A Kulcs Faktor Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság

A …../2012……. számú Igazgatósági Határozat.

A Kulcs Faktor Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Szabályzat a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról

Kibocsátó: a Társaság Igazgatósága Hatályos: alapítástól Lezárva: 2012. március 5.

1. A Szabályzat célja A pénzmosás megelőzéséről és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) alapján a hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások, a pénzügyi intézménynek nem minősülő pénzügyi szolgáltatást, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyek (a továbbiakban: pénzügyi szolgáltatók) valamint a biztosítási, biztosításközvetítői, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatást végző jogi személyek belső szabályzatot készítenek annak érdekében, hogy alkalmazottaik a Pmt-ben meghatározott bejelentési kötelezettségeiknek eleget tudjanak tenni, képesek legyenek felismerni a szokatlan, a pénzmosás gyanús eseteket. A jelen belső Szabályzat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSzÁF) által elkészített Mintaszabályzatok alapján került kidolgozásra. A Szabályzat a pénzmosás és terrorizmus finanszírozási tevékenység jobb és biztosabb felismerése érdekében a Társaság tényleges tevékenységi körén kívül eső, a pénzmosással és terrorizmus finanszírozással kapcsolatos általános körülmények, előírások ismertetését is tartalmazza. A pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos feladatok végzése során e szabályzatban foglaltak szerint kell eljárni.

2. A Szabályzat alanyi hatálya A szabályzat alanyi hatálya kiterjed a Kulcs Faktor Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen működő Részvénytársaságra (a továbbiakban: Társaság és KF), így annak minden részvényesére, tisztségviselőjére, főállású munkavállalójára, illetve minden kiszervezett tevékenységet végző, de a Társaság érdekkörében eljáró személyre.

3. A Szabályzat tárgyi hatálya    

a pénzmosás megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos belső eljárásrend meghatározására a jogszabályi előírásoknak megfelelően, ügyfél-azonosítással kapcsolatos fogalmak definiálására, a munkatársak rendszeres képzésére / továbbképzésére az ügyfélazonosítási feladatokkal kapcsolatosan, az ügyfél-azonosítással és a különböző jelentéstételi kötelezettségekkel kapcsolatos dokumentum-sablonok alkalmazására.

4. A Szabályzattal kapcsolatban lévő törvényi szabályozás A Szabályzat elkészítésénél, illetve alkalmazásánál a következő jogszabályokat kell figyelembe venni:  

A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.),

Szabályzat a pénzmosás megelőzéséről

2. oldal

  

a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló szerint 1996. évi CXII. törvény (Hpt.), a Munka Törvénykönyvről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.), a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.).

5. A Szabályzattal kapcsolatban álló Társasági szabályzatok A Szabályzat elkészítésénél, illetve alkalmazásánál a következő dokumentumokat kell figyelembe venni:  

a Társaság Szervezeti és Működési szabályzata a Társaság Alapszabálya


3. oldal

I.

Alapfogalmak

I./1. A pénzmosásról A Btk. 303. § (1) bekezdése szerint a pénzmosás tényállása: Aki szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény elkövetéséből származó dolgot az eredetének leplezése céljából gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi vagy bankműveletet végez, bűntettet követ el és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk. magyarázata szerint „dolgon” az önálló testi tárgyakon kívül a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot, dematerializált értékpapírt is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában, - illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának – biztosítja. A pénzmosás tényállásának tehát három, Btk.-ban meghatározott feltétele:  a dolog (általában pénz) szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény elkövetéséből származzon,  célzat: a dolog eredetének leplezése (kivéve a gondatlan elkövetés esetét, lásd részletesen lejjebb),  gazdasági tevékenység gyakorlása során történő felhasználása, illetve a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi vagy bankművelet végzése. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzmosást üzletszerűen, különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre, pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő, elszámolóház, biztosítóintézet vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, hivatalos személyként, ügyvédként követik el. Aki pénzmosás elkövetésében megállapodik, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó dolgot gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi vagy bankműveletet végez, és gondatlanságból nem tud a dolog eredetéről, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Gondatlan elkövetés esetén a büntetés vétség miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a cselekményt különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre, illetőleg pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő, elszámolóház, biztosítóintézet vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, vagy hivatalos személyként követik el. Aki a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásról szóló törvényben előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki az említett bejelentési kötelezettségének gondatlanságból nem tesz eleget, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Nem büntethető pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, vagy ilyet kezdeményez, feltéve, hogy a cselekményt még nem, vagy csak részben fedezték fel. Szabályzat a pénzmosás megelőzéséről

4. oldal

I./2. Terrorizmus finanszírozása A terrorizmus finanszírozása a Btk. alapján bűncselekmény, ugyanolyan bűncselekmény, mint a terrorizmus maga. Felismerésében a nehézséget az okozza, hogy mind legális, mind illegális forrásból eredő eszközök felhasználhatók a terrorizmus finanszírozására. A legmegfelelőbb ellenszer a pénzügyi szektor részéről a KYC (Know Your Customer – Ismerd ügyfeled) és CDD (Customer Due Diligence - Légy körültekintő ügyfeleddel) elvek szigorú betartása lehet. Az Európai Bizottság egy olyan elektronikus adatbázist alakított ki, amely tartalmazza azoknak a természetes személyeknek és csoportoknak a lényeges adatait, amelyek/akik az Európai Unió pénzügyi szankciói alá tartoznak. Az adatbázist a Bizottság rendszeresen aktualizálja (e-CTFSL) A terrorizmus, illetve egyéb a közösség alapelveivel ellentétes tevékenység folytatása miatt alkalmazott uniós korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos listákon szereplő személyek és szervezetek számára nem nyújtható szolgáltatás és számláikat zárolni kell. A zárolásról a közösségi rendeletek értelmében bejelentést kel tenni a PM-nek, mint illetékes hatóságnak. Az ENSZ Biztonsági Tanács 1267 Bizottsága, továbbá a 13224. sz. Elnöki rendeletben az USA elnöke által közzétett listákon szereplő személyek és szervezetek tranzakcióinak megalapozott gyanúja esetén s Btk. 269 § (8) bek. alapján a szolgáltató haladéktalanul bejelentést tesz az VPOP-nak. A PSZÁF honlapján, ill. a www.europa.eu.int/comm/external_relations/cfsp/sanctions oldalon szereplő terrorista listákon lévő személyekkel és szervezetekkel kapcsolatban fokozottan ellenőrizni kell, hogy kerültünk-e kapcsolatban velük – számláikat, eszközeiket zárolni kell. Részükre szolgáltatás – bejövő átutalások jóváírása és kp- befizetés kivételével nem nyújtható.

II.

A Törvény által előírt azonosítási kötelezettség

II./1. Alapfogalmak Ügyfél az a személy, aki a szolgáltatóval a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybe vételére szerződést köt (rendszeres ügyfél), illetve a szolgáltató részére ügyleti megbízást ad (alkalmi ügyfél). Lényeges kiemelni, hogy a Társaság Ügyfelei az engedményezők, így az engedményezéssel a Társasághoz került adósok nem tekintendők pénzügyi szolgáltatás alanyainak akkor sem, amikor a követelés kiegyenlítésére részletfizetési szerződést kötünk. Üzleti kapcsolat az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybe vételére vonatkozó írásbeli szerződéssel létrejött tartós jogviszony.


5. oldal

Ügyleti megbízásnak minősül az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött eseti jogviszony. Azonosításnak minősül a Pmt. 7. § (2)-(3) bekezdésében, továbbá a Pmt. 8. § (2)(4) bekezdésében meghatározott adatok írásban történő rögzítése. Azonosítás során a szolgáltató meggyőződik az ügyfél, a rendelkezésre jogosult, a meghatalmazott, illetve a képviselő személyazonosságáról és azokat megbízhatóan és visszakereshetően rögzíti gépi, vagy papír alapú adathordozón. Személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány: személyazonosító igazolvány, útlevél, valamint kártya formátumú vezetői engedély. Személyazonosság igazoló ellenőrzése: az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságának a Pmt. 7. § (4)(6) bekezdésében meghatározottak szerinti okiratokkal történő, továbbá a tényleges tulajdonos személyazonosságának a Pmt. 8. § (5) bekezdésében meghatározottak szerinti nyilvántartásban történő ellenőrzése. Tényleges tulajdonosnak minősül az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak. Azt a természetes személyt is tényleges tulajdonosnak tekintjük, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben rendelkezik a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával, ha a szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak, valamint az a természetes személy, aki jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek tagja, illetve részvényese és jogosult a jogi személy vezető tisztségviselői, vagy felügyelő bizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával./Ptk. 685/B.§ (2)/ Alapítványok esetében tényleges tulajdonos az a természetes személy, aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták, továbbá akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár. Kiemelt közszereplő az a külföldi lakóhellyel rendelkező természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el, továbbá az ilyen személy közeli hozzátartozója, vagy akivel közismerten közeli kapcsolatban áll. Fontos közfeladatot ellátó személy az államfő, a kormányfő, a miniszter, a miniszterhelyettes, az államtitkár, az országgyűlési képviselő, a legfelsőbb bíróság, alkotmánybíróság és olyan bírói testület tagja, melynek ítélete ellen fellebbezésnek helye nincs, a számvevőszék elnöke, a számvevőszék testületének tagja, a központi bank igazgatóságának tagja, a nagykövet, az ügyvivő és a fegyveres szervek hivatásos állományú, főtiszti vagy tábornoki rendfokozatú tagjai, a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyviteli, igazgatási vagy felügyelő testületének tagja. Közeli hozzátartozó a Ptk. 685. §-ának b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozó, továbbá az élettárs. Kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül bármely természetes személy, aki a fontos közfeladatot ellátó személlyel közösen Szabályzat a pénzmosás megelőzéséről

6. oldal

ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll, illetve bármely természetes személy, aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, amelyet fontos közfeladatot ellátó személy javára hoztak létre. Európai Unió, az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség együttesen. Európai Unió tagállama, az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam. Harmadik országnak kell tekintetni az Európai Unión kívüli államot. Levelezőbanki szolgáltatásnak minősül valamely hitelintézet más hitelintézet számára történő számla vezetése pénzforgalmi szolgáltatási megbízás teljesítése vagy pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatási tevékenység teljesítése céljából. Fiktív banknak tekinthető az a pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző szolgáltató, amely tevékenységét nem a székhely szerinti országban végzi és az összevont alapú felügyelet nem terjed ki rá. A fiktív bankokkal összefüggő rendelkezések levelezőbanki kapcsolatra értendők. Pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzügyi információs egység feladatait ellátó, a vámhatóság külön jogszabályban meghatározott szervezeti egysége. A pénzügyi információs egységként működő hatóság a Pmt.-ből eredő kötelezettségeként fogadja és feldolgozza a szolgáltató által küldött bejelentéseket, az ügylet felfüggesztése esetén ellenőrzési feladatait ellátja, adatot kér a szolgáltatótól, más hatóságtól, az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtása kapcsán a 2007. évi CLXXX. törvény alapján elvégzi a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések foganatosítását ellátó szerv feladatait. A pénzügyi információs egységként működő hatóság feladatait a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatal, a pénzügyi információs egységként működő hatóság nem-nyomozati feladatait a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatal Pénzmosás Elleni Információs Iroda látja el (továbbiakban pénzügyi információs egységként működő hatóság).

II./2. Ténylegesen összefüggő több ügyleti megbízás Ugyanazon ügyfél által ugyanannál a pénzügyi szolgáltatónál, vagy annak bármelyik szervezeti egységénél (telephelyénél, fióktelepénél) több alkalommal, egy vagy több egymást követő banki munkanapon adott, hárommillió-hatszázezer forint értékhatár alatti készpénzmozgással járó megbízás kezdeményezése, illetve erre irányuló ügylet kötése, ha azok együttes értéke eléri, vagy meghaladja a kétmillió forintot. A törvény értelmében a pénzügyi szolgáltató szervezet az ügyfelét – saját ügyfél – szerződéskötéskor írásban is azonosítja, mégpedig azoknak az adatoknak rögzítésével, melyeket a Pmt. 5. § (1) bekezdése határoz meg. Azoknak az ügyfeleknek az azonosítására, amelyekkel a pénzügyi szolgáltató szerződést nem kötött, akkor kerül sor, amikor az általuk kezdeményezett ügyleti megbízás, vagy a ténylegesen, vélhetően összefüggő megbízások a két millió forint összeghatárt elérik, meghaladják. Az azonosító adatokat lehet a finanszírozási kérelem dokumentumon, illetve a szerződésen szerepeltetni, vagy azokat külön (elektronikus) nyomtatványon tárolni.


7. oldal

Az adatok rögzítése (az 1. / 1. sz. mellékletben szereplő adatokkal) mind papíralapú mind elektronikus azonosítási adatlapon történhet, amely becsatolható az ügyfél dossziéba, illetve az azonosítási adatlapok külön regiszterben is tarthatók. Nem lehet eltekinteni az 1. / 1. számú mellékletben foglalt Azonosítási adatlap kitöltésétől, ha a tranzakciót folytató személy, vagy az általa képviselt harmadik fél nem ügyfele a pénzügyi szolgáltatónak. Amennyiben a pénzügyi szolgáltató az adott ügyfelet már azonosította, és az adatok ily módon rendelkezésére állnak, nem kell újabb adatlapot kitölteni. Ez azt jelenti, hogy az ügyfél azonosító adatait, ha azokban nincs változás elegendő egyetlen alkalommal rögzíteni, kivéve, ha felmerül annak gyanúja, hogy az adatok nem felelnek meg a valóságnak. A Pmt. ügyfél-azonosításra vonatkozó előírásait a Társaság egységes szövegű hirdetményben az ügyfélfogadásra kijelölt helyiségekben közzéteszi a zökkenőmentes ügyintézés érdekében. A hirdetmény szövegezése: „A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben megfogalmazottak értelmében kötelező az ügyfél-azonosítás a jogszabályban meghatározott esetekben, így különösen ügyfélkapcsolat létesítésekor, illetve a 3,6 millió Ft összeghatárt elérő, vagy meghaladó készpénzes ügyletekben. Kérjük, készítse elő személyi azonosító okmányait az ügyintézés megkönnyítése érdekében. Köszönjük.” A szolgáltató köteles olyan nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza a kétmillió forint értéket elérő vagy meghaladó összegű készpénzben (forintban, illetve valutában) lebonyolított ügyleti megbízások esetén az ügyfél azonosítása során rögzítésre került adatokat. Az azonosítási adatok / adatlap kitöltéséért, továbbá a bejelentési adatlap kitöltéséért, valamint annak a felelős személy részére való megküldéséért az az alkalmazott felel, aki a kérdéses tranzakciót bonyolította, szerződést kötötte. Amennyiben az alkalmazott a tranzakciót a későbbiekben megfogalmazott ismérvek alapján, vagy egyébként szokatlannak ítéli, akkor az általa kitöltött bejelentési adatlapot haladéktalanul köteles megküldeni a bejelentésért felelős személynek. Az alkalmazott a bejelentésről vezetőjét tájékoztatja, akire a továbbiakban ugyanazok a titoktartási szabályok vonatkoznak, mint a bejelentési folyamat többi résztvevőjére. A bejelentésért felelős személy a szolgáltató vezető beosztású alkalmazottja lehet. A bejelentési kötelezettség belső eljárási rendjét a Szabályzat úgy határozza meg, hogy a bejelentésért felelős személy, vagy annak a Szabályzatban meghatározott helyettese a Társaság alkalmazottai számára a munkaidő alatt állandóan rendelkezésre áll és a bejelentést képes továbbítani az VPOP-nak.

II./3. A Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljesítése Az ügyfél átvilágítás Ügyfél-átvilágításnak minősül, a Pmt. 6. §-ban meghatározott esetben a 7-10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése. Ennek értelmében a szolgáltató az üzleti kapcsolat létesítésekor, valamint a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor, figyelembe véve a ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízást is, illetve pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az ügyfél-átvilágításra még nem került sor és ha a korábban rögzített ügyfélSzabályzat a pénzmosás megelőzéséről

8. oldal

azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel írásban rögzíti az ügyfél, a rendelkezésre jogosult, a meghatalmazott, illetve a képviselő személyazonosságára vonatkozó adatokat és a személyazonosság igazoló ellenőrzését elvégzi, valamint rögzíti a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adatokat, és ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, akkor elvégzi a személyazonosságának igazoló ellenőrzését. Rögzíti az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozó adatokat és folyamatosan figyelemmel kíséri az ügyleti kapcsolatot. Az azonosító adatokat megbízhatóan és visszakereshetően rögzíti gépi, vagy papír alapú adathordozón. A Társaság az ügyfél-átvilágítási kötelezettségek említett eseteiben azonosítja az ügyfelet és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégzi, valamit azonosítja a tényleges tulajdonost, és ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, akkor személyazonosságának igazoló ellenőrzését is végrehajtja. Ezen túlmenően rögzíti az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozó adatokat és folyamatosan figyelemmel kíséri az ügyleti kapcsolatot (monitoring). A Társaság ezen ügyfél-átvilágítási intézkedések terjedelmét kockázatérzékenységi alapon jogosult meghatározni. Ezzel összefüggésben a Pmt. az ügyfél azonosítására, a tényleges tulajdonos azonosítására, valamint az üzleti kapcsolat és az ügyleti megbízásra vonatkozó adatrögzítés esetében minimum és maximum adatkört határoz meg. Ennek értelmében a Társaság legalább azoknak az adatoknak rögzítésével azonosítja az ügyfelet, melyeket a Pmt. 7. § (2) bekezdése határoz meg, a tényleges tulajdonos esetében legalább azoknak az adatoknak a rögzítésével, melyet a Pmt. 8.§ (2) bekezdése, üzleti kapcsolat és az ügyleti megbízás esetében, amit a Pmt. 9.§ (1) bekezdése határoz meg (minimum adatkör). Emellett a Társaság az ügyfél tekintetében a Pmt. 7.§ (3) bekezdésében, a tényleges tulajdonos vonatkozásában a Pmt. 8.§ (3) bekezdésében, az üzleti kapcsolat és az ügyleti megbízás esetében a Pmt. 9.§ (2) bekezdésében meghatározott további adatokat is rögzítheti (maximum adatkör). A maximum adatkört abban az esetben rögzíti a Társaság, amennyiben ezen adatokra az ügyfél, az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy az üzleti megbízás jellege és összege, vagy az ügyfél körülményei alapján és a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése, megakadályozása érdekében a belső szabályzatban meghatározottak szerint szükség van. (továbbiakban kockázatérzékenységi alapon történő ügyfél-átvilágítás). Amennyiben a Társaság nem tudja végrehajtani az ügyfél-átvilágítást, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan a szolgáltató köteles megtagadni az ügyfél megbízása alapján üzleti kapcsolat létesítését és ügyleti megbízás teljesítését, illetve köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot. A Pmt. a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében alacsony kockázatot jelentő bizonyos ügyfelek és ügyletek vonatkozásában egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alkalmazását írja elő. Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás esetében az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket csak pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló tény, adat vagy körülmény felmerülése esetén kell elvégezni, azonban minden esetben kötelező az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérésének az elvégzése. A Pmt. a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében magas kockázatot jelentő bizonyos ügyfelek és ügyletek vonatkozásában fokozott ügyfélátvilágítás alkalmazását írja elő. Fokozott ügyfél-átvilágítás alkalmazása esetén a Szabályzat a pénzmosás megelőzéséről

9. oldal

Pmt.-ben meghatározott valamennyi ügyfél-átvilágítási intézkedés elvégzése kötelező és ezek mellett kerül sor további intézkedések végrehajtására. Az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérésére vonatkozó monitoring tevékenységen kívül nem kell ismételten elvégezni az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket abban az esetben, ha a Társaság az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő vonatkozásában az átvilágítási intézkedéseket egyéb ügyleti megbízás kapcsán már alkalmazta, és az érintett ügyleti megbízás kapcsán az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságát a személyazonosság igazoló ellenőrzésére vonatkozó eljárás során megállapította, és a megadott adatokban nem történt változás. A Társaság jogosult elfogadni a Magyar Köztársaság területén, illetve az Európai Unió más tagállamában, valamint a törvényben meghatározott vagy azokkal egyenértékű ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmazó harmadik országban tevékenységet folytató, a Pmt. 1.§ (1) bekezdés a)-e) és l) pontjában meghatározott szolgáltatók - kivéve a készpénzátutalás és pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltatók - által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményeit, mely abban az esetben is elfogadható, ha a követelmények alapját képező okiratok és adatok köre nem egyezik meg a Pmt.-ben meghatározottakkal. A más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményének elfogadására az ügyfél hozzájárulása alapján kerülhet sor, mivel a szolgáltató az ügyfél-átvilágítás elvégzése érdekében igényelt adatot az érintett ügyfél hozzájárulása esetén jogosult más szolgáltató rendelkezésére bocsátani. Amennyiben az ügyfél-átvilágítást olyan szolgáltató végezte el, amely tevékenységét harmadik országban folytatja, akkor ezen szolgáltatónak a Pmt. 18.§ (6) bekezdése szerinti követelményeknek kell megfelelnie, azaz kötelező szakmai nyilvántartásban kell szerepelni és a törvényben megállapított vagy azokkal egyenértékű ügyfélátvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmaz, és felügyeletére is a Pmt.ben megállapított vagy azokkal egyenértékű követelmények szerint kerül sor, vagy székhelye olyan harmadik országban van, amely az e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket ír elő. Az ügyfél – annak meghatalmazottja, a rendelkezésre jogosult, a képviselő – átvilágítását el kell végezni az alábbi esetekben:     

az üzleti kapcsolat létesítésekor, írásbeli szerződéskötéskor, illetve a hárommillió-hatszázezer forintot elérő, vagy meghaladó ügyleti megbízás teljesítésekor; pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az előző pontokban meghatározottak szerint átvilágításra még nem került sor; ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel. az egymással ténylegesen, vagy vélelmezhetően összefüggő, több ügyleti megbízás esetén, ha ezek együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer forintot az összeghatár átlépését előidéző ügyleti megbízás alkalmával

Azoknál a jogi személyeknél, amelyek működését a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyezi és felügyeli, az azonosítási kötelezettséget teljesítettnek lehet tekinteni. Szabályzat a pénzmosás megelőzéséről

10. oldal

II./4. Ügyfél-átvilágítás természetes személy esetén Természetes személy esetén a Társaság legalább a következő adatokat köteles írásban rögzíteni (minimum adatkör):  családi és utónevét (születéskori nevét)  állampolgárságát  lakcímét (ami a személyi igazolványban, vagy lakcímet igazoló hatósági igazolványban szerepel, ha nincs cím, akkor „lakcím nélküli” megjelölést)  és az azonosító okmánya(i) számát(it), annak(azok) típusát(ait) Külföldi természetes személy esetében az azonosító okmány alapján kell a fenti adatokat, valamint a magyarországi tartózkodási helyet (ha van) dokumentálni. A Társaság a fent meghatározott adatokon kívül az azonosítás során az alábbi adatokat rögzíti minden azonosításkor (maximum adatkör):  születési hely, idő  anyja neve A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében megkövetelni az alábbi okmányok bemutatását:

a

Társaság

köteles

Természetes személy esetén:  magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa  külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya A diákigazolvány a személyes adatok rögzítéséhez, illetve a személyazonosság igazoló ellenőrzéséhez nem fogadható el. A személyazonosság igazoló ellenőrzése Természetes személyek esetén:  A személyazonosság igazoló ellenőrzését főszabály szerint az ügyfélátvilágítás során bemutatott dokumentumok alapján kell elvégezni.  Amennyiben az ügyfél ettől eltérő, Pmt. szerinti más azonosító okmánnyal jelenik meg, az okmányban és a rendszerekben lévő adatok valamint a fénykép alapján kell meggyőződni a személyazonosságról (pl.: személyi igazolvány és lakcímkártya alapján történt az ügyfél-átvilágítás, de az ügyfél útlevéllel jelenik meg) Amennyiben az ellenőrzés során nem merül fel kétely az ügyfél személyazonosságával kapcsolatban, akkor az ellenőrzés elfogadható. Kétség felmerülése esetén a kijelölt személyt haladéktalanul értesíteni kell telefonon! A Társaság köteles ellenőrizni a bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét is. Az ügyintéző ezen felül köteles mindent megtenni annak Szabályzat a pénzmosás megelőzéséről

11. oldal

érdekében, hogy az ügyfélkapcsolat létesítése során a nyilvánvalóan hamis okmányok használata elkerülhető legyen. Amennyiben olyan ügyfél jelenik meg, akinél felmerül a gyanú, hogy gyanús a bemutatott okmánya, a Társaság megtagadja az üzleti kapcsolat létesítését. A Társaság köteles az üzleti kapcsolat és az ügyleti megbízás céljáról és tervezett jellegéről információt szerezni. Ennek érdekében legalább a következő adatokat rögzíti (minimum adatkör):  üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát  ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét A Társaság ezen túlmenően kockázatérzékenységi alapon a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében rögzítheti az alábbi adatokat is (maximum adatkör):  a teljesítés körülményei (hely, idő, mód) Az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kell kísérni, annak érdekében, hogy az adott ügyleti megbízások összhangban vannak-e az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésre álló adatokkal. A monitoring tevékenységbe beleértendő az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyleti megbízások elemzése is.

II./5. Ügyfél-átvilágítás jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén A Társaság az azonosítás érdekében legalább a következő adatokat rögzíti (minimum adatkör):  a neve és rövidített neve  székhelye és külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címe  cégjegyzékszáma vagy egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma. Egyéni vállalkozó esetén az Ügyfélkapun történő regisztráció során kapott nyilvántartási szám is elfogadható. A Társaság a fent meghatározott adatokon kívül az azonosítás során – mivel, a Társaság által nyújtott szolgáltatások jellege miatt, az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás visszakereshető azonosításához a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében erre szükség van – az alábbi adatokat rögzíti minden azonosításkor (maximum adatkör):  a főtevékenység  képviseletre jogosultak neve és beosztása  kézbesítési megbízott azonosítására alkalmas adatai


12. oldal

Jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén - a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy(ek) az II/4. pontban megjelölt okiratainak bemutatásán túlmenően – a Társaság az azt igazoló 30 napnál nem régebbi okirat bemutatását követeli meg, hogy 1. a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása vagy a nyilvántartásba vételről szóló igazolás kiállítása megtörtént. Egyéni vállalkozói igazolvány, vagy hatósági bizonyítvány, vagy a nyilvántartásba vételi igazolás is elfogadható. E mellett egyéni vállalkozók esetében a KEKH honlapján az egyéni vállalkozó adószámát, nyilvántartási számát vagy személyi igazolványának számát beütve leellenőrizendő, hogy a vállalkozó valóban létezik-e. 2. más belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént 3. külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént 4. cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát) Külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet azonosításához a saját országa szerinti bejegyzés, vagy nyilvántartásba vétel 30 napnál nem régebbi igazolása szükséges. A fenti dokumentumokat a Társaság angol és német nyelven befogadja, egyéb más nyelven írottakat csak az Országos Fordító Iroda hiteles fordításával együtt fogadja el. Amennyiben az ügygazda nem tudja értelmezni az angol vagy német nyelvű dokumentumot, továbbítania kell azt egy arra képes személynek. A 4. pontban meghatározott esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő 30 napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént és a Társaság köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni. A jogi személy, illetőleg a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet átvilágítását követően a Társaság elvégezi a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevében vagy megbízása alapján eljáró személy átvilágítását is. A személyazonosság igazoló ellenőrzésénél köteles ellenőrizni az azonosság igazolására bemutatott okirat érvényességét. Amennyiben valamelyik adat az elfogadott okmányban nem szerepel, vagy az ügyfél lakcímkártyával nem rendelkezik, akkor ezt dokumentálni kell. A Társaság köteles az üzleti kapcsolat és az ügyleti megbízás céljáról és tervezett jellegéről információt szerezni. Ennek érdekében legalább a következő adatokat rögzíti (minimum adatkör):  üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát  ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét Szabályzat a pénzmosás megelőzéséről

13. oldal

A Társaság ezen túlmenően kockázatérzékenységi alapon rögzítheti az alábbi adatokat is (maximum adatkör):  a teljesítés körülményei (hely, idő, mód) Az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kell kísérni, annak érdekében, hogy az adott ügyleti megbízások összhangban vannak-e az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésre álló adatokkal. A monitoring tevékenységbe beleértendő az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyleti megbízások elemzése is. A szolgáltató nem köteles azonosítani az ügyfelet, ha ügyfele olyan országban bejegyzett (Pmt. 1. § (1) bek. A)e) és k) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató, melynek jogszabályai megfelelnek a pénzügyi rendszer pénzmosási célra történő felhasználásának megakadályozásáról szóló 91/308/EGK irányelv rendelkezéseinek. Azon Országok listáját (NCCT _ non cooperative countries and territories), amelyek jogszabályai nem felelnek meg fenti irányelv rendelkezéseinek, a pénzügyminiszter rendeletben teszi közzé Nem kell azonosítani azokat a jogi személyeket, amelyek működését a PSZÁF engedélyezi és felügyeli, mert e szolgáltatóknál az azonosítási kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni. Az FATF által nem együttműködőnek minősített országok listája elérhető a http://www.fatf-gafi.org/document/4/0,2340,en 32250379 32236992 33916420 1 1 1 1,00.html címen. Az adatvédelmi törvény előírásai szerint az ügyfél azonosítására szolgáló okmányokról fénymásolat készítése csak az ügyfél írásbeli hozzájárulásával tehető meg, amelyet (amelyeket) a szerződés, illetve a tranzakció iratanyagai között kell elhelyezni. Az ügyfél hozzájárulását adja, hogy önként és befolyásmentesen hozzájárul okmánya lemásolásához, valamint a fénymásolt iraton a dátumot feltünteti és aláírja. Az a körülmény, hogy az ügyfél nem járul hozzá okmányai fénymásolásához, önmagában nem akadályozhatja az ügyleti kapcsolat létrejöttét, illetve a szerződéskötés meghiúsulását nem eredményezheti. Az okmányokról készített fénymásolat nem helyettesítheti az ügyfél azonosítás elvégzését, ezért az ügyfél adatait a számítógépes adatbázisban és szükség szerint az azonosítási adatlapon is rögzíteni kell.

II./6. Tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése Amennyiben az ügyleti megbízást az ügyfél harmadik személy számára kívánja bonyolítani, úgy az ügyletben szereplő minden fél személyazonosságát, illetve azonosító adatait meg kell állapítani. Az azonosítás során az ügyfél köteles a pénzügyi szolgáltató részére arra a személyre vonatkozó írásbeli nyilatkozatot tenni, akinek a nevében, illetőleg javára vagyonkezelési, képviseleti vagy más megállapodás (megbízás) alapján, vagy anélkül eljár (tényleges tulajdonos). Az azonosítás során a pénzügyi szolgáltató köteles ügyfelét írásban nyilatkoztatni arra vonatkozóan, hogy az ügyleti megbízást saját, vagy más nevében teljesíti-e. A nyilatkozat szerepelhet ismételten, az azonosítási adatokhoz hasonlóan a szerződésben, illetve arról készülhet külön formanyomtatvány, a követelmény az, hogy az ügyfél büntetőjogi felelősségének tudatában nyilatkozzon. A Társaság a fentiek alapján a hozzá benyújtott finanszírozási kérelmen, illetve a szerződéses Szabályzat a pénzmosás megelőzéséről

14. oldal

dokumentációban tünteti fel a tényleges tulajdonosi nyilatkozatot. A szerződés előkészítése és megkötése során, az ügyfél saját nevében tett szerződéses nyilatkozata alapján, illetve a saját nevében történő eljárás ügyfél általi megjelölésével a Társaság úgy tekinti, hogy az adott ügyfél a saját nevében jár el. Amennyiben az ügyfél a szolgáltató részére tett írásbeli nyilatkozata arra vonatkozik, hogy nem a saját nevében, hanem a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el, akkor az írásbeli nyilatkozatának a tényleges tulajdonos következő adatait kell tartalmaznia (minimum adatkör):  tényleges tulajdonos neve  lakcíme  állampolgársága A pénzügyi szolgáltató a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosának ezen három adatát elkérheti abban az esetben, amennyiben az adatok a bemutatott dokumentumokból nem állapíthatók meg. A Társaság kockázatérzékenységi alapon az alábbi adatokat is rögzítheti (maximum adatkör):  az azonosító okmány típusa és száma  külföldi természetes személy esetében a magyarországi tartózkodási hely  születési hely és idő  anyja neve Amennyiben az ügyfél a nyilatkozatot megtagadja, vagy azonosítása nem végezhető el teljes körűen, az ügyleti megbízást a pénzügyi szolgáltató nem teljesítheti, az ügyféllel nem léphet üzleti kapcsolatba. Amennyiben a szerződéses kapcsolat fennállása alatt kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban, a pénzügyi szolgáltató az ügyfelet nyilatkozattételre szólítja fel, kivéve, ha pénzmosás gyanúja miatt bejelentést tett és a felszólítás akadályozná a rendőrségi eljárást. Az ügyfél a szerződéses kapcsolat fennállása alatt az azonosítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásokról köteles a tudomásszerzést követően haladéktalanul a pénzügyi szolgáltatót értesíteni. E tényt a pénzügyi szolgáltató a szerződési feltételek között szerepelteti.

II/7. Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás A Pmt. 12.§-a értelmében a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében alacsony kockázatot jelentő ügyfelek vonatkozásában egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alkalmazható. Ebben az esetben kizárólag az üzleti kapcsolatot köteles figyelemmel kísérni, és az üzleti kapcsolatos köteles figyelemmel kísérni, és biztosítania kell az üzleti kapcsolatra vonatkozó adatok naprakészségét. Az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket csak pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló tény, adat vagy körülmény felmerülése esetén kell elvégeznie. Szabályzat a pénzmosás megelőzéséről

15. oldal

Az ügyfél beazonosíthatósága, valamint az üzleti kapcsolatra vonatkozó adatok és okiratok visszakereshetősége és naprakészségének biztosítása érdekében az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alá eső ügyfeleknek legalább a minimum adatkörként meghatározott adatait (szűkebb adatkör) rögzíteni kell II/5 pontban írt okmányok alapján. Az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alá eső ügyfelek képviselőit és rendelkezésre jogosultjait azonban teljes körűen azonosítani kell, de a képviselőtől nem kell (céges) tényleges tulajdonosi nyilatkozatot kérni (nem kell a cég nevében a tényleges tulajdonos személyére vonatkozóan nyilatkoztatni). A Társaság egyszerűsített ügyfél-átvilágítást alkalmazhat, amennyiben a pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytató, befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújtó, biztosítási, biztosításközvetítői és foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet folytató, árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet folytató, postai pénzforgalmi közvetítői tevékenységet, postai készpénzátutalást, belföldi és nemzetközi postautalvány-felvételt és kézbesítést folytató, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárként működő ügyfél tevékenységét az Európai Unió területén végzi. Egyszerűsített ügyfél-átvilágítást alkalmazhat abban az esetben is, ha olyan harmadik országban székhellyel rendelkező pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytató, befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújtó, biztosítási, biztosításközvetítői és foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet folytató, árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet folytató, postai pénzforgalmi közvetítői tevékenységet, postai készpénzátutalást, belföldi és nemzetközi postautalvány-felvételt és kézbesítést folytató, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tevékenységet folytató szolgáltatónak minősül, amelyre a Pmt.-ben meghatározottakkal egyenértékű követelmények vonatkoznak, és amely ezek betartása tekintetében felügyelet alatt áll. A Társaság egyszerűsített átvilágítási eljárást folytathat, amennyiben az ügyfél olyan társaság amelynek értékpapírjait egy vagy több tagállamban bevezették a szabályozott piacra, vagy azon harmadik országbeli társaság, amelyre a közösségi joggal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak. Továbbá amennyiben az ügyfél a Pmt. alkalmazásában felügyeletet ellátó szervnek minősül, így a PSzÁF, Magyar Nemzeti Bank, Magyar Könyvvizsgálói Kamara, Nemzeti Adó és Vámhivatal, Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatal Pénzmosás Elleni Információs Iroda, ügyvédek esetében az a kamara, melynek az ügyvéd a tagja, közjegyzők esetében az a kamara, melynek a közjegyző a tagja. Az egyszerűsített ügyfél-átvilágítási eljárást alkalmazza a Társaság, ha ügyfele központi államigazgatási szerv, valamint helyi önkormányzat, továbbá az Európai Közösség intézménye, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai Központi Bank és az Európai Beruházási Bank.


16. oldal

II/8. Fokozott ügyfél-átvilágítás A pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében magas kockázatot jelentő ügyfelek és ügyletek esetén a Társaság köteles fokozott ügyfél-átvilágítási eljárást alkalmazni. A Társaság a következő négy esetben köteles előírni a fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazását: 1. Az ügyfél nem jelent meg személyesen azonosítás céljából 2. Harmadik országban székhellyel rendelkező szolgáltatóval történő, határon átnyúló levelezőbanki kapcsolat létesítése 3. Más tagállamban vagy harmadik országban lakóhellyel rendelkező kiemelt közszereplő személyekkel üzleti kapcsolat létesítése, részükre ügyleti megbízás teljesítése 4. Pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató esetében

II/9. Az ügyfél-átvilágítás hiányában

az

ügyfél

személyes

megjelenése

A Társaság az azonosítás során, mind a belföldön, mind a külföldön tartózkodó távollévő ügyfél vonatkozásában az ügyfél-azonosítás esetére meghatározott maximum adatkört köteles rögzíteni az alábbiak szerint: Természetes személy esetén a II/4 pontban meghatározott maximum adatkör; Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a II/5 pontban meghatározott maximum adatkör. A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az ügyfél köteles a Társaság részére benyújtani az ügyfél-azonosítás során a II/4, illetve a II/5 pontokban előírt okirat(ok) hiteles másolatát is. Az okirat hiteles másolata abban az esetben fogadható el az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése teljesítéséhez, ha magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző készítette a hiteles másolatot, és azt ennek megfelelő tanúsítvánnyal látta el, vagy a magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző a másolatot olyan tanúsítvánnyal látta el, amely a másolatnak a felmutatott eredeti okirattal fennálló egyezőségét tanúsítja. Az ellenőrzés során elfogadható az a másolat is, melyet az okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatósága készítette, és – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a magyar konzuli tisztviselő felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát. Az ügyfél személyes megjelenésének hiányában történő ügyfél-átvilágítás során a Társaság ügyintézője az azonosításhoz szükséges okiratok (dokumentumok) hiteles másolata alapján rögzíti az ügyfél valamennyi maximum adatkörbe tartozó adatát. Az ügyfél személyes megjelenésének hiányában történő ügyfél-átvilágítás esetén az ilyen módon történt konkrét azonosítási esetről a Társaság ügyintézője haladéktalanul tájékoztatja a kijelölt személyt, az ilyen módon történt ügyfélátvilágítás dokumentálása érdekében. Szabályzat a pénzmosás megelőzéséről

17. oldal

II/10. Külföldi kiemelt közszereplők átvilágítása Ha az azonosítás során az ügyfél dokumentumaiból az állapítható meg, hogy külföldi lakóhellyel rendelkezik, az ügyintéző köteles az ügyfelet minden esetben írásban nyilatkoztatni arról, hogy saját országának joga szerint kiemelt közszereplőnek minősül-e és ha igen, akkor milyen minőségben. A külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfelet minden egyéb körülmény vizsgálata nélkül kötelező a fentiekről nyilatkoztatni. Külföldi kiemelt közszereplővel történő üzleti kapcsolat létesítéséhez, az ügyleti megbízás teljesítéséhez a Társaság Vezérigazgatójának előzetes, írásbeli jóváhagyása szükséges. Amennyiben a szolgáltató a nyilatkozat valódiságát kétségesnek tartja köteles intézkedéseket tenni ezen nyilatkozat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében. Amennyiben a nyilatkozattal kapcsolatban bármilyen kétség merül fel a Társaság ügyintézője köteles a kijelölt személy állásfoglalását bekérni. Amennyiben a külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél úgy nyilatkozik, hogy külföldi kiemelt közszereplőnek minősül, az ilyen módon történt konkrét azonosítási esetről a Társaság ügyintézője az ügyfél által kitöltött nyilatkozat beszkennelt változatának megküldésével haladéktalanul tájékoztatja a kijelölt személyt, ezen körülmény dokumentálása érdekében, valamint intézkedik a Társaság ügyvezetése (Vezérigazgatója) felé a fentiek szerinti jóváhagyás beszerzése érdekében. Külföldi kiemelt közszereplő esetén a Társaság valamennyi ügyfél-átvilágítási intézkedést elvégzi, azaz a bemutatott azonosító okmány alapján a maximum adatkört rögzíti, elvégzi a személyazonosságának igazoló ellenőrzését, azonosítja a tényleges tulajdonost, és ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, akkor személyazonosságának igazoló ellenőrzését is végrehajtja, rögzíti az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozó adatokat és folyamatosan figyelemmel kíséri az ügyleti kapcsolatot.

II/11. Más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések A Pmt. lehetővé teszi a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményének elfogadását, azonban az ügyfél-átvilágítási követelmények teljesítése vonatkozásában a felelősség a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltatót terheli. A Társaság jogosult elfogadni a Magyar Köztársaság területén, illetve az Európai Unió más tagállamában, valamint a törvényben meghatározott vagy azokkal egyenértékű ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmazó harmadik országban tevékenységet folytató, a Pmt. 1.§ (1) bekezdés a)-e) és l) pontjában meghatározott szolgáltatók - kivéve a készpénzátutalás és pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltatók - által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményeit, mely abban az esetben is elfogadható, ha a követelmények alapját képező okiratok és adatok köre nem egyezik meg a Pmt.-ben meghatározottakkal. Szabályzat a pénzmosás megelőzéséről

18. oldal

A más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményének elfogadására az ügyfél hozzájárulása alapján kerülhet sor, mivel a szolgáltató az ügyfél-átvilágítás elvégzése érdekében igényelt adatot az érintett ügyfél hozzájárulása esetén jogosult más szolgáltató rendelkezésére bocsátani. Amennyiben az ügyfél-átvilágítást olyan szolgáltató végezte el, amely tevékenységét harmadik országban folytatja, akkor ezen szolgáltatónak a Pmt. 18.§ (6) bekezdése szerinti követelményeknek kell megfelelnie, azaz kötelező szakmai nyilvántartásban kell szerepelni és a törvényben megállapított vagy azokkal egyenértékű ügyfélátvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmaz, és felügyeletére is a Pmt.ben megállapított vagy azokkal egyenértékű követelmények szerint kerül sor, vagy székhelye olyan harmadik országban van, amely az e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket ír elő. Amennyiben a harmadik országban működő szolgáltató teljesíti a fent megjelölt követelményeket, akkor a Társaság erről tájékoztatja a PSzÁF–ot. A más szolgáltató által elvégzett átvilágítás elfogadása esetén az ilyen módon történt konkrét azonosítási esetről a Társaság ügyintézője haladéktalanul tájékoztatja a kijelölt személyt, az ilyen módon történt ügyfél-átvilágítás dokumentálása érdekében.

II./12. Az üzleti kapcsolatra és ügyleti megbízásra vonatkozó és kapcsolódó legfontosabb adatok A törvény alapján, rögzíteni kell az üzleti kapcsolatra és ügyleti megbízásra vonatkozó legfontosabb adatokat is. Ennek során figyelembe kell venni a pénzmosás megelőzésére és megakadályozására kiadott 1/2004 sz. a PSZÁF ajánlásban, az „Ismerd ügyfeled” eljárásban foglaltakat.

II./13. Az ügyfél-azonosítás belső eljárási rendje Az azonosító adatok rögzítésére alapvetően formanyomtatványon (1. / 1. számú melléklet) kerül sor, azonban, amennyiben a Törvény által meghatározott azonosító adatok részét képezik a szerződésnek, illetve a szerződéses dokumentációnak, külön adatlap kitöltésére nincs szükség. Ugyanez a kitétel igaz akkor is, ha a rendelkezésre álló számítógépes adatbázisból ezek az adatok elérhetőek, azaz ebben az esetben sem kell kitölteni külön adatlapot. Természetesen nem lehet eltekinteni az adatlap kitöltésétől, ha a tranzakciót folytató személy, vagy az általa képviselt harmadik fél nem ügyfele a Társaságnak, vagy a Társaságnak nem áll rendelkezésére olyan szoftver, amely alkalmas az ügyféladatok fenti módon történő tárolására és lehívására, vagy a Társaság tranzakciót bonyolító szervezeti egységének nincs online kapcsolata a központi adatbázisával, ezért nem lehetséges annak azonnali megállapítása, hogy az ügyfél azonosítva volt-e már korábban. Ha az adatbázisban rögzített adatok megfelelnek a jogszabályi előírásoknak, akkor az azonosítás során nem kell adatlapot kitölteni, viszont a rendszerben rögzíteni kell a tranzakció tényét. Amennyiben a Társaság az adott ügyfelet már azonosította, és az adatok ily módon rendelkezésére állnak, a további tranzakciók során az ügyfél azonosításaként a Szabályzat a pénzmosás megelőzéséről

19. oldal

személyazonosság megállapítása megtörténik, ahogy erre egyébként is minden tranzakcióban sor kerül. Erről nem kell újabb adatlapot kitölteni. A Pmt. 28. §-a értelmében a Társaság köteles az ügyfél-átvilágítás során felvett adatokról nyilvántartást vezetni és az adatokat az üzleti kapcsolat megszűnését vagy az ügyleti megbízás teljesítését követő legalább nyolc évig kell megőrizni. A nyilvántartás tartalmazza az ügyfél-átvilágítási intézkedések során a Társaság birtokába jutott adatokat, okiratokat, illetve - az ügyfél beleegyezése esetén - annak másolatát, valamint a bejelentések és a pénzügyi információs egységként működő hatóság megkeresése alapján nyújtott adatszolgáltatások teljesítését, valamint az ügyletnek a felfüggesztését igazoló iratot, illetve azok másolatát, melyet a szolgáltató az adatrögzítéstől, a bejelentéstől (felfüggesztéstől) számított nyolc évig köteles megőrizni. Az iratokat lemezszekrényben vagy ennél magasabb biztonsági fokozatú szekrényben vagy helyiségben kell tárolni úgy, hogy azokhoz illetéktelen személy ne férhessen.

II./14. Az ügyfelekkel kapcsolatba kerülő alkalmazottak részére a megállapított eljárási, magatartási normák meghatározása Az azonosítási adatlap kitöltéséért, továbbá a bejelentési adatlap (1. / 2. számú melléklet) kitöltéséért, valamint annak a bejelentésért felelős személy részére való megküldéséért az az alkalmazott (ügyintéző) felel, aki a kérdéses tranzakciót bonyolította, szerződést kötötte. Amennyiben az alkalmazott a tranzakciót a későbbiekben megfogalmazott ismérvek alapján, vagy egyébként szokatlannak ítéli, akkor az általa kitöltött bejelentési adatlapot haladéktalanul köteles megküldeni a kijelölt személynek, és e tényről köteles közvetlen munkahelyi vezetőjét tájékoztatni. A bejelentés elmulasztása miatt az alkalmazott, és vezetője vétkességük függvényében felelnek, a bejelentés továbbítását a vezető nem tagadhatja meg. Ha a vezető pozitív irányban felülbírálja az alkalmazottat, vagyis bejelentendőnek minősít ügyletet, akkor az alkalmazott nem tagadhatja meg a bejelentési adatlap kitöltését, továbbküldését. Amennyiben a vezető megtagadja a bejelentés továbbítását a bejelentésért felelős személy felé, akkor az alkalmazott a bejelentésért felelős személy felé „panasszal” élhet, melynek célja, hogy mentesülhessen a büntetőjogi szankciók alól. A Társaság alkalmazottja (ügyintézője) köteles az ügyfél azonosítását és a tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozattételt a szabályzat rendelkezéseinek megfelelően elvégezni. Az alkalmazott (ügyintéző) az ügyintézés során köteles vizsgálni, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján:  szokványos-e vagy szokatlan-e egy tranzakció,  az ügyfél üzleti tevékenysége indokolja-e az adott ügyletet,  az ügyfél életvitele összhangban van-e az adott ügylettel,  az ügyfél eddigi pénzügyi szokásaiban nem jelent-e hirtelen változást az adott ügylet. Az alkalmazottak (ügyintézők) az általuk gyanúsnak vélt jelen szabályzat által meghatározott eseteket írásban közvetlen munkahelyi felettesüknek is jelentik, aki azt véleményével továbbítja a kijelölt személynek. A kijelölt személy valamennyi ilyen esetet írásban jelent a belső ellenőrzés részére. A bejelentés egy másolati példányát a Vezérigazgató részére is meg kell küldeni. Szabályzat a pénzmosás megelőzéséről

20. oldal

III.

Bejelentési kötelezettség

III./1. A bejelentés A törvény értelmében pénzmosásra utaló adat, tény, vagy körülmény felmerülése esetén a pénzügyi szolgáltató szervezet vezetője, illetve alkalmazottja köteles  az ügyfelet értékhatárra tekintet nélkül azonosítani, ha az korábban nem történt meg,  a pénzmosásra utaló adat, tény, körülmény felmerüléséről bejelentést tenni a mellékelt formanyomtatvány kitöltésével és továbbításával (1. / 2. számú melléklet, Bejelentési adatlap).

III/2. Kijelölt személy (Bejelentésért felelős személy) A pénzmosás elleni eljárások figyelemmel követéséért, a bejelentések megtételéért, és a kapcsolattartásért felelős személy megnevezését, és elérhetőségét az 1. / 2.-es és az 1. / 3.-as számú melléklet tartalmazza. A kijelölt személy feladata elsődlegesen a bejelentések továbbítása a Nemzeti Adóés Vámhivatal Pénzmosás Elleni Információs Iroda részére. A bejelentési kötelezettség belső eljárási rendjében a kijelölt személy, vagy annak helyettese a Társaság alkalmazottja(i) számára a munkaidő alatt állandóan rendelkezésre áll és a bejelentést továbbítja Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatal Pénzmosás Elleni Információs Iroda részére. A kijelölt személyéről, beosztásáról, valamint ezekben bekövetkezett változásokról a Társaság öt munkanapon belül tájékoztatást küld a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatal Pénzmosás Elleni Információs Iroda részére. A bejelentések megtételére a kijelölt személy kötelezett, aki – a Társaságra vonatkozó jogszabály titokvédelmi előírásainak figyelembevételével, védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában továbbítja a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére. A bejelentésnek minden esetben tartalmaznia kell az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokat, így az ügyfél és a tényleges tulajdonos adatait, üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát, ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét, valamint esetlegesen a teljesítés helyét, idejét, módját és a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozásra utaló adatok ismertetését, körülmények leírását. A Társaság a bejelentés továbbítása előtt az érintett ügyleti megbízást nem teljesítheti kivéve amennyiben az ügyleti megbízás teljesítése nem akadályozható meg vagy a bejelentésnek az ügyleti megbízás végrehajtását megelőző teljesítése a tényleges tulajdonos nyomon követését veszélyeztetné.


21. oldal

III./3. Az ügyféllel közvetlen kapcsolatban álló, a megbízások feldolgozását végző ügyintézők kötelezettségei Az azonosítási kötelezettség teljesítése, tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozattétel (adatlap kitöltés, vagy azonosított ügyfél esetén a személyazonosság megállapítása). Az ügyfél rendelkezését összevetni a szokásos ügyleteivel, vagy az ügyfél által közölt (előadott) vagy igazolt körülményekkel. Pénzmosásra utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén bejelentő adatlap kitöltése. Bejelentésben a pénzmosásra utaló adat, tény, körülmény részletes és pontos megfogalmazása. Kitöltött bejelentési adatlap haladéktalan továbbítása a kijelölt személynek, vezetője tájékoztatása mellett, (haladéktalanul, de legkésőbb a munkanap befejezése előtt kitölteni, közvetlen vezetője értesítése mellett elektronikus úton továbbítani a kijelölt személy részére. Ügyfél előtt a bejelentés, illetőleg a vizsgálat tényének titokban tartása.

III./4. Az ügyféllel közvetlen kapcsolatban álló, a megbízások feldolgozását végző ügyintézők jogai A névtelenséghez való jog, mivel a bejelentéseken nem szabad megjelölni az eljáró alkalmazott nevét, csupán az „ügygazda” fiókot, amely intézkedés tovább növeli a bejelentő kedvező helyzetét a bejelentések titkos kezelésén túlmenően. (természetesen a vezető tisztában van a bejelentést kezdeményező alkalmazott személyével, ezt azonban csak akkor kell a hatóság rendelkezésére bocsátani, amikor arra kifejezett kérés érkezik a felelős személyen keresztül, olyan információk kiadása céljából, amelyeket csak ő birtokol). Mentesülés a bank-, üzleti és értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége alól, a bejelentés megtételének kezdeményezése során, függetlenül attól, hogy az megalapozottnak bizonyult, vagy sem. Konzultáció lehetősége a bejelentést fogadó felelős személlyel. A vezetője azon intézkedésével szemben panaszt bejelenteni, amellyel az általa készített bejelentés továbbítását megtagadja, „panaszjog”. Az általa tett bejelentés (megalapozott vagy megalapozatlan) eredményéről tájékoztatást kapni.

III./5. A bejelentést tevő alkalmazott vezetőjének kötelezettségei: Bejelentésről kapott információ megtartása. A vezetői ellenőrzés keretében az alkalmazottak azonosítással, bejelentéssel kapcsolatos tevékenységének ellenőrzése. A bejelentés adatainak kiegészítésére az ügyintézőt utasítani, ha az adatok hiányosan lettek kitöltve, vagy ha a szokatlan, avagy a pénzmosás gyanús körülmények leírása szakmai szempontból pontatlan. A bejelentés másolati példányát elektronikus formában egy külön mappában tárolni.


22. oldal

III./6. A bejelentést tevő alkalmazott vezetőjének jogai: Információhoz való hozzájutás a bejelentésről. Kiegészítő információk bekérése.

III./7. A kijelölt személy kötelezettségei A hozzá érkezett bejelentések eljuttatása a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére azonnal. Amennyiben szokatlan tranzakcióra egyéb úton információi keletkeznek, ezekről felvilágosítás kérése a számlavezetőtől, valamint ezen információk bejelentés formájában való megküldése, Kapcsolattartás a pénzügyi információs egységként működő hatóság kijelölt egységeivel a megfelelő megkeresések esetén információ-szolgáltatás a bejelentett számlákról, ügyfelekről, illetve a bejelentésben nem szereplő, szerződéses kapcsolatokról, tranzakciókról (a megkeresésnek meg kell felelnie az egyéb jogszabályokban, így a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, valamint a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényben megfogalmazott követelményeknek) Az alkalmazottak részére rendszeres, de évente legalább egyszeri oktatás, továbbképzés szervezése az aktuális tapasztalatok átadásával.Koordinációs feladatokat ellátni. Bejelentést tenni azokban az ügyekben, amelyeket a belső koordinációs tevékenység hozott felszínre, különösen, amelyek a tranzakció elemzés során kerültek a látókörbe. Az ügyintézők és az egységek vezetői részére konzultációs lehetőséget biztosítani az egyes esetek minősítésével kapcsolatban. A beérkező bejelentéseket regisztrálni, időszakonként kiértékelni és az igényeknek megfelelően, de legalább évente egy alkalommal, az Igazgatóságot tájékoztatni. A bejelentés eredményéről kapott hatósági tájékoztatást a bejelentésben érintett szervezeti egység vezetőjével írásban közölni. Felfüggesztési ügyek kezelése. A bejelentés tartalmi és formai vizsgálata. Tranzakció-elemző listák és kiemelten figyelendő ügyletek ellenőrzése. Off-shore cégek ügyleteinek teljes körű figyelése.

III./8. A kijelölt személy jogai Korlátlan betekintési lehetőség a részére megküldött bejelentésben érintett tranzakció, ügyfélszámla és kapcsolódó számlák adataiba, ügyfél és kapcsolódó ügyfelek dossziéjába. A bejelentések esetleges kiegészítése. A bejelentés további sorsáról információ kérése az azt fogadó hatóságtól.

III./9. A belső ellenőrzés kötelezettségei A pénzmosási szabályok betartásának rendszeres, legalább évenkénti vizsgálata, ezen belül kiemelten az azonosítás pontos elvégzése és a bejelentések vizsgálata. A vizsgálatok megállapításairól a felügyelő bizottság (igazgatóság) tájékoztatása. Szabályzat a pénzmosás megelőzéséről

23. oldal

III./10. A belső ellenőrzés jogai A pénzmosás témakörbeli vizsgálatok és a bejelentések ellenőrzése, a szükséges adatokhoz való hozzáférés joga.

IV.

Bejelentés tartalma

A jelen szabályzatban körülírt bejelentés tartalma: (Bejelentési adatlap, 1. / 2. számú melléklet)      



A bejelentést tevő pénzügyi szolgáltató neve, adatai, bejelentésért felelős személy neve, munkahelyi címe, telefonszáma, bejelentés dátuma, tranzakció dátuma, az azonosítási kötelezettség teljesítése során rögzített személyi adatok, gazdasági társaságok kapcsán meghatározott azonosító adatok, tranzakció adatai, így különösen a tranzakció típusa – készpénz ki- és befizetés, átutalás konverzió, átvezetés stb.- érintett összeg, valuta,deviza neme, érintettek (kedvezményezett, kötelezett, érintett számlák stb.), szokatlan körülmények részletes leírása, mellékletként lehetőleg az érintett időszak számlaforgalmi kimutatása, tapasztalatok az ügyfélről, eddigi viselkedése, számlakapcsolat, bármilyen olyan információ, amely a pénzügyi információs egységként működő hatóságot feladata ellátásában segítheti.

A bejelentéseket a Pmt.-ben megfogalmazottak szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatal Pénzmosás Elleni Információs Iroda számára kell teljesíteni. A pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén információ kiegészítését kérheti a Társaságtól, vagy a bejelentés által érintett, a Pmt. hatálya alá tartozó más szolgáltatótól. A szolgáltató az információ kiegészítése iránti megkeresést köteles teljesíteni.

V.

Eljárási szabályok

A kijelölt személy kötelezett – a vonatkozó jogszabály titokvédelmi előírásainak figyelembevételével – a bejelentést védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában továbbítani. Ha a kijelölt személye a bejelentést védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában továbbítja, annak beérkezéséről a pénzügyi információs egységként működő hatóság elektronikus üzenet formájában haladéktalanul értesíti a kijelölt személyt.


24. oldal

Ha a kijelölt személy megítélése szerint a késedelem veszélyeztetné a bejelentés pénzügyi információs egységként működő hatóság általi feldolgozásának eredményességét, akkor a védelemmel ellátott elektronikus üzenet továbbítását megelőzően a bejelentést telefonon is teljesíteni kell. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatal Pénzmosás Elleni Információs Irodája bejelentésben foglaltak alapján szükség szerint pótinformációt kérhet a Társaságtól, amely olyan kérdésekre vonatkozhat, melyeket a bejelentésnek egyébként is tartalmaznia kellett volna, illetve amelyek szükségesek a pénzmosás gyanújának megállapítása céljából. Az utóeljárás során a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatal Pénzmosás Elleni Információs Iroda a bejelentésben foglaltak alapján szükség szerint pótinformációkat kérhet a Társaságtól, azt követően pedig minden esetben lefolytatja az ellenőrzést a hazai és nemzetközi együttműködés lehetőségeinek felhasználásával, a titokvédelmi szabályok betartása mellett. A pénzügyi információs egységként működő hatóság a bejelentések eredményességéről és az eredményességet előmozdító javaslatáról internetes honlapján félévente tájékoztatást tesz közzé. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatal Pénzmosás Elleni Információs Iroda eljárásáról érkezett visszajelzést a kijelölt személynek kell továbbítani. A kijelölt személy a visszajelzést köteles továbbküldeni a kijelölt személy helyettesének, ha a bejelentést az tette. A bejelentési kötelezettség teljesítése során a Társaság birtokába jutott adatokat, illetőleg a bejelentési kötelezettség teljesítését igazoló okiratokat 8 évig kell megőrizni és nyilvántartani. A dokumentumok irattározása a kijelölt személy feladata. A bejelentésekről, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatal Pénzmosás Elleni Információs Iroda visszajelzéséről és annak tartalmáról (tehát arról, hogy a bejelentés megalapozott volt-e, az ügy lezárult-e) a kijelölt személy folyamatos, naptári év végén összesített nyilvántartást vezet.

VI.

Titokvédelmi szabályok

A bejelentési kötelezettség teljesítése nem tekinthető a banktitok megsértésének vagy más, akár jogszabályon, akár szerződésen alapuló adat-, vagy információszolgáltatási korlátozás megsértésének. A bejelentési kötelezettség teljesítése nem tekinthető a banktitok, értékpapírtitok, üzleti titok valamint a biztosítási titok megsértésének vagy más, akár jogszabályon, akár szerződésen alapuló adat-, vagy információszolgáltatási korlátozás megsértésének. Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának Szabályzat a pénzmosás megelőzéséről

25. oldal

egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik. A banktitkot mindenki, aki bármilyen módon hozzáférhet köteles megőrizni. A banktitok megtartására köteles személy, aki banktitoknak minősülő adatot jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, úgyszintén aki jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva üzleti titkot jogosulatlanul megszerez, felhasznál, mással közöl vagy nyilvánosságra hoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén bank-, értékpapírtitkot, valamint üzleti titkot és biztosítási titkot képező adat- vagy információ szolgáltatását kérheti a Társaságtól, amelynek átadása nem tagadható meg. Nem büntethető sem üzleti titok megsértése sem banktitok megsértése miatt, aki pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozásra utaló adat, tény, vagy körülmény esetén bejelentési kötelezettségének tesz eleget vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszeműen tett bejelentés utóbb megalapozatlannak bizonyul. A felfedés tilalma értelmében, a Pmt. 27.§. (1) bekezdése alapján a Társaság az általa tett bejelentésről és az adatszolgáltatás megkeresés alapján való teljesítéséről, annak tartalmáról, az ügyleti megbízás teljesítésének a felfüggesztéséről, a bejelentő személyéről, valamint arról, hogy az ügyféllel szemben indult-e büntetőeljárás az ügyfélnek, illetve harmadik személynek, szervezetnek tájékoztatást nem adhat. Továbbá biztosítja, hogy a bejelentés megtörténte, annak tartalma és a bejelentő személye titokban maradjon. Nem terjed ki ez a tiltás a PSzÁF-ra, valamint a büntetőeljárást lefolytató nyomozó hatóságra, ha az a jogszabályban meghatározott feladata ellátása érdekében kér információt. A tilalom nem vonatkozik a Hpt. által meghatározott összevont alapú felügyelet vagy pénzügyi konglomerátum esetében a kiegészítő felügyelet tekintetében megvalósuló adattovábbításra, a tagállamok vagy olyan harmadik ország vállalkozásai közötti információ felfedésére, ahol e vállalkozásokra e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket alkalmaznak, és e követelmények betartása tekintetében felügyelet alatt állnak. A pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytató, befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújtó, biztosítási, biztosításközvetítői és foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet folytató, árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet folytató, postai pénzforgalmi közvetítői tevékenységet, postai készpénzátutalást, belföldi és nemzetközi postautalvány-felvételt és kézbesítést folytató, önkéntes kölcsönös biztosítópénztári tevékenységet végző szolgáltató esetén a tilalom nem vonatkozik az információ felfedésére az érintett két vagy több szolgáltató között, feltéve hogy - az információk ugyanazon ügyfélre és ugyanazon ügyletre vonatkoznak, Szabályzat a pénzmosás megelőzéséről

26. oldal

- a két vagy több érintett pénzügyi szolgáltató közül legalább az egyik a Pmt. hatálya alá tartozó tevékenységet folytatja és a többi szolgáltató más tagállamban vagy olyan harmadik országban honos, ahol e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelmények alkalmazandók - az érintett szolgáltatók a Pmt. 1. § (1) bekezdés egyes pontjaiban meghatározott ugyanazon tevékenységet folytatják - a szakmai titoktartás és a személyes adatok védelme tekintetében a hazai követelményekkel egyenértékű követelmények irányadóak a szolgáltatókra


27. oldal

VII.

Szokatlan tranzakciók felismerése és kiszűrése

A Társaság a munkafolyamatainak keretében olyan szűrő-ellenőrző rendszert működtet, amely alkalmas a gyanús tranzakciók időben való észlelésére ahhoz, hogy a törvényben előírt haladéktalan jelentési kötelezettségnek, illetve a tranzakció felfüggesztésének a Társaság eleget tehessen. Pénzmosás szokatlan készpénztranzakciók használatával Akár magánszemély, akár szervezeti jogalany esetében készpénzbefizetések / kifizetések hirtelen, jelentős megnövekedése. Ügyfelek, akik több, de viszonylag kisösszegű finanszírozással és az azokhoz kötődő befizetésekkel rendelkeznek, mely finanszírozások és az azokhoz kötődő befizetések azonban teljes összegükben jelentős értékűek. Jelentős összegű pénzmozgás olyan finanszírozás esetében, ahol ez korábban nem volt jellemző. Rendszeres készpénz tranzakciók közvetlenül az azonosítási értékhatár alatt. Gazdasági társaságok gyanús tranzakciói A vállalat tulajdonost vált és az új tulajdonosok háttere, megjelenése (hajléktalanok stb.) összeegyeztethetetlen a vállalat tevékenységével, illetve a tulajdonosváltást követően a társaság pénzügyi tevékenysége hirtelen átalakul. Olyan vállalat, amelynek pénzügyi mutatói észrevehetően különböznek hasonló vállalatokétól. A társaságot olyan személy vezeti - cégjegyzésre jogosult - akinek megjelenése és képességei nyilvánvalóan nem teszik alkalmassá ilyen tevékenységre, főleg, ha a számla felett a cég alkalmazásában nem álló személy rendelkezik. A minimális tőkéjű társaság megalakulását követően kiemelkedő forgalmat bonyolít. A társaság részére rendszeresen és indokolatlanul nyújtott tagi kölcsönök, ha azok egyenkénti, vagy teljes összege egyébként is gyanúsan magas. Hamis számlák, illetékességi körök átfedése, fiktív cégvezetők (hajléktalanok) alkalmazása. Auditált számlák valóságos kereskedelmi partnerek, reklámstratégiák, legitim vásárlók hiánya. Pénzmosás hitelügyleteken keresztül Ügyfelek, akik problémás hiteleiket hirtelen visszafizetik. Biztosíték ellenében kölcsön kérése, ahol a biztosíték eredete ismeretlen, vagy a biztosíték nem felel meg az ügyfél vagyoni helyzetének. Finanszírozás kérése pénzügyi intézménytől, amikor nem ismert az ügyfél pénzügyi hozzájárulásának forrása. Kölcsön igénylése olyan esetben, amikor az ügyfél más számláin jelentősebb felhasználható összeg van. Kölcsönből eredő pénzösszegek oly módon történő felhasználása, amely nem összeegyeztethető a kölcsön kinyilvánított céljával. Off-shore társaság részére benyújtott kölcsönök iránti kérelem, vagy offshore bank kötelezvényeivel biztosított kölcsön iránti kérelem. Szabályzat a pénzmosás megelőzéséről

28. oldal

Az ügyfél kölcsönre vonatkozólag kinyilvánított céljának nincs gazdasági értelme, vagy az ügyfél azt javasolja, hogy készpénzbiztosítékot nyújtson a kölcsönre, miközben megtagadja a kölcsön céljának feltárását. Az ügyfél letéti igazolásokat vásárol, és azokat a kölcsön biztosítékául használja. Az ügyfél a kölcsönt készpénzletéttel biztosítja. Az ügyfél offshore pénzügyi intézményben elhelyezett készpénzbiztosítékot használ a kölcsön megszerzéséhez. A kölcsönből származó pénzösszegeket váratlanul offshore területre irányítják. Az ügyfél váratlanul - nem érzékelt gazdasági előzmény nélkül a hitelt, annak nagy részét visszafizeti. Olyan személy fizeti vissza a hitelt, akivel az ügyfélnek nem volt (nincs) pénzügyi kapcsolata. Pénzmosás nemzetközi tevékenységek felhasználásával Olyan cégek jelentkezése nagy összegekkel, amelyek központja kábítószerkereskedelemmel kapcsolatos országban van. Az ügyfél szokásos üzleti forgalmával össze nem egyeztethető nagy egyenlegek tartása, majd átutalása külföldre. Olyan ügyfél, aki külkereskedelmi tevékenysége során az illető országokban szokásos fizetési módoktól rendszeresen eltér. Gyanús az ügyfél, aki jelentős nagyságú pénzforgalmat bonyolít olyan országokkal, amelyek kapcsolatban állnak a kábítószer-termeléssel vagy kereskedelemmel, különösen, ha az ügyfél üzleti profilja az illető országok gazdasági, kereskedelmi struktúrájától eltér. Off-shore „shell” (fiktív) bankot érintő ügyletek, amely bankok neve nagyon hasonló lehet egy nagy legális pénzintézet nevéhez. Gyakori, vagy nagy összegű fizetési megbízások, amelyekben a jogosult, vagy a kötelezett offshore intézmény, és ezek nem egyeztethetők össze az ügyfél ismert vállalkozásával. Az ügyfél átutalásokat küld és fogad (adóparadicsomnak minősülő országokba, országokból), különösen, ha ezen átutalásoknak nincs szemmel látható üzleti indokuk, vagy ezen átutalások nem egyeztethetők össze az ügyfél vállalkozásával vagy múltjával. Az ügyfél éppen a bejelentési érték-küszöb alatt maradó összegeket, vagy számos bankot érintő bejövő átutalásokat fogad vagy ilyen kimenő átutalásokat végez, de e tranzakciók nem hozhatók összefüggésbe tevékenységével, történetével. Elégtelen, vagy gyanús információ Olyan gazdasági társaság, mely vonakodik attól, hogy teljes körű információkat nyújtson vállalkozásának üzleti céljáról, előző banki kapcsolatairól, tisztségviselőiről, igazgatóiról vagy tevékenysége végzésének helyéről. Ügyfél, aki nem hajlandó információkat nyújtani a szerződéskötéskor. Olyan ügyfél, aki referenciák, helyi cím vagy személyazonosítás nélkül (útlevél, gépjárművezetői jogosítvány vagy társadalombiztosítási kártya) kíván szerződést kötni. A lehetséges kölcsönfelvevő vonakodik attól, vagy megtagadja azt, hogy meghatározza a kölcsön célját vagy a visszafizetés forrását, vagy kérdéses célt és/vagy forrást jelöl meg.


29. oldal

Ügyfél, aki nagyon is minimálisnak, esetleg hamisnak látszó információkat nyújt, vagy olyanokat, amelyeket nem lehet ellenőrizni, különösen személyazonosságára vonatkozólag. A lehetséges ügyfél vonakodik, vagy megtagadja referenciák szolgáltatását, vagy a referenciákat nem lehet ellenőrizni, illetve nem lehet velük kapcsolatba lépni. Olyan személy, aki ilyen irányú kérés ellenére nem tünteti fel múltbeli vagy jelenlegi munkaviszonyát a kölcsönkérelmen. A jelentéstételi vagy nyilvántartási követelmények megkerülésére irányuló kísérletek Az ügyfél megkísérli, hogy pénzügyi ügyletbe bocsátkozzék egy bizonyos küszöböt meghaladóan, de amikor tájékoztatják a nyilvántartási vagy jelentéstételi követelményekről, visszaveszi a pénz egy részét, hogy az ügyletet éppen hogy a meghatározott küszöb alatt tartsa. A személy készpénzt visz a pénzügyi intézetbe, és ragaszkodik hozzá, hogy az előírt nyilvántartási vagy jelentési űrlapokat ne töltsék ki. Olyan ügyfél, aki vonakodik attól, hogy az azonosításhoz szükséges információkat megadja, vagy folytassa az ügyletet, miután tájékoztatták, hogy magát azonosítania kell. Ügyfél, aki arra kér, kényszerít vagy kísérel meg kérni, kényszeríteni egy alkalmazottat, hogy ne nyújtsa be az előírt nyilvántartási vagy jelentéstételi űrlapokat. Hamis személyazonosság vagy a hihető személyazonosság hiánya.

VIII. Figyelemmel követés, felfüggesztés A bejelentési kötelezettség teljesítése során a pénzügyi szolgáltató köteles a rendelkezésére álló adatállományt a jelen szabályzat rendelkezéseinek megfelelően figyelemmel követni, illetve az erre alkalmas informatikai rendszerrel szűréseket végezni. A szűréseket a Társaság ügyvezetése által esetileg, illetve rendszeres alkalmazás követelményével megállapított szempontrendszer alapján kell elvégezni (szűrési feltételek). A szűrési feltételeket meghatározó döntésben meg kell határozni a szűrést (tranzakció elemzést) végző felelős alkalmazott személyét. Szűrési feltételek különösen az alábbiak:  Off-shore intézményekből érkező, oda induló átutalások, és  az átutalás összege a 20 millió Ft. összeget eléri, vagy meghaladja,  a Felügyelet által közzétett nemzetközi listák és egyéb gyanúokok. A Társaság felfüggeszti az ügyleti megbízás teljesítését, ha az ügyleti megbízással kapcsolatban pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény merül fel, és a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény ellenőrzéséhez a pénzügyi információs egységként működő hatóság azonnali intézkedését látja szükségesnek. A szolgáltató ebben az esetben haladéktalanul köteles bejelentést tenni a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak, annak érdekében, hogy az a bejelentés megalapozottságát ellenőrizhesse. Szabályzat a pénzmosás megelőzéséről

30. oldal

A bejelentést védelemmel ellátott elektronikus üzenet útján továbbítja. Ha a kijelölt személy megítélése szerint a késedelem veszélyeztetné a bejelentés pénzügyi információs egységként működő hatóság általi feldolgozásának a sikerét, a védelemmel ellátott elektronikus üzenet útján teljesített bejelentést megelőzően a bejelentést telefonon is teljesíteni kell. A pénzügyi információs egységként működő hatóság a) belföldi ügyleti megbízás esetében a bejelentés megtételét követő egy munkanapon belül, b) nem belföldi ügyleti megbízás esetében a bejelentés megtételét követő két munkanapon belül megvizsgálja a bejelentést. A pénzügyi információs egységként működő hatóság írásban értesíti a Társaságot, a bejelentés alapján folytatott vizsgálat során a) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján meghozott intézkedésről; b) arról, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezései alapján nem hozott intézkedést. A Társaság teljesíti a felfüggesztett ügyleti megbízást, ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság arról értesíti, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény alapján nem hozott intézkedést vagy ha a felfüggesztést követően a egy/két munkanap a pénzügyi információs egységként működő hatóság értesítése nélkül eltelt. A Társaságot jóhiszeműsége esetén - akkor sem terheli felelősség az ügyleti megbízás teljesítésének a felfüggesztéséért, ha az utóbb teljesíthető. Amennyiben a felfüggesztésről születik döntés, úgy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatal Pénzmosás Elleni Információs Iroda felé a kijelölt személy jár el. A felfüggesztésre irányuló bejelentések továbbítását úgy kell regisztrálni, hogy bizonyíthatóan megállapítható legyen a hatóság részére történő továbbítás pontos időpontja (év, hó, nap, óra, perc). Ha technikai okok miatt az elektronikus úton történő adattovábbítás nem oldható meg, a felfüggesztés telefonon is kezdeményezhető, de az így továbbított adatokról a bejelentés továbbításáért kijelölt személynek írásban feljegyzést kell készítenie és azt kell az Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatal Pénzmosás Elleni Információs Irodájának továbbítania. A kijelölt személy köteles figyelemmel kísérni az egy/két munkanap lejártát, továbbá ha a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatal Pénzmosás Elleni Információs Iroda nem kíván a felfüggesztéssel érintett ügyben eljárni, az érintett szervezeti egység vezetőjét és a Vezérigazgatót erről köteles haladéktalanul értesíteni. Ugyancsak köteles a bejelentés továbbítására kijelölt személy az egy/két munkanap lejártáról a felfüggesztéssel érintett szervezeti egységet értesíteni. Az ügylet felfüggesztésére a bejelentésért felelős személy figyelem-felhívási és javaslattételi joggal bír, a döntést a Vezérigazgató hozza.


31. oldal

IX.

Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtása

A Társaság az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény rendelkezései szerint jár el. A törvény célja a természetes és jogi személyek, valamint egyéb csoportok, szervezetek gazdasági erőforrásainak és pénzügyi eszközeinek a terrorizmus miatt elrendelt befagyasztása. Ezzel új jogintézményként került bevezetésre a büntetőeljárástól független, adminisztratív módon történő vagyonelvonás. A befagyasztás nem jelenti a vagyoni és pénzügyi eszközök végleges elvonását, hanem a jogosultságok gyakorlásának lehetőségét függeszti fel. A törvényben szabályozott befagyasztás önállóan nem rendelhető el, hanem az Európai Unió által elrendelt vagyoni és pénzügyi korlátozó intézkedések végrehajtására vonatkozik. Amennyiben a közösségi rendelet, valamint a rendelet felhatalmazása alapján elfogadott közösségi határozat korlátozó intézkedést rendel el, akkor e törvény és a bírósági végrehajtásról szóló törvény rendelkezései szerint kell eljárni. A törvény 10.§ értelmében a Társaság a mintaszabályzat mellékletét képező nyomtatványon haladéktalanul bejelentést tesz a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak minden olyan adatról, tényről, körülményről, amely arra utal, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya a Magyar Köztársaság területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással rendelkezik. A pénzügyi információs egységként működő hatóság a Társaság által - a törvény 7.§ (1) bekezdése szerinti személyes adatok közlésével tett - bejelentés megtételét követő belföldi ügylet esetében egy munkanapon belül, nem belföldi ügylet esetében két munkanapon belül megvizsgálja a bejelentést. A vizsgálat során megállapítja, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya rendelkezik-e a Magyar Köztársaság területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással, valamint hogy az adott ügyletből a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyának vagyoni előnye származik-e. A vizsgálat során értékeli a bejelentésben szereplő adatoknak a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés elrendeléséről szóló közösségi jogi aktusban szereplő adatokkal való egyezőségét. A pénzügyi információs egységként működő hatóság a vizsgálata alapján zárlatot kezdeményez és erről a bejelentést teljesítő Társaságot is értesíti, vagy arról értesíti a bejelentést tevőt, hogy a zárlat kezdeményezéseink a feltételei nem állnak fenn.


32. oldal

A Társaság a bejelentés megtételét követően belföldi ügylet esetében egy munkanapig, nem belföldi ügylet esetében két munkanapig nem teljesítheti azt az ügyletet, amely a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény vagy körülmény alapján pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközt vagy gazdasági erőforrást érinthet, kivéve, ha olyan értesítést kapott a fenti határidőn belül a pénzügyi információs egységként működő hatóságtól, amely szerint az érintett nem pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya. A Társaság a bejelentés megtételét követően belföldi ügylet esetében egy munkanapon, nem belföldi ügylet esetében két munkanapon belül akkor is teljesítheti az ügyletet, ha a fenti határidőn belül olyan értesítést kap, hogy az érintett nem pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya. Az ügyletet a bejelentés megtételét követő belföldi ügyletek esetében egy munkanapot követően, nem belföldi ügyletek esetében két munkanapot követően teljesíteni kell, kivéve, ha a szolgáltató olyan értesítést kapott a fenti határidőn belül, amely szerint az érintett pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya. Az Európai Uniós korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos listákon szereplő személyek és szervezetek esetén alkalmazandó eljárást el kell határolni az ENSZ, illetve az USA által készített listákon szereplő személyek és szervezetek esetén végrehajtott intézkedéstől. Az uniós listák a terrorizmus finanszírozás elleni küzdelem tárgyában született közvetlenül alkalmazandó tanácsi rendeletek (881/2002/EK és a 2580/2001/EK tanácsi rendeletek) mellékletei által meghatározott listákat jelentik, melyen szereplő személyek és szervezetek esetében a Társaság a 2007. évi CLXXX. törvény rendelkezéseit alkalmazza. Amennyiben a Társaság a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatban további listákat is szűri, akkor e listákon szereplő személyek és szervezetek esetén a Pmt. 23.§ (1) bekezdés alapján, azaz terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény miatt tesz bejelentést feltéve, hogy nincs adategyezés az Európai Unió által elrendelt, a terrorizmus finanszírozás elleni küzdelem tárgyában született közvetlenül alkalmazandó tanácsi rendeletek mellékletei által meghatározott listákon szereplő személyekkel, szervezetekkel.

X.

A kötelezettségek megszegésének következményei

A pénzügyi szolgáltató szervezetek vezetője és alkalmazottja (ügyintézője), a bejelentésért felelős személy, amennyiben a korábbiakban megfogalmazott azonosítási, vagy bejelentési kötelezettségének szándékosan, vagy gondatlanságból - hanyagságból - nem tesz eleget, fegyelmi, illetve büntetőjogi felelősséggel tartozik. A fegyelmi - illetve a büntetőjogi - felelősség megállapítható, ha:  az alkalmazott azonosítási kötelezettségét nem teljesíti,  ha a szokatlan tranzakció leírásoknak megfelelő tranzakció bejelentését elmulasztja. Szabályzat a pénzmosás megelőzéséről

33. oldal

XI.

Munkatársak képzése, rendszeres továbbképzése

A bejelentésért felelős személy köteles kialakítani a képzés és továbbképzés szabályait, melynek során gondoskodik:  a belépő alkalmazottak (ügyintézők) kiképzéséről,  az alkalmazottak (ügyintézők) rendszeres, évente legalább egy alkalommal megszervezett továbbképzéséről, annak regisztrálásáról, dokumentálásáról és  lehetőség szerint a megszerzett ismeretek ellenőrzéséről. A továbbképzések kapcsolódhatnak a pénzmosás megelőzésével kapcsolatos jogszabályok, és a jelen szabályzat módosulásához, új elkövetési trendek megjelenéséhez is.

XII.

Mellékletek

1. számú melléklet:

Az azonosítás formanyomtatványa


Nyilatkozat

a

tényleges

tulajdonos

személyére

vonatkozóan 3. számú melléklet:

Kiemelt

közszereplő/

Külföldi

lakóhellyel

rendelkező

személy nyilatkozata 4. számú melléklet:

A bejelentés formanyomtatványa


A vagyoni korlátozó intézkedéssel összefüggő bejelentés formanyomtatványa


A pénzügyi információs egységként működő hatósággal kapcsolatot tartó személy neve, beosztása, telefonszáma


A pénzügyi információs egységként működő hatóság elérhetőségét (ügyintézők, telefonszám, faxszám) és az Európai Unió, az ENSZ, továbbá más országok hatóságainak Magyarországon hivatalosan közzétett nemzetközi listáinak elérhetőségei

8. számú melléklet

A terrorizmus finanszírozásának megelőzés és megakadályozása szempontjából releváns listák elérhetőségei


34. oldal

A Kulcs Faktor Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Recommend Documents