A környezetvédelmi engedély tartalma. A környezetvédelmi engedély tartalma. Új atomerőművi blokkok létesítése: Paks II

12/14/2016 Környezeti hatásvizsgálati eljárás Kijev 2015. 10. 07. 8 óra, 25 fő Bécs 2015. 09. 23. 7 óra, 90 fő München 2015. 10. 20-21. 17 óra, 25 fő

Prof. Dr. Aszódi Attila

XV. MNT Szimpózium Paks, 2016. december 8.

Eszék 2015. 09 21. 5 óra, 20 fő

Belgrád 2015. 11. 5-6. 6 óra, 20 fő

Temesvár 2015. 09. 29. 2 óra, 10 fő

A vizsgálatok célja, hogy meghatározzák az atomerőművi blokkok egyes életciklusaiban azok környezetre gyakorolt hatásait. • A KHT benyújtva: 2014. december 19. • Lakossági fórumok az erőmű körül 41 településen: 2015. március-május. • Közmeghallgatás: Paks, 2015.05.07., Espoo nemzetközi szakasz: 2015. szeptember-november. • A BAMKH 2016. szeptember 29-én kiadta a környezetvédelmi engedélyt. Prof. Dr. Aszódi Attila

2

A környezetvédelmi engedély tartalma

4. Indokolás

1. A környezethasználat jellemzői, a létesítmény és a tevékenység jellemző adatai 2. A tevékenység különböző szakaszaihoz kapcsolódó előírások:

– a KHV eljárás előzménye – a KHV eljárás jogi keretei – a szakhatóságok bevonásának és az általuk megfogalmazott előírásoknak a jogi keretei – BAMKH előírásainak jogi keretei – érintett szakterületek:

– létesítés – üzemelés – felhagyás (leszerelés)

• • • • • •

3. Szakhatósági előírások, hozzájárulások

A szakhatóságok széles köre került bevonásra az eljárásba:

2016.12.08.

Bukarest 2015. 10. 14. 6 óra, 30 fő

2016.12.08.

A környezetvédelmi engedély tartalma

• • • • • • • •

Paks 2015. 05. 07. 8 óra, 600 fő

Ljubljana 2015. 10. 12. 2 óra 25 fő

Új atomerőművi blokkok létesítése: Paks II. A Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos, Miniszterelnökség Egyetemi tanár, BME NTI

Nagyvárad 2015. 09. 28. 2 óra, 10 fő

örökségvédelem bányászat erdővédelem nukleáris biztonság népegészségügy növény- és tájvédelem vízvédelem helyi környezetvédelem

levegőtisztaság-védelem hulladékgazdálkodás környezeti zaj- és rezgésvédelem hőszennyezés-védelem környezeti radiológia táj- és természetvédelem

A Duna főmedre az energiatörő műtárgynál

5. Információ az eljárásban ügyfélként résztvevő környezetvédelmi egyesületekről –


Paks II telepítési helyszínrajza

3

7 civil szervezet vett részt az eljárásban, köztük a Greenpeace, Energiaklub, stb.

6. A KHV eljárás nemzetközi szakaszának az Espooi Egyezmény szerinti eljárási lépéseinek ismertetése 7. A KHV eljárás során beérkezett észrevételek, vélemények, kérdések szakértői és jogi szempontú értékelése 2016.12.08.


Homoki árvalányhaj az erőműnél

4

12/14/2016

KVI engedély tartalma – Lényeges előírások

• A létesítési során:

– intézkedések a levegőtisztaság megőrzése, a környezeti zaj- és rezgésvédelem érdekében – bár a létesítési terület ipari terület, a területet érintően táj- és természetvédelmi intézkedések kerültek előírásra (pl.: áttelepítés) – ellensúlyozó helyreállítási és fejlesztési feladatokat kell a beruházónak végrehajtania

2016.12.08.

Tvisszatérés ≤ 10.000.000 év

Tvisszatérés ≤ 100.000 év

A fehérorosz atomerőmű létesítése, 2014 szeptember Forrás: IAEA

• a hőmérsékleti határérték betartása végett monitoring rendszert kell kiépíteni • a határérték túllépés elkerülése érdekében Koncepció Tervet kell kidolgozni • kiegészítő intézkedések a Duna hőmérsékletének 25°C fölé emelkedése esetében

– a radioaktívanyag-kibocsátás határértékei megállapításra kerültek – az üzemelés során keletkező hagyományos és radioaktív hulladékokkal kapcsolatos intézkedések kerültek megállapításra

Természeti eredetű külső veszélyek

A Paksi Atomerőmű dunai hőterhelése Forrás: MVM PA Zrt.


5

A vizsgálat célja, hogy kizárja olyan körülmények fennállását a telephelyen, amelyek azt alkalmatlanná tennék atomerőművi blokkok létesítésére. További cél a blokkokat veszélyeztető tényezők azonosítása, a telephely-jellemzők meghatározása. 2016.12.08.

• NBSZ: Az atomerőmű tervezésénél meg kell határozni az összes lehetséges külső és belső veszélyeztető tényezőt. • Külső veszélyeztető tényezők: emberi és természeti eredetű veszélyek

Vizsgálati területek: • A telephely leírása, • Ember okozta külső veszélyek, • Földtudományi vizsgálat és értékelés, • Hidrológia, • Meteorológia, • Egyéb veszélyeztető tényezők, • Végső hőnyelő biztosításának értékelése, • Radioaktív kibocsátások terjedését meghatározó telephelyi jellemzők, • Baleset-elhárítást meghatározó telephelyi jellemzők.

• A külső veszélyeztető tényezők esetén meg kell vizsgálni, hogy az adott telephelyen számszerűen hogyan jellemezhető a tervezési alapnak megfelelő veszély (THE feladata) • A biztonsági elemzésekkel igazolni kell, hogy az erőmű képes ellenállni ezen hatásoknak (létesítési engedélyezés feladata)

A 30 és 50 km-es vizsgálati terület Prof. Dr. Aszódi Attila

6

Külső veszélyekre tervezés

A telephely-engedélyezési eljárás fő részei

2016.12.08.


7

2016.12.08.


Külső veszélyek azonosítása

Tervezési alapba tartozó veszélyek meghatározása

Erőmű méretezése a veszélyekre

Telephelyvizsgálat Telephelyengedélyezés

– számos kötelezettség került előírásra a Duna hőterhelésével kapcsolatban

Emberi eredetű külső veszélyek

Tervezés Létesítési engedélyezés

• Az üzemelés során:

A telephely-engedélyezési eljárás fő tartalmi elemei

8

12/14/2016

Emberi eredetű külső veszélyek vizsgálatai

Hidrológiai és meteorológiai vizsgálatok

Meteorológia - Extrém hőmérsékletek - Extrém csapadék (eső, hó, jég) - Extrém szél Hidrológia - Szélsőséges vízállások - Felvízi létesítmények tönkremenetele - Partcsuszamlások

Emberi eredetű külső veszélyek vizsgálata - Közúti balesetek - Ipari létesítmények hatásai - Repülőgép-rázuhanás - Tűz (parkoló- és erdőtüzek) - Robbanások

Az elvégzendő vizsgálatok: - A telephelyhez legközelebb futó utakon (6 és M6) bekövetkező balesetek következtében kikerülő veszélyes anyagok hatása - Közeli veszélyes ipari létesítmények hatásai - Robbanások (benzinkutak, tűz- és robbanásveszélyes anyagok a környezetben) - Felvízi ipari létesítmények meghibásodása miatti Dunavíz-szennyeződés hatásai - Erdő- és parkolótüzek következtében felszabaduló füstök hatásai - Közeli nukleáris létesítmények (PA és KKÁT) radiológiai hatásai - Repülőgép-rázuhanás valószínűsége - Elektromágneses interferenciák hatása 2016.12.08.


9

Földtani Kutatási Program (FKP) vizsgálatai

Az elvégzendő vizsgálatok: - A szélsőségesen magas vízállások hatásai (árvizek és felvízi létesítmények tönkremenetele) - A szélsőségesen alacsony vízállások hatásai - A telephelyen kialakuló talajvíz- és rétegvízáramlási viszonyok - Extrém alacsony és magas hőmérsékletértékek - Tervezési alapba tartozó csapadék-szintek meghatározása (pl. éves, napi, negyedórás mennyiségek), eső, hó, ónos eső stb. - Tervezési alapba tartozó szélerősségek (orkán és forgószél) mértékének meghatározása - Villámcsapások gyakoriságának és hatásának vizsgálata 2016.12.08.

• • • •

Kiemelt jelentőséggel bír a földtani értékelés - Meg kell győződni róla, hogy nincs kizáró földtani körülmény a telephelyen. - Jellemezni, számszerűsíteni kell a földtani eredetű veszélyeket a tervezési alapadatok meghatározásához.  Milyen mértékű, földrengésből származó erőhatás érheti a létesítményt?  Talajfolyósodás lehetősége?  Szignifikáns permanens felszíni elvetődés lehetősége?


10

Földrengés

Vízszintes gyorsulás F=m*a 1 gal = 1 cm/s2 1 g = 9,81 m/s2 = 981 cm/s2

Mi a veszélyes a földrengésben? Mi jellemzi a földrengést a tervezőmérnök számára?

2016.12.08.


11

2016.12.08.

Forrás: YouTube


Forrás: www.emsc-csem.org

12

12/14/2016

Szignifikáns permanens felszíni elvetődés

Földtani Kutatási Program (FKP) vizsgálatai

Szakterületek: - Földtani vizsgálatok - Szeizmológia - Geofizika - Geotechnika - Hidrogeológia

• • •

Az elvégzett vizsgálatok: - Nagy mélységű- és sekélyfúrások - Geotechnikai és hidrogeológiai célú fúrások, vizsgálatok - Geofizikai mérések:  3D szeizmikus mérések  2D P- és S-hullám mérések, vízi szeizmikus mérések, Crosshole-mérések  geoelektromos szelvényezés - Légifotók kiértékelése, vízföldtani reambuláció, földtani- és geomorfológiai térképezés - Űrgeodéziai vizsgálatok - Talajfolyósodás előfordulásának vizsgálata - Térinformatikai adatbázis fejlesztése - Modellezések, stb.

Egy vetőn kipattanó földrengés a földrengés méretétől és fészekmélységétől függően okozhat vagy nem okozhat elmozdulást a felszínen. Tapasztalat: ~M6-M6,5 földrengések a felszínen nem okoznak vagy csak jelentéktelen (1-2 cm) elmozdulást okozhatnak. Az a felszíni elmozdulás veszélyes, amely hatására az épület sérülhet. Ez az elmozdulás helyétől, jellegétől, méretétől és a vizsgált épület szilárdságától függ.

2016.12.08.


Forrás: Internet

13

2016.12.08.


• • •

• • • • •

3D szeizmikus mérések 2014. augusztusszeptemberben lezajlottak 294 km2 terület 400x300 m-es (200x300 m) háló, 50 méterenként elhelyezett geofonok 300 m osztásban a geofonvonalak, 400 menként jelgerjesztés, a központi részen 200 mre besűrítve Talajvibrációk előidézése önjáró vibrátorokkal a geofon sorokra merőleges vonalak mentén Nehezen megközelíthető helyeken kisebb robbantásokkal, vízen „airgun” segítségével 2016.12.08.


14

Nagy mélységű fúrások

3D szeizmikus mérések

•

FKP Vizsgálati területének domborzata és tömbszelvénye Vizsgált terület: 60 * 60 km2

A mérés elve

Nagy mélységű kutatófúrások: 6 db + 2 ikerfúrás, összesen kb. 8700 fm, max. mélység 1950 m Sekélyfúrások a telephelyen kívül: 19 db, összesen kb. 2300 fm, max. mélység 150 m  5 db fúrólyuk mikroszeizmikus mérőállomássá alakítva Geotechnikai és hidrogeológiai célú fúrások a telephelyen: 83 db, 2800 fm  hidrogeológiai monitoring kutakká kiképezve

Természetes gamma sugárzás eloszlásának térbeli változása • K40, illetve U, Th leányelemek • A legintenzívebb sugárzó képződmények: agyagok, savanyú vulkanikus kőzetek, földpátok, csillámok, kálisók, foszfátok, kőszenek.

A vizsgált terület Forrás: Mecsekérc Zrt.

A telephelyen mélyített fúrások 15

2016.12.08.


16

12/14/2016

Nagy mélységű fúrások

A földtani vizsgálatok eredményei

• A telephely és környezetének geológiai viszonyait feltérképeztük • A legkorszerűbb tudományos módszereket alkalmaztuk • A modellek elkészítéséhez szükséges adatokat begyűjtöttük és feldolgoztuk 2016.12.08.


17

Szeizmológia – a Kárpát-medence földrengései (456-2015)

2016.12.08.


18

PSHA módszer – a földrengés források geometriája Földrengés-veszélyeztetettség:

10-5 1/év előfordulási gyakorisághoz rendelt érték •

maximális talajfelszíni gyorsulás (PGA): 0,34g A felszíni PGA-ra számított veszélyeztetettségi görbe

M 6 - 200 év M 5 - 30-40 év

M 3 - 4 /év M 2 - 30-40 /év M 1 - 200-300 /év

A forrászónák meghatározására több, szakmailag reális modell létezik.

0,34g

1977 - M 7.2 1986 - M 7.0 1990 - M 6.7

2016.12.08.


Forrás: Tóth László előadása, MTA 2016.05.06.

PGA (g) 19

2016.12.08.


20

12/14/2016

Kéregmozgások a térségben – űrgeodéziai mérések

Paks2 Mikroszeizmikus Monitoring Hálózat

+ 5 db lyukszeizmográf 150 m mélyen • észlelési küszöb < 1 ML

A mérőállomások többek között regisztrálták a 2016. március 2-i szumátrai, az augusztus 24-i és október 27-i olasz földrengéseket, valamint a szeptember 9-i északkoreai atomrobbantást.

A Kárpát-medence közepén megfigyelhetőek kéregmozgások, de ezek kis mértékűek (≤0,1 mm/év nagyságrendben vannak), és Paks térségében a szerkezetek mentén relatív elmozdulás nem mutatkozik. 2016.12.08.


21

A TBJ főbb megállapításai

Pusztahencsei mérőállomás fényképe

Előszállási mérőállomás mért adatai (Forrás: földrengés.hu)

2016.12.08.


Forrás: Tóth László előadása, MTA 2016.05.06.

22


Földrajzi jellemzők A telephely és környezete földrajzi adottságai kedvezőek az új blokkok telepítésére.

Földtudományi jellemzés

Földtani, geofizikai és tektonikai jellemzés

Az emberi tevékenységből eredő veszélyek Az új blokkok telephelyén és annak környezetében folyó emberi tevékenység jellemzői műszaki eszközökkel kezelhetőek.

• A Pannon-medence a dél-európai térség tektonikailag legnyugodtabb területe. • A korszerű földtani ismeretek alapján a telephely alkalmas az új blokkok befogadására.

Meteorológiai jellemzők A klímaváltozás hatásai a tervezés során figyelembe vehetőek.

Hidrológia A telephely hidrológiai jellemzése során feltárt körülmények arra alkalmas műszaki megoldásokkal kiküszöbölhetőek.

A földrengés-veszélyeztetettség jellemzése

• A telephely földrengés-veszélyeztetettsége meghatározásra került. • A talajfolyósodás hatása bevált geotechnikai módszerekkel, például megfelelő épületalapozással vagy talajstabilizációval kiküszöbölhető. Geotechnikai és hidrogeológiai jellemzés

• Nincsen olyan geotechnikai vagy hidrogeológiai körülmény, amely a vizsgált területen atomerőmű építését kizárná. 2016.12.08.


23

2016.12.08.


24

12/14/2016


Egyéb veszélyek, végső hőelnyelő, radiológia

Figyelembe veendő egyéb veszélyeztető tényezők: • toxikus anyag hatására a hűtővíz rendszerben esetlegesen előforduló vízi élőlények tömeges pusztulása, • a Dunában lévő vízi élőlények hűtővíz rendszerben történő elszaporodása. A végső hőelnyelő biztosításának átfogó értékelése: • hidrológiai és meteorológiai tényezők értékelése, • a Duna által hatást gyakorló ipari létesítmények értékelése, • közúti, folyami és vasúti szállítás hatása, • fel- és alvízi létesítmények hatása, • egyéb veszélyeztető tényezők.

A telephely radiológiai értékelése: • a kibocsátások terjedését befolyásoló tényezők meghatározása és értékelése, • veszélyhelyzeti intézkedések megvalósíthatóságát befolyásoló tényezők meghatározása és értékelése. 2016.12.08.

Egyéb veszélyek •

A telephelyen egyéb, a biztonságot érintő, vagy az üzemeltethetőséget befolyásoló lehetséges hatásokról megállapítható, hogy azok kontrollálhatók, üzemviteli intézkedésekkel kezelhetők.

Végső hőelnyelő biztosításának értékelése

Vándorkagylók

• •

A megfelelő hűtővíz mennyiség rendelkezésre áll annál a kisvízhozamnál is, amely a klímaváltozás pesszimista jóslata alapján adódik. Alternatív végső hőnyelőként az atmoszféra rendelkezésre áll.

Kibocsátások •

A telephely 50 km-es környezetének egyesített területrendezési terve


25

A jelenlegi fő engedélyezési eljárások

A telephely 50 km sugarú környezetében nem volt azonosítható olyan, a veszélyhelyzeti intézkedések végrehajthatóságát befolyásoló tényező, amely az új blokkok létesíthetőségét megkérdőjelezné.

A kor műszaki-tudományos színvonalán a telephelyre jellemző körülmények és veszélyek a tervező által a hatályos nukleáris biztonsági követelményeknek megfelelően kezelhetők, a blokkok tervei ezeknek megfelelően készülnek el. 2016.12.08.


26

Európai Uniós egyeztetések – évek óta

• Kormányközi egyezmény (IGA) aláírása: 2014. I. 14. – Egyeztetések 2013 óta

• Öt EU-s jóváhagyás már megvan 1) 2) 3) 4) 5)

COM jelezte: az IGA aláírása ellen nincs kifogása (2014. I.) Üzemanyag-szerződés harmadik feles aláírása (ESA: 2015. április) Euratom 41. cikkelye szerinti bejelentésre COM válasza: Paks II. teljesíti az Euratom szerződés célkitűzéseit (2015. IX.) DG ENVI: Paks II. törvény 5.§ törvénymódosítást követően elfogadva DG GROW: Közbeszerzés – 2016. november 17-én elfogadva

• Jelenlegi ügy(ek) (konstruktív tárgyalások folynak, hamarosan döntés születhet) 6) DG COMP: Állami támogatások vizsgálata

2016.12.08.


27

2016.12.08.


28

12/14/2016

Az Atomtörvény félremagyarázott módosítása

• Normatív szöveg:

– (5) Az Atv. 17. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki: „(8a)

Létesítés alatt álló nukleáris létesítmény és radioaktívhulladéktároló hatósági engedélyeitől eltérni csak külön jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel lehet.”

•

A felhatalmazó rendelkezés:

– [Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza: d) a nukleáris létesítmények tekintetében] „dh) a hatósági engedélyektől való eltérés lehetséges módjait és feltételeit a létesítés alatt álló nukleáris létesítményben;”

2016.12.08.


29

A környezetvédelmi engedély tartalma. A környezetvédelmi engedély tartalma. Új atomerőművi blokkok létesítése: Paks II

Recommend Documents