A közalkalmazottak szabadságának és a szabadság kiadásának szabályai a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban A szabadság A közalkalmazottnak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár. A szabadság alap- és pótszabadságból áll. A közalkalmazottat az „A”, „B”, „C” és „D” fizetési osztályban évi húsz munkanap, az „E”, „F”, „G”, „H”, „I”, „J” fizetési osztályban, a felsőoktatási intézmények egyes munkaköreiben, továbbá tudományos kutatói munkakörben évi huszonegy munkanap alapszabadság illeti meg. A Kjt. alapján az alábbi jogcímeken járhat pótszabadság: 1. Fizetési fokozat alapján Egy kivétellel jár a közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság. A kivétel az 1. fizetési fokozatba besorolt közalkalmazott, e fizetési fokozatban e címen pótszabadság nem jár. 2. A közalkalmazott beosztása után A magasabb vezető megbízású közalkalmazottat évi tíz munkanap, a vezető megbízásút évi öt munkanap pótszabadság illeti meg. 3. A közalkalmazott munkaköre alapján a) A bölcsődékben, a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben, a felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban a nevelő, nevelő-oktató, oktató munkát, pedagógiai szakszolgálati tevékenységet végző közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató nevelő, nevelő-oktató, oktató, illetőleg a neveléssel, oktatással, pedagógiai szakszolgálati tevékenységgel összefüggő munkára igénybe vehet. Az oktatással és neveléssel kapcsolatos munkák körét végrehajtási rendelet állapítja meg. A 257/2000. Korm. r. alapján az oktatói, nevelői munkát végzők pótszabadságára jogosult a bölcsődei és a 0-3 éves korú gyermekeket ellátó gyermekotthoni kisgyermeknevelői, bölcsődei intézményvezetői, vezetői és szaktanácsadói, a konduktori, a fogyatékos személyek otthonában, illetve rehabilitációs intézményében az ellátottak órarend szerinti, vagy egyéni oktatását, fejlesztését végző pedagógusi, foglalkoztatás-szervezői, a gyermekvédelmi szakellátási intézmény intézményvezetője, intézményvezető-helyettese, a nevelőszülői hálózat vezetője, a gyermekvédelmi szakellátási intézmény önálló szakmai egységének 1
vezetője, az integrált, illetve közös igazgatású intézmény önálló, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szervezeti egységének vezetője, a gyermekvédelmi szakellátási intézményekben, javítóintézetben a 2. számú melléklet V. pontjában meghatározott pedagógus munkakörökben, bölcsődében a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, gondozását végző gyógypedagógus, pszichológus, pedagógus munkát végző közalkalmazott.
b) A gyermekvédelmi szakellátási intézményekben, javítóintézetekben jogszabályban meghatározott pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadságból legfeljebb tizenöt munkanapot vehet igénybe a munkáltató ba) a gyermekekkel, fiatal felnőttekkel való közvetlen, egyéni és csoportos foglalkozás vezetésére, fejlesztés és oktatás tartására, bb) a gyermekek, fiatal felnőttek és a velük kapcsolatos intézkedések meghozatala, a számukra nyújtott ellátások meghatározása szempontjából jelentőséggel bíró személyek személyiségállapotának vizsgálatára, pedagógiai megfigyelések és családgondozási, utógondozási feladatok végzésére, és bc) a ba) és bb) pontban foglalt tevékenységgel összefüggő feladatok ellátására. 4. A munka jellegére tekintettel A föld alatt állandó jelleggel dolgozó, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát töltő munkavállalót évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg. Ha a közalkalmazott ilyen munkahelyen legalább öt évet eltöltött, évenként tíz munkanap pótszabadságra jogosult. 5. Egészségkárosító kockázatok miatt A jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül öt munkanap, legalább ötévnyi, ilyen munkahelyen eltöltött idő után pedig tíz munkanap pótszabadság jár annak, akit rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve, hogy az egyik kockázat nem ionizáló sugárzással függ össze. Pótszabadság jár az Mt. alapján is: 1. A gyermekek után Egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, kettőnél több gyermek után összesen hét munkanap pótszabadság jár. Ha a gyermek fogyatékos, a pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő. Nagyon lényeges, hogy a pótszabadság nem csak annak a szülőnek jár, aki nagyobb szerepet vállal a gyermek nevelésében, hanem mindkét szülőnek. A gyermeket a születésének évében kell először figyelembe venni, utoljára pedig abban az évben, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. Pótszabadság akkor is jár, ha a gyermek december 31-én születik.
2
Ha a munkavállalónak négy gyermeke van, összesen hét munkanap pótszabadság jár ezen a jogcímen. Ha mind a négy gyermek fogyatékos, 7 + 4*2 = 15 munkanap pótszabadság illeti meg. 2. Az apának, ha gyermeke születik Egy gyermek születése esetén öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig, a közalkalmazott kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadsággal összefüggő költségek megtérítéséről szóló 420/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet szerint a pótszabadság idejére járó távolléti díj és munkáltatói közteher összege a munkáltató részére a központi költségvetésből kerül megtérítésre. A közalkalmazott a pótszabadság igényléséhez a munkáltatójának bemutatja a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát, illetve halva született gyermek esetén a halottvizsgálati bizonyítvány eredeti példányát, és írásban nyilatkozik arról, hogy a szülői felügyeletet gyakorló vér szerinti vagy örökbefogadó apa szülői felügyeleti jogát bíróság nem szünetelteti, nem szüntette meg. Ha a közalkalmazott a pótszabadságra jogosító időtartamon belül munkahelyet változtat, az új munkáltatójánál akkor jogosult a pótszabadság igénybevételére, ha igazolja, hogy az előző munkáltatónál a pótszabadságot részben vagy egészben még nem vette igénybe. Erről az előző munkáltató a közalkalmazott kérésére három munkanapon belül köteles igazolást kiadni. Ha a jogviszony év közben kezdődött vagy szűnt meg, ezt a pótszabadságot nem kell arányosítani! A gyermekvállalással összefüggő pótszabadságoknál lényeges, kit tekinthetünk gyermeknek: gyermek a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek, míg fogyatékos gyermek az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra. Hasonlóan fontos a szülő fogalma: szülő a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, az együttélő házastárs, az, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a gyám, végül a nevelőszülő és a helyettes szülő. 3. A fiatal munkavállalónak Évenként öt munkanap pótszabadság jár a fiatal munkavállalónak, utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti. Ha a közalkalmazott év közben úgy létesített munkaviszonyt, hogy a 18. életévét ugyanabban az évben már betöltötte, a pótszabadság időarányosan megilleti.
3
4. Egészségi állapotra tekintettel Évenként öt munkanap pótszabadság jár a közalkalmazottnak, ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos egészségkárosodását megállapította, fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy vakok személyi járadékára jogosult.
mértékű
A pótszabadság a közalkalmazottat alapszabadságán felül egyszerre többféle jogcímen is megilleti. Ez alól két kivétel van: A fizetési fokozathoz kapcsolódó és a munkakör alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű pótszabadság jár. A munkakör és a beosztás alapján járó pótszabadság közül szintén a magasabb mértékű pótszabadság jár. Szabadság a munkában töltött idő alapján jár. Munkában töltött idő elsősorban az, amit a közalkalmazott ténylegesen munkavégzéssel vagy rendelkezésre állással (állásidő, ügyelet, készenlét) tölt. Lehetnek viszont olyan időszakok is, amikor a közalkalmazott ugyan nem dolgozik, mégis jogosult szabadságra. A szabadság szempontjából a következőket kell munkában töltött időnek tekinteni: 1. a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés tartamát Ilyen például a munkaszüneti nap, a heti pihenőnap, az egyenlőtlen munkaidőbeosztás szerinti szabadnap vagy az a szabadidő, amit a közalkalmazott a rendkívüli munkavégzés ellentételezéseként kap. 2. a szabadság tartamát Ha a közalkalmazott szabadság címén van távol, ez az időszak is jogosítja további szabadságra. 3. a szülési szabadság tartamát A nőnek gyermeke születése esetére járó 24 hét szülési szabadság is szabadságra jogosít, amit akkor kell kiadni, ha az anya ismét munkába áll. 4. a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapját Bármely szülő veszi igénybe a fizetés nélküli szabadságot, annak első hat hónapja szabadságra jogosít. 5. a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség tartamát A törvényt kétféleképpen értelmezik: az egyik álláspont szerint a keresőképtelenség első harminc napjára mindenképpen jár szabadság, a másik álláspont szerint viszont, ha a keresőképtelenség tartama eléri a 31 napot, az első 30 nap sem jogosít szabadságra. Megítélésünk szerint a második értelmezést kell követni. Ha a közalkalmazott a tárgyévben 30 munkanap szabadságra lenne jogosult, de 60 napon át keresőképtelen, a tárgyévben a 30 munkanap helyett arányosan kevesebb, 25 munkanap szabadságra lesz jogosult.
4
Lényeges, hogy a keresőképtelenségnek nem kell egybefüggő időtartamúnak lennie, az adott év keresőképtelenséggel érintett időszakait össze kell számítani. 6. a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó tartamát 7. a munkavégzés alóli mentesülés tartamát Idetartoznak az Mt. 55. § (1) bek. b)-k) pontokban meghatározott esetek: a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés, valamint a kötelező orvosi vizsgálata tartama, továbbá a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartam, a szoptató anya részére a szoptatás tartama (a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két óra, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két óra), a közalkalmazott hozzátartozója halálakor két munkanap, általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges idő, önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátásának tartama, bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartam, a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartama, továbbá a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartam (például a sztrájkban töltött idő tartama). Ha a közalkalmazott a teljes évet munkával tölti, a teljes éves szabadságra jogosult. Ha viszont jogviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, a szabadság arányos része jár. Az arányosítás során a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít. Az apának a gyermeke születésére tekintettel járó pótszabadságot nem kell arányosítani, az teljes mértékben megilleti az apát. A szabadságot úgy arányosíthatjuk, hogy a teljes naptári évre járó szabadságot (alapszabadság és a különböző jogcímeken járó pótszabadságok összesen) elosztjuk a naptári év naptári napjainak számával, majd megszorozzuk a munkaviszony tartamával, szintén naptári napban meghatározva. A közalkalmazott 2015-ben összesen 30 munkanap szabadságra jogosult. Év közben, március 31-ével megszünteti jogviszonyát. E munkáltatónál 2015-ben időarányosan 30/365*90=7,39 munkanap szabadság illeti meg. A végeredmény törtszám, amit lefele kell kerekítenünk, mivel a töredéknap nem éri el a fél napot. A közalkalmazott így kerekítve 7 munkanap szabadságra jogosult. E példából láthatjuk azt is, hogy nem az eltelt hónapok szerint kell arányosítani, az a számítási mód (30/12*3=7,5, kerekítve 8) más eredményre vezetne.
5
Ha ugyanennek a közalkalmazottnak február 15-én gyermeke született, emiatt további 5 munkanap pótszabadság illeti meg, ezt nem kell arányosítanunk. A szabadság kiadása A szabadságot nem a közalkalmazott veszi ki, hanem a munkáltató adja ki. A szabadság kiadásáról való döntés előtt azonban a közalkalmazottat meg kell hallgatnia. A közalkalmazott mindösszesen évente hét munkanap szabadsággal rendelkezik: a munkáltató ezt a hét munkanapot legfeljebb két részletben a közalkalmazott kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ha a jogviszony év közben kezdődött vagy szűnt meg, a közalkalmazott a hét munkanap időarányos részével rendelkezik (a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít). Ha a közalkalmazott a hét munkanapot (vagy annak egy részét) igénybe szeretné venni, ezt legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. A jogviszony első három hónapjában a munkáltató nem köteles a közalkalmazott igényének megfelelően szabadságot kiadni, de természetesen erre az időszakra is jár szabadság. A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a közalkalmazott évente egy alkalommal legalább tizennégy napra mentesüljön a munkavégzési kötelezettsége alól. Az „egybefüggő tizennégy nap” naptári napot jelent, amibe nem csak a szabadságnapokat kell beleszámolni, hanem a munkaszüneti napot, a heti pihenőnapot (pihenőidőt) és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnapot is. A szabadság kiadásának időpontját a közalkalmazottal legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell. A szabadságot szabadidő helyett pénzben kifizetni, megváltani nem lehet. Egyetlen kivétel van ez alól: ha a jogviszony megszűnik. A szabadságot az esedékességének évében kell kiadni. Ez alól van néhány kivétel, azaz a szabadság vagy egy része „átvihető” a következő évre: 1. Ha a jogviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a szabadság a következő év március 31-ig is kiadható. 2. Felmerülhet olyan ok a közalkalmazott oldalán, amely miatt nem lehet a szabadságot az esedékesség évében kiadni (például szülési szabadság, tartós betegség). A szabadságot ilyen esetben az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni. 3. A szabadságot az esedékesség évében kiadottnak kell tekinteni, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik, és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot. Ha a közalkalmazottnak 2014 decemberében még hat munkanap szabadsága van, amit a munkáltató úgy ad ki, hogy abba december utolsó három munkanapja (december 29-31.) és január első három
6
munkanapja (2015. január 5-7.) esik bele, úgy kell tekinteni, hogy a szabadságot az esedékesség évében kiadták. 4. Kollektív szerződésben kiköthető, hogy amennyiben azt a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdeke vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok indokolja, a munkáltató a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki. 5. A felek írásban, az adott naptári évre szóló megállapodást köthetnek, amelyben kikötik, hogy a munkáltató a fizetési fokozat alapján járó, illetve a magasabb vezetői vagy vezetői megbízás alapján megállapított pótszabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki. Lehetősége van arra a munkáltatónak, hogy a szabadság kiadásának közölt időpontját módosítsa, vagy a közalkalmazott már megkezdett szabadságát megszakítsa. Ezt csak akkor teheti meg, ha kivételesen fontos gazdasági érdeke vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok indokolja. A kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárt és költségeket a munkáltató köteles a közalkalmazottnak megtéríteni. Megszakítás esetén a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. A szabadság kiadásáról a munkáltató köteles gondoskodni, nem hivatkozhat arra, hogy a közalkalmazott a szabadság kiadását nem vagy nem időben kérte. A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. A szabadságot ilyen esetben munkanapban kell nyilvántartani. A díjazást a (kinevezés szerinti) napi munkaidő alapján, a beosztás szerinti napi munkaidőtől függetlenül kell elszámolni. A szabadság tartamát a (kinevezés szerinti) napi munkaidővel azonos mértékben kell figyelembe venni. Ha a közalkalmazott hétfőtől csütörtökig van beosztva, a heti két pihenőnapja péntek és szombat, vasárnap pedig az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap, a szabadság kiadása tekintetében munkanapnak számít: hétfő, kedd, szerda, csütörtök és vasárnap. Az adott hétre tehát öt munkanap szabadságot kell kiadni. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadható a leírtak szerint, úgy, hogy a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. De kiadható úgy is, hogy a közalkalmazott a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, a kiadott szabadságot pedig ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani. Ha az előző példában szereplő közalkalmazott hétfőtől csütörtökig napi 12-12 órában volt beosztva, 48 órára mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. A szabadságot ilyenkor a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani. Ha a közalkalmazott 30 munkanap szabadságra 7
jogosult az adott évben, teljes napi munkaidővel számolva 30*8=240 óra szabadság számolható el a részére. Az így kapott 240 órát kell csökkenteni 48-cal, tehát 240-48=192 órányi szabadsága marad. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkáltató a fenti két módszer közül az adott naptári évre vonatkozóan választhat. A szabadságot a teljes munkanapokra kell kiadni, nem lehetséges, hogy délig dolgozik a közalkalmazott, majd négy óra szabadságot vesz igénybe. Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni. Ha a közalkalmazott részmunkaidős, az általános szabályok szerint illeti meg a szabadság: alapszabadság és különböző jogcímeken járó pótszabadságok. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén itt is lehet választani az óraszámban való nyilvántartást, a szabadságnapok számát azonban a kinevezés szerinti munkaidővel kell szorozni (pl. 30*4=120 óra). A jogviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani. Ha a jogviszonya megszűnéséig a közalkalmazott több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megillette volna, a különbözetre kifizetett illetményt nem köteles visszafizetni. Az új Munka törvénykönyve többségi értelmezése szerint a „túladott” szabadságra járó távolléti díjat a munkáltató nem követelheti vissza a közalkalmazottól.
Összeállította: Dr. Schnider Marianna munkajogi szakjogász, a Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezetének érdekvédelmi alelnöke
[email protected]
8