A közbeszerzés, mint üzleti lehetőség A közbeszerzésekről szóló törvény KKV szektort támogató szabályai
Debrecen 2010. június 3. Morvayné dr. Vígh Katalin Gazdasági Versenyhivatal (GVH)
Az előadás vázlata 1. A KKV szektor részvétele a közbeszerzésben (Kettős szerepben és a statisztika tükrében)
2. Ajánlattevői szerepkörben: a piachoz való hozzáférés akadályai
a közbeszerzésekről szóló 2003. CXXIX. törvény (Kbt) KKV szektort támogató szabályai
1. Ajánlatkérői szerepkörben: Kbt. szerinti kötelezettségek
1.A KKV szektor részvétele a közbeszerzésben Ajánlattevőként – a vállalkozások természetes szereplők, a piac kínálati oldalán, Ajánlatkérőként – támogatást elnyerő piaci szereplő → törvény által közbeszerzésre kötelezett (Hasonlóan kettős szereposztású a „közszolgáltatói” szektor: - kizárólagos jogú szolgáltatóként ajánlatkérő, - a versenyszférában ajánlattevő)
A KKV szektor ajánlattevői részesedése a közbeszerzési eljárásokban 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Elj.db: 4243 3767 3658 3782 4957 3446 3911 6611 Ért.md: 805 558 1130 1291 1686 1521 1418 1810 Átl.mill: 190 148 309 341 340 441 362 274 KKV ny: 2788 2445 2653 2529 3342 2455 2768 4895 Ért.md: 676 302 521 529 579 493 554 707 Átl.mill: 135 124 196 209 173 200 200 144 KKVdb: 66% 65% 72% 67% 67% 71% 70% 74% érték: 47% 54% 46% 41% 34% 32% 39% 39%
Következtetések: 1. A közbeszerzés összértéke legnagyobb mértékben a költségvetés helyzetétől függ. 2. A közbeszerzés koncentrálódása nem kedvez a KKV szektornak. 3. A KKV szektor vállalkozásai a kisebb értékű beszerzések terén esélyesebbek.
2. A KKV ajánlattevői szerepkörben A KKV ajánlattevői érdekeltsége A nagy értékű megrendelés hosszú távon biztosítja a munkát a nyertes ajánlattevő részére. Az állam – a magánszférához képest – biztosabban fizető partner. Presztízs, jó referencia, ismertség, kapcsolatok építése.
Miért fontos a KKV szektor a társadalom számára? Munkahelyet teremt, a foglalkoztatási problémákat csökkent. Elvileg gyors változásra képes, rugalmas szektor. Egyedi igények kielégítésére képes.
A KKV közbeszerzési piachoz való hozzáférésének akadályai és lebontásuk (EU „best practice”) A szerződések nagy értéke (forgóeszköz hiány)
Információhoz jutás nehézségei, költségei
Rész ajánlattétel lehetősége; Közös ajánlattétel; Külső erőforrásra támaszkodás; Keret-megállapodás. Konzultációs anyagok ingyenes elérhetősége Közbeszerzési tanácsadás szervezése (pl: http://enterprise-europenetwork.ec.europa.eu/index_en. htm) még külföldi partnert is szereznek
A KKV közbeszerzési piachoz való hozzáférésének akadályai és lebontásuk (2) Aránytalan alkalmassági követelmények Túlzott adminisztrációs teher Kizárólag az ár, mint döntési kritérium Túlzottan rövid ajánlattételi határidők
Arányos alkalmassági feltételek előírása (aránytalanság esetén jogorvoslat biztosítása)
Igazolások egyszerűsítése Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása Minimálisan biztosítandó határidők törvényi előírása
A közbeszerzésekről szóló törvény KKV számára kedvező változásai → Egyszerűsítette az eljárás szabályait. → Csökkentette az eljárás adminisztratív terheit. → Javította a nyilvánosság érvényesülését, hogy ezáltal is elősegítse a versenyt. → KKV- specifikus rendelkezések.
Az eljárási szabályok egyszerűsödtek
- A három eljárási rezsim helyett csak kettő. - Az új egyszerű eljárás főszabály szerint hirdetménnyel indul (8 millió Ft feletti beszerzéseket meg kell hirdetni). - Kötelező, teljes körű hiánypótlás előírása.
Az adminisztratív terhek csökkentek →Megszűnt a kizáró okok előzetes igazolási kényszere: - az ajánlat benyújtásakor az ajánlattevő csak nyilatkozik, majd a nyertes igazol; - a közhiteles nyilvántartásban fellelhető adatokat nem kell igazolni; - a nyertes 8 napon túli igazolás elmaradása → érvénytelenséghez vezet (a sorban következő ajánlattevő lehet a nyertes)
Az átláthatóság javult Az ajánlatkérő honlapján közzé kell tenni a beszerzés adatait és a szerződést. Az ajánlatkérő kartellgyanú esetén jelezni köteles a GVH-nak. (Kbt. 20/A §)
„KKV-specifikus” rendelkezések Rész-ajánlattétel lehetőségének kötelező megvizsgálása (Kbt. 50.§ szerint a 22.§(1) a,b,d, ajánlatkérőknek; ismérv: gazdasági ésszerűség).
Az ajánlatkérő az egyszerű közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja az éves 1 md. Ft árbevételt el nem érő vállalkozásoknak (Kbt. 253.§(1)bek)
Építési beruházás v. építési koncesszió esetén csak 200 millió Ft alatti beszerzésnél (Kbt. 253.§(2)bek.)
3. A KKV ajánlatkérői szerepben Kbt. 22.§ (2) bekezdés előírása szerint : a közbeszerzési törvény alanyi hatálya alá tartozik az a vállalkozás (kivéve az egyéni vállalkozót), aki többségi részben közvetlen támogatásból (költségvetési vagy EU forrásból) valósítja meg az építési beruházást és a hozzá kapcsolódó szolgáltatást. Kbt. 241.§ b.) pont alapján: közösségi küszöbszám alatti közbeszerzését költségvetési forrásból, ill. EU forrásból 75%-ot meghaladó mértékben közvetlenül támogatják.
Vállalkozások közbeszerzői (ajánlatkérői) részaránya (%) 2004 2005 2006 2007 2008 2009
Db. 3,6 5,8 5,8 3,0 4,1 5,1 Érték 1,4 3,2 3,2 1,1 5,2 3,0
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
