A követő mérés eredménye a 2. évfolyamon

ÚJBUDAI PEDAGÓGIAI INTÉZET 1117 Budapest, Erőmű u. 4. sz. Tel/fax: 381-0664 e-mail: [email protected]

A követő mérés eredménye a 2. évfolyamon

Tartalom: Általános és speciális részkészségek mérésének összefoglaló táblázatai Szakértői vélemény

Budapest, 2011. szeptember 20.

Tartalomjegyzék

Bevezető 1. Követő mérés a 2. osztályban – Képességek mérése 1.1. A mérés paraméterei 2. A felmérés tartalmi keretei 2.1. A központi dokumentumok cél- és feladat meghatározásai 2.2. A diagnosztikus értékelés funkciója 2.3. A követő mérés indokoltsága, területei 2.4. A mérőanyag tartalmi elemei 3. A mérési adatok értelmezése 3.1. Adatgyűjtés 3.2. A méréssel feltárt teljesítmények kerületi szintű elemzése 3.2.1. A kerületi összteljesítmény jellemzői 3.2.2. A kerületi szintű teljesítmények feladatonkénti elemzése 3.3. A méréssel feltárt teljesítmények intézményenkénti elemzése 4. Összegző megállapítások és javaslatok 4.1. Összegzés 4.2. Javaslatok, tennivalók a mérési eredmények hasznosítása céljából 4.2.1. A Fenntartó számára 4.2.2. Az Újbudai Pedagógiai Intézet számára 4.2.3.

Az

iskolák

számára

Bevezető Az Újbuda Önkormányzata Oktatási Bizottságának határozata alapján az Oktatási és Kulturális Osztály megbízásából 2011. május 24-én követő mérést végeztünk a kerület általános iskoláiban. A mérésben 863 gyerek vett részt. A mérés célja felmérni azt, hogy a 2. évfolyamos gyerekek az életkori kritériumoknak megfelelő szintű fejlettséggel folytathatják-e iskolai tanulmányaikat. A gyermek személyiségének fejlődése szempontjából meghatározó az iskola bevezető szakaszának (1-2. évfolyam) szerepe. A kerületben kiemelt jelentősége van az 1. évfolyamos gyerekek ún. bemeneti mérésének az iskolai tanulmányok kezdetekor. Ebben a tanévben második alkalommal került sor a 2. évfolyamos gyerekek ún. követő mérésére. A mérési eredmények, tapasztalatok megismerése után a tanítók, a fejlesztő pedagógusok az így nyert információkra építve tervezhetik a tanítási, tanulási folyamat, valamint az egyéni fejlesztési folyamat napi gyakorlatát. 1. Követő mérés a 2. osztályban – Képességek mérése 1.1. A mérés paraméterei

A mérés időpontja: 2011. május 24. Célpopuláció:

Újbuda

valamennyi általános

iskolájából valamennyi 2.

évfolyamos tanuló, összesen 863 fő. A mérés célja:

Felmérni azt, hogy az újbudai 2. évfolyamos gyerekek rendelkeznek-e az életkori kritériumoknak megfelelő szintű fejlettséggel. A mérési tapasztalatok összegzése segítse a tanítót abban, hogy pontosabban megismerhesse tanítványait, s erre építve is tervezhesse a differenciált képességfejlesztést, valamint az egyéni fejlesztést. A mérés járuljon hozzá a megfelelő fejlettségbeli eltérések diagnosztizálásához, a különbségek mérsékléséhez, ezáltal az esélyteremtéshez.

A mérésben vizsgált területek: Adottságok, képességek, amelyek megléte szerepet játszik az eredményes iskolai tanulmányokban, az olvasás- és kézírás megtanulásában, a helyesírás megalapozásában, a szövegértés és a szövegalkotás elemi gondolkodási és nyelvi műveleteinek megismerésében,

illetve

az

életkornak

megfelelő,

tapasztalatokon nyugvó megismerési módszerek elsajátításában.

3

Összetevői:

- gondolkodás, - emlékezet, - figyelem, - megfigyelőképesség, - megértés, - szín-, irány- és formaérzékelés.

A mérés típusa:

Diagnosztikus irányultságú külső mérés.

A mérés eszköze: Mérőlap, amely tartalmazza a vizsgált terültekre vonatkozó feladatokat az életkori sajátosságok figyelembe vételével. A feladatokat egyéni munkával oldják meg a gyerekek a tanító feladatonkénti feladatkitűzésével. A mérés folyamata: - Szakmai munkacsoport létrehozása. - Szakmai munkacsoport javaslattevő munkaértekezlete. - A mérőanyagok összeállítása. - A próbamérés elvégzése, korrigálás. - Az értékelés pontosítása. - Az intézmények értesítése. - A tanulói névsorok és kódok összegyűjtése. - A mérőbiztosok és minőségellenőrök felkészítése. - A mérés lebonyolítása (2x20 perc). - A mérőeszközök összegyűjtése. - A mérőlapok javítása. - Az adatok feldolgozása. - A tapasztalatok összegzése. - Tájékoztató a mérési adatokról a megrendelőnek és az intézményeknek (írott és elektronikus forma, előadás). - Csoportos és egyéni tanácsadás, a mérési eredmények felhasználásához. -

A

tapasztalatok

felhasználásának,

a

javaslatok

megvalósulásának nyomon követése. - Következtetések, célok, feladatok meghatározása.

4

2. A felmérés tartalmi keretei 2.1. A központi dokumentumok cél- és feladat meghatározásai

A központi dokumentumok meghatározzák a nevelés-oktatás kezdő szakaszának céljait, feladatait. A bevezető szakasz két évben történő meghatározása az óvodából az iskolába való sikeres átmenet előfeltétele: az első két évet az óvodára jellemző időigényesebb tevékenység- és tanulásszervezési formák felé orientálja. A teljesítménymotiváció és a képességek fejlesztése területén a szabályozás nagy teret enged az egyéni érdeklődésnek, és lehetővé teszi az ebben az életkorban különösen jelentős egyéni különbségek kezelését. A 2. évfolyam végén a továbbhaladás feltételeit megfogalmazza a Kerettanterv. Ezek többsége ismeret és jártassági szintű követelményként fogalmazódik meg, illetve néhány készség szintű követelményként. 2.2. A diagnosztikus értékelés funkciója

A tanulókra és a tanítási-tanulási folyamatra irányuló pedagógiai értékelés módszere, eljárása eltérő lehet attól függően, hogy mi az értékelés funkciója. A tanulókra és a tanítási-tanulási folyamatra irányuló pedagógiai értékelésnek három funkcióját különböztetjük meg: diagnosztikus (helyzetfeltáró) értékelést, formatív (fejlesztő-formáló) értékelést, és a szummatív (lezáró) értékelést. A diagnosztikus értékelés célja elsősorban a pedagógus tájékoztatása a tanulók előzetes tudásáról egy nagyobb tartalmi-tematikus egység tanításának megkezdése előtt. Az elemzés révén kiindulópontot szolgáltat a hosszú távú pedagógiai folyamatban való javító-fejlesztő jellegű beavatkozáshoz. A diagnosztikus irányultságú külső mérésnek nem feladata, hogy az intézményeket egymással összehasonlítsa, és a mérés eredményeiből bármilyen rangsort állítson fel. Az intézmények eredményeinek fejlődése csak saját eredményeik fejlődésének nyomon követésével, összehasonlításával állapítható meg, mert az összehasonlításhoz nélkülözhetetlen háttér információkkal (szociális háttér, szülők iskolázottsága, hozzáállás az iskola célkitűzéseihez) ők rendelkeznek. Ugyanakkor a mérési eredmények fontos információul szolgálhatnak a Fenntartónak, többek között az intézményi fejlesztési – tárgyi és személyi – feladatok meghatározása vonatkozásában.

5

2.3. A követő mérés indokoltsága, területei

A bevezető (és a kezdő szakaszban) az ismeretnyújtás a képességek gazdag tárházának fejlesztése közben, a kisiskolás korosztály fejlődési ütemének figyelembevételével történik. A fejlesztés középpontjában azon képességek fejlesztése történik, amelyek segítségével a tanulók fokozatosan felkészülhetnek az önálló ismeretszerzésre. Ennek elérésére életkoruknak megfelelő, tapasztalaton nyugvó megismerései módszereket sajátítanak el. A tanulási folyamatban a kognitív képességek fejlesztésére, a gondolkodási módszerek alkalmazásának lehetőségére, a tanulási szokások kiépülésére stb. is lehetőség nyílik. Az iskolakezdés sikerességében, illetve az iskolai tanulmányok eredményességben meghatározó szerepet játszik, hogy hol tart a gyermek azoknak a képességeknek az elsajátításában, amelyekre az iskolai tanulás építkezik. Kutatási eredmények igazolják, hogy a képességek fejlődése időben elnyúló, évekig tartó folyamat. Iskolába lépéskor, így a bevezető szakaszban is rendkívül jelentős, többévnyi fejlettségbeli különbség mutatható ki a gyerekek között. Ennek legfőbb okai a következők: - a tanulási eredményességért igen összetett képességek, az ún. kritikus kognitív képességek fejlettsége a felelős, - a kritikus kognitív képességek optimális szintű kifejlettségének útja több éven át tartó folyamat, amely nem egyszerre, csak közel ugyanabban az életkorban következik be az egyes gyerekek esetében, - a tanulás teljesen egyéni, az adott személyre jellemző folyamat. Az iskola csak nagyon átgondolt, tudatosan tervezett, egyénre szabott fejlesztéssel, változatos, az életkorhoz igazodó tanítási módszerekkel, tanulásszervezési módok alkalmazásával tudja csökkenteni a gyermekek közötti jelentős eltérést. A fentieket figyelembe véve célszerű mérni az első osztályba kerülő gyermekek képességeit, illetve részkészségeit diagnosztikus méréssel, játékos tevékenykedtetéssel, valamint az erre épülő, az adott életkori jellemzőket figyelembe vevő követő, ún. kimeneti mérést a bevezető szakasz végén, 2. évfolyamon. Egy-egy ilyen felmérő anyag nem vállalhatja fel valamennyi általános és speciális részkészség mérését. A mérési anyag összeállításakor azt a célt fogalmaztuk meg, hogy azoknak a legfontosabb részkészségeknek a szintjeit mérjük, amelyek életkornak megfelelő szintű fejlettsége nélkülözhetetlen szerepet tölt be az iskolai tanulmányok eredményességében, a képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében, alakításában. 6

Mivel az előző tanévekben 1. évfolyamon sor került ilyen jellegű diagnosztikus mérésekre, így az akkor mért területek mérése hangsúlyos elemként szerepel a 2. évfolyamosok körében végzett követő mérésben is. Ezek a következők: - gondolkodás, - figyelem, - megfigyelőképesség, - emlékezet, - megértés, - szín-, irány- és formaérzékelés. A gondolkodás fejlesztése a gondolkodási műveletek következetes alkalmazásán keresztül történik (pl.: állítások igaz vagy hamis voltának eldöntése, a választott vagy megadott szempont szerinti csoportosítás, osztályozás, néhány elem sorba rendezése, bizonyos feltételeknek eleget tevő elemek kiválasztása, szabályszerűségek észrevétele stb.). A tanulási folyamatban komoly szerepe van az algoritmikus gondolkodásnak, az absztraháló és konkretizáló képességnek. Az általános részkészségek közül a logika több elemének mérése indokolt. Az egész-rész viszonyok felismerése igen fontos, mert az analízis-szintézis művelete a rész-egész viszonyokon alapul. A gyermek számára a hasonlóságok és különbségek felismerése, a formák felismerése nehéz absztrakciót jelent, ezért kell ilyen feladatokat rendszeresen megoldatni. A figyelem vizsgálata azért indokolt, mert a megtartó képi és a szóbeli megfigyelőképesség megfelelő szintje segíti az ismeretek elsajátítását. Az emlékezet megfelelő fejlettsége is nélkülözhetetlen az eredményes tanulás érdekében. Mind a hosszú távú memória, mind a rövid távú memória fejlettségére szükség van, valamint egyaránt fontos a verbális és a vizuális memória fejlettsége. A speciális részkészségek közül például a relációs szókincs (térbeli, időbeli, hasonlósági, mennyiségi)

fejlettségének

vizsgálata

elmaradhatatlan.

A

térbeli

tájékozódás,

az

irányérzékelés igen fontos. E nélkül nem lehet sem a magyar nyelv és irodalom, sem a matematika, sem más

műveltségi területek, tantárgyak kiemelt

céljait,

feladatait

megvalósítani. 2.4. A mérőanyag tartalmi elemei

A követő mérés anyagának összeállításakor azokat a legfontosabb területeket vettük figyelembe, amelyek az eredményes iskolai tanulást meghatározzák, illetve az adott életkornak megfelelő szintű fejlettségük kihat a tanulásra, az ismeretek elsajátítására, a képességek, készségek alakulására, fejlődésére.

7

Feladat

Mit mértünk?

1. Tárgyképek megfigyelése, majd emlékezet után a látottak jelölése áthúzással

emlékezet, rövid távú vizuális memória, figyelem, megfigyelőképesség, megértés

2. Tárgyképek közül megadott szempont szerinti válogatás, jelölése megadott utasítás szerint

gondolkodás, nem – faj viszonyok felismerése, színek ismerete, emlékezet, megértés

3. Pontok összekötése megadott minták szerint

vizuális figyelem, megfigyelőképesség, megértés, finommozgás, formaérzékelés, irányérzékelés

4. Szóoszlopban megadott szavak megkeresése, jelölésük aláhúzással

gondolkodás, megfigyelés, megértés, formaérzékelés, rövid távú vizuális memória

5. Irányok szerinti színezés megadott színekkel

gondolkodás, figyelem, irányérzékelés, megfigyelőképesség, finommozgás, színérzékelés, megértés, relációs szókincs

6. Azonos alakú elemek felismerése, bekarikázása adott színnel

gondolkodás, formaérzékelés, színérzékelés, figyelem, megfigyelőképesség, emlékezet, rövid távú vizuális emlékezet, megértés

7. Adott tárgyképek jelölése hallás utáni emlékezet alapján

emlékezet, rövid távú verbális memória, figyelem, megfigyelőképesség, megértés, gondolkodás

8. Tárgykép párok közül az adott hangot tartalmazó tárgykép kiválasztása, jelölése; szavakban betűk pótlása

gondolkodás, megértés, figyelem, hallásészlelés, hallásfigyelem

9. Tárgyképek kiválasztása, jelölésük megadott szempontok szerint; tárgyképek számlálása, mennyiségek összehasonlítása, jelölése

gondolkodás, emlékezet, megértés, figyelem, megfigyelés, relációs szókincs, színérzékelés

10. Egyforma tárgyképekhez megadott jelek írása

gondolkodás, emlékezet, figyelem, megfigyelőképesség, megértés, finommozgás, formaérzékelés

11. Hiányos rajz kiegészítése megadott minta szerint

gondolkodás, figyelem, megfigyelőképesség, formaérzékelés, finommozgás

12. Vonalvezetés tárgyképek között

gondolkodás, figyelem, finommozgás, megértés, irányérzékelés

13. Ritmikus soralkotás, megkezdett sorozatok folytatása

megfigyelőképesség, emlékezet (vizuális memória), gondolkodás, megértés, finommozgás, figyelem

14. Alak-háttér felfogás, azonos formák jelölése adott színnel

figyelem, formaérzékelés, gondolkodás, emlékezet, megfigyelőképesség, finommotorika, színérzékelés

15. Adott számokhoz tartozó betűk felismerése, hibák jelölése bekarikázással

gondolkodás, emlékezet, megfigyelés, figyelem, megértés, formaérzékelés

16. Összetartozó tárgyképek csoportosítása, jelölésük megadott szempont szerint

gondolkodás, emlékezet, figyelem, megértés, finommozgás, irányérzékelés

8

3. A mérési adatok értelmezése 3.1. Adatgyűjtés

Újbuda valamennyi általános iskolájában elvégeztük a követő mérést 863 másodikos gyerek részvételével. A szakvélemény összeállításához a feladatmegoldásokból gyűjtött adatokat használtuk fel. A mérés azonos időpontban, azonos „Feladatlapokon” (1. számú melléklet), azonos „Tanítói utasítások” alapján történt az intézményekben (2. számú melléklet), majd „Javítókulcs” (3. számú melléklet) alapján végeztük el a feladatlapok javítását. 100 item eredménye állt rendelkezésünkre ahhoz, hogy képet kapjunk arról, hogy az újbudai 2. évfolyamos gyerekek rendelkeznek-e az életkori kritériumoknak megfelelő szintű, az eredményes iskolai tanulmányokhoz szükséges képességekkel. A tapasztalatok elemzése, összegzése két módon valósult meg: 1. a kerületre vonatkozó elemzés, összegzés; 2. intézményekre, tanulócsoportokra bontott összegzés. 3.2. A méréssel feltárt teljesítmények kerületi szintű elemzése 3.2.1. A kerületi összteljesítmény jellemzői

A diagnosztikus mérés funkciójából adódóan az iskolák teljesítményének összehasonlítása nem lehet cél. A mérés során nyert adatok is csupán tájékoztató jellegűek. A jelen mérés célja felmérni azt, hogy az újbudai 2. osztályos gyerekek rendelkeznek-e az életkori kritériumoknak megfelelő szintű fejlettséggel. A mérési tapasztalatok összegzése alapján a tanulók elért teljesítményének, valamint az egyéb módon meglévő ismeretek birtokában tervezhetik a tanítók, a fejlesztőpedagógusok az egyéni fejlesztési terv elkészítését, az egyéni fejlesztés folyamatát, az egyénre szabott fejlesztést.

9

A 863 második osztályos gyermek teljesítményének főbb jellemzői: A kerületi átlagteljesítmény: 87,5% Teljesítmény (%)

Iskolák kódja

91%

-

90%

12, 16, 18

89%

03, 09, 20

88%

05, 07, 11, 14

87%

01, 17, 21

86%

8, 13

85%

02, 04, 10

84%

-

83%

-

82%

-

81%

-

A nemek szerinti teljesítmény mutatói:

A lányok teljesítményének átlaga

88,8%

A fiúk teljesítményének átlaga

86,5%

10

A kerületi teljesítmények feladatonkénti bontásban Feladat

Mit mértünk?

2011



97%



95%



82%



92%



99%


93%



89%







88%



50%



94%



68%



83%



87%



86%


97%

90%

11

A 2009-ben végzett 1. osztályos bemeneti mérés és a 2011-ben végzett 2. osztályos követő mérés eredményei azonos feladattípus esetén: Feladat

Mit mértünk?

2009

2011

1. évf.

2. évf.

94%

97%

+3%

90%

95%

+5%

Változás







82%

82%

0%



91%

92%

+1%



97%

99%

+2%



96%

93%

-3%



88%

89%

+1%



97%

97%

0%



97%

90%

-7%



93%

88%

-5%



66%

50%

-16%



84%

94%

+10%



71%

68%

-3%



99%

83%

-16%



-

87%

-



93%

86%

-7%

12

3.2.2. A kerületi szintű teljesítmények feladatonkénti elemzése

1. feladat

Az 1. számú feladat megoldásakor tárgyképek megfigyelése, majd emlékezet után a látottak jelölése áthúzással volt a feladat. Az ilyen típusú feladatok megoldása az emlékezet, a rövid távú vizuális memória, a figyelem, a megfigyelőképesség, a megértés kellő szintű fejlettségét igényli. Mind a rövid távú memória, mind a hosszú távú memória fejlesztésére szükség van, valamint egyaránt fontos a verbális és vizuális memória fejlesztése. A hosszú távú memóriában tárolódnak a megtanult dolgok. A rövid távú memória a pillanatnyi gyors emlékezés. A gyermeknek észben kell tartania az ismeretszerzés, ismeretnyújtás folyamatában nyert információkat, adatokat, s azokat fel is kell idéznie adott szituációkban. Máskülönben nem lesz eredményes az ismeretek elsajátítása, illetve a tanulás (pl. szövegek tartalma, memoriterek megtanulása). A kerületi átlagteljesítmény: 97% A teljesítmény jellemzője: kiemelkedő Az intézményi átlagteljesítmények 89% – 99% közötti eredményt mutatnak. A kerületi átlagteljesítményen és a kerületi átlagteljesítmény felett teljesítő intézmények kódszáma: 01, 02, 03, 04, 05, 09, 11, 12, 13, 18, 20. A kerületi átlagteljesítmény alatt teljesítő intézmények kódszáma: 07, 08, 10, 14, 16, 17, 21. Fejlesztési javaslat: Az emlékezet, a figyelem, a megfigyelőképesség fejlesztése hasonló, az adott életkorhoz igazodó feladatokkal.

2. feladat

A 2. számú feladat megoldásakor tárgyképek közül megadott szempont szerinti válogatás, jelölése megadott utasítás szerint volt a feladat. Az ilyen típusú feladatok eredményes megoldásához a gondolkodás, bizonyos gondolkodási műveletek, a válogató, osztályozó és rendszerező képesség, a lényegkiemelő képesség, az absztraháló és konkretizáló képesség, a részkészségek közül a logika (nem-faj viszonyok felismerése, a dolgok tulajdonságainak a felismerése), az életkornak megfelelő hosszú távú emlékezet, a megértés kellő szintű fejlettségére van szükség az eredményes tanuláshoz. A kerületi átlagteljesítmény: 95% A teljesítmény jellemzője: jó Az intézményi átlagteljesítmények: 92% – 99% közötti eredményt mutatnak.

13

A kerületi átlagteljesítményen és a kerületi átlag felett teljesítő intézmények kódszáma: 02, 03, 04, 09, 12, 13, 16, 17, 18, 20. A kerületi átlagteljesítmény alatt teljesítő intézmények kódszáma: 01, 05, 07, 08, 10, 11, 14, 21. Fejlesztési javaslat: A gondolkodás fejlesztése a gondolkodási műveletek alkalmazásán keresztül történjen a fejlesztési folyamatban, illetve az egyéni fejlesztés során.

3. feladat

A 3. számú feladat megoldásakor pontok összekötése megadott minta szerint volt a feladat. Az ilyen típusú feladatok a figyelem, a vizuális figyelem, a megfigyelőképesség, a megértés, a finommozgás, a forma- és irányérzékelés életkornak megfelelő szintű fejlettségére van szükség. A vizuális figyelem, a vizuális észlelés fejlesztése igen összetett. A szem-kéz koordinációjának a fejlettsége, a vizuális megfigyelő és elemző készség fejlettsége komoly szerepet tölt be a tanulási folyamatban. A vizuális figyelem, az auditív és motoros figyelemre is szükség van. A három percepciós terület összekapcsolódása meghatározó szerepet tölt be a tanulásban. Mivel megfelelő, de gyengébb irányultságú az elért eredmény ill. abban az öt intézményben, ahol a kerületi átlag alatti a tanulók teljesítménye, kiemelt figyelmet kell fordítani a fejlesztésre a fentiek miatt. A kerületi átlagteljesítmény: 82% A teljesítmény jellemzője: megfelelő, de gyengébb irányultságú Az intézményi átlagteljesítmények 43% – 97% közötti eredményt mutatnak. A kerületi átlagteljesítményen és a kerületi átlagteljesítmény felett teljesítő intézmények kódszáma: 03, 05, 07, 08, 09, 11, 12, 13, 14, 17, 18, 20, 21. A kerületi átlagteljesítmény alatt teljesítő intézmények kódszáma: 01, 02, 04, 10, 16. Fejlesztési javaslat: A fenti feladattípus rendszeres beiktatása az egyéni fejlesztés folyamatába indokolt.

4. feladat

A 4. számú feladat megoldásakor szóoszlopban megadott szavak megkeresése, jelölésük aláhúzással volt a feladat. Az ilyen típusú feladatok eredményes megoldásához a gondolkodás, a megfigyelés, a megértés és a formaérzékelés, a rövid távú vizuális memória kellő szintű fejlettségére van szükség. A gondolkodási műveletek közül az összehasonlításdifferenciálás szerepe jelentős a feladatmegoldás során; fontos, hogy bizonyos feltételeknek

14

eleget tevő elemek kiválasztására képesek legyenek a gyerekek. Az azonosságok és különbözőségek észrevétele segíti a lényeges vonások kiemelését, az általánosítást. A kerületi átlagteljesítmény: 92% A teljesítmény jellemzője: jó Az intézményi átlagteljesítmények 83% – 98% közötti eredményt mutatnak. A kerületi átlagteljesítményen és a kerületi átlagteljesítmény felett teljesítő intézmények kódszáma: 01, 09, 10, 12, 14, 16, 17, 18. A kerületi átlagteljesítmény alatt teljesítő intézmények kódszáma: 02, 03, 04, 05, 07, 08, 11, 13, 20, 21. Fejlesztési javaslat: A gondolkodás fejlesztése hasonló, az adott életkorhoz igazodó feladatokkal.

5. feladat

Az 5. feladat megoldásakor irányok szerinti színezés megadott színekkel volt a feladat. A feladat eredményes megoldásához a gondolkodás, a figyelem, az irányérzékelés, a színérzékelés, a megértés, a megfigyelőképesség, a megértés és a relációs szókincs kritériumoknak megfelelő szintű fejlettségére van szükség. Ezek fejletlensége, a kialakulatlan lateralitás komoly nehézséget jelent az olvasás és írás megtanulásában, az ismeretanyag elsajátításában, a tanulási technikák alakulásában. A kerületi átlagteljesítmény: 99% A teljesítmény jellemzője: kiemelkedő Az intézményi átlagteljesítmények 97% – 100% közötti eredményt mutatnak. A kerületi átlagteljesítményen és a kerületi átlagteljesítmény felett teljesítő intézmények kódszáma: 01, 03, 05, 07, 09, 10, 11, 12, 14, 17, 18, 20. A kerületi átlagteljesítmény alatt teljesítő intézmények kódszáma: 02, 04, 08, 13, 16, 21. Fejlesztési javaslat: Az elért eredmények biztosítása hasonló, az adott életkornak megfelelő feladatokkal (a gondolkodás, a figyelem, az irányérzékelés, a relációs szókincs, a megfigyelőképesség fejlesztése).

6. feladat

A 6. feladat megoldásakor azonos alakú elemek felismerése, bekarikázása adott színnel volt a feladat. Az ilyen típusú feladatok a gondolkodás, bizonyos gondolkodási műveletek, a figyelem, a megfigyelőképesség, az emlékezet, a rövid távú vizuális emlékezet, a

15

formaérzékelés életkornak megfelelő szintű fejlettségét igénylik. Ezek hiánya, fejletlensége tanulási és magatartási problémákban is megnyilvánulhat. A kerületi átlagteljesítmény: 93% A teljesítmény jellemzője: jó Az intézményi átlagteljesítmények 87% – 99% közötti eredményt mutatnak. A kerületi átlagteljesítményen és a kerületi átlagteljesítmény felett teljesítő intézmények kódszáma: 01, 02, 04, 07, 09, 10, 11, 12, 13, 17, 20. A kerületi átlagteljesítmény alatt teljesítő intézmények kódszáma: 03, 05, 08, 14, 16, 18, 21. Fejlesztési javaslat: Az elért eredmények biztosítása hasonló, az adott életkornak megfelelő feladatokkal (a gondolkodás, az emlékezet, a rövid távú vizuális emlékezet, a formaérzékelés, a figyelem fejlesztése).

7. feladat

A 7. számú feladat megoldása során adott tárgyképek jelölése volt a feladat hallás utáni emlékezet alapján. Az ilyen típusú feladatok megoldása az emlékezet, a rövid távú verbális emlékezet, a figyelem, a megfigyelőképesség, a gondolkodás és a megértés az életkornak megfelelő szintű fejlettségét igénylik. Mindezek kellő szintű fejlettségének, az emlékezet és a rövid távú verbális emlékezet életkori kritériumoknak megfelelő szintű fejlettségének kiemelt szerepe van az olvasástanulás folyamatában, az olvasási technika, a szövegértés alakulásában, fejlődésében. Ezek hiányosságai szövegértési problémához vezethetnek. Ennek hatásai megnyilvánulnak az egész tanulási folyamatban, a tanulás eredményességében. A kerületi átlagteljesítmény: 89% A teljesítmény jellemzője: jó Az intézményi átlagteljesítmények 78% – 94% közötti eredményt mutatnak. A kerületi átlagteljesítményen és a kerületi átlagteljesítmény felett teljesítő intézmények kódszáma: 03, 04, 05, 07, 12, 13, 16, 17, 20. A kerületi átlagteljesítmény alatt teljesítő intézmények kódszáma: 01, 02, 08, 09, 10, 11, 14, 18, 21. Fejlesztési javaslat: Az emlékezet, a rövid távú verbális emlékezet, a figyelem, a megfigyelőképesség, a gondolkodás fejlesztése hasonló feladatokkal. A fenti feladattípus beiktatása a tanítási-tanulási folyamatba, az egyénre szabott fejlesztés folyamatába indokolt.

16

8. feladat

A 8. számú feladat megoldása során tárgykép párok közül az adott hangot tartalmazó tárgykép kiválasztása, jelölése, valamint szavakban betűk pótlása volt a feladat. Az ilyen típusú feladatok megoldása során a gondolkodás, a megértés, a figyelem, a hallásfigyelem, a hallásészlelés életkornak megfelelő szintű fejlettségére van szükség. A beszédhanghallás fejlettségének meghatározó szerepe van az olvasás és helyesírás tanulásában, fejlődése az életkorral párhuzamosan történik. Bár az iskola bevezető szakaszába járó gyermekek nagy többsége megkülönbözteti a beszédhangokat, de a részlegesen fejlett beszédhanghallás rejtve maradhat, a problémák a későbbi tanulmányok során jelentkeznek. A bizonytalan beszédhanghallás, valamint a beszédhangok megkülönböztetésének a hiánya tanulási zavarok kialakulásához vezet. A pontos beszédhanghallás esetén képes a gyermek a szóból a hangok kihallására, a zöngés-zöngétlen hangok differenciálására. A kerületi átlagteljesítmény: 97% A teljesítmény jellemzője: kiemelkedő Az intézményi átlagteljesítmények 95% – 99% közötti eredményt mutatnak. A kerületi átlagteljesítményen és a kerületi átlagteljesítmény felett teljesítő intézmények kódszáma: 01, 02, 04, 05, 07, 08, 10, 11, 14, 17, 18, 20, 21. A kerületi átlagteljesítmény alatt teljesítő intézmények kódszáma: 03, 09, 12, 13, 16. Fejlesztési javaslat: A figyelem, a hallásfigyelem, a hallásészlelés a gondolkodás fejlesztésére, hasonló feladatok rendszeres beiktatására kiemelt figyelmet kell fordítani tanórákon, fejlesztő foglalkozásokon.

9. feladat

A 9. számú feladat megoldása során tárgyképek kiválasztása, jelölésük megadott szempontok szerint; tárgyképek számlálása, mennyiségek összehasonlítása, jelölése volt a feladat. Az ilyen típusú feladatok megoldásához a gondolkodás, a nem-faj viszonyok felismerése, bizonyos gondolkodási műveletek, a lényegkiemelő képesség, az absztraháló és konkretizáló képesség,

az

összehasonlítás,

azonosítás,

megkülönböztetés

képessége,

a

mennyiségviszonyok felismerése, az emlékezet, a megfigyelőképesség, a figyelem, a relációs szókincs életkornak megfelelő szintű fejlettsége az eredményes feladatmegoldás feltétele. Azoknál a gyerekeknél, akiknél ezek nem az életkornak megfelelő szintű fejlettséget mutatnak, komoly nehézségeik lehetnek a tanulás során. A relációs szókincs elsajátításának folyamata sem fejeződött be valamennyi gyermeknél. Ezekre a gyerekekre külön figyelmet kell fordítani az egyéni fejlesztés során, mert sok esetben nem a tárgyi tudás, hanem a relációs 17

szókincs hiányosságai miatt vannak, lesznek nehézségeik. Az első két évfolyamon elszenvedett kudarcok okozta elmaradások később már alig behozhatók. A kerületi átlagteljesítmény: 90% A teljesítmény jellemzője: jó Az intézményi átlagteljesítmények 81% – 99% közötti eredményt mutatnak. A kerületi átlagteljesítményen és a kerületi átlagteljesítmény felett teljesítő intézmények kódszáma: 01, 03, 07, 09, 11, 12, 14, 16, 17, 18, 20, 21. A kerületi átlagteljesítmény alatt teljesítő intézmények kódszáma: 02, 04, 05, 08, 10, 13. Fejlesztési javaslat: A gondolkodás fejlesztése a gondolkodási műveletek következetes alkalmazásával történjék, valamint a relációs szókincs fejlesztése kapjon nagyobb figyelmet az egyéni fejlesztés folyamatában.

10. feladat

A 10. számú feladat megoldása során az egyforma tárgyképekhez megadott jelek írása volt a feladat. Az ilyen típusú feladat eredményes megoldása a gondolkodás, az emlékezet, a figyelem, a megfigyelőképesség, a megértés, a formaérzékelés az adott életkornak megfelelő szintű fejlettségét feltételezi. A fenti feladattípus képet ad többek között a gondolkodás fejlettségéről, az egyszerű analógia felismerésében, az absztraháló és konkretizáló képesség fejlettségéről,

az

összehasonlítás,

azonosítás,

megkülönböztetés

képességéről,

a

megfigyelőképesség fejlettségéről. Az elért eredmény megfelelő szintje fejlesztést igényel, mert a fentiekben felsorolt képességeknek, részkészségeknek jelentős szerepük van a matematikai gondolkodás fejlesztésében, az anyanyelvi kultúrák alakulásában, fejlődésében. A kerületi átlagteljesítményt befolyásolta az, hogy a 02, 05, 11, 20 kódszámú iskolákban nem minden tanító mondta el az utasításokat, ezért a tanulók csak a feladat felét oldották meg. A kerületi átlagteljesítmény: 88% A teljesítmény jellemzője: megfelelő Az intézményi átlagteljesítmények 71% – 96% közötti eredményt mutatnak. A kerületi átlagteljesítményen és a kerületi átlagteljesítmény felett teljesítő intézmények kódszáma: 01, 03, 04, 07, 08, 09, 10, 12, 16, 18. A kerületi átlagteljesítmény alatt teljesítő intézmények kódszáma: 02, 05, 11, 13, 14, 17, 20, 21. Fejlesztési javaslat: Az adott életkornak megfelelő szintű játékos feladatmegoldások beiktatása. 18

11. feladat

A 11. számú feladat megoldásakor hiányos rajz kiegészítése megadott minta szerint volt a feladat. A fenti típusú feladatok megoldásához a gondolkodás, az emlékezet, a megfigyelőképesség, a formaérzékelés, a megértés kritériumoknak megfelelő szintű fejlettségére van szükség. A gondolkodás fejlettségéről, a gondolkodási műveletek közül főleg az analízis – szintézis, az összehasonlítás fejlettségéről, az egyszerű problémahelyzetek felismerésének, megoldásának szintjéről, a kreativitásról ad képet a teljesítmény. A vizuális észlelésről, az alak felismerésének képességéről is információt ad. A szem-kéz koordinációs képesség fejlettségére is szükség van, mert az befolyásolja, hogy a gyermek képes-e formautánzásra, lekövetésre, valamint, hogy a perifériás látás elég fejlett-e ahhoz, hogy a mintát képes legyen utánozni. Ez a reprodukáló képesség fejlettségétől is függ. Ennek hiányossága idegrendszeri éretlenséget feltételez, amely nehézségeket okozhat az iskolai tanulmányokban. A kerületi átlagteljesítmény: 50% A teljesítmény jellemzője: igen gyenge Az intézményi átlagteljesítmények 36% – 69% közötti eredményt mutatnak. A kerületi átlagteljesítményen és a kerületi átlagteljesítmény felett teljesítő intézmények kódszáma: 02, 03, 05, 07, 08, 09, 13, 14, 16, 18, 20, 21. A kerületi átlagteljesítmény alatt teljesítő intézmények kódszáma: 01, 04, 10, 11, 12, 17. Fejlesztési

javaslat:

A

gondolkodás,

analízis-szintézis,

az

összehasonlítás,

problémamegoldás, az emlékezet, a megfigyelőképesség és a formaérzékelés fejlesztése indokolt, de fejleszteni kell a szem-kéz koordinációs képességet és a vizuális észlelést is. Erre, az elért igen gyenge teljesítményeket figyelembe véve nagy hangsúlyt, kiemelt figyelmet kell fordítani a fejlesztés folyamatában.

12. feladat

A 12. számú feladat megoldásakor vonalvezetés tárgyképek között volt a feladat. A gondolkodás, a figyelem, a finommozgás, az irányérzékelés, a megértés fejlettségére van szükség a fenti típusú feladatok megoldásához. A gondolkodás, a problémahelyzet felismerésének, a probléma megoldásnak, a kreativitásnak a fejlettségét mutatja, valamint a finommozgás, az irányérzékelés és a vizuális figyelem fejlettségi szintjét is. A vonalvezetés minőségét nagy mértékben meghatározza a gyermek iránykövetési képességének fejlettsége. Az iránykövetésre, irányváltoztatásra való képesség 9-10 éves kor körül érik be. Fejlesztése sokszínűen valósulhat meg (pl.: utánzással, térben, síkban történő másolással, lekövetéssel és 19

önálló kivitelezéssel). A sikeres matematikai és anyanyelvi tanulmányokhoz a fentiek nélkülözhetetlen feltételek. Megállapítható, hogy a legtöbb iskola kimagasló, ill. jó eredményt, néhány pedig megfelelő eredményt ért el a feladatmegoldás során. A kerületi átlagteljesítmény: 94% A teljesítmény jellemzője: jó Az intézményi átlagteljesítmények 84% – 99% közötti eredményt mutatnak. A kerületi átlagteljesítményen és a kerületi átlagteljesítmény felett teljesítő intézmények kódszáma: 02, 03, 04, 05, 08, 09, 11, 12, 14, 18, 20, 21. A kerületi átlagteljesítmény alatt teljesítő intézmények kódszáma: 01, 07, 10, 13, 16, 17. Fejlesztési javaslat: A fentiekben felsorolt részkészségek és képességek fejlesztése érdekében célszerű rendszeresen alkalmazni ezt a gyermekek által is igen kedvelt feladattípust.

13. feladat

A 13. számú feladat megoldása során ritmikus soralkotás – megkezdett sorozatok folytatása volt a feladat. Az ilyen típusú feladatok megoldásakor a figyelem, a megfigyelőképesség, a gondolkodás, az emlékezet (vizuális memória), a megértés, a finommozgás életkornak megfelelő szintű fejlettségére van szükség. A sorjátékokon, majd a konkrét manipulatív tevékenységeken át vezet az út az absztrakció felé, hogy az egyre gyarapodó elemszámú sorban is meg tudja határozni a tanuló az első, az utolsó, a középső és az utolsó előtti elemeket, betűket, szavakat, képessé válva a helyes haladási irányban történő munkavégzésre és sorváltásra. A szem – kéz koordinációs képesség fejlettsége befolyásolja, hogy a gyermek képes-e formautánzásra, lekövetésre, a vonalközbe való írásra, kezének irányítására. Az, hogy a látott mintát képes legyen utánozni, reprodukáló képességének fejlettségére is szükség van. Ha fentiekben hiányosságai vannak a gyermeknek, tanulási nehézségek kialakulását, illetve meglétét jelezhetik. Az elért igen gyenge teljesítmények miatt az egyéni fejlesztés során kiemelt figyelmet kell fordítani a fejlesztésre. A kerületi átlagteljesítmény: 68% A teljesítmény jellemzője: igen gyenge Az intézményi átlagteljesítmények 43% – 79% közötti eredményt mutatnak. A kerületi átlagteljesítményen és a kerületi átlagteljesítmény felett teljesítő intézmények kódszáma: 03, 05, 11, 12, 14, 16, 17, 18. A kerületi átlagteljesítmény alatt teljesítő intézmények kódszáma: 01, 02, 04, 07, 08, 09, 10, 13, 20, 21.

20

Fejlesztési javaslat: A figyelem, a megfigyelőképesség, a vizuális észlelés, a vizuális memória, a gondolkodás és finommozgás fejlesztése játékos feladatok rendszeres tervezésével, megvalósításával érhető el. A fejlesztési folyamatban rendszeresen kell megoldatni hasonló feladatokat. Figyelembe kell venni az egyéni fejlettségi szintet, az életkori jellemzőket (játékoktól az absztrakcióig). 14. feladat

A 14. számú feladat megoldása során alak – háttér felfogás, azonos formák jelölése megadott színnel volt a feladat. Az ilyen típusú feladatok megoldása során a figyelem, a megfigyelőképesség, a gondolkodás, az emlékezet, a finommozgás, a formaérzékelés és a színérzékelés életkornak megfelelő szintű fejlettségére van szükség. Az alakállandóság fejlettsége és az alak – háttér felfogás fejlettsége kiemelt jelentőségű. A sokféle forma karakterjegyeinek ismeretének szintje és az alak – háttér megkülönböztetésének képessége komoly szerepet tölt be az iskolai tanulás eredményességében. A vizuális észlelés fejlettsége, a vizuális megfigyelő- és elemzőképesség fejlesztése során figyelmet kell fordítani az alak – háttér megkülönböztetési nehézségekre is Ha a gyermek nem tudja az alakot a háttérből kiemelni nem képes a fontos információ, a lényeges jegy kiválasztására. E képesség hiánya esetén figyelmét elvonja a háttér. A fentiekben felsoroltak életkornak megfelelő szintű fejlettségére tehát azért van szükség, mert a gyermekek az alapos megfigyelés után képessé válnak arra, hogy emlékezzenek a látottakra és képesek legyenek részekből kirakni az egészet, forma szerint azonosítani egyes elemeket. A kerületi átlagteljesítmény: 83% A teljesítmény jellemzője: megfelelő, de gyengébb irányultságú Az intézményi átlagteljesítmények 71% – 95% közötti eredményt mutatnak. A kerületi átlagteljesítményen és a kerületi átlagteljesítmény felett teljesítő intézmények kódszáma: 07, 09, 11, 12, 13, 14, 16, 17. A kerületi átlagteljesítmény alatt teljesítő intézmények kódszáma: 01, 02, 03, 04, 05, 08, 10, 18, 20, 21. Fejlesztési javaslat: A vizuális észlelés, a gondolkodás, az emlékezet életkori sajátosságokat figyelembe vevő folyamatos fejlesztése célszerű az egyéni fejlesztés folyamatában.

15. feladat

A 15. számú feladat megoldása során az adott számokhoz tartozó betűk felismerése, hibák jelölése megadott szempont szerint volt a feladat. Az ilyen típusú feladatok megoldásához a gondolkodás, az emlékezet, a megfigyelőképesség, a figyelem, a formaérzékelés megfelelő 21

szintű fejlettségére van szükség. A vizuális memória és az alakállandóság fejlesztésére is lehetőséget teremt ennek a feladattípusnak az eredményes megoldása. Ennek során fejlődik a gyermekek vizuális megfigyelő- és elemzőképessége, valamint az algoritmikus gondolkodás, az összehasonítás, azonosítás, megkülönböztetés képessége. A kerületi átlagteljesítmény: 87% A teljesítmény jellemzője: megfelelő Az intézményi átlagteljesítmények 72% – 99% közötti eredményt mutatnak. A kerületi átlagteljesítményen és a kerületi átlagteljesítmény felett teljesítő intézmények kódszáma: 01, 07, 09, 10, 12, 16, 18, 20, 21. A kerületi átlagteljesítmény alatt teljesítő intézmények kódszáma: 02, 03, 04, 05, 08, 11, 13, 14, 17. Fejlesztési javaslat: A figyelem, a megfigyelőképesség fejlesztése hasonló, az adott életkornak megfelelő szintű feladatokkal.

16. feladat A 16. számú feladat megoldása során összetartozó tárgyképek csoportosítása, jelölésük megadott szempont szerint volt a feladat. Az ilyen típusú feladatok megoldásakor az emlékezet, a gondolkodás, a figyelem, a finommozgás, a megértés megfelelő szintű fejlettségére van szükség. Az életkornak megfelelő hosszú távú emlékezet meglétére azért van szükség, hogy a meglévő ismereteiket fel tudják idézni, erre már a iskolai tanulás kezdetétől és mindvégig a tanulási folyamatban szükség lesz. A gondolkodás fejlettségére utal e feladattípusok megoldása során az egyes gondolkodási műveletek fejlettségi szintje, az egész – rész viszonyok felismerése, nem – faj viszonyok felismerése, a válogató és rendszerező képesség fejlettsége. A figyelem fejlettsége a koncentrált feladatvégzéshez szükséges. A finommozgás kellő szintű fejlettségéről a vonalvezetés minősége ad képet. A kerületi átlagteljesítmény: 86% A teljesítmény jellemzője: megfelelő Az intézményi átlagteljesítmények 72% – 100% közötti eredményt mutatnak. A kerületi átlagteljesítményen és a kerületi átlagteljesítmény felett teljesítő intézmények kódszáma: 01, 03, 05, 08, 11, 12, 16, 20, 21. A kerületi átlagteljesítmény alatt teljesítő intézmények kódszáma: 02, 04, 07, 09, 10, 13, 14, 17, 18. Fejlesztési javaslat: A meglévő ismeretek rendszeres felidézése, majd folyamatos bővítésük, a hosszú távú emlékezet fejlesztése a tanulás hatékonyságának biztosítása érdekében az adott életkornak megfelelően. 22

3.3. A méréssel feltárt teljesítmények intézményenkénti elemzése

A teljesítmények intézményenkénti elemzését valamennyi, mérésben résztvevő iskolához, tanulócsoportonkénti bontásban, táblázatokba rendezve, eljuttatjuk a kerületi összegzéssel együtt. Ez a konkrét tanulócsoportra vonatkoztatva az alábbiakat tartalmazza: - az egyéni teljesítményeket feladatonként, - az egyéni összteljesítményt (pontok, %), - a tanulócsoport feladatonkénti teljesítményét (%), - az átlagteljesítményt(%), - a nemek átlagát (%), - a maximum és minimum teljesítményeket (%), - a teljesítményeloszlást százalékpontban, amelyből leolvasható a feladatlapon elért százalékos eredmény a tanulói létszámokkal bemutatva. A fentiekben felsoroltakhoz készült egy rövid összegzés, amely az alábbiakat tartalmazza: - az iskola kódja, - az osztály kódja, - a mérésben résztvevők száma, - a teljesítmény jellemzője, - eredményesen megoldott feladatok, - kiemelkedő feladatmegoldás, - gyengébben megoldott feladatok, - fejlesztendő javaslatok. A mérésanyag olyan feladatokat tartalmaz, amely ráépül az első osztályban elvégzett bemeneti mérési anyagra, de az adott életkor jellemzőinek figyelembe vételével. Ezek eredményes megoldása elvárható, kritérium-orientált értékelés. Az intézményekhez így eljuttatott összegzések segítséget nyújthatnak a további, az adott életkorhoz, illetve az egyénhez igazított hosszú, aprólékos fejlesztési folyamathoz, amely a bevezető, illetve kezdő szakaszban tanuló gyerekek egyéni fejlesztését hivatott szolgálni. Ehhez nyújtottak, és nyújtanak segítséget azok a szakmai programok, tanfolyamok, szakmai műhelyek, bemutatóórák, módszertani segédanyagok, amelyekkel folyamatosan segítjük a tanító és fejlesztőpedagógus kollégákat.

23

4. Összegző megállapítások és javaslatok 4.1. Összegzés

Az alapkészségek megfelelő szintű elsajátíttatása az alsó tagozat (a bevezető és kezdő szakasz) feladata, amelyhez az iskolának kötelessége minden tanulónak egyenlő esélyt biztosítani. Az iskolakezdéskor az a jelentős különbség, ami a gyerekek fejlettségében tapasztalható, nem korrigálható, csökkenthető rövid idő alatt. Az utóbbi években egyre inkább megfigyelhető, hogy még a második osztályban is szükség van a hátránnyal induló, több területen elmaradást mutató, az eltérő képességű tanulókkal való differenciált foglalkozásra, a tanuláshoz nélkülözhetetlen fontos képességek fejlesztését szolgáló módszerek, eljárások, programok megvalósítására, mert az alapkészségeket csak megfelelően fejlett képességek birtokában lehet elsajátítani. Összehangolt, minőségi pedagógiai tevékenységre van szükség a hatékony, komplex fejlesztés érdekében. A fejlesztés komplexitása egyfelől nyilvánuljon meg abban, hogy a tanuláshoz szükséges képességek minden területére terjedjen ki a fejlesztés, másfelől abban is, hogy egy adott képesség célzott fejlesztése közben egy másik képesség is aktivizálódjon. Fontos, hogy a fejlesztő tevékenység során alakuljon a tanulás iránti pozitív attitűd. Mindez járuljon hozzá a kulcskompetenciák kialakulásához, fejlődéséhez. Elismerésre méltó az, hogy a Fenntartó kiemelt jelentőségűnek tartja a bevezető szakaszban végzett diagnosztikus méréseket, amelynek összetevői azok a területek, amelyek fejlettsége meghatározó szerepet töltenek be az eredményes iskolai tanulmányokban. A mérési tapasztalatok alapján megállapítható, hogy az újbudai gyerekek többsége rendelkezik a kritériumoknak megfelelő szintű fejlettséggel, amely megléte nélkülözhetetlen a tanuláshoz. Azokban a feladattípusokban, ahol tárgyképek megfigyelése, majd emlékezet után a látottak jelölése áthúzással, a tárgyképek közül megadott szempont szerinti válogatás, jelölése megadott utasítás szerint, a szóoszlopban megadott szavak megkeresése, jelölésük aláhúzással, az irányok szerinti színezés megadott színekkel, az azonos alakú elemek felismerése, bekarikázása adott színnel, a tárgyképpárok közül az adott hangot tartalmazó tárgykép kiválasztása, jelölése; szavakban betűk pótlása, a tárgyképek kiválasztása, jelölésük megadott szempont szerint; tárgyképek számlálása, mennyiségek összehasonlítása, jelölése, a vonalvezetés tárgyképek között volt a feladat, ott az emlékezet, a rövid távú vizuális memória, a hallásészlelés, a hallásfigyelem, a gondolkodás, a figyelem, a megfigyelőképesség, a relációs szókincs, a szín-, forma- és irányérzékelés, a megértés kellő szintű fejlettsége megmutatkozott.

24

Azokban a feladattípusokban, ahol a pontok összekötése megadott minták szerint, az adott tárgyképek jelölése hallás utáni emlékezet alapján, az egyforma tárgyképekhez megadott jelek írása, a hiányos rajz kiegészítése megadott minta szerint, a ritmikus soralkotás, megkezdett sorozatok folytatása, az alak-háttér felfogás, azonos formák jelölése adott színnel, az adott számokhoz tartozó betűk felismerése, hibák jelölése bekarikázással, az összetartozó tárgyképek csoportosítása, jelölésük megadott szempont szerint volt a feladat több hiányosság, bizonytalanság tapasztalható a tanulói teljesítményekben. A figyelem, a vizuális figyelem, a megfigyelőképesség, az emlékezet, a vizuális észlelés, a rövid távú verbális memória, a gondolkodás, a forma- és irányérzékelés, a megértés fejlesztése hasonló feladattípusok beiktatásával célszerű és indokolt. Természetesen a felsorolt hiányosságok érdekében is tudatosabb fejlesztőmunkára van szükség annak érdekében, hogy az iskolai tanulmányokban kevesebb kudarccal, nehézséggel vegyék az akadályokat az érintett gyermekek. Köszönet illeti a Fenntartót azért, mert az előző tanévekben támogatták olyan továbbképzéseknek a megszervezését, megvalósítását, amelyek az egyéni fejlesztést, a felzárkóztatást, a tehetséggondozást, a differenciált fejlesztést, hatékonyan szolgálhatják, szolgálják, illetve azokat, amelyeken a kooperációra épülő oktatási módszerek gyakorlati alkalmazását dolgozták fel. 4.2. Javaslatok, tennivalók a mérési eredmények hasznosítása céljából 4.2.1. A Fenntartó számára

- A tudatos, tervszerű, folyamatos fejlesztés végzéséhez javasoljuk a további években is az 1. osztályosok bemeneti mérését és az erre épülő, az életkorhoz igazodó követő mérést 2. osztályos korosztályban. - Az intézmények pedagógiai tevékenységének értékelésénél a hozzáadott érték figyelembe vételét és annak elismerését javasoljuk. 4.2.2. Az Újbudai Pedagógiai Intézet számára

-

A

követő

mérés

tapasztalatainak

megismertetése

az

intézmények

vezetőivel,

szakembereivel. - A jövőben is kapjon kiemelt figyelmet a szakszolgálatokkal való szakmai együttműködés erősítése. 25

- A szakemberek (tanítók, fejlesztőpedagógusok, napközis nevelők) tudatosabb, hatékonyabb fejlesztő munkáját segítő továbbképzések, szakmai műhelyek, bemutatóórák folyamatos szervezése a jövőben is, amelyek a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek egyéni felzárkóztatásához, valamint a tehetséges gyermekek fejlesztéséhez nyújtanak segítséget. 4.2.3. Az iskolák számára

- A mérés eredményeinek megismerése, a fejlesztést célzó feladatok meghatározása. - Az intézményvezetés kísérje figyelemmel az egyéni fejlesztés helyi gyakorlatát, a mérési tapasztalatok felhasználását. - Az egyéni fejlesztés tervezéséhez, megvalósításához vegyék igénybe az Újbudai Pedagógiai Intézet szolgáltatásait. - Az intézményvezetés a lehetőségek szerint biztosítsa a pedagógusok számára, hogy szakirányú továbbképzéseken vehessenek részt.

Budapest, 2011. szeptember

Borbély Andrea

Varga Sándorné

pedagógiai előadó

pedagógiai előadó

26

A követő mérés eredménye a 2. évfolyamon

Recommend Documents