A környezetgazdálkodás alapjai III. évf. földrajz 1. óra A tárgy tematikájának ismertetése A környezetgazdálkodás elméleti alapjai A környezeti szabályozás eszközei 1. Munkácsy Béla és Ballabás Gábor ELTE TTK FFI Földrajz Központ
[email protected],
[email protected]
A félév ismeretanyagának témakörei: - elméleti alapozás - a környezet(védelm)i szabályozás eszközei - energiagazdálkodás (hatékonyság, megújuló és fosszilis energiahordozók) - a közlekedés, mint környezetgazdálkodási probléma - a hulladékgazdálkodás földrajzi alapjai - a vízgazdálkodás földrajzi kérdései - az erdő- vad- és mezőgazdaság környezeti vonatkozásai Követelmény - a félév előadásainak valamint a kiadott (külön megjelölt!) irodalom ismeretanyagából félév végén írásbeli vizsga
Ajánlott irodalom: - A Világ helyzete sorozat - WWF füzetek - az Energiagazdálkodás c. szaklap számai - a Környezetvédelem c. szaklap számai - az ÖKO c. szaklap számai - az Erdészeti lapok számai - a Hulladéksors c. szaklap számai - Lélegzet – Levegő Munkacsoport - Kukabúvár - HUMUSZ - Ma és holnap c. szaklap
Az 1. óra vázlata: A környezetvédelem és a környezetgazdálkodás fogalma A Föld, mint globális környezeti rendszer és alrendszerei, annak válságai A környezetvédelmi szabályozás 1.: a jogi és a műszaki szabályzás eszközei
Környezetvédelem - ismétlés Környezet: a környezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete; Környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői DEF. 1.: Mindazon tudományos nézetek és igazolt kutatásokon alapuló cselekedetek összessége, amelyek elsősorban a humán populációk fenntarthatóságának biztosítására törekszik, és ennek érdekében cselekszik a megtámadott ökológiai vagy sérült környezeti rendszerek érdekében is.
A Föld, mint globális környezeti rendszer és alrendszerei, annak válságai A környezetvédelmi gondolat megjelenésének három alapvető oka: • • •
gazdaság forradalma (világgazdaság teljes kibocsátása: 1950: 5 ezer milliárd $ - 1990 20 ezer milliárd $ - 2000 30 ezer milliárd $) demográfiai robbanás (1950: 2,5 mrd, 1987 5 mrd fő, 2001 6 mrd fő) urbanizációs folyamat Globális problémává válás: XX. század második felétől Föld, mint globális rendszer; két nagy rendszere:
• •
ökológiai (természeti alrendszer és folyamatok) ökonómiai (társadalmi-gazdasági alrendszer és folyamatok)
A Föld, mint globális rendszer
Szlávik J. nyomán
Környezetgazdálkodás: A természetes és az ember alkotta környezet hosszú távra szóló szabályozott hasznosítása, sa tudatos, tervszerű fejlesztése és hatékony védelme, delme az ökológiai rendszerek stabilitásának tartós fenntartásával és a társadalom igényeinek figyelembevételével. Olyan gazdálkodási folyamat, amelyben az erőforrások felhasználása, a technika fejlesztése, a beruházások irányítása, az intézményi rendszer egymással összhangban fejlődik, s mindez lehetővé teszi az emberi szükségletek kielégítésének hosszú távú, fenntartható biztosítását. A környezetgazdálkodás nem a környezetvédelem egy formája, hanem egy sajátos, a bioszféra hosszú távú érdekeivel összhangban lévő gazdálkodás. Más felfogások szerint: a környezetvédelem részterülete, a gazdasági tevékenységek szabályozása, a növekvő emberi igények egyeztetése a természet teherbíró képességével (a környezetvédelem további részterületei ebben a felfogásban: természet- és tájvédelem; települési környezetvédelem, környezet-egészségtan)
A környezetgazdálkodás vizsgálata a két nagy rendszerre koncentrál, ezen túl további alrendszerek vizsgálata szükséges Ökológiai – természeti rendszer: szféránként történő vizsgálat (atmoszféra, hidroszféra, litoszféra-pedoszféra, bioszféra) Társtudományok melyek a vizsgálatban alkalmazhatók: földrajz, biológia, ökológia, orvostudomány, kémia, fizika, matematika stb. Társadalmi-gazdasági rendszer: gazdasági, politikai, jogi, kulturális alrendszerek (gazdasági alrendszeren belül: nyersanyag-gazdálkodás, mező- és erdőgazdaság, ipar, energiagazdálkodás, szállítás-közlekedés, kereskedelem, hulladékgazdálkodás…stb.) Társtudományok melyek a vizsgálatban alkalmazhatók: történelem, gazdaságföldrajz, jogtudomány, közgazdaságtan, műszaki tudományok, szociológia, politilógia… stb.
Az állami és önkormányzati környezeti irányítás (a környezetpolitikai irányítás) rendszerének vázlata
Környezeti tervezés
Környezeti szabályozás
Jogi szabályozó eszközök
Műszaki szabályozó eszközök
Környezeti igazgatás
Állami igazgatási szervek
Önkormányzatok
Közgazdasági szabályozó eszközök Perczel Gy. nyomán
Környezetvédelmi szabályozás Alapkérdés: képes lesz-e az emberiség lélekszámának növekedését, termelő és fogyasztó tevékenységét úgy szabályozni, társadalmát úgy megszervezni, hogy az az egységes földi rendszerrel összhangban működjön? - egyes államok fejlődését alapvetően a politika határozza meg - környezetvédelmi szabályozás koncepcióját, irányát, eszközeit a környezetpolitika határozza meg - sajátosságok: - környezeti problémák minden más szakterülettel összefüggésben vannak - környezetvédelem távlatos politikát igényel - lokális, regionális, globális hatások figyelembevétele - országok környezetpolitikájának összehangolására van szükség
A környezetvédelmi szabályozás alapvető feladata a környezet és a gazdaság perspektivikusan egybeeső érdekeit a gazdálkodók és a fogyasztók jelenbeli döntéseinél érvényesítse Két cél: - szűkös természeti javak, erőforrások racionális felhasználása és a környezetszennyezés ökológiailag (!) megengedhető szintre csökkentése, illetve a szennyezés megelőzése - környezetvédelmi feladatok költségeinek minimalizálása, a környezetvédelemnek gazdálkodói és fogyasztói belső érdekké transzformálása Alapelvek: - szennyező fizet elv - közteherviselés - megelőzés - együttműködés - szubszidiaritás
A környezeti szabályozás eszközei (más megközelítésben): - jogi - műszaki szabályozók (pl.: szabványok) - közgazdasági eszközök - menedzsment technikák, módszerek (gazdálkodó szervezetek egész tevékenységének környezetkonform működtetése/ értékelése) - etikai, önkéntes szabályozók (jogszabály nem kényszeríti ki, környezetbarát termelői-fogyasztó magatartás) pl.: önkéntes szakmai szerződések
A környezetvédelem szabályozó eszközei 1. Jogi eszközök - közvetlen szabályozók: 1.1. Megelőzést szolgáló közigazgatási jogintézmények - Engedély - Bejelentés - Szakhatósági hozzájárulás - Környezeti hatásvizsgálat és egységes környezetvédelmi engedély (pl.: EKHE) - Határértékek (– vannak akik a műszaki szabályozókhoz sorolják!) (ökológiai, egészségügyi, tervezési, rendkívüli) - kibocsátási (emissziós) - szennyezettségi (imissziós) - igénybevételi
1. példa jogi szabályozóra: A 96/61/EK irányelv – IPPC (a KVVM nyomán)
Az EU Ötödik Környezeti Akcióprogramja (1993) fogalmazta meg, hogy szükség van a termelési folyamatok menedzsmentjének és ellenőrzésének javítására egy olyan engedélyezési rendszer felállításával, amely biztosítja az integrált szennyezés-megelőzést és csökkentést (= Integrated Pollution Prevention and Control).
Az irányelv céljai (1) A 96/61/EC IPPC Irányelv 1996-ban lépett hatályba, de 1999 októberétől alkalmazzák EU szerte.
Az IPPC direktíva szabályozza: 1. A termelésből származó szennyezések megelőzését – alapanyagok, energia; hulladékminimalizálás – tisztább termelési folyamatok
2. A termelésből származó szennyezések csökkentését – csővégi eljárások
3. A termelésből származó szennyezések ellenőrzését
Az IPPC direktíva nem szabályozza: • a termékek által okozott szennyezést
Az IPPC szemlélet központi elemei A szabályozás eszközei: • az integrált engedélyezési eljárás • az elérhető legjobb technikák (BAT) alkalmazása • a BAT-on alapuló kibocsátási határértékek és egyéb feltételek meghatározása Kiemelt jelentőségű az információcsere a szabályozottak, a hatóságok és a tagállamok között, valamint a nyilvánosság bevonása az engedélyezés során – EPER, majd E-PRTR rendszerek
Az irányelv céljai (2) • Egységesen, egy engedélyben (Magyarországon 2005. óta KHV és/vagy EKHE) szabályozza –az anyag- és energiahatékonyságot –a levegőbe, vízbe, talajba való kibocsátásokat –a hulladékkeletkezés megelőzését és a hulladékkezelést –a zaj- és rezgésvédelmet –a balesetek megelőzését és a kárelhárítást –a létesítés, üzemeltetés és felhagyás feltételeit –a monitoring és az adatszolgáltatás feltételeit • Figyelembe veszi a környezeti elemek között átvitt szennyezéseket
Alapfogalmak (1)
• BAT - best available techniques = elérhető legjobb technikák (Kvt. 4. § vb) – legjobb az, ami a leghatékonyabb a környezet egészének magas szintű védelme érdekében; – az elérhető technika az, amelynek fejlesztési szintje lehetővé teszi az érintett ipari ágazatokban történő alkalmazását elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett, figyelembe véve a költségeket és előnyöket, attól függetlenül, hogy a technikát az országban használják-e vagy előállítják-e és amennyiben az az üzemeltető számára ésszerű módon hozzáférhető; – a technika fogalmába beleértendő az alkalmazott technológia és módszer, amelynek alapján a berendezést (technológiát, létesítményt) tervezik, építik, karbantartják, üzemeltetik és működését megszüntetik, a környezet helyreállítását végzik
A BAT meghatározása • 314/2005. (XII.25.) Korm. rend. 3. § (2) bek.: „A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyben rendelkezik - a 9. és 11. számú mellékletben, valamint a külön jogszabályokban foglaltak figyelembevételével – az engedélyben meghatározott követelmények elérése érdekében alkalmazandó elérhető legjobb technikáról. Az elérhető legjobb technika meghatározása érdekében a felügyelőség a környezethasználóval szakmai konzultációt folytat, szükség szerint szakértőt vesz igénybe.”
Az IPPC irányelv által leginkább érintett tevékenységek megoszlása Magyarországon 23%
22% 34%
67% 13% 4%
4%
Forrás: KVVM, IPPC adatbázis: www.ippc.hu
Egyéb tevékenységek 6.6.a) Nagy létszámú baromfitenyésztés
6.6.b) Nagy létszámú sertéstenyésztés 5.4. Hulladékgazdálkodás: hulladéklerakók, inert hulladék kivételével 2.6. Fémek és műanyagok felületkezelése
5.1. Hulladékgazdálkodás: veszélyes hulladék kezelő létesítmények
Európában: kb. 52.000, hazánkban 1093 (2007.)
Forrás: KVVM, IPPC adatbázis: www.ippc.hu
A 11 legnagyobb kibocsátással rendelkező hazai iparvállalat az EPRTR 2004-es adatai alapján a 96 jelentésköteles telephelyből Településnév Pétfürdő Dunaújváros Oroszlány Visonta Kazincbarcika Tatabánya Pécs Százhalombatta Kazincbarcika Tiszaújváros Dorog
Telephelynév Nitrogénművek Zrt. Műtrágyagyártó üzem II-es gyár DUNAFERR Dunai Vasmű Zrt. Vértesi Erőmű Rt. Oroszlányi Erőmű Mátrai Erőmű Rt. Visontai Erőmű BorsodChem Rt. Vértesi Erőmű Rt. Bánhidai Erőmű Pannon Power Rt. Pécsi Hőerőmű
“Összkibocsátási mutató”
MOL Rt. Dunai Finomító Százhalombatta AES Borsodi Energetikai Kft. Borsodi Hőerőmű AES Borsodi Energetikai Kft. Tiszaújváros Richter Gedeon V. Gy. Rt. Dorogi Telep
99,538
A mutató a Σ(ei / ki ) képlettel kerül meghatározásra, ahol ei = az i-edik anyag kibocsátásának értéke, míg ki = az i-edik anyag EPER jelentési küszöbértéké.
Forrás: http://eper-prtr.kvvm.hu/main.php
652,03 558,05 355,5467 273,3333 258,662 128,9967 116,9067
84,2333 84,2333 69,6
2. Példa: üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékei Sorszám
1.
2. 3. 4.
Zajtól védendő terület
Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) nappal 6-22 óra
éjjel 22-6 óra
45
35
Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű)
50
40
Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület
55
45
Gazdasági terület és különleges terület
60
50
Üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része
1.2. Közvetlen beavatkozás lehetőségei és az ellenőrzés: - Kötelezés - elrendelhető cselekmény, tevékenység - tilalom, vagy korlátozás - már megkezdett tevékenység, cselekvés abbahagyására kötelezés – további következmények megszüntetése - konkrét felhatalmazások (levegőtisztaság-védelmi határértékek átlépése – intézkedési terv; veszélyes hulladék) - állampolgári kezdeményezés - Ellenőrzés - önellenőrzés (nem önkéntes) - társadalmi - hatósági ellenőrzés
1. 3. Szankciók: - biztosítékok (céltartalék, felelősségbiztosítás) - környezetvédelmi bírság (pl.: vízszennyezési, vízvédelmi bírság, csatornabírság, rendkívüli vízszennyezési bírság) - célja: jogszabályi követelmények betartatása - korlátozott kártérítés - környezetvédelmi alapok - társadalmi értékítélet - jogellenesen nyert bevétel elvonása - szabálysértési felelősség – állampolgárokra, mint egyénekre (pénzbüntetés, elzárás, eltiltás, elkobzás, kitiltás, figyelmeztetés) - pl.: jogosulatlan vadászat - csendháborítás - erdő művelési ágának megváltoztatása etc. - büntetőjogi eljárások
2. Műszaki szabályozók - (Határértékek) - Környezetvédelmi minősítés (pl.: veszélyes hulladékok) - Szabványok - Ökocimkézés
Forrás: Móser-Pálmai: A környezetvédelem alapjai
A közvetlen (jogi+műszaki) szabályozás főbb hátrányai: • A normák mértékének megállapításával kapcsolatos nehézségek • Viszonylag magas adminisztrációs költségek (pl.: nagyszámú engedély kiadása normák változtatásakor) • A szabályozás elfogadtatásával kapcsolatos társadalmi-politikai problémák • Környezetvédelmi tevékenység fejlesztésére vonatkozó ösztönzés hiánya • Mivel a megállapított normák általában minden szennyezőre egyformán érvényesek, nem ösztönöznek arra sem, hogy a szennyezés mértékét ott csökkentsék a legjobban, ahol az a legolcsóbb • A környezet használatát ingyenesen biztosítja azok számára, akik a megszabott norma alatt szennyeznek • A szabályok, normák nemzetközi összehangolásának hiánya is csökkenti a módszer eredményességét
Köszönöm a figyelmet!
Elmé le te k
Ne mz e tkö z i g yako rlat
Mag yar g yako rlat
1962 RACHEL CARS ON NÉMA (CS ENDES ) TAVAS Z
1968 RÓMAI KLUB MEGALAKULÁS A 1969 U THANT KIÁLTVÁNY A VILÁG KÖRNYEZETI ÁLLAP OTÁRÓL
1972 THE LIMITS TO GROWTH A NÖVEKEDÉS HATÁRAI „0”NÖVEKEDÉS
1970 US A FÖLD NAP JA (1970 NIXON EP A, CLEAN AIR ACT…) 1972 S TOCKHOLM (JÚN.) KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGKONFERENCIA
1972 UNEP TAGS ÁG 1974 MS ZMP P OLITIKAI BIZOTTS ÁG DÖNTÉS 1976 I. KÖRNYEZETVÉDELMI TÖRVÉNY(1976/II. TV.) 1976-S ZERVEZETI,JOGS ZABÁLYI KERETEK KIALAKÍTÁS A - OKTH
(RÓMAI KLUB JELENTÉS E) MEADOWS -MODELLEK 1984-87 BRUNDTLAND BIZOTTS ÁG MEGALAKULÁS A, MUNKÁJA (ENS Z) 1987 A BIZOTTS ÁG JELENTÉS E OUR COMMON FUTURE (KÖZÖS JÖVŐNK) „S US TAINABLE DEVELOP MENT”
1987-2000 KVM, KTM, KÖM UNEP ENS Z 1973-80 EK I-II. KÖRNYEZETVÉDELMI 1995 KÖRNYEZETVÉDELMI TÖRVÉNY LIII. P ROGRAM 1975 HELS INKI (EURÓP AI EGYEZMÉNY) 1997-2002 NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI 1980 US A CLEAN AIR ACT II. P ROGRAM 1981-92 III-IV. EK KÖRNYEZETI 2003-2008 II. NEMZETI P ROGRAM KÖRNYEZETVÉDELMI P ROGRAM 1992 RIÓKÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGKONFERENCIA AGENDA 21 (LOCAL AGENDA 21) BIODIVERZITÁS 1993-2000 EU V. KÖRNYEZETVÉDELMI P ROGRAM „A FENNTARTHATÓS ÁG FELÉ” 2002. JOHANNES BURG FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS VILÁGKONFERENCIA 2001-2010 EU VI. KÖRNYEZETVÉDELMI AKCIÓP ROGRAM
Szlávik J. nyomán
A fenntartható fejlődés fogalma "A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket". (Brundtland Bizottság: Közös Jövőnk 1987.) "A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg.” (Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata, Tokió, 2000.)
