BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány
A KULTÚRA, MINT GAZDASÁGI FELHAJTÓERŐ
A „PÉCS EURÓPA KULTURÁLIS FŐVÁROSA 2010” PROJEKT ÚTJA ÉS VÁRHATÓ GAZDASÁGI HATÁSAI A VÁROS ÉS A RÉGIÓ ÉLETÉRE
Készítette: Szakonyi Annamária Budapest, 2007
„A kultúra, a művészetek és a kreativitás nem kevésbé fontos, mint a technológia, a kereskedelem és a gazdaság.” (Melina Mercouri, 1983)
2
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék................................................................................................................... 3 Bevezető ............................................................................................................................... 5 Témaválasztás ................................................................................................................ 5 A téma aktualitása .......................................................................................................... 5 Kutatásmódszertan ......................................................................................................... 6 A kutatás célkitűzései..................................................................................................... 7 Köszönetek ..................................................................................................................... 7 I. Európa Kulturális Fővárosa .............................................................................................. 8 I.1. A kultúra .................................................................................................................. 8 I.2. Az EKF története ..................................................................................................... 8 II. Pécs és a régió................................................................................................................ 12 II.1. A dél-dunántúli régió............................................................................................ 12 II.1.1. A régió földrajzi adatai ............................................................................. 12 II.1.2. Demográfiai adatok .................................................................................. 13 II.1.3. Gazdaság................................................................................................... 13 II.1.4. Nemzetközi kapcsolatok........................................................................... 16 II.2. Pécs, a régió központja ......................................................................................... 18 II.2.1. Rövid történelem és gazdaság .................................................................. 18 II.2.2. Kultúra és oktatás ..................................................................................... 19 II.2.3. A kulturális ipar és Pécs ........................................................................... 20 II.2.4. Kulturális fogyasztás és Pécs.................................................................... 21 II.2.5. Pécs és a kulturális turizmus..................................................................... 22 III. Az EKF pályázat Magyarországon .............................................................................. 23 III.1. A magyar kiválasztási folyamat .......................................................................... 23 III.1.1. A 2010-es főváros kiválasztási folyamata............................................... 23 III.1.2. A magyar pályázatok............................................................................... 24 III.1.3. Miért nem Budapest? Miért Pécs? .......................................................... 28 III.2. A határtalan város................................................................................................ 29 III.2.1. A pécsi pályázat ...................................................................................... 29 III.2.2. A pályázat öt pillére ................................................................................ 30 III.2.3. A pályázat európai üzenete ..................................................................... 30 III.2.4. Az öt kulcsprojekt ................................................................................... 31 III.2.5. Felvezető évek......................................................................................... 35 III.3. A pécsi projekt adminisztratív háttere................................................................. 37 III.3.1. Finanszírozás........................................................................................... 37 III.3.2. Az EKF-program irányítási szerkezete ................................................... 39 III.4. A pécsi pályázat kommunikációja....................................................................... 41 III.4.1. Civilek bevonásáért folytatott kommunikáció ........................................ 41 III.4.2. A pályázat megjelenése a sajtóban.......................................................... 44 III.4.3. Helyi és országos kommunikáció............................................................ 45 III.4.4. Közvélemény-kutatás .............................................................................. 48
3
IV. Regionalitás az EKF projektben – A kultúra szerepe a regionális fejlődésben ........... 48 IV.1. A régió – elméleti megközelítés.......................................................................... 48 IV.2. A régiók Magyarországon................................................................................... 50 IV.3. Regionalizmus a pécsi projektben....................................................................... 52 IV.4. A Balkán-projekt és annak társadalmi-politikai jelentősége............................... 54 V. Az EKF keretében létesült együttműködések, kapcsolatok .......................................... 57 V.1. Országon belüli együttműködés ........................................................................... 57 V.2. Nemzetközi kapcsolatok....................................................................................... 58 V.2.1. Városdiplomácia....................................................................................... 58 V.2.2. Nemzetközi szervezetek ........................................................................... 65 V.2.3. UNECC – Egyetemi együttműködés........................................................ 67 VI. Az Európa Kulturális Fővárosa Pécs 2010 program hatásai........................................ 68 VI.1. Gazdasági lehetőségek ........................................................................................ 68 VI.2. Buktatók .............................................................................................................. 73 Összefoglalás...................................................................................................................... 73 Forrásjegyzék ..................................................................................................................... 76 Könyvek ....................................................................................................................... 76 Internetes irodalom....................................................................................................... 77 Nyomtatott sajtó ........................................................................................................... 80 Egyéb források ............................................................................................................. 81 Mellékletek......................................................................................................................... 82 1. sz. melléklet.............................................................................................................. 82 2. sz. melléklet.............................................................................................................. 86 3. sz. melléklet.............................................................................................................. 88 4. sz. melléklet.............................................................................................................. 90 5. sz. melléklet.............................................................................................................. 94 6. sz. melléklet.............................................................................................................. 96 7. sz. melléklet.............................................................................................................. 97 8. sz. melléklet.............................................................................................................. 98 9. sz. melléklet............................................................................................................ 101
4
Bevezető Témaválasztás A témát egy igen egyszerű ok miatt választottam: nem egészen 23 éve itt látott napvilágot egy kislány (méghozzá nem kis kínszenvedést okozva ezzel édesanyjának), aki azóta a nagyvilág törvényszerűségeinek megfelelően átlépte (legalábbis hivatalosan) a felnőtt kor kapuját. Ez a kislány én volnék, s mivel a város – habár már egy jó ideje elkerültem innen – azóta is a szívemhez igen közel áll, úgy döntöttem, hogy a Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010 projektről fogok írni. Ezen kívül a kultúra édesanyám hatására – aki a pécsi egyetem egyik részlegének az igazgatója - régóta részét képezi életemnek, általa az irodalmi, magam részéről pedig a zenei területen. A téma aktualitása A téma aktualitása vitathatatlan. A pécsi vagy pécsi érdekeltségű lapok, televíziók, internetes oldalak, stb. megállás nélkül „Pécs EKF 2010” és hasonló című cikkeket árasztanak magukból. A kormányzás is sokszor találja szemben magát a témával, például a szükséges támogatás mértékének megszavazása esetén. A helyi önkormányzatnál újra és újra napirendre kerülnek olyan témák, melyekben az éppen aktuális építészeti pályázatokról esik szó. Persze az Európai Unió is sokat foglalkozik a témával, nemcsak azért, mert meg kell választani a leendő fővárosokat, de az esetleges anyagi támogatások kérdését is tisztázni kell. Sokat hallhattunk az elmúlt hónapokban a pécsi pályázat körül kialakuló vitákról. 2006 júniusában mondott le a főtanácsadói posztról a pályázat írója, Takáts József. Nem sokkal ezután, 2007 januárjában pedig az Európa Centrum Kht. (a pécsi pályázat egyik fontos szervezete, lásd később az irányítási szerkezetnél) addigi vezetője, Taróssy István is kilépett a program irányításából. A két meghatározó személyiség távozása a projekt előkészületeiből nagy port kavart. Elindultak a feltételezések, hogy a 2010-es évre nem fognak elkészülni a tervezett beruházások. Erről még most is folynak a viták a szakemberek között. A város és a projekt vezetése azonban kétségek nélkül kijelentette, minden a tervek szerint alakul, semmi ok nincs az aggodalomra.
5
Az irányítási szerkezet problémáiról is hallhattunk különböző véleményeket. A túlzottan központosított vezetés, a nagy budapesti befolyás ugyanis (annak ellenére, hogy a projekt részben a decentralizáció gondolatára épült) nagyban megnehezíti a hatékony tervezést és kivitelezést. A civilek megjelenése a pályázatban szintén fontos momentum. Sok ötlettel segíthette a civil lakosság a pályázat alakulását az előkészítés során, ez azonban mostanra, a kivitelezés fázisára már háttérbe szorult. Ennek fenntartása pedig fontos lenne, hiszen végeredményben ők azok, akik a pályázat sikerességéről majd döntenek. Végül, az egyik legfontosabb kérdés a pályázattal kapcsolatban, amely egyre aktuálisabbá válik, a fenntarthatóság: a 2010-es év után a nagy beruházásokat, intézményeket fenn tudja-e majd tartani a város. Erre különösen oda kell figyelni a megvalósítás folyamán, hiszen Pécs nem rendelkezik olyan mértékű anyagi forrásokkal, melyek ezt a problémát könnyedén megoldanák. Kutatásmódszertan A szakdolgozathoz szükséges információ-gyűjtés folyamán több módot és forrást használtam.
Mindenekelőtt
tanulmányoztam
magát
a
pályázatot,
melyből
az
alapinformációkat tudtam meg. Második helyen említeném az interjúkat, beszélgetéseket, melyeket a projektben érintett személyekkel végeztem. Ők pontosabb rálátást biztosítottak a témára, nemcsak a projektről, de a hátteréről is. Tőlük olyan információkat is megtudtam, melyet máshol nem hallhattunk. Az Európa Kulturális Fővárosa pályázathoz kapcsolódó tanulmányokat, esszéket is átnéztem (pl. Palmer jelentés), melyek összességében az EKF programokról nyújtottak átfogó képet. A www.pecs2010.hu honlap sok kiegészítő információval szolgált munkám során. Itt rengeteg cikket is találtam (mind az internetről, mind a nyomtatott sajtóból) a témával kapcsolatban. Több konferencia is megrendezésre került a projekthez kötődően. Ezek anyagai is biztosítottak számomra új ismereteket. Kiemelném „Az EKF projekt hatása a regionális fejlesztésre, különös tekintettel a balkáni régióra” című konferenciát, melyet Pécsett, az MTA Székházban tartottak meg 2007. március 28-án. Ezen én magam is részt vettem, s egy-egy előadót személyesen is megkerestem néhány kérdéssel. 6
Természetesen a kiegészítő információkhoz szükséges irodalmat is tanulmányoztam, lexikonokat, szakkönyveket, stb. A kutatás célkitűzései Dolgozatom célja, hogy átfogó képet biztosítson a pécsi Európa Kulturális Fővárosa pályázatról. Gazdasági-gazdaságdiplomáciai megközelítésből vizsgáltam a projektet, a nemzetközi kapcsolatokat és együttműködéseket kiemelve. Először bemutatom az Európa Kulturális Fővárosa program történetét. Utána röviden beszámolok a dél-dunántúli régióról és Pécsről, hiszen a pályázó város a régiót bevonva készítette el programját, tehát annak is fontos szerep jut majd. Leírom a 2010-es év fővárosainak kiválasztási folyamatát, hogyan kapta Pécs a megtisztelő címet, s kik azok a városok, melyek még szóba kerültek, s szintén viselni fogják a titulust. Említést teszek a pécsi pályázat nemzetközi szempontból fontos elemeiről, a regionalitásról és a Déli Kulturális Övezet ötletéről. Kifejtem a program keretében kialakuló nemzetközi kapcsolatokat és együttműködéseket. Végül röviden vázolom a projekttől várható pozitív és negatív hatásokat is. Köszönetek Ezúton szeretnék egyben köszönetet mondani mindazoknak, akik támogatásukkal segítették munkám előrehaladását. Köszönöm elsősorban édesanyámnak, amiért alapot biztosított a témához, és amiért a könyvek felkutatásában oly sokszor segítségemre volt (és gondolok itt nem csak a mostani dolgozatomhoz szükséges irodalomra). Köszönöm konzulensemnek, dr. Majoros Pálnak, amiért az utolsó pillanatban is elvállalt engem, s hogy segített egy hozzám közel álló, érdekes témát találni. Hálás vagyok az építő kritikáért és az ötletekért, amiket adott, melyekkel még színesebbé tehettem dolgozatom. Köszönöm ezen kívül mindazoknak a projektben érintett személyeknek, akik rendelkezésemre álltak, s elvállalták, hogy interjút készítsek velük. Köszönöm tehát dr. Kunszt Mártának, a pécsi Kulturális Bizottság elnökének; Pavlovics Attilának, a pécsi önkormányzat kulturális referensének; dr. Komlódiné Pozsgai Gyöngyinek, a Pécsi Tudományegyetem Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya vezetőjének; Szalay Tamásnak, az EKF regionális és nemzetközi kapcsolatainak koordinátorának valamint Takács József pályázatírónak.
7
I. Európa Kulturális Fővárosa I.1. A kultúra A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint a kultúra szó jelentése: „az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi értékek összessége. A művelődésnek valamely területe, ill. vmely korszakban, vmely népnél való megnyilvánulása.” A Britannica Hungarica szerint a kultúra „az emberi ismeret, meggyőződés és magatartás összefüggő elemeiből kialakuló rendszer. […] Magában foglalja a nyelvet, a különféle eszméket, hiedelmeket, szokásokat, tabukat, szabályokat, kódokat, intézményeket, eszközöket, technikákat, művészeti alkotásokat, rituálékat, szertartásokat, valamint egyéb kapcsolódó elemeket.” A kultúra „komplex, […] tanult […] viselkedésforma, nem […] örökletes adottság. […] A kultúra egy csoportjelenség, nem egyéni tulajdonság, […] sokan osztoznak rajta.”1 I.2. Az EKF története Az Európa Kulturális Városa címet 1985. június 13-án indította útjára a Miniszterek Tanácsa Melina Mercouri akkori görög kulturális miniszter kezdeményezésére. Ennek elsődleges célja az volt, hogy az európai embereket minél közelebb hozza egymáshoz, egymás kultúrájához. A kezdeményezés segít a kulturális sokféleség és a kulturális örökség megőrzésében. A kultúrán keresztül a népek közelebb kerülhetnek egymáshoz, jobban megismerhetik egymás történelmét, értékeit, szokásait. Európa Kulturális Városait 2004-ig választották, kormányközi alapon. A tagállamok maguk nevezték ki a várost, melynek a címet adták. Az Európai Bizottság pedig támogatást nyújtott a címet elnyert településeknek. Az elnevezést az Európai Parlament és a Miniszterek Tanácsa 1999. május 25-i döntésében (1419/1999 sz. EK határozat2) Európa Kulturális Fővárosára változtatta. Így emelték közösségi szintre a programot. Ez a határozat a 2005-2019 közötti kiválasztási folyamatot és feltételeket is meghatározta. A döntés több célt is megfogalmaz, melyek a következők: 1
Trócsányi András, Tóth József: A magyarság kulturális földrajza II. Pécs, Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, 2002. 29-30. pp. 2 Lásd: 1. sz. melléklet 8
„Az európai kultúrák gazdagságának, sokféleségének és közös jegyeinek hangsúlyozása, valamint egymás jobb megismerésének ösztönzése, nevezetesen: •
azon közös európai művészeti mozgalmak és stílusok előtérbe helyezése, amelyek létrejöttében a város kiemelkedő szerepet játszott vagy jelentős mértékben hozzájárult;
•
segítségnyújtás azon események megrendezéséhez, amelyekbe a tagállamok más városainak a kultúra területén tevékenykedő személyiségei is bevonhatók, és amelyek tartós kulturális együttműködésre vezethetnek, illetve az Európai Unión belüli ilyen jellegű mozgalmak támogatása;
•
az alkotómunka támogatása és fejlesztése;
•
a lakosság minél nagyobb hányadának mozgósítása és minél szélesebb körű részvételének biztosítása;
•
az Unió állampolgárai fogadásának és a különféle eseményekre vonatkozó információk - a multimédia minden formájának felhasználásával történő - lehető legszélesebb körű terjesztésének támogatása;
•
az európai kultúrák és a világ más kultúrái közötti párbeszéd ösztönzése;
•
a városban rejlő történelmi örökség, az építészeti alkotások megismertetése és a városi életminőség javítása.”3
A határozatban a pályázó városokkal szembeni kritériumok is megfogalmazódnak: „az Európa Kulturális Fővárosa címre aspiráló városokkal szemben alapvető elvárás, hogy jelentős építészeti kultúrával, sokrétű és innovatív kulturális élettel rendelkezzenek, s a városban a multikulturális együttélés magas foka valósuljon meg. Az eseménysorozatnak túl kell mutatni az ún. hagyományos fesztiválok keretein: egy egész évre kell programokat biztosítania, úgy, hogy a kultúra valamennyi szegmensét meg kell jeleníteni, úgymint előadóművészet, képzőművészet, irodalom, vallás, sport, oktatás, gasztronómia, stb. Alapvető követelmény a közönség minél szélesebb körű bevonása, aktivizálása az újszerű eszközök (multimédia, audiovizuális eszközök) és a többnyelvű megközelítés alkalmazása révén. A művészi minőség, a sokoldalúság és az innovativitás már a programsorozat koncepciójában kiemelt szerepet kell, hogy kapjon, mint ahogyan
3
http://www.europa.eu/eur-lex/pri/en/oj/dat/1999/l_166/l_16619990701en00010005.pdf (2007. március 15.) 9
az elképzelésnek igazolnia kell a különféle művészeti ágak és a kutatás-fejlesztés együttműködését, a közterek használatát, s a befektetői tőke bevonásának képességét is. Az európai integráció számos területén megjelenő alapelv, a regionalitás elve a Kulturális Fővárosok rendezvénysorozat esetében is megkerülhetetlen. Az esemény programjainak hozzá
kell
járulnia
a
gazdasági,
szociális
és
infrastrukturális
különbségek
csökkentéséhez.” Ugyanez a határozat hozta a változást a kiválasztás folyamatában is: ebben ugyanis lefektették a jelölendő országok sorrendjét a 2005-2019-es időszakra, mintegy (az unió elnökségéhez hasonló) rotációs alapon. Az Európai Unió bővítésével azonban felmerült egy probléma Európa Kulturális Fővárosával kapcsolatban, méghozzá az újonnan csatlakozott országok terén. Erre megoldást a 649/2005. sz. EK határozat4 adott. Eszerint tehát 2009-től 2015-ig a már megjelölt országokon kívül évente egy-egy új tagállam is pályázhat a kulturális főváros címre. A megszabott időrendi sorrenden az érintett tagállamok beleegyezésével lehet változtatni, mely meg is történt Hollandia és Görögország esetében (2006, 2018). 2000ben kivételesen 10 kulturális fővárost szavaztak meg. Nézzük tehát hogy alakult eddig, és hol lesz Európa Kulturális Fővárosa a jövőben!
4
Lásd: 2. sz. melléklet 10
1985
Athén (Görögország)
2005
Cork (Írország)
1986
Firenze (Olaszország)
2006
Patras (Görögország)
1987
Amszterdam (Hollandia)
2007
Luxembourg (Luxemburg)
1988
Nyugat-Berlin (akkori NSZK)
1989
Párizs (Franciaország)
1990
Glasgow (Egyesült Királyság)
1991
Dublin (Írország)
1992
Madrid (Spanyolország)
1993
Antwerpen (Belgium)
1994
Lisszabon (Portugália)
1995
Luxembourg (Luxemburg)
1996
Koppenhága (Dánia)
1997
Thesszaloniki (Görögország)
1998
Stockholm (Svédország)
1999
Weimar (Németország)
2000
Avignon (Franciaország)
Nagyszeben (Románia) 2008
Stavanger (Norvégia) 2009
2010
Isztambul (Törökország) 2011
2012 2013 2014
Svédország Litvánia
2015
Prága (Csehország)
Belgium Csehország
Reykjavík (Izland)
2016
Santiago De Compostela (Spanyolország)
Spanyolország Lengyelország
Rotterdam (Hollandia)
2017
Porto (Portugália)
Dánia Ciprus
Bruges (Belgium)
2018
Salamanca (Spanyolország)
Genova (Olaszország)
Franciaország Szlovákia
Krakkó (Lengyelország)
2004
Portugália Szlovénia
Helsinki (Finnország)
Graz (Ausztria)
Finnország Észtország
Brüsszel (Belgium)
2003
Essen (Németország) Pécs (Magyarország)
Bologna (Olaszország)
2002
Linz (Ausztria) Vilnius (Litvánia)
Bergen (Norvégia)
2001
Liverpool (Egyesült Királyság)
Hollandia Málta
2019
Olaszország
Lille (Franciaország)
A kiválasztás során minden országnak be kell küldenie egy, vagy több várost jelölő pályázatait (minimum 4 évvel az események megkezdése előtt) az unió szerveinek, a Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságának és a Régiók Bizottságának. A Bizottság felállít egy 7 tagú, a kulturális élet terén nemzetközileg elismert szakemberekből álló
11
zsűrit. A véleményezés után a Parlament megküldi döntését a Bizottságnak, aki azt a Kulturális Miniszterek Tanácsához továbbítja. A főváros kinevezése után pedig elkezdődhetnek az előkészületek, hogy a kulturális évre tervezett beruházások és programok időben megvalósulhassanak. Az Európa Kulturális Fővárosa projekt igen közkedvelt és széleskörű programmá nőtte ki magát az évek során. Eleinte csak maguk a valós fővárosok vettek benne részt, de az évek múlásával és az unió bővülésével egyre nagyobb tendencia mutatkozik arra, hogy kisebb városok kapják a címet. Az EKF program kiváló lehetőségeket rejt magában a városfejlesztésre, s a város, a térség megismertetésére nemcsak Európában, de az egész világon. 2010-ben egy magyar városnak nyílik lehetősége arra, hogy az EKF címet viselje. Pécs is beadta pályázatát, melyet meg is nyert, így ő képviselheti hazánkat a kulturális főváros évében.
II. Pécs és a régió5,6 II.1. A dél-dunántúli régió II.1.1. A régió földrajzi adatai Mivel Pécs a régiót bevonva adta be pályázatát, a Dél-Dunántúl is részévé vált a 2010-es eseményeknek. A következőkben ezt a térséget mutatom be. A dél-dunántúli régió az ország dél-nyugati területén található, Baranya, Somogy és Tolna megyéket foglalja magában. Pécs a régió központja. Területe 14169 km2, lakossága mintegy 989 ezer fő. Ez a legkisebb népsűrűségű (70 fő/km2) régiónk, ugyanakkor itt található a legtöbb település is: 2004-ben 34 város és 620 község tartozott a régióhoz. A térség
igen
gazdag
dombvidékkel
rendelkezik
(Mecsek,
Villányi-hegység).
Infrastruktúráját tekintve sajnos ez az az országrész, ahol a mai napig (az M7-es délbalatoni szakaszát kivéve) egyetlen autópálya sem épült.
5
Európa Kulturális Fővárosa – 2010, Pécs, Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, Pályázati kiírás 6 Pécs a mediterrán kapu, http://www.pip.hu/pecselett.html (2007. március 7.) 12
1. ábra A dél-dunántúli régió7 II.1.2. Demográfiai adatok A régió három legfontosabb etnikai kisebbsége a német, a horvát és a roma. A hazánkban élő németek 30%-a, a horvátok mintegy egyharmada, valamint a romák 13%-a él DélDunántúlon. Ennek dolgozatom szempontjából azért van nagy jelentősége, mivel Péccsel egy időben egy német város is (Essen) Európa Kulturális Fővárosa lesz. A nemzeti kisebbségek kulturális hagyományainak megőrzése nemcsak a térség, de az Európai Unió szempontjából is fontos és támogatott. Ez a nemzetközi kapcsolatok kialakításában, valamint a turizmus és kulturális ipar fejlesztésének ügyében is jelentős szerepet játszik. II.1.3. Gazdaság A Dél-Dunántúl gazdasági fejlettsége sajnos jóval elmarad a nyugati országrészétől. 2004ben az egy főre jutó GDP Baranya megyében 1.500.000 forint, Somogy megyében 1.385.000 forint, Tolna megyében 1.424.000 forint volt8. Ez az országos átlag 74, 69 és 70 százalékát jelentette.
7
http://www.deldunantul.com/download.php?id=814 (2007. május 6.) STADAT 3.3.3.1. Bruttó hazai termék (GDP) http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/tabl3_3_3_1.html (2007. május 5.) 8
13
Egy lakosra jutó bruttó hazai termék, ezer HUF Megye
2000
2001
2002
2003
2004
Baranya
989
1 083
1 240
1 380
1 500
Somogy
884
1 029
1 129
1 261
1 385
1 068
1 173
1 305
1 306
1 424
Tolna
2. ábra Egy lakosra jutó GDP éves bontásban (2000-2004)9
Egy lakosra jutó bruttó hazai termék az országos átlag százalékában Megye
2000
2001
2002
2003
2004
Baranya
76
74
74
75
74
Somogy
68
70
68
68
69
Tolna
82
80
78
71
70
3. ábra Egy lakosra jutó GDP az országos átlag százalékában (2000-2004)10
2005-ben a Dél-Dunántúlon, a Dél-Alföldön és az Észak-Alföldön volt a legkevesebb az egy főre jutó ipari termelési érték (kevesebb, mint 1 M HUF).
4. ábra Az egy lakosra jutó ipari termelési érték 2005-ben11
2001-ben Tolna megyében alig regisztráltak idegenforgalmi aktivitást. Igen nagy a munkanélküliség a régióban, 2001-ben Magyarországon a munkanélküliségi ráta 5,6% volt, míg ez Dél-Dunántúlon 7,8%. 2006-ban ez az érték 9%-ra nőtt a régióban. 9
STADAT 3.3.3.1. Bruttó hazai termék (GDP) http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/tabl3_3_3_1.html (2007. május 5.) 10 U.a. 11 Kólyáné Sziráki Ágnes – Végh Lajosné: A gazdasági fejlődés regionális különbségei Magyarországon http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/terstat/2006/06/wkolyane.pdf 14
5. ábra A Dél-Dunántúl gazdasági jellemzői 2001-ben12
12
Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza. (Szerk. Perczel György) Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2003. 601. p. 15
6. ábra Regionális munkaügyi adatok, 200613
A mezőgazdaság a legelterjedtebb ezen a vidéken. A legfejletlenebb területek a határmenti, agrárjellegű, alacsony népsűrűségű községek, melyekből sajnos elég sok van. Az ország hét régiója közül a Dél-Dunántúl a legutolsó helyen áll. Korábban kohászat, bányászat (feketeszén és uránérc), nagyüzemi ipari tevékenység folyt a területen. A modernizáció bekövetkeztével megjelentek a magánvállalatok, egyéni vállalkozások. Jellemző a tercier ágazat növekedése is. Sok az idegenforgalmi látványosság a régióban, többek között a Balaton, a Duna-Dráva Nemzeti Park, a borvidékek és gyógyfürdők. II.1.4. Nemzetközi kapcsolatok14 A régió Észak-Dél és Kelet-Nyugat találkozási pontja. Igen jelentősek a horvát-magyar kapcsolatok, melynek keretén belül a Dél-Dunántúl három határmenti horvát megyével áll kapcsolatban: Eszék-Baranya, Verőce-Drávamente és Kapronca-Körös. Köztük szociális, kulturális,
turisztikai,
gazdasági,
külkereskedelmi,
oktatási,
környezetvédelmi,
infrastruktúrával kapcsolatos együttműködések állnak fenn. Szlovéniával a gazdasági kapcsolatokon kívül környezetvédelmi, kulturális és sporthoz kapcsolódó együttműködés épült ki. A Friuli-Venezia-Giulia Autonóm Régió (Olaszország) és a Dél-Dunántúl állandó kapcsolatot alakított ki. Ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági, kis- és középvállalkozási, turisztikai, szállítási-infrastrukturális, szakképzési, tudományos kutatási területeken alakítottak ki együttműködéseket. 13
A KSH jelenti. Gazdaság és társadalom 2006/12. Budapest, Központi Statisztikai Hivatal, 2007. http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/jel/jel20612.pdf 14 A dél-dunántúli régió nemzetközi-kapcsolati stratégiája. http://www.deldunantul.com/index.php?id=1528 (2007. május 6.) 16
Ausztriával is fontos kapcsolatok létesültek. Itt a legfontosabb a stájerországi, burgenlandi és karintiai kapcsolat. Természetesen Bécs is fontos szerepet kap. Bajorországgal is jelentős az együttműködés, a külföldi érdekeltségű cégek 46%-a ehhez a vonalhoz kapcsolható. Németországban kiemelhetők még a Baden-Württemberggel létesített kapcsolatok. A Rhône-Alpok Régióval (Franciaország) való együttműködés során jelentős gazdasági, borászati, kutatás-fejlesztési, idegenforgalmi, oktatási kapcsolatok alakultak ki. A
Vajdasággal
és
Nyugat-Szerbiával
gazdasági,
turisztikai,
környezetvédelmi
együttműködések állnak fenn. Bosznia-Hercegovinával, leginkább Tuzla Kantonnal is jelentős a gazdasági és felsőoktatási együttműködés. A régió néhány intézménye a Távol-Kelettel is létesített kapcsolatokat, melyek közül a kínai jelenlét a legfontosabb. Brit és ír kapcsolatokkal is találkozhatunk, valamint említést érdemelnek még a Benelux államokkal és a skandináv országokkal létesített együttműködések, ezek azonban nem olyan jelentősek. A testvérvárosi kapcsolatok kialakításának célja általában a gazdasági és kulturális együttműködés
elősegítése.
Az
intézmények
közül
legfontosabbak
a
Pécsi
Tudományegyetem és a Kaposvári Egyetem: széleskörű nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek, melyek általában tudományos és oktatási jellegűek. A kereskedelmi és iparkamarák, munkaügyi központok szintén kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkeznek. A régió transznacionális és interregionális szervetekkel is együttműködik. Ezek fontossági sorrendben a következők: az Alpok-Adria Munkaközösség, a Duna-Dráva-Száva Euroregionális Együttműködés, az EU Jövő Régió (Dél-Kelet a Jövő Régiója), az Európai Unió Régiók Bizottsága, az Európai Régiók Gyűlése valamint az Európai Bortermelő Régiók Gyűlése.
17
II.2. Pécs, a régió központja II.2.1. Rövid történelem és gazdaság Csorba Győző így írt Pécsről Séta és meditáció című versében: „Nekem: A VÁROS mindörökre.” Pécs Magyarország ötödik, a Dunántúlnak pedig a legnagyobb népességszámú városa. A város a Dél-Dunántúli régió legfontosabb regionális igazgatási központja. Innen történik a terület villamos energia és gázellátása (E.ON, DDGÁZ és a PannonPower Holding Zrt.) 31 bank és biztosító társaság fiókja valamint regionális központja működik Pécsett. Ezenkívül itt található Németország, Franciaország, Olaszország, Finnország és Ausztria tiszteletbeli konzulátusa, és Horvátország főkonzulátusa is. Már az őskőkorból maradtak fenn nyomok itt élőkről. Elsősorban a hegyvidék nyújtotta biztonság miatt telepedtek le az itteni ősök. A rómaiak kezdtek igazán a városépítésbe, amely többnyire a Mecsek mészkőjéből történt. Pécs ebben a korban kapta a Sopianae nevet. Már ekkor fontos szerepet töltött be a város, fontos csomópont volt a birodalom úthálózatában, s a Pannonia szétdarabolása után megmaradt provincia, Valeria igazgatási központja volt. Ezt követően terjedt el a kereszténység a területen, melynek maradványait még ma is őrzi a város. A középkor folyamán Pécs egyházi központtá vált. Földrajzi fekvése miatt pedig hamar a haladó itáliai irányzatok hatása alá került. A Balkánról jövő hatás is érezhető, a török hódoltság idejéről ránk maradt gazdag emlékkészlet egyedülálló az országban. A törökök távozása után Pécs romokban hevert, majd lassú fejlődés után végül 1780-ban megkapta a szabad királyi város címet. A bortermelés a 18. században bontakozott ki igazán. Az ipari forradalom után végbement iparosodás csak a 19. század végén érte el Pécset. Ekkor indult be jelentősebb mértékben a feketeszén-bányászat, a vas-, bőr-, kesztyű-, dohány- és kerámiagyártás, a sörfőzés valamint az orgonakészítés. Később nagy erőkkel megkezdődött az uránbányászat is. Ekkoriban Pécs igazán fejlett és dicső múltat tudhatott magáénak. A rendszerváltás és a posztindusztriális kor beköszönte után azonban egyre hanyatlásnak indult a város. Az üzemeket bezárták, a befektetők eltűntek. A város gazdasági szempontból perifériális helyzetben van. A munkanélküliség folyamatosan nő, értéke a 2004-es 5,8%-ról 2005-re 7,2%-ra emelkedett15. A város 15
Baranya Megyei Munkaügyi Központ, Évkönyv 2005. http://www.bmmk.hu/statisztika/archivum/helyzetkep/05ev/05eveshelyz.pdf (2007. május 5.) 18
bevételei csökkentek, ezáltal a közkiadások is elmaradoznak, így a közintézmények szolgáltatásának színvonala sem megfelelő. A fontosabb üzemeket (szén-, uránbányák, bőr- és kesztyűgyár) lassanként bezárták. Láthattuk, hogy vált az eleinte agrár jellegű városból kereskedelmi majd ipari központ, manapság azonban a legfontosabb közigazgatási funkciója mellett a kultúra az, ami kiemeli a várost a többi hasonló település közül. II.2.2. Kultúra és oktatás Pécs a rendszerváltás utáni gazdasági visszafejlődés után egyetlen utat tudott megragadni, ami által az esetleges fejlődés útjára léphetett. Ez nem más, mint a kultúra. Így kapta meg a kulturális sokszínűség elismeréseként az UNESCO Békedíját 1998-ban, a világörökség részévé 2000-ben válhatott, kiemelve egyedi szépségét és értékeit, és 2010-ben majdan így lesz Európa Kulturális Fővárosa is. Nem tagadhatjuk, az EKF pályázat célja, hogy a kultúrán és művelődésen keresztül, a kulturális iparra alapozva társadalmi-gazdasági fejlődést és modernizációt hozzon a térség életébe. A kultúra és az oktatás terén Pécs kiemelkedő szerepet vállal hazánkban. 2007 tavaszán 40 általános iskola, 23 középiskola (köztük angol, német és olasz két tanítási nyelvű iskolák is) és 10 felsőfokú intézmény található a városban. Az ország első egyetemét Nagy Lajos 1367-ben alapította Pécsett. Ez Európa egyik legrégebbi egyeteme. A Pécsi Tudományegyetem az ország második legnagyobb, a vidék legnagyobb felsőoktatási intézménye, ahol nemzetközileg elismert képzés és kutatás folyik. Az egyetem nemcsak az oktatás terén kap fontos szerepet, hanem a foglalkoztatásban is: Pécs városának legnagyobb munkáltatója. Az egyetem 10 karának több mint 33 ezer hallgatója van16. A PTE-n szinte minden tudományterületnek megfelelő oktatás megtalálható: •
Állam és Jogtudományi Kar,
•
Általános Orvostudományi Kar,
•
Bölcsészettudományi Kar,
•
Egészségtudományi Kar,
•
Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar,
16
Európa Kulturális Fővárosa – Pécs, 2010. A pályázat melléklete. Pécs, Felelős kiadó: dr. Kunszt Márta, 2004. 19
•
Illyés Gyula Főiskolai Kar,
•
Közgazdaságtudományi Kar,
•
Művészeti Kar,
•
Pollack Mihály Műszaki Kar,
•
Természettudományi Kar.
A PTE nemzetközi kapcsolatai igen jelentősek. Kétoldalú kapcsolatokat alakítottak ki az Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Csehország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Indonézia, Japán, Kolumbia, Lengyelország, Mexikó, NagyBritannia,
Németország,
Oroszország,
Románia,
Szerbia,
Szlovákia,
Szlovénia,
Törökország több felsőoktatási intézményével. Ezeken felül az egyetem több nemzetközi szervezet és program tagja. Ilyenek többek között a CEEPUS (Central European Exchange Programme for University Studies), amely egy közép-európai felsőoktatási csereprogram, az Erasmus hallgatói ösztöndíjprogram vagy a Leonardo da Vinci program, mely az Európai Bizottság együttműködési programja a szakképzés terén. II.2.3. A kulturális ipar és Pécs17 Szokolai Zsolt cikke szerint „a kreatív ipar minden olyan szellemi és tárgyi terméket és szolgáltatást előállító iparágnak és tevékenységnek az összefoglaló neve, amelynek alapját a művészi teljesítmény és az egyéni kreativitás jelenti, és amely iparág potenciális jövedelemtermelő és munkahely-teremtő képességgel rendelkezik a szellemi jogdíj, illetve a szabadalmi bejegyzés adta lehetőségek megteremtésével és kihasználásával. A kreatív iparnak 13 ágazatát különböztetjük meg:
17
•
előadó-művészet,
•
építészet,
•
divat,
•
szoftver és számítástechnikai szolgáltatások,
•
hirdetés (grafika, számítástechnikai alkalmazások, nyomda),
Szokolai Zsolt: A kultúra mint gazdaságfejlesztési csodafegyver? A kulturális alapú gazdaságfejlesztés
lehetőségei a Dél-Dunántúlon. In: Echo. Kritikai szemle, Pécs. 2005. október, 4-5 szám
20
•
interaktív szabadidős szoftverek fejlesztése,
•
régiségek és művészeti tárgyak piaca,
•
film és videó (készítés és terjesztés),
•
kiadói tevékenységek,
•
dizájn és ipari formatervezés,
•
kézművesipar,
•
zene (a klasszikustól a rétegzenékig),
•
televízió és rádió (műsorkészítés és -szórás).
A kulturális ipar ennél tágabb fogalom: a kreatív iparon kívül magában foglalja a turizmust, a sportot és szabadidős szolgáltatásokat, az építészeti örökséget, múzeumokat, levéltárakat, könyvtárakat.” Pécsett a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa pályázat kapcsán készítettek felmérést a helyi kulturális iparról, a szektorban dolgozókról. Ezek azonban, az iparág jellegéből adódóan, nem pontos adatok, csupán becslésre elegendők. Ezek alapján tehát a kreatív iparban dolgozók száma 2100 fő, a kulturális iparban dolgozóké pedig mintegy 4000 fő (ez utóbbinál nem számolva a múzeumi dolgozókat). Ez a város dolgozóinak 4,5%-át teszi ki. A Pécsre érkező turisták számára a legnagyobb vonzerőt az itt található múzeumok és az építészeti örökség jelentik. II.2.4. Kulturális fogyasztás és Pécs Pécsett a kultúrára és szórakozásra fordított kiadások körülbelül felét költik az otthoni (CD-k, DVD-k, könyvek, újság), illetve felét az azon kívüli (színház, szórakozóhelyek) lehetőségek megvásárlására. A kulturális fogyasztást leginkább az iskolai végzettség befolyásolja. A nagyobb városokban nagyobb a kínálat, így ott több a lehetőség a hasonló fogyasztásra. Pécs azonban nemcsak a régió kulturális központja, de országos szinten is jelentős szerepet képvisel. A Baranya megyei önkormányzat kapta 2005-ben a „Kultúra pártoló önkormányzat” címet.
21
II.2.5. Pécs és a kulturális turizmus18 Szokolai Zsolt a következőképpen foglalja össze a kulturális turizmus jelentését: „kulturális turizmusnak hívunk minden olyan lakóhelyen kívülre irányuló utazást, amelynek célja a kulturális javak és attrakciók (események, épített örökség stb.) megtekintése. A kulturális célú utazások legfőbb motivációja az új ismeretek szerzése és intellektuális élmények átélése, azaz az emberekben meglévő kulturális szükségletek kielégítése.” Pécsett a turistaforgalom folyamatosan csökken. A belföldi vendégforgalom ugyan stagnál, de a külföldi erőteljes csökkenésnek indult. Az átlagos tartózkodási idő is rövidül, mindössze 1,8 nap. Ez a helyi szállodaiparra kedvezőtlenül hat. Pécsett a legjelentősebb vonzerőt a város épített nevezetességei és a múzeumok jelentik. Kevés az olyan látogató, aki elsősorban a helyi programokra, művészeti eseményekre érkezik a városba. Ez többnyire annak tudható be, hogy nincs megfelelő promóciója az itt szervezett eseményeknek (nincs egységes honlap, internetes jegyrendelési lehetőség, stb.) Egy városnak három típusú turisztikai terméke lehet, melyek meghatározzák a turisztikai versenyképességet. Az első a város kulturális létesítményei (múzeumok, színházak), az épített örökség valamint a helyi hangulat. A Pécsre látogatók elsődleges döntési szempontja e csoport közül kerül ki. A második a turizmushoz kapcsolódó és a szabadidős szolgáltatások
színvonala
(szállások,
éttermek,
szórakozóhelyek,
kereskedelmi
infrastruktúra). Sajnos Pécs nem bővelkedik színvonalas, jó minőségű szálláshelyekben, felső kategóriás hotelek (4-5 csillagos) pedig egyáltalán nincsenek. A vendéglátás színvonala ugyan elfogadható, de egyéb szabadidős tevékenység végzésére nem nagyon van lehetőség a városban. A harmadik termékcsoport az infrastruktúra, amely biztosítja a hely megközelíthetőségét (repülőtér, autóutak, parkolók, táblák, stb.) Ebben a tekintetben Pécs nemcsak Európához, de Magyarországhoz képest is hátrányos helyzetben van. Az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerése azonban kiváló lehetőséget biztosít a város számára ilyen értékeinek fejlesztésére, mely által fejlődésnek indulhat a város és a régió is.
18
Szokolai Zsolt: Pécs kulturális kínálata és a kulturális turizmus. A turizmus és a kulturális kínálat kapcsolata. Echo. Kritikai szemle, Pécs. 2006. október, 4-5. szám 22
III. Az EKF pályázat Magyarországon III.1. A magyar kiválasztási folyamat III.1.1. A 2010-es főváros kiválasztási folyamata Az EKF címre való pécsi pályázás ötletadójának kiléte a mai napig nem tisztázott. Annyi biztos, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Dél-Dunántúli Regionális Kutatóintézete környékén kezdtek el legelőször gondolkodni ezen. 2002 nyarán jelentette be Pécs város akkori polgármestere, dr. Toller László, hogy a város indul a címért. Megindultak a tanácskozások, megbeszélések a projekttel kapcsolatban. Aláírásgyűjtésbe kezdtek, melyet 2003-ban az akkori miniszterelnöknek, Medgyessy Péternek is eljuttattak. Ugyanebben az évben vette fel a város a kapcsolatot a kulturális minisztériummal (akkor még a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma volt), s bejelentették, hogy benyújtják az EKF pályázatot. 2004. október 7-én jelentette be Hiller István a hivatalos pályázati kiírást. A magyar kiírás szerint az Európa Kulturális Fővárosa pályázat városfejlesztési projekt. Olyan programokat várt a zsűri, melyekben nagy fejlesztési projektek szerepeltek. A pályázat elkészülte folyamán több konferenciát, megbeszélést, kerekasztal-beszélgetést, közmeghallgatást is tartottak. A lényeg, hogy Pécs volt az egyetlen város, amelynek részleteit hasonló fórumokon előre megvitatták. Az első fordulóba 11 város adta be előpályázatát: Budapest, Debrecen, Eger, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Sopron, Székesfehérvár és Veszprém. 7 fős, szakmai és államigazgatási szakemberekből álló bizottság választotta ki a 11 jelentkező közül azt a 7 várost, melyek a második fordulóba jutottak. Eger, Miskolc és Pécs pályázatát egyhangúlag, Budapest, Debrecen, Győr és Sopronét pedig egyszerű többséggel juttatták tovább. A bizottság véleménye szerint a pécsi pályázat szakmailag már ekkor kitűnt. Nagyon jó koncepciót véltek felfedezni a pécsiek munkájában, bár a gyakorlati kivitelezés nem volt a legmegnyerőbb. A második kör döntését egy 14 tagú nemzetközi zsűri hozta meg. A zsűri tagjai a kulturális
ipar
és
turizmus
szakértői
közül,
építészekből,
szociológusokból,
közgazdászokból, újságírókból, államtitkárokból, egyetemi tanárokból kerültek ki. A bíráló testület tagjai nemcsak a pályázatokat tanulmányozták át, de személyesen is elutaztak a kandidáló városokba.
23
A pályázat második fordulója során Pécs 10 első helyre szóló szavazatot kapott. A második helyre Miskolc és Eger került. A harmadik helyre Debrecent javasolta a zsűri. Pécs vette leginkább komolyan a kulturális alapú városfejlesztés kritériumát. Ez a pályázat volt a legkidolgozottabb. Kiemelték még többek között a civilek bevonását a program előkészítésébe is. Pécs pályázata jól tervezett és hosszú távra is előre gondolkodó volt. A magyar kormány tehát Pécs városát jelölte Brüsszelben az Európa Kulturális Fővárosa címre. Az itteni döntés azonban már csak formális döntés volt, s a bírálók végül elfogadták Pécs nevezését. Mivel 2010-ben Németország egy városa is viselni fogja az EKF címet, itt is elindult a pályáztatás. A német döntés két várost hagyott a döntőben, s ezeket küldte Brüsszelbe is, hogy ott dőljön el, ki kapja a címet. E két város Essen és Görlitz volt. A német vezetés vélhetően nem akart maga különbséget tenni az egykor kettészakadt állam két oldaláról érkező városok között. Brüsszel itt végül Essen mellett döntött. Azt is fontos még megjegyezni, hogy a német és magyar pályázatok elbírálása során még Isztambul is jelentkezett az EKF címért. A program során ugyanis elvileg adott az a lehetőség, hogy egy olyan város is pályázzon, amely nem az EU területén fekszik (2008ben így lesz a norvég Stavanger is a kultúra fővárosa). Pécs magyarországi győzelme után Kijev is bejelentette, hogy beadja pályázatát. Az ukrán főváros ezzel bizonyítani szerette volna, milyen kulturális és történelmi örökség köti össze Európával, s hogy a demokrácia és a tolerancia hagyományai itt is mélyen gyökereznek. Mindkét város több milliós lakosságú, és óriási kulturális hagyományokkal rendelkezik. A két város közül a brüsszeli bírák végül a török Isztambult választották. III.1.2. A magyar pályázatok19 Budapest programjának elsődleges célja a lakók szemléletének megváltoztatása, s a város átalakítása a kultúra eszközrendszerével. Pályázata a város és a Duna újraegyesítését emelte ki, megújítani kívánták a köztük lévő kapcsolatot. A város szlogenje a „Víz és metropolisz” volt. Néhány köztéri projektet valósítottak volna meg. A város gyalogoshidat tervezett a Dunára, valamint üvegbuborékot a Margit-híd alá. A Várkert Bazárba 19
A 2010-es magyar kulturális főváros kiválasztása – összefoglaló a második fordulóba beadott pályázatokról. http://www.kulturpont.hu/content.php?hle_id=9717 (2007. április 16.) 24
divatszalonok, építészettörténeti kiállítás és szoborkert került volna. Innen mozgólépcső vezetett volna fel a várba. A Citadellára fürdőt építettek volna. Az Óbudai Gázgyár rehabilitációját is be kívánták fejezni az EKF program keretében. Műszaki Múzeumot és Science Múzeumot terveztek ide. A Közraktár épületéből alakítottak volna kulturális központot. A Római part meghosszabbításaként épült volna a Duna parti sétány. Az Acquincumi Múzeum területét is bővíteni kívánták. Budai korzót terveztek a Lánchíd és a Döbrentei tér közé. Budapest pályázata nemcsak a mindennapi életben vett kultúra fogalmat közelítette meg, de a mindennapi élet kultúráját, az életmódot is. Debrecen „Nyitott kapuk” címmel alkotta meg pályázatát. Ők egy üveghegy építését kívánták megvalósítani, mely kilátóként és művészeti központként funkcionált volna. Ennek közelében épült volna a Debrecen Fórum, amely üzletközpontként és vásárcsarnokként működött volna. A belváros felújítását is kilátásba helyezték, lehetőséget biztosítottak volna a helyi graffitiseknek falfirkálásra, turistaközpontot terveztek, valamint a Roma Múzeum építését. A város egy államhatárokon átnyúló kulturális szervezet magalakítását tervezte. Ez a Városok, falvak szövetsége. Új kiállítási negyedet is létre kívántak hozni. Egy 57 hektáros területű mesterséges tó kialakítását kívánták megvalósítani a városban, amely szabadidős és kulturális célokat szolgált volna. Az itt található Nagyerdőben, amely Európa legnagyobb városi erdeje, hozták volna létre az ország első témaparkját, a Lúdas Matyi-parkot, mely gyermekközpontként funkcionált volna. A debreceni színházi régió kialakítása és a Latinovits Színház felépítése is egy kulcsprojekt volt a város programjában. Debrecenben tervezték a Kölcsey-központot is, amely 1000 férőhelyes konferenciaközpontként, művészeti galériaként és múzeumként működött volna. Végül a Hortobágyi Nemzeti Parkban kívánták megrendezni a nomád olimpiát, a magyar és más nemzetek pusztai hagyományaira épülő sport- és ügyességi versenyek rendezvényét. Eger pályázatában a leginkább kiemelt rész az „összekötöttség” és „elválasztottság” volt. A program szlogenje: „Eger nyitva”, mely kifejezi a város nyitottságát az európai kultúra, a tudomány és technika vívmányai valamint az örökségéből táplálkozó megújulás felé. A program legfőbb célja a fiatalok bevonása volt. Eger egyik kulcsprojektje a város a város alatt program. Földalatti fejlesztéseket terveztek: látványparkot az érseki pincerendszerbe, ahol interaktív kiállításon a város történetét 25
mutatták volna be. Föld alatt épült volna az Eszterházy Károly Főiskola háromszintes tudásközpontja, valamint egy parkoló is. Az Európai Unió tagországainak is bemutatkozási lehetőséget kívántak nyújtani azzal, hogy egy-egy pinceágat biztosítottak volna az országoknak a föld alatt, melyet ők maguk rendezhettek volna be, és saját kulturális programokat szervezhettek volna 2010-ben. A volt zsinagóga épületébe kívánták helyezni a fényközpontot, mellyel a Kepes György-hagyatéknak kívántak volna otthont adni. Ezen kívül a Dobó téri Skála áruház lebontását is tervezték. Városrehabilitációra is vállalkoztak volna az egriek, ha a város nyeri az EKF pályázatot. A fejlesztések mellett nemzetközi vízilabda találkozót is szervezni kezdtek volna a városban a kulturális évad során. Győrött Neotechnológiai Múzeum, a Generációk Palotája (kulturális, tudományos és ismeretterjesztő, szabadidős, művészeti programok megrendezésére) és Média Központ (a média világát mutatta volna be) tervei színesítették a programot. Ezeket egy körvillamos kötötte volna össze. Terveztek még Műcsarnokot, egyetemi könyvtárat és klubot, vásárvárost, archeológiai skanzent is. Felújították volna a Zsinagógát és a színházat, extrém sportparkot építettek volna. A belvárosban Európa Követséget és Galériák házát emeltek volna. A pályázat „a jövő harmóniája” jelmondattal készült, utalva arra, hogy a technika, a kultúra és a környezet együtt szolgálják a jövő harmóniáját. „Szabadság, Európa, Kaposvár” címmel adta be pályázatát Kaposvár. Terveik szerint az európai nemzetek szabadság-küzdelmeit és a szabadság hiányának következményeit mutatták volna be a Szabadság Múzeumában. Elkészült volna az Európa Vár, ahol az előadóművészeteknek nyílt volna lehetőség a bemutatkozásra, és itt kapott volna helyet „A magyarok országa” című kiállítás is. „Európa nemzetei – a nemzetek Európája” címmel az európai közösséget bemutató kiállítás is itt alakult volna. Az „Európa festészete” című kiállítás keretében a kortárs magyar és európai festészetet mutatták volna itt be. Az egykori Szivárvány Filmszínházat pedig koncertteremmé alakították volna. „Magyarország és Európa új kulturális katedrálisát” is itt tervezték, ami egy 20 ezer négyzetméteres összművészeti létesítményt jelentett volna. Kecskemét a Rudolf laktanyát alakította volna Kodály Kulturális Központtá, amely dokumentációs
központból,
rendezvényteremből,
kiállítótérből,
800
fős
hangversenyteremből és szabadtéri színpadból állt volna. Itt lett volna még a Kodály 26
Emlékház valamint a Népzenei és Kórusmúzeum. Antanténusz névvel játszóház létesült volna felnőttek részére. Tervezték még a Fotográfiai Múzeum bővítését, a művésztelep villáinak felújítását, valamint a Magyar Animáció Házának felépítését. Miskolc a kulturális alapú önátfogalmazás lehetőségét emelte ki pályázatában. Itt a Rocklegendák Csarnokát (hiszen Miskolcon rendezték az első magyar rockfesztivált), Kultiplex nevű 600 fős koncerttermet, valamint a Science Erőmű elnevezésű múzeumot (a műszaki-technikai fejlődés és jövőkutatás bemutatására) szerették volna megépíteni az EKF keretében. Ez utóbbit az egykori erőműben kívánták létrehozni „a technika története, a jövő technikája” mottóval. Látványparkot is terveztek a több ezer éves emberi kultúra bemutatásáról. Ezt az Avas hegyen építették volna, ahol az emberi kultúra legősibb európai maradványait találták. A miskolci lakosságot is aktívan bevonták a pályázat készítésébe: internetes fórumokon adhattak ötleteket a szakembereknek. Egy érdekes antiplázát is terveztek, mely a plázák stílusában üzemelő kulturális tér lett volna. Két multiplexet létesítettek volna benne, mely művészmoziként funkcionált volna. A Diósgyőri Várat tovább szerették volna építeni, lovagi tornákra alkalmas arénát létesítve benne. Miskolc egyik jelmondata a következő volt: „várost épít a kultúra”. Pécs első körös pályázatáról csak annyit szólnék, hogy ekkor még a „Jövő gyökerei” címet viselte az írás. Itt az épített örökség rehabilitációját tartották a legfontosabbnak. Már ekkor tervek közt szerepelt a Zsolnay-gyár rekonstrukciója valamint a hangversenyterem felépítése. A pályázat második fordulójára készült el a jelenlegi projektet is összefoglaló program, mely „A határtalan város” címet viselte. A pályázatot (az Alexandra Kiadó gondozásában megjelent) könyv formájában nyújtották be a magyar és brüsszeli bizottságnak (ez utóbbihoz angol nyelven), melyhez a fejlesztéseket részletező CDmelléklet is tartozott. Pécs pályázatáról azonban később részletesebben írok. Sopron a kulturális hagyományok megteremtésére tett elsősorban kísérletet. A város inkább a programokra, rendezvényekre és nem a beruházásokra helyezte a hangsúlyt. 2009-ben Haydn halálának 200. évfordulójára szervezik meg (nemcsak az EKF-hez kapcsolódóan) a zeneszerző évét a városban. 2011-ben pedig Liszt Ferenc emlékévet szerveznek (ekkor lenne Liszt 200 éves). Persze itt is szerepeltek beruházások a pályázatban: a történelmi belváros rehabilitációja, a Könyv-Tér megépítése, mely 2010ben a programok központját jelentette volna, az EKF év után pedig mint egyetemi és 27
városi könyvtár működött volna. A Bécsi dombon található romokból tervezték a római amfiteátrum rekonstrukcióját is, s ehhez látogatóközpontot is létesítettek volna. Az „Európa Gasztronómiai Fővárosa” program keretében pedig a környék borkultúráját és konyhaművészetét kívánták bemutatni. A város a „Szabadság, szerelem” jegyében szervezte volna a 2010-es programokat. Székesfehérvár hangversenyteremmé és kiállítótérré alakította volna a Hiemer házat. A belvárosi filmszínházat és az Árpád fürdőt is átépítették volna, a bőrgyárból pedig kulturális központot létesítettek volna. A város „Kézfogás a történelemmel” jegyében adta be pályázatát. Veszprém a Dubniczay-házat alakította volna kiállítóhellyé. A Városi Művelődési Központ rekonstrukcióját is tervezték, két régi mozit újítottak volna meg, az egyikből konferenciaközpontot, a másikból pedig szórakoztatóközpontot alkottak volna. Egy multifunkcionális sportcsarnokot is építettek volna Veszprémben 2010-re. A zöld övezeteket, mint a Csomay strand, a Benedek-hegy és a Séd-völgy is rendbe tették volna. III.1.3. Miért nem Budapest? Miért Pécs? Miért nem Budapest nyerte a magyar EKF pályázatot? A válasz: a decentralizáció. A 2010-es kulturális főváros címért induló Budapestnek eleve nagy előnye van a többi, vidéki pályázóval szemben. Magyarországra ugyanis erősen jellemző a fővárosközpontúság. Minden fontos közigazgatási, pénzügyi, politikai központ itt található. Kulturális szempontból is sokkal több lehetőség (akár pénzügyi, akár fizikai) lelhető a fővárosban. Magyarországon tehát itt volt az idő, hogy egy bizonyos fokú decentralizáció induljon meg, s így is lett ez a magyar kulturális főváros kiválasztása során. Budapest ezen kívül azért sem lett volna jó választás, hisz a 2011-es magyarországi EU soros elnökségnek köszönhetően Budapest önkéntelenül is az európai és nemzetközi élet színterévé fog válni. Ezért érdemesebb volt tehát egy kisebb, kevésbé fejlett városnak adni a címet. Egy vidéki város győzelme erőteljes húzóhatással lenne az egész régiójának életére, ami az ország javára szolgál. Az Európa Kulturális Fővárosa program bizonyos szinten városfejlesztési program is, tehát sokkal célszerűbb a címet egy olyan városnak adni, amely pillanatnyilag nem a fejlettebb területekhez tartozik. Mindezeken kívül
28
természetesen azért sem nyerhetett Budapest, mert pályázatuk messze elmaradt a pécsi pályázat mögött. Pécs nem hiába kapta a megtisztelő címet. Mindenekelőtt a pályázás során fontos volt, és az EU-ban már gyakorivá vált, hogy az egyes fővárosok helyett kisebb, néhány százezer fős népességű városokat jelöl. Pécsett igen erős művészeti értelmiség tevékenykedik. A városban négy színház található (Pécsi Nemzeti Színház, Harmadik Színház, a Janus Egyetemi Színház és a Horvát Színház), valamint szimfonikus zenekar is működik (Pannon Filharmonikusok). Rengeteg színvonalas múzeumot találunk a városban. Nincs még egy olyan település az országban, mint Pécs, ahol a művészeti intézmények hálózata ennyire sűrű lenne. Pécs kulturális múltja is megkönnyíthette a választást. Az Ókeresztény sírkamráknak köszönhetően, melyek a Világörökség részét képezik, méltán viselheti Pécs az Európa Kulturális Fővárosa címet. Mindezeken túl Pécs az a város, aki legrégebb óta foglalkozik az Európa Kulturális Fővárosa pályázattal. Ezzel nyilvános fórumokon is foglalkoztak, ami az EU-s pályázati kiírásban fontos kritériumként szerepelt. III.2. A határtalan város20 III.2.1. A pécsi pályázat A Magyar Köztársaság kormánya 2005. október 19-én hozta meg a döntést, hogy 2010ben Pécs fogja képviselni Magyarországot az Európa Kulturális Fővárosa projektben. A pályázat „A határtalan város” címmel nemcsak Pécset, de az egész régiót magában foglalja. Ez azonban nem csak a dél-dunántúli régiót jelenti. A pályázat írói kibővítették azon kapcsolatokra is, melyek leginkább a város földrajzi fekvéséből és nemzetiségi összetételéből fakadnak. Így lett ez a kulturális régió a Trieszttől Mariboron, Eszéken, Tuzlán és Újvidéken át Temesvárig és Aradig terjedő terület. A pécsi pályázatban meghatározó szerepet tölt be az ötös szám. Ez betudható annak, hogy a szláv Pécs elnevezés az ötös szóból ered, valamint a város latin és német elnevezése, a Quinque-Ecclesiae és a Fünfkirchen, az öt torony, öt templom városát jelenti. Nem csoda tehát, hogy a pályázatban öt alappillér és öt kulcsprojekt jelenik meg. 20
Takáts József: A határtalan város. Európa Kulturális Fővárosa – Pécs, 2010. (a pécsi pályázat) Pécs, Európa Centrum Kht. 2005. 29
III.2.2. A pályázat öt pillére A pécsi pályázat öt alappillért fogalmazott meg, melyek a következők: Az első a regionalizmust emeli ki. Pécs az a város Magyarországon, amelyhez a regionalizmus és decentralizáció gondolata legjobban köthető. A második pillér a multikulturalizmus, hiszen a város több nemzetiségnek is otthont ad. Ezek közül a legfontosabbak a német, a horvát és a roma kisebbség és kultúra. Pécs emellett kulturális kapuváros az Európai Unió és az ahhoz még nem csatlakozott országok között, és nyit a Balkán felé. Pécs a kulturális örökség és a kulturális innováció városa is egyben, kétezer éves hagyományoknak és magának a kulturális örökségnek a városa, valamint a művészeti újítások otthona is. Végül, az ötödik pillér szerint Pécs az élettel teli közterek városa, középváros, mely más, mint egy metropolisz vagy egy kisváros. III.2.3. A pályázat európai üzenete A pécsi pályázat az első az EKF történelmében, amely a Balkán kultúrája felé nyit. Ez abból a szempontból fontos, hogy pillanatnyilag az Európai Unió egy újabb bővítési folyamat felé halad. 2007-ben (valamint majd a kulturális főváros évében) is folynak a tárgyalások a balkáni térség országainak csatlakozásáról, többek között Török- és Horvátországgal. Pécsett ugyanakkor hatalmas török-kori örökség is található, gondoljunk csak a dzsámira, vagy a többi iszlám eredetű épületre. Ez a Déli Kulturális Övezet ötlete, valamint Isztambul kulturális fővárosi cím elnyerése miatt fontos. Ezen kívül Pécs jelentős horvát népességgel is rendelkezik. Bátran kijelenthetjük, hogy hazánkban Pécs az a város, amely a legtöbb kapcsolattal rendelkezik a Balkánnal. Pécs multikulturalitása hatalmas mértékű. A már említett kisebbségen (horvát) kívül még 8 kisebbségi önkormányzat működik a térségben: német, roma, szerb, bolgár, lengyel, görög, ukrán és ruszin. Nem csak Pécs, de a régió is bővelkedik német oktatási intézményekben. Hazánkban Dél-Dunántúlon található a legnagyobb arányú német kisebbség. Ez a pályázat szempontjából fontos, hiszen 2010-ben Magyarország mellett egy német város is viselni fogja az Európa Kulturális Fővárosa címet. Továbbá, Pécs az a magyar város, ahol az oktatás minden szintjén folyik roma nyelvű oktatás.
30
Pécs az EU határán fekszik. Az itteni kultúra nagyban hasonlít a központi területek kultúrájára, ugyanakkor sokban különbözik is tőle. A város ezt az Európa talán egyik legismeretlenebb határvidéki kultúráját is hivatott bemutatni. Emellett a pályázat kiemeli azt is, hogy Pécs sikere esetén a közép-kelet-európai rendszerváltások 20. évfordulóján foglalkozhatunk a szocializmus kulturális emlékeivel, következményeivel is. Pécs amellett, hogy kétezer évre visszanyúló kulturális emlékeket őriz, a művészeti innováció városa is. A modern művészetek Nyugat-Európához hasonló módon itt is jelen vannak. III.2.4. Az öt kulcsprojekt A pécsi pályázat első pillére a Zenei és Konferenciaközpont felépítése. Ezt Pécs keleti városrészében, a Balokány környékén tervezik. Ez valamikor a város egy kedvelt fürdője és parkja volt, de a csökkenő forgalom miatt rossz állapotba került, s bezárták. Egy korszerű, nemzetközi szinten is helyt álló multifunkcionális épület létrehozását tervezik. Nemcsak mint hangversenyterem, de mint konferenciaközpont is működne. 1000 fős konferenciakapacitással és 1200 fős koncertkapacitással rendelkezne. 300 főtől 50 főig szekcionálható termek lennének benne. A tervben szerepel még kb. 250 parkolóhely építése is mélygarázsban az épület alatt, valamint a felszínen is. Az épület azon kívül, hogy a Pannon Filharmonikusok – Pécs (ami a régió egyetlen hivatásos nagyzenekara) otthona lenne, hazai és nemzetközi programok lebonyolítására is alkalmas helyszín. Az épületben lenne egy nagy hangversenyterem, próbatermek, irodák, kottatár, hangszertár, tolmácsfülkék, recepció, jegypénztár, étterem, kávézó, könyvesbolt, stb., s az épület stúdiómunkára és felvételek készítésére is alkalmas lesz. Pécsett jelenleg három nagyobb helyszín van, ahol hasonló kaliberű hangversenyeket lehet rendezni. A Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi Karának aulája, mely 800 fő befogadására képes, ez azonban akusztikai szempontból nem megfelelő. A Pécsi Nemzeti Színházban sajnos a lehetőségek száma korlátozott (színházi előadások is folynak és drága is), ezen kívül zenei szempontból ennek sem jó az akusztikája. A Bazilika pedig jellege, valamint a nagy visszhangzás miatt csak különleges (leginkább vallásos) alkalmak lebonyolításához megfelelő. A város a zenei élet terén igen aktív, többféle zenekar és kórus tevékenykedik Pécsett, melyek fejlődéséhez elengedhetetlen egy megfelelő próba és fellépő helyszín. A pályázat szerint a Pannon Filharmonikusok együttese Pécs város 31
zenekari hangversenyeinek 80%-át szervezi, s az ország legnagyobb számú bérletes közönségét tudhatja magáénak. Próbáikat jelenleg az egykori Park moziban tartják, ami akusztikailag nem megfelelő, s a szükséges szólampróbáknak sem tud otthont adni. A terv megvalósításához egyes magánterületek kisajátítására lesz szükség, bár az építkezésre szánt területek legnagyobb része önkormányzati tulajdonban van. A konferenciaközpont építéséhez a tervpályázatot 2006. december 1-jén hirdették meg. 70 építésziroda vesz részt a pályázaton. A nyertes tervezővel a szerződést várhatóan 2007 júniusában fogják megkötni. A kivitelezés kezdete 2008 májusában várható. A projektet „kiemelt nemzetgazdasági beruházásként” valósítják meg, ami azt jelenti, hogy a hatóságok engedélyezéssel kapcsolatos ideje 90 napról 15 napra rövidül. A Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont kb. 9000 m2-es zöldmezős beruházást jelent az egykori Pécsi Egyetemi Atlétikai Club (PEAC) területén. Ez Pécs Megyei Jogú Város, a Baranya Megyei Önkormányzat és a Pécsi Tudományegyetem közös projektje. Jelenleg a Csorba Győző Megyei Könyvtár és a Pécsi Városi Könyvtár látja el a helyi és megyei könyvtárak feladatát. Nincs azonban megfelelő méretű tér a fejlesztésekre. Nincs akadálymentes bejutási lehetőség az épületekbe, ráadásul egyes intézményi részeknél a parkolás sem megoldható. A projekt a Városi és Megyei Könyvtár integrációjával jönne létre. A tervpályázatot 2006. december 28-án hirdették meg, több mint 50 építésziroda vesz részt a versenyben. 2007 júliusában fogják a nyertessel megkötni a szerződést, s a kivitelezés megindítására 2008 júniusában kerül sor. A projekt megvalósulása egyetemi szolgáltató funkciót teremt. A Zsolnay Kulturális Negyed, ami a legnagyobb beruházás mindközül, a Balokányhoz szomszédos területen helyezkedik el. Az alapanyagokhoz és a fenntartáshoz szükséges egyre növekvő kiadások miatt a gyár termelőtevékenysége beszűkült, pusztán tevékenységéből már nem nagyon képes fenntartani magát. Új kulturális és művészeti intézmények betelepítése az épületbe azonban kiváló fejlesztési eszköze lehet az intézménynek. Az épületegyüttes északi részébe kerül a Bóbita Bábszínház, a Zsolnay Tematikus Park (Ipartörténeti Múzeum), az ArtStart Kreatív Ipari Inkubátorház, a Pécsi Digitális Animációs Tudáscentrum, valamint a Zsolnay panzió és éttermek. Erre várhatóan lesz 32
kereslet a turisták és nem utolsósorban a diákok tömege miatt. A déli területre ugyanis a Pécsi
Tudományegyetem
Művészeti
Karát
tervezik
(alkotótelepet
és
kortárs
kiállítóhelyeket), ezen kívül pedig ide helyeznék a „Zsolnay kaput”, amely parkolóként és információs központként működne. Sokak szerint egyébként azért a pécsi lett a nyertes pályázat (leszámítva azt, hogy valóban szakmailag itt prezentálták a legszínvonalasabb pályázatot), mert itt a legnagyobb a fejlődési potenciál, valamint nem utolsó sorban, mert itt található a Zsolnay gyár. A projekt tervpályázatát 2007 áprilisában hirdették meg, a kivitelezés pedig 2008 augusztusában kezdődik.
7. ábra Zsolnay Kulturális Negyed21
21
Tasnádi Péter, Merza Péter: Európa Kulturális Fővárosa - Pécs 2010. Beszámoló a fejlesztési projektek előkészítéséről („Az EKF projekt hatása a regionális fejlesztésre, különös tekintettel a balkáni régióra” című konferencián elhangzott előadás) 33
A Nagy Kiállítótérhez kapcsolódik a Káptalan utca, azaz a híres pécsi „Múzeum utca” megújítása (összesen kb. 4500 m2-es beruházás), valamint egy 1200 m2-es, a szabadtéri színpad helyén tervezett kiállítótér létrehozása. Itt kapna helyet a Modern Magyar Képtár gyűjteménye, valamint az alkalmi kiállításokat is itt bonyolítanák le. Ide tartozik még a meglévő múzeumok felújítása is (Vasarely, Amerigo Tot). Pécs nagy múzeumhálózattal rendelkezik ugyan, de egyelőre nem rendelkezik olyan nagy méretű kiállítótérrel, melyben nagyszabású nemzetközi kiállításokat lehetne rendezni. E kiállítótér elkészülte az egyetlen lehetőség arra, hogy 2010-ben az EKF-hez méltó kiállításokat szervezzenek Pécsett. Ez az Európában egyedülálló múzeumi infrastruktúra turisztikai vonzerőt jelent majd. Ennek pályázatát 2007. március 15-én írták ki, augusztusra várható a szerződés a győztes pályázóval, s a kivitelezést 2008 júliusában kezdik meg. A közterek és parkok újjáélesztése, átalakítása, funkcióik újragondolása is az EKF projekt részét képezi. Összesen kb. 100 közterület megújítását tervezik: közösségi-, kulturális- és szabadidős funkciók beépítését a jelenleg elsősorban közlekedésre, parkolásra használt terekbe. A projekt folyamán sor kerül műemlék-gondozásra, az utcák és terek rekonstrukciójára, a városi zöld területek és egyéb szabadtéri övezetek fejlesztésére. A felszín alatti karsztforrások hasznosítására, fásításra valamint játszóterek létesítésére is sor kerül. A nagy jelentőséggel bíró pécsi terek megújítását is tervezik (Széchenyi tér, Kossuth tér, Indóház tér, Búza tér, Centrum tömb, Tettye), de megvalósítják a Kertváros, Uránváros és Meszes lakótelepi központjainak, köztereinek rekonstrukcióját is. Ide tartozik a belváros délkeleti kiterjesztése is, a Zsolnay-Balokány negyed és a PTE „Keleti Campus” integrációja a belvárosi szövetbe. A program keretében kívánják a főpályaudvar előtti teret és magát az épületet is átalakítani, felújítani. A vasút menti elhanyagolt területen pedig extrém sportoknak való területet kívánnak létesíteni. Mivel Pécs nem rendelkezik nagyobb parkokkal, sem jelentősebb folyóvízzel, ez igen jelentős értékkel bíró beruházás. Ahhoz, hogy Pécs méltóképpen szervezze meg az EKF programokat, szükség van az épített környezet megfelelő színvonalának előteremtésére. A szabadidős tevékenységekre alkalmas helyszínek Pécsett igen kis területeken találhatók. Márpedig a kulturális rendezvénysorozat lételeme lenne megfelelő szabadtéri helyszínek kialakítása is. Ennek az építészeti ötletpályázatnak a kiírása 2007. január 3-án megtörtént, a kivitelezés kezdete 2008 augusztusára várható. 34
8. ábra A közterek és parkok újjáélesztése projekt22
III.2.5. Felvezető évek Pécs pályázatában fontos még megemlíteni a felvezető évek gondolatát. Ez azt jelenti, hogy a 2010-es év előtt is már tematizálni kívánják a szervezett programokat, ezzel készülve a 2010-es év programjaira. Ezek, a 2010-es év főpróbáit jelentő évek nemcsak a szervezőknek, de a lakosságnak is lehetőséget biztosítanak arra, hogy ráhangolódjanak a későbbi valós EKF projekt megvalósulására. 22
http://www.pecs2010.hu/file/EKFterkep.pdf (2007. március 15.)
35
A 2006-os év volt a kulturális örökség éve. Ezt azért gondolták ki, mert erre az évre várták a pécsi világörökségi helyszínek bemutatását szolgáló fejlesztéseket. 2007 a tanítás és tanulás éve címet kapta. Idén ünnepeljük ugyanis a századik évfordulóját az 1907-es pécsi Szabad Tanítás Országos Kongresszusának. Ez év során olyan programok kapnak támogatást, melyek szorosan kapcsolódnak a fiatalabb nemzedék művészeti-kulturális neveléséhez. Ehhez kapcsolhatók a tudományos konferenciák és a IX. Európai Ifjúsági Zenei Fesztivál. Egy kis ízelítő még a 2007-es rendezvényekből: Pécsi Tavaszi Fesztivál, Kelet-nyugati Átjáró – Balkán Világzenei Fesztivál, XII. Európai Bordalfesztivál, Palkonya – Európa Kulturális Falva, Utazás a török félhold körül – Összművészeti montázs a török kultúrából valamint a visszaszámláló óra felállítása a városban. 2008 a környezet- és egészségkultúra éve lesz. Pécs mintegy 15 éve tagja a WHO Egészséges Városok Programjának, melynek a város a magyarországi koordinátora is. Pécs célja, hogy a WHO Együttműködési Központját ide telepítsék. 2008-ban pedig nemzetközi regionális Egészséges Városok-konferenciát kíván rendezni. Ez az év a civil szerveződésekre irányítja a figyelmet, legfőbb célcsoportjai a fiatalok. E korosztálynak szánt nemzetközi művészeti pályázatokat, valamint a sport (különösképpen az erős pécsi úszók és női kosárlabdázók) bevonását is tervezik. 2009 a vallási kultúra éve lesz, a pécsi püspökség fennállásának ezredik évfordulója tiszteletére. Pécsett sokáig a püspökség intézményei biztosítottak helyet az itteni művészeteknek. Ekkor tervezik az egyházzenei fesztivál és a nemzetközi orgonaverseny szervezését, valamint az 1930-as Dóm téri Missa solemnis nevű szabadtéri játékok ismételt megrendezését. Ebben az évben a városban található többi vallási közösség (iszlám, evangélikus, ortodox) bemutatására is sor kerülne, s a vallások békés együttélésének megvalósulása is alátámasztást nyerhetne. A felvezető évek során minden évben egy-egy európai bortermelő régió bemutatkozását is tervezik. 2007-ben Dél-Európa, 2008-ban Erdély és a Balkán, 2009-ben Nyugat-Európa bortermelői kaphatnának főszerepet Pécsett. Az EKF évében pedig Magyarország legjobb borai kerülnének bemutatásra.
36
A 2010-es év programjait 2007 augusztusáig kell összeállítania a művészeti csapatnak. A tervek szerint az EKF év mintegy háromezer kulturális és művészeti rendezvénnyel várja a látogatókat. III.3. A pécsi projekt adminisztratív háttere III.3.1. Finanszírozás Pécs tervei meghaladják a hazánkban általában alkalmazott településfejlesztési beruházások mértékét. Ennek finanszírozására hazai és Európai Uniós pénzekből lesz mód. Az unió támogatásának összege behatárolt: évente nem lehet kevesebb 200.000 eurónál, és nem lehet több 1 millió eurónál. A legtöbb pénzt mégis az országos és helyi költségvetésből kell előteremteni. „Az EKF projekt hatása a regionális fejlesztésre, különös tekintettel a balkáni régióra” című konferencián Tasnádi Péter és Merza Péter előadásából kiderült, hogy a beruházásokhoz
és
programokhoz
szükséges
források
rendelkezésre
állnak,
a
finanszírozása megoldott. A nagyprojektre, azaz az öt kulcsprojektre 34,6 milliárd forint a költségvetés. 2006. áprilisában a kormány és Pécs városa szerződést kötött, melyben lefektették, hogy 85%-ban EU támogatásból, 5%-ban kormányzati támogatásból, és 10%ban önerőből kell elkészíteni a nagyprojekt beruházásait. 2006. szeptember 16-án készült el a szerződés a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel (NFÜ) és az Oktatási és Kulturális Minisztériummal (OKM), miszerint 1 Mrd HUF kormányzati támogatást kap a város a nagyprojekt előkészítési alapból. 2006. decemberében fogadták el a Dél-Dunántúli Operatív Programot, ez 29,4 Mrd HUF uniós támogatást jelent. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium rendelete alapján pedig 1,7 milliárd forint van elkülönítve az EU Önerő Alapban.
37
Forrás
Beruházások költségvetése százalékban
Európai Uniós támogatás aránya
85%
Kormányzati támogatás aránya
5%
Önerő aránya
10%
Összesen (Mrd HUF)
34,6
9. ábra A nagyprojekt finanszírozásának megoszlása
A Zenei és Konferenciaközpont költségvetése 7,9 milliárd forint, a Zsolnay Kulturális Negyedé 10,9 milliárd forint. Ez utóbbi a legnagyobb beruházás. A közterek és parkok újjáélesztésére 7,4 milliárd forintot szánnak, a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont 4,9 milliárd, a Nagy Kiállítótér pedig 3,5 milliárd forintból készül el. Ez utóbbi költségei 10%-90%-os arányban oszlanak meg a város és az állam között. Az első három projekt felelőse Pécs Megyei Jogú Város, míg az utóbbi kettőért a Baranya Megyei Önkormányzat felel. Beruházás
Költségek (Mrd HUF)
Zsolnay Kulturális Negyed
10,9
Zenei és Konferenciaközpont
7,9
Közterek és parkok újjáélesztése
7,4
Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont
4,9
Nagy Kiállítótér
3,5
Összesen
34,6 10. ábra A nagyprojekt beruházásonkénti összege
Magukra a programokra 9 milliárd forintot ad a kormány, ezt 2010-ig lehet felhasználni. Ebből az összegből kell finanszírozni nemcsak a művészeti munkát, de a reklám- és marketingköltségeket, a kommunikációt, a béreket, és más dologi kiadásokat is. Ebből körülbelül 1 milliárd jut az idei, 2007-es előkészítő év programjaira. A 9 milliárd 40%-át a központi költségvetésből fedezik, a fennmaradó összeget a város önkormányzata (33%) valamint a támogatók (27%) adják. A kommunikációs költségek 70%-át, a programok 40%-át az állam, a bérek és egyéb kiadások 100%-át a város állja. A művészeti rendezvényekre mintegy 5,6 milliárd forint jut.
38
Forrás
Támogatás aránya
Központi költségvetés
40%
Önkormányzat
33%
Támogatók, szponzorok
27%
Összesen (Mrd HUF)
9
11. ábra A programok finanszírozásának eloszlása
A rendezvények kiválasztása egyébként a következőképpen zajlik: 2007 február végéig kellett leadni a kulturális intézményeknek és egyéb civil szervezeteknek azon idei programok listáját, melyeket az EKF keretében szeretnének megjeleníttetni. Ezek közül a művészeti igazgató javasolta az erre alkalmas rendezvényeket a kormánymegbízottnak, s ez utóbbinak az ajánlata alapján a kormány választja ki, hogy kit hogyan támogat. A kiválasztott események viselhetik majd magát az EKF emblémát. A 2008-as pályázatokat 2007 szeptemberig kell beküldeni, erre egyelőre még nincs adat. III.3.2. Az EKF-program irányítási szerkezete A közgyűlés 2006. január 16-án hagyta jóvá az irányítási szerkezettel foglalkozó előterjesztést. A program irányítási szerkezetének két fő szintje van: az egyik a politikai szint, amely a stratégiai irányítást végzi; a másik a menedzsment szintje, ami a részfeladatok kivitelezésével foglalkozik. A Pécs2010 igazgató a polgármester irányítása alatt egyszemélyű felelős vezetőként koordinálja az EKF programot. Legfőbb feladatai a programtervezés, a beruházások, a pénzügyi és marketing feladatok irányítása. A Pécs2010 igazgató társügyvezetője az Európa Centrum Kht-nak és a Pécs Fejlesztési Kft-nek is, így a nagyprojektek és a programszervezés felett is megfelelő hatáskörrel bír. A Pécs2010 Menedzsment Központ az Európa Centrum Kht. keretein belül működik. Ez az egység végzi a program nemzetközi jelenlétének biztosítását; a regionális és nemzetközi kapcsolatok bővítését; a helyi, hazai és nemzetközi kommunikációt és marketinget; a civilek bevonására irányuló kezdeményezéseket; a szponzorszerzést; a programtervezést (software) valamint az adminisztratív hátteret biztosítja. Az egység kettős vezetés alatt áll: az általános ügyvezető igazgató és a Pécs2010 igazgató irányítása alatt működik. Az általános ügyvezető igazgató felel a pénzügyekért, marketingért, 39
kommunikációért. A művészeti igazgató is ehhez a szervezeti egységhez tartozik, ő az általános igazgató alatt a program kulturális vezetőjeként tevékenykedik. A kulturális stratégiát alkotja meg, a kulturális programtervezésért felel. A Pécs Fejlesztési Kft. a nagyberuházásokért felel. A Pécs2010 igazgató és az általános ügyvezető igazgató közös vezetése alatt áll. Az általános ügyvezető igazgató feladatai többnyire a Kft. adminisztratív vezetése. Az építészeti igazgató a hierarchiában az általános igazgató után következik. Ő felel a tervezési eljárások szakmai előkészítéséért és lebonyolításáért, az építészeti feladatokat koordinálja. Az előbb felsorolt szervezetek Pécs M.J.V. Önkormányzatának hivatalán kívül működnek. Az önkormányzat irányításával működő egységeket a következőkben sorolom fel. A Tisztségviselői Kabinet (EKF Osztály) az önkormányzati hivatalt érintő ügyek adminisztrációját látja el, koordinálja az előbb említett két szervezet önkormányzatot érintő ügyeit. Az önkormányzathoz kapcsolódó kommunikációs és nemzetközi tevékenységet is ez az egység végzi, valamint biztosítja a Pécs2010 igazgató működési feltételeit. Az Ágazati Főosztályok is bekapcsolódnak az EKF program irányításába. Ezek az egységek a következők: •
A Várostervezési és Fejlesztési Főosztály végzi a fejlesztések önkormányzatot érintő részét.
•
A
Kulturális/Közművelődési
Főosztály
a
kulturális
programtervezés
önkormányzati intézményeit érintő feladatait felügyeli. •
A Közgazdasági Főosztály a támogatási szerződésekből eredő feladatokat végzi. Ez az egység intézi a Pécs2010 Menedzsment Központ és a Pécs Fejlesztési Kft. működéséhez kapcsolódó ügyeket.
•
A Jogi/Önkormányzati Főosztály az önkormányzat EKF-hez kapcsolódó jogi feladatait látja el.
Az EKF Vezetői Értekezlet hetente áttekinti az önkormányzati EKF feladatok aktuális állását. Az értekezletet az EKF Osztály vezetője irányítja, s az összes főosztály vezetője részt vesz a munkában. Az ülésen a Pécs Fejlesztési Kft. általános ügyvezetője, a Pécs2010 Menedzsment Központ általános igazgatója, az építészeti igazgató és a művészeti igazgató is részt vesz. Az EKF Board a legfelsőbb szintű döntéshozói egység. Kéthetente ülésezik az aktuális kérdések megvitatására. A Boardot Pécs M.J.V. polgármestere vezeti. Tagjai: Pécs
40
kulturális ügyekért felelős alpolgármestere, Pécs2010 igazgató, a Pécs fejlesztési Kft. és a Pécs2010 Menedzsment Központ általános igazgatói, a művészeti és az építészeti igazgató, az EKF Osztály vezetője, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács képviselője, a miniszteri koordinátor, a közgyűlés EKF tanácsnoka, a Kulturális Bizottság elnöke, a közgyűlésen részt vevő politikai szervezetek 1-1 képviselője. Meghívottak még a Baranya Megyei Önkormányzat, a Pécsi Tudományegyetem, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara képviselői.
12. ábra Az Európa Kulturális Fővárosa program irányítási szerkezete
III.4. A pécsi pályázat kommunikációja III.4.1. Civilek bevonásáért folytatott kommunikáció A már említett 1419/1999 sz. EK határozat alapelvei közt említi a lakosság bevonását a rendezvényekbe, nem csak a saját, de más tagállamokét is. Ezt a kritériumot a pécsi pályázat több ponton is kielégítette. Civilek bevonása nélkül nem valószínű, hogy ekkora sikere lett volna a pályázatnak. Fontos az, hogy a civilek is, az itt élők magukénak érezhessék az EKF címet. Ezen kívül fel is kell készíteni a lakókat a jövőbeni változásokra. Ehhez járultak hozzá a következőkben megfogalmazott programok.
41
Rengeteg konferenciát, workshop-ot, megbeszélést szerveztek a témában, ahol bárki részt vehetett. Ezek közül csak kettőt említek. Egy konferenciára én is ellátogattam. „Az EKF projekt hatása a regionális fejlesztésre, különös tekintettel a balkáni régióra” című értekezleten, melyet Pécsett, az MTA Székházban tartottak 2007. március 28-án, a projekt jelenlegi állásáról, nemzetközi együttműködésekről, valamint legnagyobb hangsúllyal a Balkán-projektről hallhattunk. Itt igen sok információt kaptam, melyet a dolgozatomban is felhasználtam. 2006. január 27-28-án megrendezték a „Kultúra, város, fejlesztés” elnevezésű konferenciát is. Ez a program városfejlesztési, építészeti, finanszírozási kérdéseit taglalta. Közel 180 fős hallgatóság vett részt a rendezvényen. A civil társadalom bevonásának fontos momentuma a Kultúra 2010 Társaság létrehozása is, mely egy szakemberek, művészek, tudósok által alapított civil szervezet. Céljuk (azon kívül, hogy ellenőrizzék a pályázati rendszert), hogy a lakosságot is minél aktívabban bevonják a projektbe. Rendszeres, nyilvános konzultációt és konferenciákat szerveznek, cselekvésre ösztönző üzeneteket fogalmaznak meg. Alapelvük többek között a nyilvánosság és a szakmai konszenzus. Fontos megjegyezni, hogy a társaság tagja bárki lehet, tagdíjat nem kell fizetni, s tagjait tiszteletdíj sem illeti. Hasonló szerveződés a Zsolnay Társaság (melyhez nemrégiben én is csatlakoztam). Ez a pécsi és Pécshez kötődő személyeket fogja össze, akik támogatni kívánják a pécsi EKF programot. A legfontosabb témához kapcsolódó történés véleményem szerint az volt, amikor magát a lakosságot próbálták bevonni az ötletadásba. Erre a legjobb példa a Pécs M.J.V. Önkormányzata által kiírt „Az én Kulturális Fővárosom” nyílt ötletpályázat volt. Ebben a „Közterek és parkok újjáélesztése” projekthez vártak ötleteket, nemcsak gazdasági szereplőktől, de magánszemélyektől is. Az egész országból érkeztek ötletek, összesen 362 darab, melyből 65 munkát jutalmazott a bírálóbizottság. A legjobb pályázat 300 ezer forintos díjat kapott. Az ötletpályázat terjesztéséhez több plakát és képregény23 is készült.
23
A plakátokat és képregényeket lásd a mellékletekben 42
Kedves kis kezdeményezés volt az a palackposta, amit a pécsi pályázat írói 2005-ben a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) keretében bocsátottak útjára. A Színháztéren felállított óriási, „Üzenj a jövőbe” feliratú palackba bárki elhelyezhetett egy üzenetet, levelet, hang- vagy videofelvételt (melynek elkészítésében egyébként a Pécs TV segédkezett a helyszínen). Az elhelyezett üzeneteket 2010-ben fogják felbontani, s egy kiállítás keretében bárki megtekintheti őket.
13. ábra Az „Üzenj a jövőbe!” palack
2004-ben rendezték meg az „Öleljük át városunkat!” eseményt. Ezt, az elsősorban általános- és középiskolások körében szervezett megmozdulást azért rendezték a szervezők, hogy bebizonyíthassák, Pécs akarja legjobban a Kulturális Főváros címet. Úgy tervezték a programot, hogy a gyermekek dicsőségnek érezhessék, hogy ebben részt vehetnek, s majd unokáiknak büszkén mesélhessék, hogy „2004-ben én ott voltam!” Az esemény lényege az volt, hogy fáklyákkal és gyertyákkal élőláncot alkotva körbefogták a történelmi belváros körül húzódó falat. Körülbelül 4-5 ezer gyermek és felnőtt vett részt a rendezvényen. Pavlovics Attila elárult ezzel kapcsolatban egy kis történetet is. Aznap egész nap esett az eső, így félő volt, hogy elmarad a rendezvény. Az utolsó pillanatban jutott az is a szervezők eszébe, hogy ha már ilyen rossz idő lett, legalább egy pohár forró teát szolgáljanak fel a résztvevőknek. Két órával az esemény előtt mozgósítottak egy céget, aki szerencsére elvállalta a feladatot. Ezen kívül szerették volna egy helikopterről felvenni a történést, de mivel sötét volt, s a reptéren nem volt megoldott a világítás, senki nem vállalta a felszállást. A programnak 2005-ben volt folytatása is, a „Fussuk körbe
43
városunkat” IV. Délhús-futás. Ez a város lakóinak megmozgatását tűzte ki célul, s igen nagy népszerűségnek örvendő tömegsport. Meghirdettek egy online MMS pályázatot is az EKF-pályázat során. A vetélkedő folyamán olyan (digitális) fotókat vártak a résztvevőktől, melyen egy Pécshez kapcsolódó élményt kívánnak megmutatni. Az „Ezért szeretjük Pécset” akcióra mintegy 300 fénykép érkezett, s a legjobbakat értékes tárgynyereményekkel díjazták. A szervezők nemrégiben újabb ötlettel rukkoltak elő, ez a „VersMegálló”. Mostanában járt le a határideje a pályázatnak, melyre költők, képzőművészek alkotásait várják az emberek és kultúrák közötti különbségek áthidalhatóságról, vagy a „határtalan város” szlogenhez kapcsolódva. A nyertes műveket buszmegállók vitrinjében fogják elhelyezni. 100 verset helyeznek ki, melyeket lefordítanak angol nyelvre is, s melléjük egy-egy kép is kerül. III.4.2. A pályázat megjelenése a sajtóban24 A honlapról több, a pályázathoz kapcsolódó TV-spot is letölthető. Mindegyikben egy-egy híres személyiség szerepel. Feltűnik többek között Jordán Tamás, Lázár Ervin, Pásztory Dóra, Lovasi András és Boban Markovics. Ezenkívül a civilek bevonásával történő, „Az én kulturális fővárosom” ötletpályázathoz kapcsolódó spotokat is láthattunk. A pályázat honlapjáról rádióspotokat is letölthetünk. Ezek többnyire regionális és helyi rádiókban voltak hallhatók (pl. Remény Rádió). Mind a televízióban, mind a rádióban más módon is szó esett a pécsi pályázatról. Több, a projektben érintett személyt is meghívtak különféle műsorokba (pl. Remény Rádió, Gazdasági Rádió). Az itt lefolytatott beszélgetések során sok mindent megtudhattunk a pályázat menetéről, üzenetéről, stb. A nyomtatott sajtóban rengeteg cikk szólt a témáról. Nemcsak a városi, regionális lapokban, de országos, sőt nemzetközi újságok is írtak erről. A leggyakrabban az Új Dunántúli Napló, az Echo. Kritikai szemle, Pécs, a Népszava, az Élet és Irodalom, a Népszabadság, a Magyar Hírlap, a Pécsi Hírek, a Pécsi Napilap és a Metro foglalkozott az EKF kérdésével, de a Világgazdaság, a Heti Válasz, az Építészfórum és a Kisalföld is leközölt több-kevesebb cikket a témában. Figyelemmel kísérték a magyar pályázatok sorsát: hogyan hirdették meg itthon a pályázatot, kik adták be az első körbe, kik jutottak 24
A hang- és videofelvételeket lásd a mellékelt CD-n 44
be a második fordulóba, s az egyes városok milyen programokkal rendelkeztek. Sokszor jelent meg hír a városok közötti együttműködésekről és konfliktusokról. Itt szeretném megemlíteni a debreceni polgármester, Kósa Lajos azon nyilatkozatát, melyben kijelenti, hogy a magyar döntés, miszerint Pécs lesz a 2010-es kulturális főváros, politikai döntés volt, és ebbe az ország bele fog bukni. Véleményem szerint ilyen kijelentést tenni igencsak meggondolatlan és elhamarkodott volt. Ezzel a bejelentés után több újság is foglalkozott. Megjelentek részletesebb írások a pályázó városok programjairól is25. A sajtóban ezen kívül nagy hangsúlyt fektettek azokra az eseményekre, melyek által a pécsi pályázat a civil társadalom bevonását támogatta. Írtak még az EKF várható gazdasági következményeiről is. A pécsi pályázat központi gondolatait, mint decentralizáció és regionalitás több újság is taglalta, hiszen ez hazánkban igen fontos téma. Budapest és a többi vidéki város, különösen Pécs vitája is elég gyakran szerepelt az újságok terítékén. A pécsi pályázat győzelme után a pénzügyi kérdések kapták a nagyobb hangsúlyt, a kormány és a város közötti tárgyalásokról, szerződésekről sokat lehetett hallani. A két kulcsfigura, Takáts József és Taróssy István lemondásával pedig egyre negatívabb és vészjóslóbb cikkekkel lehetett találkozni. Sokan a pécsi pályázat bukását jósolták és jósolják a mai napig is. Az interneten a nyomtatott sajtóhoz hasonló cikkek láttak napvilágot. Itt azonban a legfontosabb mégis a honlap, hiszen nemcsak az alapinformációkat találhatjuk meg a projektről, de linkeket is találhatunk a vonatkozó sajtóközleményekről. A Pécs 2010 projekt honlapját a www.pecs2010.hu domain a keresőbe való beírásával nyithatjuk meg. III.4.3. Helyi és országos kommunikáció A pályázat hivatalos arcául kérték fel Vujity Tvrtkot és feleségét, Zsolnay Gyöngyit. Mindketten kötődnek Pécshez. Vujity Tvrtko itt született, Gyöngyi pedig a kosárlabdázásban elért sikereit (válogatott volt) itt kezdte. Több fórumon is terjesztették a pécsi pályázatot a siker érdekében. Tvrtko az amerikai kongresszus egy magyar származású képviselőjénél is járt, hirdetve Pécset, Európa 2010-es kulturális fővárosát. További mód az EKF projekt népszerűsítésére az is, amit nemrégiben figyeltem meg a városban. A buszok elejére ugyanis, jól látható helyre elhelyezték a projekt logóját,
25
Lásd többek között: Somlyódy Nóra: Építészeti körkép a 11 kulturális főváros pályázatról. Magyar Hírlap, 2005. március 4. 45
hosszúkás matricán. Ez is hasznos, hisz emlékezteti az embereket arra, hogy kísérjék figyelemmel az elkövetkezendő évek kulturális programkínálatait. Pécs város határában fölavatták az Európa Kulturális Fővárosa 2010 táblát is, mely a 6os úton fogadja a városba érkezőket.
14. ábra Toller László és Bókay Endre a tábla avatásán
Az Európa házban, ahol a Menedzsment Központ is található, a pályázat logójával ellátott pólókat, kitűzőket, sapkákat vásárolhatunk. A projektben jelenleg is érintett személyek, akikkel beszéltem (Kunszt Márta, Szalay Tamás) a találkozó alatt is viselték a kitűzőket, ami az ügy iránti elkötelezettségük fontos gesztusa.
15. ábra Az EKF-kitűző, sapka és póló
46
A pécsi EKF-projekt arculattervezési pályázatára 10 pályázót hívtak meg. A nyertes, aki a pályázat arculatát és logóját tervezhette, Czakó Zsolt grafikusművész lett. A logóban függőlegesen van elhelyezve egy modern, szögletes betűtípussal a Pécs betűkép. A sajátos elrendezés miatt kisebb fejtegetést kíván az olvasótól. Ezzel az olvasásmóddal nagyobb figyelmet igényel a logó, s ezáltal jobban beleivódik a közönség emlékezetébe.
16. ábra A logó
Dr. Toller László volt polgármester a pályázat második fordulóba történő beadásakor nemcsak magát a kötet formában kiadott pályázati anyagot, hanem egy óriási képeslapot is átadott a kulturális miniszternek. A képeslapot 2010 pécsi írta alá, ezzel támogatva a kandidáló várost.
17. ábra A képeslap átadása a pályázat benyújtásakor
Úgy gondolom, itt érdemes még megemlíteni a már említett debreceni polgármester által tett nyilatkozatra a pécsiek reakcióját is. Egy, az esemény utáni sajtótájékoztatón ugyanis Pécs polgármestere bejelentette, hogy Kósa Lajos mindig szívesen látott vendég lesz az EKF programokon, mitöbb, egy, a programokra szóló No.001-es sorszámú VIP tiszteletjegyet is átadott a polgármesternek. Ez, véleményem szerint, igen ironikus és frappáns megoldásnak bizonyult a konfliktus kezelésére a pécsiek részéről. Itt tartom még fontosnak megjegyezni azt is, hogy a pécsi pályázati anyag az ország legnagyobb könyváruház hálózata, az Alexandra Kiadó gondozásában jelent meg. Ezzel a cég a pályázat legnagyobb támogatójává vált. A vállalat ügyvezető igazgatója egyébként pécsi, valamint itt található a cég legnagyobb lerakata is. 47
III.4.4. Közvélemény-kutatás A pályázat hét város (Budapest, Debrecen, Eger, Győr, Miskolc, Pécs és Sopron) versengésével folyó második fordulójában a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 1200 embert kérdezett meg, kinek adnák az Európa Kulturális Fővárosa címet26. A felmérés eredménye szerint a megkérdezettek egyharmada adná Budapestnek, kétharmada pedig más, vidéki városnak. A Szocio-Gráf Piac- és Közvélemény-kutató Intézet 2006. májusában végzett egy felmérést27 az országban az EKF-el kapcsolatban. 1200 főt kérdeztek meg, hogy 2010-re Essen és Isztambul mellett melyik magyar város nyerte el az Európa Kulturális Fővárosa címet. A felmérés eredménye a következő lett: a megkérdezettek 60,4%-a Pécset mondta, 4,9% másik várost, míg 34,7% nem tudott válaszolni a kérdésre. A 30-50 év közöttiek, a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők, a nagyobb településeken valamint a déldunántúli régióban élők nagyobb arányban tudták a helyes választ a kérdésre, mint a hozzájuk tartozó többi csoport. Mindezekből következik tehát, hogy nagyobb promóciót kellene alkalmazni a 30-nál fiatalabb és 50 évesnél idősebbek, a régión kívül és a kisebb településeken élők, valamint a kisebb végzettséggel rendelkezők körében.
IV. Regionalitás az EKF projektben – A kultúra szerepe a regionális fejlődésben IV.1. A régió – elméleti megközelítés A régió definiálására több megfogalmazás is született. Süli-Zakar István szerint „a régió olyan társadalmi-gazdasági területegységet jelent, amely az őt alkotó „részek” szoros együttműködésére és érdekazonosságára épül, de határozott földrajzi határokkal nem minden esetben definiálható. Jellegükből adódóan a földrajzi térben a közigazgatási egységek – megyék, a régiók, tartományok, országok – összességében a regionalizáció az „állandóságot”, a más típusú területi jelenségegyüttes a regionalizmus folyamatának eredményei – a makroregionális térstruktúrák – viszont a változékonyságot képviselik. A régió azonban mindkét jelenségcsoport esetében a földrajzi térben tapasztalható 26 27
Vidékre vinnék Európát. Népszabadság, 2005. szeptember 24. http://www.szociograf.hu/ekf.html (2007. március 15.) 48
sokszínűség (heterogenitás) viszonyai között a társadalmi-gazdasági-kulturális téren megnyilvánuló homogenitást képvisel. A régió a sokrétűségben megnyilvánuló homogenitás.”28 A regionalizmus inkább a társadalmi-gazdasági-kulturális alapon szerveződött egységekre vonatkozik, míg a regionalizáció a közigazgatási-politikai szinten irányított folyamat. Így tehát a regionalizáció során bizonyos fokú alárendeltség áll fenn, míg a regionalizmus inkább horizontális integráció. A
nyugat-európai
regionalizmus
típusait
Winfried
Lang29
a
következőképpen
csoportosította: •
Nemzeti keretek közötti regionalizmus: Föderalizmus, azaz alulról építkező regionalizmus (pl. Németország). Decentralizált állam, azaz felülről építkező regionalizmus (pl. Belgium, Franciaország).
•
Határokon átnyúló (transznacionális) regionalizmus, azaz az eurorégiók (CBC-k).
•
Nemzetközi regionalizmus (az Európai Unió és a szupranacionalitás).
A regionalitáshoz köthető fontos fogalom a szubszidiaritás elve. Novitzky Péter tanulmányában30 a következő megfogalmazást használja a szubszidiaritás definíciójára: „[…] amit az egyes egyének (singularis homo) saját erejükből és képességeik révén meg tudnak valósítani, azt a hatáskörükből kivenni (erripere = szó szerint: erőszakosan elragadni, elrabolni) és a közösségre bízni tilos; éppen így mindazt, amit egy kisebb és alacsonyabb szinten szerveződött közösség képes végrehajtani és ellátni, egy nagyobb és magasabb szinten szerveződésre áthárítani jogszerűtlenség és egyúttal súlyos bűn, a társadalom helyes rendjének felforgatása […]” Ez tehát azt jelenti, hogy a központi kormányzás azon feladatokat és tevékenységeket, melyeket a helyi irányítás el tud végezni, köteles a lokális szerv kezében hagyni. Ezek a szervek jobban átlátják a helyi problémákat, és könnyebben találnak is ezekre megoldást. Ez sokban kapcsolódik a regionalitás kérdéséhez, hisz itt is a központinál lejjebbi szinten lévő irányításról van szó.
28
Süli-Zakar István: A régió: földrajzi integráció. In: A terület- és településfejlesztés alapjai. (Szerk. SüliZakar István) Budapest-Pécs, Dialóg Campus Kiadó, 2003. 127-139. pp. 29 U.a. 30 Novitzky Péter: A szubszidiaritás fogalma. http://web.axelero.hu/kesz/jel/06_01/novitzky.html (2007. április 16.) 49
A decentralizáció is hasonló fogalmat takar: eszerint a központi hatalom lemond önként központi hatalomgyakorlási jogáról az alsóbb szint javára. Ehhez azonban szükség van döntési kompetenciára, megfelelő anyagi forrásokra valamint humánerőforrásra is. Az Európai Unióban a régiókat a NUTS-rendszer (Nomenclature des unités territoriales statistiques) alapján állapítják meg. Ezáltal lehetőség nyílik a tagállamok különböző régióinak egységes statisztikai rendszerben való meghatározására. Az egységek létrehozására a tagállamok maguk tesznek javaslatot, melyet az Eurostat (az unió statisztikai hivatala) hagy jóvá. A NUTS-rendszer szintjei: •
NUTS I: legnagyobb, tartományi szintű, vagy kisebb ország esetén tagállami szintű egység.
•
NUTS II: az ún. makrorégiók (ebbe tartoznak a magyarországi régiók is).
•
NUTS III: az előbbinél kisebb közigazgatási-tervezési egységek (Magyarországon a megyék).
•
NUTS IV: kistérségi szint.
•
NUTS V: a legkisebb, helyi intézkedésekhez kapcsolódó egység.
Az első három szinten népességhatárokat is megszabtak, melyek a következők: •
NUTS I: 3-7 millió fő,
•
NUTS II: 800.000 – 3.000.000. fő,
•
NUTS III: 150.000 – 800.000 fő31.
A regionális politika szempontjából a legfontosabb szintek a NUTS II és III. IV.2. A régiók Magyarországon Magyarországon a regionalizmus, azaz az alulról fölfelé történő régióépítés sajnos nem volt lehetséges. A történelem folyamán ugyan voltak hasonló esetek az ország életében 31
Bevezetés az Európai Unió politikáiba (Szerk. Kende Tamás, Szűcs Tamás) Budapest, KJK-KERSZÖV, 2005. 451-452. pp. 50
(Horvátország, Erdély), azonban a trianoni változások teljesen felforgatták a régióalkotás természetes lehetőségét. Magyarországon a NUTS rendszernek megfelelő egységeket a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény, valamint az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 35/1998. (III. 20.) O.Gy. határozat alakította ki. Ez alapján 3131 települési önkormányzat (NUTS V.), 150 kistérség (NUTS IV.), 19 megye és a főváros (NUTS III.), 7 régió (NUTS II.) és az ország (NUTS I.) alakítják az egyes egységeket. Magyarországon tehát hét régió található: Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl, DélDunántúl, Közép-Magyarország, Észak-Magyarország, Dél-Alföld és Észak-Alföld. Dr. Csapó Tamás regionális funkciókat felmérő kutatása32 jellegük szerint 4 csoportba osztotta a regionális funkciókat. Az első az állami dekoncentrált szervek és intézmények kategóriája, ami szerint Pécs Debrecen után a második helyen áll. A gazdaság és infrastruktúra körében a város az első helyen áll. A kutató itt az egyes vállalatok központjaira (postaigazgatóság, regionális média, áram- és gázszolgáltatók) gondolt elsősorban, valamint kiemelte még a hipermarketek számát. Pécs a kultúra, oktatás, egészségügy és szociális ellátás terén pedig Szegeddel együtt szintén az első helyen áll. A geográfus kutatása alapján tehát Pécs - Szeged és Debrecen mellett - kiemelt regionális központ. Ehhez képest azonban ellentmondás az, hogy maga a Dél-Dunántúl a gazdaságilag legfejletlenebb régiók közé tartozik hazánkban. A dél-dunántúli régió az a régió, amelyik hazánkban a legrégebbi tapasztalatokkal rendelkezik a régióépítés terén. Itt alakult először regionális fejlesztéssel foglalkozó szervezet (Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Alapítvány), s itt kezdtek bele először a regionális fejlesztési programokba (PHARE-program)33. A kilencvenes években azonban ezek a kezdeményezések eltűntek. Mindezek mellett azonban fontos elem még a DélDunántúlon, hogy itt található a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja, valamint itt alakult az első közigazgatási mintarégió. Magyarország, s azon belül is a Dél-Dunántúl több határokon átnyúló együttműködés tagja, melyek közül a legfontosabb talán az Alpok-Adria Munkaközösség és a DunaDráva-Száva Eurorégió.
32
Pécs régióközpont. Pécs a százpontos listavezető. http://gportal.hu/gindex.php?pg=4782965&PHPSESSID=2c3e6820a3d70c1ccc8b7758c6cdd1e6 (2007.03.15.) 33 Pálné Kovács Ilona: Regionalizmus és decentralizáció: dél-dunántúli párhuzamok. In: Echo. Kritikai szemle, Pécs. 2005. október, 4-5. szám 51
Egy régió fejlődésének fontos része a földrajzi fekvése. Ebből a szempontból a déldunántúli régió nagyon jó helyzetben van. Másik fontos elem a régió társadalmi minősége. Ahol alacsony az iskolázottság, ott nehéz a kilábalás a kedvezőtlen gazdasági helyzetből. Ehhez azonban más fejlődési tényezőkre is (fejlett infrastruktúra, tőke) szükség van. „A mai gazdaság tudásintenzív gazdaság.”34 A régi, hagyományos iparágak fokozatosan kiköltöztek a fejletlenebb területekre. A technológia-intenzív iparágak pedig megfelelő tudással rendelkező munkaerő esetén működtethetők. A gazdaság fejlesztéséhez tehát elkerülhetetlen a megfelelő szintű kultúra és oktatás. A kultúra a tőke vonzásának szempontjából is fontos elem.
18. ábra Magyarország régiói35
IV.3. Regionalizmus a pécsi projektben A regionalitás elve (ami az európai integráció egyik alapelve) a Kulturális Fővárosok rendezvénysorozat esetében is megkerülhetetlen. Nem csoda tehát, hogy Pécs a pályázatát a regionalizmus és a decentralizáció köré építi. A pályázatban megjelenő regionalitás
34 35
Enyedi György: A regionalitás értékei, http://www.kulturakozvetitok.hu/publenyedi.htm (2005.10.10.) http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9p:HU_NUTS_2.png (2007. április 8.) 52
azonban nem áll meg a nemzetállam keretein belül, hanem túlnyúlik a határokon, és tovább terjed a Déli-kulturális Övezet irányába. A pécsi pályázat saját régióját, a Dél-Dunántúlt helyezi a középpontba. Szeged városának bevonásával azonban a Dél-Alföld is a projekt részévé válik. Mi több, a területet a Balkán felé is meghosszabbítják, mintegy hatalmas képzeletbeli régiót kialakítva. Valójában tehát a pályázatban említett regionalitás jóval több, mint a város és saját régiójának kapcsolata. A hazai városokkal is bizonyos fokú együttműködések találhatók, melyről a későbbiekben szólok. Pécs pályázatában tehát a regionalitás 4 szinten is megjelenik. Az első a dél-dunántúli régió, melybe a Balaton térsége is beletartozik. A második kiterjesztésen a dél-dunántúli régió peremén elhelyezkedő nagyobb városokat értik, Baját, Dunaújvárost, Keszthelyt, Nagykanizsát. Harmadik szint Szeged, amely már nem a konkrét régió tagja, mégis kiemelt partnervárosa Pécsnek. Az utolsó szint pedig a Déli Kulturális Övezet régiója. A Balkán-projekt mondhatni egy fiktív eurorégióban gondolkodik. A pályázat ugyanis a regionalitás említésekor céloz az egész Balkán térségére. A hazánkhoz közelebb eső országokkal pedig tulajdonképpen határokon átívelő együttműködésekre számíthatunk, leginkább a kultúra terén. Az elvi rész tehát megalapozott, a régiónak csupán a megvalósítása és az intézményekkel kifejezhető realitása hiányzik. Itt az együttműködés ugyanis a már meglévő önkormányzatokkal, szervezetekkel zajlik, nincsen erre külön létesített intézményrendszer. Ez tulajdonképpen nem is probléma, mert az ennek fenntartására szánt pénzeket más, az együttműködés javára fordítható tevékenységekbe tudják fektetni. Ez utóbbival kapcsolatban feltétlenül gondolkodni kell az EU által koordinált INTERREG-programban is. Ez a nemzeti határok mellett fekvő régiók együttműködését támogatja. Ha kellő együttműködést sikerül elérni a dél-dunántúli régióval határos külföldi területekkel, az EU támogatására is nagy esély nyílik. Az Unióban ugyanis a fejlesztések fontos alapja a kooperáció. Itthon egyelőre a régió fogalma elég kezdetleges stádiumban van. A pécsi programmal azonban, és legfőképpen azzal, hogy regionális együttműködésekben gondolkodnak, lehetőség nyílik arra, hogy a kultúrán keresztül végre példát mutassanak, hogyan is kellene működnie egy igazi régiónak. Az EKF-program keretében egyébként nem csak Pécs az egyetlen, amely a regionalitást hangsúlyozza. Nem kell messzire mennünk, s a magyar várossal egyidőben központi
53
szerephez jutó Essen városánál is fellelhetünk hasonló jellegű tevékenységet. Ők az egész Ruhr-vidéket belevonták programjukba, ami mintegy 53 várost jelent. Pécs életében fontos szerepet játszanak a régió más települései. Ide járnak dolgozni a környező falvakból az emberek, itt költik el szabadidejükben a fizetésüket, ide járnak szórakozni, kikapcsolódni. Fontos volt tehát belevenni a régió többi lakosát is a pályázatba, hisz az ő részvételük meghatározó a város mindennapjaiban. Ezen felül Pécs nem tartozik bele a már említett „Bécs-Budapest fejlődési folyosóba”, ami miatt a fejlődés fontos elemévé válik a nemzetközi regionális együttműködés. Így tehát át is térhetünk az érintett kérdéskörre, a Déli Kulturális Övezetre, és a nemzetközi együttműködésekre. IV.4. A Balkán-projekt és annak társadalmi-politikai jelentősége36 A pécsi pályázat olyan manapság fontos témákat közelít meg, mint a különböző kultúrák egymás mellett élése, a vallások közötti kapcsolatok, különös tekintettel az európai iszlám helyzetére. Ezzel nem csak kulturális, de politikai szempontból is szerepet kíván játszani a nemzetközi élet terén. E kérdéskör köré építik a Déli Kulturális Övezet hálózatát. Az EKF pályázat egyik szlogenje: Pécs a Balkán kapuja. Ezzel Pécs kulturális kapuváros szerepét kívánják kifejezni. Pécs nyit a Balkán és kultúrája felé, amely Európának azon része, mely még nem csatlakozott az Európai Unióhoz. Pécs ezzel beemeli programjába a Balkán sokszínű kultúráját. Pécs maga is valaha e kultúra része volt. A főtér közepén található dzsámi mai napig csúcsán viseli a török félholdat, mely mellett ott díszeleg a keresztény egyház jelképe, a kereszt is. Az épület egyébként jelenleg keresztény templomként működik. Ez is mutatja, Pécsett a kulturális párbeszéd igen erősen jelen van, a kultúrák egymás mellett jelennek meg, nem kizárva, hanem megerősítve egymást. Pécs az EKF pályázatban azt hivatott megmutatni, hogy az európai kultúra mellett miként fér meg egy más, sokak szerint (sztereotípiák miatt) negatív hatás. A pályázat épp ezt a negatív képet kell, hogy megváltoztassa, ami az emberek fejében él. Felmerül sokakban a kérdés, mi is a Balkán? Ezt egyesek ide, mások amoda helyezik. Mi, magyarok hajlamosak vagyunk a Balkán határát országunk határától délre elhelyezni. Ezzel természetesen a környező (stílusosan a balkáni) országok is ugyanígy vannak, a Balkán eggyel arrébb van. Véleményem szerint azonban a projekt tekintetében is a Dél36
Szalay Tamás: Európa Kulturális Fővárosa Pécs 2010 - A kulturális léptékváltás első lépései, Pécsi Szemle, IX. évf. 2006. 1. szám tavasz 54
Kelet-Európához való tartozás helyett igenis fel kellene vállalnunk, hogy mi magunk is a Balkán része vagyunk. Mi egyelőre azonban maradjunk meg annál a meghatározásnál, hogy a Balkánhoz tartozik Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia, és az azoktól délre eső európai országok.
19. ábra A Balkán37
Mint már említettem, sokakban sajnos sztereotip kép él az itteni kultúrákról. A Balkán projekt tehát ezen próbál változtatni az EKF program keretében, hiszen e kultúrák Pécs kultúrájának is jelentős részét képezik. A Pécsi Tudományegyetemen működik a KeletMediterrán és Balkán Tanulmányok Központja, mely az egyetlen ilyen témájú műhely az országban. Az itteni kutatások e projekt számára meghatározó eredményeket, tanácsokat mutathatnak. A központ az EKF szempontjából több javaslattal is rendelkezik. Ilyenek38 37
Dr. M. Császár Zsuzsa: Pécs a balkán kapuja. A Balkán kutatás és képzés hozzájárulása az EKF projekthez. („Az EKF projekt hatása a regionális fejlesztésre, különös tekintettel a balkáni régióra” című konferencián elhangzott előadás) 38 Ua. 55
többek között a „regionalizációs folyamat segítése a Dél-Dunántúlon”. Aktivizálni kellene a régiót, hogy részt vegyen az EKF projektben. Ezen kívül meg kell erősíteni Pécsnek és a régiónak a kapu funkcióját Európa és a Balkán között. A délkelet-európai térségben lehetséges együttműködési dimenziók közül kiemelném a határmenti együttműködések szponzorálását, a török-iszlám (a török hatásról már esett szó) és a bor dimenziót. Megjegyzendő ugyanis, a balkáni borok is nagyon jó minőséget képviselnek. Ki lehetne alakítani például egy Kárpát-Balkán borrégiót. A központ néhány programjavaslattal is előrukkolt. Ezek a könyvkiadási program, a kulturális turizmuson belül Balkán tematikus utak szervezése (természetesen jó marketing tevékenységgel), valamint a Délkelet-Európa Akadémia. Egy szlovén kezdeményezés például már fölvetette egy Mediterrán Egyetem lehetőségét, melynek Pécsett is lenne kara. Egy hasonló lépés mindenképpen nagy fejlődéssel járna Pécs életében. Törökországra külön hangsúlyt kellene fektetni, hiszen 2010-ben ott is lesz kulturális főváros. A PTE tudományos kapcsolatait mindenképpen fel kell éleszteni (Eszék, Tuzla, Zágráb, stb.). Ezen kívül képzőművészeti, zenei, tánc és filmművészeti együttműködéseket is létre kellene hozni a balkáni régió országaival. Gondoljunk csak például Emir Kusturica „Macskajaj” (1998) című filmjére, mely az ifjúság körében mekkora kultuszra tett szert. A Pécsi Tudományegyetemen pedig már most létrehozták a Balkán korridort, mellyel az itteni kultúra értékeire hívják fel a figyelmet. A Balkán térségében rengeteg olyan város van, melynek kulturális aktivitása igen jelentős (Zágráb, Belgrád, Szarajevó, Ljubljana). Természetesen Pécs és a Balkán múltja szorosan össze is kapcsolódik. Pécs ezekkel a területekkel egy központot kellene, hogy kialakítson, az ottani művészetet és művészeket a városba kellene vonzani. A Déli Kulturális Övezethez kapcsolódóan már a 2010-es év előtt megkezdődnek a kulturális együttműködések. Ennek keretében olyan közös programok kerülnek megrendezésre, melyek hozzájárulnak Pécs ezen határvidék regionális központjává válásához, s az itteni értékek Európa más részeibe történő közvetítéséhez. A Balkán mindig problémás terület volt. A térséget Európa „puskaporos hordójának”39 is szokás nevezni. A folyamatos etnikai ellentétek és harcok helyszíne. Többek között a trianoni határok kijelölése is nagy feszültségeket teremtett az itt élők körében. Az ilyen sérelmek és ellentétek orvoslására végre lehetőség nyílna a kultúrán keresztül. Hiszen a különbözőségek ellenére valamilyen szinten mégis közös múlttal rendelkezik a térség. Az itteni népek mind hasonló traumákon mentek keresztül, polgárháborúk, önkényuralmi 39
http://hu.wikipedia.org/wiki/Balk%C3%A1n (2007. április 13.) 56
rendszerek, elnyomás, melyek hatása nemcsak hogy a mai napig érezhető, de meghatározza az itt élők viselkedését, felfogását és életét. A Balkán-projekt az együttműködések előmozdításával képessé válhat arra, hogy a korábbi ellentétek a kultúrán keresztül felszívódjanak, egy modern kollektív identitást kialakítva. Hisz a kultúránk is hasonló gyökerekből ered. Ez, az egységes identitás pedig az uniós csatlakozások közeledésével egyre fontosabbá válik. Az EU-ban is jönnek elő azok a kezdeményezések, hogy nem csak gazdasági szempontból is egységesítsék az itt élő népeket. Ehhez pedig az aktuális csatlakozási tárgyalások miatt is nagy előrelépést jelentene a csatlakozni vágyók egy már EU-s állammal való jelentős együttműködése. A többi balkáni ország EU-s csatlakozásának is előkészítő fázisát jelentheti a Déli Kulturális Övezet kiépítése.
V. Az EKF keretében létesült együttműködések, kapcsolatok V.1. Országon belüli együttműködés A pályázat során már világossá vált, melyek azok a magyar városok, melyek együttműködésükkel támogatják a pécsi projektet40. A pályázó magyar városok több konferencián osztották meg terveiket, tapasztalataikat egymással a témában. Pécs több várost is megkeresett együttműködési ajánlatával. Négy nagyobb, a régió peremén fekvő várossal is (Baja, Dunaújváros, Keszthely, Nagykanizsa) felvette a kapcsolatot. A legfontosabb partnerváros Szeged, aki kiemelt partnervárosként szerepel a pécsi programban. A kooperáció célja, hogy a város együttműködésével hozzájáruljon a délmagyarországi régió erősödéséhez. A két város együttműködik az EKF program keretében szervezett programok lebonyolításában. A megállapodás szerint Szeged 6-8 kiemelt területen 15-20 programot is szervez majd az EKF jegyében, nem csak 2010-ben, hanem a felvezető évek során is. Ilyen értelemben 2010-ben többnyire nyári szabadtéri programokról lesz szó, mivel Szeged ezek szervezésében igen tapasztalt. A felvezető évek folyamán megrendezésre kerülő programok listáját minden évben előre egyeztetik majd. Idén ilyen esemény az a tudományos rendezvénysorozat, melyet Szent-Györgyi Albert Nobel-díjának évfordulója 40
Az együttműködő városok listáját lásd hátul a mellékletekben 57
alkalmából szerveznek, valamint a Török Táncszínház előadása a szegedi szabadtéri játékokon. Emellett az itteni művészek, csoportok részt fognak venni Péccsel és pécsiekkel közös külföldi bemutatkozásokon is. Mindkét város jelentős déli interregionális kapcsolatokkal rendelkezik. Szeged határokon átnyúló régiójához tartozik Arad, Szabadka, Temesvár és Újvidék, s utóbbi kettő egyben Pécs testvérvárosa is. Ezért is fontos a két város együttműködése. Balatonföldvár és kistérsége valamint Pécs között is született egy megállapodás, miszerint a 2010-es évben a Balaton lesz Európa Kulturális Tava. Erre még a pályázás során került sor, vélhetően azért, hogy növeljék a város esélyeit. A kezdeményezés úgy tűnik, sikeres volt. Székesfehérvár is fontos szerephez jut a pécsi program keretében. Dombóvár és Kaposvár is kifejezték csatlakozási szándékukat az EKF programokhoz. A döntőbe jutott 7 pályázó magyar város egyébként aláírt egy nyilatkozatot, miszerint eredménytől függetlenül elfogadják az „egy mindenkit visz” elvet, és a győztes 2010-es programjában a többi városnak is teret ad. Így tehát mindegyik pályázó város is kiveheti részét Pécs sikeréből. Budapest a pályázás során egyébként együttműködésre tett kísérletet Győr, Miskolc és Pécs városával. Egy-egy hónapra átengedték volna a kulturális főváros címet az említett városoknak. Ezt Pécs azonban, részben az előbb említett „egy mindenkit visz” elvre hivatkozva, nem fogadta el. Emellett Pécs vezetősége megemlítette még azt is, hogy ők valamennyi versengő városnak helyet kívánnának adni győzelmük esetén. Budapest Pécs elővárosává lépett elő a program keretében. 2003-ban Graz viselte az EKF címet. Ekkor Bécs kapujában egy ilyen tábla fogadta a látogatókat: „Üdvözöljük Graz elővárosában!” Ezzel a példával élve lesz Budapest is Pécs elővárosa 2010-ben. V.2. Nemzetközi kapcsolatok V.2.1. Városdiplomácia Az EKF cím Pécs városának nagy lehetőséget nyújt arra, hogy hasonló európai kulturális központokkal kapcsolatokat alakítson ki. Az biztos, hogy egy ilyen lehetőséget nem kihasználni nagy hiba lenne a pécsiek részéről. Az ilyen nemzetközi kulturális együttműködések előmozdítása egyébként magának az EKF-nek is célja.
58
A városdiplomácia, vagyis a városi önkormányzatok közötti nemzetközi együttműködések is egyre fontosabb szerepet kapnak Pécs életében az EKF-nek köszönhetően. A projekthez kapcsolódóan a legfontosabb külkapcsolatok Pécs és testvérvárosai között vannak. Ez logikus, hiszen a már köztük lévő kapcsolatból a 2010-es évben nemcsak Pécs, de a többi város is profitálhat. A mellékletekben csatolom a testvér- és partnervárosok listáját. Vegyük azonban a nemzetközi megjelenéseket és kapcsolatokat kicsit részletesebben, a teljesség igénye nélkül! Pécs az utóbbi években leginkább az Európai Unió tagállamaival, valamint a tagságra váró országokkal kialakított kapcsolatokra koncentrált. Emellett a keleti, balkáni országok számára is fontos uniós kapcsolatot jelent a város. Pécs földrajzi fekvésének köszönhetően ugyanis fizikailag is közelebb áll ezen országokhoz, mint a többi, EU-s tagállam. A német kapcsolatok Pécs pályázatában jelentős szerephez jutnak. Nemcsak hogy nagy a német jelenlét magában a városban, de 2010-ben Pécs a németországi Essen városával lesz kulturális főváros. Városunk meghívást kapott az Essen által szervezett TWINS 2010 nevű konferenciára. Mivel a város a Ruhr-vidéket bevonva pályázott, itt lehetőség nyílik egy mintegy 53 várossal való kapcsolat kiépítésére. A két város párhuzamosan dolgozik a program előkészítésén és megvalósításán. Pécs város egy fotókiállítás és kortárs képzőművészeti kiállítás keretében is megmutathatta a helyi kulturális értékeket. Természetesen Essen is meghívást kapott egy-egy magyarországi rendezvényre, hogy bemutathassa programját. Emellett érdekes véletlen az is, hogy a magyar országgyűlés elnöke, a pécsi Szili Katalin felvette a kapcsolatot a német házelnökkel, aki mellesleg a német kulturális fővárosból, Essenből való. Görlitz városával (a másik német döntőssel) is jelentős a kulturális együttműködés. Görlitz-el oktatási kapcsolatok is folynak a görlitzi Kulturális Kapcsolatok Intézetén keresztül. A szintén németországi Karlsruhe városa is pályázott az EKF címre. Velük Pécs testvérvárosán, Fellbachon keresztül (mindkét város Baden-Württemberg tartomány része) sikerült kapcsolatot kiépíteni. A testvérvárossal jól működő, dinamikus, intenzív kapcsolatok állnak fenn. Az összes együttműködés közül ez a leghatékonyabb, szinte minden területre kiterjed. A két régió gazdasági kamaráinak kapcsolata is igen fontos szerepet játszik.
59
2004. novemberében mutatta be pályázatát Pécs Berlinben, a Brandenburgi Kapunál. A város egy óriásplakátot helyezett ki. Berlinben ezen kívül még a világ vezető turisztikai eseményén, a Nemzetközi Turizmus Börzén is megjelent Pécs a Magyar Turizmus Zrt. standján. Ez is fontos előrelépés, hiszen a magyar intézmény tevékenysége során kiadványaiban Magyarországot csak mint Budapestet és a Balatont hirdeti. A vásáron 184 ország 11 ezer kiállítója vett részt. A testvér- és partnervárosok közül kiemelném Grazot (Ausztria), mely maga is volt kulturális főváros. Graz 2003-ban volt kulturális főváros, velük a tapasztalatok cseréjét hangsúlyozta leginkább a pécsi program. A várossal való együttműködés segített Pécs városának, hogy a kulturális év befejezése után a fenntarthatóság milyen problémákkal járhat. Graz és Pécs kapcsolatuk folyamán közös szakképzési tanfolyamokat, kulturális programokat valamint uniós projekteket bonyolít le. A Grazi Tavaszi és Őszi Vásár pedig a magyar és osztrák gazdasági kapcsolatok elmélyítésében segít. A lengyel partnerváros, Krakkó is viselte már az EKF címet. Fontosak a két város közötti kulturális együttműködések, melyhez kiváló alapot biztosít a lengyel-magyar barátság. A várossal nemzetközi programokat is szerveztek, ilyenek a Krakkói Napok Pécsett vagy a Pécsi Napok Krakkóban. A krakkóiak is megosztották EKF-hez kapcsolódó tapasztalataikat a pécsiekkel. Itt egy ötéves program keretében végezték a fejlesztéseket. A régi, történelmi épületeket felújították, és új funkciókat kölcsönöztek nekik. Ekkor (azaz 2000-ben) kilenc kulturális fővárosa volt Európának. Közös programokat is szerveztek néhány másik fővárossal (Reykjavík, Santiago de Compostela). Ezenkívül Prága is ekkor volt EKF, tehát az egész régió Európa kulturális életének középpontjába került. Graz és Krakkó városával egyébként a világörökség ügyében már évek óta folyik az együttműködés. Liverpool leendő kulturális fővárosként szintén együttműködik Pécs városával. Ők abban szolgáltak mintául, hogy a város lakosságát miként vonták be a pályázatukba. Az írországi Cork városától is sok információt kapott Pécs az EKF-el kapcsolatban. Az itteni pályázat során kevés pénz és idő állt rendelkezésre a lebonyolításhoz. A várostól 60
leginkább arról szereztek információt a pécsi pályázat írói, hogy a megvalósítás során milyen nehézségekkel találkozhatnak a szervezők. A cseh Olomouccal a kulturális együttműködés terén jelentős. A két régió között regionális partnerkapcsolat alakult ki. A városok több nemzetközi szervezetnek is közösen tagjai. A múzeumok közötti megállapodások bírnak még nagy jelentőséggel. Pécs finn testvérvárosa, Lahti is pályázott. Sajnos nem ő kapta a címet, ez a kapcsolat azonban mégis egy lehetőséget nyújt a Finnországgal való kapcsolattartásra. Nemcsak a két város, de régiójuk között is van együttműködés: Baranya megye és a Päijät-Häme régió között is kialakult regionális kapcsolat a környezetvédelem, idegenforgalom és gazdaságfejlesztés területén. A Magyar-Finn Baráti Társaság egyébként fontos szerepet tölt be a kapcsolatok alakításában. Megrendezésre kerülnek a Magyar-Finn Testvérvárosi Találkozók. Jellemző egyébként a két város közötti uniós kulturális és diákcsereprogramok. A pécsi finn vállalkozások is fontos szerepet kapnak az együttműködések alakításában. Pécs a spanyolországi Granada városában is bemutatta pályázatát. A pécsi képviselet az Európai Bizottság által javasolt Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve 2008 akció előkészítésén vett részt. Ez egy olyan konferencia volt, melyen kulturális miniszterek és kulturális szakemberek vettek részt. Itt több szervezet és intézmény is kifejezte együttműködési szándékát a várossal. Baranya megye és a franciaországi Észak Megye között is kialakult együttműködés az EKF kapcsán. Az itteni megyeszékhely, Lille ugyanis Kulturális Főváros volt 2004-ben. Így tehát az ottani tapasztalatok sokat segíthetnek Pécs projektjében is. Lille-ből érkezett egy delegáció Pécsre, éppen a magyar pályázati eredmény kihirdetésének napján. A francia megyével eddig többnyire ifjúsági cserék, diákszínjátszás, stb. terén volt komoly együttműködés. Tárgyalások folytak azonban ennek kiszélesítéséről, többek között a mezőgazdaságra, a környezetvédelemre, szociális területre, vidéki területi rehabilitációra. Lille gazdasága sokban hasonlított Pécs gazdaságához. A ’70-es évekig itt is az ipari termelés volt meghatározó (acél- és textilipar, autógyártás). Az olajválság után azonban a kultúra és a turizmus vált a legfontosabb húzóágazatokká. Az igazi fellendüléshez pedig a 2004-es EKF cím járult hozzá. Ők a pécsi pályázathoz hasonló módon több környező (193 61
francia és 7 belga) várost is bevontak a programba. Ők voltak az elsők, akik az utógondozásra is nagy hangsúlyt fektettek. Létrehozták a Lille3000 programot, mely során további kulturális programokat szerveztek az EKF év után is. Pécs testvérvárosa, a francia Lyon is volt kulturális főváros. Ide kapcsolható a már korábban említett Rhône-Alpok Régióval kialakult regionális együttműködés. Lyonnal többnyire középiskolai, orvosegyetemi és zeneművészeti felsőoktatási programokat szerveznek közösen. Ide tartozik a Francia-Magyar Kezdeményezések Egyesülete. A francia városban pedig több szakmai kiállítás és várás is megrendezésre került már Pécs részvételével. Pécsett egyébként az Alliance Francaise nevű francia intézet is működik, mely a térség frankofon vonatkozású programjainak szervezésében és a nyelv oktatásában kiemelkedő szerepet vállal. Isztambullal a kulturális fővárosok hálózatának köszönhető kapcsolaton kívül áprilisban született egy kezdeményezés, hogy Pécs és a metropolisz egy kerülete között alakuljon testvérvárosi kapcsolat. Ennek a fejleményei még váratnak magukra. Törökország már Pécs győzelmének kihirdetésekor jelentkezett, hogy számukra Pécs igen fontos az itt található török emlékek miatt, és az Isztambullal való együttműködést szorgalmazták. A török Kütahya városa testvérvárosi kapcsolatban áll Péccsel. A két város megyéje között is van regionális együttműködés. A pécsi pályázat olyan, manapság fontos témákat közelít meg, mint a különböző kultúrák egymás mellett élése, a vallások közötti kapcsolatok, különös tekintettel az európai iszlám helyzetére. Ezzel nem csak kulturális, de politikai szempontból is szerepet kíván játszani a nemzetközi élet terén. E kérdéskör köré építik a Déli Kulturális Övezet hálózatát. Az itteni városokkal is jelentős együttműködést alakítottak ki a pályázat szervezői. A legfontosabb déli partner Eszék. A két város közötti kulturális kapcsolatok már eddig is igen jelentősek voltak. Az EKF-nek köszönhetően pedig csak szélesíteni lehet ezt a kapcsolatot. Amellett hogy Pécs testvérvárosa, kiváló lehetőséget nyújt Pécs városának arra, hogy a dél-nyugati területekkel kapcsolatokat tartson fenn. Eszéknek pedig fontos a Péccsel való jó kapcsolat kialakítása, mert Horvátország is szeretne az Európai Unió teljes jogú tagjává válni. Fontos együttműködés van a Pécsi Tudományegyetem és az Eszéki Josip Juraj Strossmayer Egyetem között. Hatékony határokon átnyúló együttműködés (CBC) is van a két város között, mely a megyéket, határmenti területeket is összefogja. A két város 62
színházai, múzeumai között is van együttműködés, s jellemző e két területre a kisebbségeknek nyújtott kölcsönös segítségnyújtás is. A két város szakemberei megismerkedhetnek egymással az Eszék Expo kiállítás és vásár, valamint az Eszék város napja elnevezésű rendezvényeken. Eszék hajlandóságot mutat költségvetéséből a pécsi programokra áldozni, melyért cserébe néhány EKF-es rendezvény ottani megjelenését kérik. Az együttműködés folyamán Eszék nyári fesztiválja például viselni fogja az EKF címet. A román Kolozsvár Pécs testvérvárosaként játszik fontos szerepet. Baranya és Kolozs megyék önkormányzatai között regionális együttműködés létesült. A kapcsolathoz kötődően említeném az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület tevékenységét. A két város között kulturális csereprogramok és szakmai programok lebonyolítására kerül sor. Arad, Pécs partnervárosa is fontos szerepet játszhat majd az EKF keretében 2010-ben. Nagyszebennel is van kooperáció az EKF terén, többek között azért is, mert idén a város is viseli a címet. Az itteni kulturális évad kezdetekor az „Ars Hungarica” háromnapos rendezvény keretében mutathatta be Pécs 2010-es programját. A programsorozat folyamán bemutatkozott még többek között a Pécsi Nemzeti Színház, a Szélkiáltó együttes, a Győri Balett, s Vasarely képeiből is nyílt egy kiállítás. Tuzla (Bosznia-Hercegovina) partnervárosi kapcsolatban áll Pécs városával. A két város között meglévő egyetemi kapcsolat igen jelentős. A Déli Kulturális Övezet keretein belül pedig Tuzla fontos részese lesz a pécsi EKF-nek is. Szliven (Bulgária), mint partnerváros kapcsolódik az Európa Kulturális Fővárosa programhoz. Pécs és a bolgár város között történelmi, kulturális együttműködés áll fen. Nagy jelentősége van a Pécsett lakó nemzetiségeknek is a külkapcsolatokhoz kötődően. Az Újvidékkel (Szerbia) kialakult kapcsolat (partnervárossá lépett elő) a helyi civil kisebbségi önkormányzat közreműködésével jött létre. Sokat foglalkoznak a kisebbségek kulturális kapcsolatainak ápolásával. Az egyetemek közötti partnerség itt is fontos szerepet kap. A Déli Kulturális Övezethez kapcsolódóan említeném még meg a Temesvárral folyó kapcsolatokat is.
63
Pécsnek van testvérvárosa Olaszországban (Terracina) is. A két megye, Baranya és Latina önkormányzata természetesen itt is regionális együttműködést alakított ki. A vendéglátás, az orvostudomány, a szabadidős tevékenységek és a nyugdíjas körök területén van aktív civil kezdeményezés a két város között. Nyelvtanulási diákprogramokat is szerveznek közösen, s a szakmai bemutatkozásra is lehetőség nyílik a két város között. Terracina azonban az EKF-ben említett regionalitásba nem esik bele, mert délen van. Így Trieszt lett az az olasz város, amely az EKF keretében együttműködik Pécs városával. Az itteni vezetők nem csak az EKF kapcsán, hanem hosszú távon is kívánnak együttműködni Pécs városával. Trieszt egyébként 2004-ben szintén pályázott az EKF címre. Ezt azonban nem sikerült elnyernie. A pécsi kapcsolattal azonban valamilyen szinten mégis részese lehet az Európa Kulturális Fővárosa évnek. A szlovén Maribor 2012-re pályázik az EKF címre, s a pécsi pályázat előkészítésében az ottani szervezők is sokat segítettek. Ez azért is fontos, mert Pécsnek egyelőre nincs szlovén testvérvárosa, s ez egy kitűnő lehetőség hasonló kapcsolat kialakítására. Hollandiától is sok segítséget kapott a pécsi projekt. Az ország építészete ugyanis világhírű, s a rotterdami EKF során is sok épületet újítottak meg a kultúra jegyében. A Zsolnay kulturális negyed kialakításával kapcsolatosan szerveztek Pécsett konferenciát, ahová holland és magyar szakembereket hívtak. Ennek szervezésében és lebonyolításában a holland nagykövetség is részt vett. A szimpózium címe „A kulturális negyed mint városfejlesztési stratégia” volt. Az előkészítésben ezen kívül Bert van Meggelen holland építész, a rotterdami pályázat egyik fő személyisége volt a pályázat tanácsadója. Hollandiában (Utrechtben) egyébként a „Vakantiebeurs 2007” című, Európa egyik legjelentősebb turisztikai vásárán is megjelent a város és a régió egy saját standdal, ahol információval szolgáltak az itteni látnivalókról, kirándulási- és szálláslehetőségekről. Baranyában több holland is vásárolt már földet vagy házat, így a rendezvényen érdeklődők mintegy 70%-a már ismerte Pécset. Pécs Brüsszelben is járt. A „Magyarországi régiók hete” elnevezésű rendezvénysorozaton a többi pályázó magyar várossal együtt a pécsi pályázat is bemutatkozott. A magyar pályázat elnyerése után is küldtek egy delegációt Brüsszelbe, hogy az Európa Kulturális Fővárosa címre jelölt Pécs új, részletesebb projektjét is bemutassák. Pécs egyértelmű sikert aratott. 64
Szalay Tamás említette még azt is, hogy erős kínai szándék is fellelhető Pécsett az EKF-el kapcsolatban. Kína egy tartományával van kapcsolata a megyének, ezen keresztül kívánnak valamit kialakítani, de erről egyelőre több információval nem tudott szolgálni. Internetes írásban értesültem arról is, hogy az USA-beli magyar nagykövetség is próbálkozik lépéseket tenni annak érdekében, hogy együttműködés alakuljon az északamerikai kontinens és Pécs városa között az EKF keretében. Erre Seattle (Washington állam) városa nagy lehetőségnek bizonyulhat, amely egyébként Pécs testvérvárosa. Évente szerveznek pécsi diáklátogatásokat a városba. A két város között ifjúsági zenekari csereprogramokra is sor kerül. Tucson (Arizona állam) is testvérvárosa Pécsnek. Kölcsönösen szakmai programokat szerveznek a gazdasági-üzleti élet, környezetvédelem és közigazgatás terén. A két egyetem között is fontos az együttműködés. Felmerült még az is, hogy 2009-ben New Yorkban magyar kulturális évadot szervezzenek. A magyar kulturális diplomáciának ez lenne az első olyan eseménye, mely során az európai kontinensen kívül szerveződne magyar kulturális évad. Ez Pécs bemutatkozására is kiváló lehetőséget teremtene. Végül, de nem utolsó sorban Pécs partnervárosa az izraeli Alsó-Galilea is, mely az EKF terén is lehetőségeket biztosíthatna. A két város között baráti-együttműködési megállapodás született. V.2.2. Nemzetközi szervezetek Pécs, miután elnyerte a pályázatot, az európai kulturális élet figyelmének középpontjába került. Meghívást kapott a „Lelket Európának” nevű találkozóra, mely az európai kulturális politika egy jelentős eseménye. A rendezvény célja, hogy az eddig közös identitással nem rendelkező Európai Uniónak a kultúrán keresztül megfogalmazzon egyfajta egységes identitást. Mivel Pécs egy német várossal együtt lesz a kulturális főváros cím viselője, kiemelt szerepet kap a magyar és német városok közötti együttműködés. Erre létre is hoztak egy programot, „Kulturális Fővárosok Németországban és Magyarországon” címmel. A kulturális főváros címre pályázó 16 német és 11 magyar várost összekapcsoló szervezet 65
több ülést is tartott a témában. Szerveztek találkozót Potsdamban, Regensburgban, Halléban, Kasselben és Budapesten is. Beszéltek a tervekről, ötletekről, tapasztalatokról, de a legfontosabb téma mégis az EKF kiválasztási rendszer megújítása volt. Kollektív együttműködésre példa még a Kulturális Fővárosok Hálózata is, mely a jelenlegi és volt kulturális fővárosok szervezete. Még az egykori athéni szervezők vezetésével működik, azonban nem hatékony. Ebből kifolyólag indítottak egy informális együttműködést a leendő, 2007 után következő fővárosok egymás között. Először Isztambulban találkoztak Pécs, Essen, Stavanger, Liverpool és természetesen Isztambul városának
képviselői,
ahol
valójában
megfogalmazott
ötletekről
tárgyaltak.
Megjegyezném, hogy Szalay Tamás szerint mindközül Pécs volt a legfelkészültebb. 2007 áprilisában volt a következő találkozó Essenben, ahol Nagyszeben, Linz és Vilnius is csatlakozott. A szerveződésen belül fontos tárgyalási pont a fenntarthatóság, azaz a kulturális év után mi az, amit a városok meg tudnak tartani. Pécs városa időközben a Les Rencontres nemzetközi szervezet tagjává is vált. Az egyesület célja a városok és régiók kulturális párbeszédének ösztönzése. A szervezetnek egyébként tagja még Budapest, Essen és Görlitz is. A szervezet keretében mutatkozott be Pécs pályázata Avignonban, Európa Kulturális Fővárosainak találkozóján. A Kulturális és Történelmi Városok Európai Hálózata (AVEC) a kulturális és épített történelmi örökség megőrzését és hasznosítását tűzte ki célul. A szervezeten belül fontos szerephez jut a városfejlesztés. Pécs a WHO Egészséges Városok programjának is tagja. Ennek keretén belül több nemzetközi együttműködésre nyílik lehetősége a városnak. A program célja a lakosság egészségének és életminőségének javítása. Pécs ezen kívül tagja még a regionális fővárosok hálózatának, a SESAME-nak. Ennek keretein belül az ipari archeológia terén Parmával, az e-közigazgatás terén Namurral, a kis- és középvállalkozások terén pedig Poitiers városával alakult ki együttműködés. A kivilágított városok hálózatának (LUCI) - melynek Pécs is tagja – keretein belül közös uniós pályázatokban való részvételre nyílik mód. A szervezet a közvilágítás szakmai 66
tapasztalataival, a közvilágítás gazdaságosságával és a fényszennyezés szempontjaival foglalkozik. A Fallal körülvett városok egyesülete szintén lehetőséget biztosít közös európai uniós pályázatok elnyerésére. Ennek keretében szoros együttműködés alakult Chester városával. Mind az országon belüli, mind a nemzetközi együttműködések célja, hogy ne csak a 2010es évre alakuljanak ki kapcsolatok, de ezek hosszú távon is fönnmaradjanak. Természetesen a kulturális főváros év programjaiban mind helyet kapnak ezek a kapcsolatok, de fontos, hogy ezek az események után is fel- és kihasználhatók legyenek. V.2.3. UNECC – Egyetemi együttműködés A Pécsi Tudományegyetem is megkezdte az EKF-projekthez kapcsolódó nemzetközi marketing munkát. Pécsről indult az a kezdeményezés, amely azon városok egyetemeit fogja össze, melyek már voltak, vagy lesznek kulturális fővárosok. A szervezet neve: „University Network of the Europen Capitals of Culture” (röviden UNECC, magyarul: Európai Kulturális Fővárosok Egyetemi Hálózata). A szövetség tavaly alakult. Eleinte 250 levelet küldtek ki, melyre mindösszesen 30 pozitív válasz érkezett. Ma már 40 tagot számlál a szervezet. Az alakuló ülés Pécsett volt, idén Nagyszebenben lesz közgyűlés. A hálózat honlapjának készítésére most írták ki a pályázatot, amelyről később még több információt tudhatunk meg. A szervezet titkársága, s tulajdonképpeni központja Pécsett van, hisz itt végzik a mindennapi feladatokat. Az egyetemi szövetség főtitkára Komlódiné dr. Pozsgai Gyöngyi, aki igen sok információval szolgált számomra a szervezettel kapcsolatban. Tőle kaptam meg a tagegyetemek listáját is, melyet a mellékletben csatolok41. A kezdeményezés célja nem csak a tapasztalatok és ötletek cseréje, hanem az is, hogy az EKF cím nyújtotta lehetőségeket az egyetemek még jobban fel tudják használni. A hálózaton keresztül a tagegyetemek kapcsolataikat elmélyíthetik, s az eseményeknek maguk is részét képezhetik. A szervezet négy területen tevékenykedik. Az első az oktatás, mely többek között konferenciák szervezését jelenti tudományos témákban. A másik a kutatás: kutatói hálózatépítést, közös kutatási projekteket terveznek. Harmadik téma maga a kultúra. Ez a hálózat egyetemeinek kulturális tevékenységéhez kapcsolódó közös 41
Lásd 7. sz. melléklet 67
rendezvények szervezésében (egyetemi színházak, médiaprojektek) fog megvalósulni. Végül fontos pont még a mobilitás. A hálózat célja, hogy a tagegyetemek Erasmus kapcsolatba lépjenek egymással, hallgatói és oktatói mobilitás végett. Különös figyelmet fordítanak az Európa Kulturális Főváros projektek lebonyolításának megismerésére. Tervezik, hogy a hallgatók ne csak külföldi tanulmányokat végezhessenek a cserekapcsolatok keretében, hanem szakmai gyakorlatként az érintett EKF projekteket lebonyolító vállalatoknál, intézményeknél helyezkedhessenek el (mint Pécsett például a Pécs2010 Menedzsment Központ).
VI. Az Európa Kulturális Fővárosa Pécs 2010 program hatásai VI.1. Gazdasági lehetőségek Az EKF program a hosszú távú városfejlesztés egy kiváló eszköze. Manapság a kultúrára már nemcsak mint a pénzt elnyelő szektorra tekintenek, hanem mint gazdasági ágazatra is. A kulturális iparnak köszönhetően fejlődik az egész térség gazdasága, nő a munkakínálat, az adóbevételek, stb. Általánosságban igaz az, hogy a turizmus és a kultúra egymást kiegészítő, erősítő gazdasági ágazatok. Minél több kulturális létesítmény, látnivaló található egy területen, értelemszerűen annyival több turista fogja felkeresni. A több vendég több bevételt jelent az ágazatnak, és beindul a kulturális turizmus. A több bevételből több adó termelődik (ezek azonban többségben a központi költségvetést gazdagítják), s egyre több munkalehetőség kínálkozik. A nagy cégek is szeretnek olyan helyeken telephelyet létesíteni, ahol megfelelő az életszínvonal. Ez pedig nagy mértékben függ magától a település stílusjegyeitől, a közszolgáltatások minőségétől, a kulturális kínálattól. Pécs jelenleg a Bécs-Budapest közötti ún. „fejlődési folyosó”42-n kívül esik. Az EKF programhoz tartozó fejlesztések azonban gazdaságélénkítő hatással lennének a régió életére. Az új épületek és intézmények összességében tőkevonzó hatással lennének. A pályázatban lefektetett öt kulcsprojekt nagy hatásokkal lenne mind a város, mind az egész térség életére. A Zenei és Konferenciaközpont megépítésével Pécs a nemzetközi zenei élet központjává válhatna. Korszerű hangversenytermének köszönhetően olyan 42
Európa Kulturális Fővárosa – Pécs, 2010. A pécsi pályázat koncepciója 68
rendezvények lebonyolítására alkalmas helyszín, mely által növekedne mind a kulturális, mind a konferenciaturizmus. A hangversenyterem épületegyüttese Pécs és zenekarai számára kiugrási lehetőséget biztosít a nemzetközi zenei élet terén, külföldi kapcsolataik bővülhetnek, külföldi fellépések sokaságát megteremtve. A komplexum leendő munkatársai (a zenei élet fontos személyiségei) Pécs város művészeti oktatásának színvonalára is nagy hatással lennének, ami a kulturális ipar fejlesztésében fontos szerephez jutna. Mindez az egyetemi oktatás színvonalára is hatna, valamint erősítené e téren is a nemzetközi együttműködések lehetőségét. A konferenciaközpont a térség más gazdasági szereplőinek
is
lehetőséget
nyújtana
nagyszabású
nemzetközi
konferenciák
lebonyolítására, ezzel elősegítve a globális téren való megjelenést. Kiállítások és vásárok megrendezésére egyaránt alkalmas hely létesülne, amely nemcsak az országból, de egész Európából vonzaná a szakmai rendezvényeket lebonyolítani vágyókat. Azelőtt hasonlóra sajnos csak Budapesten volt lehetőség, de ezáltal Pécs is egy nemzetközi központtá válhatna. A konferenciaturizmus és a nagyszabású zenei rendezvények számának növekedésével az idegenforgalom is fontosabb szerephez jutna a város életében. A szállodák forgalma nőne, mely további magánberuházások lehetőségét hordozza magában. Az új beruházások természetesen nagyobb munkaerő-igénnyel rendelkeznének majd, tehát csökkenne a munkanélküliség, valamint a képzett munkaerő elvándorlása. Nőne a külföldi letelepedők száma, s a város a nemzetközi élet fontos résztvevőjévé válna. A központ elhelyezkedése miatt a jelenleg kiszoruló városrészeknek is fejlődési lehetőségeket nyújt. Összekötné a ma kívül eső keleti városrészt a belvárossal. A magánbefektetőknek új lehetőségeket nyújtana a területen, ezzel is fejlődést idézve elő a ma lepusztult városrészben. Ez nem csak gazdasági, de esztétikai szempontból is jót tenne a város presztízsét tekintve. Egy ilyen nemzetközi szinten is sikeres konferenciaközpont (és természetesen a többi beruházás is) építése az infrastruktúra-fejlesztést is beindítaná, s indukálná az M6-os autópálya valós meghosszabbítását is Pécsig, s onnan a határ felé. A regionális könyvtár megépítésével új kulturális-közösségi tér jönne létre. A könyvtárat használók megismerkedhetnének a modern technológiával, bővülnének a lakosság számítástechnikai ismeretei. Javulna a munkaerő képzettsége, nőne a vállalkozói szféra versenyképessége. 69
A Zsolnay-projekt elemei egyszerre tudnak majd helyet biztosítani a kulturális termelésnek, fogyasztásnak, valamint a kulturális turizmusnak. A projekt elkészítésével várhatóan igény lenne egy négy-ötcsillagos szálloda megépítésére is a környéken, természetesen magántőkéből. A város keleti részét megcélzó fejlesztések mindenképpen pozitív hatással lennének a területre. Az itt található Balokány-liget és fürdő, a Park mozi, de leginkább a Zsolnaygyár folyamatos pusztulásra van ítélve. A belvárostól csak egy leheletnyi vonal választja el, mégis elvesztette minden funkcióját, semmi kulturális, gazdasági vagy közösségi szempontból nem vonzza a helyieket vagy a turistákat. Rehabilitációjával a belváros keleti kiszélesedésévé válhatna ez a terület. A Zsolnay-gyár és a többi külvárosi rész bevonásával maga a belváros növekedne, melynek köszönhetően az ingatlanárak megemelkednének,
valamint
megsokszorozódna
a
magánlakások
építése,
megélénkülnének a befektetések. A közterek rekonstrukciójához kapcsolódó projekt hatásai is kedvezőbb helyzetbe hoznák a várost. A projekt érinti a város lakóit, de az ide látogató turistákat is. A város külseje is megszépülne, építészeti remekek épülhetnének, melyek az itt lakók életét még színvonalasabbá alakítanák. Nemcsak a helyiek számára válna élhetőbbé Pécs, de az ide látogatók is szívesebben töltenének el több időt a városban. Ezáltal új szállások, vendéglátóegységek nyílnának, melyek új munkalehetőségeket teremtenének. A helyiek visszakapnák a közösségi tereket, melyet a közlekedés elvett tőlük. Az emberek városhoz való kötődése nőne. A családosoknak is könnyebb helyzet teremtődne a játszóterek kiépítésével. Több szabadtéri helyszín létesülne a kulturális események lebonyolítására, így megsokszorozódna az ilyen rendezvények száma. Ezáltal pedig nőne a kulturális fogyasztás. A felszín alatti vizek öntözéshez való felhasználásával csökkenne az emberi felhasználásra megtisztított vizek pazarlása. Az újonnan kialakított vízfelületek és a nagyobb zöldterület csökkentené a légszennyezést és a város klímáját is kellemesebbé varázsolnák. A terek megújítása a helyi kulturális ipar szereplőinek is pozitívummal járhat: szobrok, egyedi utcabútorok kihelyezését vonja maga után. Az új terek megteremtenék a lehetőséget az új programok lebonyolítására. Ezek az intézmények fejlődéséhez vezetnének. Az ilyen események promóciójára pedig szükség
70
lenne grafikus és marketing szakemberek, vállalkozások tevékenységére, így ők is egyre több lehetőséget kapnának. A gépjármű-forgalom elől elvett területek miatt problémássá válna a parkolás, ezért egyre nagyobb igény lenne parkolóházak építésére. Ezt is meg lehetne oldani a helyi beruházók közreműködésével. A Nagy Kiállítótér létesülése ösztönzőleg hatna a helyi művészekre és az egyetem Művészeti Karára. A helyi művészeti intézmények lehetőséget kaphatnának a nemzetközi művészeti életbe való bekapcsolódásba. Természetesen lehetőség nyílna nagy nemzetközi kiállítások szervezésére is, mely által a kulturális turizmus is nőne. A kulturális jellegű rendezvények száma növekedésnek indulna, mely a többi kapcsolódó iparágban is fejlődést idézne elő (catering, hang- és fénytechnika, reklám, stb.) Az így fejlődésnek induló helyi cégek képesek lesznek az eddig más, nagyobb intézmények színvonalán programokat szervezni. Ezáltal a befektetett pénzek visszakerülnének a régióba. A bevétel nem vándorol el más városokba, s újra helyben kerül befektetésre. A fejlesztések az infrastruktúrára is kedvező hatással lennének. Pécsnek és a dél-dunántúli régiónak nagy problémája a megközelíthetőség. Mint már említettem, nincs megfelelő autóút, autópálya, a vasúti közlekedés (főleg az utóbbi időben) is hanyatlásnak indult, olyan jelentős vasúti hálózatok bezárását tervezték, mint a Pécs és Mohács között lévő szakasz. A pécsi EKF program hatására azonban megindultak a tárgyalások az M6-os autópálya építését illetően is. A gazdasági tárca ígéretének megfelelően az M6-os 2009 végére elkészül a Dunaújváros – Szekszárd - Pécs szakaszon is. Az infrastrukturális fejlődés pedig további pozitív hatással lenne az itteni iparra és szolgáltatásokra. Tovább fejlődhetne az idegenforgalom, további szállodák épülnének, melyek ismételten munkahelyeket teremtenének. Új kereskedelmi egységek létesítése is várható az infrastruktúra fejlődésének köszönhetően. A reptéri fejlesztéseknek is hajtóerőt biztosítanának ezek a beruházások. Pécshez közel nemrégiben adták át a pogányi repteret, mely a nemzetközi légiközlekedés terén egyre fejlődik. Először csak Németországba indítottak járatokat, s jelenleg már Görögországba is van lehetőség innen utazni. Az EKF-hez kapcsolódó beruházások ennek fejlődését is indukálnák. A reptér fejlesztése (biztonságtechnikai fejlesztések, hangárépítés, kifutópálya 71
meghosszabbítása, jégmentesítés) nemcsak az utasszállításban, de a teherszállításban is fontos szerepet játszik. Nagyobb lehetőség nyílna nemzetközi árufuvarozásra, mely bizonyos tevékenységekkel foglalkozó vállalatok letelepedését is indukálhatja (logisztikai központok, stb.). A projekt regionális voltának köszönhetően a dunai, mohácsi hajózás is fejlődésnek indulhatna. A Balkánnal való együttműködés a déli tengerek felé is meghosszabbítja Pécs lehetőségeit. Egyszerűbbé válhat az erre és innen irányuló külkereskedelem. Magyarország az Európai Unió határán fekszik, a nem EU-tag Horvátországgal és Szerbiával határos. Ezért a külkereskedelem szempontjából fontos, hogy az itteni, déli területekkel megfelelő közlekedési kapcsolatot is ki tudjunk építeni. Ehhez szükség van déli irányban meghosszabbított új utakra, a pogányi reptér fejlesztésére. Az ilyen jellegű kereskedelem fejlődésével további iparosodás várható, Pécs vonzáskörzete pedig nőne. Ez e távolabb eső magyarországi területekre is hatással lenne. Az EKF projektnek köszönhetően mintegy 250 ezres átlagos látogatószámot várnak a városba a szervezők. Vélhetően 4-500 ágyas szállodakapacitást fog elérni Pécs, melybe beletartozik majd egy 5 csillagos, és kettő 4 csillagos szálloda is. Minden beruházás jelentős munkákat jelentene a helyi magánvállalkozásoknak. Ezáltal is új munkahelyek teremtődnének, nőne a foglalkoztatás. Több lenne az adó, amiből pedig többet lehetne visszaforgatni hasonló jellegű vagy akár szociális, egészségügyi beruházásokra. Összességében a pécsi EKF projekt háromféle fejlesztési folyamatot indíthat a város életében. Ipari városból kulturális várossá alakulna, regionális várossá, valamint nemzetközi regionális centrummá változna. A pécsi EKF projekt olyan kulturális várostervezési folyamatokat indíthat be, melyek nemcsak gazdasági fellendülést hoznak, de az egész város, sőt hosszú távon az egész régiót is élhetőbbé varázsolják. Olyan együttműködések alakulhatnak a közintézmények, a civil szervezetek, és a magánbefektetők között, melyek hosszú távon hoznak pozitív eredményeket. 72
VI.2. Buktatók Az esetleges bukás hatalmas pénzügyi gondokkal járhat. Ezért a városnak mindent meg kell tennie azért, hogy minden beruházás időre elkészüljön. A zenei és konferenciaközponthoz hasonló beruházások a sok pozitív hatás mellett azonban némi veszélyt is hordoznak magukban. Egy ilyen kaliberű építkezés ugyanis hatalmas költségekkel jár, amit valahogy vissza kell szerezni. Ebből következik tehát, hogy az itt megrendezésre kerülő események árszínvonala igen magas lesz, amit nem mindenki engedhet majd meg magának. Ez pedig a helyi társadalomban feszültségekhez vezethet. Itteni konferenciaszervezésre is csak azok a vállalatok lesznek képesek, akik megfelelő mobil tőkével rendelkeznek (multik, stb). Ezek azonban nem valószínű, hogy (mivel Pécsett a jelenlegi gazdasági helyzet miatt nem sok hasonló vállalat található) a város konferenciaközpontját fogják választani. A regionális könyvtárral kapcsolatban egy olyan kérdés merült fel bennem, hogy ha össze kívánják vonni a megyei és városi könyvtárakat, kevesebb munkavállalót fognak a jövőben foglalkoztatni. Erre a kérdésemre azonban azt a választ kaptam, hogy semmiféle munkahely-beszüntetés nem fog végbemenni. A sok gazdasági fejlesztés következtében felmerül még egy probléma, a környezet. A termelés fokozódása, a nagyobb lakosság, stb. nagyobb hulladéktermelést is jelent, ezáltal nő a környezetszennyezés is. Felmerül az igény újabb és újabb hulladéklerakók létesítésére, mely nemcsak a természeti környezetben, de a lakosság körében is problémákat okoz.
Összefoglalás Pécs hosszú készülődés után megérdemelten kapta meg a megtisztelő címet, melynek azonban meg is kell felelni. Az Európa Kulturális Fővárosa program a rendszerváltás óta a legnagyobb szabású kulturális projekt az országban. Nagy kihívás ez, melynek sikertelensége az egész országra is rossz kihatással lehet. Minden magyar állampolgárnak érdekében áll a követelményeknek való megfelelés. Ehhez pedig szükség van a pályázat és a majdani (és természetesen jelenlegi) programok megfelelő szintű és módú
73
promóciójára is. Az eddigi megoldásokat már láthattuk, melyek mellé folyton újabb és újabb lehetőségeket kell majd alkalmazni. Fontos még megemlíteni, hogy az Európa Kulturális Fővárosa évben sok fog múlni azon, hogy mekkora lesz a külföldi látogatottság. Ehhez nemzetközi szinten is terjeszteni kell a programokat, s a várost meg kell ismertetni szerte a világon. Ez szintén komplikált feladat, mely hozzáértő marketing és kommunikációs szakembereket kíván. Nagy lehetőség ez Pécs számára, hogy kitörjön abból a beskatulyázott szerepből, melyet Budapesttel szemben nem csak ő, hanem a többi vidéki város is visel. Habár az EKF irányítási szerkezetén a decentralizáció oly mértékben nem szűrődik át, mégis jó úton járunk afelé, hogy az ország meginduljon azon útján, melyen a központi hangsúly elterelődik a kissé elmaradottabb régiók felé is. Bátran kijelenthetjük, hogy nemcsak Pécs nyert a magyar KEF pályázattal. A második fordulóba jutott városok ugyanis a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében uniós forrásokhoz juthatnak, hogy egy-egy programjuk – melyek a regionális fejlesztési tervekkel összhangban vannak - megvalósításra kerüljön. Ezen felül természetesen a többi város sem távozik nyereség nélkül, hiszen a pályázat során összegyűjtötték az esetleges fejlesztési igényeiket, melyeket a későbbiekben, megfelelő források birtokában (magántőke bevonásával), teljesíteni tudnak majd. Győr már most kijelentette, a pályázatban foglaltakat megvalósítják, bár így kicsit hosszabb időt fognak a munkálatok igénybe venni. Budapest, Debrecen, Eger, Miskolc és Sopron is hajlandóságot mutat a tervek lassankénti kivitelezésére. A kulturális diplomácia feladata az elmúlt években felértékelődött. A kultúra ma már tömegek között teremt kontaktust. Ezen felül pedig komoly gazdasági kapcsolatokat is megalapozhat. Magyarország sajnos nem rendelkezik olyan mértékű kulturális intézménnyel, mint egyes országok (Francia Intézet, Goethe Intézet). Az országnak 19 külföldön működő kulturális központja van, melyek költségvetése mindössze 15 millió euró. A pécsi EKF programmal azonban az országimázs is javulhat, ez pedig gazdasági fellendülést jelenthet egész Magyarországnak. A pályázat indításakor megfogalmazott mondat jól ábrázolja az EKF cím Pécs és Magyarország jelenlegi viszonyát, melyet az országról alkotott kép fejlesztése kapcsán sem szabad elfelejtenünk: „Egy mindenkit visz”. Az EKF keretében megnyíló új nemzetközi lehetőségeket mindenképpen ki kell aknáznia a város vezetőségének, hiszen ezek is újabb forrásokat, javuló helyzetet generálhatnak.
74
A fenntarthatóság további kérdés marad, mint az már az előkészületekkor is felmerült. Ilyen volumenű beruházásoknál, mint a konferenciaközpont vagy tudásközpont nagy a veszélye annak, hogy a 2010-es programév után nem lesz megfelelő anyagi keret az üzemeltetésre. Ezzel kapcsolatban újabb és újabb ötleteket kell még meghallgatnia és átgondolnia az önkormányzatnak. Összegzésül meg kell jegyeznünk, hogy a pécsi Európa Kulturális Fővárosa 2010 program nem csak a várost vagy a régiót foglalja magába. A projekt egész Magyarországról kell, hogy szóljon. Igaz, hogy a cím elnyeréséig bizonyos fokú harc folyt a versengő városok között, de az eredmény kihirdetése után nem csak a győztes város vált ismertté. Az is világossá vált, hogy kollektív lépések és az ország összefogása nélkül (ami mostanság igen nagy kincsnek számít hazánkban) nem lesz eredményes a program. Szükség van a többi város és az egész lakosság támogatására, hiszen a címmel lehetőségünk nyílik megmutatni az országot a nemzetközi élet terén, mely megfelelő promóció híján elképzelhetetlen. Csodálatra méltó az az összefogás, mely remélhetőleg lassan nemcsak a pécsiek szívében lesz fellelhető. Együtt tesznek azért, hogy a pályázat sikeres legyen, erről beszélnek, mozgolódnak, és várják, hogy Pécs nemzetközi sikert arasson. És ennek nem csak most, az Európa Kulturális Fővárosa Pécs2010 kapcsán kellene így lennie.
75
Forrásjegyzék Könyvek
Bevezetés az Európai Unió politikáiba (Szerk. Kende Tamás, Szűcs Tamás) Budapest, KJK-KERSZÖV, 2005.
Britannica Hungarica. Világenciklopédia. XI. kötet (Szerk. Halász György) Budapest, Magyar Világ Kiadó, 1998. 121. p.
Dr. Majoros Pál: A kutatásmódszertan alapjai. Tanácsok, tippek, trükkök (nem csak szakdolgozat-íróknak). [h.n.] Perfekt Kiadó [é.n.]
Dr. Majoros Pál: Kutatásmódszertan, avagy: hogyan írjunk könnyen, gyorsan jó diplomamunkát? Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. 1997.
Erdősi Ferenc: A kommunikáció szerepe a terület- és településfejlődésben. Első kötet. [h.n.] Váti Kht. 2000.
Európa Kulturális Fővárosa – Pécs, 2010. A pályázat melléklete. Pécs, Felelős kiadó: dr. Kunszt Márta, 2004.
Európa Kulturális Fővárosa – Pécs, 2010. A pécsi pályázat koncepciója. Pécs, Felelős kiadó: dr. Kunszt Márta, 2004.
Kovács Tibor: A régióalkotás kérdései, problémái és jelenlegi állása Magyarországon. In: A terület- és településfejlesztés alapjai. (Szerk. Süli-Zakar István) Budapest-Pécs, Dialóg Campus Kiadó, 2003. 142-162. pp.
Kunszt Márta: Egy sikeres pályázat margójára. Európa Kulturális Fővárosa Pécs – 2010. In: Pécsi politikai tanulmányok III. (Szerk. S. Szabó Péter) Pécs, Pécsi Tudományegyetem, 2006. 205-218. pp.
Magyar Értelmező Kéziszótár (Szerk. Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós), Budapest, Akadémiai Kiadó, 1972. 799-800. pp.
Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza. (Szerk. Perczel György) Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2003. 601. p.
Pavlovics Attila: A Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010 pályázat kronológiája. In: Pécsi politikai tanulmányok III. (Szerk. S. Szabó Péter) Pécs, Pécsi Tudományegyetem, 2006. 219-234. pp.
76
Süli-Zakar István: A határ menti területek (külső perifériák) fejlesztésének kérdései. In: A terület- és településfejlesztés alapjai. (Szerk. Süli-Zakar István) Budapest-Pécs, Dialóg Campus Kiadó, 2003. 231-270. pp.
Süli-Zakar István: A régió: földrajzi integráció. In: A terület- és településfejlesztés alapjai. (Szerk. Süli-Zakar István) Budapest-Pécs, Dialóg Campus Kiadó, 2003. 127139. pp.
Takáts József: A határtalan város. Európa Kulturális Fővárosa – Pécs, 2010. (a pécsi pályázat) Pécs, Európa Centrum Kht. 2005.
Tanulmányok Pécs város történetéből. (Szerk. Sándor László) Pécs, Baranya megyei levéltár, 1982.
Trócsányi András, Tóth József: A magyarság kulturális földrajza II. Pécs, Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, 2002. 29-30. pp.
Internetes irodalom
2010 – Pécs Európa Kulturális Fővárosa. A Szocio-Gráf Piac- és Közvélemény-kutató Intézet felmérése. http://www.szociograf.hu/ekf.html (2007. március 15.)
A „Nagy Kiállítótér”. http://www.pecs2010.hu/ecc/pdf/nagy_kiallitoter.pdf (2007. március 15.)
A 2010-es magyar kulturális főváros kiválasztása – összefoglaló a második fordulóba beadott pályázatokról. http://www.kulturpont.hu/content.php?hle_id=9717 (2007. április 16.)
A dél-dunántúli régió nemzetközi-kapcsolati stratégiája. http://www.deldunantul.com/index.php?id=1528 (2007. május 6.)
A KSH jelenti. Gazdaság és társadalom 2006/12. Budapest, Központi Statisztikai Hivatal, 2007. http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/jel/jel20612.pdf (2007. május 5.)
Ágoston Zoltán: Javaslatok a pécsi pályázathoz. In: IV. Echo. Kritikai szemle, Pécs. 2004 december, 5-6. sz. www.pecs2010.hu (2007. március 15.)
Baranya Megyei Munkaügyi Központ, Évkönyv 2005. http://www.bmmk.hu/statisztika/archivum/helyzetkep/05ev/05eveshelyz.pdf (2007. május 5.)
Enyedi György: A regionalitás értékei. http://www.kulturakozvetitok.hu/publenyedi.htm (2005.október 10.) 77
European Capitals of Culture. http://ec.europa.eu/culture/eac/other_actions/cap_europ/cap_eu_en.html (2007. március 15.)
European Cities and Capitals of Culture. Study prepared for the European Commission. Part I. Palmer/Rae Associates. Brussels, 2004. http://ec.europa.eu/culture/eac/sources_info/studies/pdf_word/cap_part1.pdf (2007. április 11.)
European Cities and Capitals of Culture – City Reports. Study prepared for the European Commission. Part II. Palmer/Rae Associates. Brussels, 2004. http://ec.europa.eu/culture/eac/sources_info/studies/pdf_word/cap_part2.pdf (2007. április 11.)
Future capitals http://ec.europa.eu/culture/eac/other_actions/cap_europ/cap_futur_en.html (2007. március 15.)
How to become a European Capital of Culture? http://ec.europa.eu/culture/eac/other_actions/cap_europ/becoming_c_e_en.html (2007. március 15.)
http://www.deldunantul.com/download.php?id=814 (2007. május 6.)
http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/site/en/oj/2005/l_117/l_11720050504en00200021.pdf (2007. március 15.)
http://www.europa.eu/eurlex/pri/en/oj/dat/1999/l_166/l_16619990701en00010005.pdf (2007. március 15.)
http://www.pecs2010.hu/file/EKFterkep.pdf (2007. március 15.)
http://www.pecs2010.hu/file/kepregeny.jpg (2007. március 15.)
http://www.pecs2010.hu/file/kepregeny2.jpg (2007. március 15.)
http://www.pecs2010.hu/file/mind.jpg (2007. március 15.)
http://www.pecs2010.hu/file/tavlatok.jpg (2007. március 15.)
http://www.pecs2010.hu/file/unod.jpg (2007. március 15.)
http://www.pecs2010.hu/hun/ (2007. március 15.)
http://www.pecs2010.hu/varosgaleria/nagykepek/pecsi-nemzeti-szinhaz.jpg (2007. március 15.)
http://www.pecs2010.hu/varosgaleria/nagykepek/szechenyi_ter_8233.jpg (2007. március 15.) 78
http://www.pecs2010.hu/varosgaleria/nagykepek/szechenyi_ter_este_2_5783.jpg (2007. március 15.)
http://www.pecs2010.hu/varosgaleria/nagykepek/szekesegyhaz_.jpg (2007. március 15.)
Judit Zeisler: Pécs ou Budapest? Telle est la question. Capitale européenne de la culture 2010. In: Le Journal Francophone de Budapest, 22 septembre 2005. http://www.pecs2010.hu/hun/ (2007. március 15.)
Kólyáné Sziráki Ágnes – Végh Lajosné: A gazdasági fejlődés regionális különbségei Magyarországon http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/terstat/2006/06/wkolyane.pdf (2007. május 5.)
Közterek és parkok újjáélesztése. http://www.pecs2010.hu/ecc/pdf/kozterek_es_parkok_ujjaelesztese.pdf (2007. március 15.)
Mit jelent az Európa Kulturális Fővárosa cím? http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=1158 (2007. március 15.)
Novitzky Péter: A szubszidiaritás fogalma. http://web.axelero.hu/kesz/jel/06_01/novitzky.html (2007. április 16.)
Pécs a mediterrán kapu, http://www.pip.hu/pecselett.html (2007. március 07.)
Pécs régióközpont. Pécs a százpontos listavezető. http://gportal.hu/gindex.php?pg=4782965&PHPSESSID=2c3e6820a3d70c1ccc8b775 8c6cdd1e6 (2007. március 15.)
Regionális Könyvtár és Információközpont. http://www.pecs2010.hu/ecc/pdf/regionalis_konyvtar_es_informaciokozpont.pdf (2007. március 15.)
The capitals 2000-2005 http://ec.europa.eu/culture/eac/other_actions/cap_europ/cap_00_01_02_en.html (2007. március 15.)
Zenei és Konferenciaközpont. http://www.pecs2010.hu/ecc/pdf/zenei_es_konferenciakozpont.pdf (2007. március 15.)
Zsolnay Kulturális Negyed. http://www.pecs2010.hu/ecc/pdf/zsolnay_kulturalis_negyed.pdf (2007. március 15.) 79
Nyomtatott sajtó
Baranya megye melléklet. In: Magyar Hírlap. 2006. április 27, csütörtök
Barát József: A kultúra a válságkezelésben is segíthet. In: Metro. 2007. február 26, hétfő
Cseri László: A magyar tizenegy. In: Echo. Kritikai szemle, Pécs. 2005. március, 1. sz.
Cseri László: Megfejtést igényel a logó. Nyertes – Egységes, modern arculatot akartak. In: Új Dunántúli Napló. 2005. március 31.
Egervári Zoltán: A kód neve: UNEECC 2010. Univ Pécs - A Pécsi Tudományegyetem hírlapja. 2007. február 12.
Kozma F.: Hollandiában nagy volt az érdeklődés Pécs iránt. In: Új Dunántúli Napló. 2007. február 20.
P. Müller Péter: Javaslatok a pécsi pályázathoz. In: Echo. Kritikai szemle, Pécs. 2004 december, 5-6. sz.
Pálné Kovács Ilona: Regionalizmus és decentralizáció: dél-dunántúli párhuzamok. In: Echo. Kritikai szemle, Pécs. 2005. október, 4-5. szám
Patartics Zorán: Javaslatok a pécsi pályázathoz. In: Echo. Kritikai szemle, Pécs. 2004 december, 5-6. sz.
Pirisi Gábor, Trócsányi András és Mánfai György: Európa Kulturális Fővárosa a Mecsekalján. In: A Földgömb. XXIII. évf. 2005/8. sz. 52-60. p.
Somlyódy Nóra: Építészeti körkép a 11 kulturális főváros pályázatról. In: Magyar Hírlap. 2005. március 4.
Somody Péter: Javaslatok a pécsi pályázathoz. In: Echo. Kritikai szemle, Pécs. 2004 december, 5-6. sz.
Szalai Kornélia: Pécs köszöni Kósának – megyei jogú városok közgyűlése. In: Pécsi Hírek. V. évf. 10. sz. 2007. március 15.
Szalay Tamás: Európa Kulturális Fővárosa Pécs 2010 - A kulturális léptékváltás első lépései. In: Pécsi Szemle, IX. évf. 2006. 1. szám
Szokolai Zsolt: A kultúra mint gazdaságfejlesztési csodafegyver? A kulturális alapú gazdaságfejlesztés lehetőségei a Dél-Dunántúlon. In: Echo. Kritikai szemle, Pécs. 2005. október, 4-5 szám
Szokolai Zsolt: Pécs kulturális kínálata és a kulturális turizmus. A turizmus és a kulturális kínálat kapcsolata. Echo. Kritikai szemle, Pécs. 2006. október, 4-5. szám
80
Takáts József: A pályázatíró monológja. Lesz-e Pécs európai kultúrfőváros? In: Magyar Lettre Internationale. 2005 Nyár, 57. szám
Takáts József: Kulturális várostervezés és regionalizmus. Regionalizmus: DélDunántúl. In: Echo. Kritikai szemle, Pécs. 2005. október, 4-5. szám
Új tervek, régi adósságok. In: Népszava. 2005. augusztus 22.
Vidékre vinnék Európát. In: Népszabadság, 2005. szeptember 24.
Egyéb források
Dr. M. Császár Zsuzsa: Pécs a Balkán kapuja. A Balkán kutatás és képzés hozzájárulása az EKF projekthez („Az EKF projekt hatása a regionális fejlesztésre, különös tekintettel a balkáni régióra” című konferencián elhangzott előadás. Pécs, MTA Székház, 2007. március 28.)
Európa Kulturális Fővárosa – 2010, Pécs. Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont. Pályázati kiírás
Méhes Márton: Déli kulturális övezet és a Balkán – Az EKF közvetítő szerepe. Pécs 2010 – kapuváros? („Az EKF projekt hatása a regionális fejlesztésre, különös tekintettel a balkáni régióra” című konferencián elhangzott előadás. Pécs, MTA Székház, 2007. március 28.)
Tasnádi Péter, Merza Péter: Európa Kulturális Fővárosa - Pécs 2010. Beszámoló a fejlesztési projektek előkészítéséről („Az EKF projekt hatása a regionális fejlesztésre, különös tekintettel a balkáni régióra” című konferencián elhangzott előadás. Pécs, MTA Székház, 2007. március 28.)
81
Mellékletek 1. sz. melléklet Az Európai Parlament és a Tanács 1999-es döntése az Európa Kulturális Fővárosa címről43
43
http://www.europa.eu/eur-lex/pri/en/oj/dat/1999/l_166/l_16619990701en00010005.pdf (2007. március 15.) 82
83
84
85
2. sz. melléklet A döntés 2005-ös módosítása44
44
http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/site/en/oj/2005/l_117/l_11720050504en00200021.pdf (2007. március 15.) 86
87
3. sz. melléklet Képek Pécs életéből
1. kép Székesegyház45
2. kép Pécsi Nemzeti Színház46
45 46
http://www.pecs2010.hu/varosgaleria/nagykepek/szekesegyhaz_.jpg (2007. március 15.) http://www.pecs2010.hu/varosgaleria/nagykepek/pecsi-nemzeti-szinhaz.jpg (2007. március 15.) 88
3. kép Széchenyi tér47
4. kép Széchenyi tér este48
47 48
http://www.pecs2010.hu/varosgaleria/nagykepek/szechenyi_ter_8233.jpg (2007. március 15.) http://www.pecs2010.hu/varosgaleria/nagykepek/szechenyi_ter_este_2_5783.jpg (2007. március 15.) 89
4. sz. melléklet „Az én Kulturális Fővárosom” nyílt ötletpályázat népszerűsítésére készült plakátok, valamint a Gróf Balázs által rajzolt képregények
5. kép „Igen”49
49
http://www.pecs2010.hu/file/mind.jpg (2007. március 15.) 90
6. kép „Távlatok”50
7. kép „Unod?”51
50 51
http://www.pecs2010.hu/file/tavlatok.jpg (2007. március 15.) http://www.pecs2010.hu/file/unod.jpg (2007. március 15.) 91
8. kép Képregény – „Kálmán bácsi”52
52
http://www.pecs2010.hu/file/kepregeny2.jpg (2007. március 15.) 92
9. kép Képregény – „Péterke”53 53
http://www.pecs2010.hu/file/kepregeny.jpg (2007. március 15.) 93
5. sz. melléklet54 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata együttműködő partnerei az Európa Kulturális Fővárosa Pályázatban Együttműködő önkormányzatok: Baja Balatonboglár Balatonföldvár Balatonlelle Baranya Megyei Önkormányzat Barcs Bátaszék Bóly Bonyhád Dombóvár Dunaföldvár Dunaújváros Fonyód Harkány Kaposvár Komló Marcali Mohács Nagyatád Nagybajom Nagykanizsa Paks Pécsvárad Siklós Simontornya Siófok Somogy Megyei Önkormányzat Székesfehérvár Szekszárd Szentlőrinc Szigetvár Tolna Tolna Megyei Önkormányzat Villány Kiemelt partnerváros: Szeged
54
http://www.pecs2010.hu/hun/ (2007. március 15.) 94
A pécsi pályázatot nyilatkozattal támogató városok: Eszék (Horvátország) Graz (Ausztria) Krakkó (Lengyelország) Kütahya(Törökország) Seattle (USA) Temesvár (Románia) Trieszt (Olaszország) Tuzla (Bosznia-Hercegovina) Újvidék (Szerbia) Az AVEC55 szervezetének a pályázatot nyilatkozattal támogató városai: Arad Arles Brassó Evora Olomouc Pezanas Szliven Tours Znojmo
55
Kulturális és Történelmi Városok Európai Hálózata, Pécs 1998 óta tagja 95
6. sz. melléklet Pécs testvér- és partnervárosai56 Testvérvárosok: Eszék (Horvátország) Fellbach (Németország) Graz (Ausztria) Kolozsvár (Románia) Kütahya (Törökország) Lahti (Finnország) Lyon (Franciaország) Seattle (USA) Terracina (Olaszország) Tucson (USA) Partnervárosok: Alsó-Galilea (Izrael) Arad (Románia) Krakkó (Lengyelország) Olomouc (Csehország) Szliven (Bulgária) Tuzla (Bosznia-Hercegovina) Újvidék (Szerbia)
56
Európa Kulturális Fővárosa – Pécs, 2010. A pályázat melléklete. Pécs, 2004. 96
7. sz. melléklet A „University Network of the European Capitals of Culture” hálózat tagegyetemei
97
8. sz. melléklet „Az EKF projekt hatása a regionális fejlesztésre, különös tekintettel a balkáni régióra” című konferencia meghívója, valamint a rendezvény programja
98
99
100
9. sz. melléklet Kósa Lajosnak, Debrecen polgármesterének ajándékozott meghívó az EKF rendezvényeire57
57
Szalai Kornélia: Pécs köszöni Kósának – megyei jogú városok közgyűlése. In: Pécsi Hírek. V. évf. 10. sz. 2007. március 15. 101
