémát jelentenek.

1.1. térkép: A Közép-dunántúli tervezési-statisztikai régió elhelyezkedése

8



2010.08.17.

21:35

Page 11

1.2. térkép: Népsûrûség – fô/km2, 2008

6-30 30-50 50-90 90-120 120-1062

1.3. térkép: Városi népesség aránya, 2008 (KSH T-STAR adatok alapján, KDRFÜ szerkesztés)

9

Megyei jogú város Kistérség-központ Egyéb város

0-33% 33-50% 50-60% 60-75% 75% felett



2010.08.17.

21:35

Page 12

1.4. térkép: A Közép-dunántúli régió városhálózata és településeinek nagysága, 2010 (Forrás: KSH T-STAR adatok alapján, KDRFÜ szerkesztés)

10

0-500; 500-1000; 1000-2000; 2000-5000; 5000-10000; 10000-20000; 20000-102000 városok



2010.08.17.

21:35

Page 13

2. DEMOGRÁFIA

A hazai népesedés- és társadalompolitika több évtizedes problémája a magyarországi csökkenô népességszám, a 2.1. táblázat a rendszerváltás évétôl kezdôdô és 2008-ig tartó idôszak trendjeit vázolja fel régiós bontásban.

Az 2.2. táblázat születési és halálozási értékek változásait feltáró adatai próbálják árnyalni az elôzô számokból kibontakozó képet. Magyarország népessége 1990 és 2008 között majd 360 000 fôvel csökkent, számszerûleg Közép-Dunántúl ennek a veszteségnek mindössze 4,1%-át adja. A régióban mind az élveszületések, mind a halálozások száma csökkent 2008-ban a két évtizeddel ezelôtti állapotokhoz képest.

2.1. táblázat: A népességszám változása Magyarországon, 1990–2008

1990

2000

2008

1990-2000

2000-2008

1990-2008

Dél-Alföld

1 427 938

1 389 711

1 347 567

-2,68%

-3,03%

-5,63%

Dél-Dunántúl

1 038 545

1 006 734

976 446

-3,06%

-3,01%

-5,98%

Észak-Alföld

1 608 541

1 587 775

1 547 657

-1,29%

-2,53%

-3,79%

Észak-Magyarország

1 371 875

1 318 098

1 259 810

-3,92%

-4,42%

-8,17%

Közép-Dunántúl

1 134 493

1 131 371

1 127 142

-0,28%

-0,37%

-0,65%

Közép-Magyarország

2 919 696

2 819 694

2 911 079

-3,43%

3,24%

-0,30%

Nyugat-Dunántúl

1 023 718

1 000 043

994 517

-2,31%

-0,55%

-2,85%

Magyarország

10 524 806

10 253 426

10 164 218

-2,58%

-0,87%

-3,43%

(Forrás: KSH-TEIR adatok alapján KDRFÜ szerkesztés)

A születések esetében 1000 fôre vetítve KözépDunántúl a harmadik régió, ahol a legnagyobb arányban csökkent ez az érték a rendszerváltás évéhez képest, míg a halálozásokat tekintve az 1000 lakosra jutó halálozások száma a legkisebb arányban itt csökkent abból az öt régióból, ahol nem stagnált vagy nôtt ez a mutatószám, mint Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon. A 2008. évi adatok alapján még mindig a harmadik legkedvezôbb adattal rendelkezik a természetes fogyás arányát tekintve, az országos átlagot is két tizeddel alulmúlva.

Összességében megállapítható a népességcsökkenés arányát, ütemét tekintve, hogy régiónk relatíve kedvezô demográfiai helyzetben élte meg az utóbbi szûk két évtizedet. A Közép-magyarországi régiót leszámítva, a Közép-dunántúli a legkevésbé csökkenô népességû régió. A kilencvenes években még egyértelmûen ez volt a legalacsonyabb népességcsökkenéssel jellemezhetô térség, amelyet a Középmagyarországi régió csak az ezredfordulót követôen elôzött meg. Az utóbbi lassan újra eléri 1990. évi népességszámát, amelyhez a 2.2. táblázat: A természetes szaporodás, ill. fogyás változása kedvezôbb születési/halálozási adatok az 1990. és a 2008. évi adatok alapján 1000 lakosra 1000 lakosra mellett leginkább a Budapestre és agÁllandó ÉlveHalálojutó élvejutó halálonépesség születések zások számászületések zások glomerációjába irányuló bevándorlás számának számának nak változása számának számának változása változása 1990-hez változása változása adhat magyarázatot. 1990-hez 1990-hez képest 1990-hez 1990-hez képest

képest

képest

képest

Természetes fogyás 2008

Dél-Alföld

-78 406

-4 958

-2 868

-3,0

-1,3

-4,7

Dél-Dunántúl

-63 074

-4 012

-1 667

-3,3

-0,8

-4,4

Észak-Alföld

-61 874

-6 239

-848

-3,5

0,0

-2,4


-112 065

-4 869

-1 399

-2,8

0,1

-4,0

Közép-Dunántúl

-14 839

-3 796

-397

-3,2

-0,2

-2,9


-8 617

-387

-7 345

-0,1

-2,5

-1,7

Nyugat-Dunántúl

-20 566

-2 630

-1 099

-2,4

-0,8

-3,6

Magyarország

-359 441

-26 891

-15 623

-2,2

-1,0

-3,1


2. Demográfia

11


2010.08.17.

21:35

Page 14

Ugyanezen majd két évtizednyi idôszak alatt, ahogyan a 2.1. ábra mutatja, az ezer fôre esô vándorlási különbözet (el- és odavándorlások különbsége) tekintetében Közép-Dunántúl egy helyet visszacsúszva a harmadik legvonzóbb és még nyereséggel rendelkezô régiók közé tartozott 2008-ban (0,49). Elvándorlás tekintetében a legnagyobb veszteségeket arányaiban Észak-Magyarország és ÉszakAlföld szenvedte el, míg a tendenciákat nézve Dél-Alföldön növekedett leginkább (mintegy hat és félszeresére) az elvándoroltak népességen belüli aránya. Közép-Magyarország szívóhatása nem gyengült, sôt számszerûen 60 %-kal még nôtt az odavándoroltak saját lakosságra vetített aránya 1990-hez képest. A két társadalmi-gazdasági szempontból fejlettebb és erôsebb dunántúli régió a rendszerváltás körüli kisebb mértékû elvándorlás trendjét elsôsorban munkaerôpiaci fejlôdésének és megerôsödésének köszönhetôen képes volt megfordítani. A gazdasági ciklusoknak megfelelôen pedig, erôsebbgyengébb vonzóhatásával az odavándorlás folyamatát erôsíteni a gazdasági válság elôtti utolsó évig (2008). Megjegyzendô, hogy amíg Nyugat-Dunántúl kevesebb és kisebb amplitúdójú kilengéssel, 2006 óta pedig stabil növekedéssel volt képes a pozitív tartományban tartani vándorlási különbözetét, addig Közép-Dunántúl esetében élesebben jelennek meg

a térségbeli gazdasági folyamatok vándorlásra gyakorolt hatásai (pl. 2000-2002 közötti nagy létszámú betanított munkástömeget érintô elbocsátással járó gyárbezárások). A korcsoportok vizsgálatakor elmondható (2.3. táblázat), hogy a régióban az egyes korcsoportok arányai az országos arányoknak megfelelôen alakulnak, ahhoz képest kismértékben kedvezôbb képet mutatnak, a 0-14 éves korcsoport kivételével, ahol az háromtized százalékponttal alacsonyabb a magyar átlaghoz képest. A többi korcsoportnál kimutatható nyereség okán azonban a 60-x évesek csoportja majd egy százalékponttal alacsonyabb, mint az országos átlag. Közép-Dunántúl megyéi között egyértelmûen Fejér megye rendelkezik a legegészségesebb korösszetétellel, de hosszabb távon elkerülhetetlennek látszik a népesség öregedése, a gyermek és fiatalkorúak aránya egyik megyében sem lépi át a 20%-os arányt a teljes népességbôl, míg a 60 éven felülieké mindegyikben ezen érték felett van. A munkaképes lakosságot körülbelül jól meghatározó 19-59 éves korosztályban Veszprém megye lesz kénytelen legelsôként jelentôsebb arányeltolódásokat elviselni az idôs, 60 éven felüli népesség irányában, a fiatalabb korosztályokat érintô utánpótlás hiányában.

12 2.1. ábra: Az 1000 fôre jutó vándorlási különbözet számának alakulása 1990-2008 között az ország régióiban (KSH-TEIR adatok alapján KDRFÜ szerkesztés)

(Forrás: KSH TeIR adatok alapján, KDRFÜ szerkesztés)

2. Demográfia


2010.08.17.

21:35

Page 15

2.3. táblázat: A népesség megoszlása korcsoport szerint, 2008 (fô, ill. %)

Magyarország

Közép-dunántúli régió

Fejér megye

Komárom-Eszter- Veszprém gom megye megye

0-14 év

1 499 045

14,75%

161 860

14,46%

14,66%

14,67%

14,03%

15-18 év

490 924

4,83%

56 423

5,04%

5,17%

4,99%

4,93%

19-39 év

3 141 867

30,91%

351 788

31,42%

31,74%

31,48%

30,99%

40-59 év

2 829 306

27,83%

317 277

28,34%

28,22%

28,20%

28,60%

60 év és a felett

2 204 223

21,68%

232 306

20,75%

20,22%

20,65%

21,46%

Összesen

10 165 365

100%

1 119 654

100%

100%

100%

100%

(Forrás: KSH TeIR adatok alapján, KDRFÜ szerkesztés)

A 2.1. térkép szemléletesen mutatja be a régió azon Az eltelt bô egy évized egyértelmû vesztesei a Pápa, településeit és területeit, amelyek a legtöbbet nyer- Ajka és Tapolca környéki aprófalvas övezet elöretek vagy vesztettek a népességszám változása alapján gedô és kevés munkalehetôséget kínáló települései, az elmúlt évtizedben. illetve a Fejér-megyei Mezôföld déli része EnyingA nyertes térségek elsô csoportját a megyei jogú Sárbogárd térségében, ahol már szintén nem a városok körüli település-gyûrû zömében községi szuburbanizációs és helyi demográfiai folyamatok, jogállású települései alkotják, melyek a lokális hanem inkább a negatív elôjelû helyi gazdasági szuburbanizációs folyamatoknak köszönhetôen folyamatok befolyásolják komolyabban a lakossággyarapították lakosságszámukat. Legszebben ez a szám alakulását. A régió nagyobb városai közül folyamat Dunaújváros példáján szemléltethetô, ahol Tapolca, Oroszlány és Ajka szenvedte el a legnaa rendelkezésre álló szabadon beépíthetô tele- gyobb arányú népességvesztést, amelyben elôbbi pülésterület rendkívül alacsony hányada is segítette esetében lokális szuburbanizációs folyamatok is a várost határoló településekre vándorlást.Veszprém közrejátszhatnak, de utóbbi két volt szocialista esetében a gyûrû már nem teljes, itt elkülönül egy (ipar)várost tekintve a gazdasági szerkezetváltás markáns keleti szektor (Hajmáskér-Sóly-Király- viszonylagos sikertelensége is okozója lehet e kedveszentistván), illetve a Balaton felé egy déli-délnyugati zôtlen demográfiai folyamatnak. 13 sáv a 73-as út mentén (Felsôörs-Csopak). Székesfehérvárt vizsgálva a régióközpont nyugati és déli térségében található települések nyerték a legtöbb új lakost. A Velencei-tó térsége azonban már nem csak a Fejér-megyei megyeszékhely, hanem az M7es biztosította gyors elérhetôsége miatt Budapest szuburbanizációs célterülete is. A régió keleti határán a budapesti agglomerációval határos 2.4. táblázat: A 10 legnagyobb népességnövekedéssel térségben a Ráckeresztúr-Etyek vonal, illetve az és csökkenéssel jellemezhetô település lakosságszám-változása (%) M1-es mentén Bicskéig terjedô térség vonzza a Település Változás %-a Település Változás %-a kitelepülôket, és hasonló, bár kisebb mértékû folyamat beindulását tapasztalhatjuk a Váli-völgy Úrhida +57,4 Megyer -55,4 Kulcs +55,2 Bakonyság -50,0 települései esetében. Érdekesség, hogy a naSukoró +43,5 Egeralja -38,5 gyobb városok közül egyedül Esztergom esetében Felsôörs +39,3 Bodorfa -31,4 Kékkút +38,7 Kisberzseny -29,7 nyomozható markáns népességszám bôvülés Tihany +32,7 Salföld -29,6 (+10%), amely kisebb mértékben a környékbeli Kôszárhegy +31,9 Nagypirit -27,2 Pilisi településeken is jelen van és itt is elsôsorTordas +31,0 Ganna -25,2 Etyek +29,4 Zalaerdôd -24,4 ban a fôvárosi agglomeráció bôvülése lehet az Balatonszôlôs +28,4 Németbánya -23,1 elsôdleges ok, a városban elérhetô munkalehetôségek mellett (Magyar Suzuki). (Forrás: KSH-TEIR adatok alapján KDRFÜ szerkesztés)

2. Demográfia


14

2010.08.17.

21:35

Page 16

Magyarországon 2008-ban az 1000 lakosra jutó százalékponttal alacsonyabb értékkel bír a legkedélveszületések átlaga 9,46 volt, a Közép-Dunántúl vezôtlenebb helyzetû Közép-magyarországi és Nyuátlaga valamivel alacsonyabb lett ennél (9,35) és a gat-dunántúli régiókhoz képest (115%). Fejér és negyedik helyet szerezte meg a régiók között, bár Komárom-Esztergom megyék esetében nagyjából az elsô helyezett Közép-magyarországi régió is csak egyensúlyban van ez a két korcsoport (100-102%), mintegy 1 ezrelékkel teljesít jobban (10,49). Rend- de Veszprém megyében kiemelkedôen magas, kívül alacsony a születésszám a Balaton-felvidék 112,2% az index értéke. Ez nem is csoda, ha rátetérségében - a Zánka fölötti települések kivételével kintünk a 2.3. térképre, ahol szembeötlô a teljes -, illetve a Pápa-Ajka közötti aprófalvas térségben, észak-balatoni part és a Balaton-felvidék – a skála valamint a Vértes és a Vértesalja településeinek negatív végén – kiugró tömbje, amelyhez társulnak a többségén, kivéve a határoló 81-es és M1-es utakhoz Magas-Bakony, illetve a Marcal-Hajagos völgyének közelebb esô községeket.További alacsony születési települései. Megjegyzendô, hogy a Balaton-felvidék aránnyal rendelkezô térségként a Mezôföld Duna- mutatóinak alakulását befolyásolhatja az elsôsorban újváros-Sárbogárd közötti, illetve Enyingtôl keletre vízparti településekre jellemzô idôskori bevándoresô falvai jelölhetôek meg (2.2. térkép). lás (nyaralótulajdonosok végleges kiköltözése), de Érdekes módon az élveszületések számában kiug- az irányzat mértékének feltárása további kutatáróan pozitív értékû összefüggôbb terület csak a bu- sokat igényel. Veszprém megye térségei mellett dapesti agglomeráció vonzáskörzetébe tartozó tele- környezetébôl kiemelkedôen rossz képet mutat a püléseknél alakult ki (Ercsi-Etyek vonal, Váli-völgy, Vértes közepén lévô Gánt, illetve Dunaújváros Zsámbéki medence határtelepülései Esztergom és értéke. Figyelmeztetô jelként értékelhetjük Fejér a Dunakanyar). Ezen felül csak Veszprém és Székesfe- megye déli részén a Sárbogárd környékén sûrûsödô hérvár szuburbanizációs folyamatokkal is jellem- elöregedô községek térségét is. ezhetô vonzáskörzete mutat fel pozitív elôjelû eredményeket. Átlaghoz közeli vagy azt kismértékben meghaladó értékeket mutat néhány középváros, mint Komárom, Bicske, Mór és Sárbogárd. A társadalmi-gazdasági szempontból hátrányosabb helyzetû régiós térségekben megjelenô sporadikus kedvezô eredmények elsôsorban vagy divatossá vált, fiatalokat is vonzó vagy megtartó kistelepülések (Csákberény, Szápár) vagy jelentôsebb roma lakossággal (pl. Sárkeresztúr-Sárszentágota) rendelkezô falvak esetében tûnnek elô. Az élveszületések térképe mellett fontos információkkal szolgál az öregedési index területi értékeinek összehasonlítása is, amelynél a 100%-nál magasabb értékû települések 2.5. táblázat: A 10 legrosszabb és legkedvezôbb öregedési indexszel rendelkezôtelepülés a Közép-dunántúli régióban esetében az idôs/nyugdíjas népesség aráTelepülésnév Öregedési Településnév Öregedési nya meghaladja a 0-14 éves korosztályú index (%) index (%) gyermekekét (2.3. térkép). Szôc 430,2 Sárkeresztúr 37,7 A magyarországi átlag – öregedô és fogyó Ábrahámhegy 403,0 Pusztamiske 38,2 társadalom révén – 2008-ban 107,4% volt, Salföld 333,3 Vid 39,5 a régiók között Közép-Dunántúl a maga Bakonyság 328,6 Királyszentistván 40,6 Balatonrendes 323,1 Szentantalfa 42,6 104,6%-os értékével a harmadik legjobb Somlóvecse 312,5 Úrhida 43,3 aránnyal rendelkezik Észak-Alföld (87,2!) Egeralja 285,7 Zalameggyes 43,8 Bakonykúti 272,7 Mezôszentgyörgy 46,7 és Észak-Magyarország után, de jó tíz Kékkút Szigliget

271,4 268,5

Kisszôlôs Hajmáskér


2. Demográfia

48,5 52,7


2010.08.17.

21:35

Page 17

A legjobb/legrosszabb öregedési indexszel rendelkezô tíz települést tartalmazó összesítésbôl kiderül, hogy az értelmiségi betelepülôk által preferált kistelepülések (Kékkút, Szigliget vagy Bakonykúti) nem feltétlenül profitálnak demográfiai értelemben a rájuk irányuló figyelembôl, míg a skála pozitív végén az agglomerációs községekké váló falvak (Hajmáskér, Úrhida, Királyszentistván) mellett a kedvezôbb korstruktúrával bíró, jelentôsebb arányú roma lakossággal rendelkezô települések viszik a prímet (Sárkeresztúr vagy a Devecser melletti Pusztamiske). A rendszerváltás idején, 1990-ben a Közép-magyarországi régió mai területén kívül minden régióban a vándorlási egyenleg negatívba fordult, bár NyugatDunántúl után régiónkat érintette ez a folyamat a legkevésbé, és a depressziós Észak-alföldi, Északmagyarországi területekhez képest 15-17-szeres volt a különbség a Közép-Dunántúl javára. Az arányokat tekintve a régiók közötti különbségek majd két évtized elteltével is ugyanúgy maradtak. Az eltérés abban mutatkozik, hogy Budapest és a központi régió mellett Nyugat- és Közép-Dunántúl is pozitívra tudta fordítani ezt az egyenleget, míg a többi régió esetében az elvándorlás folyamata tovább erôsödött. A vándorlási egyenlegek vizsgálata figyelemreméltó átrendezôdést mutat a pillanatképszerû 1998. évi és a tíz évvel késôbbi, 2008-as állapot összehasonlításakor. (2.4.a-b. térképek )

Feltûnô, hogy amíg 1998-ban Székesfehérvár tágabb környezete (Várpalota-Polgárdi, Velencei-tó), a Mezôföld déli része, Tatabánya és környéke, ErcsiMartonvásár, Veszprém szatellit-települései és a közeli Balaton-part (Csopak-Balatonalmádi) komoly nyertesei voltak a régióba irányuló vagy azon belüli vándorlási folyamatoknak, addig 2008-ra ezek a térségek gyökeresen átalakultak ebbôl a szempontból. Egyrészt jelentôsen megnövekedett és összefüggôvé vált negatív egyenlegû térségek alakultak ki Veszprém megyében, Fejér megye déli részén, MórOroszlány térségében, illetve Ács-Kisbér között. A háttérben leginkább az elérhetô munkalehetôségek változását követô vándorlási folyamat és a nagyvárosokból kiköltözôk szuburbanizációs lendületének csökkenése állhat. Még érdekesebb a pozitív elôjelû változásokat mutató térségek alakulása. Dunaújváros kivételével az összes megyei jogú város vándorlási egyenlege jelentôsen pozitívba fordult, itt elsôsorban az elérhetô munkahelyek játszhatnak fôszerepet. A Balaton-felvidéken két idegenforgalmi központ, Balatonfüred és Balatonalmádi vonz betelepülôket és Pápán is megfordult a korábbi tendencia. Összefüggô pozitív egyenlegû térség alakult ki a Komárom-Tata-Tatabánya-Bicske-Etyek vonalon (M1), megszilárdult az Ercsi-Dunaújváros közötti Dunamenti települések helyzete, illetve továbbra is tartja magát a Velencei-tó térsége, ahol Székesfehérvár és Budapest irányából állandósult egyfajta szuburbanizációs nyomás.

2. Demográfia

15


2010.08.17.

21:35

Page 18

2.1. térkép: A lakosságszám változása a Közép-dunántúli régióban 1998-2008 között az 1998. év %-ában (Forrás: KSH T-STAR)

16

-55 - -10% -10 - -5% -5 - -1% -1 - 3% 3 - 10% 10 - 57%

2. Demográfia


2010.08.17.

21:35

Page 19

2.2. térkép: 1000 lakosra jutó élve születések száma, 2008 (Forrás: KSH T-STAR)

0-5,1 5,1-6,6 6,6-7,9 7,9-8,9 8,9-9,8 9,8-10,9 10,9-13,1 13,1-34,5

2.3. térkép: Öregedési index (65-X évesek a 0-14 éves korúak százalékában), 2008 (Forrás: KSH T-STAR)

17

38-84 84-96 96-110 110-140 140-430

2. Demográfia


2010.08.17.

21:36

Page 20

2.4.a-b. Vándorlási különbözet 1000 fôre, 1998 és 2008 (Forrás: KSH T-STAR) a. 1998

-113 - -10 -10 - -1 -1 - 8 8 - 17 17 - 131

b. 2008

18

-207 - -10 -10 - -1 -1 - 8 8 - 17 17 - 93

2. Demográfia


2010.08.17.

21:36

Page 21

3. NEMEK A népesség nemek szerinti összetételét három fô tényezô alakítja: a lányok és fiúk aránya az újszülöttek között, a nemek szerint mutatkozó halandósági különbségek, továbbá a nôk és a férfiak aránya a vándorlási egyenlegben. Biológiai okok miatt a fiúk magasabb arányt képviselnek az újszülöttek között, s hasonló okok miatt valamivel alacsonyabb élettartamra számíthatnak, mint a lányok. Megfigyelhetô, hogy a nemek aránya általában a középkorúak korcsoportjaiban fordul meg: a 35 éves korcsoport alatt férfitöbblet, a 40 évesnél idôsebbnél, az életkor elôrehaladtával egyre növekvô nôtöbblet, míg a 35-39 éves korcsoportban a nemek viszonylagos kiegyenlítôdése jellemzi a népességet. Az életmódbeli eltérések tovább növelik a halandósági különbséget, emiatt a nôk születéskor várható élettartama akár 10 évvel is meghaladhatja a férfiakét. Magyarországon a jellegzetes különbség 8-9 év a nôk javára, a nálunk fejlettebb egészségi és egészségügyi kultúrájú országokban pedig 5-7 év. Valószínûsíthetô, hogy a nôk javára érvényesülô különbségben közrejátszik, hogy általában a nôk érzékenyebbek egészségügyi állapotuk megítélésében, mint a férfiak, továbbá, hogy a körükben gyakoribb betegségek általában sikeresebben gyógyíthatók. Egészségesebb életmódot folytatnak és mértékletesebben élnek, tehát a kockázati tényezôk is alacsonyabbak, mint a férfiak esetében.

A magyarországi halálozási arány történeti távlatban is kedvezôtlen volt nyugat- vagy észak-európai összehasonlításban, de ez a hátrány az 1960-as évekig jelentôsen lecsökkent. Ezt követôen azonban a lemaradás újra nôtt, a kilencvenes évek eleji, rendszerváltás utáni negatív gazdasági és társadalmi folyamatok hatására különösen nagymértékben romlott a halandóság. A mélypont 1992 és 1993 közé esett, amikor az exportpiacok elvesztése és fizetésképtelensége miatt bekövetkezô óriási gazdasági visszaesés és az abból fakadó infláció és munkanélküliség hatásai a legsúlyosabbak voltak. A rendszerváltást követô halandósági krízis elsôsorban a férfiakat és az alacsony társadalmi státuszú embereket sújtotta, ez utóbbiak relatív helyzete pedig azóta tovább romlott. Javulás az 1990-es évek végétôl volt tapasztalható, mely évek múltával lelassult. Az országon belül különösen az északi, észak-keleti és a dél-dunántúli megyékben kedvezôtlen a születéskor várható élettartam, a Közép-dunántúli régió a középmezônyben helyezkedik el, megyéit tekintve pedig egymáshoz és az országoshoz közel azonos születéskor várható életkori értékeket állapíthatunk meg. Komárom-Esztergom megye általában egy-egy év lemaradásban van a másik két megyéhez képest.

3.1. táblázat: Várható élettartam alakulása Magyarország régióiban Régió

Várható

Várható

Várható

Várható

Várható

Várható

élettartam

élettartam

élettartam

élettartam

élettartam

élettartam

1996

1996

2006

2006

2021

2021

férfi

nô

férfi

nô

férfi

nô

Dél-Alföld

67

76

69

78

73

81

Dél-Dunántúl

66

75

69

78

73

81

Észak-Alföld

66

75

69

78

72

81


66

76

68

77

72

81

Közép-Dunántúl

67

76

70

78

73

82


68

76

71

79

75

82

Nyugat-Dunántúl

68

76

70

79

74

82

(Forrás: TEIR-SZMM)

3. Nemek

19


20

2010.08.17.

21:36

Page 22

Nemzetközi összehasonlításban jelenleg mind a férfiak, mind a nôk születéskor várható élettartama igen alacsonynak tekinthetô. Azonban ez már nem csak az észak-, nyugat-, vagy dél-európai országokhoz képest igaz, hanem a kelet-közép európai régión belül is. A férfiak halandósága – a volt Szovjetunió utódállamait leszámítva – Magyarországon a legmagasabb, a nôké a cseh-lengyel és a bolgár-román szint között van. Az évek során fokozatosan tolódnak ki egy-két évvel az életkori határok, de a magyarországi értékek még mindig messze elmaradnak az európai színvonaltól. A 2004-es EU átlagot vizsgálva láthatjuk, hogy a nôk várható élettartama 81,5, míg a férfiaké 75,2 év volt; ezt az átlagot mi a fenti elôrejelzés szerint 2021-ben érhetjük el, ami egy markáns, 17 éves lemaradást jelent. 1990-ben 5,4 millió nô és 5,0 millió férfi élt Magyarországon, ezer férfira 1078 nô jutott. Ez az arány 2009-re jelentôsen megváltozott a nôk javára: a nôk létszáma 5,3 millió, a férfiaké 4,8 millió volt, a nemek közötti arány 1106-ra módosult. A régiókat tekintve 1990-rôl 2000-re fokozatosan növekvô tendencia figyelhetô meg minden esetben, azonban a 2000 és 2008 közötti idôszakban ennek ellenkezôje volt tapasztalható a régiók nagy többségében, illetve a Dél-dunántúli és Dél-alföldi régiókban inkább a stagnálás jellemzô. 2008-ban a nemek közti arány a Közép-magyarországi régióban

mutatta a legnagyobb eltérést - 1000 férfira 1125 nô jutott -, míg a legkisebb a Közép-dunántúli régiót jellemezte, hiszen ott jóval az országos átlag alatti arányszámot (1057) találunk. A 3.2. táblázat tartalmaz 2021-es elôrejelzést is, mely szinte kivétel nélkül a nôk számának nagyarányú növekedését mutatja, viszont láthatjuk, hogy egyedüliként a Közép-magyarországi régióban csökken elôreláthatólag ez az arány, a 2008-as 1125-ös értékrôl 1122-re. Ennek oka, hogy a fôváros és régiója az ország gazdasági-társadalmi szempontból legfejlettebb térsége, így a fejlett országokban tapasztalható egyenletesebb nemek közötti arány megjelenése is elsôként itt prognosztizálható. A 2008-as adatokat elemezve kistérségi lebontásban (3.1. térkép) a kifejezetten nagy városi népességaránnyal rendelkezô Veszprémi, Székesfehérvári, Dunaújvárosi, Tatabányai, Komáromi, Tatai, illetve a Balatonfüredi kistérségek esetében tapasztalunk nagyobb aránybeli eltolódást a nôk javára. A nemek arányában kiegyenlítettebb kistérségek csoportja meglehetôsen sokszínû: turisztikai jellegû (Balatonalmádi, Gárdonyi), hátrányos helyzetû (Enyingi), agglomerációs (Bicskei, Ercsi), illetve mezôgazdasági jellegû (Adonyi) kistérség egyaránt találhatók benne.

3.2. táblázat: 1000 férfira jutó nôk számának alakulása régiónként Régiók

1990

2000

2008

2021

Dél-Alföld

1071

1087

1088

1106

Dél-Dunántúl

1073

1088

1088

1107

Észak-Alföld

1047

1066

1070

1087


1068

1088

1086

1104

Közép-Dunántúl

1036

1059

1057

1076


1131

1141

1125

1122

Nyugat-Dunántúl

1055

1071

1074

1090

Magyarország

1078

1094

1091

1103

(Forrás: KSH T-STAR)

3. Nemek


2010.08.17.

21:36

Page 23

Különbözô megfigyelések összefüggést mutattak ki Mindhárom megye tekintetében az országos átlag a nemek arányának alakulása és az átlagos életkor alatt szerepel a nôk öregedési indexe, Fejér megyéközött. Eszerint minél magasabb az átlagos életkora ben a legalacsonyabb (113 százalékponttal). A férfiaz adott területen élôknek, annál aránytalanabb a aknál ennél jóval alacsonyabb értékeket figyelhetünk nemek összetétele. Ez a már korábban ismertetett meg: 100 gyermekkorú férfira 68-76 idôskorú jut. tendenciából adódik, vagyis hogy a nôk idôsebb kort A férfiak és nôk öregedési indexének értékei köélnek meg, mindezekbôl pedig az következik, hogy a zötti nagy eltérést a már korábban vázolt tények nôk túlsúlya egy elöregedett társadalomszerkezetet magyarázzák, vagyis a férfiak nôkhöz viszonyított jelez. korai halálozása miatt beszélhetünk alacsonyabb Az átlagos életkor elemzésénél elmondható, öregedési indexrôl az ô esetükben. hogy nagyjából azonos érték jellemzi mind3.1. ábra: Nemenkénti öregedési indexek, 2006 (Forrás: TEIR-SZMM) három megye nôi, illetve férfi lakosságát, amely az országos átlaggal is közel megegyezô érték. Férfiak esetében 38 év az átlagéletkor, míg a nôknél 42. Az öregedési index segítségével megtudhatjuk, hogy az idôs népességnek (65 év felett) a fiatal népességhez (0-14 év) viszonyított aránya mekkora. Ha ez az érték magas, akkor az idôskorúak arányának növekedése jellemzô az össznépességen belül. Mindhárom megye tekintetében az országos átlag alatt szerepel a nôk öregedési indexe, Fejér megyében a legalacsonyabb (113 százalékponttal). A férfiaknál ennél jóval alacsonyabb értékeket figyelhetünk meg: 100 gyermekkorú férfira 68-76 idôskorú jut. A férfiak és nôk öregedési indexének értékei közötti nagy eltérést a már korábban vázolt tények magyarázzák, vagyis a férfiak nôkhöz viszonyított korai halálozása miatt beszélhetünk alacsonyabb öregedési indexrôl az ô esetükben. Az átlagos életkor elemzésénél elmondható, hogy nagyjából azonos érték jellemzi mindhárom megye nôi, illetve férfi lakosságát, amely az országos átlaggal is közel megegyezô érték. Férfiak esetében 38 év az átlagéletkor, míg a nôknél 42. Az öregedési index segítségével megtudhatjuk, hogy az idôs népességnek (65 év felett) a fiatal népességhez (0-14 év) viszonyított aránya mekkora. Ha ez az érték magas, akkor az idôskorúak arányának növekedése jellemzô az össznépességen belül.

3. Nemek

21


2010.08.17.

21:36

Page 24

A 3.3. táblázat a 2000. és 2007. évi foglalkoztatás országos helyzetét mutatja a nôk és férfiak százalékában. Megállapítható, hogy a foglalkoztatottak száma összességében alig változott, a gazdaságilag legaktívabb korcsoport a 25-54 éveseké, kis különbséggel mindkét évben több mint 70%-át teszik ki a foglalkoztatottaknak.

A nôk foglalkoztatottságát az összes foglalkoztatott arányában mutató 3.4. táblázat az 1997-es és 2007-es évek adatainak százalékos megoszlását mutatja. Valamennyi régió esetében egy-két százalékos növekedést tapasztalhatunk tíz év múltával. Az egyedüli régió, ahol minimális csökkenés látható, az a DélDunántúl,

3.3. táblázat: Foglalkoztatási helyzetkép, Magyarország, 2007 Korcsoport

Foglalkoztatottak aránya nemek közötti megoszlásban (%) 2000

2007

férfi

nô

együtt

férfi

nô

együtt

15-24 év

37,3

29,7

33,5

24,2

17,8

21,0

25-54 év

79,2

66,9

73,0

81,3

68,0

74,6

55-64 év

33,2

13,3

22,2

41,6

26,3

33,1

15-64 év

62,7

49,6

56,0

64,0

50,9

57,3

Különbség

-13,1

-13,1

(Forrás: Dr. Frey Mária: Nôk és férfiak a munkaerôpiacon, 2008)

22

A nôk és férfiak azonos foglalkoztatás-bôvülése miatt a nemek közötti különbség változatlan maradt, 13,1%. A 15-24 év közöttiek foglalkoztatottsága jelentôsen visszaesett, melynek okai lehetnek a tanköteles kor 18 évre való kitolódása, a tanulással töltött idô meghosszabbodása és a diplomás pályakezdôk nehezedô elhelyezkedése. Ezzel ellentétben az 55 és 64 év közöttiek esetében jelentôs bôvülést tapasztalhatunk, melynek hátterében a nyugdíjkorhatár kitolódása áll.

ott 45,13%-ról 44,06%-ra csökkent a nôk aránya. Összességében mindegyik régió foglalkoztatottsági értékei az országos arány közelében találhatók. A Közép-dunántúli megyéket illetôen pedig csak tized-százados eltéréseket találunk. A férfiakhoz viszonyított alacsony nôi foglalkoztatottság több okra is visszavezethetô, melyek egyrészt szemléletbeli különbözôségekbôl, konzervatív gondolkodásmódból adódnak - vagyis, hogy a „kisgyermekes anyák ne dolgozzanak” -, ezért a munkaerôpiacra való visszatérésüket is több tényezô hátráltatja és teszi problémássá.

3.4. táblázat: Foglalkoztatott nôk aránya az összes foglalkoztatott között, 2007 Régió

Megye

2007

1997

Dél-Alföld

45,50%

43,04%

Dél-Dunántúl

44,60%

45,13%

Észak-Alföld

44,26%

42,74%


45,17%

43,60%

Közép-Dunántúl

3. Nemek

44,63%

42,82%

Fejér

44,56%

43,22%

Komárom-Esztergom

44,85%

41,62%

Veszprém

44,49%

43,30%


46,85%

46,47%

Nyugat-Dunántúl

44,30%

43,96%

Magyarország

45,42%

44,39%

(Forrás: KSH MR-STAR)


2010.08.17.

21:36

Page 25

A 3.2. térkép tanúsága szerint a nôk aránya a települések többségében 40-55% körüli a foglalkoztatottak között, míg ez alatti értékek a Veszprém megyei aprófalvas és a dél-mezôföldi területeket jellemzik, melyeken a mezôgazdasági tevékenységek, illetve a magas munkanélküliségi adatok dominanciája figyelhetô meg. Mellettük szigetszerû megjelenésben néhány Kisbér környéki község, valamint a Váli-völgy

ötvenezer, nettó huszonháromezer forintnyi különbséget jelent a keresetekben. A Közép-dunántúli megyék közül Fejér megyében a legmagasabbak az átlagkeresetek, az országos átlag felettiek, míg Veszprém megyében a legalacsonyabbak. A táblázatból kitûnik, hogy a budapesti átlagkeresetek jóval a többi megye, illetve az országos átlag felett helyezkednek el.

3.5. táblázat: Az alkalmazásban állók havi átlagkeresete forintban, 2008 Br u t t ó á t l a g ke re s e t

N e t tó át l agkereset

férfi

nô

együtt

férfi

nô

együtt

Fejér megye

227 489

169 101

200 261

135 576

108 018

122 725

Komárom-Esztergom megye

222 430

164 491

193 647

130 870

106 910

118 967

Veszprém megye

184 999

154 821

169 529

116 004

102 264

108 960

Közép-dunántúli régió

214 618

163 426

189 583

128 889

105 978

117 684

Budapest

292 251

240 980

267 787

164 301

140 214

152 808

Országos

225 095

186 089

206 228

133 676

115 923

125 089

(Forrás: KSH)

falvainak egy része tûnik ki környezetébôl. A legkedvezôbb nôi foglalkoztatottsági aránnyal rendelkezô térségek közül megnevezhetô a Balatonfelvidék Zánka-Balatonkenese közötti sávja (turisztikai szektor munkaerô-igénye); a 8-as fôút mente a Sümeg-Ajka-Veszprém-Várpalota-Székesfehérvár vonalon, illetve a Zirc-Mór-OroszlányTatabánya közötti térség. Mellettük pontszerûen elsôsorban néhány gazdasági központ emelkedik ki környezetébôl, mint Pápa és Dunaújváros, illetve Esztergom és környéke. Említést kell tennünk az ún. foglalkozási szegregációról is, azaz: a nôk és férfiak eltérô gazdasági ágakban koncentrálódnak, de ha ugyanabban a szektorban dolgoznak is, más munkakörben teszik, mint a férfiak. Ennek azért van jelentôsége, mert megfigyelhetô, hogy a tipikusan nôknek fenntartott állásokat alacsony keresetek jellemzik, ezek a közigazgatás, oktatás, egészségügy területein találhatók. A 3.5. táblázat igazolja azt az állításunkat, miszerint a nôk és férfiak átlagkeresete között jelentôs eltéréseket találunk az erôsebbik nem javára régiónkban is, ez szám szerint átlagosan bruttó

A munkanélküliség nemenkénti vizsgálatánál elmondható, hogy 2000-2006 között a férfi munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal növekedett, a nôknél ez az érték 1,8 százalékpont, két és félszer nagyobb. Ez a különbség vélhetôen abból adódott, hogy a létszámleépítések elérték a nagy létszámú nôi munkaerôt foglalkoztató ágazatokat. 2000-ben még a nôk munkanélküliségi rátája – Nyugat-Dunántúl kivételével – minden régióban alacsonyabb volt a férfiakénál, 2006-ban viszont már mindenütt kissé meghaladta azt. A 6 év alatt a munkanélküliek aktív népességen belüli hányada a férfiaknál csak négy régióban, a nôknél mind a hétben növekedett.

3. Nemek

23


2010.08.17.

21:36

Page 26

A Közép-dunántúli régió kistérségeit fôként a férfi munkanélküliség dominanciája jellemzi. Kiugróan magas értékeket találunk az Ajkai kistérségben, ahol 57,32 százalékon állt ez az érték az elôzô év utolsó negyedévében. Ezen felül magas értékek jellemzik még a Balatonalmádi, Dorogi, Enyingi és Veszprémi kistérségeket. Ezekkel ellentétben a Dunaújvárosi kistérség 43,57%-ával a legkevesebb férfi munkanélkülit tudhatja magáénak. Amint láthatjuk 50% körül szóródnak az értékek, 50% alatti még a munkanélküliség az Adonyi, Gárdonyi és Tapolcai kistérségekben. A nôk esetében pedig a férfiakéval ellentétes, egymást kiegészítô értékeket találunk, ezek alapján a legmagasabb munkanélküliségi ráta itt a Dunaújvárosi kistérségben jelentkezik, míg a legalacsonyabb az Ajkai kistérségben.

3.2. ábra: Munkanélküli férfiak és nôk az összes munkanélküli között, kistérségenként, 2009. IV. negyedév

24

(Forrás: KSH MR-STAR)

3. Nemek


2010.08.17.

21:36

Page 27

3.1. térkép: 1000 férfira jutó nôk száma a 2008. évi állandó lakosság száma alapján (fô)

1005-1025 1025-1046 1046-1066 1066-1086

3.2. térkép: Foglalkoztatott nôk aránya az összes foglalkoztatott között, 2001 (KSH Népszámlálás)

25

8,3-40% 40-42,3% 42,4-44,4% 44,4-54,5%

3. Nemek


2010.08.17.

21:36

Page 28

4. CSALÁDI ÁLLAPOT

26

A magyar társadalomban a család tradicionálisan fontos helyet foglalt el. Az elmúlt évtizedek szociológiai és demográfiai vizsgálatai bizonyították, hogy az emberek számára a család fontosabb, mint az élet egyéb területei (munka, szabadidô, egyéb társas kapcsolatok stb.). Ez nemcsak azok esetében volt így, akik éppen házasságban, családban éltek, hanem azok esetében is, akiknek családi állapota egyedülálló volt. Azonban a házasság, ami tradicionálisan elterjedt és magasra értékelt együttélési forma volt, érezhetôen veszített népszerûségébôl. Emellett a család, mint társadalmi intézmény számos válsággal is küzd. Egyre kevesebb a hagyományos, ideálisnak tekintett családmodellben élôk aránya. A házasodási életkor kitolódását tapasztaljuk, változatlanul magas arányú a válás, azonban az elváltak újraházasodása jelentôsen csökkent, és a csökkenô termékenység mellett egyre több gyermek születik házasságon kívül. A családformák és együttélési minták átalakulási folyamata nem napjainkban kezdôdött, azonban jelenleg is zajlik és az elmúlt évtizedekben a folyamatok felgyorsultak, látványosak lettek. Magyarországon is megfigyelhetô a családnagyság csökkenése, különösen a kettônél több generációs nagycsaládok száma fogyatkozott meg, általánossá vált a kiscsalád (4.1. táblázat és 4.1. ábra).

A háztartások (többnyire családok) átlagos nagysága 1960-tól 2005-ig 3,1 fôrôl 2,47 fôre csökkent. A tágabb család gyakran térben távol került, ezáltal nehezebbé vált a kapcsolatok ápolása, fenntartása, az egymásnak történô segítés. Lényeges a kétkeresôs családok dominánssá válása itthon éppúgy, mint a nyugati országokban. A harmadik alapvetô változás a családok mûködésére vonatkozik. Az utolsó 25 évben Nyugat-Európában a családok gyermekvállalása, a születések száma olyan szintre csökkent, amely már nem biztosítja a népesség reprodukcióját. A családok zöme persze még mindig kétgyermekes, viszont elenyészôen kevés a valóban sokgyermekes, a négy és többgyermekes család. A gyermektelenségre vonatkozó legújabb kutatási eredmények viszont azt mutatják, hogy jelenleg terjedôben van a gyermek vállalását tudatosan elutasító szemlélet, az, amely a házasságkötés elkötelezettségéhez hasonló korlátozást lát a megszületô gyermekben.

4.1. táblázat: A háztartások összetételének alakulása Közép-dunántúli régióban, 1980-2005 1980

%

1990

%

2001

%

2005

%

na.

293 064

73%

290 212

71%

269 599

64%

na.

10 450

3%

14 452

4%

34 080

8%

na.

na.

84 640

21%

97 314

24%

106 962

25%

na.

na.

12 283

3%

9 657

2%

9 940

2%

370 260

100%

400 437

100%

411 635

100%

420 581

100%

Az egy családból álló háztartá- na. sok száma Több családból álló háztartá- na. sok száma Az egyszemélyes háztartások száma Egyéb összetételû háztartás Háztartások száma (Forrás: KSH Mikrocenzus 2005)

4. Családi állapot


2010.08.17.

21:36

Page 29

4.1. ábra: A háztatások korösszetétele a Közép-dunántúli régióban, 2005 (Forrás: KSH Mikrocenzus 2005)

Az ezredforduló utáni években gyûjtött régiós ada- A házasságkötések számában a Közép-dunántúli tok a nôtlenek és hajadonok, illetve az elvált családi régióra az utóbbi 10 évben a folyamatos csökkenés állapotúak emelkedô arányával jelzik, hogy megvál- jellemzô, ám a 2008. évre az országos átlagnak tozott a lakosság viszonya a házasodáshoz. A 15 évesnél idôsebb népességen belül a nôtlenek és hajadonok aránya az 1970-es 4.2. táblázat: Családi állapot a Közép-dunántúli régióban értékrôl fokozatosan csökkent a 80-as évek a 15 éves és idôsebb népességbôl, %-ban kifejezve, 1970-2005 közepéig, amikor jelentôsen emelkedni Év Házasok Nôtlenek, Elváltak Özvegyek Összesen kezdett. Napjainkban a nôtlenek aránya aránya hajadonok aránya aránya aránya messze meghaladja a korábban mért 1970 68 21 2 8 100 értékeket (4.2. táblázat). 1980 69 18 4 9 100 Az özvegyek aránya a 15 éves és idôsebb 1990 64 20 6 10 100 férfiak esetében a 2005. évi Mikrocenzus 2001 53 27 9 11 100 adatai alapján a Közép-Dunántúlon 3,93 % 2005 50 30 9 11 100 volt, ami átlag alatti az országos 4,26 %-os értékhez képest. A nôk esetében 1970-tôl (Forrás: KSH Mikrocenzus 2005) folyamatosan emelkedett ez az arány a férfiak mortalitási adatainak romlása hatására. A 90-es évek megfelelô mértékben csökkent a 2000. évi 5139-rôl közepétôl tehát a 15 éves és idôsebb nôk közül 4359-re a házasságkötések száma. A házasságon alanagyjából minden hatodik özvegy családi állapotú, puló családok mellett (4.1. térkép a 2001. évi álamely 18,4 % körüli értéket jelent a Közép-Dunán- lapotot mutatja be) mind nagyobb arányban túlon, mely az idô elôrehaladtával közelít az orszá- fordulnak elô a házasságkötés nélküli együttélések gos átlaghoz. (4.2. térkép). A házasságnak, mint preferált párkapAz elváltak aránya látványos emelkedést mutat a csolatnak visszaszorulása gazdasági tényezôkkel is vizsgált idôszak alatt. Míg 1970-ben a közép-dunán- összefüggésbe hozható. Egyre szélesebb azon rétúli népesség alig több mint 1,6 százaléka volt elvált, tegek köre, akik “megengedhetik maguknak”, hogy ez az arány a 2005-ös vizsgálatok alapján elérte az az egyedülálló, vagy az együtt élô, de nem házasodó országos átlag szintjét, közel 9%-ot. Az özvegy és családi állapotot válasszák. elvált családi állapotúak arányának növekedése összefügg azzal is, hogy kevésbé mutatnak hajlandóságot az újraházasodásra.


27


28

2010.08.17.

21:36

Page 30

A házasság halasztásának, illetve esetleges egyáltalán meg nem kötésének egy másik gazdasági jellegû oka a társadalom másik végpontján, az elszegényedô rétegeknél keletkezik. A munkanélküliség a pályakezdôket az átlagosnál lényegesen magasabb arányban sújtja, így ezeknek a fiataloknak családalapítása önálló kereset nélkül a bizonytalan jövôbe tolódik. A Mikrocenzus adatai szerint az élettársi kapcsolaton alapuló családok száma az 1990. évi 12,5 ezerrôl 2005-re a Közép-dunántúli régióban meghaladja a 39 ezret, ami a házaspáros típusú családok majdnem 15%-át teszi ki. Magyarországon a gyermekeknek kb. egynegyede nô úgy fel, hogy 18 éves koráig szülei elválnak, s egyszülôs családban nevelkedik, vagy pedig a gondozó szülô újraházasodása következtében mostoha szülô mellett él. Kimondottan magas az egyszülôs magyar családok aránya, régión belüli megjelenésüket a 4.3. térkép szemlélteti. Európai összehasonlításban ez azt jelenti, hogy míg az egyszülôs családok aránya mind az összes, mind a gyermekes családok között az Európai Unió országaiban 1991-ben 11,5, illetve 17,5 %, addig Magyarországon 15,5, illetve 23,6 százalék. Közép-dunántúli régióban ez az arány 2005-ben 16,5, illetve 25%. Az egyszülôs családokban a régiónkban a gyermekek jellemzôen az anyával élnek együtt (86,6 %). Azok, akik nem élnek házasságban, illetve élettársi kapcsolatban és egyedülálló családi státuszúak, meglehetôsen vegyes csoportot alkotnak (4.4.-4.6. térképek). Ez a családi státusz, attól függôen, hogy özvegyülés, válás vagy a házasságkötés halasztása útján jön létre, különféle társadalmi helyzetet takarhat. A válások száma Magyarországon a II. világháborút követôen gyors ütemben emelkedett. Ha a válások számának negyven év alatti megháromszorozódásának okait keressük, kézenfekvô magyarázatok adódnak a hazai politikai, gazdasági, társadalmi, erkölcsi viszonyoknak ugyanezen idôszakban lezajlott változásában. A párkapcsolatok fennmaradásának bizonytalansága nemcsak azokra vonatkozik, amiket a felek tudatosan nem legalizálnak, hanem egyre kevésbé tartja vissza a házassági eskü a házasokat is attól, hogy a házasságban felmerülô konfliktusaik megoldására a válást tekintsék eszköznek. Az elmúlt évtizedek során a válás nemcsak elfogadottá, hanem


egyúttal a leginkább ismert, leginkább preferált házassági konfliktus-megoldó stratégiává vált. Az elváltak száma a Közép-dunántúli régióban a népszámláláskori adatok szerint 1970-ben még a 17 ezret alig haladta meg, tíz év alatt majdnem megduplázódott, a következô tíz év alatt ismét 23 ezerrel nôtt, 2001-re az 1970-es évi értékhez képest közel ötszörösére nôtt, majd 2005-re elérte a 84 ezret. A válások számának emelkedése, illetve tartósan magas szinten maradása többek között összefügg a nôk tömeges munkába állásával, a társadalmi és földrajzi mobilitással, a szekularizációval, a válás jogi hátterének változtatásával és a társadalom váláshoz fûzôdô megváltozott viszonyával. Túlzott leegyszerûsítés volna a termékenység csökkenésében bekövetkezett változásokat csupán a válások arányának növekedésével magyarázni, de kétségtelen, hogy ez kiemelt jelentôségû a házasságkötés nélküli együttélések terjedésével együtt. Az özvegység alapvetôen eltér a másik két családi státusztól, hiszen nem önkéntes választás útján jön létre. 1990-ben a 15 éves és idôsebb lakosság 7,8%-a, 2005-ben pedig 11,5%-a volt özvegy családi állapotú a Közép-dunántúli régiót tekintve. Mivel a férfiak halandósági viszonyai a nôkénél rosszabbak, az özvegy családi állapot elsôsorban a nôkre jellemzô. Ráadásul a férfiak halandósági mutatói folyamatosan romlanak, így a nôk özvegyülési gyakorisága a hatvanas évek óta növekszik. A „szingli” lét a posztmodern világ fiatal középkorúinak (harmincasok, negyvenesek) tartós párkapcsolatot mellôzô, választott életformája, melyben egyidejûleg érvényesül az érintettek erôteljes munka-, fogyasztás- és szabadidô-orientáltsága. Elôfeltétele az anyagi jólét, hiszen egyedül kell megteremteni és folyamatosan biztosítani a saját lakás és az önálló életvezetés pénzügyi feltételeit. A magyar népességnek és a fiataloknak azonban igen kis aránya (5 százaléka) tekinti az önálló, független életet ideálisnak. A többség vagy öntudatlanul, egyéb életcéljait követve, karriertörekvéseinek, munkacentrikusságának engedve sodródik bele a szingli élethelyzetbe, vagy korábbi partnerkapcsolata felbomlását követôen (még) nem tudott újat kialakítani, illetve nagy részük a házasság nélküli együttélést választja.


2010.08.17.

21:36

Page 31

4.1. térkép: Házasságban élôk aránya, 2001 (Forrás: KSH Népszámlálás 2001)

49.0-52.1% 52.1-55.2% 55.2-58.3%

4.2. térkép: Élettársi kapcsolaton alapuló családok aránya, 2001 (Forrás: KSH Népszámlálás 2001)

29 5,9-8,2% 8,3-9,1% 9,2-10,2% 10,2-11,4% 11,4-12,8 %



2010.08.17.

21:37

Page 32

4.3. térkép: „Egy szülô egy vagy több gyermekkel” családok aránya, 2001 (Forrás: KSH Népszámlálás 2001)

12,4-14,3% 14,3-16,2% 16,2-18,2%

4.4. térkép: Hajadonok, nôtlenek aránya, 2001 (Forrás: KSH Népszámlálás 2001)

30

24,6-25,4% 25,4-27,5% 28,0-31,5%



2010.08.17.

21:37

Page 33

4.5. térkép: Elváltak aránya, 2001 (Forrás: KSH Népszámlálás 2001)

4,9-7,0% 7,1-8,5% 8,6-12,7%

4.6. térkép: Egyszemélyes háztartások aránya, 2001 (Forrás: KSH Népszámlálás 2001)

31

20-22% 22-24% 24-26%



2010.08.17.

21:37

Page 34

5. ISKOLÁZOTTSÁG

32

A régió általános iskolázottsági képének felvázoláshoz még a legutóbbi, 2001-es népszámlálási adatok adnak támpontot, azok konkrét, településsoros adatainak felhasználhatóságával. A hét évesnél idôsebb, megfelelô korú lakosságot tekintve a legalacsonyabb végzettségûek térbeli elhelyezkedését mutatja be az 5.1. térkép. Az általános iskola elsô osztályát be sem fejezô népesség elsôsorban a Pápa-Ajka-Sümeg által körülhatárolt aprófalvas térségben, az Északi-Bakony kistelepülésein illetve a Balaton-felvidék parttól távolabbi aprófalvaiban tömörül, mellettük a Mezôföld déli részén Sárbogárd körül alakult ki egy fél-gyûrû, amely egész Polgárdiig húzódik. Hasonló, elsôsorban mezôgazdaságból élô térségként jelentôsebb ennek a csoportnak az aránya a Velencei-tó vidékétôl északra és délre (Gánt-Vértesacsa, ill. ZichyújfaluErcsi), valamint Bicske környékén. Az általános iskola elsô osztályát el nem végzettek térképén a 27,2%-os legnagyobb érték egy településhez kapcsolható kiugró adat, mivel a legrosszabb mutatójú kategória összes településének átlaga 3%-ot tesz ki. Az 5.2. térkép a felsôoktatási végzettséggel rendelkezôk térségszintû megjelenését ábrázolja, ahol elsôsorban a régió városai és közvetlen környezetük emelkedik ki. Mellettük a Balaton-felvidék partmenti és a Velencei-tó körüli települések, illetve érdekes módon az Oroszlánytól Tatabányán át Dorogig húzódó egykori ipari tengely települései – beleértve a Gerecse és a Pilis közti községeket is – mutatnak egyfajta területi tömbösödést. A felsôfokú végzettségûek térbeli eloszlásának pontosan a fordított képét mutatja a legfeljebb az általános iskola 1-8. osztályát végzettek területi elhelyezkedése, megerôsítve az aprófalvas és a mezôgazdasági orientiációjú mezôföldi térségek kedvezôtlenebb iskolázottsági mutatóit. A legfeljebb érettségivel rendelkezôk térbeli megjelenése pedig a felsôfokú végzettségûek területi mintáját követi, némiképp kibôvítve az e tekintetben kedvezôbb mutatójú városok körüli települések körét. Az országoshoz hasonlóan a Közép-dunántúli régió népességének iskolázottsága a kilencvenes években emelkedett, jelentôsen megnôtt a középfokú végzettségûek és diplomások aránya.

5. Iskolázottság

A 25 évesnél idôsebbek közül minden ötödik legalább középiskolai, és minden tízedik egyetemi vagy fôiskolai végzettséggel rendelkezik. A Közép-Dunántúlon 480 óvodai, 405 általános iskolai, 79 gimnáziumi, 107 szakközépiskolai és 96 szakiskolai feladatellátási hely mûködött a 2007/2008-as tanévben. Az 5.1. ábra az ezredfordulót követô nyolc év tanulói-hallgatói létszámának alakulását mutatja be. Kitûnik belôle, hogy az általános iskolások létszámának csökkenése mutat tartós és szembetûnô tendenciát: nyolc év alatt 21%-kal csökkent a csoport aránya. A fôiskolai, egyetemi képzésben részt vevôk száma elôször 2002-rôl 2003-ra csökkent jelentôsebb mértékben, majd három év stagnáló-enyhén növekvô létszámalakulása után 2006-tól újra egyértelmûen fogyatkozik a hallgatók száma (-18%). A szakiskolai-szakközépiskolai tanulók száma, apróbb kilengésekkel ugyan, de állandónak mondható, elôbbi esetében enyhén emelkedô, utóbbinál enyhén csökkenô tendenciával kísérve (+4, ill. -4,5%). Az óvodába beíratott gyermekek száma az elsô három év 7%-os csökkenése után 2004-tôl stagnál, egyértelmû és folyamatos növekedést pedig csak a gimnáziumi tanulói csoportnál figyelhetünk meg, ahol 17%-nyi a létszámbeli gyarapodás 2001-hez képest. 5.1. ábra: Tanulói-hallgatói létszámadatok változása (fô), 2001-2008 (KSH-TSTAR)


2010.08.17.

21:37

Page 35

5.2. ábra: Tanulói-hallgatói létszámadatok aránya az összeshez képest (%), 2001-2008 (KSH-TSTAR)

Amennyiben a közoktatási, illetve a felsôoktatási intézményekbe beíratott vagy beiratkozott összes régióbeli tanulói-hallgatói létszámhoz arányosítva viszonyítjuk az egyes oktatási szintek-iskolatípusok létszámadatait (5.2. ábra), akkor szintén az általános iskolás csoport nagyobb arányú csökkenésével szembesülünk, amely nyolc év távlatában eléri 4,9 százalékpontot. Mellettük a felsôoktatásban részt vevôk aránya csökkent egyedül, 0,6 százalékponttal. A középiskolai tanulói csoportban a gimnáziumi tanulók térnyerése két-két és félszerese a szakiskolaiszakközépiskolai növekményhez képest (+2,5 % versus +1-1,3%). A jövôre nézve az általános iskolai létszám további csökkenése, így a középiskolai csoportok arányának növekedése prognosztizálható. A felsôoktatásban részvevôk kapcsán már nehezebb egyértelmû jövôképet felrajzolni, a demográfiai adatok mellett különös jelentôsége van az évrôl-évre változó felvehetô hallgatói létszámok alakulásának is. Az óvodások arányának kismértékû növekedése kapcsán nem lehetünk biztosak valamiféle pozitív demográfiai módosulás jelenlétében, inkább a férôhelyek jobb kihasználtsága, illetve kisebb mértékû bôvülése alakíthatja pozitívan ezt a mutatót. Az oktatási rendszer elsô alapfokú képzési intézménye az óvoda, ahol nem annyira az oktatáson van a hangsúly, mint a gyermekek társadalmi integrációjának és késôbbi tanulói kompetenciáinak megalapozásán. 2008-as KSH adatok alapján megyei-kistérségi szinten nem beszélhetünk kapacitáshiányról, ez alól egyetlen kivétel a Sárbogárdi kistérség.

Szakértôk kutatásai arra mutatnak rá, hogy összefüggés fedezhetô fel az urbanizáltság, a gazdasági fejlettség és az óvodai férôhelyek, illetve az óvodába beíratott gyermekek száma között. A magasan urbanizált (Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl) térségekre jellemzô, hogy a férôhelyek száma igazodik az igényekhez, kapacitáshiány inkább az alacsonyabban urbanizált, és gazdaságilag kevésbé fejlett térségekben (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye) jelentkezik fenntartói források hiányában. A Közép-dunántúli régió kistérségeit vizsgálva a 2001. évhez viszonyított változások alapján 2008-ra a régió kistérségeinek (illetve elsôsorban kistérségközpontjainak) felében csökkent az óvodai férôhelykapacitás, legnagyobb mértékben a Sárbogárdi, Gárdonyi, Ajkai, Zirci, Pápai kistérségekben. Gárdony kivételével mindegyik kistérség az elmaradottabb kistérségekhez tartozik, így ott a nehézkes fenntartás összevonásokat eredményezett, ezáltal a csökkenés sokkal inkább szembetûnô.

5. Iskolázottság

33


2010.08.17.

21:37

Page 36

Gárdony helyzete esetén fenntartási nehézségek mellett a budapesti agglomerációból ismerôs tendencia is jelentkezik, azaz azok a szülôk, akik megtehetik, gyermekeiket Székesfehérvári óvodákba íratják, ahol dolgoznak, egyszerûsítve saját családi életük megszervezését és megterhelve a szomszéd település intézményrendszerét. Jelentôs kapacitás-

34

gyerekszám is jelentôsebb, illetve kioltja egymást, ahol szintén szegények a helyhatóságok, de a gyerekszám is alacsony. Kapacitáshiány jelensége néhány olyan településen is nyomozható, ahol az önkormányzati fejlesztések nem tudnak lépést tartani a helyi, illetve betelepülô vagy bejáró fiatal és (több)gyermekes családok igényeivel, de maguk a települések nem tekinthetôk 5.1. táblázat: Óvodai kapacitáshiány a hiány nagysága és a társadalmi-gazdasági szempontkapacitáshiánnyal küzd települések lakosságszáma szerint, ból fejletlennek, mint például 2008 – az elsô tíz helyezettet tekintve Tata,Tapolca,Velence vagy Rác100 óvodai 100 óvodai férôhelyre jutó Lakosság férôhelyre jutó almás városai. Település óvodás Település (fô) óvodás A régióban 2008-ban 426 áltaSárbogárd 198,3 Tata 24 902 104,6 lános iskola található, az álCsetény 193,3 Tapolca 16 211 105,6 talános iskolai tanulók száma Felsôörs 142,5 Sárbogárd 12 922 198,3 pedig meghaladja a 85 000 fôt. Naszály 121,0 Dorog 12 262 102,4 Közép-Dunántúl kistérségeiTakácsi 120,0 Kisbér 5 516 106,9 ben átlagosan 1 pedagógusra Sárszentmihály 116,0 Velence 5 173 114,9 10 tanuló jut, de a kapcsolódó Vajta 116,0 Seregélyes 4 668 100,6 értékek területileg megleheVelence 114,9 Rácalmás 4 461 100,0 tôsen nagy szórást mutatnak. Badacsonytomaj 113,3 Nagyvenyim 4 156 103,0 Elsôsorban néhány hátrányos Sárkeresztúr 113,1 Sárszentmihály 3 015 116,0 helyzetû kistérség mutatója (Forrás: KSH-TSTAR) haladja meg az átlagot jelenbôvülésnek tekinthetô fejlesztések öt kistérségben tôsebb mértékben (Abai, Adonyi, Sümegi), de egyes történtek, ahol magasan vezet a Székesfehérvári, nagyobb városok esetében is hasonló eltérést amely a soron következô Esztergomi növekmé- tapasztalhatunk (Dunaújváros,Tatabánya,Várpalota). nyének több mint háromszorosát produkálta (+421 férôhely). Mellettük a Tatabányai,Várpalotai és Ercsi kistérségek mutatnak jelentôsebb férôhelybôvülést, mindegyikôjük kedvezô foglalkoztatottsági mutatókkal rendelkezô térség. A 100 óvodai férôhelyre jutó gyermekek számát vizsgálva a kapacitáshiány problematikája nem tûnik súlyosnak a régióban. 2008-as adatok alapján a régió 401 településébôl 45 esetében 100%-os vagy afeletti a férôhe5.3. ábra: 1 pedagógusra, ill. osztályteremre jutó általános iskolai tanulók lyek kihasználtsága – ez az óvoszáma a régió kistérségeiben, 2008 (KSH-TSTAR) dával rendelkezô települések 15,4%-a. Kapacitástöbblet elsôsorban az „elöregedô” kistérségekben keletkezik, míg hiány ott alakul ki, ahol az önkormányzatok nem tudják az óvodát fenntartani. A két hatás ott erôsödik fel, ahol szegények az önkormányzatok, de arányaiban a

5. Iskolázottság


2010.08.17.

21:37

Page 37

Az egy osztályteremre jutó tanulószám átlagosan 20 fô, amely a zsúfoltság megelôzése szempontjából kifejezetten jónak mondható. Kiugró értékekkel a Veszprémi, a Dorogi, az Enyingi és a Komáromi kistérségek, illetve a központjaik rendelkeznek, ahol ez az érték magasabb, mint 20 tanuló/osztályterem. Az eltérés egyrészt a helyi tanulólétszám miatt, másrészt a bejárók nagyobb aránya következtében tudható be, melynek településenkénti leképezését az 5.3. térkép mutatja meg. 1000 körüli vagy magasabb számú bejáró általános iskolai tanulót vonzanak Székesfehérvár, Pápa,Veszprém, Ajka városai, mellettük még kifejezetten nagyarányú bejárót vonz Tapolca és Dunaújváros. 2008-ban a középfokú oktatásban résztvevô nappali tagozatos tanulók száma megközelítette a 63 ezer fôt, ezen belül Fejér megyében 24, Veszprém megyében 21, Komárom-Esztergom megyében 18 ezer diák tanult. Országos összehasonlításban a három

figyelhetô meg a szakközépiskolai tanulók arányának tekintetében is. A régió kistérségeiben a középfokú iskolatípusokban tanulókat hét város koncentrálja, ezek sorrendben Székesfehérvár, Veszprém, Dunaújváros, Esztergom, Tatabánya, Pápa és Ajka. Hatásuk az 5.4. térképen is jól tanulmányozható, ahol a középiskolai bejáró tanulók száma alapján is megismétlôdik ez a fajta rangsor. A magasabb iskolázottság és a képzettség elérésének fontosságát a régió lakossága felismerte. A középfokú képzésen belül 1990. óta erôsödött a gimnáziumok és a szakközépiskolák szerepe, ezzel párhuzamosan csökkent a szakiskolák és a szakmunkásképzôk iránti igény. A gimnáziumot végzôk köre több mint 10 %-kal, a szakközépiskolába járóké közel 50%-kal gyarapodott, a szakmunkásképzésben részesülôké 30%-kal mérséklôdött. A Közép-Dunántúl elôtt álló egyik legnagyobb kihívást középiskolai szinten a szakképzési struktúraváltozás okozza. A szakképzésben tapasztalható 5.2. táblázat: Középfokú oktatásban tanulók regionális megoszlása, 2008 létszámnövekedés nem Gimnáziumi Szakközépiskolai Szakiskolai és speciáli Lakónépesség jelenti automatikusan a tanulók aránya tanulók aránya a szakiskolai tanulók aránya aránya munkaerôpiac elvárásait, a nappali nappali oktatásban a nappali oktatásban igényeit kielégíteni képes oktatásban szakemberek megfelelô 2008 2008 2008 2008 számú biztosítását. A réDél-Alföld 12,6% 14,4% 15,6% 13,2% gió oktatási intézményei Dél-Dunántúl 9,2% 7,3% 10,4% 9,5% között egyelôre csak forÉszak-Alföld 15% 15,3% 18,8% 15% málódóban van az átÉszak-Magyarország 10,6% 13,7% 13,7% 12,2% Közép-Dunántúl 10% 10,8% 13% 11% járhatóság. A szakképzés Közép-Magyarország 33,4% 27,8% 18,1% 29,2% még nem tudja kellô Budapest 25,6% 22,2% 12% 17,1% gyorsasággal követni a gazNyugat-Dunántúl 9,3% 10,6% 10,4% 10% daság igényeit, mivel a két Magyarország 100% 100% 100% 100% szféra összhangját biz(Forrás: KSH-TSTAR) tosító információs és koordinációs intézményrendközépiskolai iskolatípust tekintve a tanulói létszám szer hiányos. A régió mindegyik meghatározó nagyjából arányos a régiós lakosságaránnyal, azt csak centrumában van felsôfokú képzés, de a felsôa szakmunkástanulók aránya lépi túl jelentôsebben, oktatási intézmények és együttmûködéseik száma mely a régió helyi építô- és feldolgozóipari munka- alacsony, kutatóintézeti hátterük, valamint képzési erôpiaci igényeire is utal. Szembetûnô, hogy a gim- kínálatuk lassan igazodik az igényekhez, bár az utóbbi náziumi tanulók arányában Közép-Magyarország és években jelentôs mennyiségi és minôségi fejlôdésen Budapest értéke még mindig jóval felülreprezentált, mentek keresztül. Az iskolarendszerû képzés megmint amit lakosságaránya feltételezne. Ebben közre- levô hiányait – különösen a szakképzés terén – egyejátszik a szakmunkásképzéshez kapcsolódó alacso- bek között a felnôttképzés lenne hivatott korrigálni. nyabb helyi igény, illetve a régión túlról bejáró tanulólétszám. Budapest esetében ugyanez a tendencia

5. Iskolázottság

35


36

2010.08.17.

21:37

Page 38

1996-ban a gazdaságilag aktív lakosság 13%-a ren- fiatalok a gazdaságirányítás, a számítástechnika, a delkezett felsôfokú végzettséggel vagy diplomával, környezetvédelem, valamint a társadalomtudományok szemben az országos 17%-kal. Ezt a lemaradást a régió korszerû ismereteit sajátíthatják el. A régió felsôa fôiskolai és egyetemi oktatás fokozódó támogatásá- oktatási intézményei (meglévô, ill. potenciális kuval igyekszik leküzdeni. Felsôfokú oktatás Dunaújváros- tatóhelyek): ban, Székesfehérvárott, Esztergomban, Komáromban, Tatabányán, • Pannon Egyetem,Veszprém Pápán, illetve Veszprémben folyik. • Nyugat-magyarországi Egyetem, Geoinformatikai Fôiskolai Kar, Székesfehérvár Ez utóbbi városban az 1000 lakosra • Dunaújvárosi Fôiskola jutó hallgatói létszám a legma• Kodolányi János Fôiskola, Székesfehérvár gasabb értéket érte el 2008-ban • Óbudai Egyetem Regionális Oktatási és Innovációs Központ, Székesfehérvár (135 fô), ami a veszprémi Pannon • Modern Üzleti Tudományok Fôiskolája, Tatabánya Egyetem széles képzési kínálatának • Vitéz János Római Katolikus Tanárképzô Fôiskola, Esztergom és országos vonzáskörének kö• Veszprémi Érseki Hittudományi Fôiskola szönhetô. • Pápai Református Teológiai Akadémia Különös jellemzôje a régiónak, hogy mind a középfokú, mind a felsôfokú oktatásban résztvevôk aránya alatta marad az Budapest mellett a nagy vidéki felsôoktatási központok országos átlagnak. Paradox módon ez részben éppen a (Szeged, Debrecen, Pécs, Miskolc), meghatározó gazdasági fejlettségbôl adódik, hiszen a jobb munkába tényezôi az ország felsôoktatási bázisának. A kisebb állási esélyeknek köszönhetôen a fiataloknak nem kell helyi intézmények képzési palettái nem hasonlíthatók a "kényszertanulást" választaniuk. Az okok között je- a „campus-jellegû” felsôoktatási központokhoz. A relentôs súlya van a foglalkoztatási szerkezetnek is gionális szemléletmód alkalmazása esetén kitûnik, hogy (magas betanított munkás arány a foglalkoztatáson az ország nyugati részén sem a Nyugat-, sem a Középbelül). Az alacsonyabb átlag adódik abból is, hogy a Dunántúlon nincsen minden jelentôsebb tudományrégióban az országos átlaghoz képest kevés a felsôok- területen alkotó felsôoktatási központ: az intézmények tatási intézmény. Mindenesetre a jelenség az egyik mérete kicsi, az oktatás profilja meglehetôsen egysíkú. leginkább figyelemreméltó tény a humán erôforrások A Közép-Dunántúl helyzetén nem változtatott a felfejlesztése tekintetében, mivel a mutató tartóssá válása sôoktatási intézmények integrációja sem, hiszen a rendkívüli mértékben rontani fogja a régió társadalmi- régióban továbbra sem kerültek egyértelmûen meggazdasági versenyképességét. Bizakodásra adhat okot, erôsítésre az intézmények, nem kapott hangsúlyt a rehogy a kilencvenes években megnôtt a felsôoktatás gionális szemléletmód, a regionális együttmûködések iránti érdeklôdés, így a régióban lévô felsôfokú in- bátorítása sem. Ugyanakkor a felsôoktatási intéztézmények száma megduplázódott, hallgatói létszámuk mények érdekérvényesítô képessége országosan és repedig a négyszeresére emelkedett. Népességarányosan gionálisan is igen gyenge. A térségi tudásbázis alapján a fôiskolai hallgatók száma közel azonos az országos- Veszprém és Székesfehérvár helyzete kedvezô, amelyek jelentôs szerepet játszanak a közép- és felsôfokú sal, az egyetemistáké ötödével elmarad attól. A térségben a '90-es évekig fôleg mûszaki értelmiségi oktatásban. E két város térségében a fôiskolai végzettségûek aránya a régiós átlagnál magasabb, az képzés folyt kihelyezett fôiskolai karokon, illetve a Veszprémi Egyetemen.Veszprémben az eredetileg vegy- egyetemi diplomával rendelkezôk száma a Veszprémi ipari felsôfokú képzésre alapított intézményben ma kistérségben megközelíti az országos átlagot. már mintegy 5000 hallgató tanulhat különféle mûszaki, informatikai, közgazdasági-gazdálkodási, idegenforgalmi, de akár bölcsészettudományi fakultásokon.Az egyetemnek több kihelyezett tagozata is mûködik az országban. A régió további felsôfokú intézményei, közöttük a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Fôiskolája, a Dunaújvárosi Fôiskola, a székesfehérvári Kodolányi János Fôiskola és mások a hagyományosnak tekinthetô mérnöki szakirányok mellett egyre több piacképes programot vezetnek be, amelyek keretében a

5. Iskolázottság


2010.08.17.

21:37

Page 39

5.1. térkép: 7 évesnél idôsebb népességbôl az általános iskola elsô évfolyamát sem elvégzettek aránya, 2001 (KSH Népszámlálás 2001)

0-1,3% 1,3-1,8% 1,8-27,2%

5.2. térkép: 7 évesnél idôsebb népesség aránya egyetemi, fôiskolai stb. oklevéllel, 2001 (KSH Népszámlálás 2001)

37

0,0-3,0% 3,0-4,8% 4,8-17,0%

5. Iskolázottság


2010.08.17.

21:37

Page 40

5.3. térkép: Más településrôl bejáró általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban, 2008

0 vagy nincs általános iskola 1-5 fô 5-21 fô 21-56 fô 56-1616 fô

5.4. térkép: Más településrôl bejáró középiskolai tanulók száma a nappali oktatásban, 2008

38 1-500 fô 500-1000 fô 1000-2000 fô 2000-3000 fô 3000-5590 fô

5. Iskolázottság


2010.08.17.

21:37

Page 41

6. KISEBBSÉGEK A KÖZÉPDUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A rendszerváltást követôen a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény definiálta az országban élô 13 kisebbséget, ezek között 12 nemzeti kisebbség, illetve 1 etnikai kisebbség, a cigányság került felsorolásra. A népszámlálások, a kisebbségjogi intézmények csak ezen kisebbségek adatait, társadalmi mozgásait mérik és kisebbségi önkormányzatot csak ezek az etnikumok alakíthatnak, mivel ezek azok a népcsoportok, amelyek minimum egy évszázados itttartózkodást tudtak igazolni Nem sorolják a nemzetiségek közé a magyarországi zsidóságot – mint vallási és etnikai kisebbséget. Bár a törvény által

Egészen az 1990-es népszámlálásig minden kérdésre kötelezô volt a válaszadás. Mivel a ’92-es adatvédelmi törvény a különleges adat kategóriába sorolja a nemzetiség kérdéskörét, a 2001. évi népszámlálásnál feltett kérdésekre már nem volt kötelezô válaszolni. Összességében a nemzetiségi kötôdést vállalók száma mintegy egyharmadával emelkedett, míg a nemzetiségi nyelvet anyanyelvüknek vallók száma jelentôsen nem változott az 1990-es adatfelvételhez képest. A Közép-dunántúli régióra vonatkozóan a legutóbbi, 2001. évi népszámlálás adatai állnak rendelkezésünkre a nemzetiségi kötôdést vallók száma szerint.

6.1. táblázat: A 2001. évi népszámlálás nemzetiségi hovatartozásra irányuló kérdéseinek eredményei a Közép-dunántúli régióban E b b ô l: Népesség

Érdemi válaszok száma

Terület

összesen

összesen

Fejér megye

434 317

411 440

Komárom-Esztergom megye

316 590

Közép-Dunántúl Magyarország

hazai

egyéb, nem

magyar

kisebbségi

hazai nemzetiség

403 984

7 097

359

303 273

292 209

10 870

194

373 794

358 954

352 797

5 885

272

1 124 701

1 073 667

1 048 990

23 852

825

10 198 315

9 746 186

9 416 045

314 060

16 081

Veszprém megye

(Forrás: KSH Népszámlálás, 2001)

elismert nemzetiségeken kívül jelentôs új nemzeti kisebbségek is léteznek Magyarországon, ezek ma még nem teljesítik a nemzetiséggé nyilvánítás feltételeit. Közéjük tartoznak a Magyarországon élô oroszok, arabok, kínaiak, kurdok, valamint egyes afrikai közösségek. Az 2001. évi magyarországi népszámlálás adatai szerint 442 739 fô, vagyis a lakosság 4%-a vallotta magát valamelyik hivatalosan elismert nemzetiséghez tartozónak. Becslések szerint azonban a nemzetiségek (nemzeti és etnikai kisebbségek) tagjainak valódi létszáma ennél jóval magasabb: az ország 10 milliós népességének hozzávetôlegesen 8-10%-át teszik ki, igaz ennek a 8-10%-nak nagy része magyar anyanyelvû roma.

A régió lakosságának 94,4%-a adott érdemi választ a nemzetiségi hovatartozásra irányuló kérdésekre, a teljes lakossághoz viszonyítva 2,12% a törvényileg elismert kisebbséghez tartozók aránya, míg 0,07% az egyéb (zsidó, kínai, arab, afrikai, orosz, stb.) kisebbségek jelenléte. A statisztikából az is kiderül, hogy a kisebbségekhez tartozók város-községek szerinti megoszlásának aránya 46,3-53,7% volt, míg országos szinten ugyanez a mutató 40,6-59,4%. Figyelemreméltó, hogy az országos átlaghoz képest majd 6 százalékponttal alacsonyabb arányban szerepelnek a községekben-falvakban élô nemzeti hovatartozásukat megvallók, így közel azonos arányban élnek kisebbségek a régió városaiban, illetve falvaiban.

6. Kisebbségek a Közép-dunántúli régióban

39


40

2010.08.17.

21:37

Page 42

Az érdemi választ adó lakosság adataihoz viszonyítva a beleértve az összes nagyobb várost is. A legnagyobb Közép-Dunántúl a harmadik legkevesebb teljes helyi létszámú német kisebbséget tekintve 81 településen népességhez viszonyított kisebbségi lakossággal ren- érhetô el német kisebbségi önkormányzat, azonban delkezô régió (2,22%) Nyugat-Dunántúl (2,06%), illet- több közepes városban ez a kisebbség nem rendelkezik ve Közép-magyarország (2,2%) után; értéke azonban a képviselettel (pl.Várpalota, Oroszlány, Dunaújváros) és felét sem éri el a jelentôsebb cigány etnikai kisebb- jelentôsebb a kisebb falvak aránya is. séggel rendelkezô Észak-magyarországi (5,83%) és Dél- Érdekes összehasonlításokra nyújtanak lehetôséget a dunántúli régiókéval (5,43%) szemben. Magyar- 2001-es népszámlálás kulturális kötôdésre, anyanyelvre országon 2001-ben 314 060 honfitársunk vallotta és beszélt nyelvre vonatkozó adatfelvételei. magát valamelyik kisebbséghez tartozónak, 7,6%-uk él a Közép-dunántúli régió területén és így számosságban a Nyugat-Dunántúl után a második legkisebb nemzeti-etnikai kisebbségi lakossággal rendelkezô régióról van szó. 6.2. táblázat: Helyi-települési kisebbségi önkormányzatok A törvényileg elismert 13 kisebbség közül csökkenô megoszlása a cigány és a német nemzetiségeket tekintve, 2009 sorrendben a szlovák, a német, a görög, a lengyel és az Helyi cigány kisebbségi Helyi német kisebbségi ukrán nemzetiségek képviseltetik magukat legnagyobb önkormányzat önkormányzat arányban, amennyiben a hazánkban élô teljes létszáMegye 2009 2009 maikhoz viszonyítjuk régiós jelenlétüket. Fejér 17 14 Számosságban azonban ez a sorrend felborul és a Komárom-Esztergom 15 22 német (43,4%), a cigány (34,2%) és a szlovák (12,5%) Veszprém 36 45 kisebbség nevezhetô meg a Közép-dunántúli régió legÖsszes 68 81 fontosabb nemzetiségeiként. Az összes többi nemzeti kisebbség körében a legmagasabb létszámot elérô román és ukrán nemzetiségûek száma is csak kevéssel (Forrás: KDRFÜ gyûjtés) haladja meg az 500 fôt, összesítve a 10 kisebbségi csoport összlétszáma csak 9,9%-ot jelent a régióban élô kisebbség számából. Természetesen szót kell ejte6.3. táblázat: Nemzeti kötôdést vallók száma és aránya a Közép-dunántúli régióban, kiegészítve nünk arról a tényrôl is, hogy a a kulturális kötôdés és nemzetiségi nyelvismeret adataival statisztikai adatok az önbevalHazai Régióban élô Régióban élô NemzeKulturális Használt lás okán szükségszerûen torzítanak, leginkább a legnagyobb kisebbség kisebbség kisebbség tiségi kötôdés Anyanyelv nyelv létszámú hazai etnikai kisebbNemzetiség száma (fô) száma (fô) aránya (%) kötôdés (%) (%) (%) (%) ség, a magyarországi cigányság Bolgár 1 358 62 4,57% 0,26% 0,25% 0,52% 0,31% esetében. 2001-ben több mint Cigány 190 046 8146 4,29% 34,15% 21,61% 31,75% 23,51% 190 000-en vallották magukat (roma, beás, romani) valamely roma kisebbséghez Görög 2 509 372 14,83% 1,56% 2,37% 2,76% 1,98% (beás, lovári, oláh, romungro) Horvát 15 620 166 1,06% 0,70% 0,82% 1,20% 0,75% tartozónak, ez a szám a MiLengyel 2 962 345 11,65% 1,45% 1,50% 2,54% 1,87% niszterelnöki Hivatal (MeH) Német 62 233 10347 16,63% 43,38% 52,52% 36,75% 47,79% kisebbségpolitikáért felelôs szakÖrmény 620 38 6,13% 0,16% 0,23% 0,21% 0,14% államtitkársága szerint is mintegy negyede lehet a feltéRomán 7 995 526 6,58% 2,21% 2,10% 4,02% 3,39% telezett teljes roma népesRuszin 1 098 95 8,65% 0,40% 0,38% 1,15% 0,58% ségnek. Régiónkra vonatkozóan Szerb 3 816 119 3,12% 0,50% 0,66% 0,83% 0,74% tájékoztató adat a cigány Szlovák 17 693 2988 16,89% 12,53% 15,27% 12,83% 15,61% kisebbségi önkormányzatok Szlovén 3 040 134 4,41% 0,56% 0,61% 1,10% 0,85% száma, amely 68 településen Ukrán 5 070 514 10,14% 2,15% 1,68% 4,33% 2,48% érhetô el a 401-bôl (ez a maÖsszes kisebbség 314 060 23852 7,59% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% gyarországi cigány helyi kisebb(Forrás: KSH Népszámlálás, 2001) ségi önkormányzatok 6%-a),



2010.08.17.

21:37

Page 43

Ahogy a 6.3. táblázatból kiolvasható, érdekes módon a régiónkban élô cigányság a nemzetiségi kötôdésnél jóval kisebb arányban jelölte meg roma kulturális kötôdését, (anya)nyelvhasználatát. Ennek okai asszimilációs folyamatok is lehetnek, hiszen a kisebbségi szakállamtitkárság szerint is a reprezentatív felméréseket alapul véve elmondható, hogy a csak magyarul beszélô romungrók (70-75%) között nôtt a nemzetiségi hovatartozást vállalók, míg a beások (8-10%) és az oláh cigányok (15-22%) között az integrálódással párhuzamosan, némileg csökkent a cigány nemzetiséget vállalók aránya a 2001-es felmérés idején. A német és a szlovák kisebbségek esetén elmondható hogy a kulturális kötôdés és a családon, társaságon belüli nyelvhasználat egyaránt meghaladja a nemzetiségi kötôdést vallók arányát. Érdekes, hogy a szlovákok esetében hajszállal ugyan, de a szlovák nyelv anyanyelvként való ismerete nagyobb arányban szerepel, mint a szlovák nemzetiségi kötôdést felvállalók aránya. Ez a tendencia csak a kis létszámú nemzetiségi csoportokra jellemzô, mind a németek, mind a romák esetében több százalékpont az eltérés a kötôdést felvállalók és a kisebbségi nyelvet anyanyelvként ismerôk arányai között, az elôbbiek javára/kárára. A cigány nemzetiségû lakosság területi elhelyezkedését mutatja a 6.1. térkép. Több jól elkülönülô térségben alakult ki roma kisebbséggel rendelkezô terület. Nyugatról kelet felé haladva ezek: Pápai-Bakonyalja és a Marcal-völgye zömében kisebb települései, Sümeg-Devecser-Ajka háromszög és a Tapolcai-medence Balaton-parttól távolabbra esô háttértelepülései Veszprém megyében. Komárom-Esztergom megyében az Ács-Kisbér-Súri Bakonyalja észak-dél irányú tengelyen érzékelhetô a roma kisebbség jelenléte (itt van a híres csatkai búcsújáró hely is). Ugyanitt Esztergom-Dorog környékén alakult ki egy kisebbfajta koncentráció. Fejér megyében Bicske, illetve Ercsi környéke vonzotta a betelepülô romákat, de a cigány kisebbség által lakott területként Fejér megye mezôföldi települései számítanak a Polgárdi-Aba-Ercsi vonaltól délre. Fontos azt is megjegyezni, hogy az utóbbi évtized fejlesztéspolitikájában hátrányos helyzetûnek tartott

közép-dunántúli kistérségek is egybevágnak a fent felsorolt területekkel (Pápai, Ajkai, Sümegi, Tapolcai, Enyingi, Sárbogárdi és Kisbéri kistérségek). A magukat kisebbséghez tartózónak vallók közül a német nemzetiségûek területi elhelyezkedését mutatja a 6.2. térkép. Mivel a német és a cigány kisebbség adja a régió nemzetiségi lakosságának döntô többségét, a 6.2-es térkép az elôzô tükörképét adja. A II. világháborút követô nagyarányú kitelepítések ellenére továbbra is jól lekövethetôek az évszázadok során több betelepítési hullámban érkezett német-sváb kisebbség területei. Ezek közül a legjelentôsebbek a Bakony és a Vértesvidéke, valamint a Balaton-felvidék, a Zsámbékimedencét határoló Dorog-Úny-Etyek vonal és a Gerecse környéki települések. A Mezôföldön is érzékelhetô a német nemzetiségi jelenlét, de itt kevésbé nyomozható nagyobb összefüggô területeken (itt kiemelkednek Hantos és a Duna melletti Adony települései). A szlovák nemzetiségû lakosság területi elhelyezkedését mutatja a 6.3. térkép. A harmadik legnagyobb létszámú nemzeti kisebbség régión belüli elhelyezkedése sokkal szórtabb a német vagy cigány kisebbségénél. „Természetes” letelepedési területük a Komárom-Esztergom megyei Duna vonalán követhetô egészen a Pilis vidékéig. A XVIII-XIX. századi uradalmi betelepítéseknek köszönhetôen Bakonycsernye körüli bakonyi falvakban (Balinka, Jásd, Szápár, Súr, Csesznek), vagy a Bakonyalja-Bársonyos környéki falvakban a Gic-Bakonybánk-Tárkány-Bana vonalon is megjelentek kisebb csoportok. Kiemelendô a szlovák kisebbség jelenléte Komárom-Esztergom megye nagyobb városaiban (Esztergom, Komárom, Oroszlány, Tatabánya – utóbbi kettô ipari munkahelyeivel is bevonzhatta a környékbeli szlovákságot a szocialista gazdasági rendszer évtizedeiben). Pilismarót és Piliscsév mellett a Tokod-Úny, illetve a Neszmély-Tardos-Vértesszôlôs vonal falvai adják ki a szlovák kisebbség fôbb településterületeit.


41


2010.08.17.

21:38

Page 44

6.1. térkép: Cigány kisebbség területi eloszlása a magukat kisebbséghez tartózónak vallók között (Forrás: KSH Népszámlálás, 2001)

20% alatt 20-40% 40-60% 60-80% 80% felett

6.2. térkép: Német kisebbség területi eloszlása a magukat kisebbséghez tartózónak vallók között (Forrás: KSH Népszámlálás, 2001)

42

20% alatt 20-40% 40-60% 60-80% 80% felett



2010.08.17.

21:38

Page 45

6.3. térkép: Szlovák kisebbség területi eloszlása a magukat kisebbséghez tartózónak vallók között (Forrás: KSH Népszámlálás, 2001)

0-12,5% 12,5-25% 25-50% 50-75% 75% felett

43



2010.08.17.

21:38

Page 46

7. FELEKEZETEK

44

Magyarország és ezen belül a Közép-dunántúli régió lakosságának felekezeti hovatartozásáról a 2001. évi népszámlálás során feltett kérdésekre adott válaszokból származnak adatok. A 2001. évi népszámlálás kérdôíve a nemzetközi ajánlásnak megfelelôen – hasonlóan a vallást is kérdezô korábbi magyar népszámlálásokhoz – az egy egyházhoz, felekezethez, vallási közösséghez való tartozást kérdezte. Eltérés volt a korábbi népszámlálásokhoz képest abban, hogy – több vallási szervezet kifejezett tiltakozására – egyetlen vallás neve sem szerepelt elônyomtatott válaszlehetôségként (a korábbi népszámlálások kérdôívein a történelmi egyházak neve elônyomtatottan szerepelt). A vallási szervezetek, közösségek általában a vallás megjelölését javasolták híveiknek, bár voltak olyan szervezetek is, amelyek a választól való elzárkózást tartották helyesnek. Az összeírtak kilenctizede – országosan több mint 9 millió személy – azonban érdemben felelt a kérdésre: 74 százalék (7 millió 600 ezer fô) megjelölt valamilyen egyházat, felekezetet, további 15 százalék pedig egyházhoz, felekezethez nem tartozónak vallotta magát. A régiót tekintve a valamilyen egyházhoz, felekezethez tartozók aránya az országossal megegyezôen 74,1%. Ha a települések nagyságát figyeljük, megállapíthatjuk, hogy a felekezetekhez tartozás a település méretével fordítottan arányosan növekszik. Míg a megyei jogú városokban a lakosságnak csupán 62,7 %-a mondja magát valamely valláshoz tartozónak, addig a többi városban 74,5 %, a községekben pedig több mint 80 %. Ugyancsak jelentôs szórást mutat a vallásosság földrajzi viszonylatban is. Míg a hagyományos polgárinak tekinthetô városokban magas a vallásosak aránya (Pápai, Sümegi, Zirci kistérségek 88% felett), addig a 20. század második felének ipari fellegváraiban nagyon alacsony (Dunaújvárosi, Tatabányai, Oroszlányi kistérségek 60% alatt). Utóbbi városok persze a szocialista iparváros-fejlesztés zászlóvivôi is voltak, jelentôs vegyes összetételû bevándorolt népességgel és kevés meglévô vagy új templommal.

7. Felekezetek

Ezekben a városokban valószínûleg gyorsabban zajlottak le az ott élôk világfelfogását és életvezetését befolyásoló változások, mint a szintén jelentôs társadalmi átalakuláson átesett, de mégis erôs, történetileg megalapozott - elsôsorban katolikus egyházközponti funkcióval is bíró nagyobb városokban (Székesfehérvár, Veszprém vagy éppen Esztergom). Megvizsgálva a válaszadási hajlandóságot feltûnô, hogy azokon a területeken magas a nem válaszolók aránya, ahol a legtöbben vallják magukat ateistának. Ennek egyik oka talán abban kereshetô, hogy a rendszerváltás után divat lett valamilyen egyházhoz tartozni, és így nôtt azok száma, akik inkább nem válaszoltak a kérdésre, mintsem bevallják azt, hogy nem tartoznak egyik valláshoz sem.További indokok lehetnek, hogy olyan valláshoz tartozik, amelyet nem akar bevallani, mert elôítélettôl tart (Hit Gyülekezete, szcientológia), vagy éppen vallásos, csak ezt nem tartja „korszerûnek”. A családi állapot és a vallásosság összefüggéseit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az özvegyemberek sokkal vallásosabbnak vallják magukat (90%), mint a más családi állapotúak. Ennek magyarázata, hogy ezek az emberek többnyire az idôsebb nôk közül kerülnek ki, akiknek hagyományosan erôsebb a vallási kötôdésük. Ugyancsak nagyobb arányban vallásosak a házas családi állapotúak, mint az elváltak (79,6% illetve 74,3%). A kettô közötti több mint 5 százalékpontnyi különbség oka a vallásos értékítéletben kereshetô. Mivel a Magyarországon legelterjedtebb katolikus vallás egyértelmûen elutasítja a válás intézményét, ezért a hívôk sok esetben végsôkig kitartanak egy rossz házasság mellett is, semmint vallásos hitükkel szembeszegüljenek.


2010.08.17.

21:38

Page 47

A felekezetek közül a történelmi egyházakhoz tartozónak (római katolikus, református, evangélikus, izraelita) vallotta magát a magyar lakosság több mint 73%-a. Ezen belül a legmagasabb a római katolikusok aránya 73%, a reformátusok 21,3%-kal a második legnagyobb vallási csoport. Ôket követi az evangélikusok tábora 4%-kal, majd az izraelita valláshoz tartozók 0,2%-kal. A fennmaradó 1,5% vallást választók más, nem a történelmi egyházakhoz tartoznak. A régió adatait tekintve megállapíthatjuk, hogy míg az evangélikusok aránya hasonló képet mutat, mint az országos statisztika, addig a katolikusok aránya több mint 3 és fél százalékkal magasabb (76,4%), a reformátusoké pedig közel hasonló mértékben alacsonyabb az országos átlagnál (18,3%). Az izraelita felekezethez tartozók száma a régióban nagyon alacsony, összesen 414 fô. Bár tény az, hogy az országos adatokhoz hasonlóan a katolikus vallásúak vannak a legtöbben, földrajzi eloszlásuk nem homogén (4.1. térkép). Veszprém megye területén kiemelkedôen magas a katolikusok aránya, 80,1%-os aránnyal országosan is kiemelkedô. A régió egészét tekintve a Sümegi és a Tapolcai kistérségekben vallották magukat legtöbben katolikusnak (elôbbiben 95,7%, míg utóbbiban a vallásosak 92,2%-a mondta magát katolikusnak).Ahogyan van pozitív irányú eltérés, úgy van hasonló mértékû negatív irányú is. A Tatai, Komáromi és a Bicskei kistérségekben a fenti arány alig haladja meg a 65%-ot. A reformátusok országos átlagot meghaladó arányban elsôsorban Pápa környékén és a KomáromEsztergom megyébe benyúló kisalföldi településeken képviseltetik magukat, illetve a Velencei-tó – Vértes – Etyeki-dombság vidékének községeiben (7.2. térkép). Jellemzôek még a nyugat-, délnyugat-mezôföld vidékén és kisebb arányban a kelet-balatoni medence Tihanytól keletre esô tóparti-, illetve háttértelepülésein. Az evangélikusok régiós aránya közel azonos az országos átlaghoz, jelentôs, 10% feletti az evangélikusok aránya az aprófalvas pápai kistérségben (7.3. térkép). Jelentôsebb arányban képviseltetik magukat

a Balaton-felvidék Tihanytól nyugatra esô vidékén, Ajka, Várpalota, Oroszlány és Martonvásár környékén, valamint a Dél-Mezôföldön Lajoskomáromban. A Magyarországon élô közel 13 ezer izraelita vallású lakos háromnegyede Budapesten él, így régiós szempontból az ô létszámuk elhanyagolható. Fontos kiemelni a görög etnikumot, amely regionális sajátosság és leginkább egy településre, Beloianniszra koncentrálódik. A község létrejöttének oka, hogy a görög polgárháború következtében sokan kényszerültek elhagyni hazájukat és a menekülteknek az akkori vezetés Budapesttôl 60 km-re, Fejér megyében létesített egy új települést. A felépült falu lakossága rendkívül heterogén volt, a betelepülôk Görögország 263 különbözô településébôl származtak. A község 1952-ben volt a legnépesebb, ekkor 1850 fô élt itt, számuk késôbb jelentôsen visszaesett a Görögországba való visszatérés lehetôsége következtében. A Közép-dunántúli régiót vallásosság, illetve felekezeti hovatartozás alapján vizsgálva mind a felekezethez tartozás, mind a különbözô vallások aránya nem mutat jelentôs eltérést az országos átlagtól. Látható azonban, hogy az elmúlt 50 év szocialista, illetve modern/posztmodern társadalomfejlôdése negatív hatással volt a vallásosság alakulására. A magát vallási felekezethez tartozónak vallók háromnegyede katolikus, ötöde református. Területenként ugyan változik az arány, azonban ez egy-egy terület történelmi múltjában keresendô, hiszen a betelepült vagy betelepített többnyire német, szlovák nemzetiségû lakosság megôrizte eredeti vallását. A régióban a települések népességszáma fordítottan arányos a vallásossággal (7.4. térkép). Továbbá a vidéki lakosság életkori sajátosságok miatt is jobban kötôdik a különbözô egyházakhoz, felekezetekhez.

7. Felekezetek

45


2010.08.17.

21:38

Page 48

7.1. táblázat: A népesség megoszlása a valláshoz, felekezethez tartozást illetôen a Közép-dunántúli régióban Népességbôl

Népességbôl

Népességbôl

valamilyen

valamilyen

valamilyen

egyházhoz,

egyházhoz,

egyházhoz,

vallási feleke-

vallási feleke-

vallási feleke-

zethez tartozó

zethez tartozó

zethez tartozó

Kistérség

%-a

Kistérség

%-a

Kistérség

%-a

Abai

82,2%

Ercsi

72,3%

Sümegi

88,4%

Adonyi

66,9%

Esztergomi

77,8%

Székesfehérvári

71,5%

Ajkai

85,0%

Gárdonyi

74,9%

Tapolcai

84,9%

Balatonalmádi

77,9%

Kisbéri

87,8%

Tatabányai

58,2%

Balatonfüredi

80,8%

Komáromi

77,5%

Tatai

73,5%

Bicskei

77,1%

Móri

76,1%

Várpalotai

67,9%

Dorogi

73,4%

Oroszlányi

59,6%

Veszprémi

74,1%

Dunaújvárosi

54,7%

Pápai

88,6%

Zirci

88,8%

Enyingi

78,5%

Sárbogárdi

82,2%

RÉGIÓ

74,1%

(Forrás: KSH Népszámlálás, 2001)

46

7. Felekezetek


2010.08.17.

21:38

Page 49

7.1. térkép: A magukat római katolikusnak vallók aránya a teljes népességen belül, 2001 (Forrás: KSH Népszámlálás, 2001)

13,2-30,0% 30,0-46,9% 46,9-63,7% 63,7-80,5% 80,5-97,3%

7.2. térkép: A magukat reformátusnak vallók aránya a teljes népességen belül, 2001 (Forrás: KSH Népszámlálás, 2001)

47

0,0-2,4% 2,5-4,1% 4,2-6,3% 6,4-9,2% 9,3-14,1% 14,1-20,8% 20,9-32,2% 32,2-75,8%

7. Felekezetek


2010.08.17.

21:38

Page 50

7.3. térkép: A magukat evangélikusnak vallók aránya a teljes népességen belül, 2001 (Forrás: KSH Népszámlálás, 2001)

0,0-0,4% 0,4-0,6% 0,6-0,9% 0,9-1,4% 1,4-2,2% 2,2-3,9% 4,0-14,1% 14,1-64,7%

7.4. térkép: A magukat ateistának vallók aránya a teljes népességen belül, 2001 (Forrás: KSH Népszámlálás, 2001)

48 0,0-1,4% 1,4-2,5% 2,6-4,1% 4,1-5,3% 5,3-7,2% (sárga) 7,4-10,3% 10,3-14,4% 15,0-43,5%

7. Felekezetek


2010.08.17.

21:38

Page 51

8. A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGA A Közép-Dunántúl magyar gazdaságban betöltött szerepe már az 1990-es évek elejétôl lényegesen meghaladja területi és lakossági súlyát. Az átalakulás sikerét jelzi, hogy a gazdasági fejlettség mérésére általánosan használt mutatók értéke és azok dinamikája tartósan magasabb az országos átlagnál, amihez 2008-ig nemzetközi összehasonlításban is kedvezô foglalkoztatási mutatók párosultak.

8.1. táblázat: A régió gazdasági jellemzôit formáló néhány mutató, 2008

Közép-dunántúli

Közép-magyar-

Helyezés

Adat

régió

Ország

országi régió

(hét régió között)

Lakónépesség (2008)

11,00%

100%

29,16%

5.

9,06%

100%

33,85%

5.

10,34%

100%

39,36%

4.

12,02%

100%

40,07%

2.

Regisztrált vállalkozások területi megoszlása 2008 Mûködô vállalkozások területi megoszlása 2007 Beruházások területi aránya (2008) (Forrás: KSH)

Az egy fôre jutó GDP tekintetében – Közép-Magyarország és Nyugat-Dunántúl után – stabilan a harmadik a régiók rangsorában (értéke közel 23 %-kal magasabb, mint a Közép-Magyarország nélkül számított országos átlag), ugyanakkor az EU 27-ek átlagának csak valamivel több, mint harmadát érte el 2007-ben (vásárlóerô paritáson közel 60 százalékát).

A régió eddigi dinamikus társadalmi-gazdasági fejlôdésének hátterében kedvezô adottságai álltak: erôs, modern feldolgozóiparra alapuló gazdasága, közlekedés-földrajzi helyzete által hordozott telephelyi és logisztikai potenciálja, valamint kiemelkedô turisztikai adottságai.

8.2. táblázat: Bruttó hazai termék (GDP) folyó áron és vásárlóerô paritáson, 2007 Bruttó hazai termék (GDP)

EU 27

EU 15

Magyarország

Közép-Dunántúl

Millió euróban

12 371 365

11 502 129

101 086,5

10 332

Egy fôre jutó GDP ( /fô)

24 977

35 966

10 042

93 41

az EU átlag %-ában

100%

144%

40,2%

37,4%

Vásárlóerô-paritáson (PPS*)

12 371 365

10 930 051

156 866

16 033

Egy fôre jutó GDP (PPS/fô)

24 900

27 800

15 600

14 500

100%

112%

63%

58,2%

Egy fôre jutó GDP

Egy fôre jutó GDP az EU átlag %-ában, vásárlôerô-paritáson számítva

(Forrás: Eurostat) *PPS - purchasing power standards: vásárlóerô egység

8. A Közép-dunántúli régió gazdasága

49


2010.08.17.

21:38

Page 52

A gazdasági szerkezet megújult, új technológiák, új típusú iparágak honosodtak meg, a foglalkoztatás bôvült, a mûködô tôke új ágazatokba invesztált. A hagyományos ipari termelési kultúrára alapozva korszerû iparágak települtek a korábbi ipari centrumokba (elsôsorban elektronika és jármûipar). Zöldmezôs beruházások is elôsegítették az ipar megújulását és az innováció-orientált fejlesztést. Az ezredforduló utáni gazdaságfejlôdési trendek jelzik, hogy a kilencvenes évek közepétôl tartó folyamatos növekedés megtört. Az utóbbi években több külföldi befektetô is kivonta tôkéjét a régióból a komparatív elônyök (például bérköltség) megszûnése miatt (Mannessmann, IBM, Kenwood), ami rontotta az egyébként is hátrányos helyzetû kistérségek pozícióit (például Sárbogárdi), de még az erôs és fejlett gazdasággal rendelkezô térségekben is megrázkódtatást okozott (Székesfehérvári). Lehet mindezt a multinacionális vállalatok természetes fluktuációjának, egy nyitott piacgazdaság természetes folyamatának tekinteni, azonban rámutat az eddigi fejlôdés korlátaira is: a tömegtermelésre épülô további fejlesztések lehetôségei fokozatosan kimerülnek, felvetve a térségi gazdaságfejlôdés hosszú távú fenntarthatóságának kérdéseit.

Az egy fôre esô regionális GDP 1998 és 2007 között folyamatosan növekedett – bár vásárlóerô paritáson 1999-ben és 2002-ben nôtt a régió elmaradása az EU 27-ek átlagához képest, ill. 2002-ben reál GDP-csökkenés következett be (piaci áron). A fenti jelek a régió gazdaságának sérülékenységét mutatják, ugyanis a viszonylag kedvezô helyzet jelentôs gazdasági függéssel párosul. A Közép-Dunántúl gazdasági teljesítményében meghatározó szerepe van az 1990-es évek eleje óta a régióba áramló külföldi tôkének, amely a nemzetközi piaci változásokra érzékeny, törékeny gazdaságot eredményez. Árnyaltabb képet kapunk, ha megvizsgáljuk a régiót alkotó megyék idôsoros adatait. A grafikonon látható, hogy Fejér megye 2001-ig az országos átlag fölött volt, 2002 óta viszont folyamatosan alatta marad, nagyjából együtt mozogva a magyarországi görbével. Komárom-Esztergom megye ezzel szemben 2000-ben még Veszprém megyével azonos értéken állt, 2001-ben elérte a régiós átlagot, 2003 óta pedig folyamatosan meghaladja az országos átlagot is. A Veszprém megyei érték alatta marad nemcsak az országos, de a régiós átlagnak is, lényegében stagnálással jellemezhetô.

50 8.1. ábra: Bruttó hazai termék egy lakosra, ezer Ft, 2008 (Forrás: KSH)



2010.08.17.

21:38

Page 53

8.2. ábra: Egy fôre jutó GDP a közép-dunántúli megyékben, 1999-2007 (Forrás: KSH)

A kedvezôtlen tendenciák összefüggenek azzal is, hogy a régió gazdasági szerkezete túlzottan ipari jellegû, a tercier szektor súlya az ország egészéhez viszonyítva alacsony. A régióban 2007-ben a bruttó hozzáadott érték 48,4%-a származott az iparból, mely meghaladja az országos mértéket, míg a szolgáltatások 46,9%-os aránya lényegesen elmarad attól, ráadásul az utóbbi idôben - párhuzamosan a mezôgazdaság csökkenésével - további csökkenés figyelhetô meg (a megyei megoszlást mutatja a 8.1.

térkép). Ez a foglalkoztatási arányokban is tükrözôdik: még 2008-ban is az országos átlagnál majdnem 15 százalékponttal kevesebben dolgoztak a tercier szektorban. A régió kiemelkedô gazdasági fejlettségi mutatói minden esetben az ipari fejlettséget tükrözték. Az egy alkalmazottra jutó termelés Közép-Dunántúlon a legnagyobb (országos átlag 143 %-a). Azon belül is kiemelkedô Komárom-Esztergom megye mutatója, mely az országos átlag 185 %-a (8.3. táblázat).

8.3. táblázat: Az ipari termelés és termelékenység, 2008 E g y a l k a l m a z á s b an ál l óra j ut ó t ermel és Megye, fôváros, régió

Termelési érték,

az országos

milliárd Ft

ezer Ft

átlag %-ában

régiók sorrendje

Budapest

4 777,2

40 914

122,5

II.


6 157,4

37 563

112,4

III.

Fejér

1 873,3

45 195

135,3

-

Komárom-Esztergom

2 837,2

61 814

185

-

Veszprém

456,0

21 870

65,5

-

Közép-Dunántúl

5 166,5

47 749

143

I.

Nyugat-Dunántúl

2 896,6

36 987

110,7

IV.

Dél-Dunántúl

892,6

19 094

57,15

VI.


1 980,2

34 246

102,5

V.

Észak-Alföld

1 237,0

18 880

56,5

VII.

Dél-Alföld

943,1

16 729

50,1

VIII.

Összesen

19 273,4

33 409

100

-

(Forrás: KSH)


51


52

2010.08.17.

21:38

Page 54

Az ipar súlyának növekedésével az 1990-es években hagyományos nagyipari munkakultúrájával, az ehhez nemcsak a gazdaság egészének szerkezete, hanem kötôdô alkalmazotti mentalitással. Az egyéni válaz iparszerkezet – melyben korábban domináns volt lalkozások aránya az összes mûködô vállalkozás a bányászat és a nehézipar – is jelentôsen átalakult. között 57 százalék, mely a központi régió utáni A hagyományos nehézipari ágazatok visszaszorultak, legalacsonyabb érték (Dél-Dunántúllal együtt), de és a gépipar – azon belül is a számítástechnika, még így is meghaladja az országos átlagot (49%). a híradástechnikai közszükségleti cikkek, a jármû- és jármûalkatrész-gyártás – vált az ipari fejlôdés motorjává, amiben a külföldi tôkebefektetéseknek is A vállalkozások 1000 lakosra jutó számát ábrázolja meghatározó szerepe volt. A 2001-2007. években a a 8.2. térkép. Eszerint a vállalkozások területi eloszgazdasági szervezetek új beruházásai teljesítmény- lása korántsem homogén: az 1000 lakosra vetített értékének közel 14%-a Közép-Dunántúlon jelent vállalkozások száma Szentjakabfán a legmagasabb meg, mely Közép-Magyarország (387) – ezt magyarázhatja 140 fôs lakosságszáma, (37%) után a 2. legmagasabb érték. A 2008-ban elért 12%-os 8.4. táblázat: A vállalkozások területi megoszlása Magyarországon, 2007-2008 Regisztrált Mûködô részesedéssel a régió megôrizte vállalkozások Mûködô Egyéni vállalkozások 2. helyét. Megye, fôváros, régió száma vállalkozások vállalkozások 1000 lakosra A lakosság számára vetített faja z o r s z á g s z á z a l é k á b a n lagos beruházási összegek Közép-Magyarország 34% 39% 23% 94 alapján a 2001-2007 közötti Fejér 3% 4% 4% 61 idôszakban a régiók közül a Komárom-Esztergom 2% 3% 2% 65 központi régióé volt a vezetô Veszprém 3% 4% 4% 67 szerep, 2005-ben és 2007-ben Közép-Dunántúl 9% 10% 9% 64 azonban Fejér és KomáromNyugat-Dunántúl 10% 10% 11% 69 Esztergom megyék kiemelkedô Dél-Dunántúl 9% 9% 10% 61 teljesítménye miatt a KözépÉszak-Magyarország 9% 9% 10% 49 Dunántúl vette át az elsô helyet. Észak-Alföld 15% 11% 19% 49 Ugyanebben az idôszakban a Dél-Alföld 14% 11% 18% 59 megyei rangsort tekintve KoOrszág összesen 100% 100% 100% 68 márom Esztergom megye 2., Fejér megye 3.,Veszprém megye (Forrás: KSH) a 13. helyet foglalja el. 2008-ban – Veszprém megye rosszabb telvalamint a turisztikai – borászati ágazat kiemelt jejesítménye miatt – a régiót Nyugat-Dunántúl is lentôsége – míg Orosziban mindössze 27 vállalmegelôzte és a 3. helyre szorult vissza. Az egy kozás jut ugyanennyi fôre. Kiemelkedôen magas a lakosra vetített beruházási érték még így is 9 %-kal mutató értéke a Balaton Kiemelt Üdülôkörzet meghaladta az országos átlagot. területén. Méretüket tekintve a mûködô vállalkoA régióban 2007-ben 71 177 vállalkozás mûködött, zások döntô többsége 0-9 fôt foglalkoztató kismely az országos érték valamivel több, mint 10 vállalkozás. A 250 fônél többet foglalkoztató vállalszázaléka (8.4. táblázat). Érdekesség, hogy míg a re- kozások aránya alig 0,2%. gisztrált vállalkozások 1000 lakosra jutó számát tekintve az utolsó elôtti helyet foglalja el a KözépDunántúl (csak Észak-Magyarországot elôzi meg), addig az 1000 lakosra jutó mûködô vállalkozások száma a 3. legmagasabb (Közép-Magyarország és Nyugat-Dunántúl után). Az átlagnál némileg alacsonyabb vállalkozói aktivitás magyarázható a régió



2010.08.17.

21:38

Page 55

A régióban 94 827 regisztrált egyéni vállalkozás van összességében a 4., azonban 2001-2004 között az (40 610 mûködô), melyek jelentôsége, bevétele a utolsó harmadban foglalt helyet (ebben fontos szelegtöbb esetben elmarad a társas vállalkozásokétól. repet játszottak a gyárbezárások). Veszprém Az egyéni vállalkozások arányát mutatja a 8.3. térkép. megyében a gazdaságtalan üzemek felszámolása Általánosságban elmondható, hogy a régiós átlagot megtörtént, azonban a fejlett technológiát képviselô meghaladó mértékben találhatóak egyéni vállal- új beruházások betelepülése lassan halad. Komáromkozások a hátrányos helyzetû, illetve regionális Esztergom megyében az ipar kibocsátása 2008-ban szempontból kedvezményezett kistérségek települé- hatszor akkora volt, mint Veszprém megyében. sein, ahol nincsenek a magánszektorban nagyobb Kiemelendô, hogy utóbbi megyében viszont jelentômunkavállalói létszámot foglalkoztató gazdasági szer- sebb a szolgáltatások és a turizmus szerepe a másik vezetek. Az egyéni vállalkozások magas arányával két megyéhez viszonyítva. jelzett települések összefüggô térséget alkotnak Az egy fôre jutó külföldi tôke összege alapján 2007Veszprém megye északi és nyugati, valamint Fejér ben a régió Közép-Magyarország és Nyugat-Dunánmegye déli részén. túl után a 3. helyet foglalta el 1132,5 ezer Ft-tal, A 8.4. térkép a társas vállalkozások adózás elôtti a 3 megye közül az országos átlagot egyedül Koeredményét mutatja egy vállalkozásra vetítve. márom-Esztergom haladta meg, Veszprém megye Érdekesség, hogy a legjobb és legalacsonyabb ér- azonban még a Budapest nélkül számított országos tékek is kisebb településekre jellemzôek. Ennek oka, átlagot sem érte el (8.7. ábra). hogy ezeken a településeken kevés a vállalkozás és gyakran egy nagyobb vállalkozás okozza a kiugró értékeket (pl. Uzsa, Pétfürdô, Lábatlan, Bábolna). Emiatt a mutató nem teljesen megbízható. A legalacsonyabb értékeket tekintve ugyanakkor összefüggô térségek rajzo8.3. ábra: Egy lakosra jutó külföldi tôke, 10000 lakosra jutó lódnak ki, pl. a Balaton-felvidék külföldi vállalkozás, 2007 (Forrás: KSH) aprófalvas települései, Bicske, illetve Pápa-Zirc térsége. A régión belül a gazdasági potenciál nem egyenletesen oszlik meg, annak legnagyobb hányada Fejér (Székesfehérvári, Dunaújvárosi és Móri kistérségek) és Komárom-Esztergom (Esztergomi, Komáromi és Tatabányai kistérségek) megyében koncentrálódik mind a termelési érték, mind pedig az export vonatkozásában. A régió belsô erôviszonyai kezdenek átrajzolódni, Fejér megye a „telítôdés” állapotához közeledik, ezzel szemben Komárom-Esztergom megye ugyanebben az idôszakban országosan is elsô, míg Veszprém megye a középmezônyben foglal helyet (10. hely) és a vizsgált idôszakban lényegében stagnálás jellemzi. Az 1999-2006-os idôszak átlagos gazdasági növekedési ütemét tekintve Fejér a megyék rangsorában


53


54

2010.08.18.

11:05

Page 56

Általánosítható tapasztalat, hogy Fejér és KomáromEsztergom megyét zömében a nagytôke, Veszprém megyét pedig a külföldi középvállalkozások választották befektetésük helyszínéül. A gazdaság fenntartható növekedésének meghatározó tényezôje a régió növekedési centrumainak, decentrumainak hatékony (együtt)mûködése. E hálózat funkciója, hogy a fejlôdés erôforrásait (innovációt, tôkét) közvetítsék tágabb térségük számára, bekapcsolva az európai (globális) gazdasági, innovációs rendszerekbe, elôsegítve a regionális és országos versenyképesség növekedését, illetve a gazdaságitársadalmi kohéziót. Leginkább a Székesfehérvár - Veszprém versenyképességi pólus ágazati koncentrációjára igaz, hogy megtalálhatóak azok a hagyományos és dinamikusan fejlôdô új szektorok, melyek alkalmasak arra, hogy potenciális klaszter-maggá váljanak (Székesfehérváron a szoftveripar, a mikroeletronika és a mûanyagipar, Veszprémben az informatika és a környezetipar emelhetô ki). A klaszteresedés - mely az innovációs rendszer mûködése szempontjából elengedhetetlenül fontos szervezeti formává vált az utóbbi években felgyorsult a Közép-Dunántúlon, bár továbbra sem vált meghatározóvá. A régióban jelenleg nyolc klaszter mûködik. Alacsony a KKVszektor felé integrátori funkciót ellátni képes vállalatok (pl.VIDEOTON, Suzuki) aránya is, ráadásul a beszállítói hálózatba már bekapcsolódott vállalkozások számára a multinacionális cégek már említett fluktuációja veszélyforrást jelent. A kis- és középvállalati szektor alacsony termelékenységének egyik oka a beszállítói hálózat kevéssé sikeres kiépültsége, másik oka kevéssé hatékony vállalati kultúrájuk, szervezeteik és folyamataik. A Közép-dunántúli régióban jelenleg 32 ipari park található és ezekben mûködik a legtöbb, szám szerint 400 vállalkozás, megelôzve ezzel a gazdaságilag legfejlettebb két régiót, Közép-Magyarországot és Nyugat-Dunántúlt is. A régión belül Fejér és Komárom-Esztergom megyében egyaránt 11 ipari park létesült. Ezzel párhuzamosan Komárom-Esztergomban koncentrálódik a legkevesebb vállalkozás (105 db, 26,3%), míg Fejér megye tömöríti a régió parkokba települt vállalkozásainak több mint 40 százalékát.


Ugyanakkor a létesített ipari parkok száma a régióban a megyék szintjén kiegyenlített, jelentôs eltéréseket a megyéken belüli területi egységek, illetve a városok esetében találunk. A Székesfehérvári kistérségben (ezen belül is elsôsorban Székesfehérváron) koncentrálódik a régió ipari parkjainak közel negyede (7 ipari park), emellett jelentôsebb, kettônél több ipari park csak a Komáromi kistérségben mûködik. Az ipari parkokba települt vállalkozások tekintetében szintén a Székesfehérvári kistérség bír kiemelkedô jelentôséggel, mely egyébként mind a létesített ipari parkok, mind az azokban mûködô cégek száma alapján országos viszonylatban is az élen áll. Emellett jelentôs kapacitásokkal rendelkezik a Pápai és a Tatabányai kistérség, melyek ipari parkjaiban a betelepült vállalkozások száma meghaladja a 35-öt. A régióban az innovációs és technológiai transzferközpontok és az inkubátorházak feladatköreinek összemosódása jellemzô, így az alapvetôen ilyen jellegû szolgáltatások ellátására is az inkubátorházak vállalkoztak. A régióban hat inkubátorház mûködik: ezek a székesfehérvári Maros Kft. Inkubátorháza, a Székesfehérvári Vállalkozói Központ és a Technológiai Inkubátorház, a Veszprémi Regionális Innovációs Centrum, a pápai Inkubátorház, a Komáromi Vállalkozók Háza, valamint az Innopark Dunaújvárosi Technológiai Inkubátorház. A régió gazdasági súlyához viszonyítva a versenyképességének megôrzése szempontjából kiemelten fontos kutatás-fejlesztési terület helyzete igen kedvezôtlen, az országos átlagnál rosszabb mutatókkal bír, a hazai viszonyok között kiemelkedô gazdasági teljesítmény eddig nem alapozta meg a K+F kapacitások bôvülését.


2010.08.17.

21:38

Page 57

Az uniós összehasonlításból kitûnik a Közép-Dunán- Még kedvezôtlenebb képet mutat a szabadalmi betúl jelentôs elmaradása a kutatás és fejlesztés te- jelentések száma. A 8.5. táblázatból látható, hogy bár rületén minden szektorban; még akkor is, ha az a közép-dunántúli érték a magyar régiók között a újonnan csatlakozott és az EU 15-öktôl szintén jócs- negyedik, nemzetközi összehasonlításban rendkívül kán lemaradó tagállamok átlagaihoz viszonyítjuk az alacsonynak számít. A régióban mûködô kis- és köadatokat. 2005-ben a GDP-arányos K+F ráfordítás zépvállalkozások többsége - hasonlóan az ország 0,42% volt a Közép-Dunántúlon, mely az EU többi térségéhez - a rendszerváltás óta tôkehiányban huszonhét tagországának 226 NUTS 2 régiója 8.5. táblázat: Szabadalmi bejelentések átlagos száma, 1995-2007 közül mindössze a 178. 10 legjobb régió Szabadalom (db) 10 gyengén teljesítô régió Szabadalom (db) helyet jelentette. Ez az California (USA) 16908,86 New South Wales (AUS) 332,17 elmaradás az állami New York (USA) 5585,21 Cataluna (ESP) 325,62 szférában a legkisebb, Texas (USA) 5537 Lazio (ITA) 185,81 ugyanakkor a régióban Baden-Wuerttemberg (DE) 4882,01 Közép-Magyarország (HU) 73,55 mindössze három akaBayern (DE) 4533,10 Észak-Alföld (HU) 8,78 démiai kutatóintézet Nordrhein-Westfalen (DE) 3995,37 Dél-Alföld (HU) 7,61 található (martonvásári Kinki (JAP) 3492,18 Közép-Dunántúl (HU) 3,04 Mezôgazdasági KutatóMichigan (USA) 3449,43 Észak-Magyarország (HU) 2,84 Massachusetts (USA) 3327,64 Dél-Dunántúl (HU) 2.76 intézet, tihanyi LimnolóNew Jersey (USA) 3280,50 Nyugat-Dunántúl (HU) 2,22 giai Kutatóintézet, Székesfehérváron az MTA (Forrás: OECD és Eurostat) RKK NYUTI Középdunántúli Kutatócsoportja). szenved, nincs igényük az innovációra, folyamatos Veszprém megye – a Pannon Egyetemnek (mint az megújulásra, alacsony szintû a vállalkozói kedv és egykori Vegyipari Egyetem és annak tudásbázisának nem jutnak hozzá a megfelelô információs csatorörököse, ahol kettô MTA kutatócsoport is mûködik) nákhoz.Versenykörnyezetük egyelôre nem ösztönzi köszönhetôen – javít Közép-Dunántúl értékén, de a kellôen az innovatív magatartást. régió ezzel együtt is jelentôs lemaradással küzd. A régió logisztikai adottságai kiválóak, de a logisztikai Az utóbbi években ugyanakkor pozitív tendenciákat központok elhelyezkedése a térségben egyenlôtlen. is megfigyelhettünk. Míg a kilencvenes évek közepén A logisztikai központok országos hálózati progmég a legutolsó helyen szerepelt a K+F mutatók je- ramjában elôirányzott egységek közül – mint regilentôs részében – a 2008-as adatok alapján – a K+F onális és országos logisztikai központ szerepkörû – területén foglalkoztatottak számát (5,5%) tekintve, elsôként Székesfehérváron jött létre a kombinált fuhasonlóan K+F ráfordításokhoz (5,7%), az Észak- varozás szervezésére is alkalmas központ, amelynek magyarországi, a Dél-dunántúli és a Nyugat-dunán- fejlesztése jelenleg is tart. A régióban több teletúli régiót is megelôzte. A kutatóhelyek számát pülésen is adottak a mûszaki feltételek kisebbilletôen a régió jelen évtized elejétôl felzárkózott a nagyobb logisztikai központok kialakítására, fejtöbbi területi egységhez. Az elmúlt néhány évben lesztésére (Dunaújváros, Tatabánya, Esztergom, azonban a Közép-Dunántúl egyértelmû dinamiz- Almásfüzitô). musa megtörni látszik: a kutatóhelyek száma hullámzóan alakult, és a régió továbbra is az utolsó helyen áll a régiós rangsorban. Pozitív ugyanakkor, hogy a régióban megindult a technológiai és innovációs parkok kialakítása, mint például a Fejlesztési Tengely Stratégia alapján székesfehérvári és veszprémi, valamint a régió közvetlen szomszédságában a Talentis program keretében a herceghalmi technológiai park.


55


2010.08.17.

21:38

Page 58

8.1. térkép: Az egy fôre jutó bruttó hazai termék (GDP), a bruttó hozzáadott érték megoszlása fôbb nemzetgazdasági áganként, 2007 (Forrás: KSH)

Bruttó hozzáadott érték, % Mezôgazdaság Ipar, építôipar Szolgáltatás Egy fore jutó GDP, ezer Ft 3001 - 5493 2501 - 3000 2001 - 2500 1751 - 2000 1501 - 1750 1162 - 1500

8.2. térkép: 1000 fôre jutó regisztrált vállalkozások száma, 2008

56

28-73 74-92 92-107 108-131 132-164 164-387



2010.08.19.

12:36

Page 59

8.3. térkép: Az egyéni vállalkozások aránya a regisztrált vállalkozások között, 2008

20-65% 65-75% 75-85% 85-90% 90-100%

8.4. térkép: Társas vállalkozások adózás elôtti eredménye egy vállalkozásra vetítve (eFt), 2008 (Forrás: KSH T-STAR, APEH)

57

-54000 - -740 -700 - 18 21 - 490 500 - 1030 1030 - 1690 1725 - 2800 2800 - 5800 6160 - 75000 nincs adat



2010.08.17.

21:39

Page 60

8.5. térkép: Gazdasági térkategóriák a Közép-dunántúlon, 2006 (KDRFÜ szerkesztés)

58



2010.08.17.

21:39

Page 61

9. TURIZMUS A KÖZÉPDUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A Közép-dunántúli régió turisztikai szempontból az ország egyik meghatározó területe, Közép-Magyarország és Nyugat-Dunántúl mögött – a Dél-dunántúli régióval együtt – hazánk legfontosabb vendégforgalmi térségeinek egyike. Az ágazat fejlôdése szempontjából lényeges, hogy a régió jelentôs és sokszínû természeti adottságokkal (a Balatonfelvidéki Nemzeti Park, a Duna Ipoly Nemzeti Park, Velencei-tó, Bakony, Gerecse,Vértesi Natúrpark), és ember alkotta vonzerôkkel (királyi és királynôi városok – Székesfehérvár,Veszprém, Esztergom,Tata; Komáromi erôdrendszer; Gorsium; kastélyok; tihanyi és zirci apátságok) rendelkezik (9.1. térkép). A régió kulturális rendezvény-kínálata is egyre jelentôsebb, amelybôl a Mûvészetek Völgye emelkedik ki. Az ország 22 történelmi borvidéke közül 7 található a régióban (Ászár-Neszmély, Badacsony, Balatonfüred-Csopak, Balaton-felvidék, Etyek-Buda, Mór, Somló). A vonzerôk szempontjából a régió kínálata széles, azonban a változatos igényeket kielégíteni képes innovatív turisztikai termékek kínálata meglehetôsen gyenge. A régió turisztikai kínálatának nagyobb része elsôsorban a rövidebb kirándulásoknak kedvez, a turisztikai marketing pedig nem regionális arculatra

épített. A Balaton és a Velencei-tó, mint vízparti üdülôhely kivételével nincs karakteresen meghatározott, ezáltal jól reklámozható fogadóterülete, terméke vagy rendezvénye a régiónak. A termékkínálat egyoldalúsága és a rossz piaci pozíció mellett a turisztikai szolgáltatás-kapacitás elavult és nem eléggé összehangolt. A régió a KDOP turisztikai forrásainak célzott felhasználásával törekszik a kínálat újra-pozícionálására - döntôen elsôdleges turisztikai termékére, a kulturális turizmusra, valamint az integrált turisztikai termékcsomagok kialakítására építve -, az eddig meghatározó vízparti desztinációk versenyképességének megôrzése mellett. A Közép-dunántúli régió kereskedelmi szálláshelykapacitása 2008-ban a 2000. évinek 88,3 százaléka, a három megye közül egyedül Komárom-Esztergomban nôtt a kapacitás 5,6 százalékkal (9.1. táblázat). A vendégek száma 17,7 százalékkal növekedett, a külföldi vendégszám közel 25 százalékos csökkenése ellenére (ez utóbbi egyedül Komárom-Esztergom megyében emelkedett). A vendégéjszakák számát tekintve mintegy 12 százalékos csökkenés következett be, a külföldi vendégéjszakáknál ez majdnem eléri a 40 százalékot! Az átlagos tartózkodási idô 25 százalékkal csökkent. Összességében látható, hogy a régió mutatói a vizsgált idôszakban az országosnál kedvezôtlenebbül alakultak.

9.1. táblázat: A kereskedelmi szálláshelyek kapacitásának és vendégforgalmának alakulása 2008-ban, ahol a 2000. év=100 Férôhely

Ve n d é g

Ve n d é g é j s z a k a

ebbôl:

ebbôl:

Átlagos

ebbôl:

tartózkodási

Megye, fôváros, régió

összesen

szállodában

összesen

külföldi

összesen

külföldi

idô, éjszaka


95,6

119,9

134,3

137,3

122,7

126,1

91,4

Fejér

85,7

143,5

102,9

97,8

79,2

69,5

76,9

Komárom-Esztergom

105,6

152,0

126,7

108,9

94,4

85,9

74,5

Veszprém

84,9

98,0

119,0

66,9

88,6

57,6

74,5

Közép-Dunántúl

88,3

108,0

117,7

76,9

88,3

61,8

75,0

Nyugat-Dunántúl

96,6

124,6

137,9

115,2

111,8

94,1

81,1

Dél-Dunántúl

84,6

89,1

111,1

55,8

85,5

47,3

76,9


110,9

129,1

112,8

105,3

101,0

84,5

89,5

Észak-Alföld

111,7

143,6

153,7

124,7

124,5

84,8

81,0

Dél-Alföld

111,0

111,2

123,8

99,2

122,7

96,0

99,1

Összesen

96,9

115,0

128,8

120,3

108,7

95,2

84,4

(Forrás: KSH)

9. Turizmus a Közép-dunántúli régióban

59


2010.08.17.

21:39

Page 62

A turisztikai mutatók tekintetében figyelemreméltó, hogy az országos kereskedelmi szálláshely-kapacitás 17 százaléka itt található, ugyanakkor bizonyos speciális szálláshelyek tekintetében (pl. gyógy- és wellness szállók) a kapacitások korlátozottak, bár az utóbbi idôben elôrelépés tapasztalható. Jellemzô a szálláshely kapacitások és a vendégforgalom koncentráltsága is. Veszprém megye részesedése mindkét esetben meghaladja a 60%-ot – bár erôsen Balaton-centrikus –, emellett a Gárdonyi, Tatai, Komáromi és Esztergomi kistérségek, valamint a megyeszékhelyek bírnak jelentôs kapacitással, ugyanakkor egyes kistérségek (pl. Kisbéri, Oroszlányi, Sárbogárdi, Ercsi, Abai, Várpalotai) turisztikai „fehér foltoknak” tekinthetôk.

A kereskedelmi szálláshelyek férôhelykapacitás-kihasználtságát mutatja a 9.3. táblázat. A régió országos átlag alatti mutatójával a középmezônyben foglal helyet. Említést érdemel ugyanakkor, hogy a 2009es – döntôen gazdasági válság miatt bekövetkezô visszaesés országos átlag alatti maradt, bár ezt döntôen a közép-magyarországi mutató jelentôs csökkenése eredményezte. A kereskedelmi szálláshelyek típusa szerinti kapacitás-kihasználtságra a Közép-dunántúli turisztikai régióra állnak rendelkezésre adatok. A régió szálláshelyeinek férôhely kapacitás-kihasználtsága meglehetôsen kedvezôtlen: a kereskedelmi szálláshelyeké 2009-ben 14,6% volt (2008. évi érték 98,9 százaléka). A szálláshelytípusok közül a Wellness szállóknak van a legjobb kihasz9.2. táblázat: A falusi szállásadás kapacitása és vendégforgalma, 2008 náltságuk (36,8%).

Megye, régió

60

Vendéglátó

Férôhely

Vendég

Ebbôl:

Vendég-

Ebbôl:

Átlagos tartózko-

külföldi

éjszaka

külföldi

dási idô, éjszaka


416

2 478

15 028

23,4%

2 938

22,5%

3,5

Fejér

166

1 092

3 933

10,7%

12 389

16,6%

3,2

Komárom-Esztergom

92

651

3 072

14,9%

13 250

12,6%

4,3

Veszprém

824

4 543

15 984

11,8%

55 073

12,8%

3,4

Közép-Dunántúl

1 082

6 286

22 989

12,1%

80 712

13,4%

3,5

Nyugat-Dunántúl

1 338

8 265

44 261

17,2%

156 112

19,3%

3,5

Dél-Dunántúl

1 378

8 247

23 820

17,4%

104 948

27,0%

4,4


2 235

15 444

73 785

6,4%

235 020

8,9%

3,2

Észak-Alföld

655

4 397

20 511

8,8%

67 998

10,3%

3,3

Dél-Alföld

388

2 519

13 146

14,6%

46 515

13,9%

3,5

Összesen

7 492

47 636

213 540

12,4%

744 243

15,5%

3,5

(Forrás: KSH)

A régió adja az ország falusi szállásadás kapacitásának 13 százalékát (9.2. táblázat), vendégforgalmának és vendégéjszaka-számának 11 százalékát. Az átlagos tartózkodási idô 3,5 nap, mely az országos átlagnak felel meg.Veszprém megye részesedése minden mutató esetében 70% körüli. Külföldi vendégek vonzásában a régió az országos átlag alatt teljesít, vendégéjszaka tekintetében Fejér megye kedvezôbb értéke valószínûleg elsôsorban a Velencei-tó hatásának köszönhetô a lovas- és vadászturizmus mellett.

A Közép-dunántúli régió kereskedelmi szálláshelyein az átlagos tartózkodási idô 2008-ban 2,9 nap volt, mely Nyugat-Dunántúl után a 2. helyet jelenti (Veszprém megyében magasabb a régió átlagánál). 9.3. táblázat: Kereskedelmi szálláshelyek kapacitás-kihasználtsága, 2008, 2009 F é rôh e ly k ap ac it á s-ki hasz nál tság (%)

Ország, statisztikai régió Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Alföld Dél-Alföld Észak-Magyarország Közép-Magyarország Mindösszesen (Forrás: KSH)


2008 21,6 29,2 22 22,2 19,1 18,1 39,6 26,6

2009 20,4 28,3 21,5 20,3 18 17,5 34 24,8

Elôzô év = 100% 94,4 96,9 97,7 91,4 94,2 96,7 85,9 93,2


2010.08.17.

21:39

Page 63

A kereskedelmi szálláshelyek férôhelykapacitás-ki- A Közép-dunántúli turisztikai régióban a kereshasználtságát mutatja a 9.3. táblázat. A régió orszá- kedelmi szálláshelyek szállásdíj bevétele 2009-ben gos átlag alatti mutatójával a középmezônyben foglal 2,9%-kal csökkent (9.5. táblázat). Jelentôs növehelyet. Említést érdemel ugyanakkor, hogy a 2009-es – kedést értek el ugyanakkor a régió wellness szállói, döntôen gazdasági válság miatt bekövetkezô - vissza- kempingjei, turista- és ifjúsági szállói. esés országos átlag alatti maradt, bár ezt 9.5. táblázat: Kereskedelmi szálláshelyek döntôen a közép-magyarországi mutató jeszállásdíj-bevétele, 2009 lentôs csökkenése eredményezte. Összes Külföldi Belföldi Egy vendégre Egy külföldi A kereskedelmi szálláshelyek típusa szerinti bevétel bevétel bevétel jutó vendégre kapacitás-kihasználtságra a Közép-dunántúli (ezer Ft) (ezer Ft) (ezer Ft) bevétel (Ft) jutó bevétel (Ft) 4 644 790 1 772 326 2 872 464 14 849 21 813 turisztikai régióra állnak rendelkezésre adatok. 2 2 2 (97,1% ) (88,1%) (103,6%) A régió szálláshelyeinek férôhely kapacitásEgy belföldi Egy vendég Egy külföldi Egy belföldi Egy belföldi kihasználtsága meglehetôsen kedvezôtlen: a vendégre jutó éjszakára jutó vendég éjszakára vendég éjszakára vendégre jutó kereskedelmi szálláshelyeké 2009-ben 14,6% bevétel (Ft) bevétel (Ft) jutó bevétel (Ft) jutóbevétel (Ft) bevétel (Ft) volt (2008. évi érték 98,9 százaléka). 1A szállás12 405 6 184 6 764 5 874 12 405 (Forrás: KSH) helytípusok közül a Wellness szállóknak van a legjobb kihasználtságuk (36,8%).A Közép-dunántúli régió kereskedelmi szálláshelyein az átlagos tartózkodási idô 2008-ban 2,9 nap volt, mely NyugatDunántúl után a 2. helyet jelenti (Veszprém megyében magasabb a régió átlagánál). 9.4. táblázat: Kereskedelmi szálláshelyek 2009. évi bruttó szállásdíj bevétele ezer forintban, illetve a 2008-as év %-ban Összes bruttó

Összes bruttó külföldi

Egy vendég éjszakára jutó

Ország, régió

bevétel -ezer Ft

bevétel - ezer Ft

bruttó bevétel - Ft


62 933 458 (85%)

54 121 983 (84%)

10 421 (94%)

Közép-Dunántúl

10 804 615 (96%)

3 585 164 (90%)

5193 (104%)

Nyugat-Dunántúl

23 798 648 (106%)

11 156 366 (112%)

6 058 (109%)

Dél-Dunántúl

9 387 344 (91%)

2 453 354 (94%)

4 647 (103%)


7 514 164 (93%)

1 451 331 (90%)

5 340 (102%)

Észak-Alföld

8 008 087 (92%)

2 425 550 (89%)

4 510 (104%)

Dél-Alföld

5 065 560 (95%)

1 542 333 (101%)

4 894 (106%)

Mindösszesen

127 511 876 (91%)

76 736 081 (88%)

6 973 (99%)

(Forrás: KSH)

A Közép-dunántúli tervezési-statisztikai régió 2009. évi bruttó szállásdíj bevétele alapján harmadik a régiók sorában. Figyelemre méltó, hogy az egyedüliként növekedést felmutató Nyugat-Dunántúlt nem számítva valamennyi régióban csökkentek a szállásdíj bevételek a 2008. évi értékhez képest, ugyanakkor a Közép-Dunántúlon a legkisebb mértékben (4%).

Összességében a Közép-dunántúli régió hazai viszonylatban kiemelkedô, nemzetközi téren számottevô jelentôségû turisztikai fogadóterületekkel rendelkezik, ám nagyobbrészt csak a kiránduló- és tranzitforgalom által érintett, viszonylag gyenge arculattal rendelkezik és a hagyományos turisztikai termékek tekintetében kihasználatlan kapacitásokkal bír. Kereslete a korábbi évek stagnáló-hanyatló szakasza és a gazdasági válság miatti visszaesés után 2010-tôl a KSH gyorstájékoztatója szerint enyhén emelkedô.

1

A szobakihasználtságot tekintve ugyanezek az értékek: 23,8%, ill. 89,2%.

2

A 2008. év százalékában.


61


2010.08.17.

21:39

Page 64

Érdekes összefüggéseket mutat a fôbb turisztikai mutatók települési szintû vizsgálata. A 9.6. táblázat alapján látható, hogy a kereskedelmi szálláshelyek megyeszékhelyekre vonatkozó 2008. évi adatai alapján Székesfehérvár az „erôs” középmezônyben (kivéve a tartózkodási idôt, mely Debrecen után a 2.), Veszprém az alsó középmezônyben, Tatabánya pedig az utolsó helyen található. Kiemelendô, hogy az összes városi jogállású települést tekintve Balatonfüred a 3-5. helyet foglalja el ugyanezen mutatók értékei alapján.

számában a régió városai emelkednek ki, mint Veszprém, Székesfehérvár, Tata, Esztergom, Komárom, Pápa, Tapolca és a kisvárosias Sümeg. A magánszállásadóknál eltöltött vendégéjszakák számát mutatja a 9.4. térkép. A legtöbb vendégéjszakával Alsóörs büszkélkedhet (76 500), utána következik Badacsonytomaj, Csopak, Velence és Balatonfüred. A legalacsonyabb értékkel Bakonycsernye és Balinka rendelkezik (2-2). 213 településen egyáltalán nem regisztráltak vendégéjszakát, ami a régió településeinek több mint 50%-át jelenti.

9.6. táblázat: Kereskedelmi szálláshelyekre vonatkozó fôbb mutatók, 2008

Kereskedelmi szálláshelyek Város

férôhelyei3 helyezés4

vendégei

(db)

(fô)

helyezés

vendég-

helyezés

éjszakái (db)

átlagos

helyezés

tartózkodási idô (nap)

Székesfehérvár

2 043

9.

36 929

10.

84 739

10.

2,3

2.

Tatabánya

417

18.

8 813

18.

14 183

18.

1,6

18.

Veszprém

824

16.

26 345

13.

49 298

13.

1,9

13.

(Forrás: KSH)

62

A 9.2. térkép mutatja az 1000 fôre jutó vendégek számát a kereskedelmi szálláshelyeken. Ez a mutató természetesen kirajzolja a régió frekventált idegenforgalmi területeit, amelyek egyben a legterheltebb térségek is. Közülük egyértelmûen a Balaton-felvidék emelkedik ki a legmagasabb értékkel. 10000-nél is több vendég jut 1000 lakosra a következô településeken: Zánka,Tihany, Szentjakabfa, Balatonudvari, Paloznak, Balatonvilágos, Balatonakali és a kifejezetten népesnek tekinthetô Balatonfüred. Mellettük magányos szigetként emelkedik ki a Közép-Dunántúl más térségeiben Várgesztes (Vértes), Döbrönte (Északi-Bakony) és Porva (Magas-Bakony). Ellenpontként a 10 fôt sem éri el az 1000 lakosra esô vendégek száma például Ászáron, Martonvásáron, Halimbán, vagy Piliscséven. A 9.3. térkép a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számát ábrázolja településenként. A legtöbb vendégéjszakát Balatonfüreden regisztrálták (578 088), a legkevesebbet pedig Mindszentkállán (18). Balatonfüred mellett Tihany, Balatonalmádi, Zánka és Székesfehérvár a további sorrend. Ugyanakkor a 401-bôl 287 településen nem töltöttek el egyetlen vendégéjszakát sem (72%) kereskedelmi szálláshelyen. Az elôzô térképhez képest kitûnik, hogy a vendégéjszakák abszolút

A szektor relatíve elônyös helyzetben van a Balaton-felvidéken Badacsony körül, illetve a Tihanytól Balatonalmádiig húzódó part menti sávon. Mellettük a Velencei-tó két nagy déli települése, Gárdony(-Agárd) és Velence, valamint Esztergom városa emelkedik ki, mindkettô természetesen országos szinten jelentôs turisztikai térségek központjának tekinthetô. A falusi szállásadóknál eltöltött vendégéjszakák számát ábrázolja a 9.5. térkép. A legtöbb vendégéjszakát Bakonybélben töltötték el (4292), majd Tótvázsony, Bakonynána, Kecskéd és Monostorapáti következik; a legkevesebbet pedig Bakonycsernyén (2). Érdekesség, hogy az elsô 20 helyezettbôl 14 Veszprém megyei. A régió 220 községében, a településkategória 61(!)%-ában nem regisztráltak egyetlen vendégéjszakát sem. Falusi turizmus tekintetében markáns kisrégióként jelennek meg a Balatonfelvidék parttól távolabb fekvô háttérfalvai és a Vértes hegység települései, valamint a Keleti- és az Öreg-Bakony vidéke. További tömörülés figyelhetô meg a Velencei-tó csendesebb települései (Pákozd, Sukoró, Kápolnásnyék) környezetében, a Komáromtól keletre fekvô Duna-mente vonalán. Fejér megye hátrányos helyzetû Enyingi kistérségében Enying és Lajoskomárom települései tûnnek ki. 3


4

2009. júliusi adat Megyeszékhelyek sorrendje


2010.08.17.

21:39

Page 65

9.1. térkép: Kiemelt turisztikai térségek a Közép-Dunántúlon, 2006 (KDRFÜ szerkesztés)

63



2010.08.17.

21:39

Page 66

9.2. térkép: 1000 fôre jutó vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken, 2008

0 0,7-200 200-1000 1000-3000 3000-10000 10000-

9.3. térkép: Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken, 2008

64

0 18-1000 1000-3000 3000-10000 10000-30000 30000-85000 100000 felett



2010.08.17.

21:39

Page 67

9.4. térkép: Vendégéjszakák száma a magán-szállásadásban, 2008

0 0-5000 5000-15000 15000-50000 50000 felett

9.5. térkép: Vendégéjszakák száma a falusi szállásadásban, 2008

65

0 1-100 100-1000 1000-2500 2500 felett



2010.08.17.

21:39

Page 68

10. FOGLALKOZTATOTTSÁG Az alábbi, a régió foglalkoztatottsági helyzetével foglalkozó fejezet, fôként a KSH adataira támaszkodva igyekszik bemutatni a Közép-dunántúli régió munkaerôpiacának fontosabb jellemzôit, azok idôsoros alakulását, kitekintéssel a magyar, illetve nemzetközi – elsôsorban Európai Uniós – viszonyokra, melyet rövid összehasonlító elemzés keretében mutat be. A fejezet elején adjuk meg a témánkhoz kapcsolódó néhány fontosabb fogalom magyarázatát a könnyebb érthetôség érdekében:

66

• Gazdaságilag aktívak: azok, akik megjelennek a munkaerôpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. • Gazdaságilag inaktívak: azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, ill. nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk, és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Vagyis, akik sem a foglalkoztatott, sem a munkanélküli kategóriába nem sorolhatók, azaz például tanulók, nyugdíjasok, sérültek, stb. • Munkanélküliek: munkanélkülinek tekintendô az a személy, aki egyidejûleg az adott héten nem dolgozott, aktívan keresett munkát a kikérdezést megelôzô négy hét folyamán, valamint rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelô állást. • Foglalkoztatottak: azok, akik adott héten legalább egy órányi jövedelmet biztosító munkát végeztek, vagy rendelkeztek munkával, de abban átmenetileg, például betegség vagy szabadság miatt nem dolgoztak. • Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottaknak a megfelelô korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya. • Munkanélküliségi ráta: a munkanélkülieknek a megfelelô korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya. • Aktivitási arány: a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelô korcsoportba tartozó népességen belül.

10. Foglalkoztatottság

A fejlett országokban – mindenekelôtt az USA-ban és Európában – a 90-es évtized második felének bíztató gazdasági növekedését követôen 2000 után érzékelhetôen lelassult néhány meghatározó ágazat növekedése, mely megtorpanás kedvezôtlenül hatott a munkaerôpiacra is. Az Európai Unió tagállamaiban a gazdaság eredményei azonban még elégségesek voltak az addig kedvezô munkaerôpiaci folyamatok fennmaradásához. A foglalkoztatás 2001. évhez képest az Unió átlagában 63,5%-ra csökkent, ugyanakkor a munkanélküliségi ráta 2006-ra 5 év alatt 7,4%-ról 7,8%-ra emelkedett. A magyar munkaerôpiacot az 1990-es évek elsô felében jellemzô recessziós folyamatok az évtized második felére jelentôsen lecsillapodtak, ekkorra már a stabilizálódás jelei mutatkoztak. Valamennyi régióban emelkedett a foglalkoztatottság színvonala, csökkent az inaktív létszám. A 2000 utáni idôszakot az elôzôeknél már lényegesen visszafogottabb folyamatok jellemezték, a területi egyenlôtlenségek azonban nem mérséklôdtek, sôt a régiók lényegében két, egyre markánsabban elkülönülô csoportra szakadtak. Az egyiket a kedvezôbb struktúrájú és jó helyi adottságokkal rendelkezô régiók, Közép-Magyarország, Nyugat- és Közép-Dunántúl alkotják, míg a másik csoportba a keleti régiók (Észak-Alföld, DélAlföld, Észak-Magyarország), valamint Dél-Dunántúl tartoznak.


2010.08.17.

21:40

Page 69

2000-2006 között a magyar népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele valamennyi régióban javult, hiszen mindenhol emelkedett az aktívak és ennek megfelelôen csökkent a gazdaságilag nem aktívak aránya. Ez a tendencia még a 2008-as évben is éreztette hatását (10.1. ábra), a kedvezô helyzetû központi és dunántúli régiók csoportjának kiugróan magas gazdasági aktivitása mellett, melyek 4,5-6 százalékponttal haladták meg a hátrányos helyzetû régiók hasonló adatait.

rokkantnyugdíjazás feltételeinek szigorítása is érvényesült, míg az eltartott réteg esetében a gyermeknépesség számának fogyása játszott döntô szerepet. Az elérhetôséggel összefüggésben érdemes megemlíteni, hogy a Közép-dunántúli régió kedvezô földrajzi és közlekedési lehetôségei nagyban befolyásolják a munkavállalók mobilitását, azonban sajnos a kistelepüléseken élôknek még így is nehézkes a csatlakozási pontokhoz való eljutás.Az ingázási irányokat tekintve négy fô célterület figyelhetô meg: Budapest a Duna10.1. ábra: A 15-74 éves népesség gazdasági aktivitása (% ), 2008 (Forrás: KSH) újvárosi, Esztergomi, Dorogi, Bicskei és Tatabányai kistérségekbôl; Gyôr a Komáromi, Pápai kistérségekbôl, Veszprém a Zirci, Várpalotai, Balatonalmádi kistérségekbôl, valamint Székesfehérvár fôként az Enyingi, Gárdonyi, Sárbogárdi és Várpalotai kistérségekbôl. Mindezeken túl a megyéken belüli ingázás is számottevô, mely a fôbb ipari városokba irányul. A 10.1. térkép segítségével jól láthatóan kirajzolódnak ezek a vonzáskörzetek. A munkaerô-piaci aktivitás növekedése a régiók egy részében nem 10.1. A KSH munkaerô-felmérés adatai (15-74 éves népességre), 2000, 2009) a foglalkoztatottak, hanem a munkanélküliek Foglalkoztatottak, Munkanélküliek, Gazdaságilag Aktivitási Foglalkozszámának növekedésé(ezer fô) (ezer fô) aktívak, arány % tatási bôl adódott, hiszen a Fejér megye (ezer fô) arány (%) foglalkoztatottak száma 2000 168,4 9,3 177,7 55,0 52,1 fôként csak Közép-Ma2009 III. negyedév 163,8 20,1 183,9 56,0 49,9 gyarországon, KözépKomárom-Esztergom megye Dunántúlon, illetve Észak2000 124,8 7,1 131,9 54,2 51,3 Alföldön emelkedett 2009 III. negyedév 125,8 13,8 139,6 57,1 51,5 2000-2006 között. Veszprém megye A gazdaságilag nem ak2000 153,1 6,3 159,4 55,4 53,2 tívak számának csökke2009 III. negyedév 139,3 13,8 153,1 55,1 50,1 nésében az inaktív keKözép-Dunántúli régió resôk esetében a mun446,3 22,7 469,0 54,9 52,3 2000 kaerô-piaci folyamatok 428,9 47,7 476,6 56,0 50,4 2009 III. negyedév mellett a nyugdíjkorhaOrszágosan tár fokozatos kitoló3856,2 263,7 4119,9 53,0 49,6 2000 dásának hatása, illetve a 3783,5 436,2 4 219,7 54,9 49,2 2009 III. negyedév

67

Munkanélküliségi ráta % 5,2 10,9

5,4 9,9

4,0 9,0

4,8 10,0

6,4 10,3

(Forrás: KSH)



68

2010.08.17.

21:40

Page 70

Egyöntetûen a megyeszékhelyeken a legalacsonyabb az ingázók aránya, az ôket körülvevô kistérségekbôl figyelhetô meg jelentôsebb munkaerô-áramlás, ami a foglalkoztatottak közel felét érinti. A legnagyobb arányú ingázást a fôvárosi agglomeráció vonzáskörzetét jelentô, illetve egyéb régióbeli nagyvároshoz közeli Bicskei (Tatabánya) és Dorogi (Esztergom), valamint a kicsit távolabbi Ercsi és Adonyi (Dunaújváros) kistérségek mutatnak. Kiemelkednek még a Székesfehérvár környéki Abai és Gárdonyi (Budapest) kistérségek, de a kevés helyi munkalehetôséget kínáló Zirci (Veszprém és Gyôr) kistérség is. Fentieken kívül további hat kistérség esetén 50% körüli vagy afeletti az ingázók aránya. Ha a munkanélküliségi rátát nézzük, látható, hogy 2000 és 2009 között szinte megduplázódott ez az arány, annak ellenére, hogy a gazdasági aktivitási arány is nôtt. A munkanélküliségi ráta értéke országos szinten 6,4%-ról 10,3%-ra emelkedett, régiós szinten pedig még nagyobb növekedést tapasztalhatunk (4,8%-ról 10%-ra). Ezt a hatalmas változást a 2008-as évben begyûrûzô gazdasági válság és annak következtében a sorozatos csoportos létszámleépítések is nagymértékben befolyásolták. Régiós összehasonlításban 2008-as adatok állnak rendelkezésre. A 10.2. ábrán kivehetôk a már fentebb említett régiók közötti éles különbségek: KözépMagyarország, Nyugat-Dunántúl és Közép-Dunántúl az elsô három helyet foglalja el az alacsony munkanélküliségi rátájával, míg Észak-Alföld és Észak-Magyarország hatalmas különbséggel a legmagasabb értékeket tudhatják magukénak.

10.2. ábra: Munkanélküliségi ráta (%), 2008 (Forrás: KSH munkaerô-felmérése)


Ami a régión belüli munkanélküliségi helyzetet illeti, Fejér megyében az Enyingi és Sárbogárdi kistérségek rendelkeznek az átlagon felüli magas munkanélküliségi értékekkel. Komárom-Esztergom megye viszonylag kiegyensúlyozottnak mondható, ott egyedüliként a Kisbéri kistérségben, míg Veszprém megyében az Ajkai és Pápai kistérségekben magasak ezek az értékek. Kiugróan alacsony értékeket Fejér megyében a Bicskei, Móri, Gárdonyi, Székesfehérvári kistérségekben; Komárom-Esztergom megyében a Komáromi, Tatabányai; illetve Veszprém megyében a Veszprémi kistérségekben tapasztalhatunk. A 10.2. térkép még a gazdasági válság elôtti képet rajzolja fel a 2008. év adatai alapján, amely nem a munkanélküliségi ráta települési leképezôdését adja ki, hanem a 15-64 éves álláskeresôk arányát a 15-64 éves munkaképes korú lakossághoz viszonyítja és így mutatja be annak területi elrendezôdését. Négy markáns összefüggô munkaerôpiaci válságtérség bontakozik ki a szemünk elôtt, amelybôl három aprófalvas területeket jelez Pápától északkeletre, Ajkától nyugatra és a Balaton-felvidék szintén nyugati háttértelepülésein. A negyedik nagyobb térség Sárbogárdtól Enyingig kanyarodva felöleli a délnyugat-mezôföldi vidéket, illetve folytatódik a Balaton keleti medencéjének mögöttes térségeként Lepsény-Csajág-Küngös-Berhida vonalában. Különösen látványosan rajzolódnak ki a területi sajátosságok a gazdaságilag fejlettebb, iparosodott térségek, illetve a mezôgazdasági karakterüket még részben ôrzô régiók között.


2010.08.17.

21:40

Page 71

10.2. táblázat: Az alkalmazásban állók létszáma fôbb nemzetgazdasági ágak szerint, 2008 A szektor

B szektor

C szektor

D szektor

E szektor

F szektor

G szektor

H szektor


11 780

207 139

75 467

241 923

51 137

115 316

87 321

78 791

Közép-Dunántúl

12 834

136 374

20 069

43 764

12 584

18 609

24 925

22 819

Nyugat-Dunántúl

11 576

110 702

16 535

43 126

14 569

18 994

23 600

22 457

Dél-Dunántúl

14 590

61 275

15 965

36 389

9 940

21 521

28 330

21 210


9 519

86 702

19 048

39 693

10 731

28 225

29 690

24 548

Észak-Alföld

19 107

100 292

22 514

58 305

12 839

32 735

41 452

29 600

Dél-Alföld

22 119

92 984

20 834

58 764

13 004

27 071

36 303

26 958

Összesen

101 525

798 837

191 534

522 001

124 804

262 471

271 621

226 383

(Forrás: KSH) A – Mezôgazdaság, vad-, erdô-, halgazdálkodás; B – Ipar; C – Építôipar; D - Kereskedelem, javítás;

E – Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás; F - Közigazgatás, védelem; kötelezô társadalombiztosítás; G – Oktatás; H – Egészségügyi, szociális ellátás

továbbélése jellemzi. A szolgáltatási szektor aránya Veszprém megyében a legmagasabb, ami fôként a Balaton és térségének kiemelkedô idegenforgalmi potenciáljának köszönhetô. A 10.4. térképen jól látszik, hogy az elôbbi térségen kívül Pápa, Esztergom és környéke,Tata-Tatabánya-Bicske, illetve Székesfehérvár és a közeli Velencei-tó térsége tûnik ki a régióban a szolgáltatásokban foglalkoztatottak relatíve magasabb arányával. Ami a mezôgazdaságot illeti, fôként Veszprém megye északnyugati (erdôgazdaság) és a régió alföldi jellegû, szántóföldi mûvelésû vidékein magasabb az e szektorban foglalkoztatottak aránya (10.5. térkép).

Ahogy azt a 10.2. táblázat is mutatja, országos szinten a szolgáltató szektorban foglalkoztatottak aránya a legmagasabb, majd ezt követi az ipari szektor. A legiparosodottabb régiónak Közép-Dunántúl mondható (bár abszolút értékben a legtöbb ipari foglalkoztatott Közép-Magyarországon található), míg a mezôgazdasági szektor Észak-Alföldön és DélAlföldön a legjelentôsebb. A Közép-magyarországi régió foglalkoztatottainak gazdasági ágak szerinti összetétele jelentôsen eltér a többiétôl, a fôváros jelenléte ugyanis a szolgáltató szektor kiugróan magas ará10.3 A foglalkoztatottak összetételének változása nemzetgazdasági ágak szerint, 1999-2007 nyát eredményezi, míg az árutermelô ágak Mezôgazdaságban (15-74) Szolgáltatásokban (15-74 ) Iparban (15-74) részesedése jóval az 1999 2003 2007 1999 2003 2007 1999 2003 2007 országos átlag alatt Fejér 13641 8755 9523 85009 100615 92259 69500 74362 75889 marad. A közigazgaKomárom-Esztergom 8296 8217 7337 61858 64463 65678 51569 62821 62751 tásban dolgozók is Veszprém 9941 6448 6201 76998 86294 83871 64910 64011 63167 dominánsan a Közép(Forrás: KSH MR-STAR) A 10.3. táblázat szerint mindhárom megyében eltérô magyarországi régióban vannak jelen köszönhetôen a Budapesten össz- tendenciákat tapasztalhatunk a fô nemzetgazdasági pontosuló kormányzati és közigazgatási intézményeknek. ágakat tekintve. A legdrasztikusabb változás a A Közép-dunántúli régió három megyéjét vizsgálva mezôgazdasági szektorban következett be, itt minda legmarkánsabb jelenlét az ipar és a kereskedelem három megyében csökkenés volt tapasztalható a szektoraiban jelölhetô meg. A fôbb ipari gócpontnak foglalkoztatottak számában, egyedül Fejér megyében a megyeszékhelyek tekinthetôk, további jelentôs, láthatunk kisebb mértékû növekedést a 2000-es ipari tevékenységrôl beszélhetünk például Mór, Ajka, évek második felére. A másik két szektor esetében Esztergom,Tata, Süttô, Lábatlan térségeiben és azok egy igen erôs hullámzás figyelhetô meg, azaz 1999vonzáskörzeteiben (10.3. térkép). Megjegyzendô, rôl 2003-ra Veszprém megyét leszámítva mindenhol hogy a Mórtól nyugatra esô és az Ajka környéki fal- növekedett a szolgáltatásokban és iparban foglalkozvak esetében nem elhanyagolható mértékben a még tatottak aránya, azonban 2007-re stagnálás, illetve mûködô bányaipar és kapcsolódó tevékenységei is enyhe visszaesés tapasztalható ugyanezeken a magyarázzák a kiugró értékeket, míg Várpalota helyeken. környékén az alumínium- és vegyipari kapacitások


69


2010.08.17.

21:40

Page 72

Az iskolai végzettség emelkedése és a foglalkozási struktúra változása egymást támogató folyamatok eredményeként fejlôdik. A gazdaság ágazati szerkezetének változása a foglalkoztatottak körében az iskolázottság általános színvonalának emelkedését eredményezi. Az idôs generációk fokozatos inaktívvá válása is hozzájárult ahhoz, hogy a foglalkoztatottakon belül a legképzetlenebbek, vagyis az általános iskola 8. osztályánál alacsonyabb végzettséggel rendelkezôk hányada 1% alá esett vissza. A legfeljebb középfokú végzettségûek együttes részaránya 2000 óta 65% fölé emelkedett. Ugyanakkor látványosabb fejlôdés ment végbe a felsôfokú végzettségûek tekintetében: 2006-ban már minden ötödik foglalkoztatott egyetemi, fôiskolai oklevéllel rendelkezett.

70

esetében Közép-Magyarországon (13%) és a DélAlföldön (11%) a legmagasabb az arányuk az álláskeresôk között. A dolgozók kormegoszlása, akárcsak a népességé, lassú, de folyamatos változáson megy keresztül. A népesség általános öregedése, de a továbbtanulás fokozódása, a pályakezdés késôbbre tolódása is tükrözôdik abban, hogy a foglalkoztatottak között a legfiatalabb korcsoport, a 15-24 évesek aránya permanensen csökken, 2000 óta csaknem megfelezôdött, 2006-ban gazdasági aktivitásuk 27,3% volt, ami 1,1%-kal kisebb 2005. azonos negyedévhez képest. Bár az International Labour Organization (ILO) fôként a nyugdíjkorhatár kitolódása miatt 74 éves korig vizsgálja a foglalkoztatottakat, Magyarországon a 65 éves vagy annál idôsebbek munkaerôpiaci szerepvállalása nem minôsíthetô jelentôsnek, a foglalkoztatásban képviselt részarányuk nem éri el az egy százalékot sem. Legfrissebb adatként régiós szinten 2005-ös mikrocenzus korcsoportokra vonatkozó adatai állnak rendelkezésre, melyet a 10.3. ábra szemléltet. A diagram megyei bontásban ábrázolja a foglalkoztatottak korcsoportonkénti megoszlását, melybôl tisztán látszik Fejér megye elsôbbsége a foglalkoztatottak számát tekintve. Komárom-Esztergom és Fejér megye tekintetében a 30-39 éves korosztály közül kerül ki a legtöbb foglalkoztatott, míg Veszprém megye esetében ez a 40-49 éves korosztály. A 60 év feletti korosztály mindhárom megyében rendkívül alulreprezentált.

A foglalkoztatottak iskolázottsága az ország mindegyik régiójában érdemlegesen javult az elôzô évekhez képest. A régiónkénti adatok alapján azonban az is megállapítható, hogy a már korábban meglévô területi különbségek az évek során alig mérséklôdtek. A felsôfokú végzettségûek aránya nagyságrendekkel volt és maradt magasabb Közép-Magyarországon. E tekintetben a központi régió után Észak-Alföld, majd Dél-Alföld és Közép-Dunántúl következik, legalacsonyabb értékeket pedig ÉszakMagyarország, Nyugat-Dunántúl, valamint DélDunántúl mutat. Országos szinten, 2006-ban a munkanélküliek egyharmada legfeljebb 8 általános iskolai vég10.3. ábra: Közép-dunántúli foglalkoztatottak korcsoportonkénti megoszlása, zettséggel rendelkezett, másik 2005 (Forrás: KSH Mikrocenzus 2005) egyharmaduk szakmunkásképzôt vagy szakiskolát, 26%-uk középiskolát és közel 8%-uk pedig fôiskolát, illetve egyetemet végzett. Az egyes régiókban a munkanélküliek összetétele iskolázottság tekintetében nem tér el az országos tendenciáktól. Az alacsony iskolai végzettségûek aránya a magas munkanélküliségû régiókban, így a Dél-Dunántúlon (42%), illetve Észak-Alföldön (40%) és Észak-Magyarországon a legnagyobb (34%). A diplomások



2010.08.17.

21:40

Page 73

Természetesen mivel a 25-64 évesek közül kerül ki a legtöbb gazdaságilag aktív, valamint foglalkoztatott, ezért a munkanélküliek zöme is ebbe a korcsoportba tartozik. 2006-ban 100 álláskeresôbôl 80 közülük került ki. A legfiatalabb korosztály munkanélküli rátája kedvezô irányba változott 2000 után, ennek ellenére elmondható, a pályakezdô fiatalok körében kevés lehetôség van az elhelyezkedésre. Ami az 59 feletti munkanélküli korosztályt illeti, esetükben igencsak markáns növekedés volt tapasztalható 2000 óta, lehetôségeik rendkívül beszûkültek. Ha megnézzük a Közép-dunántúli régiót, elmondható, hogy kilenc év alatt jelentôsen csökkent a fiatalkorúak munkanélkülisége (a felsôoktatás bázisának kiszélesítése, az iskolában töltött évek kitolódása révén), ezzel ellentétben áll a 25-59 évesek korcsoportja, akiknél csaknem 5 százalékpontos növekedés következett be ez idô alatt. A fiatalkorú munkanélküliek nagy hányadát a pályakezdôk teszik ki. Területenként nézve a pályakezdô munkanélküliek havi átlagos száma Veszprém megyében volt a legmagasabb (elsôsorban Zirci, Sümegi, Pápai kistérségek), amely a teljes pályakezdô állomány csaknem kétötödét (39,1 %-át) jelentette. Igen kedvezôtlen értékekkel rendelkezik Fejér megyébôl a Dunaújvárosi és az Ercsi kistérség, míg Komárom-Esztergom megyében a helyzet kiegyenlítettebb, de a Kisbéri és a Dorogi kistérségek említhetôk igen példaként.

A diplomás álláskeresôk aránya nem csak a többnyire evidenciaként számon tartott megyeszékhelyeken nagyobb az átlagnál, de érdekes módon elsôsorban a magas idegenforgalmi bevételekbôl jobb gazdasági pozíciót feltételezô kistérségekben jellemzô (Balatonfüredi, Balatonalmádi, Gárdonyi, Tatai, Esztergom).

71



2010.08.17.

21:40

Page 74

10.1. térkép: Más településre dolgozni járók aránya az összes foglalkoztatott között, 2001 (Forrás: KSH Népszámlálás, 2001)

23,4-31,9% 31,9-40,4% 40,4-48,8% 48,8-57,3% 57,3-65,8%

10.2. térkép: Álláskeresôk aránya a munkaképes korú lakossághoz (15-64 év), 2008

72

1-3,8% 3,8-4,7% 4,7-5,7% 5,7-6,8% 6,8-8,0% 8,0-10,4% 10,5-20,5%



2010.08.17.

21:40

Page 75

10.3. térkép: Iparban, építôiparban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatott között, 2001 (Forrás: KSH Népszámlálás, 2001)

6,7-34,8% 34,8-42,7% 42,7-47,8% 47,8-55,4% 55,6-73,8%

10.4. térkép: Szolgáltatásokban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatott között, 2001 (Forrás: KSH Népszámlálás, 2001)

73

13,3-32,3% 32,4-39,7% 39,7-45,5% 45,5-54,7% 54,8-85,8%



2010.08.17.

21:40

Page 76

10.5 térkép: Mezôgazdaságban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatott között, 2001 (Forrás: KSH Népszámlálás, 2001)

0,0-3,3% 3,3-6,4% 6,4-10,9% 11,0-17,9% 18,2-64,6%

74



2010.08.17.

21:40

Page 77

11. JÖVEDELMEK A lakosság jövedelmi helyzete az életkörülményeket befolyásoló egyik legfontosabb tényezô. A területi egységenkénti jövedelmi viszonyokat a gazdaság teljesítôképessége, a foglalkoztatás színvonala, a munkajövedelmek szintje, a lakossági jövedelmek struktúrája és az eltartási kötelezettség nagymértékben meghatározza, e mutatókkal való szoros összefüggése miatt viszonylag jól tükrözôdnek az ország területi egységei közötti fejlettségbeli különbségek. A lakosság jövedelmi helyzetének feltérképezését azonban számos tényezô nehezíti. A lakosság széles körének jövedelmi viszonyaira irányuló direkt kérdések esetén a választ megtagadók aránya igen magas, fôleg a kedvezôbb jövedelmi helyzetben lévôk és az iskolázottabbak körében, illetve gyakori a valóságtól eltérô adatközlés is. Meg kell említenünk, hogy a lakossági jövedelmek vizsgálatánál nem hagyható figyelmen kívül az ún. rejtett gazdaságból származó jövedelem, melyet a statisztikai hivatal jövedelmi adatai csak részben tartalmaznak. A rejtett gazdaság azokat a gazdasági tevékenységeket – pl. számla nélküli üzleti, javítószerelô, építôipari szolgáltatások, mezôgazdasági munkák feketén történô végzése, borravalóval, hálapénzzel járó tevékenységek, stb. – foglalja magába, amelyekbôl származó jövedelmek rejtve maradnak. Szakemberek becslése szerint a rejtett gazdaság Magyarországon a bruttó hazai termék (GDP) mérséklôdô részét, mintegy ötödét-negyedét adja. A jövedelemegyenlôtlenségek Magyarországon már a kilencvenes évek elôtt is számottevôek voltak, melyek a rendszerváltással felerôsödtek.Az általános jövedelmi egyenlôtlenség a liberalizáció korlátozásával, az általános gazdasági helyzet romlásával, az inaktív rétegek jövedelmi különbségeinek erôteljes mérséklôdésével a hetvenes évek második felétôl csökkenni kezdett. A nyolcvanas évek második felére egyre inkább kirajzolódtak a ma is meghatározó szerepet játszó fôbb egyenlôtlenségi típusok, melynek vesztesei a gyermekes nagycsaládok és a képzetlenségükbôl, iskolázatlanságukból adódóan rossz munkaerôpiaci pozícióval rendelkezô háztartások.

A rendszerváltás, a gazdaság átalakulása a lakosság jövedelmi helyzetét is erôteljesen átstrukturálta, az egyenlôtlenség nagyobb mértékû lett. Az egy állandó lakosra jutó SZJA-alapot képezô jövedelem jól visszatükrözi a régiók gazdasági teljesítménye közötti eltéréseket, akár nagyobb mértékû területi differenciákat mutatva, mint az egy fôre jutó jövedelem. Ennek oka vélhetôleg az, hogy az SZJAadatok elsôsorban a munkavégzéssel kapcsolatos jövedelmek közötti különbségeket tükrözik, míg a háztartásstatisztikai adatok a társadalmi juttatásokat is tartalmazzák, melyeknek jövedelem-nivelláló szerepe is van. 11.1. táblázat: Az egy fôre jutó személyi jövedelemadó adatok Magyarország régióiban (Ft), 2008 Régiók

Egy fôre jutó SZJA alapot képezô jövedelem (Ft)

Dél-Alföld

118 427

Dél-Dunántúl

124 172

Észak-Alföld

111 170


122 090

Közép-Dunántúl

173 104


200 866

Nyugat-Dunántúl

158 807

Magyarország

144 091

(Forrás: KSH)

75

A jobb gazdasági teljesítményt nyújtó közép-magyarországi és dunántúli régiókban (kivétel a Déldunántúli régió) kedvezôbbnek mondhatóak a jövedelmi viszonyok, az országos átlagnál 10-30%-kal magasabb értékek jellemzôek. A gazdaságilag legfejletlenebb észak-magyarországi, észak- és dél-alföldi régiókban az országos átlagtól már 15-23%-kal elmaradó egy fôre jutó SZJA-ról beszélhetünk. A 11.1. térkép az egy adófizetôre jutó adó mértékének megoszlását mutatja a Közép-dunántúli régió településein. Általánosságban elmondható, hogy az adófizetôk java 120 és 300 ezer Ft között adózik éves szinten. Kifejezetten alacsony a kapott érték Pápa, Ajka, Sümeg és Tapolca környezetében elhelyezkedô aprófalvas térségekben, illetve Sárbogárdtól nyugatra a Fejér megyei Mezôföld vidékén.

11. Jövedelmek


2010.08.17.

21:40

Page 78

Az SZJA-adatokat kistérségi bontásban tartalmazó 11.2. táblázat alapján nagyobb területi különbségek rajzolódnak ki a Közép-dunántúli régióban. A legkevesebb és legtöbb 1000 lakosra jutó adófizetôvel rendelkezô kistérségek egyaránt Veszprém megyében találhatók. A legtöbben a Veszprémi kistérségben, míg a legkevesebben a Sümegi kistérségben fizetnek adót. Az egy fôre jutó személyi jövedelemadó esetében a legmarkánsabb különbségek két Fejér megyei kistérség között mutatkoznak, a hátrányos helyzetû Enyingi kistérségben a regionális átlag 55%-át teszi ki az érték, ami a legmagasabb jövedelemmel rendelkezô Székesfehérvári kistérség eredményének mindössze harmada. 100 000 Ft alatti jövedelemadó-érték mutatható ki a szintén hátrányos helyzetû Sümegi kistérségben.

A megyei jogú városok 200 000 Ft-ot meghaladó SZJA/fô értékei nem jelentenek meglepetést, bár Tatabánya némileg leszakad társaitól, közéjük ékelôdik néhány fontos gép-, autó- és egyéb 20-30 000 lakosú feldolgozóipari központ (Esztergom, Komárom, Tata), illetve a Velencei-tó parti Gárdony. Ez utóbbi elsôsorban a szuburbanizációs folyamatokkal érkezô magasabb jövedelmû bevándorlóknak, kisebb részben a tóparti turisztikai bevételeknek köszönheti figyelemre méltó pozícióját. Az átlag alatti SZJA/fô értékkel rendelkezô kistérségek sora heterogén, három nagyobb csoport különíthetô el: aprófalvas térségek (Sümegi,Tapolcai,Ajkai, Pápai), mezô- és erdôgazdasági fô profilú kistérségek (pl. Kisbéri, Enyingi, Sárbogárdi, Abai, Adonyi) és a gazdasági szerkezetátalakulás stagnáló térségei (Várpalotai, Ajkai, Zirci).

11.2. táblázat: Személyi jövedelemadó a Közép-dunántúli régió kistérségeiben, 2008 (A kistérségek sorrendjét az SZJA/fô érték alapján adtuk meg.) 1000 lakosra jutó SZJA köteles

76

Kistérség neve

SZJA/fô (Ft)

adófizetôk száma

jövedelem/fô (Ft)

Székesfehérvári

237 849

518

1 068 897

Dunaújvárosi

233 742

520

1 058 362

Veszprémi

206 411

527

1 001 056

Gárdonyi

205 066

475

915 979

Esztergomi

196 999

486

949 719

Tatai

195 007

506

952 853

Komáromi

190 209

518

972 035

Tatabányai

183 239

487

930 319

Oroszlányi

179 447

480

922 093

Bicskei

175981

460

802 449

Móri

175 015

505

929 809

Ercsi

168 121

454

830 705

Balatonalmádi

165 715

482

838 152

Balatonfüredi

164 245

505

830 577

Dorogi

159 250

483

857 805

Adonyi

146 231

459

790 936

Kisbéri

136 029

500

802 693

Várpalotai

134 844

479

802 686

Zirci

121 371

484

754 609

Ajkai

118 919

470

745 912

Tapolcai

112 823

462

679 069

Pápai

111 488

462

697 874

Sárbogárdi

103584

457

643 350

Abai

102 848

452

661 177

Sümegi

92 211

449

599 395

Enyingi

86 586

454

614 684

Átlag

157 817

482

832 815

(Forrás: TeIR APEH-SZJA)

11. Jövedelmek

A 11.2. térkép a legfelsô sávon adózók százalékos megoszlását mutatja az 5-20 millió forint, illetve a 20 millió forint feletti kategóriában az összes adózó arányában. A térképen a régió fôútvonalai és egyben gazdasági ütôerei rajzolódnak ki: • 8-as fôút Veszprémtôl Székesfehérvárig, • 7-es fôút a SzékesfehérvárVelencei-tó térsége-Martonvásár vonalon, • 6-os fôút Ercsi-Dunaújváros között, • 1-es fôút Etyek-BicskeTatabánya-Komárom vonalon, • 10-es, 11-es fôutak Esztergom térségében, • 81-es fôút Székesfehérvár Mór között. Fenti térségek mellett szigetszerûen kiemelkedik környezetébôl Pápa és Ajka városa, illetve tömbszerûen az északkelet-balatoni tóparti térség. Néhány esetben a település nagyságához képest jelentôs mezôgazdasági-élelmiszeripari gazdasági funkcióval bíró helységek tûnnek ki közvetlen vidékükbôl, mint Bábolna és Szabadegyháza.


2010.08.17.

21:40

Page 79

A rendkívül magas 20 millió forint felett adózók jelenléte egyértelmûen a régió 10 000 fô feletti városaira koncentrálódik, a kisebb lakosságú településkategóriákban elsôsorban a budapesti agglomerációhoz gravitáló (Etyek, Tordas, Martonvásár) településeken, a Velencei-tó környékén (budapesti és székesfehérvári kitelepülôk), a Balaton északkeleti partján (Csopak, Balatonalmádi, Balatonkenese) és a megyei jogú városok néhány háttértelepülésén vannak jelen. A 11.3. térképen látható legalsó sávon adózók koncentrálódása a régió már többször jelzett kedvezôtlen gazdasági adottságú aprófalvas és mezôgazdasági orientációjú területein jellemzô.

11.3. táblázat: Az alkalmazásban állók havi átlagkeresete (Ft) H av i

n e t t ó

á t l a g ke re s e t


2005

2006

2007

2008

Budapest

129 047

131 468

133 491

144 561

Pest

99 033

101 063

105 768

112 548


122 103

124 443

126 978

136 962

Fejér

101 189

105 204

106 885

117 276

Komárom-Esztergom

98 014

102 960

103 958

113 903

Veszprém

91 895

95 090

96 020

104 608

Közép-Dunántúl

97 407

101 526

102 823

112 626

Nyugat-Dunántúl

96 081

99 135

101 524

110 990

Dél-Dunántúl

93 007

93 982

97 623

106 534


93 088

96 339

97 708

106 867

Észak-Alföld

90 040

92 020

93 738

102 662

Dél-Alföld

90 349

92 635

94 263

103 182

(Forrás: KSH)

Az alkalmazásban állók havi átlagkeresetének vizsgálata is átfogó képet nyújt az egyes területek gazdasági helyzetérôl, fejlettségérôl, igaz ezek a már a fejezet elején említett okok miatt szintén torzíthatnak a valóságon. A 11.3. táblázat szerint a Budapestet is magában foglaló Közép-magyarországi régióban a legmagasabbak az átlagjövedelmek, míg a legalacsonyabbak az Észak-alföldi régióban. Ha a jövedelmek növekedésének intenzitását vizsgáljuk, megállapítható, hogy évrôl-évre átlag 10 000 Ft-os növekedés mutatkozik a bruttó átlagkeresetek tekintetében. Azonban ez a nettó keresetek esetében már nem mondható el, aminek hátterében valószínûsíthetô, hogy a különbözô adónemek számának és mértékének növekedése áll. Nagy szakadék figyelhetô meg a Közép-magyarországi régió és a többi hat régió tekintetében: elôbbi és az ôt követô Középdunántúli régió között mintegy nettó 24-25 000 Ft-os jövedelmi különbség regisztrálható a 2005-2008-as idôszakban, ezt követôen pedig kis eltérésekkel – a különbözetet szintén megtartva – sorakozik az összes többi régió. A régiónkénti kereseti különbségek egyik oka a gazdaság, illetve a foglalkoztatottság eltérô ágazati szerkezete, hiszen a bérszínvonal ágazatonként markáns eltéréseket mutat. A legmagasabb keresetszínvonalat képviselô pénzügyi közvetítés ágban a nemzetgazdasági átlag 2,6-szerese, a közigazgatásban 1,4-szerese, az oktatásban 1,2-szerese a kereset, és a felsoroltak valamennyi térségben a legmagasabb béreket képviselik. A legkevésbé jól fizetô ágazatok valamennyi régióban a mezôgazdaság, az építôipar, a kereskedelem, javítás és a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás. Ez utóbbiban a bérek az átlag hattizedét sem érték el.

11. Jövedelmek

77


2010.08.17.

21:40

Page 80

11.4. táblázat: Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete nemzetgazdasági ágak szerint (Ft), 2008


A

B

C

D

E

F

G


110 142

230 869

168 684

235 632

362 931

316 177

202 081

Budapest

75 739

251 538

174 568

255 369

375 848

325 918

208 496

Közép-Dunántúl

140 145

200 334

124 804

156 487

233 511

244 915

179 199

Fejér

142 440

211 726

134 064

166 417

243 015

256 978

182 791

Komárom-Esztergom

137 744

210 003

120 061

145 783

219 008

250 226

178 686

Veszprém

139 034

163 558

117 143

154 991

237 356

225 299

176 477

Nyugat-Dunántúl

139 868

186 140

121 286

175 865

231 306

253 793

179 289

Dél-Dunántúl

134 617

162 633

113 251

180 721

232 575

219 542

178 175


124 566

180 060

109 687

160 525

216 019

209 443

175 673

Észak-Alföld

126 171

150 841

115 932

163 768

226 314

217 038

179 550

Dél-Alföld

132 870

154 471

111 907

158 797

221 447

233 345

174 919

Összesen

130 301

189 304

140 889

198 506

313 556

267 881

185 668

A: Mezôgazdaság, vad-, erdô-, halgazdálkodás B: Ipar C: Kereskedelem-vendéglátás D: Szállítás, raktározás, posta, távközlés E: Pénzügyi közvetítés, egyéb gazdasági szolgáltatás F: Közigazgatás, védelem, TB G: Oktatás, egészségügyi, szociális ellátás

(Forrás: KSH)

78

A Közép-dunántúli régió esetében pénzügyi területen találjuk a legmagasabb bruttó kereseteket, de ez igaz országos viszonylatban is, ezen belül a megyéket tekintve pedig Fejér megye jár élen. A legalacsonyabb kereset a vendéglátó szektorban jelentkezik, mind országos, mind régiós tekintetben. Összességében az ágazati szerkezet és az egyes ágazatokra jellemzô keresetszínvonal együttesen okozzák a régiónkénti átlagkereset vázolt eltéréseit. A különféle jövedelmi kategóriák jelentôs eltéréseket mutatnak térségenként, melynek következtében a lakosság jövedelemmel kapcsolatos elvárásai is eltérôképpen alakulnak az egyes régiókban. A kiugróan magas jövedelmi szintet produkáló Közép-magyarországi régió lakói 2006-ban valamennyi, a skálán szereplô jövedelemszintnél magasabb elvárt összegeket társítottak az adott kategória országos átlagánál. Hasonló jövedelem-eltérésbeli tendencia bontakozott ki a Közép-, illetve Nyugatdunántúli régiókban, jóval kisebb különbséggel az országos átlaghoz képest. A többi régióban valamennyi jövedelemszint esetén az országos átlagnál jóval kisebb értékeket jelölt meg a lakosság, ami a kedvezôtlenebb jövedelmi helyzetûek magas arányából adódik.

11. Jövedelmek

A lakossági kiadások mértékét több tényezô is befolyásolja: egyrészt a jövedelmek változása, másrészt a korábbi megtakarítások fogyasztásra felhasznált részének mértéke, ezeken kívül az igénybe vett hitelek, hitelfelvételi lehetôségek, az adók, árváltozások, fogyasztási szokások változása, stb. A fogyasztás területi differenciáltságában elsôsorban a foglalkoztatottság szintje, illetve az azzal összefüggô jövedelmi viszonyok különbözôsége a meghatározó. 2000-hez képest, reálértéken összességében 27%-kal növekedett az egy fôre jutó kiadás 2006-ban, régiónként jelentôsen differenciáltan: Közép-Magyarország és Nyugat-Dunántúl esetében a 30%-ot is meghaladta. Legkevésbé, 15%-kal a Közép-dunántúli háztartások fogyasztása emelkedett, ott azonban az egy fôre jutó érték Közép-Magyarországot követôen a legmagasabb.


2010.08.17.

21:40

Page 81

11.1. térkép: Egy adófizetôre jutó SZJA, 2008 (Forrás: TeIR APEH)

64 000-173 000Ft 173 000-219 000Ft 219 000-274 000Ft 274 000-334 000Ft 334 000-1 171 000Ft

11.2. térkép: Legfelsô sávon adózók az összes adózó arányában (%), 2008 (Forrás: TeIR APEH)

79

0,0-0,7% 0,7-1,9% 1,9-3,3% 3,3-12,1%

11. Jövedelmek


2010.08.17.

21:40

Page 82

11.3. térkép Legalsó sávon adózók az összes adózó arányában, 2008 (Forrás: TeIR APEH)

0,0-8,0% 8,0-9,3% 9,3-11,4% 11,4-27,6%

80

11. Jövedelmek


2010.08.17.

21:40

Page 83

12. KÖZLEKEDÉS Az Európai térszerkezetbe való illeszkedés fontos eleme az adott nagytérség, régió megközelíthetôsége. Az európai gazdasági folyamatokat, illetve azok fejlôdésének irányát nagyban befolyásolják a kijelölt európai közlekedési folyosók (hivatalos nevükön Páneurópai vagy Helsinki-folyosók) jelenléte, minôsége, használhatósága. A Közép-dunántúli régió ebben a tekintetben rendkívül elônyös pozíciót foglal el a magyarországi régiók között, területét négy európai jelentôségû közlekedési folyosó is átszeli: • IV. folyosó: Drezda/Nürnberg - Prága - Brno Pozsony - Gyôr - Budapest - Arad - Craiova Szófia - Isztambul - Németország, Közép-Európa és a Kelet-Balkán fejlôdési zónáit összekötô ütôér; • V. folyosó:Velence - Trieszt - Ljubljana - Maribor Budapest - Ungvár - Lviv - Kijev) a mediterrán gazdasági zónának Kelet-Európa felé tartó meghosszabbítása; ^ • V/c (Ploce - Szarajevó - Eszék - Budapest), illetve a X/b (Budapest - Újvidék - Belgrád) folyosók a nyugat-balkáni térség felé tartó kapcsolatépítés lehetôségét kínálják; • VII. folyosó: a Duna Ausztriától Romániáig terjedô vízi útja. A rendszerváltozás óta megindult változások új helyzetet teremtettek az ország belsô térszerkezetének alakulásában. A Közép-dunántúli régió kedvezô közlekedési adottságokat örökölt, amelyet az elmúlt két évtized folyamatos infrastrukturális fejlesztései (autópályák, egyszámjegyû fôútvonalak, vasúti fôvonalak, dunai hidak és kikötôk) tovább javítottak. A kiépült közlekedési infrastruktúra hálózat megkerülhetetlen logisztikai potenciált jelent a térség és az ország számára, és kapcsolódást biztosít a Budapest-Bécs innovációs tengelyhez. Kiszolgálja a helyi jelentôségû település-együttesek, agglomerálódó térségek igényeit is, mint a 8-as fôút mentén Ajka/Veszprém-Székesfehérvár; a Komárom-Esztergom közötti Duna-szakasz,Tata-Tatabánya együttese vagy éppen az Észak-Balaton parti sáv. Elérhetôség szempontjából a Közép-Dunántúl az egyik legkedvezôbb helyzetben lévô régió, sûrû fôúthálózattal rendelkezik, vasúti fôvonalai jól szervezettek és az úthálózat kiépítettsége – Veszprém megye kivételével – meghaladja az országos átlagot.

A régió kiegyensúlyozott területi fejlôdését elsôsorban a közlekedési hálózat térségi, helyi és települési jelentôségû elemeinek hiányosságai nehezítik, fôleg az észak-dél irányú kapcsolatok terén, illetve a fôútvonalaktól kiesô periférikus térségekben (beleértve a régió 401 településének 13%-át kitevô zsáktelepülési arány meglétét). Az 53 zsáktelepülés többsége Veszprém megyében helyezkedik el (27), Fejér megyében 18, Komárom-Esztergom megyében mindössze 8 ilyen község található. A 12.1-4. térképek a régió elérhetôségi viszonyait mutatják be néhány fontosabb nézôpontból, egy 2009-es adatbázis felhasználásával. A 12.1. térkép a legközelebbi autópálya csomóponthoz tartozó legrövidebb elérési idôsávokat ábrázolja, ahol jól kirajzolódik a régiót érintô három autópálya vonala (M1, M6, M7), mely determinálja a közvetlen közelében fekvô települések kedvezô helyzetét. Veszprém megye elsôsorban Ajka környéki belsô területeirôl ugyanakkor egy - egy és negyed órát kell utazni a legközelebbi autópálya csomópont eléréséhez (mely nem feltétlenül a régió területén található). Veszprém megye északi települései a szomszédos GyôrMoson-Sopron megyei autópálya szakasz közelsége miatt nevezhetô viszonylag gyorsan elérhetônek (30-60 perces értékek), de ugyanez a helyzet a megye délnyugati szegletében is, ahol – megkerülve a Balatont – már fél óra alatt elérhetô az M7-es autópálya. Budapest elérhetôségével kapcsolatban informál a 12.2. térkép, ahol az Esztergom-Tata-Székesfehérvár-Dunaújváros által megjelenített átlagosan 60-70 km-es távolságot jelentô ív mentén egy óránál hamarabb elérhetô Budapest központja az autópályák és fôutak ráhordó kapacitása miatt. Az autópályával nem rendelkezô, illetve alsóbbrendû fôúti kapcsolattal rendelkezô térségekbôl jelentôs elérési idôvel kell számolni annak, aki a fôvárosba igyekszik. 2,5 órás utazási idô szükséges ahhoz, hogy Veszprém megye legnyugatibb csücskébôl elérjük a fôvárost. Jellemzô a régióra, hogy a periférián elhelyezkedô települések más régiók, megyék vonzáskörzetébe tartoznak. Komárom-Esztergom megye északkeleti települései Budapest felé, a nyugati települések Gyôr felé, Fejér megye déli települései Dunaújváros-Szekszárd irányában, Veszprém megye nyugati települései Gyôr, Szombathely irányába gravitálnak.

12. Közlekedés

81


82

2010.08.17.

21:40

Page 84

Székesfehérvár, mint a Közép-dunántúli régió köz- kívüli szakaszokon azonban az elérési idô többpontja elérhetôségi viszonyait ábrázolja a 12.3. szörösen meghaladja a közúti elérési idôket. A régió térkép. Elhelyezkedése okán nem meglepô, hogy az meghatározó városai közötti vasúti kapcsolat egy órás elérhetôségi idôsávba csak Fejér megye és ugyanakkor nem megfelelô, az átjárás több esetben a szomszéd megyék közvetlen megyehatár melletti is csak Budapesten keresztül valósítható meg. térségében elhelyezkedô települések tartoznak bele. Az utóbbi két évtized Magyarországon a személyEzen települések centrális elrendezôdése csak gépkocsik számának növekedését és az egyéni közVeszprém/Nemesvámos irányában nyúlik meg egy lekedés térnyerését hozta el. Nem egyedi jelenség kicsit a 8-as fôútnak köszönhetôen.Veszprém megye a személygépkocsik számának szinte lineáris növelegnyugatibb apró- és kisfalvas területeirôl a 8-as kedése: ahogy a 12.1. ábra is bemutatja, a Középfôút, illetve a kapcsolódó vasúti fôvonal viszonylagos Dunántúlon sem alakult másképpen ez a trend. közelségének ellenére több mint másfél-két óra alatt Tíz év alatt majdnem százezer egységgel nôtt a régió lehet elérni a régió központját. A kedvezôtlenebb személygépkocsi állománya, legnagyobb mértékben észak-déli közúti kapcsolatok miatt Komárom, illetve a legerôsebb jövedelmi helyzetû Fejér megyében, Esztergom térsége is csak mintegy másfél órás uta- ahol 40%-kal nôtt a gépkocsik száma 1999-2008 zást követôen érhetô el a Székesfehérvárról indulók között. számára. A közösségi közlekedés háttérbe szorulása is egyeVégül a 12.4. térkép a legközelebbi vasútállomás lôre megállíthatatlan folyamatnak tûnik, a tömegelérhetôségét mutatja be az egyes települések közlekedés utaskilométer statisztikái is egyértelmû számára. Ebbôl a szempontból az elzárt, északi- és csökkenést mutatnak (Fejér megyében például közel déli-bakonyi, vértesi, délnyugat-mezôföldi telepü- 30%-os a visszaesés). A közeljövôben talán szinten lések vannak hátrányos helyzetben, mivel ezekrôl tartás vagy kismértékû javulás várható a közösségi legfeljebb 25 perc utazással el tudnak érni egy-egy közlekedési fejlesztéseket preferáló Európai Uniós vasútállomást. A térkép felvázolja a régió fô vas- támogatások kapcsán, de érdemi fordulathoz átfogó úthálózati elemeit, amelyek többsége a Budapest- szemléletbeli, környezettudatossági váltásra is szükközpontú centrális elrendezésû országos hálózathoz ség lenne a lakosság részérôl. Természetesen ehhez tartozik, mint a Budapest-Bicske-Tata-Gyôr-Bécs, a a vasút-autóbusz párharc ésszerû, hatékony és utasBudapest-Székesfehérvár-Nagykanizsa-Zágráb és barát együttmûködési kapcsolatokkal való felola Budapest-Pusztaszabolcs-Dombóvár-Gyékényes- dására, illetve elôvárosi közlekedési rendszerek Zágráb nemzetközi alaphálózati vonalak; illetve az kialakítására is szükség lesz. országos alaphálózat két fontos eleme, a BudapestSzékesfehérvár-Veszprém-Boba12.1. ábra: Személygépkocsik számának és a helyi tömegközlekedés Szombathely/Zalaegerszeg és a utaskilométer értékének alakulása 1999-2008 között a Közép-dunántúli régió Budapest-Székesfehérvár-Csajágmegyéiben (KSH-TSTAR) Tapolca Keszthely vonalak. Ezeket egészíti ki az AlmásfüzitôEsztergom-Budapest, a Tatabánya-Oroszlány, a Székesfehérvár-Komárom (2010-ben újra megnyitva), Székesfehérvár-Pusztaszabolcs és SzékesfehérvárSárbogárd (2010-ben a személyforgalom szünetel), valamint a Pusztaszabolcs-DunaújvárosRétszilas vonalak. A vasúti közlekedés a fôvonalak tekintetében jól szervezett, az azokon

12. Közlekedés


2010.08.17.

21:40

Page 85

Miután a vasúthálózat nem jut el minden településre, az autóbusz közlekedés biztosítja az emberek számára a helyváltoztatás lehetôségét. Elmondható, hogy a régió közúti közösségi közlekedési lefedettsége 100%-os, azonban az egyes közlekedési ágak elemei nincsenek összehangolva, modális kapcsolatai nem biztosítottak, ezáltal a megfelelô elérhetôség, a jármûvek optimális és költséghatékony használata sem. Problémát okoz a nagyvárosokban és a kistérségi központokban a helyi és helyközi autóbusz-közlekedés hatékony összehangolása mûszaki és infrastrukturális szempontból egyaránt (például: Székesfehérvár, Veszprém, Zirc), továbbá az, hogy a jármûpark kisebb hányada nem felel meg a környezetvédelmi elôírásoknak. A közösségi közlekedési viszonylatok számának változása – amely jórészt az autóbusz-közlekedést érinti – jól ábrázolja az 1999-2008 közötti évtizedben lezajlott (közlekedés)politikai-gazdasági változásokat. Azon térségekben, ahol az adott idôszakban vasúti szárnyvonalakat zártak be, ott a közúti közlekedés egyértelmûen felértékelôdött, növekedett az új viszonylatok száma (pl. a Lepsény-Berhida-Hajmáskér vonal). További növekmény jelentkezett a jelentôsebb gazdasági fejlôdést mutató kistérségekben (Tatabányai, Komáromi,Várpalotai), illetve a Balaton környéki kistérségekben (Balatonalmádi és Balatonfüredi). A viszonylatok számának növekedése egyértelmûen a munkába járás és a kiköltözôk igényeinek hatására következett be e Balatonfelvidéki térségekben (Veszprém hatása). A viszonylatok nagyobb arányú csökkenését pedig a kedve-

zôtlenebb munkaerôpiaci lehetôségekkel rendelkezôk szenvedték el, mint a Tapolcai, Ajkai, Pápai, Enyingi, kistérségek. A fejezet végén a közúti közlekedéshez kapcsolható balesetek helyzetét vesszük számba. 2005 és 2008 között arányaiban Fejér megyében csökkent leginkább a halálos balesetek száma, míg Komárom-Esztergom megyében 41%-kal növekedett. Fejér megye értékei nem csak a halálos baleset kategóriában mutatnak csökkenést, hanem a súlyos és a könnyû sérülések száma is folyamatos csökkenést mutat, ami magyarázható a fokozott közúti ellenôrzéssel, és a KRESZ következetes betartásával. Ugyanez nem mondható el Komárom-Esztergom megyérôl, ahol mindhárom kategóriában növekedést mutatnak az értékek. Veszprém megye értékei a halálos balesetek kategóriában folyamatos csökkenést mutatnak, míg a súlyos sérüléssel járó balesetek értékei kisebb hullámzással ugyan, de szintén csökkenô tendenciát jeleznek. A könnyû sérüléssel járó balesetek esetében szintén megfigyelhetô egyfajta hullámzás, azzal a különbséggel, hogy jelen esetben egy növekvô tendencia figyelhetô meg, amely a közúton közlekedôk figyelmetlenségének köszönhetô, elsôsorban a 8-as, 83-as, 82-es fôutakon. A súlyos sérülések csökkenése a kritikus helyeken közlekedés-biztonsági okokból megkövetelt sebességkorlátozás betartásával magyarázható. Közúti balesetek száma alapján 2009-ben alapvetôen a nagyobb városok számítottak veszélyesnek a Közép-dunántúli régióban: Székesfehérvár, Tatabánya, Tata, Komárom, Esztergom, Dunaújváros, Veszprém és Pápa.

12. Közlekedés

83


2010.08.17.

21:41

Page 86

12.1. térkép: Idô szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza percben autópálya csomópontig, 2009 (KSH TSTAR-GEOX Kft.)

0,0-14,4 14,5-28,6 28,6-43,8 43,9-56,6 56,7-75,9

12.2 térkép: Idô szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza percben Budapestig, 2009 (KSH TSTAR-GEOX Kft.)

84

38-66 66-84 84-117 118-139 140-165

12. Közlekedés


2010.08.17.

21:41

Page 87

12.3. térkép: Idô szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza percben a régióközpontig, 2009 (KSH TSTAR-GEOX Kft.)

0-38 39-58 58-75 75-97 98-123

12.4. térkép: Idô szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza percben vasútig, 2009 (KSH TSTAR-GEOX Kft.)

85

0 0,1-4,8 4,9-7,8 7,9-12 12-25

12. Közlekedés


2010.08.17.

21:41

Page 88

13. INFRASTRUKTÚRA

86

legfontosabb feladatnak tekinti a településeken keletkezô szennyvíz kezelésének megoldását. A régió szennyvízkezelésére komplex fejlesztési prog-ram készült 1999-ben. A települések esetében prioritásokat határozott meg, mely egyben a fejlesztések ütemezését is jelenti. Fejlesztésekre elsôsorban az érzékeny területeken, az üzemelô sérülékeny vízbázisok területén, valamint a tavak, leginkább a Balaton vízminôség védelmének megóvása érdekében a partközeli településeken került sor. A támogatási, pályázati lehetôségek 2000. évet követô évtizedbeli bôvülésével egyre több kisebb, 2-5000 lakosú településen is folyik szennyvízcsatornázás. A Balaton vízgyûjtô területén azonban 17 db 1000 fô alatti településen nincs, illetve nincs folyamatban a szennyvízelvezetô rendszer kiépítése, itt az érintett lakosság mindösszesen 5047 fô. A szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma a megelôzô 10 év alatt 41,8%-ról 69,2%-ra emelkedett a 2000-es évized közepére, a tendencia azóta is növekvô. A lakosság átlagát tekintve 80 % körüli arányban köt rá a kiépült szennyvízcsatorna hálózatra, de megfelelô ösztönzéssel ez az arány 90-95%-ra növelhetô. A régióban 98 db szennyvíztisztító telep üzemel, melyek napi szennyvíztömeg feldolgozó képességének kapacitása elmarad a tervezettôl, de a rendelkezésre álló ún. „hidraulikai kapacitás” még így sem kihasznált teljes mértékben. A régióban szennyvíztisztításra átvett szennyvíz mennyiségének közel 100%-a mechanikai és biológiai tisztítást követôen kerül elvezetésre a befogadókba. A régióban a szennyvízcsatorna hálózat hossza az elmúlt 10 évben mintegy 60 százalékkal növekedett (13.1. táblázat), Fejér és KomáromEsztergom megyében gyakorlatilag megduplázódott, lépést tartva az országos arányszámokkal.

A Közép-dunántúli régió földrajzi elhelyezkedésénél fogva jelentôs szennyezôdésre érzékeny területekkel, ivóvízbázisokkal, illetve vízminôség-védelmi szempontból kiemelten védendô tavakkal és kis vízhozamú vízfolyásokkal rendelkezik. A régió igazi környezeti sajátossága a karsztvíz kincs, mely egyedülálló minôségi ivóvízbázis, egyben sérülékeny környezeti elem. A régió vízellátása megoldott, az ivóvíz Fejér és Komárom-Esztergom megyében 100%-ban, míg Veszprém megyében 87%-ban felszín alatti vízkészletbôl kerül kitermelésre. Felszíni vízkészlet hasznosítására a Balaton Kiemelt Üdülôkörzetben kerül sor. Az ivóvíz minôség biztosításában egy Európai Uniós irányelv alapján Magyarországon 2009-ig több településen meg kellett oldani a meglévô problémákat (határérték feletti a fluorid, a nitrit, az arzén, vagy ammónium tartalom), melyek Veszprém megyében 14, Fejér megyében 10, Komárom-Esztergom megyében 4 település esetében jelentkeznek. E veszélyeztetett települések többsége a Marcal-völgye mentén, a Kisalföld Komárom környéki településein, illetve a Mezôföld déli részén, Sárbogárd környékén található, alföldi jellegû, mezôgazdasági mûvelés alatt álló vidékeken. A legjobb minôségû ivóvíz a dunántúli karsztos területek vízadóiból nyerhetô. A régió lakosságának szolgáltatott víz mennyisége az elmúlt évtized során többször is ingadozott, de összességében csökkenô tendenciájú, az ország éves vízfogyasztásának 1011%-át jelenti. A szennyvízelhelyezés szempontjából rendkívül fontos a megye településeinek érzékenységi besorolása. A települések 55,1%- a érzékeny, míg 43,89 %-a fokozottan érzékeny területen helyezkedik el. A felszíni vizekbe történô szennyvízkibocsátás területi határértékeinek szabá13.1. táblázat: Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza (km), 1999-2008 lyozása szerint a kijelölt érzékeny területek közé 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 tartozik a Balaton és a VeFejér 995 1 159 1 299 1 460 1 502 1 688 1 699 1 759 lencei-tó vízgyûjtô terüKomárom-Esztergom 1 113 1 373 1 427 1 385 1 432 1 481 1 479 1 451 lete. Az ivóvízbázisok véVeszprém 1 034 1 045 1 179 1 407 1 534 1 676 1 923 2 050 delme, a magas talajvíz a Közép-Dunántúl 3 412 3 577 3 905 4 252 4 468 4 845 5 101 5 260 felszíni vízfolyások és tavak Magyarország 22 732 24 683 27 233 30 004 32 698 34 833 36 219 38 085 védelme a régióban egyik (Forrás: KSH-TSTAR)

13. Infrastruktúra

2007

2008

1 844

1 857

1 450

1 480

2 194

2 257

5 488

5 594

39 843 41 153


2010.08.17.

21:41

Page 89

A lakossági szennyvízkezelés egyik leg13.2. táblázat: A közmûolló helyzete Magyarország régióiban, 2008 fontosabb mérôszáma az ún. közmûolló, amelynek többféle értelmezése is létezik Elsôdleges közmûolló Másodlagos közmûolló a szakirodalomban. Az elsôdleges közDél-Alföld 469,8 km 37,9% mûolló az ezer kilométer (vagy méter) Dél-Dunántúl 501,2 km 30,8% ivóvízvezeték-hálózatra jutó szennyvízÉszak-Alföld 592,8 km 35,2% csatorna-hálózat hossza kilométerben Észak-Magyarország 633,1 km 26,0% (vagy méterben). Adott mértékû csaKözép-Magyarország 834,8 km 10,2% tornázottság és ivóvízellátottság mellett Közép-Dunántúl 688,7 km 20,9% is mutathat más és más értékeket az elFejér 638,3 km 28,0% sôdleges közmûolló nagysága, amely Komárom-Esztergom 778,0 km 14,7% jelentôsen függ az adott terület Veszprém 680,4 km 18,1% adottságaitól. Például több település Nyugat-Dunántúl 742,4 km 22,1% együttmûködése egy nagyobb kapacitású Magyarország 645,5 km 23,6% szennyvíztisztító-mû kiépítésére szigni(Forrás: KSH-TSTAR) fikánsan befolyásolja ezt a mutatót, hiszen ez esetben a csatornahálózat hossza nagyobb lehet az ivóvízcsô-hálózat hosszánál, amennyiben mindegyik falu rendelkezik saját ívó- A térkép egyértelmûen rajzolja ki azokat a vidéki víznyerô hellyel (pl.: parti szûrésû víz, karsztvíz, területeket, ahol a kedvezôtlen közmûolló aránnyal rétegvíz), így a közmûolló „másik irányba nyílhat”, rendelkezô települések koncentrálódnak. Ezek a ezer méter vízvezetékre hosszabb szennyvízhálózat- térségek a Dörögdi- és a Káli-medence, a Marcalhossz esik. Az elsôdleges közmûolló ilyen irányú Hajagos völgyének és a pápai Bakonyaljának aprónyílását okozhatja a terület vízbázisvédelmi beso- falvas vidékei, Kisbér környéke, a Zámolyi-medence és a Velencei-hegység települései, valamint Székesferolása vagy a természetes befogadó hiánya is. A másodlagos közmûolló a vízhálózatba és a csator- hérvártól délre a Sárbogárdot övezô összefüggô nahálózatba bekapcsolt lakások arányának különb- mezôföldi térség. A legkedvezôbb értékeket a társége. Ideális esetben a közmûolló nagysága így 0%, sadalmilag-gazdaságilag legkedvezôbb helyzetû vároazaz nincs olyan lakás, ahol van vezetékes ivóvíz el- soknál és környezetükben, illetve a védett karsztos látás, viszont nem rendelkezik csatornahálózati ivóvízbázisok felett és a Balaton-part mentén találjuk. A nem veszélyes települési szilárd hulladék gyûjtése kapcsolattal. A 13.2. táblázat mutatja be a régiók közmûollóval a régióban teljes egészében megoldott. A Középkapcsolatos aktuális helyzetét. Mindkét érték ese- Dunántúlon korszerû hulladékkezelô rendszerek tében az országos átlagnál jobban teljesít Közép- még csekély számban épültek ki (Polgárdi,Tatabánya, dunántúli régió, az elsôdleges közmûolló tekinte- Oroszlány, Bicske). A 21. század elvárásainak megtében a harmadik, másodlagos közmûolló tekin- felelôen a szelektív hulladékgyûjtés is sok teletetében pedig a második helyen áll. A Közép-Ma- pülésen megjelent a régióban. A hozzáférhetô gyarország régió elônye behozhatatlannak tûnik statisztikai adatok alapján 2008-ban tonnákban Budapest magas csatornázottsági értékének köszön- mérhetô mennyiségben a következô településekrôl hetôen. A táblázatból kitûnik, hogy további Fejér került a lakosságtól szelektív hulladékgyûjtésben elmegyei fejlesztésekkel jelentôs javulást lehetne szállított települési szilárd hulladék lerakásra: elérni: megyei összehasonlításban a legkedvezôbb Lesencetomaj, Ajka, Balatonalmádi, Várpalota, másodlagos közmûolló értékkel rendelkezô Vesz- Pétfürdô, Polgárdi, Sárbogárd, Martonvásár, Etyek, prém megyéhez képest több mint 13 százalékpont- Bicske és Esztergom. A régióban energiaellátási problémák nincsenek, az nyi a különbség. A 13.1. térkép a vízhálózatba és a csatornahálózatba ellátás teljesnek mondható. A lakossági célú gázszolbekapcsolt lakások arányát mutatja meg települési gáltatás terén a ’90-es évek elején beindult program megvalósulásával mára gyakorlatilag valamennyi szinten a 2008-as évre. kistérségbe eljut a vezetékes gáz.

13. Infrastruktúra

87


88

2010.08.17.

21:41

Page 90

Általánosságban megállapítható az energiafelhasználásról, hogy alacsony az alternatív energiaforrások aránya és az energiatakarékos korszerû épületgépészeti rendszerek alkalmazása, illetve energia-hatékonyság terén az épületek hôszigetelési- és fûtési rendszerei elavultak. Jellemzô a Közép-dunántúli régióra is az, hogy míg a termelô szféra energiafelhasználása arányaiban csökken, addig a lakossági felhasználás mind arányaiban, mind abszolút értékben folyamatosan nô. A 2000-es évek közepén indult panelkorszerûsítési program Székesfehérváron ért el átütô sikert, ahol a lakossági igények, a rendelkezésre álló finanszírozási konstrukció és a helyi politikai erôk érdekérvényesítô képessége eredôjeként országos szinten egyedülállóan magas arányban került sor a jelentôs paneles építésû lakásállomány energetikai megújítására. A régióban a megújuló energiaforrások kihasználása növekedôben van. A helyi potenciálok alapján jelentôs szerepet kaphat a biomassza, a nap- és szélenergia, valamint a geotermikus energia alkalmazása. A kedvezô benapozási tulajdonságok miatt a napenergia hasznosítási helyei a régió valamennyi kistérségében értelmezhetôek, ahol elsôsorban üdülôterületi, turisztikai szezonális igényeket szolgálhatnak ki, illetve ahol külterületi ellátatlan háztartások, intézmények modernizációját teremthetik meg, továbbá valamennyi településen, fôleg az új beépítések esetében. A geotermikus energia kiserômûvi hasznosítására az eddigi megkutatott helyeken, 8 kistérségben (Sümegi,Ajkai, Pápai, Kisbéri, Komáromi,Tatai, Esztergomi és Dunaújvárosi) nyílhat lehetôség. A földi hôáram hôenergia hasznosítását hôszivattyús rendszer segítségével bármely új létesítmény és bármely településrész rekonstrukciója esetén célszerû lehet bevezetni és alkalmazni. A biomassza bázisú kis- és középerômûvek, távfûtômûvek rekonstrukcióját és újak telepítését valamennyi kistérségi központban, illetve azok ipari parkjaiban javasolható megvalósítani, a megfelelô biomassza alapú energiahordozó utánpótlás biztosított. Biogáz hasznosító üzem létesítésére fôleg az állattartó fôprofilú térségekben van lehetôség, ezen felül energia-célnövény termesztô térségekben; különbözô egyedi és központos hôenergia ellátásokra a villamos energia termelésen-értékesítésen felül, illetve üzemanyag elôállításra. Bioetanol-termelô új üzem létesítése nem prognosztizálható a térségben, hiszen a szabad-

13. Infrastruktúra

egyházai feldolgozó rekonstrukciója és bôvítése elegendô kapacitást teremt, ellenben számos kistérségben nyers-szesz elôállító üzemek és ezeket összefogó hálózatok kiépítését érdemes átgondolni a termôhelyek közvetlen közeli településein, községeiben. Nagyobb kapacitású szélerômûvek, szélerô parkok, összesen 235 MW teljesítményû létesítményeit tervezik a régió több kistérségében, elsôsorban az Északi- és Keleti-Bakony (Tés, Hárskút, Ajka) térségében, Komárom környékén (Ács, Mocsa, Nagyigmánd), valamint a Duna Fejér megyei szakasza mentén (Iváncsa, Rácalmás), illetve Sárbogárdon. A környezetvédelmi és energetikai jogszabályi környezet miatt azonban csak a két Ács-Nagyigmánd környéki beruházás indult el, összesen 74 MW-nyi energiatermelô kapacitással. Kisigmánd határában 2009-tôl már energiát termel egy 50 MW teljesítményû szélpark, de az elsô magyarországi közüzemû szélkereket Kulcs határában helyezték üzembe 2001-ben (600 kW), illetve az elsô hazai szélerômû (250 kW) is a régió területén, Inotán került beüzemelésre még 2000-ben. Kisebb szélerômûvek létesültek a Bakonyban 2005-ben (Szápár – 1,8 MW), Csetény (2006 – 4 MW), Bakonycsernye (2007 – 2 MW) és Pápakovácsi (2008 – 2 MW) területén. Ezeken kívül még 2008-ban Ácson kezdte meg mûködését egy 2 MW összteljesítményû szélkerék (lásd 13.2. térkép). A levegô minôségét általában a nagyvárosok térségében rontja számos kötött és mozgó szennyezô forrás. A kén-dioxid (SO2) koncentrációja viszonylag magas, míg a nitrogén-oxidok (NOx) mennyisége emelkedô tendenciát mutat, de nem haladja meg az engedélyezett határértéket, az ülepedô és szálló por általi szennyezettség több helyütt határérték feletti. A legnagyobb terhelés Komárom-Esztergom megyébôl származik. A régióban alapvetôen problémát jelent az erômûvi kibocsátás, egyes városok fûtômûveinek és a közlekedésnek a szennyezôanyag kibocsátása. A nehézipari és bányászati tevékenység visszaszorulását a levegôminôségi paraméterek és a vízfolyások minôségének és kapacitásának javulása kísérte a régióban, de a felszíni mûvelés tájsebei még gyakoriak. Az elmaradt rekultiváció eredményezte gondozatlan tájsebek különösen az egyes iparvidékeken jelentenek problémát (pl.: Ajka, Almásfüzitô, Dorog, Gánt, Iszkaszentgyörgy, Oroszlány, Tatabánya,Várpalota, Zalahaláp).


2010.08.17.

21:41

Page 91

13.1. térkép: A másodlagos közmûolló értéke a Közép-Dunántúlon, 2008

0-20% 20-40% 40-60% 60-80% 80-100%

13.2. térkép: Tervezett és üzemelô szélerômûvek a Közép-Dunántúli régió területén, 2010 (KDRFÜ szerkesztés)

89

13. Infrastruktúra


2010.08.17.

21:41

Page 92

14. LAKÁSOK

90

A Közép-dunántúli régióban található az ország lakásállományának 10 százaléka. A harmadik legkisebb aránnyal rendelkezik ez a térség, de országos népességen belüli részarányának megfelelô. 2008ban az épített lakások majd 50%-át Budapesten, illetve Pest megyében húzták fel. Feltûnô, hogy a maradék hat régiót tekintve a Közép-Dunántúl csak a harmadik legrosszabb helyet szerezte meg 7,6%-os értékével. Különösen elgondolkodtató a Nyugatdunántúli régióval való összevetés, hiszen úgy tûnik hiába a viszonylagos gazdasági fejlettség, a helyi lakosság építôkedve, -képessége meglehetôsen lanyha. Elgondolkodtató az is, hogy a 100 lakásra jutó lakosok száma éppen az egyik legnagyobb vásárlóerôvel rendelkezô régióban a legmagasabb. A 2005. évi Mikrocenzus –„kis népszámlálás” adatai alapján az 1 fô által lakott lakások aránya (az összes lakott lakás arányában) a Közép-Dunántúlon volt a legkisebb, a 4 fô által lakottak esetében pedig a legnagyobb, de az egyéb kategóriákban (2, 3, illetve 5-x fô által lakott) is régiónk az országos átlagot fél-egy százalékponttal meghaladó értékeket produkált. Ugyanakkor örvendetes, hogy régiónkban a legalacsonyabb a megszûnt lakások aránya, így a lakásállomány folyamatos számszerû növekedése mellett, annak kedvezô minôségi összetétele is prognosztizálható.

A 14.1. ábra a régió épített lakásállományának változását szemlélteti a rendszerváltás óta eltelt 18 évben, így természetesen a legutóbbi pénzügyi-gazdasági válság negatív hatásai még nem jelennek meg ebben az összesítésben. Az ábra alapján elmondható, hogy a lakásépítések száma az elsô négy évben meredeken, majd a következô négy évben kisebb mértékben csökkent egészen 1998-ig, visszaesve az 1990-es „békeév” értékének mindössze 40%-ára. Kisebb stagnálást követôen 2000-tôl növekedésnek indult, majd a lakáshitelezések könnyítésével 2001tôl újból meredek ütemben emelkedett a régión belüli lakásépítések száma, egészen 2004-ig. Ettôl függetlenül nem sikerült behozni a rendszerváltás környéki szintet, a második csúcspont annak 88%áig tudott felkapaszkodni. 2005-óta egy újabb 30%os csökkenés után nagyjából hasonló szinten rögzült a lakásépítések nagysága, ami évi 2800-2900 lakásépítést jelenet. Megyei összehasonlításban 2001 óta Komárom-Esztergom megyében azonos ütemet jeleznek a lakásépítési adatok, míg Veszprém és Fejér megye 2005-ig párhuzamosan követték az aktuális trendet, azóta pedig évente változik, hogy melyik megyében épül a több lakás.

14.1. táblázat: A lakásállomány legfontosabb adatainak területi megoszlása, 2008 Lakásállomány Épített lakások

Megszûnt

100 lakásra

lakások

jutó lakos

%

Régió Dél-Alföld

13,8%

7,9%

13,4%

227

Dél-Dunántúl

9,3%

5,7%

8,0%

243

Észak-Alföld

14,3%

13,2%

26,1%

251


11,9%

5,2%

7,6%

247

Közép-Dunántúl

10,3%

7,6%

5,8%

254

Közép-Magyarország 30,8%

49,5%

29,9%

220

Nyugat-Dunántúl

9,7%

10,8%

9,2%

241

Magyarország

100,0%

100,0%

100,0%

236


14. Lakások

14.1. ábra: Az épített lakások állományának változása, 1990-2008 (db) (Forrás: KSH T-STAR)


2010.08.17.

21:41

Page 93

Lakásépítési engedélyek kiadása (14.2. táblázat) abból a szempontból lehet érdekes, hogy egy-két évvel elôrevetíti a régiós lakásállomány változásának görbéjét. A 2005-2006-os engedélyek eredménye a 2007. évi épített lakásszámokban jelent meg markánsan, így érdekes kérdés, hogy a 2008-ban növekvô kiadott engedélyszám a gazdasági válság ellenére is megjelenik-e majd az épített lakások 2009-2010. évi adataiban vagy csak az utolsó nagy lakáshitel-felvételi periódus végét jelzi? Megyei összehasonlításban feltûnô, hogy az engedélyek számában Fejér megye egyre nagyobb szeletet hasított ki magának az évek során, részesedése 33%-ról 50 %-ra nôtt. 14.2. táblázat: Kiadott lakásépítési engedélyek a Közép-dunántúli régióban, 2005-2008 Kiadott új lakásépítési engedélyek 2005

2006

2007

2008

Fejér

1533

1554

1505

2551

Komárom-Esztergom

1556

1032

997

1263

Veszprém

1482

977

1089

1204

Közép-Dunántúl

4571

3563

3591

5018

Magyarország

51 490

44 826

44 276

43 862

KDR részesedés

8,9%

7,9%

8,1%

11,4%


Az épített lakások szobaszáma (14.3. táblázat) adatai alapján 1995-2008 között a négy vagy több szobás új építésû lakások aránya gyakorlatilag megduplázódott és a legkedveltebb lakáskategóriává vált a régióban, 2000 óta tartósan 40-50% fölött részesült adott év lakásépítéseibôl. Az egyszobás lakások aránya nem nôtt szignifikánsan, az elmúlt másfél évtizedben átlagosan 6%-át tette ki az elkészült lakásoknak. A kétés háromszobás lakások aránya fokozatosan csökkent, amely a kisebbik kategória lakásainak számát érintette érzékenyebben. A kétszobás lakások építése az 1995. évi érték a felére esett vissza.

A szobaszám mellett fontos – az életminôséget érintô – jelzôszám az épített lakások alapterületének alakulása, amelynek változása a 14.5 táblázat adataiból olvasható ki. Régiós szinten a lakások átlagos alapterülete az elmúlt tíz évben hullámzóan alakult, a 100-110 m2 körüli sávban mozgott. A 2001 óta tartó növekedés csak azokban az években torpant meg (2004, 2006-2007), amikor jelentôsebb számban és arányban épültek egyszobás lakások, ugyanakkor az utolsó 2008-as adat 1 négyzetméterrel kisebb átlagot mutat a csúcsévek (2003 és 2005) 110 négyzetméteres átlagos méretéhez képest. Ez az átlagos méretkategória a kertvárosias és vidéki területek döntôen családi házas építkezési formájának uralmát is jelezheti az új építések között. Megyei szinten változatos az évenkénti kép, de összességében Fejér megye új építésû lakásainak átla-gos alapterülete a legnagyobb, átlagosan 3-5 négyzetméterrel haladja meg a társmegyékét.

14.3. táblázat: Lakásépítések a Közép-Dunántúlon, szobaszám alapján, 1995-2008 1995

2000

2004

2005

2006

2007

2008

Épített lakások száma (db)

2360

1852

4172

2881

2859

3170

2758

1szobás (%)

4,4%

4,3%

6,6%

4,2%

6,7%

9,9%

3,6%

2 szobás (%)

29,3%

21,0%

18,8%

17,1%

18,8%

15,7%

13,4%

3 szobás (%)

37,6%

32,2%

31,9%

28,9%

28,5%

28,5%

27,4%

4 vagy több szobás (%)

28,7%

42,5%

42,7%

49,8%

46,0%

45,9%

55,5%


14. Lakások

91


2010.08.17.

21:41

Page 94

14.4. táblázat: Az épített lakások átlagos alapterületének változása, 1999–2008 (m2) 1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Fejér

104,5

111,5

91,9

106,8

118,4

98,5

116,4

101,2

115,7

109,7

Komárom-Esztergom

106,6

94,9

104,0

111,7

108,7

104,2

110,9

104,0

96,4

105,9

Veszprém

114,5

106,6

108,7

91,8

102,4

92,5

101,6

101,0

90,6

110,9

Régió

108,5

104,3

101,5

103,4

109,8

98,4

109,7

102,1

100,9

108,8


92

A lakásállomány évtizednyi idôszakot átölelô területi nem találunk egyetlen várost sem, annál inkább változását a 14.1. térkép szemlélteti. Legnagyobb nagyvárosokhoz közeli szuburbanizációs folyamatok mértékben és a legnagyobb összefüggô területen hatása alatt álló vagy éppen alacsony, elöregedô Székesfehérvár és a Velencei-tó térségében bôvült a népességû községeket, kistelepüléseket, zsákfalvakat. lakásállomány a megyeszékhelyrôl és Budapest tér- (14.4. táblázat) ségébôl két oldalról érkezô szuburbanizációs nyo- 2008-ban az egy lakásra jutó lakosok számának más eredményeként. Hasonló bôvülés tapasztalható országos átlaga 2,36 volt, míg a Közép-Dunántúl haBalatonfüred-Balatonalmádi és Veszprém körze- sonló mutatója 2,54, amely a régiók között a legmatében, Dunaújváros,Tatabánya és kisebb mértékben gasabb laksûrûséget jelenti. Tapolca körül. Sávos elrendezést pedig a Martonvásár-Etyek(-Mány) 14.5. táblázat: Lakásállomány változása, 1998-2008 – nyertes és vesztes települések vonal mutat, egyértelmûen a fôvárosi agglomeráció közelsége Nyertes 10 +% Közeli nagyváros Vesztes 10 Térség -% miatt. Hajmáskér 99 Veszprém Balatonhenye* -35 Balaton-felvidék A lakásállomány csökkenése jelÚrhida* 62 Székesfehérvár Balatonszepezd -34 Balaton-felvidék lemzi a Balaton-felvidék Tihanytól Kulcs 54 Dunaújváros Bakonyság* Pápa környéke -31 nyugatra esô részét és a KeletKôszárhegy 44 Székesfehérvár Dörgicse Balaton-felvidék -31 balatoni térség háttérfalvait, illetve Baj 44 Tatabánya Ábrahámhegy Balaton-felvidék -30 az Ajkai, a Pápai és a Zirci kistérNadap 42 Székesfehérvár/Budapest Borszörcsök* Devecser környéke -28 ségek apró- és kisfalvait. A kisbéri Óbudavár 36 nem releváns Salföld Balaton-felvidék -28 kistérség központját is gyûrûszeSukoró 36 Székesfehérvár/Budapest Kôvágóörs Balaton-felvidék -28 rûen veszik körbe a komolyabb Várgesztes 34 Tatabánya Ganna* Pápa környéke -26 lakásállomány veszteséget elszenMoha 29 Székesfehérvár Kisapáti -24 Balaton-felvidék vedô szomszédos települések. (Forrás: KSH T-STAR) *zsákfalu Ezek a területek egyértelmûen jelölik ki az utóbbi évtizedekben demográfiai-tár- A nagyobb laksûrûségû területek elsôsorban a kosadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetû rábban többször bemutatott agglomerálódóvált régiós térségeinket is. A lakásállomány helyzete szuburbanizációs folyamatokkal jellemezhetô térazonban nem jelöli ki egyértelmûen azonos súllyal a ségekben jelennek meg, de a kevésbé prosperáló, hasonló adottságú Enying-Sárbogárd közötti mezô- esetenként társadalmi-gazdasági kihívásokkal küzdô földi térséget, itt egyelôre a lakásállomány stag- vidékies-kistelepülési térségekben is megtalálhatóak nálása-enyhe csökkenése mutatható ki. (Devecser és környéke, Szentgál környéki A településhálózat városi elemeit nézve megálla- kistelepülések, Várpalota-Veszprém vonaltól délre pítható, hogy a régió összes, legalább kistérség- esô kistelepülések, dél-kelet Mezôföld), ahogy az a központ szintû városában kisebb vagy nagyobb mér- 14.2. térképen jól kivehetô. tékben, de nôtt a lakások száma, ez alól csak Zirc kivétel. A legnagyobb arányban bôvülô, illetve megszûnô lakásállományú települések 10-es listáján

14. Lakások


2010.08.17.

21:41

Page 95

E kedvezôtlenebb adottságú területeken a lakásállomány változásának stagnálása, csökkenése jellemzô, kevesebb lehetôség van a nagyobb családok szétköltözésére, így nem a legrosszabb demográfiai helyzetû térségekkel azonosak. Egyértelmû az alacsony laksûrûségû háztartások jelenléte az elöregedô, hátrányos helyzetû Veszprém megyei aprófalvas térségekben (Balaton-felvidék háttértelepülései, Marcal-Hajagos völgye), a depressziós dél-dunántúli Tabi kistérséggel érintkezô délmezôföldi településeken. A régió nagyvárosaiban a meglévô tömbházas-paneles lakásállomány és az itt koncentrálódó egy-kétszobás új lakásépítések miatt, legalábbis a régiós átlaghoz képest a csökkenô laksûrûség tendenciája figyelhetô meg és természetesen a többgenerációs családtípus is leginkább ezekben a (többségében ipari) központokban bomlott fel a leghamarabb (Ajka, Veszprém, Székesfehérvár, Dunaújváros, Tatabánya, Komárom). A komfortos és komfort nélküli lakások térképei (14.3.-14.4.) gyakorlatilag tükörképei egymásnak. Magas (15%-ot meghaladó) a komfort nélküli lakások aránya a Dunaújváros - Sárbogárd - Enying vonaltól északra és délre elhelyezkedô mezôföldi térségben, a Balaton-felvidék belsô aprófalvas medencéiben (pl. Dörögdi-, Káli-medencék), a Pápától és Ajkától nyugatra esô aprófalvas térségben, a bakonyaljai, súri-bakonyaljai és Kisbér környéki térségben, valamint a Váli-völgy Bicskétôl délre esô néhány községében. Ez utóbbi kivételével természetesen a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetû vidékies közép-dunántúli térségek rajzolódnak ki elôttünk, nagyobb arányú öreg és saját erô híján felújítatlan komfort nélküli lakásállománnyal.

Az összkomfortos lakások aránya átlagos vagy átlag feletti a régió városállományában, illetve a Balatonfelvidék frekventált keleti részén, Mór-OroszlányTatabánya vonalán, valamint a régió fô gazdasági ütôereit kijelölô 8-as (Ajkáig), 81-es, 7-es, 6-os, 1-es, 10-es és 11-es fôutak menti településeken.

93

14. Lakások


2010.08.17.

21:41

Page 96

14.1. térkép: A lakásállomány változása, 1998-2008

-35- -5% -5- -2% -2-0% 0-2% 2-4% (sárga) 4-7% 7-14% 14-99%

14.2. térkép: Egy lakásra jutó lakosok száma (fô), 2008

94 1,33-2,25 2,26-2,51 2,52-2,68 2,68-2,86 2,86-4,03

14. Lakások


2010.08.17.

21:42

Page 97

14.3. térkép: Komfort nélküli lakások aránya a teljes lakás-állományban (Forrás: KSH Népszámlálás, 2001)

0-7% 7-11% 11-16% 16-23% 23-65%

14.4. térkép: Összkomfortos lakások aránya a teljes lakásállományban (Forrás: KSH Népszámlálás, 2001)

95 0-25% 25-35% 35-45% 45-55% 55-95%

14. Lakások


2010.08.17.

21:42

Page 98

15. KISTÉRSÉGEK, TÁRSULÁSOK, PARTNERSÉG

96

A Közép-dunántúli tervezési-statisztikai régió kistérségi felosztása az 1996-os területfejlesztési törvény hatályba lépése óta több ízben is változott, jelenlegi formáját 2007-ben nyerte el. 1999 és 2002 között nyolc, korábban a Pápai és Zirci kistérségekhez tartozó község kérelmezett megyeváltást és csatlakozott a szomszédos Pannonhalmi kistérséghez. Napjainkban a régió területén 26 statisztikai kistérség található (15.1. térkép). A statisztikai kistérségeket, mint térkategóriát a KSH a kilencvenes évek elején alakította ki. Lehatárolásuk a közlekedési kapcsolatok, a lakó- és a munkahely közötti ingázás és a középfokú ellátási vonzásterületek vizsgálata alapján történt. Helyi kezdeményezésre a kezdeti kistérségi felosztás többször megváltozott, egyes települések kistérségváltási szándéka vagy új kistérségek kialakításának igénye miatt. Utóbbira leginkább Fejér megyében találunk példát (pl. a jelenlegi Dunaújvárosi, Adonyi, Ercsi kistérségek megalakulása). A települési önkormányzatok idôközben változatos célok elérése érdekében számos társulást hoztak létre, amelyek területe többször nem esett egybe a statisztikai kistérségekével, vagy nem fedte le azokat teljes egészben vagy átnyúlt más kistérség területére. A kistérségi szint megerôsítését és intézményesítését segítô, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004-es törvény lehetôvé teszi, hogy költségvetési támogatásban részesüljenek azok az önkormányzatok, akik bizonyos feladatok ellátására (például oktatás és nevelés, szociális-, egészségügyi ellátás, területfejlesztés) létrehozzák a többcélú kistérségi társulást. A lehetôséggel a kistérségek zömében éltek a települések. A vezetô szerepet a kistérségi központok ragadták magukhoz, e tekintetben érdekes kivétel a Tapolcai kistérségben Zalahaláp szerepvállalása.

15. Kistérségek, társulások, partnerség

A társulások elsôrendû feladata, hogy az egyes települések méretkülönbözôségébôl adódó esélye gyenlôtlenségeket kiküszöbölje azáltal, hogy a közfeladatokat gazdaságosan, hatékonyan és kistérségi szinten oldja meg. A társulások munkaszervezetei megszervezik a közfeladatok (közoktatási, szociális, gyermekjóléti, egészségügyi, területfejlesztési, és belsô ellenôrzési) összehangolt térségi szintû ellátását, az erôforrások, a központi költségvetésbôl kapott normatív támogatások optimális leosztását, térségi adatbázisok mûködtetését. A társulások az ellátandó-ellátható közfeladatokon túl általában foglalkoznak helyi partnerség-építéssel, zömében a helyi civil és vállalkozói szervezeteket fogják össze, illetve helyi turisztikai marketinggel. A munkaszervezetek a fentiek mellett aktív pályázati tevékenységet is folytatnak mind kistérségi szintû projektek, mind települési fejlesztések, beruházások megvalósítása érdekében. A partnerség együttmûködést jelent a célkitûzésektôl a programok megvalósításáig a különféle szintek szereplôi között. A partnerség építése rendkívül összetett és idôt igénylô folyamat. Olyan szövetséget, társulást jelent, amelyben a felek a kockázatot és a hasznot megosztják. A partnerség elve arra épül, hogy a területi egységek, azaz a régiók, megyék, kistérségek és a települések mûködése, fejlesztése csak akkor valósulhat meg hatékonyan, ha a szereplôk folyamatosan és rendszeresen együttmûködnek, közöttük célorientált kapcsolatok alakulnak ki. A kistérségi szinten ez azt jelenti, hogy a helyi és térségi szereplôk együtt alakítják ki jövôképüket, annak megvalósítási programjait, azok intézkedéseit, együtt végzik az ellenôrzést – ehhez jelenleg a statisztikai kistérségi szint megfelelô platformot teremt.


2010.08.17.

21:42

Page 99

A kistérségek pályázásban megnyilvánuló partnerségi intenzitását egy a Pro Régió Ügynökség által 2006-ban alkalmazott mutatószámmal szemléltetjük a 15.2. térképen. A pályázati mûködési intenzitást kifejezô pontértéket a következôképpen lehet megállapítani: Elsôként a kistérségeken belüli települések számát kell meghatározni, másodszor pedig az egyes kistérségek közös projektjeit szükséges számba venni. E két információ alapján a kistérségekben szereplô települések száma vehetô száz százaléknak és vizsgálható, hogy a végrehajtott projektek száma hányad százalékban szerepel a kistérségekben. A régió egyes kistérségei között jelentôs különbség mutatkozik a vonatkozó településszámokban (pl. Ercsi - 6 versus Pápa - 49 település), így a torzító hatást egy települési súlyszám (S) képzésével próbáltuk enyhíteni. A súlyszámot az adott kistérség településszámának és az átlagos kistérségi településszámnak (régió települései osztva a kistérségek számával) a hányadosa adta ki. Képlet =

projektek száma /100*S települések száma

A sikeres pályázatokban realizálódott partnerségi intenzitás ezen adatok alapján négy kistérségben a legerôsebb, ezek közül egy hátrányos helyzetû kistérség (Kisbéri), kettô középvárosi (Móri, Gárdonyi), míg a megyei jogú városok közül Tatabánya társulása emelkedik ki. Az ajkai-pápai társulások kivételével Veszprém megye rendkívüli módon alulteljesít a partnerségi intenzitás tekintetében, kilenc kistérségébôl hétben egyelôre nincs sikeres példa, míg Komárom-Esztergom és Fejér megyék területérôl ez csak két-két kistérségre igaz. A nyertes projektek ágazati és támogatási értékbeli megoszlását mutatja be az 15.1. ábra. A többcélú társulások által elérhetô pályázatok jó része a kötelezôen ellátandó feladataik fejlesztéséhez nyújtott támogatást, ez alól egyedül talán az e-önkormányzat/e-kistérség kategória kivétel. Itt kisebb volumenû támogatások mellett (pl. honlapfejlesztés) az NFT I. keretében jelent meg a szélessávú infrastruktúra kiépítésének támogathatósága, amely magyarázza a jelentôs részesedést (32,4%). Ezen felül a közoktatási és turisztikai terület pályázatainak száma emelkedik ki, de itt sok az alacsony támogatási értékû projekt, pl. nemzetiségi oktatás támogatása, kis értékû turisztikai marketing akciók vagy táboroztatás. A támogatási érték tekintetében a közoktatás és turizmus ágazatok az ÚMFT-s infrastruktúrafejlesztési pályázatok (iskolafejlesztés, turisztikai célú kerékpárút, stb.) miatt részesedtek nagyobb összegû támogatásban, amelyet a szociális terület követ.

A fenti képletezésben projektként értékeltük azokat a pályázatokat, amelyek nyertes pályázatként a VÁTI által üzemeltett TeIR Támogatási Információs Rendszerben szerepelnek és kedvezményezettjük valamely társulás. Ez a rendszer a 2002-es évtôl tartalmaz adatokat a decentra15.1. ábra: A partnerségi intenzitás számítási alapját képezô sikeres társulási projektek lizált hazai forráágazati és támogatási nagyság szerinti megoszlása (Forrás: KDRFÜ szerkesztés) sok, NFT I. és az ÚMFT pályázataiPályázatok száma szerinti megoszlás Támogatási érték nagysága ra vonatkozóan. Az adattisztítást követôen 80 számításba vehetô projektet tudtunk azonosítani, amely 15 különbözô kistérségi társulás között oszlott meg.


97


2010.08.17.

21:42

Page 100

A 80 társulási projektet megvizsgálva azonban az is megállapítható, hogy a fejlesztések mindegyike egyetlen településen valósult vagy valósulhat meg, amit az eddigi pályázati kiírások szemlélete magyarázhat, amelyek nem helyeztek hangsúlyt a több helyszínen egy cél érdekében megvalósítható, összetett tevékenységi kört felölelô fejlesztési

elképzelések támogatására. A jövendô idôszak feladata lesz a valóban térségi, integrált szemléletû, többszereplôs, szorosabb helyi együttmûködési szándékot feltételezô projektek támogathatóságának kialakítása, illetve az ehhez kapcsolható projektelôkészítô módszertanok széles körben való megismertetése.

15.1. térkép: A Közép-dunántúli régió kistérségei, 2010

98

KTT – Kistérségi Többcélú Társulás TKT – Többcélú Kistérségi Társulás Statisztikai kistérségek 2010

Többcélú társulás

Statisztikai kistérségek 2010

Többcélú társulás

3701 3702 3703 3704 3705 3706 3707 3708 3709 3710 4101 4102 4103

Vértes TKT Dunaújvárosi TKT Mezôföldi TKT Velencei-tó Környéki TKT "Móri" TKT Sárbogárdi TKT Székesfehérvári TKT "Sárvíz" TKT Adonyi TKT Szent László Völgye TKT Dorogi TKT Esztergom - Nyergesújfalu TKT Kisbéri TKT

4104 4105 4106 4107 4901 4902 4903 4904 4905 4906 4907 4908 4909

Komárom-Bábolna TKT Oroszlányi TKT Tatai TKT Tatabányai TKT Új Atlantisz TKT Kelet-Balatoni KTT Balatonfüredi KTT Pápai TKT Sümegi KTT Tapolca és Környéke KTT Várpalota KTT Veszprémi KTT Zirc KTT

Bicskei Dunaújvárosi Enyingi Gárdonyi Móri Sárbogárdi Székesfehérvári Abai Adonyi Ercsi Dorogi Esztergomi Kisbéri


Komáromi Oroszlányi Tatai Tatabányai Ajkai Balatonalmádi Balatonfüredi Pápai Sümegi Tapolcai Várpalotai Veszprémi Zirci


2010.08.17.

21:42

Page 101

15.2. térkép: Partnerségi intenzitás a Közép-dunántúli régióban, 2002-2009 (Forrás: TeIR-TIR)

6-15% 15-20% 20-35% 35% felett

99



2010.08.17.

21:42

Page 102

16. KREATÍV KISTÉRSÉGEK

100

Kreatív társadalom, kreatív osztály, kreatív gazdaság, kreatív kapitalizmus… Ezekkel a fogalmakkal a XX. század végén még csak nem is találkoztunk. Majd az ezredfordulón idegen nyelvû tanulmányokban, majd a hazai fejlesztéspolitikában is egyre gyakrabban felmerült a „kreatív” kifejezés. Már a kreativitás, mint folyamat definiálása komoly gondot jelent: felmerül, hogy csak magát a kreativitást, vagy a tágabban értelmezett kreatív osztály, kreatív társadalom szóösszetételeket definiáljuk-e. Végül a hazánkban ezzel a témával foglalkozó kutatók írásait segítségül hívva (Lengyel B. – Ságvári B. 2009., Rittgasszer, 2009.), a kreativitást egy olyan folyamatként definiáljuk, amely mindig valami újat ad hozzá a kultúrához, tudományhoz, vagy a vállalati termékfejlesztéshez. Olyan társadalmi folyamatról van tehát szó, amelyet folyamatosan formálnak az egyén, a csoport normái, értékei, környezetének mikro- és makrostruktúrái. Napjainkban a kézzel fogható, materiális javak mellett egyre inkább elôtérbe kerülnek a humán tényezôkben rejlô lehetôségek. Ugyanis szoros kapcsolatban áll egymással a humán tôke minôsége és a gazdasági fejlôdés. Egy térség sikerességét többek között meghatározza az is, hogy a rendelkezésre álló „kreatív” munkaerô mennyire képes innovatív gazdasági teljesítményre. Az ezredfordulón Richard Florida kidolgozott egy modellt, amit az amerikai nagyvárosokra már alkalmazott és publikált. Az azóta készült elemzések többsége város, régió, munkaerôvonzáskörzet, illetve kistérség szinten vizsgálódott. Az alábbiakban Rittgasszer Imola 2009-es „Kreatív kistérségek Magyarországon” címû elemzésének (Rittgasszer, 2009) eredményeit mutatjuk be. Ebbôl emeltük ki a kutatás Közép-dunántúli régióra vonatkozó részeit és próbáltunk magyarázatot keresni a vizsgálat eredményeire. A kutató célja – Florida modelljét követve – a magyarországi kistérségek rangsorának felállítása volt. Már a nemzetközi és hazai elemzések is rámutattak azonban, hogy a tel-

16. Kreatív kistérségek

jes térszerkezet minden egyes térsége nem tekinthetô a kreatív osztály megjelenési helyének. Módszerként az egydimenziós skálázást alkalmazta, melynek eredményeként a rangsor elejére a legjobban, míg a végére a gyengébben teljesítô kistérségek kerültek. A 3 dimenzió együttese alapján kialakított végsô kreativitási rangsor, a három egydimenziós skálázás rangszámainak átlagolásával került megállapításra (16.1. táblázat). Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ez a mutató Magyarországon csak egyfajta „relatív” kreativitást tud mérni. A felhasznált mutató készlet azért ezekbôl az adatokból építkezett, mert az ország adottságai és a rendelkezésre álló KSH adatok ezek alkalmazását tették lehetôvé. Tény, hogy az eredeti Florida-féle számítás tudná az igazi kreatív osztály jelenlétét kimutatni, azonban ez egyrészt mind országos, mind kistérségi szinten elemezhetetlen lenne, másrészt várhatóan csak a fôvárosban (és agglomerációjában) adna mérhetô értéket.

16.1. táblázat: A végsô mutató készlet

TECHNOLÓGIA 1. A 10 000 lakosra jutó szabadalmak száma a kistérségben 2000-2006 között (db) 2. K+F helyek száma 10 000 lakosra, 2006 (db) 3. K+F helyek beruházásai 1 000 lakosra, 2006 (eFt) 4. K+F helyek költségei 1 000 lakosra, 2006 (eFt) 5. K+F helyek ráfordításai 1 000 lakosra, 2006 (eFt) 6. K+F helyek tényleges összlétszáma 1 000 lakosra, 2006 (fô) 7. K+F helyek tudományos kutatóinak tényleges létszámadata 1 000 lakosra, 2006 (fô) 8. 10 000 lakosra jutó MTA testületi tagok száma, 2006 (fô) 9. Számítógépek száma a közoktatási intézményekben 1 000 lakosra, 2006 (db) 10. Internettel ellátott feladatellátási helyek száma a közoktatási intézményekben 10 000 lakosra, 2006 (db) 11. ISDN vonalak száma 1 000 lakosra, 2006 (db)


2010.08.17.

21:42

Page 103

TEHETSÉG 12. Rendszeres mûvelôdési foglalkozások száma 1 000 lakosra, 2006 (fô) 13. Rendszeres mûvelôdési formákban résztvevôk száma 1 000 lakosra, 2006 (fô) 14. Felsôoktatásban résztvevô hallgatók száma minden tagozaton az intézmény székhelye szerint 1 000 lakosra, 2006 (fô) 15. Felsôoktatási intézményben dolgozó oktatók száma az intézmény székhelye szerint 10 000 lakosra, 2006 (fô) 16. Állandó színházak látogatóinak száma 1 000 lakosra, 2006 (fô) 17. Regisztrált vállalkozások száma az egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban 10 000 lakosra, 2006 (db) 18. Regisztrált vállalkozások száma az oktatás nemzetgazdasági ágba 10 000 lakosra, 2006 (db) 19. Regisztrált vállalkozások száma a pénzügyi közvetítés nemzetgazdasági ágba 10 000 lakosra, 2006 (db) 20. A munkahelyi, felsôoktatási és egyéb könyvtárak beiratkozott olvasóinak száma 1 000 lakosra, 2006 (fô) 21. Kulturális rendezvények száma 1 000 lakosra, 2006 (db) 22. Kulturális rendezvényeken résztvevôk száma 1 000 lakosra, 2006 (fô) 23. Múzeumi látogatók száma 1 000 lakosra, 2006 (fô 24. Egyéb szellemi foglalkozásúak 1 000 lakosra jutó száma, 2001 (fô) 25. Szolgáltatási szektorban dolgozók száma 1 000 lakosra, 2001 (fô) 26. Szolgáltatási jellegû ágazatokban dolgozók száma 1 000 lakosra, 2001 (fô) 27.Vezetô, értelmiségi foglakozásúak száma 1 000 lakosra, 2001 (fô) 28. Egyetemi, fôiskolai végzettségûek száma 1 000 lakosra, 2001 (fô) 29. A pénzügyi tevékenységben foglalkoztatottak száma 1 000 lakosra, 2001 (fô) 30. Az egészségügyi, szociális ellátásban foglalkoztatottak száma 1 000 lakosra, 2001 (fô) 31. Az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatásban foglalkoztatottak száma 1 000 lakosra, 2001 (fô) 32. Az oktatásban foglalkoztatottak száma 1 000 lakosra, 2001 (fô) 33. A szolgáltatási foglalkozású foglalkoztatottak száma 1 000 lakosra, 2001 (fô) 34. A vezetô, értelmiségi foglalkozású foglalkoztatottak száma 1 000 lakosra, 2001 (fô) 35. Az egyéb szellemi foglalkozású foglalkoztatottak száma 1 000 lakosra, 2001 (fô) 36. Az 1 lakosra jutó szellemi alkotások jövedelme, 2006 (eFt) 37. Szakorvosok száma 1 000 lakosra, 2006 (fô

101

TOLERANCIA 38. Odavándorlások száma 1 000 lakosra, 2006 (fô) 39. Az eltartott férfiak száma 1 000 lakosra, 2001 (fô) 40. A 15 éves és idôsebb népességbôl a nôtlenek, hajadonok száma 1 000 lakosra, 2001 (fô) 41. A 15 éves és idôsebb népességbôl az elváltak száma 1 000 lakosra, 2001 (fô) 42. 1 000 lakosra jutó kisebbségek száma, 2001 (fô) 43. Élettársi kapcsolaton alapuló családok száma 1 000 lakosra, 2001 (fô)



2010.08.17.

21:42

Page 104

Ahhoz, hogy egy objektív leválogatás valósulhasson meg, úgynevezett klaszteranalízist is végzett a kutató, amelynek segítségével a kistérségekbôl hasonló tulajdonságokkal rendelkezô csoportok (klaszterek) hozhatók létre. Mivel semmiféle elôzetes feltételezés nem volt a létrehozandó klaszterek számára vonatkozóan, így az elemzésnél a hierarchikus klaszteranalízis került alkalmazásra. Az elemzés segítségével 4 csoport jött létre. Az elsô klaszterbe tartoznak azok a kistérségek (országos szinten 38 db), amelyek mind a három dimenzió szerint a kiemelkedôk közé tartoznak. A maradék három csoport tagjait a továbbiakban nem vette számításba a kutatás elvégzôje. A kiemelkedô kistérségeket tovább tipizálásra kerültek, annak érdekében, hogy valóban kiemelhetôek legyenek azok a térségek, amelyek kimagasló kreativitást mutatnak. A hierarchikus klaszteranalízissel elvégzett vizsgálat szintén 4 csoportba sorolta a 38 kistérséget, amelyek egyenkénti részletes vizsgálata után került sor a 4 csoport elnevezésére (16.2. táblázat, 16.1. térkép).

102

hiszen ezen csoport kistérségeinek kreativitása nagyban tulajdonítható a Budapesten képzôdô tudás túlcsordulásának („spill-over”), ezért csak a fôváros agglomerációjában elhelyezkedô, Pest megyei kistérségek tartoznak ide. A potenciálisan kreatív térség csoportjában már több Közép-dunántúli kistérséget találunk (Dunaújvárosi, Ercsi, Esztergomi, Gárdonyi, Székesfehérvári, Tatabányai,Tatai és a Várpalotai). Ebbe a csoportba tartoznak azon térségek, ahol a technológia dimenziója relatíve magas értéket mutat, míg a tehetség és a tolerancia értékei közepes tartományban mozognak. Ennek egyik magyarázata, hogy az ebbe a klaszterbe tartozó kistérségek 90 %-ában jelen van valamilyen felsôoktatási intézmény székhelye vagy kihelyezett tagozata (pl. Dunaújvárosi, Székesfehérvári,Tatabányai), esetleg tudományos kutatóintézet található (Ercsi).Tata relatíve magas technológiai dimenziója a településen található közoktatási intézményekben található számítógépek számával, valamint az internettel ellátott feladatellátó helyekkel magyarázható. A legutolsó kategória, azaz a mérsékel16.2. táblázat: Kreativitás típusainak meghatározása a „3T” dimenzió mentén ten kreatív térség olyan kistérségeket reprezentál, ahol a technológia dimenKlaszter Technológia (T1) Tehetség (T2) Tolerancia (T3) zióban közepes értéket értek el, míg a Szuper kreatív térség magas magas magas tehetség és a tolerancia dimenzióiban „Spill-over” vezérelt térség relatíve alacsony relatíve magas relatíve magas relatíve alacsony értékekkel bírnak. Potenciálisan kreatív térség relatíve magas közepes közepes Az öt ide tartozó kistérség közül a BalaMérsékelten kreatív térség közepes relatíve alacsony relatíve alacsony tonalmádi és Balatonfüredi kistérség a Közép-dunántúli régióban található. A Balatonfüredi kistérség közepes A 16.2. táblázat alapján elmondható, hogy a mind- technológiai értékét a Tihanyban található Balatoni három dimenzió szerint magas értéket képviselô Limnológiai Kutatóintézet növeli, míg a Balatonkistérségek alkotják a „szuper kreatív térséget”. almádi kistérség esetében inkább a kistérségben A Közép-dunántúli régióból egyetlen kistérség, a található ipari parkban fellelhetô vállalkozásokkal Veszprémi tartozik ebbe a kategóriába, ami a Pan- magyarázható. non Egyetem és a ráépülô K+F kapacitás jelenlétével, A térképrôl is látszik, hogy a Közép-dunántúli régió a feltörekvô turizmus mellett a fesztiválok és sport- még számos olyan kistérséggel rendelkezik, amelyek események egyre nagyobb számával magyarázható. nem tartoznak a „kreatív kistérségek” sorába. Ezen A „spill-over” vezérelt térség kategóriába tartoznak kistérségek pedig számos kihasználatlan lehetôséggel mindazon kistérségek, amelyek a tehetség és a tole- bírnak, csak a kiaknázásuk várat még magára. Ez a rancia dimenzióban relatíve magas értéket képvisel- rendelkezésre álló fejlesztési források célirányos felnek, míg a technológia dimenzióban relatíve alacsony használásával segíthetô elô. értékkel bírnak. A Közép-dunántúli régióból sajnos nem találunk ebbe a csoportba tartozó kistérséget,



2010.08.17.

21:42

Page 105

16.1. térkép: Kistérségek tipizálása kreativitásuk tükrében (Forrás: Rittgasszer Imola országos térképe alapján KDRFÜ szerkesztés)

szuper kreatív térség potenciálisan kreatív térség mérsékelten kreatív térség nem kreatív térség

103



2010.08.17.

21:42

Page 106

17. ÖSSZESÍTETT TÁRSADALMI MUTATÓ

104

Az Atlasz utolsó fejezetében a régió területi egyenlôtlenségeit, a települések társadalmi helyzetének különbségeit átfogóan próbáljuk bemutatni egy összetett mutató segítségével. Kialakításával és alkalmazásával célunk elsôsorban az volt, hogy az Atlaszban foglaltak egyfajta szintézisét adjuk. Az összetett mutató képzési elveit és módszerét a Pro Regio Ügynökség hasonló kiadványából vettük át. Az Atlasz egyes fejezeteibôl kiválasztottuk a települések társadalmi fejlettségét bizonyos szempontból kifejezô mutatókat, illetve meghatároztunk olyanokat, amelyek hasonlóak voltak hozzájuk, de minden településre egységesen rendelkezésre is álltak. Az összetett mutató képzéséhez az alábbi nyolc mérôszámot használtuk: Lakásállomány változása 1999-2008 (KSH TeIR T-STAR 2008) Közmûolló (KSH TeIR T-STAR 2008) Egy, adott évben újonnan üzembe helyezett, személygépkocsira jutó lakosságszám (KSH TeIR T-STAR 2008) Öregedési index (KSH TeIR T-STAR 2008) Munkanélküliek aránya (ÁFSZ - Településsoros munkanélküliségi adatok 2008. december) Foglalkoztatottak aránya (KSH-Népszámlálás 2001) Az általános iskola 8. évfolyamát el nem végzettek aránya (KSH-Népszámlálás 2001) Felsôfokú végzettségûek aránya (KSH-Népszámlálás 2001) Az elemzéshez csak olyan mutatót használtunk fel, melynél valamennyi régiónkon belüli településre rendelkezésre állt adat az adott évben. Az így elôállított összetett mutatóban két iskolázottsági adat és két munkaerô-piaci adat is található, melyek bizonyos mértékben függnek egymástól (általában aki az egyikben gyenge, az a másikban erôs). A lakásállomány elmúlt évtizedre visszanyúló változását feltáró mutató a helyi lakosság jövedelmi és a település gazdasági erejérôl is számod ad.

17. Összesített társadalmi mutató

Munkanélküliségi mutatóként az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) havonta közölt településsoros, „a nyilvántartott álláskeresôk a munkavállalási korú népesség %-ában” nevû relatív mutatóját használtuk fel. Az adatok hozzáférhetôsége okán elsôsorban a 2008. évre próbáltuk a mutatók idôhorizontját beállítani, de néhány mutató esetében csak a legutóbbi, 2001. évi népszámlálási adatokat tudtuk figyelembe venni. Az iskolázottsági adatok tekintetében az arányok valószínûsíthetôen a felsôfokú végzettségûek arányának növekedése felé mozdultak el, de az utóbbi évtized felsôoktatási „boom”-ja kiegyenlítetten jelenhetett meg a diplomát szerzôk között települési szinten, így nagy arányú területi átrendezôdésre nem számítunk. Hasonlóképpen a települési foglalkoztatottsági arány esetében sem prognosztizálunk jelentôs elmozdulást a majdnem tíz év távlatában, figyelembe véve az országos és nagytérségi adatok sajnálatos változatlanságát, a foglalkoztatottság alacsony hazai szintjét. Az összetett mutató minden egyes összetevôjét a települések száma szerint öt egyenlô osztályközre osztottuk, és a minimumtól a maximum felé haladva az egyes osztályközökbe tartozás esetén az adott település 1, 2, 3, 4, vagy 5 pontot kapott. (Fordított mutató esetében, ahol a legnagyobb érték a legkedvezôtlenebb, a pontozási sorrendet megfordítottuk.) Az egyes mutatókra kapott értékeket átlagoltuk, ez adta a település összetett mutatójának értékét. Ily módon tehát a települések fejlettsége relatív fejlettség, hiszen a mutató kizárólag a Középdunántúli régió más településeinek mutatójához képest értelmezhetô. A kapott értékek alapján a településeket három kategóriába soroltuk be. Az elemzés során a települések pontszáma 1 és 5 között alakulhatott. Egy a mutató értéke abban az esetben, ha a település a régió más településeihez képest rossz értékeket mutatott az egyes komponensek esetében, öt pedig akkor, ha az adott település a régió viszonylatában kiemelkedô értékeket mondhatott magáénak.


2010.08.17.

21:42

Page 107

A kapott eredményeket foglalja össze a 17.1. térkép. Sötétkék színnel jelöltük azokat a településeket, melyek a régión belül kiemelten fejlett területeknek tekinthetôk. A legjobb helyezéseket a közel maximális pontszámot szerzô (4,75) hat település szerezte meg: Bábolna, Baj, Leányvár, Márkó, Tordas és Újbarok. Mindegyikük esetében a régión belüli (Tatabánya, Veszprém) vagy azon kívüli (Budapest, Gyôr) nagyvárosok agglomerációs területére esô, jó iskolázottsági és jövedelmi helyzetû, kedvezôbb korösszetételû „alvó településekrôl” beszélhetünk. Közülük csak Bábolna városa lóg ki, saját nagy múltú élelmiszeripari, mezôgazdasági potenciálja kapcsán. A mutató egyértelmûen a régió megyeszékhelyeit és azok különbözô jellegû vonzáskörzetében lévô településeket jelöli meg a régió társadalmi szinten legelônyösebb helyzetben lévô településeiként. A megyeszékelyeket körkörösen ölelô agglomerációs települések mellett, egy-egy jellegzetes sávos formájú vonzáskörzet is megjelenik (Balaton-felvidék Tihanytól-Balatonalmádiig; a Polgárdi-Velenceitó-Martonvásár tengely a 7-es fôút mentén; illetve a Tatabánya-Oroszlány-Mór tengely). Mindez kiegészül a Budapesti Agglomeráció vonzáskörzetébe tartozó Esztergom-Bicske-Etyek-Martonvásár északkeleti „félholddal”, de jól kirajzolódnak a régiót átszelô fôútvonalak is a térképen, ahol a szomszédos települések általában fejlettebbek a környezô, nem fôútvonal mellett fekvô településeknél. Ilyen a 8-as fôút vonala Ajkáig, a 81-es fôút Kisbérig, az 1-es, a 6os, a 7-es, a 10-es, és a 11-es fôutak. A rangsorban elöl járó, de környezetükbôl szigetszerûen kiemelkedô városok a régió hátrányos helyzetû, elsôsorban aprófalvas szerkezetû térségeinek központjai, mint Pápa, Ajka, Tapolca, illetve Kisbér. Az összetett mutató alapján a régió legfejletlenebb települése a legnyugatabbra fekvô Zalaerdôd a Sümegi kistérségben, amely mind a nyolc mutató tekintetében 1-1 pontot tudott csak szerezni. Helyzete tipikus, periferikus elhelyezkedésû aprófalu, hátrányos helyzetû kistérségek perifériáinak szinte a középpontjában (Sümegi, Celldömölki, Vasvári, Zalaszentgróti). A minimálisan jobban teljesítô Kiscsôsz, Mindszentkálla, Nagydém, Oroszi és Szentimrefalva községei is mind Veszprém megye aprófalvas

térségeinek tagjai, mindössze egy-egy mutató esetében tudtak 2 pontot elérni. A Pápa körül és Ajkától keletre fekvô, valamint a Tapolca melletti elsôsorban Balaton-felvidéki aprófalvas térségekhez csatlakozik Kisbér környéke és a Sárbogárd körüli dél-mezôföldi falvak gyûrûje, mint a Közép-Dunántúl legkedvezôtlenebb társadalmi mutatójú településtérségei, illetve deklarált hátrányos helyzetû kistérségei. Mellettük szigetszerûen néhány nehezebben megközelíthetô Fejér megyei (Vereb, Csôsz) illetve bakonyi falu (Pénzesgyôr, Lókút, Jásd, Tés) és kelet-balatoni háttértelepülés (Balatonfôkajár, Küngös) jelenik meg. A társadalmi index egy összesített mutatóba sûrítette az Atlasz korábbi fejezeteinek eredményeit. Mint minden komplex mutató, ez csak részben – és bizonyos információvesztés mellett – tudja az információkat összesíteni, iránymutatásként szolgálhat az egyes települések társadalmi helyzete szempontjából. Az Atlaszban feltárt jelenségek közös információs háttérként szolgálhatnak, ami alapján az érintett önkormányzati, civil szereplôk, vállalkozások fel tudják tárni a kistérség problémáit, melyek oldására remélhetôleg komplex és együttmûködésen alapuló projektek, programok kialakítására és megvalósítására is sor kerülhet.

105



2010.08.17.

21:42

Page 108

17.1. térkép: A Közép-dunántúli régió településeinek relatív fejlettsége (Forrás: KDRFÜ szerkesztés)

4,75-3,5 3,5-2,5 2,5-1

106



2010.08.17.

21:42

Page 109

107


2010.08.17.

21:42

Page 110

IRODALOMJEGYZÉK Az Atlasz legtöbb fejezetéhez felhasznált kiadványok listája: – A Közép-magyarországi régió társadalmi atlasza, 2. bôvített kiadás, Pro Regio Ügynökség, Bp., 2006 – Közép-dunántúli Operatív Program, Székesfehérvár, 2007 – Területi Statisztikai Évkönyv 2008, KSH, Bp., 2009 3. NEMEK: – Dr. Frey Mária: Nôk és férfiak a munkaerôpiacon, SzMM Gender Képzés, elôadási anyag, 2008. Online: www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=16379&articleID=40150&ctag=articlelist&iid=1 (2010.07.29.) – Frey Mária: Nôk a munkaerôpiacon, 1999. Online: http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a572.pdf (2010.07.29) 4. CSALÁDI ÁLLAPOT: – Cseh-Szombathy László: A családi értékek változása, és ennek hatása a családi funkciók átalakulására, Gondolat, Bp., 1991 – Csernák Józsefné: Házasság és válás Magyarországon, 1870-1994. Demográfia, KSH. Bp., 1996. 2-3. szám. pp. 108-135. – Kamarás Ferenc: Európai termékenységi és családvizsgálat Magyarországon Demográfia, KSH. Bp., 1995. 4. szám. pp. 309-339. – KSH Statisztikai Tükör, III. évfolyam 98. Szám, 2009. június 29.

108

– Pongrácz Tiborné:Változások a magyar családban, INFO-Társadalomtudomány, 1994. 30. szám – Tóth Olga: Családformák és együttélési minták a mai magyar társadalomban, – Tárki-Szociális és Családügyi Minisztérium, Bp., 1999 – Utasi Ágnes: Feláldozott kapcsolatok. A „magyar szingli”, MTA Politikai Tudományok Intézete, 2005 5. ISKOLÁZOTTSÁG: – Közép-dunántúli regionális szakképzés-fejlesztési stratégia 2009-2015, Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság,Veszprém, 2009 7. FELEKEZETEK: – Bacsosz Sztavrosz: A magyarországi görögök etnikai földrajza (diplomamunka), ELTE-TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék, Budapest, 2005., pp. 46-53. Online: http://senna.web.elte.hu/doksik/diplomamunka_by_sztavrosz.pdf (2010.07.29.)

irodalomjegyzék


2010.08.17.

21:42

Page 111

8. A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGA: – A beruházások alakulása a magyar régiókban az ezredforduló után, KSH, Pécs, 2008 – Eurostat regional yearbook 2009, European Communities, 2009 – Innováció a Közép-Dunántúlon 2009., szerk. Dr. Szépvölgyi Ákos, Közép-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség, Székesfehérvár, 2009 – Lôcsei Hajnalka: Az ipari növekedés mai területi folyamatai, ELTE TTK FFI Regionális Tudományi Tanszék, 2007 – Maria Giovanna Bosco and Alberto Brugnoli: Regional Efficiency, Innovation and Productivity, April 2010. Online: http://www.regional-studies-assoc.ac.uk/events/2010/may-pecs/papers/Bosco.pdf (2010.07.29.) 9. TURIZMUS A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN: – A Közép-Dunántúl és a Balatoni üdülôkörzet idegenforgalma, 2010. január – április, KSH, Bp., 2010 10. FOGLALKOZTATOTTSÁG: – A foglalkoztatási, jövedelmi és fogyasztási jellemzôk regionális különbségei, KSH, Bp., 2008 – A Közép-Dunántúli Régió foglalkoztatási, munkaerôpiaci helyzetének alakulása, Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály, Székesfehérvár, 2009 – Munkaerôpiaci helyzetkép Magyarországon, 2006. Online: www.mba.bme.hu/ (2010.07.29.) 11. JÖVEDELMEK: – A foglalkoztatási, jövedelmi és fogyasztási jellemzôk regionális különbségei, KSH, Bp., 2008

109 12. KÖZLEKEDÉS – Közlekedéstudományi Intézet: Trendek, grafikus adatbázis 2010. Online: http://www.kti.hu/index.php/szolgaltatasok/trendek-grafikus-adatbazis/trendek---grafikus-adatbazis (2010.07.29.) 13. INFRASTRUKTÚRA – A Közép-dunántúli Régió energetikai koncepciója és stratégiája, CER2NET nemzetközi együttmûködés keretében készítette: Pylon Kft.-MTESZ-KDRFÜ, Székesfehérvár, 2006 – Magyar Szélerômû Társaság: Statisztika - magyarországi szélerômûvek. Online:http://www.mszet.hu/index.php?mid=53 (2010.07.29.) 16. KREATÍV KISTÉRSÉGEK: – Rittgasszer Imola: Kreatív kistérségek Magyarországon, Tér és Társadalom, MTA RKK NYUTI, Gyôr, 2009/4. szám, pp. 27-44.

irodalomjegyzék


2010.08.17.

21:42

Page 112

TÉRKÉPEK JEGYZÉKE 1.1. térkép: A Közép-dunántúli tervezési-statisztikai régió elhelyezkedése 8. 1.2. térkép: Népsûrûség – fô/km2, 2008 9. 1.3. térkép: Városi népesség aránya, 2008 9. 1.4. térkép: A Közép-dunántúli régió városhálózata és településeinek nagysága, 2010 10. 2.1. térkép: A lakosságszám változása a Közép-dunántúli régióban 1998-2008 között az 1998. év %-ban 16. 2.2. térkép: 1000 lakosra jutó élve születések száma, 2008 17. 2.3. térkép: Öregedési index (65-x/0-14 éves korú állandó lakosság), 2008 17. 2.4. a-b. térkép: Vándorlási különbözet 1000 fôre, 1998 és 2008 18. 3.1. térkép: 1000 férfira jutó nôk száma a 2008. évi állandó lakosság száma alapján 25. 3.2. térkép: Foglalkoztatott nôk aránya az összes foglalkoztatott között, 2001 25. 4.1. térkép: Házasságban élôk aránya, 2001 29. 4.2. térkép: Élettársi kapcsolaton alapuló családok aránya, 2001 29. 4.3. térkép: „Egy szülô egy vagy több gyermekkel” családok aránya 30. 4.4. térkép: Hajadonok, nôtlenek aránya, 2001 30. 4.5. térkép: Elváltak aránya, 2001 31. 4.6. térkép: Egyszemélyes háztartások aránya, 2001 31.

110

5.1. térkép: 7 évesnél idôsebb népességbôl az általános iskola elsô évfolyamát sem elvégzettek aránya, 2001 37. 5.2. térkép: 7 évesnél idôsebb népesség aránya egyetemi, fôiskolai stb. oklevéllel, 2001 37. 5.3. térkép: Más településrôl bejáró általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban, 2008 38. 5.4. térkép: Más településrôl bejáró középiskolai tanulók száma a nappali oktatásban, 2008 38. 6.1. térkép: Cigány kisebbség területi eloszlása a magukat kisebbséghez tartózónak vallók között, 2001 42. 6.2. térkép: Német kisebbség területi eloszlása a magukat kisebbséghez tartózónak vallók között, 2001 42. 6.3. térkép: Szlovák kisebbség területi eloszlása a magukat kisebbséghez tartózónak vallók között, 2001 43.

térképek jegyzéke


2010.08.17.

21:42

Page 113

7.1. térkép: A magukat római katolikusnak vallók aránya a teljes népességen belül, 2001 47. 7.2. térkép: A magukat reformátusnak vallók aránya a teljes népességen belül, 2001 47. 7.3. térkép: A magukat evangélikusnak vallók aránya a teljes népességen belül, 2001 48. 7.4. térkép: A magukat ateistának vallók aránya a teljes népességen belül, 2001 48. 8.1. térkép: Az egy fôre jutó bruttó hazai termék (GDP), a bruttó hozzáadott érték megoszlása fôbb nemzetgazdasági áganként, 2007 56. 8.2. térkép: 1000 fôre jutó regisztrált vállalkozások száma, 2008 56. 8.3. térkép: Az egyéni vállalkozások aránya a regisztrált vállalkozások között, 2008 57. 8.4. térkép: Társas vállalkozások adózás elôtti eredménye egy vállalkozásra vetítve, 2008 57. 8.5. térkép: Gazdasági térkategóriák a Közép-dunántúlon, 2006 58. 9.1. térkép: Kiemelt turisztikai térségek a Közép-dunántúlon, 2006 63. 9.2. térkép: 1000 fôre jutó vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken, 2008 64. 9.3. térkép:Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken, 2008 64. 9.4. térkép:Vendégéjszakák száma a magán szállásadásban, 2008 65. 9.5. térkép:Vendégéjszakák száma a falusi szállásadásban, 2008 65. 10.1. térkép: Más településre dolgozni járók aránya

111

az összes foglalkoztatott között, 2001 72. 10.2. térkép: Álláskeresôk aránya a munkaképes korú lakossághoz (15-64 év), 2008 72. 10.3. térkép: Iparban, építôiparban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatott között, 2001 73. 10.4. térkép: Szolgáltatásokban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatott között, 2001 73. 10.5 térkép: Mezôgazdaságban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatott között, 2001 74. 11.1. térkép: Egy adófizetôre jutó SZJA, 2008 79. 11.2. térkép: Legfelsô sávon adózók az összes adózó arányában, 2008 79. 11.3. térkép: Legalsó sávon adózók az összes adózó arányában, 2008 80.



2010.08.17.

21:42

Page 114

12.1. térkép: Idô szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza percben autópálya csomópontig, 2009 84. 12.2 térkép: Idô szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza percben Budapestig, 2009 84. 12.3. térkép: Idô szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza percben a régióközpontig, 2009 85. 12.4. térkép: Idô szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza percben vasútig, 2009 85. 13.1. térkép: A másodlagos közmûolló értéke a Közép-Dunántúlon, 2008 89. 13.2. térkép: Tervezett és üzemelô szélerômûvek a Közép-Dunántúli régió területén, 2010 89. 14.1. térkép: A lakásállomány változása, 1998-2008 94. 14.2. térkép: Egy lakásra jutó lakosok száma, 2008 94. 14.3. térkép: Komfort nélküli lakások aránya a teljes lakás-állományban, 2001 95. 14.4. térkép: Összkomfortos lakások aránya a teljes lakásállományban, 2001 95. 15.1. térkép: A Közép-dunántúli régió kistérségei, 2010 98. 15.2. térkép: Partnerségi intenzitás a Közép-dunántúli régióban, 2002-2009 99.

112 16.1. térkép: Kistérségek tipizálása kreativitásuk tükrében 103. 17.1. térkép: A Közép-dunántúli régió településeinek relatív fejlettsége 106.



2010.08.17.

21:42

Page 115

ÁBRÁK ÉS TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1.1. táblázat: A régiók sajátosságai, 2008 6. 2.1. ábra: Az 1000 fôre jutó vándorlási különbözet számának alakulása 1990-2008 között az ország régióiban 2.1 táblázat: A népességszám változása Magyarországon,1990–2008 2.2 táblázat: A természetes szaporodás, ill. fogyás változása az 1990. és a 2008. évi adatok alapján 2.3 táblázat: A népesség megoszlása korcsoport szerint, 2008 2.4. táblázat: A 10 legnagyobb népességnövekedéssel és csökkenéssel jellemezhetô települések lakosságszám-változása 2.5. táblázat: A 10 legrosszabb és legkedvezôbb öregedési indexszel rendelkezô települések a Közép-dunántúli régióban 3.1. ábra: Nemenkénti öregedési indexek, 2006 3.1. táblázat: Várható élettartam alakulása Magyarország régióiban 3.2. ábra: Munkanélküli férfiak és nôk az összes munkanélküli között, kistérségenként, 2009. IV. negyedév 3.2. táblázat: 1000 férfira jutó nôk számának alakulása régiónként 3.3. táblázat: Foglalkoztatási helyzetkép, Magyarország, 2007 3.4. táblázat: Foglalkoztatott nôk aránya az összes foglalkoztatott között, 2007 3.5. táblázat: Az alkalmazásban állók havi átlagkeresete forintban, 2008

12. 11. 11. 13. 13. 14. 21. 19. 20. 24. 22. 22. 23.

4.1. ábra: A háztatások korösszetétele Közép-dunántúli régióban, 2005 27. 4.1. táblázat: A háztartások összetételének alakulása Közép-dunántúli régióban, 1980-2005 26. 4.2. táblázat: Családi állapot a Közép-dunántúli régióban a 15 éves és idôsebb népességbôl, %-ban kifejezve, 1970-2005 27. 5.1. ábra: Tanulói-hallgatói létszámadatok változása (fô), 2001-2008 5.1. táblázat: Óvodai kapacitáshiány a hiány nagysága és a kapacitáshiánnyal küzdô települések lakosságszáma szerint, 2008 – az elsô tíz helyezettet tekintve 5.2. ábra: Tanulói-hallgatói létszámadatok aránya az összeshez képest (%), 2001-2008 5.2. táblázat: Középfokú oktatásban tanulók regionális megoszlása, 2008 5.3. ábra: 1 pedagógusra, ill. osztályteremre jutó általános iskolai tanulók száma a régió kistérségeiben, 2008

113

32. 34. 33. 35. 34.

6.1. táblázat: A 2001. évi népszámlálás nemzetiségi hovatartozásra irányuló kérdéseinek eredményei a Közép-dunántúli régióban, 2001 39. 6.2. táblázat: Helyi-települési kisebbségi önkormányzatok megoszlása a cigány és a német nemzetiségeket tekintve, 2009 40. 6.3. táblázat: Nemzeti kötôdést valók száma és aránya a Közép-dunántúli régióban kiegészítve a kulturális kötôdés és nemzetiségi nyelvismeret adataival, 2001 40.

ábrák és táblázatok jegyzéke


2010.08.17.

21:42

Page 116

7.1. táblázat: A népesség megoszlása a valláshoz, felekezethez tartozást illetôen a Közép-dunántúli régióban, 2001 46. 8.1. ábra: Bruttó hazai termék egy lakosra, 2008 8.1. táblázat: A régió gazdasági jellemzôit formáló néhány mutató, 2008 8.2. ábra: Egy fôre jutó GDP a közép-dunántúli megyékben, 1999-2007 8.2. táblázat: Bruttó hazai termék (GDP) folyó áron és vásárlóerô paritáson, 2007 8.3. ábra: Egy lakosra jutó külföldi tôke, 10000 lakosra jutó külföldi vállalkozás, 2007 8.3. táblázat: Az ipari termelés és termelékenység, 2008 8.4. táblázat: A vállalkozások területi megoszlása Magyarországon, 2007-2008 8.5. táblázat: Szabadalmi bejelentések átlagos száma, 1995-2007 9.1. táblázat: A kereskedelmi szálláshelyek kapacitásának és vendégforgalmának alakulása, 2008 9.2. táblázat: A falusi szállásadás kapacitása és vendégforgalma, 2008 9.3. táblázat: Kereskedelmi szálláshelyek kapacitás-kihasználtsága, 2008, 2009 9.4. táblázat: Kereskedelmi szálláshelyek 2009. évi bruttó szállásdíj bevétele ezer forintban, illetve a 2008-as év %-ban 9.5. táblázat: Kereskedelmi szálláshelyek szállásdíj-bevétele, 2009 9.6. táblázat: Kereskedelmi szálláshelyekre vonatkozó fôbb mutatók, 2008

114

10.1. ábra: A 15-74 éves népesség gazdasági aktivitása, 2008 10.1. táblázat: A KSH munkaerô-felmérés adatai (15-74 éves népességre), 2000, 2009 10.2. ábra: Munkanélküliségi ráta, 2008 10.2. táblázat: Az alkalmazásban állók létszáma fôbb nemzetgazdasági ágak szerint, 2008 10.3. ábra: Közép-dunántúli foglalkoztatottak korcsoportonkénti megoszlása, 2005 10.3. táblázat: A foglalkoztatottak összetételének változása nemzetgazdasági ágak szerint, 1999-2007 11.1. táblázat: Az egy fôre jutó személyi jövedelemadó-adatok Magyarország régióiban, 2008 11.2. táblázat: Személyi jövedelemadó a Közép-dunántúli régió kistérségeiben, 2008 11.3. táblázat: Az alkalmazásban állók havi átlagkeresete 11.4. táblázat: Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete nemzetgazdasági ágak szerint, 2008


50. 49. 51. 49. 53. 51. 52. 55.

59. 60. 60. 61. 61. 62. 67. 67. 68. 69. 70. 69.

75. 76. 77. 78.


2010.08.17.

21:42

Page 117

12.1. ábra: Személygépkocsik számának és a helyi tömegközlekedés utaskilométer számának alakulása 1999-2008 között a Közép-dunántúli régió megyéiben 82. 13.1. táblázat: Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza (km), 1999-2008 86. 13.2. táblázat: A közmûolló helyzete Magyarország régióiban, 2008 87. 14.1. ábra: Az épített lakások állományának változása, 1990-2008 14.1. táblázat: A lakásállomány legfontosabb adatainak területi megoszlása, 2008 14.2. táblázat: Kiadott lakásépítési engedélyek a Közép-dunántúli régióban, 2005-2008 14.3. táblázat: A lakásépítések száma Közép-Dunántúlon, szobaszám alapján 1995-2008 14.4. táblázat: Az épített lakások átlagos alapterületének változása, 1999–2008 14.5. táblázat: Lakásállomány változása 1998-2008 – nyertes és vesztes települések

90. 90. 91. 91. 92. 92.

15.1. ábra: A partnerségi intenzitás számítási alapját képezô sikeres társulási projektek ágazati és támogatási nagyság szerinti megoszlása 97. 16.1. táblázat: A végsô mutató készlet 100. 16.2. táblázat: Kreativitás típusainak meghatározása a 3T dimenzió mentén 102.

115


A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÁRSADALMI ATLASZA 2010

Recommend Documents